A Budapest Főváros VIII. kerület Horváth Mihály tér rehabilitációjának tervezési programja
2014 1
Bevezetés A Budapest VIII. kerület Horváth Mihály tér a városrész szívében található, a Baross utca tengelyében, mely ketté is osztja a teret egy nagyobb déli és egy kisebb északi oldalra. A tér főként, mint a józsefvárosi „Főtér” ismert. Ebben a funkciójában erősítette meg a 2014. évben megvalósult térrekonstrukció, mely azonban csupán a tér déli felére terjedt ki. A Horváth Mihály tér Baross utcától északra eső fele azonban máig alulhasznosított, részben elhanyagolt közterületet jelöl, mely a fekvéséből kínálkozó és szükséges funkciókat csupán hiányosan elégíti ki.
A tér szerkezete, a felújítás alapkoncepciója Józsefváros egyik kiemelten fontos kerületfejlesztési feladatának tekinti a városrészben minőségi és megfelelő funkciókkal ellátott közterületek kialakítását. Az elmúlt években a kerület szinte összes köztere megújult, melyből csupán a főtérként kezelt Horváth Mihály tér északi fele maradt ki. A Horváth Mihály tér központi egységének és fő szervezőelemének a római katolikus Szent József-plébániatemplom klasszicizáló, késő barokk épülete tekinthető. A tér északi felén, a Baross utca oldalában álló kéttornyú templom és az előtte álló, 2014-ben megújításra került, a
2
zászlótartókat és egy Pázmány Péter szobrot magába foglaló kis parkrészt, a tervezési program a tervezés során jelenlegi formájában megtartandó egységként kezeli.
A tervezés egyik legfőbb szempontja a Horváth Mihály tér két oldalának komplex területegységként való kezelése, hiszen bár fizikailag a Baross utca kettéosztja, az mégis egységet alkot. Az északi térrész tervezésekor tehát szükséges a felújított déli térrészen megvalósult arculat és a főbb közlekedési tengelyek figyelembevétele, az esztétikai vagy akár fizikai kapcsolódási pontok megtalálása érdekében. Jelenleg a Baross utcán való gyalogos átkelés lehetősége csak a tér két végénél biztosított, ezért vizsgálható a konkrét fizikai átjárhatóság megteremtésének lehetősége is. A terv megalkotásánál figyelembe vehető a Baross utca jövőben tervezett felújítása utáni közlekedési rend, mely szerint a jelenleg 2x2 sávos út (helyenként kanyarodósávokkal szélesítve) a jövőben 2x1 sávossá válna, kerékpársáv kialakítása és a gyalogosfelületek (esetlegesen a parkolóhelyek számának) bővítése mellett.
3
Az északi térrész közlekedési szempontból ma igen hektikus, esetleges képet mutat. Az egyik legfontosabb közlekedési térszervező elem – a Baross utcán kívül – a korábban már forgalomcsillapító beavatkozáson átesett Tavaszmező utca és az ez által létrehozott tengely. Ez a közlekedési tengely elsősorban jelentős gyalogosforgalmat bonyolít le, hiszen a Baross utca irányából a Tavaszmező utcán található egyetemi épületek felé (és tovább a Mátyás tér, majd a Teleki tér felé) ez az elsődleges útvonal. A Tavaszmező utca a tér irányába, míg az innen induló Őr utca a tértől kifelé irányba egyirányúsított, mely forgalmi rend megtartása a tervezés folyamán ajánlott. A templom mögött található utcaszakasz kétirányú, a kanyarodás a Baross utcáról és a Baross utcára is mindkét irányba megengedett. A templom – kijárata szerinti – jobb oldalán található térrész gyakorlatilag teljes egészében parkolóként funkcionál, mely el van zárva a német utcai kereszteződés irányából.
4
A tér tervezési koncepciójának alapja a jelenleg alulhasznosított, főként parkolóként funkcionáló, a templom nélkül mintegy 7000 m2-nyi északi térrész, térfalakon belüli, komplex szemléletű átalakítása, mely figyelembe veszi a városrész, a lakosok és az üzletek, intézmények mellett a templom és plébániájának érdekeit is. Ez azt is jelenti, hogy olyan módon szükséges az esetlegesen bővítendő parkfelületek, sétálófelületek és közösségi térrész kialakítása, hogy mellette megmaradjon a gépjárművel való megközelíthetőség, a tűzoltóság számára szükséges felvonulási terület, valamint a szükséges számú parkolóhely is. A végső cél tehát egy olyan városias, nyitott főtér megalkotása, mely a Horváth Mihály tér déli térrészével együtt (annak intimitását követve) a városrész arculatába illeszkedik, és a teret használók számára élhető közösségi helyszínt hoz létre.
5
