A benzol felfedezése - izolálás olajgázból: Michael Faraday (Royal Inst.) 1825, - előállítás benzoegyantából: Eilhardt Mitscherlich (Berlin) 1834 : benzol, benzoesav barnás gyanta + Ca(OH)2 (-COO-)2Ca2+
meszes vízzel főzte
+2HCl (savanyítás) 2 -COOH + CaCl2
tapasztalat: a benzoesav kicsapódik a vizes oldatból
Benzol leírása és szerkezeti tulajdonságainak meghatározás: M.Faraday (1825) olajgáz összenyomása: összegképlet Hoffman/Mansfield (1845) kőszénkátrány,
1855: „aromás” rendszerek August Friedrich Kekulé von Stradonitz (1865) szerkezet: „1,3,5-ciklohexatrién” Kathleen Lonsdale (1929): röntgediffrakció: lapos gyűrű Verner Schomaker és Linus Carl Pauling (1939)
elektrondiffrakció
tökéletes hatszög azonos határszerkezetek
A benzol térszerkezete:
memo: d(CC)=1.48Å, d(C=C)=1.34Å
d(C-H)=1.098Å d(C-C)=1.397Å a(CCC) =120o w(CCCC) =0o Benzol hatfogású szimmetriatengellyel rendelkező síkalkatú szimmetrikus gyűrűs molekula. Minden C-atomja sp2-es hibridállapotú. A 6 db. pz atom-pályából, 3 db p molekula pálya alakul ki: aromás elektronszerkezetű vegyület.
„szokatlan” hogy nem mutatják a alkének tipikus addíciós reakciói Addició (cisz)
H H
OH KMnO4 / H2O
KMnO4 / H2O
H H
Addició (transz)
semmi
OH
H
H
Br Br2 / CCl4
Br2 / CCl4
H Br
H
Br
Subsztitúció
H Br
Br2 / FeBr3
+ HBr
CCl4
Br
H
semmi
„szokatlan” stabilitása: A jósolt -28.6 kcal/mol, vagy ennek többszöröse DH-hoz képest, a mért hidrogénezési „hő” jelentős stabilitásra utal: a rezonancia energia jelentős (-36 kcal/mol). A benzol tehát ugyancsak inert!
+ 3 H2
kat. / nyomás
DH = -49.8(kcal/mol)
H
3*ciklohexén = -85.8 rezonancia stab. = +36.0
D H (kcal/mol) 85.8
-36.0 57.2
-1.8 -57.4
28.6
-55.4 -49.8
-28.6
H
0.0 Wade 693
aromás rendszerek (szakkifejezéssé alakult): •delokalizált p-rendszer (alternáló egyes és kettős kötések): 4n+2 p-elektron részvételével (4-el nem osztható; azok: antiaromás / nem-aromás) •síkalkat •gyűrűs
VIII. Aromás szénhidrogének Homoaromás vegyületek: benzol, benzolrészekből felépülő molekulák és azok származékai, amelyek lehetnek monociklusos, policiklusos és kondenzált ciklusos szénhidrogének. Heteroaromás vegyületek:aromás elektronszerkezet S, N, és O atomokkal.
1. Monociklusos aromás szénhidrogének Két szubsztituens relatív helyzete: orto (1,2), meta (1,3) és para (1,4) Három szubsztituens relatív helyzete: vicinális (1,2,3), aszimmetrikus (1,2,4), és szimmetrikus (1,3,5)
A. Telített oldalláncú monociklusos aromás szénhidrogének Típusnevek: Toluene toluol (metilbenzol) Benzene benzol
E(RHF/6-311++Gd,p)
CH3
karcinogén!!!
piros kék -0.03 töltés. 0.03
CH3 CH3
•xylos (görög): fa •petrolkémia
CH3 CH3
= 0 Debye
p-elektronszextett
1,2-dimetilbenzol (orto-xilol) o-Xylene
CH3 1,3-dimetilbenzol (meta-xilol) m-Xylene
CH3 1,4-dimetilbenzol (para-xilol) p-Xylene
CH3 H3C
CH3
H C
CH3
CH H3C
H3C
CH3
mezitilén 1,3,5-trimetilbenzol mesitylene
kumol izopropilbenzol Isopropylbenzene
CH3
para-cimol 1-metil-4-izopropilbenzol p-Cymene
Csoportnevek:
H3C phenyl fenil-
H 3C
H3C o-tolyl o-tolil-
p -tolyl p-tolil-
m-tolyl m-tolil-
CH3
nev. gyak H3C benzil-
H3C
H 2C
1
C
H2 C C CH3 H2
21 4
H3C
CH2
1-(1,1-Dimethylbutyl)-4-ethyl-2-methylbenzene 1-(1,1-dimetilbutil)-4-etil-2-metilbenzol
Faj:
ILLATOS AROMÁS VEGYÜLETEK Név: Vegyület:
Mandula (Prunus amygdalus)
keserűmandula
benzaldehid
Kömény (Cuminum cyminum)
köményolaj
o-, m- és p- cimol
Kömény (Cuminum cyminum)
köményolaj
chuminaldehid (illatos folyadék)
Fahéj (Cinnamomum zeylanicum)
fahéjaldehid
fahéjaldehid
benzoefa gyantája (Styrax benzoin) benzoegyanta trópusi fa XVI. sz. óta ismert
tolulbalzsam
benzoesav
toluol
kérdés: helyettesíthetünk-e egy aromás hidrogént egy alkil csoporttal? válasz: igen, Friedel–Crafts-alkilezési (SE2) reakció során megvalosítás: pl. alkil-halogenid + Lewis-sav H CH3
AlCl3
CH Cl +
HCl
+
CH3 2-klórpropán
kumol izopropilbenzol
általánosítás: más potenciális karbokationt eredményező reagens is alkalmas, pl. propén, ciklohexén
Solomons 670, Bruckner II-125 kumol
cikklohexilbenzol
B. Telítetlen oldalláncú monociklusos aromás szénhidrogének helyzetizoméria H2C
CH3
HC
HC
vinilbenzol
sztirol
vinylbenzene
styrole
H2C
CH2 CH
propenilbenzol propenylbenzene
HC
HC
e (f Eth
CH CH2
CH2 allilbenzol H2C allylbenzene HC
1,4-divinilbenzol p -divinilbenzol 1,4-Divinylbenzene CH
C CH etinilbenzol (fenilacetilén)
kat.
Solomons 693
>10 milliárd kg/év
2. Izolált policiklusos aromás szénhidrogének
Biphenyl bifenil
H2C
diphenylmethane difenilmetán
memo: a két aromás gyűrű se nem koplanáris se nem merőleges (~40o)
tetr tetr
= 0 Debye C
piros kék -0.033 töltés. 0.033
methane tán
tetraphenylmethane tetrafenilmetán
Csoportnevek: transz – op: 125C C sztilbén 1,2-diphenylethene C CH 1,2-dif eniletén CH
tolán diphenylacetylene C CH sztilbén difenilacetilén 1,2-diphenylethene C CH 1,2-dif eniletén
tolán diphenylacetylene difenilacetilén
C
cisz – op: 5-6C tritil-
3. Kondenzált policiklusos szénhidrogének feltétel: legalább két közös szénatom: - lineáris anelláció - anguláris anelláció memo: a naftalin kivételével mindegyik név „én” végződésű kétgyűrűs rendszerek: naftalin (szintelen)
folytonosan konjugált (6+4 π-elektr.) aromás (=0D, 6- és 6-tagú gyűrűk)
molyirtó
naftalin (szintelen)
Bruckner II 185
azonos azulén (mélykék határszerkezetek krist.)
magnólia Bruckner II 1377
folytonosan konjugált (6+4 π-elektron = 4*2+2 ← aromás) szemiaromás (=1.1D, töltés szepar.,7- és 5-tagú gyűrűk)
azulén (mélykék krist.)
nem-azonos határszerkezetek
nem-aromás rendszer Bruckner II 193 (6+2 π-elektr.) ( dipol, 6- és 5-tagú gyűrűk) memo: az aromás gyűrűhöz kondenzált ciklopentadién fokozott reaktivitású C H 1H-Indene H indén (szintelen folyad.)
fokozott reaktivitású („savanyú”) metilén csop. (pl. - indén + Na - indén + aldehid)
C H
Na
10 p-elektron = 4*2 + 2 ← aromás
három gyűrűs rendszerek: 12 p-elektron ← nem-aromás
bifenilén Biphenylene
antracén Anthracene H2C
fenantrén
fluorén
Phenanthrene 2-Methyl-3-vinyl-1H-indene kékesen fluoreszkáló szintelen tûkristály
fokozott reaktivitású („savanyú”) C metilén csoport (pl. – fluorén + Na) H Na memo: a kialakuló anion esetében az aromacitás ki tud terjedni a mol. egészére
14 p-elektron = 4*3 + 2 ← aromás
memo: A naftalin rezonancia energiája (-60 kcal/mol) kicsit alacsonyabb mint a benzol kétszerese (-36kcal/mol*2= -72kcal/mol). Az antracéné -84kcal/mol, míg a fenantréné -91 kcal/mol (-108 helyett).
négy és több gyűrűs rendszerek:
naftacén
krizén
Naphthacene
Chrysene
naftacén
krizén
Naphthacene
Chrysene
perilén
pirén
Perylene
Pyrene
memo: megtalálhatók a dohányfüstben, a diesel autók fekete füstjében,… perilén
pirén
Perylene
Pyrene
pentacén Pentacene koronén Coronene
Példa: (a máj méregtelenítési stratégiája, reaktív intermedier, majd a vízoldhatóvá tétel glutationnal…) e d c b
f aril hidroxiláz (májban) O benzo[def ]krizén Benzo[def ]chrysene
ez a ténylegesen karcinogén hatású vegyület
Az teljes SCF elektronsűrűség alapján számított izo-felületek 0.004 0.02
perilén bronzsárga krist. (op. 274oC)
memo: 2 naftalin peri helyzetű összekapcsolódása
0.004
0.025
0.04
0.04
koronén sárga, krist. (op. 429oC)
hat benzolgyűrű körkörös anellációja, ciklikusan kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogén
aromaticitás – nem összefüggő p rendszerek
IX. Aromás halogénezett szénhidrogének Egy vagy több hidrogént X-re cserélünk halogénezés helye szerint:-magban szubsztituált (aril-halogenid), -oldalláncban szubsztituált (aral-kilhalogenid) Szn: előző fejezet alapneveiből (pl. benzol, fenantrén) képezzük (pl. jódbenzol, 9-brómfenantrén). Csn: előző fejezet csoportneveihez (pl. fenil, fenantril) tesszük a funkció nevet (pl. klorid) és így kapjuk a (pl. fenil-jodid, fenantril-bromid). monoszubsztituált
Cl
diszubsztituált Cl
Cl Cl
Cl klórbenzol chlorobenzene
Cl 1,2-diklórbenzol (o-diklórbenzol) 1,2-Dichlorobenzene
Cl 1,3-diklórbenzol Cl Cl Cl (m-diklórbenzol Cl 1,3-Dichlorobenzene 1,4-diklórbenzol 1,2,4-triklórbenzol Cl (p -diklórbenzol) Cl 1,2,4-Trichlorobenzene 1,4-Dichlorobenzene
Cl 1,2,4,5-tetraklórbenzol 1,2,4,5-Tetrachlorobenzene Cl
Cl
tri- ,terta-, penta-, hexaszubsztituált
Cl
Cl
Cl Cl
Cl
Cl
Cl
1,2,4-triklórbenzol 1,2,4-Trichlorobenzene
Cl
Cl
Cl Cl
Cl
Cl
1,2,4,5-tetraklórbenzol 1,2,4,5-Tetrachlorobenzene
Cl
pentaklórbenzol Pentachlorobenzene
Cl
Cl
hexaklórbenzol Hexachlorobenzene
aromás vegyületek tipikus és speciális reakciói: tipikus: szubsztitúció
speciális: addíció
Bruckner II/1 240
Cl
+ HCl
Cl2
hν (UV)H
kat. FeCl3 AlCl3
3 Cl2 Cl
Cl
H Cl
H Cl H Cl
H Cl H
o-diklór benzol Cl
Cl
Cl
Cl +
perhalogénezés (csak sok Cl2 kell): minden lépésben: +Cl2 és -HCl
Cl
Cl
Cl Cl
Cl
1,2,4,5-tetraklór benzol Cl Cl
Cl Cl
Cl
Cl
Cl
1,2,4triklórbenzol
Cl
Cl
Cl
Cl
Cl
Cl Cl
p-diklórbenzol
Toluolszármazékok
p -klórtoluol 4-klórtoluol 1-Chloro-4-methylbenzene
CH3
CH3
Cl
CH3
Cl
Cl m-klórtoluol 3-klórtoluol
Cl 2,4,6-triklórtoluol
Cl
1-Chloro-3-methylbenzene
1,3,5-Trichloro-2-methylbenzene
Kondenzált policiklusos szénhidrogénszármazékok Br
Br
CH3 Br
8 5
8 5
1 4
1-brómnaftalin 1-Bromonaphthalene
2-bróm-1-metilnaftalin 2-Bromo-1-methylnaphthalene
9 10
1 4
9-brómantracén 9-Bromoanthracene
Szélső gyűrűkkel kezdjük a számozást KÖZÉPEN, anellált C atomokat számozzuk utolsóként!!
CCl3
Nev. gyak Cl
1
4
5
CH
1
DDT rovarirtószer (betiltották)
Cl
1-Chloro-4-(5-chloro-1-trichloromethyl-pent-3-enyl)-benzene 1-klor-4-(5-klór-1-triklormetil-pent-3-enil)-benzol 1-bisz(4-klórfenil)-2,2,2-triklóretán
DDT szintézise: (Zeidler, 1874)
becenév: diklór-difenil-triklóretán
H2SO4 -H2O
1962
klorálhidrát Bruckner II/1 271
klorál (triklór-acetaldehid)
1. rovarirtó-szer 2. lerakódik algákban
kedvező hatás pusztítja a halakat
3. idegrendszeri károsodást okoz
káros hatás
(feszültségfüggő Na+-csatornák nyitva maradnak, depolarizáció, ezért az akciós potenciál kialakulása zavart lesz)
X. Aromás hidroxivegyületek és származékai Egy vagy több hidrogént OH-ra cserélünk Az -OH helye szerint: -magban szubsztituált (fenol), -oldalláncban szubsztituált (aromás alkohol) Alapnevek: benzol fenol , naftalin naftol, fenantrén fenantrol Szn: alapneveiből (pl. benzol, fenantrol) képezzük (pl. jódfenol, 5-brómfenantrol).
1. Fenol típusú hidroxivegyületek: OH Egyértékű fenolok:
OH OH
OH CH3
CH3
fenol Phenol
o-krezol o-cresol 2-Methyl-phenol
m-krezol m-cresol 3-Methyl-phenol
CH3 p -krezol p -cresol 4-Methyl-phenol
kérdés: miért savanyúbb a fenolok kémhatása mint az alifás alkoholoké? pKa = 9.9 (fenol), 18 (ciklohexanol), 16 (etanol), 16 (víz), 4.8 (ecetsav) OH
O
+ H 20 fenol
H30 + fenolát anionok
O
O
O
válasz: A keletkező fenolát anion konjugáció révén stabilizálódik, az egyensúly ezért ennek javára eltolódik
kérdés: hogyan befolyásolják a szubsztituensek a fenol kémhatását?
memo: a p-krezolban a konjugáció kb. annyira kiterjedt mint a fenolban, de a p-nitrofenolban viszont kiterjedtebb, ami tovább növeli a savas karaktert.
memo: az eltérő savasság eltérő vízoldhatóságot eredményez: pKa = 9.9 (fenol), 16 (víz), 18 (ciklohexanol) OH
O + NaOH
erõsebb sav gyengén vízoldható
Na
H 20
+ HOH gyeng bázis vízoldható
a fenolok disszociációja vízben 10000-szerese a ciklohexanolénak töltött részecskék megjelenése megnövekedett oldhatóság
OH
O Na + NaOH
gyengébb sav alig vízoldható
H20
+ H2O erõsebb bázis vízoldható
kétértékű fenolok: három különböző izomer
háromértékű fenolok: három különböző izomer
OH
OH rezorcin Benzene-1,3-diol
pirokatechin Benzene-1,2-diol
OH OH
pirogallol Benzene-1,2,3-triol benzol-1,2,3-triol
OH
HO OH oxihidrokinon Benzene-1,2,4-triol benzol-1,2,4-triol
OH
•redukáló-szer: AgNO3 – fotó előhívás •„depigmentáció”
OH f loroglucin Benzene-1,3,5-triol benzol-1,3,5-triol
OH OH
1-naftol (a-naf tol) 1-Naphthol
antrolok:
OH hidrokinon Benzene-1,4-diol OH
OH
OH
naftolok:
OH
OH
OH
2-naf tol (-naftol) 2-Naphthol OH
1-antrol (a-antrol)
9-antrol (antranol)
1-Anthrol
9-Anthrol
memo: rendhagyó nevezéktan 1-naftol és nem naft-1-ol 1-antrol és nem antr-1-ol
fenantrolok: 2-fenantrol 2-Phenanthrol HO
OH
OH
Nev. gyak
OH
OH
Br
CH3
CH3
OH
Br
H2C
NO2
2,4-dibrómfenol 2,4-Dibromophenol
4-nitrofenol (p-nitrofenol)
2-Methylbenzene-1,3-diol 2-metilbenzol-1,3-diol
CH3
4-etil-2-metilfenol 4-Ethyl-2-methylphenol
4-Nitrophenol
Példa: OH 4-(2-Amino-1-hydroxyethyl)benzene-1,2-diol 4-(2-amino-1-hidroxietil)benzol-1,2-diol noradrenalin OH
OH
OH CH2 CH
NH2
COOH
OH OH
2-Amino-3-(3,4-dihydroxyphenyl)propionic acid 2-amino-3-(3,4-dihidroxifenil)propionsav
CH
4-(2-Amino-1-hydroxyethyl)benzene-1,2-diol 4-(2-amino-1-hidroxietil)benzol-1,2-diol noradrenalin stressz hormon, CH2 NH2 neurotranszmitter, OH
gyógyszerként: vérnyomás emelő
OH OH 3,4-dihidroxyphenylalanine neurotranszmitter prekurzor: dopamin, + Parkinson-kór kezelése CH2 CHnoradrenalin NH2 DOPA
2. Aromás alkoholok:
CH2OH
CH2OH
OH
CH2OH CH
C
fenilmetanol Phenylmethanol
HC
OH
(2-Hydroxymethyl)phenol trif enilmetanol (2-hidroxibenzil)-alkohol Triphenylmethanol szalicilalkohol, szaligenin
benzil-alkohol benzylalcohol
3. Fenoléterek: OCH3
H 2C CH3
CH2OH
3-Phenyl-prop-2-en-1-ol 3-fenil-prop-2-én-1-ol fahéjalkohol
2-Phenylethan-1-ol 2-feniletan-1-ol fenetil-alkohol
OCH3 CH H2C
H2C
O
O
H2C
anizol metoxibenzol fenil-metil-éter Methoxybenzene
CH2
etoxibenzol etil-fenil-éter Ethoxybenzene
(alliloxi)benzol allil-fenil-éter (Allyloxy)benzene
Fenoléterek előállítása: Savas jellegük miatt már NaOH-dal is fenolátot képeznek (Williamson szint.), míg az alkoholok csak fém Na-mal adnak alkoholátot!
CH
CH2 esztragol 1-allil-4-metoxibenzol 1-Allyl-4-methoxybenzene
OH
CH3
O Na
OC2H5
NaOH
C2H5-I
-H2O
-NaI H3C
CH3
4. Kinonok: már nem aromás vegyületek
+1
+2
+1
+2
memo: könnyen oxidálhatók a fenolok és redukálhatók a kinonok
hidrokinon
memo: A fekete-fehér fényképezés során a lemezre rétegelt AgBr szemcséket fénnyel aktiváljuk. Előhíváskor a hidrokinon redukálja az Ag + fém Ag-é, ami fekete szemcseként rögzül a negatívon és ami a „negatív kép” sötét része. hidrokinon HO
1,4-benzokinon OH
+ AgBr*
O
O + 2Ag + 2HBr
memo: neve kinon de nem kinoidális szerkezetű a molekula
Példák:
OH CH3
HO
O
O H
C
H
kámforkinon
flavanon [NÉT1 198] OH
O
O 1,7,7-Trimethylbicyclo[2.2.1]heptane-2,3-dione 1-Methylbicyclo[2.2.1]heptane-2,3-dione
5,7-Dihydroxy-2-(4-hydroxyphenyl)chroman-4-one
kámforkinon - fogtömések egyik komponense
O CH3 K2 vitamin CH3 CH2 CH O 2-Methyl-1,4-naphthoquinone
C
[Stryer 255] CH2 H 6
szükséges a protrombin és más kalciumkötő fehérjék szintézisénél (vérkoagulációs hatás), gyermekkorban: egészséges csontfejlődés
O H3C
plasztokinon A oxidált forma ( a redukáltf orma a hidrokinon) [NÉT1 57], Stryer 659
H3C O 2,3-Dimethyl-1,4-benzoquinone
9
fotoszintézis: fény hatására vízből O2-t fejlesztve redukálódik a plasztokinon A
A mitokondrium oxidáló szere: Koenzim Q és NADH az oxidációs rendszer nélkülözhetetlen részei O CH3O
-2
CH3
+2
CH3O
R O
CONH2
N cukor + H+ NADH redukált
Koenzim Q oxidált
H
H
H
CH3O
OH
-1
CH3
+1
CH3O
R
Koenzim Q redukált
XI. Aromás kénvegyületek SH HS SH
CH2
SH
CH3 Benzenethiol benzoltiol tiofenol
cukor
OH
R:= 10 izoprén egység (membránba horgonyzás)
1. Tiolok
N
Br
3-Methylbenzene-1-thiol Phenylmethanethiol 4-Bromobenzene-1-thiol fenilmetántiol 3-metilbenzol-1-tiol 4-bróm-benzol-1-tiol m-tiokrezol p-brómbenzol-1-tiol
NAD+ oxidált
CONH2
S
S
2. Szulfidok
CH3
difenil-szulfid diphenyl sulfide
Methylsulfanylbenzene metil-fenil-szulfid methyl phenyl sulfide
3. Szulfoxidok
4. Szulfonok
O
O
S
S
C3H7
O fenil-propil-szulfon phenyl propyl sulfone
difenil-szulfoxid diphenyl sulfoxide
5. Szulfonsavak
SO3H
SO3H
CH3 benzolszulfonsav Benzenesulfonic acid
p-toluolszulfonsav Toluene-4-sulfonic acid
6. Szulfonsav-észterek
SO3H SO3CH3
4-aminobenzolszulfonsav 4-Aminobenzenesulfonic acid SO3H
COOH Methyl benzenesulfonate metil-benzolszulfonát Benzenesulfonic acid methyl ester benzolszulfonsav-metil-észter
7. Szulfonsav-kloridok, szulfonsav-amidok
4-Sulfobenzoic acid 4-szulfobenzoesav p-szulfobenzoesav
NH2
tozil-klorid p-toluolszulfonil-klorid 4-Methylbenzenesulfonyl chloride 4-metilbenzolszulfonil-klorid
SO2Cl
SO2NH2
SO2Cl
CH3 benzolszulfonil-klorid Benzenesulfonyl chloride
CH3
p-toluolszulfonamid Toluene-4-sulfonamide
XII. Aromás nitrogéntartalmú vegyületek Előtag: nitro-, nitrozo-
1. Aromás niro- és nitrozovegyületek típusnév: nitro-arén, nitrozo-arén NO2
NO2
O2N nitrobenzol Nitrobenzene
O2N
1,3-dinitrobenzol m-dinitrobenzol 1,3-Dinitrobenzene
NO2
NO2
NO2
O2N CH3
1,3,5-trinitrobenzol 1,3,5-Trinitrobenzene
2,4,6-trinitrotoluol (TNT, trotil) 2,4,6-trinitrotoluene O2N
NO
NO2
NO2
CH2
1-nitronaftalin (a-nitronaftalin) 1-Nitronaphthalene nitrozobenzol Nitrosobenzene
fenilnitrometán Phenylnitromethane
Néhány „robbanékony” nitrobenzol származék: OH O2N
NO2
ammónium-pikrát NO2
Pikrinsav (sói a pikrátok)
Trinitrotoluol (TNT)
kémcső kísérlet (max. 1g anyaggal)
memo: fokozottan explozívak a TNT szubsztituált származékai pl.: trinitro metakrezol (ekrazit)
pl.
memo: tárolási, stabilitási okok miatt NH3 sói formában használjuk
trinitrofluroglucin (TNFG) memo: hevesebb mint a TNT
tetranitro-N-metilanilin (tetril) memo: még hevesebb gyutacsnak használták
vas-pikrát (igen explozív) kémcsöves kísérlet TILOS!
2. kísérlet: süvítve kilő
max. 1g anyag 1. kísérlet: gyűrtpapír! alufólia gyújtópálcával vagy gyufával a papírt meggyújtjuk
Bunsen-égő
1.
2.
TNT pikrinsav
kormozó láng
kilő
TNFG
heves, sistereg
TILOS
„tetril”
még fényesebb
TILOS
fekete lőpor (Kina XI. század tűzijáték): helyes aránya a szénpor (tüzelőanyag) + kén (tüzelőanyag) + salétrom (KNO3 oxidálószer) keverékének. Robbanásszerű térfogatnövekedés (pl. CO2) bizt. a tolóerőt.
memo: Stroncium-nitrát segítségével vörösre, bárium-nitrát révén zöldre, réz-karbonáttal
pedig kékre lehet változtatni a robbanás színét.
füst nélküli lőpor: cellulóz nitrát szilárd hajtóanyag: Al és NH4ClO4 (ammónium-perklorát) (űrtechnika) gyufafej: KClO3 (kálium-klorát oxidálószer) + szénpor, kén és antimonszulfidok (Sb2S3 és Sb2S5 narancssárga) (tüzelőanyagok) keveréke. Égés során keletkező gázok: pl. CO2, SbO, SO2 memo: a gyufásdoboz dörzsfelületén vörös foszfort (P4) van, ami a súrlódás hatására könnyen meggyullad, azaz iniciátor.
Robbanószerek jellemzése, az oxigénmérleg: kérdés: hány O2 molekula kell a szerves anyag elégetéséhez, ha azt feltételezzük, hogy CO2, N2, H2O keletkezik? 2 C3H5N3O9 – ½ O2 = 6 CO2↑ + 5 H2O↑ + 3 N2↑ CH2
O
NO2
CH
O
NO2
CH2
O
Alfred Nobel egy mol. belül van mind a NO2 csop. (oxidálószer) 1833-1896 mind a CH2 és CH (tüzelőanyag). Ezért igen hatékony! Összesen 14 mol gáz és gőz keletkezik: kvázi nullszaldós oxigénmérleg
NO2 nitroglicerin (színtelen foly.)
dinamit: diatomaföldbe (kovaföld, üledékes kőzet) felitatott nitroglicerin
2 C7H5N3O6 + 10,5 O2 = 14 CO2↑ + 5 H2O↑ + 3 N2↑ „TNT”
22 mol gáz és gőz keletkezik
2 C6H3N3O9 + 4,5 O2 = 12 CO2↑ + 3 H2O↑ + 3 N2↑ 18 mol gáz és gőz keletkezik
„TNFG”
2. Aromás aminok és iminek típusnév: arilamin , arilimin H Ar
Ar
Ar
N
Ar
Ar
N
H
N Ar
H
primer aromás amin (aril-amin)
szekunder aromás amin (diaril-amin)
tercier aromás amin (triaril-amin)
A. Egyértékű primer aminok NH2
NH2
NH2
NH2
H 3C
CH3 anilin
NH2
o-toluidin
m-toluidin CH3
NH2 NH2
OH
2-aminof enol o-aminof enol 2-Aminophenol
1-naftil-amin (a-naftil-amin)
2-naftil-amin (-naftil-amin)
p -toluidin
B. Egyértékű szekunder aminok
H N
H N
bisz(2-naftil)-amin Bis(2-naphthyl)amine
difenil-amin Diphenylamine
C. Egyértékű tercier aminok
H3C C6H5 C6H5
CH3 N
N C6H5
trifenil-amin
N ,N-dimetilanilin N ,N-Dimethylaniline
Triphenylamine
D. Kvaterner ammóniumvegyületek
CH3
H3C
OH
N H3C
CH2
Cl H3N
benzil-trimetil-ammónium-hidroxid Benzyltrimethylammonium hydroxide
anilinium-klorid anilinium chloride
E. Többértékű aminok naf talin-1,4-diamin Naphthalene-1,4-diamine
NH2
NH2
NH2
NH2 p -fenilén-diamin p -Phenylenediamine Benzene-1,4-diamine
NH2 NH2 bifenil-4,4'-diamin Biphenyl-4,4'-diamine
F. Aromás iminek CH3 HC
HN CH
benzilidénimin Benzylideneimine
N
N-etilidénanilin N-Ethylideneaniline
3. Aromás hidroxilamin és hidrazinszármazékok típusnév: aril-hidroxilamin Utótag: hidroxilamin Előtag: hidroxilamino
HO NH HO
C2H5O NH
NH
OH N -fenilhidroxilamin
4-(hidroxiamino)fenol
N-Phenylhydroxylamine
4-(Hydroxyamino)phenol O-Ethyl-N-phenylhydroxylamine
O-etil-N-f enilhidroxilamin
Utótag: hidrazin Előtag: hidrazino
típusnév: aril-hidrazin CH3 HN
NH2
fenilhidrazin Phenylhydrazine
NH2 HN
NH HN
N-metil-N ,-fenilhidrazin
OH 4-hidrazinofenol
N-Methyl-N'-phenylhydrazine
4-Hydrazinophenol
4. Aromás azo- és azoxivegyületek típusnév: azoarén
Előtag: azo Utótag: diazén N
Szimmetrikus aromás azovegyület
N difenildiazén Diphenyldiazene azobenzol azobenzene
Aszimmetrikus aromás azovegyület N
4
1
H 2N
CH3
N
C6H5 N
4-(fenilazo)toluol 4-(phenylazo)toluene Phenyl-p-tolyldiazene fenil-p-tolildiazén
N
1
C6H5 N
N
4
1
N C6H5 N 4-(fenilazo)benzol-1,3-diamin 4-(Phenylazo)benzene-1,3-diamine N (krizoidin)N
NH2
NH2
NH2 1-(fenilazo)naftalin-2-amin 1-(Phenylazo)naphthyl-2-amine
NH2
4-(fenilazo)naftalin-1-amin 1-(fenilazo)naftalin-2-amin 4-(Phenylazo)naphthyl-1-amine 1-(Phenylazo)naphthyl-2-amine
C6H5 N N
4 1 NH2 4-(fenilazo)naftalin-1-amin 4-(Phenylazo)naphthyl-1-amine
kérdés: miért lehet színes egy azovegyület? memo: a fehér fény (400-800 nm) 1. – teljes spektrumból szelektíven nyel el egy tartományt 2. – a megmaradó komponensek keverék színét érzékeljük
kérdés: mi lehet a szín molekuláris oka? válasz: a megfelelő kromofor csoport nyeli el a fényt - a finomhangolást a konjugáció kiterjedésének mértéke biztosítja memo: chroma = szín, phoros = hordozó (görög) itt: konjugált kettős-kötés rendszer sárga 4-nitroazobenzol N elnyelés: 420-430nm ON N 2
sárgásvörös 4-nitro-4’-aminoazobenzol NH2
N O2N
N
CH3 N
N O2N
N
sötétvörös 4-nitro-4’-(N,N-dimetilamino)azobenzol elnyelés: 500-520nm CH3
memo: más kromofórok is finomhangolhatók pl. konjugált ketonok Otto Nikolaus Witt 1853-1915
H3 C
aceton színtelen
C O
O
H 3C
CH3
C H 3C
O
C
O
biacetil sárga
C
CH3
H3C
C
C O
O
2,3,4-triketopentán narancssárga
Példa:
HO
H2N
NH2
4
H2N
NH2
2
N N
N
N
N N
HO HO3S 1,3- bisz[ (2,4-d iaminof enil) azo ]-be nzol (Bismarc k-b arn a)
SO3H
N N HO3S
4-(2-hidro benzolszul 4-(2-Hydro ben
(-naftolo 4-(2-hidroxinaftalin-1-ilazo)benzolszulfonsav 4-(2-Hydroxynaphthalen-1-ylazo)benzenesulfonic acid (-naftoloranzs 450-510nm)
N N NH2
NH2 N N 4,4,-bisz(1-amino-4-szulfonaftalin-2-ilazo)bifenil (kongóvörös: legerõsebb sáv 400-560nm között) SO3H
Congo Red: a strong absorption band at 340nm (near-UV) and another at 500nm (at blue-green transition region). This dye transmits red wavelengths above 560 nm and thus, appears red to the eye.
azoxivegyületek O N
COOH
N
N N O
N,N '-Diphenyldiazene N -oxide N,N'-difenildiazin-N -oxid azoxibenzol
2-(Phenyl-O,N,N-azoxy)naphthalene-1-carboxylic acid 2-(fenil-O,N,N -azoxi)-1-naftalin-1-karbonsav
5. Aromás diazónium vegyületek típusnév: aréndiazonium N2
N2
Cl
Előtag: diazónio Utótag: diazónium OH
N2
8
1
BF4
SO3 benzoldiazonium-klorid Benzenediazonium chloride
8-hidroxinaftalin-1-diazonium tetrafluoroborát 4-diazoniobenzol-1-szulfonát 4-Diazoniobenzene-1-sulfonate 8-Hydroxynaphthalene-1-diazonium tetraf luoroborate
A diazónium kation fontos poláris határszerkezetei:
N
N
N
N
N
N
N
N
N
N
Bruckner II/1 565
A benzoldiazónium-klorid előállításának részletei:
Itt nincs meg az elektron-oktett!: potens elektrofil
a bruttó reakció: néhány részlet:
N-nitrozo-ammónium kation
arilamin
H N
H
H N
O
-H+
N N O
H N N OH -H2O +H
Bruckner II/1 569
N N Diazónium kation
Diazohidroxid
H
N N O
N-nitrozoamin
Aromás diazónium vegyületek tipikus reakciói: gyökös Sandmeyerszerű reakciók:
„azokapcsolás” :
Cl OH
N N H
Cu2O, Cu2+, H2O Ar Cl
OH
SE
OH
CuX X=Cl, Br, CN
N2
Ar
Cl
X N
N
KI Ar
N3
I
H
N3
-HX
HBF4 + hõ Ar
OH
F N
H3PO2 + H2O
N
Ar
H
6. Aromás azidovegyületek típusnév: azidoarén és aril-azid Szn Csn N3
Előtag: azido Utótag: nincs
Az azidobenzol két poláris határszerkezete:
N3 SO3H
instabil robbanékony f enil-azid Azidobenzene azidobenzol
1-azidonaftalin-2-szu f enil-azid azobenzol származékok (szinezékek) 1-Azidonaphthalene-2 Azidobenzene azidobenzol elektrofil szubsztitúció
1-azidonaftalin-2-szulfonsav 1-Azidonaphthalene-2-sulfonic acid
N
N
N
N
N
N
XIII. Aromás oxovegyületek 1. Aromás aldehidek - típusnév: arilaldehid Képzés: az arilkarbonsav nevének megfelelő csonkított acilnévből az
pl.: ftáloil ftálaldehid, naftoil naftaldehid Triviális savnév esetén csonkított acilnév + aldehid pl.: benzoil +aldehid benzaldehid A gyűrűhöz közvetlenül csatlakozó aldehideket karbaldehideknek hívjuk pl.: naftalinkarbaldehid. aldehid utótaggal képezzük
A) Karbaldehidek
CHO CHO
CHO OH
OH 2-hidroxibenzaldehid 2-Hydroxybenzaldehyde
3-hidroxibenzaldehid 3-Hydroxybenzaldehyde
CH3 4-metilbenzaldehid 4-Methylbenzaldehyde
Előtag: formil Utótag :karbaldehid
Példa: CHO CHO
2
CHO
HC CH
3 OCH3 OH 4-hidroxi-3-metoxibenzaldehid vanillin
OCH3 3-fenilakrilaldehid fahéjaldehid
4-Hydroxy-3-methoxybenzaldehyde 3-Phenylprop-2-enal
B) Alifás oldalláncú aromásaldehidek CHO CHO
CH H2C
CHO
[(1-naftil)metil]-malonaldehid
H2C
(1-naftil)acetaldehid
4-metoxibenzaldehid ánizsaldehid 4-Methoxybenzaldehyde
2. Aromás ketonok
Szn.: előtag: oxo utótag: on Csn.: keton
típusnév: alkanon
C O A) az alifás oldallánc része az Okarbonilcsoport oxocsoport H3C
H3C
C
O
O
O
CH2
CH3
CH2
CH2 C
CH O2
CH3
CH3
CH2
CH O2 C
O 1-Phenylpropan-2-one 1-Phenylethan-1-one 1-fenilpropán-2-on 1-feniletan-1-on f enilaceton acetof enon 1-Phenylpropan-2-one 1-Phenylethan-1-one fenil-metil-keton benzil-metil-keton 1-fenilpropán-2-on 1-feniletan-1-on methyl-phenyl keton f enilaceton acetof enon B) Az karbonilcsoport két aromás fenil-metil-keton benzil-metil-keton methyl-phenyl keton O
Csn.
fenil-(2-naftil)-keton Naphthalen-2-yl-phenyl-methanone
gyűrűhöz benzil-etil-keton kapcsolódik O C
Csn. Szn.
CH3
1-Phenylbutan-2-one O 1-fenilbután-2-on 1-f enilbutan-2-on 1-Phenylbutan-2-one benzil-etil-keton 1-fenilbután-2-on 1-f enilbutan-2-on
Szn.
C
O
benzofenon difenil-keton difenilmetanon Diphenylmethanone
C) Aromás di-, tri- és poliketonok
D) Aromás rendszerekhez integrálódott ketonok
O C O dif enil-diketon 1,2-Diphenylethane-1,2-dione 1,2-difeniletán-1,2-dion
C
C
C
C
O
O
O C
inden-1-on
O
Inden-1-one
bisz(2-naf til)-diketon
f luorén-9-on
O
Di(2-naphthyl)ethane-1,2-dione di(2-naftil)etán-1,2-dion C
CH2
Fluoren-9-one O
O
C
C
1,2-dihidronaftalin-1-on
9 10
1,2,-Dihydronaphthalen-1-one
CH2
C O
Csn. bisz(2-naf til)-diketon Di(2-naphthyl)ethane-1,2-dione Szn. di(2-naftil)etán-1,2-dion
memo:
H2 C
1 2 CH2 1,2-Dihydronaphthalene 1,2-dihidronaftalin
antron 9,10-dihydroanthracen-9-one 9,10-dihidroantracén-9-on
XIV. Aromás karbonsavak: Az aszpirin rövid története - A fűzfakérget az ókori Ázsiában is használják (2400 éve) láz és fájdalomcsillapításra, - 1830-tól a fűzfakéreg extraktumát használják hasonló célból, - 1840 körül azonosítják a kivonat aktív komponensét a szalicint (salix [latin] fűzfa) - 1870 Nencki (Bázel) kimutatja hogy a szervezetben szalicilsavvá alakul át a szalicin (a szalicilsav is fájdalom és lázcsillapító, de égeti a nyelőcsövet, gyomrot) - 1875 Patikusok elkészítik a Na+ sóját, „működik”, de borzasztó az íze, hánytat - 1890 Félix Hofmann/Arthur Eichengrün(??) (Bayer) elkészíti az aszpirint, ami jól hat és elfogadható ízű: „a” acetilt, „spir” spirea-t (gyöngyvessző melyből szalicilsav-metilészter izolálható) - 1898 Az aszpirin klinikai kipróbálása és üzemi gyártása (Bayer) - 1990 Csak az USA-ban > 10 millió kg-t gyártanak évente
Hatásmechanizmus: az aspirin, mint acetilezőszer a ciklooxigenáz (COX) inhibitora, gátolja a szintézist)
prosztaglandin
- gyulladáscsökkentő, - a köszvény és reuma hatásos gyógyszere
Ciklooxigenáz-arahidonsav komplex
Loll, P.J., Picot, D., Garavito, R.M. (1995) Nat.Struct.Biol. 2: 637-643 Harman, C.A., Rieke, C.J., Garavito, R.M., Smith, W.L. (2004) J.Biol.Chem. 279: 42929-42935
H2N
Ser H2N
O
CH C
Ser-Ac O
O OH
H2N
CH C
OH
H2N C
CH OH HCH 2N CH2 C 2
OH
C
HCH CH C 2N OH
OH
CH3 CH2 TreoninC O
OH
C
O
O O H N HCH C 2N CCH OH OH 2
CH2
Szerin
C
SH
O
CH OH2
N
C O CiszteinSzerin NH CH2
3
O
H2N
T
Szintézis tervezet: a fenolból aszpirin
Bruckner: II/703 II/726 II/860
kőszén, petróleum
memo: gyomorban nem, bélben hidrolizál (ecetsav + szalicilsav)
Kolbe-szintézis:
/ 100 atm
memo: az aszpirin gátolja a ciklooxigenázt, amely prosztaglandin szint. része, így ennek csökkenése a fájdalomküszöböt növeli és a gyulladást csökkenti.
XIV. Aromás karbonsavak Az aromás gyűrűhöz kapcsolódó vagy annak oldalláncában a láncvégi metilcsoport hidrogénjeit cseréljük: 2 db H-t O-ra; 1 db H-t OH-ra karboxilcsoport kapcsolódása szerint: arénkarbonsav arilezett alifás karbonsav karboxilcsoportok száma szerint: egy-, két-, három- és több-bázisú sav szénhidrogén oldallánc: telített telítetlen
Előtag: karboxi Utótag :karbonsav
Nostradamus (1556)
1. Arénkarbonsavak típusnév: arénkarbonsav COOH
A. Egyértékű savak:
tartósítószer (gombák, baktériumok benzolkarbonsav szaporodását gátolja): benzoesav E210, E211, E212, E213 Benzoic acid
COOH
1
2-naf toesav 2-naphtoic acid
COOH COOH
COOH
COOH CH3
2
3 H3C
2-metilbenzoesav o-toluilsav
3-metilbenzoesav m-toluilsav
2-Methylbenzoic acid
3-Methylbenzoic acid
1 4
COOH
2-naf toesav CH3 2-naphtoic acid 4-metilbenzesav p-toluilsav
4-Methylbenzoic acid
1 1-naf toesav 1-naphtoic acid
B. Kétértékű savak:
COOH COOH
COOH HOOC
1 4
1
2
3 COOH
COOH benzol-1,2-dikarbonsav benzene-1,2-dicarboxylic acid op=231o ftálsav Phthalic acid
COOH
COOH
COOH 1,4-benzoldikarbonsav benzene-1,4-dicarboxylic acid op=425o tereftálsav COOH HOOC COOH Terephthalic acid grafit szerkezetigazoló benzol-1,3,5-trikarbonsav benzol-1,2.3-trikar oxidációja (hemimellitsav) izomer(trimezinsav) olvadáspontja? Benzene-1,3,5-tricarboxylic acid Benzene-1,2,3-tric
benzol-1,3-dikarbonsav benzene-1,3-dicarboxylic acid op=348o izof tálsav Isophthalic acid
kérdés: miért ennyire eltérő a három szerkezeti memo: intermolekuláris H-hidak
Bruckner II/1 799
COOH
C. Többértékű savak: COOH
COOH
HOOC
COOH
HOOC
COOH
COOH
HOOC
COOH
COOH
benzol-1,3,5-trikarbonsav benzol-1,2.3-trikarbonsav (trimezinsav) (hemimellitsav) Benzene-1,3,5-tricarboxylic acid Benzene-1,2,3-tricarboxylic acid
COOH benzol-1,2,3,4,5,6-hexakarbonsav (mellitsav) Benzene-1,2,3,4,5,6-hexacarboxylic acid
O
D. peroxisavak: O
O C
H
C
O perbenzoesav peroxibenzoesav perbenzoic acid
O O
H
O
H
C
diperoxi-ftálsav
O
O
rossz a benzolperoxikarbonsav mert
rossz a benzol-1,2-diperoxikarbonsav
a benzolkarbonsav név sem használható a benzoesav helyett
mert af tálsav helyett nem mondhstjuk hogy benzol-1,2-karbonsav
2. Arilezett alifás karbonsavak Előtag: karboxi típusnév: arilalkánsav
A. Telített oldalláncú:
Utótag :sav H3C
2
COOH
CH
3
CH2
COOH CH2
CH2 COOH 3-fenilpropánsav hidrof ahéjsav f enilecetsav Phenylacetic acid
3-Phenyl-propanoic acid
2-fenilpropánsav hidratropasav 2-Phenyl-propanoic acid
konstitúciós izomerek
B. Telítetlen oldalláncú: H2C
COOH C
2-fenilakrilsav (atropasav)
H
H
C
C 2-Phenylacrylic acid
C
C H
nev. gyak. H3C
5 CH
1
H2 C
3 CH
H
COOH
cisz-3-fenilpropénsav (allofahéjsav)
H2 C COOH
3-Phenylacrylic acid
transz-3-fenil-propénsav (f ahéjsav) 3-Phenylacrylic acid
CH3
sztereo izomerek HOOC CH2
3-metil-5-(1-naftil)hexánsav 3-Methyl-5-(1-naphthyl)hexanoic acid
5 1 HOOC
H2 C
3 C H2
COOH
3-(2-karboxietil)-5-(karboximetil)benzoesav 3-(2-Carboxyethyl)-5-(carboxymethyl)benzoic acid
COOH
3. Magban szubsztituált arénkarbonsavak Előtag: karboxi COOH
Utótag :karbonsav
típusnév: arilkarbonsav
COOH
COOH
COOH
COOH Cl
1
O2N
Cl
H 2N NO2
1
COOH
1
1
NH2
2-klórbenzoesav o-klórbenzoesav 2-Chlorobenzoic acid
2-aminobenzoesav 4-aminobenzoesav p-aminobenzoesav o-aminobenzoesav 2-nitrobenzoesav 1-klórnaftalin-2-karbonsav (antranilsav) o-nitrobenzoesav 1-Chloronaphthalene2-Aminobenzoic acid 4-Aminobenzoic acid 2-Nitrobenzoic acid 2-carboxylic acid
H 2N
COO
NO2 2,4,6-trinitrobenzoesav 2,4,6-Trinitrobenzoic acid
COOH
IkerionosCOOH szerkezet: COOH
NO2
protonCOOH O2N
H 2N
COOH NO2
H 3N
4
2 NH2
NH2 2-aminobenzoesav o-aminobenzoesav (antranilsav) 2-Aminobenzoic acid
4-aminobenzoesav p-aminobenzoesav 4-Aminobenzoic acid
NO2 2-aminobenzoesav o-aminobenzoesav 2,4,6-trinitrobenzoesav (antranilsav) 2,4,6-Trinitrobenzoic acid acid 2-Aminobenzoic
=7.58 Debye
4-aminobenzoesav p-aminobenzoesav 4-Aminobenzoic acid
COOH
COOH
COOH
COOH OH HO
OH 3,4,5-trihidroxibenzoesav (galluszsav)
2-hidroxibenzoesav o-hidroxibenzoesav (szalicilsav) 2-Hydroxybenzoic acid
OCH3
OH
3,4,5-Trihydroxybenzoic acid
OH 4-hidroxi-3-metoxibenzoesav (vanillinsav)
OCH3
4-Hydroxy-3-methoxybenzoic acid
4. Arilezett alifás karbonsavak szubsztituált származékai
4-metoxibenzoesav p-metoxibenzoesav (ánizssav) 4-Methoxybenzoic acid
típusnév: aralkilsav (pl. akrilsav szárm. : CH2=CHCOOH) Előtag: karboxi COOH COOH Utótag :karbonsav C
H
H
H
H
H
C
C
COOH
OCH3
C
C HOOC
OH
H
OCH3
C
OH OH
3,4-dimetoxibenzoesav (verátrumsav) 3,4-Dimethoxybenzoic acid
OH 3-(2,4-dihidroxifenil)akrilsav 3-(2-hidroxifenil)akrilsav (kávésav) transz (o-kumársav) transz 3-(2,4-Dihydroxyphenyl)acrylic acid
3-(2-Hydroxyphenyl)acrylic acid
3-(2-hidroxifenil)akrilsav (o-kumarinsav) cisz 3-(2-Hydroxyphenyl)acrylic acid
nev. gyak. O
3
C
CH2
3
COOH 2-amino-3-(4-hidroxif enil)propánsav (4-hidroxif enil)-alanin vagy tirozin C H NH2 2-Amino-3-(4-hydroxyphenyl)propanoic acid
CH2
COOH
4-oxo-4-fenilbutánsav
CH2
4-Oxo-4-phenylbutanoic acid
OH 3-benzoil-propionsav O C
O
H2C C
5
3
H C
COOH 3,5-dioxo-2-fenilvaleriánsav
H
3,5-dioxo-2-f enilpentánsav 3,5-Dioxo-2-phenylpentanoic acid
O
O
5. Aromáskarbonsavak funkcionális származékai O
O
O
O
CH3 benzoesav-anhidrid O C O H2
O
C
benzoe CH C ftálsav-anhid H2 1,3-dihidrobe
(ftálsavból hevítésre k Cbenzoesav-propionsav-an
O ftálsav-anhidrid 1,3-dihidrobenzof urán-1,3-dion
benzoesav-propionsav-anhidridO C (ftálsavból hevítésre könnyen képzõdik) Karbonsavészterek:O (o-dikarbonsav) O ftálsav-anhidrid O O CH3 C O C CH2 1,3-dihidrobenzof urán-1,3-dion dimetil-ftalát C CH3 O dimethyl phtalate O képzõdik) Bruckner II/ 1 825 C (ftálsavból hevítésre könnyen Ethyl benzoate Phthalic acid dimethyl ester etil-benzoát O O C CH3 Benzoic acid ethyl ester benzoesav-etil-észter O benzoesav-anhidrid
B.
O
C
O
O
O
O
A. Karbonsavanhidridek:
O
benzoesav-anhidrid
Csn COOCH3
O C O CH2
antracén-9-karbonsav-metil-észter Anthracene-9-carboxylic acid methyl ester
ftalid 3H-Isobenzofuran-1-one
COCl
C. Karbonsavhalogenidek: COCl COCl
OH
szalicilsav-klorid
COCl COCl
(2-Hydroxybenzoyl) chloride (2-hidroxibenzoil)-klorid OCH3
benzoil-klorid Benzoyl chloride
ftaloil-diklorid (4-Methoxy)benzoyl chloride (4-metoxi)benzoil-klorid Phthaloyl dichloride ánizssav-klorid
CH3
D. Karbonsavamidok: CONH2
C O
Phtalamic acid
NH
CONH2
CONH2
acetanilid
COOH
N-Phenylacetamide
CONH2 benzoesav-amid benzamid
tereftálsav-amid tereftálamid
ftálamidsav
Benzamide
Terephthalamide
Phthalamic acid
O C
O NH
C ftálimid
CH3
O
Isoindole-1,3-dione
NH C N-metilbenzamid N -Methylbenzamide
E. Karbonsavnitrilek: CN
CN CN
benzonitril Benzonitrile benzoesavnitril
ftalonitril Phthalonitrile ftálsav-dinitril
NC
fenil-izocianid Isocyanobenzene
memo: ez nem nitril hanem izocianid
