A Bajai Városi Bíróság és a Kecskemét Városi Bíróság beadványaiból

A Bajai Városi Bíróság és a Kecskemét Városi Bíróság beadványaiból Tárgy: Közérdekű adat kiadatása iránti kérelem és egyben a kérelemhez kapcsolódó bűncselekmények gyanújával kapcsolatos bejelentés Tisztelt Bíróság! Alulírott Várhalmi A. Miklós egyrészt mint magyar állampolgár, másrészt, mint Baja város egyik önkormányzati képviselője keresem meg Önöket az alábbiakkal. A témában egyenlőre jogi képviselő nélkül, saját megfogalmazásban készítettem el ezen beadványomat. Amennyiben a beadvány folytatása megkívánja, úgy jogi képviselőt is bekapcsolok az ügyem szakszerűbb bonyolítása érdekében. A jogállásom alapján, tehát elsősorban az általános állampolgári jogaim (és kötelezettségeim), másodsorban az Önkormányzati Törvény alapján kiterjesztett specifikus jogaim (és kötelezettségeim) szerint terjesztem elő a beadványom. 1. A tényállás ismertetése: Baja város Polgármestere, Széll Péter és Dr Völgyesi László címzetes főjegyző urak, többszöri kérésem ellenére sem adták ki a mai napig a Baja város 2006 évi költségvetési koncepciójához tartozó, az előző tizenévben mindig megkapott tervezett költségvetési mérlegtáblát. Továbbá nem kaptam meg a költségvetési koncepció egyes bevételi és kiadási rovataiban szereplő költségvetési tételeinek kimunkálását, alátámasztását szolgáló részkalkulációkat, részszámításokat sem (ezen adatokat az államháztartásról szóló 1992 évi XXXVIII. törvény és az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998(XII.30) Korm. rendelet részletezi). Megtagadták az önkormányzat könyvvizsgálójának a költségvetési koncepcióról alkotott véleménye alapjául szolgáló alapanyag kiadását is. 2. Jogos igényemet elsősorban megalapozzák és erősítik az alábbi törvények és más kapcsolódó jogszabályok: 2.1. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény. 2.2. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998(XII.30) Korm. rendelet (157.§.) 2.3. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. számú törvény. 2.4. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 3. A tényállásban foglaltak igazolására előadom az alábbiakat, melyeket jegyzőkönyvek és kötelezően előírt hangfelvételek is igazolnak: 2005.12.08.-án ülést tartott a bajai önkormányzat képviselőtestületének Gazdaságfejlesztési és Költségvetési Bizottsága, melynek az önkormányzat SZMSZ-ében rögzített alapvető feladata a város pénzügyi és gazdálkodási kérdéseinek segítése, véleményezése, elemzése és ellenőrzése. Minden képviselőtestületi ülést megelőző egy héttel a Bizottság ülést tart és pénzügyi-gazdasági szakmai munkájával véleményezi, segíti, elemzi, ellenőrzi a napirend szerinti anyagokat. A bizottság kilenc tagú, ebből öt fő önkormányzati képviselő és négy fő külső bizottsági tag. Ez az ülés nyilvános, tehát én és bárki más állampolgári jogon is részt vehet. Az ülés egyik napirendje a város 2006 évi költségvetési koncepciója volt, egy erre vonatkozó előterjesztés keretében (1. számú mellékletként csatolom). Az előterjesztéshez nem kaptuk meg a pontos és reális átlátást, megítélést, a felelősségteljes döntést biztosító tervezett költségvetési mérlegtáblát a tervezett bevételekkel és a tervezett kiadásokkal (a 2005 évi ilyen mérlegtáblát mellékletben csatolom: 2. számú melléklet). Továbbá nem kaptuk meg az önkormányzati törvényben, az önkormányzati SZMSZ-ben, az államháztartási törvényben és a kapcsolódó kormányrendeletben a költségvetési koncepcióhoz kapcsolódó tételes kimunkálásokat, az egyes tételek alátámasztását szolgáló részszámításokat sem. Ezek nem minősített anyagok, soha nem is voltak azok a 11 éves bizottsági tagságom, működésem alatt, tehát nyilvánosak minden magyar állampolgár számra. A bizottsági munkát segítő, polgármesteri hivatali pénzügyi vezető szakreferenstől, Butterer Pétertől kértük illetve kértem a hiányzó anyagokat, aki közölte, hogy egyrészt hiányoznak még olyan országgyűlési döntések, melyek néhány bevételi adatot befolyásolnak. Másrészt 1/10

egyértelműen érzékeltette, hogy nem adhatja ki, mert a vezetői (Polgármester és/vagy a Jegyző) ehhez nem járultak hozzá. Mi hivatkoztunk az előző évekre, hogy azokban is volt olyan számadat, mely még nem volt teljesen pontos a koncepciókészítés időszakában, de egy koncepció megítéléséhez, egy város egész éves gazdálkodásának biztonságának (ÖTV. 90.§.) előzetes megítéléshez megfelelő támpontot nyújtott, felelősségteljes feladatunk ellátását megalapozta. A Bizottság elnöke Márfai Péter, a Bizottság többségi szavazata alapján kérte Butterer Péter urat, hogy az egy hét (2005.12.15.) múlva tartandó képviselőtestületi ülés előtt néhány nappal küldje ki a tervezett költségvetési mérlegtáblát a Bizottság tagjainak, hogy a Bizottság legalább a képviselőtestületi ülés napján, az ülést megelőző két órában rendkívüli bizottsági ülést tartson, felkészülve és megfelelve az SZMSZ-ben rögzített ez irányú feladatának, kötelezettségének. A 2005.12.08.-i bizottsági ülés jegyzőkönyvét mellékletként csatolom: 3. számú melléklet. A Bizottság a jelölt időpontban összeült anélkül, hogy a kért anyagot megkapta volna és Butterer Péter úr tájékoztatta a Bizottságot, hogy a vezetői (Polgármester és/vagy Jegyző) nem járultak hozzá, hogy a táblázatot illetve a részámításait kiadja. A Bizottság egyöntetűen értetlenül állt a helyzet előtt, mivel ilyenre még nem volt példa. A Bizottság hozott egy határozatot, melyet a képviselőtestületi ülés elé terjesztett (4.számú mellékletként csatolom). A Bizottság megtárgyalta a könyvvizsgálónak az előző esete futárpostával kiküldött jelentését, véleményezését (7. számú melléklet), mely alig volt értékelhető, hiszen ehhez sem kaptunk meg semmi előzményt, így nem volt értelmezhető a jelentés sem. Kértem, hogy adják át ennek előzmény anyagát, de ezt is megtagadták, holott ez sem volt minősített, védett dokumentáció. A rendkívüli bizottsági ülés jegyzőkönyvét is csatolom: 5. számú melléklet. A képviselőtestületi ülésen részletes hozzászólásomban ismételten jeleztem, hogy kérem a hiányzó dokumentumokat, de ennek sem lett eredménye (ez volt a harmadik alkalom a kérésem szempontjából). A képviselőtestületi ülés jegyzőkönyve még nem készült el, emiatt nem csatolható. A testületi ülés nyilvános volt és nem volt minősített anyaga, tehát bárki részt vehetett rajta és bármilyen közérdekű adatot igényelhetett. A képviselőtestületi ülésen tett hozzászólásomat az Önök részéről bekérhető jegyzőkönyv tartalmazza, de addig is csatolom a nyilvánosság tájékoztatására közreadott, újságcikkemet (6.számú melléklet). 4. Közérdekű adat: 1992. évi LXIII. törvény szerint: 4.1. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől; 4.1.1.

4.2.

4.2.1.

4.2.2.

A törvény egyértelművé teszi, hogy a közérdekű adat e minősége nem függ az adatkezelés módjától, az adat önálló vagy gyűjteményes jellegétől: minden, állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, bármilyen adathordozón - ideértve terjedelmétől függetlenül minden dokumentumot - rögzített információ vagy ismeret közérdekű adatnak minősül. A törvény ezzel pótolja a közérdekű adat fogalmából eddig hiányzó adatdefiníciót, és kifejezi, hogy a közérdekű adatok vonatkozásában adaton nemcsak számadatot, hanem bármilyen rögzített információt vagy ismeretet érteni kell.

19. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. BH1995. 288. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján érvényesített igény elbírálása az adatközlésre köteles szerv székhelyén működő helyi bíróság hatáskörébe tartozik [1990. évi LIV. tv. 18. § (2) bek., 1992. évi LXIII. tv. 19. § (1) bek., 21. §, Ptk. 349. §]. BH1995. 93. II. A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján a helyi önkormányzati feladatokat ellátó szervvel szemben érvényesített igény a helyi bíróság 2/10

hatáskörébe tartozik [1990. évi LXV. tv. 18. § (2) bek., 1992. évi LXIII. tv. 19. § (1) bek., 21. § (5) bek.].

4.3. 20. § . 4.3.1. (1) A közérdekű adat megismerése iránt bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - igényt nyújthat be. 4.3.2. (2) A közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget. 4.3.3. (6) Az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival együtt, 8 napon belül írásban vagy - amennyiben az igényben elektronikus levelezési címét közölte - elektronikus úton értesíteni kell az igénylőt. 4.3.4. (8) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerveknek a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzatot kell készíteniük. 4.4. 21. § . 4.4.1. (1) Ha a közérdekű adatra vonatkozó igényét nem teljesítik, az igénylő a bírósághoz fordulhat. 4.4.2. (2) A megtagadás jogszerűségét és megalapozottságát az adatot kezelő szerv köteles bizonyítani. 4.4.3. (3) A pert a megtagadás közlésétől, illetve ennek elmaradása esetén a 20. § (2) bekezdésében meghatározott határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül az ellen a szerv ellen kell megindítani, amely a kért felvilágosítást megtagadta. 4.4.4. (4) A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége. 4.4.5. (5) Az egész országra kiterjedő hatáskörű szerv ellen indult per a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik. A helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. A bíróság illetékességét az adatközlést nem teljesítő szerv székhelye (működési helye) alapítja meg. 4.4.6. (6) A bíróság soron kívül jár el. 4.4.7. (7) Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, határozatában az adatkezelő szervet a kért közérdekű adat közlésére kötelezi. 4.5. 12/2004. (IV. 7.) AB határozat: 4.5.1. 1. Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság a 34/1994. (VI. 24.) AB határozatában rámutatott arra, hogy „az Alkotmány 61. § (1) bekezdése a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó jogot is alkotmányos alapjogként garantálja, amely a kommunikációs alapjogok jogegyütteséből az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát és állami elismerését, továbbá biztosítását jelenti. Az információkhoz való hozzáférhetőség, az információk szabad áramlása különösen a közhatalom és az állam szervei tevékenységének átláthatósága körében alapvető jelentőségű.” (ABH 1994, 177, 185.). Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 61. § (1) bekezdésével kapcsolatban megállapította: „Állami szerv vagy önkormányzat által kezelt azok az adatok, amelyek nem személyesek és amelyeket törvényi rendelkezés alapján az erre jogosult szervek nem nyilvánítanak titkossá, bárki számára hozzáférhetőeknek minősülnek. Ezáltal valósítható meg az a követelmény, hogy a polgárok minden közérdekű adathoz hozzájussanak.” [32/1992. (V. 29.) AB határozat, ABH 1992, 182, 185.]. Eszerint közérdekű adatnak minősülnek az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adatok. Az Alkotmánybíróság továbbá azt is kifejtette: „Nem a polgárnak kell az információszerzéshez érdekeltségét igazolnia, hanem a köz szolgálatára rendelt szervnek kell indokolnia - törvényi okok fennállását 3/10

4.5.2.

bizonyítva - az igényelt információ esetleges megtagadását.” [32/1992. (V. 29.) AB határozat, ABH 1992, 182, 185.]. Egy demokratikus társadalomban tehát a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály; ehhez képest a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását kivételesnek kell tekinteni. Az Alkotmánybíróság már a 32/1992. (V. 29.) AB határozatában továbbá hangsúlyozta, hogy a „közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés lehetővé teszi a választott népképviseleti testületek, a végrehajtó hatalom, a közigazgatás jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzését, serkenti azok demokratikus működését. A közügyek bonyolultsága miatt a közhatalmi döntésalkotásra, az ügyek intézésére gyakorolt állampolgári ellenőrzés és befolyás csak akkor lehet hatékony, ha az illetékes szervek felfedik a szükséges információkat.” (ABH 1992, 182, 183-184.). A már idézett 34/1994. (VI. 24.) AB határozat utal továbbá arra is, hogy „[a] nyilvánosság, a közhatalom demokratikus működésének a próbája. A közérdekű adatok megismerhetősége tehát a közhatalom, a közügyek intézésének áttetszőségét, mint alapvető demokratikus intézmény garantálását is jelenti. A közérdekű adatok nyilvánossága és az azokhoz való hozzáférhetőség ezért az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált demokratikus jogállamiság alapvető alkotmányos biztosítéka.” (ABH 1994, 177, 185.). 2. Az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében foglalt alapjog korlátozása alkotmányellenességének vizsgálatakor az Alkotmány 8. § (2) bekezdése az irányadó, mely szerint az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. Az Alkotmánybíróság már több esetben vizsgálta az alapjogkorlátozás alkotmányosságát. Az Alkotmánybíróság már korai határozatában rámutatott arra, hogy az állam csak akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha „másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el.” [30/1992. (V. 26.) AB határozat, ABH 1992, 167, 171.].Az Alkotmánybíróság a közérdekű adatok nyilvánosságához való alapjog korlátozása kapcsán hivatkozott az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 10. Cikkének 2. pontjára is. Ez a rendelkezés több olyan értéket is meghatároz, amely a közérdekű adatokhoz való hozzáférés korlátozását indokolhatja. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy „az információszabadság gyakorlása csak törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedésnek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargások vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülések közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából. Az információszabadság korlátozása tehát csak akkor fogadható el alkotmányosan indokoltnak, ha azt más alapjog érvényesülése kényszerítően indokolja, illetőleg ha az alapjogi korlátozást a fenti szempontok elkerülhetetlenül szükségessé teszik.” [34/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 177, 186.].A 34/1994. (VI. 24.) AB határozaton alapuló 15/1995. (III. 13.) AB határozat megállapította továbbá azt is, hogy a „szükségtelen, elkerülhető és a korlátozással elérni kívánt célhoz képest aránytalan korlátozás, továbbá a nem törvényi korlátozás alkotmányosan megengedhetetlen, ezért alkotmányellenes.” (ABH 1995, 88, 91.).„Az alapjog korlátozásának alkotmányosságához tehát önmagában nem elegendő, hogy az másik alapjog vagy szabadság védelme vagy egyéb alkotmányos cél érdekében történik, hanem szükséges, hogy megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya 4/10

megfelelő arányban legyen egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni. Alkotmányellenes a jog tartalmának korlátozása, ha az kényszerítő ok nélkül, önkényesen történik, vagy ha a korlátozás súlya az elérni kívánt célhoz képest aránytalan.” [30/1992. (V. 26.) AB határozat, ABH 1992, 167, 171.]. 4.5.3. 1. Az Alkotmánybíróság a közérdekű adatok nyilvánosságához való alapjog korlátozását érintően rámutatott arra, hogy a „közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos jog, mint a kommunikációs alapjogok egyik nevesített joga (...) nem korlátozhatatlan alapjog ugyan, de a szabad véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlásának egyik feltételeként és annak részeként kitüntetett alkotmányos védelemben részesül. Ez azt jelenti, hogy az információszabadságot korlátozó törvényeket is megszorítóan kell értelmezni, mert az információszabadság, a közhatalom gyakorlásának nyilvánossága, az állam és a végrehajtó hatalom tevékenységének átláthatósága, ellenőrizhetősége feltétele a bírálat jogának, a kritika szabadságának, a szabad véleménynyilvánításnak. Ez az alapjog tehát - az alkotmányos korlátok megítélésével összefüggésben - legalább annyi alkotmányos védelmet élvez, mint az „anyajog”, a véleménynyilvánítás szabadságjoga. A nyílt, áttetsző és ellenőrizhető közhatalmi tevékenység, általában az állami szervek és a végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése a demokratizmus egyik alapköve, a jogállami államberendezkedés garanciája. A nyilvánosság próbája nélkül az állam polgáraitól „elidegenedett gépezetté”, működése kiszámíthatatlanná, előreláthatatlanná, kifejezetten veszélyessé válik, mert az állam működésének átláthatatlansága fokozott veszélyt jelent az alkotmányos szabadságjogokra.” [34/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 177, 191-192.]. Emellett az alapjog érvényesülése érdekében biztosítani kell a nyilvánosságkorlátozás feletti érdemi és hatékony bírói jogorvoslati lehetőséget, melynek a formai kritériumok vizsgálatán túlmenően ki kell terjednie a nyilvánosságkorlátozás indokoltságának tartalmi vizsgálatára. 5. Kérem, hogy a kért közérdekű dokumentumok kiadatásában szíveskedjenek közreműködni. 6. A fentiek alapján az alábbi bűncselekmények gyanúját vélelmezem a BTK vonatkozó részei alapján, különösen a közpénzek nyilvánosságához kapcsolódó jellege miatt is (más indítóokokat nem tudok valószínűsíteni az alábbi cselekményekre, mint az alább leírtakat): 6.1. visszaélés közérdekű adattal: 177/B. § (1) Aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével 6.1.1. a) tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, 6.1.2. b) közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz………… vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. 6.1.3. ezen bűncselekmény gyanúját az alábbiak miatt vélelmezem, hivatkozva a személyesen megtapasztalt eddigi, 11 évi gyakorlatra: 6.1.3.1. semmilyen jogszabályi hivatkozás nem hangzott el egyszer sem a dokumentumok megtagadásának indoklására 6.1.3.2. még egyszer sem fordult elő ilyen dokumentum megtagadás az elmúlt 11 évben 6.1.3.3. ezen anyagok nem voltak minősítve és védetté nyilvánítva semmilyen formában sem, hiszen ilyen sem hangzott el soha sem 6.1.3.4. az ezen anyagokat tárgyaló bizottsági és képviselőtestületi ülések nem voltak zártak, tehát nyilvánosak voltak bárki számára az elmúlt 11 év során is 6.1.4.

A bűncselekmény jogi tárgya a valóságnak megfelelő közérdekű adat megismeréséhez fűződő állampolgári jog érdekének védelme. A bűncselekménynek elkövetési tárgya a közérdekű adat. Közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat (Avtv. 2. § 3. pont).Az elkövetési magatartások:a) tájékoztatási 5/10

kötelezettség megszegése. A tényállás ezen fordulata nemtevéssel, mulasztással, kötelezettségszegéssel valósul meg. b) közérdekű adat hozzáférhetetlenné tétele. A tényállás ezen fordulata aktív magatartással, ezen belül kötelezettségszegéssel is megvalósítható. A közérdekű adattal visszaélés csak szándékosan követhető el, megvalósítható egyenes és eshetőleges szándékkal egyaránt. A motívum, illetve a célzat fő szabályként nem tényállási elem, ezt a büntetés kiszabása során lehet értékelni. A (2) bekezdésben írt minősített eset azonban célzatos magatartás (haszonszerzésre irányul), ebből következően ezen magatartás csak egyenes szándékkal valósítható meg.

6.2.

hivatali visszaélés: 225. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 6.2.1. ezen bűncselekmény gyanúját az alábbiak miatt vélelmezem: A visszaélés gyanúját a jogtalan hátrány okozás illetve a jogtalan előnyszerzés alapozza meg. A jogtalan hátrányt az okozza az önkormányzati képviselőknek, hogy állampolgárként sem rendelkeznek az Őket éppúgy megillető, a költségvetési koncepciót meghatározó adatokkal és információkkal, mint, amivel a koncepció készítői rendelkeznek kb. 2005. ősze(valószínűsíthetően októbere) óta. Ez egyrészt korlátozza a képviselői jogaik gyakorlását és kötelezettségeik teljesítését, ami jogtalan hátrányként jelenik meg! Másrészt korlátozza azon állampolgári jogaikat, hogy a demokratikus önrendelkezési jogaik alapján konstruktív véleménnyel és/vagy kritikával élhessenek. Ezzel a jogtalan hátrány okozással saját maguk számára azért szereznek jogtalan előnyt a visszaélők, mert amennyiben a megtagadott adatok, információk és dokumentumok esetleg nyilvánvalóvá tennék a költségvetési helyzet súlyosságát, kritikusságát, évtizedes tendenciájának, a gazdálkodási problémáknak mélypontját, úgy az ebből következő jogos negatív lakossági vélemények hatásától és következményeitől mentesülnek. A költségvetési koncepciót érintő információs monopol helyzetükből fakadóan, a jogos közéleti elmarasztalás esetleges elmaradása jogtalan előnyként jelenik meg számukra. A szándékos és tudatos jogtalan hátrányokozás főbb elemei: 6.2.1.1. a kb. 2005.10.01.-től 2006.01.22.-ig(jelen dátumig), a 2006 évi önkormányzati költségvetési koncepcióhoz kapcsolódó információkból, dokumentumokból, ezek érdemi és meghatározó részéből való kirekesztés miatt mintegy közel 4 hónapi jogtalan időhátrány, figyelemmel arra, hogy a költségvetési koncepciót 2005. novemberéig kellett volna benyújtani és az erre alapuló költségvetést pedig 2006.02.15.-ig kell benyújtani. 6.2.1.2. a közel négy hónapi információs és dokumentációs tartalmi, információs hátrány, mely a képviselői jogok korlátozásából, az anyagok alapos, érdemi, sokrétű feldolgozását jelentő kötelezettségeik teljesítésében való akadályozásából fakadó jogtalan hátrányként jelent meg. Ennek elemei, melyek így nem teljesülhettek megfelelően: 6.2.1.2.1. a képviselő áttanulmányozza a témához kapcsolódó, az ÁHT, a 217es kormányrendelet, az ÖTV és a helyi SZMSZ szerint biztosított anyagokat 6.2.1.2.2. össze kellene vetni az önkormányzat gazdasági programjával, de ilyennel nem rendelkezünk, tudomásom szerint 6.2.1.2.3. összehasonlítja az előző évekkel és elgondolkodik a következő évekre való kihatásától 6.2.1.2.4. képviselőtársaival önállóan és szervetten is egyezteti 6.2.1.2.5. külső szakértőt vagy informálódási lehetőséget von be (pl. más önkormányzatok, stb) 6.2.1.2.6. utánanéz adatoknak és lehetőségeknek (pl. Bajai Polgármesteri Hivatal adatai, vagyonhasznosítás, ingatlan értékek, hitelek, helyi adók beállási szintjei, stb) 6.2.1.2.7. Valamennyi önkormányzati bizottság keretében megvitatják, amelyekben külső szakértők is részt vesznek 6/10

6.2.1.2.8.

az előző részfázisokat több fordulóban tettük az eddig évek nagy részében is, mivel a téma feldolgozása ezt igényelheti 6.2.1.2.9. mindezeket követi a képviselőtestületi ülés, amelyen általában két menetben tárgyaltuk. Az első volt az első fordulós tárgyalás és a második volt a véglegesítő. 6.2.1.2.10. az előző folyamatokból következő jogtalan hátrányok ot csúcsosodnak, hogy február 15.-ig kell a végleges költségvetési tervezetet benyújtani a képviselőtestületi ülésnek, így jelenleg is alig több, mint 3 hét van még és nem ismerik a képviselők a tervezett mérlegtáblát sem. Tehát a képviselőket belekényszerítik abba, hogy a 3-4 hónapos érdemi feldolgozási időszak helyett 1-2 hét alatt döntsenek egy város gazdasági helyzetét meghatározó költségvetésről, mikor a koncepció során ki sem alakulhatott érdemi egyeztetés, vita sem, hiszen nem volt miről érdemben vitázni. Az ÖTV szerint a képviselőtestület felel az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért! (EGYETEMLEGESEN). A jogtalan hátrány okozás illetve a jogtalan előnyszerzés az alábbiakból is levezethető. Széll Péter polgármester hivatalosan az MSZP 2006 évi országgyűlési képviselő és polgármester jelöltje. A választók megítélésének egyik legfontosabb szempontja az önkormányzati gazdálkodás sikere és a költségvetésnek a város működtetésére és fejlődésére vonatkozó hatása, a választások évében való egyensúlya, szerkezete igen fontos, sőt meghatározó (bevételek, kiadások, költségvetési hiány, város működtetési-üzemeltetési színvonal, városfejlesztés, adósságszolgálat, hitelképességi beterheltség, pályázati alapok-lehetőségek, stb)! Az elmúlt 11 év érzékeny, kockázatos gazdálkodása, a nemzetközi, hazai és a helyi társadalmi, politikai, közgazdasági környezetnek a változásait nem megfelelően figyelembe vevő gazdálkodása miatt a 3-5 fős, a választók bizalmából felhatalmazott, a hatalmával visszaélő, a gazdálkodást kisajátító vezetői gárda (Polgármester, Jegyző, Alpolgármester, néhány Hivatali munkatárs) a költségvetést súlyos, csődveszélyt is sejtető helyzetét, mélypontját takargatja, nehogy a választásokon a megítélésük nagyon negatív legyen emiatt. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy eddig nem nyilvános, leplezett módon intézve(nem hivatalos információk alapján) a város, jelentős lakos számot érintő közszolgáltató közművét, a fűtőművet és a vízművet is értékesíteni kívánják vagy vállalkozásba adni és ezzel megoldani a 2006 évi költségvetési hiányt és gazdálkodási gondokat. Ehhez tudni kell, hogy a 2006 évi költségvetési koncepció és majd a költségvetés nem csak 2006-ról szól, hanem az azt követő évekre történi kihatásairól is (mivel a választások évében vagyunk), ahol a csődbiztos szemüvegével kell majd esetleg gazdálkodni (1996 évi XXV. törvény a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról), mert olyan súlyosnak várható a város helyzete. Tehát a jogtalan hátrány okozás és a jogtalan előny szerzésének ára egy város több éves működtetési és fejlesztési kockáztatása. Ez számomra a város 38.000 lakóját súlyosan érintő jogtalan előnyszerzés miatti hivatali visszaélés minősített esetének alapos gyanúja! A jogtalan előnyszerzés vagyoni motívuma az is, hogy a gazdasági negatívumokat elfedő magatartás a választásokon és utána továbbra is biztosítja a jelenlegi pozíciók megtartását, amely egy jövedelem folytonosságot, sőt növekményt is garantál a következő kormányciklusra, valamennyi érintett részére. A 2006-os költségvetéshez valamint az ezt megalapozó koncepcióhoz fűződő súlyos költségvetési problémák igazolására csatolom a könyvvizsgálónknak a koncepcióról alkotott véleményét (7.számú melléklet). 6.2.2.

A Btk. 225. §-ban szabályozott hivatali visszaélés bűntette egy immorális magatartás, melynek társadalomra veszélyessége főleg abban realizálódik, hogy azok, akiket az állam a társadalmi, politikai, gazdasági feladatok végrehajtására elsődlegesen kijelöl, a hivatali tevékenységük végzésének tartamára fokozott védelemben részesít, e helyzetükkel visszaélve, jogtalan 7/10

előnyökhöz jutnak, vagy másokat jogtalan hátrányokkal sújtanak. E bűncselekmény jogi tárgya az államapparátus törvényes, szabályszerű működésébe, valamint az állami szervekbe és hivatalos személyekbe vetett bizalom. Elkövetési magatartásai a hivatali kötelesség megszegése a hivatali hatáskör túllépése, vagy a hivatali helyzettel való egyébkénti visszaélés. A hivatali kötelesség fogalmát tágan kell értelmezni. Azzal, hogy az elkövető hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, a bűncselekmény befejezetté válik. Nem tartozik a törvényi tényálláshoz az, hogy a jogtalan hátrány, illetve jogtalan előny valóban bekövetkezzen. A bűncselekmény alanya tettesi minőségben csak hivatalos személy lehet. Csak egyenes szándékkal követhető el, a törvény a szándékon túl a célzatot is megköveteli. Az előny, vagy a hátrány lehet anyagi természetű, de lehet erkölcsi, személyi természetű is. BH2004. 493. II. A hivatali helyzettel egyéb módon történő visszaélés körébe olyan magatartások vonhatóak, amelyek a hivatalos minőséghez fűződő jogosítványoknak a társadalmi rendeltetésükkel ellentétes gyakorlásában öltenek testet (Btk. 225. §).

6.3.

hanyag kezelés: 320. § (1) Akit olyan idegen vagyon kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, amelynek kezelése vagy felügyelete törvényen alapul, és az ebből folyó kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. 6.3.1. ezen bűncselekmény, a kötelességszegés gyanúját az alábbiak miatt vélelmezem: A képviselőtestület, a Polgármester, a Jegyző van felhatalmazva, megbízva az önkormányzati gazdálkodással, az önkormányzati összvagyon kezelésével és felügyeletével. Az Önkormányzati Törvény szerint az önkormányzati tevékenységekkel kapcsolatos jogállások, munkamegosztások, stb szabályozva vannak. Ennek fontos része az önkormányzati képviselők egyetemleges felelőssége az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért. Amennyiben ebből kimaradnak vagy kihagyják Őket vagy nem vonják be a képviselői egyenjogúság alapján mindenbe megfelelően, úgy a kirekesztő személyeké a felelősség. Jelen esetben a költségvetési koncepció érdemi részéből történő képviselői kihagyás kimerítheti a hanyag kezelés fogalmát is, mivel a közös gondolkodás nagyobb eséllyel előzi meg a komplex önkormányzati vagyonkezelés és felügyelet súlyos problémát. A gyanúmat az súlyosbítja, hogy az elkövető(k) kötelességszegése folytán bekövetkező vagyoni hátrány (költségvetési hiányból fakadó csődveszélyt is sejtető probléma, forgalomképes vagyonvesztés mellett) utólagos eltüntetése érdekében tanúsít megtévesztő magatartást, így a csalás és a hanyag kezelés bűnhalmazatban állapítható meg. Az előző fő pontban (hivatali visszaélés) foglaltak a több évre szóló, nagy lakos számot érintő, közpénz jellege miatt erre a pontra is vonatkoznak. 6.3.2.

6.3.3.

1. A hanyag kezelés esetében az elkövető - csakúgy, mint a hűtlen kezelésnél - idegen vagyon kezelésével van megbízva. Többlet elem, hogy a felügyelettel megbízott is az elkövetői körhöz tartozik. Jelentős különbség, hogy a kezelésnek, felügyeletnek törvényen kell alapulnia. A 4/2003. Büntető jogegységi határozat rögzíti, hogy a hanyag kezelés vétsége nem valósulhat meg olyan kötelezettségek sérelmével, amelyeket nem törvény, hanem alacsonyabb rendű jogszabály, vagy bármely más természetű norma ír elő. Miként a határozat indokolása rámutat: az ellenkező nézet elfogadása esetén a hanyag kezelés semmi más nem lenne, mint a hűtlen kezelés gondatlan alakzata, s nem igényelné azt, hogy a törvény önálló §-ban szabályozza.A fentieken túlmenően a határozat indokolása leszögezi, hogy a hanyag kezelés megvalósulásához nem elegendőek bármely törvényben megfogalmazott általános, elvi jellegű előírások, meghatározások, ellenben törvényben meghatározott konkrétan körülírt vagyonkezelői vagy felügyeleti kötelezettség megszegésével követhető csupán el. A vagyonkezelés ez esetben is magában foglalja az azzal való gazdálkodást, gyarapítást, e célból való őrzést. Az elkövetési magatartás kétféle: a kötelességszegés illetve a kötelesség elhanyagolása. A kötelességszegés aktív magatartás is lehet, az elhanyagolás értelemszerűen csak nem tevésben ölthet testet. A hanyag kezelés eredmény bűncselekmény. A kötelességszegéssel illetve az elhanyagolással okozati összefüggésben kell lennie a vagyoni hátránynak (lásd a Btk. 137. § 4. pontjánál kifejtetteket). 3. A hanyag kezelés eredményét illetően az elkövető csakis gondatlanság terhelheti. Az elkövetési magatartás mindkét alakzata a kötelességszegés és az elhanyagolás is lehet mind szándékos, mind gondatlan. 8/10

6.3.4. 6.3.5.

4. A hanyag kezelés alanya tettesként csak az idegen vagyon kezelésével, felügyeletével megbízott személy lehet. Tekintettel arra, hogy gondatlan bűncselekményről van szó, részesi alakzat fogalmilag kizárt. BH1983. 13. II. Ha a hanyag kezelést megvalósító elkövető vagyonkezelői tevékenysége eltérő jellegű kötelességekre vonatkozik, és az elkülönülten jelentkező kötelességszegés folytán bekövetkező vagyoni hátrány utólagos eltüntetése érdekében tanúsít megtévesztő magatartást: a csalás és a hanyag kezelés bűnhalmazatban állapítandó meg.

6.4.

A fenti vélelmezett bűncselekmények halmazatosan elkövetettek, mivel: 12. § (1) Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. 6.5. A fenti cselekmények szándékosak: 13. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja………………………… A Polgármester, a Jegyző, az Alpolgármester hivatali társaikkal közel 15 éves 6.5.1. önkormányzati gyakorlata és tapasztalata alapján egyértelműen kellett, hogy lássák, tudják, tudatosulva a fentiekbeni cselekedeteik minden hatását, vonzatát, következményét, hiszen ilyennek tervezték meg azokat, saját érdekeik és céljaik érdekében elfedve egy egész város működését meghatározó költségvetési csődveszélyes helyzetet, kihagyva az alapvetően állampolgári jogú képviselőket is. A szándék tehát előre megfontolt és a cselekményük végrehajtásában még a mindennapokban is érzékelhető a kitartó szándék. Így a bűncselekmény folytatólagos elkövetése miatt a gondatlanság is kizárható. 6.5.2.

A szándékosság két alakzata közötti különbségtétel az érzelmi oldalról állapítható meg, nevezetesen: 6.5.2.1. - egyenes szándék esetén az elkövető kívánja a következményeket, és ennek megfelelően a cselekményt akaratlagosan végrehajtja; 6.5.2.2. - eshetőleges szándék esetén az elkövető a következményeket nem kívánja, de azokkal szemben közömbösen viselkedik, belenyugszik abba, hogy a következmények megvalósuljanak. 6.5.3. A cselekmény végrehajtásában megnyilvánuló kitartó szándék, valamint az előre megfontolt szándék súlyosító körülmény. 6.5.4. BH2004. 174. III. Gondatlan bűncselekmény folytatólagos elkövetése fogalmilag kizárt [Btk. 1314. §, 12. § (2) bek.]. 6.5.5. BH2001. 255. II. A szándékosság megállapításának feltétele, hogy az elkövető tudata a cselekmény elkövetésének az időpontjában átfogja a törvényi tényállás valamennyi tárgyi elemét (értelmi oldal), és a magatartás lehetséges következményeit kívánva vagy pedig abba belenyugodva cselekedjék (érzelmi oldal) (Btk. 13. §).

6.6. Az elkövetők tettestársak: 6.6.1. 19. § Elkövetők a tettes és a társtettes (tettesek),……… 6.6.2. 20. §. 6.6.2.1. (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. 6.6.2.2. (2) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. 6.6.3. A fentiekben a Polgármester, a Jegyző, az Alpolgármester társtetteseknek vélelmezhetők, az érintett hivatali dolgozókkal együtt. Az Önkormányzati Törvény alapján az Önkormányzatot a Polgármester vezeti, míg a Polgármesteri Hivatalt a Jegyző, aki a Polgármesterrel kvázi mellérendelt viszonyban van. A költségvetési koncepciót a Jegyző készítteti el és a Polgármester terjeszti a Képviselőtestület elé. Ezzel a függelmi, törvény által deklarált kapcsolatrendszerrel egyértelmű, hogy egyikük sem lehetett önálló elkövető. Az Alpolgármester pedig a Polgármesternek olyan munkatársa, aki aktívan közreműködik a gazdasági kérdésekben és gyakorlatilag a Polgármester gyakori távollétében teljes körűen helyettesítheti Őt. Kiemelhető és vélelmezhető, hogy a hivatali dogozók esetén a vezetői jogosítványokkal való visszaélés alapján függelmi kényszerrel kötelezték Őket a törvényellenes cselekményekre. Erre tipikus példa Butterer Péter pénzügyi vezető esete, aki lényegében kifejezte, hogy a Polgármester megtiltotta a költségvetési koncepcióhoz tartozó anyagok kiadását. 6.6.4. 6.6.5.

A társtettesség az alanyi oldalon a szándékegységet, a tárgyi oldalon a törvényi tényállás részben vagy egészben történő közös megvalósítását jelenti. A közös elkövetés többféle együttes magatartást jelenthet, nevezetesen: 9/10

6.6.5.1. 6.6.5.2.

- a társtettesek mindegyike megvalósíthatja a törvényi tényállás minden elemét; - a társtettesek csak egy-egy tényállási elemet valósítanak meg, de azok együttesen eredményezik a törvényi tényállás egészének a megvalósulását; 6.6.5.3. - a társtettesek egymást követően, láncolatosan is megvalósíthatják a törvényi tényállást; 6.6.6. Előfordulhat, hogy az eredeti szándékot az egyik elkövető mennyiségileg túllépi, ilyenkor a társtettesek cselekményének minősítése eltérő lehet. Mennyiségi túllépés akkor történik, ha a társ olyan súlyosabb bűncselekményt követ el, amely magában foglalja a szándékegységbe tartozó deliktumot is. Minőségi túllépés esetén a tettes társa a szándékegységen túlmenő más bűncselekményt is elkövet. Erre azonban a társtettesség már nem terjedhet ki. Delictum proprium esetén a társtettesség megállapíthatóságának a feltétele, hogy a törvényi tényállási elemek több megvalósítója esetén mindegyik rendelkezzék a minősítéshez egyébként szükséges személyes kvalifikáltsággal. A társtettesi elkövetés - mint a társadalomra fokozottabban veszélyes magatartás - súlyosító körülményként értékelendő.

A beadványom feldolgozásához figyelmükbe ajánlom a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatalhoz és az Állami Számvevőszékhez benyújtott anyagokat is, melyeket mellékelek. Kérem a fentiek alapján a törvénysértő helyzet kedvező befolyásolását, a bűncselekmény gyanús tevékenységek felülvizsgálatát és az érintettek szükség szerinti, nevelő hatású elmarasztalását. Baja, 2006.01.22. Tisztelettel Várhalmi Antal Miklós 06-79-421595 6500 Baja, Szarvas G.u.3.

10/10