A Bozóky Mihály Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

A Bozóky Mihály Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

Hatályos: ………………………………..

Jóváhagyta: ………………………………… Kelt: …………………………….

Tartalom Bevezető I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb – a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó - szabályozások 1. Az intézmény neve 2. Az intézmény székhelye 3. Az ellátandó alaptevékenységek 4. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok 5. Felügyeleti szerv 6. Alapító szerv neve és címe 7. A fenntartó szerv neve és címe 8. Az intézményvezető kinevezési rendje 9. Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások 10. Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság 11. Az intézmény megszüntetése 12. Az intézmény költségvetési szervként való működéséből fakadó további szabályozás Mellékletek az I. részhez A gazdálkodással kapcsolatos egyéb szabályok Állami feladatként ellátott alaptevékenységek A feladatellátás rendjének szabályozása A szervezeti egységek vezetőinek képviseletei jogosítványai

2

A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások

3

II. rész A nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó szabályok 1. Működés rendje - gyermekek, tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, - a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel 4. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje 5. A vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, valamint az óvodai, iskolai kollégiumi szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája 6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó rendelkezések 7. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás 8. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 9. A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések 10. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 11. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 12. Az intézményi védő, óvó előírások 13. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők 14. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel

4

15. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 16. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések Mellékletek a II. részhez 1. A pedagógiai szakszolgálatok működési rendje 2. A Bozóky Mihály Áltlános Iskola Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata III. rész Az iskolára vonatkozó további szabályok 1. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelem elbírálásának elvei 2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái 3. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) 4. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 5. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái 6. A tanulók jutalmazásának elvei és formái 7. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

5

Bevezető Az intézmény – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (1) bekezdése, valamint a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4. § alapján e szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A Szabályzatot az 1993.évi LXXIX. törvény 40. § (2) bekezdése alapján az intézmény vezetője készítette el. A szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé.

6

I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb – a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó –

szabályozások

7

1. A költségvetési szerv neve: Bozóky Mihály Általános Iskola OM azonosító: 031884 2. Az intézmény székhelye és telephelye(i): Az intézmény székhelye: 2028 Pilismarót, Rákóczi u. 14 Az intézmény telephelye: 2028 Pilismarót, Esztergomi u. 29. 3. Ellátandó alaptevékenységek 3.1. Az ellátandó tevékenységek leírása az alapító okirat szerint: alapfokú nevelés/oktatás, tehetséggondozás és felzárkóztatás (szakkörök, korrepetálások), integrációs nevelés/oktatás, felzárkóztató nevelés/oktatás kis létszámú csoportban, osztályban, enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek oktatása, nevelése, tanulók szervezett étkeztetése, munkahelyi vendéglátás, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, testvér- é s sportkapcsolatok létesítése más intézményekkel, diáksportkör, különféle rendezvények lebonyolítása, tanórán kívüli foglalkoztatás, nyári táborozás szervezése az intézmény tanulói részére, oktatási szünetben az iskola helyiségeinek bérbeadása, tanulmányi és szaktárgyi versenyek, napközis foglalkozások, tanulószobai foglalkozások, a tanítás kezdet előtti felügyelet, diákönkormányzat működtetése, iskolai könyvtári tevékenység. 3.2. Az intézmény által ellátandó feladatok szakfeladat megjelöléssel: Szakfeladat száma 801214 805113 801225 751768 805212 924036 551371 552323 552411 805410 805915

Megnevezése Általános iskolai oktatás Napközi otthonos ellátás Gyógypedagógiai ellátás Intézményi vagyon működtetése Logopédiai ellátás (pedagógiai szakszolgálat) Diáksport Gyermek-, tanuló felügyelet, készenlét Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi vendéglátás Pedagógiai szakmai szolgáltatás Oktatási célok, egyéb feladatok

3.3. Szakágazati besorolása: oktatás 4. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok A szerv a gazdálkodása megszervezésének módjára tekintettel: részben önállóan gazdálkodó intézmény. Részben önállóan gazdálkodó jogkör esetén a gazdálkodási jogkörrel kapcsolatos további szabályokat az SZMSZ I. részéhez csatolt melléklet tartalmazza. 5. Felügyeleti szerv: Az alapított szerv felügyeleti szerve: Pilismarót Község Önkormányzat Képviselő-testülete. 6. Alapító szerv neve: Pálos - rend 7. A fenntartó szerv neve és címe: A fenntartó szerv neve és címe: Pilismarót Község Önkormányzata 2028 Pilismarót, Rákóczi u.15.

8

8. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési (megbízási ) rendje A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul: a) A pályáztatás Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a jegyző köteles elvégezni. A pályázati felhívást legalább: - az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában legalább 1 alkalommal kell, b) Az intézményvezetői megbízás Az intézményvezetői megbízást az alapító helyi önkormányzat képviselő-testülete adja. (A megbízással kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek a véleményét.) A megbízás 5 évre, illetve tanévre szól. 9. Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások: 9.1. Az intézmény oktatási funkciót tölt be. 9.2. Az iskolai évfolyamok száma: 1-8 évfolyam 9.3. Az intézménybe felvehető maximális gyermek, tanulólétszám: 225 fő. 9.4. Az intézményben folytatható reklámtevékenységre vonatkozó előírások: Az (általános iskolai oktatást folyatató) intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. 10. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság Alapításkor az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon az alapító tulajdona. A vagyon feletti rendelkezési jogosultság az alapító okiratban meghatározott, valamint az intézmény működése során keletkező vagyontárgyak esetében elsősorban az alapítót illetik meg. Az intézményvezetőnek az egyes vagyontárgyakkal kapcsolatos bérbeadási, értékesítési jogosultságait az alapító okirat melléklete tartalmazza. 11. Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító határozattal dönt. A határozatnak tartalmaznia kell:  a vagyon további sorsáról való rendelkezést,  a feladatellátás további módját,  A közalkalmazottak munkaviszonyáról szóló rendelkezést.

9

12. A szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó további szabályozás A szabályozásra az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 10. § (5) bekezdése alapján kerül sor. 12.1. Az alapító okirat: - kelte: 2003. 12.17. - száma: 100/2003. (XII.17.) 12.2. Az állami feladatként ellátott alaptevékenységet, benne elhatároltan a kisegítő, kiegészítő tevékenységeket, valamint az azokat meghatározó jogszabály(ok) megjelölését, az alaptevékenységek forrásait, valamint az alaptevékenység feladatmutatóit az I. részhez tartozó 1. számú melléklet tartalmazza. 12.3. Az intézmény szervezeti felépítési és működési rendszere, ezen belül a szervezeti egységek, telephelyek megnevezése 12.3.1. Táblázat a költségvetési szerv szervezeti felépítésérő 12.3.2. Táblázat az egyes vezetői szintekhez tartozó munkakörökről és a munkakörökben foglalkoztatható létszámról 12.3.4. A szerv működési rendszere A szervet az intézményvezető irányítja, ő legfelsőbb vezető. A szerven belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltség, - illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség. A szerven belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: - vezetők, - illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. 12.4. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok: a számlavezető pénzintézet neve: Raiffaisen Bank Rt. a számlavezető pénzintézet címe: 2500 Esztergom, Széchenyi tér  a bankszámla száma és neve: • költségvetési elszámolási számla száma: 12025000 – 00208790 - 00100003

 

12.5. A szerv általános forgalmi adó alanyisága: általános szabályok szerinti áfa alany. 12.6. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírásokat, feltételeket az ÖMIP szabályozza. A tervezési, beszámolási feladatokat ellátó személy: az intézményvezető. 12.7. A feladatellátás rendjének szabályzatát az I. rész 3. számú melléklete tartalmazza. 12.8. A szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványai, melyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el az I. rész 4. számú melléklete tartalmazza.

10

12.3.1. A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája a következő:

Legfelsőbb vezetői szint

A szervezeti szintnek megfelelő lehetséges vezető beosztások Intézményvezető

Magasabb vezetői szint

Intézményvezető helyettes

Lehetséges szervezeti szintek

Középvezetői szint

A konkrét vezetői beosztások megnevezése Fábiánné Gyimesi Lívia

Munkaközösség-vezetők Diákönkorményzat MIP

Fuzikné Dakos Éva Dávid Éva, Nyers Lajosné Piatrikné Fets Ibolya Dávid Éva

12.3.2. Az egyes vezetői szintekhez tartozó munkakörök és a munkakörökben foglalkoztatható létszám Vezetői szintek

A vezetőknek közvetlenül alárendelt munkakörök Pedagógusok

Létszám

Csatolt munkakör

Összesen

19

0

19

Igazgató - 1-4. évfolyam - 5-8. évfolyam - gyógypedagógiai - diáksport - iskolai könyvtár - gyermekvédelem - napközi Igazgatóhelyettes Technikai alkalmazottak - gondnok, fűtő, karbantartó - takarító - konyha - büfé - iskolatitkár

6 7 2,5 0,5 0,5 0,5 2 7

7

2 2,5 2 x 0,5 0,5 1

11

Mellékletek az I. részhez

12

1. számú melléklet A gazdálkodással kapcsolatos egyéb szabályok - az alapító okiratnak megfelelően 1. A intézmény – külön megállapodásban rögzített – pénzügyi-gazdálkodási feladatainak ellátására köteles önállóan gazdálkodó költségvetési szerv  

neve: Pilismarót Község Önkormányzata, székhelye: 2028 Pilismarót, Rákóczi u.15.

2. Az önállóan, illetve a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv közötti munkamegosztás van. 3. Az intézmény előirányzatok feletti rendelkezési jogosultsága: Az intézmény az előirányzatok feletti jogosultság szerint részjogkörű. Az előirányzatok feletti részjogkör gyakorlásának rendjét Pilismarót Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/93. (III.24.) az önkormányzati tulajdon- és vagyongazdálkodásról szóló rendelete szabályozza. 4. Az intézmény költségvetése Az intézmény költségvetése – jól elkülöníthető módon – beleépül az 1. pontban meghatározott önállóan gazdálkodó intézmény költségvetésébe, azaz a fenntartó önkormányzat költségvetési rendeletében kerül meghatározásra. 5. A fenntartó költségvetésében az intézményi költségvetés 2. főcím 2.1 (általános iskola) és 2.2. (napközi) alcímeken szerepel.

13

2. számú melléklet Állami feladatként ellátott alaptevékenységek Alaptevékenység

Alaptevékenységen belül a kisegítő, kiegészítő tevékenység megnevezése

Száma

Neve

55137-1

Gyermek-, tanuló felügyelet, készenlét

55232-3

Iskolai intézményi étkeztetés

55241-1

Munkahelyi vendéglátás

büfé, étterem üzemeltetése

75176-8

Intézményi vagyon működtetése

vagyon üzemeltetés, pénzügyiszámviteli tevékenység, gondnoki tevékenység, takarítás, karbantartás, gépjármű üzemeltetés, szállítás, raktározás,

80121-4

80511-3

Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás Fogyatékos tanulók nappali rendszerű, általános műveltségét megalapozó iskolai oktatása Napközi-otthoni és tanulószobai ellátás

80521-2

Pedagógiai szakszolgálat

80541-0

Pedagógiai szakmai szolgáltatás

92403-6

Diáksport

80591-5

Oktatási célok és egyéb feladatok

80122-5

Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabály*

Ötv., Okt. törvény Ötv., Okt. törvény

Ötv., Okt. törvény Ötv., Okt. törvény

logopédiai ellátás, fejlesztés (dyslexia, dyscalculia, stb.)

Ötv., Okt. törvény Okt. törv., Okt. törv.,

Diáksportkör, tömegsport, mindennapos testnevelés, gyógytestnevcelés

Okt. törv.

Az alaptev

forrá

(Ha a forrás nem saját forrás kerül

térítési díj normatív állam üzemeltetésse bevét a tevékenys meglévő k kihasználásáva bevétetek: szállítási normatív hozz saját f normatív hozz saját f

állami hozzáj egyéb állami hozzáj egyéb saj állami hozzáj egyéb saj Állami hozzá egyéb saj

a feladattal k bevételek, és

*A megjelölt oszlopban található jogszabályok: - Ötv.: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. - Okt. törvény: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. - Hatásköri törvény: a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről, - 1993. évi CX. tv.: a honvédelemről szóló 1993. évi CX. tv., - Államig. eljárási tv.: az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv., - Gyermekv. tv.: a gyermekek védelméről és a gyámügyi eljárásról szóló 1997. évi XXXI. tv., - 2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. - 1999. évi XLIII. tv. a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv., - 1997. évi CXI. tv. a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1997. évi CXI. tv

14

3. számú melléklet A feladatellátás rendjének szabályzata A szabályzat célja, hogy a – többször módosított – 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (5) bekezdése alapján szabályozza a szerv feladatellátásának (költségvetési kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok között tartását biztosító): a) feltétel- és követelményrendszerét, b) folyamatát, kapcsolatrendszerét, c) a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárását és dokumentumainak leírását.

1. A feladatellátás feltétel- és követelményrendszere a) Feltételrendszer 1. Csak olyan feladatot lehet ellátni, mely a szerv tevékenységi körébe tartozik. 2. A feladatellátásnál mérlegelni kell a lehetséges feladat-megoldási módokat. Ha adott feladatot többféle módon (eszközzel) el lehet látni, vizsgálni kell annak: - költségvetési bevételekre, - költségvetési kiadásokra, - illetve a bevételek és kiadások ütemezésére gyakorolt hatását. Csak akkor lehet a korábbi feladat-ellátási módtól (eszköztől) eltérő feladat-ellátási módot (eszközt) választani, ha annak összességében több kedvezőbb hatása van, mint kedvezőtlen azaz: - a költségvetési bevételeket: - növeli, - nem változtatja, - a kiadások csökkenésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben csökkenti, - a költségvetési kiadásokat: - csökkenti, - nem változtatja, - a bevételek növekedésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben növeli. - a bevétek és kiadások ütemezése: - nem változik, - kedvezőbben alakul, - kedvezőtlenebben alakul, de úgy, hogy az összességében nem befolyásolja hátrányosan a feladatellátást. 3. Amennyiben adott feladatellátás körülményei jelentősen megváltoznak (a feladat bevételeinek, illetve kiadásainak elérik a 25 %-át, illetve összegszerűen a 300 ezer forintot), akkor arról a felügyeleti szervet haladéktalanul tájékoztatni kell.

15

b) Követelményrendszer 1. A feladatellátást a teljesítmények oldaláról kell megközelíteni. 2. A feladatellátást a feladatellátással kapcsolatos bevételek és kiadások (azaz költségvetési) oldaláról, valamint az elért teljesítmények oldaláról évente legalább egy alkalommal, a költségvetési koncepció készítése időszakában vizsgálni kell. 3. A felügyeleti szerv által kezdeményezett vizsgálat során aktívan, segítőkészen közre kell működni. 4. A tartósan (3 éven túl) jelentős költségvetési kiadással, és az összehasonlítások alapján alacsonyabb, vagy közel azonos elért teljesítmények esetében az adott feladat esetében gondoskodni kell a kedvezőbb a feladat-ellátási mód (eszköz/szervezet) felkutatásáról. A változást követően javulnia kell: - az adott feladattal kapcsolatos költségvetési kiadások és bevételek mérlegének, és/vagy - az elért teljesítménynek. 5. Amennyiben a szerv költségvetése csak a fenntartó által adott jelentős működési többlettámogatással kerül egyensúlyba egymást követő két éven belül, akkor gondoskodni kell a szerv alapfeladatokon kívüli önként vállalt feladatainak csökkentéséről, illetve megszüntetéséről. A feladatcsökkentésre a szerv vezetője és gazdasági vezetője együtt tesznek javaslatot. 2. A feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere a) A feladatellátás folyamata A feladatellátás folyamata a következő:  a feladat ellátásának szabályozása: • alapító okiratban, • SZMSZ-ben,  a feladatellátás szakmai és szervezeti hátterének megteremtése és folyamatos biztosítása: • a feladatellátással kapcsolatos költségvetési kiadások tervezése, • a feladatellátással kapcsolatos költségvetési bevételek tervezése, • a feladat ellátásáért felelős személy, személyek kijelölése, • a feladatellátás szervezése, irányítása, a gazdálkodás bonyolítása; • a feladatellátás pénzügyi és teljesítmény ellenőrzése. 1. A feladatot ellátni csak úgy lehet – lásd feltétel és követelményrendszer – ha: • az adott feladatellátás szerepel a szerv alapító okiratában; • a feladatellátással kapcsolatos részletesebb előírások szerepelnek a szerv SZMSZében, megjelölve a feladatellátáshoz tartozó tevékenység szakfeladat megjelölését, a vonatkozó jogszabályi hivatkozást, a feladatellátás forrását, s ha van, a feladatmutatót.

16

2. A feladatellátás érdekében meg kell szervezni, illetve folyamatosan biztosítani kell a szakmai és szervezeti hátteret. A költségvetés tervezés időszakában meg kell határozni:  az eszköz (vagyontárgyak beszerzési, felújítási) szükségletet,  a működéshez szükséges dologi kiadásokat,  a feladatellátás kapcsán felmerülő személyi kiadásokat, és a személyi juttatások utáni járulék kiadásokat,  a feladatellátással kapcsolatban a szervet megillető bevételeket. Gondoskodni kell a feladatellátó szervezet folyamatos működéséről, a felelős személy, illetve személyek kijelöléséről, a szervezet részletes működési leírásáról, egyéb, a tevékenységgel kapcsolatos szabályozások elkészítéséről. A feladatellátás érdekében a felelős vezetőknek gondoskodniuk kell a feladatellátás szervezéséről, irányításáról. A feladatellátással kapcsolatos gazdálkodás bonyolítása során a költségvetési terv adatokra kell támaszkodni. 3. A feladatellátás során biztosítani kell a folyamatos, vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés működését. Az esetleges hibákat, helytelen mozzanatokat minél előbb meg kell szüntetni. A feladatellátás kapcsán el kell végezni a teljesítményvizsgálatot. Amennyiben a feladatellátás nem az elvárt teljesítményt mutatja, vizsgálni kell az okokat, s ha szükséges, módosítani kell a feladatellátás: - pénzügyi területén, - módján (eszközein). b) A feladatellátás kapcsolatrendszere A feladatellátás kapcsolatrendszerének fontosabb elemei:  a feladatellátás során a feladatellátással kapcsolatos vezető felelős a költségvetési tervezéskor: • a kiadások teljeskörű szerepeltetéséért, a javasolt előirányzatok részletes kidolgozásáért, - különös tekintettel a feladat folyamatos, biztonságos ellátására; • a bevételek megalapozott tervezéséért, részletes indoklásáért, különösen a fix, előre jól tervezhető bevételek esetében.  A javasolt előirányzatok alapján kerül kidolgozásra a végleges terv.  A tervjavaslat elkészítéséhez szükségesek a könyvviteli adatok, valamint a kötelezettségvállalások részletes ismertetése, az ezen adatokat alátámasztó kimutatások, listák biztosítása a feladatellátók számára.  a feladatellátás során a gazdasági szervezet vezetője felelős a gazdálkodás előirányzatok között tartásáért. Ehhez szükséges a szervre lebontott elemi költségvetés, valamint az aktuális könyvelési adatok ismerete.  Az előirányzatok szerinti gazdálkodáshoz használni kell a szervre lebontott előirányzatfelhasználási ütemterv adatait is.

17

A feladatellátást úgy kell megszervezni, hogy összességében hatékony, költségvetési kiadásokkal takarékos gazdálkodás történjen. Ki kell használni a felesleges kapacitások rejtette lehetőségeket, lehetőség szerint szerven belül, de a különböző feladatok érdekében, ha ez költségvetési kiadási megtakarítást eredményez. (Pl.: készletbeszerzések, árubeszerzésekkel kapcsolatos szállítás; egyes szolgáltatások egy időben való igénybevétele /karbantartásnál csak 1 kiszállás jelenik meg költségként/, stb.) 3. A szabályzat hatálya A szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépés napjától kell alkalmazni. Kelt: ………………………………….. ……………………….. a szerv vezetője

18

4. számú melléklet A szervezeti egységek vezetőinek képviseleti jogosítványai

A szervezeti egységek vezetőinek a következő jogosítványai vannak arra, hogy költségvetési szerv képviselőjeként eljárjanak: A jogosítvány címzettje:

megnevezése:

Fábiánné Gyimesi Lívia Fuzikné Dakos Éva

aláírás, bélyegző használat aláírás, bélyegző használat

Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata:  Hosszú bélyegző: Bozóky Mihály Általános Iskola 2028 Pilismarót, Rákóczi u.14.

 Körbélyegző Bozóky Mihály Általános Iskola 2028 Pilismarót, Rákóczi u.14.

Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak:  Fábiánné Gyimesi Lívia  Fuzikné Dakos Éva  Rajczy Edina

igazgató igazgatóhelyettes iskolatitkár

19

5. számú melléklet A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások A költségvetési tervezés 

A költségvetési tervezéskor az elfogadott koncepciót kell alapul venni.



Amennyiben a képviselő-testület a koncepció elfogadásakor a szerv költségvetése összeállítására vonatkozóan állapított meg külön irányelveket vagy szempontokat, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a szerv vezetője és a tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.



A szerv költségvetési terv javaslatát a szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze.



Ha a képviselő-testület a költségvetését a szerv, intézmény költségvetését érintő módon (nem az eredeti javaslat szerint) hagyja jóvá, illetve az ülésén megadott szempontok szerint a költségvetés újratárgyalásáról döntött, akkor a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik a költségvetés megfelelő átdolgozásáról.



Az elfogadott költségvetés alapján a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az intézmény elemi költségvetésének a költségvetési rendeletnek megfelelő elkészíttetéséről. E feladat ellátási határideje a költségvetési rendelet elfogadását követő 2 hét.

A költségvetés végrehajtásának szabályai 

A költségvetés végrehajtásának részletes, adott évre vonatkozó szabályait a szervre vonatkozóan is a költségvetési rendelet tartalmazza.



A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni: az egyes előirányzatok felhasználásakor, az egyes előirányzatok módosításakor.

 A költségvetés végrehajtásakor az előirányzat-felhasználási ütemtervet kell alapul venni. 

Az előirányzat-felhasználási ütemterv adatait legalább negyedévenként teljes körben összehasonlítani, illetve egyeztetni kell a tényadatokkal.



Szükség esetén intézkedési tervet kell készíteni, illetve jelentősen megváltozott körülmények esetén újra el kell készíteni az előirányzat-felhasználási ütemtervet.

20

II. rész A nevelési oktatási intézményre vonatkozó szabályok

21

1. A működés rendje 1. Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet (közösség), a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat, gyakorlati képzés esetében, ha a képzés nem az iskolában folyik, a gyakorlati képzés szervezőjének véleményét. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni:  az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,  a szünetek időtartamát,  a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját,  az évi rendes diákközgyűlés idejét,  a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Az iskolai tanítás nélküli munkanapon - szükség esetén - gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. 2. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény szorgalmi időben – tanítási napokon:  reggel 7 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 18 óráig van nyitva. Az intézmény fent szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. 3. A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Az igazgató és igazgatóhelyettes délutánonként felváltva van jelen az intézményben. A délutáni benntartózkodás rendjét az éves munkaterv rögzíti. 4. Pedagógusok munkarendjének helyi szabályai: A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógusok heti teljes munkaideje 40 óra, mely a kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll.  A pedagógusok napi munkarendjét - felügyeleti és helyettesítési rendjét – az igazgatóhelyettes állapítja meg az órarend függvényében. A konkrét napi 

22







   

munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetés tagjai a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. Az intézményi, községi és egyéb rendezvényekre (ünnepélyek, tanulmányi versenyek, műsorok) való megfelelő színvonalú felkészülés a felkészítő pedagógus felelőssége. Az intézmény adott tanévre vonatkozó eseménynaptárának összeállításakor figyelembe kell az egyéni terhelhetőséget, a pedagógusok és tanulók egyenletes terhelését. A intézmény rendezvényein a tanulók és pedagógusok jelenléte kötelező. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén - illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt, annak helyén - megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 15 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, vagy helyettesének, hogy helyettesítéséről intézkedni lehessen. A hiányzó pedagógus köteles az iskolába tanmeneteit, vagy a soron következő tanítási anyagot / anyagokat eljuttatni, hogy a helyettesítő pedagógus biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 2 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására. A tanórák (foglalkozások elcserélését az igazgatóhelyettes is engedélyezheti.) A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógusok hiányzása esetén - lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust időben (legkésőbb a helyettesítést megelőző napon) bízták meg a helyettesítési feladattal, köteles szakórát tartani, a tanmenet szerint előrehaladni.

5. Az intézmény tanulóinak munkarendje: Az iskola házirendje tartalmazza a tanulók jogait, kötelességeit, munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. 6. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, lobogóval, az osztálytermeket, szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az iskola minden tanulója és dolgozója felelős: ⇒ ⇒ ⇒ ⇒

a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energia-felhasználással való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

Az intézmény létesítményeinek használatáról a házirend rendelkezik. 7. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje

23

Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) az igazgató dönt.

24

2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, valamint a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények:  fogja át a pedagógiai munka egészét,  segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását,  a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére,  támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását,  a szülői közösség, és a tanuló közösség (iskolaszék, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását,  biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát,  támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását,  hatékonyan működjön a megelőző szerepe. 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézmény vezetője, b) az intézményvezető helyettese. A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely témájú területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: dokumentumelemzés, óralátogatás, felmérés, interjú, kérdőív, stb. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzését az éves munkatervben rögzíti.

25

3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére,akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel

1.Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: 

külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a tanuló elvitelére jogosult személy az erre szükséges időtartamig. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet.

 külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: • a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, • minden más személy. A külön engedélyt az iskola valamely vezetőjétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.  Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: • a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, • a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. 2. Az intézményben a vagyonvédelmet és a tanulók védelmét portaszolgálat is biztosítja. A portaszolgálat működését a házirend tartalmazza. 3. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. 4. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató vagy az igazgatóhelyettes tehet. 5. A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét a munkaterv rögzíti.

26

4. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére vonatkozó rendelkezéseket. A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a:  vezetői,  vezetőhelyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy  az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia;  az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az 4/1. számú mellékletben megjelölt személynek kell ellátnia. A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások:  a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető-helyettes helyett,  a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott,  a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

A vezető, illetve a vezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell Fábiánné Gyimesi Lívia igazgató Fuzikné Dakos Éva igazgatóhelyettes Dávid Éva munkaközösség-vezető

A helyettesítő megnevezése Fuzikné Dakos Éva igazgatóhelyettes Dávid Éva munkaközösség-vezető Nyers Lajosné munkaközösség-vezető

27

5. A vezetők és az iskolaszék valamint az iskolai szülői szervezetet (közösség) közötti kapcsolattartás formája és rendje 1. A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás A nevelési-oktatatási intézmény vezetőjének feladata az iskolaszékkel való együttműködés. Az együttműködés és kapcsolattartás során:  a vezetők feladata az iskolaszék jogainak gyakorlásához szükséges: • információs bázis megadása (Az információ bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítását, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek az iskolaszék jogainak /pl. véleményezési, javaslattevő, illetve egyetértési/ gyakorlásához szükségesek.), • iskolai helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal;  az iskolaszék feladata, hogy éljen a jogszabály és az iskola más, belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával: • segítse az intézmény hatékony működését, • támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét. Az iskolaszék kiemelt feladata, hogy: javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen: • az intézmény irányítását érintő kérdésekben, • a vezető személyével kapcsolatos kérdésekben, • az intézmény egészét, vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben;  egyetértési jogot gyakoroljon • a jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor, • a házirend elfogadásakor, • a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor; • a házirend elfogadásakor.  éljen vélemény-nyilvánítási lehetőségével: • a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. E jog gyakorlásához az iskola vezetője, illetve az általa kijelölt pedagógus köteles tájékoztatást adni. A tájékoztatás adása az iskolaszék kérése alapján történhet. A tájékoztatás kérésére vonatkozó szabályokat melléklet tartalmazza.



Az iskolaszék és a vezetők kapcsolattartási formái:    

szóbeli személyes megbeszélés, értekezletek, a nevelőtestület összehívása az iskolaszék által, írásbeli tájékoztatók,  az iskolaszék nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek,  dokumentum, irat az iskolaszék által gyakorolt jogok írásba foglalásával.

2. A vezetők és a szülői szervezet 28

Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hoztak létre, melynek neve: Szülői Munkaközösség. A szülői szervezet élén a szülői munkaközösség elnöke áll. A vezetőknek biztosítani kell, hogy a szülői szervezet:

 az iskolai nevelési év rendjét annak elfogadása előtt véleményezze (a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 nap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra);  amennyiben az iskolában iskolaszék nem működik, véleményt mondhasson a nevelésioktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásáról. A véleményalkotásra legalább 5 napot kell biztosítani;  a szülői szervezet munkáját a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus, valamint az osztályfőnökök kiemelten támogatják. A szülői szervezet köteles a véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni.

29

6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségre, - az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - pedagógiai program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása. A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit: 1.) döntési jogkörét: a) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; b) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; c) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; d) a házirend elfogadása; e) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; f) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; g) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; h) jogszabályban meghatározott más ügyek. 2. Véleménynyilvánítási jogkörét: a) a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, b) a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, c) az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, d) az igazgatóhelyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, e) a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében, f) a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, g) az iskolai felvételi követelmények meghatározásnál, h) más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. 3.) Javaslattételi jogkörét – a nevelési-oktatási intézmény működösével kapcsolatos – valamennyi kérdésben. A nevelőtestület nem kívánja jogköreit átruházni.

30

7. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel:  a fenntartóval,  más oktatási intézményekkel,  az intézményt támogató szervezetekkel; b) a gyermekjóléti szolgálattal; c) az egészségügyi szolgáltatóval; d) egyéb közösségekkel:  az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival,  a település egyéb lakosaival. A) Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás 1. A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki:  az intézmény átszervezésére, megszüntetésére,  az intézmény tevékenységi körének módosítására,  az intézmény nevének megállapítására,  az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.),  az intézmény ellenőrzésére:  gazdálkodási, működési törvényességi szempontból,  szakmai munka eredményessége tekintetében,  az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint  a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében,  az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Az intézmény és a fenntartó kapcsolat tartásának lehetséges esetei pl.:  az intézmény SZMSZ-e jóváhagyása és módosítása,  a nevelési/pedagógiai programja jóváhagyása. A fenntartóval való kapcsolattartás formái:  szóbeli tájékoztatás adás,  írásbeli beszámoló adása,  egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel,  a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából,

31

 speciális információ szolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. 2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek:  szakmai,  kulturális,  sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái:  rendezvények,  versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor. 3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy:  a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény  anyagi helyzetéről,  támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről,  az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. B) A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a:  gyermekjóléti szolgálattal, illetve  gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, 32

esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. C) Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében tervezni kell. D) Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek felsorolását a 8/1. sz. melléklet tartalmazza. Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek

Az intézményi kapcsolat típusa

A kapcsolatot jelentő szervezet neve és címe

1. Fenntartó:

Pilismarót Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Pilismarót Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2028 Pilismarót, Rákóczi u.15.

2. Más oktatási intézmény:

Mesevár Óvoda Pilismarót Szivárvány Óvoda Dömös Áprily Lajos Általános Iskola Visegrád Móra Ferenc Általános Iskola Tokod Esztergom város általános- és középiskolái Pilismarótért Alapítvány 2028 Pilismarót, Rákóczi u. 15.

3. Intézményt támogató egyéb szervezetetek

Pilismarót gazdálkodó szervezetei Egyéni vállalkozók 4. Gyermekjóléti szolgálat

ÖNO Pilismarót Községi Önkormányzat Gyermekjóléti Szolgálata Pilismarót, Rákóczi u.15.

5. Egészségügyi szolgáltató

Egészségügyi és Szolgáltató Bt. Dr. Hunyadi Mátyás háziorvos Marcel Bt. Dr. Marcel Edit fogorvos

6. Külföldi kapcsolatok

Léva Garamkövesd Hirschberg

33

34

8. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét az ünnepély, megemlékezés nevének és az irányadó, hozzávetőleges időpontjának megjelölésével a 9/1. számú melléklet tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények, - egyéb kulturális versenyek, - egyéb sport versenyek, - egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). Az intézmény hagyományai érintik: - az intézmény ellátottjait (gyermekeket/tanulókat), - a felnőtt dolgozókat, - a szülőket. A hagyományápolás érvényesülhet az intézményben: - jelkép használatával (zászló, jelvény stb.), - tanulók/gyermekek ünnepi viseletével, - az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.

35

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az ünnepély típusa Nemzeti ünnepeink iskolai megünneplése Nemzeti ünnepeink községi megünneplése Egyéb iskolai ünnepségek A diákönkormányzat ünnepei Iskolai nagy ünnepélyek

Az ünnepély megnevezése Október 6. Október 23. Március 15. Október 6. Október 23. Március 15. Augusztus 20. Karácsony Anyák napja Polgáravató Marótia Köztársaság elöljáróinak avatása Ünnepélyes tanévnyitó Ballagás Ünnepélyes tanévzáró

Az ünnepély várható ideje

Az ünnepély szintje

Az ünnep napja, vagy az azt megelőző munkanap

iskolai

Az ünnep napja, vagy az azt megelőző munkanap

községi

Karácsony előtti utolsó tanítási hét Május első hete május szeptember

osztályonkénti, iskolai

Szeptember 1. A tanév utolsó szombatja

osztályonkénti iskolai iskolai

Az intézmény jelkép, viselet, egyéb külső jegy, mint hagyomány ápolásának, használatának leírása

Megnevezés Marótia Köztársaság jelképei, szimbólumai A tanulók ünnepi viselete

Leírás zászló, embléma, tagsági igazolvány, színes kendő fehér felsőrész (ing/blúz), sötét szoknya / nadrág

36

Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények A rendezvény szervezői

Más oktatási intézmények, egyéb szervezetek

A rendezvény neve

Áprily napok rendezvényei - sportversenyek - rajzpályázatok - zenei versenyek

A rendezvénnyel érintettek köre

A rendezvény várható időpontja

Alsó-, felső tagozatos diákok kiírásnak megfelelően

ősz tavasz

Pályázó tanulók

Egyéb tanulmányi versenyek, pályázatok

Pályázó tanulók

alkalomszerű

Zrínyi Ilona matematika verseny

Pályázó tanulók

február

Levelezős tanulmányi versenyek

Pályázó tanulók

egész tanév

Dunakanyar-kupa (IS-IS Napok)

Saját és más iskolák tanulói a kiírásnak megfelelően

tavasz

Ének Ünnepe (IS-IS Napok)

Saját és más iskolák tanulói a kiírásnak megfelelően

2-3 évente tavasszal

Pedagógusok

5 évenként, pedagógusnaphoz kötődően

Tanulók

ősz

Saját Papírgyűjtés rendezvények

Tanulók, szülők

ősz

Mikulás-buli

Tanulók, szülők

december

Karácsonyi hangverseny

Tanulók, szülők, meghívottak

karácsony

Farsangi bál

Tanulók, szülők, meghívottak

február

Meghívott kézművesek, tanulók, szülők

május

Saját rendezvények, melyek más intézmények, más személyek számára is nyitottak

Az iskolában tanító pedagógusok találkozója

Vers-és prózamondó verseny

Kézműves nap (IS-IS Napok)

37

9. A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást akkor kell igazoltnak tekinteni, ha: 1. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – engedélyt kap a távolmaradásra. A szülő tanévenként 3 tanítási napot igazolhat. A szülő a tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt köteles kérni, amennyiben a távollét a jellege miatt előre látható, nem hirtelen esemény. Az előzetes távolmaradási engedély megadásáról, illetve elutasításáról: - a 3 napig terjedő időszakra a tanuló osztályfőnöke, - a 3 napot meghaladó időszakra az intézmény vezetője dönt. A döntésről a szülőt írásban tájékoztatni kell. A döntésnél figyelembe veendő szempontok: - a tanuló mulasztásainak száma és jellege, - a távollétnek a tanuló tanulmányaira gyakorolt várható hatása. A szülő a tanuló előre nem látható mulasztását utólag igazolhatja, ún. igazolási kérelemmel. E kérelem elbírálásának szabályai értelemszerűen megegyeznek az előzetes távolmaradási engedélyre vonatkozó szabályokkal. 2. Ha a tanuló beteg volt, és ezt a tényt a szülő, illetve a tanuló az osztályfőnök felé orvosi igazolás átadásával igazolja. Az igazolást a gyógyult gyermek közösségbe visszakerülésének első napján, legkésőbb az első osztályfőnöki órán kell átadni. 3. A tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. A házirend a tanulók mulasztásával kapcsolatos további kérdéseket részletesen szabályozza. 10. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 1. A térítési díj befizetése A térítési díj befizetésének módja: - készpénz, A térítési díj befizetésének határideje: - minden hónap 15. napja. A befizetés bonyolítási módja:  az intézmény irodájában az iskolatitkárnál, a pénztári óráknak megfelelően. 2. A térítési díj visszatérítése A térítési díj visszatérítése - a következő esedékes térítési díj összegéből levonásra kerül, így külön visszatérítés nem történik, - készpénzben az intézményi jogviszony megszűnését követően történik, az érintett írásbeli értesítését követően.

38

A házirend az intézményi étkeztetéssel kapcsolatos további kérdéseket részletesen szabályozza.

39

11. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles. Az iskolaorvosi, iskolafogászati, védőnői vizsgálatokat az igazgató által előre engedélyezett időpontokban éves ütemterv alapján végzik a szolgáltatók. Az iskola-egészségügyi ellátás az iskolaorvosi, a védőnői, és iskolafogászati szolgáltatásokból áll. a) iskolaorvosi szolgáltatatás Egészségügyi és Szolgáltató Bt. Dr. Hunyadi Mátyás háziorvos 2028 Pilismarót, Köztársaság tér 3. b) védőnői szolgáltatás Pilismarót Község Önkormányzat Védőnői Szolgálata Jászberényi Linda körzeti védőnő 2028 Pilismarót, Köztársaság tér 3. c) iskolafogászat Marcel Bt. Dr. Marcel Edit fogorvos 2027 Dömös, Kossuth L. u. 35.

40

12. Az intézményi védő, óvó előírások

Általános előírások A tanulókkal az iskolai tanítási év, valamint szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás:  az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás,  a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,  a tilos és az elvárható magatartásformák meghatározása. A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az intézmény házirendje szabályozza mindazokat a szabályokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során be kell tartaniuk. 1. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze:  hogy az intézményben keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése kizárólag az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka során, az intézményvezető írásbeli engedélyével végezhető;  hogy az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet;  hogy az intézményben a tanulók jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépeket, eszközöket ne használhassák;  hogy az intézmény tízévesnél idősebb tanulói csak pedagógus felügyelete mellett használhassák, használják a különböző eszközöket, gépeket,  hogy csak pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az intézményvezető feladata. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. A pedagógusok feladata, hogy:  haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős,  gondoskodjanak a tanulók biztonságáról. Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy:  a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb.

41

2. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: 1. Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja. 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:  intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének (nagykorú tanuló esetén a tanulónak) – egy példány megőrzéséről gondoskodik;  ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. 3. Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:  a balesetet azonnal jelenti az intézmény fenntartója felé,  gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról.  Súlyos az a tanulóbaleset, amely:  a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette),  valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését, illetve jelentőmértékű károsodását,  orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,  súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),  a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. 4. Lehetővé teszi az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. 5. Intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógusok feladatai: 1. Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására:  közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában,  e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel,  jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, 3. Súlyos balesetekkel kapcsolatban:  a balesetet azonnal jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről,  közreműködik a baleset kivizsgálásában.

42

4. Közreműködik az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet és diákönkormányzat tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. 5. Intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre, az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. Nem pedagógus alkalmazottak: az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban.

13. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően  haladéktalanul értesíti:  az érintett hatóságokat,  a fenntartót,  a szülőket;  megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen:  a tűz,  az árvíz,  a földrengés,  bombariadó,  egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt.

43

14. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles azokat az ügyeket, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) e szabályzat véleményezési, illetve egyetértési joggal ruházza fel. A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok: a) véleményezési jog:  munkaterv véleményezése – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján,  ha az intézményben nem működik iskolaszék, akkor minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján az iskolaszék egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni – a 11/1994. (VI. 8.) MKM. rendelet 30/A. § alapján,  a tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, az iskolaszék az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményének meghallgatásával – közoktatásról szóló törvény 118. § (5) bekezdése. b) egyetértési jog:  ha nem működik iskolaszék, akkor egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatás adásra vonatkozó szabályozása terén – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. § (5) bekezdése alapján,  az első tanítási óra 8 óránál legfeljebb negyvenöt perccel korábban megkezdése tárgyában – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 9. § (1) bekezdése alapján. A szülő szervezetet – ezen SZMSZ alapján – megillető további jogokat nem határoz meg.

44

15. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles  a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás  rendjét,  formáját,  a vezetők közötti feladatmegosztás rendjét,  a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét. 1. Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás A szervezeti egységek közötti kapcsolttartást a havi szintű munkaértekezletek jelentik. 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Vezetői szint

Szervezeti egység

Rendje és formája - Értekezletek ideje, rendszeressége - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége:

Magasabb vezetői szint (intézményvezető)

„Iskolavezetés” Ig. Igh. Mkv. + DÖK MIP

Ideje Szükség szerint: feladatok előkészítése, folyamatok lezárása értékelése tanév eleje, vége

- Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége:

szükség szerint

- Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége:

„Tantestület”

- Értekezletek ideje, rendszeressége:

havonta

- Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége:

szükség szerint

- Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége:

szükség szerint, legalább tanév elején és végén - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, szükség szerint rendszeressége:

45

- Értekezletek ideje, rendszeressége: Magasabb vezetői szint (intézményvezető helyetes)

„Technikai alkalmazottak”

- Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége:

félévente szükség szerint, feladathoz kapcsolódóan

- Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: - Értekezletek ideje, rendszeressége: „Alsós munkaközösség” - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: Középvezetői szint

- Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége:

- MKV - MIP

2 havonta szükség szerint félévek zárása, feladathoz kapcsolódóan

- Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: - Értekezletek ideje, rendszeressége: „Felsős munkaközösség” - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége:

2 havonta szükség szerint félévek zárása, feladathoz kapcsolódóan

- Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: - Értekezletek ideje, rendszeressége: „MIP”

- Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége:

Szükség szerint, a vizsgált folyamathoz kapcsolódóan

- Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége:

46

3. A vezetők közötti feladatmegosztás

Ellátandó feladatok a vezetők munkaköri leírása alapján

Feladatot ellátó vezető

Nevelőtestület vezetése, irányítása

igazgató

Az oktató-nevelő munka irányítása, ellenőrzés A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, ellenőrzése A rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi- és tárgyi feltételek biztosítása Költségvetés tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok Iskolaszékkel, SZM-mel, diákszervezettel, munkáltatói érdekképviseleti szervekkel való együttműködés A működéssel kapcsolatos dokumentumok elkészítése, végrehajttatása Nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése Gyemek- és ifjúságvédelmi munka irányítása Tanuló és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása Tanügy-igazgatási feladatok megszervezése Tanulói fegyelmi Az igazgatót annak akadályoztatása esetén helyettesíti Ellenőrzi az igazgatói utasítások végrehajtását Részt vesz az iskolai dokumentumok elkészítésében, végrehajtatásában A technikai alkalmazottak munkájának tervezése, szervezése, irányítása Gondoskodik a megszabott adatközlési és egyéb jelentési kötelezettségek elkészítéséről Diákigazolvány, pedagógusigazolvány Az iskola működéséhez szükséges felújítási munkák szervezése, irányítása

igazgató igazgató igazgató

igazgató igazgató

igazgató igazgató igazgató igazgató igazgató igazgató igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes

47

16. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések

A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdéseket. 1) Ha valamely pedagógiai szakszolgáltatást:  gyógytestnevelést,  logopédiai szolgáltatást,  konduktív szolgáltatást az intézmény alapfeladatként szervezi, s arra nem hoz létre szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységet, akkor a nevelési oktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatában – külön fejezetben – szabályozza a pedagógiai szakszolgálat működését. Ilyen külön fejezet csatolásra kerül. (II. rész 1. számú melléklet) 2) Az iskolai könyvtár igénybevételének, működésének szabályait a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6/C. § (2) bekezdése alapján az SZMSZ-ben kell meghatározni. A könyvtárra vonatkozó szabályok külön mellékletként csatolásra kerülnek. (II. rész 2. számú melléklet) 3) A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételeit - mivel van kollektív szerződés - nem az SZMSZ szabályozza. 4) Az 1993. évi LXXIX. törvény 12. § (4) bekezdése alapján a szervnél szabályozni kell az intézmény által megszerzett egyes vagyoni jogok másra történő átruházásakor a tanulót megillető díjazást. Jelen szabályzathoz nem kerül csatolásra a vonatkozó melléklet, mivel ilyen jellegű vagyonátruházás az intézmény vonatkozásában nem fordul elő.

48

A II. rész mellékletei

49

1. számú melléklet:

A pedagógiai szakszolgálatok működési rendjéről

Pedagógiai szakszolgálati (logopédiai ellátás, gyógytestnevelés) feladatokat az intézmény alapfeladatként lát e külső szakemberekkel, megbízási szerződés alapján. Az intézmény biztosítja a szakszolgálat munkájához szükséges feltételeket. A szakszolgálatok éves munkaterv alapján végzik munkájukat.

50

2. számú melléklet A Bozóky Mihály Általános Iskola Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata Az iskolai könyvtárra vonatkozó azonosító adatok:     

Neve: Bozóky Mihály Általános Iskola Könyvtára Címe: 2028 Pilismarót, Rákóczi u. 14. Alapításának éve: 1985. Érvényes bélyegző: Bozóky Mihály Általános Iskola Könyvtára A bélyegző használatára jogosult személy: az iskolai könyvtáros.

Tárgyi feltételek: 

  



A terem az iskola földszintjén található, központi helyen. A szabadpolcos elrendezéshez 20 fős „olvasórész” kapcsolódik. A könyvtárban sem számítógép, sem fénymásoló berendezés nincs. A videolejátszón kívül más audiovizuális eszköz nem áll rendelkezésre. A könyvtár felszereltségének bővítése az iskolai költségvetés függvénye.

Személyi feltételek: könyvtáros tanító látja el fél állásban a könyvtárosi feladatokat. Az iskolai könyvtár fenntartása, felügyelete és szakmai irányítása:  Az iskolai könyvtár az iskola szervezetében működik, fenntartásáról és fejlesztéséről a fenntartó önkormányzat az iskolai költségvetésben gondoskodik.  Az iskolai könyvtár felügyeletét és irányítását az igazgató látja el a nevelőtestület és a diákközösség véleményének, javaslatainak figyelembevételével.  Az iskolai könyvtár a K-EMÖPI szakmai szolgáltató tevékenységének (szaktanácsadás, pedagógiai tájékoztatás, továbbképzés, módszertani segítés) segítségével végzi munkáját.  Az iskolai könyvtár munkájának értékelését az országos szakértői listán szereplő szakember végezheti. Az iskolai könyvtár feladatai:  Gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása.  Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról.  Tanórai foglalkozások – „könyvtári órák” – tartása.  Az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása.  Könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve az ingyenes- és tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését is. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai:    

Tanórán kívüli foglalkozások tartása. Más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása. Részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információ cserében. Közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. 51

A könyvtárhasználat szabályai: Az iskolai könyvtár fő feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye a gyűjtemény használatát. Használatra jogosultak: az iskola tanulói, pedagógusai. A használat módjai: helyben-használat, kölcsönzés, csoportos használat. A könyvtár szolgáltatásai:  Alapszolgáltatások:     

egyéni és csoportos helyben-használat, a könyvtári állomány kölcsönzése, tájékoztató szolgálat (olvasószolgálat) • tanulók • pedagógusok az önálló ismeretszerzésre, olvasásra, könyvtárhasználatra nevelés csoportos formái, az ingyenes és/vagy tartós tankönyvek, segédkönyvek gyűjtése, nyilvántartása, kezelése, kölcsönzése.

 Kiegészítő szolgáltatások:  Kiállítások rendezése,  Vetélkedők szervezése. A könyvtár házirendje:  Az iskolai könyvtár használatára jogosult az iskola valamennyi tanulója, dolgozója, az iskola volt tanulói.  A használat módjai: helyben használható egyénileg és csoportosan a könyvtár egész állománya. Beiratkozási díjat nem kell fizetni, és nem kell külön beiratkozni. Az adott tanévben történő első kölcsönzés jelenti egyben a beiratkozást is.  A kölcsönzés feltételei:  Tankönyvet, kézikönyvet egész tanévre kölcsönözhet a pedagógus, illetve a tanuló, a darabszám nincs korlátozva.  A szaktanárok korlátozatlan számú dokumentumot kölcsönözhetnek.  A fentieken kívül a tanulók egyszerre 2 db könyvet kölcsönözhetnek, ezt 1 hónapon belül vissza kell hozni.  Tanév végén minden olvasó minden könyvet köteles a könyvtárba visszahozni.  Az iskolából távozó tanuló köteles könyvtári tartozását rendezni.  Az állomány védelme érekében minden tanuló (illetve annak szülője) és dolgozó anyagi felelősséget köteles vállalni az általa kölcsönzött könyvekért. Az elveszett illetve megrongálódott könyv helyett cserekönyvet kell hozni, illetve a könyv értékét a napi árfolyamon ki kell egyenlíteni.  Nyitva tartás: heti 10 óra, amelynek egyik része a tanítási időbe, másik része tanítás utáni időbe esik. Kölcsönzési idő: a mindenkori délutáni nyitva tartási idő. (Az adott tanévre vonatkozó nyitva tartást közzé tesszük, valamint az éves munkaterv tartalmazza.) A könyvtárhasználat szabályait a könyvtárban jól láthatóan elhelyezzük, és az olvasókat tájékoztatjuk. 52

Az iskolai könyvtár gazdálkodása: Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény a költségvetésében biztosítja. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell könyvtárostanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. Az iskola gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről és szociális feltételekről. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok beszerzése a könyvtárostanár feladata. Az iskola könyvtárosa folyamatosan figyeli a könyvtárfejlesztéssel kapcsolatban kiírt pályázatokat, azokon folyamatosan részt vesz. A szabályzat hatálya: A szabályzat a Bozóky Mihály Általános Iskola Könyvtárára terjed ki. A szabályzat rendelkezéseit a szabályzat aláírását követő napon kell alkalmazni.

Kelt, 2005. …………………hó …….nap …………………………..

……………………………

53

III. rész Az iskolára vonatkozó további szabályok

54

1. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iráni kérelmek elbírálásának elvei

A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elveit. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 53. § (3), (4) bekezdése értelmében az iskola köteles – a szülő igénye alapján – a felügyeletre szoruló tanuló részére napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezni a következők szerint:  a tizedik évfolyam befejezéséig,  a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskolában valamennyi évfolyamon,  a napközis, illetve tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni:  az iskolai felkészítésnek,  a gyermek napközbeni ellátásának.



A foglalkozások megszervezésénél figyelembe kell venni, hogy a napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez: a) általában az 1-4. évfolyamon napi 4,5 óra, az 5-8. évfolyamon napi 3 óra, a 9-10. évfolyamon napi 2 óra, b) a gyógypedagógiai nevelésben részt vevő iskolában: az 1-4. évfolyamon napi 4,5 óra, az 5. évfolyamától 3 óra, amely időkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. A kérelmek elbírálásakor figyelembe kell venni azt, hogy a napközis, tanulószobai csoportok a szülők igényeinek megfelelően kerüljenek kialakításra.

55

2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit. Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások formái:  a napközis és tanulószobai foglalkozás;  második idegen nyelv (német nyelv)  a szakkör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport [a továbbiakban együtt: diákkör];  az iskolai sportkör;  a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap;  az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, erdei iskola, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. Az egyes tanórán kívüli foglalkozások jellemzői: a) napközis és tanulószobai foglalkozás ideje alatt történik: - az iskolai felkészítés, - a gyermek napközbeni ellátása. A napközi és tanulószobai foglalkozás során az iskolai felkészítés időtartamát meghaladó időtartamot, szabadidőt hasznosan töltik el a tanulók, a szülők javaslatainak figyelembevételével. A napközis, illetve tanulószobai foglalkozásra felvett gyermek távolmaradása csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet, ha arra a napközis nevelő engedélyt adott. b) diákkörök jellemzői:  a diákkörök közül a szakköröknek kiemelt jelentősége van, megkülönböztetésben részesülnek:  a tanulók igényeinek, érdeklődési körének megfelelően szerveződnek,  a vezetőket az iskola igazgatója bízza meg,  a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek,  a foglalkozásokról naplót kell vezetni;  a szakkörökön kívüli egyéb diákkörök sajátosságai, hogy:  a tanulók javaslatára jönnek létre,  vezetését az iskola pedagógusa, vagy más külső szakember végzi az intézményvezető engedélyével. c) az iskolai sportkör jellemzői:  a többi foglalkozásoktól elkülönül,  külön szabályzatot készít, mely a működésének alapja. d) A tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap jellemzői:  e foglalkozásokon való részvétel jobbára önkéntes alapon történik,

56

 a részvétellel a tanulók az iskolán belül, illetve iskolák között bizonyíthatják, mérhetik össze tudásukat, teljesítményeiket,  az egyes versenyek a pedagógusok felkészítő közreműködésével valósulnak meg. e) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, erdei iskola, a kulturális, illetőleg sportrendezvény jellemzői:  az ilyen foglalkozásokat az intézményvezetőnek előzetesen be kell jelenteni, és engedélyeztetni annak megtartását,  az ilyen foglalkozások alkalmával biztosítani kell pedagógus részvételét, aki gondoskodik a felügyeletről.

Az iskola által adott tanítási évben ténylegesen szervezett tanórán kívüli foglalkozásokat a tantárgyfelosztás tartalmazza .

57

3. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles: - a diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, - a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. 1. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje A kapcsolattartás formái: személyes megbeszélés, tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során:  átadják a diákönkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat;  a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják;  megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre;  a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során. A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során: gondoskodnak a véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról; aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint; gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjairól. 2. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. Az intézmény a működés feltételeként biztosít: a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget, a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat, illetve a működés anyagi támogatását.

58

4. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje

A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a mindennapi testedzés formáit, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét. 1. A mindennapi testedzés formái Az iskolában a mindennapi testedzés lehetséges formái:  a kötelező tanórai foglalkozások,  a nem kötelező tanórai foglalkozások,  a tanórán kívüli foglalkozások,  az iskolai sportköri foglalkozások. A mindennapi testedzést úgy kell megszervezni, hogy a tanulók részére biztosítva legyen naponta legalább negyvenöt perc időtartamban a testmozgás, sportolás lehetősége. A mindennapi testedzés megszervezésénél a közoktatási törvény 3. számú mellékletében az osztályok létszámhatárára vonatkozó rendelkezéseket figyelembe kell venni. A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A gyógytestnevelési órákat az iskolában kell megszervezni. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint vesz részt a testnevelési órákon vagy mozgásjavító foglalkozáson. 2. Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét a sportkör jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével a saját szervezeti és működési szabályzatában szabályozza.

59

5. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáját. 1. A tanulók véleménynyilvánításának rendje és formája A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson:  az oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos minden kérdésről,  az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról,  az iskola, kollégium működéséről. A tanulónak be kell tartania a véleménynyilvánítása során a házirend, illetve egyéb belső szabályokban foglaltakat. A tanuló a véleményét önállóan, saját maga, illetve a tanulók képviselete útján is elmondhatja. A tanuló képviselő útján nyilváníthatja ki véleményét, pl:  a diákönkormányzat,  iskolaszék,  egyéb iskolai közösség működése során. Az önálló véleménynyilvánításra az egyes iskolai fórumok a működési rendjük szerint adnak teret. A véleménynyilvánítás formái: személyes megbeszélés, gyűlésen, fórumon való felszólalás, véleményközlés, írásos megkeresés, véleménynyilvánítás. A pedagógusok és az intézményvezetők véleménynyilvánítási szabadságát.

feladata,

hogy

biztosítsák

a

tanulók

2. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája A tanuló joga, hogy tájékoztatást kapjon: a személyét, illetve a tanulmányait érintő kérdésekről. A pedagógusok és az intézményvezető feladata, hogy gondoskodjanak arról, hogy a tanulók ismerjék meg a tájékoztatásukra vonatkozó rendet, a tájékoztatás formáit. A tájékoztatás formái:  szóbeli tájékoztatás,  írásbeli tájékoztatás. A tájékoztatás tartalmának, jellegének megfelelően történhet: közösen, illetve egyénileg. A tanulóval kapcsolatban tájékoztatást adhat: az intézményvezető, a nevelőtestület, a szaktanár, osztályfőnök, oktató-nevelő munkát végző pedagógus.

60

6. A tanulók (gyermekek) jutalmazásának elvei és formái A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a tanulók (gyermekek) jutalmazásának elveire és formáira vonatkozó rendelkezéseket. 1. A tanulók jutalmazásának elvei Jutalom különböző szempontok figyelembevételével adható. Kiemelt szempontok:  tanulmányi eredmény,  szorgalom,  magatartás,  sportteljesítmény,  kulturális tevékenység,  közösségi tevékenység. A tanulmányi eredménnyel kapcsolatban jutalmazható:  az osztályon, iskolán belül kiemelkedő tanulmányi eredmény,  a különböző szintű tanulmányi versenyen elért jó eredmény. A szorgalommal kapcsolatban jutalmazható: az osztályon, iskolán belül kiemelkedő szorgalom. A magatartással kapcsolatban jutalmazható: a követendő, helyes, példamutató közösségi magatartás. A sportteljesítménnyel kapcsolatban jutalmazható: az iskolán belül kiemelkedő sport eredmény, illetve tevékenység, a különböző szintű sportversenyeken elért jó eredmény. A kulturális tevékenységgel kapcsolatban jutalmazható:  az iskolán belül, illetve az iskolához kapcsolódóan az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez hozzájáruló, példamutató, kiemelkedő, kulturális élet területén elért eredmény, illetve tevékenység. A közösségi tevékenységgel kapcsolatban jutalmazható:  az osztályon, iskolán belül kiemelkedő közösségi tevékenység, valamint  az iskolán kívül, de az iskola nevéhez kapcsolódóan, annak jó hírnevét ápoló, növelő, kiemelkedő közösségi tevékenység. A jutalmazás történhet:  egyénileg, tanulónként,  csoportosan, adott közösség, illetve osztály számára.

61

2. A tanulók jutalmazásának formái A tanulók jutalmazásának főbb formái:  szóbeli dicséret,  írásbeli dicséret. A szóbeli dicséret valamely tanulói közösség előtt, nyilvánosan történik. Írásbeli dicséret: oklevél átadással, és/vagy az iskolai tájékoztatóba, ellenőrzőbe, illetve bizonyítványba történő bejegyzéssel történik. A szóbeli és írásbeli dicséret ünnepélyes keretek között is adható, ha arról a jutalmazó úgy dönt. A jutalmazások fokozatai:  szaktanári szóbeli dicséret,  szaktanári írásbeli dicséret,  osztályfőnöki szóbeli dicséret,  osztályfőnöki írásbeli dicséret,  nevelőtestületi szóbeli dicséret,  nevelőtestületi írásbeli dicséret,  igazgatói szóbeli dicséret,  igazgatói írásbeli dicséret. Az írásbeli dicséret mellé jutalom is adható. A jutalmazás formái:  egyén esetében: tárgyjutalom, elsősorban könyv;  közösség esetében: tárgyjutalom, illetve jutalomkirándulás, egyéb kulturális, sport stb. tevékenységhez kapcsolódó anyagi kedvezmény, (pl.: belépőjegy juttatás stb.)

62

7. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit. A tanuló fegyelmi felelősségével kapcsolatos eljárásnál alapvetően figyelembe kell venni: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 76–77. §-át, 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 32–33. §-ában foglaltakat, valamint e jogszabály 5. számú mellékletében leírt, a fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályaira vonatkozó részt. 1. Enyhébb kötelességszegés Ha a tanuló a kötelességeit enyhébb formában megszegi, ellene fegyelmező intézkedéseket kell alkalmazni. Az intézkedések formái:  osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés,  osztályfőnöki intés,  igazgatói figyelmeztetés,  igazgatói intés. Az intézkedések alkalmazásánál, annak fokozatainál elsősorban az osztályfőnök dönt a szaktanárok véleménye kikérését követően. A szaktanárok szaktanári szóbeli figyelmeztetést adhatnak fegyelmező intézkedésként annak a tanulónak, amely tanuló magatartása, fegyelme a szaktanár óráin huzamosabb ideig nem kielégítő. A szaktanári figyelmeztetés az osztályfőnök előzetes véleménye kikérését követően adható. 2. Vétkes és súlyos kötelességszegés Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárást kell lefolytatni. A fegyelmi eljárás eredményeképpen írásbeli határozattal lehet a fegyelmi büntetést kiszabni. Az így kiszabott fegyelmi büntetés formái:  megrovás,  szigorú megrovás,  meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása (szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható),  határozott idejű eltiltás az intézmény szabadidős programjaitól,  áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába (ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott).

63