A BÓBITA ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A BÓBITA ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013

Bóbita Óvoda

Pedagógiai Program 2013

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető

2

2. Óvodai nevelésünk célkitűzései 2.1. Gyermekkép 2.2. Óvodakép 2.3. Személyi feltételek 2.4. Tárgyi feltételek

3 3 4 5 5

3. Az óvodai nevelés feladatai 3.1. Az egészséges életmód alakítása 3.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 3.4. Kiemelt nevelési feladat: anyanyelvi nevelés

6 6 7 9 10

4. Az óvodai élet megszervezése 4.1. Napirend 4.2. Az óvodai nevelés tervezése 4.3. Az óvoda hagyományai

11 11 11 13

5. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 5.1. Játék 5.2. Verselés, mesélés 5.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka 5.5. Mozgás 5.6. A külső világ tevékeny megismerése 5.7. Munka jellegű tevékenységek 5.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

14 14 16 17 18 19 20 21 22

6. Gyermekvédelem, aszociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése

23

7. Az óvoda kapcsolatai

24

8. Eszközök és felszerelések jegyzéke

26

9. Érvényességi nyilatkozat

27

10. Legitimációs záradék

28

1

Bóbita Óvoda

1.


BEVEZETŐ

A „Mesével kerek a világ” című óvodai nevelési program a helyi pedagógiai sajátosságok figyelembevételével, az „Óvodai nevelés országos alapprogramja” irányelve alapján készült. A készítésnél figyelembe vettük a „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét”. Alapvető célunk az óvodások sokoldalú, élménygazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése, személyiségük kibontakoztatása az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével és az eltérő fejlődési ütem tiszteletben tartásával. Programunknak megfelelően kiemelt célunk az irodalomhoz való érzelmi kötődés kialakítása, az anyanyelvi fejlesztés általános és személyre szabott megvalósítása. A program a mese személyiségfejlesztő erejét felhasználva segíti a gyermekek érzelmeinek gazdagodását, nyelvi képességeinek beszédkultúrájának fejlődését. A mese bűvöletében bontakozik lelkük, észrevétlenül alakul, formálódik erkölcsi értékrendjük. Az irodalom eszközeivel a költészet szeretetére, a szó varázsára, a könyv tiszteletére nevel. Az integrált óvodai nevelésben a résztvevők olyan erkölcsi és érzelmi normákat képviseljenek, amelyek követendő példák a társadalom valamennyi tagja számára. A sajátos nevelési igényű gyermekek részére biztosítjuk a spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését. Olyan gyermekeket kívánunk nevelni, akik nemcsak tudást, de olyan örök emberi értékeket is birtokolnak, mint az empátia, tolerancia, a másik ember tisztelete és szeretete. Az irodalommal ajándékot adunk a gyermekeknek: „… a szép meglátásának képességét, az igazért való kiállás bátorságát, az ÉLET SZERETETÉT.” 1

1

Mészáros Vincéné: Óvodai bábjátékok Tankönyvkiadó Bp. 1982. 21 oldal 2

Bóbita Óvoda

2.


ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLKITŰZÉSEI

2.1. Gyermekkép Nevelési programunkat a helyi adottságokra alapozva építettük. Óvodánkban folyó nevelés, a családi nevelés kiegészítője. Az itt élő családok pedagógiai kultúrája nagyon változó, sok a hátrányos helyzetű gyermek, a rendezetlen családi körülmény. Családi nevelést kompenzáló szerepünk az esélyegyenlőség biztosítása érdekében fokozottan jelenik meg. Kiemelt szerepet kap – az egész személyiséget komplexen fejlesztő – anyanyelvi nevelés. A sajátos nevelési igényű gyermekek befogadásával, közösségbe való együttnevelésével, az esélyegyenlőség biztosítására törekszünk. Alapelvek –a gyermek nevelése elsősorban család joga és kötelessége, –a gyermeket különleges gondoskodás, védelem illeti meg, –biztonságérzetet nyújtó, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése, –gyermekközpontúság, –a gyermek személyiségének tisztelete, –egységes nevelési elvek érvényesítése, –az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, –inkluzív (befogadó) nevelés segítése, –szabad játék előtérbe helyezése, játékközpontúság erősítése, –tevékenységben megvalósuló tanulás biztosítása, –a fejlesztés alapja mindig a gyermek alapos megismerése, az elért eredmények alapján pozitív megerősítéssel a fejlődés segítése, –tehetséges gyermek kibontakoztatásának segítése pedagógiai eszközökkel, –differenciált fejlesztéssel a beilleszkedési zavarokkal, szociális hátránnyal küzdők segítése, –nevelés folyamán a gyermek önállóságára való építés, –önmegvalósításra, kreativitás kibontakozására, az egész személyiség komplex fejlődésére való lehetőség biztosítása, innovatív pedagógiai törekvések segítségével, –annak segítése, hogy a gyermek magában és másokban is felismerje az emberi értékeket, de fogadja el korlátait és hiányosságait önbizalmának sérülése nélkül, –a sajátos nevelési igényű gyermekek integrálása során az óvodapedagógus és a pedagógiai munkát segítő dajka cselekedeteit nem határozhatja meg a sajnálat, csakis az elfogadó eredményeket értékelő következetes, de nem túlterhelő magatartás,

3

Bóbita Óvoda


2.2. Óvodakép Az óvodai nevelés optimális feltételeit – az óvodáskorú gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyisége teljes kibontakoztatásának támogatásával – biztosítja. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások fejlődését. Alapelvek –az óvodai nevelés, a családi nevelés kiegészítője, –a gyermeki fejlődésbe vetett bizalom, a különbözőségek elfogadása, –az indirekt hatások mellett tudatos szemléletformálás, a szülők bevonása – gyerekekkel együtt megvalósuló – óvodai tevékenységekbe, –az iskolai beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások alakítása 3-4 éves nevelési folyamat eredménye, nem külön feladat, –a gyermek környezettudatos magatartásának megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszer és tárgyi környezet kialakítása, –a gyermek személyes belső környezetének, testi, lelki, szociális egészségének gondozása, –környezettudatos magatartás megalapozásával az egészség fejlesztése, védelme, –az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközének, a szabad játék elsődlegességének biztosítása, –multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségének erősítése,

4

Bóbita Óvoda

2.3.


Személyi feltételek

Hat, jól felszerelt csoportunkban tizenkét gyermekszerető, jó kedélyű, a gyermeket elfogadó, segítő, támogató, modell mintát nyújtó, sokéves tapasztalattal rendelkező, magasan képzett, az óvónői pályát hivatásnak tekintő óvodapedagógus dolgozik. Óvodánk óvodapedagógusai főiskolai, illetve felsőfokú óvodapedagógusi végzettséggel rendelkeznek. A törvény által előírt hétévenkénti a továbbképzési kötelezettségnek mindenki eleget tett, többen szakvizsgával rendelkeznek. A nevelőmunkát a gyermekekre odafigyelő, nagy gyakorlattal rendelkező szakképzett dajka segíti, akik összhangban és együttműködésben állnak az óvodapedagógusokkal. A sajátos nevelési igényű gyermekek optimális fejlődése, csak speciális szakemberek pedagógiai munkája által lehet hatékony. 2.4.

Tárgyi feltételek

Minden tárgyi feltétel adott, hogy óvodánkban, a programunkban megfogalmazott céljainknak megfelelően maradéktalanul teljesítsük feladatainkat. A gyermekek által használt tárgyi eszközöket hozzáférhető módon, a gyermekek biztonságára figyelve helyezzük el. Az óvoda külső és belső környezete ideális körülményeket biztosít az érvényes alapító okiratban meghatározott gyermekek /továbbiakban: sajátos nevelési igényű gyermekek/ optimális fejlesztéséhez, az egészséges tevékeny életmód kialakításához, együttneveléséhez. A költségvetés felhasználásával az intézmény fejlesztését, korszerűsítését folyamatosan végezzük, mellyel megfelelő munkakörnyezetet biztosítunk az óvoda munkatársainak és az óvodába járó gyerekeknek. Pályázatokkal eszközfejlesztésünk mennyiségi és minőségi javításán fáradozunk. Szülők fogadására lehetőséget biztosítunk.

5

Bóbita Óvoda


3.

AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

3.1.

Az egészséges életmód alakítása

Cél: Az egészségkultúra megalapozása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése, saját fejlődési ütemének figyelembe vételével. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, környezettudatos magatartás megalapozása. Az óvodai nevelés általános feladatai: –a gyermek gondozása, testi szükségletének, mozgásigények kielégítése, –a gyermek testi képességei fejlődésének segítése, –lelki egészség megóvása, harmonikus mozgásfejlesztés, –a gyermek egészségének védelme, megőrzése, edzettségének elősegítése, –a gyermek fejlődéséhez szükséges egészséges, biztonságos, esztétikus környezet megteremtése, –az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és egészségmegőrző szokások alakítása, –prevenciós és korrekciós nevelési feladatok ellátása szakember bevonásával, a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve, –a gyermeki személyiség fejlesztése az udvarias beszédkultúra alakításával, A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  önállóan, helyesen mos kezet,  önállóan használja a WC-t,  önállóan mos fogat, a fogápoló szereket rendben tartja,  szokásává vált a rendszeres gondos tisztálkodás,  önállóan, szükség szerint használja a zsebkendőt,  megfelelő sorrendben, önállóan öltözik, vetkőzik,  ruháit gondosan összehajtja, szekrényében rendet tart, ügyel saját és környezete rendjére,  esztétikusan terít, helyesen használja az evőeszközöket,  kulturáltan étkezik, evés közben halkan beszélget,  észreveszi a rendetlenséget és megszünteti azt,

6

Bóbita Óvoda

3.2.


Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés megvalósítása

Cél: A gyermek egyéni tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása, a közösségi szokás és normarendszer megalapozása, tiszteletben tartása, a különbözőség elfogadása, befogadása a közösségbe, valamint a közösség aktív tagjává történő nevelése. Az óvodai nevelés általános feladatai: –szeretetteljes, családias, érzelmi biztonságot nyújtó környezet megteremtése, –a társas együttélés során kapcsolatteremtő, kapcsolatmegtartó képességek formálása, –óvodapedagógus, dajka modell értékű viselkedése, –az óvodapedagógus, a gyerekkel és a szülővel való kapcsolatára az empátia és tolerancia legyen jellemező, –a gyermeket körülvevő felnőttekkel, társakkal pozitív érzelmi töltésű kapcsolat kialakítása, –sajátos nevelési igényből fakadóan speciális ismeretek, speciális fejlesztő tevékenységek biztosítása, szükség esetén megfelelő szakember bevonása, A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  ragaszkodik az óvodájához, társaihoz, a csoportban dolgozó felnőttekhez,  igényévé válik a helyes viselkedés, a szabályok betartása, amelyre társait is figyelmezteti,  képes figyelmesen meghallgatni társait és a felnőtteket,  szívesen segít társainak és a felnőtteknek,  kialakul az együttműködés képessége,  konfliktushelyzetben társaival próbál kompromisszumot kötni, megoldást keresni,  érdeklődik társai iránt,  igényévé válik a közös tevékenységekben való részvétel,  az alapvető udvariassági formákat betartja, tisztelettel viselkedik a felnőttekkel,  elfogadja, és tolerálja társa különbözőségét, A társas kapcsolatokban érvényesülő elvek Felnőtt – gyermek –érzelmileg próbálja megérteni a gyermeket, –a gyermek testi, lelki épségére károsan ható tevékenységet nem fejt ki, –az óvodapedagógus és a dajka modell szerepe révén példát ad a szereteten és elfogadáson alapuló pozitív érzelmi töltésű magatartásra, –parancsolás helyett kér, kérdez, –a gyermek tevékenységéhez határokat megjelölve, szabadságot biztosít, 7

Bóbita Óvoda


–a konfliktust megbeszéli, oldja a feszültséget, erősíti a gyermek felelősségérzetét, –a gyermek pozitív énképét erősíti, a sikertelenséget segíti elviselni, –kívánságát, elvárásait, egyértelműen, világosan fogalmazza meg, –kompromisszumkeresésre törekszik, –választási lehetőséget ad, hogy a gyerek önálló döntést hozhasson, és képessé váljon a változásra, –a veszélyeket, problémákat félelemkeltés nélkül mondja el, –a gyermek értékelése során gazdag eszköztárat alkalmaz, Gyermek – gyermek –elfogadja a másik gyermek különbözőségét, –tiszteletben tartja a másik gyermek egyéniségét, –udvarias, odafigyel társára, meghallgatja őt, –érzékeny társa problémájára, segítőkész, empatikus, –önérvényesítő törekvése nem sérti társa személyiségét, és nem keresztezi az ő hasonló törekvéseit, –nem él vissza testi erejével, nem fölényes, –egészséges versengés alakul ki a csoport tagjai között, –ha a helyzet megkívánja, együttműködik és alkalmazkodik, –őszinte társaihoz, –igazságosságra törekedik, Felnőtt – felnőtt –kapcsolatai egyenlők, nem tesz különbséget, –a kapcsolat alapja a kölcsönös megértés, bizalom, megbecsülés, korrektség és őszinteség, –kerüli a bántó megjegyzéseket, minősítéseket, hibáztatást, –a másik fél egyéniségét tiszteletben tartja, elfogadja akkor is, ha az különbözik az övétől, –a beszélgetések során elhangzott magánjellegű információkat titokban tartja, –együttműködésre képes, –érdeklődik kollegája szakmai munkája iránt, megosztja tapasztalatait, –nyitottan fogadja mások véleményét, tolerálja akkor is, ha az övével ellentétes, –kiáll a kollegája mellett, amíg annak szakmai hibája nem bizonyított,

8

Bóbita Óvoda

3.3.


Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Cél: Képessé tenni a gyermeket arra, hogy érzékszerveik útján az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetet saját fejlődési ütemének figyelembe vételével tapasztalati síkon megismerje és az így szerzett ismeretek között az egyszerű összefüggéseket észrevegye. A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember, egyedi tulajdonságokkal, személyiségjegyekkel. A gyermek beszédfelfogásának, szóbeli reprodukálásának, kommunikációs képességének és beszédkultúrájának fejlesztése. Az óvodai nevelés általános feladatai: –az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás) valamint a kreativitás differenciált fejlesztése az egyéni sajátosságok figyelembe vételével, –a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak rendszerezése, –az ismeretek bővítése a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára építve változatos tevékenységek biztosításával, –a társakkal való kapcsolatteremtés segítése az egyéni szükségletek alapján, –a gyermeki személyiség fejlesztése az udvarias beszédkultúra alakításával, A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén  megfelelő beszédfegyelemmel rendelkezik,  olyan szókinccsel rendelkezik, mely lehetővé teszi gondolatainak érthető kifejezését,  nő az emlékezet időtartama, terjedelme,  egyszerűbb problémákat felismer, és megold,  megjelenik az elemi fogalmi gondolkodás,  beszéde gondolkodásának és önkifejezésének fő eszközévé válik,  érzékelése kifinomultabbá, észlelése differenciáltabbá válik,

9

Bóbita Óvoda

3.4.


Kiemelt nevelési feladat: anyanyelvi nevelés

Cél: Az anyanyelv az óvodai élet minden pillanatában jelen van, ebbe ágyazódva jelennek meg a fejlesztés tartalmát szolgáló tevékenységi formák, melyek komplexen fejtik ki hatásukat, amely az érzelemre és értelemre egyaránt kihat. A gyermek beszédfelfogásának, szóbeli reprodukálásának, kommunikációs képességének és beszédkultúrájának fejlesztése. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció, különböző formáinak differenciált fejlesztése. Feladat: –a gyermek beszédfejlettségének felmérése, –alacsony anyanyelvi kultúrával rendelkező gyermekek beszédének, kommunikációs készségének fejlesztése, –aktív, passzív szókincsbővítés a tevékenységek során, –a beszédkedv felkeltése, fenntartása, –a társakkal való kapcsolatteremtés segítése az egyéni szükségletek alapján, –a gyermeki személyiség fejlesztése az udvarias beszédkultúra alakításával, –differenciált fejlesztés az anyanyelvi játékok során, –együttműködés a családdal a megfelelő viselkedéskultúra elsajátításának segítése érdekében, –a szükség esetén logopédiai segítségnyújtás, –a gyermekek nyelvi kommunikációjának segítése, beszédértés, beszédérthetőség javítása szókincsfejlesztés, A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén  szívesen beszél, kérdez,  folyamatosan, összefüggő mondatokban fejezi ki magát,  beszédét metakommunikációs eszközökkel színesíti,  használja a beszédhelyzeteknek megfelelő beszédfordulatokat,  udvariassági kifejezéseket használ,  helyesen használja az alapvető névutókat,  helyesen használja az igeidőket,  megfelelő beszédfegyelemmel rendelkezik,  olyan szókinccsel rendelkezik, mely lehetővé teszi gondolatainak érthető kifejezését,  beszéde tagoltsága megfelel anyanyelvünk követelményeinek,

10

Bóbita Óvoda

4.


AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

4.1. Napirend Minden csoportra vonatkozik, a tevékenységek átfogó időkereteit határozza meg, igazodik a tevékenységekhez, és a gyermek egyéni szükségleteihez. A gondozásnak kiemelt szerepe van, mely segíti a gyermek önállóságának fejlődését. Legfontosabb elve a folyamatosság, szem előtt tartva a szabad játék elsődleges szerepét. Alkalmazása rugalmas, igazodik a tevékenységek feladataihoz. 600–1000-ig 1000–1200-ig 1200–1300-ig 1300–1515-ig 1515–1800-ig

szabad játék, közben folyamatos reggeli, kötetlen, illetve kötelező tevékenységek, egyéni fejlesztés, mindennapi játékos mozgásfejlesztés, szabad játék, levegőzés, ebéd, gondozási tevékenységek, naposi munka, pihenés, uzsonna, gondozási tevékenységek, naposi munka, szabad játék, egyéni fejlesztés,

A csoportok napirendje saját szükséglethez igazodóan alakíthatók, a fentiek figyelembevételével. A nyári napirend eltér a fent leírtaktól, nő a szabadban tartózkodás ideje. A gyermek egyéni fejlettségi szintjének megállapításáról szóló dokumentumok folyamatszabályozását a minőségirányítási program tartalmazza. 4.2. Az óvodai nevelés tervezése Csoportjainkat lehetőség szerint korcsoport szerint szervezzük. Az óvoda éves munkaterve egy év időtartamra szól. A gyermekcsoportok nevelési, fejlesztési, szokás-szabályt rögzítő tervei egy évre szónak. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében óvodapedagógus irányítja a gyermekekkel történő foglalkozásokat. A tevékenységek tervezése heti intervallumokban készül, melyet a következő táblázat tartalmaz.

11

12

November 1 – Május 31

SZERVEZÉS A NEVELÉSI ÉV FOLYAMÁN

Egyéni

7-15 perc

IDŐTARTAM

A TEVÉKENYSÉG FORMÁI

1 Mozgás

Mikrocsoportos

5-6-7 évesek

Szeptember 15 – Május 31

25-35 perc

1 Mozgás

2 Vers, mese 1 Ének, zene, énekes játék 1 Rajzolás, mintázás, kézi munka 2 A külső világ tevékeny megismerése

Frontális

Október 1 – Május 31

15-25 perc

1 Mozgás



KÖTÖTT

KÖTETLEN

4-5 évesek

3-4 ÉVESEK

TEVÉKENYSÉGEK HETI IDŐTARTAMA ÉS FORMÁI

Bóbita Óvoda Pedagógiai Program 2013

Bóbita Óvoda

4.3.


Az óvoda hagyományai

Óvodai ünnepeinken szívesen fogadjuk a szülők tevékeny, segítő közreműködését. Gondoskodunk az ünnepek méltó megünnepléséről. –nyitott nap az óvodában – szülőkkel közös munka délután – nyitott, –télapó – báb műsor – zárt, –karácsony – közös játék – nyitott, –farsang – tréfás versengések – zárt –március 15. – megemlékezés – zárt, –irodalmi délelőtt – mesedramatizálás – zárt, –húsvét – közös készülődés – zárt, –anyák napja – megemlékezés – nyitott, –gyermeknap – meseelőadás, szülőkkel közös munka délután – nyitott, –évzáró – műsor – nyitott, –ballagás – iskolába menő gyerekek búcsúztatása – nyitott, –születésnap – felköszöntés – folyamatos – zárt,

13

Bóbita Óvoda


5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI, ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 5.1.

Játék

Cél: A szabad és az óvodapedagógus által kezdeményezett játéktevékenység során a gyermek a mozgásos, szociális, és intellektuális tapasztalatszerzésével, olyan pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységben vegyen részt, mely személyiségének sokoldalú kibontakoztatását eredményezi. Célunk a gyermek elemi pszichikus szükséglete, a szabad játék minél gazdagabb feltételeinek biztosítása, pedagógiai, pszichológiai támogatása indirekt módszerekkel, a szülők szemléletformálásával. Az óvodapedagógus feladatai: –a szabad játék feltételeinek biztosítása, –élményszerzési lehetőségek biztosítása a különböző játékformákhoz – gyakorló játékokhoz, a szimbolikus-szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz, –a szabad játék és játszótárs választás biztosítása, a kreativitás ösztönzése, támogatása, –egyénre és csoportra szabott fejlesztési feladatok tervezése és megvalósítása elsősorban indirekt módszerekkel, –megfelelő csoportlégkör biztosítása elfogadó, segítő, támogató attitűddel, differenciált módszerekkel, multikulturális- interkulturális szemlélettel, –a közösségi élet, a játék szabályainak, normáinak gyerekekkel és szülőkkel közös formálása, a gyermeki véleménynyilvánítás és döntőképesség erősítése, különös tekintettel a konfliktus helyzetek megoldási lehetőségeire, –játékfajták és azok tartalmának fejlesztése az egyéni sajátosságok figyelembe vételével, –az egyéni élmények, tapasztalatok feldolgozásának segítése, –játékhelyzetekben a gyermekek nyelvi kommunikációjának segítése, beszédértés, beszédérthetőség javítása szókincsfejlesztés, kommunikációs képességeinek differenciált fejlesztése, –a gyermeki szerepjátékot kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a fogalomalkotás segítségével, a beszéd prozódiai elemeinek gazdagításával, A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén  társaival együttműködik a játék érdekében,  képes szerepvállalásra és a szerepek elosztására,  képes szerepjátékok megszervezésére és az ahhoz szükséges játékszerek kiválasztására,  megérti és elfogadja játszótársa elképzeléseit,  lemond egy-egy kedves játékszerről, 14

Bóbita Óvoda

    


a játék szabályát betartja, és társaival is betartatja, a játéktémát megszakítás után is folytatja, vigyáz a játékokra, szándékos balesetet nem okoz, képes egyszerű játékok készítésére, a készített eszközt felhasználja további játéka során,

15

Bóbita Óvoda

5.2.


Verselés, mesélés

Cél: A mese, vers megszerettetésével a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének elősegítése, saját fejlődési ütemének figyelembe vétele, anyanyelvi kultúrájának emelése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása. Az óvodapedagógus feladatai: –az irodalmi anyag – népi, klasszikus, kortárs irodalmi művek – igényes összeállítása a gyermek életkori sajátosságának megfelelően, –a gyermek életkori sajátosságainak megfelelő irodalmi élménynyújtás formáinak biztosítása, –a gyermek, nyelvi képességeinek egyénre szabott differenciált fejlesztése, –érzelmi élmény nyújtása, kapcsolaterősítés, –a mesélés, verselés, mondókázás, mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés, –a gyermeki önkifejezés fejlődésének segítése saját vers és mesealkotás megalapozása változatos módszerek alkalmazásával, A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén  vigyáz a könyvekre, igényli azok nézegetését,  belső igényükké válik a mondókázás, verselés, mesélés,  várja, igényli a mesehallgatást, van kedvenc meséje,  a gyermek szívesen hallgat és mond naponta mondókát, verset, mesét,  néhány mondókát, verset, mesét emlékezetből és képről felidéz,  a mesékben gyakran előforduló kifejezéseket beépíti az aktív szókincsébe,  használja a mese kifejezéseit, nyelvi fordulatait, ismeretlen szavak jelentésére rákérdez,  azonosul a pozitív mesehősökkel,  kitalál rövid verset, mesét, történetet,  szívesen dramatizál, egyszerűbb mesét önállóan báboz,

16

Bóbita Óvoda

5.3.


Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Cél: Zene iránti nyitottság, művészi értékekre való fogékonyság az igényes zene befogadására és zenei kreativitásra való képesség megalapozása a gyermekben. Közös játék, éneklés örömének megéreztetése, a gyermek saját fejlődési ütemének figyelembe vétele változatos tevékenység során. Az óvodapedagógus feladatai: –a zenei érdeklődés felkeltése, –ölbeli játékokkal, népi gyermekdalokkal zenei élménynyújtás, –a zenei ízlés formálása, –az életkor és az adott csoport képességének figyelembe vételével igényes zenei anyag kiválasztása, –a tevékenységek differenciált szervezeti formáinak biztosítása, –a zenei anyanyelv megismerése, zenei alapfogalmak megismerése, –beszéd, és a zenei hallás nyelvi képességek fejlesztése, –a gyermek hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének fejlesztése, –zenei képességek, harmonikus mozgás, kreativitás fejlesztése, énekes népi játékok, és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások segítségével, –a zenehallgatási anyag megválasztása erősítse a nemzetiségi hovatartozás érzését, A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén  a gyermek örömmel játszik énekes játékokat, szívesen énekel,  óvodapedagógus segítséggel változatos térformákat alakít,  képes egyszerűbb táncmozdulatokra, összehangolva azt társaival,  képes egyszerűbb dallam és ritmus visszaadására,  egyszerű ütőhangszerek használatát ismeri,  érzi az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát,  tud ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni,  tud néhány dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni,  megkülönbözteti az elemi zenei fogalom párokat,  az óvodapedagógus hangszerjátékát élvezettel hallgatja,

17

Bóbita Óvoda

5.4.


Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

Cél: A gyermek szép iránti nyitottságának, igényességének fejlesztése, a népművészeti elemek, az esztétikus tárgyi környezet megismertetésével, téri formai színképzeteinek gazdagításával. A vizuális képességek fejlesztése a gyermek egyéni fejlettségéhez igazodva. A gyermek élményvilágának és fantáziájának szabad képi önkifejezése, a gyermek saját fejlődési ütemének figyelembe vétele. Az óvodapedagógus feladatai: –a gyermek, alkotó tevékenységéhez a feltételek folyamatos biztosítása, –az alkotás örömének kialakítása, a belső képek gazdagítására törekvés, –az alkotó tevékenység tartalmának fokozatos bővítése, minőségének differenciált fejlesztése, –az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, környezet esztétika alakítására és a vizuális esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása, –az anyagok és eszközök, biztonságos, célszerű, takarékos, kreatív felhasználási módjának megismerése, –a vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és non verbális megnyilatkozásokkal spontán beszéd fejlesztése, A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén  örömmel saját kezdeményezésre ábrázol, érdeklődik mások alkotása iránt is,  helyesen fogja az eszközöket, ismeri használatukat,  képalkotásban egyéni módon jeleníti meg élményeit, ötleteit,  örül alkotásainak és a közös kompozícióknak, megbecsüli mások alkotásait,  önállóan és csoportosan készít ajándékokat,  szívesen alkalmazza a képi-, téri-, kifejezés változatos eszközeit, technikáit,  változatosan használja a színeket, formákat,  egyszerű formákat papírból kivág, hajtogat, ragaszt,  tér alakításban ötletes, másokkal együttműködő,  jellemzővé válik a részletezés, formagazdagság, díszítőelemek használata,

18

Bóbita Óvoda

5.5.


Mozgás

Cél: A gyermek, különböző mozgásigényének kielégítése, a társra figyelés képességének fejlesztése, a mozgáskedv fenntartása játékos formában. Összerendezett, fegyelmezett, harmonikus nagy és kismozgás fejlődésének elősegítése, testi képességek fejlesztése, figyelembe véve a gyermek saját fejlődési ütemét. Az óvodapedagógus feladatai: –az óvodai nevelés minden napján lehetőség, hely és eszköz biztosítása a mozgás megvalósításra, kötött illetve szabad játék keretében, –a szervezet sokoldalú differenciált fejlesztésével mozgásszükséglet kielégítése, –a mozgáskultúra alakítása, versenyigény felkeltése és kielégítése, –a prevenció és korrekció érdekében megfelelő szakember segítségének igénybevétele téri tájékozódás, alkalmazkodó képesség akarati tulajdonságok fejlesztése, –az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével, a mozgásigény, a mozgásfejlettség, a terhelhetőség megismerése, –a társakkal végzett együttmozgás során a gyermek én-határainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperáció képessége fejlődésének elősegítése, –a szókincs, az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése, mozgásformák megnevezése, –konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulásának támogatása, A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén  örömmel mozog, kitartó a mozgásos játékokban,  rövidebb távon egyenletes iramban fut, futás közben tempó és irányváltoztatásra képes,  gurulóátfordulást hajt végre,  labdát egyhelyben pattogtat,  labdát egy-és két kézzel célba dob,  versenyjátékokban betartja a szabályokat,  néhány mozgásos játékot irányítás nélkül játszik,  jól tájékozódik térben, ismeri az irányokat,  nagy és finommozgása összerendezett,  egyensúlyérzéke kialakult,

19

Bóbita Óvoda

5.6.


A külső világ tevékeny megismerése

Cél: A természeti és társadalmi környezethez való pozitív érzelmi viszony, helyes viselkedési formák kialakítása, valamint a környezeti kultúra iránti igény, a környezettudatosság megalapozása a gyermekben. A gyermek szűkebb természeti, emberi, tárgyi, környezetének megismertetése közben mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér és síkbeli szemléletének alakítása. Az élő és élettelen környezeti tényezők közötti leglényegesebb összefüggések megláttatása, felhasználása, – a szülőföld, hazai táj, a népi, helyi, családi hagyományok, szokások, és tárgyi kultúra értékeinek megismerése – figyelembe véve a gyermek saját fejlődési ütemét. Az óvodapedagógus feladatai: –a gyermek természetes kíváncsiságát, érdeklődését kielégítő sokoldalú érzékszervi tapasztalatokra, alkalmi és folyamatos megfigyelésekre, élményekre épülő, cselekvéses helyzetek teremtése, –a gyermek logikus gondolkodásának, problémamegoldó, és kommunikációs készségének fejlesztése, –a tevékenységek differenciált szervezeti formáinak megteremtése, –önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása problémahelyzetek mérlegelésével, –a gyermek egyéni fejlődésének nyomon követése, differenciált fejlesztés, –a fogalmak körének és tartalmának bővítése, új fogalomrendszer kialakítása, a beszéd, a mondatalkotás aktivizálása, a kontextusos beszéd gyakorlása, A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén  a gyermek elemi ismeretekkel rendelkezik környezetéről és családjáról,  ismeri az évszakok nevét és jellemzőiket, megkülönbözteti a napszakokat,  ismeri környezetében gyakran látott növényeket, állatokat a fejlődésükhöz szükséges feltételeket,  ismeri a háziállatokat, vadállatokat, azok hasznát, gondozását, védelmét,  ismeri a vízi, légi, szárazföldi közlekedési eszközöket és a gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályokat,  ismeri a színeket, azok sötétebb és világosabb árnyalatát,  tárgyakat, jelenségeket külső jegyeik rendeltetésük szerint összehasonlít,  képes jól ismert tulajdonság szerint válogatás folytatására, rendezés kiegészítésére, sorba rendezésére,  10-ig számol, 10-es számkörben jól tájékozódik, tő és sorszámneveket helyesen használ,  összehasonlít nagyág, forma, szín, mennyiség szerint és attól különbözőt létrehoz vagy egyenlővé tesz,

20

Bóbita Óvoda

5.7.


Munka jellegű tevékenységek

Cél: Aktív tevékenység közben, – naposság, alkalomszerű munka, növény- és állatgondozás, – a munkavégzéshez szükséges képességek differenciált fejlesztésével, gyermeki munka megszerettetése. A közösségi kapcsolatok és kötelességtudat alakítása. Együttműködési és szervezőképesség fejlesztése, a gyermek saját fejlődési ütemének figyelembe vétele a tevékenység során. Az óvodapedagógus feladatai: –a rendszeres gyermeki munka lehetőségének megteremtése, szervezése, –a munkavégzés feltételeinek biztosítása, –a munkaeszközök használatának megtanítása, –a munkavégzéshez szükséges attitűdök formálása, saját és mások munkájának elismerése, megóvása, –munkavégzés során a balest megelőzési és higiéniai szabályok megismertetése, és betartatása, –konkrét, reális, fejlesztő értékelés, –spontán beszédszituációkon keresztül különböző beszédformulák alkalmazása, A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén  örömmel vesz részt a munka jellegű tevékenységekben,  szívesen vállal egyéni megbízatásokat,  önállóan, igényesen végzi el a vállalt munkát,  segítséget nyújt társainak és a felnőttnek, megbecsüli önmaga és mások munkáját,  az étkezőasztalt esztétikusan teríti meg, étkezés után az edényeket elrakja,  ügyel saját holmija és környezete rendben tartására,  önállóan és pontosan végzi a naposi munkát,  szívesen közreműködik a növények és állatok gondozásában,  a gyermek a munkavégzéshez szükséges eszközöket önállóan rendeltetésszerűen és a higiéniai feltételeknek megfelelően használja,  önmaga is felismeri a munka elvégzésének szükségességét,

21

Bóbita Óvoda

5.8.


A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Cél: Az egész nap folyamán adódó helyzetekben, tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Spontán és szervezett tevékenységek által, interaktív tanulási-tanítási módszerek dominanciájával, a gyermek teljes személyiségének fejlesztése, valamint tanulási vágyának felkeltése. Az óvodapedagógus a gyermeket, – szeretetteljes közeledéssel, figyelemfelkeltő játékeszközök alkalmazásával, saját fejlődési ütemének figyelembe vételével – vonja be az a tevékenységekbe. Az óvodapedagógus feladatai: –játékba integráltan a spontán tanulás biztosítása, –felfedezés lehetőségének biztosítása a cselekvéses tanulás folyamatában, –személyre szabott pozitív értékelés, –a gyermek önállóságának, kreativitásának segítése, erősítése, –pozitív magatartási és viselkedési formák kialakítása, –sokoldalú, differenciált képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés elősegítése, –a tanulás komplexitásának biztosítása, –a spontán szerzett tapasztalatok tudatos rendszerezése, feldolgozás közben problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén  érdeklődik környezete tárgyai jelenségei és ezek összefüggései iránt,  közös tevékenységekben aktív, érdeklődő,  az egyszerű feladatokat megérti, követi azt,  képes szándékos figyelemre,  a figyelem időtartama, terjedelme korának megfelelő,  munkatempója feladattartása életkorának megfelelő,  képes a már elsajátított ismeretek szándékos felidézésére,  feladatok végrehajtásában kitartó,  a gyermekben él a tudás utáni vágy,  ha a helyzet megkívánja, kivárja, amíg rá kerül a sor,

22

Bóbita Óvoda

6.


GYERMEVÉDELEM, A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉSE

Cél: Prevenció során azon tények, okok feltárása, melyek a gyermek fejlődését akadályoztathatják, veszélyeztethetik, gátolhatják. Védő-, óvó intézkedések kezdeményezése a rászorulók érdekében. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek fokozott védelme. A gyermeket megillető jogok érvényesülésének, valamint az esélyegyenlőség biztosítása. A szociális hátrány okozta zavarok mértékének a lehető legkisebbre csökkentése. Segíteni abban, hogy minden szociálisan hátrányos helyzetű gyermek elérje az iskolára való alkalmasság szintjét, és időben tudja megkezdeni a tanulmányokat. Az óvodapedagógus feladatai: –biztosítani a gyermeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül, –az indokolatlan hiányzások kiszűrése, csökkentésre törekvés, –tanácsadás a szülők részére a gyermekneveléssel kapcsolatban, –a gyermek családban történő felnevelésének segítése a rendelkezésre álló eszközökkel, –mentálhigiéniés programok szervezése, –minden esetben a gyermek érdekeinek képviselete, –problémák feltárása, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, –gyors és hatékony intézkedés foganatosítása a gyereket közvetlenül veszélyeztető esetekben, –a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges környezet és nevelői légkör biztosítása, testi épségük megóvása, –folyamatos kapcsolattartás a helyi gyermekvédelmi rendszerrel, –elősegíteni a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek óvodába járását, –a gyermek és családjának a lehetőséghez képest tapintatos minél alaposabb megismerése, –a problémák, a hátrányos helyzet okozta tünetek felismerése, – ha szükséges az okok kiderítéséhez – szakember segítségének kérése, –a feltáró munka után az indulási hátrányok kompenzálására irányuló egyéni fejlesztés készítése, –a fejlesztési lap alapján a folyamatos differenciált fejlesztés megvalósítása, –szülőkkel való partnerkapcsolat kialakítása, –védőnő és óvodaorvos segítségével a gyermekek egészségi állapotának figyelemmel kisérése,

23

Bóbita Óvoda

7.


AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

7.1. Óvoda és család kapcsolata A gyermek fejlődését az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja. Fontosnak tartjuk a jó partneri kapcsolat kialakítását. A családokkal való együttműködést segíti a Szülők Közössége. A sajátos nevelési igényű gyermekek rehabilitációjának sikerességét szolgáló ismeretek átadása érdekében a családdal szoros kapcsolattartás kialakítására törekszünk. –megismerjük a családok szokás–szabályrendszerét, –kölcsönös bizalom, a másik fél tisztelete, az őszinte segítőszándék, empátia, tapintat, tolerancia jellemezze kapcsolatunkat, –szaktudásunk révén tapintatosan formáljuk a szülő szemléletét, –kiemelt feladatunk a szülőkkel való együttműködés, a gyermek érdekének szem előtt tartása, Kapcsolattartás formái: –családlátogatás, –folyamatos, fokozatos befogadás, –napi kapcsolattartás, –fogadó óra, –nyílt nap, –szülői értekezletek, –szülőkkel együtt szervezett rendezvények, ünnepek, –szülők tájékoztatása a gyermek fejlődésének eredményéről, 7.2. Óvoda és bölcsőde kapcsolata Törekszünk arra, hogy az óvodába lépés minél kisebb pszichés megterhelést jelentsen a gyermeknek. Megismerjük egymás nevelő munkáját. Kapcsolattartás formái: –bölcsődelátogatás, –gondozónők óvodalátogatása, –tapasztalatcsere, 7.3. Óvoda és iskola kapcsolata A gyermek zavartalan iskolakezdése érdekében tartalmas, kapcsolatot alakítunk ki az iskolával, melynek során megismerjük egymás céljait, elképzeléseit. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Kapcsolattartás formái: –óvoda és iskolalátogatás, –kölcsönös tájékozódás a gyermekek egyéni fejlődési üteméről, –továbbképzéseken való közös részvétel, –egymás rendezvényeire, ünnepeire való meghívás, 24

Bóbita Óvoda


7.4. Óvoda és gyermekvédelmi intézmények kapcsolata Gyámhivatal, Gyám- és Gyermekvédelmi Csoport, Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ, Családsegítő Szolgálat, Kapcsolattartás formái: –értekezlet, –esetmegbeszélés, –kölcsönös tájékoztatás, 7.5. Óvoda és szakszolgáltató intézmények kapcsolata Rendszeres kapcsolatot tartunk a SOFI-EGYMI logopédusával, és gyógypedagógusaival a Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel /fejlesztőpedagógus, pszichológus, gyógytestnevelő/ a sérülés specifikus módszerek, technikák szakszerű megválasztása érdekében. Kapcsolattartás formái: –értekezlet, –esetmegbeszélés, –kölcsönös tájékoztatás, 7.6. Óvoda és a szakmai szolgáltató intézmény kapcsolata Szakmai kérdésekkel rendszeres fordulunk az óvodai szaktanácsadóhoz. Kapcsolattartás formái: –konferencia, –értekezlet, –továbbképzés, 7.7. Óvoda és közművelődési intézmények kapcsolata Az intézmények kínálatából úgy válogatunk, hogy az elősegítse nevelési feladatok sokoldalú megvalósítását, kizárjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek az óvoda nevelési elveivel, értékközvetítésével nem egyeztethetők össze. Kapcsolattartás formái: –rendezvényen való részvétel,

25

Bóbita Óvoda

8.


ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete 2. számú mellékletében foglaltakkal, – a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről – az intézmény rendelkezik. Helyi programunknak megfelelően az anyanyelvi neveléshez a következő eszközök megléte szükséges: –képeskönyvek, –mesekönyvek, –ujjbábok, –tenyérbábok, –kesztyűbábok, –fakanálbábok, –jelmezek, –diafilmek, –mesefilmek, –paraván, –anyanyelvi fejlesztőjátékok, –speciális készség és mozgásfejlesztő eszközök,

26

Bóbita Óvoda

9.


ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT

Érvényességi ideje: határozatlan Felülvizsgálat –törvényi változás, –fenntartói rendelkezés, –nevelőtestületi szándék, A program módosítása –a program alkalmazása közben összegyűjtött tapasztalatok alapján a változtatás szükségességéről a nevelőtestület dönt, –egyéb érdekegyeztető fórum, módosítást javasol, –az írásbeli előterjesztést az óvoda nevelőtestület elfogadja, A programmódosítás előterjesztése –írásbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten, A módosítás bevezetéséhez a nevelőtestület kétharmadának egyetértése szükséges.

27

Bóbita Óvoda

10.


LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Az óvoda nevelőtestülete a „Mesével kerek a világ” nevelési programot 2013. 08. 30. napján tartott határozatképes ülésén, egyhangú igenlő szavazattal elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. Budapest, 2013. augusztus 30. ................................................ nevelőtestület képviselője Egyetértését nyilvánította, a Bóbita Óvoda Szülők Közössége képviseletében Budapest, 2013. augusztus 30.

................................................ Szülők Közössége képviseletében Jóváhagyta: Budapest, 2013. augusztus 30.

................................................ óvodavezető

28

Bóbita Óvoda


TÖRVÉNYEK RENDELETEK 2011. évi CXC. törvény a közoktatásról, 363/2012 (XII. 17.) Kormány rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról, 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési–oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 1997. évi XXXI. törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról,

FELHASZNÁLT IRODALOM Mészáros Vincéné: Óvodai bábjátékok Tankönyvkiadó Budapest 1982. Az óvodai nevelés programja. Budapest, 1989. Porkolábné Dr. Balogh Katalin–Dr. Páli Judit–Pintér Éva–Szaitzné Gregorits Anna: Komplex prevenciós óvodai program Budapest, 1996. Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési program Budapest, 1997. Laminé Antal Éva- Petránné Képes Gizella: EFQM Kiválóság modellre épülő MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS AZ ÓVODÁBAN Eger, 2001. Nagy Jenőné: CSAK TISZTA FORRÁSBÓL Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel alternatív program 1996-2002. Szolnok, 2002.

29

A BÓBITA ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents