A burn-out szindróma 1. Burn-out fogalmának definiálása, jellemzői
2. A burn-out folyamatának, fázisainak leírása
Készítette: Rózsás Zsófia foglalkozási rehabilitációs referens,
munka- és pályatanácsadó szakpszichológus 2017.06.01.
Burn-out / Kiégési szindróma - definíció -
eredetileg a technológiában használtak, az egykor működő energiaforrás gyengülését írja le a megszűnéséig
-
az 1970-es években jelent meg a nyugati társadalmakban -> szociálΨ és egészségΨ szakirodalomban is
= olyan szindróma, mely krónikus emocionális megterhelések nyomán fellépő, mentális kimerülést jelent, reménytelenség, inkompetencia érzésével társul. Jellemző a célok és ideálok elvesztése, önmagára, a munkára és másokra vonatkozóan negatív attitűdök (Freudenberger, 1974)
Burn-out / Kiégési szindróma - definíció Ʃ: minden esetben hosszú ideig! fennálló érzelmi megterhelés, melynek hatására a személy fizikailag, lelkileg, érzelmileg kimerül és nem tud megküzdeni az életében felmerülő stresszhelyzetekkel (Tandari-Kovács, 2010) A kiégést el kell különíteni a krónikus fáradtságtól/kifáradástól (ez esetben nincs reménytelenség és tehetetlenség) és a depressziótól (szuicid gondolatok, fogyás, élet semmilyen területét nem tudják élvezni).
A kiégés előjelei (Hézser, 1996) • Elkötelezettség csökkenése - betegekkel, másokkal, munkával
• Pszichoszomatikus tünetek - ‚belső felmondás’ - munka és élet értelmének elvesztése
- lelki összeomlás • Destruktív, negatív érzelmi reakciók (önmagával, klienssel, munkahellyel szemben) • Felszínessé válás (érzelmi téren; szociális segítő kapcsolatokban) • Leépülés - csökken a munka iránti motiváció
- csökkenő kognitív teljesítőképesség
Munkahelyi stressz Tartós munkahelyi stressz következményei : a munkahelyen növekszik a hiányzások száma teljesítményromlás csökkenő motiváció
A krónikus stressz-források: túlterheltség
alacsony kontrollérzés elismerés hiánya munkaviszony bizonytalansága
Munkahelyi stressz-források 1. a feladattal kapcsolatos stresszorok •
mennyiségi-, minőségi túl-, illetve alulterhelések
•
változások a munkában
2. szervezetben betöltött szereppel kapcsolatos stresszorok
3. szervezeten kívüli stresszorok
A kiégés tünetei 1 (Petróczi, 2007) Érzelmi tünetek • levertség • tehetetlenségérzet • gyámoltalanság • reménytelenség • idegesség, ingerültség • az érzelmek feletti kontroll képessége sérül
Szellemi tünetek • Önbecsülés csökken • Negatív attitűd önmagukhoz, munkához, élethez • Koncentrációs nehézségek • Döntéshozási képesség sérül • Önvádlás, önbüntetés
A kiégés tünetei 2 (Petróczi, 2007) Testi tünetek •
energiahiány
•
fáradtság
•
gyengeség
•
unottság
•
betegségre való hajlam
•
gyakori hátfájás, fejfájás
•
álmatlanság
•
különböző szerekhez nyúlhatnak pótcselekvésként
(altatók, nyugtatók, dohányzás, alkoholfogyasztás) Egyéb „tünetek” •
gyakori késés és/vagy korábbi távozás
•
munkaszünetek megnyújtása
•
munkafeladatok kerülése
A kiégés okai (Barth, 1990) 1. sok stressz, nagy megterhelés, amelyből érzelmi kimerülés keletkezik 2. kevés motiváció a munkában, kismértékű munkahelyi megelégedettség, mely csökkent teljesítményhez vezet 3. a munkahelyen megromlott kapcsolatok minősége dehumanizálódást hoz magával
Alapvető jelenségek a kiégés hátterében 1. Általános érvényű ideálok és eszmények kritikátlan alkalmazása •
‚mindig mindenkivel jót tenni’
•
nem megvalósítandó állapot, hanem egy irány, ami felé törekszem → MOTIVÁCIÓ
2. Töretlenül kimagasló teljesítményre törekvés •
‚akkor csinálom jól, ha a teljesítményemben nincs semmilyen hullámzás’
•
töretlen fejlődésre törekszem, mert csak akkor teszem jól a dolgom → IRREÁLIS
•
részcélok → részeredmények → siker
3. A hivatásszerep eluralkodása – mindenre segítőként reagálni •
nincsenek emberi megnyilatkozások, csak ‚profiként’ beszél
•
grandiózus segítő, a szakértő
4. Rutin – tanulás és fejlődés nélkül •
a kiégés melegágya – rutinból csinálom
•
automatizmusok, gépiesedés
5. Kiégett, romboló, szakmai környezet
Veszélyeztetettek A kiégésben veszélyeztetett személyek jellemzői : (Petróczi, 2007) 1. Érzelmileg megterhelő foglalkozás - mindennapos az aktív érzelmi tevékenység - eszköz a saját személyiség
2. Specifikus személyiségjegyek - magas empátiás készség - emberek felé irányuló érdeklődés 3. Kliensközpontú orientáció - érdeklődés középpontjában az ember áll
Segítők veszélyben három sajátos személyiségkonstelláció: 1. áldozatkész és elkötelezett személyiségtípus o
akkor boldog, ha másokon segíthet
o
munkája gyakran eredménytelen, így nagy frusztrációnak van kitéve
2. túlzottan elkötelezett személyiségtípus o
gyakorlatilag nincs magánélete, számára az elismerés forrása a munka
3. autoriter és/vagy lekezelő személyiségtípus o
kontrollt kell gyakorolnia, a munkát senki nem végezheti nála jobban
A kiégés fázisai 1 Brodsky és Becker (1980) felosztása: 1. Idealizmus szakasza -
szakmáért való lelkesedés, élénk kapcsolattartás
-
személyiségét tekinti a legfontosabb munkaeszköznek
2. Realizmus szakasza (egészséges, kreatív szakasz) -
elkötelezett a szakmája iránt
-
együttműködik a kollégákkal
-
érdeklődik a környezetében megjelenő emberek iránt
3. Stagnálás szakasza -
teljesítőképesség és érdeklődés csökken
4. Frusztráció szakasza
-
negativitás
-
visszavonul a kapcsolatok elől
-
kétségbe vonja saját szaktudását, képességeit
5. Apátia szakasza - sematikusan végzi munkáját - kerüli a társas kapcsolatokat
A kiégés fázisai 2
A kiégés fázisai 3 Freudenberger (1974)-12 lépcsős folyamata: 1. A bizonyítani akarástól a bizonyítási kényszerig -
ideálok követése (cél: „Legyek ideális!”)
2. Fokozott erőfeszítés -
bizonyításkényszer miatt a feladatok egyre sürgetőbbé válnak => a kontrollvesztéstől való félelem
3. A személyes igények elhanyagolása -
személyes dolgok háttérbe szorulnak (eltűnik az életükből az érzelem, a szerelem, a humor, a vidámság)
-
a hivatalos elfoglaltság az egyetlen időtöltés
4. A személyes igények és konfliktusok elfojtása -
mindent megtesz, hogy a környezet ne vegye észre, hogy nincs jól
-
a testi kimerültség jeleire túlteljesítéssel reagál
5. Az értékrend megváltozása -
felborul korábbi értékrend, ítélő- és érzékelőképesség is deformálódik
6. A fellépő problémák tagadása -
feladatvégzésre irányuló fixálódás
-
minden megszűnik, ami a teljesítményen kívül létezik
A kiégés fázisai 3 7. Visszahúzódás
- nem hat rá környezeti inger, befolyás - tájékozódási igény kimerül
8. Magatartás- és viselkedésváltozás - nem hallgatja meg a külső véleményeket, minden kritika számára - változások jellemzője a szélsőségesség 9. Deperszonalizáció - önérzékelő képesség elvesztése; megszűnik a belső világgal való kapcsolat 10. Belső üresség - gyakran lelki betegségbe fordul át, félelem, pánikrohamok, klausztrofóbia, stb. 11. Depresszió - az élet értelmetlennek, reménytelennek, örömtelennek, tehernek tűnik (=>fáradtság,
kétségbeesés)
12. Teljes kiégettség - szomatikus és a pszichés veszélyeztetettség egyidejűleg megjelenik Ʃ : ciklikus, a folyamat számtalanszor megismételheti önmagát -> tisztázni kell, hogy az egyén hol tart a folyamatban!
A kiégés fázisai 4 Spaniol és Caputo (1979)
Elsőfokú kiégés csak szórványosan jelentkeznek a tünetek és relaxációval, szabadidőtöltéssel, mozgással orvosolhatók a problémák
Másodfokú kiégés a tünetek gyakrabban és hosszabb ideig állnak fenn, hangulatváltozások észlelhetők és eluralkodik a személyek gondolkodásában a hatékonyságukkal kapcsolatos aggodalom
Harmadfokú kiégés a tünetek folytonosak, nehezen enyhíthető fizikai és lelki problémák alakulnak ki. A dolgozó visszahúzódik mind a munkahelyi, mind a személyes kapcsolataiban, valamint magánéleti, munkahelyi problémák sorakoznak fel életében.
Mi segíthet a kiégés egyes fázisaiban? 1. A bizonyítani akarástól a bizonyítási 1. Felismerni, amikor a bizonyítási igényből kényszer kényszerig lesz; saját munka- és életritmus kialakítása 2. Feladatok egy részének delegálása => csökken 2. Fokozott erőfeszítés a megterhelés, az eredményesség javul 3. A személyes igények elhanyagolása 3. Előre megtervezett napi- és heti rend 4. A személyes igények és konfliktusok 4. Ad hoc reakciók helyett az alvás mozgásigény napokra való beosztása. elfojtása
és
a
5. Az értékrend megváltozása
5. A saját értékrend őszinte áttekintése
6. A fellépő problémák tagadása 8. Magatartás- és viselkedésváltozás
6. A túlterhelés csökkentése 7. Annak a belátása, hogy mindenkinek szüksége van emberi kapcsolatokra 8. A változások felismerése és tudatosítása
9. Deperszonalizáció
9. Szakszerű orvosi segítség
10. Belső üresség
10. Szakszerű kezelés
11. Depresszió
11. Gyors szakorvosi és pszichoterápiás beavatkozás
12. Teljes kiégettség
12. Gyors szakorvosi beavatkozás
7. Visszahúzódás
Mivel stabilizáljuk magunkat? Kampánypihenés pillanatnyi egyensúly, ettől nem oldódik meg semmi, csak tovább bírjuk
Tombolás szórakozás kampányszerű megvalósítása
Sport eszetlen sportolás
Hogyan ismerjük fel a kiégés jelenségét egy kollégánkon? 1. Hajoljunk közelebb, szagoljuk meg 2. Ha látjuk, hogy még ég, adjunk neki energiát magunkból 3. Utóbbi esetben álljunk közelebb, melegedjünk együtt 4. Ha már közel állunk, lehet, hogy ő ad nekünk energiát 5. Piszkáljuk meg a zsarátnokot, lehet újra lángra lobban
