A biológiai kockázatbecslés menete és legfontosabb szempontjai a foglalkozás-egészségügyi szolgálat szemszögéből
MUNKAVÉDELMI KONFERENCIA 2013. november 7. Budakalász
Medicina B.M. Kft. Előadó:
Dr. Ruzsás Éva Foglalkozás-egészségügyi szakorvos, Belgyógyász, kardiológus Társszerzők:
Dr. Deutsch Norbert Foglalkozás-egészségügyi szakorvos , háziorvos
Hermann Péter Munkavédelmi szakmérnök
Jogszabályi háttér 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról 27/1996.VII.28.NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról és minősítéséről EPINFO módszertani levelek Tájékoztató a betegellátás során a vérrel és testváladékokkal terjedő vírusfertőzések megelőzéséről (OEK Epinfo különszám 2003.02.17.)
Legújabb rendelet a biológiai kockázatok tárgykörében: 51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
54. § (2) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
(5) A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása: a) a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai; b) a veszélyek azonosítása; c) a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma; d) a kockázatot súlyosbító tényezők; e) a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása; f) a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése; g) a kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja; h) az előző kockázatértékelés időpontja. A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.
27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról 4.§. (2) A szolgálat közreműködik a) az Mvt. 58. §-ában felsorolt munkáltatói feladatok ellátásában, különösen aa) a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, ab) munka-egészségügyi, -fiziológiai, -ergonómiai, -higiénés feladatok megoldásában, ac) a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek biztosításában, a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében; b) a foglalkozási rehabilitációban; c) a munkáltató katasztrófamegelőző, -elhárító, -felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában.
27/1996.VII.28.NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról
C) BIOLÓGIAI KÓROKI TÉNYEZŐK C1 Egyéb zoonózisok C2 Tetanusz C3 Brucellózis C4 Ornitózis C5 Kullancs-enkefalitisz C6 Atrax C7 Leptospirózis C8 Q-láz C9 Tularémia C10 Borelliózis (Lyme-kór) C11 Trichofitiázis C12 Foglalkozással kapcsolatban keletkezett hepatitiszek C13 Foglalkozással kapcsolatban keletkezett tuberkulózis C14 Amőbiázis
C15 Fertőző betegségek által okozott idült egészségkárosodás, ha az a foglalkozással kapcsolatban keletkezett C16 Hivatalos külszolgálat során szerzett trópusi betegségek C17 Gennykeltők által okozott bőrbetegségek C18 Gombák által okozott bőrbetegségek C19 Exogen (extrinsic) allergiás alveolitisz C20 Gyapot, len, kender, juta, szizál és cukornád porok és rostok belégzése által okozott tüdőbetegségek C21 Foglalkozással kapcsolatos biológiai kóroki tényezők által okozott egyéb betegségek C22 Tudományos igazolt biológiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás asztma C23 Tudományos igazolt biológiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás rinitisz
18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről Munkakörökhöz kapcsolódó védőoltási kötelezettség
9. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi biológiai expozíciókat a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően felmérni. Ennek csökkentése érdekében - a foglalkoztatás feltételeként - a külön jogszabály szerint biztosítania kell az adott veszélyeztetett munkakörben foglalkoztatott dolgozók védőoltását. A veszélyeztetett munkakörök felmérésének eredményéről a munkáltató kérésére a járási népegészségügyi intézet szakvéleményt ad. (2) A munkakörökhöz kapcsolódó javasolt védőoltások rendjét az OEK által évente kiadott VML tartalmazza. (3) A csökkent immunitású, illetve egyéb fokozott kockázati csoportba tartozó személyek egészségének védelme érdekében a transzplantációs, az onkológiai, a hematológiai, a dializáló, a felnőtt és a gyermek intenzív ellátást nyújtó, a szülészeti-nőgyógyászati, valamint a krónikus belgyógyászati osztályokon a betegekkel közvetlen kapcsolatba kerülő, továbbá a várandós nők és az újszülöttek, csecsemők gondozását végző egészségügyi dolgozóknak az egészségügyi szolgáltató minden évben felajánlja és megszervezi az influenza elleni védőoltást.
Munkaköri korlátozások közegészségügyi-járványügyi érdekből 31. § (1) Az a személy, aki jogszabály által elrendelt kötelező előzetes vagy időszakos orvosi vizsgálaton nem vett részt, vagy az elvégzett vizsgálatok szerint fertőzőképesnek bizonyult, a külön jogszabályban meghatározott munkakörben nem alkalmazható, illetőleg ilyen tevékenységet nem végezhet. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a járványügyi megfigyelés, illetőleg járványügyi ellenőrzés alá helyezett személyek tekintetében is alkalmazni kell. (3) Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések halmozott előfordulása esetén a kolonizált egészségügyi dolgozó a közvetlen betegellátásban (vizsgálat, ápolás, gyógykezelés) nem vehet részt. (4) A HIV-pozitív, valamint a fertőzőképes krónikus hepatitis B és hepatitis C vírushordozó egészségügyi dolgozó nem tölthet be olyan munkakört, melyben expozícióra hajlamosító invazív beavatkozásokat végeznek. A fokozott expozíciós kockázattal járó beavatkozásokat és a korlátozás megszüntetésének feltételeit a 2. számú melléklet tartalmazza. (5) Az az egészségügyi dolgozó, aki akut felső légúti, illetve enterális fertőzés tüneteit mutatja, a közvetlen betegellátásban (vizsgálat, ápolás, gyógykezelés) nem vehet részt.
61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről
ALAPFOGALMAK A biológiai kockázatértékeléssel kapcsolatban felmerülő alapvető fogalmak jelentése: Munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy Munkáltató: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Veszély: egy lehetséges sérülés vagy egészségkárosodás forrása. Kockázat: a veszély megvalósulásának a valószínűsége. Veszély jellemzés: a kockázati források okozta expozíciót követően, az embert vagy a környezetet érintő káros hatás(ok)/esemény(ek) természetének kvantitatív vagy szemikvantitatív értékelése.
Kockázat jellemzése: egy adott populációban, meghatározott körülmények között a káros hatás(ok)/ esemény(ek) előfordulási valószínűségének és súlyosságának (beleértve a bizonytalanságokat)kvantitatív vagy szemikvantitatív becslése. Biológiai tényezők: a mikroorganizmusok – beleértve a genetikailag módosított mikroorganizmusokat –, a sejttenyészetek és emberi belső élősdiek, amelyek fertőzést, allergiát vagy mérgezést okozhatnak. Mikroorganizmus: olyan sejtes vagy nem sejtes mikrobiológiai egység, amely szaporodásra vagy genetikai anyag továbbítására képes.
Sejttenyészet: a többsejtű szervezetekből származó sejtek élő szervezeten kívül szaporított tenyészete. Havária: olyan nagyméretű baleset, amely túlterjed az üzem, létesítmény, illetve szállítóeszköz (a továbbiakban: üzem) határán, és elhárítására, felszámolására a munkáltató, illetve az üzem saját erejéből nem képes, és amelynek oka a technológia hibája vagy hibás kezelése. Expozíció: a munkahelyen jelen lévő és a munkavállalót érő kóroki tényező(k) hatásának való kitettség.
Biológiai tényezők csoportosítása A biológiai tényezők a fertőzés kockázatának szintjétől függően négy csoportba sorolhatók: 1. csoport: az a biológiai tényező, amely nem képes emberi megbetegedést okozni, 2. csoport: az a biológiai tényező, amely képes emberi megbetegedést okozni, ezért veszélyt jelenthet a munkavállaló számára, de elterjedése az emberi közösségben nem valószínű, az általa kiváltott betegség többnyire eredményesen megelőzhető, vagy a kezelése hatásos, 3. csoport: az a biológiai tényező, amely súlyos emberi megbetegedést képes okozni, ezért komoly veszélyt jelenthet a munkavállaló számára, szétterjedésének kockázata az emberi közösségben fennállhat, de általában eredményesen megelőzhető, vagy a kezelése hatásos, 4. csoport: az a biológiai tényező, amely súlyos emberi megbetegedést okoz, ezért komoly veszélyt jelent a munkavállaló számára, az emberi közösségben való szétterjedésének nagy a kockázata, általában nem előzhető meg, vagy nem kezelhető hatásosan.
51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről
Hatályos: 2013. VII. 16-tól
4. Kockázatértékelés, kockázatkezelés és –megelőzés 4. § (1) Az egészségügyi szolgáltató az éles vagy hegyes eszközök kiválasztásakor, ezt követően a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló rendeletben előírt gyakorisággal értékeli a munkavállalók biztonságát és egészségét érintő kockázatokat.
(2) A kockázatértékelésnek figyelembe kell vennie az adott egészségügyi szolgáltatónál alkalmazott technológiát, az expozíció meghatározását, az expozíció jellegét, mértékét, tartalmát, a munkaszervezést, a munkakörülményeket, a képesítések szintjét, a munkához kapcsolódó pszichoszociális tényezőket, valamint a munkakörnyezethez kapcsolódó tényezők hatásait. (3) A kockázatértékelés tartalmazza: a) a munkáltatónál használt, e rendelet hatálya alá tartozó éles vagy hegyes eszközök felsorolását, b) az a) pont szerinti éles vagy hegyes eszközönként az esetleges expozíció kockázatának meghatározását, c) azon, az egészségügyi szolgáltató által nyújtott egészségügyi ellátások részét képező egészségügyi tevékenységeket magukban foglaló szakmák felsorolását, amelyek érintik vagy érinthetik az expozíciónak kitett munkavállalók egyes csoportjait és d) az a) pont szerinti éles vagy hegyes eszközök közül azok felsorolását, amelyek alternatív, illetve biztonságosabb eszközökkel helyettesíthetők, továbbá ha helyettesítésük nem lehetséges, annak indokolását.
(4) Amennyiben a kockázatértékelés a munkavállaló biztonságát vagy egészségét veszélyeztető kockázat jelenlétét állapítja meg, az egészségügyi szolgáltató - a telephelye szerint illetékes - fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségének elektronikus vagy egyéb úton megküldi a kockázatértékelést, valamint ezzel egyidejűleg bejelenti: a) az egészségügyi szolgáltató nevét, székhelyét, a bejelentéssel érintett telephelyét, az adószámát, illetve adóazonosító jelét, a munkáltató és az érintett telephely TEÁOR számát;
b) a kockázatnak kitett munkavállalók számát; c) a kockázatnak kitett munkavállalók foglalkozási csoportjai (FEOR kód) és a munkaköri tevékenységek felsorolását; d) a munkavállalók biztonsági és egészségvédelmi képviselőjének nevét, beosztását, és
e) a megtett megelőző intézkedéseket.
5. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek, valamint a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok a 4. § (4) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségüket a felettük munkavédelmi hatósági jogkört gyakorló kijelölt szervezet részére teljesítik.
6. § (1) Ha a kockázatértékelés a munkavállalók biztonságának vagy egészségének kockázatát igazolja, az éles vagy hegyes eszközök használatából adódó kockázatnak való kitettséget meg kell akadályozni, vagy ha ez nem lehetséges, azt a lehető legalacsonyabb szintre kell csökkenteni. (2) Ha az expozíció megakadályozása vagy megszüntetése az egészségügyi szolgáltatás munkafolyamatai során nem lehetséges, a kockázatot olyan minimális szintre kell csökkenteni, hogy az érintett munkavállalók egészsége és biztonsága az a)-d) pontban foglaltaknak megfelelően biztosítva legyen. Ennek érdekében: a) a munkafolyamatot úgy kell tervezni, illetve szabályozni, hogy minimális szintre csökkenjen az expozíció lehetősége az érintett munkavállalók körében, b) megfelelő védőeszközöket kell biztosítani és használatukat rendszeresen ellenőrizni kell, c) belső szabályzatban kell meghatározni az érintett munkavállalók tájékoztatására, képzésére, a védőeszközök használatára, az éles vagy hegyes eszközök használatából adódó esetleges sérülések, fertőzések megelőzésére - ideértve a szükségessé váló védőoltás biztosítását is szolgáló munkáltatói rendelkezéseket, és d) elő kell írni, hogy az éles vagy hegyes eszközöket használatuk után egységenként, védőkupak visszatétele nélkül kell az arra rendszeresített gyűjtőeszközbe helyezni.
(3) A 4. § (1) bekezdése szerinti kockázatértékelést és a 4. § (4) bekezdése szerinti bejelentést az egészségügyi szolgáltatás nyújtására irányuló működési engedély megszerzése esetén vagy az éles vagy hegyes eszközzel érintett egészségügyi tevékenységet magában foglaló szakmát érintő működési engedély módosítása esetén az egészségügyi szolgáltató legkésőbb a működési engedély jogerőre emelkedésének napjától számított három hónapon belül készíti el, illetve teszi meg.
7. § (1) Ha a munkavégzés jellege lehetővé teszi, a gyakorlat megváltoztatására, illetve az éles vagy hegyes eszközök olyan helyettesítésére kell törekedni, amely nem vagy kevésbé veszélyezteti a munkavállaló egészségét. (2) A munkavállalónak kötelessége a sérülések által okozott fertőződés kockázatának megismerése és a kockázat csökkentésére irányuló védőeszközök használata.
A Főosztály a célvizsgálatba bevonásra kerülő munkáltatók kiválasztására vonatkozóan szempontként jelölte meg, hogy a vizsgálat elsősorban azokra a munkáltatókra terjedjen ki, ahol a munkavégzés 2-4. csoportba tartozó biológiai tényezők rendszeres használatával jár [R. 16. §; 3. sz. melléklet], pl.: 1. orvosi szolgálat 2. állatorvosi szolgálat 3. laboratóriumi-, 4. ipari eljárások Az ellenőrzéseknek azokra a munkáltatókra is ki kellett terjedniük, ahol a munkavégzés 2-4. csoportba tartozó biológiai tényezők rendszeres használatával nem jár [R. 4. § (2); 1. számú melléklet]. Ezek a foglalkozási tevékenységek típusa szerint lehetnek: 1. élelmiszer-előállító létesítményekben végzett munkák, 2. mezőgazdasági munkák, 3. olyan munkatevékenységek, amelyek állatokkal, állatok tetemeivel, illetve állati eredetű termékekkel való érintkezéssel járnak (pl. ún. állati fehérje feldolgozás), 4. az egészségügyi és szociális ellátásban végzett munkák, beleértve az elkülönítő, valamint a kórbonctani részlegeket, 5. a klinikai, állatorvosi diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák, 6. a hulladék megsemmisítő, ártalmatlanító létesítményekben végzett munkák, 7. szennyvíztisztító berendezésekben, járható szelvényű szennyvízelvezető művekben végzett munkák.
A biológiai kockázatok értékelése egy magánegészségügyi szolgáltatónál Az egészségügyi intézményekben leggyakrabban előforduló/illetve megelőzést igénylő biológiai tényezők: •Vírusok:
Rhinovirusok, Adenovirusok, RS-virusok, enterovirusok (Coxsackie csoport), Epstein-Barr-virus, parainfluenza-, influenza-vírusok, herpes simplex virusok (HSV), varicella-zooster virus (VZV), Cytomegalovirus (CMV), Rotavirus, Calicivirusok (norovirus), Astrovirus, Hepatitis A, Hepatitis B, Hepatitis C, Hepatitis D, Hepatitis E vírusok, HIV, Rubeola, Morbilli, mumps(paramyxovirus), Humán papilloma vírusok (HPV).
•Baktériumok:
Streptococcusok, Mycoplasma pneumoniae, Chlamydia (chlamydophila) pneumoniae, Neisseria meningitidis, Haemophilus influenzae, Staphylococcusok, E. coli, Klebsiella pneumoniae, Mycobacterium tuberculosis, Helicobacter pylori, Clostridiumok, Yersinia törzsek, Campylobacter törzsek, Bacillus cereus, Salmonella és Shigella fajok, Treponema pallidum, Neisseria gonorrhoeae, Chlamydia trachomatis, Ureaplasma ureolyticum, Mycoplasma genitalium, Trichomonas vaginalis, Clostridium tetani, Borellia burgdorferi.
•Gombák: Candida albicans és egyéb candida fajok, Aspergillus fajok •Protozoonok Giardia lamblia, Entamoeba hystolytica, Cryptosporidium fajok
•Helminthiasis Trichinella spiralis, Ascaris lumbricoides, Taenia saginata, T. solium
A BIOLÓGIAI TÉNYEZŐK OKOZTA FERTŐZÉSEK LEHETSÉGES FORRÁSAI
Az egészségügyi intézményekben a munkavállalók lehetséges fertőzések forrása lehet: a beteg az egészségügyi személyzet (kolléga) szellőző berendezés, légkondicionáló vízvezeték, vizes blokkok egyéb környezeti források (tárgyak felszíne, falak, padlózat…) orvosi eszközök vér és vérkészítmények, infúziós oldatok, biológiai implantátumok. A kórokozók terjedési módja: Légúti (aeroszol) fertőzés (˂ 5 µm) Kontakt fertőzés, ideértve a cseppfertőzést is ( 5µm) Faecalis-oralis út Vér útján
Ezen a területen az alábbi védekezési módok használhatók a kórokozókkal szemben A rendelkezésre álló egyéni védőeszközök (védőköpeny, védőszemüveg, védőkesztyű, szájmaszk a bőr, légutak és a szem kötőhártyájának védelmére) rendeltetésszerű használata, A felületek, eszközök, műszerek folyamatos fertőtlenítése, Megfelelő higiénés szemléletű magatartás.
A BIOLÓGIAI TÉNYEZŐK OKOZTA HATÁSOK (FERTŐZÉSEK) MEGELŐZÉSE
A vérrel és testváladékokkal terjedő, valamint a kontakt (cseppfertőzéssel), ill. légutakon (aeroszol) terjedő fertőzések kialakulásának kockázatával az egészségügyi ellátórendszer minden szintjén – különböző mértékben ugyan –, de számolni kell. Az egészségügyi dolgozók szakmai felkészültségük folytán egyértelműen tisztában vannak ezen kockázati tényezők előfordulási lehetőségével, ugyanakkor felkészültek a vészhelyzetek kezelésére is. A kiszolgáló személyzet külön oktatás keretében kap ilyen esetekre vonatkozó oktatást. Az intézmény a kórházon belüli fertőzések kialakulásának, terjedésének megelőzésére (a betegek körében is) jónnak tekinthető felkészültséggel rendelkezik. A dolgozók és a betegek részére minden szobában vizesblokk áll rendelkezésre, megfelelő fertőtlenítőszerrel való ellátottsággal. A biológiai kockázatok csökkentésére egyéni védőeszközök a megfelelő mértékben rendelkezésre állnak. Az egészségügyi dolgozókat veszélyeztető, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések túlnyomó többsége megfelelően alkalmazott preventív módszerekkel megelőzhető, illetve a kockázat lényegesen csökkenthető.
A BIOLÓGIAI TÉNYEZŐK OKOZTA HATÁSOK (FERTŐZÉSEK) MEGELŐZÉSE II. 1. Általános megelőzési előírások •I. kategória: a munkahelyen, a munka során közvetlen kontaktus van vérrel és egyéb testváladékokkal; •II. kategória: a munkahelyen a tevékenység során általában nem történik érintkezés vérrel, testváladékokkal, de sürgősség esetén várható, feltételezhető a vérrel, testváladékokkal történő kontaktus; •III. kategória: a munkahelyen, a tevékenység során sem előrelátható, sem előre nem látható körülmények között nincs vérrel és testváladékkal történő kontaktus. A munkáltatónak az I. és II. kategória esetén védőeszközöket (egyszer használatos kesztyű, védőszemüveg, védőruha, esetleg maszk) kell biztosítania a munkavállaló számára. A munkáltató köteles a szúrásos, vágásos balesetek csökkentése érdekében biztonságos eszközöket (pl. passzív védelemmel ellátott kanül) a munkavállaló rendelkezésére bocsátani. A munkavállalónak kötelessége a fertőződés kockázatának megismerése és a kockázat csökkentésére irányuló védőeszközök használata. 2.Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassága és védőoltásai A munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét szabályozó dokumentáció szerinti munkaköri alkalmassági vizsgálatok végzése. Az I. és II. kategória esetén nyilatkozat és Hepatitis B elleni védőoltás.
3.Tevékenységek korlátozása 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 2. számú melléklete alapján: A HIV pozitív, valamint a polimeráz láncreakcióval (PCR vizsgálattal) pozitívnak talált, az Országos Epidemiológiai Központban (a továbbiakban: OEK) verifikált HBV és HCV fertőzött (vírushordozó) egészségügyi dolgozók által nem végezhető, fokozott expozíciós kockázattal járó beavatkozások: testüregben történő sebészi beavatkozások, melyek során a testüregben egyidejűleg van jelen a kéz vagy ujjak, tű és éles eszközök; abdominalis, cardiothoracalis, orthopédiai műtétek; szüléslevezetés, császármetszés; illesztéssel járó véres traumatológiai műtétek, kiterjedt nagyfokú égési sérülések sebészi ellátása; orális, periorális szövetek, fogak kezelése, metszése, eltávolítása, melyek kapcsán vérzés léphet fel. A HBV és HCV fertőzés utáni spontán vagy gyógykezelést követő PCR vizsgálat negatív eredményével igazolt teljes remisszió esetén a korlátozás megszüntethető, amennyiben az OEK egy hónapos időközzel végzett két PCR vizsgálata ismételt negatív eredményt hozott. Munkaköri korlátozások közegészségügyi-járványügyi érdekből: Nosocomialis megbetegedés előfordulását követően az egészségügyi szolgáltató érintett részlegének dolgozóinál szűrővizsgálatot kell végezni. Azt az egészségügyi dolgozót, aki nosocomialis járványt okozó kórokozót hordoz (ürít), a betegellátástól (vizsgálat, ápolás, gyógykezelés) el kell tiltani.
4.Hepatitis B elleni védőoltás
A hepatitis B elleni immunizáció 3 oltásból áll: 0., 1. és a 6. hónapban kell beadni az egyes oltásokat. Felvételkor ellenőrizni szükséges a már korábban kapott HBV oltások dokumentációját (oltási könyv). Dokumentált teljes oltási sorozat elfogadható (megfelelő időben beadott 3 oltás). Amennyiben az egészségügyi dolgozó nem részesült HB elleni oltásban, munkába álláskor azonnal el kell kezdeni az oltási sorozatot.
5.Egyéni védőeszközök
Az egyéni védőeszközök használatára vonatkozó előírások alapvető célja a dolgozó védelme a fertőzésektől, másképpen fogalmazva a dolgozó biológiai kockázatának csökkentése. Ugyanakkor a jól megválasztott, megfelelően alkalmazott és kezelt védőeszközök a kórokozók intézményen belüli terjedését is megakadályozzák. Az egészségügyi dolgozó védelmére szolgáló szabályokat, beleértve a védőeszközök alkalmazását, a személyzetnek az ellátórendszer minden szintjén, minden beteg ellátása során be kell tartania, járványos időszaktól függetlenül. Az általános védelem (standard izoláció) során alkalmazandó védőeszközök: egyszerhasználatos kesztyű, a beavatkozások függvényében steril/ nem steril, hosszú ujjú köpeny, sebészi maszk, arcvédő, szemüveg.
A cseppfertőzéssel terjedő kórokozók esetében a standard izoláció elvei alapján tehát sebészi maszk viselése javasolt; légúti (aeroszol) terjedés esetén azonban kötelező a respirátor/légzésvédő használata. A védőeszköz juttatás rendjét, azok használatának oktatását dokumentálni kell (védőeszköz szabályzat).
6. Kézfertőtlenítés A kéz közvetítésével történő fertőzés átvitelét kézfertőtlenítéssel kell megakadályozni. Minden olyan munka előtt, amely a beteggel való foglalkozással jár, a helyszínen higiénés kézfertőtlenítést kell végezni, fali adagolóból kijuttatott virucid, baktericid, fungicid hatású kézfertőtlenítő szerrel. Minden olyan munka után, amely a beteggel való foglalkozással jár, a helyszínen higiénés kézfertőtlenítést kell végezni, fali adagolóból kijuttatott virucid, baktericid, fungicid hatású kézfertőtlenítő szerrel. Minden olyan esetben, amikor a kéz bőre vizsgálati anyaggal, testváladékkal szennyeződött, vagy szennyeződhetett, a fertőző munkát végzők kötelesek higiénés kézfertőtlenítést végezni: a munka befejezése után, vérvétel előtt és után, vér-, vizelet-, széklet stb. minták feldolgozása és vizsgálata után, minden egyéb kiegészítő tevékenység (előkészítés, takarítás, mosogatás) után. Kézszárításra egyszer használatos papír kéztörlőt, vagy elektromos kézszárítót kell alkalmazni.
A BIOLÓGIAI KOCKÁZAT ELŐÍRÁSOK FOKOZOTT MUNKAKÖRÖKBEN
CSÖKKENTÉSÉRE EXPOZÍCIÓS
SZOLGÁLÓ BIZTONSÁGI KOCKÁZATTAL JÁRÓ
1.Vérminták laboratóriumi feldolgozása, szállítása során alkalmazott biztonsági előírások A vérvétel csak zárt vérvételi rendszerrel történhet. A vérvételhez egyszer használatos kesztyűt kell használni. Injekciózásnál az egyszer használatos tű védőkupakját a tűre visszahelyezni semmilyen körülmények között nem szabad. A vérminták feldolgozását, vizsgálatát a védőruházaton kívül egyszerhasználatos kesztyűben kell végezni. 2.Vérminták és egyéb testváladék minták szállítása A vérminták és egyéb testváladék minták szállításához való előkészítést az előírt védőruházaton kívül gumi-, vagy műanyag kesztyűben kell végezni. Szobahőmérsékleten vagy magasabb hőmérsékleten szállított mintákat fémből, üvegből, vagy műanyagból készült tartályokba kell helyezni.
3.Sürgősségi ellátás, mentő A szájból szájba való közvetlen lélegeztetés nem megengedhető, a resustitatio lehetőség szerint az erre a célra gyártott egyszer használatos eszközökkel történjen. Amennyiben ez nem lehetséges, az eszközöket (maszk, ambu ballon) csak egy betegnél szabad használni, ezt követően fertőtleníteni (magas szintű) vagy sterilizálni kell. Passzív védelemmel ellátott vénakanül alkalmazása szükséges. Egyszer használatos kesztyű minden beavatkozásnál kötelező, erősen vérző beteg ellátása esetén egyszer használatos védőruha, hányós, köpős, köhögős beteg ellátása esetén védőszemüveg és maszk alkalmazása szükséges. A megfelelő tartalékeszköz készletet minden kiszállást követően pótolni kell. 4.Műtő, egynapos sebészeti ellátó részleg
TEENDŐK BIOLÓGIAILAG SZENNYEZETT ESZKÖZZEL TÖRTÉNT SÉRÜLÉS ESETÉN Minden esetben az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) ajánlásának megfelelően kell eljárni. Az elsődleges ellátást követően munkabaleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. Tisztázni kell (ha lehet) a forrás esetleges fertőzöttségi statusát, amennyiben fertőzöttségre derül fény, akkor megfelelő profilaktikus terápiát kell alkalmazni. A balesetet követően az OEK ajánlása szerint ellenőrizni kell a munkavállaló fertőzöttségi statusát megfelelő időközönként.
ÉLES VAGY HEGYES MUNKAESZKÖZÖK KOCKÁZATÉRTÉKELÉSE Fogalom meghatározások Tűszúrás: Tű vagy egyéb hegyes, éles tárgy okozta sérülés, melyet a hegyes, éles eszköz okozott a bőr karcolásának, kilyukasztásának, átszúrásának következtében. A sérülés következtében vérrel, vagy testnedvvel való érintkezés lehetősége fennáll. Expozíció: az egészségügyi szolgáltatás során az éles vagy hegyes eszközök használatával összefüggő baleset vagy egészségkárosodás kockázatának való kitettség. Munkahely: a munkavállalót foglalkoztató egészségügyi szolgáltató székhelye vagy telephelye, illetve minden egyéb olyan hely, ahol egészségügyi szolgáltatást nyújtanak, illetve egészségügyi tevékenységet végeznek.
Munkáltató: a munkavállalót foglalkoztató egészségügyi szolgáltató, aki vagy amely felelős az egészségügyi szolgáltatás nyújtásáért, valamint a munkavállalók által végzett egészségügyi tevékenység irányításáért és szervezéséért.
Munkavállaló: az egészségügyi szolgáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, valamint szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott, egészségügyi tevékenységet végző természetes személy, függetlenül a foglalkoztatás határozott vagy határozatlan időtartamú jellegétől, ide értve a munkaerő-kölcsönzés vagy közfoglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalókat is, és az egészségügyi szolgáltatónál a szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszony alapján tevékenységet végző természetes személy, valamint a közvetlenül az egészségügyi ágazathoz kapcsolódó szolgáltatásokban és tevékenységekben részt vevő gyakornokok és tanulók. Megelőző intézkedések: a kockázatértékelés, valamint az éles vagy hegyes munkaeszközök (a továbbiakban: éles vagy hegyes eszköz) biztonságos alkalmazására vonatkozó előírások alapján meghozott, az egészségügyi ellátáshoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások és tevékenységek során bekövetkező sérülések vagy fertőzések megakadályozását célzó intézkedések, ideértve a szükséges legbiztonságosabb eszköz alkalmazását. A munkavégzés során az éles vagy hegyes eszközök által a munkavállalóknak okozott sérülések és fertőzések kockázatának megszüntetéséhez vagy minimálisra csökkentéséhez elsődlegesen az expozíció megelőzésére kell törekedni.
Munkaeszközök megnevezése Az intézményben használt éles, hegyes munkaeszközök megnevezése, az érintett egészségügyi tevékenységek és munkakörök megjelölésével: Sebészet: orvos + asszisztens sebészeti olló, szikepenge, injectiós tűk, sebészeti varró fonal tűvel Labor: asszisztens vérvételi tűk Ortopédia: orvos + asszisztens injectiós tűk, szikepenge, sebészeti olló Gyermekgyógyászat: orvos + asszisztens injectiós tűk Szemészet: orvos + asszisztens injectiós tűk, szikepenge, sebészeti varrófonal tűvel, sebészeti olló Fül-Orr-Gégészet: orvos + asszisztens paracentáló lándzsa Nőgyógyászat: orvos + asszisztens Olló, szikepenge A használt éles, hegyes eszközök alternatív eszközökkel nem helyettesíthetőek, tekintettel arra, hogy a fenti szakmák által végzett invazív beavatkozások non-invazív módszerekkel nem kiválthatók.
Az éles, hegyes munkaeszközök kockázatának felmérő lapja • • • • •
• •
• •
•
Az éles, hegyes munkaeszközök felsorolása megtörtént? Megtörtént az éles, hegyes munkaeszközök kockázatainak meghatáro-zása? Az éles, hegyes munkaeszközökkel végzett tevékenység behatárolható? A kockázatnak kitett munkavállalók köre behatárolt, meghatározott? A használt éles, hegyes munkaeszközök helyettesíthetők kevésbé veszélyessel? Ha helyettesíthető, akkor várható-e ennek bevezetése? Készült-e biológiai kockázatelemzés a felmerült, lehetséges veszélyekre? Tettek-e megelőző intézkedéseket az eszközökkel végzett tevékenység kockázatainak csökkentésére? Veszélyeztető kockázat megléte esetén a bejelentés megtörtént-e az illetékes kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségének? A bejelentés induló egészségügyi szolgáltatónál 3 hónapon belül megtörtént?
Értékelés megfelelt megfelelt megfelelt megfelelt megfelelt (nem helyettesíthető ) nem szükséges
megfelelt megfelelt nem vonatkozik nem vonatkozik
• • •
•
•
• • • • •
Kaptak-e a munkavállalók megfelelő védőoltást? Biztosítva vannak-e a megfelelő és előírt egyéni védőeszközök? Készült-e belső szabályzat a munkavállalók megfelelő tájékoztatására? Tisztában vannak-e a munkavállalók azzal, hogy az éles vagy hegyes eszközöket használatuk után egységenként, védőkupak visszatétele nélkül kell az arra rendszeresített gyűjtőeszközbe helyezni? Tisztában vannak-e a munkavállalók a veszélyes hulladékok gyűjtésének alapvető szabályaival? A munkavállalónak ismerik-e a sérülések által okozott fertőződés kockázatának és a kockázat csökkentésére irányuló védőeszközök használatát? Ismerik-e a munkavállalók az egészségüket fenyegető kockázatokat? Ismerik-e a munkavállalók az expozíció megelőzését szolgáló intézkedéseket? Ismerik-e a munkavállalók az éles vagy hegyes eszközök biztonságos használatára vonatkozó előírásokat? Tájékoztatták-e a munkavállalókat az előre nem látható veszélyhelyzetek megelőzéséről?
megfelelt megfelelt megfelelt megfelelt megfelelt megfelelt megfelelt megfelelt megfelelt megfelelt
• • • • • •
Tájékoztatták-e a munkavállalókat az éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések esetén teendő intézkedésekről? Tájékoztatták-e a munkavállalókat a vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezésekről? Minden munkavállaló részesült előzetes és évente időszakos, kellően dokumentált oktatásban/képzésben? Kaptak-e a munkavállaló soron kívül képzést a kockázat megváltozásakor vagy új kockázat megjelenésekor? Kapott-e a munkavállaló megfelelő képzést/oktatást a használatában lévő éles vagy hegyes eszköz által okozott sérülést követően? Van-e a munkavállalóknak biztonsági és egészségvédelmi képviselője?
megfelelt megfelelt megfelelt megfelelt
megfelelt megfelelt
Az esetleges expozíció kockázatának meghatározása Az éles, hegyes eszközök által okozott expozíció mértékét az alábbi kockázati mátrix segítségével becsültük: következménye Kisebb sérülés, munkanap -kieséssel nem jár
Nem súlyos baleset, sérülés (3 napnál hamarabb gyógyuló)
Nem súlyos baleset, sérülés (3 napon túl gyógyuló)
Súlyos baleset, maradand ó egészségkárosodás, élettani hatás
Halálos sérülés, baleset
Elhanyagolha tó
1
2
3
4
5
Elviselhető
2
4
6
8
10
Mérsékelt
3
6
9
12
15
Valószínű
4
8
12
16
20
Biztos, elkerülhetetle n
5
10
15
20
25
valószínűsége
A kockázat bekövetkezésének
Munkaeszköz megnevezése
Használat gyakorisága
Kockázat mértéke a mátrix alapján
sebészeti olló
Ritkábban, mint naponta
4
szikepenge
Ritkábban, mint naponta
4
injectiós tűk
Naponta
6
sebészeti varró fonal tűvel
Naponta
6
vérvételi tű
Naponta
6
paracentáló lándzsa
Esetenként
4
SCIENTIFIC COMMITTEES Accident Prevention Allergy and Immunotoxicology Education and Training in OH Health Services Research and Evaluation in OH Indoor Air Quality and Health Musculoskeletal Disorders Neurotoxicology and Psychophysiology Occupational Health Nursing Occupational Toxicology OH for Health Care Workers OH in the Construction Industry Reproductive Hazards in the Workplace Rural Health: Agriculture, Pesticides and Organic Dusts Small-Scale Enterprises and the Informal Sector Toxicology of Metals Vibration and Noise Work and Vision Work Organisation and Psychosocial Factors
Aging and Work Cardiology in OH Epidemiology in OH History of Prevention of Occupational and Environmental Diseases Industrial Hygiene Nanomaterial Workers’ Health Occupational and Environmental Dermatoses Occupational Medicine OH and Development OH in the Chemical Industry (MEDICHEM) Radiation and Work Respiratory Disorders Shiftwork and Working Time Thermal Factors Unemployment, Job Insecurity and Health Women Health and Work Work Disability Prevention and Integration
www.icoh.hu www.icoweb.org
Köszönöm figyelmüket
www.medicinabm.hu
