A BŐSÁRKÁNYI TÜNDÉRFÁTYOL ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A BŐSÁRKÁNYI TÜNDÉRFÁTYOL ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Készítette: a Bősárkányi Tündérfátyol Óvoda nevelőtestülete

Hatályos: 2013.szeptember 1.

TARTALOM

Tartalomjegyzék

2.

1.Bevezető

5. 7. 8. 8. 10.

1.2.Az óvodánk adatai

2.Az óvodánk feltételrendszere 2.1.Személyi feltételek 2.2. Tárgyi feltételek

3. Gyermekkép, Óvodakép

11. 11. 12. 12. 13.

3.1.Gyermekkép 3.2.Óvodakép 3.3.Pedagóguskép 3.4.Szülőkép

4. Az óvodai nevelés célja, alapelvei 4.1.Az óvodai nevelés általános feladatai 4.2.Kiemelt feladatunk 4.3.Egészséges életmód alakítása és az egészségfejlesztés 4.4.Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés 4.5.Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

5.Óvodai élet megszervezése 5.1.Napirend 5.2.Hetirend

6.Az óvoda kapcsolatai 6.1.Szülőkkel 6.2.Iskolával 6.3.Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság 6.4.Logopédus, fejlesztőpedagógus 6.5.Családsegítő-és Gyermekjóléti Szolgálat 6.6.ÖNO 6.7.Megyei Pedagógiai Intézet 6.8.Az óvoda orvosa, védőnője 6.9.Kapcsolat a fenntartóval 6.10.Környező nevelési intézmények

7.Gyermekvédelem 8.Tehetséggondozás 9.Az óvodai élet tevékenységformái

15. 16. 16. 17. 21. 25. 28. 29. 29. 30. 30. 31. 32. 32. 32. 33. 33. 33. 33. 33. 34. 36. 37. 37. 40. 43. 46. 49. 54.

9.1.Játék 9.2.Ének-zene,énekes játékok,gyermektánc 9.3.Rajzolás,mintázás,kézi munka 9.4.Verselés, mesélés 9.5. A külső világ tevékeny megismerése

10.Mozgás 2

11.Munka jellegű tevékenységek 12.Tevékenységben megvalósuló tanulás 13.Ünnepek,hagyományok és jeles napok 14.A gyermek fejlődésének nyomon követés 15.Tevékenységek megszervezése 16.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 17.Legitimációs záradék 18.Érvényességi rendelkezések

3

56. 58. 61. 65. 65. 67. 68. 69.

Köszöntő Ön a Bősárkányi Tündérfátyol Óvoda Pedagógiai Programját tartja a kezében. Óvodánk mai épülete a 60’-as évektől látja el ezt a funkcióját. Intézményünk egy épületkomplexum, külön bejáratú konyhával rendelkezik. Négy csoportszobánkban a szabad intézményválasztás jogát tisztelve fogadjuk a községünkhöz közel levő falvak gyermekeit is. (Acsalag, Hanságliget, Maglóca, Rábcakapi, Cakóháza, Tárnokréti). Nevelőink szakmai munkáját a gyermekek iránti szeretet és felelősség motiválja. Jellemző a megújulásra való igény, az új ismeretek továbbtanulással,

önképzéssel

történő

elsajátítása.

Pedagógiai

programunkban

megfogalmazódott céljaink elérése érdekében, figyelembe vettük a törvényi szabályozásokat, szakmai helyzetelemzést, partneri elvárásokat és a szakmai – pedagógiai hagyományainkat. Pedagógiai programunkat a nevelő testület több éves szakmai párbeszédben az adottságok, lehetőségek, igények figyelembe vételével készítette. Óvodánk korábbi eredményei a nevelőmunka erősségei, a nevelőtestület szakmai felkészültsége, elhivatottsága garanciát jelent a program minőségi szintű megvalósításához. A Pedagógiai programunkban megfogalmazott legfőbb célkitűzéseink megvalósítását óvodánk egész működésével szolgálja. A hatékony nevelésben nagyon fontos szereplőnek tekintjük a szülőket akikkel szoros, tartalmas, őszinte, együttműködő kapcsolatra törekszünk.

Kedves Olvasó! Bevezető gondolatainkkal igyekszünk Önt Pedagógiai Programunk megismerésére ráhangolni. Kérjük legyen támogató partnerünk a szakmai önállóság és intézményi autonómia dokumentumában foglaltak megvalósításában.

4

1. Bevezető

Pedagógiai programunk módosításánál, tartalmi elemei kidolgozásánál figyelembe vettük:  a köznevelésről szóló 2011.évi CXC. trv.  az Óvodai nevelés 363/2012.(XII.17.)kormányrendeletet

országos

alapprogramjáról

szóló

 a 20/ 2012. (VIII.31) EMMI rendeletet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról szóló 32/2012.(X.8.) EMMI rendeletet

Pedagógiai alapelvek, értékek, célok:  Az óvoda küldetésében, nevelési célkitűzésében az alábbi értékek élveznek prioritást:a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartása, , érzelmeken alapuló szeretetteljes, biztonságérzetet adó, gondoskodó gyermekközpontú óvodai légkör megteremtése az egyenlő hozzáférés figyelembevételével, a családi nevelés kiegészítése.  Boldog gyermekkor biztosítása a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása a fejlesztő játéktevékenységeken keresztül. A gyermekek egyéni fejlettségéhez, igényeikhez, szükségleteikhez, érési tempójukhoz igazodó, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó differenciált személyiségfejlesztés, hátránykompenzálás és tehetséggondozás a tanuláshoz szükséges képességek és részképességek megalapozása a játékban és szervezett tevékenységekbe ágyazottan. Sajátos nevelési igényű gyermekek inkluzív nevelése.  Meghatározó tényezők:- feltétel nélküli gyermekszeretet -

életkori sajátosságok

-

egyéni képességek

-

hozott szokásrendszer szintje

-

hátrányok csökkentése

-

Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára a szükséges segítség, gondozás, nevelés biztosítása.

5

Meghatározó törekvéseink:  Hagyományőrzés, a környezettudatos nevelés tevékeny megismerése, egészséges életmód, mozgás, zene, kreativitás, köznevelési intézményekkel való hatékony kapcsolat.

Tradíciók közé tartozik:  Nyílt nap szülőknek (beiratkozás napjain), hogy betekintést nyerjen az óvodai élet mindennapjaiba.  Fogadóóra  Szakmai pályázatok készítése  Szülői értekezletek (összevont, és csoportos)  Szakmai továbbképzéseken való részvétel.  Családi nap  Munkadélutánok  Évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódó események (Pl.:Márton nap) Óvodánk sokszínűségét az adja, hogy plusz tevékenységek mellett óvónőink ön-és továbbképzésekkel fejlesztik képességeiket.

6

 1.2. Az óvodánk adatai

Az óvoda neve:

Bősárkányi Tündérfátyol Óvoda

Székhelye:

9167 Bősárkány, Rákóczi u. 37.

Telefon/fax:

96/271-192

e-mail cím:

[email protected]

Óvodavezető:

Szűcs Lászlóné

OM azonosító:

030344

Fenntartó neve, címe:

Bősárkány Nagyközség Önkormányzata 9167 Bősárkány, Kossuth L. u. 1.

Jogszabályban meghatározott közfeladat: Az általános műveltséget megalapozó óvodai nevelés , Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai rendszerű nevelése, Iskolai életmódra való felkészítése Szakfeladat: 851011 851012

Óvodai nevelés ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Sajátos nevelési igényű gyermek: a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 4.§ 25.pontja

562912 Az óvodai csoportok száma:

Óvodai intézményi étkeztetés 4

Az óvodai férőhelyek száma: 90 Programunk megújítója az óvoda nevelőtestülete, a módosított részeket aláhúzott szöveggel különböztette meg.

7

2. Óvodánk feltételrendszere  2.1. Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll, a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő, nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Személyi állomány 18 fő. 7 óvónő, 1 pedagógiai asszisztens, 4 dajka, 1 gondozónő-takarító és 5 konyhai alkalmazott dolgozik intézményünkben. Az óvónők felsőfokú képesítéssel rendelkeznek, az intézményvezető

közoktatás-vezető

szakirányú képesítéssel is rendelkezik.

óvoda nevelőtestülete óvodapedagógus

2013.05.31

változás

6 fő

+1 fő

pedagógiai asszisztens

-

dajka

4 fő

gondozónő- takarító

-

összesen

+1 fő

7 fő 1 fő

+1 fő

10 fő

összesen

3 fő

4 fő 1 fő 13 fő

Nevelőtestületünkben a következő általános elveket tatjuk szem előtt:  Az emberi méltóság tiszteltének elve: A gyermekeket községünkben tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi.  A gyermeki személyiség kibontakoztatásának és a differenciált fejlesztésének elve: Lehetővé tesszük és segítjük a gyermekek személyiségének fejlődését. Az egyéni eltéréseket toleráló, arra építő képességfejlesztést végzünk, mely a gyermek teljes személyiségfejlesztését segíti, és annak alapjául szolgál.

8

 A pedagógiai etika elve: Tiszteletben tartjuk a családok belső szokásait, ügyeit és az óvoda pedagógusai valamint alkalmazotti közösségének titoktartásról biztosítjuk a szülőket.  A felnőtt modell fontosságának elve: A gyermekek alapvető szociális tanulási formája az utánzás, ezért az óvodában dolgozó felnőttek pozitív modell szerepét – beszédét, viselkedését, gesztusát, öltözködését – kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk.  A másság elfogadásának elve: Nevelőmunkánkat áthatja a gyermekek egyéni, különbségének tiszteletben tartása, a szereteten, az őszinte érdeklődésen és elfogadáson alapuló magatartás, a nagyfokú tolerancia.  Az óvoda és a család együttműködésének elve: A családi nevelés elsődlegességét elismerjük, tiszteletben tartjuk a szőlők nevelési elveit. Óvodai nevelőmunkákban is számítunk támogató együttnevelésükre.  Az esélyegyenlőség elve: A hátrányos helyzetű gyermekkel megkülönböztetett figyelemmel, egyéni segítségadással foglalkozunk. Gyermekvédelmi munkánk az esélyegyenlőség megteremtését szolgálja a preventív eljárásokkal, a prevenció érdekében kitűzött feladatokkal együtt.  Az előítélet – mentesség, a tolerancia elve: megvalósítására irányul, az éves kiemelt feladatokhoz igazodik

Fontos a nevelőtestület önálló alkotó óvodapedagógiai munkájának segítése és értékes szakmai ötletek közkinccsé tétele, valamint az új kolléganők óvodánk közösségbe való beilleszkedésének támogatása. A másságot elfogadjuk, elfogadtatására törekszünk. A nevelőtestület valamennyi tagját az önképzés igénye, a továbbképzéseken való részvétel jellemzi. A továbbképzés témájának kiválasztása a nevelőmunkánk céljának hatékonyabb megvalósítására irányul, az éves kiemelt feladatokhoz igazodik. A nevelő-oktató munkát dajkák segítik.( A dajkáink közül hárman végezték el a dajkaképzőt, egy dajkánk pedig érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik. ) Munkájukat a gyermeke napirendjéhez igazítva, az óvodapedagógusok irányítása mellett végzik:  elvárások közös értelmezése és megbeszélése, a nevelési módszerek azonos alkalmazása érdekében,  mintaértékű személyes példaadás ( személyi higiéniában, a munka tevékenységekben, a kommunikációban-helyes szép magyar beszéd,

jellegű

 szeretetteljes bánásmód, kedvesség,sok-sok mosoly, gyermekek ölbe vétele, feltétel nélküli elfogadása,az óvodapedagógus utasítása szerint a gyermekekre való maximális odafigyelés, a gyermekek védelme minden körülmények között,türelmes beszélgetés,segítő szándék, odafigyelés, törődés,a gyermeki jogok tiszteletben tartása. 9

A hatékony és sikeres munkát csak akkor tudunk elképzelni , ha munkatársainkkal , a dajkákkal, és az intézmény egyéb dolgozóival tudatosan és tervszerűen együttműködünk.

A nevelő testületre jellemző az ismeretszerzés, a tudásiránti vágy. Sajnos fejlesztőpedagógusi és logopédiai képesítéssel az óvoda pedagógusai nem rendelkeznek, így a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztését speciálisan képzett külsős szakemberek látják el.

 2.2. Tárgyi feltételek Az óvoda épületének legfőbb jegyei: Egy épületkomplexum, amely a napközi konyhájának is otthont ad. A konyha ellátja az élelmezési feladatokat, a társintézmény részére is (iskola - napközi, ÖNO), térítés ellenében, kérés alapján étkezési lehetőséget biztosítunk a „vendég” étkezőknek is. Csoporttermek száma: 4. A foglalkoztató termek mérete a gyermeklétszámnak megfelelő. A csoportszobák felszereltsége megfelel a kötelező eszköz és felszerelés jegyzékben előírtaknak (20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 2 sz. melléklete). A gyermekek képességfejlesztéséhez szükséges eszközök, rendelkezésre állnak, de ezek cseréje és bővítése folyamatos. A gyermek és szakkönyv ellátottságunk jó, a legújabb könyvek, kiadványok folyóiatok rendelkezésre állnak a gyermekek és az óvodapedagógusok részére egyaránt. Nem csoportterem típusú funkcionális helyiségek száma, megnevezése: 1 nevelői, 1 iroda, 1 betegszoba, ami helyet ad a logopédiai és fejlesztő foglalkozásoknak is. Az óvodai élet tevékenységformáihoz szükséges eszközök biztosítottak, Az eszközöket évről évre pótoljuk, illetve bővítjük, melyeket a költségvetésünk terhére, illetve pályázati lehetőségekből kívánunk beszerezni, megvásárolni.

10

„Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit emberek váltanak ki belőle. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan viselkednek a közelében” Rudolf Steiner

3. Gyermekkép, Óvodakép  3.1. Gyermekkép Az óvodás gyermek szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség aki, az óvodában társak között, érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes légkörben éli kisgyermekkorának boldog pillanatait. Játékos tevékenységek segítik tapasztalatszerzését, a környező világ felfedezését, fejlődését. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség sokoldalú kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára,hogy egyformán magas színvonalú, szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek.

Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Nincs két egyforma gyermek, mindegyikkel tudni kell bánni. A tehetséges, jó képességű gyermeknek megadni a lehetőséget az előbbre jutáshoz, a gyengébb képességűnek pedig a felzárkózáshoz. Tudni kell a másságot elfogadni, kezelni. Az elfogadás, a megértés, a tisztelet az óvodapedagógus munkáján keresztül nyernek értékközvetítést, ugyan úgy mint a derű, az őszinteség, a segítés, az egymásra odafigyelés, az udvariasság.

Gyermekeink szívesen járnak óvodába, jól érzik magukat a gyermekközösségben. Bizalommal közelednek óvónőikhez, a dadus nénikhez és társaikhoz. Törekednek a baráti kapcsolatok kialakítására, ápolására, segítőkészek, elfogadják a különbözőséget. Szabadon játszanak, tevékenykednek. Ügyesen mozognak, szeretik a sportot, a természetet, a különböző művészeti tevékenységeket, ismerik a népi hagyományokat. Nyitottak a környezetük iránt. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. Szívesen vesznek részt együttes tapasztalatok és élmények szerzésében. Tevékenyen és örömmel kapcsolódnak be a hagyományok ápolásába. Magatartás és viselkedés kultúrájuk megfelelően fejlett, udvariasak, illemtudóak.

11

 3.2.Óvodakép Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik évétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Óvodánk a megértés, az egymás iránti türelem tere, ahol a gyermekek a napjuk nagy részét örömmel, boldogan önfeledt játékkal töltik. Az óvónőknek megfelelő feltételek állnak rendelkezésükre az innovatív pedagógiai munkához, melynek során kialakul az élethosszig tartó tanulás igénye, a mindig megújulni képes pedagógiai hozzáállás. Óvodánkban a mással nem helyettesíthető játéké az elsőbbség, a játék kicsiben maga az élet. A valóságnak az a pici része, amit a gyermek felfog, megért és rekonstruál abból a széles kavalkádból, ami körülveszi. A játék életszükséglet, amely az összes lehetőségek közül leginkább biztosítja a 3-7 éves korú gyermekek harmonikus fejlődését. A játékban az a legfontosabb, hogy élvezi és ezen keresztül éli meg az életét. Ezért az a cél, hogy a gyermek minden tevékenységét játékként élje meg.

 3.3. Pedagóguskép Óvodánk a következő személyiség összetevőket várja el az óvodapedagógusoktól: Szaktudás:  önművelődési készséget az óvodapedagógiai-és szaktudományok újabb eredményi iránt.

pszichológiai

kultúra,

illetve

 befogadó készséget- a helyzetek több szempontú mérlegelését, a problémák okainak feltárását, elemzését  elemző készséget- a helyzetek több szempontú mérlegelését, a problémák okainak feltárását elemzését  döntési készséget- azt, hogy másokat is érintő döntéseinket csak megfelelő mennyiségű és minőségű információ birtokában hozzuk meg  kommunikációs készséget-törekvést gondolataink, érzéseink hiteles közvetítésére és befogadóként a partner közlésével megegyező értelmezésre

12

 szervezőkészséget- törekvést a foglalkozások alatti és foglalkozáson kívüli idő mind tökéletesebb hasznosítására Lelki egészséget:  hangulatainak megfelelő kézben tartását, törekvést a hitelességre, pozitív életszemlélet sugárzására, önmagunk vállalására, kudarcaink, bizonytalanságunk kezelését egészséges önértékelésre való törekvést Felelősségérzetet:  igényt szavaink, tetteink megfontolására, azok következményeinek végiggondolására  értékvállaló, hiteles közvetítést Önkritikát:  adott estben a pedagógiai hiba, az estleges mulasztás vagy felelősség elismerését  az óvoda által megfogalmazott alapvető értékek bármely helyzetben való vállalását Türelmet:  azt a kiváró optimizmust, mely a gyermek fejlődését esetenként hosszabb érési folyamat eredményének tekinti

 3.4. Szülőkép Óvodánk a következőket kéri, várja a gyermekek szüleitől: -

Az óvoda nevelési programjában megfogalmazott célok, alapelvek elfogadását.

-

Az óvoda nevelési programjában és házirendjében foglaltak összehangolását a családi neveléssel, szoros kapcsolatot a családdal.

Partneri kapcsolatot:  őszinteséget, bizalmat a problémák közös megoldásra való készséget, tiszteletet  a gyermekek óvodai fejlődésének figyelemmel kisérését Folyamatos kapcsolattartást:  a szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok alkalmával  Óvoda rendezvényein való részvétel, aktuális segítségnyújtás azok szervezésében  korrekt véleménynyilvánítás az óvodáról  gyermekvédelmi munkába való bekapcsolódást 13

4. Az óvodai nevelés célja, alapelvei

Az óvodai nevelés célja, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is). Az óvodai nevelés alapelvei:  a gyermeket - mint fejlődő személyiséget - gondoskodás és különleges védelem illeti meg;  a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be.  az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerősítésére kell irányulnia az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben.

Ennek érdekében figyelmet fordítunk a következőkre:  A gyermeket különleges védelem illeti meg  A gyermek érdeke mindenek felett áll  A gyermeknek joga van szükségletei kielégítéséhez  A nevelés elsősorban a család joga és kötelessége, az óvoda kiegészítő szerepet játszik  Az óvodás gyermek személyiségének teljes kibontakozására kell törekedni  A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés kell, hogy övezze  Az óvodai nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását  A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését,átöröklését nyelvi nevelését és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.  A hazájukat elhagyni készülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását.  Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése speciálisan képzett szakemberek közreműködésével.

14

 4.1. Az óvodai nevelés általános feladatai

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:  az egészséges életmód alakítása,  az érzelmi és erkölcsi nevelés és a közösségi nevelés,  az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

"Tudj örülni a föld minden örömének, tudj örülni a fénynek és sötétnek, tudj örülni a négy évszak színének, de az embernek tudj örülni mindenekelőtt!" / Názim Hikmet/  4.2.Kiemelt feladatunk:

 Környezettudatos nevelés valamint hagyományaink megőrzése és ápolása Környezettudatosság az óvodában - „Apró lépés az óvodásnak, nagy lépés a világnak!“ Felelősek vagyunk az otthont nyújtó Föld Anyáért! A legfontosabb, hogy mindenki tehet a Föld Anya megmentéséért, de első lépésként ezt el is kell hinnünk. Nem nevelhetjük a gyerekeket környezettudatos gondolkodásmódra, ha mi magunk nem hiszünk a változásban és nem szolgálunk követendő példaként számukra. A gyerekek ösztönösen tisztelik a természetet és rácsodálkoznak sokszínű élővilágunkra. Segítsünk nekik abban, hogy megmaradjon bennük ez az eredendő képesség és felnőtté válva is képesek legyenek harmóniában élni a természettel.

 Hagyományőrzés, hagyományápolás „ Ha a kisgyermek szabadon nyúl a tapasztalatokért, átéli az életet.” (Bolyai Farkas) Óvodai nevelésünkben a hagyományőrzés és a természetszeretet meghatározó szerepet játszik. A hagyományok és a természet-közeli életmód gazdag tárházából a gyerekek korának megfelelő, számukra örömteli, élményeket adó és cselekvésre késztető elemeket válogatjuk ki, és ezeket illesztjük a nevelés folyamatába. A hagyományismeret szerepet kap a gyermekek értelmi, érzelmi, esztétikai fejlődésében, munkára nevelésében az örömökkel átélt aktivitás, a szocializálódás mozgató erejeként. Ez 15

vonul át az óvodai élet valamennyi tevékenységformáján, a fejlesztés területein, vagyis áthatja az egész nevelési rendszerünket. A hagyományőrzést nem külön témaként alkalmazzuk, hanem az óvodai nevelés komplex részeként. Beépítjük ünnepeinkbe, hétköznapjainkba, barkácsolásokba, mese-vers és ének-zenei foglalkozásokba, mozgásos játékokba.  4.3.Egészséges életmód alakítása és az egészségfejlesztés Célunk : Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel-igényének alakítása, ebben az életkorban, melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez. Feladatunk:  Az óvodás gyermek gondozása, testi szükségletének, mozgásigényének kielégítése, harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése  Egészség védelme, edzése, óvása, megőrzése, testi épségének védelme  Biztonságos környezet biztosítása  Környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, környezettudatos magatartás megalapozása  Szükség esetén speciális gondozási, prevenciós és korrekciós feladatok megoldásához megfelelő szakemberek segítségének igénybevétele /óvodapedagógussal, szülővel együttműködve/ Az óvodás gyermek gondozása, testi szükségletének, mozgásigényének kielégítése, harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése „Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi a kapcsolatot a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal.”( Alapprogram) A csoportokban derűs, megértő, bensőséges légkört igyekszünk teremteni, amelyben a mindennapok cselekedetei szokásalakító gyakorlattá válnak, ahol a gyermekek jó közérzettel, örömmel végezhetik tevékenységeiket. Megfelelő helyet, időt igyekszünk biztosítani a testápolási, öltözködési, étkezési szokások elsajátítására. Személyre szabott tervezéssel a gyermek egyéni és sajátos igényeinek figyelembevételével törekszünk a szokások elsajátítására, rögzítésére. A beszoktatás alatt megismertetjük a gyermekekkel az óvodai testápolási szokásokat, úgy,hogy ezeket a felnőttek is azonos módón, következetesen gyakorolják, így alakítják ki a gyermekekben a megfelelő szokásrendet. Az óvónő tapintatot, elfogadást közvetítve, a fokozatosság betartásával törekszik arra, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket, sajátítsák el a szokásokat, eszközhasználatot, a tevékenységek optimális sorrendjét. Váljon igényükké a jól ápoltság, a társak iránti udvariasság, segítőkészség.

16

Egészség védelme, edzése, óvása, megőrzése, testi épségének védelme A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme óvodai életünknek. A gyermekek mindennapi mozgásigényét változatos udvari játékokkal, frissítő tornával, hosszabb-rövidebb sétákkal igyekszünk kielégíteni. Naponta szervezünk mozgásos tevékenységet, melyek hozzájárulnak a gyermekek mozgásigényének kielégítéséhez, mozgáskoordinációjuk fejlődéséhez. Megfelelő eszközöket biztosítunk a játszóudvaron a sokoldalú mozgásfejlődés elősegítése érdekében. A gyermekek fejlődésének érdekében igényük szerint nagy figyelmet fordítunk a korszerű táplálkozásra, az étkezési ritmus, a kulturált étkezés szokásainak kialakítására, erősítésére. Preferáljuk a vitaminban gazdag zöldségeket, gyümölcsöket, nemcsak főtt, hanem nyers formában is. A gyermekek által hozott zöldségekből, gyümölcsökből közösen készítünk gyümölcssalátákat. Nagy gondot fordítunk a helyes étkezési ritmus, a kulturált étkezés szokásainak kialakítására, erősítésére, a zöldségfélék, gyümölcsök, főzelékek, rostokban gazdag, gabonapehellyel dúsított kenyér fogyasztásának megszerettetésére. Igyekszünk megismertetni a gyermekeket számukra eddig ismeretlen ételek ízével. Az étkezési szokásoknál a folyamatosság rendszerével élünk. A nyugodt pihenéshez szükséges feltételeket – elalvás előtti szellőztetéssel, meséléssel, dúdolással, bensőséges emocionális kapcsolattal – biztosítjuk. Megengedjük, hogy a hozzájuk érzelmileg közelálló tárgyakat, játékokat bevigyék az ágyba, így a kevésbé fáradékony gyerekek is nyugalomban töltik a pihenés idejét. A gyermekeknél az eltérő alvásigényeket figyelembe vesszük A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Az óvodában megbetegedett gyerekekkel megkülönböztetett gondoskodással bánunk, mindaddig elkülönítjük egészséges társaiktól, míg szüleik meg nem érkeznek. Testi épségük védelme és a baleset-megelőzés érdekében önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük őket, megismertetjük velük a tilos és elvárható magatartásformákat. Amennyiben mégis baleset, vagy egyéb rosszullét történik intézkedünk, hogy a beteg gyermek időben kapjon orvosi ellátást. A fertőzések terjedését fokozott odafigyeléssel, edzéssel, szellőztetéssel, a személyes holmik használatával, a higiéniai szokások fokozottabb betartásával igyekszünk megakadályozni.

17

Biztonságos környezet biztosítása Az óvoda helyiségei pedagógiai céljaink megvalósítását segítik elő. Az óvodai környezeti hatások befolyásolják a gyermekek személyiségének alakulását. Ezért, a lehetőségeinket figyelembe véve, igyekszünk olyan esztétikus, színharmóniát biztosító, gazdag tárgyi környezetet kialakítani, amely kedvezően befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának alakulását. A gyerekek csak ilyen környezetben érzik magukat jól. A csoportszoba berendezései esztétikusak és könnyen tisztíthatók. A csoportszobák megfelelő (20-22°C) hőmérsékletéről, de fontosnak tartjuk a folyamatos szellőztetést, különös tekintettel az étkezések utáni, a lefekvés előtti alapos és a délutáni pihenés ideje alatti folyamatos szellőztetésre. Mindezt az óvónő fali hőmérővel ellenőrzi. Fűtési idényben elengedhetetlennek tartjuk a párologtatást. Minden gyermek holmija számára külön vállfát, tároló zsákot, megfelelő tároló helyet biztosítunk, melyet a gyermekek jelével látunk el. Könnyen elérhető fogason minden gyermeknek jellel ellátott, saját törülközője kell legyen. A fogmosó felszerelések szintén jellel ellátottak, így biztosítva azt, hogy a gyermekek csak a sajátjukat használják. Megfelelő magasságban elhelyezett tükrök szolgálnak a ruházat és a haj rendbetételének, valamint a helyes fogmosási technika ellenőrzésére. Az óvoda udvara az egészséges életmódra nevelés egyik színtere. Kialakítása, felszerelése az óvodának sokféle tevékenységét szolgálja minden évszakban és a különböző napszakokban. Talajfelületét igyekszünk változatossá tenni, jelenleg füves, homokos és betonos részek váltják egymást. Megfelelő arányban biztosítjuk a napos és az árnyékos részeket. Mozgást fejlesztő eszközök (pl: különböző mászókák), homokozók és egyéb udvari, egyéni-társas játékszerek teremtik meg a lehetőségét a sokoldalú szabadon választott tevékenységeknek. A gyerekek jó közérzete biztosításának további feltételének tartjuk, hogy az óvodások az udvaron együtt játszhassanak a másik csoportba járó társaikkal és szabad tevékenységük közben is érezzék az óvónő személyes törődését.

Környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, környezettudatos magatartás megalapozás A környezettel való kapcsolatunkban fontosnak tartjuk annak a szemléletnek a kialakítását, hogy a "virágok az élőhelyükön a legszebbek, az állatok a természetes környezetükben érzik jó l magukat." A gyermekek számára olyan feltételeket, esztétikus, harmóniát sugárzó környezetet igyekszünk teremteni, mely érzelmileg is motiválja őket a szokások betartására, szűkebb és tágabb környezetük felfedezésére, megismerésére. Rácsodálkozhatnak a természet jelenségeire, az ember alkotta értékekre, ezáltal képességeikhez mérten maguk is "alkotói" és védelmezői lesznek környezetüknek. Az "együtt fedezzük fel" elv, a játékosság, jó hangulat fokozza az élményt, az ismeretszerzést. Környezetnevelő munkánk hatékonysága érdekében minden lehetőséget kihasználunk a szabadban való tartózkodásra, évszakonként ismétlődő, folyamatos megfigyelésekre, tapasztalatgyűjtésekre, összehasonlítások, kísérletek végzésére. Arra törekszünk, hogy az ismeretek segítsék elő a környezet egészének megértését és tartalmazzanak alapvető tényeket, összefüggéseket, problémákat és az ezzel kapcsolatos megoldásokat. Olyan ismereteket nyújtunk, amelyek realisztikusak, megfelelnek az óvodás korosztálynak, de 18

megalapozzák a világkép, a kultúra és az értékrend alapvető elemeit. Fontosnak érezzük helyi adottságaink, értékeink megismerését is, hiszen itt élünk, itt töltjük mindennapjainkat. Szükség esetén speciális gondozási, prevenciós és korrekciós feladatok megoldásához megfelelő szakemberek segítségének igénybevétele /óvodapedagógussal, szülővel együttműködve/ A 3-7 éves óvodáskorú gyerek, mint „emberi erőforrás”, a jövő alapköve. Nevelésük, gondozásuk nagy felelősséggel járó feladat. Nekünk, óvónőknek, mindig szem előtt kell tartanunk, hogy a gyermekek közötti egyéni különbségek, az eltérő fejlettségi szintek, a feladatok megoldása során megjelenő teljesítménykülönbségek természetes jelenségnek számítanak A hátrányos szociokulturális közegben nevelkedő gyerekek is mutathatnak zavart tüneteket, regressziót. Kiemelt szerepet kap ezeknek a gyerekeknek a felkarolása, érdekeik, szükségleteik figyelembevételével és egyéni segítése bármely fejlesztési területen. Nevelőmunkánkat áthatja a gyermekek egyéni különbségének tiszteletben tartása, a szereteten, őszinte érdeklődésen és elfogadáson alapuló magatartás, a nagyfokú tolerancia. Az óvodásainkról személyiséglapon rögzítjük a fejlődés mutatóit, melynek alapjául megfigyeléseink, illetve különböző feladatok elvégzése szolgál. Az óvodában folyó nevelési munkához segítséget nyújtanak a pedagógiai szakszolgálatok, a gyermek nevelési, fejlesztési gondjainak feltárásához, megoldásához, az óvodában nem korrigálható hátrányok kiegyenlítéséhez. A Nevelési Tanácsadóval óvodánk kapcsolata jó. Segítségüket kérhetjük nemcsak a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek problémáinak feltárásában és megoldásában, hanem szükség esetén annak eldöntésében is, hogy a gyermek elérte-e a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges fejlettséget.

A fejlődés várható eredménye az óvódáskor végére  Testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek.  A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják, köhögéskor, tüsszentésnél egyaránt.  Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek maguknak a kancsóból.  Készség szinten használják a kanalat, villát.  Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek.  Teljes en önállóan öltöznek.  A ruhájukat ki-begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik.  A ruhájukat esztétikusan, összehajtva a polcukra helyezik.  A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet rakni.  Kialakul a környezettudatos viselkedés, igényükké válik a szépségre, a tisztaságra törekvés.  Ügyelnek saját külsejükre. melyben megjelenik a szépre, ízlésre törekvés. 19

 4.4.Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen beül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteli légkör vegye körül. Célunk:  A gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján.  A gyermekek biztonságérzetének megalapozásával, az önbizalom erősítése, az erkölcsi, szociális fejlődés elősegítése, én tudat alakítása  A gyermek aktív érzékenységének alapozása az emberi és a természeti környezet hatásaira.

Feladatunk:  Szükséges, hogy- már az óvodába lépeskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket,  az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze  az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező önérvényesítő, törekvéseinek  az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a másság különbözőségek elfogadására, tiszteletére. A szocializáció szempontjából különös jelentősegű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Az olyan óvodai élet szervezése kívánatos, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás– és normarendszerének megalapozását. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben es az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, illetve a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség eseten megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, vagy más gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével. 20

A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. Nagyfokú gyengédséget, türelmet kíván meg a 3-4 éves gyermekek beszoktatása. A beszoktatás időszakában a minél gyorsabb elválás, könnyebbé teszi a gyermek sírás nélküli beszoktatását, melyet óvodánkban sikerrel alkalmazunk. A szülőket meggyőzzük ennek fontosságáról és bíztatjuk őket, hogy ez a lehetőség kevesebb sérelmet okoz gyermekeiknek. A gyermekek gyakran ragaszkodnak egy-egy megszokott otthoni tárgyhoz, játékhoz. Lehetőségek adunk arra, hogy magával hozza egy kis darabját az otthonnak. A szeptemberi beszoktatás időszakában mindkét óvónő részt vesz. A dajkákat is be kell vonni, hisz ebben az időszakban is nagy szükség van az ő segítségükre. A gyerek-dajka kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Mivel reggel a dajka fogadja a gyermeket, fontos a jó kapcsolat. Gondoskodás, figyelmesség, érdeklődés legyen a középpontban. Fontos, hogy erős empátiás készség jellemezze a dajkát is! Viselkedése, magatartása, kommunikációja minta értékű legyen! Az óvoda minden dolgozója legyen tudatában annak, hogy valamennyi magatartási, viselkedési jellemzője, bánásmódja, kommunikációja példaként hat a gyermekre, a szokások, a normák megtartása mintaként áll a gyermekek előtt/ahogy és amikor kezet mos, ahogy étkezik, ahogy beszél…stb. /Az óvodában tartózkodó valamennyi alkalmazott felelős a barátságos, kellemes hangulatú, kiegyensúlyozott légkörért. Segítőkészség, barátságosság, egymással szemben használt hangnem feszültségmentessége jellemezze .Az érzelmes-hangulati légkör átragad egyik felnőttről a másikra, illetve a gyermekre. A gyermek azonnal megérzi a felnőttek közti viszonyt, s annak megfelelően reagál. A 3-4 éves síró, elkeseredett kisgyermek számára fontos még, hogy minél többet testközelbe legyen. Ölbe vegyük, nyugtassuk, amíg szükséges és sok játékkal, verssel, énekkel, mondókával jobb kedvre derítsük. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. A közös élmények, az együtt végzett tevékenységek formálják az egymáshoz való viszonyukat. Törekedni kell arra, hogy minden cselekedetünket, tevékenységünket a nyugalom hassa át. Az érdektelen gyerekekre nagy figyelmet szentelünk, hogy mielőbb kiderítsük érdektelenségük okát, mert befolyásolását csak így tudjuk elindítani. Legyen minden csoportnak hagyománya, szokás és norma rendszere, ez mélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda alkalmazott és gyermekközössége. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Elfogadó, támogató attitűdje modell, minta a gyerekek számára. Irányítója és egyben társa is a gyermekeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, megbecsülés, a korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szükséges megszabni, hogy az adott korcsoport meg tudjon felelni az elvárásoknak. A gyermekek neveléséhez először meg kell teremteni a kapcsolatot a szülőkkel, nagyszülőkkel, hogy együttműködésünk hatékony legyen. 21

Meg kell ismerni gyermekeink egyéni jellemzőit, ami elengedhetetlen feltétele az egyéni nevelésnek. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan kerülni kell. Biztosítani kell minden gyermeknek a személyes perceket, hogy a jó kapcsolatot megerősítse.  A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélőtárs megbecsülése, értékelése, a kölcsönös engedmény keresése, melyből mellőzendő a megbánás, hibáztatás, gyakori bírálgatás, kiabálás, panaszkodás.  Az érzelmi hatásokkal erősítjük közösségi nevelésünket, ami serkenti a szocializációt, amit a családi nevelésre építünk, s az óvoda folytatja a gyermekek bevezetését a társadalmi környezetbe. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, tudatosítjuk az emberek közötti azonosságokat, különbségeket,mert ezek a nevelésben, az együttélésben okozhatnak gondot./pl. nagyothalló,mozgásszervi ,értelmi, érzékszervi fogyatékos…/  Igyekszünk olyan közösséget kialakítani, ahol tudunk együtt dolgozni, eredményt elérni, ahol közös élményekre épülő, közös tevékenység folyik, ahol az erkölcsi tulajdonságok is erősödnek, megalapozódnak./pl. együttérzés, segítőkészség, figyelmesség, egymás iránti tisztelet, tolerancia…stb ./  Az érzelmek egyik fontos alkotója a humor, jó segítőeszköz, a szeretet egy bizonyos formája a nehézségeket a humor feloldhatja, a görcsösséget megszünteti.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:       

A gyermekek ragaszkodnak óvodájukhoz, társaikhoz, a felnőttekhez. Igényükké válik a helyes viselkedés Egymást figyelmeztetik a helyes viselkedésre és a szabályok betartására A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. Igényükké válnak a tevékenységben való részvétel és együttműködés A tevékenységüket türelmesen befejezik, képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit.  A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben.  Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat.  Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.

22

 4.5. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Célunk:  A játék és a mesehallgatás összetett képességfejlesztő lehetőségeit kihasználva a gyermek sokoldalú fejlesztése egyéni adottságaitól függően, önmagához képest.  A gyermek spontán szerzett tapasztalataink, ismereteink rendszerezése, célirányos bővítése  Kognitív képességek fejlesztése (észlelés, figyelem, emlékezet problémamegoldó gondolkodás)  Beszédkedv felkeltése és fenntartása, beszédhallás és szövegértés fejlesztése  A magyar nyelv megismertetése a migráns gyermekekkel  Kapcsolatfelvétel és információ átadás segítése.  Feladatunk:  Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Beszélő környezettel, helyes mintaadással, szabályközvetítéssel /a javítgatás elkerülésével/ az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, kérdések támogatására, a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani .  A gyermek kíváncsiságára, érdeklődésére, valamint meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítunk változatos tevékenységet, ezeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhessenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről.  A gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása. Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és alkotóképesség fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.  A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek óvodai nevelésében segítsük az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, szokásaik, hagyományaik megtartását. Adjunk lehetőséget ezek bemutatására , a többi gyerekkel való megismertetés céljából. Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről.  Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - helyes mintaadással - az óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt jelentőségű. 23

 Különösen a beszédkedv fenntartására, a gyermekmeghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.  Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat.  Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes szabályközvetítéssel – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, fokozására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Fontos a fejlesztés során :  A helyes beszédminta,  A beszélgetési kedv fenntartása  Gyermek meghallgatása  Mese, vers, nyelvi játék, találós kérdések megszerettetése. Az értelmi nevelés további feladatai egyrészt a gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire, tapasztalataira, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. Óvodánkban az óvodapedagógusok az ismeretek megszerzéséhez tapasztalati úton segítik hozzá a gyermekeket. Gyermekeink a játékon, a művészeteken, az alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül szerezik meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják és ébren tartják bennük a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére. Olyan tevékenységeket kínálunk számukra a nap folyamán indirekt úton, amely lehetőséget nyújt hogy a játékosság elvén keresztül fejlődjön értelmi képességük. Ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. Mindennek az alapja, hogy a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén: A gyermeknek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlás eredményeként, a korának megfelelően kialakulnak kognitív képességei (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, problémamegoldó gondolkodás)  Az anyanyelvi kultúránk alapvető elemeinek birtokában van.  Képes szükségleteinek szóbeli közlésére, amelyhez megfelelő szókinccsel rendelkezik. Helyesen, tisztán érthetően beszél, bátran, szívesen kommunikál társaival és a felnőttekkel.  Természeti és társadalmi környezetéről elemi ismeretekkel rendelkezik.  Rendszerezni képes a már meglévő, spontán szerzett, élményekre épülő tapasztalatait, ismereteit.  A migráns kisgyermek is megérti az óvodai élethez szükséges kifejezéseket, és képes magát megértetni. 24

 Pozitív fejlődési eredmény tapasztalható a nyelvileg és értelmileg hátrányos helyzetű illetve kiemelkedően fejlett gyermek kompetenciáiban.  Eredményes az együttműködés a gyermekek fejlesztésében a logopédussal és a fejlesztőpedagógussal  A gyermek anyanyelvi és értelmi képessége olyan szinten fejlett, hogy alkalmas az iskolai élet megkezdésére.

25

5. Az óvodai élet megszervezése

A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket. Az óvodai élet rendszerességét és folyamatosságát a napirend biztosítja, amely rugalmasan változtatható a körülmények, évszakok, váratlan események hatására. A napirend ismétlődő szakaszai biztosítják a gyermek számára az érzelmi biztonságot, állandóságot - tudják az egymás után következő tevékenységek sorrendjét. Célunk, hogy a gyermek nyugodt és derűs légkörben, aktív tevékenységgel töltse el napjait az óvodában. Természetes mozgásigényüket a napirenden belül kielégítjük. A gyerekek szokásrendszerének kialakításával biztosítjuk a napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát. Feladatunk: A napirenden belül a gyermek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja a legtöbb időlehetőséget. A szabad levegőn való hosszú tartózkodást, játékot, mozgást, pihenést, tisztálkodást igény szerint biztosítjuk életkoronként. A napirend időkeretei: az óvoda nyitva tartásához igazodnak. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez, de a tevékenységek sorrendjét megtartjuk, hiszen ez biztonságérzetet ad a gyermekek részére. Nagy figyelmet fordítunk a szabad levegőn való játékra, mozgásra.  5.1. Napirend Érkezéstől az udvari játékig: A gyermekek érkezése, fogadása. Játéktevékenység. Játékos, szervezett tanulás csoportos, mikro-csoportos és egyéni foglalkozási formák alkalmazásával. Tízórai, gondozási teendők ellátása. Hagyományok ápolása, születésnapok megünneplése. Élményszerző séták, kirándulások, közös megfigyelések. Szabad, mozgásos játék az udvaron. Udvari játéktól az ébredésig: Naposi munka feladatainak elvégzése. Ebéd, gondozási teendők ellátása.

Pihenés-alvás előtti mese, altatódal. Alvás-pihenés. Ébredéstől hazaindulásig: A csoportszoba rendjének helyreállítása. Uzsonnázás, gondozási teendők ellátása. Játékos egyéni képességfejlesztés. Játéktevékenység. Szabad, mozgásos játék az udvaron. Találkozás a szülőkkel, rövid információcsere a gyermek fejlődéséről, magatartásával kapcsolatosan szükség esetén.

 5.2. Heti-rend A csoportok óvodapedagógusai alakítják ki, élve a pedagógiai szabadsággal. A csoportnaplóban rögzített heti-rendtől eltérhetnek az óvónők, hiszen a gyermek érdeklődése, a téma nagysága, érdekessége, valamint előre nem látható tényező befolyásolhatja ezt. A heti-rendben egy-egy témához kapcsolódó élményeket, tevékenységeket, tapasztalatszerzési és cselekedtetési lehetőségeket terveznek az óvónők. A heti-rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartalmú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével és szervezésével.

6. Az óvoda kapcsolatai  Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.  Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés után, az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) es az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formai, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz

27

és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában es fenntartásában az óvoda legyen nyitott es kezdeményező.  A nemzetiségi, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket nevelő óvoda kapcsolatot tart az érintett kisebbségi szervezetekkel, egyesületekkel, kisebbségi önkormányzatokkal.  6.1. Szülőkkel

" A család bizonyos tekintetben végzet, s ha nem is visszavonhatatlanul az, mindenképpen egyike a leghatékonyabb sorsformáló erőknek." /Kolozsvári Grandpiere Emil/

Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül. A gyermek neveléséért, fejlődéséért mindkét környezet felelős. Ezt együttműködési alapelvként kell kezelnünk. Fontos a kölcsönös, folyamatos információcsere, melynek során megismerhetjük a családi hátteret, a szülő pedig tudomást szerez az óvoda céljai, feladatai, módszerei felől. Az együttműködés megléte, annak minősége erősítheti, vagy gyengít heti a gyermek személyiségének optimális fejlődését. Az óvodapedagógusok figyelembe veszik a családok sajátosságait, szokásaikat, igyekeznek megtalálni a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.

Fontosnak tartjuk, hogy a hagyományápolás hatására a családoknál is megjelennek olyan szokások, amely az életmódjukban is változást jelent. Hatására ők is vállalják, és magukénak kezdik érezni a múlt értékeit. F. Várkonyi Zsuzsa szavaival élve: " A pedagógia pályán csak az érhet el tartós sikereket, aki elfogadja az alaptételt: a szülőt legfeljebb megnyerni lehet bizonyos dolgokra, kényszeríteni sohasem." Formái:  Szülői értekezletek,  Alkalmi beszélgetések,  Közös rendezvények,  Fogadó órák,  Írásbeli tájékoztató, 28

 Családlátogatások ( a felmérések alapján a szülők nem igénylik a családlátogatásokat, ha komolyabb probléma adódna kérjük, hogy fogadjanak bennünket.

 6.2. Iskolával Kapcsolatunkat arra a szándékra építjük, hogy kölcsönösen megismertessük nevelési céljainkat, módszereinket, a gyermekek képességfejlesztése, személyiségük alakítása terén. Egységes folyamatként értelmezzük az egymás munkájára építő intézményekben zajló fejlesztő, tevékenységeket.

A kapcsolattartás formái:    

nyílt nap az óvodában nyílt nap az iskolában iskolalátogatás- a tanköteles gyermekek beíratása előtt. iskolás gyermekeink beilleszkedését, tanulmányaik előrehaladását figyelemmel kísérjük  lehetőséget teremtünk óvodai környezetben való újra találkozásra  6.3.Nevelési tanácsadó, Szakértői Bizottság Kapcsolattartó: óvodavezető A rászoruló gyermek vizsgálata, speciális vizsgálata, fejlődésének segítése, beiskolázás segítése, tanácsadás.

 6.4.Logopédus, fejlesztőpedagógus A korrekcióban résztvevő gyermekek problémáit megbeszéljük, közösen meghatározott módszerekkel segítjük munkáját, erre ösztönözzük a szülőket is. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

 6.5.Családsegítő-és Gyermekjóléti Szolgálat Kapcsolattartó: óvodavezető és gyermekvédelmi felelős. Az óvoda faliújságain kifüggesztett elérhetőségeken a szülők felvehetik a kapcsolatot a szolgálat munkatársaival. 29

Az intézmény pedagógusainak feladata a gyermekek veszélyeztetettségének prevenciója és megszüntetése. Minden esetben értesítjük a szolgálatot, ha óvodán belül a veszélyeztetettséget nem tudjuk megoldani. Kapcsolattartás formái:  telefonon való értesítés,  esetmegbeszélés,  írásos és szóbeli beszámoló  előadásokon való részvétel. A Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat munkatársaival igyekszünk szoros kapcsolatot tartani, meghívjuk őket családi rendezvényeinkre, kérésükre segítünk az iskolások nyári napközis foglalkozásain.  6.6.ÖNO Kapcsolattartó: óvodavezető Az idősek otthonával kapcsolatunk az idősek napi rendezvényre terjed ki. Évente egyszer a mindenkori nagycsoport ad műsort rendezvényükön, ahol az időseket köszöntik. Az óvodások kis műsorral és apró ajándékokkal lepik meg az idős ünnepelteket.  6.7.Megyei Pedagógiai Intézet Kapcsolattartó: óvodavezető Kapcsolatunk a szakmai segítség kérésére korlátozódik  6.8. Az óvoda orvosa, védőnője A prevenció érdekében kérjük a gyermekek óvodába kerülése utáni helyben elvégzendő szűrővizsgálatokat / látás, hallás, lábboltozat, fogászati vizsgálat/ Az egészséges életmódra nevelési programunkhoz támogatóként az óvoda orvosát, védőnőjét meghívjuk!  6.9. Kapcsolat a fenntartóval A partnerkapcsolat törvényességi és szakmai oldalát egyaránt a kölcsönös segítő szándék és óvodánk eredményes működésének támogatása jellemzi. Alapja a fenntartó korrekt, pontos informálása. Formái:  az óvodavezető kapcsolattartása az önkormányzat oktatási osztályával, 30

 az óvodavezető írásos és szóbeli tájékoztatója, beszámolója az intézmény munkájáról,  a fenntartó részvétele óvodai rendezvényeinken.  Az óvodavezető kapcsolata a képviselő testülettel

 6.10. Környező nevelési intézmények A térségünkben lévő óvodákkal igyekszünk a lehetőségekhez mérten jó kapcsolatot fenntartani. A kapcsolat formái:  Énekversenyek,  Népi-tánc rendezvények,  Szakmai előadások, beszélgetések.

7. Gyermekvédelem Programunk kiemelt területe az egyéni sorsokkal való törődés, a családgondozás. Mindig vannak olyan körülmények között élő gyermekek, akik segítése, sorsuk követése elengedhetetlen. Óvodánk minden csoportjában jól tervezett és szervezett a gyermekvédelmi munka, ami az esélyegyenlőség megteremtését szolgálja a preventív eljárásokkal a prevenció érdekében kitűzött feladatokkal. A gyermekvédelmi feladatok ellátását az óvodavezető, az óvónők és az óvoda gyermekvédelmi felelőse látja el. Célunk: Sikeresen feltárni azokat a körülményeket, amelyek a segítségre szoruló gyermekek fejlődését hátrányosan befolyásolják. Megtalálni a segítségadás módjait. Az óvodapedagógus feladata  Gyermekvédelmi szempontból veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és nehezen nevelhető gyermekeket feltérképezze a csoportban.  Fokozott toleranciával bizalmas kapcsolatot alakítson ki a gyermekkel.  Tapintatos, személyes kapcsolatot tartson a családokkal, akik segítséget kérnek, vagy segítségre szorulnak.  Ismerje meg és kísérje figyelemmel a család körülményeit.  Szükség szerint családlátogatásokat végezzen.  Kompenzálja a problémákat a családgondozás és az egyéni bánásmód keretei között.  A családot tartsa tiszteletben, a család nevelését segítse.  Titoktartási kötelezettségét tartsa be.  Szükség szerint külső segítséget vegyen igénybe, javasoljon.  Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, orvos, védőnő 31

A gyermekvédelmi felelős feladata:

 A gyermekvédelmi szempontból veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és nehezen nevelhető gyermekeket térképezze fel, szűrje ki, koordinálja a feladatokat.  A veszélyeztetettségi okokat mérje fel, vegye nyilvántartásba a gyermeket és közben a változásokat kísérje figyelemmel, ezekről az illetékeseket tájékoztassa.  Segítően közreműködjön, tegyen javaslatot segélyek, térítési csökkentés odaítélésében, szociális ügyek intézésében segítsen.  Szükség esetén végezzen családlátogatásokat az óvónőkkel, készítsen környezettanulmányokat.  Tartson kapcsolatot a jegyzővel, Családsegítő Központtal, a Nevelési Tanácsadóval, Szakértői Bizottsággal, Gyermekjóléti Szolgálattal, orvossal, védőnővel az Önkormányzat Szociális Osztályával.  Az óvodavezetőt rendszeresen tájékoztassa, és évente számoljon be munkájáról a nevelőtestület előtt.

Az óvodavezető feladata:

 Az óvodai keretek között adjon meg minden segítséget a hátrányok csökkentéséhez.  Segítse a problémák megoldását, indokolt esetben részesítse térítési díj csökkentésben a családot, szociális ügyek intézésében segítsen.  Keresse a prevenciós lehetőségeket a veszélyeztetett státus kialakulásának esetleges megelőzésére. A gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések és szociális hátrányok enyhítését segítő intézkedések A szegényebb, és/vagy egyéb okokból hátrányt szenvedő családok gyermekei öt éves korukra gyakran elmaradnak értelmi, érzelmi és szociális fejlődésükben a kedvezőbb helyzetben élő társaiktól. Az elmaradás oka lehet a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönzése, a szülők (anyagi, információs, képzettségbeli, stb.) erőforrásainak korlátozottsága, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányossága. Tudatos pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja.

A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése óvodánkban jelenleg nem történik.

A szociálisan hátrányos helyzetben lévők differenciált fejlesztése Hátrányos helyzetűnek tekinthető az a gyermek, akit különféle környezeti tényezők akadályoznak az adottságaihoz mért fejlődés elérésében. 32

A gyermekek szociális hátrányainak enyhítésére, leküzdésére több területen más-más módon közelítünk.  Kulturális hátrányból adódó feladataink:  kulturális és közművelődési intézmények látogatásával a gyermekek érdeklődését felkeltjük a különböző művészeti ágak iránt  óvodán belül a vizuális nevelés keretében készült alkotások közös megtekintésére ösztönözzük a gyermekeket, a vizuális látvány nyújtotta élmény átélésére buzdítjuk őket  az óvodai ünnepek közös átélésével segítjük a gyermekek érzelmi és beilleszkedési hátrányait leküzdeni  Egészségügyi hátrányból adódó feladataink:  Gyermekeink gyermekorvosi szűrővizsgálaton, nagycsoportosaink fogápolással kapcsolatos ismeretterjesztő előadáson vesznek részt,  változatos mozgási lehetőségekkel ismertetjük meg a gyermekeket, s biztosítjuk számukra ezek rendszeres igénybe vételét.  Nevelési programunk fontos része az egészséges életmódra nevelés, ezen belül a helyes szokásrendszer kialakítására fektetünk nagy hangsúlyt  Szociális képesség hiánya miatti hátrányból adódó feladataink: a szociális képességeket a gyermekek a felnőttektől tanulják. Kezdetben a családban, majd az óvodai közösségben, társas kapcsolatokban sajátítják el. Nagyon fontos tehát, hogy a gyermekek mind a családban, mind pedig az óvodában megfelelő, követendő mintát kapjanak.  Ennek a képességnek a hiánya akkor fedezhető fel, ha a család nem alakítja ki helyesen, vagy következetlen hozzáállást tanúsít ezeknek a képességeknek a kialakításában, illetve, ha az óvodában hiányos a közösségi szabályok, alapképességek kiépítése. A hátrányok kompenzálása a következetességen alapuló magatartási és viselkedési szokásrendszer kialakítása és gyakoroltatása keretében történik óvodánkban. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység minden óvodapedagógus, valamint pedagógiai munkát segítő munkatárs közös felelőssége. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: ( Jelenleg intézményünkben nem jár HHH gyermek). A hátrányos helyzetű gyermekek közül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülőjea gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint –a gyermek hároméves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is akit tartós nevelésbe vettek. A gyermek hátrányos helyzetére utaló jelek:

33

 A család csekély bevétellel , alacsony jövedelemmel rendelkezik, melynek nagy része vagy akár teljes egésze segély, nyugdíj, vagy ezekkel egy kategória alá esőbevétel, továbbá alkalmi munka után járó jövedelem.  Szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban több személy él együtt, így kevés az egy főre jutó alapterület.  Egészségtelen lakhatási feltételek – vizes, salétromos falak, nagy páratartalom.  A szülők alacsony iskolai végzettsége.  Deviáns környezet szocializációs ártalmai ( alkoholizmus, drog, játékszenvedély).  Család hiánya-állami gondozásba vett ill. onnan kikerült gyermekek.  Beteg vagy korlátozott képességű szülők. Veszélyeztetettség: olyan- gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Az óvoda vezetője kötele:  Jelzéssel élni a veszélyeztetettség estén a gyermekjóléti szolgálatnál.  Hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása ill. súlyos elhanyagolása vagy egyéb veszélyeztetettség esetén. A gyermekvédelmi felelős feladatai:  Szükség estén családgondozó, védőnő segítségének igénybevétele  Anyagi gondokkal küzdő családok támogatására az óvodavezető tájékoztatása a térítési díj csökkentése érdekében  Nyilvántartás vezetése  Beszámoló félévente

8. Tehetséggondozás „ Vegyétek észre, ha egy gyerek különleges, nem azért különleges, mert különb akar lenni, hanem azért, mert nem tud más lenni. „ (Szabó Magda) Vannak gyerekek, akiknél már óvodás korban feltűnik, hogy adottságaik valamilyen területen az átlagosnál lényegesen jobbak. Célunk: A „tehetségígéret” felfedezése, speciális szükségleteinek figyelembe vételével a gyermek erős oldalának optimális fejlesztése. 34

A tehetség gondozás során szem előtt tartjuk azonban, hogy a tehetséges gyermek elsősorban gyermek és csak másodsorban tehetséges. Figyelünk a tehetség három összetevőjének együttes optimális fejlesztésére.

 Átlagon felüli képesség  Kreativitás  Feladatelkötelezettség (kíváncsiság, érdeklődés, szorgalom, kitartás)

Az óvodapedagógus feladata:  Differenciáltan, egyéni bánásmóddal foglalkozzon a gyermekekkel.  Differenciált játékokat, feladatokat találjon és adjon.  Elfogadó légkörben, olyan helyzetet teremtsen, melyben egy-egy gyermek megoszthatja a többiekkel érdeklődését.  A gyermekek kimagasló képességeit erősítő foglalkozásokat, iskolát javasoljon a szülőknek. Óvodánk tehetséges gyermekei érdekében minden alkalmat megragadunk, hogy részt vehessenek olyan rendezvényeken, versenyeken, ahol képességeiket kamatoztathatják.  Rajzpályázatok  Versmondó versenyek  Ének-mondó rendezvények  Néptánc-találkozók  Ünnepségek. Az óvoda névváltoztatásához hozzátartozó logónkat is tehetséges gyermekein készítették. Minden gyermekben megvan a cselekvési vágy és a világmindenség megismerésének igénye, csak annak kibontakoztatását kell elősegíteni”. (Maria Montessori)

35

9. Az óvodai élet tevékenységformái  9.1. Játék Miért nem vagyunk képesek játszani azért, hogy játsszunk?... Mit csináltál ma? Játszottam. Mit játszottál? Egyszerűen csak játszottam. Miért játszottál? Mert játszani jó! ( L. D. Miller )

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat, a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségűvé, kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. A játék által a gyermek hatni tud környezetére, az őt körülvevő világra és közben játékával változást idéz elő a valóságban. A gyermek úgy játszik, ahogy életkora és fejlettsége meghatározza, úgy fejlődik, ahogy a játéka segíti ebben. A játéknak feszültségoldó hatása van, örömforrás, hisz erős és kellemes érzelmi állapotot hoz létre. Kettős tudat jellemzi, hisz a játszó, tevékenykedő gyermek tudatában van annak, hogy mi a valóság és mi a játék. A játék mindig önkéntes, szabadon választott tevékenység. Célunk :  a tevékenységeken keresztül a gyermeki személyiség sokoldalú, harmonikus fejlesztése  szociális, közösségi, társas viselkedésének, magatartásának formálása  érzelmi, akarati tulajdonságainak formálása, alakítása Feladataink :  ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakításához  az óvodában megjelenő játékfajták s azok tartalmának, minőségének gazdagítása az egyéni sajátosságok figyelembe vételével  a gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása  előtérbe kell helyeznünk a szabad játék túlsúlyának érvényesülését  a játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia  utánozható minta adása a játéktevékenységre, majd miután a szabad játékfolyamat kialakult bevonható, segítő társnak maradni  jelenlétünkkel lehetővé tenni a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását  tudatos jelenlétünk biztosítja az indirekt irányítás felelősségét a játékfolyamatban 36

 kezdeményező szerepet vállalni a játékfolyamat elakadásakor  a játék szubjektív és objektív feltételeinek biztosítása a. Az egyik legfontosabb feltétel a személyiségünk. Tiszteletben tartjuk a gyermeki játékot. Igyekszünk beleélni magunkat a gyermek által létrehozott helyzetekbe, megérteni és megérezni a gyermek érzelmeit, törekvéseit, örömét és bánatát, melyeket a játék során törekszik kifejezésre juttatni. Támogatjuk a játék során alakuló társas kapcsolatokat. Életkortól függően segítjük a konfliktushelyzetek megoldását, rávezetjük a gyermekeket arra, hogy önállóan is képesek legyenek feloldani a konfliktusokat. Olyan játékhelyzeteket teremtünk, melyből a gyermek észrevétlenül mintát, példát, ötletet kap játékához. b. Félelemtől mentes, tevékenységre ösztönző, kiegyensúlyozott, biztonságos légkört teremtünk viselkedésünkkel, magatartásunkkal, hangnemünkkel, melyben a gyermek érzi, hogy figyelnek rá, figyelembe veszik kérdéseit, vágyait, tiszteletben tartják elképzeléseit. c. A játék egyik fontos tényezője az élmény, mely erős érzelmekkel kísért lelki jelenség. Igyekszünk a gyermekek életkori sajátosságainak, érdeklődési körüknek megfelelően minél változatosabb, gazdagabb élményszerzési lehetőségeket biztosítani gyermekeink számára, így például kirándulás, állatkerti séta, bábszínház, zenés előadáson való részvétel, múzeum látogatás, hagyományokra, ünnepekre való készülődés, munkatevékenységek szervezése. d. A játék két színtere a csoportszoba és az udvar. A csoportszoba bútorzatának megválasztásakor figyelembe vettük a terem adottságait, a gyermekek tényleges játékigényét, a gyerekek létszámát, hiszen a kis helyen játszó sok gyermek konfliktust eredményezhet. Törekedtünk arra, hogy a mindennapos játék helyének kialakítása minél kevesebb szervezéssel járjon. A játékok elhelyezése a gyermekek magasságának megfelelően történt, így azokat szabadon használhatják. Minden terem berendezésének része a babaszoba, babakonyha valamint a játszószőnyeg, mely leginkább a kisebb korú gyermekeink játékának ad helyet. Igyekeztünk úgy elrendezni a csoportszobákat, hogy a gyermekek benne otthonosan érezhessék magukat, szabadon mozoghassanak és egymás játékát ne zavarják. A barkácsoláshoz, dramatizáláshoz állandó, festéshez, mintázáshoz, ideiglenes játékhelyet teremtünk. Ha az időjárás megengedi, igyekszünk minél több időt a szabadban, az udvaron tölteni, ahol szintén sokszínű játéklehetőség áll gyermekeink részére. Udvari játékparkunkat is óvjuk, karbantartjuk valamint a lehetőségekhez mérten fejlesztjük. A gyermekek rendelkezésére állnak a homokozók, mászókák, csúszdák, babaházak valamint a játékraktárunkban lévő homokozó játékok, gyermekmotorok, rollerek. e. A játékeszközöket is a gyermekek életkorához igazítjuk. A 3-4 éveseknek elegendő eszközt biztosítunk a gyakorló játékhoz. A szerepjátékokhoz felhasználunk ruhadarabokat, melyből ruhákat készítünk. Játékainkat, játékkészleteinket, a műanyag játékok mellett, próbáljuk természetes anyagból, például fából készült játékokkal kiegészíteni. Az élethelyzetek eljátszásához gyakran olyan eszközökre van szükség, melyeket a játékidő során készítünk el papír, ragasztó, vagy egyéb természetes anyag felhasználásával. A barkácsoláshoz, 37

játékkészítéshez elegendő időt és eszközt biztosítunk. Az építő, konstruáló játékaink állandó, könnyen elérhető helyet kapnak. Beszerzésükkor figyelembe vesszük a csoport összetételét és a gyermekek egyéni sajátosságait. Az értelmi képességek fejlesztésének érdekében kirakót, képeket, társas játékot biztosítunk játékeszközként. Fontos továbbá számunkra, hogy a játékeszköz legyen színes, felhívó erejű, ösztönözzön a játékra, élethű és balesetmentes valamint könnyen tisztítható és higiénikus legyen. f. A tartalmas, elmélyült játék kialakulásához egy másik fontos feltétel a játékidő. Óvodánkban a gyermek játéka napirendhez kötött, de mind a három korcsoportban igyekszünk a legtöbb időt játékra fordítani, átgondolt napirendi tervezéssel. A reggeli gyülekező alatt a kezdődik a játéktevékenység, majd minden csoport a saját csoportszobájában folytatja azt. Az adott napi tevékenység valamint az időjárás határozza meg , hogy a továbbiakban az udvaron, a csoportszobában s milyen formában folytatódik a játék. A délutáni pihenőt követően gyermekeink szabad játékkal töltik az időt a szülők megérkezéséig. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére  A gyermekek képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyek élményeikből táplálkoznak, a tevékenységükhöz kiválasztanak és maguk is készítenek játékeszközöket.  Kreativitásuk egyénenként is megmutatkozik építésben, konstruálásban.  Képesek bonyolult, egyre pontosabb építményeket létrehozni.  A gyakorló játék a szerepjáték és a konstrukciós játék elemként jelenik meg.  Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték.  Irodalmi élményeiket dramatizálják, bábozzák.  Ismerik és jól bánnak a természetes anyagokkal, alkotásaikat játékukban felhasználják.  A kialakult és elvárt szabályokat képesek betartani és alkalmazni.  Játékukban törekednek a társakkal való együttműködésre.

38

 9.2. Ének-zene, énekes játékok, gyermektánc

Ha nem ültetjük el a zene szép magvát a legzsengébb korban, később hiába próbálkozunk vele: ellepte a lelkeket a gyom. Van-e szebb hivatás, mint új kertbe az első jó magot vetni? ( Kodály Zoltán )

Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömöt nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Célunk:    

a zenei érdeklődés felkeltése a zenei ízlés formálása a zenei anyanyelv, az alapvető zenei műveltség alappilléreinek lerakása a népzenei hagyományok továbbörökítése a népi dalok, énekes megismertetésével

játékok

Feladatunk:  a zenei nevelésünk elsődleges célja a zenei érdeklődés felkeltése, a zenei ízlés formálása, melynek legtermészetesebb módja az éneklés  az általunk felkínált zenei élmény segítségével fedezzék fel a dallam, közös mozgás, éneklés, játék örömét  a zenei élmény nyújtásával tegyük színessé gyermekeink érzelemvilágát  a zene segítségével adjunk lehetőséget a belső tartalmak, érzések, gondolatok felszínre hozatalára  ismerkedjenek meg a néphagyományokkal, népszokásokkal, a gyermekjátékokon keresztül  fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertessük meg gyermekeinket néhány egyszerű táncmozdulattal  az éneklés, mondókázás, énekes játék hassa át a napunk egészét, és ösztönözze a gyermeket spontán utánzásra  az énekléssel, tánccal, mondókázással igyekezzünk gyermekeink emlékezetét, figyelmét, észlelését, gondolkodását is fejleszteni 39

 a közös zenei élménnyel elősegítjük a gyermeki kapcsolatok alakulását, a közösséghez tartozás érzésének kialakulását A fejlesztés tartalma: A foglalkozások anyagát elsősorban a csoport igényeinek, a csoport fejlettségi szintjének megfelelően válogatjuk. 3-4 éves korban:  elsősorban ölbeli játékok, amit felnőttekkel közösen játszanak a személyes kontaktus megteremtéséhez, például kéz és ujj játékok, lovagoltatók, hintáztatók, csiklandozók  3-4-5 hangból álló énekes játékok, hozzá játékos mozdulatok  6-8 mondóka, 10-15 énekes játék alkotja a választékot  a hallásfejlesztés során törekszünk a szép, tiszta éneklésre, megismertetjük őket néhány zörejhanggal, halk és hangos dinamikával  ritmusérzék fejlesztése során érzékeltetjük a tempót  megismertetjük őket néhány hangszerrel  nagy súlyt fektetünk az egyenletes mozgás gyakorlására  térformák: kör, sor alakítása  játékos és utánzó mozgások, járások kézfogással és kör összefogása nélkül  táncmozdulatok: ringás, fordulás, térdrugózás 4-5 éves korban:           

  

4-5 új mondóka 12-15 új dal, 5-6 hangterjedelemben a dalok között szerepelnek 4-8 motívumból álló énekes játékok megismerkedünk más népek dalaival önálló éneklés éneklés halkan-hangosan, magasan-mélyen, lassan-gyorsan játék ritmusmotívumokkal megéreztetjük a dalok, mondókák ritmusát gyakoroljuk az egyenletes lüktetést a hallásfejlesztés során felismerik egymás hangját, a dinamikai különbségeket, hangszíneket, felismerik a zörejhangokat a ritmus érzék fejlesztése során felismerik a mondóka, dal tempóbeli különbségét, gyakorolják a dal, és mondóka ritmusát, megismerkednek néhány új hangszer használatával (dob, cintányér, háromszög) gyakorolják a ritmus-tapsolást térformák, mozgásformák : vonulás, fordulás, fogyó-gyarapodó stb. táncmozdulatok: páros sarokemelés, oldal-és előrezárás, szökellés, forgás, dobbantás, páros forgás

40

5-6-7 éves korban:    

megtanulnak 4-7 új mondókát, 15-18 énekes játékot, 3-4 alkalmi műdalt a dalokban szünet és szinkópa is előfordul gyakran énekelnek egyénileg is hallás fejlesztés során fejlesztjük az auditív memóriát, felismernek dallamrészt szöveg nélkül, dúdolásról, hangszerről, bújtatunk dallamot, kitalálunk dallamot, játszunk dallam visszhangjátékot, érzékeltetjük a dinamikai különbségeket, felismerik a zörejhangokat  ritmusfejlesztés során gyakoroljuk a dal ritmusának kiemelését, összehasonlítjuk az egyenletes lüktetéssel, megismerik a kettes lüktetést, játszanak a ritmushangszerekkel  mozgás és térformák: csigasor, hullám, két kör, szűkülő-táguló kör, kapu, párok stb.  táncmozdulatok: kiscsárdás, záró lépés hátra, sikálás, dobbantás, forgás párosával, sarkas járás. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére:         

a gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat minden gyermek a saját zenei képességének a szintjén tud tisztán énekelni szívesen énekelnek önállóan is megkülönböztetik a zenei ellentétpárokat érzékelik a szünet jelentését tudnak ritmust érzékeltetni, dallamot rögzíteni megismert mozgásanyag alkalmazásával tudnak játékfűzéseket, táncmozdulatokat előadni a tanult, ismert dalokat felismerik dúdolásról, hangszerről, ritmusról a zenehallgatás során eléjük tárt zenét szívesen és örömmel hallgatják

41

 9.3. Rajzolás, mintázás, kézimunka Minden gyermek művész. A kérdés csak az, hogyan maradjon művész felnőtt korában is. ( Pablo Picasso )

A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Ezen tevékenységek segítik a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását.

Célunk:  a gyermek élmény és fantáziavilágának képi szabad önkifejezésének segítése  a gyermek tér-forma-szín képzeletének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása  a rajzolás,festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka az ábrázolás különböző fajtáinak megismertetése  a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés révén a gyermeki személyiség fejlesztése Feladatunk:  a 3-6-7 éves gyermekek alkotó, alakító tevékenységének tartalmi és minőségi fejlesztése; valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására  a tevékenység tárgyi feltételeinek és szervezeti formáinak biztosítása  a csoportszoba esztétikus díszítésének segítségével ízlésformálás, a szép iránti igény kialakítása  ez eszközök használatával, a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző eljárásaival, technikai alapelveivel való megismertetés A fejlesztés tartalma: 3-4 éves korban:  az óvodába kerülő 3-4 éveseknek biztosítjuk, hogy játszva ismerkedhessenek különböző anyagokkal, eszközökkel, és a technikai kivitelezés lehetőségeivel  a gyermekek játszva ismerkednek meg a különböző anyagokkal, eszközökkel  felkeltjük a szép iránti érzékenységüket azáltal, hogy gyönyörködnek saját alkotásaikban 42

 a tevékenységek témáját mindig a gyermekek közvetlen élményeiből merítjük, ehhez tervezzük meg a megfelelő technikát, és biztosítjuk a szükséges eszközöket  készítünk képeket rajzolással, festéssel, nyomattal  számukra még fontos, hogy nagy felületre is rajzoljanak, például csomagolópapírra  megismertetjük őket könnyen megmunkálható anyagokkal, pl. agyag, gyurma, termések  téralkotó tevékenységük kialakításához biztosítunk könnyen mozgatható dobozokat, takarókat  kihasználva az egyes évszakok nyújtotta lehetőségeket építünk hóból vagy a nyári időszakban homokból 4-5 éves korban:  4-5 éveseknél már megjelenik a szándékos képalkotó tevékenység, erre alapozva bővítjük tevékenységüket élményeikhez kapcsolódó témákkal és az azokhoz megfelelően illeszkedő technikákkal  náluk már megjelenik az emberábrázolás  témajavaslatainkban szerepel környezetünk tárgyainak, cselekményes jelenteknek, valamint mese, vers jeleneteknek az ábrázolása  készítünk képeket fonalból, termésekből  az eszközök köre bővül filctollal, rostirónnal, fapálcákkal, és különböző vastagságú ecsetekkel  megismertetjük őket új technikákkal, pl. nyirkálás, hajtogatás, konstruálás, plasztikus formálás, szövés  téralkotó tevékenységhez már nagyobb méretű dobozokat, bútorokat, takarókat használunk  már bevonhatók az egyes ünnepek alkalmával hozzátartozóiknak szánt ajándéktárgyak elkészítésébe  a 4-5 évesek már segítenek a tevékenység során használt eszközök előkészítésében és elrakásában 5-6-7 éves korban:  az 5-6-7 éveseknél már megjelenik az ünnepek, események, énekes játékok eseményábrázolása is  egyre többször készítenek közös kompozíciót  a technikák körét bővítjük a tárgykészítés céljának megfelelően, hajtogatás, tépés, lenyomatok  próbálkoznak a varrással, fonással, körmön fonással  plasztikai munkájukban megjelenik az ember- , állatábrázolás, a térbeli többalakos kompozíció, egy-egy mesejelenet  különféle méretű, formájú eszközökből készülhet ház, barlang, sátor, gyermeki igény szerint a több napon át tartó építés lehetőségét is biztosíthatjuk  a tevékenység során használt eszközöket a gyermekek már önállóan készítik elő és rakják helyre 43

Esztétikai érzékük, a szép iránti igény, a művészetek iránti fogékonyságuk fejlesztése érdekében igyekszünk különböző művészeti élményben részesíteni gyermekeinket kiállítások látogatásával s mi magunk is rendezünk ünnepkörökhöz, jeles napokhoz kapcsolódóan kiállításokat az óvodában készült gyermeki alkotásokból. Figyeljük az óvodások számára kiírt rajzpályázatokat, melyeken való részvételre ösztönözzük gyermekeinket. A nevelési év egész folyamán csoportszobáink, folyosónk, faliújságunk díszei a gyermeki rajzok, festmények, jeléül annak, hogy megbecsüljük munkájukat. A fejlődés várható eredménye óvódás kor végére:  a képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket  a gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása  plasztikus munkájukban megjelenik az ember és állatfigurák mintázása, képesek a formák tagolására  munkáik egyéniek, részletezők, kifejezik sajátos elképzeléseiket, gondolatvilágukat  téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködők  örülnek saját alkotásaiknak, és a közösen készített kompozícióknak  rácsodálkoznak a szép látványára, tudnak gyönyörködni benne  megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról  megismerik a helyi népművészeti alkotások készítésének módszerét

44

 9.4. Verselés, mesélés A mese az az ábécéskönyv, amelyből a gyermek megtanul saját lelkében olvasni. ( Bruno Bettelheim )

Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki, érzelmi élményeket adnak. A mese a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. Tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. Életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a gyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Célunk:  a gyermekek beszédkészségének gondozása, fejlesztése  a gyermekek érzelmi és esztétikai fejlődésének elősegítése, pozitív személyiség jegyeinek megalapozása a csodákkal teli meseélmény segítségével  a gyermekek szeressék a mondókákat, meséket, legyenek nyitottak a mesék színes világa iránt  a vers, mese, mondóka legyen örömforrás Feladatunk:  oldott derűs légkör megteremtése, melyben a gyermekek természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége fejlődik, és fejleszthető  a felhasznált irodalmi anyag igényes összeállítása 3-7 éves korig a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével  a tevékenység során a beszédhibás gyermekek megfigyelése, kiszűrése A fejlesztés tartalma: 1. Oldott, derűs légkör megteremtése Nyugodt, bizalmi légkört teremtünk, melyben könnyen létrejön a kommunikációs helyzet, a gyermek szóra nyílik. Fontos, hogy nyugodt természetes helyzetet biztosítsunk, ahol teret nyújtunk a gyermekek közlési vágyának, őszintén beszélhetnek arról, ami őket foglalkoztatja. A beszédöröm a gyermekre ösztönzően hat. Törekszünk arra, hogy a mesehallgatás ne kikényszerített, kötelező legyen, hanem várt, élményt adó tevékenység a gyermek számára. Modellnyújtó szerepünk a mesélés, verselés esetében is fontos. Ügyelünk a hangerőre, hangszínünkre, kifejező, érzelmeket megjelenítő és közvetítő beszédre. A mese, vers, 45

mondóka közös élmény, melynek szerepe van a közösségi nevelésben, a társas kapcsolatok alakításában. 2. A felhasznált irodalmi anyag összeállítása A felhasznált irodalmi anyag összeállításánál a gyermekek életkorát, a csoport összetételét, feldolgozásra kerülő témát vesszük figyelembe, ügyelve a népi, klasszikus és kortárs művek arányára. A 3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból és a legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású verseiből állítjuk össze. Olyan meséket választunk, amelyek cselekménye egyszerű, érthető. A ritmizált, egyszerű dallammal kísért mesének kiegészítői a rövid, ritmikus, mozdulatokkal, hanglejtéssel kísért változatai, továbbá az állatmesék változatos, gazdag világa. A meséket kiegészíthetik a szép magyar nyelven elmondott történetek, amiket a valóságból, a nagyszülők, a szülők, az óvónők gyermekkoráról, a napi eseményekről szólnak. Az év folyamán 10-12 verset és mondókát, 10-14 mesét tervezünk. A 4-5 éves korú gyermekek meséi már lehetnek többfázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, novellisztikus mesék. Megismerkedtetjük a gyermekeket a mai magyar írók modern verseivel. Ennek a korosztálynak tervezünk 2-3 epizód összekapcsolásával szerkesztett prózai állatmeséket, halmozó és láncmeséket, egyszerű szerkezetű tündérmeséket. Ebben a korban a népi mondókák, névcsúfoló, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókák anyagát. Irodalmi anyagunkban szerepelnek vidám, humoros versek, klasszikusok és a mai magyar költők népművészeti ihletésű ritmikus élményt nyújtó versei. Az év folyamán 12-14 verset, mondókát, 10-14 mesét tervezünk. Az 5-6-7 éves kor a mesehallgatás igazi ideje. Arra törekszünk, hogy az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb klasszikus tündérmesék, a tréfás műmesék beépüljenek a gyermekek mesetárába. Több napon át tartó hosszabb terjedelmű meseregényeket olvasunk. A gyermekek versanyaga gazdagodik a különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal. Megismertetjük a gyermekeket közmondásokkal, lírai tartalmú versekkel. A kiválasztott versek, mesék elősegítik a környezet megszerettetését, a néphagyomány ápolását, az évszakok szépségének meglátását és az ünnepek előtti várakozás örömét. Az év folyamán 12-14 verset és mondókát, 10-14 mesét, 4-5 kiolvasót tervezünk. 3. Beszédhibás gyermekek felismerése Figyelemmel kísérjük a gyermekek beszédértési, beszédtechnikai szintjét. A felismert beszédzavarok, hibák esetén a szülővel és a logopédussal együttműködünk. Minden nap mesélünk a gyermekeknek, a mesélésnek minden nap azonos helye van a napirendben. A meghitt, nyugodt légkör megteremtésével, a gyermekek elcsendesítésével hangolódunk a mesélésre. Gyakran hívunk segítségül bábokat a mese képzeletbeli világának megelevenítéshez. A mese végeztével mindig hagyunk időt, hogy a gyermek visszatérhessen a valós világba, beszélgetünk a felszínre hozott érzelmeikről, a bennük megfogalmazódó kérdésekről. Az esetleges idegen szavakat, kifejezéseket megmagyarázzuk, értelmezzük, ezzel

46

is gazdagítva gyermekeink szókincsét. Lehetőséget adunk arra is, hogy a gyermekek saját maguk is megelevenítsék kedvenc meséiket, meserészleteiket. Az anyanyelvi neveléshez nélkülözhetetlennek tartjuk a 3-7 éves korú gyermekek számára a képes könyv nézegetését, ezért biztosítunk számukra esztétikus, igényes, mind a három korosztálynak megfelelő képes könyveket. Igényes válogatással elérjük, hogy a csoportban levő könyvek ezt a szerepet töltsék be. Igyekszünk megszeretetni a gyermekkel a mesét, verset, megtanítani a mesekönyvek, verseskötetek, albumok megbecsülését, s mindemellett a mai korban fontos szerepünk van abban is, hogy a szülők körében is elérjük a mese, vers fontosságának megértését, szemléletüknek ezen a téren való formálását. Törekednünk kell arra, hogy a családokban is kiemelt helye legyen a mesélésnek, a média által közvetített, sokszor romboló hatású mesék válogatás nélküli nézésével szemben. A fejlődés várható eredménye óvodás kor végére:        

a gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat várják, igénylik a mesehallgatást szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak a maguk szórakozására megjegyeznek 10-14 gyermek mondókát, 10-12 verset, 15-20 mesét tudnak meséket, verseket kitalálni, s azt mozgással megjeleníteni, kifejezni a folytatásos mesék szálait össze tudják kötni szívesen nézegetnek meséskönyveket, vigyázva azok épségére szívesen teremtenek kommunikációs helyzetet egymással és a felnőttekkel szemben

47

 9.5. A külső világ tevékeny megismerése Vendég vagy a világban, és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virágja, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik! Igyekezz többet törődni azzal, ami még a világ szépségeiből csodálatosképpen megmaradt! ( Wass Albert )

A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti, emberi és tárgyi környezet formai, mennyiségi és téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul ki a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Célunk:  a szűkebb és tágabb természeti, társadalmi környezetről olyan tapasztalatok átadása, amely a gyermekek életkorának megfelelő szinten segíti az eligazodást, tájékozódást a világban  a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, népszokások megismertetése, ezek védelmének, szeretetének megtanítása  fogékonyság kialakítása a körülöttük levő élő és élettelen környezet szépsége iránt, hogy megtalálják a jót és a szépet, megbecsüljék az, s képesek legyenek a tenni akarásra  a világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése, megtapasztalásának segítése játékos formában, a gyermek igényeihez, ötleteihez igazodva  az önálló véleményalkotás, döntési képesség fejlesztése  a környezettudatos, biztonságos életvitel szokásainak megszilárdítása a gyermekekben  a gyermek matematikai tartalmú ismeretekhez juttatása, s azok alkalmazására lehetőség felkínálása Feladatunk:  a gyermekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismeretek nyújtása  a gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése, a tapasztalatok beszédben, szóban történő megfogalmazása.  a gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, a logikus gondolkodás megalapozása 48

 a nevelés és fejlődés optimális feltételeinek biztosítása  a gyermekek képességeinek fejlesztése az érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, megértés, konstruálás, ítélőképesség területén  a meglévő ismeretek elmélyítése, rendezése  a tapasztalatok beszédben, szóban történő megfogalmazása  a helyi népi kultúra megismerése, tevékeny megtapasztalása, és a mindennapi életben való megvalósítása  fontos feladatunknak érezzük, hogy az óvónő segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában  továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alkalmazására  gyermekeknek matematikai ismeretek átadás, indirekt módon, játékaiba, mindennapi tevékenységeikbe ágyazva  minél több érdekes problémahelyzetet hozunk létre, melyekkel aktivizáljuk a gyermekeket a logikus gondolkodásra  lehetőséget teremtünk a gyermekek számára, hogy a megszerzett ismereteket és tapasztalatokat a további tevékenységeiben alkalmazza A fejlesztés tartalma: A matematikai ismeretek átadása során a következő tartalmakra kell figyelmet fordítanunk:           

tárgyak, személyek halmazok összehasonlítása, szétválogatások, sorba rendezések ítéletalkotások szavakba mennyiségek összemérése, síkban és térben halmazok összemérése, párosítása, számlálása kis számok felismerése összkép alapján (1,2,3) sorszámok mérések különböző egységekkel tapasztalatok a darabszám változásairól építések, alkotások szabadon és másolással tevékenységek tükörrel tájékozódás a térben és síkban ábrázolt világban

A külső világ tevékeny megismerése tevékenység témaköreit az évszakok köré csoportosítjuk, ebbe építjük bele a többi témakör anyagát: család, felnőttek munkája, testrészek, napszakok, közlekedés, óvodánk környéke, növények, állatok, színek, testápolás. Az időjárás változást a szabadban tartózkodással érzékeljük leginkább. Megfigyeljük az évszakok változásait, köztük levő különbségeket, tapasztalatokat szerzünk az időjárás és az öltözködés összefüggéseiről. Figyelemmel kísérjük az őszi levélhullást, levelek színét, alakját, téli kopasz ágakat, tavaszi levél-, bimbóbontást, a termések növekedését, beérését, a természet 49

gazdag színeit, fényeit, árnyékait, az élet ritmikusságát, ismerkedünk a színek világosabb, sötétebb árnyalataival. A téli hónapokban ismerkedünk a hó tulajdonságaival, megfigyeljük a hóolvadást, zúzmarát, fagyos földet. Ismerkedünk a dér, köd, jégvirág jelenségeivel, élvezzük a téli játékokat. Minderre lehetőséget nyújt óvodánk udvara illetve szűkebb természeti környezetünk. Séta során megfigyeljük az őszi, tavaszi kerti munkákat, beszélgetünk ezek fontosságáról. Megfigyeljük az állatvilág életét különböző időszakokban (költözködés, vackolás, téli álom, fészeképítés stb.) a háziállatokat lehetőség szerint saját környezetükben (ól, istálló, baromfiudvar stb.) figyeljük meg. Beszélgetünk a gondozásukról, hasznukról. Sétáink során a rétek, vízpartok állatait, növényeit megfigyeljük. Kirándulások, udvari játékok alkalmával nem háborgatjuk az állatok életét, növényeinek fejlődésére vigyázunk. A vadon élő állatokat kirándulások alkalmával nézzük meg helyi szinten vezetővel. Csíráztatunk, ágat hajtunk. Ellátogatunk a helyi vasútállomásra, megnézzük a vonatokat, gyakoroljuk a gyalogos közlekedést, beszélgetünk a közlekedési eszközökről, és rendezzük azokat. Ismerkedünk szűkebb – tágabb társadalmi környezetünkkel. Meglátogatjuk a faluban lévő üzemeket, ismerkedünk az ott dolgozók munkájával. A faluban levő intézményeket megnézzük. Ápoljuk a népi hagyományokat. Megismertetjük a gyerekekkel az évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódó népszokásokkal, amelyeket helyi szinten, hagyományt teremtve, megelevenítünk, fenntartunk, ilyen például a Márton-napi lampionos felvonulás vagy a betlehemezés. A népi, paraszti világ még tökéletesebb megismerése érdekében ellátogatunk falunk tájházába, ahol a gyerekek testközelből tapasztalhatják meg a régmúltat. Rendezvényeink alkalmával pedig lehetőség nyílik a népi mesterségek megismerésére, mint például a gyékényezés. Mindezzel elősegítjük a szülőföldhöz, mindezen belül a helyi közösséghez való szoros kötődést, és a régmúlt megbecsülését. Megismerkedünk testrészeink nevével, az érzékszervek funkcióival, testápolás fontosságával, beszélgetünk az orvos gyógyító munkájáról. A napszakok, hét napjai, hónapok neveivel megismertetjük a gyermekeket. A könnyebb megjegyzés érdekében a témához kapcsolódó versikéket tanulunk. A természeti, társadalmi környezetben gyűjtött tapasztalataikat megbeszéljük, rendezzük. Ismeretterjesztő könyvekkel tudásukat bővítjük. Zöld óvoda programunk keretében különösen nagy hangsúlyt fektetünk a környezettudatos nevelésre, a szűkebb és tágabb természeti környezetünk védelmére. A szülői közösséget is bevonva igyekszünk kialakítani a gyermekekben a környezetbarát szemléletet, a környezettudatosságra, fenntarthatóságra való nevelés. Feladatunkká fogalmazódott a környezetvédelmi és megóvási szokások kialakítása. Saját területünkön sokat tehetünk a szemléletformálás területén. A természet szeretetére és védelmére való tudatos nevelés szoros 50

összefüggésben van a népszokások, hagyományok megismerésével, megőrzésével. A szokások már nagyon korai életszakaszban kialakulnak, így az alapok lerakása a gyermek életének első éveiben kell, hogy megtörténjen. A mi környezethez, természethez fűződő viszonyunk, alap beállítottságunk, értékrendünk minta a gyermek és szülei számára. Feladataink a környezettudatos magatartás kialakításában:  helyi érzelmi kötődés alakítása, a gyermek közvetlen környezetében lévő világ értékeinek megismertetése, megszerettetése  környezeti problémákra érzékenyítés, természetes élethelyzetek kínálta lehetőségek  kritikus és önkritikus gondolkodás fejlesztése  a természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása  az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása a helyi sajátosságok felhasználásával  természeti, társadalmi, gazdasági összefüggések megláttatása  ökológiai szemlélet alapozása  szemléletformálás – „ az ember része a természetnek, nem ura „  az egészség értékének tudatosítása  környezettudatos életvitel és egészségtudatosság megalapozása  hiteles értékközvetítés  távlatos gondolkodás, a jövőbe tekintés alapozása Mit teszünk ennek érdekében :  ügyelünk élő és élettelen környezetünk tisztaságának megóvására, nem szemetelünk, az udvaron illetve óvodánk szűkebb környezetében rendszeresen összeszedjük az eldobált hulladékot  a hulladékot szelektíven szétválogatjuk  felhívjuk gyermekeink figyelmét az energiatakarékosság fontosságára, nem használjuk feleslegesen az elektromos áramot, tisztálkodás, fogmosás során nem folyatjuk a feleslegesen a vizet  az udvar és kertgondozásba bevonjuk a gyermekeket, tevékenyen részt vesznek az óvoda növényeinek, virágoskertjének, fűszerkertjének gondozásában, tavasszal a virágok ültetésében, az őszi időszakban pedig a lehulló falevelek összegyűjtésében, eltakarításában  nagy figyelmet fordítunk a helyes táplálkozásra, a megfelelő mennyiségű zöldség és gyümölcsfogyasztásra, melyet az óvoda kertjében lévő fákon termő gyümölcsökkel egészítünk ki, s ezeket a gyermekekkel együtt takarítjuk be  a téli időszakban odafigyelünk a madarak etetésére, az óvoda udvarán lévő madáretetőkben, itatókban rendszeresen biztosítjuk az itt telelő madarak élelmét  színes programok, foglalkozások szervezésével megünnepeljük a Föld napját, a Víz világnapját illetve a Madarak és fák napját, melyekre a gyermekek segítségével plakátot is készítünk.

51

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:                       

a gyermekek ismerik lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását ismerik az óvoda dolgozóinak munkáját ismerik a testrészeiket – fej, nyak, törzs, végtagok, érzékszervek – ezek funkcióját igényesek testük tisztaságára jól tájékozódnak az óvoda környékén, ismerik a környező intézményeket, azok feladatát ismerik, felsorolják a napszakokat, hét napjait, hónapok nevét, évszakok nevét ismerik a színeket és árnyalatait ismerik a „növény” kifejezést, hogy fa, bokor, virág, zöldségfélék, növények hogyan növekednek, szaporodnak az ismert állatokat jellemző jegyeik alapján csoportosítják az elemi közlekedés szabályait megismerik, és a közlekedési eszközöket (vízi, légi, szárazföldi) csoportosítják óvják, védik környezetüket, nem szemetelnek óvodáskor végére életkori sajátosságaikat figyelembe véve eljutnak olyan tapasztalatok birtokába, melyből tudják, hogy környezetünket óvni, védeni kell a tapasztalataikat beszédben, szóban megfogalmazzák óvodáskor végére a gyermekek matematikai jellegű helyzetekről, problémákról saját gondolataikat szabadon elmondják helyesen használják a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat (hosszabb, rövidebb, keskenyebb, szélesebb stb.) tudnak jól ismert tulajdonságok szerint tárgyakat, személyeket, képeket szétválogatni, sorba rendezni össze tudnak mérni két halmazt párosítással (legalább 10-ig) elő tudnak állítani különféle elemekből különféle elrendezéssel, bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet tudnak 10-ig számlálni megszámlálás nélkül átlátnak 0,1,2,3 tárgyat különféle méretben, különféle elrendezésben el tudnak mesélni tevékenységről, történésekről, képről egyszerű darabszámmal is kapcsolatos történeteket azonosítani tudnak különféle helyzetben egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat másolással képesek építeni, és kirakni térbeli és síkbeli alakzatokat a mintával megegyező módon

52

10. Mozgás Célunk: Fő célunk a mozgás szeretetének megalapozása játékos módszerekkel. Továbbá a pszichomotoros készségek és képességek kialakítása, a hely- helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulása, a mozgáskoordináció intenzív fejlesztése, és a kondicionális képességek fejlesztése, valamint a társra figyelés tényének kialakítása. Értelmi és szociális képességek fejlesztése játékos mozgáson keresztül. A gyermekek egészséges életvitelének és mozgáskultúrájának megalapozása. Feladatunk:  A gyermekek egyéni fejlettségi szintjének megfelelő mozgástevékenységek biztosítása.  Természetes mozgásformák (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás) és a testi képességek, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség fejlesztése szervezett és kötetlen formában.  Spontán mozgásos tevékenységek szervezése a szabad játékban, kiemelten az udvari játékban.  Az egészséges életmód megalapozása rendszeres testmozgás mellett.  A komplex testmozgások beépítése az óvodai élet egyéb tevékenységeibe, miközben együtt hatnak a gyermekek személyiségének (pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás) fejlődésére. Mindezek együttesen hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához. A fejlesztés tartalma: Óvodánkban szervezett és kötetlen formában valósítjuk meg a feladatokat, mellyel az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk. Szervezetten: a) Mindennapos testnevelés során b) Heti egy kötelező testnevelés foglalkozás keretében A foglalkozások helyszíne az időjárástól függően a csoportszoba vagy az udvar. A foglalkozás időtartama a csoportszobába járó gyermekek életkorától függ.  kiscsoportban 5-15 perc  középső csoportban 15-20 perc 53

 nagycsoportban

20-35 perc

A testnevelés foglalkozásokat középső és nagycsoportban „tornaruhában” végeztetjük. (rövidnadrág, fehér póló, tornacipő) A mozgástevékenységek formáit, fajtáit és eszközeit a gyermekek életkora, fejlettségi szintje határozza meg. Hagyományaink szerint a gyermekek mozgáskultúráját különböző táncelemekkel, népi gyermekjátékokkal is gazdagítjuk. A mozgásanyag korcsoportonként, életkori sajátosságok és nehézségi szintek alapján változó. 3-4 éves korban Elsősorban nagymozgások fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Gyermekeink megismerkednek a járás- és ugrógyakorlatokkal, futásformákkal: lassú-gyors, különböző irányú futások, szökdelés, fel és lelépés. Fontos szerepet kapnak az egyensúly gyakorlatok is ebben a korban. Gyakoroljuk a természetes mozgásokat: csúszás, kúszás, mászás mozgásformákat. Megismerkednek kézi szerekkel, játékos és utánzó mozgások segítségével végeztetjük a feladatokat. A testséma kialakítása és fejlesztése is ekkor kezdődik. . 4-5 éves korban Még mindig a nagymozgások fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt, de már az idegpályák kiépülése következtében hatásosan fejlesztjük a finommotorikát. A foglalkozások tartalma futás és dobásgyakorlatokkal bővül. A támaszgyakorlatokat játék során is gyakoroljuk. Talajtornában megismerkednek: gurulóátfordulás és kézállás előgyakorlatával– csikórugózás. Egyre több egyensúlyozó játék gazdagítja a foglalkozásokat. Szerepelnek speciális lábboltozat erősítő gyakorlatok is.

5-6-7 éves korban Kiemelt a finommotorika fejlesztése. Fontos szerepet kap a verbális közlés a szóértés, észlelés. Ide tesszük a szabályjátékok gyakorlati alkalmazását. Gyakoribb a kisebb testrészek mozgatása. A gyakorlatok nehezebb elemekkel bővülnek: - a futás (pl. különböző tempójú, felgyorsuló, stb.) - ugrás (nekifutásból távol és magasugrás) - dobás (egy és kétkezes alsó és felsődobás) Páros gyakorlatok, gurulóátfordulás, gurulás a test hossztengelye körül, kézállás gyakorlása, az eddig ismert talajtorna elemek bővítése, pontosabb végrehajtására törekszünk. Kialakul a lateralitás. ( A test egyik felének az ellenkező oldali testrészekkel szembeni előnyben részesítése, jobb teljesítőképessége.)

54

Megismertetjük őket a sorversenyekkel, különböző versengésekkel. Mindvégig törekszünk arra, hogy a gyakorlatoktól függően sokat tartózkodjunk a frisslevegőn, és ott mozogjunk.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:  Összerendezett mozgás, mind a nagymozgások, mind a finommozgások terén.  Mozgásukat tudják irányítani, a mozgás erejét szabályozni.  A rendszeres és szervezett fejlesztés eredményeként kialakul testsémájuk, lateralitásuk.  Fejlődik figyelmük, önfegyelmük, szabálytudatuk, közösségi magatartásuk.  Egyensúlyérzékük koruknak megfelelően fejlett, tudatosan irányítják mozgásukat.  Megszeretik a rendszeres mozgást. Ami életelemükké és igényükké válik a következő évek során.  Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni.

11.Munka jellegű tevékenységek Célunk: A munkát önként, örömmel és szívesen végző, önmaga és mások munkáját megbecsülő gyermekek nevelése. Feladatunk:  az önmagáért és társaikért végzett cselekvések, tevékenységek feltételeinek biztosítása  a helyes és biztonságos eszközkezelés gyakoroltatása  a többször átélt sikerélmények hatására, céltudatos, kitartó, eredményre törekvő munkavégzés kialakítása  a munkavégzéshez szükséges pozitív attitűdök, képességek, készségek és tulajdonságok kialakítása (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság)  szervezeti formák biztosítása Önmagáért és másokért végzett cselekvések, tevékenységek feltételeinek biztosítása Az óvodába kerülő gyermekeink figyelmét felhívjuk a felnőtt munkájának megfigyelésére, ezt követően részműveletekben kérjük segítségüket. Az önellátás és a társaikért végzett tevékenységek gyakorlása során egyre önállóbbakká válnak. A helyes és biztonságos eszközkezelés gyakoroltatása

55

A munka jellegű tevékenységekhez gyermekeink számára nekik megfelelő méretű, balesetveszélyt kizáró eszközöket adunk.

A többször átélt sikerélmények hatására céltudatos, kitartó, eredményre törekvő munkavégzés kialakítása Gyermekeinknek a munkavégzések során biztosítjuk a sikerélmény többszöri átélését. Ez a pozitív hatás az óvodapedagógus megerősítésével, konkrét, reális, fejlesztő értékelésével párosul. Ennek következtében gyermekeink törekszenek a munkavégzés életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelő, minőségi befejezésére. A munkavégzéshez szükséges pozitív attitűdök, képességek, készségek és tulajdonságok kialakítása Szemléletüket úgy alakítjuk, hogy a munkához való hozzáállásuk pozitív legyen, a munkát megbecsüljék, szeressék, a közös munka jó érzéssel töltse el őket. Szívesen tevékenykedjenek az esztétikus, rendezett környezet kialakításában, megőrzésében. Szervezeti formák biztosítása A munka megfelelő elismerése eredményeként a gyermekek fontosnak érzik, hogy nem csak saját érdekükben, hanem a közösség érdekében végezzenek feladatokat. Eközben alakulnak a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés érzése.

Minden korcsoportban alkalomszerűen, kötetlen szervezési formában valósítjuk meg: 3-4 éves korban A munka jellegű tevékenységeket kezdetben az óvodapedagógus és dajka segítségével, később már önállóan végzik. Mintát adunk az eszközök használatára, a munkafázisok sorrendjének megismerésére. Ennél a korosztálynál a naponta szabályosan ismétlődő önmagukért végzett tevékenységek dominálnak. Fő tevékenységek ebben a korban a testápolás, az étkezés és az öltözködés. Segítségüket kérjük a rendfenntartásban. De szívesen besegítenek kisebb alkalomszerű munkákban is. 4-5 éves korban A munkajellegű tevékenység a napossággal bővül, mely a személyiségfejlesztés és a közösségformálás fontos eszköze. Megjelennek a környezettudatos viselkedés megalapozását segítő munkák és az alkalomszerű munkák. Szívesen tevékenykednek az udvaron, virágokat ültetnek, faleveleket gereblyéznek. Nem tépik le a fák, bokrok ágait. A felnőttek vezetésével végzik a játékok elrakását, a terem rendezését, a tevékenységekben használt eszközök kiosztását, összeszedését, és a mosdó rendjének megőrzését. Egyéni megbízatásokat is

56

végeznek: információ közvetítése, kisebbek segítése, növények ápolása, lehetőség szerint állatok gondozása (akvárium, madáretetés, stb. 5-6-7 éves korban Önállóan, önként végzik a naposi munkát, közösen eldöntik a munka megosztását. Ízlésesen, esztétikusan megterítenek, étkezés után minden eszközt a helyére tesznek. Vigyáznak környezetük rendjére, tisztaságára. Önállóan végeznek környezetszépítő munkát (játékok tisztítása, egyszerűbb javítása, stb.). Az udvaron az évszakonként előforduló munkákban vesznek részt.

Munka jellegű tevékenységek formái:     

az önkiszolgáló tevékenységek segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek a csoporttársakkal együtt, értük végzett alkalmi megbízások naposi munka Környezet-, növény- és állatgondozás

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén:  a gyermekek szeretnek közösen dolgozni, örülnek, ha kötelességüket teljesítik; önállóan és igényesen végzik a naposi munkát  önként vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére, szívesen közreműködnek a növények, állatok gondozásában, örömmel segítenek a kisebbeknek  életkoruknak megfelelő szinten, egyéni képességeik szerint a munkavégzés legoptimálisabb fokára jutnak el, kialakul kötelességtudatuk

12. Tevékenységben megvalósuló tanulás Célunk: Elsődleges célunk az óvodás gyermek képességeinek, fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. A felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A gyermek cselekvő aktivitásának és teljes személyiségének kibontakoztatása. Feladatunk:  A tanulást támogató környezet megteremtése során építünk a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire.

57

 A tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítjük a gyermekek személyiségének kibontakozását.  Lehetőséget biztosítunk a tapasztalatszerzésre, vizsgálódásra, felfedezésre, törekszünk arra, hogy mindent a természetes környezetben mutassunk meg.  A tanulási folyamat során elősegítjük a helyes magatartási formák, viselkedési szokások, erkölcsi tulajdonságok kialakulását  Törekszünk a komplexitás megvalósítására, biztosítjuk a többoldalú érzékszervi megtapasztalást és a felfedezés lehetőségét. A tanulás lehetséges formái:  Az utánzásos, minta – és modellkövetéses magatartás és viselkedés tanulás, szokások alakítása ,  A spontán játékos tapasztalatszerzés,  Játékos, cselekvéses tanulás,  A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés,  Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés,  A gyakorlati probléma és feladatmegoldás, Óvodánkban a gyermekek spontán, önkéntelen módon tanulnak, ezért a gyermekek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére támaszkodva próbáljuk irányítani a tapasztalat- és ismeretszerzés folyamatát. A gyermekeket a tanulásban a kíváncsiság, az óvónőhöz fűződő érzelmi kapcsolat, foglalkozási helyzet motiválja. A szemléletesség érvényesítéséhez nélkülözhetetlennek tartjuk a tárgyak és jelenségek sokoldalú, érzékletes megjelenítését, és a tárgyakkal való cselekedtetést. Hagyjuk, hogy a gyermekek maguk vonják le a következtetéseket, alkossanak ítéleteket és általánosítsanak.

A szervezett tanulás formái kötetlen és kötött foglalkozások keretében valósulnak meg. 1. Külső világ tevékeny megismerése: kötött formában valósíthatók meg, hiszen főként kirándulások és séták során történik a tapasztalat- és ismeretszerzés. Magába foglalja a néphagyományok, népszokások, jeles napok körét, az évszakok változását, és a matematikai ismeretszerzést. Vannak azonban olyan tevékenységek is amelyeknél nem szükséges a kötöttség. pl: madáretetés, virágöntözés, veteményezés…stb A matematikai tartalmak felfedezése kötetlen formában, az aktuális tevékenységbe ágyazva történik, kivéve középső és nagycsoportban, ahol alkalmanként kötött formában, de játékosan történik az ismeretszerzés. 2. Énekes játékokat, gyermektáncot kötött formában, a ritmus- és hallásfejlesztést kötetlenül, egy- egy tevékenységhez illesztve szervezzük. A zenehallgatást és a mondókákat kötetlen formában, a spontán alkalmakat kihasználva szervezzük.

58

3. Mesélés, verselés: a mesélés minden csoportban kötött formában zajlik, a verselés az aktuális tevékenységhez kapcsolódva, kötetlen formában történik. 4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka: legtöbbször kötetlen formában valósulnak meg, a középső és nagycsoportban lehetőség szerint kötelező jelleggel. 5. A mozgás: szervezése kötelezően zajlik, heti egy testnevelés foglalkozás és a mindennapos testnevelés formájában. A foglalkozások időtartama korcsoportonként változó:  kiscsoportban 5-15 perc  középső csoportban 15-20 perc  nagycsoportban 20-35 perc

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:  a gyermek eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet  megjelenik a szándékos figyelem, növekszik a figyelem időtartama, terjedelme  pontosabbá válik érzékelésük, észlelésük, megfigyelőképességük tartósabb lesz figyelmük, emlékezetük  képessé válnak a problémák felismerésére és megoldására.

59

13.Ünnepek, hagyományok és jeles napok A hétköznapok egyhangúságát az ünnepek törik meg, amelyekre emberi voltunkból következően van szükségünk. Ha kultúránk értékeinek tudatos megismerésével, felhasználásával, továbbéltetésével életünket színesebbé tesszük, mi magunk is gazdagabbak, értékesebbek leszünk. Óvodánkban a néphagyományőrző szemléletben nevelt gyerekek érzelmileg gazdagabb, értelmileg fogékonyabb néphagyományaikhoz ragaszkodó emberekké válnak. Fontos, hogy a gyorsan változó világban a hagyomány értékeiről ne feledkezzünk meg. A hagyományok ápolása közben történő együttjátszás, együttmunkálkodás, tervezgetés izgalmassá teszi a várakozás időszakát. Minden jeles napot egy hosszabb előkészület előz meg, amelyhez a gyermekek kíváncsiságát kielégítve folyamatosan biztosítjuk a változatos tevékenységeket. Az óvoda udvara, környéke, a séták, a kirándulások jó lehetőséget adnak a természet, a környezet megszerettetésére, az évszakok változásainak megfigyelésére. A gyermekeket a közösen átélt élmények környezetükhöz kötik, amelynek védelmezőivé válhatnak. Óvodánkban a különböző jellegű ünnepeket, hagyományokat sajátosságainknak megfelelően szervezzük meg. Minden esetben jó érzelmi előkészítést, az egyre fokozódó örömteli várakozást és a későbbiek során ismétlődő közös öröm felidézését tartjuk szem előtt. Az ünnepek ráhangolásában kiemelkedő szerepet kap a közös ajándékkészítés, környezetszépítés és az ünnepi öltözék. Ünnepeink többsége a naptári évhez, az évszakok változásaihoz, az emberi élet sorsfordulóihoz és az egyházi ünnepekhez fűződik. Ünnepeink:     

Mikulás Karácsony Március 15. Húsvét Anyák napja

Hagyományaink:     

Márton nap Adventi vásár Farsang Születésnap Évzáró

Jeles napok:  Idősek napja  Nőnap 60

    

Víz világnapja Költészet napja Föld napja Madarak és fák napja Családi- és gyermeknap

Mikulás December 6. közelében ünnepeljük. A Mikulásvárás időszaka versek, énekek tanulásával barkácsolással telik, amikor pedig megérkezik a Mikulás, versekkel, énekekkel köszöntjük őt. A műsor után minden csoportban a Mikulás személyesen adja át a csomagokat a gyerekeknek. Karácsony Megkezdődik a csoportok, folyosó díszítése, minek hatására az egész óvoda karácsonyi díszben pompázik. A csoportokban előkerülnek az adventi naptárak, koszorúk. Az adventi koszorún meggyújtott gyertyák jelzik az ünnep közeledtét, megszépítik a karácsonyvárás hangulatát. A csoportokban készítjük a karácsonyi díszeket, ajándéktárgyakat, beszélgetünk az ünnep jelentőségéről, a szeretetről, a szeretet kifejezésének, kimutatásának lehetőségéről. Szeretetünk jeléül a gyermekek az óvónők irányításával ajándékot készítenek szeretteiknek. Az óvónők a várakozás örömét és az ajándékozás örömét hangsúlyozzák a gyermekekkel való tevékenységekben ebben az időszakban. Karácsonykor minden csoportban fát állítunk, melyet előző nap délután az óvónők feldíszítenek. Az ünnep a csoportokban zajlik sok játékkal, énekkel. A meghitt hangulatról minden csoport maga gondoskodik. A karácsonyfára szánt mézeskalács-figurákat közösen formázzák, díszítik és süthetik a gyermekek. A nagyobbak pásztorjátékkal vagy betlehemes játékkal készülnek az ünnepre. Március 15. Óvodánkban a társadalmi, nemzeti ünnepek közül a március 15-ét tartjuk meg. Az óvodapedagógusok a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően ehhez az ünnephez kapcsolódó jelképeket készítenek a gyerekekkel. A nagycsoportosok rövid műsorral készülnek, melyet a templomtéren adunk elő. Célunk a hazaszeretet, a hazafias érzelmek megalapozása. Húsvét Már az ünnepet megelőző nagyböjti időszakban folyamatosan készülünk tojásfestéssel, díszítéssel, locsoló verssekkel. Alkalomhoz illő díszeket, jelképeket készítünk, amelyekkel az óvoda folyosóját, termeket díszítjük. Különböző technikákkal tojásokat festünk. Minden csoport vidám tavaszi versekből és énekekből álló műsort ad elő. Majd bábszínházi előadás szórakoztatja a gyerekeket. A fiúk illatos kölnivel meglocsolják a lányokat, amiért apró kis édességet, hímes tojást kapnak. A nyuszit kíváncsian várjuk, mert jó idő esetén, az udvarra hozza az ajándékokat.

61

Anyák napja Május első vasárnapja előtti péntek. Ezen a napon az édesanyákat, nagymamákat szívhez szóló műsorral és apró ajándékkal köszöntjük. Idősek napja A nagycsoportosok vidám műsorral készülnek, melyet a helyi Öregek Napközi otthonában adnak elő.( november végén) Márton nap A délelőtt folyamán bábszínházi előadás szórakoztatja a gyermekeket. Délután a középső csoportosok Márton napi műsorral köszöntik a vendégeket. Jó idő esetén lampionos felvonulást rendezünk a faluban. Liba- zsíros kenyeret, sült tököt és meleg teát szolgálunk fel a vendégek között, melyet tábortűz mellett fogyaszthatnak el. Adventi vásár Ügyes kezű óvodapedagógusok és szülők különféle karácsonyi díszeket, ajándéktárgyakat, karácsonyfadíszeket készítenek, melyet vásárra bocsájtunk, aminek bevételét a gyerekek javára fordítunk. Születésnap Óvodánkban születésnapot ünnepelünk. Tízórai után a csoport, illetve a gyermekek versekkel, dalokkal köszöntik az ünnepeltet, majd átadjuk a csoport nevében a születésnapi ajándékot, melyet az óvónők egységesen, előre elkészítenek. Évzáró Minden csoport rövid műsorral készül. Az évzáró műsorát az év közben tanult versekből, énekekből, mesejelenetekből állítjuk össze. A műsor összeállítása, a szereplők kiválasztása az óvónő feladata, a gyermekek egyéni sajátosságait figyelembe véve. A nagycsoportosok ezen a napon búcsúznak az óvodától. Farsang Egész nap táncolunk, mókás játékokat játszunk, jelmezes bemutatkozást tartunk. Előzményként a csoportot farsangi hangulatnak megfelelően díszítjük, díszeket farsangi álarcokat készítünk a gyermekkel közösen. Nőnap Március 8. A fiúk a csoportba járó kislányoknak, édesanyáknak, lánytestvérnek apró ajándékot készítenek. Víz világnapja Március 22. Az udvaron vagy a teremben vízhez kötődő játékokat játszunk. Beszélgetünk a víz jelentőségéről, felhasználásáról, a takarékoskodás fontosságáról.

62

Költészet napja Költészet napja alkalmából házi versmondó versenyt rendezünk korcsoportonként. Föld napja Április 22. A csoportok feldolgozzák, megbeszélik, tapasztalatokat szereznek, a Föld szerepéről, védelmének fontosságáról. Föld napja alkalmából plakátot készítünk, melyeket rajzokkal, képekkel díszítünk. Az udvaron virágokat ültetünk és szemetet szedünk. Madarak és fák napja Május 10. Képeket gyűjtünk, nézegetünk a különböző fákról, erdőkről, madarakról melyet séták alkalmával, illetve az udvarunkban is megfigyelünk. Családi- és gyermeknap Ezen a napon délután közös, együttes vidám délutánt töltünk a szabadban, melyen a szülők gyermekeikkel közösen vesznek részt. Légvár, táncház, arcfestés, kézműves foglakozás, játékos sportversenyek, karate bemutató, apa –fia foci, ügyességi versenyek stb. teszi izgalmassá a délutánt, melyen közösen főznek a szülők és az óvodai dolgozók. A közös játék, verseny, mulatság adja igazi hangulatát ennek a napnak.

63

14. A gyermekek fejlődésének nyomon követése

A gyermekek fejlődésének nyomon követéhez fejlődési naplót vezetünk minden gyermekről. A napló jelenlegi tartamát és formáját többszöri módosítás után nyerte el, tapasztalataink figyelembevételével. Tartalma: 1. Anamnézis lap 2. Szociális érettség (válsz és kiválasztós forma) 3. Értelmi fejlődés ( egyes területek osztályozása négy szinten) 4. Mozgás fejlődése (értékelés három szinten) 5. Játék fejlettsége ( válsz és kiválasztós forma) 6. Anyanyelvi fejlettség ( válsz és kiválasztós forma) 7. Feljegyzés félévenként A gyermekek fejlődésének nyomon követése mérésekkel: Középső csoport végén és nagycsoport elején a csornai Arany János Gyógypedagógiai és Módszertani Központ utazó logopédusa és fejlesztőpedagógusa méri fel gyermekeinket és segítenek a gyermeke fejlődésében. Az általuk kiszűrt gyermekek „kiscsoportos” fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.

15. Tevékenységek megszervezése

 15.1.Munkaterv Az intézmény éves munkatervét az óvodavezető készíti el, a nevelőtestület elfogadásával. Kikérjük és egyeztetjük a SZM éves tervével. A munkaterv tartalma megfelel a 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 3.§-nak.

 15.2.Csoportnapló: A csoportnaplónk a nevelőtestületünk közösen kidolgozott egyedi formájú napló.

64

Tartalmazza: 1. A gyerekekkel kapcsolatos adatokat (névsor,jelek születésnapok) 2. Hetirend, Napirend 3. Nevelési terv –Gondozás és egészséges életmód alakítása –félévente és annak értékelését 4. Nevelési terv- az érzelmi ,szociális és társas kapcsolatok-félévente és annak értékelése 5. Évszakokra lebontva - tevékenységi tervet és annak értékelését 6. Gyermekvédelmi munka a csoportban 7. Eseményterv, szervezési munkák 8. Éves értékelést 9. A család és az óvoda kapcsolata 10. A gyermekcsoport partneri kapcsolatai 11. A nevelőmunka ellenőrzése 12. Ellenőrzés eredményei 13. Az ellenőrzés alapján a csoportra vonatkozó intézkedési terv 14. Óvó- védő intézkedések 15. Gyermekek fejlődésének nyomon követése  15.3.Éves terv:  Évszakokra bontva tervezünk. A témák évszakokhoz,ünnepekhez, jeles napokhoz és hagyományokhoz kapcsolódnak.  Az egyes témákhoz tervezzük a külső világ tevékeny megismerésének lehetőségeit, a hagyományőrzés és hagyományápolás lehetőségeit, a matematikai tapasztalatszerzést , a munka jellegű tevékenységeket, a témákhoz kapcsolódó meséket, verseket, énekes játékokat, zenehallgatás anyagát, játékot és ábrázoló tevékenységet. Az intézmény jelkép, viselet, egyéb külső jegy mint hagyományápolásnak, használatának leírása:  Ünnepi viselet évzáró: fehér blúz, ing és fekete szoknya,nadrág anyák napja, karácsony: szülői ízlés szerint nemzeti ünnep márc. 15: Fehér felső és kokárda  Népviselet: lányoknak: fehér blúz, kékfestő szoknya fehér virágokkal és fehér köténnyel fiúknak: fehér ing fehér rojtos aljú nadrággal.

65

16. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodás kor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodából iskolássá szocializálódik. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához.  a testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.  a lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez .Megjelenik a szándékos figyelem , fokozatosan növekszik tartalma,terjedelme. A képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is alakulóban van. Érthetően , folyamatosan kommunikál, beszél. Megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni magát. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről: tudja nevét, lakcímét,szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, gyakorlatban alkalmazzák a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. Ismerik szűkebb lakóhelyét, környezetükben élő növényeket állatokat azok gondozását védelmét. Ismerik a viselkedés alapvető szabályait.  az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttekkel és gyermektársakkal. Tudnak szabályokhoz alkalmazkodni, képesek késleltetni szükségleteik kielégítését. Feladattudatuk kialakulóban van, ez a feladat a megértésben feladattarásban a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív - elvégzésében nyilvánul meg. Az iskolaérett gyermekre jellemző a megfelelő munkatempó,önállóság, önfegyelem.

66

17.Legitimációs záradék

A Bősárkányi Tündérfátyol Óvoda nevelőtestülete az óvoda pedagógiai programját …………………számú határozatával elfogadta. Az elfogadásról jegyzőkönyv készült, a dokumentum melléklete.

………………………………………………… Dr. Lakatos Tiborné a nevelőtestület képviselője

Bősárkány,2013…………………………

A bősárkányi Tündérfátyol Óvoda Pedagógiai Programját az intézményvezető jóváhagyta:

………………………………………………. Szűcs Lászlóné óvodavezető

Bősárkány,2013…………………..

A pedagógiai Program elfogadásához a Képviselő –testület illetve a fenntartó jóváhagyásához nincs szükség, mivel anyagi vonzata nincs a módosításnak.

67

18. Érvényességi rendelkezések

A Pedagógiai Program érvényességi ideje: 2013 szeptember 01-től-határozatlan ideig.

A Pedagógiai Program bevezetésének menete: 2013. szeptember 01-től minden gyermekcsoportban.

68