László Géza
A B Á T H O R I ÉS I B R Á N Y I B I R T O K O K K Ö Z Ö S B E J Á R Á S A 1573-BAN
HATÁRÁNAK
Bevezetés A X V I . század a magyar történelemnek több szempontból meghatározó korszaka. E kor eseményei nyelvünk fejlődését is döntően befolyásolták. A magyar nyelvű írásbeliség szélesebb körű elterjedése erre az időre tehető. A protestantizmus és a könyvnyomtatás az írásbeliség demokratizálódását eredményezte. A háborúk által kiváltott népmozgalmak pedig meggyorsították a nyelvi egységesülés folyamatát. Ezért a szűkebb földrajzi területünkről származó magyar nyelvű határjáró levél fonásközlése, egyaránt beletartozhat a történészek, a történeti földrajz, a nyelvtörténet és az írástörténet kutatóinak érdeklődési körébe. Emiatt igyekeztem kritikai szövegkiadás formájában tenni közzé a határjárás leírását. A fonásközlés az 1573. április 23-án kelt határjáró levél betűhív szövegét tartalmazza. Amennyire a nyomdatechnikai körülmények engedték, az eredetit minden részletében tökéletes paleográfiai hűséggel másoltam. Ezen kívül közlöm az irat hasonmását, fotókópiáját is. Ezt fontosnak tartom, mivel az egyes betűk alakjának hű visszaadása, például az o betű alatt lévő vessző, vagy az y-on felül lévő két pont közlése lehetetlen volt, illetve néhány esetben szinte eldönthetetlen, hogy egy-egy ékezetet kitegyünk, vagy elhagyjunk, mivel az iraton különböző tinta foltok, illetve egyéb szennyeződések nehezítették a szöveg pontos olvasását. A kevésbé archaikus helyesírás szerinti átírást is közzé teszem, amivel meg kívánom könnyíteni a régies írás okozta értelmezési nehézségeket. A határjárás helyét igyekeztem a rendelkezésre álló térképek alapján meghatározni, a különböző hatámeveket, földrajzilag elhelyezni. Ennek során számtalan nehézségbe ütköztem, egyrészt a magyar nyelv fejlődése miatt határneveinken bizonyos változások történtek, másrészt egyes határnevek teljesen eltűntek és az adott területet ma már új néven ismerjük. A térképek egy részén pedig azért vannak eltorzult formában közölve magyar helynevek, mert az idegen nemzetiségű térképészek, földmérők félrehallották, vagy nem tudták magyarosan leírni a határnevek mindegyikét. Ennek ellenére sikerült beazonosítanom a határjárásban szereplő több földrajzi nevet, amelyek alapján közlöm a bejárt útvonal rekonstruált térképét. 1
Ezennel megköszönöm Dr. Balogh István történész-nyugalmazott levéltárigazgató, Diczházy Istvánné a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény múzeumi ügyintézője, Henzsel Ágota történész-levéltárigazgató helyettes, Dr. Koroknay Gyula művészettörténész. Dr. Mizser Lajos nyelvész főiskolai tanár, Dr. Nagy Ferenc történész-levéltárigazgató, Nagy József Kótaj kutatója és Stomp Borbála a Szabolcs-Szatmár-Beteg Megyei Földhivatal Földmérési Osztály főelőadója önzetlen szakmai segítségét, amellyel jelentősen hozzájárultak e munka színvonalának emeléséhez.
A h a t á r j á r á s előzményei Ecsedi Báthori András és somlyói Báthori Péter 1525-ben (Tisza)Eszlár, (Tisza)Lök falvak, valamint Bas és Gyomán praediumok határában új határdombokat emeltek, amivel vajai és ibrányi Ibrányi Miklóstól erőszakkal 2000 hold földet foglaltak el. Ez ellen az tiltakozott a leleszi konventnél", amelynek eredményét nem tudjuk, de nem sok esélye lehetett az országos méltóságokat adó és anyagilag is az egyik leghatalmasabb családnak számító Báthoriakkal szemben. Ebben a korban a jog és az igazság sokszor annak az oldalán állt aki hatalmával azt jobban tudta támogatni. A Báthori és az Ibrányi család hosszas torzsalkodás és perlekedés után, 1573-ban megegyezett a vitás birtokügyeket illetően. Ezt bizonyítja egy 1573. április 23-án Ecsed várában kelt határjáró levél, amely szerint egyrészt a Báthoriak szentmihályi, illetve az Ibrányiak löki és eszlári, másrészt a Báthoriak nyíregyházi és királytelki, valamint az Ibrányiak keresztúti birtokainak közös határát bejárták, és megállapították a helyes határjeleket. A két fél kötelezte magát, hogy a leleszi konvent előtt hitelesíti a határjárást. Azonban ez az egyezség nem hozott hosszú békét a két család között, mert már 1582-ben a károsult vajai és ibrányi Ibrányi Miklós fia, vajai és ibrányi Ibrányi Ferenc, mind maga. mind mások nevében és képviseletében protestál a leleszi konvent előtt, hogy a Báthoriak az ő és testvére jogainak megsértésével, Bas, Szentpéter praediumok és Királytelek határában felforgatták az igaz mezsgyét, és új határvonalakat állítottak fel, amivel e praediumok jelentős részét maguknak elfoglalták, amelyet a Báthoriak, Melith István és Dóczi Kelemen most is birtokukban tartanak, és kéri, hogy azokat a további birtoklástól tiltsák el.
A HATARJARO LEVÉL BETŰHÍV KÖZLÉSE Ecsed, 1573. április 23. Ecsedi Báthori Miklós és az Ibrányi család közös birtokhatárainak bejárása Az Szent Mihályi, Löky, Eszláry, Nyiritházy, Keresztúty és Király Teleky Határoknak el igazytássa. Tekintetes és Mos. Bátory Miklóssal az Ibrányi Famíliának, 1573. Az mynemeo wéghezes leth az Ibrány vvrayin keozeoth, es az Nagyságos Báthory myklos wrwnk, es az theob nemes wraynk kewzeth, azZenth myhaly, Lewky. es Ezlaiy hatharok feleok es annak feoletthe Nyregyhazy, Kerezthwthy, es Kyráltheléky hatharok feleok ez wythezleo Nemes Wraym eleoth, Vékey ferencz Nylas Myhal, Uray Myklos, Vethessy Lazló, Kemechey Isthwan, Cheres gevvrgh, theghzes Anthal, es Iiyny ferencz elewth, ez képpen wagyon, Elevvzer az ézlary fewldeth, az mellyeth ennek eleotthe, az Zent myhályak, kolesth, árpath, es egieb wetementh béle wethwén, Ezlarthol el foghlalthak wolth, es az Ibrány wraym Barmókal el étthetthek wolth, az parthos wth melleth ezlár feleol, ezth éppen megh engetthek, az Ezláryaknak. Annak wthanna, az nagy leok kewzth és Zenth myhal kewzth az mynémeo hatharokath Ibrany wram eowenek newezeth wolth, thwdny Illik, Elsew az Bewdy wthnal walo hathar nap enyezeth feleol, onnan - megyén nap keletre az nagy A r a d i megheth walo dombra, kynek az teteyen wagyon masodyk hathar, onnan az kysbothos halma megeth waló hathra delreol, hol oth harmadyk hathar wagyon, onnan azon nap kelethre, az Ragozeken althal menwen, es az bews wolgyen, az kysthelek halmara holoth negyedik hathar wagyon, onnan azon nap kelethre az kyskaposra, kyth doongónek es nyerges hathnak ys hynak, melynek az theteyen, eothedyk hathar wagyon, Onnan azon nap kelethre az Borzlywk hathara, otth hathodik hathar wagyon, onnan az Bodzas zelen walo hathra, holoth hethedyk hathar wagyon, azon kylol az Bodzas homokra otth nyoltzadyk hathar wagyon, onnan fel zelre therwen, az dorogy wthon belől az domb hátakon
wagyon kylenczedyk hathar, onnan az Paithos wthra megyén az zelleo halomra delreol. Vyzontliagh az Zenthmyhalyak az mynetneo hatharokoth newezthenek ezek azok, Elsew, az keth Zomorakal kewzeth walo hathon wagyon, az mely wth levvkreol Zenth myhalra megyén az zomorak fel hathyan wagyon, Masodyk hathar az Arachyon által, az Bothos feleol, eg lapos hathon az Bothosson nap enyezeth felöl wagyon, harmadik hathar az keth Bothos kewzeth wagyon, Negyedik hathar az kysthelek halmán felzelreol az kys kapós hathon wagyon, Negyedik hathar, az nemeth wthnal wagyon, Ewtheodik hathar az hatharos hathon wagyon egy keithwély bokornál, hathodik hathar az Mathe Ispán kwthyan fel zelreol wagyon, hethedik hathar az Parthos wth felen wagyon, Nyoltzadyk hathar. Ez keth hatharoknak folyassa kewzth walo feoldek felöl Ily wegezesth thetthenek, hogy egy feleolys fogyanak negy negy keoz wydek Jámbor embereketh kyk hytheseok legyenek es kik melleth legyen egy Zolga Byi o es egy eskwth nemes emberek, es ezek el botsyásson az w i ew nagysagays keth Jámbor Zenthmyhaly Jobagyath, az Ibrany Wraymis keth lewky Jámbor Jobagyokath, kik az keoz embereknek mwthassak megh hith zerenth az felöl megh Irth hatharokath mynd egy felöl mynd mas felöl, es az nyolcz zemel az Zolga Byrowal es az Eskwthel egyethemben, Igazan Inthezzek keth fele, feleth aggyak Zenth myhályhoz, Zenth myhal feleol, az feleth aggyak Lewkhez lewk felöl, ezlar feleol el kezdwen az Elsew kathárokról mynd az wtholso hatharok kewzeygh Ennek penygh az napya légien Wisitatio maríae napya es az wthanna keowethkezendeo napok mygh el wegez, ez penighlen megh legyen thylthwan mynd az keth falu = belyekthol hogy addigh se kazallyanak az Bayos földen se zanthsanak, az Ezláry feleol megh Iith feold ky wewen, se haychyanak rola. Thowabba az nyregyhazy, es kerezthwth kyral theleké kewzth walo hatharokath így weghezthek, Elsew hathar az h y m hegye, onnan nap nywgothra menwen, az kys h y m Erdewnek az weghen walamy
Nyaras Bokrok kewzeth mas hathar wagyon, honnath nap nywgothra menwen az waskolcz kathyuyara, Onnath azon nap nywgothra megyén az keo hatharra, Onnan azon nap nywgothra az nagh kesselyewssen alol kewzel egy kys hathon delreol, egy kys hathon walo hatharra, onnan azon nap nywgothra, az Symay wthra, az hol az orozok wtha althal megyén az Symay wthon, otthys egy hathar wagyon, onnan azon orozok wthan nap nywgothra menwen az nyaras farkon, az wth feleol walo delreol eg hatharra, onnan megyén az kys Soos homokan walo hatharra, onnan az kys tholther halmara onnan egenessen az Bwdes halomra, onnan az kormos wapayara, onnan Igenessen az hármas hatharra: mely hatharokoth mykor az Zenth myhaly es lewky hatharokoth el Igazetthyak, azon emberek ez hatharokothys megh wytthyak, de ez feoldnek az Ibraynak Wrasagaban legyenek, ezek megh lewen, mynd az keth fel Conventben thartozzaiiak menny, es oth ez weghezes feleol wallasth tenny es az Inthezes zerenth leweleth egymásnak adny, es egymásnak eorok hathar leweleth Adny, Actum in Arce Echyed, in profesto divi Georgii Martyris. Anno domini millessimo, quingentessimo septuagessimo tertio. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. pecsét pecsét pecsét pecsét pecsét pecsét pecsét pecsét helye helye helye helye helye helye helye helye
Francfiscus] Vekey Nylas IVrihal Franc[iscus] Iryny Stephanus Kemechey Nicolaus Uray Georgius Cheres Ladislaus de Vethes
A HATÁRJÁRÓ LEVÉL KEVÉSBÉ ARCHAIKUS ÁTÍRÁSA: Ecsed, 1573. április 23.
Ecsedi Báthori Miklós és az Ibrányi család közös birtokhatárainak bejárása A szentmihályi , löki , eszlári . nyíregyházi, keresztúti és királytelki határoknak eligazítása Tekintetes és Méltóságos Báthory Miklóssal az Ibrányi famíliának. 1573. 4
6
7
Az minemű végzés lett az Ibrányi uraim' között, és az Nagyságos Báthory Miklós urunk, és az több nemes uraink között, a szentmihályi, löki, és eszlári határok felöl, és annak fölötte nyíregyházi, keresztúti, és knályteleki határok felől, ez vitézlő nemes uraim előtt, Vékey Ferenc, Nyilas Mihály, Uray Miklós, Vetéssy László, Kemecsey István, Cseres György, Tegzes Antal, és Irinyi Ferenc előtt, ez képpen vagyon. Először az eszlári földet, az melyet ennek előtte, a szentmihályiak, kölest, árpát, és egyéb veteményt bele vetvén. Eszlártól elfoglaltak volt, és az Ibrányi uraim barmokkal eletették volt. a Partos út " mellett Eszlár felől, ezt éppen megengedték, az eszláriaknak. Annak utánna, a Nagylök közt és Szentmihály közt az minemű határokat Ibrányi uram övének nevezett volt, tudni illik. Első az Budi útnál" való határ napenyészet felől, onnan - megyén nap keletre a nagy Aracs mögött való dombra, kinek a tetején vagyon második határ, onnan a Kisbotos-halma mögött való hátra délről, hol ott harmadik határ vagyon, onnan azon napkeletre, a Ragoszéken által menvén, és az Bas-völgyen , a Kistelek-halmára holott negyedik határ vagyon, onnan azon napkeletre a Kiskaposra. kit Döngőnek és Nyerges-hátnak is hívnak, melynek a tetején ötödik határ vagyon. Onnan azon napkeletre az Borzlyuk-hátára, ott hatodik határ vagyon, onnan a B o d z á s szélén való hátra, holott hetedik határ vagyon, azon kívül 1
12
13
14
15
16
17
18
19
a B o d z á s - h o m o k r a ott nyolcadik határ vagyon, onnan fel szélre térvén, a Dorogi ú t o n belül a dombhátakon vagyon kilencedik határ, onnan a Partos ú t r a " megyén a Szellő-halomra ^ délről. 20
21
2
8
Viszont a szentmihályiak az minemű határokat neveztenek ezek azok. Első, a két Szotnoi o k k a l között való háton vagyon, amely út Lökről Szentmihályra megyén a Szomorok fel hatján vagyon. Második határ az Aracson" által, a Botos" felől, egy lapos háton a Botoson napenyészet felől vagyon, harmadik határ a két Botos között vagyon. Negyedik h a t á r a Kistelek-halmán fel szélről a Kiskapos-háton~ vagyon. Negyedik ' határ, a Német útnál ° vagyon. Ötödik határ a határos háton vagyon egy körtvély bokornál, hatodik határ a Máté Ispán kútján fel szélről vagyon, hetedik határ a Paitos úV félen vagyon, nyolcadik határ. E két határoknak folyása közt való földek felől ily végzést tettek, hogy egy felől is fogjanak négy-négy köz vidék jámbor embereket kik hitesök legyenek és kik mellett legyen egy szolgabíró és egy esküdt nemes emberek, és ezekkel bocsásson az úr ő nagysága ' is két j á m b o r szentmihályi jobbágyát, az Ibrányi uraim is két löki jámbor jobbágyokat, kik a közembereknek mutassák meg hit szerint a felől megírt határokat mind egyfelől mind másfelől, és a nyolc személy a szolgabíróval és az esküdtel egyetemben. Igazán intézzék két felé, felét adják -4
6
27
s
2
2
3
Szentmihályhoz, Szentmihály felől, a felét adják Lökhöz Lök felől, Eszlár felől elkezdvén az Első határokról mind az utolsó határok közéig. Ennek pedig a napja legyen Wisitatio Mariae napja és az utánna következendő napok míg el végez ez pediglen meglegyen tiltva mind a két falu beliektől hogy addig se kaszáljanak a bajos földön se szántsanak, az Eszlár felől megírt föld k i vévén, se hajtsanak róla. Továbbá a nyíregyházi, és Keresztút Királyteleke közt való határokat így végezték. Első határ a H í m - h e g y e , onnan napnyugatra menvén, a kis H í m - e r d ő n e k a végén valami nyárfás bokrok között m á s határ vagyon, honnét napnyugatra menvén a Vaskolcz-kátyujára . 3>
36
37
38
Onnét azon napnyugatra megyén a Kő-határra. Onnan azon napnyugatra az Nagy Keselyűsön alul közel egy kis háton délről, egy kis háton való határra, onnan azon napnyugatra, a Simái útra, az hol az országútja által megyén a Simái úton, ott is egy határ vagyon, onnan azon országútján napnyugatra menvén a nyárfás farkon az út felől való délről egy határra, onnan megyén a kis Sós homokon való határra, onnan a kis Tölcsér-halmára onnan egyenesen a Büdös-halomra, onnan a Kormosvápájára, "*' onnan egyenesen a hármas határra: mely határokat mikor a szentmihályi és löki határokat el igazítják, azon emberek e határokat is meg újítják, de e földnek az Ibraynak uraságában legyenek, ezek meg lévén, mind a két fél Conventben tartozzanak menni, és ott e végzés felől vallást tenni és az intézés szerint levelet egymásnak adni, és egymásnak örök határlevelet adni. Actum in Arce Echyed, in profesto divi Georgii Maityris, Anno domini millessimo, quingentessimo septuagessimo tertio. 40
41
42
43
44
4
46
47
8
1 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. pecsét pecsét pecsét pecsét pecsét pecsét pecsét pecsét helye helye helye helye helye helye helye helye
Vékey Ferenc Nyilas Mihály Irinyi Ferenc Kemecsey István Uray Miklós Cseres György Vetéssy László
A Báthori család címere
Az Ibrányi család címere
\
A z 1573. évi határjárás útvonalának Eszlár, Lök és Szentmihály közötti szakasza (Tervezte: László Géza, rajzolta: Benke Zsolt)
Az 1573. évi határjárás útvonalának Királytelek, Nyíregyháza és Keresztút közötti szakasza (Tewezte: László Géza, rajzolta: Benke Zsolt)
í
Nyíregyházat
A B A T H O R I ES A Z I B R A N Y I C S A L A D O K B I R T O K L A S T Ö R T E N E T E A HATÁRJÁRÁSBAN SZEREPLŐ TELEPÜLÉSEKEN V B á t h o r i család K i r á l y t e l k e n , N y í r e g y h á z á n és S z e n t m i h á l y o n Királytelek, Nyírtelek Királytelek és környéke Nyírtelek néven Nyíregyháza határából vált ki 1952-ben. A Báthoriak a település történetében 1353-ban tűnnek fel, amikor a Gutkeled nembeli Báthori Berecket és fiait Királytelek birtoklásában I . Lajos király megerősítette. Ettől kezdve a Báthori család birtoka volt. A z 1567. évben már Nyíregyházától keletre volt a török hódoltság határa. így török uralom alá esett Királytelek területe is. Királytelek birtokosai 1572-ben: ecsedi Báthori Miklós 8 portával, somlyói Báthori Elek 2 portával és somlyói Báthori Imre özvegye 1 portával. A falunak tehát 1572-ben 11 jobbágyháztaitása volt, amelyből 73 %-ot tesz k i az ecsedi Báthori Miklós 8 jobbágytelke. 0
Nyíregyháza Nyíregyháza a Gutkeled nemzetség ősi birtoka volt. Egy oklevél szerint a nemzetség azt tartotta, hogy m é g Szent István adományozta ősüknek. A Gutkeled nemzetség három ágának osztozkodásakor, 1347-ben Nyíregyháza a nemzetségből kiszakadt Bereck-ágnak, a Báthori családnak jutott. A X V I . sz. folyamán az ecsedi vár tartozéka, azaz az ecsedi uradalom része. Nyíregyháza birtokosai 1572-ben: ecsedi Báthori Miklós 21 portával, somlyói Báthori Elek 6 portával, somlyói Báthori Imre özvegye 7 portával és somlyói Báthori János 2 portával. A településnek tehát 1572-ben 36 jobbágyportája volt, amelyből 58 %-ot tesz ki az ecsedi Báthori Miklós 21 jobbágytelke. 51
Szentmihály, Tiszavasvári Szentmihály 1908-ban felvette a Büdszentmihály nevet, majd 1941-ben egyesült Tiszabüddel és 1952-től Tiszavasvári néven szerepel. Szentmihályt 1476 táján ecsedi Báthori András létesítette, úgy hogy a Bűd település határából kiszakított földterületre jobbágyokat telepített. Ezután a Báthoriak egészen a család kihaltáig birtokosok voltak a községben. A z 1567. évben már Nyíregyházától keletre volt a török hódoltság határa. így török uralom alá esett Szentmihály területe is. Szentmihály birtokosai 1572-ben: ecsedi Báthori Miklós 22 portával, somlyói Báthori Elek 4 portával, somlyói Báthori Imre özvegye 4 portával,
somlyói Báthori János 2 portával és Tegzes Antal 1 portával. A falunak tehát 1572-ben 33 jobbágyháztartása volt. amelyből 67 %-ot tesz ki az ecsedi Báthori Miklós 22 jobbágytelke. "
Az Ibrányi család Eszláron, Keresztúton és Lökön
Eszlár, Tiszaeszlár Eszlár 1908-ban felvette a Tiszaeszlár nevet. Az Ibrányiak a X V I . századtól szerepelnek a település birtokosai között. Eszlár birtokosai 1572-ben: Ibrányi János özvegye 4 portával, Ibrányi Bálint 3 portával, Ibrányi Ferenc 3 portával, Szent Jánossy Lajos 2 portával, Kállay Lökös János I portával és Kállay Ferenc fizető jobbágyporta nélkül. A falunak tehát 1572-ben 13 jobbágyháztartása volt, amelyből 77 %-ot tesz ki az Ibrányiak 10 j o b b á g y t e l k e . v
K e r e s z t ú t , Kótaj A X V I I I . sz. második feléig Keresztút, később Kótaj néven szerepel. Az Ibrányiak 1406-ban kaptak részbirtokot a településen. Ettől kezdve a család birtokosként szerepel a településen. Az 1567. évben m á r Nyíregyházától keletre volt a török hódoltság határa. így török uralom alá esett Keresztút területe is. Keresztút birtokosai 1572-ben: Ibrányi János özvegye 6 portával, Ibrányi Bálint 6 portával és Ibrányi Ferenc 6 portával. A falunak tehát 1572-ben 18 jobbágyháztartása volt, amely 100 %-ban az Ibrányiak kezében volt. 4
Lök, Tiszalök Az Ibrányi család, mint birtokos a település történetében 1414-ben tűnik fel. Ibrányi Miklós és fia részbirtokkal rendelkezett itt. A z 1567. évben m á r Nyíregyházától keletre volt a török hódoltság határa. így török uralom alá esett L ö k területe is. Birtokosai 1572-ben: Ibrányi Bálint 5 portával, Ibrányi Ferenc 5 portával. Ibrányi János özvegye 5 portával, Szent Jánossy Lajos 3 portával, Kállay Ferenc 2 portával és Kállay Lökös János 1 portával. A falunak tehát 1572-ben 21 jobbágyháztartása volt, amelyből 71 %-ot tesz ki az Ibrányiak 15 jobbágytelke.'"
Áz ecsedi Báthori család leszármazása
6
András (1436-1496) koronaőr Bélteki Drágfi Julianna
r
Györg>' (1490-1534+) főlovászmester Buzlay Kata
Bonaventura (1523-1566+) országbíró 1. Thurzó Anna 2. Mindszenti Kata
T
András (1490-1534+) tárnokmester Rozgonyi Kata
Erzsébet Telegdy János
Miklós (1520-1584+) országbíró
Borbála (Magdolna) Perényi Imre nádor (1498-1519)
István (1490-1530+) nádor Mazoviai Zsófia
György (1549-1570) főispán somlyói Báthori Anna
A somlyói Báthori család leszármazása
János (1445-1499) Szokoli Borbála ~1: Péter (1500-1525)
György (1498)
László (1543-1549)
János (1549-1555)
Elek (1563-1588) kusali Jakchy Anna Péter (1574-1582) Gáspár (1563)
Borbála (1572) Irinyi Ferenc (1549-1573)
Péter (1601)
Magdolna Tunyoghy Imre (1549)
Kata Lónyay István
János (1549-1588)
Imre (1543-1555) Bessenyey Krisztina (1563-1572)
Anna dulepszkai Horváth Boldizsár
Zsófia Tegzes Antal (1549-1577) alispán
A vajai és ibrányi Ibrányi család leszármazása'" László (1484) I . Miklós (1511-1562) Szamosújlaki Potentiana
I . Ferenc (1563-1589) alországbíró . Chapy Anna . Lónyay Krisztina r ~ Miklós (1586-1588)
Pál
Bálint (1570-1572) alispán Proxit Sára (1574)
Zsófia (1590) Chernél Pál
Anna (1590) Bornemisza vagy Vincze László
János (1564-1570) Rákóczy Anna (1572-1574)
Katalin Tatay István
A HATÁRJÁRÁSBAN ÉRINTETT SZEMÉLYEK (A nevek utáni évszámok általában a személyek iratokban való előfordulási idejét jelzik.)
B á t h o r i A n d r á s , ecsedi (1490-1534+) Vajai és ibrányi Ibrányi Miklóstól 1525-ben Eszlár, Bas, Gyomán és L ö k határában 2000 hold földet foglalt somlyói Báthori Péterrel, amelyet királytelki és nyíregyházi birtokaikhoz csatoltak. Előbb Szapolyai híve volt, de m á r 1527-ben I . Ferdinánd pártjára állt. Magas tisztségeket töltött be. Tárnokmester (1527-1534). macsói bán (1519-1520), Szabolcs (1493-1501) és Szatmár (1499-1528) vármegyék főispánja. Testvérével, ecsedi Báthori István nádorral részt vett a mohácsi csatában, ahonnan mindketten megmenekültek. A X V I . sz. elején Nyíregyháza egyik legnagyobb birtokosa. A nádor, az országbíró és a horvát-szlavón bán után az ország negyedik zászlósura. ecsedi Báthori András [koronaőr (1470-1495), Szabolcs (1470) és Szatmár (1470) vármegyék főispánja, az ecsedi vár építtetője] és bélteki Drágfi Julianna fia. Testvérei: István [nádor (1519-1530), második koronaőr (1527-1530), Szabolcs (1502-1525) és Somogy (1516-1530) vármegyék főispánja], György [főlovászmester (1505-1534) és Somogy vármegye főispánja (1512-1534)], Borbála [(vagy Magdolna) Percnyi Imre nádor (1504-1519) házastársa] és Erzsébet [Telegdy János hitvese]. Felesége Rozgonyi Katalin, akitől gyermekei: Bonevantura [(András) országbíró (1554-1566), tárnokmester (1544-1554), főkapitány és erdélyi vajda (1552-1553), Liptó (1554-1566), Somogy (1532-1566), Szabolcs (1551-1556), Szatmár (1548-1563) vármegyék főispánja, akinek a királyi Magyarország és a Partium területén a X V I . század közepén a király és a váradi püspök után a harmadik legtöbb (2604) jobbágyportája volt], György [Somogy (1569-1570), Szabolcs (1556-1563), Szatmár (1569), KözépSzolnok (1555-1556) és Kraszna (1555-1556) vármegyék főispánja, akinek a királyi Magyarország és a Partium területén a X V I . sz. közepén 442 jobbágyportája volt] és Miklós [országbíró (1568-1584), Szatmár vármegye főispánja (1563-1568)]. 59
B á t h o r i Elek, somlyói (1563-1588) A határjárásban érintett településeken részbirtokos. Szabolcs vármegyében 1572-ben 21 jobb ágy tel ékkel rendelkezett. Ebből a határjárásban szereplő falvak közül Királytelken 2, Nyíregyházán 6 és Szentmihályon 4 portát bírt. Ibrányi Ferenctől 1563-ban jobbágyok menekültek somlyói Báthori Imréné,
somlyói Báthori Gáspár és somlyói Báthori Elek nyíregyházi birtokára. Uray Miklós panaszt emelt ellene 1579-ben, mert nyíregyházi birtokán az ö szökött jobbágya tartózkodott. Somlyói Báthori Péter fia. Felesége kusali Jakchy Anna. akitől gyermekei: Gáspár. Péter és Kata. Lónyay István hitvese. 60
Báthori Imre, somlyói (1543-1555). özvegye Bessenyey Krisztina (1*5631572) A határjárásban érintett településeken solyói Báthori Imre özvegye részbirtokos. A királyi Magyarországon és a Paitium területén 1549-ben somlyói Báthori Imrének 167 jobbágytelke volt. Az 1572-es rovásadóösszeírásban már az özvegye szerepel. Ekkor Szabolcs vármegyében 19 jobbágytelekkel rendelkezett. Ebből a határjárásban szereplő falvak közül Királytelken 1. Nyíregyházán 7 és Szentmihályon 4 portát bírt. lbrányi Ferenctől 1563-ban jobbágyok menekültek somlyói Báthori Imréné. somlyói Báthori Gáspár és somlyói Báthori Elek nyíregyházi birtokára. Somlyói Báthori János és Szokoli Borbála fia. Testvérei: György, László. János és Péter. Felesége Bessenyey Krisztina, akitől gyermekei: Péter és Anna (Borbála), dulepszkai Horváth Boldizsár hitvese. 61
Báthori János, somlyói (1549-1588) A határjárásban érintett településeken részbiitokos. A királyi Magyarországon és a Partium területén 1549-ben 26 adózó portája volt. Szabolcs vármegyében 1572-ben 4 jobbágytelekkel rendelkezett. Ezek mindegyike a határjárásban szereplő falvakban található: Nyíregyházán 2 és Szentmihályon 2. Leánynegyed kiadása ügyében pereli sógora, Tegzes Antal 1549-ben. Somlyói Báthori László fia. Testvérei: Borbála. Magdolna és Zsófia. Gyermeke Ferenc, kinek felesége Strausz Zsuzsanna. 62
Báthori Miklós, ecsedi (1520 körül - 1584. dec. 17+) A határjárásban érintett településeken részbirtokos. Szabolcs vármegyében 1572-ben 206 jobbágytelekkel rendelkezett. Ebből a határjárásban szereplő falvak közül Királytelken 8, Nyíregyházán 21 és Szentmihályon 22 portát bírt. Ecsedi Báthori Miklóshoz Nyíregyházára 1567-ben, 1570-ben, 1573-ban és 1575-ben jobbágyok szöktek, amiért többen beperelték. Itáliában tanult. Általában Ecsed várában élt. Előbb János király, majd Ferdinánd híve. Országbíró (1568-1584), Somogy (1567-1584). Szabolcs
(1563-1584) és Szatmár (1563-1568) vármegyék főispánja. Becsénél 1551ben részt vett a török elleni harcokban. Ott volt Miksa koronázásán Pozsonyban 1563-ban. Jelen volt az 1569-es pozsonyi országgyűlésen. 1570ben ő verte le a Karácsony György-féle jobbágyfelkelést. Részt vett Pozsonyban az 1572-es diétán és Rudolf koronázásán. Halálát megbokrosodott lovai okozták, amikor kocsiját felbontották. Ecsedi Báthori András [Szabolcs (1493-1501) és Szatmár (1499-1528) vármegyék főispánja, macsói bán (1519-1520), majd tárnokmester (15271534), az ország negyedik zászlósura] és Rozgonyi Kata fia. Testvérei: Bonaventura (András) [országbíró (1554-1566), tárnokmester (1544-1554), erdélyi vajda (1552-1553), Liptó (1554-1566). Somogy (15321566), Szabolcs (1551-1556) és Szatmár (1548-1563) vármegyék főispánja] es György [Somogy (1569-1570), Szabolcs (1556-1563) és Szatmár (1569) vármegyék főispánja]. 63
Báthori Péter, somlyói (1500-1525) Vajai és ibrányi Ibrányi Miklóstól 1525-ben Eszlár, Bas, Gyomán és L ö k határában 2000 hold földet foglalt ecsedi Báthori Andrással, amelyet királytelki és nyíregyházi birtokaikhoz csatoltak. Somlyói Báthori János és Szokoli Borbála fia. Testvérei: György, László, János és Imre. Gyermeke Elek, kinek felesége kusali Jakchy Anna. 64
Cseres György, pazonyi (1543-1582) A határjárásban tanúként szerepel. A királyi Magyarországon és a Partium területén 1549-ben 7 jobbágytelke volt. A Szatmár vármegyei Bagda pusztán és Kismadán Megyery Miklóssal együtt 1571-ben részbirtokot nyert. Szatmár vármegyében 1572-ben Madán 6 jobbágytelekkel rendelkezett. Cseres György és Allan Sebestyén felperesek 1573-ban pereskednek Nyilas Gáspár és felesége, mint alperesek ellen, három lovaskatona beállításáról, akik ecsedi Báthori Miklós birtokára, Nyíregyházára szöktek. Szabolcs vármegye szolgabírója 1549-ben és alispánja 1571 -ben. Felesége Kemecsey István lánya, Kata. Sógorai Kemecsey István és László. " 6
Ibrányi Bálint, vajai és ibrányi (1570-1572), özvegye, Proxit Sára (1574) A határjárásban érintett településeken nem tudjuk, hogy ő vagy özvegye részbirtokos. Szabolcs vánnegyében 1572-ben Ibrányi Bálint 14 jobbágytelekkel rendelkezett. Ebből a határjárásban szereplő falvak közül Eszláron 3,
Keresztúton 6, és Lökön 5 portát bírt. A z 1574-es rovásadó-összeírásban már az özvegye szerepel. Szabolcs vármegye alispánja 1570-ben. Ibrányi Miklós és Szamosújlaki Potentiana fia. Testvérei I . Ferenc és János. Felesége Proxit Sára, kitől gyermekei Ferenc (1580-1586), Pál (1588) és László. 66
I b r á n y i Ferenc, vajai és i b r á n y i , I . (1563-1589) A határjárásban érintett településeken részbiitokos. A z 1525-ben károsult Ibrányi Miklós fia. Kismadán, Pókateleken és Tőkéspusztán 1564-ben királyi adománnyal részbirtokot kapott. Szabolcs vármegyében 1572-ben 29,5 jobbágytelekkel rendelkezett. Ebből a határjárásban szereplő falvak közül Eszláron 3, Keresztúton, 6 és Lökön 5 portát bírt. Ibrányi Ferenctől 1563-ban jobbágyok szöktek somlyói Báthori Imréné, somlyói Báthori Gáspár és somlyói Báthori Elek nyíregyházi birtokára. Alországbíró (1572) és híres törvénytudó I . Miksa és I . Rudolf királyok alatt. A somlyói Báthori István és Békés Gáspár között Fogaras vára és földje bütoklása ügyében folyt per kivizsgálásául 1572-ben I . Miksa őt küldte Erdélybe. A pozsonyi diéta 1582-ben őt is kirendelte a Szepességre, az ország határainak a megvizsgálása miatt. Ibrányi Miklós [Szabolcs vármegye alispánja (1549)] és Szamosújlaki Potentiana fia. Testvérei. Bálint [alispán (1570)], János és Pál. Első felesége Chapy Anna, második pedig Lónyay Krisztina. Gyermekei: Miklós, Zsófia [Chernél Pál hitvese], Anna [Bornemisza vagy Vincze László felesége] és Kata [Tatay István házastársa]. 67
I b r á n y i J á n o s , vajai és i b r á n y i (1564-1570), özvegye, R á k ó c z y Anna (1572-1574) A határjárásban érintett településeken Ibrányi János özvegye részbirtokos. Szabolcs vármegyében 1572-ben Rákóczi Anna 25 jobbágytelekkel rendelkezett. Ebből a határjárásban szereplő falvak közül Eszláron 4, Keresztúton 6 és Lökön 5 portát bírt. Ibrányi János és Rákóczi Anna utódaiban maradt fenn a szabolcsi ág. Ibrányi Miklós és Szamosújlaki Potentiana fia. Testvérei I . Ferenc és Bálint. Felesége Rákóczy Anna, kitől gyeimeke I I . Ferenc (1582-1605) alországbíró. 68
Ibrányi Miklós, vajai és ibrányi (1511-1562) Ecsedi Báthori András és somlyói Báthorí Péter tőle foglalta el 1525-ben Eszlár, Bas, Gyomán és L ö k határában azt a 2000 hold földet, amelyet királytelki és nyíregyházi birtokaikhoz csatoltak. Szabolcs vármegyében Ibrányi Miklósnak az 1543-as összeírás szerint 60 adózó portával, az 1549-es összeírás szerint 122 portája volt, a királyi Magyarország és a Partium területén pedig összesen ugyanebben az évben 138 jobbágyportával rendelkezett. Részt vett Szapolyainak 1526. okt. 24-én Tokajban tartott gyűlésén. Szabolcs vármegye alispánja 1549-ben. Ibrányi Lászlónak, a szabolcsi ág megalapítójának fia. Testvére István (1526). Felesége Szamosújlaki Potentiana, akitől gyermekei: Ferenc, Bálint [alispán (1570)], János, Pál (1574), Katalin [Vitézi Ferenc házastársa], Erzsébet [Nagy Benedek felesége] és Borbála [Pávai János hitvese]. 69
Irinyi Ferenc, irinyi (1549-1573) A közölt fonásban tanúként szerepel. A határjárásban érintett nyíregyházi és szentmihályi birtokosnak, somlyói Báthori Jánosnak sógora, felesége somlyói Báthori Borbála révén. A 2000 hold foglalásában 1525-ben részt vevő somlyói Báthori Péter testvérének, Lászlónak a veje. A királyi Magyarországon és a Partium területén 1549-ben összesen 5 jobbágyportája volt. Szatmár vármegyében 1572-ben Irinyben, Mátészalkán, Porteleken. Szinérváralján és Udvarin összesen 5 jobbágytelekkel rendelkezett. 70
Kemecsey István (1572-1575) A határjárásban tanúként szerepel. Szatmár vármegyében 1572-ben Homokon 1 jobb ágy telekkel rendelkezett. Szabolcs vármegye alispánja 1572ben, 1573-ban és 1575-ben. Kemecsey Litteratus István (1543-1570) és Kemecsey Erzsébet fia. Testvérei: Katalin [pazonyi Cseres György Szabolcs vármegye alispánjának (1571), illetve a határjárás egyik tanújának hitvese] és László [Szabolcs vármegye alispánja (1603)]. 71
Nyilas Mihály (1573) A határjárásban tanúként szerepel.
72
Tegzes Antal, anarcsi (1543-1577) A közölt forrásban tanúként szerepel. A határjárásban érintett nyíregyházi és szentmihályi birtokosnak, somlyói Báthori Jánosnak sógora, felesége,
somlyói Báthori Zsófia révén. A 2000 hold foglalásában 1525-ben részt vevő somlyói Báthori Péter testvérének, Lászlónak a veje. Leánynegyed kiadása ügyében perel sógora, somlyói Báthori János ellen 1549-ben. A királyi Magyarországon és a Partium területén összesen 4 jobbágyportája volt. A z 1572-es összeírás szerint a Szatmár vármegyei Homokon 2, a Szabolcs vármegyei Kékesén, Berencsen, Mogyoróson és Szentmihályon összesen 4 jobbágytelekkel rendelkezett. Ebből a határjárásban szereplő falvak közül Szentmihályon 1 portát bírt. Több ízben is alispán (1552, 1563-1564, 1570) Szabolcs vármegyében. Első felesége somlyói Báthori Zsófia, akitől egy fia született, és leányai közül Borbála. Dersy István hitvese, második felesége Ibrányi Bálint özvegye, Proxit Sara.
Uray Miklós, urai (1549-1601) A határjárásban tanúként szerepel. A királyi Magyarországon és területén 1549-ben összesen 1 adózó jobbágyportája volt. vármegyében 1572-ben Kiszsadányban 1. Piskárkoson 2 és jobbágytelekkel rendelkezett. Erdődön 1578-ban részbirtokos volt. panaszt emelt somlyói Báthori Elek ellen, akinél szökött tartózkodtak. Szatmár vármegye alispánja 1573-ban és főszolgabírója 1575-ben.
a Partium Szatmár Simán 1 1579-ben jobbágyai 1589-ben,
74
Vékey Ferenc, vékei (1549-1578) A hatáijárasban tanúként szerepel. Szabolcs vármegyében 1572-ben Bájon. Berkeszen és Komoron összesen 8,5 jobbágytelekkel rendelkezett. Kántoijánosiban lévő részbirtokát 1560-ban Telekessy Imrének ajándékozta. Vékey János, Zemplén vármegye szolgabírájának fia. Gyermeke János.
Vetéssy László, vetési és m e z ő t e r e m i (1567-1603) A határjárásban tanúként szerepel. Szatmár vármegyében 1572-ben Gyülvészen 2, Urán 2, Vadán 1 és Vetésen 7 jobbágytelekkel rendelkezett. Vetéssy János, Márton, Péter és László 1572-ben királyi adományt nyertek Bobáld, Embel, Vada, Mezőterem, Kaplony, Vetés és Gyülvész településeken. Szatmár várra egye alispánja 1573-ban, 1589-ben és 1597-ben. 76
J EG Y Z ET 1. Határjárás = A határjárás valamely település, vagy földbirtok határának ellenőrzés, vagy a határjelek kitűzése végett való hivatalos megtekintése. A birtokok közös határának megállapítása határjárás útján történt, amit gyakran hosszas perlekedések előztek meg. A hatátjáró levél lelőhelye. Magyar Országos Levéltár, Budapest, P. szekció, 317. Ibrányi család levéltára, 1. csomó. Fasc. V I I I . No. 25. 1573. 2. Leleszi Konvent = Magánszemélyek jogi ügyeiben is eljáró hiteles hely. 3. Henzsel, 27. p.; Ibrányi-Soltész, 107-108. p.; Lukács, 78. p.; Nagy F. 127. P 4. Szentmihály később Büdszentmihály, amely 1941-ben és 1950-ben egye sült Tiszabüddel, és 1952-ben a már egyesült település felvette a Tiszavasvári nevet. 5. Lök ma Tiszaeszlár. 6. Eszlár ma Tiszaeszlár. 7. Keresztút a mai Kótajjal azonos. 8. Királytelek jogutódja a mai Nyírtelek, amely 1952-ben vált ki Nyíregy háza határából 9. Ibrányi uraim = A határjárásban érdekelt Ibrányi családtagok, akik nevére Eszlár, Kótaj és L ö k 1572-es összeírásából következtethetünk. Ezek: Ibrányi Bálint vagy az özvegye, Ibrányi Ferenc és Ibrányi János özvegye. 10. Partos út = Ma Tiszalök határában található. A 3. katonai felmérésen 1884-ben "Portosút dűlő" alakban (Sect. 4767/3.), az M=l:10000-es topográfiai térképen 1971-ben pedig "Partos út-dűlő" néven (310-222. szelv.) szerepel. 11. B u d i út = A Tiszalök és Tiszabűd közötti ú t 12. Aracs = Ma Tiszalök határában található. A z M=l:10000-es topográfiai térképen 1971-ben "Aracs-háti-dűlő" (310-212. szelv.) illetve "Arács" alakban (310-221. szelv.) szerepel. 13. Kisbotos-halma = A rendelkezésemre álló térképeken nem szerepel, csak Botos nevű halom. A 3. katonai felmérésen 1884-ben "Botos halom" alakban (Sect. 4867/1.), az M = l : 10000-es topográfiai térképen 1971-ben szintén "Botos halom" néven (3 10-221. szelv.) szerepel. 14. Ragoszék = A rendelkezésemre álló térképeken nem szerepel. 15. Bas-völgy = A rendelkezésemre álló térképeken nem szerepel. Valószí nűleg a Bashalom és Tiszaeszlár között 1784-ben "Bas" alakban (Col. X X I V . Sect. 14.) és 1971-ben pedig "Bazs" néven (M=l:25000-es topográfiai térképen 89-32. szelv.) előforduló mocsaras lapállyal déli hányban összeköttetésben lévő völgy. 16. Kistelek-halma = A rendelkezésemre álló térképeken nem szerepel.
17. Kiskapos, Döngő, Nyerges-hát = Ma Tiszalök határában található. Az M=l:10000-es topográfiai térképen 1971-ben egy "Dörgő" névalak (310-222. szelv.) szerepel, amely valószínűleg megegyezik a határjárásban említett Döngővel. 18. Borzlyuk-hát = A rendelkezésemre álló térképeken nem szerepel. 19. Bodzás = A rendelkezésemre álló térképeken nem szerepel. 20. Bodzás-homok = A rendelkezésemre álló térképeken nem szerepel. 21. Dorogi út = Bashalomtól Hajdúdorogra vezető út. 22. Paitos út = Lásd a 10. jegyzetet. 23. Szellő-halom = Ma Tiszaeszlár határában található. A z M=l:10000-es topográfiai térképen 1971-ben egy "Szellő-halom" alakban (311-111. szelv.) szerepel 24. Szomor = Ma Tiszalök határában található. Az M=l:10000-es topográfiai térképen 1971-ben egy "Szömör-Akol-dülő" alakban (210434. szelv.) szerepel 25. Aracs = Lásd a 12. jegyzetet. 26. Botos = Ma Tiszalök határában található. A 3. katonai felmérésen 1884ben "Botos halom" alakban (Sect. 4867/1.), az M=l:10000-es topográfiai térképen 1971-ben szintén "Botos halom" néven (310-221. szelv.) szerepel. 27. Kistelek-halma = A rendelkezésemre álló térképeken nem szerepel. 28. Kiskapos-hát = Lásd a 17. jegyzetet. 29. Negyedik = A határjáró levél írója tévedésből két határjelet is negyedikként jelölt. 30. Német út = Valószínű, hogy a Nyíregyháza és Tiszalök közötti út. 31. Máté Ispán kútja = A rendelkezésemre álló térképeken nem szerepel. 32. Paitos út = Lásd a 10. jegyzetet. 33. ő nagysága = Ecsedi Báthori Miklós 34. Ibrányi uraim = Lásd a 9. jegyzetet. 35. Wisitatio mariae napja = július 2. 36. Hím hegye = Ma Nyíregyháza határában található. Egy 1780-as térképen "Him hegy" alakban ( S Z S Z B M Ö L X V . 1. T. 102.), az 1792-es határjárásban (Nagy E. 60. p.) és a 3. katonai felmérésen 1884-ben "Himhegy" néven (Sect. 4767/4.), az M=l:25000-es topográfiai térképen 1960-ban pedig szintén "Himhegy"-ként (89-41. szelv.) szerepel. 37. kis Hím-erdő = Ma Nyíregyháza határában található. Egy nyíregyházi erdőtérképen 1819-ben " H i m " alakban ( S Z S Z B M Ö L X V . 1. T. 234.) szerepel. 38. Vaskolcz-kátyúja = A rendelkezésemre álló térképeken nem szerepel. 39. Kő-határ = A rendelkezésemre álló térképeken nem szerepel. 40. Nagy Keselyűs = Ma Nyíregyháza határában található. Egy 1780-as tér képen "Nagy Keselyűs hegy" alakban ( S Z S Z B M Ö L X V . 1. T. 102.), az
41. 42. 43. 44. 45.
46. 47. 48. 49.
50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.
1. katonai felmérésen 1784-ben "Nagy Keselyes" néven ( Col. X X V . Sect. 13), az 1792-es határjárásban pedig "Nagykeselyős hegy "-ként (Nagy E. 60. p.) szerepel. Simái út = Keresztútról Simára vezető út. kis Sós-homok = A rendelkezésemre álló térképeken nem szerepel. kis Tölcsér-halma = A rendelkezésemre álló térképeken nem szerepel. Büdös-halom = A rendelkezésemre álló térképeken nem szerepel. Kormos vápa = A rendelkezésemre álló térképeken nem szerepel. Vápa = 1. (Földr.) Gödrös, teknő alakú bemélyedés a talajban. 2. (táj) Völgy, illetve két hegy közti nyereg. 3. (táj) Mocsaras hely. hármas határ = A rendelkezésemre álló térképeken nem szerepel. Való színűleg Keresztút, Királytelek és Buj határának talkozási pontja. Ibraynak = A határjáró levélben tévedésből "Ibraynak" alak szerepel az Ibi ányiak helyett. Convent = Lásd a 2. jegyzetet. Actum in Arce Echyed, in profesto divi Georgii Martyris. Anno domini millessimo, quingentessimo septuagessimo teitio = Kelt Ecsed varában. Szent György ünnepe előtti napon az Ur 1573. évében. (1573. április 23.) Balogh, 1987/3. 223. p.; Mező, 1987. 38. p.; M O L F. 1650. tekercs Balogh, 1987/2. 167-168. p.; M O L F. 1650. tekercs Balogh, 1987/6. 374-375. p.; Helytörténet 1., 44-47. p.; Mező. 1987. 38. p.; M O L F. 1650. tekercs; S Z S Z B M Ö L D L . 70. Balogh, 1987/4. 358. p.; M O L F. 1650. tekercs Balogh, 1987/1. 29. p.; Mező, 1987. 38. p.; M O L F. 1650. tekercs Balogh, 1987/5. 366. p.; ZSO. 4. köt. 2094. reg.; Mező, 1987. 38. p.; M O L F. 1650. tekercs A családfán szereplő személyek után zárójelben lévő évszámok, általá ban az illető személy nevének az iratokban való előfordulási idejét jelzik. A határjárás kapcsán érintett személyek nevét vastagon szedtem. A családfa összeállításához használt irodalom: Budai. 1. köt. 154-289. p.; Fallenbüchl, 1988.; Fallenbüchl, 1994.; Henzsel; Kempelen, 1. köt. 475476. p.; Kenyeres, 1. köt.; Kerékgyártó, 1. szakasz. 1. köt.; Maksay, 1990.; Mező, 1985/1.; Mező, 1985/2.; Mező, 1987.; M O L F. 1650. tekercs.; M O L F. 1665. tekercs; Nagy I . 1. köt. 216-234. p.; Németh. 1987. 18. p.; S Z S Z B M Ö L I V . A . 1. 1229. k ö t ; Török, 5. köt. 791-810. has.
57. Uo. 58. A családfán szereplő személyek után zárójelben lévő évszámok, általá ban az illető személy nevének az iratokban való előfordulási idejét jelzik. A családfa összeállításához használt irodalom: Balogh, 1. köt. 435. p.: Budai, 2. köt.; Hegedűs-Szurdoki, 310-312. p.; Ibrányi-Soltész;
59.
60.
61.
62. 63.
64. 65.
66. 67.
68. 69.
70. 71. 72. 73.
Kempelen, 5. köt. 157-159. p.; Maksay, 1990.; Mező. 1985/1.; Mező, 1985/2.; M O L F. 1650. tekercs.; Nagy F. 127. p.; Nagy I . 5. köt. 214218. p. Borovszky, Szab. 429. p.; Budai, 1. köt. 180-181. p.; Fallenbücbl, 1988.; Henzsel, 27. p.; Kerékgyártó, 1. szakasz. 1. köt.; Lukács, 59-60. p.; Mező, 1987. 35, 54. p.; M O L DF. 225363. (Rj.: L O A A . 4 1 ) ; Nagy I . 1. köt. 228. p.; Németh, 1987. 18. p. Budai. 1. köt. 197. p. Somlyói Báthori Peteméi.; Kerékgyártó, 1. szakasz. 1. köt.; Lukács, 77. p.; Mező, 1987. 37, 40. p.; M O L F. 1650. tekercs. Budai, 1. köt. 197. p.; Kerékgyártó, 1. szakasz. 1. köt.; Nagy I . 1. köt. 225. p.; Maksay, 1990.; Mező, 1985/1.; Mező, 1985/2.; M e z ő , 1987. 37. p.; M O L F. 1650. tekercs. Kerékgyártó, 1. szakasz. 1. köt.; Lukács, 68-69. p.; Maksay, 1990.; Mező, 1985/2.; M O L F. 1650. tekercs. Budai, 1. köt. 193-196. p.; Falletibüchl, 1988.; Kenyeres, 1. köt. 138. p.; Kerékgyártó, 1. szakasz. 1. köt.; Lukács, 71-74, 77. p.; Mező, 1987. 3940. p.; M O L F. 1650. tekercs; Németh, 18. p. Borovszky, Szab. 429. p.; Budai, 1. köt 197. p.; Kerékgyártó, 1. szakasz. 1. k ö t ; M O L DF. 225363. (Rj.: L O A A . 4 1 ) . Borovszky, Szab. 56, 490. p.; Kempelen, 3. köt. 103. p.; Lukács, 77. p.; Maksay, 1990.; Mező, 1985/1.; M O L F. 1665. tekercs. Nagy I . 5. köt. 173. p. Kemecsey családnál; Szirmay, 2. köt. 92, 371. p.; M O L F. 1665. tekercs. Borovszky, Szab. 490. p.; Ibrányi-Soltész, 120. p.; M O L F. 1650. tekercs.; Nagy F. 40, 127. p. Budai, 2. k ö t 191. p.; Henzsel, 27. p.; Ibrányi-Soltész, 117-120. p.; Mező, 1987. 37. p.; M O L F. 1650. tekercs.; Nagy F. 40, 127. p.; Szirmay, 2. köt. 92-93. p. Ibrányi-Soltész, 121. p.; M O L F. 1650. tekercs.; Nagy F. 127. p. Borovszky, Szab. 88, 429, 434, 490. p.; Henzsel, 27. p.; Ibrány-Soltész, 80-81, 137. p.; Lukács, 59-60. p.; Maksay, 1990.; Mező, 1985/2.; M O L DF. 225363. (Rj.: L O A A . 4 1 ) . Budai, 1. köt. 197. p. Somlyói Báthori Lászlónál; Kempelen, 5. köt. 193. p.; Maksay, 1990.; M O L F. 1665. tekercs; Nagy I . , 1. k ö t 225. p. Borovszky, Szab. 490. p.; Kempelen, 5. k ö t 426. p.; M e z ő , 1985/1.; M O L F. 1665. tekercs; Nagy I . 5. köt. 173-174. p. A rendelkezésemre álló irodalomban nem szerepel a neve. Borovszky, Szab. 490. p.; Budai, 1. köt. 197. p. Somlyói Báthori Lászlónál; Henzsel, 29. p.; Koroknay, 13-14. p.; Lukács, 68-69. p.; Maksay, 1990.; Mező, 1985/1.; M O L F. 1650. tekercs; M O L F. 1665.
tekercs; T. 1578. 1. d. 26. tc. 681. p.; Nagy 1. 1. köt. 225. p., 1 1. köt. 75-76. p.; S Z S Z B M Ö L I V . A. 1. 1229. köt. 74. Borovszky, Szat. 433. 609. p.; Kempelen. 10. köt. 454. p.; Lukács, 77. p.; Maksay, 1990.; Mező, 1987. 40. p.; M O L F. 1665. tekercs; Nagy I . 11. köt. 404. p.; Szirmay, 2. köt. 128, 170. p. 75. Kempelen, 11. köt. 72-73. p.; Maksay, 1990.; Mező, 1985/2.; M O L F. 1650. tekercs.; Nagy I . 11. köt. 130-133. p.; Szirmay, 2. köt. 89. p. 76. Borovszky, Szat. 433, 613. p.; Kempelen. 11. köt. 97. p.; M O L F. 1665. tekercs; Nagy I . 1 1. köt. 170. p.; Szirmay, 2. köt. 128. p.
Rövidítés és irodalomjegyzék: Balogh, 1960. = Balogh István: Szabolcs megye dézsmajegyzéke 1556-ból. = A Jósa András Múzeum évkönyve, 1. 1958. Bp. 1960. 144-169. p. Balogh, 1986. = Balogh István: Szabolcs-Szatmár megye története, 2. = Magyarország műemléki topográfiája. Szerk.: Dercsényi Dezső. 11. köt. Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. 1. köt. Szerk.: Entz Géza. Bp. 1986. 131-180. p. Balogh, 1987/1. = Balogh István: Kótaj története. = Magyarország műemléki topográfiája. Szerk.: Dercsényi Dezső. 11. köt. Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. 2. köt. Szerk.: Entz Géza. Bp. 1987. 29. p. Balogh, 1987/2. = Balogh István: Nyíregyháza története. = Magyarország műemléki topográfiája. Szerk.: Dercsényi Dezső. 11. köt. SzabolcsSzatmár megye műemlékei. 2. köt. Szerk.: Entz Géza. Bp. 1987. 167168. p. Balogh, 1987/3. = Balogh István: Nyírtelek története. = Magyarország műemléki topográfiája. Szerk.: Dercsényi Dezső. 11. köt. SzabolcsSzatmár megye műemlékei. 2. köt. Szerk.: Entz Géza. Bp 1987. 223. p. Balogh, 1987/4. = Balogh István: Tiszaeszlár története. = Magyarország műemléki topográfiája. Szerk.: Dercsényi Dezső. 11. köt. SzabolcsSzatmár megye műemlékei. 2. köt. Szerk.: Entz Géza. Bp. 1987. 358. p. Balogh, 1987/5. = Balogh István: Tiszalök története. = Magyarország műemléki topográfiája. Szerk.: Dercsényi Dezső. 11. köt. SzabolcsSzatmár megye műemlékei. 2. köt. Szerk.: Entz Géza. Bp. 1987. 366. p. Balogh, 1987/6. = Balogh István: Tiszavasvári története. = Magyarország műemléki topográfiája. Szerk.: Dercsényi Dezső. 11. köt. SzabolcsSzatmár megye műemlékei. 2. köt. Szerk.: Entz Géza. Bp. 1987. 374375. p. Borovszky, Szab. = Magyarország vármegyéi és városai. Szabolcs vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Bp. (1900). 574 p.
Borovszky, Szat. = Magyarország vármegyéi és városai. Szatmár várni egye. Szerk: Borovszky Samu. Bp. [1906]. Budai - Budai Ferenc: Magyar ország polgári históriájára való lexikon, a X V I . század végéig. 1-3. köt. Nagyvárad. 1804-1805. 3 db. d. = decretum I ) F . = Diplomatikai Fényképgyűjtemény Ü L . = Diplomatikai Levéltár Fallenbüchl, 1988. = Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főméltóságai 15261848. (Bp.) 1988. 170 p. Fallenbüchl, 1994. = Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főispánjai 15261848. Bp. 1994. 160 p. G o m b á s = Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből. I . Büdszentmihály története. Nyíregyháza, 1978. 127 p. G o r z ó , 1. = Gorzó Beitalan: Szatmár vármegye nemes családjai. Nagykároly. 1910. 140 p. G o r z ó , 2. = Gorzó Beitalan: Szatmár vámegye nemes családjaihoz pótkötet. Nagykároly, 1912. 77 p. has. = hasáb H e g e d ű s - P a p p = Középkori leveleink (1541-ig). Szerk.: Hegedűs Attila, Papp Lajos. Bp. 1991. X X I V , 774 p. /Régi magyar levéltár, 1 / H e g e d ű s - S z u r d o k i = Hegedűs Dezső - Szurdoki Miklós: A rétközi Ibrány. Bp. - Ibrány, 1990. 335 p. H e l y t ö r t é n e t 1. = Helytörténeti olvasókönyv, 1. köt. Bereg, Szabolcs és Szatmái megye történetéhez a honfoglalástól 1849-ig. Szerk.: Hársfalvi Péter, Takács Péter. Nyíregyháza, 1985. Henzsel = Henzsel Ágota: Királytelek története a Rákóczi szabadságharcig. = Királytelek története, kezdetektől 1952-ig. Történelmi lapozgató. Szerk.: Dankó Mihály, Mezei Zoltán. Nyírtelek, [1993]. 25-45. p. Ibrányi-Soltész = Ibrányi Mihály - Soltész Eva: A vajai és ibrányi Ibrányi család története. 1. köt. A család története a honfoglalástól 1660-ig. 1940-1941. Kézirat. [4], X X X I , 246 p. Kempeien = Kempelen Béla: Magyar nemes családok, l - l 1. köt. Bp. 19111931. 11 db. Kenyeres = Magyar Életrajzi Lexikon. 1-2. köt. Szerk.: Kenyeres Ágnes. Bp. 1967-1969. 2 db. K e r é k g y á r t ó = Kerékgyártó Árpád: Magyarok életrajzai. 1. szakasz. A hajdankortól az 1600. évig. 1. köt. Aba-Bebek. Pest, 1858. 2 lev., 572 p. /Több kötete nem jelent meg./ Kiss = Kiss Lajos: Kótaj. = Kiss Lajos: Régi Rétköz. Bp. 1961. 233-240. p. Koroknay = Koroknay Gyula: "...hogj Boniemizza Miklóst megh eöltek". = Beregi találkozások. Szerk.: Mező András. Vásárosnamény, 1986. 1122. p.
köt. = kötet L O A A . = Leleszi konvent országos levéltára, Acta annorum sorozat, Pozsony Lukács = Lukács Ödön: Nyíregyháza szabad, kiváltságolt város története. Nyíregyháza, 1886, 492 p. Maksay, 1980. = Maksay Ferenc: Magyar birtokos társadalom a X V I . század közepén. = Ünnepi tanulmányok Sinkovics István 70. születésnapjára. (Szerk.: Bertényi Iván.) Bp. 1980. 181-193. p. Maksay, 1990. = Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. 1-2. köt. Szerk.: Maksay Ferenc. Bp. 1990. 1-2. db. M É K = Magyar Értelmező Kéziszótár. 1-2. köt. Szerk.: Juhász József, Szőke István, stb. Bp. 1992. 1-2. db. Mező, 1973. = Mező András: Nyíregyháza története 1753-ig. = Németh Péter - Mező András: A régi Nyíregyháza. Nyíregyháza, 1973. 29-74. p. Mező, 1985/1. = Mező András: Szabolcs megye rovásadó-összeírása 1543ban. = Acta Academiae Paedagogicae Nyíregyháziensis, 10/B. Történet tudomány. Nyíregyháza, 1985. 103-114. p. Mező, 1985/2. = Mező András: Szabolcs megye a X V I . század közepén. = Szabolcs-Szatmári Szemle, 1985. 4. sz. 72-106. p. Mező, 1987. = Mező András: Mohácstól az ujjátelépítésig. = Nyíregyháza története. Szerk.: Cservenyák László, Mező András. Nyíregyháza, 1987, Alföldi ny., Debrecen. 35-59. p. Mező-Németh = Mező András - Németh Péter: Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára. Nyíregyháza, 1972. 158 p. M O L = Magyar Országos Levéltár, Budapest M O L F . = Magyar Országos Levéltár, Filmtár, 1650. tekercs, Szabolcs vármegye rovásadó-összeírása az 1572, 1574, 1576, 1577 és 1578. évből; 1665. tekercs, Szatmár vármegye rovásadó-összeírása az 1567, 1570, 1571, 1572, 1576, 1578, 1582, 1583, 1588, 1596, 1598, 1599, 1600, 1601, 1602, 1603 és 1604. évből. M T . = Magyar Törvénytár 1000-1895. Szerk.: Márkus Dezső. 1526-1608. évi törvényczikkek. Bp. 1899. 995 p. Nagy E. = Nagy Elek: Nyíregyháza fejlődése. = Nyíregyháza és Szabolcs vármegye községei. Szerk.: Hűnek Emil. Bp. 1931. 39-67. p. Nagy F . = Nagy Ferenc: Ibrány. Egy rétközi település társadalomtörténete a X X . századig. Nyíregyháza, 1987. 127p. Nagy I . = Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedék és nemzedékrendi táblákkal. 1-11., + pót. köt. Pest, 1857-1868. 12 db. Németh, 1986. = Németh Péter: Szabolcs-Szatmár megye története, 1. = Magyarország műemléki topográfiája. Szerk.: Dercsényi Dezső. 11. köt. Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. 1. köt. Szerk.: Entz Géza. Bp. 1986. 115-130. p.
Németh, 1987. = Németh Péter: Nyíregyháza a középkorban. = Nyíregyháza története. Szerk.: Cservenyák László, Mező András. Nyíregyháza, 1987, Alföldi ny., Debrecen. 9-33. p. Németh, 1993/1. = Németh Péter: A honfoglalás kor (X. század). = SzabolcsSzatmár-Bereg megye monográfiája. 1. köt. Szerk.: Cservenyák László. Kiad. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat. Nyíregyháza, 1993. 139-143. p. Németh, 1993/2. = Németh Péter: A z Árpád-kor ( X I - X 1 I I . század). = Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája. 1. köt. Szerk.: Cservenyák László. Kiad. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat. Nyíregyháza, 1993. 144-160.p. reg. = regeszta R j . = Régi jelzet Szirmay = Szirmay Antal: Szatmár vármegye fekvése, történetei, és polgári esmérete. 1-2. köt. Buda, 1809-1810. 2 db. S Z S Z B M O L = Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára, Nyíregyháza S Z S Z B M O L D L . = Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára, Mohács előtti oklevelek gyűjteménye, Nyíregyháza S Z S Z B M O L I V . A . 1. 1229. köt. = Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára, Elenchus Rerum Judicialium, 2. köt. 15711583. S Z S Z B M O L I V . A . 1. a. = Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára, Szabolcs V á r m e g y e Nemesi Közgyűlésének jegyzőkönyve, 1573. T . = Törvénytár tc. = törvénycikk T ö r ö k = Egyetemes magyar encyclopaedia. 1-13. köt. Szerk.: Török János, Pollák Nep. János, Laubhainer Ferenc. Eger-Pest-Bp. 1860-1876. 13 db. Uo. = Ugyanott ZSO. = Zsigmondkori oklevéltár. Összeáll.: Mályusz Elemér, Borsa Iván. 1-4. köt. Bp. 1951-1994. 5 db.
Die Begehung der gemeinsamen Flur der Báthon und Ibrányi-Güter im Jahre 1573 Die Quellenpublikation des ungarischsprachigen Flurbegehungsbriefes kann dem Interessenfeld der Historiker, der historischen Geographie, der Forscher der Sprach- und Schriftengeschichte zugeordnet werden. Deshalb wird hier die Flurbegehung als kritische Textausgabe veröffentlicht. Die Quellenpublikation beinhaltet den wortgetreuen Text des am 23. April 1573 datierten Flurbegehungsbriefes. Soweit die drucktechnischen Umstände es zugelassen haben, wurde das Original in jeder Einzelheit paleographisch getreu reproduziert. Außerdem wird auch eine Abbildung, eine Fotokopie des Schriftstückes publiziert. Es ist wichtig, da die genaue Wiedergabe z.B. das Komma unter der Buchstabe o oder.die zwei Punkte über dem Ypsilon nicht möglich war; in einigen Fällen war es fast nicht möglich zu entscheiden, ob ein Akzent gesetzt werden muß oder nicht, da das genaue Lesen durch Tintenflecke und andere Verschmutzungen erschwert wurde. Eine Transkription nach einer weniger archaischen Rechtschreibung wird ebenfalls beigefugt, die Deutungsschwierigkeiten wegen der alten Schriftform zu vermeiden. Eine Karte als Anlage zeigt die Route der Begehung. András Báthori von Ecsed und Péter Báthon von Somlyó errichteten 1525 neue Grenzhöhe zwischen (Tisza)Eszlár, (Tisza)Lök sowie Bas und Gyomán, wodurch Miklós Ibrányi von Vaja und Ibrány 2000 Morgen Land abgenommen wurde. Dagegen protestierte dieser beim Konvent von Lelesz. Die Familien Báthori und Ibrányi kamen 1573 in der Frage zu einer Einigung. Das beweist der hier publizierte, am 23. April 1573 in der Burg von Ecsed datierte Flurbegehungsbrief, nach dem die Feldmarke der Güter der Báthoris in Szentmihály, die der Ibrányis in Lök, Eszlár sowie die der Báthoris in Nyíregyháza und Királytelek sowie die der Ibrányis in Keresztút begangen wurden und die richtigen Grenzmarkierungen festgelegt haben. Die Parteien haben sich verpflichtet, diese Flurbegehung vor dem Konvent von Lelesz zu beglaubigen. Diese Abmachung brachte aber keinen langen Frieden zwischen den zwei Familien, da bereits 1582 der Sohn des Schaden erlittenen Miklós Ibrányi von Vaja und Ibrány, Ferenc Ibrányi von Vaja und Ibrány, in seinem eigenen Namen und im Namen und in Vertretung von anderen vor dem Konvent von Lelesz Protest einlegte, daß die Báthoris durch Schädigung seiner Rechte und der Rechte seiner Geschwister bei den Gütern in Bas, Szentpéter und Királytelek die wahren
Grenzmarken über den Haufen geworfen, neue Grenzlinien festgelegt und dadurch einen bedeutenden Teil dieser Güter für sich erobert hätten, die die Báthoris, István Melith und Kelemen Dóczi auch gegewärtig in ihrem Besitz halten und bittet es ihnen zu untersagen.
