A családi élet és a munka összeegyeztethetősége Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit
Fogalom Cél: családi élet és a munkavégzés összeegyeztethetősége Lényege: - Az egyén munkája és a személyes élete közötti egyenlőség, egyensúly kialakítása - Az egyén joga a teljes, beteljesült élethez „belülről”, amelyhez „kívülről” társul az elfogadott és respektált fizetett munka, mint alapnorma, alapérték az egyén, az üzleti élet és a társadalom közös hasznára.
Mint politikai cél Az európai szociális politika része. • Elő kell segíteni a váltást a munka-szabadidő kettősségéről a komplexebb időfelhasználásig, beleértve a munkaidőt is. • Az új munkaidő minták lehetőséget kínálnak a munka, tanulás, képzés, társadalmi, szociális feladatok, szabadidős tevékenységek integrált beépítésére az egész életciklusba. • A hagyományos munkavállalói jogon (egyenlő bánásmód a foglalkoztatásban és a társadalombiztosításban) túlmegy:
• Magában foglalja a képzéshez, szociális gondoskodáshoz, közösségi szolgáltatásokhoz való jogot ás a munkavállalók támogatását ezek igénybevételében.
Jogi eszközök Munkajog: • munka- és pihenőidők szabályozása • Atipikus munkák lehetősége – a munkavállalói jogok biztosításával e körben is – az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése mellett • Új munkaidő-szervezési módszerek Szociális védelem (társadalombiztosítási jog és szociális jog): - gyermekgondozás, szülési és anyasági támogatások Egyéb jogi eszközök: speciális adószabályok
Nemzetközi jogi eszközök • ILO – globális szint • Európa Tanács –Európai Szociális Karta – regionális szint • EU szint
ILO eszközök • 100. és 111. sz. egyezmények a diszkrimináció tilalmáról (egyenlő értékű munkáért egyenlő bér) • 156. sz. egyezmény a családos munkavállalók védelméről • 183. sz. egyezmény az anyaság védelméről • 175. sz. egyezmény a részmunkaidőről (fontos: szabadon választható részmunkaidős foglalkoztatás támogatása) • 177.sz. egyezmény az otthoni munkáról • 189.sz. egyezmény a háztartásban dolgozók védelméről • 138. sz. és 182. sz. egyezmények a gyermekek munkavégzésének védelméről • Egyezmények a szabadságról és a pihenőidőkről
156. sz. egyezmény • Egyenlő bánásmód a munkába álláskor • Családi kötelezettségek figyelembe vétele a munka tervezésekor • Közösségi szolgáltatások biztosítása (gyermekgondozási és családokat segítő szolgáltatások, intézmények) • Közvélemény, közhangulat formálása, nevelés a családi igények jobb megértésére • Szakmai képzés segítése • A családi kötelezettségek teljesítése nem szolgálhat a munkaviszony megszüntetésének alapjául Fokozatosan is bevezethetőek a követelmények.
Európai Szociális Karta • 8. cikk (dolgozó nők védelemhez való joga anyaság esetén) • 16. cikk (a család joga a szociális, jogi és gazdasági védelemhez) • 17.cikk (a gyermekek és fiatalok szociális, jogi és gazdasági védelemhez való joga) • 20. cikk (a nemen alapuló megkülönböztetés nélküli esélyegyenlőségre és egyenlő bánásmódra való jog a munkavállalás és a hivatás terén). • 4. cikkely: a méltányos díjazáshoz való jogról, amelynek 1. pontja elismeri a dolgozó jogát olyan díjazásra, amely nekik és családjuknak tisztes életszínvonalat biztosít. • 27. cikkely a családi kötelezettségekkel rendelkező dolgozók egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőséghez való jogáról szól • 26. cikkely a munkavégzés közbeni emberi méltósághoz való jog biztosításáról szól. (Sajátos ratifikálási lehetőség.)
EU jogi eszközök • Alapjogi Karta • Diszkrimináció tilalmára vonatkozó irányelvek (munkabér védelme, anyaság védelme) • Atipikus munkák (részmunkaidő, határozott idejű munka, távmunka) – egyenlő bánásmód, átválthatósági szabályok, tájékoztatáshoz való jog • Szülői szabadság • Munkaidő-szervezési irányelv
EU Alapjogi Karta • 33. cikk • A család és a munka • (1) A család jogi, gazdasági és szociális védelmet élvez. • (2) A család és a munka összeegyeztetése érdekében mindenkinek joga van a védelemre a • gyermekvállalással összefüggő okból történő elbocsátás ellen, valamint joga van a fizetett szülési és • szülői szabadságra, ha gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe.
Szülői szabadság (EU) • • • •
1996. Módosítva: 2009. Minimumkövetelmények Mindkét szülőt érinti Szabadság mértéke: 4 hónap a gyermek 8 éves koráig – egyenlően oszlik meg a szülők között, de legalább egy hónapot az apának kell igénybe vennie) – elhalasztás joga, bejelentés határidőhöz kötése • Rugalmas visszatérés biztosítása a szülő szabadságról • Betegség, baleset esetén: azonnali távolmaradás biztosítása a munkából • Fogyatékos gyermekek esetén plusz jogok biztosíthatóak
Magyar jogi szabályozás Alaptörvény 2012. január1-én lépett hatályba a korábbi Alkotmányt (1949. évi XX. törvény) váltotta fel • kiemelten fontos célként határozza meg a családok védelmét. A törvény hangsúlyozza, hogy a nemzet fennmaradásának letéteményese a család, mint a társadalom azon legkisebb egysége, amelynek kiegyensúlyozott működése nélkül nincs harmonikus társadalom és gazdaság. • a gyermekek foglalkoztatása – testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető, törvényben meghatározott esetek kivételével – tilos. • Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és szülők munkahelyi védelmét. (XVIII. Cikk). Külön törvények a családok támogatására Munkavédelmi rendelkezések Munka Törvénykönyve Társadalombiztosítási jogszabályok
Családvédelmi törvények 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról • A törvény célja a családok szociális biztonságának elősegítése, a gyermeknevelés anyagi terheinek csökkentése. E célok eléréséhez a törvény szabályozza az állam által nyújtandó családtámogatások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit és azok folyósításának szabályait. • A törvény által meghatározott családi támogatások: • - családi pótlékok (nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás) • - gyermekgondozási támogatások (gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás) • - anyasági támogatás 2011. évi CCXI. Torvény a családok védelméről. • E törvény III. fejezete kiemelten szabályozza a család és gyermekvállalás védelmét a foglalkoztatás terén. A törvény rendelkezései a védelem általános elveit, kereteit jelölik meg, külön törvényekre bízva ezek részletes meghatározását. E főbb elvek: • - a kiskorú gyermeket nevelő szülőt a foglalkoztatása során kiemelt munkajogi védelem, illetve a szülői szerep és a munkavégzés összehangolását, valamint a családi élet védelmét biztosító kedvezmények illetik meg. Ezek körét külön törvényben kell meghatározni. Hasonlóan külön kedvezményekre jogosultak a várandós anyák. • - felmondási védelem illeti meg a szülőket, ha 3 évesnél fiatalabb gyermeket nevelnek, beteg gyermeket ápolnak, továbbá a várandós és szülési szabadságon lévő anyát, továbbá az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésben résztvevő munkavállalót. • - Pótszabadság és munkaidő-kedvezmények is megilletik a szülőket. • - A törvény ösztönzi a részmunkaidős és más atipikus munkaviszonyokban való foglalkoztatás lehetőségének biztosítását is a családi élet és a munkavállalás összehangolása érdekében. • Ezeket a kedvezményeket a Munka Törvénykönyve konkretizálja. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról • A törvény a családok támogatásaként ún. családi kedvezményt biztosít a személyi jövedelemadó fizetésénél. A családi kedvezmény az adóalapból vonható le a törvény által előírt, az eltartottak számétól függően emelkedő mértékben.
Esélyegyenlőség • Munka Törvénykönyve • Külön törvény – Egyenlő Bánásmód Hatóság: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló külön törvény (2003. évi CXXV. sz.) diszkriminációnak tekinti és ezért tiltja az olyan intézkedéseket, amelyek pl. a családi állapotra, vagy az anyaságra (terhességre), apaságra tekintettel különbözteti meg a munkavállalókat. Ez egyenlő bánásmód követelményének garanciája, a jogszabályban előírt szankciókon túl, egy külön hatóság, az Egyenlő Bánásmód Hatóságának felállítása, amely kiemelten vizsgálja a diszkriminációk tárgyában érkező panaszokat. A Hatóság előtt közérdekű keresetindítás keretében joga van a szakszervezetnek is a közvetlen fellépésre a diszkrimináció ellen az érintett munkavállalók érdekében.
Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) • Ha a munkavállaló a gyermeke gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságát követően kezdeményezi a munkaszerződése módosítását részmunkaidőben történő foglalkoztatásra, a munkáltató köteles lesz ezt az ajánlatot elfogadni a gyermek három éves koráig, a munkavállaló napi munkaidejének felére. Ez a kedvezmény egyformán vonatkozik az anyára és az apára is, s mind a ketten igénybe vehetik a részmunkaidős foglalkoztatást. • A 16 éven aluli gyermekek után járó pótszabadság mind a két szülő részére fog járni, fogyatékos gyermek esetén pedig gyermekenként további két nap pótszabadság illeti meg a szülőket. • Felmondási védelem: tilalom (terhesség alatt és a gyermek három éves koráig igénybe vett gyermekgondozási szabadság alatt), korlátozás: a gyermek három éves koráig – ha dolgozik a szülő • Terhességi teszt: nem tiltja kifejezetten a törvény, de – személyiségi jogok védelméhez köti
Társadalombiztosítási ellátások I. GYES és GYED: A gyes alanyi jogon jár, azonban a (jóval magasabb összegű) gyed előzetes biztosítási jogviszonyhoz -(ez a szülést megelőző két éven belül nem lehet kevesebb, mint 365 nap.) - kötött. GYES 2012 melletti munkavállalás lehetőségei: • A gyermek egy éves koráig nem dolgozhat, utána is csak heti 30 óra a megengedett. Amennyibe a gyermek tartósan beteg, a munkáját időkorlátozás nélkül végezheti. Ikergyerekeknél szintén időkorlátozás nélkül dolgozhat az édesanya, vagy az a személy, aki igényli a GYES-t, de ha meghaladja a 30 órát, csak egy gyerek után jogosult a segélyre. Gyám szintén időkorlátozás nélkül dolgozhat. Amennyiben valamelyik nagyszülő kapja a GYES-t, az unoka 3 éves kora után heti 30 órában dolgozhat, amennyiben a munkáját bejelenti. • Ha valaki a gyerek egy éves kora után munkába áll, és a munkája meghaladja a heti 30 órát, hivatalosan is be kell jelentenie. Ikreknél csak úgy vállalhat munkát teljes munkaidőben, amennyiben tudomásul veszi annak a tényét, hogy a GYES-t csak egy gyerek után foga kapni. GYED • A gyermekgondozási díj maximuma a mindenkori legkisebb bérhez igazodik: legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka lehet. Mivel a minimálbér a tavalyi bruttó 78 ezer forintról idén január 1-től 93 ezer forintra emelkedett, jelentősen nő az igényelhető gyed felső határa is. A múlt évben legfeljebb bruttó 109 200 forint gyedet kaphattak a kisgyermekesek, az idén viszont – a minimálbér emelése miatt – 130 200 forintra nőtt a maximum összeg. CSALÁDI PÓTLÉK
Társadalombiztosítási ellátások II. Családi pótlék • Nevelési ellátás (tankötelezettség előtt) vagy • Iskoláztatási támogatás(tanköteles gyermek esetén) Összege függ: - A gyermekek számától - A gyermek egészségi állapotától - A szülő helyzetétől (egyedül neveli-e)
Kollektív szerződések szerepe • Magyarországon alacsony
Köszönöm a figyelmet!
