A BALATON ŰSZÓRÉCÉI (ANAS SP.)

Aquila L X X V I — L X X V I I . 1Ö69—197

A B A L A T O N ŰSZÓRÉCÉI ( A N A S SP.) Dr. Keve

András

A B a l a t o n és környéke récegazdaságáról már G R O S S I N G E R így ír: . . . catervas aeque numerosas s t a g n a B a l a t o n i affusa oculis meis o b j e c e r u n t : diversae A n a t u m species . . . " ( 4 1 . p.) A későbbi i r o d a l o m is részletesen fog­ l a l k o z i k a récék érkezési és távozási n a p j a i v a l , a l k a l m i előfordulásaikkal; h e l y i állományfelvételeket is találunk. M o z g a l m a i k lefolyásának részletes vizsgálata a z o n b a n n e m történt meg, bár ez a hiány ezeknél a fajoknál n e m a n n y i r a kirí­ v ó , m i n t a bukórécéknél (Aythynac). A sok vonulási és előfordulási adatokból ez a l k a l o m m a l is csak a lényegeset r a g a d o m k i , de az i r o d a l o m felsorolásában a teljességre törekedtem. A B a l a t o n és a környező vizeken a következő úszórécefajokat f i g yelték m e g : Anas plafyrhynchos, A. querquedula, A. crecca, A. acuta, A. penelope,A. strepera, A. clypeata. E z e k közül rendszeresen költ a B a l a t o n vidéken a tőkés, a böjti és a kendermagos réce, a l k a l m i l a g a nyílfarkú és a k a n a l a s réce, míg a csörgő és a fütyülő réce csak átvonul, a l k a l m i l a g át is n y a r a l v a g y áttelel. Várható faj még a márványos réce (Anas angustirostris), hiszen a V e l e n c e i - t a v o n t ö b b ízben észlelték. Megfigyeléseim időbeli megoszlásáról, azok rendszerességéről u g y a n a z t írha­ t o m , m i n t a m i t a bukórécéknél megtettem ( A q u i l a , L X X V , p.). ( 1 7 9 3 )

1 9 6 8 ,

2 1 — 2 2 .

Tőkésréce ( A n a s p l a t y r h y n c h o s L . ) A tőkés r é c e a B a l a t o n - p a r t i nádasok és a B a l a t o n körüli mocsarak g y a k o r költőmadara. L O V A S S Y is megállapította: ,,Sie nistet i n d e n U f e r - R r i c h t e n u n d i m ganzen Gebiete des K l e i n e n B a l a t o n . I h r N e s t befindet si s z u m e i s t i n d e m Schilf, welches den äusseren S a u m der Rörichte bildet, sei nun frisches oder dürres S c h i l f . " K E L L E R szerint fészkelőhelyeiket f e ° " ruár-márciusban foglalják e l , és míg nyílt vizet találnak, k i t a r t a n a k , de v o n " lási időben n a g y számban északabbiak is átvonulnak. H O M O N N A Y is l e g g y a k o r i b b fészkelő récének t a r t j a . M e g a d j a egy évi állományingado­ zásának grafikonját is, mely januárban a 0 pontról i n d u l k i , júliusig hullámzói m a j d hirtelen felszökik c s a k n e m 1 0 0 0 - i g , a u g u s z t u s i stagnálással épp i l y e n hir­ telen z u h a n n o v e m b e r i g , s decemberben ismét a 0 p o n t r a ér. Vizsgálatát 1 9 3 7 ben a B a l a t o n l e l l e mellett fekvő i r m a p u s z t a i h a l a s t a v a k o n végezte, de sajnos a fészkelő állományról n e m a d számot. 1 9 3 8 - b a n a t i h a n y i Belső-tó állományát párra teszi ( V . 8 . - á n : o v a ; V I . 8 . : família; PÁTKAI szerint a Tihanyi-félszigeten 1 9 4 1 - b e n fészke v o l t . U D V A R D Y e g y i k récefaj­ nál sem a d meg költési számokat. 117 ( 1 8 9 7 )

n

c

e

( 1 9 3 5 )

u

a

( 1 9 4 0 )

( 1 9 3 9 )

3

8

+

7 +

1 9 4 1 ) .

1

4 0

( 1 9 4 2 )

( 1 9 4 7 )

Az i r m a p u s z t a i h a l a s t a v a k o n V . 1 5 - é n D R . F O D O R T A M Á S (in litt.) fészekaljat talált ova); V . 20-án fészekaljat + 1 2 + 1 2 + 1 5 + 6 + 1 0 ova). A fészkek általában sás v a g y gyékény kö­ zött úszó a l j a z a t r a épültek, kivéve az első esztendőben az e g y i k 12-es fészekal­ jat a gát oldalában találta meg. A z 1 9 6 7 - e s fészkek közül a tojásosban cigányréce- (Aythya nyroca) tojás is v o l t ; az 1 9 6 8 - a s 6 - o s fészekaljban pe­ dig 1 8 cigányrécetojás. A z utóbbi fészket a cigányréce építette, a fészektől né­ hány méterre 5 d b , teljesen friss cigány récetojást is talált e l t o j v a . A vegyes fészekaljak esetéhen a cigányréce tojásainak fele megtermékenyítetlennek b i ­ z o n y u l t . A 1 0 - e s fészekalj m e l l e t t 1 d b eltojt barátréce- ( A y t h y a ferina) tojást is talált. A tőkés réce települése a n n y i r a szétszórt, h o g y állományát nehéz felbecsülni. Rendkívül ingadozik is. A kései fagyok az első fészekaljakat rendszerint tönkre­ t e s z i k ; a t a v a s z i áradások, a feltörő t a l a j v i z e k is sokat elpusztítanak a tojások­ ból, í g y az 1 9 4 7 . évi május eleji hirtelen áradás a K i s - B a l a t o n b a n n a g y pusztí­ tásokat végzett ( S T E F F E L G Á B O R ) . H a a t a v a s z i hónapokban sok tőkés récét látunk, az r e n d s z e r i n t a n n a k a jele, h o g y az első fészekaljak e l p u s z t u l t a k , mert ha a fiókák k i k e l t e k , a k k o r a családok főként a nádasokban bujkálnak. A szá­ molás másik nehézsége, h o g y a nagy tőkésréce-tömegek még javában átvonulóban v a n n a k , a m i k o r a hazai állomány már régen költéshez látott. A K i s - B a l a t o n b a n a családokra vonatkozólag a következő megfigyeléseket végeztem: 1 9 5 2 . I V . 2 8 . , 4 fiókát vezető t o j ó ; V i . 1 6 . , egy család a Cölömpöscsatornán; 1 9 5 8 . V . 2 5 . , egy család: 1 9 6 3 . V I . 1 3 . , 5 - 6 fiókás család; 1 9 5 5 . I V . 2 4 - é n a tőkés réce a magas vízállástól kiszorítva a K e s z t h e l y és B a l a t o n ­ szentgyörgy közti meglehetősen forgalmas vasútvonal töltésére kényszerült a Borzasrétnél. A v o n a t o n utazók érdeklődését is felkeltette ez a bizalmasság. A fészekben 9 tojás v o l t . A Fenékpuszta és K e s z t h e l y közti p a r t s z a k a s z előtt 1 9 4 9 . V . 2 3 . és 2 4 - é n , v a l a m i n t V I . 1 3 - á n 8 fiókás családot figyeltem m e g ; 1 9 5 0 . V I I . 2 5 : család. A k e s z t h e l y i móló körül V . 2 0 - á n és V I I . 2 5 - é n egy-egy család jelent meg. A t i h a n y i Belső-tónál 1 0 4 1 . V I I . 5 - é n megfigyeltem, a m i n t a búzaföldről vezette v i s s z a k o r a reggel fiókáit a tóra. A F o n y ó d m e l l e t t i zardavári halastavakról a következő megfigyelésekkel r e n d e l k e z e m : 1 9 6 0 . V I . 8 . (família); 1 9 6 6 . V I . 2 5 . (família, fejlett fiókákkal); V. ova). E b b e n az esztendőben B O G D Á N L Á S Z L Ó szerint igen jól sikerültek a költések. A Balaton-felvidék t a v a i n megfigyeléseimet jórészt D R . P I N T É R IsTVÁN-nal együtt végeztük: u z s a i h a l a s t a v a k . 1 9 6 2 . V . 6 . ( 9 o v a ) ; Szentbékála feletti F e k e t e - h e g y t a v a i n a kilátó közelében fekvő tó közepén álló zsombékon 1 0 tojás, IV. ( P I N T É R ) ; V . 2 8 - á n a közeli másik t a v o n fejlett + magá­ nos fióka. K ö l t a tőkés réce a többi t a v o n is valószínűleg, a K o r n y i - t a v o n stb. A K e s z t ­ helyi-hegységben Vindornyaszöllős feletti Kovácsi-hegy Vad-taván is r e n d ­ szeres (pl. V. d b , Prof. C S Í K I L Á S Z L Ó ) . A költés kihúzódása, az óriási nádasok, a nehezen megközelíthető kisebb t a v a k stb. m i a t t az állománybecslés teljesen illuzórikussá válik. S z e r i n t e m t ö b b ezer fészekaljjal kell évente számolni. A s z a p o r u l a t is rendkívül i n g a d o z i k , mert nemcsak az időjárás és a vízállás függvénye, de függ attól is, m e n n y i r e szaporodott el a róka, a h e r m e l i n , a 1967.

(

8

+

1

2

+

1

1

+

12

4

1968.

6

(14

11

1040.

1967.

24.

16.

1953.

118

2 4

1950.

(8

1967.

4

3.,

6

+

1

menyét, a vízi pocok, a b a r n a rétihéja, a dolmányos varíú, a s z a r k a stb. A leg­ g a z d a g a b b állománnyal a N a g y - b e r e k dicsekedhetett. C s a k h o g y a N a g y - b e r e k e t már a múlt században lecsapolták, s h a m a víz is kerül rá a csatornarendszer segítségével könnyen ismét kiszáríthatják, a m i 1 9 0 0 - b a n be is következett. A gácsérok és a lobos récék gyülekezését nem t a p a s z t a l t a m a Balatonnál. Talán i t t említhető H O M O N N A Y 1 0 3 7 - e s megfigyelése Irmapusztán A K i s - B a l a t o n b a n csak júliusában láttam, 2 0 0 - n á l a z o n b a n nem t ö b b e t ; a u g u s z t u s b a n csak 1 9 5 1 - b e n v o l t tőkés. A l e g n a g y o b b a u g u s z t u s i gyülekezés a Balatonszentgyörgy előtti öbölben s z o k o t t előfordulni: (4(10 (több ezer. Prof. M A N N I N G B B ( 1 9 4 1 ,

1 9 0 4 ) ,

( 1 9 3 9 ) .

1 0 5 0

3 0 0 — 4 0 0

1 9 5 2

GUSZTÁV);

1 9 6 8

- 5 0 0 ) ;

1 0 0 2

( 2 0 0 0 - ^ 3 0 0 0 ) .

A z igazi őszi vonulás szeptemberben indul meg. K IX. K e s z t h e l y és Fenékpuszta k ö z ö t t ; u g y a n i t t I X . 2 9 - é n a KisB a l a t o n b a n I X . 2 7 - é n 400. A K i s - B a l a t o n b a n a récevadászatokat azelőtt a Fenékpuszta a l a t t i ún. „tőzegárkoknál" tartották, ahol az 1 0 3 0 - a s években tőzeget t e r m e l t e k k i . A tőzegtermelés leállta után a gödrök vízzel teltek meg, és így igen megfeleltek v a l a m e n n y i récefajmik. 1 9 6 6 - b a n a z o n b a n kiegyengették az árkokat, a k i ­ bővített körcsatorna és az új szivattyúház segítségével a területet lecsapolták, m a j d nyári ásították. Á K i s - B a l a t o n szeptemberi tőkésréce-állománya igen ingadozó, a 2 1 é v a l a t t 3 esztendőben teljesen k i is m a r a d t a megfigyelés; 2 0 példány a l a t t i mennyiséget a következő esztendőkben találtam: 1 9 4 8 , 1 9 5 2 , 1 9 5 4 , 1 9 5 6 , 1 9 5 7 , 1 9 5 8 , 1 9 6 3 ; 1 0 0 példányon a l u l : 1 9 5 0 , 1 9 5 5 , 1 9 6 1 ; 2 0 0 példányon a l u l : példányon a l u l : pél­ dányt csak 1 0 6 8 - b a n f i g y e l t e m meg. A Balatonszentgyörgy előtti öbölben s z e p t e m b e r b e n m i n d i g legalább 3 0 tőkés réce m u t a t k o z o t t de rendszerint ez a p a r t s z a k a s z b i z o n y u l t a legjobb gyülekezőpontnak. A z iszapos fenéken a récék szívese t „gründolnak". Átlagosan t ö b b száz s z o k o t t az öbölben összegyűlni. A l e g n a g y o b b mennyiséget 1 9 6 8 - b a n találtuk D R . P Á T K A I i M R É - v e l és D R . G Y Ő R I j E K Ő - v e l különböző n a p o k o n , a m i k o r 2 0 0 0 — 3 0 0 0 - r e becsültük számukat. A Balatonberény előtti nyílt vízen és z á t o n y o k körül a mennyiségek r e n d ­ kívül váltakozók, t i . i t t a l i g táplálkoznak, csak p i h e n n e k a z á t o n y o k o n v a g y a vízen. Napközben n y u g t a l a n u l r e p k e d n e k ide-oda. E n n e k ellenére i t t i s találtam k b . példányt S o k k a l j o b b a n megfelel a récéknek a Z a l a - t o r k o l a t és a k e s z t h e l y i H e l i k o n ­ s t r a n d közti nádasos part egyes szakasza. A százas tömegek i t t rendszeresek, csak némely esztendőben m a r a d t számuk alatt K I . I . K K

( 1 0 2 3 )

( 2 0 0 )

1 9 5 1 ,

1

1 9 5 3 ,

1 9 5 9 ,

1 9 6 2 ,

1 9 6 7 ;

1 9 4 9 ,

5 0 0

5

0

1 9 6 4 ;

1 0 2 0 .

-

2

0

0

;

5

0

0

-

6

1 8 .

0

0

( 1 0 4 8 ) .

1 0 0 0

( 1 9 5 2 ,

1 9 6 2 ) .

1 0 0

1 9 6 3 ,

1 9 6 4 , "

1 9 6 7 ,

( 1 9 5 4 ,

1 9 5 5 ,

1 9 6 0 ,

1 9 6 2 ,

1 9 6 8 ) .

A K e s z t h e l y és Gyenesdiás közti szakaszon már j ó v a l kevesebb a réce. A fonyódi h a l a s t a v a k o n sem s z o k o t t s o k réce s z e p t e m b e r b e n összegyűlni, m i v e l a z o k a t rendszeresen vadásszák. C s a k két évben akadt 8 0 — 1 0 0 d b . A másik o k a N a g y - b e r e k közelsége, m e l y sok récét elszív, amiről később szólok. A z i g a z i tőkésréce-mozgás hónapja az október. 1 0 4 1 - b e n is a Zamárdi előtti s z a b a d vízen a bukórécéken kívül szeptember—októberben a k e n d e r m a g o s és a csörgő réce tartózkodott a l e g n a g y o b b számban. X . 2 0 - á n a z o n b a n a tőkés réce v e t t e át tőlük a vezető szerepet. ( 1 9 5 5 ,

1 9 6 0 )

119

A K i s - B a l a t o n b a n októberben u g y a n számuk csökkenőben v a n . E g y e t l e n esztendőben találtam példányt, rendszerint a z o n b a n az o k t ó ­ beri k i s - b a l a t o n i állomány 5 0 - e n a l u l m a r a d . A z egész B a l a t o n vidéken a l e g n a g y o b b tőkésmennyiséget 1 9 6 7 - b e n állapítottam meg a Balatonszentgyörgy előtti öbölben, de megköze­ lítően i l y e n számban láttam őket 1 9 5 2 és 1 9 6 8 októberében is. Nyilván t ö m ö ­ rülésről v o l t szó m i n d e n esetben, mert bár mindenfelé bőven a k a d t tőkés réce, másutt a z o n b a n szeptemberhez viszonyítva számuk a p a d t . A n o v e m b e r i vonulás hasonló az októbeiühez. 1 9 6 6 - b a n még e k k o r is tőkés tartózkodott a szentgyörgyi öbölben. Más lényeges eltérést n e m tapasztaltain. Decemberre csökken a tőkés récék száma. í g y 1 9 4 1 - b e n Tihanynál X I I . 2 - á n láttam az utolsó kettőt. Kivétel a z o n b a n a N a g y - b e r e k , ahol 1 9 6 4 . X I I . 1 . és I. közt sok ezer tartózkodott ( B O G D Á N L Á S Z L Ó , R E I C H A R D T G Y U L A ) . X I . közt szintén v o l t ( B O G D Á N ) . M a g a m is megfigyel­ t e m P v E i C H A R D T - t a l Balatonfenyvésnél X I . 2 0 - á n a déli órákban erős húzásukat a B a l a t o n irányába, m a j d egy óra múltán Somogyszentpál felé a mocsárban még m i n d i g találtunk 8 0 — 1 0 0 db-ot. E z a tömörülés k i s z o r u l t ( B O G D Á N szerint) az 1 9 6 6 - b a n bekövetkezett vízleeresztés m i a t t a tarlókra és a F o n y ó d i - h e g y mögötti k i s tóra, a h o l B O G D Á N novemberében példányt észlelt. Már december második felében, de r e n d s z e r i n t januárban jégtakaró borítja a B a l a t o n t , és ez a récéket továbbvonulásra kényszeríti. J ó tömörülési p o n t v o l t sokáig a Z a l a t o r k o l a t a , a h o l a Hévíz meleg vize éreztette hatását, és a t o r k o l a t előtti víz széles félkörben s z a b a d m a r a d t . 1 9 6 5 . őszén a z o n b a n befe­ jeződött az ún. , , L j - c s a t o r n a " építése, m e l y n e k hideg vizébe bevezették a F r u s k a m a l o m " ( m a már l e b o n t v a ) a l a t t a Hévízi-tó meleg vizét levezető ún. „Meleg-ért" is. E n n e k következtében a meleg víz csak Fenékpuszta magassá­ gáig t a r t j a n y i t v a a c s a t o r n a vizét. Annál lejjebb a csatorna, a Z a l a és a t o r k o l a t is teljesen befagy. A jégen, de főként az a d ó d ó lékek szélén t ö b b százas tőkés c s a p a t o k verődnek össze a B a l a t o n o n sőt a K i s - B a l a t o n t a v a i n is H a a befagyás idején kellő számú réce tartózkodik a t a v a k o n , a z o k „kifürdik" a jeget és így az állandóan n y i t v a m a r a d t léken m i n ­ d i g sok réce gyülekezik össze. G U L Y Á S J Ó Z S E F szerint ( W A R G A , 1926-ban I . 2 8 - á n érkezett meg a tőkés a K i s - B a l a t o n r a . ( 1 9 5 2 )

4 5 0 — 5 0 0

( 4 0 0 0 — 5 0 0 0 )

5 0 0 0

—

3 0 0 0

—

6 0 0 0

1965.

1 9 6 6 .

1 5 .

1

0

-

2

0

.

3

0

0

0

-

4

0

0

0

1 9 6 5 .

1 9 6 7

4 0 0 0

T

( 1 9 5 1 ,

( 1 9 5 2 :

1 9 6 5 ) ,

1 0 0 0 — 2 0 0 0 ) .

1 9 2 9 )

Februárban hasonló a helyzet, m i n t januárban. A jégtakaró g y a k r a n még márciusban is k i t a r t . A tőkés récék a z o n b a n mindenfelé k e z d e n e k m u t a t k o z n i . HERMÁN szerint 1 8 9 0 - b e n a N a g y - b e r e k b e I I . 1 7 - é n érkeztek; 1 8 9 4 - b e n K e s z t h e l y határába I . 3 1 - é n ( L O V A S S Y ) stb. Februárban m a g a m csak 1 9 5 5 - b e n és 1 9 6 8 - b a n f i g y e l h e t t e m meg 6 0 0 - n á l t ö b b példányt K e s z t h e l y és Fenék­ p u s z t a közt. S o k s z o r megesik, h o g y népes tőkésréce-csapatok a l s z a n a k a jégen, főként h a léket is találnak, azok szélére telepszenek. A t a v a s z i vonulás márciusban kulminál. Ettől k e z d v e a tőkések száma április—májusban egyre fogy. A h e l y i költő állomány behúzódik a nádasba, az átvonulok pedig már márciusban egyre tőimen hagyják el a B a l a t o n t . A B a l a t o n mellett mindenütt találkoztam tőkés récével ( A l i g a , B a l a t o n ­ világos, Gamásza, B a l a t o n s z a b a d i , Siófok, Széplak, Balatonföldvár, Szárszó, B a l a t o n s z e m e s , B a l a t o n l e l l e , Balatonboglár, Fonyódliget, F o n y ó d , Bélatelep, Balatonmária, Gyenesdiás, V o n v a r c , Balatongyörök, B a l a t o n e d e r i c s , Szigliget, Badacsonylábdi, Badacsonyörs, Ábrahámhegy, Szepezd, T i h a n y , B u d a t a v a , ( 1 8 9 5 )

120

Fűzfő, B a l a t o n k e n e s e , A k a r a t t y a ) . Különösen j ó terepnek ismertem meg a Jankövichtelep és Fonyódliget közti partot, mely 1 9 6 5 óta egyre j o b b a n e l ­ i s z a p o s o d i k ; de p i h e n t e k n a g y o b b tőkéscsapatok I X . 29-én a Balaton­ világos ( 8 0 — 1 0 0 ) és Siófok ( 1 0 0 — 1 5 0 ) előtti zátonyokon is. 1 9 4 1 - b e n még a vízimadarak kedvező költőterülete v o l t a Szántódi-berek is, melyet azóta lecsapoltak, de azért még 1 9 5 3 . I V . 5-én is láttam i t t egy gácsért. V. közt D R . T A P F E R D E Z S Ő - v e l végigjártuk a B a l a t o n déli p a r t j a h a l a s t a v a i t és b e r k e i t : a Töreki-lápon (széplaki halastó, melyet 1 9 6 5 óta leen­ gedtek és teljesen benádasodott) d b - o t ; a balatonföldvári h a l a s t a v o n 6 gácsért; a szemesi b e r e k b e n egy párt és 1 gácsért; az i r m a p u s z t a i h a l a s t a v a ­ k o n 7 gácsért és 1 tojót figyeltünk meg. A Hévízi-tavon L O V A S S Y ( G A Á L , szerint I . 1-én is v o l t tőkés réce; telén is átteleltek. K E L L E R őszén t ö b b ízben megfigyelte. M a g a m 1 9 4 9 . V I I . 2 1 - é n láttam. I V . 2 3 - á n bejártam a B a l a t o n e d e r i c s és R a p o s k a közti berket, m e l y a n a g y szárazság következtében mindenütt járható v o l t . E n n e k ellenére három helyen találkoztam tőkéssel. A B a d a c s o n y t o m a j és Badacsonyörs közti vadvíz a tőkés récék állandó tartózkodási helye. A Kornyi-tónál 1 3 ízben találkoztam ezzel a fajjal ( I I I . , I V . , V . , V I I . , I X . , X., XI). I X . 2 5 - é n láttam az i t t e n i l e g n a g y o b b mennyiséget általában a z o n b a n számuk nem h a l a d j a meg a 3(t-at. A h e g y i t a v a k és m o c s a r a k (lázok) közül a V a d - t a v a t már említettem. A Láz-hegyi-tavakon Prof. C S Í K I I V . 1 2 - é n egy párt látott. IV. 1 4 - é n a M o n o s t o r i - t a v a k o n és a Csukás-tavon t ö b b helyen m e g f i g y e l t e m , az utóbbin egy párt. A b a l a t o n s z a b a d i Sós-tavon 1 9 6 7 . X . 1 3 - á n is láttam két d a r a b o t . Kézre került gyűrűs tőkés réce: 1 9 5 2 .

1963.

2 7 — 2 8

3 5 — 4 0

1 8 9 6 )

1

8

9

8

-

9

9

1 8 9 5 .

( 1 9 2 3 )

1 9 2 0

1968.

1 9 5 2 .

( 2 0 0 - 3 0 0 ) ,

1 9 6 4 .

1 9 6 1 .

Warszawa

Poczapów, P i n s k

C

5 2 °

1 1 5 0 1

+

0

8

'

N

2 6 °

29. VI. 1934.

12'E

Sármellék 46°

4

3

'

N

8 . I. 1 9 3 9 .

1 7 °

10'E

S T E R B E T Z (kézirat) táplálkozására vonatkozólag a következő eredményeket kapta: 1 . B a l a t o n s z e m e s , — . I V . — . : Festuca-levélzet, meghatározhatatlan m a g ( 2 ) ; CAara-maradványok; h o m o k , k a v i c s . Kis-Balaton, XI. Dreissena -polymorpha; kitintörmelék; homok. CHERNÉL szerint IX. X. k ö z ö t t Balatonboglárnál órakor hajdinavetést lepett el tőkés, kisebb részben nyílfarkú éce, és o t t n a p i 7 , 5 q hajdinát f o g y a s z t o t t a k . E s t e a berekbe és a B a l a t o n r a húztak — 2 0 0 - a s c s a p a t o k b a n . A kárt q-ra becsülik. Kuriozitásként megemlíthetem, h o g y a Kornyi-tónál 1 9 5 1 . I X . 9 - é n egy ellőtt csőrű példány repült az e g y i k c s a p a t b a n ; I X . 2 5 - é n u g y a n i t t láttam egy gácsért, m e l y n e k e g y i k evezője fehér v o l t . 2.

2 6 .

( 1 9 1 8 )

1 9 5 1 . :

1 9 1 7 .

1 2

1 5 .

1.

3 0 0 0 — 4 0 0 0

2 0

1 0 0

1 0 5

1 9 5 1 .

121

Böjti réce ( A n a s q u e r q u e d u l a ) A böjti réce a Balaton-vidék költő faja, számban a z o n b a n messze e l m a r a d a tőkés réce állománya m ö g ö t t . N e m is valószínű, h o g y a p a r t i nádasokban költene, de ez sincs kizárva. E l l e n b e n a B a l a t o n környéke mocsaras területein rendszeresnek vehető költése. L O V A S S Y ( 1 8 9 7 ) szerint költési időben ,,. . . in geringer Z a h l " . K E L L E R ( 1 9 3 5 ) szerint „ g y a k o r i fészkelő". H O M O N N A Y ( 1 9 4 0 ) ismét azt írja: ,, . . . gyérebb számban fészkel . . . " . P Á T K A I ( 1 9 4 2 ) csupán a Tihanyi-félszigeten 1 9 4 1 - b e n 8 párra becsülte a fészkelő állományt. A K i s - B a l a t o n b a n valószínűleg csak a n n a k peremén költ. í g y a Sármellék, az Alsópáhok és a Fenékpuszta közti b e r e k b e n 1 9 4 9 - b e n 3 párra, 1 9 6 3 - b a n 2 — 3 párra becsültem állományát. Jellemző, h o g y 2 2 év a l a t t e g y e t l e n ízben sem találkoztam fiókáit vezető anyával, a m i a z z a l magyarázható, h o g y a böjti réce ebben az időszakban még kevésbé h a g y j a el a nádast, m i n t a tőkés. N e m telel át, de korán érkezik és későn távozik. H E R M Á N ( 1 8 9 5 ) a N a g y ­ berekben 1 8 9 0 . I I . 1 7 - é n látta az elsőket, és későbben egy fészket talált; G U L Y Á S J Ó Z S E F „kócsagőr" a Kis-Balatonban 1 9 2 6 . I. 26-án; K E L L E R ugyan­ i t t 1 9 2 3 . I I . 2 5 - é n . K E L L E R ( 1 9 3 5 ) március közepére teszi átlagos érkezési idejét, s azt írja, h o g y i l y e n k o r n a g y tömegben m u t a t k o z i k a B a l a t o n szegélyé­ ben és a K i s - B a l a t o n b a n , augusztus és n o v e m b e r közt v o n u l e l . L O V A S S Y ( 1 8 9 7 ) is n a g y tömegekről beszél. H O M O N N A Y ( 1 9 4 0 ) szerint „vonulási időben g y a k o r i " . 1 9 4 1 - b e n T i h a n y körül I I I . 2 4 - é n láttuk az elsőket, és X . 1 4 - é n az utolsókat. I t t tömegekről n e m beszélhettünk. F i g y e l e m b e v é v e a megfigyeléseim időpontjáról már többször e l m o n d o t t a k a t a következő megfigyelési időpontokkal t u d o k szolgálni: 1949. 1950. 1951. 1952. 1953. 1954. 1955. 1957. 1958. 1959.

III. III. II. III. III. III. III. III. III. III.

25. 8. 28. IT. 13. 19. 16. 19. 20. 4.

— X I I . 2. — X . 20. — I X . 24.

—

? ?

— X . 19. — I X . 30. — I X . 22.

—

?

— I X . 25.

1960. 1961. 1962. 1963. 1964. 1965. 1966. 1967. 1968.

I I I . 7. — I I I . 17. —. III. 9. — ? — I I I . 15. — I I I . 14. — I I I . 12. — I I I . 10. I I I . 12. —

X.

14.

? ?

X . 23. ( I X . 15.)

?

X I I . 9.

? ?

Érkezésük részben a jégtakaró függvénye, őszi elvonulásukban pedig nagy szerepet játszik az is, hogy a csörgő réce mint táplálkozási konkurrense, milyen korán és milyen tömegben vonul át ősszel, függ attól is, hogy milyen a Balaton körüli kisebb vizek vízállása. Legerősebb vonulását 1951 őszén figyeltem meg: V I I I . elején a Kis-Balaton­ ban 300—400 mutatkozott, I X . elején*számuk 1500 —2000-re nőtt; I X . végén 300— 400-ra apadt. Általában a Kis-Balatonban számuk az őszi vonuláson 100 alatt szokott maradni. Még gyengébb a helyzet a Balaton partján, ahol őszi vonuláson csak szórványosan mutatkozik. Legerősebb csapatát 1963. X . 23-án észleltem a Balatonszentgyörgy előtti öbölben (50—60). Sokkal erősebb a tavaszi vonulás, amikor kereplő hangja is messziről el­ árulja jelenlétét. Vonulásuk még március folyamán erősödik. A z általam rend­ szeresen vizsgált terület egyes részei közt nem mutatkozott különbség. Például 1950-ben az erős márciusi vonulás idején a Kis-Balatonban 500 — 600, a Keszt­ hely és Fenékpuszta közti parton 450—600; Balatonberóny előtt, az akkor 122

még fövenyes p a r t o n példányt számoltam. 1 9 0 1 - b e n a K i s - B a l a t o n ­ ban K e s z t h e l y és Fenékpuszta közöl t 1965-ben a Kis-Bala­ t o n b a n 1 5 0 — 2 0 0 , az említett p a r t o n 1 0 0 — 1 5 0 , a Balatonszentgyörgy előtti öbölben 8 0 — 1 0 0 példányt figyeltem meg. Kzekhez a mennyiségekhez a r a n y ­ l o t t a k a többi terep kisebb számai. Vonulásuk csúcspontja idején, áprilisban ez az arány még szembetűnőbb, azzal a különbséggel, hogy az igazán nagy tömegek a K i s - B a l a t o n b a n tartóz­ k o d n a k , í g y a K i s - B a l a t o n b a n 1 0 5 1 áprilisában 1000 — 1 3 0 0 , u g y a n e k k o r Berény előtt a szentgyörgyi öbölben a fenéki p a r t o n a k e s z t h e l y i móló és Gyenesdiás közt 50 —6(»; és 1 9 5 4 - b e n a K i s - B a l a t o n b a n elszórt példányokon kívül a K e s z t h e l y és Fenékpuszta közti p a r t o n 4 0 — 5 0 , i l l e t v e 1 2 0 — 1 5 0 példányt észleltem. A z utóbbi p a r t o n 1 9 4 8 áprilisá­ ban 9 0 0 — 1 0 0 0 , a K i s - B a l a t o n b a n pedig „ t ö b b száz"-at j e g y e z t e m fel. Általá­ ban áprilisban a K i s - B a l a t o n b a n a böjti récék száma 1 0 0 - o n felül szokott lenni, és ehhez v i s z o n y l a t i a k a B a l a t o n partján tartózkodó mennyiségek is. A B a l a t o n o n megfigyeltem még böjti récét között Gyenesdiás és V o n y a r c között IV. Balatongyöröknél IV. m i n d i g a nádas közelében. Nvílt vízen Alsóörs előtt láttam I V . 1 2 - 1 4 - e közt. A K i s - B a l a t o n h o z szervesen hozzátartozik a Vörs előtt fekvő mocsaras terület, a B o c s m á n y és a Borzasrét. 1 9 5 1 5 7 közt itt a vízállás o l y a n magas v o l t , h o g y t a v a s s z a l s z a b a d vízfelületet is találhattunk, közben nádasos, növényzetes szigetekkel. í g y a terep különösen k e d v e z e t t a böjti récének, p l . I V . 6-án V . 2-án d b főleg gácsért; I V . 23-án I V . 13-án db-ot f i g y e l t e m meg. A déli p a r t mocsaras területei közül legbehatóbban a F o n y ó d m e l l e t t i zardavári h a l a s t a v a k a t tanulmányoztam, főként ennek déli oldalán a F e k e t e bézsenv felé eső v a d v i z e s területét. Március hó folyamán a l e g n a g y o b b észlelt mennyiségek: III. III. III. április h ó folyamán: IV. (50-100); IV. IV. A területen t a v a s s z a l általában számuk közt s z o k o t t i n g a d o z n i . M e g f i g y e l t e m t o v á b b á a s o m o g y i halastavaknál böjti récét: Törekiláp, 1 0 6 3 . I V ' 2 1 . , 6 d b - o t ; 1 9 6 3 . V . 2 7 ^ , 7 ; t o v á b b á u g y a n e z e n a n a p o n és 1 9 6 8 . V . 1 7 - é n az i r m a p u s z t a i h a l a s t a v a k o n 1 , i l l e t v e 5 db-ot. A K o r n y i - t a v o n is g y a k r a n találkoztam böjti récével: 1 9 5 1 . I X . 1 9 . ( 1 0 1 0 0

8 0

—

—

1 2 0

1 0 0 ;

2 0 0 — 3 0 0 ;

1 0

—

1 5 ,

2 0 0 — 2 5 0 ,

2 ,

1 0 5 3

8 0 0 —

1 0 0 0 ,

1 9 4 7 — 6 8

( 1 9 5 1 .

4 . ,

2 5

—

3 0 ) ;

( 1 9 6 2 .

1 5 . ,

3 0 — 4 0 ) ,

1 9 3 0 .

1 9 5 1 .

8

0

-

4

1

0

0

;

0

-

5

0

;

1 9 5 2 .

1 9 5 7 .

2

1 9 6 1 .

0

1 7 .

9

0

-

3

0

( 1 5 0 - 2 0 0 ) ;

( 7 0 - 1 0 0 ) ;

2 6 .

( 1 5 0 — 2 0 0 ) ;

-

1

0

Í 9 5 3 .

0

1 9 6 4 .

1 9 5 6 .

1 9 6 0 .

2 4 .

( 1 0 0

—

( 1 5 0 - 2 0 0 ) * ;

2 2 .

1 9 6 5 .

1 9 5 7 .

1 9 .

1 2 .

1 5 0 ) .

2 0 — 5 0

1 5 ) ;

1 9 5 3 .

IV.

2 2 .

( 4 5 - 6 0 ) ;

T i h a n y b a n a Belső-tavon 1 2 .

1 9 6 0 .

1 9 4 8 .

V .

1 4 .

IV.

( 4 ) ;

1 1 .

1 9 6 6 .

III.

( 2 0 - 2 2 ) ;

1 7 .

( 1 0 0 - 1 5 0 ) .

a Külső-tavon

1 9 4 8 .

IV.

( 5 - 6 ) .

Csörgő réce ( A n a s crecca L . ) A csörgő réce csak átvonul a Balatonnál. L O V A S S Y s z e r i n t : ,,. . . i n grösseren Schwärmen als alle übrige A r t e n " . H E R M A N a Nagy-berekben I I I . 2 7 - é n látta az elsőket; L O V A S S Y K e s z t h e l y határában II. 13-án; G A Á L ugyanitt I I I . 3-án; K E L L E R ugyanitt I I . 2 5 - é n , és szerinte 1924/25-ben át is t e l e l t ; B E S S E N Y E Y E n y h i g közelében II. 9-én; Z E R G É N Y I a Kis-Balatonban I I I . 4-én. Viszont C E R V A már VIII. 2 7 - é n megfigyelte őket az i r m a p u s z t a i h a l a s t a v a k o n . K E L L E R szerint vonulása február— márciusra, i l l e t v e o k t ó b e r - n o v e m b e r r e esik, néha decem( 1 8 9 7 )

( 1 8 9 5 )

1 8 9 0 .

1 8 9 4 .

1 8 9 5 .

1 9 2 3 .

1 9 2 3 .

1 9 2 2 .

( 1 9 2 7 )

1 9 2 3 .

( 1 9 3 5 )

123

bérig elhúzódik, sőt enyhe teleken át is telel. A K i s - B a l a t o n b a n 1920. I X . 27-én k b . 800-at látott (1923). H O M O N N A Y (1940) szerint ősszel és t a v a s s z a l g y a k o r i . 1941-ben szeptember végén a Zamárdi előtti p a r t o n a csörgő réce v o l t az u r a l ­ kodó faj (több száz). Tihanynál I I . 9-én érkezett meg, de február— márciusban csak szórványosan m u t a t k o z o t t a B a l a t o n o n . V I I I . 4-én jelent meg újra, különösen szeptember második felében m u t a t k o z t a k k i s e b b - n a g y o b b csapatai. A z utolsókat X I . 19-én láttuk a Belső-tavon. Mozgalmára 1946. 1948. 1949. 1950. 1951. 1952. 1953. 1955. 1956. 1957. 1958. 1959. 1960. 1961. 1962. 1963. 1964. 1965. 1966. 1967. 1968.

vonatkozó

— IT. II. I. III. III. (IV.

(IV. 14) 25. — V . 24. — V . 27. — V . 17. — I V . 13. — I V . 20 - 2 5 . )

23. 27. 1. 29. 22.

— III. III. III. in. III. III. III. III. II. III. III.

22. — I V . 24. — I V . 6.— I V . 7.— V . 17. — I V . 8.— I V . — 15. — I V . 13. — I V . 12. —III. 13. — I V . 13. — I V .

15. 21. 15. 14. 20. 18. 11. 19. 17. 12. 20.

észleléseim: ( X . 6.) I X . 18,— X I . 21. V I I I . 23,— X I I . 1. V I I I . 25, XII 11. I X . 24,— X I I . 30. V I I I . 27,— X I . 10. VITT. 6,— X I I . 20. V I I I . 24,— X I . 15. ( I X . 21—27 •) ( I X . 22.) I X . 19,— X I . 25. I X . 8. •— X I . 16. IX. 1,— X I . 29. V I I I . 30,— X I I . 13. IX. 7,— X I . 6. ( X . 13.).— X I . 14. I X . 13,— X I I . 12. (X. 14.) — X I I . 7. ( I X . 30.) — X I . 15. I X . 14,— X I . 14. I X . 1. — X I I . 17.

Nyári megfigyeléseim: K e s z t h e l y és Fenékpuszta közti p a r t o n : 1949. V I I . 23. (3); 1950. V I . 15. (pár); K i s - B a l a t o n , 1953. V I I . 5. {rf). Mindezekből a z o n b a n költésére nem következtethetünk. Tehát a csörgő réce néha átnyaral, enyhe teleken egyes példányok át is telelnek. Kivételesen, p l . 1954-ben teljesen k i is m a r a d a vonulása. V i s z o n t el is tolódhat, p l . 1950. X I I . 11-én a K i s - B a l a t o n b a n 2 0 0 0 - 3 0 0 0 példánnyal találkoztam. A csörgő réce t a v a s z i átvonulásán számbelileg rendkívül fluktuál, általában t a v a s z i vonulása s o k k a l gyengébb, m i n t az őszi és számuk legtöbbször száz alatt m a r a d , kivételesen úgyszólván k i is m a r a d a vonulásból. A K i s - B a l a t o n ­ ban n a g y o b b számban láttam 1950. I I I . 21 —28. között (500—600) és I V . 14-én ( 7 0 0 - 9 0 0 ) ; 1951. I I . 27-én ( 1 0 0 0 - 1 2 0 0 ) és I I I . 14-én ( 2 0 0 0 - 3 0 0 0 ) ; K e s z t h e l y és Fenékpuszta között a legtöbbet (170—200) 1960. I I I . 11-én láttam; a balatonszentgyörgyi öbölben 1961. I I I . 19-én (300—400); a fonyódi h a l a s t a v a k mögött fekvő vadvízen 1961. I I I . 17-én (80 — 100); a h a l a s t a v a k o n 1964. I I I . 22-én ( 2 0 0 - 3 0 0 ) . T a v a s z i vonulása általában március közepén kulminál, az időjárástól függő­ en, k i s e b b - n a g y o b b ingadozásokkal. Ősszel a csörgőréce-tömegek főleg a K i s - B a l a t o n b a n m u t a t k o z n a k , így 1950 és 1952 októberében 1000 körül m o z g o t t számuk. Előfordul, h o g y őszi vonulásuk n o v e m b e r b e n kulminál. Szeptemberben még elég n a g y o k az ingado­ zások 5 és 400 között, sőt egyes esztendőkben teljesen k i is m a r a d n a k . Október­ ben ez már ritkább eset, sőt még 10-en a l u l sem s z o k o t t számuk m a r a d n i . Általában 150 — 300 közt i n g a d o z i k . 124

A B a l a t o n partján csak ritkán éri e l a százat. Balatonberény és K e s z t h e l y között a l e g n a g y o b b mennyiséget 1957. I X . 22-én (300—400) és 1968. X . 15-án (200 -300) a szentgyörgyi öbölben láttam. Találkoztam ősszel a B a l a t o n o n csörgő récével B a l a t o n s z e m e s és B a l a t o n l e l l e közt is 1953. X I . 8-án (30 — 40); J a n k o v i c h - t e l e p és Fonyódliget közt 1961. I X . 17-én ( 1 5 - 2 0 ) és X . 5 - é n ( 1 7 0 200); X . 28-án ( 8 0 - 9 0 ) ; 1963. X I . 12-én ( 6 0 - 8 0 ) ; a keszthelyi móló körül 1964. X I . 26-án (1); a Zámori-öbölben, 1960. I I I . 13-án ( 1 0 - 1 5 ) ; X I . 29-án (1); 1964. I I I . 15-én (4). Fonyódon a h a l a s t a v a k körül 1960. X . 13-án és 1964. I I I . 22-én láttam a legtöbbet (200—300), de itt rendszeresek a k i s e b b (2) v a g y n a g y o b b (100) c s a p a t a i a t a v a s z i és az őszi vonuláson egyaránt. A Töreki-lápon (széplaki h a l a s t a v a k ) 1959. I X . 8-án 100 — 150 egyedet f i g y e l t e m meg. áA K o r n y i - t a v o n is g v a k r a n m e g f i g y e l t e m csörgő récét, így a t a v a s z i v o n u l s o n : 1953. I V . 23-án (pár); 1960. V . 14-én (pár); 1966. I I I . 17-én ( 1 0 0 - 1 5 0 ) ; az őszi vonuláson: 1951. I X . 25-én (8); 1952. I X . 25-én ( 2 0 0 - 3 0 0 ) ; 1953. I X . 23-án ( 5 0 - 6 0 ) ; 1959. I X . 30-án 4 0 - 5 0 d a r a b o t , a t i h a n y i Belső-tavon 1948. I V . 11-én 2 d a r a b o t . Kézre került gyűrűs csörgő récék a B a l a t o n vidékén: Paris p:B 2144

+ Paris E B 5956

+

Paris E D 1315

+

Paris E D 6622

+

23. II. 1956.

Tour du Valat, Camargue 43°3F N , 04°42' E Zalaszentiván 46°54' N , 16°54' E Tour du Valat, Camargue Balatonfenyves 46°43'N, 17°29' E Tour du Valat, Camargue Balatonfőkajár 47'01'N, 18°12'E Tour du Valat, Camargue Tab 46°44'N, 18°02'E

4. I I I . 1956. 22. I. 1957. 25. I X . 1957. 15. I. 1958. 25. I I I . 1958. 12. I I I . 1958. 30. I I I . 1958.

Nyílfarkú réce ( A n a s a c u t a L . ) LOVASSY még azt v a l l o t t a , h o g y a nyílfarkú réce csak vonuláson for­ d u l elő, a k k o r sem csapatosan. K E L L E R ezzel szemben közli, hogy már­ c i u s b a n és a u g u s z t u s — n o v e m b e r közt v o n u l át, néha áttelel, a l k a l m i l a g költ is, és a n a g y o b b terjedelmű kaszálókat, réteket v a g y az ezeket határoló szántásokat . . . " k e d v e l i fészkelés céljából. H E R M Á N a Nagy-berekben 1 8 9 0 . I I I . 8 - á n észlelte először, m a j d egy fészket talált. T o v á b b i érkezési adatok: Keszthelv, III. ( L O V A S S Y ) ; Balatonlelle, III. (sok, G A Á L ) ; Enying, III. III. ( B E S S E N Y E Y ) ; Kis-Balaton, II. (KELLER); III. ( Z E R G É N Y I ) . 1 9 4 1 - b e n T i h a n y körül a B a l a t o n felett aránylag kevés esetben észleltük ( i V . 1 9 . ) és a n a g y tőkésréce-mozgás idején X . 8 - á n egy-kettőt. Fészkelve találtam az 1 9 4 9 - e s magas vízállás idején a K i s - B a l a t o n északi oldalán az ún. „ É g é s b e n " V . 2 5 - é n ; D R . F O D O R T A M Á S p e d i g az i r m a p u s z t a i h a l a s t a v a k o n 9-es fészekalját talált 1 9 6 6 . május közepén. ( 1 8 9 7 )

( 1 9 3 5 )

( 1 8 9 5 )

1 8 9 4 .

1 9 2 2 .

2 5 .

1 9 2 2 .

1 8 9 5 .

9 .

1 2 .

1 9 2 3 .

4 .

9 .

1 9 2 3 .

1.

125

Vonulásáról litis. 1949. II. 1950. II. 1951. II. 1952. I. 1953. III. 1954. I. 1955. 1956. 1957. 1958. I I I . 1959. 1960. III. 1961. 1962. III. 1963. 1964. II. 1965. III. 1966. 1967. Ullis.

a következő megfigyeléseim

I V . 18. 24.—IV. 19 20.—IV. 25 17.—V. 1 15.—III. 17 13.—IV. 18 21.—IV. 12 I V . 24. 111.22. 24.—IV. 20 I I I . 10. 9.—IV. 24 111.21—23. 9.—IV. 30. — 27.—IV. 26, 14.—IV. 19. III. 12. III. 13—16.

IX. X. X. IX. IX. IX.

vannak:

20,—XI. 12. 25.—XII. 2. 1.—XII. II. 4 . — X I I . 30. 19.—X. 16. 28.—XI. II. X I I . 17. X I . 15. I X . 24.

I X . 21.—XI. 25. X X X X X

16.—XI. 21. 7 — X I . 23. 8.—XI. 8. 24.—XI. 14. 16.—XI. 14. X I . 22. X I . 14. X . 19. X . 15.

A z adatokból kiviláglik, h o g y t a v a s z i érkezese az időjárástól, főként a jég felszakadásától függ. Néha úgyszólván k i is m a r a d vonulása. D e még jég boríthatja a t a v a k a t , a m i k o r már megérkezik, p l . 1950. I I . 24-én a Vörsi-vízen ( K i s - B a l a t o n ) 50—60 példány a jégen sétált, nyugi alánul m o z o g t a k ide-oda, v e r e k e d t e k is. A t a v a s z i vonuláson 100-on felüli mennyiségeit láttam a K e s z t h e l y és Fenék­ p u s z t a közti p a r t s z a k a s z o n 1950. I I I . 20—27. között (200—400); a K i s - B a l a t o n ­ b a n 1951. I I . 27-én (100 — 150); 1952. I I I . 17-én ( 1 0 0 - 1 3 0 ) ; F o n y ó d o n a h a l a s t a v a k o n 1960. I V . 24-én és 1965. I I I . 26-án is 5 0 - 6 0 db-ot. A t a v a s z i vonulás március második felében s z o k o t t kulminálni. C s a p a t a i ál­ talában csak néhány pédánvból v a g y 10—20 főből állnak. Néha a k e s z t h e l y i móló előtt is m u t a t k o z o t t , 1961. III." 23-án rf rf ? ? (2 pár); 1964. I I I . 17-én (gácsér). O s z i vonuláson számuk m i n d i g 10 alatt m a r a d , kivételes esetek: B a l a t o n ­ szentgyörgy (öböl), 1948. I X . 19-én (20 — 26); a K e s z t h e l y és Fenékpuszta közti p a r t o n , 1958. X I . 25-én ( 1 6 - 2 0 ) ; F o n y ó d (halastavak),*1964. X I . 11-én ( 1 0 15). A z 1948 — 1968 közti költési a d a t o k o n kívül 92 t a v a s z i és 57 őszi megfigyelé­ s e m v o l t . T a v a s s z a l legtöbbször a K i s - B a l a t o n b a n (35), a K e s z t h e l y és Fenék­ p u s z t a közti p a r t s z a k a s z o n (34) és a fonyódi h a l a s t a v a k o n (10) találkoztam nyílfarkú récével, t o v á b b á a Balatonszentgyörgy előtti öbölben (3), B a l a t o n berény előtt a nyílt vízen (1), a Vörs m e l l e t t i Bocsmányban (3). A z őszi vonuláson is a K i s - B a l a t o n b a n (24) láttam legtöbb esetben; j ó v a l kevesebbszer K e s z t h e l y és Fenékpuszta közt (12), a balatonszentgyörgyi öböl­ ben (10), Balatonberóny előtt (5), a fonyódi h a l a s t a v a k o n (4), a Bocsmányban (1) és a K o r n y i - t a v o n 1952. I X . 25-én (1 db). A z 1917-es balatonbogiári hajdinakártételben a tőkés réce m e l l e t t k i s e b b számban a nyílfarkú réce is szerepelt ( C H E R N É L , 1918).

126

Fütyülő réce ( A u a s penelope L.) (1895) 1800. I I I . 8-án észlelte a N a g y - b e r e k b e n az érkezőket. L O ­ (1897) csak kis c s o p o r t o k b a n látta a vonuláson, így az elsőket K e s z t ­ helynél 1894. 111. 4-én. K K I . I . K K 11)23. II. 25-én már látott belőlük. Szerinte (1935) szeptemberben vagy októberben, illetve február végén vonul át, egye­ sek néha át is telelnek, vagy tavasszal májusig maradhatnak vissza kisebb csapatai. H O M O X N A Y (1940) ;izt írja: ..Télen t ö b b kisebb csapatot észleltem ; i B a l a t o n síkvízi területének t ö b b pontján." 1941-ben mi csak a t i h a n y i Belső­ t a v o n láttuk I X . 21-én (3—4) és X . 0-án (1), valamint egyet a K o r n y i - t a v o n I X . 29-én. HERMÁN

VASSY

1948 L948. 1949. 1950. 1951. 1952. 1953. 1954. 1955. 1956. 1957. 1958. 1959. i960. 1961. 1962. 1963. 1964. 1965. 1966. 1967. 1968.

1968 közt a fütyülő

I V . 14. 25.—IV. 16. 24.—V. 28. 17.—IV. 24. 17.—V. 1. 13.—IV. 20. 19.—IV. 15. I V . 23—25. IV. i n . — V . 24. III. 22. III. 24.—IV. 21. 1 II. 4.—IV. 19. III. t ) . _ l V . 24. III. 17.—IV. 19. III. 8.—V. 3.

II. II. II. III. III. III.

— II.

—. 14.—IV. 19. III. 15—17.

—

III. 13—16.

récéi a Balatonnál IX. X. IX. X. X. IX. X. IX.

29.—XI. 20.— X I I . 20.—XII. 14.—XII. 7.—XI. 27.—X. 20.—XII. 30.—XI.

rendszeresen megfigyeltem:

21. 28. 1 1.

30. 10. 21. 20. 15.

—

X I . 21. I X . 8 . — X I . 14. X . 16.—XI. 24. X I . 15. X . 4. X I . 12. X . 13.—XI. 23. X I . 22. X I . II. X . 14.—XI. II. X . 17.—XI. 17.

T a v a s z i vonuláson százon felüli tömegeit észleltem: K i s - B a l a t o n , 1950. I I I . 7 - 8 . ( 2 0 0 - 3 0 0 ) ; I V . 3. ( 1 4 0 - 2 0 0 ) ; 1952. I I I . 17. ( 1 0 0 - 1 2 0 ) ; 1954. I V . 12 ( 1 1 0 - 1 4 0 ) ; 1057. I I I . 22. ( 2 0 0 - 3 0 0 ) ; 1950. I I I . 5. ( 8 0 - 1 0 0 ) ; 1960. I V . 2. ( 1 5 0 - 2 0 0 ) ; 1965. I I I . 29. ( 9 0 - 1 1 0 ) . K e s z t h e l y és Fenékpuszta között : 1950. I I I . 20. ( 1 1 0 - 1 7 0 ) ; I I I . 25. ( 1 6 0 300). A Bocsmányban (Vörs): 1951. I V . 16. ( 8 0 - 1 0 0 ) ; 1955. I V . 23. ( 1 2 0 - 1 8 0 ) . Csapatai átlagosan 20 - 5 0 példányból állnak, de g y a k r a n csak néhány madár m u t a t k o z i k . T a v a s z i vonulása március és április közepe közt kulminál; érke­ zése függ a jégtakaró felszakadásától. A z őszi vonuláson n a g y o b b mennyiségeivel találkoztam. K i s - B a l a t o n : 1950. X I I . 11. ( 6 0 - 8 0 ) ; 1952. X . 16. ( 3 0 - 4 0 ) ; 1954. X I . 13. ( 4 0 - 5 0 ) ; 1955. XI. 15. (400 500); 1961. X I . 15. ( 5 0 - 6 0 ) ; Balatonberény előtt: 1950. X . 6. ( 4 0 - 6 0 ) ; X . 1 7 - 3 1 . ( 6 0 - 8 0 ) . A fonyódi h a l a s t a v a k o n : 1964. X . 14. ( 5 0 - 6 0 ) . Bár a m a x i m u m nem m i n d e n évben u g r i k k i novemberben, a legtöbb nagy­ számú adat mégis n o v e m b e r i ; ősszel átlagosan 20 —30-as c s a p a t o k b a n jár, né­ ha t ö b b , néha csak magányos példányok. A z 1948 — 1968 közti évekből 99 t a v a s z i és 71 őszi megfigyelésem v a n . T a 127

vasszal és ősszel egyaránt a K i s - B a l a t o n vezet (44, illetve 28 megfigyelés); utána jön a K e s z t h e l y és Fenékpuszta közti p a r t s z a k a s z (29, i l l e t v e 13 megfigyeléssel), m a j d a fonyódi h a l a s t a v a k (12, i l l e t v e 5 megfigyeléssel). A B o c s m á n y (Vörs) csak t a v a s s z a l , a v a d v i z e k idején a l k a l m a s a fütyülő réce vonulásához (4). A K o r n y i - t a v o n 1941-en kívül csak egy ízben észleltem (1966. I I I . 17., rf egy gácsér). Feltűnő a z o n b a n , hogy m e n n y i r e gyengék az eredmények a balatonszent­ györgyi öbölben a fütyülő réce szempontjából, mindössze 6 t a v a s z i és 5 őszi megfigyelés. A Balatonberóny előtt elterülő nyílt vízen v i s z o n t az említhető meg, h o g y 18 őszi megfigyeléssel szemben csak 2 t a v a s z i áh. A k e s z t h e l y i móló előtt csak ősszel f i g y e l t e m meg (1952. X . 8., 30—40 db.). L á t t a m még fütyülő récét Balatonmária előtt is (1950. I I I . 30., 2 db.). K E L L E R (1923) szerint 1921-ben az ősz hosszú és meleg v o l t , utána a tél kemény. A fütyülő réce X . 16-án jelent meg először K e s z t h e l y környékén.

K e n d e r m a g o s réce ( A n a s strepera L . ) A kendermagos réce m i n t költő faj gyakoriságban a tőkés réce után követ­ k e z i k . H E R M Á N (1895) 1890. I I I . 15-én látta a N a g y - b e r e k b e n az elsőket. G A Á L (1903) a balatonbogiári berekben 1903. V I I I . 31-én két f i a t a l t lőtt, a m i ­ ből költését sejti. N A G Y (1931) valószínűnek t a r t j a , h o g y költött a t i h a n y i Belső-tavon 1930-ban. H O M O N N A Y (1941) szerint 1938-ban a t a v o n u g y a n megjelent költési időben, de n e m költött, ellenben 1936-ban 15 pár fészkelt. P Á T K A I (1942) a Tihanyi-félsziget 194l-es állományát 8 párra becsülte. 1941ben I I I . 21-én találkoztunk először ezzel a fajjal, az utolsó párt X I . 8-án lát­ t u k . Zamárdi előtt a nyílt vízen egész szeptemberben a récék közül ez v o l t a l e g g y a k o r i b b , t ö b b százas mennyiségben. A Belső-tavon a tőkés récénél is g y a k o r i b b jelenség v o l t . V I . 19-én látta P Á T K A I első fiókáit. D R . F O D O R T A M Á S (in l i t t . ) az i r m a p u s z t a i halastavaknál a gazosban talál­ t a 1967. V . 15-én 9-es fészekalját. A K i s - B a l a t o n b a n is láttam fiókáit veze­ tő tojót (1962). Első és utolsó 1948. 1949. 1950. 1951. 1952. 1953. 1954. 1955. 1956. 1957. 1958.

megfigyeléseim:

I V . 14.— X I . 21. I I . 25.—XII. 1. II. 24.—XII. 26. II. 17.—XII. 27. I. 11.— X I . 10. III. 13.— X I . 9. III. 19.—XII. 20. I V . 23.— X I . 15. I V . 24.—(IX. 24.) I I I . 22.—(IX. 22.) I I I . 24.— X I . 22.

1959. I V . 17.—XI. 16. 1960. III. 7 . — X I . 26. 1961. III. 17.—XI. 16. 1962. III. 6 . — X I . 5. 1963. (V. 7.)—XI. 14. 1964. III. 13.—XI. 21. 1965. III. 26.—XI. 25. 1966. III. 15.—XI. 14. 1967. III. 11.—XI. 14. 1968. III. 13.— X . 17.

A t a v a s z i érkezés függ a jégtakaró felszakadásától, távozása v i s z o n t a jég beálltától. Néha t a v a s z i (1963), néha őszi (1968) vonulása igen eltolódik. A kendermagos réce inkább a m o c s a r a k b a n fekvő k i s e b b v i z e k e n v a g y a B a l a t o n nádasos szegélyében m o z o g , m i n t a nyílt vízen. A t a v a s z i vonuláson a K i s - B a l a t o n b a n észleltem n a g y tömegeit: 1950. I I I 128

Kanalas gém — Platalea leucorodi; (Fotó: Dr. Tildy Zoltán)

közt I I . 1 7 - é n (Inn - 1 2 0 ) ; I I I . 1 4 - é n III. 22-én III. 29-én Tavaszi megfigyeléseim megoszlása: I V : 4 0 ; összesen megfigyelés, amiből 50-el a K i s - B a l a t o n b a n , 2 3 at a K e s z t h e l y és Fenékpuszta közti partszakaszon végeztem, 1 3 - a t a fonyódi bal ásta v a k o n , 5 - ö t a Balaton­ szentgyörgy előtti öbölben, 2 - t a K o r n y i - t a v o n , 1-et Balatonberóny előtt a vízen, 1 — 1 - e t a Zámori-öbölben és a keszthelyi mólónál. A maximális tömegek adataiból és a megfigyelések számából is kitűnik, h o g y vonulásának súlypontja márciusra esik. Őszi tömeges vonulását már K E L L E R is észlelte I X . 27-én a Kis-Balatonban N a g y o b b számban én is a K i s - B a l a t o n b a n találkoztam kendermagos récével: 1 9 4 8 . ' l X . XI. IX. 4

( 1 5 0 — 2 5 0 ) ;

— 1 4

( 2 0 0 - 3 0 0 ) ;

1 9 5 1 .

( 1 5 0 - 2 0 0 ) ;

1 9 G 5 .

1 9 5 7 .

( 1 0 0 - 1 2 0 ) .

1 : 1 ;

1 1 : 8 ;

1 1 1 : 4 7 ;

9 6

( 1 9 2 3 )

1 9 2 0 .

( 2 0 0 ) .

( 1 2 0 - 1 5 0 ) ;

2 9 .

12.

( 1 0 0 - 1 5 0 ) ;

2 7 .

( 4 0 - 5 0 ) ;

1 9 5 5 .

X I .

I X .

1 4 .

1 9 5 2 .

3 0 .

X I .

1 9 6 2 .

2 2 .

X I .

X .

3 .

1 1 .

I X .

( 4 0 0 — 5 0 0 ) ;

( 6 0 - 8 0 ) ;

( 2 0 0 - 3 0 0 ) ;

( 1 0 0 - 1 5 0 ) ;

( 2 0 0 - 3 0 0 ) ;

1 9 6 5 .

1 9 5 0 .

1 9 6 0 .

1 9 5 8 .

X .

1 9 5 4 .

I X .

1 8 .

1 9 6 7 .

1 9 .

X .

1 9 6 4 .

1 4 .

I X .

X .

1 9 6 1 .

1 4 .

2 4 .

( 8 0 0 - 1 0 0 0 ) ;

( 8 0 - 1 0 0 ) ;

( 2 5 0 - 3 5 0 ) ;

( 1 5 0 - 2 0 0 ) ;

( 6 0 0 - 7 0 0 ) ;

9 . ( 1 0 0 - 2 0 0 ) ;

( 1 5 0 - 2 0 0 ) ;

X .

2 0 .

1 2 .

1 9 5 1 .

X .

X .

2 7 .

6 .

( 1 0 0 - 1 5 0 ) ;

X I I .

1 9 4 9 .

1 9 5 1 .

2 0 .

( 5 0 - 6 0 ) ;

( 2 0 0 - 3 0 0 ) ;

( 3 0 0 - 4 0 0 ) ;

X I .

1 4 .

X I I .

1 9 5 9 .

X I .

1 5 .

( 2 5 0 - 3 0 0 ) ;

( 1 0 0 - 1 5 0 ) .

A B a l a t o n o n két i l y e n megfigyelésem v o l t : Balatonberóny, 1 9 4 9 . X I . 5 . Balatonszentgyörgy, IX. A z őszi megfigyelések h a v i megoszlása: V H I . : 1 2 ; I X . : 5 5 ; X . : 5 4 ; X I . : 3 5 ; X I I . : 5 , összesen 1 6 1 megfigyelés. A mennyiségi megfigyelések, v a l a m i n t a megfigyelések számai is azt m u t a t ­ ták, hogy az őszi vonulás erősebb, m i n t a t a v a s z i . A k e n d e r m a g o s réce a B a l a ­ t o n partján sehol sem ritkaság, a z o n b a n a n a g y o b b tömegek főként a K i s - B a l a ­ t o n t a v a i n tömörülnek szeptember vége és november közepe közt, a h o l néha még december végéig is jelentős számban k i t a r t a n a k . A megfigyelések zöme a K i s - B a l a t o n b a n történt ( 7 3 ) , utána érdekesen a B a ­ latonberóny előtti vízfelület következik ( 3 5 ) , m a j d a Balatonszentgyörgy előtti öböl ( 2 8 ) , a K e s z t h e l y és Fenékpusztaközti p a r t s z a k a s z ( 1 2 ) , végül a fonyódi l u d a s t a v a k ( 9 ) és a K o r n v i - t ó ( 4 ) . Zamárdi előtt is sík vízen tartózkodtak a fő­ vén v p a r t előtt. S T E R B E T Z (kézirat) egy példányban, m e l y e t Balatonmogyoródnál IV. 1 9 - é n ejtettek el, a következő táplálékot találta: PoZ#
1 9 6 0 .

2 .

( 6 0 - 8 0 ) .

1 9 5 3 .

K a n a l a s réce ( A n a s c l y p e a t a L . ) LOVASSY szerint kanalasréce-párokkal tavasztól őszig találkozhatunk a K i s - B a l a t o n b a n , de a vonuláson se népesek c s a p a t a i . K E L L E R szerint március végén és április elején érkezik csapatosan a B a l a t o n h o z , augusztus és n o v e m b e r közt v o n u l e l , c s a p a t a i g y a k r a n k e v e r e d n e k a böjti récével. H O M O N ­ NAY a t i h a n y i Belső-tavon, a szántódi és a leilei b e r k e k b e n találkozott vele nyáron is. 1 9 4 1 - b e n nekünk kevés a l k a l m u n k nyílott a b e r k e k látogatására és így Tihanynál azt állapíthattuk meg, h o g y bár g y a k o r t a találkoztunk k a n a l a s récével I I I . 2 7 . és V . 1 8 . között, v a l a m i n t V I I I . 4 . és X . 2 7 . között, d e csak egyesével v a g y k i s e b b c s a p a t o k b a n figyeltük meg. P e d i g L O V A S S Y is u t a l t rá, h o g y a k a n a l a s réce némely esztendőben költ is a B a l a t o n környékén. M a g a m t a p a s z t a l a t a szerint 1 9 4 9 - b e n a K i s - B a l a t o n „ É g é s " ( 1 8 9 7 )

( 1 9 3 5 )

( 1 9 4 0 )

9 A q u i l a 1969,70.

129

nevű részében magas vízállás mellett fészkelt, valószínűleg költött a fonyódi halastavaknál is 1956-ban. Legkorábbi

és legkésőbbi

megfigyeléseim:

1948. I V . 14.— X I . 21. 1949. II. 25.— X I . 7. 1950. I I . 27.— X I . 11. 1951. II. 17.— I X . 11. 1952. I I I . 17.— X . 28. 1953. III. 13.— X I . 11. 1954. III. 19.—XII. 20. 1955. I V . 23.— X I . 15. 1956. I V . 19.— I X . 23. 1957. III. 20.— ? 1958. III. 24.— X I . 21.

1959. 1960. 1961. 1962. 1963. 1964. 1965. 1966. 1967. 1968.

I V . 17.— X I . 14. III. 7.— X I . 24. III. 17.— X I . 15. III. 10.— X I . 6. I V . 21.— X I . 14. III. 22.— X I . 14. III. 14.—XII. 7. III. 12.— X I . 14. I V . 11.— X I . 14. III. 12.— X I . 17.

A k a n a l a s réce vonulása szintén függ a jégtakaró felszakadásától, i l l e t v e záró­ dásától is, de szemben az előző fajok némelyikével v a g y szegedi megfigyelése­ i m m e l , januárban sohasem találkoztam vele a Balatonnál, sem júniusban, sem a u g u s z t u s b a n — kivéve Tihanynál. A t a v a s z i vonuláson n a g v o b b mennviségeket észleltem a K i s - B a l a t o n b a n : 1949. I V . 16. ( 1 0 0 - 1 5 0 ) ; 1950. I I I . 21. ( 3 0 0 - 4 0 0 ) ; I I I . 28. ( 5 0 0 - 6 0 0 ) ; I V . 1 4 . ( 4 0 0 - 5 0 0 ) ; 1951. I I . 27. ( 1 3 0 - 2 5 0 ) ; I V . 3. ( 4 0 0 - 5 0 0 ) ; I V . 13. ( 2 0 0 - 2 5 0 ) ; 1953. I V . 23. ( 1 0 0 - 1 5 0 ) ; 1954. I V . 12. ( 4 0 0 - 5 0 0 ) ; 1965. I I I . 29. ( 8 0 - 1 0 0 ) . Rendszeresen találkoztam k a n a l a s récével a K e s z t h e l y és Fenékpuszta közti p a r t s z a k a s z o n , a Balatonszentgyörgy előtti öbölben és a fonyódi h a l a s t a v a k o n is, de számuk az 50—60-at n e m h a l a d t a meg. A t a v a s z i megfigyelések havonként a következőképpen o s z l a n a k m e g : I I : 6; I I I : 4 7 ; I V : 6 5 ; V : 11 megfigyelés. E b b ő l k i s - b a l a t o n i 58, a K e s z t h e l y és F e ­ nékpuszta közti partszakaszról 4 0 ; a fonyódi halastvakról 2 0 ; a Balatonberény előtti vízről 4 ; a balatonszentgyörgyi öbölből 2; a Kornyi-tóról 2 ; 1 a k e s z t h e l y i mólóról és 1 a szemesi berekből. A t a v a s z i vonulás tehát március—áprilisban kulminál elég n a g y eltolódá­ sokkal. A z őszi vonuláson n a g y o b b tömegeket ismét a K i s - B a l a t o n b a n láttam: 1948. X I . 12. ( 8 0 - 1 0 0 ) ; 1950.* X I . 11. ( 6 0 - 8 0 ) ; 1954. X I . 13. ( 8 0 - 1 0 0 ) ; X I I . 20. ( 5 0 - 6 0 ) ; 1962. X I . 5. ( 5 0 - 6 0 ) . A Balatonszentgyörgy előtti ö b ö l b e n : 1948. X I . 13. ( 1 0 0 - 1 5 0 ) ; a fonyódi h a l a s t a v a k o n 1958. X . 25. ( 6 0 - 8 0 ) . A z őszi megfigyelések h a v i megoszlása: V I I I . : 1; I X . : 22; X . : 24; X I . : 28; X I I . : 3; területi megoszlása: K i s - B a l a t o n 38; Balatonszentgyörgy (öböl), 13; Balatonberény előtti sík víz és a fonyódi h a l a s t a v a k , 10 — 10; K e s z t h e l y és F e ­ nékpuszta közti p a r t , 4; 1 — 1 megfigyelés a Fonyódliget előtti p a r t o n és a K o r ­ n y i - t a v o n . C s a p a t a i átlagosan 20 — 30 példányból állanak. Tehát a maximális mennyiségekből és a megfigyelések számából egyaránt az tűnik k i , h o g y az őszi vonulás a Balatonnál n o v e m b e r b e n kulminál, és főként a K i s - B a l a t o n t a v a i n z a j l i k le. Erőssége n e m közelíti meg a t a v a s z i vonulásét. A kanalas récéből j u t az iszapos balatonszentgyörgyi öbölre és a fonyódi ha­ l a s t a v a k r a is, sőt a B a l a t o n nyílt vizére is leereszkednek. Zsákmánya néha o l y a n nagy, h o g y sokáig k e l l kínlódnia, míg le t u d j a n y e l n i . I l y e n jelenet játszódott le előttem 1951. I V . 23-án a K i s - B a l a t o n Zalavári-vizén

130

Összefoglalás A B a l a t o n úszóréce-gazdagsága hí'ir jeleni ős, de az alföldi mennyiségekéi meg sem közelíti. A tőkés réce mindenütt költ, ahol a l k a l m i l a g nedves terüle­ tet talál, így a B a l a t o n nádszegélyéhen, a környező m o c s a r a k b a n , a hegyi ta v a k o n , a b e r k e k b e n . Költése a vízállástól függ. H a a berkekben t ö b b a víz, bő­ v e b b fészkelési lehetőség nyílik, a h e l y i állomány megnövekszik. H a a berkek kiszáradnak (1908), a k k o r az állomány csökken; h a az esztendő árvizes, a k k o r a tőkések a berkek szélébe szorulnak fészkelésre. A tőkés récét m i n t fészkelő fajt gyakoriságban a kendermagos réce követi, utána a böjti réce, m e l y fajok a z o n b a n a berkek k i m o n d o t t a n mocsaras részei ben költenek, így a fészkelő állomány is jelentősen kisebb. Felbecsülésük a te­ rep nagysága m i a t t nem reális, egyes a d a t o k k a l és állományfelvételekké] azon­ b a n rendelkezünk. K e d v e z ő , inkább magas vízállás mellett, néhány párban költ a nyílfarkú és a k a n a l a s réce is. Vonuláson a B a l a t o n sík vizén, főként a z o n b a n a náddal szegélyezett p a r t o k közelében, is népes récecsapatokkal találkozhatunk, lő gyülekezési h e l y e i k m i n d a m e l l e t t a N a g y - b e r e k , h a r a j t a v i z e t találnak, és a K i s - B a l a t o n . A vegyes récecsapatok l a z a kötelékben p i h e n n e k a vízen. F e l r e b b e n t v e leg­ többször fajonként elkülönülnek, bár a népes tőkésréeeesapatokban m i n d i g t a ­ lálhatunk más fajt is, főként csörgő és böjti récét, de a többi fajt is, sőt megfi­ g y e l t e m bütykös ásóludat ( T i h a n y , 1 9 4 1 . X . 8.), v a l a m i n t bukórécéket is t ö b b ízben, főként barátrécét. A z egyidőben előforduló tömegek megoszlásának i l ­ lusztrálására k i k e r e s t e m néhány o l y a n megfigyelésemet, a m e l y e n v a l a m e l y i k úszórécefaj n a g y o b b számban f o r d u l t elő. A t a v a s z i vonulásra két példát kívá­ nok csak a d n i : 1950. I I I . 20—28. Kis-Balaton Fenékpuszta A . platyrhynchos A . querquedula A . crecca A . acuta A . penelope A . strepera A . clypeata A y t h y a ferina A . fuíigula A . nyroca A . marila Bucephala clongula Mergus albellus

15 500—600 500—600 40—50 5 8—10 500—600 60—80 5—6

150—160 450—500 30—40 300—400 250—350 10 70—100 4

6 8

1 40—50 12

500—600

1951. I V . 1—30. Kis-Balaton Fenékpuszta 20 1000—1300 20—30 20—30 80—100 20—30 150—230 150—200 200—300 8

25—30 150—250 20—30 20—30 6 4 2 6 600—800 7

4 3

11 27

A z őszi vonulásról m i n d e n hónapból egy-egy esztendőt választottam k i , a m e l y b e n v a l a m e l y i k úszórécefaj n a g y o b b számiján jelent meg, a z z a l a különb­ séggel, hogy a t a v a s s z a l szemben n e m a K e s z t h e l y és Fenékpuszta közti p a r t ­ s z a k a s z t v e t t e m összehasonlítási a l a p n a k a K i s - B a l a t o n és a B a l a t o n között, h a n e m a Balatonszentgyörgy előtti öblöt, s az „ I s z a p o t " , részben p e d i g a B a ­ latonberény előtti v i z e t (21. táblázat). Általánosságban e l m o n d h a t j u k , h o g y a Balatonnál t a v a s s z a l a böjti, a nyíl­ farkú, a fütyülő és a k a n a l a s réce vonulása erősebb, m i n t az őszi vonulásuk; ezzel s z e m b e n a tőkés, a csörgő és a k e n d e r m a g o s récéknek vonulásá9*

131

ig _ § i o

b a n az őszi erősebb a t a v a s z i ­ nál. H a ezt összevetjük az országos vizsgálatokkal ( B E -

©

o

RETZK,

CD

1959;

0

o o o o o o o o

o

-HH

~

o o

cs

IC US

7 o 1 IO o c —- r — t o o o t—<

5

US

c

és S C H M I D T , CM

C

IC

1961;

CD

i1 1 1 I1 — 1 c Öo cc 1—1 -c cr •—i 13

CS

-

C

c

11 C o — 1

o 00 o

o oo

c — 1

r1

IC

(N

c c

US l-H

c

o

o

c

US

o

c c

—

-

— 1

o í§ ÍH ° g S I o i CN i i o o <M o o S o ° § §

o §

§

°, ° ° ^ °

o

^

US


C © = o o H -H — ii 1 °o O 1

CD

o

o o

~ °, Í2 I j o o o o o o o o © 2 ^

i i

°, °, o I | o o o ^ | o o o o S S

i i

00

1 — 1

o

o

US

o

KEVE

SCHMIDT,

I

o

cs

l-H

i

s

||s|§li.««5l1 Í.SS-SS^^^&g,

SCHMIDT,

1959;

1960; és

KEVE

SCHMIDT, SCHMIDT,

1964), azt látjuk, h o g y a tő­ kés réce vonulása h o l a D u ­ nántúlon, h o l az Alföldön erősebb, ősszel főként az Alföldi'e tolódnak n a g y o b b tömegek; a böjti réce tömegeinek megoszlása or­ szágszerte egyenletes; a csörgő récének mind a tavaszi, mind az oszi vonulásának megoszlása szintén egyenletes, néha azonban súlypontja az Alföldre to­ lódik; a nyílfarkú réce inkább az alföldi szikeseken tömörül t a v a s s z a l és ősszel egyaránt; a fütyülő réce őszi átvonulása egyen­ letes megoszlású, de t a v a s z s z a l a súlypont inkább a Dunántúlon v a n , egyes esz­ tendők (pl. 1960) a z o n b a n kivételt képeznek; a k e n dermagos réce szintén országszerte egyenletesen v o 1960-ban a z o n b a n ennek vonulása is főként az Alföldre t o l ó d o t t ; a k a n a l a s récék z ö m e t a v a s s z a l és őszl is inkább az Alföldön v o n u J át. A vonulás kulminációja a Balatonnál: A. platyrhyn­ chos: március, o k t ó b e r ; A. querquedula: április, szep­ t e m b e r ; A. crecca: március, október—november;^4.acute: március, n o v e m b e r ; A. penelope: —április, n o v e m b e r ; március A. strepera: marm

s

° A g I i » j, ja* ü & S * ? ' ? n o ' >> ET o J ^ & | / g 3 £ ' > s2 á£

KEVE

és

ü

z

)

e

eins, s z e p t e m b e r - n o v e m her; A. clypeata: m á r c i u s április, n o v e m b e r .

A z évi m o z g a l m a k lezajlására m i n d e n fajra g r a f i k o n t szerkesztettem, még­ pedig m i n d e n g r a f i k o n r a két görbét v i t t e m fel. E g y j ó és egy rossz esztendő gör­ béjét. I t t elsősorban a r r a k e l l e t t ügyelnem, h o g y m i n d e n hónapból elegendő adat álljon rendelkezésemre, de még így sem teljesen reális az erdemény. A k i járt a K i s - B a l a t o n b a n v a g y a B a l a t o n partján, t u d h a t j a , h o g y a mennyiségek nemcsak naponként, h a n e m óráról órára változhatnak, így h a balszerencsével járok, esetleg k o m o l y tömegek kerülik el a megfigyelést. Ezért is választottam o l y a n éveket, m e l y e k r e vonatkozólag rendszeres megfigyelésem v o l t , és az adat­ tömegből a maximálisokat v e t t e m számításba. Ismét hangsúlyozom, hogy a köl­ tési időből származó n a g y számok n e m a j ó költés bizonyítékai, ellenkezőleg azt j e l e n t i k , h o g y sok fészekalj p u s z t u l t e l . Eredményes költés esetében a csalá­ d o k l e g n a g y o b b része a nádasban bujkál, s elkerüli a megfigyelés lehetőségét. A g r a f i k o n o k alapját elsősorban a k i s - b a l a t o n i megfigyelések képezik, de figye­ l e m b e v e t t e m a szomszédos B a l a t o n - p a r t o t is (16—22. ábra). A grafikonokból kitűnik, h o g y v a l a m e n n y i récefaj szempontjából rossz v o l t az 1953-as esztendő, v i s z o n t a tőkés, böjti, csörgő és nyílfarkú réce gyenge v o ­ nulást m u t a t o t t 1951-ben; a fütyülő, a kendermagos és a k a n a l a s réce vonulása pedig 1950-ben v o l t szegényes. A z is kitűnik, h o g y az erős t a v a s z i vonulás évei­ ben az őszi vonulás is erős, és v i s z o n t . Hangsúlyozom, h o g y 22 év anyagából o l y a n esztendőket válogattam k i , a m e l y e k b e n egész éven át rendszeresen f i ­ g y e l t e m a B a l a t o n t . A későbbi években is a k a d t a k j ó húzások, de a z o k b a n az esztendőkben csak h a v i 1 — 1 hétre látogathattam meg a B a l a t o n környékét, egyes hónapokban kiszállásaim el is m a r a d t a k . I l y e n esetekben a j ó a d a t o k a t sem v e t t e m figyelembe. M i n t negatív eredményt említhetem meg, h o g y 1965 — 1968 között a csörgő réce vonulása v o l t igen gyenge, v i s z o n t 1968 őszén a k o n ­ t y o s réce is c s a k n e m kimaradt. A vízállás szem­ pontjából n e m részle­ tezem a kérdést, m e r t a B a l a t o n o n legfeljebb beljebb húzódnak a récetömegek, különben is szeretik az a l a c s o n y vizet, melyben jobban b u k h a t n a k le, „gründ o l h a t n a k " . E z áll a K i s - B a l a t o n r a is, a h o l a t a v a k a l a c s o n y víz­ állása t ö b b m a d a r a t tömörít t a v a i n , m i n t a magas vízszint. Természetesen aszá­ l y o s esztendők kivéte­ l e k , így 1946-ban a tavakból a n n y i r a e l ­ tűnt a víz, h o g y járni

///. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.hónap 16. ábra. Anas platyrhynchos

lehetett fenekükön. E z v o l t a 25 év a l a t t a legaszályosabb ő s z ; hasonló v o l t a helyzet 1968-ban is, bár kevés vízfelület egész éven át m a r a d t , és a talaj issüp133

17. ábra. Anas querquedula

1951 1953 V.

134

VI. VII.

Vili

IX.

X.

XI.

XII.

hónap

19. ábra. Anas acuta

20. ábra. Anas jjenelope

A / \ / \

db 300 100.

/

•1951

50.

1953

20

7.

Ol

-k-

I.

db

22. ábra. Anas clypeata

\

IV. V. VI. VII. VIII. X. XI. XII. hónap

II. III.

A

>• ff. f.

IV. V VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. hónap 135

pedékeny v o l t a szárazra került részeken is. D e természetesen i l y e n kevés víz­ felület kevesebb récét t u d befogadni. A z időjárásra vonatkozólag csak a n n y i t , hogy 1949—53 közti telek enyhék v o l t a k , míg később a jégtakaró g y a k r a n még márciusban is állott, s legtöbb ré­ cefajunkat meggátolta a b b a n , hogy március közepe előtt megérkezhessen, h i ­ szen sem pihenő-, sem táplálkozóterületet nem találhattak, de ez kiviláglik az egyes fajoknál m e g a d o t t vonulási dátumokból is. Bár a B a l a t o n elsősorban a bukórécék gyülekezőhelye, de o l y a n mennyiség­ b e n vesz fel úszórécéket is, h o g y az országos vizsgálatoknál nem mellőzhetők a b a l a t o n i a d a t o k sem, még ha a vonulás súlypontja az Alföldre esik is.

Irodalom — Literatur Beretzk P.—Keve A.—Schmidt K. 1959.: A z egyidejű (synchron) vízimadártani kutatás ... — Tasks and some Results of Synchronous Research of Water-Birds. Állati. Közi. X L V I I . 119—124. p. Cerva F. 1927.: A küszvágó csér (Sterna hirundo L.) kétszeri költése 1923-ban. — Zwei Brüten der Fluss-Seeschwalbe (Sterna hirundo L.) im Jahre 1923. Aquila. X X X I I — X X X I I I . 25—26. 171—176. p. Chernél I. 1918.: A tőkés és nyílfarkú récék (Anas boschas L . et Uafila acuta L.) mező­ gazdasági kártékonysága (Von der landwirtschaftlichen Schädlichkeit der Stock- und Spiessente . . .) Aquila, X X I V . 17. 268—269. p. Chernél I. 1919.: Őszi megfigyelések a Balaton vidékéről . . . (Herbstbeobachtungen aus der Gegend vom Balatonsee . . .) Aquila, X X V . IS. 115—126. p. Chernél 1. 1920.: Őszi megfigyelések a Balaton vidékéről . . . . (Herbstbeobacbtungen aus der Gegend vom Balatonsee . . .) Aquila. X X V I . Ii). 41—45. p. Chernél I. 1922.: Jegyzetek a Balaton mellékéről... — Herbstnotizen (1921) vom Balatonsee. Aquila. X X V I 1 . 21. 127—130. p. Gaál G. 1895.: A madárvonulás Magyarországon... (Der Vogelzug in U n g a r n . . . ) Aquila. II. 3—84. p. Gaál G. 1896.: A madárvonulás Magyarországon . . . (Der Vogelzug in Ungarn . . .) Aquila. III. 7—116. p. Gaál G. 1903.: Adatok a Balaton madárfaunájához. (Beit rage zur Vogelfauna des BalafonSee's). Aquila. X . 215—218. p. Grossinger, J. B. 1793.: Universa Historica l'hysica I f e g n i Hungáriáé . . . II. Ornithologia. Posonii et Comaromi, 472. p. Hermán, O. 1895.: Die Elemente des Vogelzuges in Ungarn bis 1891. Budapest. 216 p . Homeyer, A. 1893.: Nach Ungarn und Siebenbürgen. Orn. Mselir. X V I I I . 13—31. p. Homonnay, N. 1938.: Beobachtungen an brütenden Vögeln auf der Halbinsel M m Tihany im Jahre 1938. Fragm. Faun, llung. I I . 28—31. p. Homonnay N. 1938.: A Tihanyi-félsziget madarai. . . — (Die Vögel der Halbinsel T i ­ hany . . .) M . Biol. K u t . Münk. X . 52—83. p. Homonnay N. 1939.: A Balaton költő madarai . . . (Die Brutvögel d e s Balaton-Sees . . .). (M. Biol. K u t . Münk., X I , 194—232. p.) Homonnay N. 1939.: A Balaton-melléki biotópok kialakulásának jelentősége. . . (Über die Bedeutung der Ausbildung der Biotope in der Umbegüng des Balaton See's . . .) Állatt. Közi., X X X V I , 38—53. p. Homonnay N. 1940.: A Balaton és környékének madarai. (Die Vögel des Balaton und seiner Umgebung.) M . Biol. K u t . Münk. X I I , 245—276. p. Homonnay, N. 1941.: Die ornithologische Einheit des „Belső-tó" von Tihany. Fragm. Faun. Hung. I V , 43—48. p. Kate, Ten C. B. G. 1931.: Néhány ornithológiai megfigyelés a Tihanyi-félszigeten. (Einige ornithologische Beobacbtungen an der Halbinsel Tihany.) M . Biol. K u t . Münk. I V , 84—88. p. Keller O. 1923.: Őszi madártani megfigyelések Keszthely korín ékén . . . A Természet, X I X . 8—10; 20—21; 33; 45—46; 57—58; 66—67. p. 136

Keller O. 1023.: Adatok a Balaton környékének őszi madárvonulásához és téli vendégeihez. A Természel, X I X , IM), j). Keller O. 1934.: Ritkéihh «'s érdekesebb madarak Keszthelyen és körnvékén. Keszthely, 33 p. Keller, O. 1935.: Képek a Balaton Mailárvilágéiból. (Keszthely, 53 p.) Keve (Kleiner) A . I93S.: A biotópok jelentőségé a madarak vonulásánál. (On the Importance of Biotops in I he Bird-Mißrat ion.) .M. Riol. Kut. Münk. X , 84—92. p. Keve (Kleiner), A. 1938.: Die Bedeutung der Biotope in der Leitlinie des Vogelzuges. Festschr. Strand, I V , Riga, 634—642. p. Keve A. 1954.: A Magvar Madártani Intézet 1933—1950. évi madárjelölései. (Report on the Bird-Banding irf Hungary). Auqila, L V — L V H I , 4S—51. 89—107. |>. Keve A. 1957.: Külföldi gvűri'is madarak kézrekerülései. (Beeords of birds ringed abro­ ad . . .). Aquila, L X I I l — L X I V , 56—57. 165—171. p. Keve A. i960.: X X I . Gyűrűzési jelentés. — 21 th Bird-Banding Report. Aquila. L X V , 59. 201—210. p. Keve A. 1969.: Aythynao ós Merginae-fajok előfordulása és vonulásuk évi ciklusai a Balatonon. (Die Tauchenten und Säger des Balaton-Sees.) Aquila. L X X V , 68. 21—44. p. Keve A.—Pátkai I.—Vertse A. 1942.: A z 1941. évi madártani Balatomkutatás főjelentése. M . Biol. K u t . Münk. X I V , 95—131. p. Keve, A.—Pátkai, I.—Vertse, A. 1943.: Hauptmeldung der ornithologisehen BalatonForschung im Jahre 1941. M . F.iol. K u t . Münk. X V , 153—211. p. Keve, A.—Pátkai, I.—Udvardy, M.—Vertse, A. 1947.: Bericht der ornithologisehen Balaton-Forschung in den Jahren 1942 und 1943. A i c h . Biol. Hung. Tihany, N . S. 17. 51—60. p. Keve, A.—Schmidt, E. i960.: Einige Ergebnisse der synchronen Wasservogeluntersuchun­ gen in Ungarn. A c t a X I I . Int. Orn. Congr. Helsinki, 1958, 400—403. p. Keve A.—Schmidt E. 1964.: A vízimadarak vonulásának egyidejű (synchron) kutatása. (The Results of the Synchron Survey of the Water-Fowl Migration in 1959.) Aquila. L X I X — L X X . 62—63. 145—157. p. Keve, A.—Vasvári, M. 1942.: Synchrone Ornithologische Beobachtung an den Gewässer Fannoniens im Herbst 1941. M . Biol. K u t . Münk. X I V . 132—146. p. Lovassy, S. 1897.: Vögel. Result. Wiss. Erforsch. Balaton, I i . 1., Sect. X I V , Budapest, 23. p. Nagy •/. 1931.: A Tihanyi-félsziget mint „Nemzeti Park". (Die Halbinsel Tihany als ..National Park".) M . Biol. K u t . Münk. I V . 397—400. p. Pátkai, I. 1942.: Bestandschätzung der Brutvögel der Tiliam «r-Halbinsel. M . Biol. K u t . Münk. X I V . 231—238. p. Schenk J. 1899.: A madárvonulás Magyarországon . . . — (Der Vogelzug in Ungarn . . .) Aquila, V I . 168—251. p. Schenk J. 1901.: A madárvonulás Magyarországon . . . — (Der Vogelzug in Ungarn . . .) Aquila. V I I I . 50—122. p. Schenk J. 1922.: Madárvonuhisi adatok Magyarországból . . . (Vogelzugsdaten aus U n ­ garn . . .) Aquila. X X V I L T . 21. 97—126. p . Schmidt E. 1959.: A z 1958. évi synchron víziniadárvonulás megfigyelés eredményei. (Die Ergebnisse der synchronistischen Beobachtungen des Wasservogelzuges vom Jahre 1958.) Vert. Hung. I. 171—1S6. p. Schmidt E. 1961.: A z i960, évi synchron vízimadárvonulási megfigyelés eredményei. (Ergebnisse der Synchronbeobachtung vom Zug der Wasservögel mi Jahre i960.) Vert. Hung. I I I . 83—104. p. Stcrhctzl. (Manuscript).: MaOártáplálkozási adatok a Balaton vi« lékéről. Szabó Gy. 1894.: Vízivadászat a Kis-Balatonon. Vadász-Lap. X V . 360—361. p. l'dvnrtly, M. I). /•'. 1947.: Methods <>f I3ird Sociological Survey on fche Hasis o f some Tihany Communities investigated. A i c h . Biol. Hung. Tihany, N . S. 17. 61—89. p. Warga K. 1923.: Madárvonukisi adatok Magyarországból... — (Vogelzugsdaten aus Ungarn . . .) Aquila, X X I X . 22. 91—131. p. Warga K. 1925.: Madárvonulási adatok Magyarországbé>l . . . (Vogelzugsdaten aus Ungarn . . .) Aquila. X X X — X X X I . 23—24. 179—237. p. Warga K. 1927.: Madárvonulási adatok Magyarországból . . . (Vogelzugsdaten aus Ungarn . . .) Aquila. X X X I I — X X X I I I . 25—26. 66—127. p. Warga K. 1929.: Madárvonulási adatok Magyarországból... (Vogelzugsdaten aus Ungarn.) Aquila. X X X I V — X X X V . 27—28. 257—305. p. 137

D i e S c h w i m m e n t e n ( A n a s sp.) des Balaton-See's von A. Keve Das Wasservogelreichtum, besonders von Enten, am Balaton-See wurde schon von (1793) festgestellt. Auch spätere Forscher lieferten reiches Material über den Zug und örtliche Bestände der brütenden Population. Die häufigste ist die Stockente (Anas platyrhynchos) so als Brut-, wie als Zugvogel; als Brutvogel folgt sie die Schnatterente (Anas strepera), und die dritte ist die Knäckente (Anas querquedula); gelegentliche Brutvögel sind die Spiessente (Anas acuta) und Löffel­ ente (Anas clypeata). D R . T. F O D O R (in litt.) fand die Stockenten-Nester (1967, 1968) in der Binse an schwim­ menden Untergrund, von 10 Fällen nur einmal am Damm. E r fand in zwei Fällen ge­ mischte Gelege mit Moorente (Aythya, nyroca). Einmal 11 Eier der Stockente mit 24 Moorenteneier, andersmal 6 Stockenteneier mit 18 Moorenteneier. In solchen Gelegen blie­ ben die Moorenteneier in 50% unbefruchtet. In den letzteren F a l l lagen 5 weitere verlegte Moorenteneier unweit vom Neste. Der Nest war von Moorente gebaut. Einmal fand der in der Nähe eines Stockentennestes ein E i von der Tafelente (Aythya ferina). Das Nest der Schnatterente fand er im Unkraut. Als Zugvogel ist häufig die Krickente (Anas crecca) und regelmässig ziehen auch die Pfeifenten (Anas penelope) durch, mit den schon erwähnten allen anderen Enten-Arten. Die Marmorente (Anas angustirostris) ist am Balaton noch nicht festgestellt worden, obwohl sie an den Unweit liegenden Velenceersee mehrfach vorgekommen ist. Ich gebe bei jeder A r t erst die Daten über die Gelege und Bestandschätzungen. Über den Bestand eine Schätzung im ganzen Gebiet zu machen, scheint mir irreal wegen der Grösse der Sümpfen und da Stockente an allen feuchten Plätze brütet, so auch an den Teichen der Berge, die ziemlich schwer zu erreichen sind, kann eine regelmässige Forschung nicht durchgeführt werden. Der Stockenten-Bestand kann aproximative einige Tausend sein, viel weniger die Schnatter- und die Knäckente. Die Speissente wurde schon von K E L L E R (1935) für gelegentlichen Brutvogel gehalten, weitere Beweise vom J . 1949 und 1966; die Brut der Löffelente wurde von L O V A S S Y (1897) und von H O M O N N A Y (1940) für wahr­ scheinlich gehalten, ich fand es i m J . 1949. Zusammenfassend die ältere Zugsbeobachtungen gebe ich eine Tabelle über meine eigene ersten und letzten Beobachtung zwischen den Jahren 1946—1968. Weiter gebe ich Zahlen über grössere Mengen, wie über die Schwankungen der Hauptzugsperioden. Ich erwehne auch die Daten über gelegentliche Sommer- bzw. Winter vorkommen. Die Daten aus solchen Stellen, die regelmässig nicht kontrollierbar sind, führe ich einzeln an. Meine regelmässige Beobachtungen beziehen sich an die Südwest Spitze des Sees. Für Wasser- und Strandvögel bewies sich dieses Gebiet am günstigsten. Die Bestände haben sehr grosse Schwankungen, je nach dürren oder feuchten Jahren. Hochwasser ist ebenso ungünstig als die Dürre. Gegenüber den Tauchenten kommen Schwimmenten verhältnissmässig weniger aufs freie Wasserspiegel des Sees, obwohl wir auch darauf viele Beobachtungen haben. Die Schwimmenten bevorzugen am Balaton die mit Röhricht bewachsene Uferwasser, besonders sie schlammige Ufer, wo sie „gründein" können. So hat der Wasserstand wenig Einfluss auf die Massen. Die bedeutenden Mengen sind in den Sümpfen, bzw. an ihren Teichen und bei den Fischteichen, als bei den Resten der ehemaligen Sümpfen zu finden, so kommt erstens in Betracht der sogenannte „Nagy-berek" (=grosser Ried) an der südlichen Seite des Balaton's, welcher aber im X I X . J h . schon trockengelegt wurde, nur in manchen Jahren (1941, 1964) kehrt das Wasser zurück, und kann auch Jahre lang bleiben (1964—65). Auch sehr bedeutende Sammelstelle bildet der „Kis-Balaton" ( = Kleiner Balaton) unweit der Stadt Keszthely (Reservat). Die verschiedene Arten halten sich in lockere Verbände am Wasser auf, aufgescheucht trennen sie sich meisst nach Arten. Doch in den Flügen der Stockenten sind immer auch andere Schwimmenten, besonders Krick- imd Knäckente zu sehen, wie manche Tauch­ enten, besonders Tafelente (Aythya ferina). Einmal sah ich auch bei Tihany eine Branden­ te (Tadorna tadorna). Ich gebe Beispiele an, welche Massen sind an einigen wohl besuchten Stellen zu selber Zeit zu finden. Diese Beispiele suchte ich so aus, dass ich diese Tage oder Zeitperiode wehlte, zu welcher Zeit einer der Arten in grösserer Zahl anwesend war. Der Zug der Knack-, Spiess-, Pfeif- und Löffelente ist stärker im Frühling als im Herbst, dagegen ist der Herbstzug stärker bei Stock-, Krick- und Schnetterente. Im Vergleich mit anderen Teilen Ungarns, muss festgestellt werden, dass der Entenzug an der Ebene GROSSINGER

138

(Alföld) östlich der Theiss immer viel lebhafter ist, als westlich der Donau. Dies schwankt aber bei der Stockente. Höher ist, die Zahl der Pfeifenten im Frühling in Pannonién; ziemlich gleichmässig verteiltsich der Zug in Ungarn bei der Knack- und Schnatterente. Jedenfalls haben auch grosse Dürren darauf einen Einfluss, wenn die Sümpfe austrock­ nen, z. B . der Kis-Balaton im Herbst 1946 oder auch im 1968. Die Wasservögel bevor­ zugen den niedrigen Wasserstand, aber nicht wen die Sümpfe ganz austrocknen. Die Kulmination des Zuges einzelner Arten beim Balaton ist folgend : Stockente 111, X ; Knäckente IV, I X ; K r i c k e n t e III, X / X l ; Spiessct e I I [, X I ; l'feifente I 11/IV, X I ; Schnatterente III, I X — X I ; Löffelente IIT/IV, X I . Es gibt viele Ausnahmen von der Regelmässigkeit und grosse Verschiebungen. Es hängt sehr viel davon ab, wie sieh die Eisdecke öffnet und verspürt. Die Wint er zwischen 1ÍI49 53 waren mild, selbst von den Zugsdaten können wir lesen, in welchen Jahren noch im März ein Kis am See zu finden war. Über die jährliche Verteilungen der Massen gebe ich nach Arden Grafikone, die ich so auswählte, dass ich von den Jahren 1949—53, in welchen ich ständig 3—3 Monate im Frühling und im Herbst am See verweilte, ein gutes und ein schlechtes Jahr aussuchte. Dabei muss geachtet werden, dass z. B . am Kis-Balaton auch nach Stunden die Mengen sich abwechseln können. E s muss auch in Betracht genommen dass wenn wir von den Brutbestand viele Exemplare während der Brutzeit sehen, dies bedeutet, dass die Gelege durch späte Frösste oder Hochwasser zu Grunde gegangen sind, ist alsókéin günstiger, sondern ein schlechtes Zeichen. Diese zwei Umstände haben den grössten Einfluss auf die Brut der Schwimmenten.