2
HUNYAD MEGYEI HÍRMONDÓ
A családi tanács - a hazai családjog új intézménye Az új polgári törvénykönyv megalkotói igazi kodifikációs munkát végeztek, amikor ebbe belefoglalták az eddigi családi törvénykönyvnek nagyon sok intézményét, köztük a gyámságra (tutela) vonatkozó szabályokat is. Azért említem csak a gyámságot, mert a családi tanácsnak (consiliul de familie) legfõképpen a gyám tevékenysége feletti ellenõrzésben teljesedik ki a szerepe, azt felügyelve, hogy a kinevezett gyám hogyan él azokkal a jogokkal és hogyan teljesíti azokat a kötelezettségeit, amelyek a gyámsága alá helyezett kiskorú (vagy a bírói eltiltás alá vont cselekvõképtelen nagykorú) személy- és vagyonvédelmével kapcsolatosak. Ez különben tételesen a Ptk. 124. szakaszának 1. bekezdésében olvasható, hogy aztán a 2. bekezdésbõl a kivételek is kiderüljenek, azaz azok az esetek, amikor a családi tanács nem jut szerephez. Például akkor, amikor a kiskorú védelmét a szülõ látja el, amikor a kiskorút gondozásra másnál helyezik el, illetve akkor, amikor a kiskorú érdekében a törvényben elõírt egyéb különleges védõintézkedést rendelnek el. De még mielõtt a családi tanácsra vonatkozó elõírásokat részletbe menõen ismer-
tetném, el kell mondanom azt is, hogy a 2011. évi, a törvénykönyvet hatályba léptetõ 71. törvény 17. szakaszából kiderül, hogy ezeket csakis azokban a gyámság vagy gondnokság alá helyezési esetekben, helyzetekben kell alkalmazni kötelezõen, amelyek a törvénykönyv hatályba lépése (2011. október 1.) után keletkeztek, érthetõbben, amikor a gyám vagy a gondnok kinevezése az említett nap után történt. A gyámság is, a gondnokság is a családjognak ismert intézményei voltak és maradtak. A jelenlegi szabályok annyira részletesek, hogy mindenik külön ismertetõt igényel. Ezért most csak azokat az eseteket említem (a Ptk. 110. szakasza alapján), amikor a gyám kinevezése kötelezõ: mindkét szülõ elhalt, ismeretlen vagy õket szülõi jogaik gyakorlásától eltiltották; ha ellenük hozott büntetõ ítélet alapján szülõi jogaikat nem gyakorolhatják; ha õk (a szülõk) bírói eltiltás alatt vannak; ha eltüntek vagy halottá nyilvánították õket; végül akkor is, amikor a kiskorú örökbefogadását megszüntették, és az ezt kimondó bíróság úgy ítéli meg, hogy a gyám kinevezése a gyermek érdekében szükséges. A gyámot ma már kinevezheti a szülõ is (egyoldalú nyilatkozatában, megbízási szerzõdésben vagy végrendeletében, az elsõ és a második esetben közokiratban, közjegyzõi hitelesítéssel), de ha erre nem került sor, a kinevezés a gyámügyi bíróság (és már nem a gyámhatóság) feladata. A családi tanácsot is a gyámügyi bíróság nevezi ki. A Ptk. 125. szakasza szerint ez 3 tagból áll, akiket a közeli rokonok vagy ezek házastársai közül választják ki, arra
Egy második Bolyai megyénkben
Sipos Pál emléknapok Sipos Pál költõ, matematikus, filozófiai író. Született 1759. október 16-án Nagyenyeden, meghalt Szászvároson 1816. szeptember 15-én.) Nagyenyeden tanult. Oderafrankfurtban, Göttingenben, Bécsben járt egyetemre. Rektor és tanár a szászvárosi református iskolában. 1805-tõl Sárospatakon volt tanár. Ezen idõ alatt az akkor már magyar nyelven tanító pataki kollégiumban üdvös változásokat vezetett be a matematika oktatása terén. Alapelve, amit ma is megfogadhatnánk: „Keveset, de jól!” 1810-tõl Tordoson volt lelkész. Döbrentei Gáborral, Buczy Emillel, másokkal irodalmi társaság alapításán fáradozott. Korának legkiválóbb matematikusai közé tartozott: a berlini Tudományos Akadémia az ellipszis kerületének meghatározására alkalmazott eljárásáért aranyéremmel jutalmazta. Az általa feltalált transzcendens görbét ma Sipos-görbének nevezik és számos téren alkalmazzák. Filozófiai munkái Kant és Fichte eszmerendszerét tükrözik. Részleteket fordított az Aeneisbõl. Kazinczy Ferenchez 38 levelet írt. Kéziratban maradt több mûve – írja róla a Magyar irodalmi lexikon. Élményszámba menõ képet rajzol róla Kazinczy a 12. Levélben. Az õ kedvéért és hívására határozta el magát erdélyi útjára.
Az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület – EMKE és a Mûvelõdés Háza és Könyvtára – Sárospatak, valamint az EMKE-Észak Magyarországi Képviselet Sipos Pál emléknapokat szervez május 4 - 6. között. Társszervezõ a Hunyad-megyei EMKE, a helyi EMKE és a vajdahunyadi Magyar Ház. A Sipos Pál konferenciára május 4-én 16 órától kerül sor a vajdahunyadi Magyar Házban, neves magyarországi (sárospataki) és erdélyi (Kolozsvár, Nagyenyed) elõadók, szakemberek részvételével. Elõadások hangzanának el Sipos Pál filozófiai, egyházi, matematikusi munkásságáról. A konferenciára ingyenes a belépés, szeretettel várnak minden érdeklõdõt, szerte a megyébõl. Ezt követõen kötetlen beszélgetésre is sor kerül. Május 5-én, szombaton 9-11 óra között magyar idegenvezetés Vajdahunyad várában, majd istentisztelet a tordosi református templomban, 12 órától. Ezt követõen Szászvároson emlékeznek Sipos Pálra és tekintik meg a mûemlék épületeket, emlékhelyeket itt, illetve Déván. A csernakeresztúri tájház és hagyományõrzõ bukovinai székely közösség sem marad ki a szakmai, honismereti kirándulásból, hiszen megyénk reprezentatív színfoltját képezi. Doboly Beatrix
ügyelve, hogy õk és a gyámság alá helyezett családtagjai között jó személyi kapcsolat létezzen. Ugyanakkor két póttagot is kineveznek. Férj és feleség együtt, ugyanannak a családi tanácsnak nem lehet tagja, mint ahogy a gyámot sem lehet tanácstagnak kinevezni. A tanácsba jelölteknek ehhez elõzetesen hozzá kell járulniuk, ha pedig a gyámság alá helyezett kiskorú 10. életévét már betöltötte, õt is meghallgatják. (Ptk. 128. szakasza, 1-3. bekezdés.) A családi tanács „mûködési szabályait” a Ptk. 129. szakasza tartalmazza, amikre itt terjedelmi okokból nem térek ki. Fontosabbnak tartom hatásköreit ismertetni. A családi tanácsnak kiemelten véleménynyilvánítási joga van mindazokban a kiskorút érintõ kérdésekben, amelyekkel a gyám vagy a gyámügyi bíróság megkeresi, ezen kívül döntéshozatali jogokkal is rendelkezhet, ha ezt jogszabály írja elõ. A tanács minden esetben tagjai többségi szavazatával dönt, üléseit pedig a legidõsebb tag vezeti le. A kiskorút, amennyiben a már említett 10. évét betöltötte, kötelezõen meg kell hallgatni. A hozott döntéseket jegyzõkönyvbe kell venni, indokolni kell, magát a regisztert pedig a családi tanácsnak a gyámügyi bíróság által erre a feladatra kijelölt egyik tagja õrzi. A gyám által, de a családi tanács véleménye nélkül megkötött ügyletek, aktusok érvényteleníthetõk. Azokért a jogügyletekért, amelyeket a gyám a családi tanács véleményének figyelmen kívül hagyásával köt meg, egyedül lesz felelõs. A Ptk. 155. szakasza szerint minden olyan, a gyám által hozott döntést, jogügyletet, amely a kiskorú
érdekeit sérti, a gyámügyi bíróságon meg lehet támadni. A panaszt a 14. évét betöltött kiskorú, a családi tanács, ennek bármelyik tagja, a Ptk. 111. szakaszában felsorolt személyek és szervek fogalmazhatják meg, és a gyámügyi bíróságnak benyújthatják. Az ügyet a gyámügyi bíróság sürgõsséggel tárgyalja le, a családi tanács tagjainak és a feleknek beidézése után. Ha a bíróság szükségesnek tartja, a 10. évét betöltött kiskorút is meghallgatja. A bíróság a panaszt végrehajtható végzés (încheiere executorie) meghozatalával dönti el. Deák Levente
Figyelem! Lapunk szerkesztõbizottsága a fenti ismertetõt jegyzõ állandó munkatársunk bevonásával jogi tanácsokkal szeretné segíteni erre rászoruló olvasóit. Aki tehát a rendszeresen megjelentetett törvénymagyarázatok kapcsán vagy bármilyen más eseti ügyben jogi tanácsot igényel, a pontos és valósághû tényállást tartalmazó levelével (e-mail-en keresztül is lehet) forduljon szerkesztõségünkhöz, egyben jelezve azt is, hogy a választ zárt levélben vagy pedig a lapban, névreszólóan vagy esetleg név nélkül kéri! Szerkesztõségünk postacíme: Deva, Str. Iuliu Maniu, Bl. L2. E-mail cím: deakflevente@yahoo. com
MEGHÍVÓ SZERETETTEL MEGHÍVJUK A III. HUNYAD MEGYEI MAGYAR NAPOK ALKALMÁVAL SZERVEZETT KISENCIKLOPÉDIA SZABADEGYETEMI ELÕADÁSRA CZAKÓ GÁBOR BEAVATÁS A MAGYAR ÉSZJÁRÁSBA HELYSZÍN: TÉGLÁS GÁBOR ISKOLAKÖZPONT IDÕPONT: HÉTFÕ, 2012. ÁPRILIS 30. 17 ÓRA Szeretne magyarságtudatában megerõsödni? Kultúránk, nyelvünk, észjárásunk szépségeire, nagyságára, egyediségére rácsodálkozni, a küzdelmes mindennapokhoz pozitív hozzáállást, erõt, bátorítást gyûjteni? Jöjjön el Czakó Gábor elõadására! Ne hagyja ki e ritka alkalmat, amikor a közismert, híres budapesti elõadóval, íróval, gondolkodóval személyesen találkozhat! Czakó Gábor televíziós esszésorozata, a BEAVATÁS (Duna Televízió) tradicionális, evangéliumi és magyar mûsor, amely érzékenyen figyeli történelmünk és életünk eseményeit, megpróbál felszínük mögé pillantani, és e „széttört világ” cserepei közt az összefüggéseket megkeresni. Az elõadó személyisége karizmatikus, elõadása lenyûgözõ. Keresztény, családértékközpontú, kiváló, elismert és közismert elõadó, több mint 40 könyv szerzõje. A prózai mûfajok mindegyikében dolgozik. Szellemisége egyértelmûen katolikusságából ered. Innen a valamennyi mûben kimutatható Krisztus-utalás és Nap-pont, amely a belsõ szerkezetet megadja azáltal, hogy a hõsök feléje szeretnének közeledni, vagy éppen még arra nézni is félnek. Makusz elnökségi tag, Magyar Mûvészeti Akadémia tag. Díjak: Arany János-, Babits Mihály-, Sajtótisztesség-, Kortárs-, Kossuth-, József Attila-, Nagy Gáspár-, Prima-, Stephanus-, Székelyföld-díj, Árpád pajzs. A BEAVATÁS 7. kötete kapcsolható az elõadáshoz: BEAVATÁS A MAGYAR ÉSZJÁRÁSBA. Czakó Gábor célja: megérteni a magyar nyelvben kódolt észjárást (mondhatjuk: gondolkodást, világnézetet, néplelket), illetve ennél van konkrétabb is: megfejteni a nyelv szerkezetébõl kiolvasható hálózatot, amely a magyar jelentésvilág összetartozását mutatja, s ha lehet, ennek alapján mondani valami újat a magyar nyelv történetérõl, jelenérõl, jövõjérõl. A RÉSZVÉTEL INGYENES SZERETETTEL VÁRJUK!
3
HUNYAD MEGYEI HÍRMONDÓ
Lendületben az élni akaró szórvány: Április 28-án kezdõdik
a
III. Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvénysorozat
– folytatás az 1. oldalról – Babos Aranka kihangsúlyozta, hogy noha Hunyad megye magyar lakossága alig haladja meg a 15 000-et, mégis, a tavaly 23 helységben lezajlott 7 napos rendezvénysorozat összesen mintegy 8 000 (!) embert mozgatott meg. Idén is olyan programokat kínálnak, amelyek fiatalok és idõsek, magyarok és nem magyarok számára egyaránt vonzóak, ugyanis a rendezvénysorozat mindazoknak szól, akik szeretik a magyar hagyományokat, a kultúrát, a jókedvet és a zenét. „Eddigi rendezvényekhez híven idén is több koncert lesz. Sztárvendégünk a REPUBLIC, valamint a ZANZIBÁR együttes, de hogy mindenki zenei ízlésének eleget tegyünk, eljön Bunyós Pityu, Dancs Annamari és Tamás Gábor is. Jelen lesz továbbá Könczey Elemér grafikus, illetve számos további mûvész, akik vonzóvá és tartalmassá teszik programjainkat.” Bende Barna a vajdahunyadi kórház igazgatója, a rendezvényt szervezõ kuratórium tagja ugyancsak kiemelte a család fontosságát. Mint mondta: „A család az a mikroközösség, amely biztonságot, védelmet és gondoskodást ad, a magyarként való megmaradás és az itthon
maradás biztonságát nyújtja. Fontosak a kulturális és hagyományõrzõ rendezvények, hiszen magyar kultúránk megõrzése fékezheti a beolvadás fenyegetését, melynek Hunyad megyében fokozottabban ki vagyunk téve.” Nemcsak a magyar családok számára szerveznek programokat, hanem kiemelten figyelnek a vegyes családokra is. A rendezvények
között szerepelni fog a Családok vasárnapja, Családi majális, Nagyszülõk és unokák program, néptáncelõadások, hagyományõrzõ játékok, Családi ízek szabadtéri fõzõverseny, kiállítások, kulturális rendezvények és tanácskozások, filmvetítés, sporttevékenységek, és sok további érdekesség. Kocsis Attila Levente a dévai Téglás
Gábor Iskolaközpont igazgatója kuratóriumi tagként a magyar diákok szerepérõl beszélt a rendezvénysorozaton. A tanulók számára kiemelten fontos a magyar kultúra ismerete, de nem elhanyagolható az önkéntes munka vállalása sem, hiszen ezáltal is neveljük õket, felmutatunk számukra egy másfajta életlehetõséget. A rendezvényen nemcsak toleranciából „kapnak leckét”, de azt is megláthatják, hogy a családért, iskoláért, nemzeti önazonosságért, megmaradásért, végsõ soron önmagukért tenni is kell. Azt is tudjuk, hogy ezek a diákok anyagi szempontból hátrányos helyzetûek, sokuk szülei külföldön dolgoznak, ezért is fontos bevonni õket a tevékenységekbe. Burján Gergely a Hunyad megyei RMDSZ politikai alelnöke, kuratóriumi tag elmondta, hogy a III. Hunyad Megyei Magyar Napok megszervezése a Hunyad megyei RMDSZ, a Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács és 17 nonprofit szervezet összefogásának köszönhetõ. Reményeink szerint megtisztel majd jelenlétével számos RMDSZ tiszségviselõ és képviselõ, hiszen közösségünk számára fontos a jelenlétük. Kun-Gazda Kinga-Viola, sajtófelelõs
Déván is kinyílnak a Dónát úti orgonák Május egyik nagy meglepetése, hogy kinyílnak az illatos orgonák. Lehet, hogy nem véletlenül a hónap elején, erdélyi turnéja keretében Déván is fellép Tamás Gábor, az erdélyi könnyûzene egyik meghatározó elõadója, akinek egyik slágere, a Dónát úti orgonák minden idõk legismertebb és legsikeresebb erdélyi könnyûzenei alkotása. Turnéja kapcsán beszélgettünk a mûvésszel. Elsõ sikerét a zenei pályán a kolozsvári opera színpadán aratta. Milyen út vezetett a komolyzenétõl a Dónát úti orgonák átütõ sikeréig? Tamás Gábor: 1966 õszén amikor bekerültem a kolozsvári Zenemûvészeti Fõiskolára (Zenekonzervatórium) összebarátkoztam Sorin Tudoran – legendás hírû – gitárossal akivel megalapítottuk a CROMATIC együttest és tulajdonképpen ez jelentette az elsõ lépést a könnyebb mûfaj felé vezetõ úton, majd 1970-ben megnyertem (itt már mint szólóénekes) a Temesvári Országos Táncdalfesztivált, ami aztán végképp eldöntötte, hogy búcsút intek a klasszikus zenének és elköteleztem magam a könnyûzene mellett. Rengeteget turnézik szerte a világban. Más-e egy erdélyi turné? Mi adja ezt a másságot? Tamás Gábor: Boldog vagyok, hiszen a világ bármely részén (földrészén) koncertezek, mindenhol telt házak várnak, de mégis, amikor Erdélyben lépek fel, az más! … Érzem azt, amit egy brassói koncertem utáni vacsora alkalmával (ahol köszönetet mondtam a telt házért) mondott nekem a helyi református lelkész: „... Gábor, te a
miénk vagy és ez különböztet meg téged a többi – ide látogató – elõadómûvésztõl.” Ezt érzem a koncertek hangulatából, no meg a koncert utáni (a közönséggel való hagyományos) találkozásaim alkalmával, amiket ott mondanak nekem az erdélyi magyarok. Ez ad értelmet a folytatáshoz, ebbõl „táplálkozom” és merítek erõt a további munkámhoz! Ön a Magyar Kultúra Lovagja. Mit jelent ez az Ön számára? Tamás Gábor: Aki nem ismeri el, hogy sokat jelent az ilyen jellgû kitüntetés, az … nem õszinte! Természetesen minden díj, kitüntetés egy visszajelzést jelent, ami egyben elismerés is és ez nagyon jólesik az embernek. A Magyar Kultúra Lovagja kitüntetésre azért vagyok nagyon büszke, mert azt nem Erdélyben kaptam, azzal az anyaországi Nemzeti Kultúrális Minisztérium tüntetett ki, és ez mindenképpen nagy megtiszteltetés hiszen a laudációban az áll, hogy „a magyar kultúra hirdetéséért és karitatív munkámért“ kapom e lovagi címet! 28 éve végzem karitatív munkámat, amellyel a leszakadt területeken élõ magyarság fennmaradását szolgáló intézményeket (árvaházak, öregotthonok, színházak, operák, médiaszerkesztõségek) segítem. A honlapján található életrajzi írása szerint, úgy érzi feladata az, hogy boldog és kellemes perceket szerezzen az embereknek. Mit tud még adni a Hunyad megyei magyaroknak? Tamás Gábor: Koncertjeim az összetartozásról, összefogásról szólnak, arról, hogy így szétszaggatva is EGY lelki haza
gyermekei vagyunk, egymástól függõ és egymásért felelõs magyarok. Ha ezt valljuk, és ennek tudatában élünk, akkor talán nem vész el nemzetünk és továbbra is büszkén sorolhatjuk magunkat Európa legrégebbi kultúrnemzetei közé! Nagy szeretettel várom a közönséget a koncertturném valamelyik elõadására és ígérem nem bánja meg az, aki eljön, hiszen az új lemezem dalain kívül elhangzanak a régebbi, ismertebb Tamás Gábor dalok is! Tamás Gábor Kolozsváron született 1948. május 31-én. Lemezei: Még most is visszavárom (1973), A Dónát úton nyílnak már az orgo-
nák (1974 – gyémántlemez), A múltra emlékezem (1996 – platinalemez), Ó, Erdély, szép hazám (1997), Partytime (2001), Várom a májust (2002 – aranylemez), Hervadó petúniák – válogatásalbum (2004). Erdélyben megkapta a „minden idõk legnépszerûbb könnyûzene-énekese” kitüntetést, több romániai magyar város díszpolgárává avatta, tavaly megkapta az Erdélyi Vitézi Rendet, és az idén januárban, a magyar kultúra napján Budapesten negyvenöt éves sikeres pályafutása elismeréseként a Magyar Kultúra Lovagja címet adományozták neki. Csatlós Erzsébet
4
HUNYAD MEGYEI HÍRMONDÓ
Bemutatjuk templomainkat
Tordos – református templom A község története visszanyúlik az új kõkorig. A település környékén található leletek utalnak erre. A falu elnevezése Turdos ómagyar személynévbõl ered. A pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben már van plébániatemploma, ekkor Tordas néven emlegetik. Ekkor már volt papja, akit Konrádnak hívtak, és abban az idõben szolgált egy Miklós nevû pap is. Késõbbi elnevezései 1733 Tordos, 1750 Tardos, 1808 Thordás. A falu Szászváros közelében fekszik, a Maros és az országút között. Jelenleg a falu széléig ér az autópályához kapcsolódó építõtelep. Sokáig szász fenhatóság alá tartozott. A középkorban többször is pusztított a vidéken a török sereg (1421, és 1432-ben). Ali bég 1472-ben kiirtja a lakosságot. A késõbbiek során a 16. században magyarokat telepítenek a faluba, majd egyre több román is letelepedik. A reformáció hatására a magyarság felvette a református vallást. A református egyházat a román lakosság tizede tartotta fenn. Ez szászföldi szokás volt, ugyanis ezek fizették a protestáns lelkészeket. A kimutatások szerint 1766-ban
ötven férfit és harminc asszonyt írtak össze. 1775-ben a faluban 161 adozó család volt. Kazinczy Ferenc 1816-ban hét háznépre tette a gyülekezet lélekszámát. A kis gyülekezet azonban nagy vagyonra tett szert. 1877-ben mintegy 150 hold vagyona volt, ami körülbelül 100 hektárnak felel meg. Az adókat továbbra is a hívek fizették. Volt egyházi iskolája is, ahol szászvárosi végzõs diákok tanítottak. Az egyház 1895-ig szász-evangélikus felügyelet alatt állt. A reformátusok száma a következõképen alakult: 1850-ben 160 lélek, 1900-ban 112 lélek, 1910-ben 108 lélek, 1930-ban 104 lélek, 1992-ben 30 lélek, 2002-ben 26 lélek, 2011-ben 10 lélek. Az 1950-es évekig volt saját lelkésze, azóta a mindenkori szászvárosi lelkész szolgál be. A templom a 17. században épült, a szentély része félköríves. Többször is javították. Idén tavaszon a templom belsejét javítják. Jelenleg Sipos Szabolcs szászvárosi lelkész látja el a gyülekezetben a lelkészi feladatot. A faluval kapcsolatban még két nevet kell megemlítenünk.
Kun Kriza Ilona
Gesztenyefák sorsa Nyesik a fákat áprilisban, duzzadó nedvük már kibuggyan, Tarolják, vágják nagy halomra, hogy fölfordul az ember gyomra … Ölik a fákat, megfeszítik, gyökerét vágják, ronggyá tépik, Gép foga szaggat kora reggel. Senki nem tudja mire kel fel … Nyesik vadul a rügyes fákat félholt ág rezzen, könnye árad. Helyette nõ jövõre másik? Álmodik új feltámadásig … Szép koronáját földre döntik, tépett gyökerét kõbe öntik … Parkoló KELL, sorvad a járda. Rám néz egy ág, nem vágy halálba …
… Bár fáj a hátam érte nyúlok, még mielõtt ki nem borulok … Nem nézheti ezt magamfajta, Húsvéti tojás függ majd rajta.
Iskola másképp Idén, április elején startolt egy kiváló kezdeményezés, amely az Iskola másképp elnevezés alatt gyakorlati ismeretek megszerzésére kívánt lehetõséget adni a gyerekeknek. A gyerekek, kicsik és nagyok, iskolába indultak minden reggel, de tanítóik, tanáraik kíséretében kirándulásokon, látogatásokon, gyakorlati és mûvészeti tevékenységeken vehettek részt. A kezdeményezés pozitív és negatív vonzataival együtt lelkes támogatókra talált a gyerekek körében, akik nagy szeretettel fogadták a számunkra szervezett tevékenységeket szerte az országban, így Hunyad megyében is. Szerkesztõségünk Vajdahunyadról és Déváról kapott tudósításokat, véleményeket. A dévai kisiskolások Vajdahunyadra, Marosnémetire kirándultak, meglátogatták a csernakeresztúri pékséget, a nagyobbak számára a Téglás Gábor Iskolaközpontban és a szabadban szerveztek programokat. A vajdahunyadi óvodások Dévára, Szászvárosra is ellátogattak, a kisiskolások és gimnazisták többek között a húsvéti hagyományápolásba is belekóstolhattak. Csatlós Erzsébet
fotó: Kun Árpád
Thorma Zsófia az 1875-ös években végzett ásatásokat, kutatásokat a falu határában. 1810-1816 között itt volt lelkész és tanár Sipos Pál, aki Kantnak elsõ magyar tanítványa volt.
Sajnos Tordos református lakossága rohamosan csökken, a gyülekezet egy pár éven belül elnéptelenedik, mint sok nagymúltú Hunyad megyei református egyház. Kun Árpád
Kolozsváron ülésezett az EMKE Április 14-én, szombaton délelõtt 10 órától tartotta tisztújító közgyûlését az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. A gyûlésen részt vett Szilágyi Mátyás fõkonzul, Hegedûs Csilla, Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter tanácsadója, Csatlósné Komáromi Katalin, a sárospataki Mûvelõdés Háza- és Könyvtára igazgatója, Bordás István a sárospataki Népfõiskola, valamint az EMKE Észak-magyarországi Fiókjának képviselõi, Varga Ferenc és Tóth Károly, a pécsi EMKE-kör részérõl, Sipos Gábor Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Jakab Albert Zsolt, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke. Elhangzott Kelemen Hunor miniszter, valamint Répás Zsuzsánna nemzetpolitikai helyettes államtitkár asszony üzenete. A köszöntõbeszédek kiemelték, hogy EMKE nélkül nincs kultúra, nincs mûvelõdés, nincs az anyanyelv ápolása, az EMKE szilárd bástyája a magyarság megóvásának és továbbra is nemzeti jelentõségû intézménynek számít. A szokásos elnöki, pénzügyi beszámolók, cenzori jelentés és hozzászólások után sor került a tisztújításra, amelyet Dávid Gyula tiszteletbeli elnök vezetett le. Az új elnökség tagjai: Dáné Tibor Kálmán elnök, Kötõ József fõtanácsos, Matekovits Mária, a bánsági régió alelnöke, Széman Péter, a partiumi régió alelnöke, Ábrám Zoltán, a közép-erdélyi régió alelnöke, Szép Gyula, társadalmi kapcsolatokért felelõs alelnök, Guttman Mihály (Kolozsvár), Muzsnay Árpád (Szatmárnémeti), Házy Bakó Eszter (Brassó), Beder Tibor (Csíkszereda), Új elnökségi tag lett Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója és Imreh-Marton István, a Kovász-
na Megyei Mûvelõdési Központ igazgatója. Muzsnay Árpád helyett Széman Péter lett a szervezet partiumi alelnöke. Kiss Jenõ, a székelyföldi régiós alelnök lemondott mandátumáról. Ugyancsak szombat délután 2 órától adták át az EMKE-díjakat és díszokleveleket Idén 14, az erdélyi kulturális életben meghatározó szerepet játszó személyiség vette át az egyesület elismerését, a különbözõ elnevezést – általában egy-egy személyiség nevét – viselõ díjat. A Hunyad megyei résztvevõk (Farkas Éva - Lupény, Szabó Julianna – Csernakeresztúr, Doboly Beatrix – Vajdahunyad) nagy örömére a Kun Kocsárd díjat Fülöp Júlia, szászvárosi EMKE elnöknek adományozták, a Hunyad-megyei szórványközösség felemelésében végzett áldozatos munkájáért. Winkler Gyula, EU-parlamenti képviselõnk, Hunyad megyei RMDSZ elnök laudációja, bár kivetítõrõl szólt, nagyonis jelenlévõnek, valóságosnak hatott, mindenkit meggyõzött Fülöp Júlia érdemeirõl. A díjazott is szólt a hallgatósághoz, vallomása szerint családjából, Marosvásárhelyrõl hozta magával az indítékot a közösségi munkára, hagyományok ápolására, magyarságunk megõrzésére. Amint Winkler Gyula is fogalmazott a méltatásban: a munka vállalása, továbbvitele és fõleg a kitartás lesz célkitûzése a jövõben is, erre ösztönzi és kötelezi most már a nagyszerû díj is – vallotta Fülöp Júlia, hiszen, Vörösmarty szavaival: „Mi dolgunk a világon? Küzdeni Erõnk szerint a legnemesbekért.” Szeretettel gratulálunk, Júlia, büszkék vagyunk rád! Fülöp Júlia laudációját az 5. oldalon olvashatják. D. B
5
HUNYAD MEGYEI HÍRMONDÓ
Fülöp Juliána méltatása Dél-erdélyi szórványunkban a közösség legféltettebb kincsei az anyanyelv, önazonosságunk tudata, hagyományaink, kultúránk, páratlan Hunyad megyei épített örökségünk. Nagy felelõsség hárul mindannyiunkra, szülõkre, tanárokra, gyermekekre, hiszen mindannyiunknak meg kell vívni a magunk harcát, amely nemzeti megmaradásunkat szolgálja. Örvendetes, hogy ebben az egész életen át tartó erõfeszítésben nem vagyunk egyedül, hiszen minden közösségben vannak olyan emberek, akik élére állnak a nyelvünkért, kultúránként, történelmünkért folytatott harcnak. Fülöp Juliánát én ilyen kiemelkedõ közösségszervezõnek tartom, aki tartalmas élete során mindig megtalálta a módját annak, hogy a közösségnek aktív résztvevõje legyen, és tevékenységével elismerést vívjon ki magának. Nagy-nagy örömmel fogadtam a felkérést, hogy Fülöp Juliána életpályáját, közösségszervezõ munkáját laudáljam. Tisztelettel és szeretettel teszek eleget a kérésnek, hiszen egy pillanatig sem kétséges azok számára, akik a Hunyad megyei magyarság életét ismerik – és szerencsére egyre többen ismerik meg a mi tevékenységünket –, hogy a legmegfelelõbb személy kapja az EMKE 2012. évi Kun Kocsárd Díját. Sajnálom, hogy személyesen nem lehetek jelen a díjátadó-ünnepségen, ezért videóüzenetet küldök, innen Brüsszelbõl, az Európai Parlamentbõl. Fülöp Juliána számára ez a díj, a korábban átvett Ezüstfenyõ díjhoz hasonlóan, egy elismerés, a közösség köszönete egész életét betöltõ munkájáért és fáradozásáért. Õ nem is titkolja, hogy követendõ elõdnek Gróf Kún Kocsárdot, és az itteni magyarság megerõsítéséért végzett munkáját, a magyar egyház, iskola és kultúra felemeléséért tett erõfeszítéseit, az EMKE megalapítását tartja. Fülöp Juliána 1945. január hatodikán Hargita megyében született, tanulmányait magyar nyelven végezte. A marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem gyógyszerészeti szakán szerzett oklevelet. Elõbb gyógyszerész, majd gyógyszertárvezetõ, fõgyógyszerész, a kilencvenes é-
vektõl nyugdíjba vonulásáig magángyógyszerész volt Szászvároson. Férjezett, 2 gyermek édesanyja, 3 unoka nagymamája. Fülöp Juliánát már szakmája is szorosan a közösséghez kötötte, hiszen a szászvárosi magyarok közül nagyon sok embert segített egészségügyi tanácsaival. Késõbb, 2010ben a városi kórház vezetõtanácsának tagjaként járult hozzá tapasztalatával a város egészségügyi ellátásának jobbításához. Sokan szociális gondjaikkal, egyéni kérésekkel, munkahelyi problémákkal, özvegyi nyugdíjakkal, vagyis apró-cseprõ, de számukra nagyon fontos gondjaikkal keresték fel, és mindenkihez volt egy jó szava, egy jó tanácsa. Fülöp Juliána a kezdetektõl fogva hitt abban, hogy a romániai magyarságnak erõs és egységes érdekképviseletre van szüksége, 1990-ben az RMDSZ szászvárosi szervezetének alapító tagja volt, hat évvel késõbb pedig átvette a szervezet elnöki tisztét. Tevékenyen vett részt a helyi választási kampányok megszervezésében, lebonyolításában. Városi tanácsosként a település gazdálkodásán és azon belül a magyar közösség támogatásán dolgozott. A magyar óvodai és elemi oktatásért
Tanulni jó! Tanulni jó? Hát, persze! De csak akkor, ha a megfelelõ hozzáállással és módszerekkel közelítünk az elvégzendõ feladathoz. És, hogy melyek ezek a megfelelõ módszerek? A Hunyad megyei magyar pedagógusok jelentõs része most már tudja, hiszen gyakorolhatta is, az április 12-13-án megrendezett továbbképzõ tanfolyamon. A Téglás Gábor Iskolaközpontban megtartott kétnapos tréningen Petkes Csaba elõadásában és szakértõ felügyelete mellett ismerkedtek a pedagógusok elméletben és gyakorlatban azokkal a tanulási és memóriatechnikákkal, melyek segítségével azok a gyerekek is képesek elsajátítani a tananyagot, akik egyedül amúgy nem boldogulnának. A módszerek sikerrel alkalmazhatók a hátrányos helyzetû, a valamilyen oknál fogva a tanulásban lemaradt gyerekeknél.
A továbbképzõ szervezõje, Lengyel Izabella, kisebbségi tanfelügyelõ rég dédelgetett álma is valóra vált. A tanfelügyelõ asszony szeretne kézzel fogható segítséget nyújtani a Hunyad megyei magyar pedagógusoknak a mindennapi munka során felmerülõ nehézségek leküzdésében. A továbbképzõ szervezési költségeit volt a legnehezebb elõteremteni, de a dévai közösség ezúttal is bebizonyította, hogy a jó kezdeményezések támogatóra találnak. Köszönjük a támogatóknak, hogy tanulhattunk, és ezáltal hatékonyabban taníthatunk! A rendezvényt támogatta: a Téglás Gábor Iskolaközpont, a dévai RMDSZ, a Real Sport, Pogocsán Ferdinánd, Borsai Zoltán, Burján Gergely, Máté Márta. Csatlós Erzsébet
folytatott küzdelem egyik alapembere, hiszen közösségszervezõként látta, hogy a magyar nyelv fennmaradásának záloga a magyar nyelvû oktatás, a magyar nyelvi közösség, a magyar történelem és kultúra ismerete. Fülöp Juliána több éven át gondoskodott arról, hogy megoldódjon a diákok ingázási költségeinek finanszírozása, fontosnak tartotta évzáró ünnepségeken a tanulók díjazását és megajándékozását, így bátorítva õket az eredményes tanulásra. De szervezett a diákoknak közös kirándulást például Nagyenyedre és Torockóra. A szászvárosi magyar gyermekeknek a Segesvári Miklós Pál Egylettel közösen nyári tábort rendezett. A magyar szó írásában és terjesztésében is szerepet vállalt, hiszen nagyon sok településen a Hunyad Megyei Hírmondó havilapunk jelenti az ott élõ magyarok egyetlen kapcsolatát a magyar nyelvû sajtóval és információval. Hosszú volna most felsorolni mindazokat a rendezvényeket, amelyeknek, közösen civil szervezeteinkkel, történelmi egyházaink lelkészeivel és az RMDSZ-el, lelkes szervezõje, vezetõje volt. Mûkedvelõ együttesek elõadásától pályázatíráson át magyar nemzeti ünnepeink megszervezé-
séig nagyon sok kulturális rendezvény megtartása fûzõdik nevéhez. Hagyományõrzõ programjai a magyar kiválóságok népszerûsítését célozták, így Torma Zsófiáról, az elfelejtett régésznõ életérõl és munkásságáról több ízben szervezett elõadást. Általa emlékeztünk meg Sípos Pál születésének 250-ik évfordulójáról, õ szervezett elõadást Erdély térképeirõl és címereirõl. Kutatta és szívesen mesélt a megye vendégeinek dél-erdélyi magyar örökségünkrõl. Idegenvezetõje volt a magyar köztársasági elnök feleségének, mûvelõdési minisztereknek, de mellettük sok száz diákot és fiatalt vezetett végig Szászvároson, mesélve nekik történelmünkrõl. A hagyományos transzszilván jellemzõ, a kultúrák közötti párbeszéd jegyében, Fülöp Juliána jó kapcsolatokat épített ki a város román vezetõivel, a román és német közösséggel, akik ma is szívesen vesznek részt a különbözõ rendezvényeken. A helyi román sajtóban a magyar oktatás múltjáról közölt írásokat. A „Múzeumok fehér éjszakája” címû programban a múlt századi magyar sajtóról értekezett nagyszámú román közönség elõtt. A volt református Kún Kollégium történetérõl – a mai Aurel Vlaicu Nemzeti Kollégiumról – román nyelvû bemutatót és kiállítást szervezett. Személyében igazolja azt a törekvésünket, hogy magyar nyelvünk és magyarságunk megtartása mellett figyelnünk kell a mellettünk élõ közösségek kultúrájára, meg kell találnunk a párbeszéd és a kölcsönös kulturális élmény-nyújtás lehetõségeit. Itt, Hunyad megyében „a szórványok szórványában” Fülöp Juliána élete, munkája példaértékû mindannyiunk számára. Remélem, hogy ahogyan maga is több ízben fogalmazott, amíg ereje engedi fáradhatatlanul fog tovább dolgozni a Hunyad megyei magyarságért. Ehhez kívánok magam is, hosszú életet, jó egészséget, hitet és kitartást Fülöp Julianának, a Hunyad megyei magyarságnak pedig sok hozzá hasonló, a közösségért fáradhatatlan hittel és kitartással dolgozó magyart! Winkler Gyula Brüsszel, 2012. március 30.
Húsvéti készülõdés a vajdahunyadi Magyar Házban Nagy volt nagycsütörtökön a sürgés-forgás a Magyar Házban. Biró Czeczília tanító néni harmadikosainak ügyes keze a quillingezés technikájával ismerkedett, húsvéti üdvözlõlapokká változtak az EMKE által biztosított alapanyagok, kartonlapok. A színes papírcsíkok a fa sodrókával egy kis ragasztó segítségével varázslatos, vidám figurákká változtak a kisdiákok találékonyságának, kreativitásának hála. De ismerkedtek a kisdiákok, Bárány Enikõ tanítónéni elsõseivel együtt a gyöngyfûzés rejtelmeivel is. Szekrényes Irén anyuka jóvoltából több ezer gyöngybõl válogathattak ügyeskezû kicsik és nagyok fülbevaló meg gyûrûkészítésre. Oprisa Melinda és Sipos Andrea tanárnõk gyöngyfûzéses tojás készítésére tanították az 5-8. osztályosokat. Kiss Mihály András igazgató úr pedig ismét új oldaláról mutatkozott be: gyimesközéploki mintára méhviaszos, kesicés tojásírást és festést tanított a nem kevés érdeklõdõnek.
Babos Csaba, Gherghina Rozália, Doboly Beatrix a szervezésben segédkezett, a csoportok közötti összekötõkapocsként. Diák-tanár, tanár-diák kapcsolat más ezen a héten: közvetlenebbé, emberibbé, szeretetteljesebbé válik, hiszen nincs „lecke”, „házi”, feleltetés, osztályzás. Tiszta 10-es nyereség, hiszen játszva tanulás, visszanyúlás a gyökerekhez, hagyományõrzés, közösségerõsödés, kreativitás-fejlesztés, locsolóvers-mondás, az is van. Mint volt az elmúlt napokban is, amikor Vajdahunyad várában, a dédácsi arborétumban, az Arany- vagy Kenyér-hegyen tartották rendhagyó óráikat a diákok, Csernakeresztúron adták elõ A rátóti csikótojást, vagy sportjátékokon vettek részt. Sajnálják is, hogy nincs több ilyen rendhagyó tanulási hét. „Jó szóval oktasd, játszani is engengedd ...” D.B.
6
HUNYAD MEGYEI HÍRMONDÓ
III. Hunyad Megyei Magyar Napok Kedves Barátunk! Ha úgy tervezte május 1-én elutazik Hunyad megyébõl, akkor jól gondolja meg, hiszen a III. Hunyad Megyei Magyar Napok kiváló programmal várja az érdeklõdõket április 28.-május 6. között. Míg 2010-ben a bukovinai székelyek megtelepedésének századik évfordulóját ünnepeltük, és 2011-ben a közösség tagjainak egymásra találása és a szolidaritás megerõsödése került középpontba, 2012-ben a CSALÁDra fektetünk hangsúlyt. Családos rendezvényekkel szeretnénk a szeretõ család fontosságát hangsúlyozni, amely biztonságot ad, a védelem és a gondoskodás fészkét jelenti, a magyarnak maradás és az itthon maradás biztonságát nyújtja. Nemcsak a magyar családok számára szervezünk programokat, hanem kiemelten figyelünk a vegyes családokra is. A rendezvények között szerepelni fog a Családok vasárnapja, Családi majális, Nagyszülõk és unokák program, Családi ízek szabadtéri fõzõverseny, Anya-lánya szépségverseny, stb. Nagy vívmánya az idei évnek, hogy olyan együtteseket sikerült meghívni, mint a Republic és a Zanzibár. Hogy mindenki zenei ízlésének eleget tegyünk, eljön Bunyós Pityu, Dancs Annamari és Tamás Gábor is. Számos országos és helyi mûvész, író munkásságát tekinthetik meg az érdeklõdõk az elmaradhatatlan néptáncelõadások, hagyományõrzõ programok, kiállítások, konferenciák, sporttevékenységek és ifjúsági programok mellett. Érdemes részt venni a Magyar Napokon, hiszen mindenki megérdemel egy pár kellemesen töltött órát és mutassuk meg, hogy a Hunyad megyei magyar közösség valóban EGY CSALÁD! A szervezõk 2012. ÁPRILIS 28., SZOMBAT DÉVA: 7.00 MEGYEI HORGÁSZVERSENY Helyszín: Bencenci tó VAJDAHUNYAD: 17.00 FEJADAG - KÖNCZEY ELEMÉR grafikus karikatúra kiállítása és könyvbemutatója Helyszín: Mûvészeti Galéria (Színház mellett) 18.30 CSALÁDI PORTRÉK A MAGYAR NAPOKON – MEGYEI FOTÓVERSENY INDUL Helyszín: Mûvészeti Galéria (Színház mellett) 20.00 OLVASÓMARATON. Helyszín: Magyar Ház könyvtára PETROZSÉNY: 17.00 IFJÚSÁGI SZÓRAKOZÓ, MÛVELÕDÉSI ÉS NEVELÉSI DÉLUTÁN Helyszín: 3D Aqua szórakozóhely LUPÉNY: 17.00 WASS ALBERT: MUSTÁRMAG – Kulcsár Székely Attila színész elõadása Helyszín: római katolikus templom 2012. ÁPRILIS 29., VASÁRNAP DÉVA: 11.45 WASS ALBERT: MUSTÁRMAG – Kulcsár Székely Attila színész elõadása Helyszín: református templom VAJDAHUNYAD: 11.00 A MAGYAR SZENT KORONA REPLIKÁI KIÁLLÍTÁS. Helyszín: római katolikus templom 11.30 FESTMÉNYKIÁLLÍTÁS: Fazakas Tibor festõmûvész, Balázs Tibor szobrász-festõmûvész. Helyszín: Magyar Ház 15.00 CSALÁDOK VASÁRNAPJA – egész napos szabadtéri programok és zsibvásár Helyszín: Hunyadi vár külsõ udvara 15.00 CSALÁDI ÍZEK fõzõverseny 16.00 KÉZMÛVES FOGLALKOZÁSOK kicsiknek és nagyoknak PSZICHOLÓGIAI TANÁCSADÁS ÜGYESSÉGI JÁTÉKOK családoknak és csoportoknak 17.30 SLÁGERDÉLUTÁN Szabó Zolival KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ – politikusokkal és közéleti szereplõkkel 18.30 RENAISSANCE táncelõadás, Fellép: Renaissance Tánccsoport Déváról és a 6-os sz. Általános Iskola diákjai 19.00 NÉPTÁNCELÕADÁS Fellép: a Csernakeresztúri Hagyományõrzõ Néptánccsoport 19.30 KATAPULT KONCERT 20.30 HUNYAD MEGYEI MAGYAR NAPOK HIVATALOS MEGNYITÓJA 21.00 REPUBLIC KONCERT
22.30 LAMPION-EREGETÉS a családi agresszió áldozataiért 22.30-0.00 SZABADTÉRI DÍNOM-DÁNOM SZÁSZVÁROS: 11.00 TORMA ZSÓFIA ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA – EMLÉKTÁBLA AVATÁS Elõadás a régésznõ 180 éves születési évfordulója alkalmából Helyszín: református templom tanácsterme és Torma Zsófia egykori háza PETROZSÉNY: 10.00 NAGYCSALÁDI PIKNIK – bográcsozás és vetélkedõk. Helyszín: 3D Aqua szórakozóhely PETRILLA-LÓNYA: 9.00 HONISMERETI KIRÁNDULÁS VAJDAHUNYADRA. Indulás: a kultúrház elõl 2012. ÁPRILIS 30., HÉTFÕ DÉVA: 17.00 EMKE „Kisenciklopédia” Szabadegyetem CZAKÓ GÁBOR ÍRÓ elõadása: BEAVATÁS A MAGYAR ÉSZJÁRÁSBA Helyszín: Téglás Gábor Iskolaközpont CSERNAKERESZTÚR: 19.00 MÁJUSFAAVATÁS Fellép: Csernakeresztúri Hagyományõrzõ Néptánccsoport és a Segesvári Miklós Pál Egylet Népdalköre. Helyszín: Tájház udvara VAJDAHUNYAD: 10.00 GYEREKNAP – Kézmûves foglalkozások óvodásoknak és kisiskolásoknak Mûhelyvezetõ: Kun Társaság. Helyszín: a magyar tagozat óvodájának udvara 12.00 ÉN ÉS A CSALÁDOM RAJZVERSENY papíron és aszfalton Mûhelyvezetõ: Fazakas Tibor festõmûvész, rajztanár. Helyszín: Magyar Ház 13.00 NAGYSZÜLÕK ÉS UNOKÁK – portrékészítés PETROZSÉNY: 18.00 MAGYAR CSALÁD A SZÓRVÁNYBAN, GAZDASÁGI, SZOCIÁLIS HELYZET Tematikus beszélgetés. Helyszín: Szent Ferenc Alapítvány 2012. MÁJUS 1., KEDD DÉVA: 12.00 CSALÁDI MAJÁLIS 12.00-15.00 CSALÁDI FÕZÕVERSENY 12.00-14.00 FOCIBAJNOKSÁG
14.00 TÁNCOK ÉS NÉPDALOK Fellép: Domokos Band, Csernakeresztúri Hagyományõrzõ Néptánccsoport, Segesvári Miklós Pál Egylet Népdalköre, Helyszín: Magyar Ház udvara VAJDAHUNYAD: 16.00 CSALÁDI MAJÁLIS. Helyszín: Magyar Ház 16.00 MAGYAR ÍZEK hagyományos ételek, palacsintasütés, ínyencségek 16.30 KI MIT TUD? VERSENY 18.00 BUDAPESTI UTCASZÍNHÁZ: A lónak vélt menyasszony 19.00 NÉPDALEST és TÁNCHÁZ PISKI: 12.00 BUDAPESTI UTCASZÍNHÁZ: Ludas Matyi 13.00 SZERETETVENDÉGSÉG. Helyszín: római katolikus templom udvara PETROZSÉNY: 10.00 CSALÁDI MAJÁLIS – Újjászületett hagyomány. Helyszín: 3D Aqua szórakozóhely 2012. MÁJUS 2., SZERDA DÉVA: 17.00 KÖNYVBEMUTATÓ: Gãinã Constantin: Vajdahunyad-Hunedoara-Eisenmarkt. Helyszín: Mûvészeti Galéria 19.00 MAGYAR FILMEK ESTJE Helyszín: Magyar Ház HARÓ: 17.00 BUDAPESTI UTCASZÍNHÁZ: Ludas Matyi. Helyszín: Polgármesteri Hivatal elõtti tér VAJDAHUNYAD: 10.00 SPORTNAP – minifoci, asztalitenisz, röplabda, darts, ügyességi játékok. Helyszín: Magyar Ház 18.00 A TERMÉSZET CSODÁI – Tripa Andrea és Júlia FOTÓKIÁLLÍTÁSA. Helyszín: Magyar Ház LUPÉNY-URIKÁNY: 13.00 OLVASÓMARATON CSALÁDI KÖRBEN (24 órás) Helyszín: lupényi református templom PETROZSÉNY: 18.00 MAGYAR HAGYOMÁNYOS RECEPTEK BEMUTATÁSA. Helyszín: 3D Aqua szórakozóhely PETRILLA-LÓNYA: 18.00 MOLDOVÁN KÁLMÁN szobrász, festõmûvész KIÁLLÍTÁSA. Helyszín: Nyugdíjas Ház nagyterme 18.30 NÉPTÁNCELÕADÁS Fellép: Csernakeresztúri Hagyományõrzõ Néptánccsoport Helyszín: Nyugdíjas Ház nagyterme 2012. MÁJUS 3., CSÜTÖRTÖK DÉVA: 9.00 TÉGLÁS NAP – A Téglás Gábor Iskolaközpont Hauer Erich Diáktanácsa és az 55. sz. Kõmûves Kelemen Cserkészcsapat szervezésében. Benne: Játékos vetélkedõk, portyázás, sporttevékenységek, karaoke. Helyszín: Téglás Gábor Iskolaközpont 12.00 ELÕADÁS, KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS: SZABÓ ÁRPÁD egyetemi tanár Fekete hattyúk, válságok és egyéni pénzügyi boldogulás Helyszín: Téglás Gábor Iskolaközpont 13.30 NÉPTÁNCELÕADÁS,
7
HUNYAD MEGYEI HÍRMONDÓ Fellép: Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja, Sepsiszentgyörgyrõl. Helyszín: Téglás Gábor Iskolaközpont 19.00 TAMÁS GÁBOR KONCERT (25 lej) Helyszín: Drãgan Muntean Mûvelõdési Ház, jegyek a pénztárnál kaphatók BRÁD: 16.00 MAGYAR ZENESZERZÕINK: Kálmán Imre, Marica grófnõ operett vetítése Helyszín: római katolikus plébánia VAJDAHUNYAD: 17.00 MARKÓ BÉLA – KÖNYVBEMUTATÓ Kié itt a tér címû publicisztikai kötetek, Visszabontás és Tulajdonképpen minden címû verseskönyvek, valamint a Haiku könyv bemutatója Helyszín: Mûvészeti galéria RÁKOSD: 18.00 NÉPTÁNC, VERS, NÉPDAL Fellép: Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja, Sepsiszentgyörgyrõl. Helyszín: Kultúrotthon 19.00 MAGYAR KLASSZIKUSOK – FILMVETÍTÉS. Helyszín: Kultúrotthon PESTES: 17.00 BARANYAI ISTVÁN: A LÓNAK VÉLT MENYASSZONY Fellép: Budapesti Utcaszínház, Budapest. Helyszín: Templomkert PETROZSÉNY: 20.00 ÖRÖKZÖLD MAGYAR ZENE Helyszín: 3D Stage Klub 2012. MÁJUS 4., PÉNTEK DÉVA: 11.00 JÁTSZÓHÁZ ÉS KÉZMÛVES FOGLALKOZÁSOK Mûhelyvezetõ: Guzsalyas Alapítvány és Játszóház, Sepsiszentgyörgy. Helyszín: Téglás Gábor Iskolaközpont 16.00 KI MIT TUD? CSALÁDI VETÉLKEDÕ. Helyszín: Téglás Gábor Iskolaközpont 17.00 RENAISSANCE TÁNC Fellép: Dél-Erdélyért Kulturális Társaság Renaissance Tánccsoportja. Helyszín: Téglás Gábor Iskolaközpont BRÁD: 15.00 SAKK ÉS ASZTALITENISZ VERSENY. Helyszín: római katolikus plébánia VAJDAHUNYAD: 16.00 ERDÉLYI MAGYAR KÖZMÛVELÕDÉSI EGYESÜLET (EMKE) KONFERENCIA Sipos Pál emléknapok megnyitó Elõadók: erdélyi és magyarországi (Sárospatak) szakemberek. Helyszín: Magyar Ház BÁCSI: 17.00 NÉPTÁNC, VERS, NÉPDAL Fellép: Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja, Sepsiszentgyörgyrõl. Helyszín: Kultúrotthon KALÁN-SZTRIGYSZENTGYÖRGY: 16.00 JÁTSZÓHÁZ ÉS KÉZMÛVES FOGLALKOZÁSOK Mûhelyvezetõ: Guzsalyas Alapítvány és Játszóház, Sepsiszentgyörgy Helyszín: Kultúrotthon udvara 18.00 BUDAPESTI UTCASZÍNHÁZ LUDAS MATYI 19.00 NÉPTÁNCELÕADÁS, Fellép: Csernakeresztúri Hagyományõrzõ Néptánccsoport és a Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja 20.00 UTCAI BÁL ÉS NÓTAEST SZABÓ ZOLIVAL
PETROZSÉNY: 22.00 DANCS ANNAMARI KONCERT (10 lej) Helyszín: 3D Stage Klub, jegyek a klubnál kaphatók. PETRILLA-LÓNYA: 18.00 MAGYAR DÍSZPOLGÁROK KITÜNTETÉSE 18.30 KULTURÁLIS EST, Helyszín: Kultúrház Schmidt László terme VULKÁN: 17.00 KÉT BOHÓC NEM FÉR MEG EGY ERDÕBEN – Szülõk elõadása gyerekeknek ÜGYES KEZEK – kézmûves foglalkozások. Helyszín: Szakszervezetek klubjának kisterme 2012. MÁJUS 5., SZOMBAT DÉVA: 19.00 AMATÕR KABARÉELÕADÁS, Fellép: Móka Színjátszócsoport, Érmihályfalváról Helyszín: Magyar Ház BRÁD: 9.00 HONISMERETI KIRÁNDULÁS: Brád – Abrudbánya – Verespatak Indulás: a római katolikus plébánia elõl TORDOS: 12.00 IN MEMORIAM SIPOS PÁL emlékezés Sipos Pálra, istentisztelet, Helyszín: – református templom – VAJDAHUNYAD: 9.00-11.00 VAJDAHUNYADI VÁRKASTÉLY LÁTOGATÁS, magyar nyelvû idegenvezetéssel 14.00 HUNYAD MEYEI MAGYAR IFJÚSÁGI NAP (HUMMIT). Helyszín: Hunyadi vár 14.00 LEHETÕSÉGEK FIATALOKNAK Beszélgetés Széll Lõrincz ifjúsági államtitkárral és Bodor László MIÉRT elnökkel 15.00 KINCSKERESÕ – Csapat vetélkedõ a várban 18.00 ÉN ÉS A CSALÁDOM FOTÓVERSENY KIÉRTÉKELÉSE, DÍJAZÁS 19.00 BAJNOKOK SÁTRA – csocsó-, póker-, sakk-, dartsbajnokság 21.00 SZABÓ ZOLIVAL KARAOKE PARTY ÉS KARKÖTÕS BULI 22.00 TÁBORTÛZ PETROZSÉNY: 10.00 TURISZTIKAI, HEGYMÁSZÓ BEMUTATÓ. Helyszín: Taia szoros LUPÉNY: 10.00 CSALÁDI HÉTVÉGE MEGNYITÓJA – KÖSZÖNTÕK. Helyszín: Cinci sud vendéglõ körüli tér 11.00 BUDAPESTI UTCASZÍNHÁZ LUDAS MATYI 12.00 KÉZMÛVES FOGLALKOZÁS ÉS JÁTSZÓHÁZ KICSIKNEK ÉS NAGYOKNAK Mûhelyvezetõ: Guzsalyas Alapítvány és Játszóház 12.15 KÉZMÛVES KIÁLLÍTÁS ÉS NÉPMÛVÉSZETI ISMERTETÕ Kiállító: Udvarhelyszéki Népmûvészeti Egyesület 13.30 TÁNCHÁZ GYEREKEKNEK ÉS FELNÕTTEKNEK Irányító: Százlábú Néptáncegyüttes, Sepsiszentgyörgy 14.30 NÉPTÁNCELÕADÁSOK, Fellép: Csernakeresztúri Hagyományõrzõ Néptánccsoport Százlábú Néptáncegyüttes, Sepsiszentgyörgy Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja, Sepsiszentgyörgy 17.00 BUNYÓS PITYU KONCERT ÉS SZABADTÉRI MULATOZÁS
VULKÁN: 19.00 NÉPTÁNC, VERS, NÉPDAL Fellép: Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja, Sepsiszentgyörgy Helyszín: Szakszervezetek Klubjának nagyterme 2012. MÁJUS 6., VASÁRNAP DÉVA: 12.00 CSALÁDI VASÁRNAP Helyszín: Dévai vár elõtti tér 12.00 MAGYAR ÍZEK KAVALKÁDJA – Családi sütés-fõzés a szabadban 14.00 KÉZMÛVES FOGLALKOZÁSOK Mûhelyvezetõ: Kun Társaság és a Téglás Gábor Iskolaközpont tanítói 15.00 SZÍNHÁZELÕADÁS – Baranyi István: A lónak vélt menyasszony Fellép: Budapesti Utcaszínház 16.00 TÁNCHÁZ GYEREKEKNEK ÉS FELNÕTTEKNEK Irányító: Százlábú Néptáncegyüttes, Sepsiszentgyörgy 17.00 NÉPTÁNCELÕADÁSOK Fellép: Csernakeresztúri Hagyományõrzõ Egylet Néptánccsoport, Százlábú Néptáncegyüttes és a Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja 20.00 ZANZIBÁR KONCERT 21.30 LAMPIONOS ZÁRÓ ÜNNEPSÉG 24.00-ig UTCAI BÁL ÉLÕ ZENÉVEL, Fellép: Szabó Zoli BRÁD: 12.00 MAGYAR KÖLTÕK ISTENES VERSEI: Festménykiállítás – zenés verses összeállítás Helyszín: római katolikus plébánia BARCSA: 12.00 NÉPTÁNCELÕADÁS, Fellép: Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja, Sepsiszentgyörgyrõl Helyszín: templomkert VAJDAHUNYAD: 10.00 ÜNNEPI SZENTMISE ÉS ISTENTISZTELET AZ ANYÁKÉRT ÉS CSALÁDOKÉRT Helyszín: Református templom és Római Katolikus templom 11.00 ANYÁK NAPI ÜNNEPSÉG. Helyszín: Református templom KALÁN-SZTRIGYSZENTGYÖRGY: 10.30 KOPJAFAAVATÁS a bukovinai székelyek emlékére. Helyszín: kultúrház udvara 11.00 ANYÁK NAPI MÛSOR Színdarabot mutatnak be a sztigyszentgyörgyi magyar gyerekek 12.00 CSALÁDI VETÉLKEDÕK, ZSÁKBAFUTÁS 13.00 GULYÁSFÕZÉS, VÁSÁR, GYEREKFOGLALKOZÁS LÓZSÁD: 19.00 SZÍNHÁZELÕADÁS – Baranyi István: A lónak vélt menyasszony Fellép: Budapesti Utcaszínház. Helyszín: Kultúrotthon PETROZSÉNY: 11.00 MAGYAR CSALÁDI ÉLET A SZÓRVÁNYBAN Tematikus beszélgetés: Oktatás, nevelés, hit a megmaradásért, Helyszín: református parókia LUPÉNY-URIKÁNY: 10.00 TÖRTÉNELMI KIRÁNDULÁS, anyaországiaknak, Zsil-völgyieknek és mindenkinek, aki velünk tart. *A program változásának jogát fenntartjuk. ** Info: www.rmdszhunyad.ro vagy www.hunyad.ro, e-mail:
[email protected]
Hunyad Megyei Hírmondó – Közéleti havilap – Kiadja a dévai Corvin Kiadó kft. Igazgató: Varga Károly Felelõs szerkesztõ: Csatlós Erzsébet Mûszaki szerkesztõ: Pál Annamária Munkatársak: Deák Piroska, Deák Levente, Doboly Beatrix, dr. Hauer Erich, Kun Kriza Ilona, Kun Árpád, Lukács Lajos, Schreiber István, Pop Erzsébet A szerkesztõség postacíme: RMDSZ Hunyad Megyei Szervezete, Deva, Str. Iuliu Maniu bl. L2, Tel.: 0254-217524, E-mail:
[email protected] Készült a dévai Grapho Tipex nyomdában, Igazgató: Farkas László, Tel.: 0254-234500. A lapban megjelent írásokért a szerzõk vállalják a felelõsséget ISSN 1582-3997