MODULFÜZET
Betegszállító felnőttképzési program 1. modul
A BETEGSZÁLLÍTÁS ÉS AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI, JOGI, ETIKAI ÉS MUNKAVÉDELMI VONATKOZÁSAI
Írta: Sonkoly Zoltán Miklósik Zoltán
Lektorálta: Dr. Bumbera József
HARRUCKERN JÁNOS KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY GYÓGYPEDAGÓGIAI KOLLÉGIUM, 2011
Tartalomjegyzék JOGI ALAPISMERETEK....................................................................................................... 4 Jogképesség ................................................................................................................................ 4 Cselekvőképesség ...................................................................................................................... 4 Cselekvőképesség korlátozásának elve .................................................................................. 4 Képviselet ................................................................................................................................ 4 Alanyi jog ................................................................................................................................ 4 Alapjogok ................................................................................................................................ 5 EGÉSZSÉGÜGYI JOG ........................................................................................................... 6 A szabályozás szintjei ............................................................................................................... 6 Törvények ................................................................................................................................ 6 Kormányrendeletek ................................................................................................................. 6 Miniszteri rendeletek ............................................................................................................... 6 Betegjogok és kötelességek ....................................................................................................... 6 Fogalmak.............................................................................................................................................. 6 A betegek jogai ................................................................................................................................... 6 A beteg kötelezettségei ........................................................................................................................ 8
Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei.................................................................. 9 Az ellátás megtagadásának jogai............................................................................................. 9 Titoktartási kötelezettség......................................................................................................... 9 Az egészségügyi dolgozók védelme ....................................................................................... 9 Ellátási kötelezettség ............................................................................................................. 10 Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása .................................................................. 10 Dokumentációs kötelezettség ................................................................................................ 10 Titoktartási kötelezettség....................................................................................................... 10 A szakmai fejlődéshez való jog és kötelezettség................................................................... 10 Az egészségügyi dolgozók jogi felelősségre vonása .............................................................. 10 1978. évi IV. törvény a büntető törvénykönyvről ................................................................. 10 AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS JOGI VONATKOZÁSAI .................................................. 12 A BETEGSZÁLLÍTÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA .............................................................. 13 A betegszállítás ........................................................................................................................ 13 Jogosultság a támogatott betegszállítás igénybevételére ..................................................... 13 A betegszállítás megrendelése ................................................................................................ 13 A beteg otthona ............................................................................................................ …….14 A betegszállítás lehet ............................................................................................................. 14 Éjszakai betegszállítás ........................................................................................................... 14 Betegszállítás kúraszerű kezelésre ........................................................................................ 14 Az ellátások igénybevételének ellenőrzése ............................................................................ 15 A betegszállítási tevékenységet végző szervezet ................................................................... 15 A betegszállítási tevékenységet végző személy ..................................................................... 15 Gépkocsi-vezető .................................................................................................................... 15 Betegkísérő ............................................................................................................................ 15 Szállíthatóság ........................................................................................................................... 16 Ülőbeteg-szállító kocsival ..................................................................................................... 16 Fekvőbeteg-szállító kocsival ................................................................................................. 16 A betegszállítás szervezése, irányítása .................................................................................. 16 A betegszállítás során használatos dokumentumok .............................................................. 16 Az Országos Mentőszolgálat .................................................................................................. 18 A SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÓRENDSZER FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON ......... 19 A sürgősségi ellátás résztvevői/elemei .................................................................................. 19 1
A BETEGSZÁLLÍTÓI KOMPETENCIA .......................................................................... 20 Feladatai irányítói munkakörben ........................................................................................... 20 Feladatok betegszállítói munkakörben .................................................................................. 20 A BETEGSZÁLLÍTÁS ETIKAI SZEMPONTJAI ............................................................. 21 Az egészségügyi etika .............................................................................................................. 21 Etika fogalma ........................................................................................................................ 21 Etika részei ............................................................................................................................ 21 Etikai alapelvek ..................................................................................................................... 21 Az egészségügyi dolgozókra vonatkozó etikai szabályok .................................................... 24 Az elsősegélynyújtás etikai szabályai .................................................................................... 25 Az empátia ............................................................................................................................... 25 A tolerancia.............................................................................................................................. 26 A BETEGSZÁLLÍTÁS MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI VONATKOZÁSAI .......... 27 A beteg mozgatása................................................................................................................... 27 Veszélyei ............................................................................................................................... 27 A betegszállító jármű veszélyei .............................................................................................. 27 AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI, JOGI, ETIKAI BALESETVÉDELMI VONATKOZÁSAI ........................................................................... 29 Az elsősegélynyújtás fogalma ................................................................................................. 29 Az elsősegélynyújtás alapszabályai ....................................................................................... 29 Az ideális elsősegélynyújtó személyiségjegyei ..................................................................... 29 Az elsősegélynyújtás balesetvédelmi vonatkozásai .............................................................. 29 A helyszíni tevékenység .......................................................................................................... 30 Lépései .................................................................................................................................. 30 Tájékozódás ........................................................................................................................... 30 Kimentés................................................................................................................................ 31 A légzsák ............................................................................................................................... 32 Műszaki mentés ..................................................................................................................... 33 Veszélyes anyaggal szennyezett helyszín ............................................................................. 34 Mentőhívás............................................................................................................................... 34
ÉS
ÁLTALÁNOS JÁRVÁNYTANI ALAPISMERETEK ...................................................... 36 Mikrobiológia és immunitástan ............................................................................................ 36 A mikrobiológia tárgya, felosztása, feladatai ....................................................................... 36 A mikrobák felosztása ........................................................................................................... 36 A fertőzés ................................................................................................................................. 38 A fertőzés kapuja ................................................................................................................... 38 A fertőzés sorsát eldöntő tényezők ........................................................................................ 38 Általános immunitástani alapismeretek ............................................................................... 39 A szervezet védekezése a kórokozókkal szemben ................................................................ 39 Fogékonyság – immunitás ..................................................................................................... 39 Járványtan ............................................................................................................................... 40 Tárgya, jelentősége, felosztása, módszerei ........................................................................... 40 A járványtan felosztása ......................................................................................................... 40 A fertőző betegségek időbeli jellegzetességei ....................................................................... 40 A fertőző betegségek lefolyása.............................................................................................. 40 A járványfolyamat mozgatóerői ........................................................................................... 41 A fertőző betegségek felosztása ........................................................................................... 42 MUNKAEGÉSZSÉGTANI ALAPISMERETEK .............................................................. 44 A munkaegészségtan alapfogalmai ....................................................................................... 44 Foglalkozási ártalmak – foglalkozási betegségek ................................................................ 44 2
Betegszállítókat érő munkaártalmak .................................................................................... 44 Egészségügyi dolgozók foglalkozási ártalmai, betegségei és azok megelőzése .................. 44 FERTŐTLENÍTŐSZEREK, FERTŐTLENÍTÉS .............................................................. 46 A fertőtlenítéssel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmak ................................................. 46 A fertőtlenítés fogalma .......................................................................................................... 46 A fertőtlenítő hatás fogalma .................................................................................................. 46 A fertőtlenítő hatás fokozatai ................................................................................................ 46 A fertőtlenítő eljárások hatáserősségének fokozatai ............................................................. 46 Kémiai fertőtlenítő eljárások ................................................................................................ 47 Fogalma ................................................................................................................................. 47 Lényege ................................................................................................................................. 47 A kémiai fertőtlenítő szerek hatékonyságát befolyásoló tényezők ...................................... 47 Fertőtlenítés dezinficiens oldatokkal ..................................................................................... 47 Fertőtlenítő szerekkel szembeni követelmények .................................................................. 48 Kémiai fertőtlenítők .............................................................................................................. 48 Felületaktív anyagok, tenzidek ............................................................................................. 49 Aszepszis és antiszepszis ........................................................................................................ 49 Aszepszis ............................................................................................................................... 49 Antiszepszis .......................................................................................................................... 50 HULLADÉKKEZELÉS ........................................................................................................ 52 Az egészségügyi hulladékok típusai ...................................................................................... 52 Csoportosításuk ..................................................................................................................... 52 Az egyes hulladéktípusok javasolt kezelési eljárásai és gyűjtőeszközei .............................. 52 A települési hulladékokkal együtt kezelhető hulladékok ..................................................... 53 A hulladékok kezelése ............................................................................................................ 54 Települési hulladék ............................................................................................................... 54 Veszélyes hulladék ................................................................................................................ 54 Fertőző hulladék .................................................................................................................... 54 A hulladékokkal kapcsolatos tevékenység ellenőrzése ........................................................ 55 FELHASZNÁLT IRODALOM ............................................................................................. 56
3
JOGI ALAPISMERETEK Jog: Állami kényszerítőeszközökkel kikényszeríthető általános magatartásszabály. JOGKÉPESSÉG A Magyar Köztársaságban alapvetően minden ember jogképes, jogai és kötelességei lehetnek. A jogképesség a halállal szűnik meg. A jogképesség egyenlő, mert az emberek között terjedelme szempontjából nincsenek különbségek. Életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő. A jogképesség az embert – ha élve születik – fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított 300-ik napot kell tekinteni, bizonyítani lehet azonban, hogy a fogamzás korábban vagy későbben történt. A születés napja a határidőbe bele számít. „A gyermeket – a fogantatástól eltelt időtartamtól függetlenül – élve szülöttnek kell tekinteni, ha az anya testétől történt elválasztása után az életnek bármilyen jelét adta.” (34/1999 BM-EÜM-IM r.) A jogképesség az egészségügy vonatkozásában két szempontból is számottevő kérdés: egyfelől az ellátásban részt vevő pácienseket a jogképesség a fogantatástól a halálig megilleti, éspedig egyenlő mértékben, másfelől a jogképesség kezdetét és végét jelentő biológiai történések megítélése orvostudományi feladat. Tehát jogképességünk akkor valósul meg, ha élünk. A jogképesség kezdete egybeesik az emberi életnek nevezhető biológiai szerveződés létrejöttével, és megszűnik a szerveződés felbomlásával, a halállal. A születés visszamenőlegesen is jogképességet keletkeztet egészen a fogantatás pillanatáig. Az emberi élet kezdete jogi szempontból fontos esemény, hiszen ettől az időponttól illetik meg a magzatot jogok. CSELEKVŐKÉPESSÉG Jognyilatkozat tételéhez szükséges belátási képesség. Mindenki kinek e képességét törvény nem korlátozza vagy zárja ki. (7) Az embernek az a joga, hogy saját akaratnyilatkozatával, saját nevében szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. CSELEKVŐKÉPESSÉG KORLÁTOZÁSÁNAK ELVE Az érintetteket csak annyiban és addig korlátozzák önállóságukban, amennyiben az jogaik megóvása érdekében feltétlenül szükséges. - Kiskorúsága miatt korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy: o Kiskorú: 18 év alatti gyermek - kivéve, ha még előtte házasságot köt (és az a bíróság előtt is érvényes) o Kora miatt korlátozottan cselekvőképes: 14. életévét betöltött, nem cselekvőképtelen gyermek. Érvényes jogi nyilatkozat tételéhez - ha jogszabály kivételt nem tesz - törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása kell o Kora miatt cselekvőképtelen: 14. évnél fiatalabb gyermek. o Bírói határozat miatt cselekvőképtelen 14. életévét már betöltött kiskorú (cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló) - Bírói határozat miatt korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy: Olyan nagykorú személy, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége (pszichés vagy szellemi állapota, szenvedélybetegsége miatt) mindenre vagy egyes ügyekre vonatkozóan - tartósan vagy alkalmanként nagymértékben csökkent. A bíróság különösen egyes jogcsoportok tekintetében korlátozza a cselekvőképességet és ebbe beletartozik az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása is. KÉPVISELET Jognyilatkozat megtétele, más helyett és nevében, úgy, hogy a meghatalmazott válik jogosítottá, illetve kötelezetté. - jogszabályon alapuló (törvényes képviselő – szülő) - szervezeti képviselet (munkáltatói jogkör gyakorlója) - meghatalmazás (egyoldalú címzett jogügylet) ALANYI JOG: A jogszabály, a jogosult részére cselekvési, érdek kielégítési lehetőséget biztosít és a kikényszeríthetőség lehetőségét is megadja. 4
ALAPJOGOK: Nemzetközi szerződésekben és az alkotmányban rögzített általános magatartásszabályok. - élethez és emberi méltósághoz való jog (23/1990 AB) - szabadságjogok (titoktartás, adatvédelem, tájékoztatáshoz való jog, önrendelkezés jog) - szociális jogok (megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jog) - kollektív jogok (kisebbségi jogok)
érvényű
5
EGÉSZSÉGÜGYI JOG Az egészségügyi jog meghatározza a betegek jogait, melyek lényegesen elmaradnak a betegek által elvárt követelményektől. Az információs aszimmetria és az egészségügyi személyzet hozzáállása paternalista viselkedése keveset változott az elmúlt években. Ezzel a jelenséggel párhuzamosan jelen van az egészségügyi dolgozók kiszolgáltatottsága, a munkaerőpiac jellegzetességeiből adódó bizonytalanság, és a betegelégedetlenségből fakadó, időnként indokolatlanul eltúlzott támadások. Emiatt felmerül az igény az ellátó személyzet jogi védelmére is. Az egészségügyi törvény külön fejezetben szól a betegeket megillető jogokról és kötelezettségekről. A SZABÁLYOZÁS SZINTJEI „70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.” (1) TÖRVÉNYEK - egészségügyi adatok védelme - egészséghez való jog - egészségügyi önrendelkezéshez való jog - állami egészségügyi szervrendszerek működése - egészségbiztosítás működése KORMÁNYRENDELETEK - egészségbiztosítási finanszírozás MINISZTERI RENDELETEK - szakmai szabályok - háziorvosi tevékenység végzésének szabályai - egészségügyi szolgáltatás működési minimumfeltételeinek meghatározása BETEGJOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK Az állampolgárok hogyan érvényesíthetik emberi jogaikat az egészségügyi ellátás során. FOGALMAK Beteg: Egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő vagy abban részesülő személy. Sürgős szükség: Egészségügyi állapotban bekövetkezett olyan változás, melynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában, a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne. A BETEGEK JOGAI Az egészségügyi ellátáshoz való jog (6.-9.§) - Sürgős szükség, fájdalomcsillapítás esetén mindenkinek joga van hozzá. - Jogszabályban meghatározott keretek közt minden beteg joga egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető, megkülönböztetés nélküli egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés valamint a szabad orvosválasztás. Az emberi méltósághoz való jog (10.§) - Kizárólag az ellátáshoz szükséges beavatkozások végezhetők el. - A beteg, jogainak gyakorlásában csak indokolt ideig, mértékben és módon korlátozható. - Személyes szabadság, csak sürgős szükség és veszélyeztető állapot esetén korlátozható. - A korlátozás csak a kezelőorvos által írásban elrendelve érvényes. - A szeméremérzet tiszteletben tartása.
6
A kapcsolattartás joga (11.§) - Más betegek jogainak tiszteletben tartása mellett, a betegellátás zavartalanságának biztosításával, házirendben szabályozott módon gyakorolható. - A beteg megtilthatja a gyógykezelésével kapcsolatos információk kiadását. - Súlyos állapotú beteg joga, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjék. - Kiskorú beteg joga, hogy törvényes képviselője mellette tartózkodjék. - Szülő nő joga, hogy vajúdás és szülés alatt, az általa megjelölt személy folyamatosan vele tartózkodjék, szülés után pedig joga, hogy újszülöttjével – amennyiben annak állapota ezt nem zárja ki – egy helyiségben helyezzék el. - A szabad vallásgyakorlás joga. - A személyes tárgyak és ruhák használatának joga. Az intézmény elhagyásának joga (12. §) - A betegnek joga van az intézményt elhagyni, amennyiben másokat ezzel nem veszélyeztet. - Be kell jelenteni, és a dokumentációban rögzíteni kell. - A beteget elbocsátásáról 24 órával korábban tájékoztatni kell. - Cselekvőképtelen beteg esetén, a törvényes képviselő egyetértésével gyakorolható a jog. A tájékoztatáshoz való jog (13.-14. §) A beteg joga van: - Az egyéniesített és teljes körű tájékoztatáshoz. - A részletes tájékoztatásra egészségi állapotáról, javasolt vizsgálatokról és beavatkozásokról, ezek kockázatáról és elmaradásuk kockázatáról, a lehetséges választható eljárásokról, az ellátás várható kimeneteléről, a további ellátásokról. - A vizsgálatok eredményének megismeréséhez. - A korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen beteget is megilleti, korának illetve pszichés állapotának megfelelő tájékoztatás joga. - Megismerni az ellátásában közreműködők nevét, képesítését és beosztását. o A feltételek biztosítása a fenntartó feladata. o A cselekvőképes beteg a tájékoztatásról lemondhat, kivéve, ha mások egészségét ezzel veszélyezteti. o A tájékoztatás joga akkor is megilleti, ha a beleegyezés egyébként nem feltétele a gyógykezelés megkezdésének. Az önrendelkezéshez való jog (15.-19. §) - Kizárólag a törvényben meghatározott módon és keretek közt korlátozható. - Tartalma: Kíván-e az egészségügyi ellátásban részt venni, illetve mely beavatkozások elvégzéséhez járul hozzá, kényszertől mentes állapotban. - Szóban, írásban és ráutaló magatartással egyaránt megadható a beleegyezés. - Beleegyezés bármikor visszavonható. - Cselekvőképtelen, valamint korlátozottan cselekvőképes beteg esetén, a beleegyezés és visszautasítás jogát a o törvényes képviselő o közös háztartásban élő, cselekvőképes házastárs, gyermek, szülő, testvér, nagyszülő, unoka, o közös háztartásban nem élő, cselekvőképes gyermek, szülő, testvér, nagyszülő, unoka gyakorolja. - A fenti jog nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát, különösen nem vezethet súlyos vagy maradandó egészségkárosodáshoz. - A beteg beavatkozásokban történő beleegyezését vélelmezni kell, ha nyilatkozattételre nem képes, és más jogosult beleegyezésének megszerzése késedelemmel járna, vagy maradandó egészségkárosodáshoz vezetne. - A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az esetben, ha beavatkozás vagy intézkedés elmaradása mások, ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is, egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, illetve ha a beteg közvetlen életveszélyben van. - Írásbeli beleegyezés kell bármilyen eltávolított szerv vagy szövet felhasználásához. - Joga van halála esetén holttestéről rendelkezni, így megtilthatja halála után szervei, szövetei további felhasználását. 7
Az ellátás visszautasításának joga (20.-23, §) - Cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. - Ha az ellátás elmaradása súlyos vagy maradandó károsodással járhat, a visszautasítás csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy két tanú együttes jelenlétében megtéve érvényes. - Életfenntartó vagy életmentő beavatkozás, csak abban az esetben utasítható vissza, ha a betegség az orvostudomány mindenkori állása szerint, rövid időn belül, megfelelő ellátás mellett is, halálhoz vezet és gyógyíthatatlan – csak a fenti alaki előírások mellett érvényes. o háromtagú orvosi bizottság és ismételten kinyilvánított szándék (kezelőorvos, más szakorvos, pszichiáter) o nyilatkozat bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonható o cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg esetén, az ellátás nem utasítható vissza – bíróság egészségügyi szolgáltató keresete alapján, nem peres eljárásban, soron kívül pótolhatja a beleegyezést o csak abban az esetben alkalmazható, ha a beteg erre irányuló akarata világos és egyértelmű, kétség esetén az életmentő beavatkozás elvégzéséhez történő beleegyezést vélelmezni kell Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga (24. §) - A beteg jogosult megismerni és tájékoztatást kérni. - A dokumentációval a szolgáltató, a benne szereplő adatokkal pedig a beteg rendelkezik. - A beteg jogosult a hibás adat kijavítását kérni, törölni azonban nem lehet. - Az ellátást követően, csak a beteg által, teljes bizonyító okiratban adott felhatalmazás alapján tekinthet bele más személy. - A beteg halál esetén törvényes képviselő, közeli hozzátartozó valamint örökös jogosult a fenti jogok gyakorlására. Az orvosi titoktartáshoz való jog (25.§) - A beteg jogosult arra, hogy az ellátásában részt vevő személyek a tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatokat bizalmasan kezeljék, és csak az arra jogosulttal közöljék. - A betegnek joga van nyilatkozni arról, kinek adható felvilágosítás, és kiket zár ki. - A beteg beleegyezés nélkül is közölni kell az adatokat, amennyibe törvény elrendeli, illetve mások életét, testi épségét, egészségét annak elmaradása hátrányosan érintené. - A további kezelést végző ellátóval beleegyezés nélkül is közölni lehet az adatokat. - A betegnek a vizsgálatok során joga van, a megfelelően intim körülményekhez. - A betegnek joga van megnevezni a tájékoztatható személy(eke)t – akit ellátó intézmény köteles értesíteni áthelyezés, és jelentős mértékű egészségi állapotváltozás esetén. A BETEG KÖTELEZETTSÉGEI (26.-27. §) A beteg köteles, tiszteletben tartani az egészségügyi ellátásra vonatkozó jogszabályokat, valamint az intézményi rendet. A beteg köteles az együttműködésre - tájékoztatni minden fontosabb kórelőzményi adatról - tájékoztatni olyan tényekről, mely mások életét, testi épségét veszélyeztetheti - korábban tett egészségügyi ellátást érintő jognyilatkozatról tájékoztatni - térítési díjat megfizetni - személyes adatait, hitelt érdemlően igazolni A beteg jogainak gyakorlása közben, köteles tiszteletben tartani más betegek jogait. A beteg panaszainak kivizsgálása (29.§) A beteg jogosult az egészségügyi szolgáltatónál illetve annak fenntartójánál panaszt tenni, kötelesek kivizsgálni, és a beteget 10 munkanapon belül írásban tájékoztatni. A betegjogi képviselő (30.-33. §) - Ellátja a betegek jogvédelmét, segíti őket jogaik megismerésében és érvényesítésében - Tevékenysége során o segíti a dokumentációhoz való hozzájutást 8
segít a panasz megfogalmazásában a beteg írásbeli meghatalmazása alapján, a beteg érdekében egészségügyi szolgáltatónál eljárhat o rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a vonatkozó jogszabályokról - Jogosult az egészségügyi szolgáltató területére belépni, iratokba betekintetni, kérdést intézni. - Köteles a betegre vonatkozó orvosi titkokat megtartani. Az egészségügyi ellátás részeseinek jogsérelme illetve kötelezettségeik teljesítésének elmulasztása, etikai, fegyelmi, polgári jogi és büntetőjogi felelősségre-vonást eredményezhet. A beteg jogosult panaszt tenni, ha úgy érzi, hogy az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során őt sérelem érte. A betegjogi képviselő az Egészségügyi Törvény megfogalmazása alapján védi a betegek egészségügyi törvényben meghatározott jogait, továbbá segíti a betegeket jogaik megismerésében és érvényesítésében. (1997. évi 154. tv. 30§ (1)) További jogérvényesítő lehetőségei is vannak a betegeknek. Fordulhatnak a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, hatásköre kiterjed az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszok kivizsgálására. A szakfelügyeletet ellátó Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (továbbiakban ÁNTSZ) az egészségügy ellátások szakmai tartalmával kapcsolatos bejelentésekkel foglalkozik. Fontos jogorvoslati lehetőségek az etikai bizottságok is. Az etikai bizottságok működésére a közigazgatási eljárás szabályai alkalmazandók. Az általuk kiróható etikai büntetések a következők: figyelmeztetés, megrovás, a mindenkori legkisebb kötelező munkabér tízszereséig terjedő pénzbírság. Jelentős változás a 2007-ben létrejött Egészségbiztosítási Felügyelet, mert a szervezet egyik törvényben meghatározott feladata a biztosítottak egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos panaszainak kivizsgálása. Végül pedig bírósági úton is történhet a jogérvényesítés, mind büntetőjogi felelősségre vonás, mind polgári jogi kártérítési igény formájában. A bírósági út lehetőség szerinti elkerülését szolgálja az egészségügyi közvetítői eljárás, egészségügyi mediáció. A közvetítői eljárás célja az egészségügyi szolgáltató és a beteg között a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben keletkezett jogvita peren kívüli egyezséggel történő rendezésének elősegítése, a felek jogainak gyors és hatékony érvényesítése. o o
AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ELLÁTÁS MEGTAGADÁSÁNAK JOGA (Eü. tv. 132.-133. §) Az egészségügyi dolgozó (132. §) Köteles megtagadni ha: - az jogszabályba/szakmai szabályba ütközik; - arra egészségi állapot/egyéb körülmény miatt fizikailag alkalmatlan; Megtagadhatja, ha (értesítve erről az orvost): - az erkölcsi/lelkiismereti/vallási meggyőződésével ellenkezik; - a beteg súlyosan nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének; - a beteg sértegeti vagy fenyegetően viselkedik (ha nem a betegsége miatt olyan); - saját életét/testi épségét a beteg viselkedése veszélyezteti. Területi ellátási kötelezettség esetén az erkölcsi/lelkiismereti/vallási meggyőződéssel szembenállást azonnal és írásban jelezni kell a munkáltató felé.
való
TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG (Eü. tv. 138. §) - minden, a beteg egészségi állapotával kapcsolatos tudomására jutott adat és egyéb tény - időbeli korlátozás nélkül - függetlenül attól, hogy az információkat honnan tudta meg (betegtől, dokumentációból, stb.) - a beteg adhat felmentést a titoktartás alól valamint jogszabály kötelezhet az adatszolgáltatásra AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK VÉDELME (Eü. tv. 139. §) „Az egészségügyi dolgozó egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggő tevékenységvégzése során, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy ezen jogviszony alapján végzett, a betegellátással és a betegirányítással közvetlenül összefüggő feladatai tekintetében közfeladatot ellátó személynek minősül.” A Btk. szerint e jog megsértésének következménye alapesetben három, csoportos vagy fegyveres elkövetés esetén akár nyolc évi szabadságvesztés is lehet. 9
ELLÁTÁSI KÖTELEZETTSÉG (Eü. tv. 125.-128. §) - Sürgős szükség esetén időponttól és helytől függetlenül a tőle elvárható módon és a körülmények (rendelkezésére álló eszközök) függvényében elsősegélyt nyújtani és a szükséges intézkedést haladéktalanul megtenni - Bizonytalanság estén mindig a sürgős szükség tényét feltételezve eljárni. - Területileg hozzá tartozó és ebből az apropóból hozzá forduló beteget munkaidejében megfelelő ellátásáról (kompetenciáján megfelelő módon – belül) intézkedni - egészségügyi dolgozó a betegről kompetenciáján belül gondoskodik, ha a beteg állapota indokolttá az orvos érkezéséig elvégzi a kompetenciáján belüli beavatkozásokat VIZSGÁLATI ÉS TERÁPIÁS MÓDSZEREK MEGVÁLASZTÁSA (Eü. tv. 129.-130. §) - A kezelőorvos a közreműködő egészségügyi dolgozók részére utasítást adhat, ennek egyértelműnek kell lennie a feladatot, annak idejét, helyét, és ha indokolt a résztvevők nevét és munkakörét illetőleg. - Az egészségügyi dolgozó köteles az utasítást az abban foglalt feltételek és a szakmai szabályai szerint végrehajtani. - Ha közben olyan esemény történik, mely előre nem volt látható vagy a beteg állapotromlásához vezet, arról köteles a kezelőorvost (vagy az ügyeletes orvost) haladéktalanul értesíti. - Ha szerinte az utasítás végrehajtása a beteg állapotát kedvezőtlenül befolyásolná (vagy más aggálya van) azt azonnal a kezelőorvos (vagy az ügyeletes orvost) tudomására hozza. - Ha szerinte az utasítás végrehajtásával a beteg életét veszélyeztetné vagy a gyógykezeléshez nem szükségszerűen kapcsolódó maradandó egészségkárosodást okozna, a kezelőorvost (vagy az ügyeletes orvost) tájékoztatva az utasítás végrehajtását megtagadhatja. Ha ennek ellenére utasítják, a feladat végrehajtására joga van annak írásba foglalását kérni. - Szakmai kompetenciáján belül és felkészültségének megfelelően az utasítás végrehajtásának módját maga határozhatja meg. DOKUMENTÁCIÓS KÖTELEZETTSÉG (Eü. tv. 136. §) A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG (Eü. tv. 138. §) - kötelezi az egészségügyi dolgozót - kötelezi az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személyt is - a beteg egészségi állapotával kapcsolatos, valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során tudomására jutott minden adat és egyéb tény titok - időbeli korlátozás nélkül - függetlenül attól, hogy az adatokat hogyan tudta meg (betegtől, vizsgálat vagy gyógykezelés során, egészségügyi dokumentációból, stb.) - nem vonatkozik arra, ha a beteg felmentést adott vagy jogszabály az adat szolgáltatásának kötelezettségét írja elő A SZAKMAI FEJLŐDÉSHEZ VALÓ JOG ÉS KÖTELEZETTSÉG - az egészségügyi dolgozó - az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy is - jogosult és köteles szakmai ismereteinek - a tudomány mindenkori állásával, fejlődésével összhangban történő - folyamatos továbbfejlesztésére AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK JOGI FELELŐSSÉGRE VONÁSA 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL A bűncselekmény [10. § (1) és (2)] A szándékosan vagy gondatlanság miatt elkövetett olyan cselekedett, mely veszélyt jelent a társadalomra és melyet törvény büntet. Az a cselekedet számít veszélyesnek a társadalom szempontjából, a társadalmi vagy gazdasági rendet, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. 10
Bűntett és vétség [11. § (1) és (2)] A bűncselekmény fajtái. A bűntett szándékos tett, minden más okból elkövetett bűncselekmény vétség. A bűntettet a törvény több mint 2 év börtönnel bünteti. Szándékosság és gondatlanság [13.-15. §] - Szándékos, ha az elkövető célja a tett következménye vagy nem célja, de tudja, hogy mi lesz tettének következménye és ezzel kapcsolatban érdektelen. - Gondatlan az, aki tudja mi lesz tettének következménye, de mégis bízik abban, hogy nem következik be. - Hanyag gondatlanság: Amikor valaki azért nem látja előre tettei következményét, mert munkája során nem figyelt oda kellően. Tévedés [27. § (1)-(3)] - Nem vonható felelősségre azért, ha nem tudott tettei lehetséges következményéről, mikor elkövette a tettet. - Nem vonható felelősségre, ha elfogadható okból, nem tudta, hogy amit tesz veszélyes a társadalomra. - Ha a tévedés gondatlanság miatt következett be, az elkövető felelősségre vonható. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés [171. §] - A szakma szabályainak megszegése miatt gondatlanul más(ok) életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti, vagy testi sértést követ el. – Vétség. - Ha mindezt szándékosan tesz. - Bűntett. Magántitok megsértése [177. §] - Vétség - Aki a munkaköréből adódóan tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi. Visszaélés személyes adattal [177./A §] - Vétség - Aki haszonszerzési vagy érdeksérelmi célból jogtalanul, más célból vagy nem elég biztonságosan kezeli a rá bízott adatokat. - Akkor is vétkezik, ha nem amikor kell, nem adja át ezeket az adatokat (hiányosan tájékoztat).
11
AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS JOGI VONATKOZÁSAI 1997. évi CLIV Egészségügyi törvény: „Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodások megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez…” 1978. évi IV. törvény, 172. § 1., 2., 3., 4. bekezdés: „Segítségnyújtás elmulasztása: (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. (3) A büntetés bűntett miatt három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles. (4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra.
12
A BETEGSZÁLLÍTÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA A BETEGSZÁLLÍTÁS (Eü. tv., 97. § (1)-(3) bekezdés) Célja, hogy olyan betegek számára is biztosítva legyen az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, akiket szállítani kell. A szállítás indoka: - egészségi állapot - csak speciális testhelyzetben szállítható - mozgásában korlátozott - járóképtelen - egészségi állapota nem teszi lehetővé tömegközlekedési vagy más szokásos közlekedési eszköz használatát - fertőzésveszély vagy kóros magatartása miatt közforgalmú járművet nem vehet igénybe - ellátásának eredményességét tömegközlekedési vagy más szokásos közlekedési eszköz hiánya vagy annak igénybevételéből eredő késedelem vagy más tényező veszélyeztetné A beteg otthonából szállítható lakhelye szerint vagy a beutaló szolgáltató telephelye szerint illetékes helyi, vagy a progresszív ellátás során magasabb szintű ellátást végző legközelebbi egészségügyi intézménybe. A beteg ugyanezen intézményekből ellátását követően otthonában is szállítható, amennyiben az ellátó intézményt aznap, illetve belátható időn belül másként elhagyni nem tudja. JOGOSULTSÁG A TÁMOGATOTT BETEGSZÁLLÍTÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE A beteg járó- vagy fekvőbeteg szakellátás igénybevételéhez, illetve egészségügyi intézményből hazaszállításhoz betegszállító igénybevételére jogosult, ha: - egészségi állapota miatt szállítása másként nem oldható meg, és - a szállításra valamely, beutalásra jogosult orvos rendelése alapján került sor, vagy - a szállítás kúraszerű kezelés céljából történik - fogyatékos gyermekek esetén lehetőség van a betegszállításra akkor is, ha az intézmény a fogyatékos gyermek ellátását, korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését végző, rehabilitációs célú szolgáltatást nyújt, továbbá mozgásszervi betegség esetén pedig a konduktív pedagógiai intézményt igénybevevő fogyatékos gyermek is jogosult a betegszállításra. Az egészségügyi ellátás elérhetősége általában akkor biztosítható a betegszállítás igénybevételével, ha a beteg: - csak speciális testhelyzetben szállítható; - betegsége miatt szállítása közben felügyeletet igényel; - mozgásában korlátozott, járóképtelen, vagy egészségi állapota kizárja a szokványos közlekedési eszközök használatát; - fertőzésveszély vagy kóros magatartása miatt közforgalmú járművet nem vehet igénybe; - ellátásának eredményességét a szokványos közlekedési eszközök igénybevételéből eredő késedelem vagy más tényező veszélyeztetné. A betegszállítás igénybe vehető a gyógyintézetből elbocsátott beteg otthonába szállítására is, ha a gyógyintézetet azért nem tudja elhagyni, mert csak speciális testhelyzetben szállítható, vagy betegsége miatt szállítása közben felügyeletet igényel, illetve mozgásában korlátozott, járóképtelen, vagy egészségi állapota kizárja a szokványos közlekedési eszközök használatát. A gyógyintézetet elhagyó beteg hazaszállítható akkor is, ha tömegközlekedési eszköz az adott időben nem áll a beteg rendelkezésére. A BETEGSZÁLLÍTÁS MEGRENDELÉSE A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegszállítást csak az egészségbiztosítási jogszabályok alapján beutalásra jogosult orvos rendelése alapján lehet teljesíteni. A rendeléskor az orvos határozza meg, hogy a betegszállítási tevékenységet végző szervezet a milyen módon végezze a szállítást. A betegszállítás rendelésénél meg kell határozni, hogy milyen kísérettel (betegkísérő, kíséretet nem igénylő), mely betegszállító járművön (fekvő vagy ülőbeteg szállítókocsi), egyénileg vagy más beteggel együtt történhet a szállítás. A betegszállító elsősorban a sürgősebb eseteket teljesíti, ezért ha nem rendelkezik megfelelő kapacitással, erről a szállítást kérőt, illetve a beteget értesíti. 13
A betegszállítást az orvos vagy az általa kijelölt egészségügyi dolgozó rendeli meg. A megrendeléskor a következő adatokat kell közölni a betegszállítást végző szolgáltatóval: - beteg neve, életkora - kíséret igénye (14 éven aluli gyermek esetén a szülői kíséret igényét) - a szállítást indokoló, illetve a szállítás szempontjából lényeges kórisme - a betegszállítás megkezdésének idejét (6 órán belül, 24 órán belül, tervezett időpontban, ismétlődően) - betegszállítás körülményeit (ülve, fektetve, stb.) - a betegszállítás mentő(szak)ápolói kíséretet nem igényel - a megrendelő neve, telefonszáma, a megrendelő orvos neve és bélyegzője száma - kúraszerű kezelésre szóló megrendelés esetén az orvosnak a szállítás megrendelése előtt a betegszállító és a kezelő intézettel egyeztetnie kell a kezelés első időpontjáról - a betegfelvétel és a betegátadás helyét - ha az orvos által kijelölt egészségügyi dolgozó rendeli meg: saját nevét, telefonszámát és a megrendelő orvos nevét és orvosi bélyegzőszámát. A megrendelő orvos kitölti a betegszállítási utalványt, amelyet a beteg vagy hozzátartozója átad a helyszínre érkező, betegszállítási tevékenységet végző személynek. Bárki jogosult betegszállítást rendelni, amennyiben arra nem a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló (1997. évi LXXXIII. törvény 17. §) keretében kerül sor. A szállítás megrendelésekor a betegszállítást végző szervezet által kért adatokat kell közölni. A betegszállítást végző szervezet a megrendelőt a rendelés felvétele során tájékoztatja a betegszállítás várható költségeiről. A betegszállítást végző szervezet a szállítást az egészségbiztosítási jogviszony keretében végzett szállításon felüli kapacitása terhére teljesíti. Amennyiben a betegszállítást nem az orvos rendeli, a betegszállítást végző szervezet tájékoztatja a szállítást kérőt a várható költségekről. A BETEG OTTHONA Ahol a beteg életvitelszerűen tartózkodik, továbbá amennyiben az egészségügyi szolgáltatótól történő elbocsátásakor a kezelőorvos szakvéleménye szerint a beteg otthonában történő gondozása vagy felügyelete szükséges, a gondozást, illetve felügyeletet vállaló személy lakóhelye, illetve az ezt végző intézmény. A BETEGSZÁLLÍTÁS LEHET - A sürgősség igénye szerint: 6 órán belüli, 24 órán belüli, meghatározott időpontra kért, illetve tervezett időpontokban ismétlődő - A kíséret igénye szerint: betegkísérő közreműködését igénylő, illetve kíséretet nem igénylő, betegszállító gépjárművel - Az alkalmazott betegszállító gépjármű szerint: mentőkocsival, fekvőbeteg-szállító kocsival, ülőbetegszállító kocsival - A végrehajtás módja szerint: egyedi, illetve más betegekkel együtt ÉJSZAKAI BETEGSZÁLLÍTÁS A beteg - nem mentési céllal - 22 óra és 6 óra között egészségügyi ellátásra szállítása, illetve ellátás utáni visszaszállítása. A beteg egészségügyi ellátásra, különösen művesekezelésre, 24 órát üzemelő diagnosztikus vizsgálatra (CT, MRI) szállítható, illetve az egészségügyi ellátást követően visszaszállítható. BETEGSZÁLLÍTÁS KÚRASZERŰ KEZELÉSRE A betegszállításra jogosító kúraszerű kezelésről külön jogszabály rendelkezik. A kúraszerű kezelésre történő betegszállítást megrendelő orvosnak a szállítás megrendelése, illetve ütemezése előtt a betegszállítási tevékenységet végző szervezettel és a kezelést végző egészségügyi intézménnyel egyeztetnie kell. Ebben az esetben a beteg szállítását megrendelő orvos - a betegszállítási utalvány első alkalommal történő kitöltése mellett - a kezelés első időpontjára vonatkozóan a „Kúraszerű kezelésre történő betegszállítás kiegészítő utalványa” kitöltésével rendelhet szállítást. A további szállítások megrendelése és a betegszállítási utalvány kitöltése a kezelést végző intézmény orvosának a feladata. A kezelési, illetve szállítási időpontok módosítása, bármely okból történő megváltozása esetén az információval rendelkező fél a másik két érintett felet haladéktalanul értesíteni köteles.
14
Amennyiben a betegszállítás rendelésének tényét ismerő személy tudomására jut, hogy a beteg a helyszínről eltávozott, vagy más módon elszállították, erről haladéktalanul értesítenie kell, a betegszállítási tevékenységet végző szervezetet. AZ ELLÁTÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK ELLENŐRZÉSE Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét 2005. július 1-jétől ellenőrzi az egészségbiztosító. Ennek keretében összesíti a beteg által társadalombiztosítási támogatással igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat. Az összesítés érdekében a személyes- és egészségügyi adataira vonatkozóan adategyeztetést is kezdeményezhet a beteggel, aki köteles ebben közreműködni. Ha az adategyeztetés során az érintett beteg az egészségbiztosító által megállapított összesítésben szereplő valamely egészségügyi szolgáltatás igénybevételét vitatja, az egészségbiztosító az adott egészségügyi szolgáltatást rendelő, illetve az azt nyújtó egészségügyi szolgáltatónál rendelkezésre álló dokumentációt is ellenőrzi. A BETEGSZÁLLÍTÁSI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZERVEZET Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) által külön jogszabály szerint kiadott működési engedéllyel (a továbbiakban: működési engedély) rendelkező betegszállításra feljogosított szervezet. Betegszállítási tevékenység végzésére annak a szervezetnek adható engedély, amely rendelkezik a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. A betegszállító szervezet saját maga vagy megbízottja útján folyamatos ellátás biztosítására kötelezett. A BETEGSZÁLLÍTÁSI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZEMÉLY A betegszállító szervezetek tevékenysége során a beteg szállításában közreműködő személy. Betegszállítási tevékenység végzésére, az alábbi képesítéssel rendelkező személyek jogosultak: „1. Betegszállító GÉPKOCSI-VEZETŐként az foglalkoztatható, aki a) a betegszállító gépjármű vezetéséhez jogszabályban előírt követelményeknek eleget tesz, és b) legalább kétéves gépjárművezetői gyakorlattal rendelkezik, és c) ca) az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplő ápolói, mentőápolói vagy általános asszisztensi szakképesítéssel, ápolási asszisztensi, betegkísérői, vagy műtőssegédi részszakképesítéssel, vagy általános ápolói és általános asszisztensi szakképesítéssel és ezen szakképesítések valamelyikére vonatkozóan érvényes működési nyilvántartással rendelkezik; továbbá, aki az OKJ-ban szereplő szociális gondozó és ápoló szakképesítéssel rendelkezik és ezen szakképesítés vonatkozásában a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről szóló jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettségét teljesítette; cb) - a ca) alpontban megjelölt szakképesítés vagy érvényes működési nyilvántartás, valamint továbbképzési kötelezettség teljesítése hiányában - a felnőttképzésről szóló törvény szerint akkreditált intézménynél a betegszállítási tevékenységre felkészítő, legalább 10 órás elméleti és 30 órás gyakorlati, vizsgával záruló képzést elvégezte [az elméleti képzés tartalmi elemei: jogi, etikai kérdések; munkavédelem; a gyakorlati képzés tartalmi elemei: életjelenségek vizsgálata; légútbiztosítás (eszköz nélkül); lélegeztetés (eszköz nélkül); újraélesztés egyedül és másik segélynyújtóval; sérülések: sebek, vérzések, törések; vérzéscsillapítás, ideiglenes végtag rögzítés, kötözés; betegmozgatás, kimentés, pozicionálás, bukósisak eltávolítása]. 2. Betegszállításban BETEGKÍSÉRŐként az foglalkoztatható, aki d) az OKJ-ban szereplő ápolói, mentőápolói vagy általános asszisztensi szakképesítéssel, ápolási asszisztensi, betegkísérői, vagy műtőssegédi részszakképesítéssel, vagy általános ápolói és általános asszisztensi szakképesítéssel és ezen szakképesítések valamelyikére vonatkozóan érvényes működési nyilvántartással rendelkezik; továbbá az, aki az OKJ-ban szereplő szociális gondozó és ápoló szakképesítéssel rendelkezik és ezen szakképesítés vonatkozásában a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről szóló jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettségét teljesítette; e) az a) pont szerinti szakképesítés vagy érvényes működési nyilvántartás, valamint továbbképzési kötelezettség teljesítése hiányában - a felnőttképzésről szóló törvény szerint akkreditált intézménynél a betegszállítási tevékenységre felkészítő, legalább 10 órás elméleti és 30 órás gyakorlati, vizsgával záruló képzést elvégezte [az elméleti képzés tartalmi elemei: jogi, etikai kérdések; munkavédelem; a 15
gyakorlati képzés tartalmi elemei: életjelenségek vizsgálata, légútbiztosítás (eszköz nélkül), lélegeztetés (eszköz nélkül), újraélesztés egyedül, illetve másik segélynyújtóval, riasztó tünetek felismerése, állapotrosszabbodás felismerése; eszméletlenség fogalma, felismerése, ellátási lehetőségei; sérülések: sebek, vérzések, törések; vérzéscsillapítás, végtag rögzítés, kötözés, betegmozgatás, kimentés, pozicionálás, bukósisak eltávolítás; shock, ájulás fogalma, felismerése és ellátása, pulzus, vérnyomás, vércukormérés ismeretek; elsősegélynyújtó doboz tartalma, használata].” SZÁLLÍTHATÓSÁG ÜLŐBETEG-SZÁLLÍTÓ kocsival az a beteg szállítható, aki a) megfigyelést nem igényel, és b) tiszta tudatú, és c) segítséggel (lépcsőn is) járóképes, és d) egészségi állapota nem indokolja a fekvő helyzetben történő szállítást, és e) 14 éven felüli, illetve, ha 14 éven aluli a szülő (gondozó) kíséri FEKVŐBETEG-SZÁLLÍTÓ kocsival az a beteg szállítható, a) akinek szállítás közbeni megfigyelése nem szükséges, és b) aki csak fekve, hordágyon szállítható, vagy c) akinek mozgatása csak betegkísérő közreműködésével biztosított. Amennyiben a betegszállítást végző szervezet, az adott időben nem rendelkezik valamennyi szállítási feladatának teljesítéséhez szükséges kapacitással, elsősorban a sürgősebb szállítási feladatokat kell teljesíteni. Ez esetben a szállítás késedelmes megkezdésének várható időpontjáról a megrendelő orvost és/vagy a beteget értesíteni kell. A BETEGSZÁLLÍTÁS SZERVEZÉSE, IRÁNYÍTÁSA Amennyiben az adott megyében betegszállítást irányító szervezet működik, a betegszállító szolgáltatók a tevékenységüket annak koordinálásával kötelesek végezni. A BETEGSZÁLLÍTÁS SORÁN HASZNÁLATOS DOKUMENTUMOK Betegszállítási utalvány Feltüntetendő adatok - Beteg neve, születési adatai - Taj száma - Lakcíme - A betegszállítás költségeit viselő neve: lehet az országos egészségbiztosítási pénztár (továbbiakban OEP) által finanszírozott, finanszírozhatja a beteg illetve egyéb intézmény (pl.: alapítvány) - Térítési kategória: o magyar biztosítás alapján végzett ellátás o magyar biztosítással nem rendelkező menekült ellátása o államközi szerződés alapján végzett ellátás o egyéb, magyar biztosítással nem rendelkező vagy más hatályos rendelkezés alapján magyar egészségügyi ellátásra nem jogosult személyek térítésköteles ellátása o magyar biztosítással nem rendelkező menedékes ellátása o külföldön élő magyarok központi költségvetésből támogatott ellátása (Segítő Jobb) o befogadott külföldi állampolgár o menekült, menedékes státuszt kérelmező o elszámolásra vonatkozó nemzetközi szerződés/közösségi szabály alapján történő ellátás - A szállítás indoka és módja: orvos tölti ki. o a beteg csak speciális testhelyzetben szállítható o mozgásában korlátozott, járóképtelen o ellátásának eredményességét a szokványos közlekedési eszközök igénybevételéből eredő késedelem vagy más tényező veszélyeztetné o A beteg felvételekor ellenőrizendő, hogy a kiérkező egység megfelel-e a megjelölt szállítási módnak. Amennyiben nem, jelezni kell azt az irányítócsoportnak, aki felveszi a kapcsolatot a küldő orvossal. - A beutaló diagnózis és annak BNO kódja 16
- A beteg felvételi helye („honnan szállítandó”) - A beteg átvételi helye („hová szállítandó”) - Van-e helybiztosítása a betegnek: fekvőbeteg osztályra történő szállításkor mindig kötelező megadni a beteget fogadó orvos nevét. - A szállítás sürgőssége (6 vagy 24 órán belül) illetve időre kért szállításnál a beteg átvételi helyére érkezés pontos ideje. - A feladat teljesítésnek módja (fekve vagy ülve / egyedül vagy más beteggel együtt szállítható) - Igényel-e kíséretet (betegkísérő) - A szállítást megrendelő orvos adatai (név, bélyegzőszám, OEP kód). - A megrendelés időpontja - A megrendelő orvos aláírása és pecsétje
Betegszállítási adatlap Feltüntetendő adatok - Betegszállító állomás neve, címe - A feladat napló tételszáma - A betegszállítást végző szervezet ÁNTSZ kódja - A beteg adatai (név, születési adatok, TAJ szám, lakcím) - A beutaló diagnózis - A betegfelvétel és a betegátadás helye - Megrendelő orvos adatai (név, pecsétszám, munkahelyi azonosító) - Megrendelés időpontja - Kísérő igénye és a beteg kívánt pozícionálása szállítás alatt - A szállítás sürgősségi igénye vagy az átadási helyre érkezés kívánt pontos ideje (időre kért szállítás) - A szállítás térítésének módja („térítési kategória”) - A költségviselő - A feladatot elvégző gépkocsi forgalmi rendszáma és személyzete - A feladat ellátásának adatai (km óra állások, időpontok) „megállóhelyenként” - A szállítás típusa (egyedi vagy kapcsolt) - A szállítás dátuma - Az átvevő intézet neve és ÁNTSZ kódja - Az átvevő orvos aláírása - Átvétel dátuma és ideje - Továbbszállítás esetén annak indoka és az azt elrendelő orvos aláírása és bélyegzője A beteg továbbszállítási adatlapja Feltüntetendő adatok - A beteg neve és TAJ száma - A beutaló diagnózis - A betegfelvétel („honnan”) és átadás („hová”) helye - A szállítás alatti felügyelet igénye - A szállítás módja - A továbbszállítást elrendelő orvos neve és pecsétszáma - A továbbszállítás megrendelésének ideje (percre pontosan) 17
-
Az eredeti átadási helyre érkezés adatai (idő és a kilométeróra állása) A továbbindulás adatai (idő és a kilométeróra állása) Az átvevő intézetbe érkezés adatai (idő és a kilométeróra állása) A feladat ellátásával töltött idő és kilométer összesen Az átvétel helye és pontos ideje Az átvevő orvos aláírása és bélyegzője
Kúraszerű kezelésre történő betegszállítás kiegészítő utalványa Feltüntetendő adatok - A beteg adatai (név, születési adatok, lakcím, TAJ szám) - A szállítás adatai (honnan-hová) - A szállítást és a kezelést végző egészségügyi szolgáltató OEP kódja - A be- és hazaszállítás időpontjai (év, hó, nap, óra, perc) A betegszállítási adatlap kitöltése ekkor is kötelező! AZ ORSZÁGOS MENTŐSZOLGÁLAT (a továbbiakban: OMSZ) Minden működési engedéllyel rendelkező betegszállítási tevékenységet végző szervezet elérhetőségét (telefonos és elektronikus elérhetőség) be kell jelenteni az OMSZ-nak. A betegszállítást végző személy azonnal értesíti az OMSZ irányító csoportját, amennyiben a beteg állapotának szállítás közbeni rosszabbodása miatt mentés szükségességét vélelmezi. A segítség megérkezéséig köteles a tőle elvárható beavatkozásokat megtenni, majd a mentőegység vezetőjének utasításai szerint eljárni. A betegszállítási tevékenységet végző szervezet elérhetőségét (hívószám, illetve frekvencia és hívójel) be kell jelenteni az OMSZ-nak. Amennyiben tömeges baleset vagy katasztrófa indokolja, az OMSZ irányító csoportja a betegszállítási tevékenységet végző szervezeteket riaszthatja. A riasztott szervezet köteles az OMSZ riasztása szerinti helyszínre kivonulni, és a kárhelyparancsnok utasításai szerint eljárni. Az együttműködés során keletkezett költségeket az OMSZ által igazolt részletes költségkimutatás alapján a betegszállítást végző szervezet részére az Egészségügyi Minisztérium téríti meg. Az egészségügyi intézménynek a beteget 10 percen belül át kell venni vagy - amennyiben a beteget nem tudja ellátni - dönteni kell a továbbszállításáról. Ha az egészségügyi intézmény a beteget nem tudja fogadni, ugyanazon betegszállító gépjárművel való továbbszállítás esetén a betegszállító, a beteg továbbszállítási adatlapját is kitölti. Ha a továbbszállítást más betegszállító gépjármű végzi, a továbbszállítást megrendelő orvos új betegszállítási utalványt tölt ki. Felvétel esetén át kell venni a szállítás során keletkezett veszélyes hulladékot is. A beteg váladékával szennyeződött, valamint a fertőző beteg szállítását végző szállító járművet, a beteg átadását követően fertőtleníteni kell.
18
A SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÓRENDSZER FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON A sürgősségi ellátás nem a kórházban kezdődik, hanem a baleset helyszínén indul, és a kórházban fejeződik be. A folyamatban résztvevők tevékenységének egymásra kell épülnie ahhoz, hogy eredményes legyen. Ennek érdekében dolgozták ki a szakmai protokollokat az ellátás minden szintjére. Egyes elemeit a Konstantin kereszt ágai szemléltetik, melyek a sürgősségi ellátás egy-egy fontos láncszemét jelképezik. (felismerés, segélykérés, elsősegély, szakellátás, mentőszállítás, kórházi kezelés) A SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS RÉSZTVEVŐI/ELEMEI: 1. Az elsősegélynyújtás szükségességének felismerése. 2. Segélykérés 3. Laikus elsősegély: Az első ellátás. Megfelelő szintű elméleti és gyakorlati ismereteket igényel. Ezen ismereteket időről-időre fel kell frissíteni, az új protokollokat el kell sajátítani. 4. Első szakellátás: Az elsőként elérhető orvos biztosítja. Az ellátás szintje az elsősegélynyújtáshoz viszonyítva magasabb, minden orvosnak kötelessége. A körzeti orvosi hálózatot érinti, munkaidőn kívül ügyeleti hálózat keretében. A személyi és tárgyi feltételek korlátozottak. Elsősorban balesetek esetén gyakran elmarad, mert a bejelentés a mentőszolgálathoz érkezik, így a mentő az első szakellátó. 5. Mentőszállítás, -ellátás: Az első szaksegélyhez csatlakozik, vagy annak helyében lép. Magyarországon a mentési feladatokat az OMSZ látja el. A feladatok ellátásának és a mentő gépkocsik mozgásának koordinálása az irányítócsoportok feladata. A megyei irányító csoport (MICS) a Budapesten található központi irányító csoport (KICS) fennhatósága alá tartoznak. Az OMSZ feladatai: Mentés / Baleseteknél szakszerű elsősegélynyújtás. / Elemi csapásoknál, tömegszerencsétlenségeknél aktív részvétel a következmények felszámolásában, szakvélemény adása a hatóságok részére. / Mozgóőrség ellátása. / Mentőállomás hálózat kialakítása. / Korszerű egészségügyi és hírközlési eszközök beszerzése. / A mentésügy tudományos fejlesztése. / Tanfolyamok szervezése (a lakosság felé). / Szakemberek képzése. / Kapcsolattartás külföldi mentőkkel. 6. A kórházakban a sürgősségi betegek felvételére külön „osztályként” működő egységeket alakítottak ki. Ezek a Sürgősségi Betegellátó Osztályok (SBO). Ezen osztályok feladatai: Betegvizsgálat, osztályozás. / Felvételi kórisme felállítása. / Az első „áthidaló” ellátás vagy oki terápia megkezdése. / A gyógyintézeti felvételről döntés. Megfelelő osztályon való elhelyezés. A sürgősségi ellátás „csúcsa” az intenzív osztály. Itt a legideálisabbak a személyi és tárgyi feltételek. Vannak szakirányú intenzív osztályok, azonban az úgynevezett központi intenzív osztályok/egységek a jellemzőbbek.
19
A BETEGSZÁLLÍTÓI KOMPETENCIA A betegszállító feladata a beteg előírásszerű, biztonságos, pontos eljuttatása a felvételi helyről az átadási helyig. Ez viszonylag egyszerűnek tűnik, mégis számos ismeret birtoklását igényli. A betegszállító beavatkozási jogköre az egészségügyi végzettséggel rendelkező szakdolgozókéhoz képest csekély, az elsősegélynyújtóénál valamivel több. Ami a betegszállítótól elvárható és elvárt, az a rá bízott feladat tőle telhető legjobb minőségben történő kivitelezése. FELADATAI IRÁNYÍTÓI MUNKAKÖRBEN - a feladatok felvétele, rögzítése - a másnapra beérkező feladatok teljesítésnek megszervezése - a napi feladatokat ellátó betegszállító autók tevékenységének koordinálása - kapcsolattartás a társszervekkel (OMSZ, rendőrség) - kapcsolattartás a betegszállító gépkocsik személyzetével - kapcsolattartás a betegszállítást megrendelőkkel és a fogadó intézményekkel FELADATOK BETEGSZÁLLÍTÓI MUNKAKÖRBEN - gépkocsi átvétele - napi feladatok felvétele - napi feladatok teljesítése - menetdokumentáció vezetése - betegszállítási dokumentáció vezetése - betegmozgatás - a beteg szállíthatóságának megítélése - gépjármű karbantartása - gépjármű tisztítása - szükség esetén elsősegélynyújtás Minden munkahelyen és minden munkavállalóval szemben fennáll az az igény, hogy a rábízott feladatot lehetőségeihez mérten minél jobban végezze el, ugyanakkor a nem az ő hatáskörébe tartozó tevékenységektől tartózkodjon. Ez az igény a betegszállítóval szemben is fennáll. Az általa nem birtokolt kompetenciával való rendelkezést igénylő feladatok ellátásához kérjen segítséget vagy utasítsa el azokat. Ennek talán egyik leggyakoribb példája a beteg/hozzátartozó tájékoztatása. A beteg betegségével kapcsolatban (kellő ismeretek hiányában) ne tegyünk nyilatkozatot, ne adjunk tájékoztatást. A hiányos, elferdített információ félrevezetheti a beteget. A saját kompetenciánkon túli beavatkozás másik gyakori területe azok az egészségügyi beavatkozások elvégzése, melyhez végzettségünkből és munkakörünkből adódóan nincs felhatalmazásunk, még akkor sem, ha annak elméleti (és akár) gyakorlati ismereteinek birtokában vagyunk. Az ember hajlamos arra, hogy „rugalmasan” kezelje ezeket a dolgokat, azonban minden ilyen beavatkozás (mivel kimenetele sosem látható előre) komoly jogi vagy akár egészségügyi következményeket vonhat maga után. Ezekben a szituációkban gyakran fel kell vállalnunk véleményünket, ki kell állnunk álláspontunk mellett. Ez sok esetben konfliktussal jár együtt, melyet úgy kell tudnunk megoldani, hogy a felek közti viszony mélyen ne sérüljön. Erre talán a legtipikusabb példa a beteg szállíthatóságának megítélése. Gyakran alakul ki olyan helyzet, hogy a szállítandó beteg állapota a kiérkező betegszállító szerint magasabb szintű kíséretet (minimum mentőápoló) igényelne, de számos külső befolyásnak (irányító, küldő osztály személyzete, hozzátartozók, stb.) engedve vagy a konfliktustól való félelem miatt, mégis megkezdjük a szállítást, bízva 20
abban, hogy nem történik baj és vállalva ezzel annak jogi következményeit is (hanyagság, gondatlanság, veszélyeztetés).
A BETEGSZÁLLÍTÁS ETIKAI SZEMPONTJAI AZ EGÉSZSÉGÜGYI ETIKA AZ ETIKA FOGALMA: Olyan tudomány, amely az erkölcsi értékekkel és az összefüggéseikkel foglalkozik. Jelentései: szokás, jellem, hagyomány. AZ ETIKA RÉSZEI I. Deskriptív (leíró): a. Erkölcsszociológia: Leírja az adott társadalom tényleges erkölcsi állapotát. Azt vizsgálja, hogy a társadalmat alkotó egyes csoportok milyen elveket/normákat vallanak magukénak és ezek közül melyik szerint viselkednek. b. Erkölcspszichológia: Leírja, hogy az ember egyedfejlődése során milyen erkölcsi fejlődési stádiumokon megy keresztül, hogyan valósul meg az erkölcsi normák elsajátítása, belsővé/sajáttá tétele. Születésünkkor nincsenek erkölcseink, az erkölcspszichológia azt a folyamatot vizsgálja, melynek során a társadalom erkölcsi normáit (többé-kevésbé) elsajátító felnőttek leszünk. II. Normatív (előíró): Tárgya a normaadás, az etikailag helyes és kívánatos viselkedés szabályainak a megtalálása. Nem leírja azokat, hanem előírja (helyes viselkedés, helyes erkölcsi normák). Nem a létezőről, hanem a kívánatosról beszél. Csak azokkal a problémákkal foglalkozik, ami az adott társadalomban problémát jelenthet (pl.: nálunk nem erkölcsi szabály, hogy ne együnk emberhúst, mert itt nem küzdünk a kannibalizmus ellen). A „Ne ölj!” elv meghatározása annál inkább aktuális a mi társadalmunkban is. Részei: - Általános etika: Igyekszik válaszolni a „Hogyan kellene élni?” Kérdésre. - Alkalmazott etika: Egy adott szakma gyakorlása közben felmerülő konkrét erkölcsi kérdésekkel foglalkozik, vagyis az általános etika elveit próbálja alkalmazni konkrét problémákra. III. Bioetika Az 1970-es években elinduló folyamatok hatására jött létre. Ekkor kezdték el az orvosetikai kódexek a betegjogi szempontból történő megfogalmazását. A munkában filozófusok, jogászok és teológusok is részt vettek, így az egészségügyi ellátás egyre inkább csapatmunka lett. Ma már egy komplex gyógyító munkában rész vesz orvos, pszichológus, gyógytornász, nővér, dietetikus, betegszállító is. Így természetes, hogy e szakmák képviselői is beleszólást óhajtanak az egészségügy etikai normáinak kialakításába. A nyugati polgárjogi, fogyasztói érdekvédelmi mozgalmak elterjedésével egyre nagyobb lett a betegekben az igény, hogy egészségügyi ellátásuk körülményeibe és az azt irányító erkölcsi elvek kialakításába ők maguk is beleszólhassanak. Nem fogadták el a korábbi gyakorlatot, amelyben az orvosi szakma a saját értékrendje szerint biztosította az ellátást, és egyre erőteljesebb mozgalmak indultak, hogy a betegek kívánságai és elvárásai is kellőképpen érvényesülhessenek a mindennapi betegellátás során. Így alakult ki a hagyományos orvosi etikánál a filozófia eszközeit jobban felhasználó bioetika. A bioetika sem tud mindig egy erkölcsi problémára egyetlen helyes megoldást találni, mert sokszor több különböző alternatíva egyaránt védhető, annyit azonban feltétlenül tenni tud, hogy az esetleg lehetséges több választási lehetőség közül néhányat kizár, mint erkölcsileg elfogadhatatlant. Ha hét lehetőség közül négyet kizár, már ezzel is jelentős segítséget nyújtott az etikai probléma megoldásában, hiszen a fennmaradó lehetőségek közül mindenki egyéni lelkiismerete szerint szabadon választhat. A másik fontos segítség, amit a bioetika nyújthat, hogy megfelelő eljárási szabályokat dolgoz ki. Etikai probléma esetén nem mondja el mi a helyes, hanem megmutatja, hogyan juthatunk el a jó/erkölcsileg elfogadható megoldáshoz. 21
ETIKAI ALAPELVEK: Négy olyan alapelv van, amely minden erkölcsi probléma megoldásához szempontként figyelembe kell venni. 1. Az autonómia tiszteletének az elve. 2. „Ne árts!” elve. 3. A jótékonyság elve. 4. Az igazságosság elve.
1. Az autonómia tiszteletének az elve Az autonómia jelentése: önállóság. A bioetikában általában az ember autonómiájáról szoktak beszélni. Autonóm az az ember, aki fizikai és pszichológiai korlátozottságok nélkül (kényszertől mentesen) szabadon képes mérlegelni cselekvési lehetőségek között és az ily módon választott lehetőségnek megfelelően képes cselekedni. Az emberek autonóm döntései/tettei nem korlátozhatók mindaddig, amíg ezek mások autonómiáját nem sértik. Az autonómia tehát három részből áll: - gondolkodás autonómiája - akarat autonómiája - cselekvés autonómiája Ennek megfelelően egyes elmebetegségben szenvedők, a kiskorúak és az értelmi fogyatékos nem autonómok, mert nem tudnak önálló gondolkodni (nem képes az önálló döntéshez szükséges információk megértésére, mérlegelésére). Ugyanakkor az elmebetegség enyhébb formáiban és a nagykorúságához közelítő kiskorú önmagát ellátni képes, tehát cselekedeteiben önálló, azonban felelősségteljes döntést nem várhatunk tőlük. Ezért helyesebb, ha autonómián az önálló döntés képességét értjük. Az autonóm döntési képességet számos dolog befolyásolhatja. Pl.: sokan stressz hatására döntésképtelenné válnak; vagy a döntéshez szükséges információkat elhallgatják. Az autonóm döntést kizárja, ha hiányzik az akarati önállóság – gyenge akarat (nem képes a helyesnek vélt tett kivitelezésére). Nem lehet autonóm az sem, aki nem képes a választott alternatívának megfelelően cselekedni (pl.: mozgásképtelen). Az emberek autonómiájának tisztelete egyike a legfontosabb erkölcsi elveknek. Az autonóm embernek joga, hogy saját ügyeiben saját maga döntsön. Döntéseiben saját nézetei, értékrendje, élettervei irányítsák, s ezt másoknak tiszteletben kell tartaniuk. Az autonóm személy önérték, öncél és nem szabad puszta eszközként bánni vele. Aki valamilyen szempontból nem autonóm, abból a szempontból nem is lehet megsérteni az autonómiáját. Nem autonómok az állatok, hiszen nem rendelkeznek a gondolkodás autonómiájához szükség racionalitással. A betegek autonómiájának tisztelete A bioetika egyik legfontosabb elve. Ez az oka annak, hogy az orvosnak a beteget tájékoztatni kell az általa tervezett beavatkozások előnyeiről, hátrányairól, veszélyeiről, s csak e tájékoztatás után kapott beleegyezés (úgynevezett tájékozott beleegyezés) adhat felhatalmazást a beavatkozás elvégzésére. Az autonómia elve szembe kerülhet más etikai alapelvvel, leggyakrabban a jótékonyság elvével. Ez az orvos azon kötelessége, hogy lehetőség és legjobb tudása szerint segítsen a betegen, tegye azt, ami a beteg orvosi érdeke. Ha a beteg nem egyezik bele abba az orvosilag számára leghasznosabb beavatkozásba, akkor a beteg autonómiájának elve szembe kerül a jótékonyság elvével. A bioetika a beteg autonómiájának tiszteletét helyezi előtérbe. Szerinte a beteg érdekének az orvosi érdek csak egy (sokszor nem is a legdöntőbb) része, s a beteg tényleges érdeke legtöbbször csak autonómiájának tiszteletben tartása révén valósulhat meg. Ez eltér a Hipokratészi-elvtől, amely a beteg orvosi érdekeit tekintette elsődlegesnek a beteg autonómiájával szemben. Nem véletlen tehát, hogy sokan az autonómia tiszteletének elvét a legfontosabb orvosetikai alapelvnek tartják. Vannak olyan esetek, amikor az autonómia elvének tiszteletben tartása nem sérül: 1. A beteg tisztában van azzal, hogy joga van tájékoztatást kapni, de lemond róla; 2. Az orvos az általa károsnak ítélt információkat elhallgathatja a beteg elől a kezelés érdekeit szem előtt tartva; 22
3. Önálló ítélőképességgel nem rendelkező cselekvőképtelen személyt lehetőség szerint tájékoztatni kell a tervezett beavatkozásról, de a beleegyezés/visszautasítás joga a beteget jogosan képviselő személyé; 4. Fertőző betegségek terjedésének megelőzése érdekében, a betegek megfelelő tájékoztatása mellett az orvosnak nem kell a beteg beleegyezést kérni a kezeléshez, sőt a törvény kényszerintézkedések eltűrését is megkövetelheti a betegektől; 5. Sürgősségi esetekben többnyire a beteg érdeke az hogy haladéktalanul ellássák, ezért feltehetően beleegyezne az ellátásba.
Az egészségügyi dolgozók autonómiája Az autonómia elve az egészségügyben dolgozó személyzet számára is erkölcsi önállóságot jelent. Az autonómia elsősorban önálló döntést jelent szakmai kompetencián belül, amelyet a munkaköri leírás is rögzít. Etikailag azonban azok az autonóm döntések a legfontosabbak, amelyek konfliktust okozhatnak. A konfliktus létrejöhet az egészségügyi személyzet és a beteg között, valamint a személyzet és a beteg között. A konfliktus legtöbbször a visszautasításból származik (pl.: felettes utasítását), mert annak teljesítéséből a betegnek kára származna. Ha képességei korlátozottsága a visszautasítás indoka – pl.: kompetencia hiánya, betegség, kimerültség, erkölcsi kétség, lelkiismereti szabadság, a saját emberi méltóságának védelme – gondoskodnia kell arról, hogy valaki más ellássa a feladatot. Sürgősségi esetekben a kompetencia hiányra hivatkozás csak akkor indokolt, ha a helyszínen kompetensebb személy jelen van. A nem kompetens személy által végrehajtott egészségügyi beavatkozásnak kockázata az elsősegélynyújtás alapvető szabályainak elsajátításával csökkenthető. Az egészségügyben végzett munka nagyobb egészségkockázatot jelent a dolgozók számára, mint más munkaterületek esetében. E kockázatok csökkentésére joggal tart igényt az egészségügyi dolgozó. Sürgősségi esetekben azonban sokszor nem állnak rendelkezésre megfelelő eszközök vagy a kockázat a beavatkozó életét is veszélyeztetheti. 2. A „Ne árts!” elve Sokáig ez volt a bioetika fő elve, csak a XX. század második felétől szorította ki az autonómia tiszteletének elve. Ez egyben az orvos-beteg viszony újfajta modelljét is jelenti, amelyben a beteg autonóm döntésének figyelembevételét is a beteg érdekének tekinti, és így ennek tisztelete válik a legfőbb kötelességgé. Az elv azonban az orvosi gyakorlatban betarthatatlan (mindig is az volt). A beavatkozások szinte kivétel nélkül valamilyen veszéllyel járnak. Amire az orvos törekedhet az az, hogy a beavatkozás többet használjon, mint amennyit árt a betegnek. Az orvos kötelessége, hogy a beavatkozást haszon/kockázat tekintetében értékelje és a kockázat csökkentésére törekedjen a legjobb tudása szerint. Etikai szempontból az orvos sosem garantálhat eredményt, nem ígérheti meg, hogy a műtét sikeres lesz, és garantált eredményt hoz, és ez nem is várható el tőle. Tőle csak az várható el, hogy kellő gondossággal járjon el a szakmai protokolloknak megfelelően, a lehető legkisebbre csökkentve a különböző beavatkozások szükségszerűen meglévő veszélyeit. Ha az orvos tehát a szakma szabályait kellő gondossággal betartotta, Ha a beavatkozás veszélyeiről a beteget felvilágosította, abba a beteg a tájékoztatást követően beleegyezett, és az orvos a tőle elvárható gondossággal végezte munkáját, akkor nem tehető felelőssé a szövődmények bekövetkeztéért. Csak akkor felelős, ha a beteget nem tájékoztatta (így az nem tudta, hogy mibe egyezik bele) vagy nem kellő gondossággal járt el). Ez gondatlanság, az orvos jogilag és erkölcsileg is felelőssé tehető. Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy a „Ne árts!” elve három fontos elemet tartalmaz: - Mindig a beteg javát, jólétét kell legfontosabbnak tartania; - Mindig kellő gondossággal kell eljárnia a lehetséges veszélyeket minimálisra csökkentve; - Csak kedvezőbb előny-kockázat beavatkozás végezhető el. Ezt megfelelő felvilágosítás után a beteg dönti el. Károkozásnak számít, ha a beteg önrendelkezési jogát nem tartják tiszteletben, nem világosítják fel a beavatkozás veszélyeiről. 3. A jótékonyság elve Részei: 1. A pozitív jótékonyság elve: - Előzd meg a rosszat! 23
- Szüntesd meg a rosszat! - Tegyél jót! 2. A hasznosság elve: Minden tett következményeit meg kell próbálni felbecsülni, majd alternatívát választani a maximális előny/kockázat arány eléréshez. A jótékonyság elve kötelesség vagy csupán tiszteletre méltó és ajánlható, de nem erkölcsi kötelesség? Még az elvet kötelességüknek tekintők között is van, aki a „Ne árts!” elvét, szigorúbb és erősebb kötelességnek tartja (pl.: ha valaki nem tud úszni nem kötelessége az életét kockáztatnia, hogy kimentse a fuldoklót). Mindenkinek kötelessége másoknak segíteni mindaddig, amíg ez nem kíván túl nagy személyes áldozatot, amíg nem jelenti életterveink feladását. Kötelesség tehát a jótékonyság elve alapján segíteni a bajbajutottakon, de nem kötelesség ezért minden más tervről, a megszokott életvitelről lemondani. Ha ezt valaki megteszi, morális hős, de ez nem követelhető meg. Az azonban igen, hogy mindenki segítsen akár számára csekély áldozat árán is (ne ugorjon be a vízbe, ha nem tud úszni, de dobjon be egy mentőövet). A jótékonyság elve azt követeli meg, hogy mindenki legalább minimálisan tisztességes legyen. Vannak speciális szerepek melyekben a jótékonyság kötelessége a szokásosnál erősebb (pl.: szerződés írja elő). Pl.: egy úszómester nem mondhatja, hogy nem ment ki egy fuldoklót, mert rosszul úszik. Neki kötelessége komoly személyes rizikót vállalni, úszni tudását magas szintre fejleszteni és karban tartani. Hasonló az egészségügyi szakma is. Jellemzője „a beteg érdeke a legfőbb törvény”. Az egészségügyi személyzet önként vállalt kötelessége, hogy a beteg érdekeit a saját érdeke elé helyezze. Az egészségügyi személyzet kötelessége, hogy magát folyamatosan képezze, a szakmai tudását magas szinten tartsa, hiszen csak így képes a betegeket megfelelő ellátásban részesíteni. Kötelessége, hogy tudja mit várnak tőle a betegek, hogyan tehet jót nekik. Az egészségügyi személyzet feltételezi, hogy jobban tudja mi a jó a betegnek, és nem is kell megkérdeznie tőle. A betegeknek sokféle értékrendjük van, a velük való kommunikáció nélkül a személyzet könnyen tévedhet, nem azt teszi, ami a betegnek a legjobb lenne. Az tehát, hogy egy szituációban mi jó a betegnek csak maga a beteg döntheti el. Ezért a beteggel történő megfelelő kapcsolattartás nélkül az egészségügyi személyzet nem képes jótékonysági kötelességét teljesíteni. 4. Az igazságosság elve Elsősorban az egészségügyi erőforrások elosztására vonatkozóan van jelentősége, de a segítő és a segített személyes viszonyában is értelmezhető az egyenlőség elveként. Munkánk során nem tehetünk különbséget a betegek között vallási, politikai, gazdasági, jogi, nemi, hovatartozás vagy beállítottság miatt, az egyenlő állapotú betegek egyenlő bánásmódban kell, hogy részesüljenek. AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓKRA VONATKOZÓ ETIKAI SZABÁLYOK 30/2007 (VI. 22) Egészségügyi Miniszteri rendelet szerint Az egészségügyi etika témakörében általában orvosi etikára gondolunk, melyről Hippokratész óta gyakran szó esik. Az orvosi etika azonban ma már minden egészségügyi dolgozóra vonatkozik. A mai társadalom, már nem csak a szakmai munkával kapcsolatos elvárásait és véleményét nyilvánítja ki, hanem előtérbe került az egészségügyi dolgozók magatartásának megítélése is. Az emberi magatartással kapcsolatos szokások, elvek, szabályok az erkölcs témaköréhez tartoznak, mellyel az etika foglalkozik. Az orvosi / egészségügyi dolgozói hivatás erkölcsi kérdéseivel az orvosi etika foglalkozik. Szakmai szempontból egy egészségügyi dolgozó értékét az határozza meg, hogy mennyire ért a szakmájához és mennyire hasznos ez a társadalomnak. Az etikai elméletek szerint az etika – szemben a joggal – nem intézményesített. Az erkölcs az emberek egymáshoz, a társadalomhoz és önmagukhoz való viszonya, melyet hagyományok alapoznak meg és tartanak fenn. Meghatározza, hogyan viselkedjünk, milyen legyen magatartásunk egy beteg emberrel és egymással szemben. A gyakorlatban, ez a hangnem megválasztásában, a tájékoztatás formájában és a titoktartásban nyilvánul meg. Az egészségügyi dolgozókra vonatkozó etikai szabályok 2007. július 1-től élnek, és minden egészségügyben dolgozóra vonatkoznak. A rendtartás az alapvető hivatásbeli követelmények megfogalmazásával irányt mutat, az egészségügyi dolgozók számára a betegekkel és a társadalommal szemben, illetve az egymás között követendő etikus magatartás szabályairól és az etikai vétségnek minősülő cselekményekről. 24
A rendtartás célja, hogy elősegítse az egészségügyi dolgozókat (továbbiakban dolgozó) övező közbizalom erősítését és az egészségügyi dolgozók megbecsülését. A rendtartásban foglalt magatartási szabályok megszegése etikai vétségnek minősül. A rendtartás az etikust magatartás általános elveit foglalja magába. - Az egészségügyi ellátás célja a beteg jólléte. Ezt az elvet sem társadalmi, sem politikai nyomás, sem az adminisztrációs kötelezettségek, sem kereskedelmi érdek nem sérthetik. - A dolgozó soha nem vehet részt kínzásban, bármiféle kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódban. Ilyen cselekményekhez semmiféle segítséget nem nyújthat, tekintet nélkül arra, hogy ki ennek alanya illetve, hogy milyen céllal, milyen körülmények között követik el, ideértve a hatósági és büntetőeljárást, továbbá a háborút és egyéb fegyveres konfliktusokat. - A beteg autonómiáját tiszteletben kell tartania mind annak személyes értelmében, mind pedig az egészségügyi ellátás során. - A dolgozó személyes véleményét, így különösen világnézetét, vallási, filozófiai, politikai nézeteit nem kényszerítheti a betegre, annak ellátását nem teheti semmilyen értelemben ezektől függővé. - A dolgozónak az egészségügyi ellátás nyújtása során az igazságosság és egyenlő bánásmód elvé kell követnie, ideértve azt is, hogy a rendelkezésre álló források elosztásában a hozzáférés egyenlő esélyének kell érvényesülnie. El kell kerülnie a diszkrimináció minden formáját. - A dolgozónak folyamatos kötelessége saját szaktudása, illetve az egészségtudományok állandó fejlesztése, a minőségi ellátás biztosításához szükséges szakmai tudás megszerzése, fejlesztése, átadása. Az egészségügyi ellátás során biztosítani kell a kompetencia határokon belüli tájékoztatást a betegek számára. - Tiszteletben kell tartania a betegek magánéletét, és be kell tartania a titoktartás elveit, annak formális és jogszabályi kötelezettségeit. Nem használhatja fel sem szaktudását, sem helyzetét arra, hogy a beteggel való kapcsolatból személyes előnyt tisztességtelenül szerezzen. - Kerülendő a szaktudást és a helyzetet kihasználva a beteggel való olyan kapcsolat fenntartása vagy folytatása, amely szexuális, személyes, anyagi előny megszerzésére irányul, vagy bármilyen egyéb magánjellegű előny érdekében történik. - A dolgozónak szakmai tevékenysége során meg kell őriznie szakmai függetlenségét, egyéni haszon vagy bármely személyes előnyszerzés nem ütközhet a szakmai függetlenséggel, az elfogulatlan működéssel. Az esetleges összeférhetetlenség tényét a beteggel közölnie kell, illetve nyilvánosságra kell hoznia, vagy ki kell azt küszöbölnie. - Elkötelezettnek kell lennie szakmája etikai szabályainak betartása és betartatása mellett, és törekednie kell arra, hogy ezt mások is tiszteletben tartsák, ideértve a szabályok ellen vétők helyreigazítását és figyelmeztetését is. AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS ETIKAI SZABÁLYAI Az elsősegélynyújtás során, az etikai szabályok nem minden esetben betarthatóak. A beteg állapotának felméréséhez, sérülései ellátásához, ha csak részlegesen is, de le kell vetkőztetni. Sok esetben a számára ez sokkal nagyobb gondot jelent, mint maga a sérülés. Vegyük észre ennek jeleit (vonakodik levenni a cipőjét, ruházatát), ne hozzuk őt kellemetlen helyzetbe. Igyekezzünk szem előtt tartania a szeméremérzetet, azonban ne menjen az elsősegélynyújtás rovására. Kérjük meg a „bámészkodókat”, hogy menjenek távolabb. Lehetőleg a beteggel azonos nemű segítőket válasszunk. A kritikus helyzetek megoldása során különösen nagy szerepet kap az empátia, a kiszolgáltatott helyzetben lévők iránt tanúsított, emberséges bánásmód. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a beteget minden körülmények között úgy kell tekinteni, mint segítségre szoruló embert, elvonatkoztatva társadalmi és egyéb helyzetétől, körülményeitől, hovatartozásától. AZ EMPÁTIA Az empátia, a másik ember által, nem tudatosan kibocsátott érzelmi jelzések felfogása és feldolgozása. Empátiává akkor válik, ha a másik ember rejtett jelzéseit és a megértett összefüggéseket saját magunk számára megnevezzük és értelmezzük. A másik emberre irányuló tudatos figyelmet, szándékos odafordulást és értelmi feldolgozást kíván, a beteggel való találkozás során. A beteg által adott érzelmi jelzések megértésének a szintjei a következők lehetnek: 25
a beteg helyzetének átgondolása érzelmeinek megértése burkolt érzelmeinek a megértése az érzelmi ellentmondások és kettősségek, beleélés alapján való megértése a lelki folyamatok történeti összefüggéseinek megértése A beteget a szállítás során, mindig takarja be. Hiányos-, sérült-, szennyezett ruházatának látványa nem tartozik másra. Takaró nélkül kiszolgáltatottnak, közszemlére tettnek érezheti magát. -
A TOLERANCIA A mások nézetével, megnyilvánulásaival szembeni elnéző magatartás. A feszültség elviselésének készsége a toleranciaszint. Amennyiben a feszültség átlép bizonyos határokat, akár kényszerítheti is az embert valamilyen cselekvésre. A cselekvést elindító feszültségszint mindenkinél más. Vannak, akiknél a jelentéktelen konfliktusok már szóbeli vagy tettleges támadást, vagy aránytalanul nagyfokú szorongást váltanak ki. Az érzelmileg kiegyensúlyozatlan és (ön)bizonytalan emberek azok, akik konfliktusaikat hatékony és célravezető módon nem tudják feloldani, azaz igen alacsony a toleranciaszintjük.
26
A BETEGSZÁLLÍTÁS MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI VONATKOZÁSAI A BETEG MOZGATÁSA Megtervezett, előírás szerinti szabályosan kivitelezett tevékenység. Kellő fizikai erő szükséges hozzá. Történhet eszköz nélkül vagy eszközzel. VESZÉLYEI A beteg testsúlya/testalkata: Az eszköz maximális terhelhetőségét meghaladó súlyú beteg az adott eszközzel nem szállítható. Az eszközök: A beteg szállítására eszközt minden műszak kezdetekor ellenőrizni kell, annak legkisebb észlelt hibáját is jelenteni kell, még akkor is, ha ez a használatát egyébként nem befolyásolja. Minden műszakkezdéskor ellenőrizendő: - hordágy és hordszék: mozgatható elemek (fejrész, korlátok, karok), kerekek, övek, csúszásgátlók, huzatok. - betegszállító jármű: az eszközök megléte, állapota, rögzítése, biztonsági övek állapota, ajtók záródása. Rögzítés nélkül a betegszállítóban sem személy sem eszköz nem szállítható! Ennek ellenőrzése minden elindulás előtt kötelező! A betegszállítás során számos olyan eszközt használunk melynek mozgó, nyíló részei vannak, melyek könnyen odaszoríthatnak, odacsíphetnek bármilyen eszközt, vagy akár végtagot is. Ennek elkerülés végett mozgatásukkor mindig legyünk körültekintőek és mindig gondoskodjunk a mozgatható részek megfelelő rögzítéséről. A beteg emelése A beteg emelésekor előforduló leggyakoribb hibák: - A fizikai erő túlértékelése: Ne emeljen olyan beteget, akit biztos, hogy nem bír el. Könnyen megterhelheti magát (izomzat húzódhat, gerinc túlterhelődik) illetve elejtheti a beteget. - Nem megfelelő megfogás: A biztonságos emeléshez biztos fogás kell. Az eszközt az emelésre kialakított helyen fogja és emelje meg. - Derékból emelés: Az emeléskor megfelelő testtartás a térdben kissé hajlított lábak, terpeszállás, egyenes derék. A terpeszállás stabilabbá teszi az egyensúlyt, jobban lehet korrigálni. A derekat egyenesen tartva a terhelés nem a gerincre, hanem a lábakra nehezedik és oszlik el. A beteg emelésekor zárt lábakkal állva, az emelést követően az egyensúly könnyebben elveszhet, eleshetnek. - Összehangolatlan emelés: Az emelést mindig a fejnél álló személy irányítja. Az eszköz mozgatása előtt mindig egyeztessenek, a teendőket, mozdulatokat, a mozgatás minél gyorsabb és kíméletesebb végrehajtás érdekében. - A beteg megkapaszkodik emelés közben: A mozgatás kapcsán mindig jusson eszébe, hogy ez a helyzetváltoztatás a beteg számára szokatlan, fél tőle (a mozgatással járó fájdalomtól, leejtéstől) gyakran meginog az egyensúlyérzete. Ilyenkor (az egyensúly helyreállítása érdekében) karjával hadonászhat, vagy épp a leesés elkerülése érdekében megkapaszkodik az ágyban, székben. Ez a kapaszkodás veszélyes lehet, a betegre és az emelőre nézve is. A súlypont áthelyeződése miatt az emelés során az azt végzők is egyensúlyukat veszíthetik, nekieshetnek valaminek vagy akár el is eshetnek, legrosszabb esetben az eszköz beteggel együtt rájuk eshet. Akár súlyos sérülés (végtagtörés) is bekövetkezhet, a beteg sérüléseit 27
nem is említve. Ennek elkerülése érdekében az emelés megkezdése előtt figyeljen a beteg kezeire, adjon „nekik” feladatot (kulcsolja össze kezeit; fogja meg az emelők karját; karolja át a nyakukat, stb.). Igyekezzen megnyugtatni, érezze azt, hogy nem esik le, nem ejtik el. Ha ez nem használ, tekerje be egy lepedőbe, vagy a takarót gyűrje be a teste alá. Így karjai fájdalmatlanul rögzítve vannak, elkerülve az esetleges önkéntelen mozdulatokat. Fontos, hogy a rögzítés okáról tájékoztassa a beteget. A rögzítés nem lehet szoros és az áthelyezést követően azonnal oldja fel. A BETEGSZÁLLÍTÓ JÁRMŰ VESZÉLYEI Egyik legnagyobb veszélyforrást jelentő eszköz a betegszállítás során. Kiemelt gyakorisággal okoz balesetet a járműbe történő beszálláskor az ajtó magasságának nem megfelelő felmérése. A gépjárműbe belépő beütheti a fejét, akár súlyos sérülést is szerezhet ezzel. A beteg gépjárműbe történő segítésekor a betegkísérő feladata és felelősség, hogy felhívja a beteg/hozzátartozó figyelmét e veszélyforrása és ügyeljen arra, hogy a baleset ne következzen be. E veszély nemcsak a gépjárműbe lépéskor, hanem a bent mozgáskor is fennáll és leginkább a betegkísérőt veszélyezteti. A beteg betegszállító autóban történő elhelyezésekor figyeljünk arra, hogy úgy rögzítsük a beteget, hogy váratlan irányváltoztatáskor/fékezéskor végtagjai ne ütődhessenek oda semmihez és ne szorulhassanak be sehová. Ezt a hely megfelelő kiválasztásával és az öv megfelelő beállításával érhetjük el.
28
AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI, JOGI, ETIKAI ÉS BALESETVÉDELMI VONATKOZÁSAI AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS FOGALMA Az az elsődleges egészségügyi beavatkozás, melyet a beteg az őt ért egészségkárosodás felléptétől, a mentő megérkezéséig kap. Célja az élet megmentése, az egészségkárosodás mértékének csökkentése és a szenvedés enyhítése. AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS ALAPSZABÁLYAI NE HŐSKÖDJÖN! - Saját testi épségét soha ne veszélyeztesse! - Kritikus helyzetekben, minél előbb kérjen segítséget! - Ne kapkodjon! (könnyen elnézhet dolgokat: nem veszi észre a helyszín veszélyeit, rosszul méri fel a beteg állapotát, stb.) - Ismerje fel lehetőségeit, képességeit és korlátait! (végezze el, amit kell, de csak azt) AZ IDEÁLIS ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ SZEMÉLYISÉGJEGYEI - Képzett: Megfelelő elméleti tudás és kellő gyakorlat (és tudását rendszeresen felfrissíti). - Gyors: Kellő ütemben végzi a feladatokat, de nem kapkodva. - Magabiztos: Határozottan végzi tevékenységét, adott esetben irányítva másokat (biztos „szakmai” tudás és kellő gyakorlat nélkül kivitelezhetetlen). - Higgadt: Kellő önuralommal tevékenykedik. - Empatikus: Átérzi a beteg kiszolgáltatottságát, ijedtségét, szemérmét és tevékenységét ezek szem előtt tartása mellett végzi. - Türelmes: A szokatlan helyzet, a fájdalom, a félelem gyakran „kifordítja” magukból az embereket, pánikba esnek. Fontos, hogy e viselkedést elnézően kezeljük, így idővel a beteg is megnyugszik. - Bizalomkeltő: Csak akkor tudunk valakin hatékonyan segíteni, ha az együttműködik velünk, ehhez pedig bíznia kell bennünk. AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS BALESETVÉDELMI VONATKOZÁSAI Célja az elsősegélynyújtó testi épségének megőrzése, az elsősegélynyújtásból adódó egészségkárosodások megelőzése, az elsősegélynyújtó védelme az ellene ható veszélyektől. Az elsősegélynyújtás során érintkezésbe kerül a beteggel, illetve kerülhet annak testváladékaival is, melyek fertőzéseket közvetíthetnek. A fertőzések terjedésének elkerülése végett, az elsősegélynyújtás során mindig használjon gumikesztyűt. A további védőeszközök használata a körülményektől, illetve hozzáférhetőségüktől függ. Nem csak az elsősegélynyújtó fertőződését védik ki, hanem a betegét is. A seb nyitott kapu a kórokozók számára. A sérüléseket okozó tárgy szennyezett, feltételezhető tehát, hogy kórokozó jutott a sebbe, melyek elpusztítását szolgálják a sebfertőtlenítőszerek. A seb későbbi fertőződését a szabályosan felhelyezett, steril anyagok használatával készített kötés akadályozza meg. E cél
29
érdekében, a sebbel közvetlenül érintkező anyagok (természetesen, ha rendelkezésre állnak) csak sterilek lehetnek. A beteg fertőződési lehetőségének további csökkentése szolgálnak a tisztító, fertőtlenítő kendők. Az elsősegélynyújtás előtti kézfertőtlenítésre, a seb környékének megtisztítására, és fertőtlenítésére is kiválóan alkalmasak, azonban a sebbel nem érintkezhetnek. Az elsősegélynyújtás során figyeljen testi épségére. A kimentést nem igénylő helyszín is rejthet veszélyeket, ezeket azonban kis körültekintéssel kivédheti. Figyeljen a fejmagasságban elhelyezkedő, kilógó, kiálló, éles tárgyakra. Érdemes ezeket valamivel. (pokróc, takaró, stb.) letakarni. Figyeljen oda a baleset során szétszóródott törmelékekre, üvegszilánkokra. A HELYSZÍNI TEVÉKENYSÉG A helyszín megpillantása, azonnali információkat nyújt (sérült testhelyzete, mozdulatlansága, esetleges vérzés nyomai a helyszínen, a baleseti mechanizmusra utaló jelek - leszakadt vezeték, leborult polc, eldőlt létra, stb.) Ezek már önmagukban is jelezhetik a helyzet súlyosságát. Ennek ellenére elsőként tisztázza, hogy van-e sérült, hány sérült van, szükséges-e egyáltalán elsősegélyt nyújtani. LÉPÉSEI 1. Tájékozódás 2. Kimentés (ha indokolt) 3. Mentőhívás (amint lehetőség nyílik rá) 4. Beteg/sérült vizsgálata (lásd II. modul) 5. Elsősegélynyújtás (lásd modulonként) TÁJÉKOZÓDÁS A helyszín: Gyakori rosszullétek, típusos helyszínek szerint: pl.: - WC – tüdőembólia, agyi ér katasztrófa, női vérzés, heveny emésztőrendszeri kórkép, folyadékhiány miatti ájulás. - Üzemben: annak sajátossága szerinti mérgezés, meleg üzemben hőártalom, elektromos iparban áramütés. - Garázsban (kivált járó motorú autó mellett) – szén-monoxid mérgezés, áramütés. - Konyha, fürdőszoba – gázszivárgás, áramütés. - Étkezés közben – félrenyelés (lehet ok, vagy lehet más kórfolyamat következménye) A baleseti mechanizmus Súlyos sérülésre utaló baleseti mechanizmusok pl.: - a sérült több mint 3 m magasból esett - a gázoló gépjármű több mint 35 km/h-val közlekedett - gépjárműben ülve, bekötetlen övvel, több mint, 35 km/h, bekötött övvel, több mint 45 km/h sebességgel ütközött - gépkocsi karosszériája, motorja erősen megrongálódott - egyazon baleset és baleseti mechanizmus sérültjei közül valaki életét vesztette - a sérült betemetődött, beszorult - a gépjármű felborult - a sérült a gépjárműből kirepült - a sérült magasfeszültségű áramtól szenvedett áramütést Sérülések valószínűsége a baleseti mechanizmus szerint: - magasból esés: gerinc-, medence-, mellkassérülés, koponya-, lábszár-, combcsonttörés - gépjárműben, bekötött övvel: medencetörés, a gerinc nyaki szakaszának sérülés, a combcsonttörés - gyalogosgázolás: lábszár-, bokatörés, medencetörés (tomportáji törés), fej-, nyaki gerinc, kézsérülés 30
Súlyos állapotot jelző sérülések: - súlyos mellkassérülés - két (vagy több) csöves csont és/vagy a medence törése (vagy annak gyanúja) - valamelyik végtag magas csonkolása - áthatoló hasi, mellkasi, medencetáji, nyaki illetve koponyasérülés - füst belégzése és a testfelület megégése legalább 15%-a II.-III. fokban
Veszélyes helyszín Elsőként győződjön meg arról, hogy a baleset helyszínén, nem áll–e fenn olyan külső körülmény, ami az elsősegélynyújtó(k)ra, illetve a betegre súlyos (akár élet) veszélyt jelentene. Amennyiben ilyen fennáll, tegyen kísérletet: - a veszélyforrás megszűntetésére (pl.: áramtalanítás, gépkocsi gyújtásának lekapcsolása) vagy - a beteg biztonságba helyezésére (kimentés) - feltéve, hogy arra képes és nem kell azzal jelentős veszélyt vállalnia. A sérült mozgatása ez esetben elkerülhetetlen, hisz a feltalálási helye sem rá, sem az elsősegélynyújtó(k)ra nézve nem biztonságos és a veszélyhelyzetet nem lehet (vagy nem tudja) elhárítani. A sérültet biztonságos helyre kell vinni. KIMENTÉS Azonnali teendő, legtöbbször nincs lehetőség a mozgatás előtti állapotfelmérésre. A baleseti mechanizmus, a helyszíni körülmények és a beteg panaszai alapján azonban, valószínűsíthetőek bizonyos sérülések, így lehetőség nyílik a kimentési eljárás ehhez (és a lehetőségekhez) történő igazítására, valamint a minél korábbi mentőhívásra. Fontos, hogy saját testi épségét ne veszélyeztesse! Kimentésre elsősegélynyújtó, csak akkor vállalkozzon ha: - Annak kivitelezése, rá nézve nem jár veszéllyel („halott hősök nem mentenek életet”). - A sérült megmozdításával okozható, esetleges további sérülések következménye, minden esetben enyhébb, mint a helyszínen hagyásé. - Tisztában van a kimentéshez szükséges műfogásokkal és azok kivitelezésével - A sérült mozgatásához elegendő fizikai erővel rendelkezik, vagy kellő számú segélynyújtó van a helyszínen. Veszélyesség alapján, elsősegélynyújtó által is végezhető kimentés pl.: közlekedési balesetben, nem beszorult sérültet, szén-monoxiddal telt helyiségből, áramkörből 1000 V feszültség alatt, omlásveszély, stb. A kimentés előkészületei Cél a beteg gyors és biztonságos eltávolítása a helyszínről. Nem megfelelő előkészületek hiányában azonban, maga a kimentés is veszélyekkel jár. A rendelkezésre álló rövid idő ellenére pontosan meg kell tervezni, elő kell készíteni. A kimentés szabályai: - Több segélynyújtó esetén, mindenki legyen tisztában a kimentés indokával, ismerje annak „forgatókönyvét”. - A balesetes megfogása, felemelése átgondoltan, nyugodtan, gyorsan és biztos fogással történjen. Legyen tekintettel a (felismert vagy esetleges) sérülésekre. - A beteg megmozdítása előtt jelölje ki a kimentés útvonalát és célját. Tegye akadálymentessé az utat, készítse elő a beteg elhelyezésének helyszínét. Győződjön meg róla, hogy az új hely teljesen biztonságos. Inkább vigye messzebbre a beteget, sem hogy kétszer kelljen mozgatni. - Minden rángatás, forgatás kerülendő, alkalmazkodjon a test természetes mozgathatóságához 31
A beteg mozgatása kellő fizikai erőt igényel. Szabályosan végrehajtott fogásokkal a nehezebb betegeket is ki lehet menteni. A technikák pontos betartása azért is fontos, mert így elkerülhetőek az emeléssel járó veszélyek. A kimentéskor előforduló leggyakoribb hibák: - A fizikai erő túlértékelése: Olyan beteget kimentésének megkísérlése, akit nyilvánvalóan nem fog elbírni. A kimentés kísérletével eltöltött idő alatt, veszélynek teszi ki magát és a beteget is. Igyekezzen inkább segítséget szerezni, mert akkor esély nyílhat a kimentésre. Emelet könnyen megemelheti magát, illetve megtörténhet, hogy elejti a beteget. - A beteget nem fogja meg megfelelően: A biztonságos emeléshez biztos fogás kell. Ez nem túl, de mégis kellően erős, szabályos fogást jelent. Fontos, hogy annyira nyúljon át a test alatt, hogy az ellenkező oldalon ujjait behajtva, tenyerével meg tudja támasztani azt. Amennyibe a megtámasztás nem jó, a beteg könnyen lecsúszhat a karjáról. - Derékból emelés: Az emeléskor megfelelő testtartás a térdben kissé hajlított lábak, terpeszállás, egyenes derék. A terpeszállás stabilabbá teszi az egyensúlyt, jobban lehet korrigálni. A derekat egyenesen tartva a terhelés nem a gerincre, hanem a lábakra nehezedik és oszlik el. Amennyiben a beteg emelésekor a lábak zárva vannak, az egyensúly könnyen elveszhet. - Összehangolatlan kimentés: A mozgatást mindig a fejnél álló személy irányítja. Az áthelyezés előtt egyeztessék a teendőket, mozdulatokat, a mozgatás minél gyorsabb és kíméletesebb végrehajtás érdekében. A LÉGZSÁK A mai személygépkocsik alapfelszereltsége a légzsák. Kategóriától függően 2-8 légzsák lehet beszerelve. Az alacsonyabb kategóriákban is alapfelszereltség a vezető és a vezető melletti utas oldali légzsák, mely frontális üközéskor nyílik ki. A vezetőt védő légzsák a kormányban, a mellette ülőt védő, pedig a műszerfalba van beépítve. A magasabb kategóriákban a hátsó utason ülőket oldallégzsákok védik, melyek az ülésben vagy az ajtóban (ajtóoszlopban) vannak elhelyezve. Egyes típusokban a gépkocsi tetőterébe is helyeznek el légzsákok, a vezető és az utasok fölé. A kellő időben és jól kinyíló légzsák védi, sőt megmentheti az utasok életét, testi épségét. A ki nem nyíló légzsák a kimentés során veszélyt jelenthet. A zsákot egy generátor fújja fel gázzal, mely az ütközéskor keletkező elektromos szikra hatására lép működésbe. A generátor felforrósodik, kihűléséhez percek kellenek. A zsákba kerülő gáz az egészségre veszélytelen. Az oldalsó légzsákok felfújására a generátor kiegészítéseként gázpatront használnak. A légzsák 2-3 másodpercig marad felfújt állapotban, majd önmagától leereszt, kivéve a tetőtérbeli („fej”)légzsákok, melyek felfújt állapotban maradnak. Régebbi típusú gépjárműben, lehet mechanikusan hatásra működésbe lépő légzsák, mely az ütközést követően is kinyílhat. A ki nem nyílt légzsák (még az akkumlátorsaruk levételének ellenére is), még 20 percig bármikor kinyílhat. Ennek elkerülése érdekében, az újabb típusokban ezt az időt 20 másodpercre szabályozták. Légzsákkal rendelkező gépjárműből történő kimentés során, magunk és a beteg testi épségének érdekében fontos, hogy néhány dologra fokozottan figyeljen. Amennyiben a légzsák jól működött, érkezésekor már leengedett állapotban van. Ilyenkor egyszerűen tolja félre. A tetőtérbeli légzsák nem ereszt le, azonban veszélytelenül kivágható. Ha a balesetet követő pillanatokban érkezett a helyszínre, a kimentés során kerülje el a még percekig forró airbag - modult. Veszélyt leginkább a ki nem nyílt légzsákok jelentenek, melyek a kimentés során (a gépjármű típusától függően) kinyílhatnak. Kioldódott légzsák esetén sem biztos, hogy nincs a gépjárműben még ki nem oldódott légzsák. Igyekezzen kideríteni a légzsákok számát. A légzsákok helyét feliratok jelzik (jelezhetik, 32
nem kötelező megjelölni): SRS, Airbag, SRS Airbag. E jelzések a légzsák helyén, illetve a szélvédőn, vagy a műszerfalon találhatóak meg. A felderítés bizonytalansága miatt érdemes az utólagos kinyílás elkerülése végett lekapcsolni a gépjármű gyújtását, levenni az akkusarukat. Ez esetben sem 100%-os a biztonság. A kondenzátorban maradhat feszültség, valamint vannak mechanikus hatásra nyíló légzsákok. Az imént vázolt okok miatt, ki nem nyílt légzsák (vagy ennek gyanúja esetén) a kimentés során igyekezzen a légzsák működési körzetét elkerülni.
MŰSZAKI MENTÉS Veszélyes helyszín esetén, ahol a kimentést nem tudja végrehajtani, kérjen műszaki mentést. Szintén szakember jelenlétét igénylik azokról a helyszínekről végzendő kimentések, amelyekről nem veszélyességük, hanem megközelíthetetlenségük miatt nem lehet kimenteni a beteget. Műszaki mentés igénye áll fenn: pl.: - a beteget nem tudja megközelíteni (pl.: mélyvíz, magas oszlop, aknába esett, erősen összeroncsolódott gépkocsi, stb.) - 1000 V feletti feszültségű áramkör - a legtöbb gáztér - veszélyes anyaggal szennyezett baleseti helyszín - égő helyiség Ezek a leggyakoribb helyzetek, de bármilyen más okból (akár fizikai erő hiányában) nem tudja kimenteni a beteget, a hosszas kísérletezés helyett (vagy azt megelőzően), kérjen minél hamarabb műszaki mentés. Értesítse a mentőket és a segélykérés során jelezze a műszaki mentés igényét is. A mentésirányító értesíti a szükséges szakembereket (tűzoltóság, elektromos művek, vegyi védőfelszereléssel rendelkező egységek, stb.). Helyszínre érkezésükig biztosítsa a helyszínt. (pl.: robbanásveszély esetén küldje el a bámészkodókat és Ön is menjen a helyszíntől biztonságos távolságba.) Ha a helyszín nem veszélyes, és a beteg megközelíthető, kezdje meg az állapotfelmérést a kivitelezhető módon és lássa el az ellátható sérüléseket. Ha a sérült eszméleténél van, a folyamatos beszélgetés fontos. Amennyiben segítség nélkül el tudta hárítani a veszélyforrást illetőleg ki tudta menteni a beteget, mentőhívást követően kezdje meg az állapotfelmérést. Kérje meg a jelenlévőket, hogy az ellátásban résztvevőket leszámítva, mindenki húzódjon távolabb. Közben igyekezzünk minél pontosabban tisztázni a baleset körülményeit. Találkozhat zavart tudatú, amnéziás beteggel, ilyenkor kifejezetten fontos a történtek felderítése érdekében megkérdezni a helyszínen jelen lévő szemtanukat (A nők a tapasztalatok szerint jobb megfigyelők). Vigyázat, az észlelt és a kapott információ félrevezető is lehet! Tájékozódása legyen minél szélesebb körű, igyekezzen minél pontosabb információkat kapni. Érdemes több szemtanút is megkérdezni és összevetni a tőlük hallottakat. Fontos azonban, hogy az információk szerzésének az elsősegélynyújtással párhuzamosan kell történnie, semmi esetre sem hátráltathatja azt. A helyszínt a történtek minél pontosabb felderíthetősége érdekében csak az ellátáshoz feltétlenül szükséges mértékig változtassa meg, egyebekben igyekezzen megőrizni annak eredeti állapotát. A szakemberek megérkezéséig a helyszín esetleges veszélyeit a minimumra kell csökkenteni, pl.: A jelenlévők bevonásával el kell keríteni a területet A gépjármű járó motorját le kell állítani, akkusarukat levenni A gépjármű mozdulatlanságát biztosítani a kerekek kiékelésével vagy a gumik leeresztésével. A kiömlött olajra, üzemanyagra homok vagy föld szórása. Villamosbaleset esetén megkérni a villamosvezetőt a jármű áramtalanítására. Gépjármű alá szorult sérült esetén laikusok ne emeljék meg, mert ha visszaejtik, súlyosbodhat a sérült 33
állapota. Kigyulladt gépjármű oltása a gépkocsikba található tűzoltó készülékkel végezhető, közben meg kell kísérelni a kimentést. Amennyiben a motorház is lángra kap, abba kell hagyni az oltást és a mentést a robbanásveszély miatt. Betemetett beteg esetén, ha a további omlásveszély biztosan kizárható, kísérelje meg kiásni, legalább a fejét. Szükség esetén biztosítani kell, és fenn kell tartani a légút átjárhatóságát (lásd. később). Ha szükséges és módunkban áll lélegeztessük.
VESZÉLYES ANYAGGAL SZENNYEZETT HELYSZÍN Veszélyes anyag jelenlétére vegyi üzemekben, veszélyes anyagot szállító jármű által okozott baleset helyszínén kell számítani. Vegyi üzemben bekövetkezett baleset során, a sérült kimentését az üzem vegyvédelmi alakulata, vagy a tűzoltóság végzi. Védőeszköz nélküli kimentésbe, még az anyag tulajdonságainak pontos ismeret esetén se kezdjen. A kimentettek ellátására jelöljön ki egy biztonságos (a műszaki mentést végző szakember által megjelölt határon túli), jól szellőző helyet. Veszélyes anyagot szállító jármű balesete esetén, a motorházon, a tehertér hátulján, a 33 rendszámtábla felett, pótkocsis szerelvény esetén a pótkocsi hátsó felületén, vasúti kocsi 1204 esetén annak oldalán, egy borostyánsárga színű, fekete szegélyű tábla található. A táblán feltüntetett számcsoport alapján azonosítható a szállított anyag. A számsort a tűzoltóknak vagy a mentőknek telefonon bediktálva, rövid idő alatt kiderülnek az anyag tulajdonságai. Vannak számcsoport nélküli táblák, ilyenkor a menetokmány tartalmazza a szállított anyag meghatározását. A táblán kívül vannak más, a veszélyes anyag jelenlétére utaló jelek: - szétbomlott göngyölegek, széttört tartályok és a belőlük szivárgó gyanús folyadék - színes, párolgó köd képződése a kiomló folyadékból, illetve a tartály körül - vegyszerszag - a kifolyt folyadékkal érintkező növényzet gyors elhervadása Abban az esetben, ha felmerül a vegyi anyag jelenléte, akadályozza, illetve szűntesse meg a nyílt láng használatát. Működő gépeket, motorokat, elektromos eszközöket kapcsoljon ki, áramtalanítsa. Kerülje a kifolyt anyaggal történő érintkezést. Vegyszerszag észlelésekor hagyja el a helyiséget, várjon a műszaki mentésre. A kimentett ellátásakor gondoskodjon önmagunk védelméről (gumikesztyű, szemüveg, stb.) Elhelyezkedés a kárhelyen: Műszaki mentés esetén, a baleset körüli 5 méteres körön belül csak a műszaki emberek lehetnek. A tűzoltók és mentők járművei az 5 és 10 méteres kör között állnak. MENTŐHÍVÁS Magyarország területén az Országos Mentőszolgálat látja el a közterületi mentési feladatokat. A mentők hívószáma 104. A központi segélyhívó szám a 112. Innen vagy továbbkapcsolják a mentőknek, vagy az ottani diszpécser kérdezi ki, és ő riasztja utána a mentőszolgálatot. Telefonálás: Megnyugodni: lassan, érthetően beszélni! 1. Bemutatkozás. 2. Honnan telefonál? (Jelenlegi tartózkodási helye közlése, mert ha a bejelentés alatt a vonal megszakad, a mentésirányítónak lesz lehetősége intézkedni) 3. Mi történt? pl.: két autó ütközött / gázolás / magasfeszültségű vezeték leszakadt, áramütés történt / rosszullét esetén, mi a vezető panasz (mellkasa fáj, nehezen kap levegőt, eszméletlen, cukorbeteg rosszul van, epilepsziás görcsöl, stb.) 34
4. Hol történt? - Melyik város? (Több településről fut be ugyanabba a központba a segélyhívás.) - Ha lehet pontos cím: utca, házszám, emelet, ajtó. o Van-e csengő, van-e rajta név, kié? o A bejárati ajtóra kinek a neve van kiírva? o Be lehet-e jutni a lakásba? (gyakran a másik lakásból áthallatszódó segélykiáltások miatt hívnak mentőt; és csak a helyszínen derül ki, hogy az érintett lakás zárva van. A rendőrség kiérkezésére való várakozással pedig értékes percek vesznek el). - Közterület esetén, adjon meg valamilyen ismert épületet tájékozódási pontként. (pl.: TV-torony után 200 méterrel, templommal szemben, stb.) - Amennyiben félreeső helyen van (pl. erdő, tanya, stb.), hogyan lehet megközelíteni? Adjon meg egy jól azonosítható találkozási pontot (pl. legközelebbi jelzett útvonal km köve, jellegzetes épület, stb.), ahol várni fogja valaki a mentőt, és a helyszínre irányítja. Írja le a mentő elé küldött személy ruházatát, küllemét. 5. A készülék telefonszámla, melyről most beszél: Fontos, akár a folyamatos kapcsolattartás (telefonon keresztül adott utasítások), akár a visszahívhatóság miatt. 6. Hány sérült/beteg van? 7. Milyen a sérülésük? (Testtáj szerint: fej, láb, mellkas, stb.) 8. Veszélyes-e a kárhely? Kell-e műszaki mentés? 9. Megkezdték-e az ellátást? Higgadtság, türelem! A diszpécser nem azért kérdez, hogy húzza az időt. Minél több és pontosabb információ áll a rendelkezésére, annál könnyebben fogja tudni eldönteni, hogy milyen felszereltségű mentőautót küldjön a helyszínre és annak kiérkezéséig, milyen segítséget tud nyújtani telefonon keresztül. A kérdések nem hátráltatják a mentő kiérkezését. Fontos, hogy ha a hívás befejezését követően bármilyen olyan esemény történne, mely módosítaná a mentést, azonnal tájékoztassa a mentésirányítót, aki megteszi a további szükséges intézkedéseket. Mindig legjobb tudása és képzettsége szerint válaszoljon a kérdésekre. Ne alkosson diagnózisokat, pontosan és hiánytalanul sorolja fel az észlelteket. A laikus számára jelentéktelennek tűnő panasz, a szakembernek fontos, akár diagnosztikus információt jelenthet.
35
ÁLTALÁNOS JÁRVÁNYTANI ALAPISMERETEK MIKROBIOLÓGIA ÉS IMMUNITÁSTAN A MIKROBIOLÓGIA TÁRGYA, FELOSZTÁSA, FELADATAI Az egysejtű, szabad szemmel nem, csak különféle mikroszkópokkal látható parányi élőlények (mikroorganizmusok vagy másként mikrobák) tulajdonságainak, biológiai sajátságainak vizsgálatával foglalkozó tudomány. A mikrobáknak számos faja ismert, de csak kis hányaduk kórokozó. E kórokozó mikrobák által előidézett betegségeket nevezik fertőző betegségeknek. A MIKROBÁK FELOSZTÁSA A mikrobákat méreteik, főként azonban sajátságaik alapján a következő csoportokba sorolják: vírusok, rickettsiák, baktériumok, gombák és protozoonok. Baktériumok: A baktériumok egysejtű, festékanyag nélküli növények. Alaki, élettani és szerológiai tulajdonságuk alapján osztályozzák őket. A baktériumok biokémiai tevékenysége: A sokrétű és típusonként eltérő kémiai tevékenységükből itt csak a legfontosabbakat említjük: - Erjesztés: Különféle szénhidrátok bontása, melyek során sav, gáz vagy alkohol keletkezik. - Oxidálás: A nitrogénkörforgás során az ammónia nitritté, illetve ezt nitráttá oxidálása. - Rothadás, korhadás: A fehérjék elbontása, ami oxigén kizárásával (rothadás), illetőleg oxigén jelenlétével zajlik le (korhadás). - Íz-anyagok termelése: Az élelmiszeripar használja, pl. sajtok és téliszalámi készítésben. - Színes anyagok és pigmentek termelése: Egyes baktériumok színes anyagokat választanak ki, s ezzel megfestik környezetüket is. - Toxintermelés: Olyan méreganyagok termelése, amelyek az emberi szervezetet mérgezik, megbetegítik. E méreganyagok neve toxin. Bizonyos baktériumok más mikroorganizmusokat ölő, vagy azok szaporodását gátló hatású anyagokat (antibiotikumokat) is termelhetnek. A baktériumok ellenálló képessége: A környezet baktériumokra gyakorolt hatásai lehetnek: Kedvezők, amelyekben a baktériumok elszaporodhatnak. Közömbösek. Változékonyságot okozók, a szokottól eltérő alaki, biológiai stb. változásokat idéznek elő. Szaporodás gátlók, és ha ez az állapot tartós pusztító hatásúak. E hatások ismerete fontos a fertőző betegségek elleni küzdelemben, mert ha a kórokozók a fertőzött szervezetből a külvilágba kerülnek, fennmaradásuk és továbbterjedésük e hatásoktól függ. Ezen alapulnak a fertőtlenítési eljárások. A hatások lehetnek fizikai és kémiai hatások. Velük szemben a baktériumok spórás alakja mindig ellenállóbb, mint a vegetatív forma. Fizikai tényezők: 36
- Mechanikai ártalmak: - Tartós rázás: Hatására elpusztulhatnak, pl.: a magas rezgésszámú ultrahang. - Nyomás: Ellenállóak vele szemben, akár több ezer atmoszférát is elviselnek. - Kiszáradás: Elsősorban a vegetatív formák érzékenyek (testük 75-87% vizet tartalmaz). Víz nélkül ezek elpusztulnak, a spóráik viszont évtizedekig életben maradhatnak. - A sugárzó energiák: A napfény kiemelendő, erős baktériumölő hatású, melyet elsősorban ultraibolya sugarai okoznak. Ezt mesterségesen kvarclámpával gerjesztik (laboratóriumok, műtők fertőtlenítése). - Hőhatás: A szaporodáshoz megfelelő hőmérséklet kell. Ha a közeg nem kedvező, a szaporodás megáll, sőt a mikroba elpusztul. A hideget a baktériumok jól tűrik (nem pusztulnak el, csak nem szaporodnak). Melegre érzékenyebbek, bizonyos hőmérséklet felett elpusztulnak. Kémiai tényezők: - Vegyi szerek: Hatásuk sok tényezőtől (koncentráció, behatási idő, hőmérséklet stb.) függ, ezért bizonytalan. Roncsolnak, vizet vonnak el, a baktériumok enzimjeit károsítják, stb. Az emberi szervezet természetes baktériumflórája: A tápcsatornát, a bőr felületét és a külvilággal érintkezésben lévő testüregek nyálkahártyáit az egészséges emberben is baktériumok tömkelege népesíti be. Ezek egy részét minden esetben megtaláljuk, ez a természetes baktériumflóra. A szájban, a garatban, a vastagbélben, a légutak felső részében, a hüvelyben, a húgycső környékén és a bőrön is megtalálható. Vírusok A vírusok jellemzése: Nincs önálló anyagcsere-rendszerük. Kizárólag sejten belül szaporodnak, az örökletes tulajdonságaikat hordozó nukleinsav beépül a fertőzött sejt örökletes anyagába, mely onnantól a vírust termeli. A vírus a sejtekben szerkezeti és működésbeli károsodásokat okoz. A vírusok ellenálló képessége: Általánosságban hasonló a baktériumokéhoz, de vírusonként igen változó. Az alacsony hőt jól tűrik, a kiszáradással szemben eltérő az érzékenységük. A hő elsősorban a vírusfehérjét károsítja. Kémiai anyagok iránti érzékenységük változó (erős sav/lúg gyorsan elpusztítja). A vírusok kórokozó tulajdonsága és a vírusbetegségek lefolyása: Meghatározott vírusok csak speciális fogékony sejteket betegítenek meg (patogénok). A sejtben a fertőzés hatására különböző pusztulásos, vagy éppen ellenkezőleg, fokozott sejtszaporodással járó folyamatok kezdődnek meg. Ahhoz, hogy a klinikai tünetek kialakuljanak, a vírusnak el kell érni a fogékony sejtet. A bejutási helyen – bőr, légut, emésztőrendszer stb. – helyi elváltozás alakulhat ki. A vírus szóródása a vér útján jön létre. Egyes vírusok estében meghatározott szervekben alakulnak ki elváltozások, mely elváltozások alakítják az adott vírus által okozott betegség klinikai képét. Rickettsiák Az ide tartozó mikroorganizmusokat korábban a vírusok közé sorolták. E besorolást elsősorban az indokolta, hogy ők is sejten belüli élősködők. Csupán egy részük betegíti meg az embert, ugyanakkor igen elterjedtek az ízeltlábúak között. Az ember megbetegedését okozó rickettsiákat az ízeltlábúak viszik át a természetes gazdaszervezetből az emberre. Gombák Anyagcseréjük folyamán oldott formában veszik fel a környezetből a tápanyagokat és energianyerési folyamataik kizárólag szerves anyagok lebontásából állnak. Egyes gombafajok anyagcseremelléktermékként baktériumokat és/vagy gombákat gátló, vagy ölő antibiotikumokat termelnek. Különböző fajaik rendkívül széles hőmérséklet-tartományban élet- és szaporodóképesek. Az embert megbetegítők 2040 C hőmérsékleten növekednek jól. Sugárzó energiákkal és vegyszerekkel szemben egyes fajok, illetve azok egyes képletei jelentős ellenálló képességgel rendelkeznek.
37
Paraziták Azok az állati élősködők, melyek táplálékuk megszerzése céljából egy másik élő szervezetben vagy élő szervezeten tartózkodnak, s ezzel egyidejűleg közvetlen vagy közvetett úton kisebb-nagyobb mértékben károsítják a másik szervezetet. Belső paraziták az egysejtű állatok (protozoonok) és a férgek, a külső paraziták az ízeltlábúak. A belső paraziták nagyobb része állandó parazita. A külső paraziták zöme csak időnként keresi fel táplálékszerzés céljából az embert. Vannak olyanok, melyek csak emberen vagy csak egyetlen állatfajon élősködnek. Más paraziták több állatfajon is megélnek. A protozoonok általános tulajdonságai és rendszerezése: Biológiailag kétféle formájuk van, a vegetatív és az aktív alak. Ez utóbbi táplálkozik, mozog, szaporodik, ingerekre reagál. Részben a bélben, részben a vérben és a szövetekben, valamint a testüregekben élősködik. Hazai viszonylatban a bélben élősködők közül a vérhas- megbetegedést okozók a fontosabbak. A parazita férgek: Lapos, vagy hengeres testű paraziták, 1-2 mm-től 10-15 m-ig terjedhetnek. Az élő szervezeten belüli megtelepedési helyük igen változatos. Petével, illetve lárvatermeléssel szaporodnak. Az emberben élősködő férgek lapos-, hengeres- vagy fonalférgek. Közülük a mételyférgek és a szalag- vagy galandférgek a legjelentősebbek. A fonalférgeknél a nőstény napi petetermelése több ezertől több százezerig lehetséges. A hazánkban fontosabb fonalférgek a cérnagiliszta, az orsógiliszta és az ostorgiliszta. A parazita ízeltlábúak (rovarok és pókszabásúak): Vannak köztük valódi paraziták, külső vérszívó paraziták, mérgesen harapók és környezeti kártevők. Közegészségügyi szempontból legfontosabbak a vérszívó ízeltlábúak (tetvek, bolhák, kullancsok, poloskák stb.), a valódi parazita rühatkák, és az élelmiszert látogató rovarok. A paraziták behatolása a gazdaszervezetbe és az általuk okozott károsodások: A belső paraziták kívülről jutnak be, vagy saját tevékenységükkel (aktív behatolás), vagy többnyire étellel-itallal (passzív behatolás). Egy részük átoltással is terjedhet (vérszívó rovarral). Csak kis részük okoz életveszélyt, mert egyébként ők is elpusztulnának a gazdaszervezettel. Ártalmaik többnyire fokozatosan jelentkeznek, lehetnek csekélyek vagy súlyosak. A legértékesebb tápanyagokat vonják el a szervezettől, anyagcsere-termékeik gyakran mérgezőek. A szervezetben életveszélyt átfúródásokkal (bél, szervek) okozhatnak, gyulladást válthatnak ki. Mindezen ártalmak közös hatásaként csökkenhet a szervezet ellenálló képessége és a teljesítőképesség. A külső paraziták járványos betegségek átvitelében játszhatnak fontos szerepet. Úgyis, mint átvivők, úgyis, mint a kórokozók gazdái. A FERTŐZÉS Amikor a kórokozó behatolt a szervezetbe, ott megtelepszik és szaporodik, kölcsönhatás alakul ki közte és az adott szervezet (makroorganizmus) között. Ezt a folyamat a fertőzés. Ez nem jelent minden esetben megbetegedést is. A fertőzésre a szervezet mozgósítja védekező erőit, megindul a „biológiai verseny” a kórokozó és a szervezet között. Kimenetelétől függ, hogy betegség tüneteivel, vagy esetleg tünetmentesen zajlik le a fertőzés. A FERTŐZÉS KAPUJA Behatolási kapu: A szervezeten belül az a hely ahol a kórokozók bejutnak. Vannak kórokozók, melyek csak akkor tudnak megbetegíteni, ha nekik megfelelő behatolási kapun jutnak be, mert csak így tudnak eljutni ahhoz a szerhez, szövethez, ahol szaporodásukhoz megfelelő körülmények vannak. Behatolási kapu lehet a sérült (pl. tetanusz) vagy akár az ép bőr, a légutak (pl. influenza, vörheny, mumpsz), a tápcsatorna (pl.: hastífusz, dizentéria, szalmonella). A vérszívó ízeltlábúakkal közvetített kórokozók közvetlenül a véráramba kerülnek (pl. malária). Vannak olyan kórokozók több úton is bejuthatnak (pl.: lépfene, tularémia). 38
A FERTŐZÉS SORSÁT ELDÖNTŐ TÉNYEZŐK 1. A bekerült kórokozók száma. Minél több, annál valószínűbb, hogy megbetegítenek. 2. A kórokozó virulenciája (megbetegítő képessége). Virulensebb, amelyikből kevesebb kell a megbetegítéshez. Az egyes fajokon belül is nagy különbségek vannak e tekintetben. A laboratóriumban tartott törzsek virulenciája mesterségesen változtatható, ennek a védőoltások szempontjából van nagy jelentősége. A baktériumok támadóképessége számos tényezőből (pl.: termelt toxinjaik, enzimjeik) tevődik össze. 3. A szervezet ellenálló képessége. A fertőzés további sorsa nagyban függ a szervezet pillanatnyi állapotától, ellenálló képességétől. Ebben a fajlagos (egy-egy kórokozó ellen irányuló) védettségnek (immunitás) van szerepe. Más is befolyásolja a biológiai versenyt. Ezek nem egy meghatározott kórokozó elleni védelmet jelentenek, hanem valamennyi (illetve többségük) által okozott fertőzés esetében is érvényesülnek. Ez a védelem tehát nem fajlagos, azaz aspecifikus. A fertőzés kimenetelében a fajlagos (specifikus) és az aspecifikus védettség közösen játszik szerepet. ÁLTALÁNOS IMMUNITÁSTANI ALAPISMERETEK A SZERVEZET VÉDEKEZÉSE A KÓROKOZÓKKAL SZEMBEN A kórokozónak a szervezetben számtalan akadályt kell leküzdenie, hogy betegséget okozzon. Az embernek sok védekező eszköze van a bejutásuk ellen. Ezek specifikusak és aspecifikusak. Aspecifikus (bármilyen kórokozóval szemben érvényesülő) eszközök: - ép kültakaró (bőr, nyálkahártyák); - a nyálkahártyákat úsztató folyadékok kórokozókat pusztító anyagai; - a nyálkahártyák csillószőrös sejtjei (kifele söprik a kórokozókat); - egyes fehérvérsejtek (bekebelezik a kórokozókat); - a nyiroksejtek egyes típusai (elölik a kórokozókat). A fertőzés folyamata a felsorolt védekező apparátus bármely pontján elakadhat és a betegség nem jön létre. Ha a kórokozó mégis túljut, akkor antigén-ingerként hatva beindítja a specifikus védekező szerv, az immunrendszernek a működését. (antigén = ellenanyag termelést kiváltó testidegen anyag). Ha a specifikus védekezés hatásos, a fertőzésből nem lesz megbetegedés és a szervezet a későbbiekben védetté válik egy ugyanazon típusú kórokozó által okozott fertőzéssel szemben. Az immunrendszerben ugyanis vannak a fertőzésre „visszaemlékező” (ún. memória) sejtek, s ezek felismerik a már egyszer legyőzött kórokozót. A felismerés eredményeként az immunválasz a kórokozóval történő következő találkozáskor gyorsan megindul, s ezzel szemben – az esetek többségében – a kórokozó már nem tud védekezni, így a betegség nem jön létre. A memóriasejtek csak az első fertőzést okozó kórokozóval azonos mikrobára tud „visszaemlékezni”. FOGÉKONYSÁG – IMMUNITÁS A járványfolyamat akkor marad fenn, ha a fertőzőforrásból a külvilágba került kórokozó valamilyen terjedési módon fogékony emberi szervezetbe jut. Vannak betegségek, amelyekre a fogékonyság általános, más betegségekben akkor sem betegszik meg mindenki, ha a fertőzés összes feltétele adva van. Az általános ellenálló képességet – melyen a szervezet általános állapotát értjük – erősen csökkentő tényezők lehetnek: rosszul tápláltság, kimerültség, rossz klíma, rossz szociális helyzet, különböző anyagcsere-zavarok (pl. cukorbetegség). Specifikus védettség (immunitás) Az ellenálló képességet elsősorban ez határozza meg. Lehet veleszületett és szerzett. 39
A.) A veleszületett immunitás:
1. Faji immunitás: Egyes kórokozók csak az embert, mások csak bizonyos állatfajokat betegítenek meg. 2. Az öröklött (anyai vagy materiális) immunitás: A méhlepényen át az anyából a magzat vérkeringésébe jutnak azok az ellenanyagok, amelyeket az anya vére már tartalmazott. B.) A szerzett immunitás: 1. Természetes immunitás: Egyes fertőző betegségek kiállása után alakul ki. Időtartama fertőző betegségenként eltérő. A szervezetben már akkor megindul az immunválasz, ha a kórokozó csak kis (megbetegedést nem okozó) mennyiségben jut be. Ilyenkor a betegség nem jön létre, de a szervezet védetté válik a fertőzéssel szemben. Ez a latens immunitás. 2. Szerzett mesterséges immunitás: Mesterséges beavatkozás (védőoltás, immunizálás) révén szerzett védettség. Lehet aktív és passzív. a.) Aktív immunizálás: A természetes immunitás mintájára igyekeznek a szervezetet védetté tenni. Elölt vagy élő (de legyengített) kórokozót, annak kivont anyagát vagy méregtelenített termékeit viszik be a szervezetbe, melyet ezzel immunválaszra, s így a jövőbeli védettség kialakítására késztetik. A módszert a fertőző betegségek megelőzésére alkalmazzák. b.) Passzív immunizálás: Kész (más szervezet által termelt) ellenanyagot visznek be a szervezetbe. Azonnali védettséget eredményez, de ez csak rövid ideig (2-6 hét) tart. (pl.: tetanusz - emlékeztető oltása). E célra emberi vagy állati eredetű szérum is használható. JÁRVÁNYTAN TÁRGYA, JELENTŐSÉGE, FELOSZTÁSA, MÓDSZEREI A járványfolyamat törvényszerűségeivel, a betegségek és a járványok keletkezésével, terjedésével és megszűnésével foglalkozó tudomány. Kutatja azokat az okokat, amelyek a betegségek keletkezéséhez vezetnek és vizsgálja mindazokat a körülményeket, amelyek azok terjedését, fennmaradását elősegítik, illetve befolyásolják. A fertőző betegségek jelentősége egyrészt abban áll, hogy tömegesen fordulnak elő, tehát sok ember érintenek, másrészt a betegségek jó része hetekig, néha még hosszabb ideig is eltart. A fertőző betegségek kiállását maradandó károsodások is követhetik, amelyek végleges munkaképtelenséget, sőt az élet megrövidítését is okozhatják. A JÁRVÁNYTAN FELOSZTÁSA - Általános járványtan: A fertőző betegségek összességére vagy nagyobb csoportjára érvényes törvényszerűségeket, alapelveket és a védekezés általános módjait ismerteti. - A részletes járványtan: Egyenként foglalkozik a fertőző betegségekkel. Feladata, hogy minden egyes betegség járványfolyamatát tanulmányozza, tisztázza az erre ható tényezőket, s ezek alapján állapítsa meg a megelőzés és a védekezés módjait. - Járvány: Valamely fertőző betegség nagyobb számú vagy tömeges előfordulása. A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK IDŐBELI JELLEGZETESSÉGEI A fertőző betegségek előfordulásában időbeli eltérések is megfigyelhetők. 1. Szezonális (évszakos) ingadozás: Vannak betegségek, amelyek meghatározott évszakokban szabályszerűen nagyobb számban fordulnak elő. Pl.: a bélfertőzések általában nyáron, a légútiak télen gyakoribbak, de vannak kivételek. 2. Ciklikus ingadozás. Egyes fertőző betegségek többéves, többé-kevésbé szabályos időközökben nagyobb számú megbetegedést okoznak A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK LEFOLYÁSA 40
Amennyiben a behatolt és elszaporodott kórokozót a szervezet védőgáttal (gyulladásos folyamat) veszi körül, elhatárolva ezzel a többi szervtől, a betegség helyi jellegű lesz. Amennyiben ez nem elegendő, a betegség általánossá válik. A kórokozó a megtelepedés helyén maradhat, de toxinjai a véráram útján eljutnak a különböző szervekhez, és ott súlyos károsodásokat okoznak. A kórokozó a betegség általánossá válásakor a nyirokutakon át a véráramba kerülhet. A véráramon keresztül eláraszthatja a szervezetet, és a különböző szervekben súlyos elváltozásokat okozhat. Ez az állapot a vérmérgezés. A betegség lefolyása lehet heveny (néhány nap vagy hét) és lehet idült (hónapok vagy akár évek). A fertőző betegségek lefolyásának szakaszai 1. A kórokozó behatolása és a megbetegedés klinikai tüneteinek megjelenése közötti időt lappangási időnek nevezzük. Fertőző betegségenként jellemző, többé-kevésbé állandó (órák, napok, hetek, hónapok, évek). Súlyosabb fertőzés esetén a betegség rövidebb lappangási idő után fejlődik ki és nehezebb lefolyású. 2. A lappangási idő elteltével jelentkeznek a bevezető tünetek. Ezek hasonlóak (láz, fejfájás, elesettség stb.), nem jellemzőek a betegségre. 3. A bevezető szakasz után alakulnak ki a betegségre jellemző tünetek és e szakaszban indul meg a szervezet teljes védekezése is a kórokozó ellen. Ha ez eredményes, akkor jön a következő szakasz. 4. A lábadozás szaka. 5. A gyógyulás, mely lehet teljes vagy maradhatnak vissza károsodások. Ha a védekezés elégtelen, a betegség akár halállal is végződhet. A fertőző betegségekhez szövődmények is társulhatnak, mely a szervek olyan megbetegedését jelenti, melyek nem közvetlenül a kórokozó hatására történt. A JÁRVÁNYFOLYAMAT MOZGATÓERŐI A fertőző betegség létrejöttéhez három tényező szükséges (a járványfolyamat „közvetlen” mozgatóerőinek vagy elsődleges tényezői): a fertőzőforrás, a fertőzés terjedésének lehetősége és a fogékony emberi szervezet. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, a betegség nem jöhet létre, illetve a járványfolyamat megszakad. Ezért e tényezőket a járványfolyamat „közvetlen” mozgatóerőinek vagy elsődleges tényezőinek nevezzük. Az elsődleges tényezőkre az ember környezetéből sok körülmény hatást gyakorol (természeti és társadalmi tényezők). Ezek az elsődleges tényezőkre hatva a járványfolyamat változásait idézhetik elő, önmagukban azonban nem okoznak fertőzést. Ezek a „másodlagos” tényezők, vagy a „közvetett” mozgatóerők.
Közvetlen mozgatóerők (elsődleges tényezők) 1. A fertőzés forrása: Az a szervezet ahol a kórokozó természetes módon tartózkodik, szaporodik, és amelyből kijutva másokat fertőz. Forrás lehet a beteg vagy kórokozó–hordozó ember vagy állat. a.) A beteg ember: A lappangási szakban a beteg már üríthet kórokozókat, fertőzőképessége a lappangási idő előrehaladtával fokozatosan nő és a tünetek teljes kifejlődésének szakában a legnagyobb (ekkor van a legtöbb kórokozó a szervezetben, tehát ekkor ürül a legtöbb). Egyes tünetek (pl.: köhögés) elő is segítik ezt. A betegségek olykor atípusosan zajlanak le és a betegek „lábon kihordják”. Ezek különösen veszélyesek, mert közben kórokozókat ürítenek. Az is előfordulhat, hogy fertőzés kétségtelen bekövetkezése (laboreredmény) ellenére sem észlelhető klinikai tünet. Ez az ún. tünetmentes fertőzés. A klinikai értelemben vett gyógyulás nem jelenti feltétlenül egyidejűleg a szervezet megszabadulását a kórokozóktól. A klinikailag gyógyult beteg még rövidebb-hosszabb ideig kórokozókat üríthet. b.) A kórokozó – hordozó ember: A lábadozó (valamilyen fertőző betegségen átesett) beteg, még kórokozókat ürít. Ennek időtartama betegségenként különbözhet. Van egészséges kórokozó – hordozó is, 41
aki teszi ezt anélkül, hogy a kérdéses betegségen látható tünetekkel átesett volna. Nem tudva fertőző állapotáról, megszokott életmódját korlátozás nélkül folytatja, és ezzel további fertőzések kiindulópontja lehet. c.) A fertőzött állat: Az állatokról emberre terjedő betegségekben az emberi fertőzés forrásai az állatok. Azok a legjelentősebbek, amelyekkel a mindennapi életben érintkezünk (háziállatok, rágcsálók). A fertőzés az állat gondozása, állati nyersanyag feldolgozása, beteg állat húsának vagy tejének fogyasztása, illetve harapása által következik be. Az állaton élő vérszívó ízeltlábú is lehet fertőzőforrás. 2. A fertőzés terjedési módjai: A szervezetet a kórokozó általában ugyanazon az úton hagyja el, mint amelyiken bejutott (váladékok). A kikerült kórokozó további sorsa, életben maradása saját ellenálló képességén kívül számos más környezeti tényezőtől függ. A kórokozó különböző módon terjedhet tovább: közvetlen érintkezéssel, méhlepényen keresztül, közvetett úton (cseppfertőzés, tárgyak és talaj közvetítése, élelmiszerekkel és vízzel, rovarok által). a) Közvetlen érintkezés: A kórokozó közvetlenül kerül egy másik szervezetbe (kézfogás, csókolózás, nemi érintkezés, közös ágyban alvás, az állatokkal való érintkezés, stb.). Ezért különösen fontos a gyakori, szappanos kézmosás. b) Közvetett út: - Cseppfertőzés: A kórokozó a légútból a levegőbe jut, s onnan kerül egy másik szervezetbe (köhögés, tüsszentés, beszéd, nyálka- vagy izzadságcsepp), egy másik ember légútjába. - Tárgyak: A kórokozó a fertőzött egyén váladékaival, ürülékével juthat a tárgyakra. A felületek és a napi használati tárgyak könnyen válhatnak fertőzések terjesztőivé. Különös figyelmet érdemelnek az egészségügyi eszközök. - Talaj: Ürülékkel szennyezett lehet. Fontos szerep van a terjedésében. - Élelmiszer: A hús fertőződhet az állat életében vagy levágása után is. Különösen a nyersen vagy kellő hőkezelés nélkül fogyasztott húsok veszélyesek. A tej okozta fertőzések ritka, de a belőle készült termékek is terjeszthetik a fertőzést. - Víz: A kút nyitott szája felől vagy talajon át fertőződhet. A vezetett víz ritkábban fertőződik. Mosdó- és fürdővíz révén is terjedhetnek fertőzések. c) Fogékonyság – immunitás: Az ember fogékonyságát, ellenálló képességét és védettségét számos tényező befolyásolja. A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK FELOSZTÁSA Emberről-emberre terjedő fertőző betegségek A kórokozó szervezetbeli megtelepedése, az ennek megfelelő terjedési mechanizmus és alapvető biológiai sajátságai alapján soroljuk további csoportokba, amelyek a következők: a.) A gyomor-bélcsatornán át terjedő: A kórokozó rendszerint az ürülékkel kerül a külvilágba. A külső környezetből közvetlen érintkezés révén (a piszkos kéz a legfontosabb terjesztő) a szájon át kerül egy másik ember szervezetébe. b.) A légutakon át terjedő: Elsősorban cseppfertőzéssel terjed. Az ellene való védekezés a könnyű terjedése miatt nehéz. A zárt helyiségek gyakori szellőztetése, a személyi higiénés követelmények betartása a legfontosabb. c.) A vérpálya útján terjedő: A kórokozó elsősorban a vérben telepszik meg, ahová a bőrön át vérszívók közvetítésével kerül be és ahonnan ugyanígy terjed tovább. d.) A kültakarón át terjedő: E csoportba tartoznak a bőr és képletei (haj, köröm), a külső nyálkahártyák (szem, ivarszervek) fertőző betegségei, továbbá a bőr sérülésein át keletkező fertőzések (sebfertőzések). E betegségek egy része közvetlen érintkezéssel terjed (pl. nemi betegségek). Másik részének
42
terjesztésében ruhaneműk, használati tárgyak, közös mosdóvíz, stb. játszhatnak szerepet. A sebfertőzések a kültakaró sérülésein át jöhetnek létre. e.) Az egészségügy ellátással kapcsolatos (nozokominális) fertőzések: Valamely egészségügyi intézményben az egészségügyi ellátás során keletkeznek, vagy azzal kapcsolatosak. Forrása a betegek és az egészségügyi személyzet köréből kerülhet ki. A terjesztésben jelentős tényező lehet az ápoló személyzet piszkos keze, a kórtermek, rendelők levegőjének (főleg légúti fertőzés, de a sebek fertőződésében is). A terjesztésben a legjelentősebbek a tárgyak (orvosi műszerek, ápolási eszközök). A fertőzött ágy és ágynemű, hőmérők, a tisztálkodás és az ürítés szükségletének kielégítése során használt eszközök, stb. Különösen fontos tényező, hogy az egészségügyi intézményekben a fertőzés veszélyének kitett személyek immunállapota egyéb betegségük miatt legyengült, ezért a fertőzések iránt fogékonyabbak. E fertőzések megelőzésében a higiénés követelmények betartása a legfontosabb. Az egészségügyi személyzet higiénéje, a kórházak tisztasága, az ápolási eszközök helyes kezelése, a fertőtlenítés és sterilizálás gondos végrehajtása, a betegek megfelelő kezelése, szükség esetén elkülönítése a megelőzés egy-egy fontos mozzanata. Ennek alapfeltétele az egészségügyi személyzet jó szakmai felkészültsége és helyes közegészségügyi szemlélete.
43
MUNKAEGÉSZSÉGTANI ALAPISMERETEK A MUNKAEGÉSZSÉGTAN ALAPFOGALMAI A dolgozó embert munkája közben számos fizikai, kémiai és biológiai hatás éri, amelyek behatási ideje különböző lehet. A terhelő hatás, annak erősségétől, és idejétől, a ható tényező természetétől és biológiai hatásától, valamint a dolgozó ember szervezetének alkalmazkodóképességétől függ. Ha egyik-másik tényező hatása hirtelen megerősödik, vagy tartósan a határszint fölé emelkedik, foglalkozási baleseteket vagy foglalkozási betegségeket okoz. Foglalkozási balesetnek azt az egyszeri környezeti behatásra hirtelen és váratlanul bekövetkező egészségkárosodást értjük, amely a dolgozót a munkavégzés, vagy azzal összefüggő tevékenység közben éri. A foglalkozási betegség olyan időleges vagy tartós egészségkárosodás, amely a munkahely vagy a végzett munka, tartós hatásával hozható összefüggésbe. FOGLALKOZÁSI ÁRTALMAK – FOGLALKOZÁSI BETEGSÉGEK A fokozott egészségügyi ártalom veszélyével járó munkakörökben a dolgozókat rendszeres időközönként megvizsgálják, és ha egészségkárosodásra utaló jeleket észlelnek, a dolgozót – átmenetileg vagy véglegesen – más, a szóban forgó ártalomtól mentes munkakörbe helyezik. Ennek ellenére előfordulhatnak olyan esetek, amikor a foglalkozási betegség tünetei kifejlődnek. A legfontosabb foglalkozási betegségeket külön erre a célra szolgáló jelentő lapon be kell jelenteni. BETEGSZÁLLÍTÓKAT ÉRŐ MUNKAÁRTALMAK Fizikai munkaártalmak - A magas hőmérsékleten végzett munka nagyon megterheli a szervezetet. 35°C felett a szervezet csak verejtékezéssel és párologtatással tud hőt leadni. A verejték mennyisége 1-1 műszak során elérheti az 510 litert is, amellyel sok konyhasót és egyéb anyagokat veszít a szervezet. Ha ez a terhelés meghaladja a szervezet alkalmazkodóképességét, a hőguta súlyos tünetei lépnek fel. A hőártalom elleni védekezésben a műszaki elhárítás mellett a legfontosabb teendő a folyadékpótlás, 0,1 %-os konyhasó tartalmú védőital formájában - A rezgés okozta ártalmakat vibrációs ártalmaknak nevezzük. A rezgés értheti az egész testet vagy annak csak bizonyos részeit. Az egész testre ható vibráció a belső szervek tartószalagjait károsítja, a csontokban csontritkulást, az ízületekben porcelváltozást idézhet elő. A helyileg ható vibráció érbeidegzési zavart, ízületi károsodást, csontritkulást és izomkárosodást okozhat. Vegyi anyagok által okozott ártalmak: - A mérgező anyagok a légzés útján, a bőrön keresztül, a szájon vagy a kötőhártyán át juthatnak a szervezetbe, és ott helyi és általános tüneteket válthatnak ki. A bőrrel és nyálkahártyával érintkezve a helyi hatások égésben, marásban, fekélyesedésben, aknéban, bőr- és nyálkahártya-gyulladásban nyilvánulhatnak meg. A felszívódott mérgező anyagok a szervezetben eloszolva általános, szisztémás mérgezést okozhatnak, különböző szervrendszerekben fejtve ki károsító hatást. A foglalkozási mérgezések megelőzésében fontos a munkahelyek tisztasága és jó szellőzése, az egyéni 44
védőeszközök használata és a rendszeres orvosi szűrővizsgálat. EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK FOGLALKOZÁSI ÁRTALMAI, BETEGSÉGEI ÉS AZOK MEGELŐZÉSE Az egészségügyi dolgozókat veszélyeztető foglalkozási ártalmak egyik fontos csoportja a fertőzések okozta ártalmak. Azokat a kórházi fertőzéseket, amelyeket az ott dolgozók kaphatnak meg, két csoportra oszthatjuk. Az egyik csoportot a laboratóriumi fertőzések adják. A másik terület a betegekkel végzett munka, ahol a velük való érintkezés folytán jöhet létre fertőzés, illetve betegség. A foglalkozás körében elszenvedett fertőzések megelőzésében specifikus és általános, aspecifikus lehetőségek állnak rendelkezésre. Ez utóbbiakhoz kell sorolni a kórházi higiénés előírások betartását és higiénés intézkedések végrehajtását is. Megelőzésében fontos a higiénés normák kidolgozása és betartásának ellenőrzése, a műszaki védelem biztosítása, a helyes munkaszervezés, az egyéni védőeszközök használata, valamint az előzetes és az időszakos vizsgálatok elvégzése.
45
FERTŐTLENÍTŐSZEREK, FERTŐTLENÍTÉS A FERTŐTLENÍTÉSSEL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB ALAPFOGALMAK A fertőtlenítés módszereinek szakszerű alkalmazásához elengedhetetlenül szükséges a legfontosabb alapfogalmak ismerete, mert az aszeptikus betegellátás és ezen belül a fertőtlenítés munkafolyamatának gyakorlata is ezeken alapul. A FERTŐTLENÍTÉS (dezinfekció) FOGALMA: Minden olyan eljárás, amely a fertőző forrásból a külső környezetbe kikerült kórokozók elpusztítására, illetőleg fertőző-képességük megszüntetésére irányul. A FERTŐTLENÍTŐ HATÁS FOGALMA: Azok a kémiai, fizikai, fizikai-kémiai tényezők, melyek a kórokozókkal közvetlenül érintkezve, megfelelő intenzitás, aktivitás mellett, meghatározott időtartam alatt azok pusztulását, inaktiválását idézik elő. A hatás milyensége szempontjából kémiai, fizikai és kombinált ágenseket különböztetünk meg. A kémiai ágensekhez soroljuk az kórokozó ellenes tulajdonságokkal rendelkező vegyületeknek oldat, aeroszol, vagy gázhalmazállapotban kifejtett kórokozóölő hatását. A kombinált ágensek pedig a kémiai és fizikai hatások együttes alkalmazását jelentik. A FERTŐTLENÍTŐ HATÁS FOKOZATAI: A fertőtlenítés meghatározása szerint ez a tevékenység mindig a külső környezetbe kikerült kórokozók elpusztítására, inaktiválására irányul. Ennek megfelelően mindig olyan fertőtlenítő eljárást kell alkalmazni, melynek hatáserőssége a kórokozó mikroorganizmusok elpusztítását, inaktiválását eredményezi. Ismeretesek olyan hatások is, melyek a mikroorganizmusok vegetatív formáinak csak a növekedését, vagy csak a szaporodását gátolják, de ezekre letális, pusztító effektust nem fejtenek ki. A FERTŐTLENÍTŐ ELJÁRÁSOK HATÁSERŐSSÉGÉNEK FOKOZATAI Csíraszám-csökkentő: Olyan eljárások melyek hatására adott környezetben, eszköz felületén, vagy ezek anyagszerkezetében a kórokozók bizonyos száma elpusztul vagy lecsökken. Pl. a tisztító-, mosószerek oldataival történő lemosás, a padlófelület felmosása, szappanos kézmosás, helyiségek szellőztetése. Csak olyan helyiségekben, eszközön, anyagon lehet alkalmazni, melyek az emberekkel vagy csak közvetve kerülnek érintkezésbe, vagy ha közvetlenül érintkeznek is velük, a higiénés normákat vagy előírásokat adott helyen, vagy anyagon ilyen hatású eljárások alkalmazása kielégíti. Baktériumszaporodást gátló: Olyan fertőtlenítő eljárás, melynek hatására a baktériumok vegetatív formái nem pusztulnak el, csak fejlődésük, szaporodásuk gátolt; a hatás megszűnésekor a baktériumok újra szaporodni képesek. Ilyen hatás érhető el pl. hűtéssel, fagyasztással, vagy az előírtnál kisebb koncentrációjú fertőtlenítőszerekkel, vagy a megadottnál rövidebb behatási idő alkalmazásával, mely két utóbbi legtöbbször a szakszerűtlenül végrehajtott fertőtlenítés következménye. Baktériumölő: Olyan fertőtlenítő eljárás, melynek hatására a baktériumok vegetatív formái elpusztulnak, a baktériumspórák azonban nem. Fertőtlenítésre főleg ezeket az eljárásokat kell alkalmazni, mert néhány mikroorganizmus csoport kivételével a baktériumölő hatáserősségű fertőtlenítő eljárásokkal a vírusok és a gomba elemek is elpusztíthatók, illetve inaktiválhatók. 46
Spóraölő: Olyan fertőtlenítő eljárás, melynek hatására a spóraképző baktérium nemzetséghez tartozó baktériumfajok ellenálló spórái is elpusztulnak. Vírusinaktiváló: Olyan fertőtlenítő eljárás, melynek eredményeképpen a vírusok elvesztik fertőzőképességüket, inaktiválódnak. E hatás gyakorlatilag megegyezik, a baktériumölő hatással. Néhány ellenálló víruscsoport inaktiválásához spóraölő hatáserősséget kell alkalmazni. Gombaelemek szaporodását gátló: Olyan fertőtlenítő eljárás, melynek hatására a gombák vegetatív elemei nem pusztulnak el, csak fejlődésük, szaporodásuk gátolt; a hatás megszűnésekor a gombák újra szaporodni képesek. Gombaelemeket pusztító: Olyan fertőtlenítő eljárás, melynek hatására a különböző gombák és gombaelemek pusztulnak el. Mikroorganizmusokat pusztító: Olyan fertőtlenítő eljárás, melynek hatására a mikroorganizmusok összes csoportjába tartozó organizmus elpusztul. KÉMIAI FERTŐTLENÍTŐ ELJÁRÁSOK FOGALMA: Azoknak a módszereknek az összessége, melyek alkalmazása során antimikrobiális hatású kémiai anyagokkal (oldat, aeroszol vagy gáz formájában) pusztítjuk el, illetve inaktiváljuk a környezetbe kikerült mikroorganizmusokat. LÉNYEGE: Az előírt koncentrációjú fertőtlenítőszer közvetlen kontaktusba kerül a mikroorganizmusokkal és ez a kontaktus meghatározott ideig (expozíciós vagy behatási idő) fenn is marad. A betegséget okozó mikroorganizmusok azonban mindig valamilyen váladékkal együtt, ezekkel körülvéve kerülnek ki a környezetbe. Ez a szerves anyag minden esetben jelentős védelmet nyújt számukra a fertőtlenítő szerekkel szemben, megakadályozva ezzel az inaktiváló hatóanyaggal való közvetlen kontaktust. A KÉMIAI FERTŐTLENÍTŐ SZEREK HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK - koncentráció - vegyhatás - szelektivitás - kapilláraktív hatás - mechanikus hatás Koncentráció: Amennyiben túl híg vagy túl tömény lecsökkenhet a fertőtlenítő hatás, ezért optimális töménységre kell törekedni. Vegyhatás: Egyes fertőtlenítőszerek csak lúgos vagy csak savas vegyhatáson képesek kifejteni hatásukat. Szelektivitás: Egyes szerek nem egyformán hatásosak a különböző kórokozókra (szelektív, csoport specifikus, széles spektrumú) a széles spektrumúak általános kórokozóölő hatásúak, de csak kevés gombaölő hatású közülük. Kapilláraktív hatás: Lényege, hogy a kórokozókat körülvevő szerves anyagok hatását azok feloldásával, fellazításával megszünteti. A szerek csak a ténylegesen benedvesített felületen fejtik ki hatásukat. A felületek nedvesítésére csak a felült aktív fertőtlenítőszerek, az úgy nevezett tenzidek alkalmasak. Ezek egy munkafázisban feloldják a szennyeződéseket és elpusztítják a kórokozókat. Más szerek erre csak két munkafázisban képesek. Mechanikus hatás: A fertőtlenítendő felületen lévő szennyeződést az erre alkalmas gép vagy eszköz segítségével fellazítjuk, vagy ezekről eltávolítjuk. FERTŐTLENÍTÉS DEZINFICIENS OLDATOKKAL: Az egyes módszerek a fertőtlenítő oldat felvitelének, alkalmazásának módjában különböznek egymástól. 47
Lemosás: Egybefüggő, vízálló felületekre, erre alkalmas eszközzel (szivacs, textília) a fertőtlenítő oldatot rávisszük és hagyjuk, hogy az oldat ezekre rászáradjon. (felületek kiképzése, szennyezettsége, fertőzöttségük mértéke). Permetezés: A fertőtlenítő oldatot annak mechanikus porlasztásával- erre alkalmas eszközzel- juttatjuk a fertőtlenítendő felületre (helyes szeradagolás, egyenletes elosztás). Lehet áztatásos és ködszerű. Lehetőség szerint az áztatásosra kell törekedni. (gyors, hatásos, gazdaságos a nagy kiterjedésű felületeknél). Légzésvédő használata! Beáztatás: A fertőtlenítendő eszközt, tárgyat, anyagot a fertőtlenítőszer oldatába helyezzük és abban az előírt behatási ideig tartjuk (túláztatás anyagkárosodást okozhat). Az oldat teljesen lepje el a tárgyat, amit a belehelyezés után többször meg kell forgatni vagy rázni a légbuborékok eltávolítása miatt. Letörlés: A fertőtlenítendő tömör felszínű tárgyakat, eszközöket fertőtlenítő oldattal átitatott törlőeszközzel kezeljük. Az oldatot csak vékony folyadékfilm formájában visszük fel (ha más eljárás nem alkalmazható a tárgy felületkiképzése miatt, illetve anyagkárosító hatás nélkül) és hagyjuk rászáradni a felületre. Átkefélés: A fertőtlenítendő tárgyat fertőtlenítő oldatba mártott kefével kezeljük. A textíliák rostjai közé a kefe szálain megtapadt fertőtlenítő oldatot mechanikus úton visszük be. (mindenhol érje az oldat a textíliát, de ne áztassa át) Fertőtlenítő hab: Nem magát a fertőtlenítő oldatot, hanem annak habját alkalmazzuk. Az oldatból kefe segítségével dús habot képezünk, és a kefével vagy valamilyen textíliával visszük fel az anyagra, mindig egy irányba haladva. (anyagkárosodás! A megszáradás után visszamaradó por kefével vagy porszívóval eltávolítható) Szájmaszkban végzendő! FERTŐTLENÍTŐ SZEREKKEL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK - gyors fertőtlenítő hatás (rövid hatóidő) - széles határspektrum - jó vízoldékonyság - jó felszívó - megbízhatóság - stabilitás (ne változzon hőre, fényre) - a fertőtlenítő felületet ne károsítsa - nem lesz tűzveszélyes - ne legyen büdös - gazdaságos legyen KÉMIAI FERTŐTLENÍTŐK 1. Oxidálva fertőtlenít (vízzel való reakciójával, erős fertőtlenítő hatású naszcensz oxigén keletkezik) a. Klór és vegyületei - Nátrium-hippoklorit: só, lúgos kémhatású, vizes oldata sárga. - Klóraminok: Kevésbé izgatják a bőrt pl. Neomagnol, Ultrasol, Flórasept, Unipon b. Jód és vegyületei - Jód (kristályos), halogén elem. A bőrt és nyálkahártyát is izgatja. Szilárdból légnemű lesz. Vízben jól oldódik. Oxidáló hatású. Önmagában nem használják fertőtlenítésre. - Jódtinktúra: 82 % alkoholos oldatban 5 % jód és 4 % kálium-jodid, mely a szövetizgató hippojodidok keletkezését gátolja. - Lúgos oldat: A jód 5 % kálium-jodidos vizes oldata. - Jodofórok: Az elemi jód felületaktív anyagokkal alkotott komplexei. A komplexekből felszabaduló elemi jódtól függ a fertőtlenítő hatás. 48
2. Redukálva fertőtlenít a. Aldehidek b. Aldehid származékok: széles spektrumú fehérje kicsapó hatású fertőtlenítők, melyek a baktériumok citoplazmatikus membránját és az enzimrendszerét károsítják. - Formalin: A formaldehid 40 %-os vizes oldata. Helyiségek és eszközök fertőtlenítésére használják. - Lysoform: A formaldehid alkoholos oldata. - Káliszappanos oldat 2-3 %: Gombaellenes, eszközfertőtlenítő. - Hexametilén-tetramin: Formalin és az ammónia addíciós vegyülete. Tartalmazzák: virusept, ritosept, trikosan, klórhexidin. c. Fenol származékok: Nem szabad használni, mert a kórokozók sejtmembránjának áteresztőképességét fokozza, hatása halál. - Krezol: színtelen vagy sárga folyadék, vízben kevésbé oldódik. - Hexaklorofén: fehér por, erős bakterocid, fungicid hatású, dezodoráns, fertőtlenítő szappanokban is van. 3. Fehérje kicsapódással fertőtlenít a. Alkoholok: Az 1-2 értékűek. Hatásuk a fehérje kicsapódáson alapuló, csak a vegetatív állapotban lévőket öli meg, a latenst nem. Vízelvonó hatású. - Etil-alkohol: 96, 90 és 70 %-os alkohol - Propanol: 70 %-os oldatát használjuk fertőtlenítésre. - Izopropanol: Izopropil-alkohol 60%-os töménységben. - Glikol: 2 értékű alkohol. A bőrre közvetlenül nem használjuk. Levegő fertőtlenítésére a gőzeit. b. Savak: bórsav, szalicilsav, benzoesav és ennek sói FELÜLETAKTÍV ANYAGOK, TENZIDEK A tenzid tartalmú vizes oldatok a felületi feszültséget csökkentik. Hatásuknál fogva lehetővé teszik a zsírok, egyéb szerves apoláris szennyeződések eltávolítását, fellazítását, így a fertőtlenítő anyag hatását szinergikusan (egymást és egymás hasznát erősítik) növelik, segítik, így a fertőtlenítő anyagok hatásait jelentősen megnövelik. Felületaktív anyagok lehetnek: 1. Ionos a. Anionaktív: Önmagukban nincs fertőtlenítő hatásuk, de a fertőtlenítőszer hatását elősegíti. Csak csíraszám csökkentő hatású. Pl. szappanok, zsíralkoholok, szulfátok, foszfátok. b. Kationaktív (invert szappanok): Az anion aktív tenzidekkel együtt alkalmazzák, sem tisztító, sem fertőtlenítő hatása nincs. Kioldják egymást. Legnagyobb képviselői: - A kvaterner ammóniumok. - Halogenidek: Stabil, nem szövetingerlő színtelen, szagtalan vegyület. A kórokozók légzését és anyagcseréjét gátolják. Sejtmembránjuk permeábilitását megnövelik, ezáltal elpusztítják. Készítmények: o felületfertőtlenítők: Metosept, Sanisept, Bradophen o kézfertőtlenítők: Bradosept, Bradosan o szappanféleségek: Clarasept, Kvaternol c. Amfoter: Jó szennylazító tulajdonságúak és egyben fertőtlenítő hatásúak is. Kombinált fertőtlenítő szerekben alkalmazzák. Pl. eszközfertőtlenítők. 2. Nem ionos: Önmagukban nincs fertőtlenítő hatásuk, de zsíroldó hatásuknál fogva mikrobaölő hatásuk van. Pl. mosóaktív szappanok, szintetikus mosó és mosóaktív mosogatószerek. ASZEPSZIS ÉS ANTISZEPSZIS 49
ASZEPSZIS A betegellátás során alkalmazott munkamódszerek, munkafolyamatok magatartásformák összessége, amelyekkel a kórokozók a beteg szervezetétől különösen annak nyitott szöveteitől, nyálkahártyáitól test üregeitől távol tarthatóak. Az aszepszis és az antiszepszis szorosan összetartozik, mert a szabályok betartásával megakadályozhatók a nozokomiális fertőzések. Az aszepszis követelményei: - a betegszállító kocsi fertőtlenítése, lepedőjének betegenkénti cseréje; - sterilitás megőrzése (anyagok, eszközök) lejárati dátumra figyelni; - a betegszállító autóban dolgozók személyi higiénéje, fertőzőmentessége; - átöltözés (munkaruha); - fertőtlenítő kézmosás; - megfelelő hajviselet; - orra is felhúzott orr-száj maszk. Foglakozási jellegű fertőzések elkerülése: Ezek a betegségek vérrel és testváladékkal fertőznek. A betegek vérével, testváladékával való érintkezést kerülni kell! Fontos szabályok a betegszállítás során: - szükség esetén orr-száj kendő; - gyakori fertőtlenítő kézmosás; - védőkesztyű felvételét megelőzően is kézfertőtlenítés; - kézsérüléseket előidéző hegyes eszközök gondos elhelyezése, kezelése; - sérülésnél bő folyóvízzel kimosás, kivéreztetés; - 5%-os jódos fertőtlenítés (ha az illető nem jód érzékeny); - ép bőrfelületre került vért, váladékot fertőtlenítő szerbe mártott textíliával azonnal le kell törölni; - váladék, vér szájba jutása esetén Hiperolos szájöblítés 1–2 percig (100 ml vízbe 1 tbl.); - étkezés, dohányzás, toilette használata előtt fertőtlenítő kézmosás; - étkezni és dohányozni csak a kijelölt helyen szabad; - vérrel, váladékkal szennyezett kötszert védőkesztyűvel helyezzük a sárga műanyag zsákba és a kijelölt gyűjtőhelyről kerül majd az égetőbe; - a hegyes, éles hulladékot szúrásgátló gyűjtőedényben gyűjtjük. ANTISZEPSZIS Azok a rendszerint vegyszeres eljárások, amelyekkel az élő szervezetekben, testüregekben, vagy sebekben a kórokozókat elöljük vagy szaporodásukat meggátoljuk. Ehhez antiszeptikumokat használunk külsőleg a bőrfelületen vagy nyálkahártyán. Sterilizálás: A nozokómiális fertőzések elkerülése érdekében az eszközöket sterilizálni kell, mert ez az aszeptikus betegellátás egyik legfontosabb követelménye. Sterilizálásnak (csírátlanításnak) nevezzük mindazon kémiai, fizikai (esetleg ezek kombinációját) hatásokon alapuló eljárások összességét, melyekkel a kezelt tárgyon, eszközön, annak belsejében, minden mikroorganizmust, valamint ezek nyugvó formáit elpusztítjuk. Sterilitás csak szakszerűen végzett sterilizálással, a technológiai követelmények betartásával érhető el. Az elkövetett hibák a betegekre nézve súlyos következményekkel járnak. A sterilizálást megfelelően képzett dolgozóval kell elvégeztetni, amihez a megfelelő műszaki állapotú műszert kell biztosítani. Steril: Minden olyan eszköz, műszer vagy anyag mely a beteg nyitott testszöveteivel, nyílásaival érintkezik. Egyéni védőeszközök - Valamennyi beteget potenciálisan fertőzöttnek kell tekinteni! - Gumikesztyű: Az ellátó és az áldozat fertőzésektől való védelmére; a sebszennyeződés esélyének csökkentésére szolgál. - Műanyag védőszemüveg: Átlátszó műanyagból készülő, a szemnyílást alulról és felülről is jól takaró 50
szemüveg. - Orr-száj maszk: Az orr és a szájnyílásra fröccsenő váladékoktól véd. Betegszállító jármű fertőtlenítése fertőző beteg szállítása után: „Fertőző betegek szállítása: 71. § (1) Fertőző beteg betegszállító járművel szállítható. A szállító járművet a miniszter rendeletében meghatározott fertőző betegségek esetén fertőtleníteni kell. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak szerint a fertőző beteg szállítása nem oldható meg, vagy a beteg nem tudott fertőző betegségéről és az orvoshoz saját vagy más - nem közforgalmú - járművel érkezett, továbbszállítása e járművel is történhet. Ez esetben - szükség esetén - a szállító jármű és a kísérő személy fertőtlenítése [72. § (3) bekezdése] rendelhető el. (3) Kivételes esetben a fertőző beteg közforgalmú járművel is szállítható azzal, hogy a járművet megfelelő módon fertőtleníteni kell.” (1997. évi Egészségügyi törvény)
51
HULLADÉKKEZELÉS Magyarországon évente mintegy 80.000 tonna hulladék keletkezik az egészségügyben. Ennek mintegy 10%-a sorolható a veszélyes hulladékok körébe, a többi hulladék a lakossági hulladékkal együtt kezelhető. Az Egyesült Nemzetek Egészségügyi Világszervezete (WHO) állásfoglalása szerint az egészségügyi hulladékok nem megfelelő kezelésének következtében világszerte, 2000-ben elsősorban a fertőzött injekciós tűk és fecskendők használatának következtében 21 millió hepatitisz B, 2 millió hepatitisz C és 260 ezer HIV fertőzés történt. AZ EGÉSZSÉGÜGYI HULLADÉKOK TÍPUSAI Az egészségügyi intézményekben keletkezett hulladékok kezelését jelenleg az 1/2002. (I.11.) EüM rendelet szabályozza. A rendelet - az Európai Unió jogszabálynak megfelelően - a hulladék fogalmat a hatálya alá tartózó hulladékok felsorolásával adja meg. A hulladékok jegyzékét a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza. A hulladékok csoportosítása kifejezi azok különböző veszélyességét, igazodik a gyakorlatban megvalósítható szelektív hulladékgyűjtéshez. A rendelet alanyi hatálya kiterjed minden „Humán egészségügyi ellátás, illetve kísérlet/kutatás” (TEAOR 851) tevékenységet végző természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre (a továbbiakban egészségügyi intézményre), mint a hulladék tulajdonosára. A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az egészségügyi intézményben keletkező valamennyi hulladékra. CSOPORTOSÍTÁSUK Egyéb települési hulladék Éles, hegyes hulladékok Testrészek szervek Fertőző hulladékok Vegyi-, gyógyszerhulladékok Citotoxikus, citosztatikus szerek Gyógyszerek, melyek nem veszélyesek Fogászati amalgám
EWC kód 20 03 01 18 01 01 18 01 02 18 01 03* 18 01 06* 18 01 08* 18 01 09 18 01 10*
* jelölés a veszélyes hulladékokat jelöli
Az egészségügyi ellátásban keletkező hulladékokat két nagy csoportra oszthatjuk, az egyik a települési hulladékok csoportja, a másik csoport az emberek és állatok egészségügyi ellátásából, vagy azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok. A hulladékok gyűjtésének egyik alapszabálya, hogy az elkülönített gyűjtésüket a kezelésüknek megfelelően kell végezni az előírt gyűjtőeszközökbe. AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOK JAVASOLT KEZELÉSI ELJÁRÁSAI ÉS GYŰJTŐESZKÖZEI Az egészségügyi hulladékok típusai
Gyűjtő eszközök
Fertőző hulladékok 18 01 03 (beleértve a fertőző biológiai és éles hulladékokat is)
Zsák polietilén, 0,06 mm vastag, sárga, megfelelő jelöléssel. Az éles eszközök részére szúrásálló műanyag vagy papírdoboz.
Biológiai hulladékok (nem fertőző) 18 01 02
Folyadék-tömören záró műanyag edény (badella).
52
Éles (nem fertőző) 18 01 01
Műanyagból vagy fémből készült szúrásálló-, többször használatos gyűjtőedény.
Vegyi, mérgező, citotoxikus szerek 18 01 08
A hulladék halmazállapotának megfelelő gyűjtőedény.
Radioaktív hulladékok (kis aktivitású, rövid felezési idejű)
Az aktivitás lecsökkentését követően a halmazállapotnak megfelelő gyűjtőedényben.
Egyéb veszélyes hulladék
A halmazállapotnak megfelelő gyűjtőedényben.
A lakossági hulladékkal megegyező részek
Konténerben.
Az egészségügyi intézményekben keletkező hulladékok - a hulladékkezelés szempontjából - az alábbiak szerint csoportosíthatók: 1. Települési hulladékokkal együtt kezelhető hulladékok. 2. Fertőző hulladékok. 3. Vegyi összetételük alapján veszélyes hulladékok. A TELEPÜLÉSI HULLADÉKOKKAL EGYÜTT KEZELHETŐ HULLADÉKOK - Háztartási jellegű hulladékok, szelektíven gyűjtve, betegszállító gépkocsiban, kiszolgáló egységekben (irodákban, raktárakban, stb.) keletkező nem fertőző hulladékok. - Csomagolóanyagok, papír, üvegek, műanyag göngyölegek, amelyek veszélyes anyagoktól mentesek. - Irodaszerek (veszélyes hulladékok is vannak közöttük pl. másolók festékpatronjai, elemek, de nem veszélyes hulladék a tintasugaras nyomtatók patronja). - Élelmezési hulladékok (konyhai feldolgozási maradékok, étel hulladékok). - Fertőtlenített és nem veszélyesnek ítélt hulladékok. - A települési hulladék jellegű anyagoknál a hasznosítás sok esetben cél lehet, ezért a fajtánként elkülönített gyűjtés indokolt. Veszélyes hulladékok: A hulladéktulajdonos feladata a háztartásban, illetőleg intézményi fogyasztásból, felhasználásból vagy szolgáltatásból keletkező veszélyes hulladékot, a törvényben meghatározott módon elkülönítve, a környezet szennyezését vagy károsítását kizáró módon kell gyűjteni. Az egészségügyi ellátásban keletkező kémiai vagy fizikai tulajdonsága miatt veszélyes hulladék, a veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszer. A humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékait, veszélyes hulladéknak kell tekinteni. A fentiekben nevesített hulladékokon kívül az egészségügyi intézmények működése, üzemeltetése során egyéb veszélyes hulladékok is keletkeznek (pl. olajhulladék, akkumulátorok, száraz elemek, higany tartalmú hulladékok, vegyszerek, stb.). Különleges kezelést igénylő veszélyes (fertőző) hulladékok a) Éles, hegyes eszközök, amelyek fertőző mikroorganizmusokkal szennyezettek vagy feltételezhetően szennyezettek. Szúrt vagy vágott sérülést okozó hulladékok. b) Humán biológiai anyagok (vér és vérkészítmények, műtéti és más orvosi beavatkozás során visszamaradó, fel nem ismerhető emberi testrészek és szervmaradványok, váladékok, vizsgálati anyagok és ezek maradványai). c) Betegápolási hulladékok. Ez a csoport két részre bontható az alábbiak szerint: o Fertőző egységek és elkülönítők összes hulladéka, továbbá a járványügyi szempontból különösen veszélyes és/vagy ellenálló, külön jogszabályban meghatározott fertőző betegségek ellátása során keletkező mikroorganizmusokkal szennyezett vagy feltételezhetően szennyezett hulladékok; o A nem fertőző betegellátás során keletkező vérrel, váladékkal szennyezett hulladékok (pl. kötszerek, rögzítések, egyszer használatos ruha, lepedő, tampon, katéter, pelenka, egyéb hasonló betegellátási hulladékok). Az egészséges csecsemők pelenkái, továbbá az átmenetileg inkontinenssé vált vagy időskoruk miatt inkontinens ellátottak inkontinencia betétei, ezek települési hulladékként kezelhetők. 53
A szelektív hulladékgyűjtés elsősorban a veszélyes/fertőző hulladékok elkülönítését jelenti az egyéb hulladékoktól, de a hasznosításra szánt hulladékok elkülönített gyűjtése is ide tartozik. A hasznosításra szánt hulladékok gyűjtésénél és csomagolásánál az átvevő szervezet igényeit kell figyelembe venni.
A HULLADÉKOK KEZELÉSE A hulladékkezelés folyamata több egymást követő lépésből áll, ezek: gyűjtés, tárolás, szállítás, előkezelés és ártalmatlanítás. TELEPÜLÉSI HULLADÉK: Ha a hasznosítás lehetősége fennáll, indokolt elkülönített szelektív gyűjtésük (főleg a papír, üveg, komposztálható – kerti - hulladék). Az edényből a hulladékot a zacskóval együtt kell eltávolítani, sárga és piros színű nagy gyűjtőzsákot nem lehet használni. Települési hulladékokkal együtt kezelhető hulladékok 1. Kevert települési hulladék, háztartási jellegű hulladék. Műanyag zsákba gyűjtendő, mely nem lehet se piros, se sárga, lehetőleg fekete legyen. Nem veszélyes hulladéklerakó vagy települési hulladékégetőben átadható. 2. Csomagolási hulladékokat (dobozok, üvegek, műanyag göngyölegek stb.) a szelektív gyűjtéshez alkalmas edényben kell gyűjteni. Az edény nem lehet sárga vagy piros, lehetőleg fekete legyen. Nem veszélyes hulladéklerakó vagy települési hulladékégetőben átadható. 3. Biológiailag bomló étkezési/konyhai hulladék. Zárható, merev falú, nem szabvány edényben kell gyűjteni. Hasznosítható hulladék. 4. Kerti és parkokból származó biológiailag lebomló hulladék. Arra alkalmas szelektív edényben, eszközben kell gyűjteni. Előírás nincs az edény küllemére. Komposztálva hasznosítható, lerakható.
VESZÉLYES HULLADÉK: A kémiai vagy fizikai tulajdonságuk miatt veszélyes hulladékok. - A keletkezés helyén környezetszennyezést kizáró edényzetben csak addig gyűjthetők, amíg a tevékenységet nem zavarják. - A betegszállítás során keletkezett veszélyes hulladékot a beteget átvevő egészségügyi intézményben a beteggel együtt át kell adni. FERTŐZŐ HULLADÉK - Az egészségügyi intézményekben alkalmazott gyűjtő eszközök és berendezések orvostechnikai eszközöknek minősülnek. Az Országos Kórház és Orvostechnikai Intézet (ORKI) hatósági engedélye nélküli hulladékgyűjtők nem használhatók. - Az „éles” eszközöket (injekciós tűk, infúziós szerelékek, ampullák stb.), ORKI engedéllyel rendelkező, szilárd falú, szúrásálló edényzetben kell gyűjteni (műanyag vagy impregnált papírdoboz). A dobozok térfogatát a keletkező hulladék mennyiségének megfelelően kell megválasztani, figyelembe véve a megengedett tárolási időt. A dobozokat a használat alatt le kell fedni. Jól alkalmazhatók azok a dobozok, amelyek fedelén bedobónyílást vágtak. A telt dobozokat úgy kell lezárni, hogy ne legyenek kinyithatók. - Vérrel, váladékkal szennyezett anyagok, kötszerek, stb. ORKI engedéllyel rendelkező, folyadékzáró, mechanikai sérülésnek ellenálló edényzetben gyűjthetők. A keletkezési helyről történő eltávolítás előtt az edényt ki nem nyitható módon kell lezárni. - Az ápolási hulladékok dobozokban, edényekben vagy zsákokban gyűjthetőek. Követelmény a mechanikai sérülésnek való ellenállás és a folyadékzáróság. A keretes-fedeles zsáktartó alkalmazása javasolt. Az edényeket és zsákokat a hulladék keletkezésének helyéről történő eltávolításhoz, ki nem nyitható módon le kell zárni. A zsákok lezárásához jól alkalmazhatók az elektromos kábelek kötegeléséhez használt műanyag bilincsek.
54
- A gyűjtőeszközön a sárga (fertőzésveszély) színkódot, a nemzetközi bioveszély jelet, továbbá a „Fertőző hulladék” feliratot kell alkalmazni, valamint címkét a keletkezési hely megnevezésével. - A sárga színkód megjelenhet a gyűjtőedény és a zsák anyagának színében, vagy legalább 10 cm széles csík formájában. - A gyűjtőedényeket és zsákokat csak ¾ részig szabad megtölteni, de a hulladék tömege a 10 kg-ot nem haladhatja meg. - A lezárt elsődleges gyűjtőeszközöket nem szabad kinyitni. - Tilos szemétlerakóra kivinni! Vegyi összetételük miatt veszélyes hulladékok - Veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszerek. - Az anyag kémiai és fizikai tulajdonságainak és a vonatkozó előírásoknak megfelelő tartály, kanna, stb. - Az anyag illetve a hulladék pontos megnevezése, és az anyagra/anyagcsoportra más jogszabályokban előírt veszélyességi jelek. Az egészségügyi intézményekben keletkező hulladékok kezelését végző, veszélyforrásnak kitett munkavállalók esetében, kiemelt fontossága van, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés, személyi és tárgyi feltételei meglétének. Szükséges a munkáltató számára kötelező általános előírások betartása, a szükséges egyéni védőeszközök biztosítása. A hulladékok megfelelő kezelésére minden munkába állót ki kell képezni és a szükséges ismereteket számon is kell kérni. A rendszeres oktatásnak alapvető jelentősége van a megfelelő hulladékkezelés biztosításában. A HULLADÉKOKKAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉG ELLENŐRZÉSE Az ÁNTSZ illetékes városi intézete köteles ellenőrizni a hulladékkezelést, és ellenőrzésre jogosult a környezetvédelmi felügyelőség is minden olyan tevékenység esetében, amelyhez a felügyelőség engedélye szükséges.
55
Felhasznált irodalom 19/1998. (VI. 3.) NM rendelet a betegszállításról 1949. évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1997. CLIV egészségügyi törvény 30/2007. (VI. 22.) EüM rendelet az egészségügyi dolgozók rendtartásáról Bokor Nándor: Általános ápolástan, - gondozástan 1., 12. kiadás - Medicina Könyvkiadó, Bp., 2002 Gárdai Miklós: Etika az egészségügyben - Orvostovábbképző Egyetem, Bp., 1992 Gorove László: Traumatológia, sebészet mentőápolóknak - Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Bp., 2005 Gőbl Gábor: Oxiológia - Medicina Könyvkiadó, Bp., 2001 Lengyel Tamás: Elsősegélynyújtási alapismeretek a szakiskola és szakközépiskola 9.-10. évfolyama számára - Nemzeti Szakképzési Intézet, Bp., 2005 Pecho Zoltán, Milassin Márta: Tájékoztató a fertőtlenítésről - "Johan Béla" Országos Epidemiológiai Központ Dezinfekciós Osztálya, Bp., 2000 Rudnai Ottó: Általános járványtani és közegészségtani alapismeretek - Medicina Könyvkiadó – Bp., 1999 Szarka Géza, Gárdai Miklós: Általános és egészségügyi etika - Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Bp., 2003
56
