A Csákyak erdélyi ága a 18. században"

Papp Klára A Csákyak erdélyi ága a 18. században" A C s á k y család - amely a Bihar megyei K ö r ö s s z e g v á r á n a k m e g s z e r z é s e u t á n kapta e l ő n e vét - István t á r n o k m e s t e r gyermekei (Ferenc, István, L á s z l ó ) között a 17. s z á z a d k ö z e p é n sza­ kadt m a g y a r o r s z á g i és erdélyi (később leány-) á g r a . A család tagjai a r e f o r m á c i ó során a kálvini hit k ö v e t ő i v é váltak, á m a 16. század v é g é n - C s á k y Istvánné, W e s s e l é n y i Anna hatására - rekatolizáltak. A felvidéki birtokok közül Sá­ rost és Szádvárt m é g Wesselényi Anna és férje szerezte meg, majd javaikat fiuk, ifjabb István t o v á b b gyarapította. C s á k y Istvánnak a Bethlen G á b o r h a l á l a utáni „ közeledése " a fiatal ö z ­ vegyhez, Brandenburgi Katalinhoz lehetetlenné tette a j ó l i n d u l ó erdélyi politikai karrier to­ vábbi folytatását, ezért a királyi M a g y a r o r s z á g o n keresett - és talált is - katonai-politikai le­ hetőségeket, futott be k o m o l y karriert. A lengyel kapcsolatok ápolásán m u n k á l k o d ó főúr ha­ marosan kiheverte az erdélyi kudarcokat, Szendrő k a p i t á n y a , majd Szepes vár ura lett, aki a T h u r z ó k b i r t o k v a g y o n á n a k j e l e n t ő s részét (így p l . lőcsei h á z u k a t , a szepesi uradalmat is) meg­ szerezte, s hamarosan az u r a l k o d ó t á r n o k m e s t e r e lett. 1

2

A z erdélyi ág m e g a l a p í t ó j a a t á r n o k m e s t e r legfiatalabb gyermeke, C s á k y L á s z l ó lett. A leg­ kisebb fiú hamar renitensnek bizonyult, hiszen, ahogyan maga C s á k y István írta róla: „ az la­ tor erkölcsű .Csáky László, nemzetemnek árulója, atyai személyemnek gyalázója és igen megbúsítója el szőkék tőlem, és Rákóczy Györgyhöz köté magát s ezen gonosz nem fejedelemnek pátens leveleivel öcsémtül maradott váramat, Almást és ahhoz való minden jószágaimat elfog­ lalta és várómban és jószágomban lévő minden ordinantiaimat megrontotta, öreg ember szol­ gáimat kihánta tisztekbül és mindenekbül megfosztotta, vele együtt elszökött lator társai által"} A t á r n o k m e s t e r n e k azért esett igen rosszul fia cselekedete, mert egyrészt I I . R á k ó c z i G y ö r g y ö t kifejezetten ellenlábasának tartotta, másrészt, mert h á r o m részre osztotta ugyan er­ délyi j ó s z á g a i t , de azokat egyik fiának sem adta át, csak a j ö v e d e l e m b ő l részeltette őket. C s á k y István t é n y l e g e s e n 1661. m á r c i u s 25-én osztotta h á r o m részre erdélyi birtokait. M e g ­ bízottjával, a Beiteken lakó Illyésfalvi Jánossal ekkor k ö z ö l t e , hogy k ö z é p s ő fiát tette meg j a ­ vai gondviselőjének, valamint arra utasította, hogy a birtokrészeket e g y e n l ő e n különítse el: mindegyik fia e g y f o r m á n kapjon b e l ő l e . 4

1662. november 2 6 - á n i f j . Csáky István és László megegyezett e g y m á s s a l , de m é g így is csak az erdélyi birtokok t ö r e d é k e jutott a mellőzött testvér kezére. A z alku szerint L á s z l ó 5

* A tanulmány az OTKA TS 044710. számú pályázatának támogatásával készült. ENGEL, 1977. 93., 125. A körösszegi és adorjáni uradalomról van szó. Zsigmond területi hatalomhoz is juttatta őket az ország keleti felén, amely már a legjelentősebb politikai hatalom jele volt. 2 István és Ferenc édesanyja Forgách Éva volt, László azonban 1641. március 2-án a második feleségtől, Perényi (Prényi) Máriától született. Anyja azonban nem sokkal élte túl születését: 1641. szeptember 3-án meghalt. 1643ban Csáky István harmadszor is megnősült, Erdélyi István özvegyét, Mindszenti Krisztinát vette feleségül. MÁLNÁSI, 1933. 26-27. M O L , P 71. Fasc. 28. Birtokjogi iratok, 1401-1825, Nagyalmás vára és tartozékai (Erdély). No. 67. és 68. A szö­ késre 1658-ban került sor. Uo. No. 72. A gondviselő tehát Csáky István lett. CSÁKY, 1919. 731. A végrendelet említést tett azokról az erdélyi jószágokról is, amelyeket Szepes várának meg­ szerzésekor zálogosítottak el, közülük Szurdokot Kemény Jánosnak, Búzát pedig Kemény Boldizsárnak adták oda. Szurdokot maga Csáky István zálogosította, míg Búzát öccsével, Csáky Lászlóval együtt adták oda. 1

3

4

5

kapta meg az erdélyi N a g y - A l m á s várát és u r a d a l m á t , m í g az A b a ú j v á r m e g y e i Nagy-Ida bir­ toka, a z e m p l é n i Tállyán és M á d o n lévő szabad telkek és s z ő l ő k - amelyek anyjától Prényi Máriától maradtak - valamint a bihari k ö r ö s s z e g i uradalom részbirtoka C s á k y I s t v á n h o z k e r ü l t . A k ö v e t k e z ő év elején azonban kiderült, hogy a két i d ő s e b b testvér hajlandó é s k é p e s is kitenni C s á k y Lászlót az apai örökség t o v á b b i részeiből. C s á k y Ferenc és István ugyanis m e g á l l a p o d á s t kötött e g y m á s s a l a Szepesvár feletti r e n d e l k e z é s r ő l , pontosan elhatárolva a két fivér és mostohaanyjuk r e n d e l k e z é s é r e álló épületeket, s a vár k u l c s á n a k használatát. C s á k y L á s z l ó természetesen protestált a szepesi káptalannál a m e g á l l a p o d á s e l l e n , m o n d v á n , apja annak idején bizonyos erdélyi j ó s z á g o k a t zálogosított el a szepesi birtok é r d e k é b e n , ezért annak harmada m i n d e n k é p p e n őt illeti, „jó ideig benne lakván azon házokban, most pedig, ja­ vaimnak egyik részét ott hattam pecsétem alatt, kívánván avval is roborálni hagyatott successiomat. " 1663. február 7-én v é g ü l mégis m e g á l l a p o d t a k . A z egri p ü s p ö k színe előtt L á s z l ó elfogadta a testvérei között született e g y e z s é g e t , azok pedig ígéretet tettek az apai v é g r e n d e ­ let betartására, valamint a k é t testvér fiúágának kihalása esetére - távoli és igen bizonytalan­ nak í g é r k e z ő lehetőségként - biztosították s z á m á r a Szepes v á r á n a k öröklési j o g á t is. A folyamat v é g e az 1670-ben H o t k ó c o n kötött e g y e z s é g v o l t , amelyben C s á k y L á s z l ó az almási u r a d a l o m b ó l m a g á n a k szerezte meg testvérei m a r a d é k részbirtokát, valamint feltehe­ tően a k ö r ö s s z e g i uradalmat is, cserébe viszont átadta nekik a testamentumban feltüntetett fel­ vidéki javak feletti rendelkezést. A 17. század m á s o d i k felében a katolikus C s á k y grófok a H a b s b u r g - u r a l k o d ó k h ű támaszai voltak. Ennek okai között C s á k y Imre k é s ő b b előszeretettel emlegette: „ Szépatyámat Bocskay, nagyatyámat Rákóczy György, atyámat Thököly mindenéből kifosztotta".^ A 17-18. s z á z a d fordulóján a C s á k y a k e r ő s e n k ö t ő d t e k a Habsburg-udvarhoz. M i n d k é t ág képviselői j e l e n t ő s pozíciókat kaptak, m e g b e c s ü l é s ü k kétségtelen volt. C s á k y t á r n o k m e s t e r f i ­ át, Istvánt, E s t e r h á z y Pál n á d o r j a v a s l a t á r a 1682-ben n e v e z t é k k i a kassai s z é k h e l y ű felső­ m a g y a r o r s z á g i főkapitányság élére, majd az uralkodói kegy országbíróvá e m e l t e . A z 1635-ben született Csáky István 1687-ben egyike volt az országgyűlést előkészítő főuraknak, s annak a főúri csoportnak is, aki a gyermek Józsefet a pozsonyi országgyűlés színhelyére kísérte. 6

7

8

9

10

11

13

14

15

M O L , P 71. Fasc. 35. Birtokjogi iratok, 1631-1839, Vegyes erdélyi, elsősorban peres iratok. No. 45. CSÁKY, 1919. 742-744. 1665. március 20-án Csáky László országbíró gyermekei is megosztoztak birtokaikon, Csáky Pál és László örökölték a bihari Adorján-birtokot tartozékaival egyetemben. 8 KmOl, Fond Jósika, No. 629. 3. köt. 56-61. 9 KmOl, Fond Jósika, No. 629. 5. köt. 133. KmOl, Fond Jósika, No. 629. 5. köt. 130-131. A megállapodásnak igen kevés valóságtartalma volt, hiszen nehe­ zen elképzelhető a két testvér fiúágának teljes kihalta. CSÁKY, 1919, 747-751. 1670. február 5-én kötött megállapodás a három fivér között. M O L , P 71. Fasc. 28. Bir­ tokjogi iratok, 1401-1825, Nagyalmás vára és tartozékai (Erdély). No. 85. ' MÁLNÁSI, 1933. 66. A véleményt a családi levéltár iratai is igazolják. M O L , P 71. Fasc. 30. Birtokjogi iratok, 1568-1813, Egeres vára és tartozékai (Erdély). No. 6. Csáky István 1641-ben protestált a váradi káptalan előtt jó­ szágainak Rákóczi György általi konfiskálása miatt. IVÁNYI, 1991. 35. Helyettese Barkóczy Ferenc volt. A nádor utasításának megfelelően Csáky István főkapitány 1684-ban, s 1686-ban is a főkapitányság hadai élén volt ott a Buda alatti táborban. Uo. 118. és 141. IVÁNYI, 1991. 401. Csáky István 1687-től 1699-ig viselte a tisztséget. '5 1687-ben lett országbíró. Nagy Iván azt is tudni vélte, hogy 1687-ben, az Eperjesen vallató Antonio Caraffa őt is megkísérelte a hűtlenség gyanújába fogni, de a kínzások ellenére nem tudott ellene vallomásokat kierőszakolni. NAGY, 1857-1865. 82. 6

7

1 0

1 1

2

1 3

1 4

C s á k y István országbíró 25 gyermeke k ö z ü l a 17-18. század fordulóján György és Tamás h a d v e z é r k é n t az európai h á b o r ú k b a n szerzett m a g á n a k érdemeket. A z országbíró i d ő s e b b fia, Zsigmond Szepes é s Abaúj v á r m e g y e főispánja volt, az apa által 1690-ben megszerzett Szendrő b i r t o k o s a . Imre - a feltétlen királyhűségéről ismert politikus - kassai p l é b á n o s k é n t kezd­ te papi pályáját, majd egri kanonok és c í m z e t e s prépost, 1703-ban váradi p ü s p ö k és bihari f ő i s p á n , ifjabb István 1696. áprilisától Borsod v á r m e g y e főispánja l e t t . M á r 1697-ben fel­ merült, hogy Ugocsa v á r m e g y e Prinyi Pál halálával m e g ü r e s e d e t t főispáni székét i f j . C s á k y István kapja m e g . A döntés megszületett, s 1698. m á r c i u s 12-én, N a g y s z ő l l ő s ö n a beiktatás is m e g t ö r t é n t . 16

17

18

1 9

20

A z Erdélyi F e j e d e l e m s é g b e került Csáky László politikai pályája nem alakult é p p e n szeren­ csésen. Apafi M i h á l y a B é l d i - ö s s z e s k ü v é s b e n vállalt szerepéért birtokait konfiskálta, s neki m a g á n a k török földre kellett m e n e k ü l n i e . A 17. s z á z a d v é g é n e k nagy törökellenes háborújá­ ban viszont m á r Scherffenberg tábornok erdélyi h a d m ű v e l e t e i b e n , Habsburg oldalon vállalt szerepet. A z erdélyiek „trónkövetelő-gyanús arisztokratának" tartották a császári seregek élén h a z a é r k e z ő Csákyt, k ü l ö n ö s e n m i u t á n a jezsuita Dunoddal - az udvar diplomatájával Teleki M i h á l y ellen intrikák. A z 1690-es é v e k b e n C s á k y László és Haller J á n o s a B é c s b e n ülésező erdélyi konferencia segítségét kérte „ tisztségei és becsülete " visszaállításához, s C s á k y külön is folyamodott i n ­ gatlanai és p é n z e visszaadásáért. A konferencia azonban 1695. j a n u á r 5-én kitért az u t ó b b i k ö ­ vetelés teljesítése e l ő l . 21

C s á k y L á s z l ó D ó b o k a megye főispánja, guberniumi tanácsos lett. Egyik fiát, Istvánt egy 1699. szeptember 5-én kelt lipóti oklevél Kolozs v á r m e g y e főispánjává tette. Id. C s á k y L á s z l ó főispán (1641-1698) m á s o d i k f e l e s é g e , Bethlen É v a volt az édesanyja a R á k ó c z i - s z a b a d s á g h a r c idején (1708) meghalt azonos n e v ű fiának, Lászlónak. A m i k o r 1699ben i f j . C s á k y L á s z l ó m e g e g y e z é s t kötött n é h a i Haller G y ö r g y fiaival, Haller S á m u e l l e l és G y ö r g g y e l az i d . C s á k y L á s z l ó halála utáni a d ó s s á g o k r ó l , apja ö z v e g y é v e l , J ó s i k a Judittal 22

23

T O M K A , 2002. 161. Csáky István az alsóvár helyén 1694-ben kezdte meg impozáns kastélyának építését, amely­ be a „ korábbi vár két bástyáját és körfalait is belefoglalták ". Döntéséhez hozzájárulhatott, hogy 1692-ben a fel­ ső vár nyolcszögü tornyába villám csapott, ami felrobbantotta az itt tárolt puskaport. Csáky István 1690-ben cse­ rebirtokok (a szomolnoki rézbánya, Szomolnok, Stósz és Svedlér városok) felajánlása révén szerezte meg Lipót­ tól adományba a szendrői uradalmat. G Y U L A I , 2002. 189. Csáky Zsigmond ezért nem Szendrő kapitánya volt, hanem a szendrői uradalom örökös ura. BOROVSZKY, 1908. 95. Kettejük közül Csáky Zsigmond (anyja Lónyai Margit) volt az idősebb, aki 1665-ben, míg Imre (anyja Melith Klára) 1672-ben született. NAGY, 1857-1865. 88. M O L , P 71. Fasc. 195. Személyi iratok, 1695-1713, Ifj. Csáky István ugocsai, beregi főispán hivatalos levelezé­ se. No. 2. Lipót király oklevele. Csáky István apjának első házasságából, Lónyai Margittól 1669-ben született. Uo. No. 4. A megye jövedelmei és honorjai Csáky Istvánt illessék. 20 Uo. No. 3. Újhelyi István nótárius aláírásával igazolta. TRÓCSANYI, 1988. 58. MOL, P 71. Fasc. 195. Személyi iratok, 1695-1713, Ifj. Csáky István ugocsai, beregi főispán hivatalos levelezé­ se. No. 5. Az erdélyi Csáky-ág alapítójának első felesége Káinoki Kata volt. A körösszegi és adorjáni Csáky család geneológiája, melléklet. X. Csáky László halálát - tévesen - 1708-ra teszi. A család tagjai közül többen szerepet vál­ laltak a Rákóczi-szabadságharcban. Nagy Iván úgy tudta, hogy id. Csáky László gróf Rákóczi híve volt, s az is maradt 1708-ban bekövetkezett haláláig. Az információ azonban hamisnak bizonyult, hiszen az öreg gróf a sza­ badságharc idején már halott volt. Bethlen Miklós 1698 májusában maga írta, hogy „míg mi Bécsben időzünk, Csáki meghal", amit megerősített Lázár Miklós is egy 1888-ban írott munkájában, amikor feljegyezte, hogy az 1698. évi júniusi erdélyi országgyűlésen már csak fia, István vett részt. MÉSZÁROS, 1995. 376. A szerző egyér­ telműen ezt a májusi időpontot fogadja el. LÁZÁR, 1988. 736-738. 1 6

1 7

1 8

1 9

2 1

2 2

2 3

együtt vállalta az a d ó s s á g o k megfizetését. A m e g á l l a p o d á s azt tanúsítja, hogy az i d ő s e b b C s á k y anyagi á l d o z a t o t is kész volt vállalni az erdélyi birtokok visszaszerzéséért. A m i k o r ugyanis esélyt látott az adorjáni, a margittai uradalom és a micskei j ó s z á g (Bihar megye) va­ lamint a szurdoki ö r ö k ö s birtok m e g s z e r z é s é r e , 30 000 magyar forintot vett kölcsön feleségé­ től, Bethlen É v á t ó l , amelyet ö r ö k ö s e i k é s z p é n z b e n voltak kötelesek Haller S á m u e l n e k és G y ö r g y n e k visszafizetni. 24

A b i r t o k v i s s z a s z e r z ő törekvések sikereire nagy s z ü k s é g e volt a családnak, hiszen az erdélyi birtokok jelentős r é s z e z á l o g b i r t o k o s o k h o z került. T h u r ó c z y I s t v á n , aki 1753-ban C s á k y M i k l ó s h e r c e g p r í m á s érdekében kutatta fel a család régi iratait, ú g y tudta, hogy 1651-ben C s á k y István és testvére, Csáky L á s z l ó k ö z ö s e n zálogosította el 10 800 magyar forintért Buza, Budatelke, Czente és Feketepatak helységeket K e m é n y B o l d i z s á r n a k és feleségének. A biha­ ri Adorján várát falvaival és Margitta m e z ő v á r o s s a l egyetemben L é v a v á r á n a k vétele é r d e k é ­ ben m é g tatai C s á k y László adta z á l o g b a Prépostvári Zsigmondnak, amiért „3000 aranyat, 17.300 és 33 tallérokat, 50pénzt" vett fel. A m e g b í z o t t nem tudta megmondani, kiváltotta-e az erdélyi ág valamelyik tagja a birtokokat, vagy „ valami Divisio lett volna, avagy a Méltó­ ságos fiú ág valami tserét adott volna ", csak azt, hogy m á r a leányág használja azokat. 25

A családon b e l ü l kialakult p e r e s k e d é s iratai k ö z ö t t maradt fenn az a leszármazási tábla, amely Csáky István és Ferenc testvérét, Lászlót j e l ö l t e meg az erdélyi ág megalapítójának. A család másik L á s z l ó n e v ü tagja ( ö r e g C s á k y L á s z l ó fia László) szerepel az iratban az adorjáni j ó s z á g átadójaként, m í g Csáky István (és László) átvevőként. 1698-ban e l ő b b C s á k y Lászlót, majd 1701 s z e p t e m b e r é b e n C s á k y Istvánt erősítette meg Lipót császár díszes o k l e v é l b e n Mar­ gitta és Szalárd tartozékaiban és e g y é b falvak b i r t o k á b a n i s . A bihari birtokok átvevője az a C s á k y István volt, aki kolozsi főispánként 1720-ig élt, két fiát, Zsigmondot és Imrét pedig va­ l ó b a n ott találjuk a 18. század első felének bihari birtokosai között (az 1732. évi kancelláriai j e l e n t é s szerint is ő k a b i r t o k o s o k ) . 2 6

27

C s á k y László o r s z á g b í r ó fiának, a tatainak nevezett L á s z l ó n a k a birtokai ú g y kerültek viszsza az erdélyi ág birtokába, hogy azok hírt kaptak egy tervezett z á l o g o s í t á s r ó l , amely r é v é n 45 000 forintért B a r á t Á d á m kapta volna meg „Adorjánt, Margitot, Szurdokot". A források t a n ú s á g a szerint v é g ü l m é g i s a r o k o n s á g o n belül került sor a zálogba adásra. A z Erdélyből elkerült családtagok k ö r é b e n ugyanis gyakorlattá vált, hogy a birtokuk központjá­ tól távoli uradalmaikat a velük rokoni kapcsolatban állók (a m á s i k ág, a feleség családja stb.) használatába adták. 1699. július 13-án B é c s b e n C s á k y L á s z l ó , L é v a főkapitánya 50 000 forin­ t é r t Csáky I s t v á n n a l kötött m e g á l l a p o d á s t erdélyi birtokairól (Szurdokról és E g e r e s r ő l ) , va­ lamint összes bihari jószágairól (Adorjánról és Margittáról). A m i k o r azonban a birtokok 28

2 9

M O L , P 71. Fasc. 26. Birtokjogi iratok, 1461-1808, Bihar megyei javak. No. 7. A megállapodásban (1699. márc. 21.) külön kikötötték, hogy a két részletben esedékes adósságot Csáky László csak készpénzben teljesítheti, bár lehetőségként megengedték: ha Szent György-napig mégsem sikerül az összeg felét előteremteni, azt a család bir­ tokaiból elégíthetik k i . M O L , P 71. Fasc. 35. Birtokjogi iratok, 1631-1839, Vegyes erdélyi, elsősorban peres iratok. No. 15. M O L , P 71. Fasc. 4. Birtokjogi iratok, 1451-1859, Bihar megyei javak. No. 8. és 39. H B M L , IV. A. l/a. Jegyzőkönyvek. 7. köt., valamint M O L , P 71. Fasc. 158. Bihar megyei úrbéri ügyek, 1562-1799. No. 21. « KmOl, Fond Jósika, No. 643. MOL, P 71. Fasc. 35. Birtokjogi iratok, 1631-1839, Vegyes erdélyi, elsősorban peres iratok. No. 48. Az iratot Bujanovics Lukács másoltatta le Marosvásárhelyen 1804-ben. Egy leszármazási tábla is Csáky László fiát, Csáky (II.) Lászlót nevezte meg, mint aki 1699-ben Csáky (IV.) Istvánnak, erdélyi Csáky (III.) László fiának adta át a fenti uradalmakat. Uo. No. 50.

2 4

2 5

2 6

2 7

2

2 9

átadását k i h i r d e t t é k , ne" contradicáltak,

30

C s á k y L á s z l ó és „Jósika

ezért ezeknek... felit

Judit,

Csáki István

idősb.

Csáki

Lászlóné,

adgya Lászlónak

akkor

Sennyei­

tizen egyezer

fiba...

".

A z e r d é l y i á g tagjai k ö z ü l a R á k ó c z i s z a b a d s á g h a r c b a n a k t í v a n ifjabb C s á k y L á s z l ó vett részt,

3 1

aki 1703

november elsején K o l o z s v á r r ó l s z ö k ö t t

3 2

a felkelők k ö z é . Czegei Wass

G y ö r g y n a p l ó j a szerint C s á k y a f e l e s é g é h e z k é s z ü l t M a r o s v á s á r h e l y r e , de „Macskásnál lévő portás mégsem

németekkel

várván,

és rácokkal

elszaladott...

szemben

találkozott

Maga ment Somlyóra

lozsvári k ü l v á r o s o k a t „látogatták"

volna,

és kruccá

maga egynehány

lőtt. "

3

3

1704 m á r c i u s á t ó l a ko­

a kurucok, a k i k k e l e g y ü t t t ö b b alkalommal megjelent

C s á k y L á s z l ó is. V i t é z s é g b ő l azonban nem mutatott p é l d á t , m i v e l „ igen idején megszaladott"}

4

kün

szolgáival,

mondják,

hogy

1705-ben az erdélyi f ő p a r a n c s n o k , F o r g á c h Simon kifejezetten lesújtó m ó ­

don nyilatkozott C s á k y L á s z l ó r ó l : „Szánni dotta meg az Isten bátor szível,

szegíny

udvarban job

Csákit,

hogy nem katonának

volna, mint mezőben.

"

3

való, nem

ál­

5

A z e g y é r t e l m ű p o l i t i k a i kiállást azonban R á k ó c z i a d o m á n y o k k a l jutalmazta. 1703-ban a b i ­ hari j ó s z á g o t (amely a c s a l á d két á g á n a k k ö z ö s j a v a volt, de R á k ó c z i a H a b s b u r g - h ű C s á k y I s t v á n b i r t o k á n a k tudta) adta neki, 1706 j a n u á r j á b a n pedig a hadadi uradalmat juttatta k e z é r e . W e s s e l é n y i I s t v á n 1707 s z e p t e m b e r é b e n ú g y tudta, hogy „nékem timet Csáki

Lászlónak

adták. "

3

6

mind jószágomat,

mind tisz­

A z 1707. évi m a r o s v á s á r h e l y i o r s z á g g y ű l é s e n a fejedelem

K ö z é p - S z o l n o k v á r m e g y e főispánjává nevezte k i .

3 7

1708 februárjában

Rákóczi ifj. Csáky

L á s z l ó n a k eddigi szolgálatait jutalmazta d í s z e s o k l e v é l b e n lovas b r i g a d é r o s s á g g a l . 3 0

3 1

3 2

3 3

3 4

3 5

3 6

3 7

3 8

3 8

KmOl, Fond Jósika, No. 643. Az iratokat az 1732. évi perhez kivették a család iratai közül. A megállapodás ellen özv. Gyulaffy Lászlóné is tiltakozást jelentett be. M O L , P 71. Fasc. 30. Birtokjogi iratok, 1568-1813, Egeres vá­ ra és tartozékai (Erdély). No. 15. A Csákyak szerepéről a Rákóczi-szabadságharcban lásd PAPP, 2005. 36-52. MÉSZÁROS, 1995. 377. CZEGEI WASS, 2004. 300. A németek, amikor megtudták, hogy kinek a hintajárói van szó, „szekerét, lovait visszahozták". Uo. 309. Márciusban Csáky ökröket hajtatott el a monostori negyedből, amelyeket „Szurdokra maga házához haj­ tatott ". A Kolozsvár melletti harcokra: uo. 318-321. RÁKÓCZI, 1976. 322. Forgách Telekiről is rossz véleményt formált („ rationabiliter és cum fundamento semmirül nem tud szólani"), de levelében Radvánszkyt is lejáratta („csak nagy a híre, azomban esze nincsen, s igen isten­ telen életű ember "). WESSELÉNYI, 1985. 315. Az információt novemberben a Gyulafehérvárról érkező Szúnyog páter is megerősí­ tette: „Azt is mondotta, hogy az én jószágaimat, mindenütt valót, egészlen, örökösön donatioval Csáki Lászlónak adták. " Uo. 347. 1708 májusában azonban a Kolozs vármegyei tisztektől már híreket kapott birtokáról: félelem­ ben vannak az erdőkön lappangó kurucok miatt, de „ valami kevés tavaszt vetettének és a szőlőket is megmívelték, de a sok esőzés miatt lassan mehettek előre a dolgokban. " Uo. 530. Júniusban Wesselényi anyja is megerősítette Csáki László birtoklásának tényét: „ nékem minden jószágom Csáki László keze alatt van és ő pusztítja, és már sok jobbágyok is mentenek el jószágomból, és mind kastélyom, mindenem vesző/élben vagyon, nem is igen majorkodnak. És hogy comissiót extrahált Rákóczi fejedelemtől, hogy amivel a hadadi jószágból azelőtt tartoztanak, azt adják ki most is, mivelhogy egy szép merő caffrangot is ajándékozott volt Rákóczi uramnak. " Uo. 566. Amikor 1708júliusában Csáki Istvánné menedéket kért Szebenben, a generálisné (Kirchbaum generális felesége) elutasította, mondván: ...nincsen itt helye hozzá, hogy tarthassa. Midőn pedig megtudta volna, hogy annak az ura a Csáki László fia volt volna, monda, hogy ismerte, mert mikor bejött volna Scharfenberg, akkor ő is ott volt. " M O L , G. 19. Fejedelmi Kancellária, I I . 3. i.II. 3. L fol. 6. és 11. Idézi MÉSZÁROS, 1995. 377. M O L , P 71. Fasc. 198. Személyi iratok, 1686-1732, Csáky László ker. főkapitány, brigadéros és Csáky Imre bí­ boros. No. 4. Rákóczi oklevele a kiállítás formáját tekintve pontos megfelelője kívánt lenni Lipót okleveleinek. Címeit a következőkben összesítette: ,JVos Franciscus II. dei gratia Sacri Romani Imperiy et Transilvaniae Princeps Rákóczy Partium Regni Hungáriáé Dominus, Siculorum comes et Pater Patriae Pro Libertae Confoederati Regni Hungáriáé Statuum et Ordinum пес non Munkacsensis et Makovicziensis Dux, Perpetuus Co mes de Saro s, Dominus Haereditarius in Saros Patak, To kaj, Reget; Ecsed, So mlyó, Lednicze, Szerencs, Óno d etc. "

C s á k y László a dicsőséget nem tudta sokáig élvezni, m é g 1708 őszén meghalt. K á r o l y i S á n ­ dor 1708. augusztus 30-i levele szerint Hadadban ápolták. Testvére, István szeptember 22. u t á n azonban m á r arról tudósított, hogy ö c c s e napok óta nem tud beszélni, b á r cselédeivel m é g m e g é r t e t i m a g á t . M i v e l C s á k y István szeptember 2 4 - é n m á r a hadadi uradalom m e g s z e r z é ­ séért való közbenjárásra kérte Károlyit, erre a lépésre feltehetően csak ö c c s e halála u t á n szán­ ta rá magát. R á k ó c z i szeptember 2 8 - á n s z o m o r ú a n vette t u d o m á s u l híve halálát. 3 9

A z erdélyi C s á k y - á g részéről Csáky István kolozsi főispán továbbra is Károlyi S á n d o r kör­ n y e z e t é b e n maradt. Hadad v é d e l m é t is rábízták, amelyet a s z a b a d s á g h a r c v é g é i g megtartott, s csak akkor adta át a császáriaknak: „Hadadban is egy részhadat külde a generál [Lőwenburg váradi parancsnok], kiben feles hajdúsággal gróf Csáky István vala a kurucok résziről com­ mendáns, valóban is emberül tartá egy darabig, azután accorda által feladó a várat a néme­ teknek, maga visszajőve Erdélyben, jószágát, tisztit megadók. " 4 0

171 l-ben C s á k y István feleségét ( M i k o l a Á g n e s ) u d v a r h á z u k n á l m e g g y i l k o l t á k , a k o r t á r s a k szerint azonban nem férjének a kurucok szolgálatában vállalt szerepe, hanem saját cselekede­ tei miatt: „Mikola László testvérhugát a maga jobbágyai bilaki házánál éjszaka kegyetlenül megölik, s darabra vagdalják. Mivel nyavalyás felette keményen bánt a jobbágyaival, sarcol­ tatta, kínoztatta őket, tovább nem állhatták. Példa lehet minden nemesembernek, ne bánjék úgy jobbágyaival, mint a barmokkal"írta a k r ó n i k á s Cserei Mihály, aki maga fogatta meg a grófnő gyilkosait, s küldette őket B e s z t e r c é r e . 41

A R á k ó c z i - s z a b a d s á g h a r c után az 1712. évi erdélyi o r s z á g g y ű l é s e n i d . C s á k y L á s z l ó fia, Ist­ v á n jelölt volt a guberniumi tanácsosi c í m r e , s a katolikus jelöltek között Haller G y ö r g y u t á n a m á s o d i k legtöbb szavazatot kapta. A gubernátori tisztségre is a harmadik legtöbb - Haller G y ö r g y (129) és M i k e s M i h á l y (122) u t á n - szavazatot (102) szerezte meg, ami j e l l e m z ő e n mutatta t e k i n t é l y é t . 42

A kolozsi f ő i s p á n n a k két felesége v o l t . A z elsőtől, M i k o l a Á g n e s t ő l született két fia: Zsig­ m o n d és Imre.* M á s o d i k felesége, Haller Borbála gyermektelen volt, s z e m é l y e azonban újabb biztosítékot jelentett a Hallerekkel fenntartott j ó kapcsolatokra. C s á k y István nemcsak sikeresen visszaszerezte és gyarapította a család erdélyi birtokait, ha­ nem igyekezett azokon j ó l g a z d á l k o d n i . Öccse, L á s z l ó utód nélküli halála után v a g y o n á t fel­ t e h e t ő e n m a g á h o z vette, ő használta. Annak „szép drága fegyvereit" bizonyosan fiai, Zsig­ m o n d és Imre örökölték. A v a l l o m á s o k szerint „ mikor néhai gróf Csáki István úr az kurucziából meggyött, úgy hallottam, hogy semmije az ős jószágon kívül nem volt, elannyira, hogy mindazokat az mobiliákat, melyeket a méltóságos relicta mostohafiaival... fel osztottanak, mind azokat maga industriájával szerezte. " 4 3

3 9

4 0

4 1

4 2

4 3

„ már negyed napja hogy nem szolhat gondolom a torok fájás miá mind az által eszén van, Kit Kit cselédjei közül megh ismer" M O L , P 396. Acta Publica. 1. Acta Rákócziana. Series I . fol. 651. Ser. I . fol. 651. Idézi MÉSZÁ­ ROS, 1995. 378. CSEREI, 1983. 447. Uo. 473. és 476. TRÓCSÁNYI, 1988. 320-321. Másokkal együtt az ország generálisának posztjára is jelölték, ezt azonban az 1715. októberében összeült Ministerialkonferenz - mint felesleges tisztséget - nem töltötte be. MOL, P 71. Fasc. 35. Birtokjogi iratok, 1631-1839, Vegyes erdélyi, elsősorban peres iratok. No. 48. Geneológia Comitum Csáky. 1708 novemberében Csáky István családi élete megítélésével kapcsolatban is született egy do­ kumentum. Pekri Lőrinc generális ugyanis Szatmár városában arról adott ki bizonyítványt, hogy István gróf és el­ ső felesége, Mikola Ágnes rossz házastársi viszonyban vannak. KmOl, Fond Jósika, No. 638. „ab annis undecim semper in pesima vita se exercuit, et actu exercet, super quoddam Testimonium nostrum, manu subscriptione, et sigillo nostro corroborantes, fide nostra Cristiana ".

C s á k y István kolozsi főispán halála (1720) után történt meg az első m e g o s z t á s , amely sze­ rint Buza, A l m á s és Szurdok összes j ö v e d e l m e i t h á r o m részre bontották (az ö z v e g y n e k és a két fiúnak), a többi viszont a két testvéré m a r a d t . Egy 1756-ból való t a n ú v a l l o m á s i j e g y z ő ­ k ö n y v b e n pontosan rákérdeztek: milyen javak maradtak C s á k y István után fiaira és feleségé­ re. Désfalvi Simon J á n o s szerint a kincsekről és egyéb ingóságokról az ú n . divisor urak (Wes­ selényi István, Haller György, Toroczkai J á n o s ) előtt osztoztak meg az ö r ö k ö s ö k . Simon Já­ nos elmondta, hogy az o s z t o z k o d á s során egy török cafrangon a két testvér nem tudott meg­ egyezni, ezért „ baltával kettévágták és mindenik ki égetvén, egyik-egyik részre nyolcvan lott Szkófium ezüst jött ki belőle ". Kiderült a v a l l o m á s b ó l , hogy „ Csáky Imre 3000 forintért bátyjának, Zsigmondnak zálogosította el a buzai, a feketelaki, a czentai és a budatelki por­ tióját. " A buzai rész á t a d á s a k o r kapott C s á k y Imre egy e z ü s t ö s kardot, „hozzá való ezüstes szíjával együtt", s m é g egy h a s o n l ó kard került h o z z á C s á k y Z s i g m o n d t ó l : „adta volt az kolosvári Külső Monostor utcai majorbéli részért " 44

45

46

4

7

C s á k y István halála u t á n a két C s á k y fiú és Haller B o r b á l a között konfliktusok támadtak. A m i k o r az ö z v e g y a s s z o n y férjhez ment kászoni Bornemissza J á n o s h o z , akinek „felséges urunk parancsolatja szerint udvari szolgalatja continuálására Erdélyből Bétsbe kelletvén ki­ jönni ", az özvegy helyzete g y ö k e r e s e n megváltozott. B á r az asszony igyekezett mostohafiai­ val mindent b é k é s e n elintézni, mialatt B é c s b e utazott, C s á k y Zsigmond é s Imre elfoglalta a Doboka v á r m e g y é b e n lévő Buza u d v a r h á z á t „minden naturálékkal és mobiliákkal együtt". 4 8

A J ó s i k a h i t b i z o m á n y i levéltár iratai szerint azonban nem a fenti e g y e z s é g volt a fivérek k ö ­ zötti utolsó m e g o s z t á s . C s á k y Zsigmond és Imre 1722. j ú n i u s 27-én, a Doboka v á r m e g y e i G o r b ó n osztoztak meg e g y m á s s a l . A z Erdélyi T ö r v é n y e s T á b l a íródeákjának hiteles invent á r i u m a alapján a k ö v e t k e z ő m e g á l l a p o d á s j ö t t létre: C s á k y Zsigmond a Doboka v á r m e g y e i B ú z á n , „az elkezdett kőház napnyugat felől való szegletitől az udvart két felé rekesztvén" a nyugati fele részt kapta a rajta lévő kis h á z z a l és pincével, valamint az előteres kerttel együtt. Szőlőt a buzai hegyen 150 veder (urna) t e r m é s ű t (Bánffy G y ö r g y és C s á k y G á b o r n é szőlőföldj e mellett) valamint a Somboriak szőlője mellett 100 u r n á s , a feketelaki p u s z t á n ezen kívül m é g két darabban 130 veder b o r t e r m é s ű majorságot kapott. A B ú z á n ehhez 16 j o b b á g y t e l e k és k é t zsellér, a feketelaki j o b b á g y o k , C z e n t é n „ötödfél" j o b b á g y t e l e k jutott, az elszökött j o b ­ b á g y o k k a l együtt. B e l s ő - S z o l n o k v á r m e g y é b e n H o s s z ú t e c s ő , Felső C s o b á n k a , A l s ó C s o b á n ka, Veszlő, Csernek részbirtok lett az i d ő s e b b fivéré, a „jelen való és fugitivus [elszökött] job­ bágyokkal együtt". 49

C s á k y Imre „úrfinak" jutott B ú z á n a romos k ő h á z a keleti udvarrésszel, kapuval, a csűrös kert felével. A buzai alsó Nagy-hegyen lévő szőlőből 500 vedres (amelyből 290 a bihari ura­ dalom hiátusának pótlását szolgálta), a felső Nagy-hegyen C s á k y G á b o r n é szőleje mellett 30 h o r d ó , és egy m á s i k darabban 31 h o r d ó , a Dombiak szőlője mellett 10, Sombori István

4 4

4 5

4 6

4 7

4 8

4 9

M O L , P 71. Fasc. 35. Birtokjogi iratok, 1631-1839, Vegyes erdélyi, elsősorban peres iratok. No. 60. 1155. A cafrang a ruhát, nyeregtakarót díszítő rojt, bojt, sallang. A két testvér minden bizonnyal a török földet megjárt Csáky László hagyatékából jutott az ezüstszálakat tartalmazó cafranghoz. A „ lott" a lat szó elírása, amely régi mértékegység, a font harmincketted része, 1,75 dkg. A „ szkófium " vagy skófíum, fémszállal - arannyal, ezüsttel - való hímzést jelent, amely a török területeken, de a korszak magyar főúri udvaraiban is elterjedt. M O L , P 71. Fasc. 35. Birtokjogi iratok, 1631-1839, Vegyes erdélyi, elsősorban peres iratok. No. 60. A pénzöszszegben benne volt a kolozsvári telekrész is. Réti Miklós szerint a Külső monostor utcában „ majorbéli és vetemé­ nyeskert béli részét adta testvérének". Uo. 1144. Bornemissza János Józsefnek Haller Borbála a második felesége volt. KmOl, Fond Jósika, No. 643.

szőlője mellett 60 h o r d ó , Csernátonyi G y ö r g y é mellett 40 h o r d ó bort adó szőlő. B ú z á b a n 13 telek, C z e n t é n szintén ötödfél telek, a Kolozs megyei Pusztatelken és B e l s ő - S z o l n o k v á r m e ­ g y é b e n Nagy Kujstalakon, Ojszlyon a teljes részbirtok, az ö s s z e s j o b b á g y o k k a l és szökevé­ nyekkel együtt. A budatelki allodiális szántó és kaszáló e g é s z e n C s á k y I m r é é lett, m í g B ú z á b a n ugyanennyi k ö b l ö s az idősebb fivéré, a f e n n m a r a d ó részt pedig kettéosztották. A v e t e m é n y e s és g y ü m ö l ­ c s ö s kerteket, a külső t a r t o z é k o k nélküli és az udvar körüli földeket, és a s z á r a z m a l o m j ö v e ­ delmét is elfelezték. A két testvér m e g e g y e z é s é t a r o k o n s á g egy része nem tudta elfogadni. C s á k y G á b o r leányá­ nak, Z s u z s a n n á n a k gyermekei: Lázár Druzsina és L á z á r L á s z l ó 173 l-ben - k i h a s z n á l v a C s á k y Zsigmond és Imre konfliktusait is - az a l m á s i , gorbói és szurdoki j ó s z á g felosztásának meg­ változtatását k é r t é k úgy, hogy a buzai birtok legyen teljesen az övék, A l m á s t és Gorbót pe­ dig C s á k y Zsigmond és C s á k y G á b o r ö r ö k ö s e i „egyenlőképpen " osszák meg e g y m á s között. 5 0

Egy 1731. november 9-én M a r o s v á s á r h e l y e n kelt m e g á l l a p o d á s szerint - amelyet M i k o l a L á s z l ó n a k a Torda utcai h á z á b a n kötöttek - i d . Csáky L á s z l ó fiainak, Istvánnak és G á b o r n a k leszármazottai b i r t o k m e g o s z t á s b a n egyeztek meg e g y m á s s a l . C s á k y Zsigmondnak jutott az almási és gorbói j ó s z á g , m í g a Lázár rokonság kezére került a buzai és az ahhoz tartozó portio (a Doboka megyei Budateleke, Czente és Feketelak a buzai curiával e g y ü t t ) . A z almási birtokból ehhez a b i r t o k r é s z h e z került Vérmező n e v ü falu, a S z e n t m i h á l y n e v ü puszta Várme­ ző felőli része (Kender m á i , a h á r o m v ö l g y k ö z ü l az egyik és B a l á s h á z a ) valamint az ezt a részt illető erdőség. Csáky Zsigmondé lett N a g y a l m á s falu a h o z z á tartozó curiával, Szentmihály puszta két v ö l g y e (Sorno és Szent M á r i a ) , Nagypetri, Czold, K ö k é n y e s , Nyires, Kásapataka, Rajholcz, Bérese, B á b o n portiók, G o r b ó a curiával, Csernek, Galbo, B á n y i k a portiók, Sala­ mon falu, H o s s z ú m e z ő , F e l s ő - és A l s ó c s o b á n k a , V é c z k portiókkal. 51

5 2

A L á z á r család tagjai szerint idősebb C s á k y László h á z a s t á r s á n a k , K á i n o k i K a t á n a k hagya­ tékát (bizonyos részt a buzai j ó s z á g b ó l ) ifjabb C s á k y L á s z l ó idegen kézre juttatta, majd ezt C s á k y Zsigmond is „cedála ", ezért kérték nagyanyjuk fejedelemségben található j u s s á t a ma­ guk s z á m á r a visszajuttatni. C s á k y Zsigmond 1735-ben bekövetkezett haláláig igyekezett gyarapítani az erdélyi javakat és ésszerű g a z d á l k o d á s t bevezetni birtokain. A két testvér konfliktusait mutatja az ifjabb C s á k y elleni p e r e s k e d é s és az a törekvés, hogy az idősebb fivér, Zsigmond, saját lányai szá­ m á r a szerezhesse meg ö c c s e birtokait. C s á k y Zsigmond testvérével, Imrével h o s s z ú ideig használta a bihari uradalmakat, amelyek­ ről halála után utódai p e r e s k e d é s t kezdtek a család m a g y a r o r s z á g i ágával. C s á k y Zsigmond­ nak két leányutóda maradt, B o r b á l a és Katalin. C s á k y Zsigmond ö z v e g y e Imre gróf haláláig (1742) leányai n e v é b e n is kezelte férje birto­ kait, beleértve az erdélyi és a bihari birtokokat is. A k k o r azonban felmerült a l e á n y á g o n belü­ l i m e g o s z t á s igénye. 1744. augusztus 18-án jött létre a m e g e g y e z é s C s á k y Zsigmond és

KmOl, Fond Jósika, No. 629. 1731. november 9-én, Kolozsvárott jelentettek be tiltakozást. 51 KmOl, Fond Jósika No. 660. A megállapodást Halmágyi Adalbert és Bocskor László előtt kötötték. I I . József ide­ jén vette elő azt a Királyi Tábla, hogy a felek ahhoz tartsák magokat. A Lázár-örökösök: gróf Lázár László, aki testvéröccseit (Gábor, Ferenc és Ádám) is képviselte, valamint Lázár Druzsina és férje, Henter Dávid voltak.

5 0

5 2

G á b o r leszármazottai k ö z ö t t . A m e g á l l a p o d á s t az ö z v e g y n e k , Haller K a t á n a k az unitárius e g y h á z s z o m s z é d s á g á b a n , a kolozsvári Belső Monostor u t c á b a n lévő h á z á b a n kötötték. A két C s á k y lánytestvér kapta a szurdoki curiát tartozékaival, allodális szántóival, szőlőivel, legelő­ j é v e l és a j o b b á g y o k k ö z ü l hetet, a zsellérek közül h á r m a t . A Kender n e v e z e t ű egész falu szin­ tén a Csáky leányágnál maradt. C s á k y G á b o r ö r ö k ö s e i ( l á n y á n a k Z s u z s a n n á n a k a szárhegyi L á z á r Ferenccel kötött h á z a s s á g á b ó l s z á r m a z ó L á z á r Druzsina, L á z á r Á d á m és G á b o r ) Szur­ dok helyett Tiko és B e z d é d falvakat k a p t á k tartozékaikkal egyetemben. Abban is m e g á l l a p o d ­ tak, hogy mivel csak egy nemesi curia van, akinek Szurdokon az j u t , fizet a másik félnek - je­ len esetben a L á z á r o k n a k - 800 magyar forintot. 53

A m e g o s z t á s e r e d m é n y e - az e g y é b k e d v e z m é n y e k figyelembevételével - közel azonos lett: a C s á k y leányág kapta Szurdok, T ó t h Szállás, Kis Kristolcz, Szalomia, Nagy Kistolcz, Torma Patak, Gyurka Pataka h e l y s é g e k e t , K i s Poszna praediumot és Kettős E l l e n z ő t 108 j o b b á g g y a l , 33 zsellérrel, 158 li sessióval, 215 ökörrel 1659 k ö b ö l g a b o n á v a l és 850 szökött j o b b á g g y a l . Csáki G á b o r ö r ö k ö s e i n e k jutott Tiko, B e z d é d , Csáka, K l i t z , Mustfal, Osvaj falvak, Csürfal és K e t t ő s m e z ő praediumok 107 j o b b á g g y a l , 29 zsellérrel, 158 4i telekkel, 272 ökörrel 1776 k ö ­ böl gabonával és 139 szökött j o b b á g g y a l . Ez utóbbiakat azért j e g y e z t é k fel ilyen pontosan, mert a m e g á l l a p o d á s b a n kikötötték, hogy „ az osztozó atyafiak a rész szerint nekik jutottprofugus jobbágyokat visszaszerzik." A z is szerepelt az e g y e z s é g b e n , hogy mivel m é s z k ő csak K l i n t z h e l y s é g b e n található, az atyafiaknak lehetőségük marad „ hogy szabadon égessenek, és hozzávaló fát vágassanak a Klintzi határban". A z egyik legnagyobb n y e r e s é g n e k talán a C s á k y Imre „ hagyatékában maradt mobiliák köre " m o n d h a t ó , a m e l y r ő l a Lázár ö r ö k ö s ö k le­ mondtak. x

A 18. század első felében a m a g y a r o r s z á g i ágból s z á r m a z ó C s á k y Imre, majd C s á k y M i k ­ lós váradi p ü s p ö k és bihari főispán lett, s a p ü s p ö k s é g uradalmainak átszervezése mellett mindketten j e l e n t ő s barokk egyházi m ű e m l é k e k létrehozásával is öregbítették a család h í r n e ­ vét. C s á k y Zsigmond és Imre halála u t á n a m a g y a r o r s z á g i ág tagjai mindent megtettek, hogy a bihari javak visszakerüljenek h o z z á j u k . 1 742 után a bihari p u s z t á k zálogosítását C s á k y M i k l ó s , a g a z d a s á g irányítását C s á k y Z s i g m o n d n é intézte. A m a g y a r o r s z á g i ág (fiúág) és az erdélyi ág tagjai között e l ő b b e g y e z k e d é s r e került sor, majd annak kudarca után végül a vára­ di p ü s p ö k vezetésével pert indítottak C s á k y Z s i g m o n d n é Haller Kata és leányai: B o r b á l a (Haller G y ö r g y n é ) és Katalin (Bornemissza J á n o s n é ) ellen. 54

5 5

A Királyi T á b l á n 1746-tól 1749-ig folyó per végül kimondta a fiúág részére a bihari birto­ kok teljes tulajdonjogát, C s á k y M i k l ó s n a k viszont 58 ezer forintot kellett kifizetnie a leány­ á g n á l zálogban volt birtok v i s s z a s z e r z é s é h e z . A felvidéki ág törekvését a bihari uradalmak visszaszerzésére teljesen t e r m é s z e t e s n e k kell tartanunk, főleg annak ismeretében, hogy azok 56

5 3

5 4

5 5

5 6

M O L , P 71. Fasc. 35. Birtokjogi iratok, 1631-1839, Vegyes erdélyi, elsősorban peres iratok. No. 48. Acsalád le­ származási táblája szerint öreg Csáky László, az erdélyi ág alapítójának fiai voltak: István (fiai: Zsigmond és Im­ re), Miklós (elhalt), Gábor (lánya Zsuzsanna), László (elhalt).' Csáky Gábor halála után az erdélyi és a bihari bir­ tokot László és István már felosztották egymás között. A buzai jószágból csak azért kapott lánya, Zsuzsanna is, mert Csáky László első feleségének, Káinoki Katának tízezer forintjával váltották ki a zálogból. M O L , P 1985. 1. cs. Haller György és Csáky Borbála (1760) A Haller család iratai között megmaradt egyezség szerint „ Keresztszeghi gróf Csáky Zsigmond és Imre urak, kedves bátyáink nemes Erdély Országában lett defectusával ezelőtt egynehány esztendőkkel kezünkbe vettük vala.... " A kolozsmonostori konvent 1760. július 30-án regisztrálta a zálogosítást Haller Györgynek és feleségének. Bornemissza János Ferenc tábornok (|1747) Csáky Kata első férje volt. (A tábornok apja Bornemissza János Jó­ zsef, akinek második felesége Haller Borbála volt.) Aper végeredménye: MOL, P 71. Fasc. 4. Birtokjogi iratok, 1451-1859, Bihar megyei javak. No. 15., 16., 17.

j e l e n t ő s vagyont képviseltek, hiszen az erdélyi birtokokhoz képest nagyobb j o b b á g y i n é p e s ­ s é g s z á m o t tartottak el, jobb t e r m é s ű gabonaföldeket, szőlővagyont képviseltek, vagyis m i n ­ d e n k é p p e n nagyobb bevételi lehetőséget jelentettek. A m a g y a r o r s z á g i Csákyak az erdélyi ágat k é p v i s e l ő örökösöktől visszaváltott birtokot nem használták h o s s z ú i d e i g . B á r C s á k y M i k l ó s és családja kísérletet tett a bihari birtok nyere­ séges m ű k ö d t e t é s é r e , a család a k ö l t s é g e s n e k bizonyult egyházi k ü l d e t é s n y o m á n é p p e n az ő tartozásaira hivatkozva bocsátotta vissza 1759-ben a bihari d o m í n i u m o t - hosszabb z á l o g b a (25 évre) - Haller G y ö r g y n e k és f e l e s é g é n e k , majd ő k adták azt t o v á b b 1767-től Kornis M i ­ hály grófnak. 57

58

59

A zálogosítást - amely az 1755. évi birtokösszeíráson alapult - a fiúág tagjai azzal indokol­ ták, hogy a bihari birtok adminisztrációja „nehézkes a nagy távolság miatt". D ö n t é s ü k b e n nyilvánvalóan szerepet játszott egyrészt az a tény, hogy az erdélyi C s á k y r o k o n s á g t ó l 117 500 forintot kaptak k é z h e z k é z p é n z b e n , másrészt a zálogbirtokosok magukra vállalták C s á k y M i k ­ lós esztergomi é r s e k 82 500 forintnyi a d ó s s á g a i n a k visszafizetését i s . 6 0

C s á k y B o r b á l a és férje, Haller G y ö r g y nem kis anyagi m e g p r ó b á l t a t á s árán jutott a bihari zálogbirtokhoz. Törekvéseiket tanúsíthatja, hogy a zálogosítás é v é b ő l egy teljes levéltári cso­ m ó t kitevő m e g á l l a p o d á s maradt az utókorra, amely szerint a h á z a s p á r bihari birtokosok mel­ lett Erdély e g é s z területéről vett fel k ö l c s ö n ö k e t rokonoktól és i s m e r ő s ö k t ő l , s csak jelentős eladósodás r é v é n tudta a t ö b b m i n t százezer forintos összeget előteremteni. 1759 augusztusá­ nak közepéig 45 ezer, majd 1760. j a n u á r elsejéig 40 ezer forintot adtak át K a s s á n C s á k y A n ­ talnak, a fiúág m e g b í z o t t j á n a k . 1759 m á j u s á b a n „minekutánna nemes magyarországi lineát concernáló méltóságos keresztszegi gr. Csáky família által örökösen bíratott, ezen tekintetes nemes Bihar vármegyében helyheztetett margittai és siteri domíniumok iránt megalkudtunk volna, minthogy azon méltóságos família távol léte miatt illő hasznát és rendes jövedelmét nem tapasztalhatta, s nem érzette volna, atyafiságos szeretettül indíttatván transferálták, által adták és birtokunk alá bocsátották..." például Laczkovics L á s z l ó harmincados özvegyétől 4000 rénes forintot j ú l i u s elsején B e ö t h y M i h á l y t ó l 10 ezer f o r i n t o t , s m é g ugyanezen a na­ pon Bárányi G y ö r g y ö z v e g y é t ő l és S ú g h ó G y ö r g y özvegyétől is 2000-2000 forintot 61

62

5 7

1748. januárjában árva Haller Kata (Csáky Zsigmondné) még úgy képzelte, hogy nem bírói ítélet, hanem „az egyezség ossza meg köztük a birtokot. " MOL, P 72. Fasc. 326. Bihar megyei birtokok, Adorjáni és margittai ura­ dalom. No. 15. Csáky Borbála és Csáky Antal között egy évig tartó levelezés előzte meg a 25 éves időtartamú zá­ logba adást. A levelezés: M O L , P 72. Fasc. 327. Bihar megyei birtokok, Margittai uradalom és vegyes. No. 16-17., a megkötött contractus: M O L , P 71. Fasc. 132. Vegyes iratok, 1719-1842, Bihari birtokok úriszéki ügyei. No. 1. és No. 5., valamint Fasc. 4. Birtokjogi iratok, 1451-1859, Bihar megyei javak. No. 24-28.

5 8

MOL, P 71. Fasc. 132. Csáky család központi levéltára, Vegyes iratok, 1719-1842, Bihari birtokok úriszéki ügyei. No. 1. és No. 5., valamint KÁL, Fond Jósika, No. 629. 1759. június 9-én kelt az egyezség. Az osztályos atyafiak: Csáky Antal, János, György, Imre valamint István a bevételből származó három részre osztott összegből 6-6 ezer forintot letétbe tett Tiszta István viceispán kezébe, mint a „ köz dolgait illető " összeget, a közös kiadásokra. A vi­ ceispánnak minden évben el kellett számolnia a „capitalis summáról", (jún. 16.) 1767 májusától lett Kornis gróf az actualis possessor. M O L , P 72. Fasc. 328. Bihar megyei birtokok, Margittai uradalom és vegyes. No. 1-2. A birtokátadás részleteire és más érdeklődőkre PAPP, 1985. 55-56.; M O L , P 72. Fasc. 327. Bihar megyei birtokok, Margittai uradalom és vegyes. No. 16-17. Kornis Mihály kolozsi és bihari fő­ ispán felesége gr. Pálffy Karolina volt. Kornis gróf 1782-ben, nem sokkal a birtok Csákyak általi visszavétele előtt halt meg. NAGY, CD-ROM MOL, P 72. Fasc. 327. Bihar megyei birtokok, Margittai uradalom és vegyes. No. 16-17. A zálogbirtokosok magukra vállalták a budai szemináriumnál lévő 40 ezer forintos adósságot is. KmOl, Fond Jó­ sika, No. 678. A záloglevél értelmében, ha időre nem fizetnek, Siter falut elfoglalhatják. KmOl, Fond Jósika, No. 678.

5 9

6 0

6 1

6 2

k ö l c s ö n ö z t e k . Szeptember 5-én K e s e r ű G y ö r g y nagyváradi k a n o n o k t ó l 5000 forintot, majd a n a g y v á r a d i káptalantól előbb szeptember l-jén 15 ezer és szeptember 6-án 3000 forintot vet­ tek fel. 1759 októberéből fennmaradt m e g á l l a p o d á s o k szerint a h á r o m s z é k i S z e n t l é l e k e n lakó J a k ó Lászlótól és feleségétől 600 forintot, a kolozsvári „ convictus régensétől, Repszéli Lász­ ló uram őatyaságától" 2000 forintot, idősb K á s z o n i Andrástól 1500 vonásforintot „mindkör­ möci aranyaként idest 303 körmöci aranyokat", Haller Cecília a s s z o n y t ó l 6000 forintot kér­ tek. A k ö l c s ö n k é r é s 1760-ban t o v á b b folytatódott. Augusztus 18-án a kolozsvári h á z u k n á l létrejött e g y e z s é g szerint Toroczkai István liber bárótól vettek fel 3000 forintot, szeptember­ ben a m a r o s v á s á r h e l y i „páter minoriták... praesidensétől, tiszteletes Bocskor Jánostól" 1560 magyar forintot, a kolozsvári Szent J ó z s e f s z e m i n á r i u m régensétől, Splényi J ó z s e f pátertől 1000 forintot k a p t a k . 63

6 4

65

A z á l o g o s í t á s n a k megfelelően 1760-ban m á r Haller G y ö r g y és felesége, C s á k y B o r b á l a k ö ­ tött m e g á l l a p o d á s t a bihari birtok egyik kiváltságolt m e z ő v á r o s á v a l , B e r e k b ö s z ö r m é n n y e l . A z 1300 n é m e t forintot kitevő á r e n d a nemcsak a robottól, d é z s m á t ó l és taxától mentesítette a me­ zővárosi p o l g á r o k a t , hanem a malom, a m é s z á r s z é k és m á s egyébféle a p r ó l é k o s hasznokat is á t e n g e d t é k a zálogbirtokosok, ahogyan „eddig is a méltóságos gróf Csáki uraktól oda engedtetnek". A kocsmát, az erdő minden hasznát, a halászat, vadászat j o g á t és j ö v e d e l e m é t viszont maguknak tartották fenn, „ úgy a boltnak árendája az uraságnak marad, ha addig is őkegyelmeknél nem volt. " 66

6 7

A k ö r ö s s z e g i , adorjáni és margittai birtokon az erdélyi családok század közepi zálogbirtok o s s á g a idején figyelhető meg a szőlőterület s z á m o t t e v ő gyarapodása. 1759-től, amikor a vár­ megyei u r b á r i u m lehetővé tette a robotnapok növelését, Haller G y ö r g y élt ezzel a lehetőség­ gel. A robotnapok egy részét irtásokra fordították. Ennek e r e d m é n y e k é n t 1766-ban a margit­ tai Nagy-hegyen és a Mondra-hegyen 540 v o n á s forintra becsülték az új szőlőket, s 58 forint­ ra a „palántát" 1767 májusától, Kornis M i h á l y z á l o g b i r t o k o s s á g á n a k kezdetétől a szőlőte­ lepítésre alkalmas irtások létesítése t o v á b b folytatódott. 1784-ben egy újabb b e c s ű a l k a l m á v a l m á r kb. 5500 rénes forintra értékelték az összes irtást, ennek azonban j e l e n t ő s része m á r nem szőlőföld volt, hanem szántó ( K ö r ö s s z e g , B e r e k b ö s z ö r m é n y , Siter) vagy kaszáló (Margitta). B e r e k b ö s z ö r m é n y b e n a G ö n g ö r n e v ű s z ő l ő s k e r t b e n felerészben maguknak dolgoztak a j o b b á ­ gyok, felerészben az udvarbíró utasítására az u r a s á g n a k . Margittán a K á l v á r i a - h e g y e n lévő új szőlőt 252 r é n e s forintra értékelték, ugyanakkor a hegyen lévő régi s z ő l ő b e n 200 forintnyi kárt állapítottak meg. Szarkón egy 1700 forintra értékelt örök szőlője volt a grófnak, de foglalás útján ezt t o v á b b bővítette. Tisztjei ugyanis a bor tiltott eladásáért szőlőföldeket foglaltak el: egy Kiss M i h á l y n e v ű embertől 50 v o n á s forint, egy N y o l i k a nevűtől pedig 80 vonásforint ér­ tékben. Kornis z á l o g b i r t o k o s s á g á n a k 16 é v e alatt az uradalmakban hat kocsma, S z a l á r d o n 6 8

6 3

6 4

6 5

6 6

6 7

6 8

Haller Cecília báró Thoroczkai István felesége volt. További kölcsönkérések Kolozsvárról, a Doboka megyei Székről stb. KmOl, Fond Jósika, No. 678. Haller György és Csáki Borbála háza a Monostor utcában, „ egyfelől mélt. gróf erdélyországi gubernátor Kemény László úr őexcellentiája, másfelől unitárius praedicátor tiszteletes Pálffi Benjámin uram házai szomszédságában " volt található. 1760-ban a borosjenői Székely Ádámtól 1000 forintot, a budai jezsuitáktól 6000 forintot kaptak. 1760. január l-jén Kolozsvárott kötött megállapodás. Az eldőlt fákat és a vad gyümölcsöt természetesen elhordhatták a lakosok. Megmenekedtek ugyan a szántóföldi robottól, de a kocsmához bort és tűzifát kellett fuvarozniuk. MOL, P 71. Fasc. 4. Birtokjogi iratok, 1451-1859, Bihar megyei javak. No. 50. A Takács János margittai főbíró vezetésével végrehajtott becsű „a szerzett és építtetett" szőlőkre egyaránt kiterjedt. A robot nagysága ekkor emel­ kedett kétszeresére, azaz 14 napra, amely az ország más vidékein korántsem számított volna magasnak.

pálinkafőzőház, S z a r k ó n v e n d é g f o g a d ó , Margittán a K á l v á r i a - h e g y e n egy új borház, a R ó z s a oldalon szüretelőház és a Pusztai n e v ű f o g a d ó h á z épült f e l . A fiúág tagjai csak 1784-től kezdtek újra tárgyalásokat az ősi birtokok visszaváltásáról. A p é n z ö s s z e g kifizetésére és az uradalmak végső á t a d á s á r a 1785. j a n u á r 6-án, V á r a d o n került sor. A birtokok t é n y l e g e s visszavételét a család teljhatalmú megbízottja, F e r d é n y i János Bihar megyei j e g y z ő é s táblabíró i r á n y í t o t t a . A m e g á l l a p o d á s szerint a fuági C s á k y aknák - a z á ­ l o g ideje alatt végrehajtott é r t é k n ö v e l ő v á l t o z t a t á s o k - b e r u h á z á s o k miatt - a 200 000 rajnai fo­ rint z á l o g ö s s z e g e n túl m é g 40 626 forintot és 58 4i krajcárt kellett adniuk az 1782-ben elhunyt K o m i s gróf ö z v e g y é n e k , Pálffy K a r o l i n á n a k . 6 9

70

71

C s á k y Zsigmond m á s i k lánya, K a t a l i n előbb „kászoni Liber Báró" Bornemissza J á n o s , majd Bethlen M i k l ó s gróf, guberniumi tanácsos, u t ó b b E r d é l y kincstartójának felesége l e t t . E l s ő h á z a s s á g á b ó l született lánya, Bornemissza A n n a m á r i a , a m á s o d i k b ó l pedig Bethlen Ro­ zália. E g y 1775-ből fennmaradt t a n ú v a l l o m á s i j e g y z ő k ö n y v válaszai azt sugallják, hogy C s á k y Z s i g m o n d n é , Haller Kata a nagyobbik lányának, B o r b á l á n a k kedvezett a kisebbikkel, K a t á v a l szemben D é c z e l B o r b á l a Zilahon l a k ó (65 éves) nemesasszony szerint Haller Kata Kolozs­ v á r o t t a nagyobbik lányával lakott, s neki hagyta a j o b b j ó s z á g o k a t , sőt azt hallotta egy bizo­ nyos Ketze Péter n e v ű belső inastól, hogy „mind külső, mind belső jószágokban nagyon meg­ csalatott" a kisebbik lánya. A v a l l o m á s t e v ő ú g y tudta, hogy C s á k y Imre halálakor Katalin Itá­ l i á b a n volt a férjével, m í g Haller G y ö r g y az asztagokat kicsépeltette, és saját birtokára hordat­ ta, a pénzt pedig a felesége, C s á k y B o r b á l a által varratott v á s z o n z a c s k ó k b a n vitték el, „ Csáky Katalin 4 ezer forintnál többet nem kapott". 7 2

73

7 4

A m i k o r 1753-ban Medgyesen a K e m é n y és Kabos r o k o n s á g , valamint a C s á k y l e á n y o k m e g á l l a p o d á s t k ö t ö t t e k szamosfalvi M i k o l a L á s z l ó ö r ö k s é g é n e k m e g o s z l á s á r ó l , Katalin m á r Bethlen Miklós felesége v o l t . A m e g e g y e z é s é r d e k e s s é g e , hogy bizonyos Mikola-javak visszaszerzését is tervbe vették: M i k o l a Zsigmond ugyanis 1666-ban idegeneknek kötötte le j ó s z á g a i t , hogy a tatár rabságból kiszabadulhasson. 7 5

C s á k y Kata m á s o d i k férje, Bethlen M i k l ó s az egykori küküllői főispán, Bethlen S á m u e l le­ származottja volt, a család a grófi rangot 1697-ben szerezte m e g . A Bethlen h á z a s p á r r ö v i d 76

6 9

7 0

7 1

7 2

7 3

7 4

7 5

7 6

Uo. Berekböszörményben 90 napot irtottak, Kajcsa Mihály udvarbírósága idején Körösszegen 130 napot. Siterben 160 ember müvének mondták az irtásokat, mintegy tíz helyszínen s 2934 forintra becsülték azokat. Az urasá­ gi földek száma nem megállapítható. Siterben Illyés István számtartó a kismarjaiaknak adta el az erdőt, ahol az irtás történt, s ahol 55 napszámos dolgozott. A siteriek maguknak a Szent Mihály nevű hegyen irtottak, s azt tele­ pítették be palántákkal. CSOMOR, 1980. 37. A szerző Harsány lelkésze volt, s 1873-ban írta munkáját. Ferdényi funkcióit az 1773. évi megyegyüléssel kapcsolatban említi. MOL, P 71. Fasc. 4. Birtokjogi iratok, 1451-1859, Bihar megyei javak. No. 12. A Nagy Iván CD-ROM-on olvasható, hogy Csáky Zsigmond leánya, Kata 1726-ban született és 1794-ben halt meg. Nagy Iván írónak mondja. KmOl, Fond Jósika, 542. No. 404. 1776-ban Csáky Katalint már Bethlen Miklós „Regius Thesaurarius kedves élete párjának" nevezték. 1777. szeptember 16-án azonban lemondott a kincstartóságról. Uo. No. 420. KmOl, Fond Jósika, No. 660. Déczel Mária Pallovics József özvegye volt. KmOl, Fond Jósika No. 660. Bethlen Miklós Piac téren lévő szállásán megegyeztek: a Csáky részre jutott Topa Szentkirályi portio, Sobok possessio, Magyar Deszmér praedium fele a malommal, Szamosfalva a kastéllyal és a falunak az a része, amely a Mikoláké volt. Bethlen Miklós már 1758-ban Fogaras földe főkapitánya volt. NAGY, CD-ROM, Bethlen Miklós fogarasi főkapitány (1758) tartományi főhadbiztos (1761-) és főkincstartó (1772-), testvére, Bethlen Gábor pedig udvari kancellár volt. 1764-ben együtt vettek meg egy fiskális birtokot, Küküllővárt. JAKÓ, 1944.

együttélés után élete nagyobb részét e g y m á s t ó l távol töltötte, hiszen az asszony az erdélyi bir­ tokok irányításával, a g a z d á l k o d á s teendőivel foglalatoskodott, vagy télen a kolozsvári h á z ­ ban élt társasági életet. A férj többnyire Szebenben, a Gubernium székhelyén v é g e z t e t e e n d ő ­ it, M a g y a r o r s z á g b a utazott, vagy a szebeni farsangokon, a társasági élethez tartozó v a d á s z a ­ tokon vett részt. A házastársak viszonya nem volt m i n d i g felhőtlen. Ahogyan C s á k y K a t á n a k egy 1764. m á r ­ cius 10-én keltezett, férjéhez írott leveléből kitetszik, előfordult, hogy h á r o m napig se szólt fe­ leségéhez, ezért lett kettejük között a levelezés a biztos k a p o c s . A z asszony önérzetesen ír­ ta férjének, hogy „mióta együtt lakunk, majdnem minden jövedelmemet a te tetszésedre fordí­ tottam. Bécsbe olykorjártál, mikor még se jószágod, se fizetésed nem volt. Az után tudod, hogy nehezen vettem magam annyi ezüstnek vásárlására, melynek kifizetésére az atyai jószágom ki­ váltásáért való és más eleimtől maradt pénzemet fordítottam, de ki nem pótolhatván akkor so­ káig, majd minden jószágom jövedelme annak kifizetésére ment. " A levél m e g í r á s a k o r az aszszony felháborodására az szolgáltatott okot, hogy a consiliáriusság taxájának kiváltásához szükséges 1000 magyar forintból C s á k y Kata letett 500 forintot, a többit a kamattal együtt ap­ r ó d o n k é n t kellene fizetniük, de Bethlen M i k l ó s egy fillért sem fizetett, sőt s e m m i f é l e utasítást nem adott ebben az ü g y b e n . 77

A házastársi viszony m e g r o m l á s á r a utal az asszony k e s e r g é s e , miszerint b é k é s együttlétre vágyik, nem olyanra „veszekedéssel kezdjük, s gyakran azzal végezzük a napot." B á r 1763 őszén Bethlen M i k l ó s m á r tett egy fogadalmat: „többé nem lesz, hogy ládáimat, almáriomjaimat felrontasd, pecsétit felszaggattasd, mert jó lehet, valamik az én ládáimban vannak, azok egy krajcárodba se kerültek, mert az én kezembe soha csak egy aranyat se adtál, hogy valami ház szükségét pótoljam vele... ". K ü l ö n ö s e n azért érezte C s á k y Kata m é g h ó n a p o k k a l k é s ő b b is m e g a l á z ó n a k a fenti incidenst, mert ura utasítására a cseléd szaggatta fel a pecsét­ jét, holott - ahogyan az asszony gondolta - „soha egy pénzedbe sem kerültem, ezt egy asszony se írhatná Erdélybe rajtam kívül, mégis egy nincsen, akinek olyan kevés becsületi legyen az ura előtt, mint nekem. " A sok szívbéli g y ö t r e l e m n e k tulajdonította legyengülését, ami miatt feküdnie kell. M i v e l a g y e n g e s é g oka a sok v e s z e k e d é s , arra kérte Bethlen M i k l ó s t , legyen j ó szívvel iránta, ne keserítse t o v á b b az é l e t é t . 78

A h á z a s p á r konfliktusai oda vezettek, hogy 1770-ben Nagyszebenben, Bajtay J ó z s e f A n t a l erdélyi p ü s p ö k előtt kellett saját pecsétjeikkel és aláírásukkal megerősített b é k é s m e g e g y e z é s t kötniük, amely a k ö v e t k e z ő k e t tartalmazta: - M i v e l a feleség 42 ezer forintot kölcsönzött urának, arról készüljön contractus, s az a d ó s ­ ság fejében a férj k ö s s e le birtokait a feleségének. - A férj adjon a birtok m ű k ö d t e t é s é r e minden é v b e n 300^400 rénes forintot a feleségének. - A feleség tájékoztassa a férjet a j ó s z á g o k k a l kapcsolatos lépéseiről, s e g y e z ő akaratból te­ gye meg intézkedéseit. A házastársak vállalták, hogy közösen viselik a házi és e g y é b költségeket, é s esetleges egye­ netlenségeiket eligazítják, „fentartván mindenkoron mások, főleg a cselédgyek előtt magok­ hoz tartozó tekintetet". 79

7 7

7 8

7 9

KmOl, Fond Jósika No. 662. A levélvégi békülékeny hangnem az utóiratban is folytatódott, ahol a „ Gubernátor asszonyra " is hivatkozva arra kérte urát, építtessen konyhát és ebédlőt a „vacsai/eredőnél", mivel májusban oda készülne Rozáliával együtt. KmOl, Fond Jósika No. 542. 360. 1770. március 10-én Mária Terézia parancsára született a megegyezés. 1770. március 12-én a két fél pecsétes megállapodást kötött. KmOl, Fond Jósika No. 678.

A b e l s ő ellentétek azonban m é g hosszú időre megmaradtak. M é g 1780. n o v e m b e r é b e n , egy é v v e l a férje halála előtt is azt írta C s á k y Kata Kolozsvárról, hogy osszák meg a konyhai és e g y é b költségek fizetését, hogy „ ne tudna a cseléd a szüntelen való osztozkodásról közöttünk. A te gusztusod pedig abban áll, hogy semmi se jó előtted, amit én cselekszem, látom, örökké úgy bánsz vélem, mint valami gyerekkel... ". 80

L e v e l e z é s ü k b e n életük legfontosabb e s e m é n y e i r ő l viszonylag rendszeresen tájékoztatták e g y m á s t . L e á n y u k , Rozália sorsa p l . á l l a n d ó témája volt a levélváltásnak, hiszen „Rosali" s z e m é l y é t lehetőségnek tekintették a C s á k y család két á g á n a k újraegyesüléséhez. 1776. szep­ tember 25-én Bánffy D é n e s írta Kolozsvárról C s á k y K a t á n a k : örül, hogy R o z á l i a „mátkás kis asszony " lett, „ illik neki az új hivatal, amelyből is kívánom, hogy minél hamarébb kiszabadul­ hasson. " A kiszemelt v ő l e g é n y C s á k y J á n o s volt, C s á k y A n t a l abaúji főispán f i a . 8 1

8 2

1789-ben, amikor Bethlen Rozália a Tabula Districtualis előtt pereskedett C s á k y J á n o s el­ len, kiderült, hogy annakidején az anyja, C s á k y Kata kényszerítette lányát a házasságra, m o n d v á n : „mással volt correspondentiáit, missilis leveleit az öreg grófnak mind megmutatja és az Exponens grófnét klastromba záratja. " Kiderült, hogy Rozália félt az anyjától, akinek az v o l t a v é l e m é n y e „Ha most Rozália nem szereti is Csákit, de idővel edgyüvé szoknak, ugyan azért kérlek édes Matskásim, persvadeáld a leányomnak, járj körülötte, hogy vegye rá magát a Csákival való mátkaságra. " 8 3

A család k é t á g a közötti m e g e g y e z é s b é k é s módja ugyanakkor a m a g y a r o r s z á g i á g tagjai­ nak v é l e m é n y é v e l is találkozott. Idősebb C s á k y János 1776. december 2 0 - á n egy P o z s o n y b ó l írott levelében gratulált R o z á l i a és „jó öcsém, ifjabbik gróf Csáky János " e g y b e k e l é s e miatt. N e k i is az volt az álláspontja, hogy a h á z a s s á g véget vethetne a család két á g a közötti v i l l o n ­ g á s n a k , „melyek közöttünk olly sokáig és olly régen fönt forognak. " C s á k y J á n o s és Beth­ len Rozália 1776. szeptember 14-én kötött hat oldalas h á z a s s á g i s z e r z ő d é s t . 1777. február 2 7 - é n Szebenben Bethlen Rozáliát, mint C s á k y Jánosnét bocsátották útra M a g y a r o r s z á g r a , felsorolva a m a g á v a l vitt ékszereket, r u h á k a t s t b . E l ő b b K a s s á r a utazott, ahol megismerke­ dett rokonaival - akik j ó l fogadták, „mintha örökké közöttük lettem volna "-, majd a házastár­ sak S z e n d r ő r e mentek. 8 4

85

86

M á r Kassán elfogta R o z á l i á t a h o n v á g y , amikor egy Dezsőfivel találkozott, aki a prímással j á r t E r d é l y b e n . Le is írta apjának, hogy „mikor olyan emberekre akadok, az kik Erdélyt isme­ rik, már olyankor az többire nem is nézek, nem is szólok hozzájok. " Április 9-én Rozália m é g tartott tőle, „ hogy fér a fogamra az falusi lakás, mert itten csak sok vendégeskedésben tölt az idő." De április 17-én m á r Szendrőről írt apjának elégedettséget tükröző l e v e l e t . A férj ugyanis Rozália születésnapjára muzsikusokat hozatott a v á r b a „hírem nélkül, ágyúztat is, egyszóval minden kitelhető mulatságokat végben vitt, estve táncoltunk..." - írta apjának. 87

8 0

8 1

8 2

8 3

8 4

8 5

8 6

8 7

KmOl, Fond Jósika, No. 662. A lovakat, amiket Szebenben tartanak, azt is fizessék együtt. KmOl, Fond Jósika, No. 661. NAGY, C D - R O M , Csáky Antal (meghalt 1764-ben) pedig Csáky Zsigmond tárnokmester fia volt (1665-ben szü­ letett és 1738-ban halt meg). KmOl, Fond Jósika No. 543. 484. Uo. Ő is a megegyezést ajánlotta a pereskedés helyett. Ennek ellenére 1777 májusában Csáky Kata - Medve M i ­ hály nevü megbízottján keresztül - Szebenben kerestette az ősi jószágok kiváltásához szükséges iratokat. Medve levele 1777. május 3-ról, amelyben arról tudósít: a Királyi Gubernium Archívumában keresteti az iratokat. KmOl, Fond Jósika, No. 542. 400. KmOl, Fond Jósika No. 542. 406. Ékszerész (Jubilér) igazolta a brilliáns, gyöngyös és gránátos öltözetek értékét, az ezüst portékákat, a köntösöket, ruhákat. KmOl, Fond Jósika No. 552.

R o z á l i a végül j ú l i u s 16-án költözött átalakított lakhelyére: „Nekem is nagy foglalatosságaim voltak, mivel házaim már egészen elkészültek, ma költöztem elsőkben beléjük és sok dolgom volt, az míg kicifráztam." j ú l i u s á b a n Bethlen M i k l ó s K a s s á r a írta levelét R o z á l i á ­ n a k . Ide érkezett meg C s á k y Kata is, leánya m e g l á t o g a t á s á r a , b á r R o z á l i a - levelei hangne­ me alapján - inkább várta volna apját: „Az Asszony őnagysága is megismerkedett az cassaiakkal, kik nagyságoddal is örömest megösmerkednének. " 88

89

9 0

1778 tavaszán Rozália E r d é l y b e utazott férjével együtt, j á r t a k A l m á s o n , Szebenben, vala­ mint elvitte C s á k y Jánost K ü k ü l l ő v á r b a is, amit apja szerzett meg és épített át. M e g n é z t é k a fácános kertet, a szép hidat („férje dícsiri az hidat, micsoda jól van megcsinálva "), a házat és vittek magukkal „4 fácánt, úgy birsalma sajtot is". 9i

A z erdélyi ág elképzeléseihez k a p c s o l ó d v a , R o z á l i a folyamatosan küldött információkat a fiúág tagjai közötti o s z t o z k o d á s állásáról. 1777 j ú n i u s á b a n - m i k ö z b e n apja betegsége miatti a g g ó d á s á n a k adott hangot - , arról tudósította apját, hogy e g y e d ü l megy haza E r d é l y b e , mert a férje a családi per miatt Pestre utazik. 1778 j ú n i u s á b a n K a s s á r ó l arról értesítette Bethlen Miklóst, hogy „ Csákiék még egészlen nincsenek megosztozva, az semmi difficultás ne légyen nagyságod előtt, mivel Szendrő úgy is a miénk és az többi jószágoknak felosztása már mentől elébb véghez fog menni. " Ebben az é v b e n merült fel a család tervei között C s á k y J á n o s erdélyi politizálásának, sze­ repvállalásának lehetősége. Augusztusban egy bizonyos S z é k e l y D á v i d n é azt ü z e n t e nekik B é c s b ő l , hogy „már resolváltatottfőispánynak 23-dik napján ezen holnapnak... [és] méltóztanifog Csákit az erdélyi dolgokban világosítani". Esterházy K á r o l y egri p ü s p ö k viszont 1778 n o v e m b e r é b e n m i n d e n k é p p e n le akarta beszélni C s á k y Jánost a főispánságról, m o n d v á n , hogy „ egészlen koldussá fog tétetődni". C s á k y ezzel szemben tudatosan készült az Erdélybe költö­ zésre, mindenféle holmikat küldetett Kolozsvárra, amire majd ott s z ü k s é g ü k lehet. 1778 s z e p t e m b e r é b e n R o z á l i a m á r első g y e r m e k é v e l volt 6 h ó n a p o s terhes, apja is azért ag­ gódott, hogy ebben az állapotban nem k e d v e z ő K a s s á r ó l E r d é l y b e u t a z n i . A z orvos is azt j a ­ vasolta neki, hogy maradjon K a s s á n , „helyből ne mozduljak, míg fél időn túl nem leszek". A tervek valószínűleg nem mindenben váltak valóra, ugyanis C s á k y Kata egy keltezetlen - de feltehetően Bethlen M i k l ó s halála u t á n írott - levelében kifejezetten s z e m r e h á n y ó hang­ nemben írta lányának: „ vajon ki biztatta Csákit, hogy Erdélyben nem lesz szüksége a magyar­ országijószágaira, legalább annyi segítségére csak vagy, mint a Bottyani kisasszony lett vol­ na. Hogy adósságot fizetek, én oka nem vagyok, hogy szegény apád annyit csinált ok nélkül, én annak semmilyében nem részesültem, bár az enyémet nem költöttem volna. 92

Bethlen M i k l ó s 1781-ben halt meg, ekkor jött létre m e g e g y e z é s C s á k y Katalin és lánya, Bethlen Rozália ( C s á k y J á n o s n é ) k ö z ö t t . Bethlen M i k l ó s 1781. augusztus 8-án készítette el 9 4

8 8

8 9

9 0

9 1

9 2

9 3

9 4

KmOl, Fond Jósika No. 552. Szendrőről 1777. július 16-án írott levél. Arról is tudósította apját, hogy nénje (Bor­ nemissza Annamária) kesergő levelet küldött neki, arra gyanakszik, hogy anyja, Csáky Kata haragszik rá. Kérte apját, beszéljen feleségével, de óvatosan, „keménységgel nem gondolnám, hogy többre lehetne véle menni, mint jósággal". 1777. július 10. KmOl, Fond Jósika No. 662. KmOl, Fond Jósika No. 552. 1777. szeptember l-jén írott levél, hozzá van csatolva Csáky Kata sebtében leírt üze­ nete a férjéhez. KmOl, Fond Jósika No. 552. 1778. március 24-én Küküllővárról írott levél. KmOl, Fond Jósika No. 661. Bethlen Miklós levele Csáky Katalinnak 1778. szeptember 2-án. KmOl, Fond Jósika No. 550. Csáki Kata arra is utal „ látom sok fekvő portékáit örömest megtartottatok, elég gyű­ rű, óra, s egyéb van, én miattam nem fizettek. " KmOl, Fond Jósika No. 660.

t e s t a m e n t u m á t Nagyszebenben. Á l t a l á n o s ö r ö k ö s e Rozália lett, de feleségének érdekeit is szem előtt tartotta. M i v e l az asszony 42 ezer forinttal járult h o z z á K ü k ü l l ő v á r m e g v á s á r l á s á ­ hoz, ezen rész őt illeti, s azon k í v ü l , a m í g él - s a Bethlen nevet viseli - özvegyi lakóhelyül használhatja a küküllővári kastélyt: „mostani állapotjába megtartván, onnan semmit sehová el ne vihessen, el ne idegeníthessen ... ". A birtok b e v é t e l e i n e k fele része lett a feleségéé, a m á ­ sik felét pedig az adósság r e n d e z é s é r e rendelte ( Ö c c s é v e l , Bethlen G á b o r r a l együtt vették a kastélyt és a h o z z á tartozó birtokot, „ életünkig kiválthatatlanul".) A z volt a szándéka, hogy feleségének h a l á l a után a kastély és birtok R o z á l i á é legyen. Ú g y rendelkezett, ha Bethlen G á ­ bor fia, Bethlen J ó z s e f m a g á h o z a k a r n á azt váltani, akkor a lányát illesse a m e g v á l t á s össze­ ge. C s á k y J á n o s n a k , kedves v e j é n e k hagyta minden d r á g á b b köntösét, m o s t o h a l á n y á n a k , Bor­ nemissza A n n á n a k (Jósika Imre ö z v e g y é n e k ) egy sárga úti-hintót és 300 v ö d ö r bort, m í g az ő kisfiának, a k é s ő b b i író, Jósika M i k l ó s apjának egy d r á g a öltözet ruhát és egy paripát juttatott. 95

N é h a i Bethlen M i k l ó s ö z v e g y e , C s á k y Kata és l e á n y a 1781. szeptember 10-én e g y m á s k ö ­ zött újabb m e g á l l a p o d á s t k ö t ö t t . M i v e l erre Szebenben került sor, feltehető, hogy Bethlen M i k l ó s halála itt következett be. A birtok j ö v e d e l m é t az augusztus 21-i állapot után R o z á l i a kapta, s Bethlen Józsefet is ezen i d ő p o n t előtti j ö v e d e l m e k b ő l kellett részesíteni. Ez volt a ha­ lál beálltának a napja. A feleség igényt tartott a 42 ezer forintos j á r a n d ó s á g r a , s vállalta a 27 ezer forintot k i t e v ő adósság fizetését, évi 3000 forintjával. C s á k y Kata a buzai j ó s z á g o t is át­ adta Rozáliának, valamint összeíratta a küküllővári uradalom t e r m é n y e i t , s abból fele részt szintén Rozália lakhelyére, K o l o z s v á r r a szállítottak. A küküllővári a d ó s s á g o n felül minden e g y é b adósság Rozáliára maradt, s ő fizette a t e m e t é s felét is. O k t ó b e r 16-án K ü k ü l l ő v á r b a n m ó d o s í t o t t a k a m e g e g y e z é s e n : ha a tisztek és c s e l é d e k fizetése nem j ö n k i a birtok bevételé­ b ő l , R o z á l i á n a k is hozzá kell j á r u l n i a k ö l t s é g e k h e z . 96

Rozália és férje viszonya i d ő k ö z b e n e r ő s e n megromlott. C s á k y J á n o s 1784 a u g u s z t u s á b a n írt kesergő levelet a n y ó s á n a k . A z t panaszolta, hogy az utóbbi i d ő b e n két goromba levelet is kapott a feleségétől, amiket nem ért, azokra okot nem adott: „kérem nagyságodat, ne méltóz­ tassék rossz névvel venni, ha úgy fog feküdni, amint magának az ágyat veti. Engemet, mint Er­ délybe, mint Magyarországba az okos emberek ösmernek, kérem ezért nagyságodat alázato­ san, méltóztassék nékem nyilatkozni, milyen gondolattal vagyon feleségem, hogy ahhoz képest dolgaimat kormányozhassam. " C s á k y J á n o s kolozsi főispán és felesége végül a r ó m a i curia előtt elvált e g y m á s t ó l , s R o z á l i a hamarosan Wass S á m u e l felesége lett. 97

C s á k y Kata a neki jutott javakat férje halála után is birtokolta, s azokat haláláig k o r m á n y o z ­ ta. C s á k y Imre örökségének sorsáról a p e r e s k e d é s a család két á g a között e g é s z e n a 19. század elejéig f o l y t a t ó d o t t , mivel a l e á n y á g képviselői - újabb és újabb szempontok felvetésével 98

9 5

9 6

9 7

9 8

KmOl, Fond Jósika No. 554. Végakarata szerint, ha Szebenben halna meg, a piaci jezsuita templomba, ha Küküllővárott, a medgyesi ferences templomba, ha pedig Kolozsvárt, akkor a piaci nagytemplomba temessék. KmOl, Fond Jósika No. 554. A küküllővári adósságot kilenc év alatt fizette volna meg az özvegy, ha meghalna, azt természetesen Rozáliának kell magára vállalni. A feleség minden adósság fizetését vállalta, de a 42 ezer fo­ rintra és a 600 forintra - amely összeget ő adott kölcsön a férjének - egyértelműen jogot formált. A marhákat, bi­ valyokat Rozália elhajthatta, s megalkudtak a ménesről is. Bethlen Miklós szebeni szállásáról az özvegy vitte el az ezüstnemüeket - a többit megosztották - , azzal, hogy azok az asszony halála után természetesen mind Rozá­ liáé lesznek. Az októberi korrekció szerint az özvegy átadott Jósika Miklós nevü unokájának „ egy pej szőrű Ked­ ves nevű paripát". KmOl, Fond Jósika No. 550. 1784. augusztus 28-án Kolozsvárról irott levél. PAPP, 2002. 121.

változatlanul k é t s é g b e v o n t á k C s á k y Imre t e s t a m e n t u m á n a k " eredetét, j o g o s s á g á t é s érvé­ nyét, ugyanakkor annak j ó s z á g a i t t o v á b b r a is birtokukban tartották, és hasznát élvezték, a fiú­ ág tagjai pedig mindent m e g p r ó b á l t a k megtenni a birtokok m e g s z e r z é s e é r d e k é b e n . A t ö b b évtizedes p e r e s k e d é s n y o m á n , 1822-ben m á r a békés m e g e g y e z é s r e kaptak a család tagjai m e g g y ő z ő érveket: „ Önnön a famíliának java kívánja ezen pereket egyezség útján in­ kább eldönteni, mintsem a különböző szerződéseknek el nem mellőzhető fel fedezésével idege­ neknek indítandó keresetére utat nyitni... Vágynak ezen szép famíliának mind a két hazában idegeneknél lévő oly szép kereshető javai, melyek egyesített erővel kinyerve, mind a két ágnak gyökeres hasznot szülhetnek, amelyre a kölcsenes egyesség és tartalék nélküli egyetértés kívántatik". 100

Felhasznált források HBML, IV. A. 1. KmOl Fond Jósika, No. 542. Fond Jósika No. 543. Fond Jósika No. 550. Fond Jósika No. 552. Fond Jósika No. 554. Fond Jósika, No. 629. Fond Jósika, No. 638. Fond Jósika, No. 643. Fond Jósika No. 660. Fond Jósika, No. 661. Fond Jósika No. 662. Fond Jósika, No. 678.

9 9

1 0 0

Hajdú-Bihar megyei Levéltár, Bihar vármegye nemesi közgyűlésének jegy­ zőkönyvei, 1688-1848, (-1871) Országos Levéltár Kolozs megyei Igazgatósága (Arhivele Nationale Directia judeteana Cluj) Fond fideicomisionar Jósika (Jósika hitbizományi levéltár), A Bethlen és a Csáky család iratai 1748-1795 Fond fideicomisionar Jósika (Jósika hitbizományi levéltár), A Bethlen és a Csáky család iratai 1748-1795 Fond fideicomisionar Jósika (Jósika hitbizományi levéltár), Bethlen Rozália, gróf Csáky Jánosné iratai Fond fideicomisionar Jósika (Jósika hitbizományi levéltár), Bethlen családi levelezés Fond fideicomisionar Jósika (Jósika hitbizományi levéltár), Bethlen Miklós és Csáky Katalin testamentumai Fond fideicomisionar Jósika (Jósika hitbizományi levéltár), Csáky család iratai 1771-1803 Fond fideicomisionar Jósika (Jósika hitbizományi levéltár), Csáky István le­ velezése Fond fideicomisionar Jósika (Jósika hitbizományi levéltár), Csáky Zsig­ mond iratai 1720-1733 Fond fideicomisionar Jósika (Jósika hitbizományi levéltár), Csáky Katalin iratai 1775-1781 Fond fideicomisionar Jósika (Jósika hitbizományi levéltár), Csáky Katalin levelezése 1750-1799 Fond fideicomisionar Jósika (Jósika hitbizományi levéltár), Csáky Katalin iratai 1764-1797 Fond fideicomisionar Jósika (Jósika hitbizományi levéltár), Haller György és Csáky Borbála iratai 1738-1780

CSÁKY, 1919. Bp., 1919. 814-815. 1741. szept. 2-án Szurdokon kelt testamentum. 1758. március 14-én Tolnai János megbizott még arról írt, hogy a procurátornak nem kell Marosvásárhelyre fáradnia, mert „ csak Csáky Im­ re Testamentumán fundált Causa fog ventilláltatni. " M O L , P 71. Fasc. 35. Birtokjogi iratok, 1631-1839, Vegyes erdélyi, elsősorban peres iratok. No. 33. Uo. No. 45.

MOL G 19. P71. P72. P396. P 1985.

Magyar Országos Levéltár A Rákóczi szabadságharc levéltára, Fejedelmi Kancellária. Csáky család központi levéltára Csáky család központi levéltára, Csáky család, Kassai levéltár, X V I - X I X . sz. Károlyi család nemzetségi levéltára, Károlyi család, Acta Publica. 1454-1852. Haller család, 1553-1833 Felhasznált irodalom

B A N K U T I , 1976. BOROVSZKY, 1908. CZEGEIWASS, 2004. CSÁKY, 1919. CSEREI, 1983. CSOMOR 1980. ENGEL, 1977. G Y U L A I , 2002. IVÁNYI, 1991. JAKÓ, 1943. LÁZÁR, 1988. MÁLNÁSI, 1933. MÉSZÁROS, 1995. NAGY, 1857-1865. NAGY, CD-ROM PAPP, 1985.

PAPP, 2002.

PAPP, 2005. TOMKA, 2002.

Rákóczi hadserege, 1703-1711. Vál., bev. Bánkúti Imre. Bp., 1976. Borovszky Samu: Szendrő vára. 1908. Czegei Wass György naplója. In: Rákóczi tükör. 1. köt. Szerk. Köpeczi Bé­ la - R. Várkonyi Ágnes. Bp., 2004. Oklevéltár a Csáky család történetéhez. 1. köt. 2. rész. Bp., 1919. Cserei Mihály: Erdély históriája [1661-1711]. Sajtó alá rend., bev. és a jegy­ zeteket írta Bánkúti Imre. Bp., 1983. Csomor János: Körösnagyharsány krónikája. Békéscsaba, 1980. Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban (1387-1437). Bp., 1977. Gyulai Éva: A törökkori mezőváros társadalma és gazdálkodása. In: Szendrő monográfiája. Szerk. Veres László - Viga Gyula. Szendrő, 2002. 165-227. Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége (1681-1713). Bp., 1991. Jakó Zsigmond: Jelentés az Erdélyi Múzeum levéltárának 1943. évi műkö­ déséről. Kolozsvár, 1944. Lázár Miklós: Erdély főispánjai, 1540-1711. Századok, 1888-1889. Málnási Ödön: Gróf Csáky Imre bíbornok élete és kora (1672-1732). Kalo­ csa, 1933. Mészáros Kálmán: Két Csáky László halála (1698, 1708). Fons, 1995. 3. sz. 375-378. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. 1-12. köt. Pest, 1857-1865. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. CD-ROM Papp Klára: Adatok a bihari Csáky uradalom társadalomtörténetéhez a X V I I I . században. In: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve, 12. Szerk. Gazdag István. Debrecen, 1985. 53-66. Papp Klára: A konfliktust okozó testamentum. Az erdélyi Csáky Imre vég­ rendeletének sorsa (1748-1815). In: Thesaurus Solemnis. Barátok, munka­ társak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt. Szerk. Kujbusné Mecsei Éva. Debrecen-Nyíregyháza, 2002. 113-135. Papp Klára: A Csákyak és a Rákóczi szabadságharc. In: Povstanie Frantiska II. Rákochiho 1703-1711. Ed. Péter Kónya. Presov, 2005. Tomka Gábor: Szendrő várai. In: Szendrő monográfiája. Szerk. Veres Lász­ ló - Viga Gyula. Szendrő, 2002. 125-164.

Trócsányi Zsolt: Habsburg­politika és Habsburg­kormányzat

TRÓCSÁNYI, 1988.

E rdélyben,

1690­1740. Bp., 1988. Wesselényi István: Sanyarú világ. Napló, 1703­1708. 2. köt. 1707­1708.

WESSELÉNYI, 1985.

Közzéteszi Demény Lajos, Magyari András. Bukarest, 1985.

A Csáky család leszármazási

táblája

101

Stephanus Csáky (1570­1605)

Ladislaus

Stephanus (1603­1662)

I

Ladislaus 102

Ladislaus transylvanicus

1 Stephanus

I Franciscus

(1641­1698)

Emericus Thomas Sigismundus Georgius cardinalis

Michaelis

Stephanus

nótárius

Nicolaus archiepiscopus

Antonius Joannes 105 1 (\A

Stephanus

Gabriel t

Sigismundus E mericus СГ1735) 1742)

I

Catharina et Barbara

Joannes et Georgius

Ladislaus (1­П08) Josephus

Kálmán J oannes

Alexander

Petronella

Emánuel

Joan. Bornemissza Georgius Haller Nikolaus Bethlen

Annamária Bornemissza et Rosalia Bethlen

1°1 MOL, P 71. Fasc. 10. Keresszegi és adorjáni uradalom (Bihar megye). Birtokösszeírások, ingóságleltárak. No. 46. és Csáky (III.) György leszármazottai NAGY, 1857­1865. 3^1. kötete, valamint a tanulmány forrásai alap­ ján. A leszármazási tábla nem tartalmazza valamennyi családtag adatait, azok szerepelnek benne, akiket a tanul­ mány is érint. 1°2 Csáky László országbíró (Léva szerzője) fia, „Bonorum Adorján venditor" 1 ° Csáky László, az erdélyi ág megalapítója, Csáky István, akitől a magyarországi (fíúág) tagjai származtak. 104 Uxor Ágnes Mikola, „emptor bonorum Adorján " 1 ° Csáky Antal (1702-1764) abaúji főispán fia, Csáky János kolozsi főispán, elvette Bethlen Rosáliát, ami a két ág viszályának rendezését ígérte. Az új erdélyi ág megalapítójának is tekintik. 3

5

A szepesi vár romjai (a szerző felvétele)