A burgonya termesztése
Felhasználási területei Állati takarmányozás Hazánkban a kisüzemekben, rendszerint a sertések takarmányozására használták. Általában az étkezésre kevésbé alkalmas burgonya került takarmányozásra. Emberi táplálkozás Élelmiszeripari feldolgozása csak a 90-es éveket követ en vált jelent ssé (konyhakész és félkész termékek, burgonyaszirom, burgonyapehely, a burgonyával készült tésztás termékek gyártása, stb.) Keményít - és szeszipar
Jelent sége Európa legnagyobb burgonyatermeszt országai: a volt Szovjetunió európai része, valamint Lengyelország, Németország és Franciaország. Az egy f re jutó évi burgonyafogyasztás hazánkban: 1930-as évek: 130 kg/f 1970-es évek 70 kg/f Jelenleg évenként 60-62 kg/f Jó alkalmazkodóképességénél fogva a sarkkört l az egyenlít ig szinte mindenütt termeszthet
Összetétele A szárazanyag legnagyobb része keményít , amely a fajtától függ en 14-18%. A fehérjetartalom 2%, amely biológiailag csaknem teljes érték fehérje. A burgonyagumó kisebb mennyiségben tartalmaz még: szerves savakat, ásványi anyagokat és vitaminokat /C, B1 és B2/. Ezen kívül a gumóhéjban alkaloid /solanin, solanidin/ is található. A megzöldült gumót étkezési felhasználása tilos!
Rendszertani helye Zárvaterm k /Angiospermatophyta/ törzse Kétszik ek /Dicotyledonopsida/ osztálya Burgonyavirágúak /Solanales/ rendje Burgonyafélék /Solanaceae/ családja Solanum nemzetség Solanum tuberosum
Morfológia A burgonyát a gyakorlatban vegetatív úton, gumóval szaporítják. A generatív maggal történ szaporítását csak nemesítéskor alkalmazzák! Gyökérzet: A gumóval szaporított burgonyának csak járulékos gyökérzete van. A gyökérzet nagyobb része /60-80 %-a/ a talaj fels 50 cm-es rétegében helyezkedik el. A gyökerek a talaj kötöttségét l függ en 50-120 cm mélyre hatolnak le, és oldalirányban 30-40 cm-es körzetet hálóznak be, lazább talajokat kedveli. A hosszabb tenyészidej fajtáknak dúsabb, a rövidebb tenyészidej eknek pedig gyérebb gyökérzetük van.
Morfológia Hajtásrendszer: A gumón található rügyekb l fejl dik ki a hajtásrendszer. Rügyek száma a fajtától, a gumó nagyságától és a környezeti tényez kt l függ (több, vagy kevesebb rügyb l fejl dnek ki a f hajtások). Ezért a hajtások számát a gumó méretén kívül a vet gumó tárolása és el készítése is befolyásolja.
Morfológia Szár: A burgonya szára elágazó, dudvás szár, bel le alakul ki a burgonyabokor. A szárnak föld feletti és föld alatti része van. A föld feletti szár hossza a fajtától függ en 50-120 cm, a szár vastagsága és éleinek száma fajtabélyeg, (környezeti tényez k is befolyásolják). A föld alatti száron levelek helyett újabb szárak és sztólók képz dnek, majd a sztólók végén fejl dnek ki az ággumók.
Morfológia Levél: A burgonya levélzete páratlanul szárnyaltan, összetett, ahol a csúcslevelek valamivel nagyobbak, mint az oldallevelek. A szár és a levél együttesen alkotja a burgonya lombozatát, amelynek nagysága és habitusa, színe és állása, valamint a levelek alakja, színe és nagysága fontos fajtabélyeg.
Morfológia Virágzat, termés: A burgonya összetett virágzata bogerny t képez, amely a szárak csúcsán fejl dik ki (nem minden szár hoz virágot). A virágra jellemz az 5-ös szám (5 sziromlevél, 5 porzó). A sziromlevelek színe - fajtától függ en fehér, sárgásfehér, lila, vöröseslila, kékeslila, sötétlila vagy rózsaszín (fajtabélyeg). A burgonyának zöldes vagy lilászöld szín mérgez bogyótermése van.
A gumó felépítése
Morfológia /gumó/ El ször mindig a f rügy hajt ki, de a mellékrügyek is kihajtanak, ha a f rügy már hiányzik. A nyugalmi id elteltével a rügyek 6-7 °C-on már hajtanak. Fény hiányában a hajtás megnyúlik és fehér marad, melyet „pincehajtásnak” nevezünk. Világos helyiségben zömök, a fajtára jellemz szín és sz rözöttség "fényhajtás" képz dik. A fényhajtás nagyon fontos fajtabélyeg. A A beteg gumó fény hiányában „cérnahajtásokat” képez.
Morfológia /gumó/ A héj felszíne a hússzín, a gumóalak és a nagyság fajtabélyeg. A gumó felszíne lehet sima, érdes és hálózatos. A héjszín alapján a következ szín burgonyák különböztethet k meg: szürkés fehér, sárga, okkersárga, rózsaszín, vöröses és tarka vagy foltos. A hús színe az élénk fehért l a sárga különböz árnyalatáig /sárgás fehér, világos sárga, sötét sárga/ váltakozik. A jellemz gumóalakok: gömböly , gömbölyded, tojásdad, hengeres és kiflialak.
Biológiája
A burgonyagumó beérés után nyugalmi állapotba kerül. A nyugalmi állapot hossza a fajtától, gumóérettségt l, talajhômérséklett l, nedvességtartalomtól, valamint a tárolás körülményeit l függ en átlagosan 6-12 hét.
A burgonyafajták csoportosítása Felhasználás célja szerint: Étkezési Vet Takarmány Ipari
Tenyészid szerint: Igen korai (prim r) Korai Középkorai Középkései
A burgonyafajták csoportosítása Felhasználási típus szerint: „A” – salátának való, keményen föv burgonya (Somogyi sárga kifli) „B” – f zni való burgonya (Desirèe, Kondor) „C” – sütni való burgonya (Hópehely, Góliát, Százszorszép) „D” – teljesen szétföv burgonya
Burgonyanemesítés
A burgonyanemesítés hazánkban már a múlt század végén elkezd dött, de komolyabb eredményeket csak az 1920-as évek óta értünk el. Korábban csak Kisvárdán, kés bb már Marietta pusztán /Somogy megye/ is több burgonyafajtát állítottak el . A termesztésbe került kisvárdai fajták: Gülbaba, Margit, Aranyalma, Kisvárdai rózsa és a Mindenes. Ezek közül a Gülbaba és a Kisvárdai rózsa terjedtek el leginkább, és ezeket a fajtákat elég hosszú ideig termesztettük.
Burgonyanemesítés A somogyi fajták közül: a Somogyi sárga, Somogyi korai, Somogyi sárga kifli és a Somogy gyöngye terjedt el a gyakorlatban. A felsorolt fajták nagyobb része leromlásra hajlamos, extenzív fajta volt, melyek az intenzív termesztésre alkalmatlannak bizonyultak. Ezért min sítésüket néhány éve visszavonták.
Nemesítési célok Term képesség Min ség javítása Agrotechnikai t képesség Betegségekkel, kártev kkel szembeni ellenálló képesség Alkalmazkodóképesség Tárolhatóság
Növényvédelem
– – – – – – –
Vírusbetegségek egészséges, fémzárolt vet gumón nem fordulnak el . Levélsodró vírus Y vírus A vírus M vírus S vírus Burgonya mozaik vírus Dohánynekrózis
Gomba: Burgonyavész burgonyarák sugárgombás varasodás, alternáliás levélfoltosság burgonyahiml Baktérium: szárt rothadás, baktériumos hervadás, baktériumos nedves gumórothadás
Növényvédelem Kártev k Burgonyabogár (V!) Gumórontó fonálféreg Levéltetü Cserebogárpajor (V!) Drótféreg (V!) Lótetü (V!)
