A családi alkotmány ISMERKEDÉS EGY ÚJ TÁRSADALMI ÉS JOGI JELENSÉGGEL dr. Barkassy-Grünfeld Loránd
Főbb témakörök • Alapvetések • Alkotási folyamat • Családi alkotmány tartalma
• Összegzés
Alapvetések a családi alkotmány fogalma • A családi alkotmány (karta, protokoll, szerződés) egy írásba foglalt nyilatkozat, vagy több szerződő fél részéről megkötött szerződés; • célja, hogy rögzítse a család kulturális és szellemi örökségét, a család jövőbeni gazdasági reményeit és ambícióit, valamint mindezek eléréséhez szükséges eljárásrendet, szabályokat; • tartalmazza családi küldetéstudat megfogalmazását; • a bonyolulttá vált családi és vagyoni viszonyok szabályozott rendben történő kezelését; • a családi alkotmány teremti meg a család, a családi vállalkozás és a külvilág közötti viszonyrendszert.
Alapvetések a családi alkotmány, mint szükséglet A családi „jogalkotás” szükségességének hátterében álló tényezők: • a családi viszonyok és a családi vállalkozás komplexitásának, volumenének növekedése;
• a családi vagyon, családi jólét védelmének szüksége; • a vagyonmegóvás, és vagyongyarapítás intézményesítése; • a családi vállalkozás vezetésében, irányításában való generációváltás aktuálissá válása.
Alapvetések a családi alkotmány, mint szükséglet Kérdések, melyekre adekvát választ adhat a családi alkotmány: • A családi vállalkozást családi tulajdonban kell tartani mindenáron? • Milyen körülmények között mikor lenne érdemes megfontolni a vállalkozás eladását, vagy külső befektetők bevonását? • A családtagok vajon egyezően látják a család jövőjét? • A családtagok mely időpontban szerezzenek jogosultságot arra, hogy részesedést szerezzenek a családi vállalkozásban?
Alapvetések a családi alkotmány, mint szükséglet Kérdések, melyekre adekvát választ adhat a családi alkotmány: • A családi vállalkozásban lévő részesedés átruházását érintően szükségesek korlátozások?
• A családtagok vállalkozásban való alkalmazásának mik a kritériumai? • A következő generációnak milyen feladatai lennének a vállalkozást és a családi jólét fenntartását illetően?
• A fiatalabb családtagoknak szüksége van mentorállásra ahhoz, hogy elsajátítsák a család vezetéséhez szükséges ismereteket, és megismerjék annak eljárásrendjét?
Alapvetések a családi alkotmány, mint szükséglet Kérdések, melyekre adekvát választ adhat a családi alkotmány: • A mentoroknak mely szempontok menték végezzék feladatukat? • A család vezetésének eljárásrendje miként kerüljön meghatározásra, ki vezesse a családot? • A vezetőnek milyen kritériumoknak kell megfelelni, és mikor jön el a vezetőváltás ideje?
• Amennyiben a vezetőség testületben működik, a családtagoknak többségben kell lenniük?
Alapvetések a családi alkotmány, mint szükséglet Kérdések, melyekre adekvát választ adhat a családi alkotmány: • Amennyiben a családtagok földrajzilag elszórtan élnek egymástól távol, a vezetés eljárásrendje ezt miként kezelheti?
• Mely esetekben szükséges nem családtagokat, külső szakértőket, tanácsadókat bevonni egyes családi ügyekbe? • …………….
Alapvetések a családi alkotmány normativitása Normatív jelleg: • A családi alkotmány jogi kötőerejétől függetlenül normatív jellegű. A normativitása annyit jelent, hogy a családi alkotmány minden esetben rendelkezéseket tartalmaz. Elrendeli, hogy mi legyen („Soll”). • Minden norma egyben értelmezési séma is. Egy szerződéskötés attól lesz több, mint egy levélváltás, hogy a Polgári Törvénykönyv irányadó rendelkezései alá esik. (Hans Kelsen: Tiszta jogtan)
• A jogi norma három szerkezeti eleme: hipotézis, diszpozíció, jogkövetkezmény
Alapvetések a családi alkotmány normativitása Normatív jelleg: • A családi alkotmány csak akkor tekinthető jogi normának, amennyiben jogkövetkezményt is tartalmaz, vagyis a rendelkezését megsértőkkel szemben szankciót helyez kilátásba, amit végre is hajt. (lex imperfecta). A családi alkotmány jogi megítélése: • A pozitív jogi normatan szerint a jogi norma érvényét egy másik jogi normától eredeztetheti, amely elvezet egészen egy feltételezett alapnormáig (Grundnorm). Egy állam alkotmánya vagy alaptörvénye a jogszabályok hierarchiájában első helyen áll.
Alapvetések a családi alkotmány normativitása A családi alkotmány jogi megítélése: • A családi alkotmány tartalmát tekintve hasonlít egy állam alkotmányára, jogalkotási szempontból azonban messziről sem.
• A családi alkotmány formáját tekintve lehet jognyilatkozat vagy szerződés. • Jogszabály családi alkotmányhoz, mint jognyilatkozathoz nem fűz joghatályt (esetleges kodifikációs javaslat). • A családi alkotmány így gyakran nem bír jogi kötőerővel. Az abban foglaltak csupán iránymutatással szolgálhatnak a családtagok számára.
Alapvetések a családi alkotmány normativitása A családi alkotmány jogi megítélése: • A jogi kötőerővel nem rendelkező családi alkotmányoknak is lehetnek jogi következményeik. A családi alkotmány ezért minden esetben jogilag releváns. • A családi alkotmány rendelkezhet jogi kötőerővel, így annak rendelkezései kikényszeríthetők, amennyiben szerződéses formában születik.
• A szerződések konszenzuál ügyletek, relatív jogviszonyt keletkeztetnek, amely csak a felek között teremt jogi kötőerőt.
Alapvetések legfőbb princípiumok
• Családi ethos meghatározása, a családi ethos-nak megfelelő magatartás megkövetelése a család valamennyi tagjától;
• Iskolai előmenetel, megfelelő neveltetés elvárása; • Utódlás generális elveinek lefektetése;
• A család, a családi vagyon és a családi vállalkozások hatékony működtetését szolgáló szervezet meghatározása.
Alkotási folyamat primus aquirens szerepe Primus aquirens: • A családi vagyon megteremtésében és a családi vállalkozás megalapításában legnagyobb szerepet betöltő családfő.
• Tipikusan akkor jut kiemelt szerephez, ha már első generációs szükségletként jelentkezik a családi alkotmány bevezetésének igénye. • A hazai viszonyokat figyelembe véve, Magyarországon az első generációra hárul a feladat.
Alkotási folyamat a többi családtag és a külső szakértő szerepe
Többi családtag: • Az alkotási folyamatba véleményezőként való bevonás, javaslattétel és ajánlások megfogalmazása a tartalmi elemeket illetően. Terminológia: • A jövőbeli remények, elvárások, ambíciók, a családi értékek, célok sajátságos megfogalmazása családonként eltérő; • a családi önazonosságot kifejező tartalmi elemek kidolgozása;
Alkotási folyamat a többi családtag és a külső szakértő szerepe
Terminológia: • a családi alkotmány megszövegezése jogalkotási, okirat szerkesztési feladat, így mindenképpen jogászi szakértelmet igényel. Legitimitás: • Szakértő elemek bevonása emeli az okirat szakmai színvonalát;
• Családon kívüli tényező javíthatja az okirat családtagok részéről való befogadását.
Alkotási folyamat az első aláírók Legitimitás és az aláírók személye: • Az aláírók személye nagyban függ attól, hogy kik kerültek bevonásra az okirat megalkotásában;
• jellemzően a primus aquirens ragadja magához az okirat „jegyzésének” jogát; • ajánlatos azonban valamennyi felnőtt családtagot és a többi érintettet is felsorakoztatni az aláírók között;
• a családi alkotmány legitimitását erősíti az aláírók széles bázisa; • végezetül pedig az aláírók, mint szerződéses felek kiszélesítik az alkotmány személyi hatályát, ezáltal növelik jogi jelentőségét és kötőerejét.
A családi alkotmány tartalma döntéshozatal
Feladatkörök elosztása családon belül: • A családi viszonyokkal kapcsolatos döntések meghozatalában egyes családtagok különböző funkciókat kaphatnak. • Két alapvető döntéshozatali kategória: az ellenőrzés és az elosztás. • Mindkettőt döntéshozó szervek gyakorolhatják, és a Családi Tanács felügyeletet gyakorolhat mindkettő fölött. Ellenőrzési funkció: • Ide tartozik alapvetően szavazati jogok különféle döntési fórumokon való aktív gyakorlása és ellenőrzése. Ez tulajdonképpen maga a döntéshozatal.
A családi alkotmány tartalma döntéshozatal Elosztó funkció: • A családi vagyon és a családi vállalkozásban előállt javak családtagok közötti elosztásában való döntéshozatal.
A családi alkotmány tartalma bizottsági rendszer
Bizottsági struktúra: • A funkciók és jogkörök elosztása hatékony irányítást tesz lehetővé (állami vezetési modell). • Bizottsági struktúrán belüli két főkategória: Családi Gyűlés és a Családi Tanács Családi Gyűlés: • A család legfőbb döntéshozatali fóruma.
• Meg kell határozni a jogköröket, a összehívás gyakoriságát, eljárásrendjét. Családi Tanács: • Végrehajtó funkció az különböző szervek feletti ellenőrzés és a javak elosztása fölött.
A családi alkotmány tartalma elosztási rendszer
Kritériumok: • A javak elosztásánál elsődlegesen a feltételrendszert és a vezérelveket kell lefektetni. Szabályozási területek: • Családi vagyon megóvásának eszközrendszere: pl.: egyes családtagok túlköltekezésének megfékezése; • túlköltekezés fogalmának meghatározása; • az elvárt életszínvonal meghatározása; • tandíjak, egészségügyi szolgáltatások igénybevételének költségei, biztosítások; • beruházások engedélyezése, tőkebefektetések; • öröklési jogi kérdések; • társaságokban való részesedésszerzés, nyereségben való részesedés; egyéb juttatások.
A családi alkotmány tartalma vitarendezés
Döntőbizottsági klauzula: • A családi alkotmány egyik talán legfontosabb rendelkezése; • lényege: a rendes bíróság előtti jogviták kedvezőtlen hatásainak elkerülése. Szabályozási területek: • • • • •
Tárgyi és személyi hatáskör; vitarendezési eljárásrend, így különösen: családi döntnökök körének meghatározása; az eljáró tanács összetétele, „választottbírók” delegálása; jogorvoslati lehetőségek (rendes bírósági vagy választottbírósági út igénybevétele)
Összegzés • Magyarországon a piacgazdaság és a magántulajdon intézményének bevezetése okán bonyolultabbá váltak a családi vagyoni viszonyok. • A magántulajdon intézményesítése és a vállalkozási szabadság bevezetése óta eltelt idő indokolja a családi vállalkozások generációváltását. • A családi alkotmány kitűnő eszköz személyi és vagyoni viszonyok családon belüli rendezéséhez, a családi vállalkozás átadásának lebonyolításához és a család jövőjének megóvásához.
