gh
Gazdasági Havi Tájékoztató
2013. szeptember
A Magyar Nemzeti Bank 2013. június 1.-én elindította Növekedési Hitelprogramját (NHP), a program részletei azonban már hónapokkal korábban ismertek voltak. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) KKV Körkép című, 2013. júliusi adatfelvételében a banki hitelfelvétellel és az NHP-vel kapcsolatban kérdeztük meg a kis- és középvállalkozások vezetőit. Az eredmények szerint a kis- és középvállalkozások alig több, mint fele rendelkezik valamilyen banki hitellel. A legelterjedtebb hiteltípus a forgóeszközhitel (ideértve az igénybevett bankszámlahitelt is), illetve legnagyobb arányban forint alapú hitelekkel rendelkeznek a vállalatok. 2013 első féléve során a KKV-k alig egyharmadánál merült fel a hitelfelvétel szándéka. Többnyire a forgóeszközhitel (bankszámlahitel) felvételét fontolgatták a cégek, miközben a hitelt felvenni tervező vállalkozások kétharmada figyelembe vette a hitelfelvételt illető döntés meghozatala során az NHP-t. A hitelfelvételi terveknek végül háromnegyed része hitel-igényléssel zárult, amelyek döntő többsége az NHP keretében történt. A KKV-k jelenlegi hitelállománya A kis- és középvállalkozások 58%-a rendelkezett valamilyen banki hitellel 2013 júliusában. A legelterjedtebbek a forgóeszközhitelek (ideértve az igénybevett bankszámlahitelt is) voltak, a cégek 47%-a számolt be efféle kölcsönről. Beruházási hitelt a vállalatok 29%-a vett fel. Deviza-, deviza alapú kölcsön vagy pénzügyi lízing forintkölcsönnel való kiváltására fordítható hitelt 9%-uk, uniós támogatás önrészét vagy előfinanszírozását fedező hitelt pedig 5%-uk vett fel.
A banki hitelek típusai a KKV-k körében
Nincs hitelszerződése Uniós támogatás önrészét vagy előfinanszírozását fedező hitel Deviza-, illetve deviza alapú kölcsön vagy pénzügyi lízing forint kölcsönnel való kiváltására fordítható hitel Beruházási hitel
A banki hitellel bíró vállalatok 77%-ának van forint alapú kölcsöne. 40%-uk rendelkezik euró alapú kölcsönnel és 4%uk svájci frank alapúval. Más valutában felvett hitelről nem számoltak be a cégek. A vállalatok hitelállományának átlagosan 31%-át teszik ki a devizahitelek.
Forgóeszköz hitel (ideértve az igénybevett bankszámlahitelt is) 0%
20%
40%
60%
A KKV-k hitelfelvételi szándékai 2013 első félévében Az elmúlt fél év során a kis- és középvállalkozások 30%ánál merült fel a hitelfelvétel szándéka. E cégek 64%-a fontolgatta a forgóeszközhitel (vagy bankszámlahitel) felvételét, míg a beruházási hitelt illetően ez az arány 39%. Deviza alapú kölcsön vagy pénzügyi lízing forintkölcsönnel való kiváltására fordítható hitelt 8%-uk tervez felvenni, az uniós támogatás önrészét vagy előfinanszírozását fedező hitel esetében pedig 7% ez az arány. A hitelt felvenni tervező cégek kétharmada nyilatkozott úgy, hogy a hitelfelvételt illető döntés meghozatala során figyelembe vette a Növekedési Hitelprogramot. 20%-uk bár hallott róla, de nem vette figyelembe, 13%-uk pedig nem hallott róla.
Az NHP figyelembe vétele a hitelfelvétel tervezésekor a KKV-k körében 12%
Figyelembe vette a hitelfelvétel megfontolása során
20%
A hitelfelvételi terveknek végül háromnegyed része zárult hitel-igényléssel. Ezen hiteligénylések 85%-a az NHP keretében történt.
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail:
[email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János 1/5
67%
Hallott róla, de nem vette figyelembe a hitelfelvétel megfontolása során Nem hallott róla
Makrogazdasági tendenciák: A lemaradók helyzete a közép-kelet-európai régióban A következő elemzésben a gazdasági, társadalmi, képzettségi vagy más okból leszakadó, perifériára szoruló rétegek helyzetét mutatjuk Magyarország és a közép-kelet-európai térség más országainak vonatkozásában. Úgynevezett puha indikátorokat használunk, mint például az egyéni és regionális egyenlőtlenségek, az alacsonyan képzettek aránya, a szegénységi küszöb alatt élők aránya, vagy a születéskor várható egészségben eltöltött élettartam. Ezen mutatók alakulásában mind a gazdasági (piaci) folyamatok, mind a politikai és társadalmi környezet is szerepet játszik. Négy ország statisztikáit hasonlítjuk össze, ezek a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország. Azt láthatjuk, hogy Magyarországon a lakosság nagyobb arányát fenyegeti a szegénység, mint a többi vizsgált országban, és ezt az arányt nem sikerült csökkenteni az adatfelvételek kezdete óta eltelt időben. A szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatban fontos tényezőknek tartjuk az oktatási és a munkaerő-piaci részvételi esélyek területi egyenlőtlenségeit. Gazdasági helyzet
Egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson
Az egyes országok általános gazdasági, jövedelmi helyzete az egyik legfontosabb tényező a lemaradók helyzetének szempontjából is. A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP a gazdasági teljesítmény összehasonlításának bevett eszköze. Magyarország az időszak elején és végén is a középmezőnyben szerepel, de azt is látjuk, hogy a 2005-től 2012-ig tartó időszakban a magyar gazdaság növekedési üteme elmaradt az összehasonlítás alapjául szolgáló országok fejlődésének ütemétől. Gazdasági egyenlőtlenségek Az egyes országokon belüli gazdasági (jövedelmi) egyenlőtlenséget két komponensre bonthatjuk. A különböző megyék gazdasági teljesítményének különbségeiből származó jövedelmi egyenlőtlenséget külön is bemutatjuk. Magyarországon a megyék közötti egyenlőtlenség igen magas. Ez a főváros, valamint a fejlett nyugati országrész és a gazdaságilag elmaradott keleti országrész közti egyenlőtlenségre vezethető vissza. Azt is láthatjuk, hogy a vizsgált időszakban mind a négy régiós országon belül növekedtek a területi egyenlőtlenségek. Az egyenlőtlenségek másik komponensét, az egyéni szintű jövedelmek egyenlőtlenségét mérő ún. Gini koefficiens Magyarországon megfelel a térségbeli átlagnak. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon nem nagyobbak a jövedelmi különbségek, mint a régió más országaiban, de erősebb a területi beágyazottságuk. Magas jövedelmi egyenlőtlenségek csak Lengyelország esetében figyelhetőek meg.
22 000 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 Forrás: Eurostat
2005
2006
Cseh Köztársaság
2007
2008
2009
Magyarország
2010
2011
Lengyel Köztársaság
2012
Szlovákia
Az egy főre jutó GDP megyék közti eloszlásának egyenetlensége, százalék 45 40 35 30
Szegénység A nagy jövedelmi egyenlőtlenségek ugyan szorosan összefügghetnek a lemaradó, elszegényedő réteg magas arányával, de a kettő nem feltétlenül jár együtt. Ahhoz, hogy a szegénység mértékéről képet kapjunk, direkt megközelítést kell alkalmazni, vagyis közvetlenül a szegények arányát kell megfigyelni. Megjegyezzük, hogy a szegénységnek többféle definíciója használatos. Ezek egy
25 20 15 2000
2001
2002
Forrás: Eurostat Cseh Köztársaság
2003
2004
2005
Magyarország
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail:
[email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János 2/5
2006
2007
2008
Lengyel Köztársaság
2009
2010
Szlovákia
csoportja azokat tekinti szegénynek, akik nem érnek el egy jövedelmi korlátot (pl. napi egy dollárt). A lehetséges definíciók egy másik csoportja több szempontból álló rendszert használ a szegénység mértékének megállapításához; a szempontok között szerepelni szokott például az oktatáshoz való hozzáférés, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, lakhatás, élelem, ivóvíz és egyéb alapvető javak megléte. Ez a definíciós stratégia elég jól és általánosan megragadja azt, amire gondolunk, amikor szegénységről beszélünk, de az adatfelvételek túlzottan erőforrás-igényesek, ezért alacsony az adatellátottság. Erre egy példa a MPI nevű mutató (multidimensional poverty index). Az általunk bemutatott adatok megfigyelésének alapja egy kombinált definíció, ami pénzügyi szempontokat és életkörülményeket is figyelembe vesz; az adatfelvételek az Európai Unió „Európa 2020” című, a szegények felzárkóztatásával is foglalkozó programjának keretében történtek, aminek köszönhetően pontos és gyakori információt kapunk.
Gini (egyenlőtlenségi) együttható, 0-100 skálán 40,0 38,0 36,0 34,0 32,0 30,0 28,0 26,0 24,0 22,0 20,0 2005
2006
Forrás: Eurostat Cseh Köztársaság
2007
2008
Magyarország
2009
2010
2011
Lengyel Köztársaság
2012
Szlovákia
Szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitett egyének, százalék 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0
Az adatok sazt mutatják, hogy Magyarországon nem csökken a szegénységnek kitettek aránya. Az EU27 országok átlagában 23-24% ennek a mutatónak az értéke, vagyis a Cseh és Szlovák Köztársaságok jobban teljesítenek az EU-átlagnál. Lengyelországban magasabb az arány, mint az EU27 átlagában, azonban ebben az esetben egy lassú felzárkózást láthatunk.
25,0
A szegénység egyik legfontosabb oka az oktatásban és a munkaerőpiacon való részvétel lehetőségének hiánya. Ezzel kapcsolatban egy-egy indikátort mutatunk be.
14
20,0 15,0 10,0 2005
2006
Forrás: Eurostat Cseh Köztársaság
2007
2008
Magyarország
2009
2010
Lengyel Köztársaság
2011
2012
Szlovákia
Tartós munkanélküliség aránya, százalék
12 10
A huzamosabb ideje munkanélküliek aránya az aktív népességen belül Magyarországon 4-5% körül alakult az elmúlt években, ami nem tér el a régiós átlagtól. Azonban nálunk a 15-60 éves korosztály aktivitási rátája jellemzően 24%-kal alacsonyabb, mint Lengyelországban, valamint 36%-kal alacsonyabb, mint a Szlovák és Cseh Köztársaságokban. Ezt a különbséget nagyrészt az úgynevezett reményvesztett munkakeresők adják, akik a tartós munkanélküliekhez hasonló helyzetű csoport. Az alacsony képzettségűek arányát mutató adatsor azoknak a százalékos arányát fejezi ki, akik betöltötték a 24. életévüket, de nem szereztek az általános iskolainál magasabb képzettséget. Ez Magyarországon kiugróan magas, a régióban második Lengyelországtól is több mint egy évtizednyire vagyunk lemaradva. Az oktatáshoz való hozzáférés lehetősége nem egyformán áll rendelkezésére mindenkinek; Magyarországon ezen a téren nagy esélyegyenlőtlenség tapasztalható, ami a szegénységhez és a jövedelmi egyenlőtlenségekhez hasonlóan területileg beágyazott. A középszintű oktatásban való részvétel lehetőségének és megtérülésének javítása kiemelkedő
8 6 4 2 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Forrás: Eurostat Cseh Köztársaság
Magyarország
Lengyel Köztársaság
Szlovákia
Alacsonyan képzettek aránya, százalék 35 30 25 20 15 10 5 Forrás:2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Eurostat Cseh Köztársaság Magyarország Lengyel Köztársaság Szlovákia
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail:
[email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János 3/5
fontosságú a szegények helyzetének szempontjából a leszakadó térségekben. Említettük, hogy a szegénység egyes definícióiban az egészség is szerepet kap, azonban az általunk bemutatott adatok erre a szempontra nem reflektáltak. Ennek legfőbb oka, hogy a hozzánk hasonló fejlettségű országok esetében az egészségi állapot országok közti különbségei kisebb részben függnek anyagi tényezőktől és nagyobb részben az életviteli szokásoktól; ennek megfelelően kevésbé állnak szoros kapcsolatban a szegénység fogalmával, mint a fejlődő országok esetében. Azonban mégis bemutatjuk az egészségi állapotot egyik legközvetlenebbül jellemző mutatót, az egészségben eltöltött évek számát. Az adatok azt mutatják, hogy itt az előbbiekkel ellentétben a magyar adatok javuló tendenciájáról számolhatunk be.
Nők születéskor várható egészséges élettartama, évek 64 62 60 58 56 54 52 50 2005
2006
Forrás: Eurostat Cseh Köztársaság
2007
2008
Magyarország
2009
2010
Lengyel Köztársaság
2011 Szlovákia
Férfiak születéskor várható egészséges élettartama, évek 64 62 60 58 56 54 52 50 2005
2006
Forrás: Eurostat Cseh Köztársaság
2007
2008
Magyarország
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail:
[email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János 4/5
2009
2010
Lengyel Köztársaság
2011 Szlovákia
Nemzetközi tendenciák A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet német iparra és kereskedelemre vonatkozó bizalmi indexe 2013 augusztusában immár negyedik hónapja mutatott emelkedést. A megkérdezett cégek elégedettebbek voltak jelenlegi üzleti helyzetükkel, mint a megelőző hónapban. A következő fél évre vonatkozó várakozások enyhén javultak, bár a bizakodás még mindig viszonylag óvatosnak mondható. Az üzleti helyzet és a várakozások alakulása közötti rést mérő, a GVI által számított aszinkronitási index értéke enyhén nőtt augusztusban, tehát az üzleti bizalmi indexet kissé nagyobb mértékű bizonytalanság jellemzi, mint a megelőző hónapban. Az Ifo szakértői úgy látják, a német gazdaság továbbra is jól teljesít. (Forrás: Ifo, http://www.cesifo-group.de) A francia statisztikai hivatal (INSEE) felmérése alapján az augusztusban megkérdezett vállalatvezetők véleménye szerint a francia ipari konjunktúra helyzete tovább javult. Az INSEE üzleti bizalmi indexe három ponttal emelkedett a júliusi értékhez képest. A gazdasági fordulópont mutatója emelkedett és immár a kedvező konjunkturális helyzetet jelző zónában van. A vállalatvezetők egyéni üzletmenetre vonatkozó prognózisának egyenlegmutatója emelkedett és elérte hosszú távú átlagos értékét. Az általános kilátásokat jellemző index – mely a válaszadók ipari aktivitásra vonatkozó véleményét összegezve tükrözi – augusztusban újfent emelkedett a megelőző havi értékéhez képest, de az egyenlegmutató továbbra is hosszú távú átlagos értéke alatt van. (Forrás: INSEE, http://www.insee.fr) Az üzleti bizalom megítélése Németországban az iparban és a kereskedelemben, az Ifo vállalati konjunktúra felmérése szerint, 2000=100%, 1991. január - 2013. augusztus
Az üzleti bizalom megítélése Franciaországban az iparban, az INSEE vállalati konjunktúra felvételei szerint (100=hosszú távú átlag), 1976. március - 2013. augusztus
135 Üzleti bizalom 125
130
Jelenlegi üzleti helyzet
120
Várakozások 115
110 105
100
95
90
85
80 70
75
60
Forrás: www.cesifo.de Forrás: www.insee.fr
Az Ifo üzleti bizalom és üzleti várakozások hónapok közötti változása (százalékpont), 2007-2013 6,0
Fordulópont mutató a francia üzleti szektorban (INSEE), 2007-2013
4,0 1,50
2,0 1,00
0,0 -2,0
0,50
-4,0 0,00
Üzleti bizalom változása (t(n)-t(n-1))
-6,0
Várakozások változása (t(n)-t(n-1))
-0,50
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Jl A
J
Jl
J
Jl
J
Jl
J
Jl
J
Jl
J
Jl
J
-8,0 2013
-1,00
Forrás: saját számítás a http://www.cesifo.de adatok alapján
Az Ifo üzleti helyzet és várakozások változása közötti aszinkronitási mutató alakulása, 1991-2013
-1,50
2008
25,0
2010
2012
Forrás: www.insee.fr 20,0
15,0
10,0
5,0
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Jl A
J
Jl
J
Jl
J
Jl
J
Jl
J
Jl
J
Jl
J
0,0 2013
Írták: Makó Ágnes (elemző, GVI) Hajdu Miklós (elemző, GVI) Türei Gergely (gyakornok, GVI) Publikáció esetén kérjük, hogy elemzésünkre az alábbiak szerint hivatkozzon: MKIK GVI: Gazdasági Havi Tájékoztató, 2013 / szeptember, Budapest, 2013-10-07
Forrás: saját számítás a http://www.cesifo.de/ adatok alapján
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail:
[email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János 5/5
2013
