A. ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ... A 1 A.I. A FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV CÉLJA... A 1 A.II. A FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV HASZNÁLATA... A 1 A.III

Tartalomjegyzék

DigiTerra Map

A. ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ ........................................................................ A–1 A.I. A FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV CÉLJA .......................................................... A–1 A.II. A FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV HASZNÁLATA .............................................. A–1 A.III. DIGITERRA MAP PROGRAMRÓL .................................................................. A–1 A.IV. ELMÉLETI ÁTTEKINTŐ ................................................................................. A–6 A.IV.1. Vektoros adatábrázolás ................................................................... A–6 A.IV.2. Raszteres adatmodell....................................................................... A–9 A.IV.3. Az adatok kódolása ....................................................................... A–10 B. ADATBÁZIS - SZERVEZÉS ..................................................................... B–1 B.I. ADATSZEGMENSEK KIALAKÍTÁSA ............................................................... B–1 B.I.1. Egy szegmens adatainak feldolgozása ............................................ B–1 B.I.2. Több szegmens adatainak egyidejű feldolgozása............................ B–2 B.II. ADAT-HOZZÁFÉRÉSI JOGOSULTSÁGOK ........................................................ B–3 B.II.1. Felhasználói jogok beállításai ......................................................... B–4 B.II.1.1. Bejelentkezés a programba........................................................ B–4 B.II.1.2. Új felhasználók regisztrálása a programban .............................. B–5 B.II.1.3. Jelszó megváltoztatása .............................................................. B–6 B.II.1.4. Elfelejtett jelszó törlése, majd új jelszó megadása .................... B–6 B.II.1.5. Felhasználó eltávolítása a programból ...................................... B–6 B.II.2. Adat (fájl) hozzáférési jogok beállításai.......................................... B–6 B.II.2.1. Adatok hozzáférési jogainak biztosítása felhasználók, felhasználói csoportok részére................................................... B–7 C. TÉRKÉPEZÉS............................................................................................. C–1 C.I. TÉRKÉP MEGJELENÍTÉS, TEMATIKUS TÉRKÉPEZÉS..................................... C.I–1 C.I.1. Térképnézetek kezelése................................................................. C.I–2 C.I.1.1. Új térképnézet megnyitása ...................................................... C.I–2 C.I.1.2. Térképnézetek elnevezése, méretarányának beállításai........... C.I–3 C.I.1.3. Térképnézet nagyítása, kicsinyítése eltolása ........................... C.I–3 C.I.2. Tematikák kezelése ....................................................................... C.I–6 C.I.2.1. Hozzáadás, kirajzolás, mentés, betöltés................................... C.I–6 C.I.2.2. Tematikák kezelése adatszegmensek esetén............................ C.I–8 C.I.2.3. Tematikák kezelése környezeti változó esetén. ....................... C.I–8 C.I.3. Vektor tematika megjelenítése, tematikus térképezés................... C.I–9 C.I.3.1. Pontszerű geometriai elemek tematikus térképezése............. C.I–11 C.I.3.2. Vonalas objektumok tematikus térképezése.......................... C.I–12 C.I.3.3. Területek tematikus térképezése............................................ C.I–15 C.I.3.4. Feliratozás ............................................................................. C.I–20 C.I.3.5. Szimbólumok megjelenítése.................................................. C.I–25 C.I.3.6. Ikonok megjelenítése............................................................. C.I–28 C.I.3.7. Kartodiagramok megjelenítése .............................................. C.I–29 C.II. MŰVELETEK A TÉRKÉPEN ........................................................................C.II–1 C.II.1. Kiválasztás ...................................................................................C.II–1 C.II.2. Információkérés ...........................................................................C.II–4 C.II.3. Mérések a térképen ......................................................................C.II–6

DigiTerra Map

Tartalomjegyzék

C.III. TÉRKÉPRAJZOLÁS, TÉRKÉPSZERKESZTÉS ............................................... C.III–1 C.III.1. Szerkesztési beállítások.............................................................. C.III–1 C.III.2. Új térképfedvény rajzolása, digitalizálás.................................... C.III–3 C.III.2.1. Pontok rajzolása.................................................................... C.III–4 C.III.2.2. Vonalak rajzolása ................................................................. C.III–6 C.III.2.3. Területek létrehozása.......................................................... C.III–10 C.III.3. Meglévő vektortérkép szerkesztése.......................................... C.III–14 C.III.3.1. Csomópontok elmozgatása ................................................. C.III–14 C.III.3.2. Feliratok beillesztési pontjának szerkesztése...................... C.III–15 C.III.3.3. Területek egyesítése és megosztása.................................... C.III–16 C.III.3.4. Térképek egyesítése............................................................ C.III–17 C.III.3.5. Blokkok elmozgatása, transzformációja ............................. C.III–18 C.III.3.6. Szintvonal kiemelés............................................................ C.III–18 C.IV. TÉRKÉPEK EXPORTÁLÁSA / IMPORTÁLÁSA ............................................. C.IV–1 C.IV.1. DXF fájlok kezelése................................................................... C.IV–1 C.IV.2. ESRI shape állományok (Arcview)............................................ C.IV–2 C.IV.3. További import- és exportlehetőségek ....................................... C.IV–3 C.IV.4. Koordinátaállományok kezelése (XYZ adatokat tartalmazó fájlok)C.IV–4 C.V. RASZTERFUNKCIÓK, KÉPFELDOLGOZÁS .................................................. C.V–1 C.V.1. Raszteres állományok létrehozása és célja (raszteres adatnyerés)C.V–1 C.V.2. Raszteres tematikák megjelenítése, kezelése .............................. C.V–3 C.V.3. Digitális képfeldolgozás.............................................................. C.V–4 C.V.3.1. Raszter statisztika, hisztogram transzformáció.......................C.V–6 C.V.3.2. Képalgebra..............................................................................C.V–8 C.V.3.3. Képszűrési eljárások...............................................................C.V–9 C.V.3.4. Képfeldolgozás sablonok segítségével .................................C.V–14 C.V.4. Raszter analízis ......................................................................... C.V–19 C.V.5. Automatikus vektorizálás.......................................................... C.V–24 C.VI. FELÜLETMODELLEZÉS ............................................................................ C.VI–1 C.VI.1. Felületmodell (TIN modell) előállítása ...................................... C.VI–1 C.VI.2. Felületmodell tematika megjelenítése ........................................ C.VI–2 C.VI.3. Földtömegszámítás..................................................................... C.VI–4 C.VI.4. Metszetkészítés .......................................................................... C.VI–5 C.VI.5. Felületmodell exportja ............................................................. C.VI–11 C.VII. TÉRBELI MEGJELENÍTÉS ........................................................................C.VII–1 C.VIII. TÉRKÉPEK TRANSZFORMÁCIÓJA .............................................. C.VIII–1 C.VIII.1. Vektortranszformáció.............................................................. C.VIII–3 C.VIII.2. Felületmodell transzformációja............................................... C.VIII–5 C.VIII.3. Rasztertranszformáció............................................................. C.VIII–6 C.IX. DIGITÁLIS ORTOFOTÓ KÉSZÍTÉS ............................................................. C.IX–1 C.IX.1. Munkakörnyezet......................................................................... C.IX–1 C.IX.2. Egy felvétel tájékozása............................................................... C.IX–2 C.IX.3. Tájékozás tömbkiegyenlítéssel................................................... C.IX–4 C.IX.4. Egy felvétel transzformálása ...................................................... C.IX–9 C.IX.5. Felvételtömb transzformálása .................................................. C.IX–10

Tartalomjegyzék

DigiTerra Map

C.IX.6. Automatikus felületmodell kinyerés ........................................ C.IX–10 C.IX.7. Manuális mozaikolás................................................................ C.IX–12 C.IX.8. Automatikus mozaikolás.......................................................... C.IX–13 D. LEÍRÓ ADATOK KEZELÉSE ................................................................... D–1 D.I. ADATSTRUKTÚRÁK KIALAKÍTÁSA............................................................... D–1 D.II. ADATTÁBLÁK RELÁCIÓS KAPCSOLÁSA ....................................................... D–3 D.III. ÚJ REKORD HOZZÁFŰZÉS ............................................................................ D–4 D.IV. REKORD TÖRLÉSE ....................................................................................... D–5 D.V. ADATBEVITEL ............................................................................................. D–5 D.VI. ADATOK RENDEZÉSE ................................................................................... D–6 D.VII. ADATOK SZŰRÉSE ....................................................................................... D–7 D.VIII. CSOPORTOS MÓDOSÍTÁS .................................................................. D–7 D.IX. OBJEKTUM MEGMUTATÁSA A TÉRKÉPEN..................................................... D–8 D.X. LEÍRÓ ADATOK ÁTVÉTELE (IMPORT) ÉS ÁTADÁSA (EXPORT)....................... D–9 D.X.1. Adattáblák importálása ................................................................... D–9 D.X.2. Adattáblák exportálása .................................................................. D–10 E. JELENTÉSEK KÉSZÍTÉSE.........................................................................E–1 F. TÉRKÉPEK NYOMTATÁSA ..................................................................... F-1 F.I. NYOMTATÓ BEÁLLÍTÁSA.............................................................................. F-1 F.II. TÉRKÉPNÉZETEK NYOMTATÁSA ................................................................... F-2 F.III. JELMAGYARÁZAT NYOMTATÁSA .................................................................. F-4 F.IV. MÉRETSKÁLA NYOMTATÁSA........................................................................ F-5 F.V. JELENTÉS ELHELYEZÉSE A NYOMTATÁSI KÉPEN ........................................... F-6 F.VI. FELIRAT NYOMTATÁSA ................................................................................ F-6 F.VII. VONAL ÉS NYÍL NYOMTATÁSA ..................................................................... F-7 F.VIII. RASZTERKÉP ELHELYEZÉSE A NYOMTATÁSI KÉPEN ..................................... F-8 F.IX. TÉRBELI NÉZET ELHELYEZÉSE A NYOMTATÁSI KÉPEN .................................. F-9 F.X. NYOMTATÁSI OBJEKTUMOK ELŐTÉRBE, HÁTTÉRBE MOZGATÁSA, IGAZÍTÁSA, SZERKESZTÉSE ....................................................................................................... F-10 F.XI. NYOMTATÁSI KÉP NAGYÍTÁSA, KICSINYÍTÉSE, ELTOLÁSA, TELJES NÉZETRE NAGYÍTÁSA F-11 F.XII. NYOMTATÁSI KÉP EXPORTJA...................................................................... F-11

DigiTerra Map

A.

ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ

A.I.

A felhasználói kézikönyv célja

Általános bevezető

A felhasználói kézikönyv célja, hogy gyakorlati példákon, komplett eljárásokon keresztül nyújtson betekintést a DigiTerra Map program kezelésébe és hasznos gyakorlati fogásokkal ismertesse meg a kezdő és a gyakorlott felhasználót egyaránt. A kézikönyv általános példái igyekeznek lefedni a leggyakrabban felmerülő kérdéseket, de a rendszer hatékony és teljes kihasználásához nem nélkülözhetjük a Referencia kézikönyvben fejezetben tárgyalt részletes leírást.

A.II. A felhasználói kézikönyv használata A felhasználói információk a program fő moduljain alapuló témakörök szerint tagoltak. A tárgyalt témakörök példákon és gyakorlati feladatokon keresztül vezetnek végig a leggyakrabban használt programfunkciókon, keresztmetszetet nyújtva a felhasználás lehetőségeiről. Az egyes feladatok gyakorlati példákat tartalmaznak, a program teljes ismerete nélkül is önállóan végrehajthatók. Válasszuk ki a példák közül azt, amelyet végre kívánunk hajtani, vagy azt, amely közel áll a megoldandó problémához. Az egyes lépések végrehajtása után kis alakítással eljuthatunk saját feladatunk megoldásáig. A feladatok egymást kiegészítik, felépítésük a gyakori és egyszerűtől a speciális és egyedi felhasználásokig tagolt. Az áttekintő elméleti bevezető hasznos segítségünkre lehet a gyakrabban használt kifejezések megértésére. Az adatbázis leírása eligazítást nyújt az adatok megtalálásához. A feladatmegoldás fogalmi szintű magyarázata, az eszköztárak, menüparancsok és párbeszédpanelek teljes leírása a „helyzetérzékeny” segítségben található meg. A kézikönyv feladatainak megoldásához a referencia-kézikönyv vonatkozó fejezetei a programhasználat során az F1 billentyűvel érhetők el, vagy a Segítség menü Témakörök súgófájlban található meg. A referencia kézikönyv a program alapfunkcióit ismerő vagy már gyakorlott felhasználóknak gyors és részletes információt ad a program kezeléséhez szükséges fogalmakról és objektumokról.

A.III. DigiTerra Map programról DigiTerra Map egy magas szinten integrált térinformatikai szoftver, mely lehetővé teszi országos méretű földrajzi adatbázisok kialakítását, legyen szó vektor vagy raszter térképi állományokról, terepmodellekről és térképi elemekhez kapcsolt leíró adatokról. A szoftver az előbbi feladatok elvégzéséhez szükséges valamennyi eszközt tartalmazza: beépített tematikus térképező, térkép szerkesztő, elemző eszközök, digitális képfeldolgozó és felületmodellező, relációs adatbázis-kezelő és jelentéskészítő. A program a mindennapokban is hatékonyan alkalmazható a földrajzi vonatkozású adatok feldolgozásában. Íme ___________________________

________________________ A–1


DigiTerra Map

néhány kiragadott példa: ingatlan-nyilvántartás, erdőgazdálkodás, közmű feladatok, tájtervezés, környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, közműnyilvántartás, önkormányzati feladatok, szociológiai- és üzleti elemzések. A DigiTerra MAP felépítése A szoftver az asztali térképező kategóriába tartozik, ennek köszönhetően kezelése is egyszerű. A gyakori parancsok elérése az eszköztár ikonjaival történik. A további parancsokat a menük tartalmazzák. Kezdetben csak menüsort és öt ikont látunk. Az ikonok rendre a program öt főmodulját teszik elérhetővé, úgymint adatszervező, térképező, leíró adatok, jelentéskészítő és térképnyomtatás modulok. A szoftver számos kiegészítő modullal is rendelkezik. A dialógusdobozok összetettek, de jól szervezettek. Minden dialóguselemhez tartozik egy buboréksegítség, amely jóval kellemesebb megoldás, mint a hagyományos on-line súgó. Szoftveres vagy hardverkulcsos védelem közül választhatunk. Lehetőség van liszensz szerver telepítésére is, mely a helyi hálózaton egyszerre megadott számú program futását engedélyezi. Adatszervező modul A nagy méretű adatbázis területileg osztott adatszegmensekből építhető fel. A különböző szegmensekben elhelyezett azonos struktúrájú adatállományok logikailag egy adatállományként kezelhetők. Az adatállományokhoz külön-külön fájl-hozzáférési jogok rendelhetők. A fájlhozzáférési jogokon kívül van egy második szintű védelem is, a programkezelési jogok felhasználókhoz rendelése. Térképezés modul A modul vektor térképeket, raszter állományokat és felületmodelleket kezel. A program mindhárom típust méretkorlát nélkül képes feldolgozni. Az állományok megjelenítése méretarány-tartományhoz köthető és tetszőlegesen, a program egészére jellemzően, kifejezésekkel paraméterezhető. A vektor térképek alapja tetszőleges relációs lekérdezés lehet. A vektor elemek tematikus osztályokba sorolhatók. Az osztályokhoz színek, méretek, vonaltípus, kitöltési minta, betűtípus és stílus rendelhető. A program hatékony rajzelem feliratozással rendelkezik. A feliraton kívül szimbólumok, kartodiagramok (grafikonok) és képek is megjeleníthetők. A rajzelemek grafikus alakzatokkal és tetszőleges szöveges kifejezéssel kiválaszthatók. A kiválasztott elemek törölhetők, eltolhatók, elforgathatók, torzíthatók és kiírhatók egy másik állományba. Valamennyi rajzelemhez leíró adatok tartoznak. A leíró adatok bármikor előhívhatók és szerkeszthetők. A leíró adatok tárolják a rajzelem azonosító adatait, szakadatait és egyéb tulajdonságait. A szerkesztési és elemzési műveletek eredménye azonnal elmentődik, ezáltal egyszerre többen is szerkeszthetik ugyanazt a térképet. A szerkesztési funkciókkal meglévő rasztertérképeket digitalizálhatunk, vektorállományokat javíthatunk, új méréseket dolgozhatunk fel. A térképezés során a program valós időben alakítja ki a topológiát, végzi el az illesztéseket, jelzi ki a metszéseket és A–2 _________________________

____________________________

DigiTerra Map


a jelentkező záródási hibákat. A szerkesztés során tetszőleges számú visszalépésre van lehetőségünk. Vektor-szerkesztési funkciókhoz tartozik még többek között a terület építés vonalas állományból és a védőzóna generálás. A program a szabványos vektor állományokat támogatja (DXF, Shape, MIF/MID). Raszterfunkciók, képfeldolgozás A modul méretkorlát nélkül végzi a raszter állományok megjelenítését és feldolgozását. Az algoritmikus feldolgozó folyamatokból építkezik. A folyamatonként megadható forrás, georeferencia, sáv, szűrő, algoritmus, intenzitás transzformáció és színpaletta olyan rugalmas eszközt adnak a felhasználó kezébe, mellyel a képfeldolgozás és raszter elemzés jelentős része lefedhető. A program számos képfeldolgozó sablont is tartalmaz (NDVI, PCA, Tasseled Cap). Az algoritmikus feldolgozóval valós időben tudunk eltérő felbontású felvételeket megjeleníteni (Landsat + Spot + légifénykép), a felvételt szűrni és osztályozni. A modul tartalmazza a raszterképek geometriai transzformációját, képstatisztikákat és a képosztályozás funkcióit. A megjelenítő a szabványos raszter adatforrásokon kívül a Wavelet technológiával tömörített felvételeket is támogatja. Felületmodellezés A felületmodellező segítségével ponthalmazból, vonalakból, 3D objektumokból szabálytalan háromszögháló modellt (TIN) generálhatunk. A modellben külön jelölhetjük a letöréseket, idomvonalakat, terepalakzatokat. A program háromszögenként görbült felületdarabkákat illeszt, ez biztosítja a sima futású szintvonalakat. A felületmodell alapján tetszőleges sűrűségben szintvonalakat jeleníthetünk meg, színezhetjük a térképeinket magasság, kitettség és megvilágítás szerint. A szintvonalakon kívül további, a domborzatból levezethető tematikákat lehet kirajzoltatni. A modell lehetőséget biztosít térbeli megjelenítésekre, hossz- és keresztmetszet készítésére, földtömegszámításra, szintsíkok és raszter alapú terepmodell generálására. Térbeli nézet Az egyik leglátványosabb modul a térbeli megjelenítő. A kirajzoláshoz szükséges magassági dimenziót a felületmodellekből veszi át a program. Minden egyes megjelenítendő témának külön felületmodell forrása és eltolási paramétere lehet, ezáltal egymás fölé fektethetjük a vizsgálni kívánt elemeket. A térbeli kép (térkép) tartalmazhat vonalakat, feliratokat, szimbólumokat, szintvonalakat, 3D objektumokat, raszterképeket és színezett felületmodelleket. A szokásos beállításokon felül megemlítendő az anaglif (sztereó hatást kelt), a köd, a magassági torzítás és a vágási opciók. Ezzel az eszköztárral igazán szép képek generálhatók. A 3D nézeten pozíciókat és objektum információkat is lekérdezhetünk.

___________________________

________________________ A–3


DigiTerra Map

Ortofotó készítés, tömbkiegyenlítés A modul légi- vagy űrfelvételekből perspektív torzulásoktól mentes ortofotót készít. A felvételek tájékozása (illesztőpontok megadása) után a program a területről készített terepmodell segítségével transzformálja át a képet. Tömbkiegyenlítés funkcióval lehetőség van több légifelvétel együttes tájékozására és transzformálására is. Általában a célterületet több ortofotó fedi le, ezért a program a képekből összeállított ortofotó mozaik elkészítéséhez további funkciókat kínál: metszővonalak, régiók, színegyensúly számítás. Amennyiben a területről átfedő felvételekkel rendelkezünk, sztereoszkópikus elven automatikus felületmodellt állíthatunk elő. Leíró adatok A leíró adatok nyilvántartását a beépített relációs adatbázis-kezelővel végzi a program. Az adatbázismotor MMDM technológián alapul, ez azt jelenti, hogy nincsenek indexfájlok és a relációs modell a memóriában áll össze. A technológiának köszönhetően a nagyméretű adatbázisok lekérdezése is rendkívül gyors. A modul segítségével részletesen megtervezhetjük adattábláinkat, az adatmezőknek alapértékeket, ellenőrzési feltételeket adhatunk meg. A szűrt és rendezett rekordokat egyenként vagy csoportosan is módosíthatjuk. A módosításnál a beugró kódszótár sokszor segítségünkre lehet. Minden egyes rajzelemhez kapcsolódnak leíró adatok, az adatok mindkét irányú elérése biztosított. Az adatmezők utalhatnak dokumentumokra, Web címre, kép- és hangfájlokra is. Szabványos adatbázisokhoz ODBC interfészen és OLEDB-n keresztül biztosított a hozzáférés. Az elterjedt formátumokat közvetlenül is olvassa a program. Az adatok megjelenítése a táblázatos elrendezésen kívül történhet objektum nézetben is, mellyel az objektum összes kapcsolt adata pl. helyrajzi szám, tulajdonos, raktáradatok egyidejűleg jelennek meg. Jelentéskészítés Beépített jelentéskészítő gondoskodik arról, hogy adatainkat, összesítsük, rendezzük, grafikonokkal lássuk el, majd oldalakra törve megjelenítsük és kinyomtassuk. A jelentések cellákból épülnek fel, melyek tartalmazhatnak feliratokat, adatbázis lekérdezéseket, grafikonokat és térképrészleteket. A cellák grafikusan tervezhetők, színnel, mérettel, kerettel rendelkeznek. Az adatbázis lekérdezéséhez több, mint 100 beépített függvényt kapunk segítségül. Az MMDM technológiának köszönhetően a százoldalas jelentések is egy másodperc alatt elkészülnek. Térképnyomtatás A modul segítségével kartográfiai igényű térképeket nyomtathatunk. A nyomtatási dokumentumon különböző objektumokat helyezhetünk el, azokat mozgathatjuk, átméretezhetjük és igazíthatjuk. A nyomtatási objektumok lehetnek térképek, 3D nézetek, jelmagyarázatok, méretskálák, feliratok, A–4 _________________________

____________________________

DigiTerra Map


jelentések, grafikus primitívek és képek. A térképek nyomtatása méretarányhelyesen, magyar és nemzetközi koordinátahálózattal, koordináta-feliratokkal többféle stílusban történhet.

___________________________

________________________ A–5

Elméleti áttekintő

DigiTerra Map

A.IV. Elméleti áttekintő A valós világ érdeklődésre számot tartó földrajzi objektumairól alkotunk modellt a különböző geoinformációs rendszerekben. A földrajzi változatosságot különálló elemekkel vagy objektumokkal kell helyettesíteni. A geometria, mint kulcsfontosságú információ, hordozza az objektum alakjának, helyzetének és méretének jellemzőit és egyben a grafikus megjelenítés alapja is. A modellben az objektumok jellemzése a következő: • térbeli adatok - koordinátákkal tárolt, szabálytalan geometriai elemek halmaza. • leíró adatok - különböző táblákba foglalt leíró adatok a földrajzi objektum attribútumait hordozzák. A.IV.1. Vektoros adatábrázolás A vektoros adatmodell esetében a földrajzi objektumok helyzetét szabálytalan geometriai elemekkel írjuk le. A földrajzi objektumok leírása négy geometriai elem segítségével történik. Ezen négy alapelem a pont, vonal, poligon és a térbeli felület (az egyes adatszegmensek könyvtárában található pont.map, vonal.map, terulet.map fizikailag elkülönülő adatfájlok). Az alapelemeket kiterjedésük dimenziója alapján csoportosítjuk. A földrajzi objektumok osztályainak jellemzéséhez használt geometriai elemek kiterjedése alapján objektum típusokat különítünk el. Geometriai Kiterjedés elem Pont 0D - nincs Vonal Poligon Felület

Földrajzi objektumok

pontszerű objektumok: forrás, kilátó, barlang, földrajzi feliratok 1D - lineáris vonalas objektumok: út, vasút, vezeték, folyó, 2D - síkbeli területek: erdőrészlet, vízfelszín, parcella 3D - térbeli terepmodell, épületek térbeli modellje

A vektoros térkép számos pont, vonal, poligon kompozíciója. A térkép úgy lesz teljes, hogy az egyes földrajzi objektumokat ábrázoló geometriai elemekhez leíró adatokat, attribútumokat kapcsolunk. Ezek az attribútumok hordozzák a földrajzi objektum leíró információit. Egy földrajzi objektum jellemzése általában több attribútummal történik. Az egy objektumhoz rendelt leíró adatok csoportját hívjuk (attribútum) rekordnak. Egy attribútum adat a rekord adott attribútum mezőjében helyezkedik el. Több azonos típusú rekord építi fel az attribútum(adat) táblát.

A–6 _________________________

____________________________

DigiTerra Map

Elméleti áttekintő ADATTÁBLA

ADATREKORDOK

ADAT M E Z Ő K Helység

Tag

Részlet

Sopron

1

A

Sopron

2

B

...

... ADATOK

Több tábla a leíró vagy szöveges adatbázist képezi. Ennek megfelelően a leíró adatbázis struktúrája: adat > mező > rekord > tábla > adatbázis. A térinformatikai adatmodell kettősségét a grafikus (geometriai) és a szöveges (leíró) szegmens adja meg. A kettő között relációs adatkapcsolat teremthető. A kapcsolat kialakításának folyamata a linkelés (kapcsolás). A két szegmens megfelelő adatainak összekapcsolását a geokód hivatott elvégezni. Ezek a geokódok egyszerű sorszámok és arra utalnak, hogy egy geometriai elemhez hányadik rekord tartozik. A geometriai adatok (pont, vonal, terület típusok) azonosító sorszámmal vannak ellátva. A sorszámok alapján minden geometriai alapelemhez az alapelem tulajdonságát leíró adattábla kapcsolódik. Ez az elsődleges adattábla, amelyben az ún. kapcsoló mező a sorszám, ami megmondja, hogy az egyes geometriai elemek tulajdonságait mely adatrekordok írják le. Minden rajzelemhez a megfelelő sorszámú adatrekord bejegyzés kapcsolódik. Az egyes rajzelemekhez további leíró adatokat kapcsolhatunk. Ezek az adatok objektumonként általában különbözőek. Az utakhoz például szélesség, burkolatminőség, teherbírás, forgalom, stb. attribútumokat kapcsolhatunk. A vízfolyamokhoz szélesség, folyásirány, időszakosság, mélység, szennyezettség stb. leíró adatok rendelhetők. A geometriai és leíró adatok kapcsolatát szemlélteti a következő ábra:

___________________________

________________________ A–7


DigiTerra Map Elsődleges adattáblák PONT.TAB Ssz. Ponttípus

Pontfelirat 102 103 18 19 Püspök erdő

107 Határkő 108 Határoszlop 109 Határoszlop 110 Határoszlop 111 200

109 18

VONAL.TAB Sopron 103 A

106 2

Sopron 103 C

2

0

Ssz. Jogi határ

Erdőhatár

105

Taghatár Taghatár

106 Községhatár 107 Községhatár 108 109 Országhatár

Vadg.Határ Term.Határ Kapcsolójel Baloldal Jobboldal Állami műút

Gerincvonal Taghatár Részlethatá Vadg.egység Erdei út Részlethatá

0

15

9

0 0 0 0

2 4 3 0

1 5 5

Sopron 103 B Sopron 103 ID

2

2

TERULET.TAB Ssz. Erdőrészlet 1

Sopron 103 Nyi

2 3 4 5

Sopron 103 A Sopron 103 B Sopron 103 C Sopron 103 ID Sopron 103 Nyi

7

További leíró adattáblák Terület

Erdőrészlet

3,8 5,2 10,5 2,1 4,1

Sopron 103 A Sopron 103 B Sopron 103 C Sopron 103 ID Sopron 103 Nyi Erdőrészlet Sopron 103 A Sopron 103 B Sopron 103 B Sopron 103 C Sopron 103 C Sopron 103 C

Rendeltetés Terület Gazdasági Védelmi Közjóléti nincs nincs

3,8 5,2 10,5 2,1 4,1

Fafaj Elegyarány Fatömeg Ktt B Ktt B LF Ktt

100 60 40 50 30 20

410 160 120 210 130 90

Az adatmezők típusa lehet numerikus, szöveges, dátum, dokumentum. Az egyes mezőkre, táblákra a megfelelő névvel hivatkozhatunk. A rekordokra történő hivatkozás a rekord sorszámával, egyedi azonosítójával történik. Az egyes rekordokat a kapcsoló mező(k)ben lévő adatok alapján rendelhetjük egymáshoz. Amennyiben a kapcsoló mező adatai a kapcsolt adattáblák mindkét adatrekordjában megegyeznek felépül a reláció (kapcsolat), több tábla rekordjai is feldolgozhatóak. Reláció csak azonos típusú adatmezőkben értelmezhető (numerikus, szöveg, dátum ...). A relációk kialakítása vizuálisan történik a betöltött adattáblák közötti relációt nyilakkal jelöljük. A relációk kialakításával definiálhatjuk, mely adatmezők alapján kapcsoljuk az egyes adattáblákat egymáshoz. Az elsődleges adattábla és a rajzelem (pont, vonal, terület) közötti relációt a program automatikusan felépíti a rajzelem sorszáma, mint kapcsoló mező alapján. (ld. előző ábra) További adattáblák az elsődleges táblák adatmezőin keresztül kapcsolhatók a grafikus elemekhez. 1. Pont adattípus: a kapcsoló mező a pont sorszáma. Az adatbázisban szereplő sorszám azonosítón keresztül további adattáblák kapcsolhatók, a ponthoz kapcsolt további attribútumokkal: geodéziai pontok leírása, felmérési pontok (határjelek) helyszínelésének dátumai, parkerdei létesítmények építése stb. 2. Vonal adattípus: a kapcsoló mező a vonal sorszáma. A sorszámon keresztül vonalas létesítményekhez pl. tulajdonosi adatok rendelhetők. A–8 _________________________

____________________________

DigiTerra Map


3. Terület adattípus: a kapcsoló mezők a HELY, TAG, RÉSZLET, ALRÉSZLET adatmezők együttesen. Abban az esetben épül fel a rekordok közötti reláció, amennyiben a kapcsolandó adattáblában vannak olyan önálló adatmezők, melynek kódértékei megfelelnek az elsődleges tábla fenti mezőiben szereplő kódértékeknek. Azon rekordok esetében, amelyekben a kódértékek különbözőek nem kapcsolódnak össze a rekordok, pl. a térképen nem szereplő erdőrészletek, vagy az adatbázisból hiányzó erdőrészletek esetében. A.IV.2. Raszteres adatmodell A raszteres adatmodell elemi cellákból (pixel) felépülő adatmodell. Minden egyes pixel egy adott területegységet fed le. A pixelek értékeit tematikus kódoknak nevezzük. A tematikus kód a pixel által lefedett terület jellemzésére szolgál. Az egyes pixelek rácsszerűen sorokban és oszlopokban helyezkednek el. A raszteres adatmodell a pixeleken kívül tartalmaz olyan lényeges információkat, amelyek megadják a rasztert felépítő pixelek sorainak és oszlopainak a számát és georeferencia adatokat (általában a bal felső pixel középpontjának koordinátáit és a pixel által lefedett terület méreteit). A raszteres adatbázist számos raszter építi fel. A raszter esetében a szabályos rács és a georeferencia adatok a földrajzi objektumok geometriai jellemzését adják. A pixelek értékei az egyes tematikus kódok a földrajzi objektumok leíró adatait képviselik. Raszteres adatábrázolás pixel

raszter

pixelértékek 15 15 16 14 17 13 11 19 12 15 10 14

sx sy

elemi pixel méretei

10 x 13 pixelből felépülő raszter

A cellák méretei a raszterkép felbontását befolyásolják. Minél kisebb egy elemi cella mérete, annál nagyobb a raszter felbontása és az állomány mérete. A raszteres adatmodell meglehetősen tárigényes. Rendszerint a raszteres adatbázis több rasztert is tartalmaz, így a helyigény sorok*oszlopok számával többszöröződik. Egy térbeli analízis elvégzésekor újabb raszterek keletkeznek. Indokolt tehát az adatmennyiség tömörítése, az egyes műveletek végrehajtása közben keletkező ideiglenes raszterek számának minimalizálása. A raszteres funkciókkal könnyedén feldolgozhatunk digitális légifényképeket, ortofotókat, űrfelvételeket, digitális terepmodelleket. ___________________________

________________________ A–9


DigiTerra Map

A.IV.3. Az adatok kódolása A térinformatikai adatbázisok leíró adattáblái a tömör adatábrázolás érdekében az ismétlődő adatokat kódértékekkel helyettesítik és kódértékeket tárolnak. A program kétféle kódolási eljárást használ. 1. Felsorolási lista: a kódértékek felsorolásszerűen helyezkednek el. Minden egyes felsorolt érték önálló kódértéket jelent. Pl.: #Ponttípus 1 Geodéziai vízszintes alappont 2 Geodéziai magassági alappont 3 GPS alappont . . 51 Vasútállomás 52 Híd, felüljáró 200 Földrajzi felirat ... 2. Hierarchikus lista: a kódértékek hierarchikusan helyezkednek el. A felsőbb hierarchia-szintek csoportokat jelentenek. A hierarchikus lista megjelenítésénél az egyes szintek be/ki kapcsolhatóak, így a kód kikeresése a hierarchia szerint történik. A program minden egyes hierarchiaszint értékét elfogadja. Így lehetséges csoportok kódolása is. A kódolási eljárás előnye, hogy kódértékek beszúrása tetszőleges számban utólag is lehetséges a logikai felépítés felborulása nélkül. Példa a fafajok kódolására: $Fafaj 1 T Tölgyek 11 KST Kocsányos tölgyek 111 KST Kocsányos tölgy 112 KvT Későnfakadó tölgy 113 SzT Szlavon tölgy 12 KTT Kocsánytalan tölgyek 121 KTT Kocsánytalan tölgy … 3. Karakterkód: karakteres kódolás tetszőleges sorrendben. & VadObjektum 01570910 Szentendre-szabadterület 01570931 Szentendre-Sikáros vadászház .... A kódértékek megnevezését a program indítási könyvtárában található enum.dat fájl tartalmazza. A fájl szövegfájl, így a kódértékek szerkeszthetőek. A kódok módosítását csak az arra illetékes végezze. A fájlban a változók (mezők) neveit # , $ vagy & jel után adjuk meg. A változók neve nem tartalmazhat szóköz, pont, vessző karaktereket. Több változó esetén a neveket vesszővel kell elválasztani. A változók után soronként a kódokat és a ____________________________ A–10 ________________________

DigiTerra Map


megnevezéseket kell felsorolni. A felsorolást egy üres sor zárja le, majd #, $ vagy & jeltől indul az újabb felsorolás. Az üres sor között és a ’#’ vagy ’$’ jel között tetszőleges megjegyzéseket helyezhetünk el. A ’#’ jel után numerikus, a ’$’ jel után hierarchikus a ’&’ jel után karakter kódokat fogad a program. Kódszótár tárolható önálló adattáblában (*.tab), melyet az enum.dat fájlhoz csatolhatunk. A csatolás az ’include adattáblanév’ paranccsal történik. A csatolt adattáblából a program az első két mező adatait veszi át a ’#’, ’$’, vagy a ’&’ jel után megadott mezőnevekkel. Példa a kódszótár csatolására: # Kód, Vanyag include vanyag.tab A program azon adatmezőket értelmezi kódolt mezőnek, melynek a mezőneve megegyezik az enum.dat fájl ’#’, vagy ’$’ után írt változó nevével és a mező numerikus típusú. Ebben a mezőben tárolt értékek, amennyiben szerepelnek a kódértékek között dekódolt alakban jelennek meg, amennyiben a kódértékek között nem található azonos érték, a kódszám jelenik meg. (Az enum.dat fájl a program indítási könyvtárában található.) A kódolt értékek bevitele történhet a kódszám bevitelével, vagy kiválasztási listából (felsorolási, ill. hierarchikus) történő választással.

___________________________

_______________________ A–11

DigiTerra Map

B.

ADATBÁZIS - SZERVEZÉS

B.I.

Adatszegmensek kialakítása

Adatbázis szervezés

A grafikus és a szöveges adatbázis mérete indokolja az adatbázis darabolását (szegmentálását). Az adatszegmens az adatbázis horizontális tagolása. Az adatbázist felépítő azon adatállományok összessége, amelyek egy adott földrajzi terület adatait tartalmazzák. A szegmens határai általában közigazgatási határokhoz igazodnak. Az adatszegmenst általában több térképfedvény és adattábla építi fel. Ha egy adatbázis szegmense pl. a település, akkor a települések adatait a következő módon tároljuk: a településenkénti adatok tárolás szempontjából egy könyvtárat jelentenek, ezt nevezzük szegmenskönyvtárnak. A szegmenskönyvtár tartalmazza mindazon térképfájlokat és adattáblákat, melyek a település térképi ill. egyéb adatait tartalmazzák. A feldolgozási műveletek nem az egész adatbázison, hanem annak egy részén, szegmensén hajtódnak végre. Az adatszegmensek a segment.seg szövegfájlban tároltak. Amennyiben a beállított adatszegmenseket default.seg néven mentjük el a szegmensek a program indításakor automatikusan betöltődnek. Adatszegmensek kialakítása: 1. Bal klikk a menüsor alatt található ikoncsoport ADATBÁZIS menü Szegmensek menüpontján.

ikonján, vagy az

ikon segítségével. 2. Új adatszegmensek hozzáadása a 3. Aktív adatszegmens kiválasztása a listaablakon bal klikkel (a szegmens kiválasztott lesz). B.I.1. Egy szegmens adatainak feldolgozása Amennyiben egy szegmens (pl.: település) adatait dolgozzuk fel kétféle-képen járhatunk el: A. Nem állítunk be adatszegmenst. Amennyiben a szegmensek listájában szerepel beállítás, azokat egyesével töröljük a listából: ikonján, vagy az 1. Bal klikk a menüsor alatt található ikoncsoport ADATBÁZIS menü Szegmensek menüpontján. 2. Bal klikk a szegmenslista törlésre kiválasztott elemén - kijelölés törlésre. A kijelölt szegmens a kiválasztás színével jelenik meg. 3.

ikonra kattintás. Az eszköz törli a kiválasztott szegmenselemet a listából.

B. Amennyiben több adatszegmens aktív, kikapcsoljuk azokat a szegmenseket, melyekkel jelenleg nem dolgozunk, de amelyekre a későbbiekben szükségünk lesz. ___________________________

________________________ B–1


DigiTerra Map

A Szegmensek kikapcsolása: Bal klikk a szegmenslistában a szegmens neve melletti

szimbólumra.

B.I.2. Több szegmens adatainak egyidejű feldolgozása Több település adatainak fizikailag szétdarabolt egységeit logikailag az adatszegmensek segítségével kapcsolhatjuk össze. Az adatszegmensekben tárolt adatfájlok, például a területeket tartalmazó térképi és leíró fájlokat az azonos név alapján dolgozzuk fel. A szegmensek kialakításával érhetjük el, hogy a feldolgozás minden egyes adatszegmensen végrehajtódjon. A módszer segítségével a kívánt területi egységek a feldolgozás szempontjából egy egységként látszanak. 1. példa: Adatszegmensek létrehozása ikonján, vagy az

1.

Bal klikk a menüsor alatt található ikoncsoport ADATBÁZIS menü Szegmensek menüpontján.

2.

ikonon. A szegmenskönyvtárat tallózással választhatjuk ki a Bal klikk a könyvtárstruktúrát megjelenítő panelen. Keressük meg a mintaadatok között a Mintatérkép könyvtárat és válasszuk ki ezen belül az első szegmenskönyvtárat: Alsóvadász. A művelet ismétlésével egyesével válasszuk ki a többi könyvtárat is. (összesen 7db)

3.

Bal klikk a menüsor alatt található ikoncsoport ADATBÁZIS menü Szegmensek menüpontján.

ikonján, vagy az

2. példa: Szegmenslista elmentése A szegmenslista beállításait szövegfájlba menthetjük és később a tárolt hivatkozások alapján visszatölthetjük. A szövegfájl tartalmazza a szegmenslista beállításait, a szegmenskönyvtárak elérési útvonalát. A szegmenslista a *.seg kiterjesztésű fájl tárolja. 1.

Hajtsuk végre a 1. példa feladatát.

2. 3.

ikonra. Kattintsunk a A fájlkezelő panelen adjuk meg az elmentendő szegmenslista nevét és tetszőleges elérési útvonalát. Kattintsunk a Mentés nyomógombra.

4.

3. példa: Szegmenslista betöltése Az elmentett szegmenslista beállításait a *.seg fájlból tölthetjük be. 1. Hajtsuk végre a 1. példa majd a 2. példa feladatát. 2. Indítsuk el újra a programot. 3.

Kattintsunk a

ikonra.

B–2 ________________________

____________________________

DigiTerra Map 4. 5. 6.


A fájlkezelő panel segítségével keressük meg és adjuk meg az elmentett szegmenslista nevét. Kattintsunk a Megnyitás nyomógombra. Győződjünk meg a betöltött szegmens könyvtárak elérési útvonaláról és beállításáról.

B.II. Adat-hozzáférési jogosultságok A program kétszintű adat-hozzáférési jogot kezel. A program kezelési jogok a programrészekhez történő hozzáférést, a fájl jogosultságok az adatfájlokhoz kötött hozzáférési jogosultságokat szabályozza. 1) Program kezelési jogok: • adatfájlok megjelenítése: alapértelmezett jog • adatbevitel • elemezés: térképnézet és jelentés fájlok készítése, adattáblák módosítása, szegmensek kezelése • adatkezelés: adattáblák létrehozása, módosítása, attribútum import/export, aktualizálás • térképezés: új térképek létrehozása, szerkesztése, raszterkezelés, térkép import/export • adminisztráció: jogosultság kezelés A felhasználók közül az adminisztrátor kezelheti a csoportokat és a felhasználókat: • létrehozhat, törölhet felhasználókat és csoportokat • módosíthat felhasználókat, csoportokat, törölhet jelszavakat • megadhatja, hogy a felhasználó mely csoportok tagja. Az a felhasználó adminisztrátor, aki az adminisztrátor jogosultságú csoportba tartozik. Vannak globális csoportok, amelyek nem törölhetők. A globális csoportok a programban tárolódnak. Minden felhasználó tagja két globális csoportnak: Mindenki és a regisztrált szervezetnek. A programkezelési jogosultságokat a felhasználói csoportok tartalmazzák. 2) Fájl hozzáférési jogok: nincs jogosultság fájl olvasási jog rekord hozzáfűzési jog rekord módosítási jog rekord törlési jog fájl tulajdonlása: struktúra módosítás, engedély megadás A fájl hozzáférési jogosultságokat az egyes adatfájlok tartalmazzák. Fájl hozzáférési jogosultságok tulajdonságai: • csak az adminisztrátor engedéllyel rendelkező felhasználók, csoportok kezelhetik a fájl hozzáférési jogosultságokat ___________________________

________________________ B–3

Adatbázis szervezés • •

DigiTerra Map

a jogosultságok között minimum egy adminisztrátor jogosultságnak kell lenni a jogok megadhatók globális csoportokra is.

A programkezelési és fájl hozzáférési jogok között az adott felhasználóhoz, csoporthoz tartozó legmagasabb jogosultság az érvényes. A felhasználók és a csoportok adatait a users.dat fájl tartalmazza. A program csak a megfelelő szoftverhez tartozó egyedi users.dat fájllal indul el. B.II.1. Felhasználói jogok beállításai A programba történő bejelentkezés előtt a rendszeradminisztrátor rögzíti a program felhasználóit, majd program-hozzáférési szinteket, az úgynevezett programkezelési jogokat állapít meg. Csak a programban regisztrált felhasználók saját programkezelési jogosultságon keresztül férhetnek hozzá a program funkcióihoz. Például térképezés csak térképezési jogkörrel lehetséges. A térképező használhatja az adatbevitelhez, elemzéshez és adatkezeléshez szükséges programrészeket, de nem látja az adminisztrációs joggal hozzáférhető felhasználó-kezelő dialóguspanelt. Ügyeljünk arra, hogy módosításkor a users.dat fájl ne legyen írásvédett (pl. CD-ről történő másoláskor). Az írásvédett fájlról a védettséget először kívülről törölni kell. B.II.1.1. Bejelentkezés a programba A program indítása után a bejelentkező ablakban a program kéri a felhasználó azonosítóját és jelszavát. Bejelentkezés saját azonosítóval a felhasználói név és jelszó begépelésével lehetséges. Első bejelentkezéskor jelszó hiányában a felhasználó nevének begépelése után kattintsunk az OK gombra, mely után a program kéri az új jelszót és annak megerősítését. Amennyiben nincs felhasználói jogosultságunk, a bejelentkezés előtt a rendszergazdával regisztráltassuk magunkat. A felhasználói név és jelszó a users.dat fájlban tárolt bejelentkezési adatokkal kerül összevetésre. A program átadásakor két bejelentkezés biztosított: 1. Tesztelési célú bejelentkezés: az adatokat a bejelentkezett felhasználó olvasásra nyithatja meg. Felhasználó: teszt Jelszó: Teszt 2. Adminisztrációs célú bejelentkezés: az adatokat a bejelentkezett felhasználó teljes jogkörrel adatmódosításra nyithatja meg, valamint új felhasználókat regisztrálhat és felhasználói jogokat biztosíthat. Felhasználó: admin Jelszó: Admin B–4 ________________________

____________________________

DigiTerra Map


Figyelem: a program a kis és nagy betűket a jelszóban megkülönbözteti! Amennyiben nem kívánunk élni a belső adatvédelemmel, mindig ugyanazon (nem titkos) bejelentkezést használunk a bejelentkezést egy login.dat nevű szövegfájlban is elhelyezhetjük. A fájl tartalma: 1. sor: bejelentkezés Pl. admin 2. sor: jelszó Pl. Admin A fájlnak a programkönyvtárban (map.exe könyvtárában) kell lennie, ahonnan programinduláskor automatikusan betöltődik. B.II.1.2. Új felhasználók regisztrálása a programban A rendszerbe új felhasználókat a rendszeradminisztrátorok rögzíthetnek. 1. A programba történt bejelentkezés után kattintsunk az ADATBÁZIS menü Felhasználók jogai menüpontjára. 2. Új felhasználó rögzítése. A dialóguspanel Felhasználókezelés Új nyomógombjára beugró szerkesztőmezőbe gépeljük be az új felhasználó azonosítóját. Az azonosító megegyezik a program bejelentkezésekor kért felhasználónévvel. A felhasználóhoz a Felhasználókezelés Leírás beviteli mezőben további információkat jegyezhetünk meg. Például két azonos bejelentkező nevet itt azonosíthatunk teljes névvel, beosztással, telefonszámmal stb. 3. Felhasználó besorolása felhasználói csoportba. Válasszuk ki a Csoportkezelésnél felsorolt felhasználói csoportlistából azt a csoportot, melybe az új felhasználót szeretnénk sorolni, majd a Felhasználókezelés Csoportba Berak nyomógombjával rendelhetjük a kiválasztott csoportba a megjelölt felhasználót. 4. Amennyiben a meglévő csoportokon kívüli csoportot szeretnénk definiálni: • új felhasználói csoport létrehozása a Csoportkezelés Új nyomógombjával. Az új csoporthoz további magyarázó leírást jegyezhetünk meg a Csoportkezelés Leírás beviteli mezőben. • felhasználói csoporthoz rendelt programkezelési jog beállítása a Programkezelési jogok lista megfelelő elemén történő kiválasztással. Felhasználói jelszó hozzárendelés. A jelszó megadása az első bejelentkezéskor történik. Lépjünk ki a programból, majd ismét indítsuk el. A felhasználó begépelése után kattintsunk az OK nyomógombra. A bejelentkezés az új jelszó begépelésével és annak hibátlan megismétlésével folytatódik. A program csak abban az esetben fogadja el az új jelszót, amennyiben azonos a két begépelt karaktersorozat. A jelszónál a program a kis és nagy betűket megkülönbözteti. 5. A beállítások a panel OK nyomógombjával történő bezárással lépnek érvénybe.

___________________________

________________________ B–5


DigiTerra Map

B.II.1.3. Jelszó megváltoztatása 1. A programba történt bejelentkezés után kattintsunk az ADATBÁZIS menü Jelszó módosítás menüpontjára. 2. A régi jelszó begépelése után az új jelszót kell megadnunk, majd az új jelszó begépelését meg kell ismételnünk az esetleges elgépelés kiszűrésére. Figyelem: a program a kis és nagy betűket itt megkülönbözteti! B.II.1.4. Elfelejtett jelszó törlése, majd új jelszó megadása Az elfelejtett jelszó törlése csak rendszeradminisztrátori jogkörrel lehetséges. 1. A programba történt bejelentkezés után kattintsunk az ADATBÁZIS menü Felhasználók jogai menüpontjára. 2. A Felhasználókezelés Felhasználók listájából válasszuk ki azt a felhasználót, akinek a jelszavát törölni szeretnénk. A Jelszó törlése nyomógombbal törölhetjük a régi jelszót. A jelszó törlését a felhasználói név melletti nyitott lakat szimbólum jelzi. 3. Új jelszót a programból történő kilépés, majd ismételt bejelentkezéskor adhatunk meg. A felhasználó begépelése után kattintsunk az OK nyomógombra. A bejelentkezés az új jelszó begépelésével és annak hibátlan megismétlésével folytatódik. A program csak abban az esetben fogadja el az új jelszót, amennyiben azonos a két begépelt karaktersorozat. Fontos: a kis és nagy betűket a program megkülönbözteti. 4. A beállítások a panel OK nyomógombjával történő bezárással lépnek érvénybe. B.II.1.5. Felhasználó eltávolítása a programból Felhasználó törlése csak rendszeradminisztrátori jogkörrel lehetséges. 1. A programba történt bejelentkezés után kattintsunk az ADATBÁZIS menü Felhasználók jogai menüpontjára. 2. Felhasználó kiválasztása törlésre. 3. A dialóguspanel Felhasználókezelés Felhasználók listájából kattintással válasszuk ki a törölni kívánt felhasználót. 4. Felhasználó törlése a listából a Felhasználókezelés Töröl nyomógombjával. B.II.2. Adat (fájl) hozzáférési jogok beállításai A programban rögzített felhasználók használhatják a program számukra elérhető funkciókészletét, de csak azokhoz az adatokhoz férnek hozzá, melyekben a hozzáférés számukra külön biztosított. Az adatvédelem az adatfájlban tárolt (térkép *.map és leíró adatok *.tab). Az adatok felhasználása csak azon felhasználók részére lehetséges, akiknek hozzáférési jog biztosított. Az adatokhoz történő hozzáférési szinteket az adat tulajdonosa határozza meg, továbbá az a személy, akit a tulajdonos tulajdonlási joggal ruház fel. A program a következő adat-hozzáférési szinteket kezeli: • Nincs: a hozzáférés megtagadása B–6 ________________________

____________________________

DigiTerra Map • • • • •


Olvasás: az adatok olvashatóak, módosítás tiltása Adatbevitel: olvasás és adathozzáfűzés engedélyezése, további felhasználói jogok tiltása Módosítás: olvasás, adathozzáfűzés és adatmódosítás engedélyezése, további felhasználói jogok tiltása Törlés: az előzőek mellett az adatok törlésének engedélyezése Tulajdonlás: az adatok tulajdonlása a teljes körű adathozzáférést biztosítja. Az előzőeken túl a tulajdonlás biztosítja az adattáblák struktúrájának módosítását és az engedély megadási jogot.

B.II.2.1. Adatok hozzáférési jogainak biztosítása felhasználók, felhasználói csoportok részére Adathozzáférési jogok módosítása csak az adatfájl tulajdonosának biztosított. 1. A programba történt bejelentkezés után kattintsunk az ADATBÁZIS menü Fájl hozzáférési jogok menüpontjára. 2. Keressük meg az adatot az adatfájl tárolási helyén. Ehhez nyújt segítséget a könyvtár váltás nyomógomb, mellyel az egyes meghajtók és könyvtárak között lépdelhetünk. A panel bal oldalán a szegmenskönyvtárban lévő térképi és leíró adatokat tartalmazó fájlok jelennek meg. Az adatok közül kék színnel jelennek meg a térképi adatokat tároló (*.map kiterjesztésű) fájlok, zöld színnel a leíró adatokat tartalmazó(*.tab kiterjesztésű) adattáblák. 3. Az adatfájlok kiválasztása. A kiválasztás egyesével és együttesen is megtehető a következő módon: • • •

Ctrl+klikk: kiválasztás egyesével, Shift+klikk: kiválasztás az utolsó kiválasztási elemtől az aktuális elemig, Shift+Ctrl+klikk: a korábbi kiválasztások megtartása mellett az utolsó kiválasztás és az aktuális elem közé eső elemek kiválasztása. A kiválasztás hatására a kiválasztott adatok felhasználói a Fájl hozzáférési jogok listában jelennek meg. Több fájl kiválasztása esetén az összes felhasználó és felhasználói csoport sorakoznak fel. Amennyiben egyesével vagyunk kíváncsiak a fájl engedélyekre, úgy egyesével válasszuk ki az adatfájlokat, majd a fájl felhasználói közül egyesével kattintsunk az egyes felhasználókon. A kiválasztott felhasználó (vagy felhasználói csoport) hozzáférési szintje a Hozzáférési szint kapcsolómezőn jelenik meg.

4. Felhasználó (felhasználói csoport) kiválasztása, akinek számára hozzáférési jogot szeretnénk biztosítani. ___________________________

________________________ B–7


DigiTerra Map

Felhasználókat és felhasználói csoportokat azon listaelemből választhatunk, melyet a Felhasználók jogai között a rendszeradminisztrátor definiált. A felhasználókat három csoportba soroljuk: •

Felhasználók: egyedi felhasználók kiválasztása. Amennyiben egy konkrét személynek kívánunk felhasználói jogot biztosítani kapcsoljuk be a Felhasználók kapcsolót és a legördülő listából válasszuk ki a felhasználó azonosítóját. Egyedi felhasználók szoftverenként külön vannak definiálva (saját users.dat fájlban), így ezzel a joggal a felhasználó csak a saját programjával fér hozzá az adatfájlhoz (a users.dat fájlban tárolt programazonosító és felhasználó-azonosító alapján).

•

Helyi csoportok: azon csoportok kiválasztása, melyeket a helyi programban definiáltak. Amennyiben felhasználói csoportba tartozó több személynek kívánunk közösen felhasználói jogot biztosítani kapcsoljuk be a Helyi csoportok kapcsolót és a legördülő listából válasszuk ki a csoport nevét. Helyi csoportok szoftverenként külön definiáltak a users.dat fájlban, így ezzel a joggal a felhasználói csoport csak a saját programjával fér hozzá az adatfájlhoz (a users.dat fájlban tárolt programazonosító és felhasználóazonosító alapján).

•

Távoli csoportok: azon csoportok kiválasztása, melyek általánosan definiáltak. Amennyiben olyan felhasználóknak kívánunk közösen felhasználói jogot biztosítani, akik függetlenek a mi felhasználóinktól (ismeretlen users.dat fájl) kapcsoljuk be a Távoli csoportok kapcsolót és a legördülő listából válasszuk ki a programban előre definiált csoport nevét. A távoli csoportok megnevezéssel célirányosan nevezhetünk meg egy olyan csoportot, amelynek saját magunk nem ismerjük az azonosítóját, de a programban kódolva vannak. Van egy különleges csoport a Mindenki. Amennyiben nem kívánjuk megnevezni a felhasználók körét, úgy ezzel az általános felhasználóval minden egyes programfelhasználó számára biztosított a hozzáférés.

6. Hozzáférési szint beállítása. A fájl hozzáférést a beállított felhasználó(k)nak a Hozzáférési szintnél kapcsolhatjuk be. 7. Engedély beállítása: a nyomógomb a kiválasztott adatfájl(ok)ra a beállított felhasználó(k)nak a beállított adathozzáférési szintet biztosítja.

B–8 ________________________

____________________________

DigiTerra Map


4. példa: Adatok átadása olvasásra a saját munkatársaknak “teszt” bejelentkezéssel. 1. Belépés a programba rendszeradminisztrátorként (ha van admin bejelentkezés Admin jelszó) 2. ADATBÁZIS menü Fájl hozzáférési jogok menüpontja. 3. Adatfájl megkeresése a merevlemezen az Adatfájlok listán és a könyvtár váltás segítségével kikeresett tárolási helyen. 4. Adatfájl kijelölése a listán kattintással. 5. Felhasználó/csoport között ‘Felhasználók‘ kijelölése. 6. Legördülő listából ‘teszt‘ kiválasztása. 7. Hozzáférési szint ‘Olvasás’ kijelölése. 8. Engedély beállítása nyomógomb. 9. Bezár nyomógombbal kilépés, a dialóguspanel bezárása. 5. példa: Adatok átadása a DigiTerra felhasználói csoportnak adatfeldolgozásra. 1. Belépés a programba rendszeradminisztrátorként (ha van admin bejelentkezés Admin jelszó) 2. ADATBÁZIS menü Fájl hozzáférési jogok menüpontja. 3. Adatfájl megkeresése a merevlemezen az Adatfájlok listán és a könyvtár váltás segítségével kikeresett tárolási helyen. 4. Adatfájl kijelölése a listán kattintással. 5. Felhasználó/csoport között ‘Távoli csoportok‘ kijelölése. 6. Legördülő listából ‘DigiTerra‘ kiválasztása. 7. Hozzáférési szint ‘Tulajdonlás’ kijelölése. 8. Engedély beállítása nyomógomb. 9. Bezár nyomógombbal kilépés, a dialóguspanel bezárása. 6. példa: Adatok átadása ismeretlen felhasználónak olvasásra (adatolvasás nyilvánossá tétele). 1. Belépés a programba rendszeradminisztrátorként (ha van admin bejelentkezés Admin jelszó) 2. ADATBÁZIS menü Fájl hozzáférési jogok menüpontja. 3. Adatfájl megkeresése a merevlemezen az Adatfájlok listán és a könyvtár váltás segítségével kikeresett tárolási helyen. 4. Első adatfájl kijelölése bal klikkel, majd CTRL+bal klikkel a további adatfájlok hozzáadása. 5. Felhasználó/csoport között ‘Távoli csoportok‘ kijelölése. 6. Legördülő listából ‘Mindenki‘ kiválasztása. 7. Hozzáférési szint ‘Olvasás’ kijelölése. 8. Engedély beállítása nyomógomb. 9. Bezár nyomógombbal kilépés, a dialóguspanel bezárása.

___________________________

________________________ B–9

DigiTerra Map

Térképezés

C.

TÉRKÉPEZÉS

C.I.

Térkép megjelenítés, tematikus térképezés

A földrajzi objektumokat leíró vektor-, raszter- és felület elemeket térképnézeteken jelenítjük meg. A térképnézetek témákból épülnek fel, melyeket tematikus osztályozással jelenítünk meg (tematikák). A térképnézet megjelenítése a tematikák kombinációja. A tematikák kialakítása a geometriai adatok, vektorok, raszterek, felületek megjelenítésével történik. A tematikák listákba szervezhetők, elmenthetők, visszatölthetők anélkül, hogy a tárolt adatbázist módosítanánk. Egyszerre több térképnézetet jeleníthetünk meg. A megjeleníthető térképnézetek felső korlátja 16. Vektor tematika megjelenítése A vektoros tematikák háromfélék lehetnek: pontok, vonalak, és területek (poligonok). A megjelenítésnél ezen belül 5 típus közül választhatunk: • rajzelem típusnál ténylegesen maga a rajzelem, a geometriai alakzat (pont, vonal, terület) jelenik meg. • felirat esetén a rajzelemeknél definiált felirat beillesztési pontban a rajzelemekhez kapcsolt adatokból előállított felirat, • szimbólum választásakor egy meglévő szimbólumtáblából kiválasztható szimbólum, • ikon esetén tetszőleges kép (bitkép), • grafikon típusnál pedig az objektumokhoz kapcsolt adatokból előállítható kartodiagram jeleníthető meg a beillesztési pontban. Ez pontok esetén maga a beillesztési pont, vonalak esetében a leghosszabb vonalszakasz középpontja, területek esetén pedig a területelem (poligon) centroidja, ami a súlyponthoz hasonló, de mindig (konkáv poligonok esetén is) a területelem belsejébe eső pont. A tematikus osztályozással a tematikákon belül szelektálhatunk, megjeleníthetjük a geometriai adatok egészét, vagy valamilyen feltételt kielégítő részhalmazát. A szelektált elemek megjelenítésének három alapvető paramétere: • méret • szín • rajzelem típusa. A tematikus osztályok az adatok csoportja, melyet valamilyen csoportosítási feltétellel hozunk létre. A feltételt a geometriai adatokhoz kapcsolt leíró adatok alapján fogalmazzuk meg. Mindegyik osztály tartalmaz egy szín, egy méret és egy típus jellemzőt. A tematikus osztályok kialakításához rendszerint elegendő a leíró adatmezőt megjelölni és a program kialakítja az osztályok számát, színeit, ___________________________

________________________ C–1

Térképezés

DigiTerra Map

méreteit, típusait és az osztályt meg is nevezi, vagyis elkészíti a tematikus térkép jelmagyarázatát. A megjelenítés további beállításai: • kirajzolási méretarány: a rajzelemek, feliratok, szimbólumok, ikonok és grafikonok méretbeállításainak megfelelő mérethelyes kirajzoláshoz • tematikák kirajzolási méretarány-tartománya • felületmodell ismeretében a nézet térbeli megjelenítése, felületmodellre húzása Raszter tematika megjelenítése A raszteres tematika önálló beállításaival raszterkompozitokat helyezhetünk el a térképnézeten. Több raszterfolyamat feldolgozásával érhetjük el egy, vagy többsávos felvétel felvételi sávjainak kívánt színekkel történő megjelenítését. A megjelenítés beállítható a pixelértékek egy szűkebb halmazára. Szűrési eljárásokon keresztül a raszterértékeket a pixel környezetének megfelelően módosíthatjuk, így kiemelhetjük az éleket, elmoshatjuk a képet, magassági értékek esetén lejtést, kitettséget számíthatunk. Felületmodell tematika megjelenítése Raszteres felületmodell megjelenítése a raszter-megjelenítésnek megfelelően történik. TIN modell megjelenítése történhet szintvonalakkal és felületi színezéssel. A szintvonalsűrűség méretaránytól függően beállítható, kis méretarány esetében ritkább, nagyobb méretaránynál sűrűbb megjelenítés alkalmazható. A felület színezéssel történő megjelenítése esetében színezhetünk magasság, kitettség, lejtés és megvilágítás szerint. C.I.1. Térképnézetek kezelése C.I.1.1. Új térképnézet megnyitása Előre elkészített térképnézetek tárolt tematikáit a program segítségével, mint sablont betölthetjük. Az elmentett nézet beállításainak megfelelően a program az elérési útvonalnak megfelelően betölti a forrásadatokat. Amennyiben az elmentett forrásfájlok közül valamelyik a tárolt elérési útvonalon nem található (pl. áthelyezett adatok) a program ezen forrásadatok elérési útvonalára rákérdez. Az előre elkészített térképnézetek *.viw kiterjesztésű szöveg fájlok. A default.viw elnevezésű kitüntetett nézetet a program indítás után automatikusan megjeleníti. A térképnézet tematikái a térképnézet jobb oldalán rajzolódnak ki, az egyes tematikák felsorolása és jelmagyarázata a bal oldalon kerül kirajzolásra. A nézet és jelmagyarázat rajzterületét a határvonal mozgatásával módosíthatjuk. C.I–2 _______________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

A jelmagyarázatban piros színnel jelennek meg az aktuális méretaránytartományon kívül eső tematikák. A tematikák mellett található ikonok segítségével a tematikákat be / ki kapcsolhatjuk, valamint a jelmagyarázatot megjeleníthetjük / elrejthetjük . 7. példa: Térképnézetek megnyitása ikonjával hozhatunk 1. A program fő ikonsorának második új térképnézet létre új térképnézet panelt. A panel megjelenítésével új kezelő ikonok jelennek meg. 2. A térképnézet panel megnyitása után kattintsunk a térképnézet megnyitása ikonra. A minta adatállományból válasszunk ki egy tetszőleges .viw fájlt (pl.11-vektor) a fájlkereső panel segítségével, majd kattintsunk a Megnyitás nyomógombra. C.I.1.2. Térképnézetek elnevezése, méretarányának beállításai A térképnézetek alapvető beállítási értékei a következők: - térképnézet neve: a térképnézet azonosítására szolgál. Ezzel a névvel különböztethetjük meg később a nyomtatásnál az egyes önálló nézetablakok térképnézeteit. - kirajzolási méretarány: a beállított méretek a felirat, vonalvastagság és szimbólumok méretének kirajzolásához szükséges. A megadott méretek az itt beállított méretarányban mm egységet jelentenek. - aktuális méretarány: a nézet méretarányának pontos beállítása. 8. példa: Térképnézet alapvető tulajdonságainak beállítása ikonjával 1. A program új térképnézet hozzunk létre új térképnézet panelt. 2. Töltsünk be egy térképnézetet a ikonnal (pl. 11-vektor.viw). 3. Kattintsunk a térképnézet beállításai ikonra . - adjuk meg a térképnézet nevét: Vektoros térkép - adjuk meg a kirajzolási méretarányt 1:10.000-re C.I.1.3. Térképnézet nagyítása, kicsinyítése eltolása A nagyítás, kicsinyítés a következőképpen lehetséges: - középpontos nagyítás, kicsinyítés : a művelet fél, illetve kétszeres méretarányt állít be úgy, hogy a nagyítási, kicsinyítési művelet kurzorpozíciója kerül a képernyő közepére. ___________________________

_______________________ C.I–3

Térképezés -

-

DigiTerra Map

ablakos nagyítás, kicsinyítés: a művelet a kijelölt területet helyezi el a képernyőn. Nagyításkor a kijelölt tartományt a program a nézetbe helyezi el. Kicsinyítéskor a térképnézetet helyezi el a program a megjelölt tartományba és ennek megfelelően történik a kicsinyítés. teljes nézetre nagyítás: a befoglaló koordinátáknak megfelelően a teljes tartalomra történő nagyítás nagyítás az aktív témára: az bekapcsolt aktuális (kiválasztott) témára történő nagyítás nagyítás a kiválasztott elemekre: az aktuális vektoros téma kiválasztott elemeinek teljes megmutatása.

A térképnézet eltolása kétféle lehet: - középpontos eltolás: az eltolás a kattintás pozícióját tolja a térképnézet közepére. - vontatás: folyamatos vontatással a térképnézet tetszőleges irányba mozgatható. A nézet teljes újrarajzolása a nyomógomb felengedése után történik. 9. példa: Térképnézet nagyítása 1. A program új térképnézet

ikonjával hozzunk létre új térképnézet panelt.

2. Töltsünk be egy térképnézetet a

ikonnal (pl. 11-vektor.viw).

. 3. Kattintsunk a nagyítás ikonra 4. A térképen bal klikkel jelöljük ki a nagyítandó terület bal felső sarokpontját, majd a bal gomb folyamatos lenyomva tartása mellett mozgassuk a kurzort a nagyítandó terület jobb alsó sarokpontjába. A mozgatás során egy téglalap jelöli azt a területet, mely a képernyőre kerül. (Ha időközben észrevettük, hogy az általunk rajzolt téglalap első sarokpontjának megadásakor rossz helyen kattintottunk, akkor – rajzolás közben, még az egérgomb felengedése előtt – a SHIFT billentyű lenyomva tartása mellett magát a téglalapot is elmozdíthatjuk.) 5. Nagyítsunk tovább a jelenlegi méretarány kétszeresére középpontos nagyítással. A kurzort mozgassuk abba a pozícióba, amelyet a képernyő közepén szeretnénk látni, majd bal klikk. (Ugyanezen hatás – középpontos nagyítás – érhető el, ha a megfelelő pozícióba mozgatjuk a kurzort, majd leütjük a “2”-es billentyűt, vagy a numerikus billentyűzet “+” gombját.) 6. Az előző méretarány visszaállítása: jobb klikk. A művelettel folyamatosan lépdelhetünk vissza az előző méretarányokra. 7. Az aktuális méretarány kijelzése az alsó sorban (státuszsor) történik. 10. példa: Térképnézet kicsinyítése 1. A program új térképnézet


C.I–4 _______________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

2. Töltsünk be egy térképnézetet a


. 3. Kattintsunk a kicsinyítés ikonra 4. A térképen bal klikkel jelöljük ki a terület bal felső sarokpontját, majd a bal gomb folyamatos lenyomva tartása mellett mozgassuk a kurzort a terület jobb alsó sarokpontjába, melyet a nézetbe szeretnénk kicsinyíteni. A mozgatás során egy téglalap jelöli azt a területet, mely a kicsinyítés után a képernyőterületként látszik. A bal gomb elengedésével megtörténik a kicsinyítés. (Ha időközben észrevettük, hogy az általunk rajzolt téglalap első sarokpontjának megadásakor rossz helyen kattintottunk, akkor – rajzolás közben, még az egérgomb felengedése előtt – a SHIFT billentyű lenyomva tartása mellett magát a téglalapot is elmozdíthatjuk.) 5. Kicsinyítsünk tovább a jelenlegi méretarány felére középpontos kicsinyítéssel. A kurzort mozgassuk abba a pozícióba, amelyet a képernyő közepén szeretnénk látni, majd bal klikk. (Ugyanezen hatás – középpontos nagyítás – érhető el, ha a megfelelő pozícióba mozgatjuk a kurzort, majd leütjük az “1”-es billentyűt, vagy a numerikus billentyűzet “-” gombját.) 6. Az előző méretarány visszaállítása: jobb klikk. A művelettel folyamatosan lépdelhetünk vissza az előző méretarányokra. 7. Az aktuális méretarány kijelzése az alsó sorban történik. 11. példa: Térképnézet eltolása ikonjával hozzunk létre új térképnézet panelt.

1.

A program új térképnézet

2.

Töltsünk be egy térképnézetet a

3. 4. 5. 6. 7.

. Kattintsunk az eltolás ikonra Nézet megfogása bal klikkel. Nézet eltolása a bal klikk folyamatos lenyomva tartása mellett. Bal klikk felengedésével a teljes eltolt nézet kirajzolódik. Az eltolás a billentyűzettel a nyilak segítségével is lehetséges a megfelelő irányba, illetve a kurzorpozíciónak a nézet középpontjába eltolása a SPACE billentyűvel történhet.


12. példa: Térkép teljes nézetre nagyítása 1. A program új térképnézet


2. Töltsünk be egy térképnézetet a 3. Kattintsunk a nagyítás ikonra méretarány kétszeresére. 4. Kattintsunk a

ikonnal (pl. 11-vektor.viw). , majd bal klikkel nagyítsunk a nézetbe a

ikonra. A művelettel a teljes nézetre nagyítottunk.

___________________________

_______________________ C.I–5

Térképezés

DigiTerra Map

ikon melletti nyílra. A legördülő ikonok közül próbáljuk 5. Kattintsunk a ki az aktív témára történő nagyítást is. 6. Az aktuális méretarány kijelzése az alsó sorban történik. C.I.2. Tematikák kezelése C.I.2.1. Hozzáadás, kirajzolás, mentés, betöltés 13. példa: Új tematika hozzáadása a térképnézethez A tematikák építőelemei: - vektortémák: MAP fájlok - raszter témák: BMP, PCX, TIF, LAN, JPEG, RAS típusú fájlok - felületmodell témák: ERS, TIN, fájlok ???GRID ECW ikonjával hozzunk létre új térképnézet panelt.

1. A program új térképnézet

ikonra. Beugrik a Windows fájlkezelő panelje, melynek 2. Kattintsunk a segítségével megkereshetjük a térképfájlt. 3. Állítsuk be a fájl típusát a fájlkezelő panelen. Állítsuk a fájltípust a Térképfájlokra. A térképfájlok beállítás a betölthető fájltípusokat maszkolja az adott könyvtárból. 4. Keressük meg a minta adatállomány Kaposvár könyvtárában a terulet.map térképet, jelöljük ki kattintással és adjuk hozzá a térképnézethez Útvonal módosítás nélkül. 5. Kattintsunk ismét a térképfájlt.

ikonra keressük meg és adjuk hozzá a vonal.map

6. Kattintsunk harmadszor is a

ikonra és adjuk hozzá a pont.map térképfájlt.

ikonra és a panelen állítsuk a fájltípust Raszter 7. Kattintsunk ismét a fájlokra. Jelöljük ki a megjelenő raster.pcx képfájlt és adjuk hozzá térképnézethez. A fájlok megnyitásával a térképnézethez a jelmagyarázatnál látható módon az első helyre a program hozzáadja a betöltött témákat. 14. példa: Tematikák kirajzolása és a kirajzolási sorrend megváltoztatása Miután betöltöttük a tematikákat (ld. az előző példát) a jelmagyarázat ikonjára kattintva rajzoltathatjuk ki az egyes témákat. A bekapcsolt témák mellett a ikon jelenik meg. A kirajzolás sorrendje: először a felsorolás utolsó témája, legvégül az első téma rajzolódik ki a térképnézetre. A később kirajzolt témák felülrajzolják az előzőeket. A témák kirajzolási sorrendje miatt először a területeket, majd a vonalakat és legvégül a pontokat kell kirajzolni. Ebben az esetben a területek nem takarják ki a vonalakat és a feliratokat. C.I–6 _______________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

Amennyiben a felsorolás nem megfelelő sorrendű a sorrendet a témák mozgatásával lehet kialakítani. 1. Hajtsuk végre a 13. példa feladatát. 2. Bal klikk a “raster” témán (a téma nevén). A kijelölés hatására a téma neve körül fehér keret jelenik meg. 3. Ismét bal nyomógomb és vonszolással mozgassuk el a témát az új pozícióba. A mozgatás során vékony fekete vonal jelzi, mely pozícióba (mely témák közé) kerül a téma. Az elmozgatás befejeztével engedjük fel a nyomógombot. 15. példa: Térképnézet elmentése A térképnézet beállításait és tematikáit szövegfájlba menthetjük és később a tárolt hivatkozások alapján visszatölthetjük. A szövegfájl tartalmazza a térképnézet beállításait, a térképnézetet felépítő tematikák adatforrásainak leírását, beállításait és tematikus osztályait. A térképnézet beállításait a *.viw kiterjesztésű fájl tárolja. 1. Hajtsuk végre a 13. példa feladatát. ikonra. 2. Kattintsunk a 3. A fájlkezelő panelen adjuk meg az elmentendő térképnézet nevét és tetszőleges elérési útvonalát. 4. Kattintsunk a Mentés nyomógombra. 16. példa: Térképnézet betöltése Az elmentett térképnézetek beállításait és tematikáit a *.viw fájlból tölthetjük be. A betöltött nézet az elmentett ablakpozícióban és méretarányban jelenik meg. A *.viw fájl tartalmazza az egyes tematikák adatforrásainak elérési útvonalát. Amennyiben az elérési útvonalon nem található a megadott fájl a program rákérdez az adat elérési útvonalára. 1. Hajtsuk végre a 13. példa, majd a 15. példa feladatát. ikonra. 2. Kattintsunk a 3. A fájlkezelő panel segítségével keressük meg és adjuk meg az elmentett térképnézet nevét. 4. Kattintsunk a Megnyitás nyomógombra. ikonra és győződjünk meg a 5. Kattintsunk a Térképnézet beállításai betöltött névről és a kirajzolási méretarányról. 6. Győződjünk meg a betöltött témák forrásairól. Hívjuk meg a téma szerkesztő dialóguspanelt a tematikus jelmagyarázat pl. Terület témájának nevén történő dupla kattintással, vagy jobb klikkel. A Forrás megjelölésénél a betöltött terulet.map adatfájl és elérési útvonala jelenik meg.

___________________________

_______________________ C.I–7

Térképezés

DigiTerra Map

C.I.2.2. Tematikák kezelése adatszegmensek esetén Adatszegmensek betöltése esetén az adatfájlok a beállított elérési útvonal szegmenskönyvtáraiból kerülnek beolvasásra. A szegmensfájlok az azonos név alapján kerülnek feldolgozásra. 17. példa: Tematikák kezelése adatszegmensek esetén 1. Hajtsuk végre a 3. példa feladatát. 2. A program új térképnézet


ikonra. Beugrik a Windows fájlkezelő panelje, melynek 3. Kattintsunk a segítségével megkereshetjük a térképfájlt. 4. Módosítsuk a fájl elérési útvonalát a fájl kezelő panelen. Állítsuk az Útvonal módosítást <Segment> típusúra. 5. Keressük meg az egyik szegmens könyvtárban a terulet.map térképet, jelöljük ki kattintással és adjuk hozzá a térképnézethez. ikonra keressük meg és adjuk hozzá a vonal.map 6. Kattintsunk ismét a térképfájlt <Segment> útvonal módosítással. ikonra és adjuk hozzá a pont.map térképfájlt 7. Kattintsunk harmadszor is a <Segment> útvonal módosítással. 8. Győződjünk meg a betöltött témák forrásairól. Hívjuk meg a szerkesztő dialóguspanelt a tematikus jelmagyarázat pl. Pont témájának nevén történő dupla kattintással, vagy jobb klikkel. A Forrás megjelölésénél a betöltött pont.map adatfájl <Segment> elérési útvonallal jelenik meg. 9. Kapcsoljuk be valamennyi betöltött tematikát (Ctrl. + valamelyik jelmagyarázat ikonjára való kattintással. A térképnézeten kirajzolódnak az egyes témák a szegmenslistában bekapcsolt szegmenskönyvtárakból. C.I.2.3. Tematikák kezelése környezeti változó esetén. Az elmentett térképnézetek szöveges fájljai (*.viw) tartalmazzák az egyes tematikák adatforrásainak elérési útvonalait. Ha ezeket a térképnézeteket más, (eltérő könyvtárstruktúrájú) számítógépes környezetben is szeretnénk betölteni, akkor minden egyes téma adatforrásának elérési útvonalát módosítani kell. Ha ezt szeretnénk elkerülni akkor célszerű a környezeti változó használata. A környezeti változókkal a térképnézetekbe, adattáblákba, jelentésekbe betöltött fájlok elérési útvonalát lehet helyettesíteni. A környezeti változók beállításával lehetővé tesszük, hogy egy előre elkészített térképnézetet, jelentést más számítógépes környezetben meg tudjunk nyitni és le tudjunk futtatni, anélkül, hogy minden egyes adatforrás elérési útvonalát egyenként újra be kelljen állítani. 18. példa: Környezeti változó beállítása 1. A SEGÍTSÉG menüből válasszuk ki a Környezeti változók menüpontot. A Környezeti változók beállítása panel megjelenik. C.I–8 _______________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

2. Írjuk be az új környezeti változó nevét a szerkesztő ablakba a következő módon: <Minta>. 3. Kattintsunk a Beállít gombra. Az új környezeti változó megjelenik a felsorolási listában. 4. Kattintsunk a Könyvtár gombra és a Könyvtárkiválasztó panel segítségével keressük meg és válasszuk ki a minta adatállomány Kaposvár könyvtárát. 5. A Bezárás gombbal zárjuk be a panelt. 19. példa: Tematikák kezelése környezeti változó esetén 1. Hajtsuk végre a 18. példa feladatát. 2. A program új térképnézet


ikonra. Beugrik a Windows fájlkezelő panelje, melynek 3. Kattintsunk a segítségével megkereshetjük a térképfájlt. 10. Módosítsuk a fájl elérési útvonalát a fájl kezelő panelen. Állítsuk az Útvonal módosítást <Minta> környezeti változóra. 11. Keressük meg a Kaposvár könyvtárban a terulet.map térképet, jelöljük ki kattintással és adjuk hozzá a térképnézethez. ikonra keressük meg és adjuk hozzá a vonal.map 12. Kattintsunk ismét a térképfájlt <Minta> útvonal módosítással. ikonra és adjuk hozzá a pont.map térképfájlt 13. Kattintsunk harmadszor is a <Minta> útvonal módosítással. 14. Győződjünk meg a betöltött témák forrásairól. Hívjuk meg a szerkesztő dialóguspanelt a tematikus jelmagyarázat pl. Pont témájának nevén történő dupla kattintással, vagy jobb klikkel. A Forrás megjelölésénél a betöltött pont.map adatfájl <Minta> elérési útvonallal jelenik meg. C.I.3. Vektor tematika megjelenítése, tematikus térképezés A tematikus térképezés az adatok egy részhalmazát ábrázolja földrajzi elhelyezkedésüknek megfelelően. A tematikus térkép több tematika kombinációja, mely tartalmazza mindazokat az információkat, melyekre kíváncsiak vagyunk. A megjelenítés a pont, vonal és terület geometriai elemek tematikus osztályozása a leíró tulajdonságok alapján. A leíró információk az adatbázisban adattáblákba szervezettek. Az elsődleges adattábla tartalmazza a geometriai elemek leírását, további adattáblák pedig valamilyen tulajdonságot leíró adatokat tartalmaznak. A leíró adatok az adattáblák összekapcsolásával rendelhetők a geometriai elemekhez. A tematikus megjelenítés módja: • Pont kiterjedésű objektumok esetén: a pontokon szimbólumok elhelyezésével, pontfeliratok megjelenítésével, színezéssel. • Vonalas objektumok esetén: szín, vonaltípus vonalvastagság. • Terület típusú objektumok esetén: szín, területkitöltő mintával. ___________________________

_______________________ C.I–9

Térképezés

DigiTerra Map

A tematikus osztályozás lépései: 1. A tematikus téma kirajzolási méretarányának beállítása. A nézet méretei a térképnézetnél beállított (ld.:8. példa) kirajzolási méretarányban értelmezettek. Alapértelmezett méretarány 1:10.000. 2. Geometriai adatok betöltése. A geometriai adatok betöltése egyben az elsődleges adattábla betöltését is elvégzi. 3. Az elsődleges adattáblához azon adattáblák kapcsolása, melyekben a tematikus osztályozás adatai megtalálhatóak. 4. Az osztályozási leíró adathalmaz szűrése (szűkítése) valamilyen kritérium alapján. 5. Az osztályozás kifejezésének megfogalmazása. A szűrt adatok között további kifejezéssel alakítjuk ki az osztályozásra szánt adathalmazt. 6. A téma típusának beállítása. (C.I–1.oldal) 7. Osztályhatárok kialakítása. Az adatokat a megjelenítéshez csoportosítani, osztályozni, tematikus osztályokba szervezni szeretnénk. Itt adjuk meg a tematikus osztályok kialakítását. Az osztályhatárok kialakítása az adatok jellegétől függ. Bizonyos adatok esetében szabályos osztályokat alakítunk ki megadott osztályszámmal. Ilyen pl. a fafaj kora, amelyet osztályozhatunk 0140 éves korig 14 osztályba. Ebben az esetben az osztályhatárok 10 éves korfokonként változnak. Osztályozhatjuk az adatokat olyan módon, hogy az adatbázisban szereplő minden egyes különböző adathoz önálló osztályt rendelünk. Ilyen lehet például a pontokhoz rendelt szimbólumok megjelenítése. Az osztályhatárok kialakítása történhet automatikusan és az osztályok egyenkénti kialakításával is. 8. Automatikus osztályozó: • Manuális: az osztályozó az osztályhatár minimum és maximum értékének, valamint a kialakítandó tematikus osztályok számának megadásával alakítja ki az osztályhatárokat és sorolja be az osztályozási kifejezés alapján a kiválasztott adattáblák szűrt adatait. • Egyedi: az osztályozó megkeresi az adatok között fellelhető egyedi elemeket és minden egyes elemet külön osztályba sorol. • Egyenlő: az osztályozó megkeresi a minimum és maximum értékeket és a beállított osztályszámmal egyenlő méretű osztályokat alakít ki. • Kvantilis: az osztályozó megkeresi a minimum és maximum értékeket és a beállított osztályszámú osztály osztályhatárait úgy alakítja ki, hogy az osztályokba egyenlő számú elem kerüljön. Tehát például a 0-140 éves intervallumot úgy osztja 10 korosztályra, hogy a korosztályokba egyenlő számú erdőrészlet kerüljön, tehát a magasabb korfokban szélesebb osztályokat alakít ki. Az egyes tematikus osztályok lefedettsége a térképen azonos lesz. 9. Osztályjellemzők beállítása. A kialakított osztályokhoz a geometriai adatok típusától függő (pontszerű, vonalak, területek) színt, feliratot, vonaltípust, C.I–10 ______________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

kitöltési mintát és mindezeknek a méreteit rendelhetjük. A tematikus osztályok beállításait automatikusan vagy manuálisan alakíthatjuk ki. Az automatikus osztályozás véletlenszerűen, vagy beállított értékekkel szín és méretátmenetet generál. Manuális beállításnál saját magunknak kell minden egyes tematikus osztály rajzi beállításait kialakítanunk. 10. A téma címének megadása, mely a tematikus jelmagyarázatban a téma azonosítására szolgál. 11. A téma méretarány tartományának megadása, mely méretarány tartományon belül a téma megjelenítésre kerül. 12. A téma megjelenítési opciójának és jelmagyarázat kirajzolásának kapcsolása. A következő fejezetekben a tematikus térképezést az itt felsorolt lépések alapján tárgyaljuk. C.I.3.1. Pontszerű geometriai elemek tematikus térképezése A pontok megjelenítése tematikus osztályozás eredménye. A pontok geometriai állományát minta adatállományban a pont.map fájl tárolja. A leíró elsődleges adattábla a pont.tab fájlban tárolt. A pontok típussal és felirattal kódoltak. A pontokat megjeleníthetjük, mint rajzelemeket, szimbólumokat és feliratokat helyezhetünk el rajtuk az elsődleges adattábla alapján. A pontokhoz a minta adatbázisban nem kapcsolunk további adattáblákat. Saját nyilvántartásban pl. elképzelhető geodéziai pontleírások, parkerdei létesítmények nyilvántartásának vezetése stb. 20. példa: Pontok egyszerű megjelenítése Jelenítsük meg a pontokat 1:10.000-es méretarányban értelmezett 10 mm átmérőjű zöld körrel, melynek szegélye 1 mm vastag és piros színű. A pontok megjelenítéséhez be kell töltenünk a pontállományt (pont.map) és további osztályozás nélkül egy osztálynak be kell állítanunk a méret és szín jellemzőit. 1.

Szegmenslista betöltése a 3. példa feladata alapján.

2.

A program fő ikonsorának új térképnézet létrehozása létre új térképnézet panelt.

3.

Kattintsunk a ikonra és győződjünk meg arról, hogy a térképnézet kirajzolási méretei 1:10.000-es méretarányra vonatkoznak.

4.

, majd a fájlkezelő panel Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével keressük meg a minta adatbázisban a pont.map térképfájlt. A fájlkezelő panel fájltípus beállítása csak a térkép fájlokat (*.map kiterjesztésű fájlok) jeleníti meg az adott könyvtárból. Módosítsuk az elérési útvonalat <Segment> típusúra. Kattintsunk a Megnyitás nyomógombra.

___________________________

ikonjával hozzunk

______________________ C.I–11

Térképezés

DigiTerra Map

5.

A vektoros téma jellemzői dialóguspanelt ikonnal nyissuk meg. A tematikus osztályok felsorolási listájába egy osztály jelenik meg kör szimbólummal. Ebbe az osztályba van jelenleg minden egyes tárolt pont besorolva. 6. Dupla klikkel kattintsunk a tematikus osztályon. Beugrik az osztály jellemzőit beállító dialóguspanel. 7. Állítsuk a Méret mező értékét 10-re, ez a rajzelem mérete, a kör átmérője, majd a Vastagság mező értékét 1-re, ez a vonalvastagság, mely kör szimbólum esetében a szegélyt jelenti. 8. Állítsuk be az előtér színét zöld színre. Keressük ki a zöld árnyalatot a színtéren történő kattintással, majd a fényerősséget állítsuk a jobb oldali színerősség skálán a jel vontatásával. 9. Állítsuk be a szegély (vonal) színét pirosra. Kapcsoljuk be a vonalszín beállítást, majd a színt a 7. Pont szerint állítsuk. 10. Zárjuk be az osztályjellemzők beállítása ablakot és adjuk meg a témajellemzőket: Téma címe: Pontmegjelenítés Téma típusa: rajzelem Méretarány tartomány: 1:1 – 1:1.000.000 Opciók: látható 11. Kattintsunk az OK gombra. C.I.3.2. Vonalas objektumok tematikus térképezése A vonalas térképeket az elsődleges adattábla adatai alapján jelenítjük meg. Az elsődleges tábla jellemző adatmezői a minta adatbázisban: Sorszám, Vonaltípus, Adminhatár, Hossz. Az adatmezők egy-egy rétegnek foghatóak fel. A leggyakoribb osztályozás a természetes és jogi határvonal típusok alapján történik. A vonalas objektumokhoz - a területekhez hasonlóan - kapcsolhatók további adattáblák, melyek a vonalakhoz kapcsolt további adatokat tartalmazzák. Ilyen lehet például villanyvezetékek tulajdonosi nyilvántartása. 21. példa: Természetes vonaltípusok megjelenítése Jelenítsük meg a vonalak természetes vonaltípusát úgy, hogy minden egyes típust külön színnel ábrázolunk. A vonalak megjelenítése tematikus osztályozás eredménye. A vonalak geometriai állományát a vonal.map fájl tárolja. A leíró elsődleges adattábla a vonal.tab fájl tartalmazza a vonalak természetes típusát, mely a geometriai adatok betöltésével automatikusan betöltődik. A vonalak osztályozása a természetes típus alapján történik. Automatikus osztályozással megkeressük az adattáblában szereplő különböző értékeket, majd külön-külön beállítjuk a színeiket. C.I–12 ______________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

1.

Szegmenslista betöltése a 3. példa feladata alapján. Ha szükséges kapcsoljuk be az összes szegmenst.

2.


3.

, majd a fájlkezelő panel Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével keressük meg az egyik szegmenskönyvtárban a vonal.map térképfájlt és <Segment> útvonal módosítással adjuk hozzá a térképnézethez.

4.

A vektoros téma jellemzői dialóguspanelt a jelmagyarázaton történő dupla kattintással nyissuk meg.

5.

ikonjával hozzunk

ikonnal, vagy a

Kattintsunk az Osztályoz nyomógombon. Itt fogalmazzuk meg az osztályozás alapjául szolgáló kifejezést, amely kiválasztja a Vonal elsődleges adattábla VonalTípus mezőjét. Kattintsunk az adatmezők felsorolási listájában a VonalTípus mezőre. A kiválasztás a kifejezés-szerkesztő mezőbe íródott, mely helyesen: [Vonal.VonalTípus]. Zárjuk be az ablakot az OK nyomógombbal. 6. Kattintsunk az Osztályok csoportban található Egyedi nyomógombra, mely az osztályozást automatikusan elvégzi figyelembe véve szegmenslista összes elemét. Az osztályok felsorolási listájába megjeleníti a kialakított osztályokat egy generált színátmenettel, beírja az osztályok számát, minimum és maximum értékét. 7. Dupla kattintás a 0-s osztályon. Keressünk ki egy tetszés szerinti más színárnyalatot a színtéren történő kattintással, majd a fényerősséget állítsuk a jobb oldali színerősség skálán a jel vontatásával. 8. Kattintsunk az ablak bezárása nélkül a következő osztályra, majd állítsuk be a következő színt. Tegyük ezt mindaddig, míg az összes felsorolt természetes vonaltípus színét egyedileg be nem állítottuk, majd zárjuk be az osztályjellemzők ablakot. 9. Adjuk meg a következő témajellemzőket: ___________________________ ______________________ C.I–13

Térképezés Téma címe: Téma típusa: Méretarány tartomány: Opciók:

DigiTerra Map Természetes vonalak rajzelem 1:1 – 1:20.000 látható

10. Kattintsunk az OK gombra. 11. Kattintsunk a térképnézet beállításai ikonra nevét: Mintatérkép.

. Adjuk meg a térképnézet

12. Mentsük el a térképnézetet a ikonnal. A nézet neve legyen: Minta. 13. Nagyítsunk bele a térképbe 1:20.000-es méretarány alá. Az aktuális méretarányt az alul található státuszsor jelzi. 22. példa: A jogi határok megjelenítése Jelenítsük meg a vonalak adminisztratív típusait. Az adminisztratív vonalakat ábrázoljuk pl. a topográfiai térképen megszokott vonaltípusokkal és vonalvastagságokkal! Az adminisztratív vonalak a természetes vonaltípus mellett a vonal jogi határ tulajdonságát írják le. Az osztályozás a térképfájl (vonal.map) betöltése után az adminisztratív vonaltípus egyedi értékeinek osztályba sorolásával folytatódik, majd minden egyes osztályhoz külön-külön adjuk meg a megfelelő vonaltípust és vonalvastagságot. 1. Az 21. példa feladatában létrehozott Minta.viw térképnézeten kattintsunk duplán Természetes vonalak téma jelmagyarázatán, majd a vektoros téma jellemzői dialógus panelen kattintsunk a Témát dupláz nyomógombra. 2. Kattintsunk a Szűrés nyomógombon. A kifejezés szerkesztő segítségével adjuk meg a következő kifejezést [Vonal.AdminHatár] > 0. Zárjuk be az ablakot az OK nyomógombbal. 3. Kattintsunk az Osztályoz nyomógombon. Kattintsunk az adatmezők felsorolási listájában a AdminHatár mezőre. A kiválasztás a kifejezésszerkesztő mezőbe íródott, mely helyesen: [Vonal.AdminHatár]. Zárjuk be az ablakot az OK nyomógombbal. 4. Kattintsunk az Osztályok csoportban található Egyedi nyomógombra, mely az osztályozást automatikusan elvégzi. Az osztályok felsorolási listájába megjeleníti a kialakított osztályokat egy generált színátmenettel, beírja az osztályok számát, minimum és maximum értékét. 5. Dupla kattintás az országhatár osztályon, majd állítsuk a vonaltípusát országhatárra. Vastagságát állítsuk 1.5 mm-re, színét (előtér + vonal) pedig feketére a fényerősség minimalizálásával. 6. Kattintsunk az ablak bezárása nélkül a megyehatár osztályra, majd állítsuk be a megyehatár vonaltípusát kétpont-vonalra, a vastagságát állítsuk 1.0 mm-re, színét pedig kékre. C.I–14 ______________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

7.

Kattintsunk a községhatár osztályra, majd állítsuk a vonaltípusát községhatárra (hárompont-vonal), a vastagságát állítsuk 1.0 mm-re, színét pedig vörösre. 8. Végül kattintsunk a belterülethatár osztályra, majd állítsuk be a belterülethatár vonaltípusát normálra, a vastagságát állítsuk 0,5 mm-re, színét pedig feketére a fényerősség minimalizálásával. 9. Adjuk meg a következő témajellemzőket: Téma címe: Adminisztratív vonalak Téma típusa: rajzelem Méretarány tartomány: 1:1 – 1:100.000 Opciók: látható 10. Kattintsunk az OK gombra. 11. Mentsük el a térképnézetet a

ikonnal. A nézet neve: Minta.

C.I.3.3. Területek tematikus térképezése A tematikus megjelenítés során a területek elsődleges adattábla adatait valamint az elsődleges adatokhoz kapcsolt további adattáblák adatait jelenítjük meg. Az adattáblák közötti kapcsolat létrejöttének feltétele, hogy a kapcsolni kívánt táblák mindegyike tartalmazzon egy, vagy több azonosító, vagy kapcsoló mezőt. Amennyiben a kapcsoló mező adatai a kapcsolt adattáblák mindkét adatrekordjában megegyeznek felépül a reláció (kapcsolat), több tábla rekordjai is feldolgozhatóak. 23. példa. példa: Földterületek hasznosításának megjelenítése A minta adatbázisban a földterületek hasznosítási módjai a földrészletekhez mint területekhez kötődnek. A területek geometriai adatai a terulet.map térképfájlban tároltak. A térképfájlhoz kapcsolódik a terulet.tab elsődleges adattábla, melyben megtalálhatók a földrészlet azonosító adatai: a hely-azonosító-művelési ágszámított terület adatok. A megjelenítést az elsődleges adattábla alapján hajtjuk végre, annak a Művág adatmezője alapján fogjuk kikerestetni a programmal az adattáblában szereplő művelési ágakat, és minden egyes művelési ághoz automatikusan generálunk egy színt. 1. Szegmenslista betöltése a 3. példa feladata alapján. Ha szükséges kapcsoljuk be az összes szegmenst. 2.


3.

ikonjával töltsük be a A program fő ikonsorának térképnézet betöltése 22. példa feladatában elkészített Minta.viw térképnézetet.

___________________________

ikonjával hozzunk

______________________ C.I–15

Térképezés 4.

DigiTerra Map

Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra , majd a fájlkezelő panel segítségével keressük meg az egyik szegmens könyvtárban terulet.map térképfájlt és <Segment> útvonal módosítással adjuk hozzá a térképnézethez.

ikonnal, vagy a A jelmagyarázat szerkesztő dialóguspanelt a jelmagyarázaton történő dupla kattintással nyissuk meg. 6. Kattintsunk a Szűrés nyomógombon. Itt fogalmazzuk meg a szűrőfeltételt. Adjuk meg a [terulet.Művág] > 0 kifejezést a következő módon: kattintsunk az adatmezők felsorolási listájában a Művág mezőre, majd kattintsunk > műveleti jelre, végül billentyűzetről írjunk be nullát. Zárjuk be az ablakot az OK nyomógombbal. 7. Kattintsunk az Osztályoz nyomógombon. Kattintsunk az adatmezők felsorolási listájában a Művág mezőre. A kiválasztás a kifejezés-szerkesztő mezőbe íródott, mely helyesen: [Terulet.Művág]. Zárjuk be az ablakot az OK nyomógombbal. 8. Kattintsunk az Osztályok csoportban található színsémák legördülő listára és válasszuk ki az Élénk színek sémát. Kattintsunk az Egyedi nyomógombra, mely a területek osztályozását automatikusan végzi. Az osztályok felsorolási listájába megjeleníti a kialakított osztályokat egy az élénk színek tartományban generált színátmenettel, beírja az osztályok számát, minimum és maximum értékét. 9. Amennyiben a generált színátmenet nem tetszik az egyedi osztályozó újbóli lefuttatásával a program egy másik színátmenetet generál. 10. Adjuk meg a következő témajellemzőket: Téma címe: Földrészletek hasznosítása Téma típusa: rajzelem Méretarány tartomány: 1:1 – 1:1.000.000 Opciók: látható 11. Kattintsunk az OK gombra. 5.

12. Mentsük el a térképnézetet a


24. példa: Belterületek és vízfelületek megjelenítése színezéssel A minta adatbázisban a belterületek és vízfelületek geometria adatai a terulet.map térképfájlban tároltak. A térképfájlhoz kapcsolódó elsődleges adattábla tartalmaz egy Területtípus adatmezőt, ami alapján a belterületek és a vízfelületek megjeleníthetők. 1. Szegmenslista betöltése a 3. példa feladata alapján. Ha szükséges kapcsoljuk be az összes szegmenst. 2. A program fő ikonsorának új térképnézet létrehozása létre új térképnézet panelt. C.I–16 ______________________

ikonjával hozzunk

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

3. A program fő ikonsorának térképnézet betöltése ikonjával töltsük be a 23. példa feladatában elkészített Minta.viw térképnézetet. , majd a fájlkezelő panel 4. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével keressük meg az egyik szegmens könyvtárban terulet.map térképfájlt és <Segment> útvonal módosítással adjuk hozzá a térképnézethez. ikonnal, vagy a 5. A jelmagyarázat szerkesztő dialóguspanelt a jelmagyarázaton történő dupla kattintással nyissuk meg. 6. Kattintsunk az Osztályoz nyomógombon. Kattintsunk az adatmezők felsorolási listájában a Területtípus mezőre. A kiválasztás a kifejezés-szerkesztő mezőbe íródott, mely helyesen: [Terulet.Területtípus]. Zárjuk be az ablakot az OK nyomógombbal. 7. Kattintsunk az Egyedi nyomógombra, mely a területek osztályozását automatikusan végzi. Az osztályok felsorolási listájában minden egyes bekapcsolt szegmens adattáblájában szereplő területtípus kategóriát önálló osztályba sorolja. 8. Válasszuk ki az osztályok felsorolási listáján a 0-ás osztályt, majd az osztályoknál található Töröl nyomógombbal távolítsuk el. 9. Dupla kattintás a belterület osztályon. Állítsuk be az osztály színét narancsra. A poligon határvonalának válasszuk a nincs opciót a Vonaltípusok listában. 10. Kattintsunk az ablak bezárása nélkül a vízfelület osztályra. Állítsuk be az osztály színét halvány kékre. A poligon határvonalának válasszuk a nincs opciót a Vonaltípusok listában. 11. Adjuk meg a következő téma jellemzőket: Téma címe: Belterületek, vízfelületek Téma típusa: rajzelem Méretarány tartomány: 1:1 – 1:1.000.000 Opciók: látható 12. Mentsük el a térképnézetet a


25. példa: Erdőterületek jellemző fafajainak megjelenítése Az erdő művelési ágú területek jellemző fafajainak megjelenítéséhez a geometriai adatokra, a földrészletek elsődleges adataira, és a minta adatbázisból további adattáblára van szükségünk, mely tartalmazza az erdők jellemző adatait. A minta adatállományban az erdőkre jellemző adatokat az erdo.tab adattábla írja le. Az elsődleges adattáblát és az erdőterület adatok adattábláját a hely-azonosítóművelési ág kapcsoló mezők azonos adatai esetében összekapcsoljuk. A rendelkezésre álló Fafaj adatokat egyedi értékenként osztályba soroljuk és minden egyedi értékhez külön sraffozási mintát rendelünk.

___________________________

______________________ C.I–17

Térképezés

DigiTerra Map

1. Szegmenslista betöltése a 3. példa feladata alapján. Ha szükséges kapcsoljuk be az összes szegmenst. 2. A program fő ikonsorának új térképnézet létrehozása létre új térképnézet panelt.

ikonjával hozzunk

ikonjával töltsük be a 24. 3. A program fő ikonsorának térképnézet betöltése példa feladatában elkészített Minta.viw térképnézetet. , majd a fájlkezelő panel 4. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével keressük meg az egyik szegmens könyvtárban terulet.map térképfájlt és <Segment> útvonal módosítással adjuk hozzá a térképnézethez. 5. A jelmagyarázat szerkesztő dialóguspanelt a betöltött téma jelmagyarázatán történő dupla kattintással nyissuk meg. 6. Kattintsunk az Adattáblák nyomógombon. A beugró adattáblák kialakítása panelen kattintsunk az Új tábla nyomógombra, keressük meg az egyik szegmens könyvtárban az erdo.tab adattáblát és töltsük be <Segment> útvonal módosítással. 7. A betöltött adattábla kapcsolata az elsődleges táblával automatikusan létrejött. Azonban a Sorszám mezők kapcsolatát törölni kell: 8. Jelöljük ki a Kapcsolat törlése opciót, majd jelöljük ki bal klikkel először a erdő adattáblában, majd az elsődleges adattáblában a Sorszám mezőt. A kapcsolatot szimbolizáló nyíl megszűnik. 9. Zárjuk be az ablakot az OK nyomógombbal. 10. Kattintsunk az Osztályoz nyomógombon. Kattintsunk az adattáblák felsorolási listájában az erdő táblára, majd az adatmezők felsorolási listájában a Fafaj mezőre. A kiválasztás a kifejezés-szerkesztő mezőbe íródott, mely helyesen: [erdő.Fafaj]. Zárjuk be az ablakot az OK nyomógombbal. 11. Kattintsunk az Egyedi nyomógombra, mely a területek osztályozását automatikusan végzi. Az osztályok felsorolási listájában minden egyes az adattáblában szereplő fafajt önálló osztályba sorolja. 12. Dupla kattintás az első fafaj osztályon. Keressünk ki egy tetszés szerinti terület kitöltési sraffozási típust. Beállíthatjuk a sraffozás színárnyalatát a színtéren történő kattintással, majd a fényerősséget a jobb oldali színerősség skálán a jel vontatásával. 13. Kattintsunk az ablak bezárása nélkül a következő osztályra, majd állítsuk be a következő sraffozási mintát és színt. Tegyük ezt mindaddig, míg az összes felsorolt természetes hidrológiai típus sraffozási mintáját és színét beállítjuk, majd zárjuk be az osztályjellemzők ablakot. 14. Adjuk meg a következő témajellemzőket: Téma címe: Erdőterületek jellemző fafajai Téma típusa: rajzelem Méretarány tartomány: 1:1 – 1:1.000.000 Opciók: látható C.I–18 ______________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

15. Kattintsunk az OK gombra 16. Mentsük el a térképnézetet a


26. példa: Tölgy erdők megjelenítése korosztályok szerint A geometriai és elsődleges leíró adatok mellett szükségünk lesz az erdőterületek adatait leíró erdo.tab adattáblára. A tematikus megjelenítés során kikeressük a erdőt leíró adatok közül a tölgyeket. Az osztályozást úgy végezzük a manuális osztályozó segítségével, hogy az osztályokat a 10 éves korosztályok képezzék. Az osztályhatárok ennek megfelelően 0-10, 10-20-ig … 120-130 –ig alakulnak. Az osztályozó az értéktartomány alsó értékét felveszi, a felső értékét nem sorolja az osztályba, így az osztályozó számára az előbbi kategóriák 0-9, 10-19 … 120-129 –es besorolt kódértékeket jelentenek. 1. Szegmenslista betöltése a 3. példa feladata alapján. Ha szükséges kapcsoljuk be az összes szegmenst. 2.


3.

ikonjával töltsük be a A program fő ikonsorának térképnézet betöltése 25. példa feladatában elkészített Minta.viw térképnézetet. A térképnézeten kattintsunk duplán Erdő területek jellemző fafajai téma jelmagyarázatán, majd a vektoros téma jellemzői dialógus panelen kattintsunk a Témát dupláz nyomógombra. Kattintsunk a Szűrés nyomógombon. A Kifejezésépítő panel segítségével adjuk meg a következő kifejezést: [erdő.Fafaj] = "Tölgy" a következő módon: Kattintsunk az adattáblák nyomógombon az Erdő táblára, majd az adatmezők felsorolási listájában a Fafaj mezőre, majd kattintsunk = műveleti jelre, végül billentyűzetről írjuk be: „Tölgy”. (Az idézőjelre a karakter típusú adatmező miatt van szükség.) Kattintsunk az Osztályoz nyomógombon. Kattintsunk az adattáblák felsorolási listájában az Erdő táblára, majd az adatmezők felsorolási listájában a Kor mezőre. A kiválasztás a kifejezés-szerkesztő mezőbe íródott, mely helyesen: [erdő.Kor]. Zárjuk be az ablakot az OK nyomógombbal. Adjuk meg az osztályozónak a következő értékeket: Osztályszám: 13 Minimum: 0 Maximum: 140 Kerekít: 10 Kattintsunk az osztályok csoportban található színsémák legördülő listára és válasszuk ki a Minden szín sémát. Kattintsunk az Manuális nyomógombra, mely a fafajok osztályozását a 7. Pontban meghatározott osztályszámot alakít

4. 5.

6.

7.

8.

___________________________

ikonjával hozzunk

______________________ C.I–19

Térképezés

DigiTerra Map

ki a megadott intervallumban úgy, hogy az osztályhatárok a kerekítési értékek többszöröse. 10. Adjuk meg a következő témajellemzőket: Téma címe: Tölgyesek korosztályviszonyai Téma típusa: rajzelem Méretarány tartomány: 1:1 – 1:1.000.000 Opciók: látható 11. Kattintsunk az OK gombra C.I.3.4. Feliratozás Feliratok térképi megjelenítésén értjük a rajzelemek (pont, vonal, terület) beillesztési pontjába elhelyezett karaktereket, vagy karaktersorozatokat. A felirat témának önálló felirat típusa van. A nem felirat típusú, de felirattal rendelkező téma felirata a térképen a kurzorpozícióhoz kapcsolódóan buborékmezőben jelenik meg. A feliratok jellemzői: • Méret – a kirajzolási méretarányban (ld.C.I.1.2 fejezet) értelmezett mm egységben. • Szín • Betűtípus – a Windowsban telepített *.ttf (TrueType) betűtípusok • Betűstílus • Beillesztési pont. Feliratokat a különböző geometriai típusok beillesztési pontjában jeleníthetünk meg. A feliratok beillesztésének alapértelmezett pozíciója pontok esetében a pont geometriai pozíciója, vonalak esetében a vonalelem leghosszabb szakaszának középpontja, területek esetében a terület centroidja, vagy annak területbe eltolt pontja. A beillesztési pontot az adatállományok (*.map) koordinátákkal tárolják. A koordináták mellett az adatállományban a felirat elforgatási értéke is rögzített. A tárolt beillesztési koordinátákat és elforgatási értékeket pontok, vonalak és területek esetében is módosíthatjuk. Következménye, hogy mindazon térképnézeten, amelyben módosított beillesztési pontból építkező felirattémát jelenítünk meg, ezen módosított beillesztési pontot fogja használni. A feliratok megjelenítéskori elhelyezése a geometriai állományban tárolt beillesztési pontban történik a tárolt elforgatási szöggel. A feliratok beillesztési pontja lehet a középső, a bal és a jobb, a felső és az alsó pozíció. A felirat ezen pozíciója kerül a tárolt beillesztési pontba. A továbbiakban ezt a pozíciót a megjelenítésnél x, y irányba eltolhatjuk anélkül, hogy az adatállományt módosítanánk.

C.I–20 ______________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

A felirat tartalma lehet a leíró adattáblában tárolt érték (szöveg, szám, dátum), vagy egy begépelt karaktersor. A karaktereket a program a beállított betűtípusból értelmezi. A kifejezések kiértékelése során speciális karaktereket adhatunk meg a fordítónak: • Az adattábla értékeinek kiírása az adatmezőre történő hivatkozással történik úgy, hogy a hivatkozás elé a @ karaktert írjuk. • Karaktersor kiíratásakor a begépelt szöveget idézőjelbe kell tennünk. • Amennyiben a feliratozást több sorban kívánjuk elhelyezni, úgy a “\n” sortörést kell sztringként a sortörés kívánt helyén megadnunk. 27. példa: Egyszerű feliratok elhelyezése a földrészleteken Írjuk fel a területtérkép minden egyes területére a KÓDOLT TERÜLET feliratot 1:10.000-es méretarányban értelmezett 2 mm-es betűmérettel ARIAL CE betűtípussal piros színnel. A felirat beillesztési pontja legyen a szöveg bal felső pontja. A téma 1:30.000-es méretaránynál nagyobb méretaránynál jelenjen meg. A méretadatokat a program mm egységben értelmezi a beállított méretarányban (kirajzolási méretarány). A megadott méretarány az alapértelmezett beállítás, így elsőként meggyőződünk erről. A felirat elhelyezése előtt meg kell nyitnunk a terület térképet. A téma típusát át kell állítanunk feliratra és a felirat mezőbe be kell gépelnünk idézőjelek között a kért szöveget. A felirat méretének, típusának és színének beállításait a tematikus osztály beállításainál adjuk meg. 1. Szegmenslista betöltése a 3. példa feladata alapján. Ha szükséges kapcsoljuk be az összes szegmenst. 2. A program új térképnézet létrehozása térképnézet panelt.

ikonjával hozzunk létre új

ikonra és győződjünk meg arról, hogy a térképnézet 3. Kattintsunk a kirajzolási méretei 1:10.000-es méretarányra vonatkoznak. , majd a fájlkezelő panel 4. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével keressük meg az egyik szegmens könyvtárban terulet.map térképfájlt és <Segment> útvonal módosítással adjuk hozzá a térképnézethez. 5. A téma kirajzolását kapcsoljuk be a jelmagyarázat ikonjával. A bekapcsolt téma mellett a ikon látható. , majd a fájlkezelő panel 6. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével nyissuk meg még egyszer a terulet.map térképfájlt <Segment> útvonal módosítással. 7. A jelmagyarázat szerkesztő dialóguspanelt a betöltött téma jelmagyarázatán történő dupla kattintással nyissuk meg. ___________________________ ______________________ C.I–21

Térképezés

DigiTerra Map

8. Kapcsoljuk a panelen a téma típusát feliratra. A felirat típusnál a tematikus osztály felsorolása mellett a “17C” szimbólum jelenik meg. 9. Dupla klikk a “17C” szimbólumon. Állítsuk a méretet 2-re, a betűtípust ARIAL CE-re, a felirat színét pedig pirosra. 10. Zárjuk be az osztályjellemzők szerkesztése dialóguspanelt. 11. A felirat mezőbe idézőjelek közé írjuk be a “KÓDOLT TERÜLET” feliratot. 12. A felirat beviteli mezője mellett kattintsunk a beillesztési pont nyomógombra. A beillesztési pozíciót a szimbolikus mezőn állítsuk a bal felső pontba, majd kattintsunk az OK gombra. A beillesztési pozíció “0” a nyomógombon olvasható. 13. Adjuk meg a következő témajellemzőket: Téma címe: Terület-feliratozás Méretarány tartomány: 1:1 – 1:30.000 Opciók: látható 14. Zárjuk be a témaszerkesztő panelt az OK gombbal. 15. Nagyítsunk bele a térképnézetbe. A feliratok 1:30.000-es méretarány felett jelennek meg. 28. példa: A földrajzi feliratok megjelenítése a térképen Jelenítsük meg a földrajzi, belterület és egyéb feliratokat 1:10.000-es méretarányban értelmezett 4 mm-es. 6mm-es ill. 3mm-es betűmérettel ARIAL CE dőlt betűtípussal. A felirat beillesztési pontja legyen a bal felső sarokpont. A téma 1:30.000-es méretaránynál nagyobb méretaránynál jelenjen meg. A földrajzi, belterület és egyéb feliratok a minta adatbázisban a pont.tab adattáblában találhatók. A pontadatok betöltése után a téma típusát feliratra állítjuk. A földrajzi feliratok megjelenítése előtt szűréssel kiválasztjuk a 200, 201, valamint a 202 kódszámú ponttípusokat. Mind három felirattípust önálló osztályba soroljuk, majd egy kifejezéssel megfogalmazzuk a kiírandó felirat szövegét. A kifejezés egy lekérdezés, amely a leíró adattáblában tárolt felirat mező értékét minden szűrt pontra megjeleníti. A programban a mező kiíratása a mezőnév előtti @ karakterrel történik. 1. Szegmenslista betöltése a 3. példa feladata alapján. Ha szükséges kapcsoljuk be az összes szegmenst. 2. A program új térképnézet létrehozása térképnézet panelt.


ikonjával töltsük be a 25. példa 3. A program térképnézet betöltése feladatában elmentett Minta.viw térképnézetet.

C.I–22 ______________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

4. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra , majd a fájlkezelő panel segítségével keressük meg az egyik szegmens könyvtárban pont.map térképfájlt és <Segment> útvonal módosítással adjuk hozzá a térképnézethez. 5. A jelmagyarázat szerkesztő dialóguspanelt a betöltött téma jelmagyarázatán történő dupla kattintással nyissuk meg. 6. Kattintsunk a Szűrés nyomógombra. Szűrési feltételként válasszuk ki a 200-as, 201-es, és 202-es ponttípust: [pont.PontTípus] >= 200 & [pont.PontTípus] <= 202 7. Kattintsunk az Osztályoz nyomógombra. Kattintsunk az adatmezők felsorolási listájában a Ponttípus mezőre. A kiválasztás a kifejezés – szerkesztő mezőbe íródott , mely helyesen: [pont.PontTípus] 8. Kattintsunk az Egyedi nyomógombra, mely a ponttípusok osztályozását automatikusan elvégzi, úgy hogy figyelembe veszi a szűrést és a bekapcsolt szegmenseket egyaránt. 9. Kapcsoljuk a panelen a téma típusát feliratra. A felirat típusnál a tematikus osztály felsorolása mellett a “17C” szimbólum jelenik meg. 10. Dupla klikk a Földrajzi felirat osztályon. Állítsuk a méretet 4-re, a betűtípust ARIAL CE-re, a betűstílust pedig dőlt-re. 11. Kattintsunk az ablak bezárása nélkül a Belterület felirat osztályon. Állítsuk a méretet 6-ra, a betűtípust ARIAL CE-re, a betűstílust pedig dőlt-re. 12. Kattintsunk az ablak bezárása nélkül az Egyéb felirat osztályon. Állítsuk a méretet 3-ra, a betűtípust ARIAL CE-re, a betűstílust pedig dőlt-re. 13. Zárjuk be az osztályjellemzők szerkesztése dialóguspanelt. 14. Kattintsunk a felirat nyomógombon. A szerkesztő mezőbe írjunk a @ karaktert, majd kattintsunk a Pont adattábla Felirat mezőjére. A helyes feliratozási kifejezés: @[Pont.Felirat] 15. A felirat beviteli mezője mellett kattintsunk a beillesztési pont nyomógombra. A beillesztési pozíciót a szimbolikus mezőn állítsuk a bal felső pontba, és kapcsoljuk be a forgatás opciót, majd kattintsunk az OK gombra. 16. Adjuk meg a következő témajellemzőket: Téma címe: Földrajzi feliratok Méretarány tartomány: 1:1 – 1:30.000 Opciók: látható 17. Zárjuk be a témaszerkesztő panelt az OK gombbal. ikonnal. A nézet neve: Minta. 18. Mentsük el a térképnézetet a 19. Nagyítsunk bele a térképnézetbe. 1:30.000-es méretarány felett megjelennek a feliratok. 29. példa: A földrészlet azonosítók megjelenítése Írjuk ki a minta adatbázis földrészleteinek azonosító és művelési ág feliratait, úgy, hogy az azonosító csak akkor jelenjen meg, ha “0”-tól különböző, tehát ténylegesen létezik. A művelési ágak feliratai új sorban jelenjenek meg. A Kivett ___________________________

______________________ C.I–23

Térképezés

DigiTerra Map

művelési ágú területeknél csak az azonosító felirata szereplejen a művelési ág felirat nem. Az földrészletek feliratozását a terület térkép leíró adatainak (terulet.tab) felhasználásával készítjük el. A feliratok megjelenítéshez egy kifejezéssel megfogalmazzuk a kiírandó felirat szövegét. A felirat kifejezésének megfogalmazásához szükségünk van az Azonosító és Művág adatmezőkre, melyeket külön sorban jelenítünk meg. Az azonosító és művelési ág feliratokat feltételesen jelenítjük meg. Ha az azonosító adatmező értéke 0, akkor nem jelenítünk meg semmit. Abban az esetben, ha a művelési ág adatmező értéke 10 azaz Kivett művelési ágú, akkor csak az azonosítót írjuk ki, ha nem 10, akkor azt kiírjuk új sorban művelési ág-feliratként. Az elágazást az IF függvénnyel adjuk meg. Szintaktika IF(feltétel meg fogalmazása , ha igaz, ha hamis). A helyes feliratozási kifejezés: If([terulet.Azonosító] , @[terulet.Azonosító] + if([terulet.Művág] /= 10 , "\n" + @[terulet.Művág] ,""),"") 1.

Szegmenslista betöltése a 3. példa feladata alapján. Ha szükséges kapcsoljuk be az összes szegmenst.

2.

A program új térképnézet létrehozása térképnézet panelt.

3.

ikonjával töltsük be a 29. példa A program térképnézet betöltése feladatában elmentett Minta.viw térképnézetet.

4.

, majd a fájlkezelő panel Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével keressük meg az egyik szegmens könyvtárban terulet.map térképfájlt és <Segment> útvonal módosítással adjuk hozzá a térképnézethez. A jelmagyarázat szerkesztő dialóguspanelt a betöltött téma jelmagyarázatán történő dupla kattintással nyissuk meg. Kapcsoljuk a panelen a téma típusát feliratra. Dupla klikk a “17C” szimbólumon. Állítsuk a méretet 2,5-re, a betűtípust ARIAL CE-re. Zárjuk be az osztályjellemzők szerkesztése dialóguspanelt. Kattintsunk a Felirat nyomógombra. A szerkesztő mezőbe fogalmazzuk meg a következő kifejezést: If([terulet.Azonosító] , @[terulet.Azonosító] + if([terulet.Művág] /= 10 , "\n" + @[terulet.Művág] ,""),"") A kifejezés-szerkesztő mező alatti mezőbe írjuk be a Földrészletfeliratok nevet és kattintsunk a Ment gombra. A mentés a megfogalmazott kifejezést a megadott néven elmenti, ezt később a program bármely részén a kifejezésszerkesztőbe betölthetjük.

5. 6. 7. 8.

9.

C.I–24 ______________________


____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

10. A felirat beviteli mezője mellett kattintsunk a beillesztési pont nyomógombra. A beillesztési pozíció a szimbolikus mezőn az alapértelmezés szerinti középső pontban legyen. 11. Adjuk meg a következő témajellemzőket: Téma címe: Földrészlet feliratok Méretarány tartomány: 1:1 – 1:30.000 Opciók: látható 12. Zárjuk be a témaszerkesztő panelt az OK gombbal. ikonnal. A nézet neve: Minta. 13. Mentsük el a térképnézetet a 14. Nagyítsunk bele a térképnézetbe. 1:30.000-es méretarány felett megjelennek a feliratok. C.I.3.5. Szimbólumok megjelenítése Szimbólumok térképi megjelenítésén értjük a rajzelemek (pont, vonal, terület) beillesztési pontjába elhelyezett szimbolikus ábrákat. A szimbólumok megjelenítése önálló szimbólum típusú témában történik. A szimbólumok jellemzői: • Szín – előtér és háttérszín. A háttérszín a mögöttes rajzelemek kitakarására hivatott semleges szín. • Méret – a kirajzolási méretarányban (ld. C.I.1.2. bekezdés) értelmezett mm egységben. • Beillesztési pont. Szimbólumokat a geometriai típusok beillesztési pontjában jeleníthetünk meg. A szimbólumok beillesztésének pozíciója a feliratoknál tárgyalt beillesztési pont azzal a különbséggel, hogy a szimbólumok mindig a számított (eredeti) beillesztési pontban jelennek meg függetlenül attól, hogy (például egy pont esetében) annak feliratát már elmozgattuk. A beillesztési pontot az adatállományok (*.map) koordinátákkal tárolják. A tárolt beillesztési koordinátákat tehát nem módosíthatjuk, csak úgy, ha magát a rajzelemet is módosítjuk (esetünkben például elmozdítjuk magát a pontot). A szimbólumok megjelenítéskori elhelyezése a geometriai állományban tárolt beillesztési pontban történik. A szimbólumok beillesztési pontja a szimbólumtáblában kódolt. A szimbólum ezen pozíciója kerül a tárolt beillesztési pontba. A szimbólumokat True Type Font formátumban importálhatjuk a táblába. A szimbólumok beillesztési pontja a *.ttf fájlban definiált. A szimbólumok szerkesztése külső .ttf szerkesztővel lehetséges.

___________________________

______________________ C.I–25

Térképezés

DigiTerra Map

30. példa: Térképi szimbólumok megjelenítése A térképi szimbólumok megjelenítése a pont.map geometriai adatai ill. az elsődleges adattábla pont tab szimbólumokat leíró ponttípus adatai alapján történik. A szimbólumok méretét 1:10.000-es kirajzolási méretarányban értelmezzük. Ezt a térképnézet beállításainál állíthatjuk első lépésként (egyenlő az alapértelmezett méretaránnyal). A pontokat tartalmazó adatok betöltése után meg kell adnunk a szimbólum téma típusát. A téma típusa határozza meg azt, hogy szimbólumok megjelenítéséről lesz szó. Ezt követően kiszűrjük azokat a pontokat, melyeknek típusa kisebb 200-nál. Erre azért van szükség, mivel a kétszáz feletti kódok a földrajzi feliratokat jelöli, melyekhez nem tartozik szimbólum. Minden egyes, az adattáblában szereplő ponttípust önálló osztályba sorolunk, majd az osztályokhoz hozzárendeljük a megfelelő szimbólumot és a megadjuk a méretét. 1. Szegmenslista betöltése a 3. példa feladata alapján. Ha szükséges kapcsoljuk be az összes szegmenst. 2. A program új térképnézet létrehozása térképnézet panelt.


ikonjával töltsük be a 29. példa 3. A program térképnézet betöltése feladatában elmentett minta.viw térképnézetet. , majd a fájlkezelő panel 4. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével keressük meg az egyik szegmens könyvtárban pont.map térképfájlt és <Segment> útvonal módosítással adjuk hozzá a térképnézethez. 5. A jelmagyarázat szerkesztő dialóguspanelt a betöltött téma jelmagyarázatán történő dupla kattintással nyissuk meg. 6. Kattintsunk a Szűrés nyomógombra. Fogalmazzuk meg a következő kifejezést: [Pont.PontTípus] < 200 7. Zárjuk be a kifejezés-építőt. 8. Kattintsunk az Osztályoz nyomógombra és válasszuk ki a ponttípus adatmezőt: [Pont.PontTípus] 9. Zárjuk be a kifejezés-építőt az OK. nyomógombbal. 10. Kapcsoljuk a panelen a téma típusát Szimbólumra. 11. Alakítsuk ki a tematikus osztályokat az Egyedi osztályozóval. 12. Dupla klikk az első szimbólumon. Az osztályjellemzők panelen kattintsunk a Szimbólum nyomógombra és válasszuk ki az első osztály megfelelő szimbólumát, majd Bezár nyomógomb. A szimbólum sorszáma beíródik a szimbólum-mezőbe. 13. Adjuk meg a szimbólum méretét 3 mm-re. Állítsuk be a megfelelő Előtér és Háttér színeket. C.I–26 ______________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

14. A téma jellemzők dialóguspanelen válasszuk ki a következő tematikus osztályt és az előző ponthoz hasonlóan rendeljük hozzá a megfelelő szimbólumot és állítsuk be méretét. Végezzük el az előző műveletet az összes osztályra. 15. Zárjuk be az osztályjellemzők szerkesztése dialóguspanelt. 16. Adjuk meg a következő témajellemzőket: Téma címe: Szimbólumok Méretarány tartomány: 1:1 – 1:10.000 Opciók: látható 17. Zárjuk be a témaszerkesztő panelt az OK gombbal. ikonnal. A nézet neve: Minta. 18. Mentsük el a térképnézetet a 19. Nagyítsunk bele a térképnézetbe. 1:10.000-es méretarány felett megjelennek a szimbólumok. 31. példa: A szimbólumok feliratának megjelenítése A szimbólumok feliratait a pontok leíró adatai között (pont.tab) találjuk. A szimbólumfeliratok ponttípusa 200 alatt kódolt. Ezeket a pontokat szűréssel választjuk ki. A feliratok megjelenítéséhez a pontfeliratokat a bal felső sarokponttal jelenítjük meg X és Y irányban egyaránt 2 mm-rel eltolva. Az eltolás biztosítja, hogy a középponttal beillesztett szimbólumokkal a feliratok ne fedjenek át. 1. Szegmenslista betöltése a 3. példa feladata alapján. Ha szükséges kapcsoljuk be az összes szegmenst. 2. A program új térképnézet létrehozása térképnézet panelt. 3. A program térképnézet betöltése elmentett Minta.viw térképnézetét.

ikonjával hozzunk létre új ikonjával töltsük be az 30. példa

, majd a fájlkezelő panel 4. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével keressük meg az egyik szegmens könyvtárban pont.map térképfájlt és <Segment> útvonal módosítással adjuk hozzá a térképnézethez. 5. A jelmagyarázat szerkesztő dialóguspanelt a betöltött téma jelmagyarázatán történő dupla kattintással nyissuk meg. 6. Kattintsunk a Szűrés nyomógombra. Fogalmazzuk meg a következő kifejezést: [Pont.PontTípus] < 200 7. Zárjuk be a kifejezés-építőt az OK nyomógombbal. 8. Kapcsoljuk a panelen a téma típusát Feliratra. 9. Dupla klikk a “17C” szimbólumon. Állítsuk a méretet 3 mm-re, a betűtípust ARIAL CE-re a betűstílust Dőlt-re. 10. Zárjuk be az osztályjellemzők szerkesztése dialóguspanelt. 11. Kattintsunk a Felirat nyomógombra. A szerkesztő mezőbe fogalmazzuk meg a következő kifejezést: @[Pont.Felirat] ___________________________

______________________ C.I–27

Térképezés

DigiTerra Map

12. A felirat beviteli mezője mellett kattintsunk a Beillesztési pont nyomógombra. A beillesztési pozíciót a szimbolikus mezőn kapcsoljuk a bal szélső pontba, X eltolási értéknek adjunk meg a következő kifejezést: LabelX+15. 13. Adjuk meg a következő témajellemzőket: Téma címe: Szimbólumfeliratok Méretarány tartomány: 1:1 – 1:30.000 14. Zárjuk be a témaszerkesztő panelt az OK gombbal. ikonnal. A nézet neve: Minta. 15. Mentsük el a térképnézetet a Nagyítsunk bele a térképnézetbe. 1:30.000-es méretarány felett megjelennek a feliratok. C.I.3.6. Ikonok megjelenítése Az ikonok az objektumok beillesztési pontjában megjelenített bitképek. A feliratokkal és szimbólumokkal szemben nem forgathatók el, de hasonlóképpen méretezhetők. 32. példa: Ikonok megjelenítése az objektumon Jelenítsük meg a térképen szőlő, nádas, halastó művelési ágú földrészleteken a Fill könyvtárban található ikonképeket 8 mm nagyságban. A téma 1 : 20.000-es méretaránynál nagyobb méretaránynál jelenjen meg. 1. Szegmenslista betöltése a 3. példa feladata alapján. Ha szükséges kapcsoljuk be az összes szegmenst. 2.


3.

A program térképnézet betöltése elmentett Minta.viw térképnézetét.

ikonjával hozzunk létre új ikonjával töltsük be az 31. példa

, majd a fájlkezelő panel Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével keressük meg az egyik szegmens könyvtárban terulet.map térképfájlt és <Segment> útvonal módosítással adjuk hozzá a térképnézethez. 5. Kattintsunk az Osztályoz nyomógombra és válasszuk ki a terulet tábla Művág adatmezőjét: [terulet.Muvag] kifejezés megjelenik a szerkesztő mezőben. 6. Zárjuk be a kifejezés-építőt az OK nyomógombbal. 7. Kapcsoljuk a panelen a téma típusát Ikonra. 8. Alakítsuk ki a művelési tematikus osztályát az Egyedi osztályozóval. 9. Csoportos kijelöléssel (Ctrl., Shift billentyűk) töröljük a Szőlő, Nádas, Halastó művelési ágak kivételével az osztályokat a Törlés nyomógombbal. 10. Dupla klikk a Szőlő osztályon. Az osztályjellemzők panelen kattintsunk a Bitkép nyomógombra és válasszuk ki a Fill könyvtár szolo.bmp ikonképét. 11. A téma jellemzők dialóguspanelen válasszuk ki a következő tematikust osztályt és az előző ponthoz hasonlóan rendeljük hozzá a megfelelő ikont. Végezzük el a műveletet a harmadik tematikus osztályra is.

4.

C.I–28 ______________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

12. Jelöljük ki csoportosan mindhárom osztályt. Az osztály jellemző panelen adjuk meg az ikonok méretét 8 mm-re. 13. Zárjuk be az osztályjellemzők szerkesztése dialóguspanelt. 14. Adjuk meg a következő témajellemzőket: Téma címe: Ikonképek Méretarány tartomány: 1:1 – 1:20.000 Opciók: látható 15. Zárjuk be a témaszerkesztő panelt az OK gombbal. ikonnal. A nézet neve: Minta. 16. Mentsük el a térképnézetet a 17. Nagyítsunk bele a térképnézetbe. 1:10.000-es méretarány felett megjelennek a szimbólumok. C.I.3.7. Kartodiagramok megjelenítése Kartodiagramoknak nevezzük a térképen megjelenített grafikonokat. A grafikon témának önálló típusa van, mely ezen belül is kétféle lehet: oszlop és kördiagram. Oszlopdiagram esetén a grafikon X tengelyének értékei az osztályozási adathalmaz kialakított diszkrét osztályai, Y tengelye pedig egy összegző kifejezés. Kördiagram esetén az osztályértékeket a körcikkek ábrázolják, az osztályok összegét pedig a kör átmérője jelöli. A diagramok csak azokat az osztályokat jelenítik meg, melyekben az összegző kifejezés értéke nem nulla. A diagramok megjelenítése a rajzelemek felirat-beillesztési pontjában történik. A felirat beillesztési pontját kirajzoláskor meghatározhatjuk és a beillesztési ponthoz viszonyítva eltolást alkalmazhatunk. 33. példa: Kartodiagramok megjelenítése Feladat: Jelenítsük meg az erdőterületek fafaj-csoportonkénti fatömeg megoszlását kartodiagram segítségével. A feladathoz a mintaadatbázis Kaposvár könyvtárában található demo adatokat használjuk. Az erdőrészletek kért adatai területhez kapcsolható adatok, megjelenítése a területtérkép alapján történhet. ( \Kaposvár\terulet.map, tab) A fafajsor adatokat a fafajsor.tab adattáblában találjuk. Az adatbázisban a fafajsor adatok adattábla több rekordba írja le az erdőrészlet objektumhoz tartozó adatokat. A grafikonok megjelenítése előtt ki kell alakítanunk a fafajsorok megjelenítendő osztályait. Az osztályokat fafajcsoportonként alakítjuk ki a következő módon: Az osztályozást úgy végezzük a manuális osztályozó segítségével, hogy az osztályokat az egyes fafajcsoportok képezzék. A fafajkódok 111 –999 –ig kódolják az egyes fafajokat (KST - EgyF). Az egyes fafajcsoportok részére százas kódhelyek vannak fenntartva. Az osztályhatárok ennek megfelelően 100-200-ig, 200-300-ig … 900-999 –ig alakulnak. Az osztályozó az értéktartomány alsó értékét felveszi, a felső értékét nem sorolja az osztályba, így az osztályozó számára ___________________________

______________________ C.I–29

Térképezés

DigiTerra Map

az előbbi kategóriák 100-199, 200-299 … 900-999 –es besorolt kódértékeket jelentenek. Az egyes osztályok értékeit a következő erdőrészletenkénti fatömegképletből képezzük: az erdőrészlet fatömege egyenlő a hektáronkénti fatömeg és a fafaj által elfoglalt terület szorzatával, a helyes kifejezés: [Fafajsor.Fat] *[Fafajsor.Fter] A grafikon kirajzolásához meg kell adnunk oszlopdiagramnál a magassági értéket és az oszlopszélességet, kördiagramnál a körátmérő maximális értékét. 1. 2. 3. 4.

5. 6.

7.

8. 9.

, majd a fájlkezelő panel Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével keressük meg a minta adatbázis Kaposvár könyvtárából a terulet.map térképfájlt. Jelöljük ki és kattintsunk a Megnyitás nyomógombra. A jelmagyarázat szerkesztő dialóguspanelt a betöltött téma jelmagyarázatán történő dupla kattintással nyissuk meg. Kattintsunk az Adattáblák nyomógombon. A beugró adattáblák kialakítása panelen kattintsunk az Új tábla nyomógombra, töltsük be a minta adatbázis Kaposvár könyvtárából a fafajsor.tab adattáblát. A betöltött adattábla kapcsolata az elsődleges táblával automatikusan létrejött. Zárjuk be az ablakot az OK nyomógombbal. Kattintsunk az Osztályoz nyomógombon. Kattintsunk az adattáblák felsorolási listájában a Fafajsor táblára, majd az adatmezők felsorolási listájában a Fafaj mezőre. A kiválasztás a kifejezés-szerkesztő mezőbe íródott, mely helyesen: [Fafajsor.Fafaj]. Zárjuk be az ablakot az OK nyomógombbal. Adjuk meg az osztályozónak a következő értékeket: Osztályszám: 9 Minimum: 100 Maximum: 999 Kerekít: 10 Kattintsunk az Manuális nyomógombra, mely a fafajok osztályozását a 7. Pontban meghatározott osztályszámot alakít ki a megadott intervallumban úgy, hogy az osztályhatárok a kerekítési értékek többszöröse. Dupla kattintás az első osztályon. Változtassuk meg az osztály feliratát “Tölgy”-re. Állítsuk be az osztály színét pirosra. Adjuk meg az összes osztály nevét és színét az alábbiak alapján: Kódértékek 100-200 200-300 300-400 400-500 500-600 600-700 700-800 800-900 900-999

Szín piros lila Sötétzöld Világoszöld Barna Sötétszürke Okker Világosszürke Kék

C.I–30 ______________________

Osztály megnevezése Tölgy Cser Bükk Gyertyán Akác EKL Nyár ELL Fenyő

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

10. Kattintsunk a grafikon jellemzői nyomógombra. A beugró panelen kattintsunk a Kifejezés nyomógombra és a betöltött adattáblák alapján fogalmazzuk meg a következő kifejezést: [Fafajsor.Fat] *[Fafajsor.Fter] 11. Adjuk meg a diagram méreteit: Maximális méret: 30 Oszlopszélesség: 2 12. Állítsuk a diagramtípust oszlopdiagramra.

13. Zárjuk be a panelt az OK gombbal. 14. Adjuk meg a következő témajellemzőket: Téma címe: Fatömegdiagram fafajcsoportonként Téma típusa: grafikon Méretarány tartomány: 1:1 – 1:10.000 Opciók: látható 15. Kattintsunk az OK gombra. 16. Belenagyítva a térképbe megjelennek az oszlopdiagramok. A diagramtémához a térképi tájékozódás érdekében jelenítsük meg természetes vonalakat is. (...\Kaposvár\vonal.map) 17. Az előzőleg elkészített témánál állítsuk át a diagram típusát kördiagramra.

___________________________

______________________ C.I–31

DigiTerra Map

Térképezés

C.II. Műveletek a térképen A térképi műveletek közé soroljuk a tematikán történő grafikus kiválasztási műveleteket, információkéréseket és a térképnézeten történő pozíció, távolság, irányszög és területméréseket. C.II.1. Kiválasztás A téma elemeinek kiválasztásával a témában megjelenített objektumok megjelölése történik. A kiválasztás a téma szűrt adataira vonatkozik. A kiválasztás a kattintás pozíciójától a kiválasztási tolerancián belül keresi az aktuális téma rajzelemeit. A tolerancia a térképnézetre vonatkozik, így megadása a (térképnézet tulajdonságai) ikon hatására előugró panelen lehetséges. Itt kell megadnunk a “Tolerancia a kiválasztáshoz” mezőben az értéket képi (pixel) egységben. Amennyiben a program ezen a távolságon belül nem talál a témában rajzelemet a kiválasztás sikertelen lesz. A kiválasztás színének beállítása a téma-szerkesztő dialóguspanelen témánként adható meg. A grafikus objektumok (pont, vonal, terület) kiválasztását a térképnézeten háromféle-képen tehetjük meg: 1. grafikus kiválasztással a térképnézeten 2. a leíró adatok alapján szöveges kifejezéssel. 3. kiválasztás téma alapján 1. Grafikus kiválasztás: A kiválasztás a térképnézeten grafikus kiválasztó eszközökkel történik ikon melletti kis nyilat. A legördülő Nyomjuk meg a menüsoron található listából több lehetőség közül választhatunk. Kiválaszthatunk: - egyesével - vonallal - poligonnal - körrel - téglalappal A kiválasztás egyéb paramétereinek beállítására külön ablakban van (Kiválasztási beállítások – ld. fent) lehetőségünk, melyet az ikonsor ikonjára kattintva érhetünk el. Itt állíthatók be többek között, hogy: ___________________________

______________________ C.II–1

Térképezés

DigiTerra Map

-

a területtel történő kiválasztás (poligon, kör, téglalap) esetén csak az alakzaton belüli, vagy az alakzat által érintett elemek választódjanak ki, - a kiválasztás módja milyen halmazműveletnek feleljen meg: - az elemeket kiválaszthatjuk új halmazként - hozzáadhatjuk a meglévő halmazhoz - kivonhatjuk a meglévő halmazból - képezhetjük az új kiválasztás és a meglévő kiválasztási halmaz metszetét - mekkora legyen a kiválasztási távolság pont-, illetve vonalas tematika esetén. A Mind nyomógombbal a tematika összes elemét választhatjuk ki, az Inverz nyomógomb a kiválasztási halmaz megfordítására szolgál, míg a Törlés gombbal törölhetjük a kiválasztási halmazt. 2. Kiválasztás szöveges kifejezés alapján: Szintén a fenti beállító panelen találjuk a Kifejezés alapján gombot, mely segítségével szöveges kifejezéssel a leíró adatok alapján történhet a téma objektumainak kiválasztása. A kiválasztási feltétellánc megadása a jól ismert kifejezés-szerkesztővel történik. 3. Kiválasztás téma alapján: A fenti dialógus panelen találjuk a Téma alapján gombot, mely segítségével aktuális téma objektumainak kiválasztása a legördülő listadobozban megadott tematika objektumaival történik. A legördülő listadobozban az aktuális térképnézet tematikáinak elnevezései jelennek meg. 34. példa: Kiválasztás grafikusan Jelenítsük meg a minta adatállomány Magyargéc községének szántó művelési ágú területeit, majd válasszunk ki világoszöld színnel egy földrészletet, ezután adjunk a kiválasztott földrészlethez egy poligonnal kiválasztott területbe eső halmazt, majd vonjunk ki belőle földrészleteket, melyek tetszőleges vonalas létesítmény nyomvonala által érintettek. A földrészletek megjelenítéséhez szükségünk van a területeket tartalmazó terulet.map térképállományra. A területek elsődleges táblájából szűrjük a szántó művelési ágú földrészleteket. A megjelenített földrészletek a szűrt területobjektumok. Ezután grafikus kiválasztással új halmazként kiválasztunk egy földrészletet, majd halmaz hozzáadással a kiválasztott részlethez poligonkiválasztással újabb földrészleteket adunk. Végül halmazkivonással több töréspontból álló vonal által érintett területeket távolítunk el. 1. A program új térképnézet létrehozása térképnézet panelt. C.II–2 ______________________


____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

2. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra , majd a fájlkezelő panel segítségével keressük meg a minta adatbázis Magyargéc könyvtárában található terulet.map térképfájlt. 3. Jelöljük ki és kattintsunk a Megnyitás nyomógombra. 4. A jelmagyarázat szerkesztő dialóguspanelt a betöltött téma jelmagyarázatán történő dupla kattintással (vagy jobb klikkel) nyissuk meg. 5. Kattintsunk a Szűrés nyomógombra. Kattintsunk a Muvag adatmezőre és tegyük egyenlővé a szántó művelési ág kóddal. [Terulet.Muvag] = 1 6. Kattintsunk a Kiválasztás színe nyomógombra. Állítsuk a kiválasztási színt világoszöldre. 7. Zárjuk be a kifejezés-építőt és a témaszerkesztőt az OK nyomógombbal. 8. A térképnézeten megjelennek a tematika szűrt szántó művelési ágú földrészletei. 9. Kattintsunk a Térkép menü Kiválasztási beállítások menüpontjára vagy gombjára. kattintsunk az ikonsor 10. Győződjünk meg, hogy a kiválasztás Új halmazként történik 11. Zárjuk be a dialógusdobozt. ikonra. 12. Kattintsunk a kiválasztás egyesével 13. Kattintsunk a térképen egy földrészletre. 14. Kattintsunk a legördülő ikonsor kiválasztási beállítások a kiválasztás módját Hozzáadásra. 15. Zárjuk be a dialógusdobozt. 16. A

ikonra és állítsuk

ikonon nyíl részére kattintva a legördülő ikonsorból válasszuk a

ikont. kiválaszt poligonnal 17. Bal klikkel helyezzünk el töréspontokat és jobb klikkel zárjuk le a kiválasztó poligont. A kiválasztott terület által érintett részletek kiválasztása megtörténik. 18. Kattintsunk a kiválasztási beállítások módját Kivonásra. 19. A

ikonra és állítsuk a kiválasztás

ikonon bal nyomógomb lenyomva tartására legördülő ikonsorból

ikont. válasszuk a vonalas kiválasztás 20. Bal klikkel helyezzük el a nyomvonal töréspontjait, majd jobb klikkel zárjuk le a kiválasztó vonalat. 35. példa: Kiválasztás kifejezés alapján Válasszuk ki a minta adatbázis területén lévő 100 évesnél idősebb bükk erdőket. ___________________________

______________________ C.II–3

Térképezés

DigiTerra Map

A kiválasztást a leíró adatok alapján tesszük meg. Az erdő művelési ágú földrészletek jellemző fafajáról és koráról az erdo.tab másodlagos adattáblában találunk információt. A kiválasztó kifejezés: [erdő.Fafaj] = "Bükk" & [erdő.Kor] > 100 3. Szegmenslista betöltése a 3. példa feladata alapján. Ha szükséges kapcsoljuk be az összes szegmenst. 4. A program új térképnézet létrehozása térképnézet panelt.


, majd a fájlkezelő panel 5. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével keressük meg az egyik szegmens könyvtárban terulet.map térképfájlt és <Segment> útvonal módosítással adjuk hozzá a térképnézethez. 6. A jelmagyarázat szerkesztő dialóguspanelt a betöltött téma jelmagyarázatán történő dupla kattintással (vagy jobb klikk) nyissuk meg. 7. Kattintsunk az Adattáblák nyomógombra és töltsük be <Segment> útvonal módosítással az erdo.tab táblát az Új tábla gombra kattintás segítségével. 8. Zárjuk be az adattáblák kialakítása panelt és zárjuk be a témaszerkesztő dialógusdobozt az OK nyomógombbal. ikonra. 9. Kattintsunk a kiválasztási beállítások 10. Győződjünk meg, hogy a kiválasztás Új halmazként történik. 11. Kattintsunk a Kiválasztás kifejezés alapján nyomógombra. 12. A kiválasztási kifejezést fogalmazzuk meg a következő módon: [erdő.Fafaj] = "Bükk" & [erdő.Kor] > 100 Zárjuk be a dialógusdobozt. C.II.2. Információkérés , , A grafikus objektumok leíró adatainak megjelenítése az eszközökkel a rajzelem mellett a kiválasztási toleranciatartományon belül történő kattintással történik. ikon az aktuális téma kapcsolt adattábláinak adatait jeleníti meg objektum Az nézetben. A csatolt objektum

ikon a témában csatolt alkalmazást futtatja.

ikon a témában csatolt jelentéscsomag első A jelentés az objektumról jelentését futtatja objektumra történő szűréssel. (térképnézet tulajdonságai) ikon hatására előugró panelen A tolerancia a állítható be a (Tolerancia a kiválasztáshoz pixel egységben). C.II–4 ______________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

36. példa: A térképhez kapcsolt adatok megjelenítése információkéréssel 1. Szegmenslista betöltése a 3. példa feladata alapján. Ha szükséges kapcsoljuk be az összes szegmenst. 2. A program új térképnézet létrehozása térképnézet panelt.


ikonjával töltsük be a 32. 3. A program fő ikonsorának térképnézet betöltése példa feladatában elkészített Minta.viw térképnézetet. 4. Jelöljük ki az Erdő területek jellemző fafajai témát és kapcsoljuk be a kirajzolását . 5. Kattintsunk az

eszközre és válasszunk ki egy földrészletet.

37. példa: Tetszőleges alkalmazás csatolása térképi objektumhoz és az alkalmazás futtatása A feladat elvégzéséhez először a térképi adatbázishoz egy objektumot csatolunk, majd ezt az alkalmazást a térképről indítjuk el. A végrehajtás feltétele, hogy a térkép leíró adattáblája tartalmazzon egy Dokumentum típusú adatmezőt, ahol a csatolandó alkalmazások elérési útvonalai adhatók meg. 1. A program új térképnézet létrehozása térképnézet panelt.


2. A program új térképnézet létrehozása térképnézet panelt.


ikonjával töltsük be a 113. A program fő ikonsorának térképnézet betöltése vektor.viw térképnézetet. 4. Jelöljük ki valamelyik terület típusú témát pl.: a Fafajcsoportok. eszközre és válasszunk ki egy tetszőleges területet amihez 5. Kattintsunk az csatolni fogunk pl.: egy kép fájlt. 6. Rendezzük az ablakokat egy kényelmes elrendezésbe az Ablakok menü Szerkesztő elrendezés menüpontjára kattintva. 7. Jobb klikk a megjelenített terület leíró adattábla CsatoltObj elnevezésű mezőjében. 8. A megjelenő Windows fájlmegnyitó párbeszédpanelen adjuk meg pl.: a minta adatbázis Kaposvár könyvtárában található raster.pcx elnevezésű képfájlt majd kattintsunk a párbeszédpanelen. az OK gombra. 9. A dokumentum mezőben a csatolt fájl nevét és elérési útvonalát tároltuk el. Bal klikk adattábla CsatoltObj elnevezésű mezőjében: Az alkalmazás lefut azaz a kép megjelenik, amennyiben valamilyen program társítva van hozzá. 10. Zárjuk be az adattáblát. ___________________________

______________________ C.II–5

Térképezés

DigiTerra Map

11. A téma jellemzői dialóguspanelt a terület típusú (pl.:Fafajcsoportok) téma jelmagyarázatán történő dupla kattintással nyissuk meg. 12. Kattintsunk a panelen a Csatolás gombra, majd a megjelenő kifejezés szerkesztő panelen terület tábla CsatoltObj mezőjére kattintva adjuk meg a következő kifejezést: [Terület.CsatoltObj]. 13. Zárjuk be a paneleket az OK nyomógombbal. 14. Kattintsunk az képet csatoltuk.

eszközre és válasszunk ki azt területet amihez az előzőleg a

38. példa: Jelentés lekérdezése térképi objektumról 1. A program új térképnézet létrehozása térképnézet panelt.


ikonjával töltsük be a 112. A program fő ikonsorának térképnézet betöltése vektor.viw térképnézetet. 3. Jelöljük ki a Fafajcsoportok témát és ha a szükséges kapcsoljuk be a téma kirajzolását. és válasszunk ki egy területet. 4. Kattintsunk a jelentés az objektumról ikonra 5. A fájlkiválasztó panel segítségével töltsük be a minta adatállományban található info.rep jelentést. 6. A jelentéscsomag betöltése után a jelentés a kiválasztott objektumra történő szűréssel előáll. További területek kiválasztásakor az előzőleg betöltött jelentés fut le. A jelentés csatolását a tematikához a térképnézetben is tárolni tudjuk a következő módon: 7. A téma jellemzői dialóguspanelt a Fafajcsoportok téma jelmagyarázatán történő dupla kattintással nyissuk meg. 8. Kattintsunk a panelen a Jelentés nyomógombra és a fájlkiválasztó panel segítségével töltsük be a minta adatállományban található info.rep jelentést. 9. Zárjuk be a paneleket az OK nyomógombbal. 10. Tetszőleges területek kiválasztásakor a jelentés lefut. Térképnézet mentésekor a jelentés csatolását is rögzítjük, így a nézet újbóli meghívásakor jelentések közvetlenül futtathatók. C.II.3. Mérések a térképen A térképnézeten pozíciót, távolságokat és területeket mérhetünk. A mérés során a program az igazításra bekapcsolt témákhoz

a kiválasztási

(térképnézet tolerancián belül igazítja a mérőjelet. A tolerancia a tulajdonságai) ikon hatására előugró panelen állítható be a (Tolerancia a kiválasztáshoz pixel egységben). C.II–6 ______________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

39. példa: Mérés a térképen 1. Töltsünk be egy tetszőleges térképnézetet. 2. Nagyítsunk a térképnézeten egy tetszőlegesen kiválasztott részre. 3. Kapcsoljunk be egy vonal témát igazításra . ikonra. 4. Kattintsunk a mérés 5. Bal klikkel járjunk végig egy terület töréspontjait. A státuszsorban a pozíció-, távolság-, irányszög-, kerület- és terület adatok folyamatosan kijelzésre kerülnek. 6. A mérést a jobb klikkel fejezzük be. Az eredmény a képernyő alján található státuszsorban jelenik meg. Itt látható az aktuális méretarány, az egérkurzor aktuális x, y koordinátája, az eddigi vonalszakaszok összeadott (kumulatív) hossza, zárójelben az utolsó (rajzolás alatti) vonalszakasz hossza és a függőleges tengellyel bezárt szöge), valamint 2-nél több töréspont megrajzolása esetén az előállt síkidom kerülete és területe:

___________________________

______________________ C.II–7

DigiTerra Map

Térképezés

C.III. Térképrajzolás, térképszerkesztés Térképrajzolással új vektortérképet hozunk létre. A teljes geometriai tartalmat objektumformánként hozzuk létre, pontokból, vonalakból és területekből építjük fel. A geometriai elemek létrehozását követően a geometriai elemet jellemző tulajdonságokat az elsődleges adattáblában adjuk meg a leíró adatokat kezelő modullal. C.III.1. Szerkesztési beállítások Új térkép szerkesztése előtt létre kell hoznunk a geometriai formának megfelelő térképfájlt. A térképeket egyszeres, vagy dupla pontosságú koordinátaábrázolásra állíthatjuk. Egyszeres pontosság: 8 decimális jeggyel ábrázolt koordináták. Dupla pontosság: 16 decimális jeggyel ábrázolt koordináták Az adatfájlokban az adatfájlra vonatkozó metaadatokat tárolunk. A program rögzíti a felhasználó nevét és a létrehozás dátumát. További metaadatok (térkép megnevezése, egyéb megjegyzések) a létrehozáskor megadhatóak. Az új térkép létrehozása alapértelmezésben egy 0-1000 egység vízszintes és függőleges koordinátatartományt hoz létre. A tartomány a szerkesztés során dinamikusan bővül. Az újonnan létrehozott adatfájlokra hozzáférési jogokat definiálhatunk (ld.B.II. fejezet). Alapértelmezésben a létrehozott adatok “Mindenki” számára teljes joggal hozzáférhetők. A térkép szerkesztése előtt be kell állítanunk a szerkesztés és az igazítás toleranciaértékét. Ezen értékek a térképnézethez tartozóak, így azokat a nézet tulajdonságai -

-

ikon hatására előugró párbeszédablakon tudjuk beállítani.

szerkesztési tolerancia a témán belüli topológikus illesztési tartományt jelöli ki. Topológikus illesztés vonalas objektumformára értelmezhető. A topológikus illesztéssel a program a toleranciaértéken belüli metszéspontokat automatikusan kialakítja úgy, hogy a rajzolt vonalat a metszéspontoknál megtöri. Így minden metszéspont egy új vonalszakaszt jelent a geometria adatok és a leíró adatok között. A topológia a toleranciaértéken belüli vonalelemek végpontjához és közeli pontjához automatikusan kapcsolja a létrehozott töréspontokat. A szerkesztési tolerancia értéke valós egységben értendő, tehát az esetek döntő többségében méter. A kiválasztási tolerancia az igazításra bekapcsolt témák közötti illesztéseket biztosítja. Értéke képi (pixel) egységben értendő. ___________________________

______________________ C.III–1

Térképezés

DigiTerra Map

Ugyanezen panelen lehetőség van a tolerancia térképnézeten való kijelzésének engedélyezésére. Ilyenkor a térképnézeten a kurzor körül kis kör jelzi a tolerancia értékét. Információkéréskor (C.II.2. fejezet) pl. a kiválasztási-, térképrajzoláskor a szerkesztési tolerancia értéke jelenik meg. Az egyes tematikákhoz a beállított igazítási tartományon belül kapcsolódhatunk. A szerkesztés során pontok és vonalak esetén a tartományon belül ezen igazításra bekapcsolt témák között a program a legközelebbi rajzelemhez illesztést végez. Vonalas téma esetén a programmal megjeleníthetjük a nem záródó szabad végpontokat. 40. példa: Térképek létrehozása 1. Kattintsunk a Térkép menü Térkép létrehozása menüpontra.

2. Kattintsunk a Térképfájl nyomógombra. A fájlkezelő panel segítségével ), majd hozzunk létre egy új Szerkeszt könyvtárat (új mappa létrehozása lépjünk is bele ebbe a könyvtárba. 3. Írjuk be a következő fájlnevet: pont. 4. Kattintsunk a Mentés nyomógombra. 5. Írjuk be a metaadatok közé a térkép megnevezését: próbatérkép 6. Kapcsoljuk az objektumformát pontra, majd kattintsunk az OK gombra. 7. Kattintsunk újra a Térkép menü Térkép létrehozása menüpontra. 8. Írjuk be a következő fájlnevet: vonal. 9. Kapcsoljuk az objektumformát vonalra, majd kattintsunk az OK gombra. 10. Kattintsunk utoljára a Térkép menü Térkép létrehozása menüpontra. 11. Írjuk be a következő fájlnevet: terulet. 12. Kapcsoljuk az objektumformát területre, majd kattintsunk az OK gombra. ikonja) nyissuk 13. A program térképnézet panelén (fő ikonsor új térképnézet meg a minta adatbázisban található szerkeszt.viw elkészített térképnézetet a nézet megnyitása

ikonnal. A nézet tartalmazza a szerkesztést támogató

C.III–2 ______________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

tematikus kategóriákat. (Első megnyitáskor a program rákérdez az adatfájlok elérési útvonalára. Az első sikeres betöltés után mentsük el a szerkeszt.viw fájlt a Szerkeszt könyvtárba.) ikonra. 14. Kattintsunk a nézet tulajdonságai 15. Állítsuk a szerkesztési tolerancia értékét 20 -ra. A mértékegység a rajzi dimenzió (méter). 16. Állítsuk a kiválasztási toleranciaértéket 20 -ra. A dimenzió a képi mértékegység (pixel). 17. Engedélyezzük a Tolerancia kijelzése a térképnézeten kapcsolót. 18. Hívjuk be a természetes vonalak tematika témaszerkesztő dialógusdobozát (Jobb klikk a téma nevén). A megjelenítési opciók között kapcsoljuk be a végponthibákat. 19. Kapcsoljuk be a témához történő igazítás opciót. Az igazítás bekapcsolása történhet a jelmagyarázat igazítás ikonjának bekapcsolásával is ( ). 20. Mentsük el a térképnézetet szerkeszt.viw néven. Az új térképek létrehozásakor a program az elsődleges adattáblákat alapértelmezésként beállított adatmezőkkel hozza létre. Lehetőség van az elsődleges adattábla egyedi testre szabására a D. Leíróadatok kezelése fejezetben leírt módon. C.III.2. Új térképfedvény rajzolása, digitalizálás Az új térképfedvény rajzolása a pont, vonal és terület fájlok írását jelenti. A fájlok szerkesztése csak azon felhasználóknak engedélyezett, akik az adatfájlra írási jogosultsággal rendelkeznek (alapértelmezésben mindenki). Az egyes rajzi objektumok elhelyezése a térképnézeten történhet: - grafikusan, - koordinátaablakon keresztül közvetlen koordináta-bevitellel, - Wild T0-val mért pontok feldolgozása és térképre rajzolása esetében külön erre a célra kialakított programrész segítségével. Az egyes objektumok grafikus létrehozását követően meg kell adnunk a grafikus elemhez kapcsolt leíró adatokat. A leíró adatok az elsődleges tábla adatai. Az elsődleges adattáblában a program a rajzelem létrehozásával párhuzamosan a leíró adattáblában új rekordként bejegyzi a rajzelem sorszámát. A program alapértelmezésben az új rekord létrehozásakor az előző adatrekordnak megfelelően tölti ki a leíró adatmezőket. Az alapértelmezett adatoktól eltérő adatok rögzítése a továbbiakban manuálisan történik. A rögzítés a leíró adatoknál tárgyaltaknak megfelelően a billentyűzeten keresztül bevitt értékekkel történhet, vagy kódolt mezők esetén vizuális segítséggel a dekódolt értékek alapján lehetséges. A térképnézeten szerkesztés közben gyorsbillentyűkkel mozoghatunk. A nyilakkal fél képernyő eltolással mozoghatunk, a “+” ”-” jelekkel nagyítás, ill. kicsinyítés ___________________________

______________________ C.III–3

Térképezés

DigiTerra Map

történik, a “Space” (szóköz) az egérkurzor pozícióját a képernyő közepére tolja (ld. C.I.1.3. fejezet). C.III.2.1. Pontok rajzolása Pont objektumforma rajzolása a pont vetületi pozíciójának megadása, valamint az elsődleges tábla ponttípus, pontfelirat és a pont forrásának kódolásából áll. Amennyiben az elsődleges táblában rögzítetteken kívül további adatokat szeretnénk rögzíteni, ezen adatokat új adattáblában kódoljuk. Az elsődleges adatokkal és a térképpel a sorszám mezőn keresztül teremthetjük meg a kapcsolatot. A leíró adatok kódolása ebben az esetben a következő módon történik: 1. az elsődleges adatokat a rajzelem létrehozásával párhuzamosan töltjük ki 2. a további adatok rögzítése egy új attribútum panelen történik adattábla nézetben úgy, hogy az első sorszám mezőbe folyamatosan írjuk a pontok sorszámát, majd ezt követően kitöltjük a további adatmezőket. A pontok geometriai szerkesztésére a következő műveletekkel van lehetőség: Rajzolás: új pontot hoz létre. Törlés egyesével: pontok és leíró adatainak törlése. Törlés csoportosan: a kiválasztott pontok törlése. 41. példa: Pontok bevitele és törlése a képernyőn ikonjával hozzunk létre új térképnézet panelt.

1.

A program új térképnézet

2.

ikonra. Beugrik a Windows fájlkezelő panelje, melynek Kattintsunk a segítségével megkereshetjük 40. példa feladatában létrehozott pont.map térképfájlt. Tegyük aktívvá az újonnan a nézethez adott pont témát: kattintsunk a jelmagyarázatnál a tematika nevén. Az aktív téma fehéren megjelölt lesz.

3. 4. 5. 6. 7. 8.

. A legördülő ikonsorban kattintsunk a rajzolás ikonra Kattintsunk a térképnézet rajzterületére bal klikkel. A pont elhelyezése után a program bedobja a leíró panelt. Az Ablakok menü Szerkesztő elrendezés menüpontjával a két ablak kényelmesen használható elrendezésbe kerül. Fent látható a térképnézet, a leíró panel pedig alulra kerül. Hozzunk létre további pontokat a térképnézet rajzterületén bal klikkel.

9. A legördülő ikonsorban kattintsunk a törlés ikonra . 10. Kattintsunk a kiválasztási tolerancián belül (alapértéke 10 pixel) a törölni kívánt pontra, ami megerősítés után eltűnik a térképről és a leíró adatok közül.

C.III–4 ______________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

11. Kattintsunk újból a rajzolás ikonra , majd a Térkép menü Koordináta megadása menüpontjára. A menü egy koordinátaablakot helyez el, melyben közvetlen koordináta megadásra van lehetőségünk. Adjunk meg egy, a képernyő közepére mozgatott kurzor esetén a státuszsorban leolvasott koordinátaértéket. 12. Amennyiben több pontot szeretnénk törölni, először ki kell szelektálnunk a törölni kívánt pontokat (ld.C.II.1. fejezet), majd ezután a Térkép menü Kiválasztott elemek törlése menüpontra kattintva az összes – előzőleg kiválasztott – pont törlődik. 42. példa: Pontok attribútumainak beállítása ikonjával hozzunk létre új térképnézet panelt. 1. A program új térképnézet 2. Nyissuk meg a 40. példa feladata során elmentett szerkeszt.viw nézetet a nézet ikonnal. A nézet tartalmazza a szerkesztést támogató megnyitása tematikus kategóriákat. 3. Tegyük aktívvá valamelyik pont témát: kattintsunk a jelmagyarázatnál az egyik PONT téma elnevezésére. Az aktív téma fehéren megjelölt lesz. . A legördülő ikonsorban kattintsunk a rajzolás ikonra Kattintsunk a térképnézet rajzterületére bal klikkel. A pont elhelyezése után a program bedobja a leíró panelt. Az Ablakok menü Szerkesztő elrendezés menüpontjával a két ablak kényelmesen használható elrendezésbe kerül. Fent látható a térképnézet, a leíró panel pedig alulra kerül. 8. Jobb klikk a PontTípus mezőn. A ponttípus felsorolási listájából válasszuk ki a Határoszlop típust. 9. Kattintsunk a felirat mezőre és írjunk be egy 1-est, majd ENTER. 10. Hozzunk létre egy újabb pontot a térképnézet rajzterületén bal klikkel. Az újrarajzolás hatására az előző ponttípus az osztályhoz rendelt szimbólummal, a pontfelirat az eltolt pozícióban jelent meg. 11. Az új pont átvette az előző pont attribútumait. Írjunk be a PontTípus mezőbe 200-at, majd ENTER. Írjuk be a Felirat mezőbe a következőt: földrajzi felirat. A végén ENTER.

4. 5. 6. 7.

A pontok attribútumainak beállítása tehát a következőképpen történik. A 3. 4. 5. pont szerint megrajzoljuk a pontot, majd a leíró panelen egyszerűen beállítjuk (beírjuk) a ponthoz tartozó mezők értékeit. Ha a pont olyan paraméterét szeretnénk beállítani, aminek lehetséges értékei rögzítve vannak az ún. felsorolási listában – enum.dat – (pl. PontTípus), akkor elegendő, ha a cella fölött az egér jobb gombjával kattintunk, majd az előugró listából kiválasztjuk a megfelelő értéket. ___________________________

______________________ C.III–5

Térképezés

DigiTerra Map

C.III.2.2. Vonalak rajzolása Vonal objektumforma rajzolása a vonal töréspontjainak és végpontjának megadása, valamint az elsődleges tábla jellemző leíró adatainak kódolásából áll. Amennyiben az elsődleges táblában rögzítetteken túl további adatokat szeretnénk rögzíteni (pl. villanyvezetékek tulajdonosi nyilvántartása), ezen adatokat új adattáblában kódoljuk. Az elsődleges adatokkal és a térképpel a sorszám mezőn keresztül teremthetjük meg a kapcsolatot. Vonal létrehozásánál a program témán belül figyelembe veszi a topológikus kapcsolatokat. A kapcsolatokat a beállított toleranciaértéken belül veszi figyelembe. A topológia tolerancián belül illesztést végez a legközelebbi törésponthoz és csomóponthoz, majd ha nem talál ilyen pontot a legközelebbi vonalhoz illeszt. Az egyes témák között, amennyiben témán belül nem találtható a szerkesztési toleranciaértéken belül elhelyezkedő vonal a program a kiválasztási toleranciának megfelelően végez illesztést. Az illesztések sorrendje: szerkesztési toleranciával témán belül törésponthoz, ha nem található, akkor vonalhoz, ha nem található, akkor az igazításra bekapcsolt témák kiválasztási toleranciaértékén belüli legközelebbi vonalhoz, ha az sem található, akkor a kijelölt pozícióba illesztés nélkül helyezi el a töréspontot. A vonalak geometriai szerkesztésére a következő műveletekkel van lehetőség: Rajzolás Párhuzamos eltolás Vonal meghosszabbítás

új vonalelemet hoz létre. adott távolságban párhuzamos vonal rajzolása. a legközelebbi látható vonalig történő meghosszabbítás. Vonal megfordítás a vonal irányának megfordítása Körív rajzolás három pont közé történő körív rajzolása vonalszakaszokból. A vonalszakasz hossza a tolerancia 1.5-szeresének megfelelő méretű, de minimum 10 cm. Vonal előállítása területekből Területek határoló vonalaiból új vonal fedvény előállítása automatikusan. Törlés egyesével vonalak és leíró adatainak törlése. Törlés csoportosan a kiválasztott vonalak törlése. 43. példa: Vonalak rajzolása és attribútumainak beállítása 1. 2.

A program új térképnézet ikonjával hozzunk létre új térképnézet panelt. Nyissuk meg a 40. példa feladata során elmentett szerkeszt.viw nézetet a nézet ikonnal. A nézet tartalmazza a szerkesztést támogató megnyitása tematikus kategóriákat és megjeleníti az előző feladatokban megrajzolt pont objektumokat.

C.III–6 ______________________

____________________________

DigiTerra Map 3.

Térképezés

Tegyük aktívvá valamelyik vonal témát: kattintsunk a jelmagyarázatnál a tematika nevén. Az aktív téma fehéren megjelölt lesz.

ikonnal történik. A rajzolás három A vonal digitalizálása a Rajzol szakaszra osztható: - a vonalelem indítása: Kattintunk az egér bal gombjával: ez a kezdőpont megadását jelenti. - töréspontok megadása: megegyezik a kezdőpont bevitelével: bal klikk. Ha egy töréspontot megjelöltünk, akkor az utolsónak megjelölt töréspont és a kurzor aktuális helye között egy - a kurzorral együtt mozgó vonalszakasz jelzi a vonal további irányát. A töréspontok bevitelekor is használható a Nagyítás/Kicsinyítés/Elmozdítás funkció a billentyűzetről +,2/-,1/space gombokkal. Egy hibásan megadott töréspontot a „BackSpace” ill. az összes töréspontot az „Esc” billentyűvel vonhatunk vissza még a vonal lezárása előtt. - a vonal lezárása: Az utolsó töréspontot (végpont) az egér jobb gombjának megnyomásával adhatjuk meg. A kurzorral együtt mozgó vonalszakasz eltűnik, és új vonal bevitelét kezdhetjük meg a vonal attribútumainak megadása után. 5. A vonal elhelyezése után a program bedobja a leíró panelt. 6. Az Ablakok menü Szerkesztő elrendezés menüpontjával a két ablak kényelmesen használható elrendezésbe kerül. Fent látható a térképnézet, a leíró panel pedig alulra kerül. 7. Jobb klikk a VonalTípus mezőre. A vonaltípus felsorolási listájából válasszuk ki az Erdei mezei út típust. 8. Hozzunk létre egy újabb vonalat úgy, hogy metssze az előző vonalat. 9. Az újrarajzolás hatására az előző vonaltípus az osztályhoz rendelt színnel és vonaltípussal jelenik meg. 10. A metszéspont megtörte a létrehozott vonalat. Mindkét vonalelem örökli az előző vonal tulajdonságait. 11. Állítsuk át az új vonalak típusát Vasútra a leíró adattáblában. Jobb klikk a VonalTípus mezőre, majd válasszuk ki a Vasút típust. Ezzel az utolsó vonalelem típusát állítottuk be. Kattintsunk nézet ablak fejlécére, majd az info

4.

ikonra, és kérjük le a másik létrehozott vonalelem tulajdonságait. Látható, hogy az öröklés miatt itt még az előző Erdei és mezei út szerepel. Állítsuk át a típust Vasútra. 44. példa: Vonalak rajzolása előre meghatározott leíróadatokkal Lehetőség van az objektumok attribútumainak beállítására a vonal megrajzolása előtt. Így az azonos tulajdonságú vonalak (pontok, területek) digitalizálása folyamatosan haladhat. (Csak a numerikus típusú mezők értékei adhatók meg ilyen módon.) 1. Folytassuk az előző feladatot , vagy végezzük el a 43. példa 1-3. feladatait. ___________________________

______________________ C.III–7

Térképezés

DigiTerra Map

2. 3. 4. 5. 6. 7.

Kattintsunk a Térkép menü Objektum típus megadása menüpontjára. Jobb klikk a panelen és válasszuk az adatmező hozzáadása pontot. A mező felsorolásokból válasszuk ki a VonalTípus mezőt. Ismét jobb klikk majd bal klikk az adatmező hozzáadása ponton. A mező felsorolásokból válasszuk ki a AdminHatár mezőt. Bal klikk a VonalTípus mezőn: A vonaltípusok felsorolási listájából válasszuk ki az Erdei és mezei út típust. 8. Bal klikk az AdminHatár mezőn: A felsorolási listából válasszuk ki a Birtokhatárt. 9. Zárjuk be az Objektum típus megadás panelt. . 10. A legördülő ikonsorban kattintsunk a rajzolás ikonra 11. Bal klikk a térképnézet rajzterületére. Ezzel elhelyeztünk egy töréspontot. Bal klikkel helyezzünk el további töréspontokat, majd a vonalelemet jobb klikkel zárjuk le. 12. A vonal elhelyezése után a program bedobja a leíró panelt, amelyben az VonalTípus és AdminHatár mező adatai az előbb meghatározott értékeket tartalmazzák. 13. Hozzunk létre újabb vonalakat. 14. Töröljük az objektum típusok beállítását: Nyissuk meg az ablakot (Térkép menü Objektum típus megadása menüpont) 15. Jobb klikk a VonalTípus mezőn és válasszuk az adatmező törlése pontot. 16. Jobb klikk az AdminHatár mezőn majd bal klikk az adatmező törlése ponton. Zárjuk be az ablakot. 45. példa: Vonalak illesztése (a végponthibák megjelenítése), megadása koordinátákkal 1. Folytassuk az előző feladatot , vagy végezzük el a 43. példa 1-3. feladatait. 2. 3. 4. 5.

Nyissuk meg a jelmagyarázat szerkesztő dialóguspanelt az ikonnal, majd kapcsoljuk be a Végponthibák kapcsolót. Zárjuk be a dialóguspanelt az OK gombbal. Ekkor a vonalszakaszok szabad végpontjait kis piros négyzetek jelzik. Hozzunk létre egy újabb vonalat a térképnézeten úgy, hogy a vonal két szabad végpontot kössön össze. Kattintsunk bal klikkel az egyik, majd jobb klikkel a másik végpont mellett a szerkesztési toleranciatartományon belül. Rajzoljunk újból egy tetszőleges vonalat úgy, hogy töréspontjait koordinátabevitellel (Térkép menü Koordináta megadása menüpontja) adjuk meg. A menü egy koordinátaablakot helyez el, melyben közvetlen koordináta megadásra van lehetőségünk. A koordinátát megadhatjuk x, y koordináta párral vagy poláris koordinátákkal (távolság és szögérték) (jóváhagyás ENTER billentyűvel). Írjuk be a következő x, y számpárt, majd ismét ENTER.

C.III–8 ______________________

____________________________

DigiTerra Map 6. 7.

Térképezés

A panelen lehetőségünk van az abszolút koordináták mellett helyi koordináták megadására is az opció megjelölésével. Ilyenkor a program a töréspontok megadott relatív koordinátáit (x, y, vagy poláris) a bázisponthoz viszonyítja. Végül rajzoljunk néhány záródó poligont (ügyelve a végponthibákra).

46. példa: Vonal meghosszabbítása 1. Folytassuk az előző feladatot , vagy végezzük el a 43. példa 1-3. feladatait. . 2. A legördülő ikonsorból kattintsunk a rajzolás ikonra 3. Hozzunk létre néhány nem metsződő vonalat (töréspont lerakás: bal klikk, végpont elhelyezése: jobb klikk.) 4. A legördülő ikonsorban kattintsunk a vonal meghosszabbítás ikonra 5. Válasszunk ki egy olyan vonalat, melyet (ha képzeletben meghosszabbítunk) a térképnézeten látható tartományban egy másik vonal keresztez. Kattintsunk a vonal végpontjának közelébe. A vonalat a program a legközelebbi látható vonalig nyújtja meg. 47. példa: Vonalak széttörése és egyesítése 1. Folytassuk az előző feladatot , vagy végezzük el a 43. példa 1-3. feladatait. 2. 3.

. A legördülő ikonsorból kattintsunk a rajzolás ikonra Hozzunk létre néhány vonalat (töréspont lerakás: bal klikk, végpont elhelyezése: jobb klikk.)

4. 5. 6. 7.

ikonnal. Nyissuk meg a jelmagyarázat szerkesztő dialóguspanelt az Kapcsoljuk be a Töréspontok opciót. Az OK gombbal zárjuk be a jelmagyarázat szerkesztő panelt. A térképnézeten a vonalszakaszok töréspontjait piros keresztek, csomópontjait pedig körbe foglalt keresztek jelzik. Minden önálló vonalelem csomóponttól csomópontig tart (a csomópontok között lévő pontok töréspontok). Ha egy vonalat két részre akarunk osztani (új csomópontot szeretnénk

8.

9.

ikonra. Ezután létrehozni), a legördülő ikonsorból kattintsunk a toleranciaértéken belül kattintsunk bal gombbal a vonalelem azon pontjára, ahol meg szeretnénk osztani azt. Az új csomópont helyén körbefoglalt kis kereszt jelenik meg. Az új, kettétört vonalak öröklik az előző vonal tulajdonságait, amennyiben a az adatmezők alapértéke: lemásol. Csomópont eltüntetéséhez (vonalszakaszok egyesítéséhez) kattintsunk tolerancián belül jobb gombbal a csomópont felett.

48. példa: Vonal párhuzamos eltolása 1. Folytassuk az előző feladatot , vagy végezzük el a 43. példa 1-3. feladatait. 2. A legördülő ikonsorból kattintsunk a rajzolás ikonra ___________________________

.

______________________ C.III–9

Térképezés

DigiTerra Map

3. Hozzunk létre egy vonalat néhány törésponttal (töréspont lerakás: bal klikk, végpont elhelyezése: jobb klikk.) 4. A legördülő ikonsorban kattintsunk a párhuzamos eltolás ikonra 5. Bal klikk a párhuzamosan eltolni kívánt vonal mellé a kiválasztási toleranciatartományon belül. 6. A beugró ablakon adjuk meg az eltolás távolságát. Amennyiben a távolság kisebb, mint a szerkesztési tolerancia, a program a töréspontokat visszaigazítja az eredeti vonalhoz, így új vonal nem jön létre. 7. Amennyiben a megadott eltolási távolság nagyobb, mint a szerkesztési tolerancia létrejön a vonallal párhuzamos új vonal. A párhuzamos vonal az eredetinek arra az oldalára kerül, amelyik oldalára kattintottunk. 49. példa: Körív rajzolása 1. Folytassuk az előző feladatot , vagy végezzük el a 43. példa 1-3. feladatait. 2. Kattintsunk a nézet tulajdonságai tolerancia értékét 10 m-re.

ikonra, majd állítsuk a szerkesztési

ikonra. 3. Kattintsunk a körív rajzolás 4. Bal klikkel helyezzük el a körív kezdőpontját, majd bal klikkel a körív magasságát, végül jobb klikkel zárjuk le az ívet a végponton. 5. A körív vonalszakaszokból jött létre úgy, hogy a vonalszakaszok hossza 15 m. Amennyiben a töréspontok 10 m-es távolságán belül volt vonalelem, azt a töréspontot a program a vonalhoz igazította. 50. példa: Vonalak előállítása területek határoló vonalaiból 1. A program új térképnézet


, majd a fájlkezelő panel 2. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével keressünk meg a minta adatbázisban a Magyaro könyvtárban található terület objektumtípusú megyep.map térképfájlt. 3. A Térkép menü Területekből vonal előállítása menüpontjának kiválasztásával a fájlkezelő panel segítségével adjuk meg az eredmény fájl nevét és elérési útvonalát. 4. A program a területek határoló vonalaiból automatikusan létrehoz egy új vonal fedvényt. C.III.2.3. Területek létrehozása Terület objektumforma létrehozása négyféle módon történhet: 1. Terület létrehozása rajzolással. A terület egyetlen poligonból állhat. 2. Terület felépítése vonalakból körbejárással. A területet vonalas téma alapján állítjuk elő úgy, hogy a kapcsolt vonalas témákból a program a területet C.III–10 _____________________

____________________________

DigiTerra Map

3. 4.

Térképezés

körbejárva hozza létre a területobjektumot. Területkörbejárással több különálló poligonból felépülő terület egyben is kezelhető. Területek létrehozása automatikusan egy vonalas tematika alapján (területek építése). Védőzóna generálás: Pont, vonal, vagy akár terület téma alapján az objektumokat megadott távolságban körülölelő területek automatikus létrehozása.

A területek elsődleges leíró adatai a leíró táblában (terulet.tab) tetszőleges módon beállított (ld. 9. Leíró adatok kezelése fejezet) azonosító értékek (pl. hely, hrsz., művelési ág,) valamint a számított terület. A területazonosítót manuálisan adjuk meg. A területet a program automatikusan számítja és az elsődleges tábla terület mezőjében vezeti. A területek geometriai szerkesztésére a következő műveletekkel van lehetőség: Rajzolás Új területelemet hoz létre egyetlen poligonból. Az új terület csak a terület fájlban jelenik meg, határoló vonalát más vonalas térképfájl nem tartalmazza. Területépítés körbejárással egy poligonból Szerkesztésre bekapcsolt vonalas témákból épít fel egy poligonból területet. Területépítés körbejárással több poligonból: Szerkesztésre bekapcsolt vonalas témákból épít fel több poligonból területet. Területépítés automatikusan: Egy általunk választott vonalas tematikában az összes záródó poligont megkeresi és az eredményt egy általunk megadott fájlba írja. Törlés egyesével: Terület és a kapcsolódó leíró adatok törlése. Törlés csoportosan: A kiválasztott területek együttes törlése. 51. példa: Területek létrehozása és törlése 1. 2.

A program új térképnézet ikonjával hozzunk létre új térképnézet panelt. Nyissuk meg a 40. példa feladata során elmentett szerkeszt.viw nézetet a nézet

3.

ikonnal. A nézet tartalmazza a szerkesztést támogató megnyitása tematikus kategóriákat és megjeleníti az előző feladatokban megrajzolt pont, vonal objektumokat.. Tegyük aktívvá a terület témát: kattintsunk a jelmagyarázatnál a TERÜLET téma elnevezésére. Az aktív téma fehéren megjelölt lesz. (Ha szükséges az adattábla felépítését testre szabhatjuk a 6. Leíró adatok kezelése fejezet leírása szerint.)

4.

A legördülő ikonsorból kattintsunk a rajzolás ikonra

___________________________

.

_____________________ C.III–11

Térképezés

DigiTerra Map

5.

Bal klikk a térképnézet rajzterületére. Ezzel elhelyeztünk egy töréspontot. Bal klikkel helyezzünk el további töréspontokat, majd a területet jobb klikkel zárjuk le. 6. A terület elhelyezése után a program bedobja a leíró panelt. 7. Az Ablakok menü Szerkesztő elrendezés menüpontjával a két ablak kényelmesen használható elrendezésbe kerül. Fent látható a térképnézet, a leíró panel pedig alulra kerül. 8. Töltsük ki tetszőlegesen az adatmezők értékeit. 9. Hozzunk létre egy újabb átfedő területet. (A terület örökölte az előző terület leíró adatait, amennyiben az azonosító mezők alapértéke: lemásol.) Az átfedő területek metszéspontokat nem alakítanak ki. 10. Rajzoljunk újból egy tetszőleges területet úgy, hogy töréspontjait koordinátabevitellel (Térkép menü Koordináta megadása menüpontja) adjuk meg. A menü egy koordinátaablakot helyez el, melyben közvetlen koordináta megadásra van lehetőségünk. A koordinátát x, y sorrendben kell megadnunk (jóváhagyás ENTER billentyűvel). Írjuk be a következő x, y számpárt, majd ismét ENTER. Az utolsó töréspont lerakása után nyomjuk meg a Befejezés gombot. 11. Hozzunk létre újabb területeket (poligonokat) az előzőekben leírtak szerint. 12. Területek törléséhez a legördülő ikonsorban kattintsunk a törlés ikonra . 13. Kattintsunk a kiválasztási tolerancián belül (alapértéke 10 pixel) a törölni kívánt területelembe, ami megerősítés után eltűnik a térképről és a leíró adatok közül. 14. Amennyiben több területet szeretnénk törölni, először ki kell szelektálnunk a törölni kívánt területeket (ld.C.II.1. fejezet), majd ezután a Térkép menü Kiválasztott elemek törlése menüpontra kattintva az összes – előzőleg kiválasztott – területelem törlődik. 52. példa: Területépítés egy poligonból ikonjával hozzunk létre új térképnézet panelt. 1. A program új térképnézet 2. Nyissuk meg a 40. példa feladata során elmentett szerkeszt.viw nézetet a nézet ikonnal. A nézet tartalmazza a szerkesztést támogató megnyitása tematikus kategóriákat. és megjeleníti az előző feladatokban megrajzolt pont, vonal, terület objektumokat. 3. Tegyük aktívvá a terület témát: kattintsunk a jelmagyarázatnál a TERÜLET téma elnevezésére. Az aktív téma fehéren megjelölt lesz. (Ha szükséges az elsődleges adattábla felépítését testre szabhatjuk a 6. Leíró adatok kezelése fejezet leírása szerint.) 4. Tegyük aktívvá a terület témát: kattintsunk a jelmagyarázatnál a TERÜLET téma elnevezésére. Az aktív téma fehéren megjelölt lesz. C.III–12 _____________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

5. Ügyeljünk arra, hogy egy vonalas téma igazításra bekapcsolt állapotban legyen. Az igazítás bekapcsolása a jelmagyarázat igazítás ikonjának bekapcsolásával történhet. . 6. A legördülő ikonsorból kattintsunk a Területet körbejár ikonra 7. Bal klikk a térképnézeten egy vonalakkal határolt terület közepébe. A terület az igazításra bekapcsolt vonalakból jött létre. 8. A terület létrehozása után a program bedobja a leíró panelt, 9. A leíró adatok enum.dat fájlban kódolt (ld.: A.IV.3.fejezet) azonosító adatait jobb klikkre beugró listából, ill. billentyűzetről kódokkal tölthetjük ki. A Terület mező értékét a program automatikusan számítja, ha a mező alapértékének az area kifejezés van megadva. 53. példa: Területépítés több poligonból 1. Hajtsuk végre a 52. példa 1-3. pontban leírt műveleteket. 2. Tegyük aktívvá a terület témát: kattintsunk a jelmagyarázatnál a TERÜLET téma elnevezésére. Az aktív téma fehéren megjelölt lesz. 3. Ügyeljünk arra, hogy egy vonalas téma igazításra bekapcsolt állapotban legyen. Az igazítás bekapcsolása a jelmagyarázat igazítás ikonjának bekapcsolásával történhet. . 4. A legördülő ikonsorból kattintsunk a Több területet körbejár ikonra 5. Bal klikk azon területek közepébe, melyeket egy területként szeretnénk létrehozni. Az utolsó területben jobb klikkel zárjuk a kijelölést. A terület az igazításra bekapcsolt vonalakból jött létre. 6. A terület létrehozása után a program bedobja a leíró panelt, melyet az Ablakok menü Szerkesztő elrendezés menüpontjával rendezzünk el a képernyőn. 7. A leíró adatok enum.dat fájlban kódolt (ld.: A.IV.3.fejezet) azonosító adatait jobb klikkre beugró listából, ill. billentyűzetről kódokkal tölthetjük ki. 8. A Terület mező értékét a program automatikusan számítja. 54. példa: Területépítés automatikusan 1. A program új térképnézet ikonjával hozzunk létre új térképnézet panelt. 2. Nyissuk meg a 40. példa feladata során elmentett szerkeszt.viw nézetet a nézet ikonnal. A nézet tartalmazza a szerkesztést támogató megnyitása tematikus kategóriákat és megjeleníti az előző feladatokban megrajzolt pont, vonal, terület objektumokat. 3. Tegyük aktívvá valamelyik vonal témát: kattintsunk a jelmagyarázatnál a tematika nevén. Az aktív téma fehéren megjelölt lesz. 4. Ügyeljünk arra, hogy a vonalas téma igazításra bekapcsolt állapotban legyen. Az igazítás bekapcsolása a jelmagyarázat igazítás ikonjának bekapcsolásával történhet. 5. Kattintsunk a Térkép menü Terület Építés vonalakból menüpontra. ___________________________

_____________________ C.III–13

Térképezés

DigiTerra Map

6. Adjuk meg a fájlkezelő panel segítségével az új terület fedvény nevét és elérési útvonalát. (Ügyeljünk arra, hogy ne írjuk felül a szerkeszt könyvtárban lévő terulet.map fedvényt.) 7. Adjuk hozzá a térképnézethez az újonnan létrehozott fedvényt és kapcsoljuk be a téma kirajzolását. A terület objektumok az igazításra bekapcsolt vonalak által határolt poligonokból jöttek létre. 55. példa: Védőzóna generálás Állítsunk elő védőzónákat a tetszőlegesen kiválasztott pont, vonal és terület objektumok körül 500 m távolságban. ikonjával hozzunk létre új térképnézet panelt. 1. A program új térképnézet 2. Nyissuk meg a 40. példa feladata során elmentett szerkeszt.viw nézetet a nézet ikonnal. A nézet tartalmazza a szerkesztést támogató megnyitása tematikus kategóriákat és megjeleníti az előző feladatokban megrajzolt pont, vonal, terület objektumokat ikonra. A megjelenő panelen 3. Kattintsunk a Térképnézet beállításai állítsuk a szerkesztési tolerancia értékét 0 m-re, majd az OK nyomógombbal zárjuk be a dialógusdobozt. 4. Tegyük aktívvá valamelyik pont témát. 5. Grafikus kiválasztással válasszunk ki néhány pontot. 6. Kattintsunk a Térkép menü Védőzóna generálása menüpontjára. 7. A beugró dialógus dobozon kattintsunk az Eredményfájl gombra és adjuk meg az új terület fedvény nevét és elérési útvonalát. (pl. ..\pzóna) 8. A Kifejezés gombra kattintva kifejezés szerkesztő segítségével adjuk meg a következő kifejezést: [pont.PontTípus]. Az új terület fedvény objektumainak leíró adattáblája tartalmazni fog egy ID mezőt, mely a PontTípus mező értékeit örökli. 9. A Távolság mezőbe írjuk be a megadott távolság értéket: 500 10. Jelöljük ki a Csak a kiválasztottakra opciót, majd kattintsunk az OK gombra. 11. Adjuk a térképnézethez az új zóna fedvényt és tegyük láthatóvá. 12. Hasonló módon végezzük el a vonalakra és a területekre is a védőzóna generálást. C.III.3. Meglévő vektortérkép szerkesztése Vektortérkép szerkesztése az aktuális szegmens aktuális témájában történik. C.III.3.1. Csomópontok elmozgatása A programfunkció egy csomópontban lévő témán belüli, illetve az igazításra bekapcsolt témák töréspontjainak elmozgatását végzi. Az elmozgatás pont, vonal és területtémák csomópontjait együttesen mozgatja el. C.III–14 _____________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

56. példa: A csomópontok elmozgatása ikonjával hozzunk létre új térképnézet panelt. 1. A program új térképnézet 2. Nyissuk meg a 40. példa feladata során elmentett szerkeszt.viw nézetet a nézet ikonnal. A nézet tartalmazza a szerkesztést támogató megnyitása tematikus kategóriákat. és megjeleníti az előző feladatokban megrajzolt pont, vonal, terület objektumokat. 3. Tegyük aktívvá egyik pont témát: kattintsunk a jelmagyarázatnál egyik PONT téma elnevezésére. Az aktív téma fehéren megjelölt lesz. és hozzunk létre 4. A legördülő ikonsorból kattintsunk a rajzolás ikonra néhány pontot. 5. Tegyük aktívvá valamelyik vonalas témát: kattintsunk a jelmagyarázatnál egyik VONAL téma elnevezésére. . Kössük össze a 6. A legördülő ikonsorból kattintsunk a rajzolás ikonra pontokat vonalakkal. A vonalakat úgy alakítsuk ki, hogy legyen néhány zárt terület. 7. Kapcsoljunk be az egyik vonalas témához történő igazítást. Az igazítás bekapcsolása a jelmagyarázat igazítás ikonjának bekapcsolásával történhet. 8. Tegyük aktívvá a terület témát: kattintsunk a jelmagyarázatnál a TERÜLET téma elnevezésére. és hozzunk 9. A legördülő ikonsorból kattintsunk a terület körbejárás ikonra létre néhány területet a zárt poligonokból. 10. Kapcsoljunk be a pont témához történő igazítást, valamint a terület témához történő igazítást is. Az igazítás bekapcsolása a jelmagyarázat igazítás ikonjának bekapcsolásával történhet. . 11. A legördülő ikonsorból kattintsunk a töréspont elmozgatás ikonra 12. Fogjuk meg az egyik csomópontot bal klikkel a kiválasztási tolerancián belül. (A csomópont tartalmazza a pont, vonal és terület témában kódolt rajzelemeket.) 13. Helyezzük el a csomópontot a kívánt pozícióba bal klikkel. A kapcsolt témák rajzelemeit a program együttesen mozgatja. C.III.3.2. Feliratok beillesztési pontjának szerkesztése A felirat beillesztési pontjának pozícióját és elforgatási szögét a geometriai adatokat tartalmazó állományok (*.map) tárolják. A feliratok beillesztésének alapértelmezett pozíciója: - pontok esetében a pont geometriai pozíciója, - vonalak esetében a vonalelem leghosszabb szakaszának középpontja, - területek esetében a terület centroidjának területbe eltolt pontja. ___________________________

_____________________ C.III–15

Térképezés

DigiTerra Map

A tárolt beillesztési koordináták és elforgatási értékek pontok, vonalak és területek esetében is módosíthatók. A felirat beillesztési pontot módosíthatjuk egyesével, minden egyes feliratra külön-külön, vagy módosíthatjuk csoportosan úgy, hogy a kiválasztott elemek felirat beillesztési pontját az eredeti alapbeállításra állítjuk (Térkép menü Kiválasztott elemek felirata menüpont). 57. példa: Feliratok elmozdítása és forgatása ikon segítségével töltsük be a szerkeszt.viw 1. A térképnézet betöltése térképnézetet. 2. Rajzoljunk pontokat úgy, hogy a pontok Felirat mezőjét töltsük ki. 3. Győződjünk meg arról, hogy a Felirat, szimbólum, grafikon igazítása panelen a „PONT – Pontfeliratok” tematika felirat elforgatása opció be van-e kapcsolva. 4. Tegyük aktívvá egyik pont témát: kattintsunk a jelmagyarázatnál a PONT téma elnevezésére. . 5. Kattintsunk a felirat beillesztési pont elmozgatása ikonra 6. Bal klikk az elmozgatni kívánt pont közelében a kiválasztási tolerancián belül. A művelettel megjelöltük az elmozgatni kívánt felirat középpontját. 7. Jobb klikk a felirat beillesztési pont új pozíciójában. A feliratot a program az új pozícióba mozgatta az elforgatási szög módosítása nélkül. 8. Bal klikk az elmozgatni kívánt pont eredeti pozíciójának közelében a kiválasztási tolerancián belül. Látható, hogy a program csak a felirat beillesztési pontját mozgatta el, a kiválasztás a későbbiekben is az eredeti pozícióban történik. 9. Bal klikk a felirat beillesztési pont új pozíciójában. A művelettel megjelöltük az új pozíciót. 10. A segédvonal a továbbiakban a felirat elforgatási irányát mutatja. Jobb klikkel rögzíthetjük az elforgatási irányt, mely egyben a műveletet is lezárja. C.III.3.3. Területek egyesítése és megosztása A munkánk során szükség lehet meglévő terület típusú objektumok megosztására, illetve egyesítésére. 58. példa: Területek egyesítése 1. 2. 3.

ikon segítségével töltsük be a szerkeszt.viw A térképnézet betöltése térképnézetet. Rajzoljunk vonalakat, majd legördülő ikonsorból kattintsunk a A területet és hozzunk létre néhány területet a zárt poligonokból. körbejár ikonra Grafikus kiválasztással válasszunk ki néhány poligont, amelyeket egyesíteni szeretnénk.

C.III–16 _____________________

____________________________

DigiTerra Map 4.

Térképezés

Kattintsunk a Térkép menü Kiválasztott poligonok egyesítése menüpontjára. A program egy területelemmé egyesítette a kiválasztott poligonokat. (Erről meggyőződhetünk, ha új kiválasztással választjuk ki a poligont.)

59. példa: Területek megosztása I. Ha a területet egy új vonal megrajzolása miatt kell megosztani: 15. A térképnézet betöltése ikon segítségével töltsük be a szerkeszt.viw térképnézetet. 16. Először töröljük a megosztani kívánt terület elemet. (ld. 53. példa) 17. Ezután rajzoljuk meg az esetlegesen szükséges új vonalakat (vagy töröljük a feleslegeseket – ld. 43. példa). 18. A 53. példa alapján építsük fel az új területelemet, illetve állítsuk be leíró adatait. 60. példa: Területek megosztása II. Ha a területeket előzőleg több poligonból körbejárással, vagy egyesítéssel hoztuk létre és szét akarjuk darabolni elemi poligonokra: ikon segítségével töltsük be a szerkeszt.viw 1. A térképnézet betöltése térképnézetet. 2. Rajzoljunk vonalakat, majd a legördülő ikonsorból kattintsunk a Több területet . és hozzunk létre egy területet a zárt poligonokból. körbejár ikonra 3. A leíró adatokat jobb klikkre előugró listából, vagy billentyűzetről töltsük ki. 4. Grafikus kiválasztással válaszuk ki az imént létrehozott poligont. 5. Kattintsunk a Térkép menü Kiválasztott poligonok darabolása menüpontjára. C.III.3.4. Térképek egyesítése A program funkció lehetővé teszi, hogy kettő vagy több térképfedvény elemeit egyesítsük egy fedvénybe. A művelet feltétele, hogy a fedvények azonos típusú geometriai elemeket kell, hogy tartalmazzanak (ponthoz pont, vonalhoz vonal, területhez terület típusú fedvény fűzhető). Az eredmény térkép leíróadatai tartalmazzák a forrás fedvények valamennyi adatmezőjét. A művelet nem végez topológia építést. 61. példa: Térképek egyesítése 1. A program új térképnézet ikonjával hozzunk létre új térképnézet panelt. 2. Nyissuk meg a 40. példa feladata során elmentett szerkeszt.viw nézetet a nézet ikonnal. A nézet tartalmazza a szerkesztést támogató megnyitása tematikus kategóriákat és megjeleníti az előző feladatokban megrajzolt pont, vonal, terület objektumokat. ___________________________

_____________________ C.III–17

Térképezés

DigiTerra Map

3. A Térkép menü Térkép létrehozása menüpontjára kattintva hozzunk létre egy új térképfedvényt. A fedvény neve legyen egyesít.map és az objektum forma típusa legyen vonal. Az új vonalas fedvényt adjuk hozzá a szerkeszt.viw nézethez. 4. Tegyük aktívvá és láthatóvá az újonnan a nézethez adott egyesít témát. . 5. A legördülő ikonsorból kattintsunk a rajzolás ikonra 6. Hozzunk létre néhány vonalat úgy, hogy azok metsszék a már meglévő vonal.map állomány vonalait. 7. Kapcsoljuk ki az egyesít téma láthatóságát, vagy törüljük az egyesit témát. (Delete billentyű, vagy téma jellemzői panelen a Téma törlése nyomógombbal.) 8. Tegyük aktívvá valamelyik vonal témát: kattintsunk a jelmagyarázatnál a tematika nevén. Az aktív téma fehéren megjelölt lesz. 9. Kattintsunk a Térkép menü Térképek egyesítése menüpontjára. 10. A fájlkezelő panelen keressük meg és válasszuk ki az egyesít.map fedvényt. 11. A panelen Megnyitás gombra kattintva a program a megadott fedvényt az aktuális vonal téma elemeihez fűzi. 12. Kapcsoljuk be a vonal téma törés- és végpontjainak kirajzolását a téma jellemzői panelen. Láthatjuk, hogy az eredeti és a hozzáadott vonalak metszéspontjainál nem alakult ki vonal végpont. ikonra. A megjelenő panelen 13. Kattintsunk a Térképnézet beállításai állítsuk a szerkesztési tolerancia értékét 0,5 m-re, majd az OK nyomógombbal zárjuk be a dialógusdobozt. 14. Kattintsunk a Térkép menü VonalÆTopológia építése menüpontjára és a fájlkezelő panelen adjuk meg az eredmény fedvénynek az eredeti vonal állomány elérését. 15. Frissítsük a térképnézet kirajzolását: A topológia építéssel a metszéspontokban kialakultak a vonal végpontok. 16. A fenti példát elvégezhetjük a pontokra és a területekre is. C.III.3.5. Blokkok elmozgatása, transzformációja Az aktuális téma kiválasztott elemeinek transzformációja a vektortranszformációnál tárgyaltaknak megfelelően történik (ld.: Vektortranszformáció fejezet). C.III.3.6. Szintvonal kiemelés A szintvonal kiemelés során automatikusan vektorizált szintvonalaknak adunk magassági érétket egy félautomatikus módszerrel. Az eljárás során először egy a szintvonalvektorokat metsző szakaszt kell felvenni. Ezt követően meg kell adni az első metszés magasságát és a szintközt pozitív, vagy negatív előjellel. A program felismeri a metszésvonalakat, a szintköz alapján a kezdő magassági értéktől kiindulva graduálja a szakaszt, majd minden egyes szintvonalnak bejegyzi a számított magassági értékét. A következő mérési szakaszt egy a már magassági C.III–18 _____________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

értékkel rendelkező szintvonalon keresztül vezetve kell megadni. A kezdő és a záró vonal magassági értékét a program az előző lépésköz alapján meghatározza, így a graduálás automatikus. 62. példa Szintvonal kiemelés 1. A program Új térképnézet ikonjával hozzunk létre új térképnézet panelt. 2. Nyissuk meg a minta adatállományban található 43-zintvonal.viw nézetet a ikonnal. A nézet tartalmaz egy még magassági értékek nézet megnyitása nélküli szintvonalvektor tematikát. 3. A legördülő ikonsorból kattintsunk a Szintvonalvektor ikonra. 4. Bal klikkel kattintsunk a térképnézeten majd az egér vontatásával keresztezzünk néhány szintvonalat, majd ismét bal klikkel zárjuk le a metsző vonalat. 5. A megjelenő Szintvonal kiemelés párbeszédpanelen a legördülő listadobozban megjelenő adatmezők közük válasszuk ki a Magasság mezőt. 6. Kezdő értéknek adjunk meg egy tetszőleges magassági értéket (pl. 200) és a lépésköznek pl.: 10 m-t. A lépésköz megadásával a program számítja az utolsóként metszett szintvonal magasságát. 7. Kattintsuk az OK nyomógombra. A nézeten pirossal jelennek meg a már magassági értékkel rendelkező szintvonalak. 8. A következő mérési szakaszt egy már magassági értékkel rendelkező szintvonalon keresztül vezetve indítsuk el. 9. A program felismeri és figyelembe veszi a már magassági adatokkal rendelkező vonalakat és a beugró panelen már ezek az értékek szerepelnek.

___________________________

_____________________ C.III–19

DigiTerra Map

Térképezés

C.IV. Térképek exportálása / importálása C.IV.1. DXF fájlok kezelése A dxf formátum (drawing exchage format – rajzcsere formátum) egy szabványos vektoros térképforma, melyet számos térinformatikai és műszaki tervezőprogram támogat (pl. ITR, Arcview, AutoCAD). A DigiTerra - STEREO program is többek között ezt a formátumot használja, amikor a légifénykép kiértékelés pontjait és vonalait más programok számára is elérhetővé kívánja tenni. Mivel ez a formátum egy fájlban képes tárolni mind pontszerű, mind vonalas, mind pedig terület objektumokat ezért a STEREO program dxf kimenete is egy fájlban tárolja a kiértékelés objektumait. 63. példa: Dxf állományok átvétele 1. 2.

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

A program új térképnézet létrehozása ikonjával hozzunk létre új térképnézet panelt. A Térkép menü Import menüpontjára kattintva előugrik a vektoros fedvény importja panel.

Az Importfájl gombra kattintva adjuk meg a .dxf fájl elérési útvonalát. Adjuk meg az Eredményfájl nevét (pl. dxfpont.map) és útvonalát, továbbá a Importálandó objektumformát állítsuk Pont típusra. Az OK gombbal megtörténik az import és a tematikát hozzá is adhatjuk a térképnézethez. Ismételjük meg a 2-5. pontot azzal a különbséggel, hogy az eredményfájl nevét megváltoztatjuk (pl. dxfvonal.map) és az objektumformát Vonal típusúra állítjuk. Kapcsoljuk be mindkét tematikát és nagyítsunk teljes nézetre. Tegyük aktívvá a dxfpont.map fedvényt, majd kattintsunk a fő ikonsor 3. (Új ikonjára. attribútum panel megnyitása) Láthatjuk, hogy az elsődleges adattáblára jellemző alapvető mezőkön (Sorszám, PontTípus, Felirat, Forrás) kívül megtalálhatók az Entity (rajzelem típusa), Layer (a AutoCAD vagy ITR programban megadott réteg), ID (a ponthoz rendelt azonosító-geokód), illetve az Elevation (magasság) mezők is, melyek teljes egészében tartalmazzák a másik programban megadott objektumtartalmat.

___________________________

______________________C.IV–1

Térképezés

DigiTerra Map

10. Ismételjük meg az előző pontot, de úgy, hogy most a dxfvonal.map tematika legyen aktív. 64. példa: DXF export Amennyiben vektoros állományainkat azok számára is át kívánjuk adni adatszolgáltatás céljából, akik valamilyen műszaki tervezőprogrammal kívánják azt felhasználni, úgy legegyszerűbb a dxf export. 1. 2. 3. 4.

5. 6. 7. 8. 9.

Hajtsuk végre a 13. példa feladatát. Kapcsoljuk be mindhárom tematikát, majd mentsük el a térképnézetet adatcsere.viw néven. Tegyük aktívvá a VONAL fedvényt. A Térkép menü ExportÆ DXF export menüpontjára kattintva előugrik a Vektoros fedvény exportjaDXF formátumban panel.

Adjuk meg az Exportfájl nevét A Rétegre kattintva adjuk meg azt az adatmezőt vagy kifejezést, amely azt határozza meg, hogy az egyes objektumok a dxf fájl mely rétegébe kerüljenek. Fogalmazzuk meg, hogy milyen Felirat tartozzon az egyes vonalelemekhez. Az OK gombbal elvégezhetjük az exportálást A folyamatot elvégezhetjük a másik két (pont és terület) tematikára is.

C.IV.2. ESRI shape állományok (Arcview) Az ESRI cég ArcView nevű térinformatikai programja az ún .shp (shape) formátumot használja a 3.0-s verziótól kezdve. Ha más intézményektől ilyen formában kapunk adatokat, akkor ezeket az előző feladatban leírtakhoz hasonlóan .map formátumra alakíthatjuk. 65. példa: A shapefájlok átvétele 1. 2. 3.

ikonjával hozzunk létre új A program új térképnézet létrehozása térképnézet panelt. A Térkép menü Import menüpontjára kattintva előugrik a vektoros fedvény importja panel. Az Importfájl gombra kattintva adjuk meg a .shp fájl elérési útvonalát.

C.IV–2 ______________________

____________________________

DigiTerra Map 4. 5. 6. 7. 8.

Térképezés

Adjuk meg az Eredményfájl nevét és útvonalát, továbbá a Importálandó objektumformát állítsuk Pont típusúra. Az OK gombbal megtörténik az import és a tematikát hozzá is adhatjuk a térképnézethez. Ismételjük meg a 2-5. pontot azzal a különbséggel, hogy az eredményfájl nevét megváltoztatjuk és az objektumformát Vonal típusúra állítjuk. Ismételjük meg a 2-5. pontot azzal a különbséggel, hogy az eredményfájl nevét megváltoztatjuk és az objektumformát Terület-re állítjuk. Kapcsoljuk be mindhárom tematikát és nagyítsunk teljes nézetre.

66. példa: A térképek átadása shape formátumban 1. A program új térképnézet létrehozása ikonjával hozzunk létre új térképnézet panelt. 2. Nyissuk meg a 64. példa feladata során elmentett adatcsere.viw nézetet a nézet ikonnal. megnyitása 3. Tegyük aktívvá a VONAL fedvényt. 4. A Térkép menü ExportÆ ESRI Shape export menüpontjára kattintva előugrik a Vektoros fedvény exportja panel.

5. Adjuk meg az Exportfájl nevét és elérési útvonalát. 6. Az OK gombbal elvégezhetjük az exportálást 7. A folyamatot elvégezhetjük a másik két (pont és terület) tematikára is. Az Exportfájl kiválasztása a után három fájlt hoz létre a program tematikánként: a Shp fájl tartalmazza a vektoros téma geometriai adatait, az Shx fájl a geometriai elemek indexadatait, míg a Dbf fájl a vektoros témához kapcsolt elsődleges adattábla adatait. A DET formátum opció bekapcsolásakor a program elkészít további négy adatmezőt és ezeket is exportálja a Digitális Erdészeti Térkép specifikációjának megfelelően. C.IV.3. További import- és exportlehetőségek Lehetőségünk van még Map/Info (*.mif, *.mid) és Atlas Boundary (*.bna) fájlok átadására, illetve átvételére is, melyek az előző pontok leírásai szerint értelemszerűen elvégezhetők.

___________________________

______________________C.IV–3

Térképezés

DigiTerra Map

C.IV.4. Koordinátaállományok kezelése (XYZ adatokat tartalmazó fájlok) Lehetőségünk van más programokkal feldolgozott felvételi jegyzőkönyvekből (mérőállomások digitálisan rögzített adataiból), esetleg GPS mérések eredményeként (további feldolgozással) előállított adatokból ponttérképek előállítására. A program olyan fájlokat vár feldolgozásra, melyekben az adatok tabulátorral elválasztott sorokban követik egymást. Itt tehát egy pont egy sornak felel meg melynek adatai: Azonosító – X – Y – Z – Felirat struktúrájúak. Ez akár lehet egy Excel táblázat (tabulátorral tagolt) szövegfájlként történő elmentésének eredménye, 67. példa: Ponttérképek létrehozása koordinátalista állományból I. Ha a táblázatunk Azonosító – X – Y – Z – Felirat struktúrájú. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

A program új térképnézet létrehozása ikonjával hozzunk létre új térképnézet panelt. A Térkép menü Import menüpontjára kattintva előugrik a vektoros fedvény importja panel. Az Importfájl gombra kattintva adjuk meg az előzőekben leírt struktúrájú szövegfájl elérési útvonalát. Adjuk meg az Eredményfájl nevét és útvonalát, továbbá a Importálandó objektumformát állítsuk Pont típusúra. Az OK gombbal megtörténik az import és a tematikát hozzá is adhatjuk a térképnézethez. Tegyük aktívvá az új fedvényt, majd kattintsunk a fő ikonsor 3. (Új attribútum ikonjára. panel megnyitása) Láthatjuk, hogy az elsődleges adattáblára jellemző alapvető mezőkön (Sorszám, PontTípus, Felirat, Forrás) kívül megtalálhatók az azonosítót tartalmazó ID mező, a feliratot tartalmazó TEXT mező, valamint a koordináta értékeket tartalmazó X, Y, Z mezők.

68. példa-. Ponttérképek létrehozása koordinátalista állományból II. Ponttérképek létrehozásának egy másik (közvetett) módja, ha a térképet már egy meglévő adattábla adataiból hozzuk létre. Ekkor először saját táblázatunkat – mely minimálisan tartalmazza pontok X,Y koordinátáját, de emellett tetszőleges egyéb leíróadatot is magában foglalhat – kell adattáblává (*.tab) alakítanunk. Ezt követően a Leíróadat menü Ponttérkép létrehozása menüpontjával meg kell adnunk (a kifejezés építő) segítségével, hogy adattáblánk mely mezője tartalmazza a pont X, illetve Y koordinátáját. Akkor célszerű ezt a megoldást választanunk, ha táblázatunk nem az előző feladatban leírt Azonosító-X-Y-Z-Felirat struktúrájú, hanem ettől eltérő. 1. Kattintsunk a Leíróadat menü ImportÆSzövegfájl import menüpontjára. 2. A fájlkereső panel alsó legördülő listájában állítsuk a Fájltípust „Minden fájl”ra. C.IV–4 ______________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

3. Keressük meg a koordináta adatainkat tartalmazó fájlt (*.txt), jelöljük ki, majd kattintsunk a Megnyitás gombra. A program elkészítette a *.tab kiterjesztésű saját formátumú táblázatát. A fájl neve megegyezik az importálandó fájl nevével. 4. Töltsük be az új adattáblát: Kattintsunk a Leíróadat menü Adattábla betöltése menüpontra és a fájlkereső panel segítségével keressük meg az új adattáblát. 5. Kattintsunk a Leíróadat menü Ponttérkép létrehozása menüpontra. 6. A Kifejezés építő panel segítségével adjuk meg az X, majd az Y koordináták értékeit tartalmazó mező nevét. (A mező nevére kattinva a kifejezés beíródik) 7. A program az adattáblával megegyező névvel létrehozta a térképi állományt. Erről meggyőződhetünk ha a térképnézetbe betöltjük a *.map pont állományt. 69. példa: Térképek koordinátaállományba történő kiírása 1. 2. 3. 4.

5.

6. 7. 8.

ikonjával hozzunk létre új A program új térképnézet létrehozása térképnézet panelt. Töltsük be a 64. példa feladatában elmentett Adatcsere.viw térképnézetét. Tegyük aktívvá a PONT tematikát. A Térkép menü ExportÆ Koordináta export menüpontjára kattintva előugrik a Vektoros fedvény koordinátáinak exportja panel:

Adjuk meg az Exportfájl nevét. Az exportálás végeredménye egy olyan (tabulátorral tagolt) szövegfájl, mely tartalmazza a pontok X,Y,Z koordinátáját, továbbá a számhármas előtt egy Kezdő-, illetve utána egy Záró kifejezést. Az eredményfájl struktúrája tehát: Kezdő kif.-X-Y-Z-Záró kif. A kifejezésépítő segítségével adjuk meg a Kezdő-, majd a Záró kifejezést. (A kezdő és záró kifejezések megadása opcionális) Az exportálást elvégezhetjük a VONAL és a TERULET tematikákon is: az exportálandó tematikát aktívvá téve ismételjük meg a 4. és 5. pontot. Ebben a két esetben van jelentősége a Töréspontok kiírása középpontok helyett opciónak. Ha ez be van kapcsolva, akkor a vonalak (illetve poligonok) töréspontjai kerülnek kiírásra, ellenkező esetben azonban vonal-, illetve területelemenként csak egy-egy pont fog kiíródni. Ez a pont vonalak esetében a leghosszabb vonalelem-, poligonoknál pedig a területelem középpontja.

___________________________

______________________C.IV–5

DigiTerra Map

Térképezés

C.V. Raszterfunkciók, képfeldolgozás C.V.1. Raszteres állományok létrehozása és célja (raszteres adatnyerés) A raszteres állományok alatt olyan “képeket” értünk, melyek elmei kis felbontású képpontokból (pixelekből) állnak. Ezen képek esetében tehát a földrajzi objektumok geometriai jellemzése szabályos rácsban elhelyezkedő négyzetek, esetleg téglalapok segítségével történik. A bitképek nagy általánosságban lehetnek fekete-fehérek (a pixelek értéke kétféle lehet, tehát az információt 1bit tárolja pixelenként – 1bit/pixel), szürkeárnyalatosak (a pixelek értéke egy szürkeskála 256 (28) árnyalata közül kerülhet ki, értékét tehát 8 bit tárolja pixelenként – 8bit/pixel), vagy színesek (ahol egy képpont színe a három összetevő – vörös (R-red), zöld (Ggreen), kék (B-blue) – 0-tól 256-ig terjedő értékeiből képzett számhármassal jellemezhető, tehát egy pixel 3*8=24 bittel írható le – 24bit/pixel). Ezenkívül természetesen léteznek egyszerűsített színes képek is, ahol a képpontok színét egyszerűen csak egy 256 elemű színskálához rendeljük, így – ismerve ezt a színpalettát – egy színes kép is leírható 8 biten. A raszteres adatbázis felépítésének , a raszteres adatok kezelésének első munkafázisa az adatnyerés. Az adatok származhatnak analóg termékek digitalizálásából, más számítógépes adatok konvertálásából, de lehetséges gyakori terepi felvételezéssel és távérzékelési módszerekkel történő adatgyűjtés is . A raszteres adatbázis számos adatforrásból származó réteget vonultat fel , például: - szkennelt analóg térképek, légifelvételek - vektor-raszter átalakítás, raszterizálás - digitális légifényképek , űrfelvételek - generálás, interpoláció: Sokszor az adatok nem folytonosan, rácspontokon megadott értékekkel állnak rendelkezésünkre, hanem a mintaterületen szórtan. Ezen szórt ponthalmazból a raszteres adatok előállítása a térbeli interpoláció extrapoláció alkalmazásával lehetséges. Ezzel a módszerrel történik a raszteres felületmodell előállítása háromszöghálóból. (ld.: Felületmodell exportja) A bitképek (raszteres állományok) előállításának legegyszerűbb és a gyakorlatban is leggyakrabban használt módja az ún. “szkennelés”! Ilyenkor egy lapolvasó (scanner) segítségével meglévő papírtérképeket, légifelvételeket, mérethelyes vázrajzokat vagy egyéb más képanyagot alakíthatunk könnyedén a számítógép által értelmezhető formátumra. A szkennelésnél meg kell adnunk, hogy a végeredményt milyen formátumban szeretnénk előállítani (fekete-fehér, szürkeárnyalatos, színes) és még egy nagyon fontos paramétert, mégpedig a felbontást. A felbontást az ún. “dpi” (dot per inch) értékkel jellemezhetjük, ami azt jelenti, hogy a kép olvasásakor a lapolvasó hány pontot (dot) különböztessen meg 2.54 cm-enként (inch). Ezt az értéket növelve azonban az előállított raszteres állomány mérete exponenciálisan növekszik. ___________________________

______________________ C.V–1

Térképezés

DigiTerra Map

Szkennelt térképi állományok digitalizálásval vektoros térképeket (pont, vonal és terület tematikák) hozhatunk létre. A vektoros térképek előállítása időigényes feladat, de a létrejövő állományok mérete jóval kisebb, mint a raszterképeké és a velük való munka is sokkal egyszerűbb. A raszteres adatnyerés másik gyors, a program által elvégezhető módszere vektortérkép (betöltött térképnézet) automatikus raszterizálása. 70. példa: Vektor-raszter átalakítás: raszterizálás Raszterizálás során a térképnézetbe betöltött vektoros tematikák alapján a program egy *.bmp kiterjesztésű bitképet hoz létre. Az eredmény raszter felbontása a tetszőleges nagyságú cellaméret megadásával történik. 1. A program új térképnézet létrehozása ikonjával hozzunk létre új térképnézet panelt. 2. Nyissuk meg a minta adatbázisban található 13-magyaro.viw nézetet a nézet ikonnal. megnyitása 3. Kattintsunk a programban a Raszter menü Raszterizálás menüpontjára.

4. Az Eredményfájl gombra kattintva adjuk meg az eredmény bitkép tetszőleges nevét és elérési útvonalát. 5. Adjunk meg a vízszintes és függőleges pixelméretnek 300 értéket. Így az eredmény rasztert felépítő cella mérete 300 m. A program a Raszter mérete mezőben kijelzi az eredményfájl méretét, ami a befoglaló méret és a felbontás függvénye. 6. A folyamat elvégzéséhez kattintsunk az OK nyomógombra. , majd a fájlkezelő panel 7. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be az imént létrehozott bitképet, majd kapcsoljuk be a téma kirajzolását. C.V–2 ______________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

C.V.2. Raszteres tematikák megjelenítése, kezelése Raszterképek elhelyezése a vektorokhoz hasonlóan a térképnézeten történik. Raszterképek lehetnek *.bmp, *.pcx, *.tif, *.lan *.jpg, *.grd, *.ers kiterjesztésű fájlok. Ha új tematika hozzáadásakor megjelenő ablakban a fájltípust “Raszter fájlok”-ra állítjuk, akkor már eleve csak az ilyen típusú állományok közül válogathatunk. A megjelenítés a tárolt geometriai felbontásban és a színcsatornákhoz rendelt színekkel történik. A raszterképek, mint raszterfolyamatok egymásra rétegezhetők és különböző színcsatornákkal megjelenítve a színkeverés szabályai alapján belőlük kompozit készíthető. A raszterfolyamathoz előre elkészített palettákból rendelhetünk színpalettákat. A raszteres tematika folyamatai egy terület típusú vektoros téma osztályozott rajzelemeivel szűrhetők. Ezzel a módszerrel régiótérképek készíthetők. Átlátszó raszter megjelenítésére kétféle módon is lehetőségünk van: Az egyik módszer az üres rasztercella értékének megadásával történik. Az itt definiált raszterértékű pixelek nem jelennek meg, a háttér látszik. Például monochrom (fekete-fehér) raszterképek egymáson történő megjelenítésénél a fehér háttérszínt átlátszóvá téve (1-es érték) a fekete pixelek mindkét képről láthatóan jelennek meg. A másik módszerrel az átlátszóság mértéke egy százalékos aránnyal határozható meg. Ilyenkor az egymáson megjelenített képek összes pixele megjelenik. 71. példa: Szkennelt rasztertérkép betöltése és színeinek megváltoztatása 1. A program új térképnézet létrehozása térképnézet panelt.


, majd a fájlkezelő panel 2. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be a minta adatállomány Kaposvár könyvtárában található raster.pcx térképfájlt. 3. Hívjuk be a téma beállítások dialógusablakot a téma nevén történő jobb kattintással.

___________________________

______________________ C.V–3

Térképezés

DigiTerra Map

4. Kattintsunk a Paletta nyomógombra és állítsuk a második színt (melynek értéke 1-es) szürkére. (Kiválasztás, majd Színbeállítás nyomógomb.) 5. Zárjuk be a színbeállító ablakot OK gombbal. 6. Lépjünk ki a palettabeállító ablakból is OK gombbal. 7. Jelenítsük meg a rasztert a Látható opcióval, majd végül a “Raszter téma beállításai” párbeszédpanelen is nyomjuk meg az OK gombot. 8. Amennyiben nem jelenik meg a térképnézetünkben a kép, úgy győződjünk meg róla, hogy a tematika tényleg be van-e kapcsolva. Ha igen, akkor nagyítsunk teljes nézetre. Természetesen az így megjelenített tematika még nem jeleníthető meg együtt esetlegesen már meglévő vektoros tematikáinkkal egy helyen, hiszen koordinátaértékei még nem meghatározottak. Ahhoz, hogy együtt jeleníthessünk meg összetartozó (egy területet ábrázoló) raszteres és vektoros állományokat, a képeket “tájékoznunk” majd transzformálnunk kell (ld. Térképek transzformációja fejezet). C.V.3. Digitális képfeldolgozás Több raszterfolyamat feldolgozásával érhetjük el egy, vagy többsávos felvétel felvételi sávjainak kívánt színekkel történő megjelenítését. A megjelenítés beállítható a pixelértékek egy szűkebb halmazára. A távérzékelési eljárás során kapott digitális képek feldolgozásának célja, hogy többsávos, különböző időpontban és különböző felvevőrendszerekkel készített felvételek alapján a földfelszínt térképezzük, a felszínborítási kategóriák minél több ismérvét, minél megbízhatóbban becsüljük. 72. példa: Többsávos felvétel megjelenítése Feladat: RGB 432 színkompozittal jelenítsük meg a minta adatbázisban található bukk.lan Landsat TM felvételt. C.V–4 ______________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

1. A program fő ikonsorának új térképnézet létrehozása létre új térképnézet panelt.

ikonjával hozzunk

, majd a fájlkezelő panel 2. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be a minta adatbázis Raszter könyvtárában található bukk.lan űrfelvételt. 3. A raszter téma beállításai panelt a betöltött téma jelmagyarázatán történő jobb kattintással nyissuk meg. 4. A raszterfolyamatok ablakban a folyamat nevén történő bal klikkel jelöljük ki az első folyamatot. 5. Kattintsunk az első raszterfolyamat nevén jobb klikkel, majd a beugró panelen írjuk be a folyamat új nevét: Sáv4 6. A Sáv nyomógombon való kattintással válthatunk az adatforrás sávjai között. Válasszuk ki a 4. sávot. (4/6) 7. A Folyamat palettája legördülő listadobozban válasszuk ki (Bal klikk) az előre elkészített palettákból a Vörös színpalettát. 8. A raszterfolyamatok ablakban folyamat nevén történő bal klikkel jelöljük ki a második folyamatot. 9. Kattintsunk a második raszterfolyamat nevén jobb klikkel, majd a beugró panelen írjuk be a folyamat új nevét: Sáv3 10. A Sáv nyomógombon való kattintással válthatunk az adatforrás sávjai között. Válasszuk ki a 3. sávot. (3/6) 11. A Folyamat palettája legördülő listadobozban válasszuk ki (Bal klikk) az előre elkészített palettákból a Zöld színpalettát. 12. A raszterfolyamatok ablakban folyamat nevén történő bal klikkel jelöljük ki a harmadik folyamatot. 13. Kattintsunk a harmadik raszterfolyamat nevén jobb klikkel, majd a beugró panelen írjuk be a folyamat új nevét: Sáv2 ___________________________

______________________ C.V–5

Térképezés

DigiTerra Map

14. A Sáv nyomógombon való kattintással válthatunk az adatforrás sávjai között. Válasszuk ki a 2. sávot. (2/6) 15. A Folyamat palettája legördülő listadobozban válasszuk ki (Bal klikk) az előre elkészített palettákból a Kék színpalettát. 16. A raszter statisztika és a megjelenített értékhatárok számításához kattintsunk az Újraszámítás gombra. 17. Adjuk meg a következő téma jellemzőket is: Téma neve: RGB 432 Opciók: Látható 18. Zárjuk be a témaszerkesztő panelt az OK gombbal. ikonnal. A nézet neve legyen: Raszter


C.V.3.1. Raszter statisztika, hisztogram transzformáció A hisztogramok egy sáv egyes cellaértékeinek előfordulási gyakoriságát ábrázolják. A hisztogramok felfoghatók a sáv értékeinek tapasztalati sűrűségfüggvényeként is. A hisztogramok elemzése alapján következtethetünk arra, hogy a diszkrét intenzitás-tartomány mely értékei fordulnak elő az egyes sávokban. Rendszerint a légkör és egyéb, a felvevő eszköz sajátságai miatt a tartomány egy kis, sávonként változó részén sűrűsödnek az értékek. Ahhoz, hogy az egyes sávokat azonos módon kontrasztosan, a teljes intenzitás-tartományt kitöltően tudjuk ábrázolni, szükségünk van a hisztogram vagy kontraszt széthúzásra. A program számos széthúzási függvényt ismer. Az alapértelmezésként használt lineáris kontraszt széthúzási függvény a következő ábrán szemlélhető: gyakoriság

intenzitás 255

intenzitás 0

a

b

output

255

gyakoriság

intenzitás

0 0

a

input

b

255

intenzitás 0

255

C.V–6 ______________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

73. példa: Hisztogram széthúzás

1. A program fő ikonsorának új térképnézet létrehozása ikonjával hozzunk létre új térképnézet panelt. 2. Nyissuk meg a 72. példa feladata során elmentett raszter.viw nézetet a nézet megnyitása

ikonnal.

, majd a fájlkezelő panel 3. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be a minta adatbázis Raszter könyvtárában található bukk.lan űrfelvételt. 4. A raszter téma beállításai panelt a betöltött téma jelmagyarázatán történő jobb kattintással nyissuk meg. 5. A raszterfolyamatok ablakban folyamat nevén történő bal klikkel jelöljük ki az első és a második folyamatot. A csoportos kiválasztáshoz nyomjuk le a Shift billentyűt. 6. Töröljük a folyamatokat a Folyamat törlése nyomógombbal. 7. Kattintsunk a megmaradt raszterfolyamat nevén jobb klikkel, majd a beugró panelen írjuk be a folyamat új nevét: Landsat TM 4 8. A Sáv nyomógombon való kattintással válthatunk az adatforrás sávjai között. Válasszuk ki a 4. sávot. (4/6) 9. A Folyamat palettája legördülő listadobozban válasszuk ki (Bal klikk) az előre elkészített palettákból a Szürkeskála színpalettát. 10. Próbáljuk ki az összes hisztogram széthúzási függvényt: A Határok nyomógomb alatt lévő legördülő listadobozból sorban válasszuk ki ez egyes típusokat és a megjelenítéshez kattintsunk az OK nyomógombra. Végül válasszuk ki a Lineáris széthúzási függvényt. 11. A folyamat értéktartományának számításához kattintsunk a Határok nyomógombra és a felsorolási listából sorban válasszuk ki az egyes típusokat, majd a megjelenítéshez kattintsunk az OK nyomógombra. Végül válasszuk ki a Normál típust. ___________________________

______________________ C.V–7

Térképezés

DigiTerra Map

12. Adjuk meg a következő téma jellemzőket is: Téma neve: Landsat TM Opciók: Látható 13. Zárjuk be a témaszerkesztő panelt az OK gombbal. 14. Mentsük el a térképnézetet a

ikonnal. A nézet neve legyen: Raszter

C.V.3.2. Képalgebra A digitális kép egyes sávjai között végezhetünk aritmetikai műveleteket, úgymint összegzés, kivonás, szorzás, osztás, normalizált hányados, minimum, maximum, átlag számítást. A Raszter téma beállítási ablak Algoritmus nyomógombjával előugró kifejezés építőn fogalmazhatjuk meg a kívánt kifejezést a beépített függvények felhasználásával. Űrfelvételek digitális képfeldolgozásában nagy szerep jut a hányadosoknak: pl. Landsat TM felvételeknél a 4.sáv/3.sáv = egyszerű vegetációs index a biomassza mennyiségéről tájékoztat., (4.sáv-3.sáv) / (4.sáv+3.sáv) = normalizált vegetációs index, 4.sáv/5.sáv = erdőterületek kiválasztása. A hányados képek alkalmasak a domborzat okozta árnyékhatás kiküszöbölésére, amivel a feldolgozás minősége javítható. 74. példa: Vegetáció kimutatása algoritmus segítségével A Landsat TM űrfelvételek esetében a biomassza mennyiségének kimutatásának egyik módszere az egyszerű vegetációs index, 4/3-os hányados alkalmazása. A feladat során a Ras(N) függvényt használjuk fel, amely az N-edik folyamat aktuális pixelének értékét adja.


C.V–8 ______________________

ikonjával hozzunk

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

2. Nyissuk meg a 73. példa feladata során elmentett raszter.viw nézetet a nézet megnyitása

ikonnal.

, majd a fájlkezelő panel 3. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be a minta adatbázis Raszter könyvtárában található bukk.lan űrfelvételt. 4. A raszter téma beállításai panelt a betöltött téma jelmagyarázatán történő jobb kattintással nyissuk meg. 5. A raszterfolyamatok ablakban folyamat nevén történő bal klikkel jelöljük ki az első folyamatot. 6. Kattintsunk az első raszterfolyamat nevén jobb klikkel, majd a beugró panelen írjuk be a folyamat új nevét: Sáv4 7. A Sáv nyomógombon való kattintással válasszuk ki a negyedik sávot: 4/6 8. Kattintsunk az Algoritmus gombra. A beugró kifejezés panelen írjuk be a következő kifejezést: Ras(1)/Ras(2) mely az első és második raszterfolyamat aktuális pixelének hányadosát adja. Rövidítve is megadhatjuk a kifejezést: R1/R2. Zárjuk be a kifejezés szerkesztőt az OK nyomógombbal. 9. Folyamat palettája legördülő listadobozban válasszuk ki az előre elkészített palettákból a Spektrum színpalettát. 10. A raszterfolyamatok ablakban folyamat nevén történő bal klikkel jelöljük ki a második folyamatot. 11. Az előbb leírt módon adjuk meg a folyamat következő jellemzőit: Folyamat neve: Sáv3 Sáv: 3/6 Folyamat palettája: nincs 12. Töröljük a harmadik raszterfolyamatot: A raszter folyamatok ablakban folyamat nevén történő bal klikkel jelöljük ki a harmadik folyamatot, majd kattintsunk a Folyamat törlése gombon. 13. A raszter statisztika és a megjelenített értékhatárok számításához kattintsunk az Újraszámítás gombra, mely mindkét folyamatra elvégzi a számításokat. 14. Adjuk meg a következő téma jellemzőket is: Téma neve: Vegetáció Opciók: Látható 15. Zárjuk be a témaszerkesztő dialóguspanelt az OK gombbal. 16. Mentsük el a térképnézetet a


C.V.3.3. Képszűrési eljárások Különböző képszűrési funkciókkal a raszteres állomány minőségét javíthatjuk. Szűrési eljárásokon keresztül a raszterértékeket a pixel környezetének megfelelően módosíthatjuk, így kiemelhetjük az éleket, elmoshatjuk a képet. A szoftver szerkeszthető lineáris és nem szerkeszthető adaptív szűrőkkel dolgozik. A lineáris szűrő működését és néhány szűrőt mutat a következő ábra: ___________________________

______________________ C.V–9

Térképezés

DigiTerra Map ablak (m· m), n=1

2

3

3

6

4

7

5

7

6

aktuális pixel (x,y)

filter

Laplace éldetektor / 1

Átlagoló filter / 9

-1 -1 -1

1

1

1

-1 8 -1

1

1

1

-2 -1 -1

-1 -1 -1

1

1

1

-1 10 -1

Élesítő filter / 2

-1 -1 -2

-1 -1 -1

1

2

1

-1 10 -1

2

8

2

-1 -1 -1

1

2

1

Szűrési művelet elvégzése az aktuális pixelre: Rx,y= - 2· 2 - 3 - 3 - 6 + 10· 4 - 7 - 5 - 7 - 2· 6 = -7

Simító filter / 20

Az adaptív szűrők a cella új értékét nem egy lineáris kifejezéssel számítják, hanem különféle algoritmusokkal. A képszűrési funkciót a Raszter téma beállításai panel Szűrés nyomógombjával érhetjük el. Többsávos felvétel esetén ki kell jelölni a szűrni kívánt felvételi sávokat a raszter folyamatok közül, majd listaablakból a kívánt szűrő kiválasztható, vagy szerkeszthető. 75. példa: Élkiemelő szűrő használata


ikonnal.

, majd a fájlkezelő panel 3. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be a minta adatbázis Raszter könyvtárában található bukk.lan űrfelvételt. C.V–10 _____________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

4. A raszter téma beállításai panelt a betöltött téma jelmagyarázatán történő jobb kattintással nyissuk meg. 5. A raszterfolyamatok ablakban folyamat nevén történő bal klikkel jelöljük ki az első folyamatot. 6. Kattintsunk a téma nevén jobb klikkel és adjuk meg a folyamat új nevét: Sáv2 7. A Sáv nyomógombon való kattintással válasszuk ki a második sávot: 2/6 8. Kattintsunk a Szűrés gombra. A beugró panelen a szűrők listájából válasszuk ki az élesít alacsony 3X3-as típusú szűrőt, majd zárjuk be az ablakot az OK gombbal. 9. A Folyamat palettája legördülő listadobozban válasszuk ki az előre elkészített palettákból a Kék színpalettát. 10. A raszterfolyamatok ablakban folyamat nevén történő bal klikkel jelöljük ki a második folyamatot. 11. Az előbb leírt módon adjuk meg a folyamat következő jellemzőit: Folyamat neve: Sáv5 Sáv: 5/6 Szűrő: élesít alacsony 3X3 Folyamat palettája: zöld 12. A raszterfolyamatok ablakban folyamat nevén történő bal klikkel jelöljük ki a harmadik folyamatot. 13. Adjuk meg a harmadik folyamat következő jellemzőit: Folyamat neve: Sáv6 Sáv: 6/6 Szűrő: élesít alacsony 3X3 Folyamat palettája: vörös 14. A raszter statisztika és a megjelenített értékhatárok számításához kattintsunk az Újraszámítás gombra, mely mindhárom folyamatra elvégzi a számításokat. 15. Adjuk meg a következő téma jellemzőket is: Téma neve: Élesítés Opciók: Látható 16. Zárjuk be a témaszerkesztő dialóguspanelt az OK gombbal. 17. Mentsük el a térképnézetet a

___________________________


_____________________ C.V–11

Térképezés

DigiTerra Map

76. példa: Simító szűrő használata


ikonnal.

, majd a fájlkezelő panel 3. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be a minta adatbázis Raszter könyvtárában található bukk.lan űrfelvételt. 4. A raszter téma beállításai panelt a betöltött téma jelmagyarázatán történő jobb kattintással nyissuk meg. 5. A raszterfolyamatok ablakban a folyamatok nevén történő shift + bal klikkel jelöljük ki mindhárom folyamatot. 6. Kattintsunk a szűrés gombra. A megjelenő panelen keressük meg és jelöljük ki a simítás: élmegőrző simítás szűrőt, majd kattintsunk az OK gombra. 7. A raszter statisztika és a megjelenített értékhatárok számításához kattintsunk az Újraszámítás gombra, mely mindhárom folyamatra elvégzi a számításokat. 8. Adjuk meg a következő téma jellemzőket is: Téma neve: Simítás Opciók: Látható 9. Zárjuk be a témaszerkesztő dialóguspanelt az OK gombbal. 10. Mentsük el a térképnézetet a

C.V–12 _____________________


____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

77. példa: Domborító szűrő használata


ikonjával hozzunk

, majd a fájlkezelő panel 2. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be a minta adatbázis Ipoly könyvtárában található ipoly.lan rasztert. 3. A raszter téma beállításai panelt a betöltött téma jelmagyarázatán történő jobb kattintással nyissuk meg. 4. Kattintsunk a panelen az Új folyamat gombra, majd a fájlkezelő panel segítségével töltsük be ismét az ipoly.lan képet. 5. A raszterfolyamatok ablakban folyamat nevén történő bal klikkel jelöljük ki az első folyamatot. 6. Kattintsunk a Folyamat nyomógombon és a beugró panelen írjuk be a folyamat új nevét: Terepmodell 7. A Folyamat palettája legördülő listadobozban válasszuk ki az előre elkészített palettákból a Föld színpalettát. 8. A raszterfolyamatok ablakban a folyamat nevén történő bal klikkel jelöljük ki a második folyamatot. 9. Kattintsunk a Folyamat nyomógombon és a beugró panelen írjuk be a második folyamat új nevét: Megvilágítás 10. Kattintsunk a Szűrés nyomógombon és a szűrők listájából válasszuk ki az Domborít fel-le típusú szűrőt, majd zárjuk be az ablakot az OK gombbal. 11. A Folyamat palettája legördülő listadobozban válasszuk ki az előre elkészített palettákból a Szürkeskála színpalettát. 12. A raszter statisztika és a megjelenített értékhatárok számításához kattintsunk az Újraszámítás gombra, mely mindkét folyamatra elvégzi az értékhatárok kiszámítását. 13. Jelöljük ki ismét az első Terepmodell folyamatot, majd kattintsunk a Határok gombra. A megjelenő felsorolásból válasszuk ki a Min-Max elnevezésűt. Így az ___________________________

_____________________ C.V–13

Térképezés

DigiTerra Map

értékhatárok a cellaértékek minimumát és maximumát veszik fel. Csökkentsük az értékhatár maximumát 800-ra, billentyűzetről való beírással. 14. Jelöljük ki most a második Megvilágítás folyamatot. A kontraszt növeléséhez kattintsunk többször egymásután a Határok gomb mellett balra lévő nyílra. 18. Adjuk meg a következő téma jellemzőket is: Téma neve: Domborzat Opciók: Látható 15. Zárjuk be a témaszerkesztő panelt az OK gombbal. C.V.3.4. Képfeldolgozás sablonok segítségével A program képfeldolgozási sablonjai segítségével raszteres feldolgozási folyamatok gyors összeállítására nyílik lehetőség. Valamely listázott sablon kiválasztása és az adatforrás megadása után a program elkészíti a raszteres feldolgozási folyamat lépéseit: összeállítja a folyamatokat, kiválasztja a sávokat, beállítja a szűrőket, algoritmusokat és színpalettákat. Az összeállítás után lefut egy értéktartomány számítás is, ezután a sablon eredménye már megjeleníthető. A közel 50 db előre gyártott képfeldolgozási sablonok listája elérhető menüsorból (Raszter menü Sablonok) és a Raszter téma beállítása párbeszédpanelről egyaránt. (A képfeldolgozási példafeladatok során használt mintaállományok 10 évnél régebbi űrfelvételek.) 78. példa: Képfeldolgozási sablonok használata A képfeldolgozási sablonok segítségével jelenítsük meg buk.lan űrfelvétel alábbi változatait: - normalizált vegetációs index (NDVI) - Tasseled Cap színkompozit - Erdőterületek kiemelése ikonjával hozzunk 1. A program fő ikonsorának új térképnézet létrehozása létre új térképnézet panelt. 2. Nyissuk meg a 76. példa feladata során elmentett raszter.viw nézetet a nézet megnyitása

ikonnal.

, majd a fájlkezelő panel 3. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be a minta adatbázis Raszter könyvtárában található bukk.lan űrfelvételt. 4. A raszter téma beállításai panelt a betöltött téma jelmagyarázatán történő jobb kattintással nyissuk meg. 5. Kattintsunk a panelen a Sablonok nyomógombra. 6. A raszterfolyamat sablonok felsorolási listájában keressük meg és válasszuk ki a Landsat TM - Vegetáció - NDVI normalizált vegetációs index sablont, majd kattintsunk az OK gombra. A program elkészíti a raszteres feldolgozási folyamat lépéseit. C.V–14 _____________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

7. Adjuk meg a következő téma jellemzőket is: Téma neve: NDVI Opciók: Látható 8. Zárjuk be a témaszerkesztő dialóguspanelt az OK gombbal.

9. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra , majd a fájlkezelő panel segítségével töltsük be ismét a minta adatbázis Raszter könyvtárában található bukk.lan űrfelvételt. 10. A raszter téma beállításai panelt a betöltött téma jelmagyarázatán történő jobb kattintással nyissuk meg. 11. Kattintsunk a panelen a Sablonok nyomógombra. 12. A raszterfolyamat sablonok felsorolási listájában keressük meg és válasszuk ki a Landsat TM – Tasseled Cap - színkompozit sablont, majd kattintsunk az OK gombra. A program elkészíti a raszteres feldolgozási folyamat lépéseit. 13. Adjuk meg a következő téma jellemzőket is: Téma neve: Tasseled Cap Opciók: Látható 14. Zárjuk be a témaszerkesztő dialóguspanelt az OK gombbal.

___________________________

_____________________ C.V–15

Térképezés

DigiTerra Map

15. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra , majd a fájlkezelő panel segítségével töltsük be ismét a minta adatbázis Raszter könyvtárában található bukk.lan űrfelvételt. 16. A raszter téma beállításai panelt a betöltött téma jelmagyarázatán történő jobb kattintással nyissuk meg. 17. Kattintsunk a panelen a Sablonok nyomógombra. 18. A raszterfolyamat sablonok felsorolási listájában keressük meg és válasszuk ki a Landsat TM – Kiemelés - Erdőterület sablont, majd kattintsunk az OK gombra. A program elkészíti a raszteres feldolgozási folyamat lépéseit. 19. Adjuk meg a következő téma jellemzőket is: Téma neve: Erdőterületek Opciók: Látható 20. Zárjuk be a témaszerkesztő dialóguspanelt az OK gombbal.



79. példa: Képkivágás koordináták megadásával Jelenítsük meg az előző feladatban elvégzett feldolgozási folyamatokat, úgy hogy a térképnézeten három egymás melletti oszlopban jelenjenek meg, az alábbi képen látható módon.

C.V–16 _____________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

A feladatot a raszterfolyamatok kivágásával végezzük el. A raszterfolyamatok koordináta tengellyel párhuzamos kivágása a raszter téma beállításai panelen négy, sorrendben kezdő és záró, majd függőleges kezdő, és záró koordináta megadásával. ikonjával hozzunk 1. A program fő ikonsorának új térképnézet létrehozása létre új térképnézet panelt. 2. Nyissuk meg a 78. példa feladata során elmentett raszter.viw nézetet a nézet ikonnal. megnyitása 3. A raszter téma beállításai panelt a NDVI téma jelmagyarázatán történő jobb kattintással nyissuk meg. 4. Csoportos kijelöléssel jelöljük ki mindkét folyamatot. (Shift+bal klikk) 5. Vizsgáljuk meg a téma Befoglaló méretének koordinátáit, ami alapján a kivágás értékeit meghatározhatjuk. 6. A Kivágás mértékének adjuk meg a következő koordinátákat: Vízszintes: 745 000.00, 750 000.00 Függőleges: 303 000.00, 313 500.00 7. Zárjuk be a téma szerkesztő ablakot az OK gombbal. 8. A raszter téma beállításai panelt a Tasseled Cap téma jelmagyarázatán történő jobb kattintással nyissuk meg. 9. Csoportos kijelöléssel jelöljük ki mind a hat folyamatot. (Shift+bal klikk) 10. A Kivágás mértékének adjuk meg a következő koordinátákat: Vízszintes: 750 000.00, 755 000.00 Függőleges: 303 000.00, 313 500.00 11. Zárjuk be a téma szerkesztő ablakot az OK gombbal. 12. A raszter téma beállításai panelt a Erdőterületek téma jelmagyarázatán történő jobb kattintással nyissuk meg. 13. Csoportos kijelöléssel jelöljük ki mindkét folyamatot. (Shift+bal klikk) 14. A Kivágás mértékének adjuk meg a következő koordinátákat: Vízszintes: 745 000.00, 750 000.00 Függőleges: 303 000.00, 313 500.00 15. Zárjuk be a téma szerkesztő ablakot az OK gombbal. 80. példa: Képfeldolgozás régiókban – összetett feladat Készítsünk régiótérképet az feladatokban feldolgozott képek alapján. A régiótérképek előállításánál a raszteres tematikák folyamatait egy terület típusú vektoros téma osztályozott rajzelemeivel szűrjük. A területtel kivágott/szűrt képre a raszter statisztika számítását meg kell ismételni.

___________________________

_____________________ C.V–17

Térképezés

DigiTerra Map


ikonnal.

, majd a fájlkezelő panel 3. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be a minta adatbázis Raszter könyvtárában található region.map térképfedvényt. 4. A betöltött téma jelmagyarázatán történő jobb kattintással nyissuk meg a vektor téma beállításai panelt. 5. Kattintsunk az Osztályoz nyomógombon. Kattintsunk az adatmezők felsorolási listájában a Sorszám mezőre. A kiválasztás a kifejezés-szerkesztő mezőbe íródott, mely helyesen: [Region.Sorszám]. Zárjuk be az ablakot az OK nyomógombbal. 6. Kattintsunk az Egyedi nyomógombra, mely a területek osztályozását automatikusan végzi. 7. Zárjuk be a témaszerkesztő dialóguspanelt az OK nyomógombbal. 8. Nyissuk meg a raszter téma beállításai panelt az Élesítés téma jelmagyarázatán történő jobb kattintással. 9. A raszterfolyamatok ablakban csoportos kiválasztással (Shift+Bal klikk) jelöljük ki az összes folyamatot. 10. A Régiótérkép mezőben a legördülő listadobozból válasszuk ki a region témát. 11. Kattintsunk az Osztály mező melletti legördülő listában az 1-es osztályra. 12. A raszter statisztika és a megjelenített értékhatárok számításához kattintsunk az Újraszámítás gombra. 13. Előző/Következő téma gombokkal lépjünk a Simítás témához. 14. A raszterfolyamatok ablakban csoportos kiválasztással (Shift+Bal klikk) jelöljük ki az összes folyamatot. 15. A Régiótérkép mezőben a legördülő listadobozból válasszuk ki a region témát. 16. Kattintsunk az Osztály mező melletti legördülő listában a 2-es osztályra. 17. A raszter statisztika és a megjelenített értékhatárok számításához kattintsunk az Újraszámítás gombra. C.V–18 _____________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

18. Előző/Következő téma gombokkal lépjünk a NDVI témához. 19. A raszterfolyamatok ablakban csoportos kiválasztással (Shift+Bal klikk) jelöljük ki az összes folyamatot. 20. A Régiótérkép mezőben a legördülő listadobozból válasszuk ki a region témát. 21. Kattintsunk az Osztály mező melletti legördülő listában a 3-as osztályra. 22. A raszter statisztika és a megjelenített értékhatárok számításához kattintsunk az Újraszámítás gombra. 23. Előző/Következő téma gombokkal lépjünk a Tasseled Cap témához. 24. A raszterfolyamatok ablakban csoportos kiválasztással (Shift+Bal klikk) jelöljük ki az összes folyamatot. 25. A Régiótérkép mezőben a legördülő listadobozból válasszuk ki a region témát. 26. Kattintsunk az Osztály mező melletti legördülő listában a 4-es osztályra. 27. A raszter statisztika és a megjelenített értékhatárok számításához kattintsunk az Újraszámítás gombra. 28. Előző/Következő téma gombokkal lépjünk a Vegetáció témához. 29. A raszterfolyamatok ablakban csoportos kiválasztással (Shift+Bal klikk) jelöljük ki az összes folyamatot. 30. A Régiótérkép mezőben a legördülő listadobozból válasszuk ki a region témát. 31. Kattintsunk az Osztály mező melletti legördülő listában az 5-ös osztályra. 32. A raszter statisztika és a megjelenített értékhatárok számításához kattintsunk az Újraszámítás gombra. 33. Előző/Következő téma gombokkal lépjünk az RGB432 témához. 34. A raszterfolyamatok ablakban csoportos kiválasztással (Shift+Bal klikk) jelöljük ki az összes folyamatot. 35. A Régiótérkép mezőben a legördülő listadobozból válasszuk ki a region témát. 36. Kattintsunk az Osztály mező melletti legördülő listában a 6-os osztályra. 37. A raszter statisztika és a megjelenített értékhatárok számításához kattintsunk az Újraszámítás gombra. 38. Előző/Következő téma gombokkal lépjünk az Erdőterületek témához. 39. A raszterfolyamatok ablakban csoportos kiválasztással (Shift + Bal klikk) jelöljük ki az összes folyamatot. 40. A Régiótérkép mezőben a legördülő listadobozból válasszuk ki a region témát. 41. Kattintsunk az Osztály mező melletti legördülő listában a 9-es osztályra. 42. A raszter statisztika és a megjelenített értékhatárok számításához kattintsunk az Újraszámítás gombra. 43. Zárjuk be a témaszerkesztő panelt az OK gombbal. C.V.4. Raszter analízis A program raszter elemzés funkciójával lehetőség van összelátási vizsgálatok elvégzésére, vízlefolyási irány meghatározására, vízgyűjtő területek felkeresésére, vízösszefolyási térkép előállítására, valamint árvíz modellezésre raszter felületmodell alapján. A funkció a Raszter menü Elemzés menüpontjával érhető el. A raszter analízis panelen kell megadni az elemzés típusát, a forrás rasztert, az ___________________________

_____________________ C.V–19

Térképezés

DigiTerra Map

egyes elemzés típusokhoz tartozó paramétereket, valamint az eredmény rasztert és annak befoglaló méretét. Az elemzés forrásának egy a térképnézetbe betöltött raszteres domborzatmodellt adhatunk meg. A raszter analízis eredménye egy raszter modell, mely térképnézeten megfelelő beállításokkal megjeleníthető. 81. példa: Láthatósági modell előállítása és megjelenítése A láthatósági modell előállításához szükséges egy raszteres domborzatmodell és egy a nézőpontokat tartalmazó pont térkép. A pontok magasságának megadhatunk abszolút és relatív értéket egyaránt. 1. A program fő ikonsorának új térképnézet létrehozása létre új térképnézet panelt.

ikonjával hozzunk

, majd a fájlkezelő panel 2. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be a minta adatbázis Láthatóság könyvtárában található mecsek20.grd raszteres domborzatmodellt és kapcsoljuk be a téma kirajzolását. 3. A Raszter téma beállításai panelen a folyamat palettája legördülő listadobozban válasszuk ki a Föld színpalettát. 4. A nézőpontok megjelöléséhez hozzunk létre új pont térképet: Kattintsunk a Térkép menü Térkép létrehozása menüpontra, majd a panelen adjuk meg a pont térkép nevét (pl.: pont) és elérési útvonalát. Az új térképet adjuk hozzá térképnézethez. 5. A rajzolás ikonnal hozzunk létre tetszőleges helyen három nézőpontot.

6. Kattintsunk a Raszter menü Elemzés menüpontjára. 7. A beugró dialógus panelen adjuk meg a következő paramétereket: Típus: Láthatósági modell Raszter forrás: mecsek20 Nézőpontok: pont Magasság: 10 Relatív C.V–20 _____________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

8. Kattintsunk a panelen az Eredmény raszter nyomógombra és adjuk meg a láthatósági modell tetszőleges nevét és elérési útvonalát. Az eredmény fájl típusának válasszuk a LAN-Erdas7x formátumot. 9. A folyamat elvégzéséhez kattintsunk az OK nyomógombra. Megjelenítés 10. Hívjuk be a raszter téma jellemzői panelt a mecsek20 témán való dupla klikkel. 11. A panelen kattintsunk az Új folyamat nyomógombra és a fájl kezelő panel segítségével keressük meg az imént létrehozott láthatósági modellt és új folyamatként adjuk hozzá a nézethez. 12. A raszter folyamatok ablakban jelöljük ki ezt az új folyamatot bal klikkel. 13. Kattintsunk a Paletta nyomógombra. A paletta méretének adjunk meg 2-es értéket. 14. Változtassuk meg az 1-es cella színét fehérről rózsaszínre. Zárjuk be az ablakot az OK gombbal. 15. A raszter statisztika és a megjelenített értékhatárok számításához kattintsunk az Újraszámítás gombra. 16. Az Üres cella értékének írjunk be 0-t. Így a 0 értékű (fekete) cellák nem jelennek meg a nézeten. 17. A láthatósági modell kirajzolásához kattintsunk az OK gombra. A rózsaszínnel jelölt területek jelölik a nézőpontokból látható területeket. Ha a nézőpontok helyzetét töréspont vontatással megváltoztatjuk, akkor újra el kell készíteni a láthatósági modellt, amit a nézet frissítésével rögtön meg is jeleníthetünk. 82. példa Elöntési modell elkészítése Az elöntési modell előállításához szükséges egy raszteres domborzatmodell és egy a vízforrás-pontokat tartalmazó pont térkép. A pontok magasságának megadhatunk abszolút és relatív értéket egyaránt. 1. A program fő ikonsorának új térképnézet létrehozása létre új térképnézet panelt.

ikonjával hozzunk

, majd a fájlkezelő panel 2. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be a minta adatbázis Raszter könyvtárában található HidroTerep.bil raszteres domborzatmodellt és kapcsoljuk be a téma kirajzolását. 3. A Raszter téma beállításai panelen a folyamat palettája legördülő listadobozban válasszuk ki a Föld színpalettát. 4. A nézőpontok megjelöléséhez hozzunk létre új pont térképet: Kattintsunk a Térkép menü Térkép létrehozása menüpontra, majd a panelen adjuk meg a pont térkép nevét (pl.: forrás) és elérési útvonalát. Az új térképet adjuk hozzá térképnézethez. 5. A rajzolás ikonnal hozzunk létre tetszőleges helyen két három forráspontot. ___________________________

_____________________ C.V–21

Térképezés

DigiTerra Map

6. Kattintsunk a Raszter menü Elemzés menüpontjára. 7. A beugró dialógus panelen adjuk meg a következő paramétereket: Típus: Elöntési modell Raszter forrás: HidroTerep Nézőpontok: forrás Magasság: 2 Relatív 8. Kattintsunk a panelen az Eredmény raszter nyomógombra és adjuk meg az elöntési modell tetszőleges nevét és elérési útvonalát. Az eredmény fájl típusának válasszuk pl. a ras formátumot. (Ezenkívül még megadhatunk *.ers és *.grd formátumot is) 9. A folyamat elvégzéséhez kattintsunk az OK nyomógombra. Megjelenítés , majd a fájlkezelő panel 10. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be az imént létrehozott elöntési modellt. 11. Kattintsunk duplán az új témára. 12. A Raszter téma beállításai panelen kattintsunk a Paletta nyomógombra. 13. Változtassuk meg az 0-es cella színét feketéről világos kékre és az utolsó cella értékét sötétkékre. Majd kattintsunk a színátmenet gombra. Zárjuk be az ablakot az OK gombbal. 14. Az Üres cella értékének írjunk be 0-t. Így a 0 értékű cellák nem jelennek meg a nézeten. 15. Az elöntési modell kirajzolásához kattintsunk az OK gombra és kapcsoljuk be a téma kirajzolást. A kék átmenettel jelölt területek jelölik a források által elönthető területeket. 83. példa Vízlefolyási irány meghatározása A vízlefolyási irány meghatározásához szükséges a vizsgálandó területről egy raszteres domborzat modell. Az elemzés eredménye egy 8 bites egész típusú raszter, melynek cellái 1-8-ig vehetnek fel értékeket. Az 1-es értékű cella vízlefolyási iránya északi, a 2-es észak-keleti stb. 8 1 2 7 3 6 5 4 1. A program fő ikonsorának új térképnézet létrehozása létre új térképnézet panelt.

ikonjával hozzunk

, majd a fájlkezelő panel 2. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be a minta adatbázis Raszter könyvtárában található HidroTerep.bil raszteres domborzatmodellt és kapcsoljuk be a téma kirajzolását. 3. A Raszter téma beállításai panelen a folyamat palettája legördülő listadobozban válasszuk ki a Föld színpalettát. C.V–22 _____________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

4. Kattintsunk a Raszter menü Elemzés menüpontjára. 5. A beugró dialógus panelen adjuk meg a következő paramétereket: Típus: Vízlefolyási irány Raszter forrás: HidroTerep A feltöltés opciót jelöljük meg, így a lokális minimum pontok a szomszédos pixelek magasságát kapják. 6. Kattintsunk a panelen az Eredmény raszter nyomógombra és adjuk meg a vízlefolyási modell tetszőleges nevét és elérési útvonalát. Az eredmény fájl típusa tetszőleges lehet. 7. A folyamat elvégzéséhez kattintsunk az OK nyomógombra. Megjelenítés: , majd a fájlkezelő panel 8. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be az imént létrehozott vízlefolyási irány modellt. 9. Kattintsunk duplán az új témára. 10. A Raszter téma beállításai panelen kattintsunk az Újraszámítás gombra. Ekkor a cellaértékek minimuma 1-es és a maximuma 8-as értéket vesz fel. 11. Most kattintsunk a Paletta nyomógombra. A párbeszédpanelen adjunk meg a paletta méretének 8-as értéket. Kattintsunk ugyanitt a Véletlen színek gombra, vagy rendeljünk egyedi színeket egyesével az egyes cellaértékekhez. 12. Zárjuk be mindkét ablakot az OK nyomógombbal. Majd kapcsoljuk be a téma kirajzolását. 84. példa Vízösszefolyási modell és vízgyűjtő területek előállítása A vízösszefolyási modell és a vízgyűjtő területek előállításához egyaránt a programmal előállított vízlefolyási irány raszteres modell szolgál kiinduló adatként. A vízösszefolyási modell a vízfolyások, patakok lehetséges előfordulási helyeit mutatja meg. A raszteres modellen a pixelértékek azoknak a tereppontoknak a számát jelenti, melyekről az összefolyás az adott pixelen keresztül történik. 1. A program fő ikonsorának új térképnézet létrehozása létre új térképnézet panelt.

ikonjával hozzunk

, majd a fájlkezelő panel 2. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be az előző feladatban előállított vízlefolyási irány rasztert és kapcsoljuk be a téma kirajzolását. A helyes megjelenítéshez végezzük el az előző feladat Megjelenítés részében leírt lépéseket. 3. Kattintsunk a Raszter menü Elemzés menüpontjára. 4. A beugró dialógus panelen adjuk meg a következő paramétereket: Típus: Vízösszefolyási modell Raszter forrás: Vízlefolyási raszter téma neve 5. Kattintsunk a panelen az Eredmény raszter nyomógombra és adjuk meg a vízösszefolyási modell tetszőleges nevét és elérési útvonalát. Az eredmény fájl ___________________________

_____________________ C.V–23

Térképezés

DigiTerra Map

típusa *.ers, *ras, *.grd formátumú lehet. (Az eredmény raszter cella formátuma 32 bites valós lesz) 6. A folyamat elvégzéséhez kattintsunk az OK nyomógombra. 7. Kattintsunk a Raszter menü Elemzés menüpontjára. 8. A beugró dialógus panelen adjuk meg a következő paramétereket: Típus: Vízgyűjtő területek Raszter forrás: Vízlefolyási raszter téma neve 9. Kattintsunk a panelen az Eredmény raszter nyomógombra és adjuk meg a vízgyűjtő területek rasztermodell tetszőleges nevét és elérési útvonalát. Az eredmény fájl típusa tetszőleges formátumú lehet. (Az eredmény raszter cellaformátuma 8 bites egész lesz.) Megjelenítés , majd a fájlkezelő panel 10. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be a létrehozott vízösszefolyási modellt és kapcsoljuk be a téma kirajzolását. 11. Kattintsunk duplán az új témára. 12. A Raszter téma beállításai panelen kattintsunk az Algoritmus gombra. 13. A Kifejezés szerkesztő párbeszédpanelen adjuk meg a következő kifejezést: IF(R1<40,0,R1) (A kifejezés szerint a 40-nél kisebb értékű cellákat úgy értelmezi a program mintha az értékük 0 lenne.) 14. Az Üres cella értékéhez írjunk be 0 értéket. (Azok a pixelek nem lesznek megjelenítve, ahova viszonylag kevés helyről történik összefolyás.) 13. Zárjuk be mindkét ablakot az OK nyomógombbal. Majd kapcsoljuk be a téma kirajzolását. A térképnézeten a vízfolyások patakok legvalószínűbb előfordulási helyei jelennek meg. , majd a fájlkezelő panel 14. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be a létrehozott Vízgyűjtő területek raszteres adatmodellt és kapcsoljuk be a téma kirajzolását. 15. Kattintsunk duplán az új témára. 15. A Raszter téma beállításai panelen kattintsunk a Paletta nyomógombra. A párbeszédpanelen kattintsunk Véletlen színek gombra majd zárjuk be ezt az ablakot az OK gombbal. 16. Az Üres cella értékéhez írjunk be 0 értéket. majd zárjuk be az ablakot az OK gombbal. A programfunkció maximum 256 vízgyűjtő területet képes maghatározni. C.V.5. Automatikus vektorizálás A program automatikus vektorizálás funkciójával automatikusan generálhatunk vonalas vektor térképet pl. szkennelt raszter kép alapján. Automatikus vektorizálás kétféle módon végezhető:

C.V–24 _____________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

-

Középvonalas: fekete-fehér 1 bites főként vonal objektumokat tartalmazó raszterképek automatikus vektorizálásánál használt módszer. pl. szintvonalak automatikus digitalizálása - Határvonalas: Színes rasztereknél alkalmazható módszer. A vonalak a különböző színű „foltok” határában jönnek létre. A funkció a Raszter menü Vektorizálás menüpontjával érhető el. A vektorizáláshoz módosíthatjuk a térképnézetbe betöltött forrás raszter befoglaló és pixel méretét. A művelet során a program figyelembe veszi a manuálisan megadott tolerancia mértékét, a minimális vonalszakasz és a megengedhető hézag méretét. Határvonalas vektorizálás során a szín tolerancia mértékét is meg kell határozni. Természetesen a vektorizálandó térképeket először megfelelő vonatkozási rendszerbe transzformálni kell. 85. példa: Automatikus vektorizálás Középvonalas vektorizálás: 1. A program fő ikonsorának új térképnézet létrehozása létre új térképnézet panelt.

ikonjával hozzunk

, majd a fájlkezelő panel 2. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be a minta adatbázis Kaposvár könyvtárában található raster.pcx 1 bites szkennelt térképet. 3. Kattintsunk a Raszter menü Vektorizálás menüpontjára. 4. A beugró Automatikus vektorizálás panelen kattintsunk az Eredmény gombra és adjuk meg az eredmény vonal térkép nevét (vonal.map) és elérési útvonalát. 5. A vektorizálási opcióknál adjuk meg a következő paramétereket: - Középvonalas - Hézag átugrás: 1 - Minimális méret: 1 - Tolerancia: 2 6. A folyamat elvégzéséhez kattintsunk az Ok gombra. 7. Az új tematika megnyitása ikonnal kapcsoljuk be a téma kirajzolását. Határvonalas vektorizálás:

töltsük be az új vonal térképet és


ikonjával hozzunk

, majd a fájlkezelő panel 9. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be a minta adatbázis Magyaro könyvtárában található raster.pcx színes térképet. 10. Kattintsunk a Raszter menü Vektorizálás menüpontjára. 11. A beugró Automatikus vektorizálás panelen kattintsunk az Eredmény gombra és adjuk meg a vonalas vektor térkép nevét (vonal.map) és elérési útvonalát. ___________________________

_____________________ C.V–25

Térképezés

DigiTerra Map

12. A vektorizálási opcióknál adjuk meg a következő paramétereket: - Határvonalas - Hézag átugrás: 0,1 - Minimális méret: 0,1 - Színtolerancia: 32 - Tolerancia: 2 13. A folyamat elvégzéséhez kattintsunk az Ok gombra. 14. Az új tematika megnyitása ikonnal kapcsoljuk be a téma kirajzolását.

C.V–26 _____________________

töltsük be az új vonal térképet és

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

C.VI. Felületmodellezés A térinformatikai alkalmazásokban a domborzatra vonatkozó adatokat az úgynevezett digitális domborzatmodellezés (DDM) módszerével dolgozzák fel. A domborzatmodellek, vagy más szóval felületmodellek létrehozásának elsődleges célja a domborzatnak, mint felületnek elsődleges reprodukálása. A modell építése úgy történik, hogy a területet szabályos vagy szabálytalan négyzetekkel, háromszögekkel lefedik. A háromszög- vagy négyzethálót általában digitalizált (ismert x, y, z, koordinátájú) pontokra feszítik ki, majd meghatározzák a lefedő síkidomok csúcspontjait. A térbeli felület ábrázolása leggyakrabban szabálytalan háromszög alapú (TIN) modellel, vagy raszteres felületmodellel történik. A TIN modell ismert tereppontokat (X,Y,Z koordináta) fed le háromszög struktúrában olyan módon, hogy a tereppontok a háromszögek csúcspontjai lesznek. A háromszög modellen ezt követően végezhetők el a szintvonalak interpolációja, különböző szempontok szerinti felületszínezések megjelenítése. A felületmodell lehetőséget biztosít térbeli megjelenítésekre, hossz- és keresztmetszet készítésére, földtömegszámításra, szintsíkok és raszter alapú terepmodell generálására. A raszteres domborzatmodell a raszter felbontásnak megfelelően tárolja a felület magasságait pontonként. C.VI.1. Felületmodell (TIN modell) előállítása Háromszögháló generálását leggyakrabban térbeli ponthalmaz alapján végezzük el. A programban lehetőségünk van más programokkal feldolgozott felvételi jegyzőkönyvekből (mérőállomások digitálisan rögzített adataiból), esetleg GPS mérések eredményeként (további feldolgozással) előállított, ismert X-Y-Z koordinátájú pontok alapján háromszögháló generálása. Ezenkívül a háromszögháló építésébe a terep ismert idomvonali és törésvonalai is bevonhatók. 86. példa: Háromszögháló generálása ponthalmazból A program olyan szövegfájlokat vár feldolgozásra, melyekben az adatok (pl. tabulátorral) elválasztott sorokban követik egymást. Itt tehát egy pont egy sornak felel meg melynek adatai: X – Y – Z struktúrájúak. Ez akár lehet egy Excel táblázat (tabulátorral tagolt) szövegfájlként (*.txt) történő elmentésének eredménye. 1. Egy fájlkezelő program segítségével a minta adatbázis ...\TIN könyvtárában található mecsek.xyz szövegfájlt másoljuk át egy új könyvtárba. Átnevezéssel a fájl kiterjesztését módosítsuk txt kiterjesztésűre. 2. Nyissuk meg a szövegfájlt és győződjünk meg, hogy a formátuma megfelel-e a fenti elvárásoknak. 3. Kattintsunk a programban a DFM menü Háromszögháló ponthalmazból menüpontjára. 4. A fájlkezelő panel segítségével keressük meg az imént átmásolt és átnevezett mecsek.txt szövegfájlt, majd kattintsunk a Megnyitás gombra. ___________________________

______________________C.VI–1

Térképezés

DigiTerra Map

5. A beugró fájlkezelőn adjuk meg az Eredményfájl nevét, pl.: mecsek.tin. 6. A folyamat elvégzéséhez kattintsunk az OK gombra. 87. példa: Háromszögháló generálása térképfedvények alapján Módunkban áll magassági adatokat tartalmazó pont térképek, és idomvonalakat vagy törésvonalakat tartalmazó térképek alapján kényszerített háromszöglefedés elvégzésére. 1. Egy fájlkezelő program segítségével a minta adatbázis ...\TIN könyvtárában található banyap.map, tab és banya.map, tab térkép fájlokat másoljuk át egy új könyvtárba. 2. A program fő ikonsorának új térképnézet létrehozása létre új térképnézet panelt.

ikonjával hozzunk

, majd a fájlkezelő panel 3. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be az imént átmásolt térképfedvényeket. 4. Kattintsunk a programban a DFM menü Háromszögháló tematikából menüpontjára. 5. A felső legördülő listadobozból válasszuk ki az imént hozzáadott banyap.map pont tematikát. 6. Kattintsunk a Magasság gombon. Az adatmezők felsorolási listájában jelöljük meg a magassági értékeket tartalmazó adatmezőt. A kiválasztás a kifejezésszerkesztőbe íródott: [bányap.Z] Zárjuk be az ablakot az OK nyomógombbal. 7. A Törésvonalak legördülő listadobozban jelöljük meg a térképünk törésvonalait tartalmazó banya.map vonal tematikát. 8. Kattintsunk az Eredmény gombra és adjuk meg a háromszögháló modell elnevezését és elérési útvonalát. 9. Jelöljük meg a vonaldarabolás opciót és a távolság értékének adjunk meg 20 m-t. Ezzel elkerüljük a megnyúlt háromszögek kialakulását. 10. A folyamat elvégzéséhez a panelen kattintsunk az OK nyomógombra. C.VI.2. Felületmodell tematika megjelenítése Raszteres felületmodell megjelenítése a raszter megjelenítésnek megfelelően történik. Felületmodell (TIN) megjelenítése történhet szintvonalakkal és felületi színezéssel. A szintvonalsűrűség méretaránytól függően beállítható, kis méretarány esetében ritkább, nagyobb méretaránynál sűrűbb megjelenítés alkalmazható. A felület színezéssel történő megjelenítése esetében színezhetünk magasság, kitettség, lejtés és megvilágítás szerint. A modellen megjeleníthetjük továbbá a minimum- (völgyvonal) és maximumvonalakat (gerincvonal).

C.VI–2 ______________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

88. példa: Felületmodell megjelenítése 1. A program új térképnézet létrehozása térképnézet panelt.


, majd a fájlkezelő panel 2. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsünk be egy felületmodellt a minta adatállomány TIN könyvtárából (pl.: Mecsek.tin). 3. Hívjuk be a téma beállítások dialógusablakot a téma nevén történő jobb kattintással.

és kapcsoljuk be a 4. Kapcsoljuk ki a Főszintvonalak kirajzolását Főháromszögek kirajzolását . 5. Zárjuk be az ablakot OK gombbal és rajzoltassuk ki a modellt. 6. A nézeten megjelenik szabálytalan háromszög modell. 7. Hívjuk be a téma beállítások dialógusablakot a téma nevén történő jobb kattintással. 8. Kapcsoljuk ki a Főháromszögek kirajzolását és kapcsoljuk be a Főszintvonalak kirajzolását . 9. Nagyítsunk a területbe. A méretaránytól függően 100-50-25-10-1 m-es szintközzel jelennek meg a szintvonalak a téma alapbeállításainak megfelelően. 10. Hívjuk be a téma beállítások dialógusablakot a téma nevén történő jobb kattintással. 11. Kapcsoljuk be a Felület csoportban a Magassági színezést. A magassági színezés a színpaletta beállításai alapján történik. 12. A főszintvonal magassági értékeinek megjelenítéséhez jelöljük ki (Bal klikk) a Főszintvonal rajzelemet és kapcsoljuk be a Feliratozás opciót. 13. Rajzoljuk meg a modellt a OK gombra történő kattintással. ___________________________

______________________C.VI–3

Térképezés

DigiTerra Map

14. Jelenítsük meg a lejtőkategória, kitettség ill. megvilágítás szerinti felület színezéseket is. C.VI.3. Földtömegszámítás Földtömegszámítás során adott területre vonatkozóan meghatározhatjuk egy felület alapsíkhoz viszonyított térfogatát, ill. két felület közötti földtömeg különbséget töltés, bevágás bontásban. 89. példa: Földtömegszámítás ikonjával hozzunk létre új 1. A program új térképnézet létrehozása térképnézet panelt. 2. Nyissuk meg a minta adatbázis Földtömeg könyvtárában található ikonnal. A nézet tartalmazza a földtömeg.viw nézetet a nézet megnyitása földtömegszámításhoz szükséges tematikákat: régi felület, új felület és a számítási terület. 3. Kattintsunk a DFM menü Földtömegszámítás menüpontjára.

4. A legördülő listadobozokban adjuk meg értelemszerűen a tematikákat. 5. A Cellaméret értékéhez írjunk be 5-öt. 6. A folyamat elvégzéséhez kattintsunk az OK gombra. Rövid idő elteltével a számítás eredményeit a program egy új ablakban jeleníti meg.

C.VI–4 ______________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

7. Az eredmény mentéséhez kattintsunk a panelen a Ment nyomógombra, majd a fájlkezelő segítségével adjuk meg az eredmény szövegfájl nevét és elérési útvonalát. 8. Ismételjük meg a műveleteket a 3. ponttól úgy, hogy ne adjunk meg új felületnek semmit. A számítás eredményeként kapott földtömeg nem más mint a régi felületből az új felület előállításához szükséges feltöltés és bevágás különbsége. Ha ez a különbség negatív, akkor a felesleges földtömeget el kell szállítanunk, ha pozitív akkor pedig még szükség van földre. C.VI.4. Metszetkészítés Metszetkészítés alatt a terepen futó nyomvonal hossz-, és keresztszelvényeinek, valamint a szelvény kiosztás felülnézetének előállítását értjük. A szelvények távolságának és szélességének tetszőleges értékeket adhatunk meg. A művelet során három térképfedvény keletkezik, amiket a program mindig az aktuális munkakönyvtárban helyez el: Sect_C.map,-tab: keresztszelvényeket tartalmazó vonal fedvény. Sect_P.map,-tab: hossz-szelvényt megjelenítő vonal fedvény. Sect_T.map,-tab: szelvény kiosztást ábrázoló vonal fedvény. A fenti térképfedvényekből tematikus térképezéssel különböző térképnézeteken jeleníthetjük meg a szelvény kiosztást, hossz-, és keresztszelvényeket magassági ill. szelvény feliratokkal. A tematikus térkép elkészítése a fedvények leíró adattábláinak ID és Label elnevezésű adatmezői alapján történik. 90. példa: Metszetkészítés felületmodell és nyomvonal alapján 1. A program új térképnézet létrehozása térképnézet panelt.


, majd a fájlkezelő panel 2. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be a minta adatállomány Metszet könyvtárából a felület.tin felületmodellt. 3. Jobb/Dupla klikk a téma nevén. A panelen kapcsoljuk be a magassági színezést és a láthatóságot. , majd a fájlkezelő panel 4. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be a minta adatállomány Metszet könyvtárából a nyomvonalakat tartalmazó vonal.map fedvényt és kapcsoljuk be a téma kirajzolását. 5. Kattintsunk a DFM menü Metszetkészítés menüpontjára.

___________________________

______________________C.VI–5

Térképezés

DigiTerra Map

6. 7. 8. 9.

A Felületmodell legördülő listadobozban jelöljük meg a Felület tematikát. A Nyomvonal legördülő listadobozban jelöljük meg a vonal tematikát. Kapcsoljuk ki a Kiválasztott elemek opciót. A Nézetek beállításánál kapcsoljuk be mind három nézet: Felülnézet, Keresztszelvények, Hossz-szelvények elkészítését 10. A Szelvényezési beállításoknál adjuk meg a következő értékeket: Magassági torzítás: 10 Keresztsz. szélessége: 20 Felbontás: 2 Szelvénytáv: 10 11. A Keresztszelvények megjelenítésénél adjuk meg a következő értékeket: Szelvények közti táv: 10 Szelvénysorok száma: 5 12. A metszetkészítés elvégzéséhez kattintsunk az Elkészít, majd zárjuk be az ablakot a Bezár nyomógombbal. 13. Egy fájlkezelő program segítségével keressük meg az imént elkészített fedvényeket. Ha a leírás szerint jártunk el, akkor minta adatbázis Metszet könyvtárában 3*2=6 db új, friss dátummal rendelkező fájlt találunk.

91. példa: Metszetek megjelenítése A minta adatállományban megtalálható az előző feladatban elkészített hossz-, keresztszelvények és a szelvénykiosztást megjelenítését szolgáló három térképnézet. A nézetek elkészítése a következő módon történik: Keresztszelvény megjelenítése: 1. A program új térképnézet létrehozása térképnézet panelt.


. 2. Kattintsunk a térképnézet beállításai ikonra adjuk meg a térképnézet nevét: Keresztszelvények C.VI–6 ______________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

adjuk meg a kirajzolási méretarányt 1:1.000-nek 3. Zárjuk be a panelt az OK gombbal. , majd a fájlkezelő panel 4. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be a minta adatállomány Metszet könyvtárából az előző feladatban előállított keresztmetszetek vonalait tartalmazó Sect_C.map fedvényt, majd kapcsoljuk be a téma kirajzolását. 5. A jelmagyarázat szerkesztő dialóguspanelt a betöltött téma jelmagyarázatán történő dupla kattintással nyissuk meg. 6. Kattintsunk az Osztályoz nyomógombra és válasszuk ki az ID adatmezőt: [Sect_C.ID] 7. Zárjuk be a kifejezésépítőt az OK nyomógombbal. 8. Alakítsuk ki a tematikus osztályokat az Egyedi osztályozóval.: Három osztályt kaptunk: Ezek sorrendben: a keresztszelvények terepvonalai (1), magasságvonalai (2) és középvonalai (3). 9. Amennyiben szükséges változtassuk meg az egyes osztályok színeit tetszőleges módon, majd adjuk meg a következő téma jellemzőket: Téma címe: Keresztszelvények 10. Zárjuk be a témaszerkesztő panelt az OK gombbal. , majd a fájlkezelő panel 11. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be ismét az előző feladatban előállított keresztmetszetek vonalait tartalmazó Sect_C.map fedvényt, majd kapcsoljuk be a téma kirajzolását. 12. A jelmagyarázat szerkesztő dialóguspanelt a betöltött téma jelmagyarázatán történő dupla kattintással nyissuk meg. 13. Kattintsunk a Szűrés nyomógombra és fogalmazzuk meg a következő kifejezést: [Sect_C.ID] = 2 14. Kapcsoljuk a panelen a téma típusát feliratra. 15. Dupla klikk a “17C” szimbólumon. Állítsuk a méretet 5-re, a betűtípust ARIAL CE-re és a felirat színét is módosítsuk. 16. Zárjuk be az osztályjellemzők szerkesztése dialóguspanelt. 15. Kattintsunk a Felirat nyomógombra. A szerkesztő mezőbe fogalmazzuk meg a következő kifejezést: [Sect_C.Label] 16. A felirat beviteli mezője mellett kattintsunk a beillesztési pont nyomógombra. A beillesztési pozíció a szimbolikus mezőn az jobb oldali középső pontban legyen. Kapcsoljuk be a Forgatás opciót. 17. Adjuk meg a következő témajellemzőket: Téma címe: Magassági feliratok Opciók: látható 18. Kattintsunk a panelen a Témát dupláz gombra. 19. Zárjuk be a témaszerkesztő panelt az OK gombbal. 20. A jelmagyarázat szerkesztő dialóguspanelt a megduplázott téma jelmagyarázatán történő dupla kattintással nyissuk meg. ___________________________

______________________C.VI–7

Térképezés

DigiTerra Map

21. Kattintsunk a Szűrés nyomógombra és fogalmazzuk meg a következő kifejezést: [Sect_C.ID] /= 2 (nem egyenlő) 22. Kattintsunk az Osztályoz nyomógombra és válasszuk ki az ID adatmezőt: [Sect_C.ID] 23. Zárjuk be a kifejezésépítőt az OK nyomógombbal. 24. Alakítsuk ki a tematikus osztályokat az Egyedi osztályozóval.: Két osztályt kaptunk: Ezek sorrendben: a keresztszelvények terepvonalai (1), és középvonalai (3). Változtassuk tetszőleges színűre az egyes osztályok feliratait. 25. A felirat beviteli mezője mellett kattintsunk a beillesztési pont nyomógombra. A beillesztési pozíció a szimbolikus mezőn a középső legalsó pontban legyen. Kapcsoljuk be a Forgatás opciót. 26. Adjuk meg a következő témajellemzőket: Téma címe: Szelvény feliratok Opciók: látható 27. Zárjuk be a témaszerkesztő panelt az OK gombbal. ikonnal.

28. Mentsük el a térképnézetet a Mentés

Ha figyelmesen megnézzük a keresztszelvényeket, akkor láthatjuk, hogy az egyes keresztszelvényeken a méteres magasságvonalak egymástól 10 m-re helyezkednek el, mivel a metszetkészítésnél (ld.: előző feladat) a magassági torzítás értékének 10-et adtunk meg. Az öt sorban elhelyezkedő keresztszelvények megjelenítési távolságának szintén 10 m-t adtunk meg, de ha a térképnézeten lemérjük, akkor az egyes keresztszelvények közötti távolságra valójában 100 m-t kapunk, ami szintén a magassági torzításnak tudható be. Ez így helyes, különben az egymás alatt elhelyezkedő szelvények egymásra „csúszva” jelennének meg. Hossz-szelvény megjelenítése: 1. A program új térképnézet létrehozása térképnézet panelt.


. 2. Kattintsunk a térképnézet beállításai ikonra adjuk meg a térképnézet nevét: Hossz-szelvény adjuk meg a kirajzolási méretarányt 1:10.000-re 3. Zárjuk be a panelt az OK gombbal. , majd a fájlkezelő panel 4. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be a minta adatállomány Metszet könyvtárából az előző feladatban előállított hossz-szelvény vonalait tartalmazó Sect_P.map fedvényt, majd kapcsoljuk be a téma kirajzolását. 5. A jelmagyarázat szerkesztő dialóguspanelt a betöltött téma jelmagyarázatán történő dupla kattintással nyissuk meg. C.VI–8 ______________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

6. Kattintsunk az Osztályoz nyomógombra és válasszuk ki az ID adatmezőt: [Sect_P.ID] 7. Zárjuk be a kifejezésépítőt az OK nyomógombbal. 8. Alakítsuk ki a tematikus osztályokat az Egyedi osztályozóval.: Három osztályt kaptunk. 9. Amennyiben szükséges változtassuk meg az egyes osztályok színeit tetszőleges módon, majd adjuk meg a következő téma jellemzőket: Téma címe: Hossz-szelvény 10. Zárjuk be a témaszerkesztő panelt az OK gombbal. , majd a fájlkezelő panel 11. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be ismét az előző feladatban előállított hossz-szelvény vonalait tartalmazó Sect_P.map fedvényt. 12. A téma szerkesztő dialóguspanelt a betöltött téma jelmagyarázatán történő dupla kattintással nyissuk meg. 13. Kapcsoljuk a panelen a téma típusát feliratra. 14. Dupla klikk a “17C” szimbólumon. Állítsuk a felirat méretét 5-re, a betűtípust ARIAL CE-re. 15. Zárjuk be az osztályjellemzők szerkesztése dialóguspanelt. 16. Kattintsunk a Felirat nyomógombra. A szerkesztő mezőbe fogalmazzuk meg a következő kifejezést: [Sect_P.Label] 17. A felirat beviteli mezője mellett kattintsunk a beillesztési pont nyomógombra. A beillesztési pozíció a szimbolikus mezőn az jobb oldali középső pontban legyen. Kapcsoljuk be a Forgatás opciót. 18. Adjuk meg a következő témajellemzőket: Téma címe: Feliratok Opciók: látható 19. Zárjuk be a témaszerkesztő panelt az OK gombbal. 20. A jelmagyarázat szerkesztő dialóguspanelt a megduplázott téma jelmagyarázatán történő dupla kattintással nyissuk meg. 21. Mentsük el a térképnézetet a Mentés

ikonnal.

Felülnézet megjelenítése: 1. A program új térképnézet létrehozása térképnézet panelt.


. 2. Kattintsunk a térképnézet beállításai ikonra adjuk meg a térképnézet nevét: Felülnézet adjuk meg a kirajzolási méretarányt 1:10.000-re 3. Zárjuk be a panelt az OK gombbal.

___________________________

______________________C.VI–9

Térképezés

DigiTerra Map

4. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra , majd a fájlkezelő panel segítségével töltsük be a minta adatállomány Metszet könyvtárából a felület.tin felületmodellt. 5. A téma szerkesztő dialóguspanelt a betöltött téma jelmagyarázatán történő dupla kattintással nyissuk meg. A panelen kapcsoljuk be a magassági színezést és a láthatóságot. 6. Zárjuk be a panelt az OK gombbal. , majd a fájlkezelő panel 7. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be a minta adatállomány Metszet könyvtárából az előző feladatban előállított, a szelvényezés vonalait tartalmazó Sect_T.map fedvényt, majd kapcsoljuk be a téma kirajzolását. 8. A jelmagyarázat szerkesztő dialóguspanelt a betöltött téma jelmagyarázatán történő dupla kattintással nyissuk meg. 9. Kattintsunk az Osztályoz nyomógombra és válasszuk ki az ID adatmezőt: [Sect_T.ID] 10. Zárjuk be a kifejezésépítőt az OK nyomógombbal. 11. Alakítsuk ki a tematikus osztályokat az Egyedi osztályozóval.: Kettő osztályt kaptunk. 12. Amennyiben szükséges változtassuk meg az egyes osztályok színeit tetszőleges módon, majd adjuk meg a következő téma jellemzőket: Téma címe: Felülnézet 13. Zárjuk be a témaszerkesztő panelt az OK gombbal. , majd a fájlkezelő panel 14. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be ismét az előző feladatban előállított szelvény kiosztás vonalait tartalmazó Sect_T.map fedvényt. 15. A téma szerkesztő dialóguspanelt a betöltött téma jelmagyarázatán történő dupla kattintással nyissuk meg. 16. Kapcsoljuk a panelen a téma típusát feliratra. 17. Dupla klikk a “17C” szimbólumon. Állítsuk a felirat méretét 5-re, a betűtípust ARIAL CE-re és állítsuk be tetszőlegesen a felirat színét. 18. Zárjuk be az osztályjellemzők szerkesztése dialóguspanelt. 19. Kattintsunk a Felirat nyomógombra. A szerkesztő mezőbe fogalmazzuk meg a következő kifejezést: [Sect_T.Label] 20. A felirat beviteli mezője mellett kattintsunk a beillesztési pont nyomógombra. A beillesztési pozíció a szimbolikus mezőn a jobb oldali középső pontban legyen. Kapcsoljuk be a Forgatás opciót. 21. Adjuk meg a következő témajellemzőket: Téma címe: Feliratok Opciók: látható 22. Zárjuk be a témaszerkesztő panelt az OK gombbal. 23. Mentsük el a térképnézetet a Mentés

ikonnal.

C.VI–10 _____________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

A kész nézeteket tetszőleges méretarányban kinyomtathatjuk. Ehhez aHiba! A hivatkozási forrás nem található. fejezet leírása ad útmutatót. C.VI.5. Felületmodell exportja Felületmodell különböző exportjai során különféle formátumú adatokat nyerhetünk: • Pont export során a háromszögháló magassági pontjainak x-y-z koordinátáit tartalmazó szövegfájl áll elő. • Vonal export: Lehetőség van TIN-modell alapján a felület szintvonalainak, háromszöghálóinak és Thiessen vonalainak vektoros térképfedvénybe (*.map) való kiírására. • Felület export: Háromszögháló vagy raszteres felületmodell alapján különféle formátumú (Raszteres, Szövegfájl, Dxf rácsháló, VRML) rácsháló előállítása. 92. példa: Felületmodell magassági pontjainak szövegfájlba való kiírása (TIN) 1. A program fő ikonsorának új térképnézet létrehozása létre új térképnézet panelt.

ikonjával hozzunk

töltsük be a minta adatbázisban 2. A térképnézet sablon betöltés ikonnal található 62-hegység3d.viw térképnézetet. 3. Tegyük aktívvá és kapcsoljuk be a TIN tematikát. 4. Kattintsunk a DFM menü Pont Export menüpontjára.

5. A beugró panelen az Eredmény gombra kattintva adjuk meg a szövegfájl nevét és elérési útvonalát. 6. Válasszuk a Minden pont kiírása opciót, majd az OK gombra kattintva végezzük el az exportot. 7. Nyissuk meg és ellenőrizzük le az eredményként kapott szövegfájlt. Az export során nyert szövegfájlból ponttérképet állíthatunk elő. Ehhez a 113. példa: Szövegfájlok átvétele és a 68. példa-. Ponttérképek létrehozása koordinátalista állományból II. feladatai nyújtanak útmutatást. ___________________________

_____________________C.VI–11

Térképezés

DigiTerra Map

93. példa: Felületmodell szintvonalainak térképfedvénybe való kiírása 1. A program fő ikonsorának új térképnézet létrehozása létre új térképnézet panelt.

ikonjával hozzunk

töltsük be a minta adatbázisban 2. A térképnézet sablon betöltés ikonnal található 62-hegység3d.viw térképnézetet. 3. Tegyük aktívvá és kapcsoljuk be a TIN tematikát. 4. Kattintsunk a DFM menü Vonal Export Æ Szintvonal export menüpontjára. 5. A fájlkezelő panelen adjuk meg az eredmény térképfedvény nevét és elérési útvonalát. (pl.: szintvonal.map) 6. A Mentés gombra kattintva végezzük el az exportot. , majd a fájlkezelő panel 7. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be az imént előállított szintvonal.map térképfedvényt. 94. példa: Háromszögháló alapján raszteres felületmodell előállítása 1. A program fő ikonsorának új térképnézet létrehozása létre új térképnézet panelt.

ikonjával hozzunk

töltsük be a minta adatbázisban 2. A térképnézet sablon betöltés ikonnal található 62-hegység3d.viw térképnézetet. 3. Kattintsunk a DFM menü Felület export menüpontjára.

4. A beugró panelen a Felület forrása legördülő listadobozban válasszuk ki a TIN témát. 5. A Formátumnak jelöljük meg a Raszteres formátumot. 6. Az Eredményfájl gombra kattintva a fájlkezelő panelen adjuk meg az eredmény raszter nevét elérési útvonalát. A Fájl típusa legördülő listadobozban válasszuk ki a LAN-Erdas7.x raszter típust. 7. A Cellatípus legördülő listadobozban adjuk meg a 16 bites egész típust. C.VI–12 _____________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

8. A vízszintes és a függőleges pixelméretnek adjunk meg egyaránt 50-et. 9. A felület export elvégzéséhez kattintsunk az OK nyomógombra. 10. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsük be az imént előállított rasztert.

, majd a fájlkezelő panel

95. példa: Raszter felületmodell rácspontjainak szövegfájlba való kiírása A programban lehetőség van raszteres felületmodell meghatározott távolságú rácspontjainak x-y-z koordinátáit tartalmazó szövegfájl előállítására a következő módon. 1. A program fő ikonsorának új térképnézet létrehozása létre új térképnézet panelt.

ikonjával hozzunk

töltsük be a minta adatbázisban 2. A térképnézet sablon betöltés ikonnal található 62-hegység3d.viw térképnézetet. 3. Kattintsunk a DFM menü Felület export menüpontjára. 4. A beugró panelen a Felület forrása legördülő listadobozban válasszuk ki a Domborzat témát. 5. A Formátumnak jelöljük meg a Szöveges formátumot. 6. Az Eredményfájl gombra kattintva a fájlkezelő panelen adjuk meg az eredmény szövegfájl nevét elérési útvonalát. 7. A Tizedesek száma ablakba írjunk be 1 értéket. 8. A vízszintes és a függőleges pixelméretnek adjunk meg egyaránt 50-et. 9. A felület export elvégzéséhez kattintsunk az OK nyomógombra. 10. Nyissuk meg és ellenőrizzük le az eredményként kapott szövegfájlt. Az export során nyert szövegfájlból ponttérképet állíthatunk elő, vagy háromszögháló felületmodellt generálhatunk. Ehhez a 113. példa: Szövegfájlok átvétele és a 68. példa-. Ponttérképek létrehozása koordinátalista állományból II., valamint a 86. példa: Háromszögháló generálása ponthalmazból feladatai nyújtanak útmutatást.

___________________________

_____________________C.VI–13

DigiTerra Map

C.VII.

Térképezés

Térbeli megjelenítés

Vektor és raszter tematikák térbeli megjelenítéséhez szükséges magassági dimenziót a felületmodellekből veszi át a program. Minden egyes megjelenítendő témának külön felületmodell forrása és eltolási paramétere lehet, ezáltal egymás fölé fektethetjük a vizsgálni kívánt elemeket. A térbeli kép (térkép) tartalmazhat vonalakat, feliratokat, szimbólumokat, szintvonalakat, 3D objektumokat, raszterképeket és színezett felületmodelleket. A térbeli nézet nézőpontja tetszőlegesen állítható így a nézet forgatható , közelíthető, távolítható. A három dimenziós nézeten megvilágítás, köd, átlátszóság, anaglif (sztereó hatást kelt) megjelenítés és magassági torzítás is megadható. A 3D nézeten pozíciókat és objektum információkat is lekérdezhetünk. 96. példa: Térbeli megjelenítés vektoros felületmodell (TIN) alapján 1. A program új térképnézet létrehozása térképnézet panelt.


2. A program térképnézet betöltése adatállomány 41-felület.viw térképnézetét.

ikonjával töltsük be a minta

3. Indítsuk a 3D megjelenítőt a Térbeli nézet ikonnal 4. A nézeten történő bal klikkel jelöljük meg egy pontot amit a középpontba szeretnénk helyezni. 5. Bal vontatással forgassuk a térbeli nézetet az imént megjelölt középpont körül. 6. Jobb vontatással közelítsük ill. távolítsuk a térbeli nézetet. 7. A térbeli nézetet a jobb klikkel tudjuk alaphelyzetbe hozni. 8. Kattintsunk az ikonsorban a 3D tulajdonságok ikonra ellenőrizzük le a térképnézet tematikáinak 3D adatforrásait.

. A panelen

9. Válasszuk ki a szintvonal vektor témát (kattintás a téma nevén) és a Magassági eltolás értékéhez írjunk be 300-at. 10. Rajzoljuk meg a térbeli modellt az OK nyomógombra történő kattintással. ___________________________

_____________________ C.VII–1

Térképezés

DigiTerra Map

11. A térbeli nézet beállításai dialóguspanelt nyissuk meg a 3D beállítások ikonnal. 12. Adjuk meg a következő térbeli megjelenítés jellemzőket: Magassági torzítás: 3 Köd, intenzitás: látható, 80 Háttérszín: fehér Megvilágítás használata nincs 13. Zárjuk be a szerkesztő panelt az OK nyomógombbal. 14. A fenti beállításokat a térképnézet (*.viw) mentésével őrizhetjük meg. 97. példa: Térbeli megjelenítés raszteres felületmodell alapján 1. A program új térképnézet létrehozása térképnézet panelt.


ikonjával töltsük be a minta 2. A program térképnézet betöltése adatállomány 62-hegység3d.viw térképnézetét. A TIN tematikát kapcsoljuk ki ha szükséges . 3. Indítsuk a 3D megjelenítőt a Térbeli nézet ikonnal

.

4. Hívjuk be a térbeli adatforrások ablakot a 3D tulajdonságok ikonnal . 5. A listamezőben kapcsoljuk be a Domborzat raszteres felületmodellt . Így a továbbiakban a térbeli megjelenítés adatforrásaként megjelölhető lesz. (A program alapértelmezésként mindig a vektor felületmodellt tekinti a térbeli megjelenítés forrásának, a raszteres felületmodell pedig választható.) 6. A listamezőben jelöljük ki bal klikkel a Vonal tematikát. A 3D adatforrás legördülő listadobozából válasszuk ki a Domborzat raszteres felületmodellt. 7. Rajzoljuk meg a térbeli modellt az OK nyomógombra történő kattintással. 8. Az előző feladatban leírt módon tetszőlegesen forgathatjuk, közelíthetjük, távolíthatjuk a térbeli nézetet. A program újraindításakor a fenti beállításokat raszter felületmodell forrás esetén mindig el kell végezni. C.VII–2 _____________________

____________________________

DigiTerra Map

C.VIII.

Térképezés

Térképek transzformációja

Térképek geometriai transzformációján két vonatkozási rendszer közötti koordináta-transzformációt értünk. A transzformáció átalakító függvénye a két vonatkozási rendszer (régi-új) megadott illesztőpontjai alapján történik. A tájékozás első lépése megfelelő számú illesztőpont megjelölése mindkét vonatkozási rendszerben. Az illesztőpontok megadása történhet grafikusan a térképnézeten történő elhelyezéssel, illetve közvetlen koordináta-megadással. Az illesztőpontok elhelyezése a régi vonatkozási rendszerben bal klikkel történik, az új vonatkozási rendszer koordinátáit jobb klikkel vehetjük át a nézet ablaktól. Az illesztőpontok a régi és az új vonatkozási rendszerben visszaalakításkor megcserélhetőek. Az illesztőpont csoportban lévő kezelőelemekkel a lista kiválasztott illesztőpontjának neve, állapota (be/kikapcsolt) és koordinátái módosíthatóak. Az illesztőpontokat úgy adjuk meg, hogy azok a transzformálandó terület egészén egyenletes eloszlásban helyezkedjenek el. Az illesztőpont lista és a tájékozási paraméterek elmenthetőek egy *.ori kiterjesztésű szövegfájlba, majd újbóli tájékozáskor betölthetőek. A tájékozáshoz meg kell adnunk a polinomiális tájékozás paramétereit számító mátrix típusát és fokszámát: • Háromszög paraméter mátrix - az átalakító függvények paraméterei egy háromszög mátrixban írhatók fel (háromszög mátrix: az átló egyik oldalán lévő elemek zérusok). Ha a polinom fokszáma n, akkor a minimálisan szükséges illesztőpontok száma (n+2)(n+1)/2. Az átalakító függvények alakja:

A mátrix az affin transzformáció eltolás, elforgatás és méretarány transzformálás műveleteit hajtja végre. A transzformáció során a koordináta tengelyek derékszögűek maradnak. • Kvadratikus paraméter mátrix - az átalakító függvények paraméterei egy kvadratikus mátrixban írhatók fel (a mátrix elemei zérustól különbözőek). Ha a ___________________________

____________________ C.VIII–1

Térképezés

DigiTerra Map

polinom fokszáma n, akkor a minimálisan szükséges illesztőpontok száma (n+1)(n+1). Az átalakító függvények alakja:

A transzformáció során a koordináta tengelyek a derékszögtől eltérőek is lehetnek. • Átalakító polinom fokszáma - a polinomiális átalakító függvények fokszáma adható meg. A fokszámot úgy kell megválasztani, hogy háromszög paramétermátrix esetén legalább (n+2)(n+1), kvadratikus mátrix esetén legalább 2(n+1)(n+1) illesztőpont legyen, vagyis a szükséges illesztőpontok számának duplája. Az illesztőpontok elhelyezésekor a tájékozás folyamatosan végrehajtódik. Sikeres tájékozás esetén a program kiírja mindkét vonatkozási rendszerben a tájékozás átlagos belső pontosságát, valamint az illesztőpontok régi és új vonatkozási rendszerben megadott és számított pozíciója közötti különbség nagyságát illesztőpontonként. Amennyiben a polinomiális tájékozásnál a polinom magas fokszáma miatt a tájékozási pontok száma nem elegendő, úgy a program erre figyelmeztet (megadja, hogy az aktuális beállítások mellett hány pontra van szükség). A tájékozás után a megadott és számított pozíciók közötti grafikus hibavektor mindkét vonatkozási rendszerben kirajzoltatható. A hibavektor torzítása segít a helytelenül megadott illesztőpontok kiszűrésében. Magasabb fokszámú átalakító polinomnál a régi vonatkozási rendszerben megrajzolt mintavételi rács segít az átalakító függvények viselkedésének tanulmányozásához. A geometriai transzformáció csak sikeres tájékozás esetén végezhető el. A geometriai átalakítás egy új állományt készít, melynek formátumát és nevét dialóguspanel segítségével állíthatjuk be. A transzformációt a program az aktuális témán hajtja végre. A források szerint a következő transzformációkra van lehetőség: • Vektor - vektoros adatok transzformálása. C.VIII–2 ____________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

• TIN - felületmodell fájlok transzformálása. • Raszter - raszterfájlok transzformációja. C.VIII.1. Vektortranszformáció A transzformáció a kiválasztott (vagy kiválasztás hiányában az összes) pont, vonal és terület elemek transzformációját végzi az adatfájlon belül. 98. példa: Vektoros állományok transzformációja 1. A térképnézet betöltése ikon segítségével töltsük be a szerkeszt.viw térképnézetet. 2. Rajzoljunk pontokat vonalakat és területeket (ld. C.III.2 fejezet). 3. Tegyük aktívvá egyik pont témát: kattintsunk a jelmagyarázatnál a PONT téma elnevezésére. 4. A legördülő ikonsorban kattintsunk a kiválasztás poligonnal ikonra válasszuk ki a transzformálandó pontokat. 5. Kattintsunk a tájékozás ikonra

és

.

6. Az előugró panel Beállítások lapján állítsuk be a tájékozás típusát. 7. Váltsunk át az Illesztőpontok “fülre”.

8. A transzformáció első illesztő-pontjának térképnézeten történő megjelenítéséhez (megadásához), első lépésben kattintsunk az Új pont nyomógombra. ___________________________

____________________ C.VIII–3

Térképezés

DigiTerra Map

9. Ezt követően a térképnézeten bal klikkel adjuk meg az első illesztőpont eredeti helyét, majd jobb klikkel adjuk meg az illesztőpont új pozícióját. 10. A program a pont régi helyét sárga, az új helyét pedig kék színnel jeleníti meg (feliratként a pont azonosítójával). 11. Jelöljünk meg legalább négy illesztőpontot (Új pont, majd bal- és jobb klikk.) Az Új pont nyomógomb helyett úgy is megadhatunk új illesztőpontot, ha a térképnézeten a CTRL billentyűt lenyomva tartjuk, mikor a bal egérgombbal kattintunk. 12. Elegendő számú illesztőpont (ld. a fejezet elején) megadása után a tájékozás automatikusan megtörténik és a program kitölti a Hiba-régi és Hiba-új mezőket. 13. Ha módosítani akarjuk valamely pont helyét, akkor a panelen kattintsunk a pont sorára, majd jelöljük meg újra (bal-, illetve jobb klikkel) az eredeti- és az új helyét. 14. Amennyiben a szükségesnél több pontot adtunk meg, lehetőségünk van a nagy hibával terhelt pontok ki/be kapcsolására a jobb tájékozás elérése végett. 15. Kattintsunk a Beállítások “fülön” a hibavektorok opcióra és nézzük meg, hogy a tájékozás eredményeképpen hova kerülnek a kiegyenlített illesztőpontok. 16. Bekapcsolhatjuk a Mintarács opciót is. A rácsháló színeit és méretét szabadon állíthatjuk 17. Végezzük el a vektortranszformációt a Vektor nyomógombbal a kiválasztott elemekre. Válasszuk a transzformált elemek fájlba írását és adjuk meg az új fedvény nevét (pl. tpont.map) és elérési útvonalát. 18. A transzformált pont állományt adjuk hozzá a térképnézethez. 19. Tegyük aktívvá egyik vonal témát: kattintsunk a jelmagyarázatnál a VONAL téma elnevezésére. 20. Kattintsunk a kiválasztás poligonnal ikonra transzformálandó vonalakat.

és válasszuk ki a

. A program az illesztőpontokat és a 21. Kattintsunk a tájékozás ikonra tájékozást megőrizte. A transzformációt végezzük el a Vektor transzformáció funkcióval. Válasszuk a transzformált elemek fájlba írását és adjuk meg az új fedvény nevét (pl. tvonal.map) és elérési útvonalát. 22. A transzformált vonal állományt adjuk hozzá a térképnézethez. 23. Végül válasszuk ki és transzformáljuk a területeket is a fentiek szerint. 99. példa: Sztereografikus vetületi rendszerű térképek transzformálása Egységes Országos Vetületi rendszerbe ikonjával hozzunk létre új

1.


2.

, majd a fájlkezelő panel Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsünk be a minta adatbázis Kaposvár könyvtárában található

C.VIII–4 ____________________

____________________________

DigiTerra Map

3.

Térképezés

sztereografikus vetületi rendszerben lévő vektoros állományokat (pont.map, vonal.map, terulet.map). Kapcsoljuk be mindhárom tematikát és nagyítsunk teljes nézetre.

. Kattintsunk a tájékozás ikonra Kapcsoljuk be a Mintarács-ot. A Betöltés gombra kattintva előzőleg elmentett (*.ori kiterjesztésű) tájékozási fájljainkat tölthetjük be. Tegyük most ezt meg az előre elkészített Eovstgng.ori fájllal, mely az országot szisztematikusan lefedő 57 pont sztereografikus és EOV koordinátáit tartalmazza. 7. Az Illesztőpontok lapon kattintsunk a Csere gombra, melynek hatására a koordináta párok felcserélődnek (alapértelmezésben az EOV koordináták a régi értékek, ezért kell a csere). 8. Tegyük aktívvá a PONT tematikát, majd kattintsunk a Beállításoknál a Vektor nyomógombra. 9. Kapcsoljuk ki a Csak a kiválasztott elemek opciót és az eredményt írjuk másik fájlba (a kapcsoló bekapcsolása után az Eredményfájl gombra kattintva adhatjuk meg az állomány nevét és elérési útvonalát). 10. A következő kérdésre Igen-nel válaszolva a témát hozzáadhatjuk a térképnézetünkhöz. 11. Ismételjük meg a előző három pontot a VONAL és a TERULET tematikákkal is. 12. Kapcsoljuk be az új tematikákat és nagyítsunk teljes nézetre. Jól láthatók az illesztőpontok megfelelő párjai (sárga-kék) és az eredeti (sztereografikus), valamint az új (EOV) tematikák. 4. 5. 6.

C.VIII.2. Felületmodell transzformációja A transzformáció a felületmodell (*.tin) transzformációját végzi. A program a transzformációt egy eredményfájlban hajtja végre. 100. példa: Felületmodell transzformációja 1. A program új térképnézet


, majd a fájlkezelő panel 2. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével keressük meg a minta adatbázis TIN könyvtárában található mecsek.tin felületmodellt. . 3. Kattintsunk a tájékozás ikonra 4. Az előugró panel Beállítások lapján állítsuk be a tájékozás típusát (Pl.: polinomális háromszög paraméter mátrix). 5. Váltsunk át az Illesztőpontok “fülre”. 6. A transzformáció illesztő-pontjának térképnézeten történő megjelenítéséhez (megadásához), első lépésben kattintsunk az Új pont nyomógombra. ___________________________

____________________ C.VIII–5

Térképezés

DigiTerra Map

7. Ezt követően a térképnézeten bal klikkel adjuk meg az illesztőpont eredeti helyét, majd jobb klikkel adjuk meg az illesztőpont új pozícióját. 8. Végezzük el a felületmodell transzformációt a TIN nyomógombbal. A fájlkereső panel segítségével adjuk meg az új felületmodell fedvény nevét és elérési útvonalát. 9. Adjuk hozzá a térképnézethez az új transzformált felületmodellt. C.VIII.3. Rasztertranszformáció A rasztertranszformációt a program egy eredményfájlban hajtja végre. A transzformátumnak meg kell adnunk a befoglaló méretét a régi vonatkozási rendszerben és a pixelméretet, amely a eredményraszter elemi egységének vízszintes és függőleges mérete. A program alapértelmezésben befoglaló méretként a tájékozópontok közötti tartományt kínálja fel, pixelméretként pedig az eredeti kép felbontását. A transzformátum befoglaló méretét grafikus ablakkal a térképen is kijelölhetjük. A rasztertranszformáció paneléről indítva a térképnézeten a transzformálandó tartományt megjelöljük, melynek koordinátáit a program a vízszintes és függőleges befoglaló értékként vesz át. Amennyiben a régi-új rendszer pixelkoordinátái nem azonosak, a transzformációnál a környező pixelek alapján a program súlyozással középértéket számít. A súlyértékek a mintavételezéstől függően a legközelebbi pixel alapján, vagy bilineáris súlyozással számíthatóak. A transzformáció gyorsítása érdekében a memóriától függően megadhatjuk a memóriába betöltendő képméretet. 101. példa: Tájékozás ismert koordinátájú pontokkal A feladat elvégzéséhez, szkenneljünk be egy ismert koordinátájú őrkereszteket tartalmazó térképszelvényt. (Ha ez nem áll rendelkezésre akkor használjuk a minta adatbázis Kaposvár könyvtárában található raster.pcx térképet. Mivel ez a térképrészlet nem tartalmaz őrkeresztet ezért a kép sarokpontjait használjuk fel az illesztőpontok megadásához.) 1.


2.

Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsünk be egy beszkennelt mintatérképet (...\kaposvár\raster.pcx).

3. 4.

. Kattintsunk a tájékozás ikonra Az előugró panel Beállítások lapján állítsuk be a tájékozás típusát Poláris, háromszög paraméter mátrix-ra. Váltsunk át az Illesztőpontok “fülre”.

5.

C.VIII–6 ____________________

ikonjával hozzunk létre új , majd a fájlkezelő panel térképszelvényt, vagy a

____________________________

DigiTerra Map 6. 7. 8.

9. 10.

11.

12. 13. 14. 15. 16.

Térképezés

Az transzformáció első illesztő-pontjának térképnézeten történő megjelenítéséhez (megadásához), első lépésben kattintsunk az Új pont nyomógombra. Ezt követően a térképnézeten bal klikkel adjuk meg az első illesztőpont eredeti helyét (a minta térképszelvény hálójának bal felső sarokpontját.) Kattintsunk duplán az első illesztőpont sorára az illesztőpontokat mutató táblázatban.

Adjuk meg az első illesztőpont új koordinátáit a tájékozás panel X,Y -új beviteli mezőkben, majd OK gombbal zárjuk be az ablakot. (Minta térképnél a koordináta legyen: X-új: 1000.00, 2000.00) Jelöljünk ki további illesztőpontokat (a szelvényháló három másik sarokpontját) és adjuk meg az új vetületi koordinátáit. Minta térkép esetén: Bal felső sarokpont: 2000.00, 2000.00 Jobb alsó sarokpont: 2000.00, 1000.00 Bal alsó sarokpont: 1000.00, 1000.00 Szükség esetén megadhatunk egyéb – ismert koordinátájú pontokat is, illetve a nagy hibával terhelt pontokat akár ki is kapcsolhatjuk (ennél a beállításnál 4 pontra azonban minimum szükség van). A tájékozást elegendő pont esetén automatikusan történik, a tájékozási hibák a pontok sorában kiíródnak. A program a pontok régi helyét sárga, az új helyét pedig kék színnel jeleníti meg (feliratként a pont azonosítójával). Váltsunk vissza a Beállítások lapra. A tájékozási pontok elmenthetők egy *.ori kiterjesztésű fájlba. Ehhez a Beállítások lapon kattintsunk a Mentés nyomógombra és adjuk meg a tájékozási fájl elnevezését és elérési útvonalát. Kattintsunk a Raszter nyomógombon. A beugró panelen adjuk meg az eredmény raszter nevét (..\Traster) elérési útvonalát. a fájl formátumát (pcx), a transzformátum befoglaló koordinátáit és pixelméretét, majd az OK megnyomásával végezzük el a transzformációt. A feldolgozási idő elsősorban a képméret, másodsorban a processzorsebesség és memóriaméret függvénye.

___________________________

____________________ C.VIII–7

Térképezés

DigiTerra Map

102. példa: Tájékozás más tájékozott térképeken lévő pontokkal Lehetőség van az illesztőpontok új koordinátáinak meghatározására egy már transzformált térkép jellegzetes pontjainak felhasználásával. A feladat elvégzéséhez szükséges a minta adatállomány Kaposvár könyvtárában lévő vonal.map állománya és az előző feladat eredményére Traster.pcx (ha a minta adatbázissal dolgoztunk). ikonjával hozzunk létre új

1.


2.

, majd a fájlkezelő panel Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsünk be a területünket ábrázoló ...\Kaposvár\vonal.map állományt. Tegyük láthatóvá , és az igazítást is kapcsoljuk be .

3.


4.

, majd a fájlkezelő panel Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsünk be a ...\Traster.pcx raszteres állományt (pl. terepi vázrajzot). Az Ablakok menü Egymás mellé menüpontjával a képernyőt két részre osztva egyik oldalon a koordinátahelyes vonalas térkép látható, a másik oldalon pedig a raszteres vázrajz. Az ablakok között a fejlécükre történő kattintással váltogathatunk (így tehetők aktívvá). A vonalas térképen nagyítsunk rá a raszteres képen ábrázolt területre. (Segítségként betölthetjük az eredeti \Kaposvár\raster.pcx képet)

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

13.

14. 15.

ikonjával hozzunk létre egy másik

. Kattintsunk a tájékozás ikonra Az előugró panel Beállítások lapján állítsuk be a tájékozás típusát Poláris, háromszög paraméter mátrix-ra. Kapcsoljuk be a Mintarács-ot. Váltsunk át az Illesztőpontok “fülre”. A raszteres térképen kattintsunk CTRL+bal klikkel (vagy Új pont, majd egyszerűen bal klikk) az első illesztőpontra, majd ezt követően a másik ablakban (ahol a koordinátahelyes vonalas térképállomány látható) kattintsunk a pont térképi megfelelőjére. A következő illesztőpont megjelöléséhez kattintsunk ismét CTRL+bal klikkel (vagy Új pont, majd egyszerűen bal klikk) a következő illesztőpontra a raszteres képen, majd ezt követően a másik ablakban ismét jobb klikk a pont koordinátahelyes megfelelőjén. Adjunk meg minél több ismert pontot a tájékozáshoz Megfelelő számú pont esetén a Beállítások lapon a polinom fokszámát növelhetjük, melynek hatása jól nyomon követhető a mintarács módosulásával.

C.VIII–8 ____________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

16. Ha a tájékozási hibák elfogadhatók a Beállítások lapon kattintsunk a Mentés nyomógombra és adjuk meg a tájékozási fájl elnevezését és elérési útvonalát. 17. A Beállítások lapon kattintsunk a Raszter nyomógombra. 18. Az előző feladatban leírtak szerint adjuk meg a fájl nevét (pl.transz.pcx) és a pixelméretet. 19. A transzformátum befoglaló méretének megadásakor vagy elfogadjuk a program által felajánlott (az illesztőpontok helyzete alapján számított) értékeket vagy megadhatjuk azt a térképnézeten is. A beviteli mezőbe a régi (raszterkép) koordinátaértékeket kell beírni. A transzformátum befoglaló téglalapja megadható grafikusan is a raszterképen és a vonalas térképen egyaránt. Az eredeti (raszter) képen történő megadáshoz jelöljük meg a szkennelt vázrajzon a befoglaló téglalap bal felső sarokpontját a bal egérgombbal, majd a gomb nyomva tartása mellett vonszoljuk a kurzort a jobba alsó sarokpontba. Ugyanez az új (vonalas) térképnézeten a jobb egérgombbal valósítható meg (a beviteli mezőbe ekkor a visszaszámolt régi koordináták íródnak be). 20. A transzformálás elvégzéséhez kattintsunk az OK gombra. 21. A folyamat végeztével tegyük aktívvá a vonalas térképet mutató térképnézetet az annak fejlécén való kattintással. 22. Állítsuk a vonalas tematika színét pirosra. , majd a fájlkezelő panel 23. Kattintsunk az új tematika megnyitása ikonra segítségével töltsünk be a transzformátumot (transz.pcx). 24. Tegyük aktívvá ezt a tematikát (kattintsunk a tematika nevén – a néven fehér keret jelenik meg). 25. Az egér bal gombjának lenyomva tartása mellett vonszoljuk ezt a tematikát a vonalas fedvény alá, majd kapcsoljuk is be. 26. A transzformált képünk a vonalas térkép alatt háttérként megjelenik.

___________________________

____________________ C.VIII–9

DigiTerra Map

Térképezés

C.IX. Digitális ortofotó készítés C.IX.1. Munkakörnyezet A munkakörnyezet jelenti a felhasznált adatforrások és a megfelelően beállított programpanelek együttesét. A digitális ortofotó készítéshez szükséges adatforrások a következők: • referencia térképek: vektoros pont-, vonal-, terület térképek MAP formátumban vagy tájékozott rasztertérképek (BMP, PCX, LAN, TIFF, RAS, ERS, BIL, ...). Amennyiben a vektoros térképek más formátumban érhetők el, akkor azokat importálni kell a Térkép/Import menüpont alatt. Raszteres térképek felhasználásakor először azokat is tájékozni kell például a koordináta hálózat alapján. • raszterképek, amelyek ortorektifikációját el akarjuk végezni. A képeket a támogatott formátumok (BMP, PCX, LAN, TIFF, RAS, ERS, BIL ...) valamelyikére kell konvertálni. • digitális felületmodellek: TIN szabálytalan háromszögháló formátum vagy raszteres felületmodell a támogatott raszteres formátumok valamelyikében. Amennyiben más vektoros formátumban állnak rendelkezésünkre magassági adatok, akkor azokat először importálni kell a Térkép/Import menüpont alatt. A szabálytalan háromszögháló generálása történhet X,Y,Z koordinátákat tartalmazó szövegfájlból (DFM/Háromszögháló ponthalmazból menüpont) és egy megnyitott térképnézet valamely tematikájából (DFM/Háromszögháló tematikából menüpont). • vágó vonalak és vágó régiók térképei az ortofotók mozaikolásához MAP formátumban. A digitális ortofotó készítéshez optimális programkörnyezet a következők: • Forrás térképnézetek, amely egyenként tartalmazzák a raszteres forrás állományokat, • Referencia térképnézet, amely tartalmazza a referencia térképeket és az alkalmazott felületmodellt. • Eredmény térképnézet, ahol a transzformált ortofotókat helyezzük el és a mozaikolást végezzük. Új térképnézet megnyitása a

ikonnal történik. Az adatforrások hozzáadása a

ikonnal lehetséges. Bizonyos esetekben szükséges lehet a vektoros térképek objektumtípus szerinti osztályozására, a referencia pontok feliratozására, a felületmodell színskálájának módosítására stb. a könnyed tájékozódás érdekében. A tematikus térképezés részletes leírása C.I.Térkép megjelenítés, tematikus térképezés fejezetben található.

___________________________

______________________C.IX–1

Térképezés

DigiTerra Map

A megfelelően kialakított térképnézeteket mentsük el a ikonnal: munkaszámforrás vagy munkaszám-eredmény néven, hogy a későbbiekben vissza lehessen tölteni. A forrás- és referencia térképnézetek az Ablakok/Egymás mellé menüponttal elrendezhetők. C.IX.2. Egy felvétel tájékozása

A tájékozás első lépése a Tájékozás/Beállítások panel megnyitása a ikonnal és a tájékozás típusának beállítása: Projektív, illesztőpontok alapján. Amennyiben rendelkezünk felületmodellel, akkor ki kell választani a Felületmodell mezőben az eredmény térképnézethez hozzáadott felületmodell nevét. Ha sík területről készítünk ortofotót, úgy állítsuk be a terep átlagos magasságát a Konstans magasság mezőben.

Második lépés a kamera jellemzőinek megadása Tájékozás/Kamera panelen. A legfontosabb mező az elméleti fókusztávolság (kamaraállandó) kitöltése, de szükséges lehet a képfőpont eltolódás beállítása is és ajánlott a Gyártó/Típus/Sorozatszám mezőket is kitölteni. A képek legtöbbször egy kamerával készülnek ezért célszerű egy sablon állományt létrehozni: kamera jellemzők és keretjel mért koordináták megadása után Tájékozás/Beállítások panelen a Mentés nyomógombbal. A harmadik és negyedik lépésnél a következő ikonokra van szükség: C.IX–2 ______________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

Térképnézet beállításai párbeszédpanel megjelenítése. Bal klikk: középpontos nagyítás - a megjelölt pozíció középre kerül. Jobb klikk: előző nézet Vontatás: ablakos nagyítás - a megjelölt tartomány a nézetbe kerül. Billentyűparancs: + 2 Bal klikk: középpontos kicsinyítés - a megjelölt pozíció középre kerül. Jobb klikk: előző nézet. Vontatás: ablakos kicsinyítés - a nézet a megjelölt tartományba kerül. Billentyűparancs: - 1 Bal klikk: középpontos eltolás - a megjelölt pozíció középre kerül. Jobb klikk: előző nézet. Vontatás: dinamikus eltolás. Billentyűparancs: SPACE és kurzornyilak Nagyítás a teljes nézetre. Csak a bekapcsolt nézeteket veszi figyelembe a program. Illesztőpont megjelölése a tájékozáshoz. Bal klikk: illesztőpont megjelölése a régi vonatkozási rendszerben, jobb klikk: illesztőpont megjelölése az új vonatkozási rendszerben.

Harmadik lépés a keretjelek képi pozíciójának megjelölése és mért/kalibrált koordinátáinak megadása. A művelethez szükség van a Forrás térképnézetre. A teljes forrást mutató térképnézeten közelítőleg jelöljünk meg minden keretjelet: a listában kattintsunk a beállítandó keretjel során, majd kattintsunk a térképnézeten bal klikkel. A keretjel mért koordinátáinak megadása a keretjel során történő dupla klikkel lehetséges. A közelítő beállítás után nagyítsunk rá a térképnézetre és korrigáljuk a keretjelek pozícióit: kattintsunk a beállítandó keretjel során, majd kattintsunk a térképnézeten bal klikkel. Ennél a műveletnél nagy segítség lehet, ha átállítjuk a térképnézet típusát nyomkövető nézetre a Térképnézet beállításai párbeszédpanelen. A nyomkövető nézet megjelölésekor a térképnézet automatikusan a kiválasztott keretjelhez ugrik. ___________________________

______________________C.IX–3

Térképezés

DigiTerra Map

Negyedik lépés az illesztőpontok elhelyezése. A művelethez szükség van a Forrásés a Referencia térképnézetre is. Itt is célszerű először teljes nézeten elhelyezni a pontokat. (Ha bekapcsoltuk a forrás nézeten a nyomkövető nézetet, akkor kapcsoljuk ki.) Hozzunk létre egy pontot a panel Új pont nyomógombjával. Bal klikk a forrás nézeten a forrás pozíció megjelöléséhez, jobb klikk az referencia nézeten a referencia pozíció megjelöléséhez. Az illesztőpontokat a transzformálandó területen egyenletesen helyezzük el lehetőleg minél nagyobb számban (képenként 10 pont vagy több, minimum 3). A közelítő beállítás után nagyítsunk rá a térképnézetre és korrigáljuk az illesztőpontok pozícióit: kattintsunk a beállítandó illesztőpont során, majd kattintsunk a forrás térképnézeten bal klikkel, a referencia nézeten jobb klikkel a helyes pozícióra. Ennél a műveletnél két segítséget is igénybe vehetünk: az egyik a már ismert nyomkövető mód bekapcsolása mindkét nézetre, a másik pedig a Tájékozás/Beállítások panelen a Hibavektor bekapcsolása. Ha az illesztőpontokat a referencia térképek meglévő elemeihez akarjuk igazítani, akkor ikont. Az kapcsoljuk be a referencia tematika neve előtti igazítás (második) illesztőpontok magassága felületmodell megadása esetében számítható a Számítás nyomógomb segítségével. A tájékozás ellenőrzése az illesztőpontok sorában kiírt hibákkal, a státuszsorban kiírt átlagos hibával, a Tájékozás/Beállítások panelen bekapcsolható Hibavektorok és Mintarács opciókkal lehetséges. Ha azt akarjuk, hogy bizonyos illesztőpontok ne vegyenek részt a tájékozásban, akkor az illesztőpont sora elején ikont váltsuk át ikonra. Sikeres tájékozást a Tájékozás/Beállítások lévő panel Mentés nyomógombjával képszám.ori néven mentsük el. C.IX.3. Tájékozás tömbkiegyenlítéssel Amennyiben több felvételt akarunk tájékozni és a tájékozást az átfedő részeken elhelyezett kötőpontokkal akarjuk pontosítani, úgy a Raszter/Tömbkiegyenlítés menüponttal indítható panelre lesz szükségünk. A panel kezelése hat részre osztható, az egyes részek között a panel bal oldalán lévő nyomógombokkal tudunk váltani. C.IX–4 ______________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

Első lépésben nevezzük meg a munkát a Projekt beviteli mezőben és mentsük el egy BBA kiterjesztésű szövegfájlba. Később elegendő lesz csak a Ment nyomógombra kattintani. Az elmentett projektet a Megnyit nyomógombbal tudjuk visszatölteni. Amennyiben megnyitottuk a referencia térképet, akkor megadhatjuk a terepmodell forrását. Ha nincs terepmodell (például sík terület), akkor adjuk meg a tájékozáshoz szükséges átlagos magasságot.

Második lépés a projektben használt kamerák felsorolása és beállítása. A Hozzáad nyomógombbal adjunk a listához egy új kamerát. Töltsük ki a Típus, Elméleti fókusztáv mezőket. Amennyiben rendelkezünk kalibrációs jegyzőkönyvvel, töltsük ki a Képfőpont eltolódás és a nyolc Keretjel mért koordinátáit.

___________________________

______________________C.IX–5

Térképezés

DigiTerra Map

Harmadik lépés a projektben résztvevő felvételek betöltése. A Hozzáad nyomógomb segítségével kijelölhetjük a raszteres adatforrásokat, amelyeket a Forrás gomb segítségével bármikor módosíthatunk. Hozzáadás után a kép megjelenik a listában. A kiválasztott képet átnevezhetjük a Kép mezőben és kamerát rendelhetünk hozzá a Kamera legördülő listából. A kiválasztott képet a Megmutat nyomógombbal vagy a listában történő dupla kattintással tudjuk megjeleníteni egy új térképnézetben. A panelen található kapcsolók a kép megjelenítését vezérlik. A panelen található Forgatás és Centrum mezőkből kiolvashatók a kiválasztott felvétel tájékozási paraméterei. Ezek szükség esetén (speciális tájékozási paraméterek) módosíthatók. Fontos megjegyezni, hogy a kiegyenlítésben csak az aktív képek vesznek részt. A listában a kép neve előtt található ikon vezérli a kép aktív/inaktív állapotát. A Tervezés gombbal a Tervezés panelt lehet megnyitni. A panel a felvételi sorok, képek térbeli helyzetét és az illesztőpontok helyzetét mutatja a tájékozás és a tömbkiegyenlítés elvégzése után. A vázlatos képen ellenőrizhető a tömbkiegyenlítés eredménye, ami alapján az esetleges hibák kiszűrhetők. A nem megfelelően elhelyezkedő geometriai elemeket a tervező panelen eltolhatjuk és el is forgathatjuk az egér vonatatásával.

Negyedik lépés a képek belső tájékozása. Az előző lépésben megnyitott képen először teljes nagyításban helyezzük el közelítőleg a keretjeleket a listában található sorrendben. A listában kiválasztott keretjel pozícióját bal klikkel tudjuk megjelölni a térképnézeten. A távoli elhelyezés után nagyítsunk rá az aktív keretjelre és jelöljük meg a pontos pozíciót. A listában váltsunk át a következő pontosítandó keretjelre és kattintsunk a Megmutat nyomógombra vagy egyszerűen dupla klikkel kattintsunk a keretjel sorára. Pontosítsunk minden aktív keretjelet. A tájékozás hibája automatikusan megjelenik a keretjel neve után képi (pixel) egységben. Lehetőség van az utolsó módosítás visszavonására a Visszavon nyomógombbal. A belső tájékozást minden egyes képen el kell végeznünk. A Kép legördülő listában kiválasztható a projekt bármelyik felvétele és a Megmutat nyomógombra megjeleníthető. Fontos megjegyezni, hogy a belső tájékozásban csak az aktív keretjelek vesznek részt. A listában a keretjel neve előtt található ikon vezérli a keretjel aktív/inaktív állapotát.

C.IX–6 ______________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

Ötödik lépés az illesztőpontok megadása. A Hozzáad nyomógombbal új illesztőpontokat adhatunk a listához. A rendezett listában a kiválasztott illesztőpont nevét a Pont mezőben valós koordinátáit az X,Y,Z mezőkben tudjuk szerkeszteni. Az illesztőpont síkbeli pozícióját a referencia térképeket tartalmazó térképnézet is megjelölhetjük bal klikkel. Új illesztőpont létrehozásához tartsuk lenyomva a CTRL billentyűt kattintás közben. Amennyiben a Projekt panelen megadtuk a terepmodell forrását, úgy a megjelölés után a program átveszi az illesztőpont magasságát a terepmodellről. A magasságot később is kiszámíthatjuk a Számít nyomógombbal. Az kiválasztott illesztőpontot a Megmutat nyomógombbal vagy a listában történő dupla kattintással tudjuk megjeleníteni a térképnézeten. Lehetőség van az utolsó módosítás visszavonására a Visszavon nyomógombbal. Fontos megjegyezni, hogy a kiegyenlítésben csak az aktív pontok vesznek részt. A listában a pont neve előtt található ikon vezérli a pont aktív/inaktív állapotát. Az illesztőpontok szövegfájlból betölthetők az Import, és szövegfájlba kiírhatók az Export nyomógomb segítségével. Az illesztőpontok különböző típusúak lehetnek, attól függően, hogy mely koordinátáit tekintjük ismertnek: • illesztőpont: minden koordinátáját ismertnek tekintjük (alappont, GPS pont) • síkbeli pont: csak a síkbeli (x, y) koordináták ismertek, a magasság nem (digitalizált pont) • magassági pont: a magasság ismert, a pont síkbeli pozíciója viszont nem (tetőpont) • kötőpont: a pont valamennyi koordinátája ismeretlen (tereppont a képek átfedő részein)

___________________________

______________________C.IX–7

Térképezés

DigiTerra Map

Hatodik lépés a mérések megadása az egyes képeken. A Képszám legördülő listában ki kell választanunk azt a képet, amelyen a mérést végezni akarjuk. Az Illesztőpont legördülő listában ki kell választanunk azt a pontot, amelyre mérni kívánunk. Illesztőpontra történő méréshez nyissuk meg a referencia térképet és a felvételt, amelyen mérni akarunk. Kötőpont elhelyezés esetén két átfedő felvételt nyissunk meg és rendezzük őket egymás mellé. Ezután elvégezhetjük a mérést: a képet tartalmazó térképnézeten bal klikkel megjelölhetjük a pont képi pozícióját. A mérés a listában is megjelenik. Új kötőpont létrehozásához tartsuk lenyomva a CTRL billentyűt kattintás közben. A mérés képi koordinátái manuálisan is szerkeszthetők az X,Y mezőkben. A kiválasztott mérést a Megmutat nyomógombbal vagy a listában történő dupla kattintással tudjuk felkeresni a térképnézeten. Lehetőség van az utolsó módosítás visszavonására a Visszavon nyomógombbal. Fontos megjegyezni, hogy a kiegyenlítésben csak az aktív mérések vesznek részt. A listában a mérés neve előtt található ikon vezérli a mérés aktív/inaktív állapotát. Sikeres kiegyenlítés esetén a mérés neve után a hiba nagysága is kiíródik képi egységben. Az utolsó lépés a kiegyenlítés, amelyet a Projekt panel Kiegyenlít nyomógombjával indíthatunk.

C.IX–8 ______________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

A program egy üzenetablakba írja a kiegyenlítés eredményeit. Az eredmények tartalmazzák a kiegyenlítés iterációs lépéseit, a képek tájékozási elemeit, a mérések hibáit, az illesztőpontok stb. koordinátáit. Az eredmények megvizsgálhatók, elmenthetők és a vágólapon keresztül átvihetők más programba is. Sikertelen kiegyenlítés esetén a következő a teendő: • ellenőrizzük minden képre a belső tájékozást, a hiba 1 pixel alatt legyen • vizsgáljuk meg a kötőpontokat, nyissuk meg a két képet és ellenőrizzük, hogy megfelelő pozíciót jelöltünk meg, leginkább a kötőpontok vihetik el az iteratív kiegyenlítést • ellenőrizzük az illesztőpontokat, képenként legalább 3 pontot adjunk meg opcionálisan a képenként megadott forgatási szögek és centrum koordináták segíthetnek. A ellenőrzéshez a felvételi sorok, képek térbeli helyzetét és az illesztőpontokat megjelenítő Tervező panel vizuális segítséget nyújt. C.IX.4. Egy felvétel transzformálása Raszteres kép transzformálása a Tájékozás/Beállítások panel Raszter nyomógombjával lehetséges. Ez a gomb az aktuális raszteres témát transzformálja, vagyis ha átálltunk egy másik térképnézet másik témájára, akkor a transzformáció előtt vissza kell állni a forrás nézet megfelelő raszteres adatforrására. A Raszter transzformáció párbeszédpanelen először állítsuk be az Eredményfájl nevét és formátumát (BMP, LAN ...) és az eredmény pixelfelbontását. A felbontás beállításakor legyünk figyelemmel az eredmény raszter méretére. A befoglaló méretet a program első esetben az illesztőpontok befoglaló méretével teszi egyenlővé, ezt az Újraszámítás gombbal vagy manuálisan módosíthatjuk. További megadási lehetőség a térképnézeteken a bal (forrás) vagy a jobb (referencia) egérgomb lenyomása közben rajzolt téglalap.

___________________________

______________________C.IX–9

Térképezés

DigiTerra Map

A mintavételi eljárásnál a legközelebbi pixel gyors, a bilineáris súlyozás viszont simított eredmény ad. A gyorsítótár optimális mérete 8..32 MB körül van, a gyorsítóblokk optimális mérete pedig 8..16 pixel. C.IX.5. Felvételtömb transzformálása Tömbkiegyenlítéssel sikeresen tájékozott felvételek csoportosan transzformálhatók. A transzformálás a Raszter/Tömbkiegyenlítés menüponttal előhívható Projekt panelről indítható a Transzformál nyomógombbal.

A csoportos transzformáció előtt néhány, az eredmény minden egyes felvételére vonatkozó paramétert kell beállítanunk. Állítsuk be a kimeneti Fájl típusát és válasszunk a lehetséges Cellatípusokból. Színes és szürkeárnyalatos felvételek esetében a cellatípus többnyire 8 bites egész. A Pixelméretet megadása megfontolandó, mert rossz esetben hatalmas, kezelhetetlen adatállományokat kaphatunk. Célszerű előbb a végeredmény pixelméreténél tízszer nagyobb mérettel ellenőrizni a transzformációt. Az előző fejezet végén a mintavételi eljárásról, gyorsítótárról és gyorsítóblokkról írtak itt is érvényesek. A körbevágás százalékos értékének megadásával a légifotó fekete széleit hagyhatjuk el, megakadályozva ezzel a színtartomány „elcsúszását”. A program az eredmény fájlokat a panelen megadott könyvtárba helyezi a név után _orto végződéssel. Az eredmény képek egy új térképnézethez könnyen hozzáadhatók, ha a Windows fájlmegnyitó paneljébe a *orto.* szűrőt írjuk. C.IX.6. Automatikus felületmodell kinyerés Tömbkiegyenlítéssel sikeresen tájékozott felvételek átfedő területéről kinyerhető a felületmodell. A kinyerés a Raszter/Tömbkiegyenlítés menüponttal előhívható Projekt panelről indítható a Magassági modell nyomógombbal. A felületmodell kinyerés a tájékozott aktív felvételek átfedő részein történik. A felületmodell a (házak, fák tetején húzódó) borított felszínt fogja visszaadni. A kinyerés a sztereoszkópián és a digitális képek korreláció vizsgálatán alapul. C.IX–10 _____________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

A felületmodell kinyeréséhez meg kell adnunk az eredmény fájl nevét, cellatípusát, a felületmodell vízszintes befoglaló méreteit és felbontását. Az eljárás hatékony működéséhez közelítőleg meg kell adnunk a felületmodell magassági kiterjedését. Kiírás előtt ellenőrizzük a raszter méretét!

A cellatípus megadásánál vegyük figyelembe, hogy az egész értékek csak méteres pontosságot tesznek lehetővé, viszont számos fájltípus nem támogatja a valós cellaértékeket. Tapasztalat alapján egy 1 méteres terepi felbontású légifelvételből 5-10 méteres felbontású modellt célszerű előállítani, amely az 1 méteres felbontású ortofotó készítéshez elegendő. Megfelelő korreláció esetén (belterület, gazdag textúra) a légifelvétel és a felületmodell felbontása megegyezhet. Általános körülmények között a speciális beállításokat nem kell módosítani. Az eljárás a modell kinyeréséhez hierarchikus blokkokra bontja az eredmény területet. A blokkok méreteit szabályozza a Minimális és Maximális blokkméret mező. A blokkon belül a program minden egyes pixel magasságát a Magassági lépésköz mezőben megadott lépésben változtatja. A korreláció vizsgálat az ortofotó térben pixelenként történik. A vizsgálat a Korrelációs ablak mérete nagyságú képrészleteket hasonlít össze. A program csak a Korreláció vágás fölötti egyezéseket veszi figyelembe. A módszer kizárja az ez alatti, gyenge korrelációjú területeket és magasságukat a megbízható tartományokból interpolálja. Minden egyes hierarchikus blokk előállítása után történik egy hierarchikus simítás, melynek erősségét a Szűrési szintek száma mező definiálja. ___________________________

_____________________C.IX–11

Térképezés A tájékozott képekről a program átveheti szomszédos pixel súlyozott értékét. Ezt kérhetjük. A Szürkeárnyalatos kép opció szürkeárnyalatosra redukálja. Az Ortofotó pixelértékeit átlagolja.

DigiTerra Map a legközelebbi pixelt vagy a négy a Bilineáris mintavétel opcióval az összehasonlítandó színes képeket átlagolás opció az átfedő területek

A módszer sajátossága, hogy a felületmodell előállításával egyidőben a globális ortofotó és a korrelációs kép is elkészül, melyeket az utolsó két opcióval kiírathatunk. A fájlok nevei a következők lesznek: globalorto.bil és correlation.bil. C.IX.7. Manuális mozaikolás A képenként elkészített digitális ortofotók összeállítása ortofotó térképpé a következő lépésekből áll: vágó vonalak elkészítése, vágó régiók elkészítése, mozaik összeállítása, színegyensúly beállítása. Zárjuk le a forrás- és referencia térképnézeteket és nyissuk meg az Eredmény térképnézetet. Az új nézethez adjuk hozzá az elkészített ortofotó raszteres állományokat. Első lépés egy új vonalas térkép létrehozása a Térkép/Térkép létrehozása menüpont segítségével. A térképet adjuk hozzá az eredmény térképnézethez. A bekapcsolt vonalas térképnézeten rajzoljuk meg a vágóvonalakat a következő ikonnal: Rajzolás. Bal klikk: töréspont lerakása, jobb klikk: záró töréspont megjelölése. A záró töréspont megadása után a program az új rajzelemet azonnal elmenti. A töréspont egy téma már meglévő rajzeleméhez igazítható, ha az igazítás ikon bekapcsolt. Vonalas témán történő rajzolás előtt be kell állítani a Tolerancia a szerkesztéshez (Térképnézet beállításai párbeszédpanel) változó értékét a vonaltopológia megkívánt kialakításához. Ügyeljünk rá, hogy a vágóvonalak zárt alakzatokat alkossanak. Ebben segítségünkre lehet a Rácshoz igazítás (Térképnézet beállításai párbeszédpanel) és a Végponthibák kijelzése (Vektoros téma jellemzői párbeszédpanel). Második lépés a vágóterületek létrehozása a vágóvonalak zárt alakzatai alapján. Ez a Térkép/Területek építése menüpontjával történik. Az új térképet adjuk hozzá az eredmény térképnézethez majd osztályozzuk le a rajzelemek sorszáma alapján. Ezek az osztályok szolgálnak majd a raszteres források megjelenítési régióiként. Az osztályozás lépései: • jobb klikk a tematika nevén: megjelenik a Vektoros téma jellemzői párbeszédpanel. • klikk az Osztályoz nyomógombon, a Sorszám adatmezőn, majd OK. • klikk az Egyedi nyomógombon és az osztályok előálltak, majd OK. Harmadik lépés az egyes ortofotók hozzárendelése a régiókhoz. Ennek lépései: C.IX–12 _____________________

____________________________

DigiTerra Map

Térképezés

• jobb klikk a tematika nevén: megjelenik a Raszteres téma jellemzői párbeszédpanel. • Régiótérkép listában kiválasztani a második lépésben használt tematika nevét • Osztály listában kiválasztani azt az osztály, amelyen belül a rasztert meg akarjuk jeleníteni. A színegyensúly beállítása a harmadik lépéshez hasonlóan történik. A lépések a következők: • jobb klikk a tematika nevén: megjelenik a Raszteres téma jellemzői párbeszédpanel. • a középső listában a SHIFT lenyomása mellett válasszuk ki az összes raszteres adatforrást. • kattintsunk az alsó Színkiegyenlítés kapcsolóra, majd OK. Szükség esetén manuálisan is állíthatók a tartományok. Lehetőség van átfedő régiók és képek közötti fokozatos átmenetek készítésére is. C.IX.8. Automatikus mozaikolás Tömbkiegyenlítéssel tájékozott és transzformált felvételek csoportosan is mozaikolhatók. A mozaikolás előtt egy üres térképnézethez adjuk hozzá a mozaikolni kívánt felvételeket. Ezután a Raszter/Mozaikolás menüponttal a felvételek összedolgozhatók.

Az összedolgozás eredménye egy raszter téma lesz, mely folyamatonként fogja tartalmazni az egyes raszterek színcsatornáit. (Például hat színes felvétel mozaikolása 3x6=18 csatornát eredményez.) Az egyes légifelvételek vízszintesen és függőlegesen vághatók a Kép kivágás mezőben megadott értékkel. Ez a vágás lehetőséget biztosít a felvétel fekete szegélyének levágására. Az egyes átfedő felvételek között szintén definiálható vízszintesen és függőlegesen vágás a Vágás átfedéssel mezőben. Amennyiben itt nulla értéket adunk meg, akkor a felvételek csak érintkeznek, de nem lesz átfedés. Intenzitás kiegyenlítés kapcsoló bekapcsolja a képsávonként 5x5-os blokkban történő intenzitás módosítást, mellyel a légifelvételek világos-sötét tónusai kiegyenlíthetők. A felvételenként azonos tónus a Hisztogram egyeztetés művelettel végezhető. Referencia hisztogramnak bármelyik kép és a végeredmény is megadható. ___________________________

_____________________C.IX–13

DigiTerra Map

D.

Leíró adatok kezelés

LEÍRÓ ADATOK KEZELÉSE

A szoftver tartalmaz egy beépített adatbázis-kezelő modult. Az adatbázis-kezelő önállóan alkalmas a következő adatbázis-kezelő feladatok elvégzésére: • • • • • • • • •

adatstruktúrák kialakítása adattáblák relációs kapcsolása új rekord hozzáfűzés rekord törlés adatbevitel adatok rendezése adatok szűrése csoportos módosítás keresés az adatok között

A geometriai adatokkal az elsődleges táblán keresztül alakíthatjuk ki a kapcsolatot. A térinformatikai adatbázis-kezelés az elsődleges adattáblán keresztül valósul meg. Az elsődleges táblához kapcsolt további adattáblák lekérdezése relációs adatbázis-kezelővel történik, tehát csak azon rekordok kerülnek feldolgozásra, melyek kapcsoló mezőiben lévő adatok megegyeznek. A térképi adatkapcsolattal a kiválasztott rekordot visszavezethetjük a térképi objektumra az objektum megmutatása a térképen művelettel. A térképi objektumok leíró adatait az Info a rajzelemről funkcióval érhetjük el (ld.C.II.2. Információkérés fejezet). A leíró adatok megjelenítése kétféle-képen történhet: - objektum nézetben egy objektumhoz (földrészlet) kapcsolt összes leíró adatrekord megjelenítése - adattábla nézetben az adattábla rekordjainak megjelenítése. Az adatrekordokat objektum nézetben és adattáblákat adattábla nézetben lapozással válthatjuk. Adattáblán belül az adatok között nyilakkal mozoghatunk, az adat szerkesztését Enter billentyűvel zárhatjuk be. A felsorolási kódokat tartalmazó adatmezők felsorolási értékeit az egér jobb billentyűjével hívhatjuk be.

D.I.

Adatstruktúrák kialakítása

Az adatbázis létrehozásának első lépése az adattáblák adatstruktúráinak kialakítása. Az adatstruktúra tervezésének lépései: 1. adattábla létrehozása 2. adatmezők létrehozása ___________________________

________________________ D–1

Leíró adatok kezelése

DigiTerra Map

3. adatmezők típusainak beállítása 4. adatmezők tulajdonságainak beállítása. A kialakított adattáblához célszerű a létrehozással egy időben felhasználói jogosultságot rendelni, így az adathozzáférés szabályozott lesz (ld. B.II.fejezet). 103. példa: Adattáblák létrehozása 1. A programba történő belépés után kattintsunk a LEÍRÓADAT menü Adattábla létrehozása menüpontra. 2. A fájlkezelő panel segítségével adjuk meg a következő nevet: Közjóléti objektumok és adjuk meg az elérési útvonalat. 3. A beugró struktúraszerkesztő dialóguspanelen adjuk meg az adattábla leírását (metaadatokat): Adattábla leírása: Közjóléti objektumok nyilvántartása a ’Mintatérkép’ területén. 4. A létrehozott első adatmező nevét írjuk át Hely-re. 5. Az adatmező leírása: Település megnevezése. 6. Az adatmező szélességének adjuk meg 30 értéket 7. Az adatmező alapértékének adjuk meg a lemásol értéket melyet az Alapérték ablak melletti legördülő ikonsorból választhatunk ki. 8. Hozzunk létre új adatmezőt az Új adatmező nyomógombbal. Név: Azonosító Leírás: Földrészlet azonosítója. Adatmező típusa: Rövid egész Alapérték: lemásol Minimum: 0 Maximum: 999 9. Hozzuk létre a további adatmezőket: Név: Muvag Leírás: Földrészlet hasznosítási módja. Adatmező típusa: Bájt Alapérték: lemásol Név: Létesítmény Leírás: Közjóléti létesítmény megnevezése. Adatmező típusa: Karakter Szélessége: 20 (karakterben megadott méret). Név: Leltár Leírás: Közjóléti létesítmény leltári száma. Adatmező típusa: Egész Név: Megjegyzés Leírás: Szöveges megjegyzés. Adatmező típusa: Karakter D–2 _________________________

____________________________

DigiTerra Map


Szélessége: 50 (karakterben megadott méret). 10. Az adattáblát az OK nyomógombbal készítjük el.

D.II. Adattáblák relációs kapcsolása Létező adattáblák betöltése és relációs kapcsolatainak kialakítása kétféle módon történhet: - amennyiben a leíró adatokat önállóan, térképnézet nélkül hívjuk meg az adattáblákat manuálisan kell betöltenünk és a relációs kapcsolatokat ki kell alakítanunk. - amennyiben a leíró adatokat a térképnézetről hívjuk meg (Info ikon), vagy betöltött nézet esetén nyitunk új attribútum panelt, az aktuális téma adattáblái és az adattábla kapcsolatok automatikusan betöltődnek. 104. példa: Adattábla betöltése 1. Nyissunk meg egy új leíró adatpanelt az attribútum panel megnyitás ikonnal. . 2. Kattintsunk az adattáblák kapcsolása ikonra 3. Az Új tábla nyomógomb segítségével töltsük be a minta adatállomány ...\Mintatérkép\Magyargéc könyvtárában található földrészlet adatokat tartalmazó terulet.tab adattáblát. 4. Az OK nyomógomb hatására az adattábla tábla nézetben megjelent a panelen. és töltsük be a 5. Kattintsunk ismét az adattáblák kapcsolása ikonra erdo.tab adattáblát (ugyanabból a könyvtárból, mint az imént). 6. A betöltött adattábla automatikusan a Sorszám – Hely - Azonosító- Muvag azonosítók alapján az földrészlet adatokhoz kapcsolódott. 7. A Sorszám mező alapján a két tábla nem kapcsolható ezért töröljük ezt a kapcsolatot: Jelöljük ki a panelen a Kapcsolat törlése opciót, majd jelöljük ki bal klikkel a Sorszám mezőt először a másodlagos táblában (erdo) majd utána az elsődleges (terulet) táblában is. Kijelöléskor a mező neve színnel megjelölt lesz. A kapcsolatot szimbolizáló kék nyíl eltűnik. 8. Kattintsunk az OK gombra. Az adattáblák adatai táblánként kerülnek megjelenítésre. Az adattáblák között a lapozó ikonok válthatunk.

segítségével

. A tábla nézet helyett az 9. Kattintsunk a megjelenítés váltás ikonra adattáblák rekordjai objektum nézetben földrészletenként sorolják fel a település erdeinek adatait. Az lapozó ikonok segítségével most a földrészletek között mozoghatunk.

___________________________

________________________ D–3


DigiTerra Map

105. példa: Térképnézet téma adattábláinak megjelenítése 1. A program térképnézet panel megnyitása ikonjával térképnézet panelt.

hozzunk létre új

2. Töltsük be a minta adatbázisban megtalálható 11-vektor térképnézetet a ikonnal. 3. Tegyük aktívvá a fafajcsoportok témát (kattintás a téma nevén: az aktív téma fehéren megjelölt). 4. Nyissunk meg egy új leíró adatpanelt a

ikonnal.

. Látható, hogy az 5. Kattintsunk az adattáblák kapcsolása ikonra attribútum panel az aktív téma táblakapcsolatait átvette.

D.III.

Új rekord hozzáfűzés

A funkció az adattáblához új rekordot ad hozzá. Az új rekord alapértelmezésben az utolsóként módosított, illetve a kijelölt rekord adatait örökli amennyiben a mező alapértékénél lemásol érték van beállítva. 106. példa: Rekord hozzáfűzése az adattáblához 1. Kattintsunk a Leíróadat menü Adattábla betöltése menüpontra és a fájlkereső panel segítségével keressük meg és töltsük be a 103. példa feladatában elkészített Közjóléti objektumok táblázatot. és töltsük be az minta 2. Kattintsunk az adattáblák kapcsolása ikonra adatbázis ..\Mintatérkép\Magyargéc könyvtárában található terulet.tab adattáblát. Az adattáblák közötti kapcsolat automatikusan létrejött. 3. Zárjuk be az ablakot az OK nyomógombbal. ikonnal. 4. Hozzuk létre az adattábla első rekordját az új rekord hozzáfűzés A program létrehozta az új rekordot, de az ablakban mégsem jelent meg. Ennek az oka az, hogy a legelső rekord létrehozásakor a mezők üresek. A kapcsolt adattáblában (terulet.tab) üres rekordok nincsenek ezért azzal nem hoz létre kapcsolatot így nem is jeleníti meg. A kapcsolat nélküli rekordok megjelenítéséhez a következő lépéseket is el kell végezni: 5. Kattintsunk az adattáblák kapcsolása ikonra. 6. Az adattáblák kialakítása panelen jobb klikk a terulet tábla fejlécén. 7. A megjelenő Új alias mezőbe írjunk a tábla neve elé egy * jelet. (Új alias: *terulet), majd kattintsunk az OK nyomógombra. 8. Zárjuk be a adattáblák kialakítása panelt az OK nyomógombbal. 9. Az imént létre hozott rekord most már megjelenik.

D–4 _________________________

____________________________

DigiTerra Map


D.IV. Rekord törlése Az adattáblából a funkció segítségével rekordokat törölhetünk. Az elsődleges adattáblából a rekord törlése nem lehetséges, mivel a geometriai adatokkal az elsődleges tábla egy-az-egy kapcsolatban van. 107. példa: Rekord törlése az adattáblából 1. Folytassuk az előző feladatot. 2. Hozzunk létre további rekordokat az új rekord hozzáfűzés ikonnal. 3. Kattintsunk rá a törölni kívánt rekord(ok) melletti (szürke) sorszámra, minek hatására az adott rekord(ok) kék színűre változ(nak). 4. Végezzük el a törlést a rekord törlése ikonnal

.

D.V. Adatbevitel Az adatfeltöltés billentyűzetről, vagy az adat listából történő kiválasztásával történik. A billentyűzetről történő adatbevitel kódértékek esetében kódokkal történik, melyet a program dekódolva jelenít meg. Amennyiben olyan kódot vittünk be, melyet a program nem tud dekódolni a kódértéket fogja megjeleníteni. Kódértékek listából történő kiválasztásához a kódlistát a cellán történő jobb klikkel aktíválhatjuk. Felsorolási lista esetén a listaelemre majd az OK nyomógombra kattintva a kódérték közvetlenül beíródik a cellába. Hierarchikus lista esetén a hierarchikus szinteket dupla kattintással nyithatjuk ill. zárhatjuk, a listaelem kódértéke az OK nyomógomb megnyomása esetén íródik a cellába. A magasabb hierarchikus szintek is kódolhatóak. Az adatcellákon nyilakkal mozoghatunk, az adatbevitelt a nyilakkal vagy ENTER billentyűvel rögzítjük. 108. példa: Adatmezők feltöltése (adatbevitel) 1. folytassuk az előző feladatot. 2. Hozzunk létre az adattáblában egy rekordot az új rekord hozzáfűzés ikonnal. 3. Töltsük ki a cellákat billentyűzetről. Az adatbevitelt ENTER billentyűvel zárjuk. Hely: Magyargéc Azonosító: 17 Művág: 8 Létesítmény: Pad Leltár: 1 Megjegyzés: építette a Városszépítő Egyesület ___________________________

________________________ D–5


DigiTerra Map

4. Hozzunk létre az adattáblában egy rekordot az új rekord hozzáfűzés ikonnal. Az új rekord örökölte az előző rekord beállításait. 5. Jobb klikk az új rekord Művág celláján. A kódolt községek egy listában sorakoznak fel. A listában válasszunk ki a Szőlő művelési ág értéket és kattintsunk az OK gombra. A kódérték beíródik a cellába. Az Azonosító értékének írjunk be 95-öt. 6. A nyilakkal mozoghatunk az egyes cellák között. 7. A lapozó ikonnal megjelentek.

váltsunk a *terulet táblára: a kapcsolt rekordok

D.VI. Adatok rendezése Az adatrekordokat az adatmezők szerint növekvő ill. csökkenő sorrendbe rendezhetjük. A rendezésnél megadható, hogy a kiválasztott rekordokat a program elől sorolja fel. Ez a rendezés abban az esetben célszerű, mikor a térképen kiválasztott objektumok leíró adatait szeretnénk összehasonlítani. 109. példa: Adatok sorba rendezése 1. Nyissunk meg egy új leíró adatpanelt az attribútum panel megnyitás ikonnal. és töltsük be a minta 2. Kattintsunk az adattáblák kapcsolása ikonra adatbázis ..\Mintatérkép\Magyargéc könyvtárában található földrészlet adatokat tartalmazó terulet.tab adattáblát. 3. Kattintsunk a rekordok rendezése

ikonra.

4. Az előugró “Adattábla rendezése” panel két részre osztott. Baloldalt láthatók az adattábla mezőnevei, jobb oldalt pedig a rendezési lista elemei. A mezők a rajtuk történő kétszeri kattintással vehetők fel a rendezési listába. A rendezési szempontok mindegyikénél külön-külön beállítható, hogy a sorrend növekvő ____________________________ D–6 _________________________

DigiTerra Map


(alapértelmezett) vagy csökkenő legyen. Ha a jobboldali mezőben rákattintunk egy rendezési elemre, akkor alul beállíthatjuk a sorrendet is. 5. Dupla klikk az Azonosító adatmezőre. 6. Dupla klikk a Művág adatmezőn. 7. Kattintsunk az OK gombra. A rekordok rendezése az azonosítók és a művelési ágak növekvő sorrendjében történik.

D.VII.

Adatok szűrése

Az adattáblák rekordjait feltétellánccal szűrhetjük. A szűrési feltételt a kifejezésszerkesztő panellel adjuk meg. 110. példa: Adattábla szűrése 1. Nyissunk meg egy új leíró adatpanelt az attribútum panel megnyitás ikonnal. és töltsük be a minta 2. Kattintsunk az adattáblák kapcsolása ikonra adatbázis ...\Mintatérkép\Magyargéc könyvtárában található földrészlet adatokat tartalmazó terulet.tab adattáblát. ikonra. 3. Kattintsunk a rekordok szűrése 4. Válogassuk le a Szőlő művelési ágú földrészleteket a következő kifejezéssel: [terulet.Művág] = 8 , ahol 8 a szőlő művelési ág kódszáma. 5. Kattintsunk az OK gombra. Csak azok a rekordok jelennek meg, melyben a művelési ág szőlő.

D.VIII.

Csoportos módosítás

A programfunkció egy kiválasztott adatmező értékeit együttes értékadással módosítja. A módosítás érvényességi köre korlátozható csak a kiválasztott elemekre. Csoportos értékadás segítségünkre lehet a digitalizálás során. A munkafolyamatot kialakíthatjuk aszerint, hogy a geometriai objektumoknak csak azon leíró adatait töltjük ki, melyek egyediek, ahol lehet a digitalizálás végén csoportosan állítjuk be az értéket. 111. példa: Leíró adatok együttes módosítása 1. Nyissunk meg egy új leíró adatpanelt az attribútum panel megnyitás ikonnal. és töltsük be a 103. példa 2. Kattintsunk az adattáblák kapcsolása ikonra feladatban létrehozott Közjóléti objektumok.tab adattáblát. 3. Hozzunk létre további rekordokat az új rekord hozzáfűzés ___________________________

ikonnal.

________________________ D–7


DigiTerra Map

4. Jelöljünk ki néhány rekordot: Kattintsunk rá a módosítani kívánt rekord(ok) melletti (szürke) sorszámra, minek hatására az adott rekord(ok) kék színűre változ(nak). 5. Kattintsunk a csoportos módosítás ikonra

.

6. Kattintsunk az Adatmező nyomógombra. 1. Válasszuk ki a Létesítmény adatmezőt. A helyes kifejezés: [Közjóléti.Létesítmény]. 2. Írjunk a Kifejezés mezőbe idézőjelek közé “Tűzrakó hely”-t. Szöveges típusú értékadást idézőjelbe kell tennünk. Helyes érték: "Tűzrakó hely". 3. Ügyeljünk arra, hogy a kiválasztott rekordok opció meg legyen jelölve. 4. Kattintsunk az OK gombra. A csoportos értékadás minden egyes kiválasztott mezőben elhelyezte a Tűzrakó hely értéket. Ha a módosítandó adatmező numerikus típusú és kódolt adatokat tartalmaz, akkor a Kifejezés értékének az adott kódszámot kell megadni.

D.IX. Objektum megmutatása a térképen Amennyiben az adattábla az elsődleges táblakapcsolaton keresztül kapcsolódik a geometriai adatokhoz, ebben az esetben a kiválasztott objektum megjeleníthető a térképen. 112. példa: Az adattáblán kiválasztott objektum megmutatása térképen 1. A program térképnézet panel megnyitása ikonjával hozzunk létre új térképnézet panelt. 2. Töltsük be a minta adatállományban található 11-vektor.viw térképnézetet a ikonnal. térképnézet megnyitása 3. Tegyük aktívvá a fafajcsoportok témát (kattintás a téma nevén: az aktív téma fehéren megjelölt). ikonnal. 4. Nyissunk meg egy új leíró adatpanelt a 5. Kattintsunk az ABLAKOK menü “Egymás mellé” menüpontjára. Ekkor a leíróadatok és a térképnézet egymás melletti ablakban jelenik meg a képernyőn. 6. Jelöljünk ki egy tetszőleges rekordot: Kattintsunk rá a látni kívánt rekord melletti (szürke) sorszámra, minek hatására az adott rekord kék színűre változik. ____________________________ D–8 _________________________

DigiTerra Map


7. Kattintsunk az objektum megmutatása a térképen ikonra: A térképnézet a kiválasztott rekordot jeleníti meg a nézet közepén. 8. Kattintsunk az egyik az adattáblában valamelyik rekord egyik mezőjébe bal klikkel. 9. Kattintsunk az objektum megmutatása a térképen a szerkesztett rekordot jeleníti meg a nézet közepén.

ikonra: A térképnézet

D.X. Leíró adatok átvétele (import) és átadása (export) D.X.1. Adattáblák importálása Leíróadatok átvétele alatt különböző adatállományoknak (táblázatok, adatbázisok táblái, szövegfájl típusú adattáblák) a program saját formátumú (*.tab) adattábláivá történő alakítását értjük. A következő lehetőségeket kínálja a program adatok átvételére támogatva ezzel más szoftverekkel kezelt adataink feldolgozására: • Szövegfájl import: Amennyiben adatainkat egy struktúrált szövegfájl tartalmazza (adatmezői valamilyen egységes jellel, karakterrel – vessző, tabulátor, szóköz – vannak elválasztva) választhatjuk ezt a funkciót. • DBase import: Nagyon sok egyéb program által támogatott (*.dbf kiterjesztésű) formátum. Ezt használja például az ArcView térinformatikai program a leíróadatok tárolására, de létrehozhatunk ilyen állományokat Microsoft Excel-ben is munkalapjainkból. • ODBC (Open Database Connectivity) import: Lehetőséget teremt nyitott adatbázisok adatainak szabványos lekérdezésére. Az adatbázis lekérdezést szabványos SQL nyelven fogalmazhatjuk meg. Az alkalmazás feltétele az operációs rendszer ODBC funkciójának telepítése. A program alapértelmezésként a forrás adattábla adatmezőinek tulajdonságait veszi alapul. A konvertálás során lehetőség van azonban az adatmezők tulajdonságainak (mezőnév, mezőtípus. szélesség, tizedesek) módosítására, és a konvertálási beállítások mentésére, betöltésére is. • Batch import: A program ezen funkciójával kapcsolódik (kommunikál) erdészeti szakmai moduljaival. A különböző tényadatok átvétele, a gazdálkodás naprakész adatai Batch import-tal aktualizálhatók. Az adatbázis lekérdezés az import.dat strukturált szövegfájlban definiált. 113. példa: Szövegfájlok átvétele 1. Kattintsunk a Leíróadat menü ImportÆSzövegfájl import menüpontjára. 2. A fájlkereső panel alsó legördülő listájában állítsuk a Fájltípust “Minden fájl”-ra. 3. Keressük meg az adatainkat tartalmazó szövegfájlt, majd kattintsunk a Megnyitás gombra. A program elkészítette a saját formátumú, *.tab ___________________________

________________________ D–9


4.

DigiTerra Map

kiterjesztésű táblázatát. A fájl neve megegyezik az importálandó fájl nevével. Kattintsunk a Leíróadat menü Adattábla betöltése menüpontjára. A fájlkezelő panel segítségével töltsük be az imént átalakított táblázatot, amely ugyanott található, ahol az importálandó szövegfájl.

D.X.2. Adattáblák exportálása Lehetőség van a program saját adatállományokká való átalakítására.

adattábláinak

különféle

formátumú

114. példa: Adattáblák exportálása 1.

Nyissunk meg egy új leíró adatpanelt az attribútum panel megnyitás ikonnal.

2. 3.

. Kattintsunk az adattáblák kapcsolása ikonra Az Új tábla nyomógomb segítségével töltsük be azt az adattáblát, melyet exportálni szeretnénk. Az OK nyomógomb hatására az adattábla tábla nézetben megjelent a panelen. Kattintsunk a Leíróadat menü ExportÆ menüpontjára. Adattáblánkat exportálhatjuk: • DigiTerra Map – “TAB” • Szövegfájl – “TXT” • Microsoft Excel – “XLS” • dBase – “DBF” fájlba Mind a négy esetben meg kell adnunk az Eredményfájlt, illetve – ha korábban szelektálást végeztünk – bekapcsolható a Csak a kiválasztott elemek exportja funkció. (dBase fájl választása esetén megadhatjuk még a verziószámot is.) Miután megadtuk az Eredményfájlt kattintsunk az OK gombra a folyamat elvégzéséhez.

4. 5. 6.

7.

8.

D–10 ________________________

____________________________

DigiTerra Map

E.

Jelentések készítése

JELENTÉSEK KÉSZÍTÉSE

A jelentéskészítő modul segítségével a lekérdezéseket táblázatos és grafikon formájában fogalmazhatjuk meg, melynek eredménye képernyőn, ill. nyomtatón jeleníthető meg, illetve szövegfájlba exportálható. A jelentéskészítő modulnak más programmodulok közül egyedül a térképnézettel lehet bemeneti kapcsolata (a jelentéscellákban térképnézetek is megjeleníthetők. Kimeneti kapcsolata a nyomtatási modullal a következő: az elkészített jelentés első oldalát a nyomtatási modul önálló objektumként veszi át. A jelentéskészítés első lépése a jelentés általános beállítási értékeinek rögzítése: 1. Jelentés elnevezése. 2. A jelentés kategóriába, jelentéscsoportba sorolása. A csoportképzés a továbbiakban a jelentések rendszerezésével az egyszerűbb visszakeresést támogatja. 3. Adattáblák betöltése, mely adatok alapján a lekérdezés végrehajtható. Az adattáblák betöltése az ismert relációs csatolással történik. 4. Szűrési feltétel megadása. Az adatok szűkítését végzi feltétellánc alapján. A fentieken kívül lehetőség van az adatrekordok tetszőleges szempont szerinti csoportosítására is egy csoportosító kifejezés megadásával. Egy csoportba fognak tartozni azok a rekordok, amelyeknél a csoportosító kifejezés értéke megegyezik. Ha a jelentéshez egy olyan adatot szeretnénk felhasználni, amit az adatállományunk nem tartalmaz, de abból előállítható egy másik jelentéssel, akkor lehetőség van a jelentések összekapcsolására. Ilyenkor a jelentés általános beállításainál meg kell adni egy ún. előfeltétel jelentést, amelynek eredményét kiírjuk egy *.tab fájlba. Az aktuális jelentés futtatásakor először mindig az előfeltételként megadott jelentést végzi el a program. Végül az előfeltétel jelentés eredménye (*.tab) alapján aktuális jelentés is elkészülhet. Több jelentést is egymáshoz kapcsolhatunk és lehetőség van az előfeltétel jelentések eredmény adattábláinak egymáshoz fűzéséhez is. A jelentések jelentésfejre (előlap), jelentéstörzsre és jelentéslábra (hátlap) tagolódnak. A jelentéstörzs egy nem ismétlődő fejlécből és láblécből, valamint ismétlődő részletadatokból áll. A nem ismétlődő adatok minden egyes lapon megjelennek. Az ismétlődő részletadatok az adatbázis kapcsolt rekordjain ismétlődve hajtják végre a lekérdezést és az eredményt új jelentéssorba jelenítik meg. A jelentés általános beállításainak rögzítését követően tervezzük meg a jelentés formáját. ___________________________

________________________ E–1


DigiTerra Map

Az egyes szekciókban jelentéscellákat helyezünk el. A celláknak öt típusát különböztetjük meg: 1. felirat cella 2. kifejezés cella 3. grafikon cella 4. térképnézet cella 5. kép cella. Az egyes cellatípusok a megjelenítés formáját rögzítik • felirat cella: szöveges feliratokat elhelyezésére szolgál. A kiértékelés eredménye a felirat szövege lesz. • kifejezés cella: adatmezőkre történő hivatkozások helyezhetők el a kifejezésépítő párbeszédpanel segítségével. A kifejezés szerkesztésénél a jelentéskészítő függvényekkel statisztikai jellemzők, oldalszámok fogalmazhatók meg. • grafikon cella: oszlop, sáv, vonal, pont és kördiagram jeleníthető meg. A grafikon értékeit a kifejezésben vesszővel választjuk el. • térképnézet cella: segítségével térképnézeteket jeleníthetünk meg a jelentésekben • kép cella: a cellákban a forrásukkal megadott bitképek helyezhetők el. A cellák további tulajdonságai: • méret: kezdő pozíció, szélesség és magasság megadása mm-ben. A pozíció és méret megadása grafikusan is elvégezhető a cella mozgatásával és méretezésével. • felirat: betűtípus, betűstílus, méret, igazítás és tájolás, valamint a kerekítés beállítása. • keret: a cellakeret négyféle vonaltípusból két színnel rajzolható. A keretezés a cella alsó, felső, bal, jobb oldalára helyezhető el. • szín: a színbeállítás külön-külön elvégezhető a felirat, háttér és a keretszínekre. A cellák elhelyezése, kialakítása szerkesztő nézetben történik. A szerkesztő nézeten vízszintes és függőleges vonalzó segíti a cellák pontos elhelyezését. A rácshálóhoz történő igazítással a cellaméretek pontosan tervezhetőek. A cellák igazítása egymáshoz képest vízszintes és függőleges értelemben történhet, balra középre, jobbra, felülre, középre és alulra. A jelentés megtervezését követően a jelentés futtatásával készíthető el a lekérdezés. A kiértékelés eredménye a nyomtató lapbeállításának megfelelően mérethelyesen jelenik meg. A jelentés képernyőn szemlélhető, vagy

E–2 _________________________

____________________________

DigiTerra Map


kinyomtatható. Adatszegmensek használata esetén a jelentés az összes bekapcsolt

szegmensre lefut.

Az elkészített jelentések elmenthetők és a későbbiekben visszatölthetők. Az elmentett jelentések tárolása egy *.rep kiterjesztésű fájlba történik. 115. példa: Jelentés a területeltérésekről Feladat: Készítsük el a következő táblázatot a minta adatbázis adatai felhasználásával, úgy hogy a szűrő feltételt a jelentés futtatásakor lehessen mindig megadni, és ügyeljünk arra, hogy az új települések rekordjai mindig egy új oldalon kezdődjenek:

Földrészletek területe Település: Azonosító

Művelési ág

Nyilvántartott terület (ha)

Számított terület (ha)

Területeltérés %

A jelentést a minta adatbázis földrészlet területeinek elsődleges adattábla adatai (terulet.tab), valamint a nyilvántartási adatokat tartalmazó kapcsolt adattábla (foldreszlet.tab) adatai alapján tudjuk elkészíteni. 1. Szegmenslista betöltése a 3. példa feladata alapján. Ha szükséges kapcsoljuk be az összes szegmenst. 2. Nyissunk meg egy új jelentést az Új jelentés megnyitás

ikonnal.

. Kattintsunk a jelentés szervező ikonra Kattintsunk az Új jelentés nyomógombra. Kattintsunk a Tulajdonságok nyomógombra. A jelentés tulajdonságainál írjuk be a jelentés azonosítóját: Kategória: Szerkesztési kimutatások, Név: Terület-kimutatás 7. Kattintsunk az Adattáblák nyomógombra. 8. Töltsük be a mintaadatbázis valamelyik szegmens könyvtárából a Terulet.tab és az Foldreszlet.tab adattáblákat <Segment> útvonal módosítással, és kapcsoljuk a hely-azonosító-művág adatmezők alapján. (A terület adatmezők közötti kapcsolatot töröljük.) 9. Kattintsunk a Csoportosítás opciónál az Új nyomógombra 3-szor. 3. 4. 5. 6.

___________________________

________________________ E–3


DigiTerra Map

10. Bal klikkel válasszuk ki a Csoport1 feltételt a lista mezőben és adjuk meg a következő tulajdonságokat billentyűzetről ill. kifejezés építő panel segítségével: Név: Hely Kifejezés: [terulet.Hely] Új oldalra opció bekapcsolása! 11. Bal klikkel válasszuk ki a Csoport2 feltételt a lista mezőben és adjuk meg a következő tulajdonságokat billentyűzetről ill. kifejezés építő panel segítségével: Név: Azonosító Kifejezés: [terulet.Azonosító] 12. Bal klikkel válasszuk ki a Csoport3 feltételt a lista mezőben és adjuk meg a következő tulajdonságokat billentyűzetről ill. kifejezés építő panel segítségével: Név: Művelési ág Kifejezés: [terulet.Művág] 13. Kapcsoljuk be az Összegző jelentés opciót. Így az azonos csoportba (Hely, Azonosító, Művág) tartozó rekordok a jelentésben egy sorban fognak szerepelni. 14. Kattintsunk a Paraméterek opciónál az Új nyomógombra. 15. Bal klikkel válasszuk ki a Paraméter 1 feltételt a listadobozban és adjuk meg a következő tulajdonságokat: Név: Filter Leírás: Szűrő feltétel megadása Típus: Kifejezés 16. A Szűréshez írjuk be a következő kifejezést: Így a szűrőfeltétel mindig jelentés futtatásakor megadott kifejezés lesz. 17. Zárjuk be a Jelentés tulajdonságai panelt az OK nyomógombbal. E–4 _________________________

____________________________

DigiTerra Map 18. Kattintsunk a Szerkeszt

Jelentések készítése ikonra.

. 19. Kattintsunk az új jelentéscella létrehozása ikonra 20. Kattintsunk a jelentésfej szekcióba. A jelentésfejben a program egy új cellát hozott létre. . 21. Kattintsunk a cellák kiválasztása ikonra 22. Fogjuk meg és mozgassuk (Bal klikkel vontat) a cellát bal felső sarokpontba és méretezzük a cella szélességét 130 mm-re. 23. Mozgassuk a jelentésfej és a fejléc szekció határát felülről számítva 2 cm-re. . 24. Kattintsunk az új jelentéscella létrehozása ikonra 25. Kattintsunk a fejlécen hatszor. A program hat cellát hozott létre. . Mozgassuk az első cellát a bal 26. Kattintsunk a cellák kiválasztása ikonra felső sarokba és a szélessége legyen 6 cm, magassága pedig 6 mm. Mozgassuk a második és a harmadik cellát egymás mellé úgy, hogy az első cella alatt helyezkedjenek el. A szélességük legyen 3cm és magasságuk pedig 1cm. A maradék három cellát mozgassuk egymás mellé az első cella jobb felső sarokpontjából kiindulva. Az cellák szélessége legyen 2.5 cm, a magasságuk pedig 1.6 cm. 27. Válasszuk ki az a első cella kivételével a cellákat: A shift gomb + bal klikk vagy kattintsunk a függőleges vonalzóra a fejléc cellák mellett. A program a cellákat együttesen választotta ki. ikonra. 28. Kattintsunk a kiválasztott cellák duplázása 29. Mozgassuk a cellákat a részletek szekcióba a bal felső sarokhoz (0 érték) igazítva. Állítsuk a cellák magasságát 5 mm-re. . 30. Kattintsunk az új jelentéscella létrehozása ikonra 31. Helyezzük el a cellát a részletek szekcióba a többi cella mellé. 32. Mozgassuk a fejléc és a részletek szekció határát a fejléc cellákig. 33. Mozgassuk a részletek és a lábléc szekció határát a részlet cellákig. . 34. Kattintsunk az új jelentéscella létrehozása ikonra 35. Helyezzük el a cellát a lábléc közepén felülről 1 cm távolságban, majd mozgassuk a jelentésláb és a lábléc határát a lábléc celláig. , majd dupla klikk a Kezdő1 36. Kattintsunk a cellák kiválasztása ikonra cellán. A program megnyitja a cellatulajdonságok beállítása dialóguspanelt.

___________________________

________________________ E–5


DigiTerra Map

Az első cella egy feliratcella (alapértelmezett). Írjuk be a felirat mezőbe a következőt: Földrészletek területe Állítsuk be a következő tulajdonságokat: Felirat típusa: félkövér, dőlt Igazítás: Középre Betűméret: 8 mm. Állítsuk a cella magasságát 8 mm-re. (M: 8). 37. Kattintsunk a Fejléc2 cellára a fejléc szekcióban. (A Fejléc1 cellára később térünk vissza) 38. Adjuk meg a cella nevének és a cella értékének (felirat mező) a következőt: Azonosító 39. Kattintsunk a harmadik fejléc cellára és adjuk meg a cella nevét és a cella értékét: Művelési ág 40. Kattintsunk a negyedik fejléc cellára és adjuk meg a cella nevét és a cella értékét: Nyilvántartott terület (ha) 41. Kattintsunk a ötödik fejléc cellára és adjuk meg a cella nevét és a cella értékét: Számított terület (ha) 42. Kattintsunk a hatodik fejléc cellára és adjuk meg a cella nevét és a cella értékét: Terület eltérés % 43. Kattintsunk a fejléc cellák mellett a vonalzóra, vagy a Shift + Bal klikkel válasszuk ki mind a 6 cellát. (csoportos kiválasztás). 44. Kattintsunk a Keret vonaltípusán a vastag vonalra, majd a keretet adjuk meg az alsó, felső, bal, jobb oldalon. 45. Kattintsunk a Háttér színére és adjunk meg szürke színt. 46. Állítsuk be a következő tulajdonságokat: Felirat típusa: Arial CE, dőlt, Sortörés Igazítás: Középre, Betűméret: 4 mm. 47. Kattintsunk a részletek szekció első cellájára és adjuk meg a cella nevét: Azonosító E–6 _________________________

____________________________

DigiTerra Map


48. A cella típusát állítsuk Kifejezés cellára, majd kattintsunk a Kifejezés nyomógombra. 49. A kifejezésépítő segítségével fogalmazzuk meg a következő kifejezést: @[terulet.Azonosító] 50. Állítsuk az aggregáció típusát Első érték-re. 51. Igazítsuk a cella tartalmát középre. 52. Kattintsunk a részletek szekció második cellájára és adjuk meg a cella nevét: Művág 53. A cella típusát állítsuk Kifejezés cellára, majd kattintsunk a Kifejezés nyomógombra. 54. A kifejezésépítő segítségével fogalmazzuk meg a következő kifejezést: @[terulet.Művág] 55. Állítsuk az aggregáció típusát Első érték-re. 56. Igazítsuk a cella tartalmát középre. 57. Kattintsunk a részletek szekció harmadik cellájára és adjuk meg a cella nevét: Nyilvántartott 58. A cella típusát állítsuk Kifejezés cellára, majd kattintsunk a Kifejezés nyomógombra. 59. A kifejezésépítő segítségével fogalmazzuk meg a következő kifejezést: [foldreszlet.Terület] 60. Állítsuk az aggregáció típusát Első érték-re. 61. Igazítsuk a cella tartalmát jobbra. A kerekítéshez írjunk be 0.01 értéket. 62. Kattintsunk a részletek szekció negyedik cellájára és adjuk meg a cella nevét: Számított 63. A cella típusát állítsuk Kifejezés cellára, majd kattintsunk a Kifejezés nyomógombra. 64. A kifejezésépítő segítségével fogalmazzuk meg a következő kifejezést: [terulet.Terület] 65. Állítsuk az aggregáció típusát Összegzés-re. 66. Igazítsuk a cella tartalmát jobbra. A kerekítéshez írjunk be 0.01 értéket. 67. Kattintsunk a részletek szekció ötödik cellájára és adjuk meg a cella nevét: Terület eltérés 68. A cella típusát állítsuk Kifejezés cellára, majd kattintsunk a Kifejezés nyomógombra. 69. A kifejezésépítő segítségével fogalmazzuk meg a következő kifejezést: ([Nyilvántartott] - [Számított] ) / [Nyilvántartott] * 100 70. Állítsuk az aggregáció típusát Első érték-re. 71. Igazítsuk a cella tartalmát középre. A kerekítéshez írjunk be 0.1 értéket. 72. Kattintsunk a részletek szekció hatodik cellájára és adjuk meg a cella nevét: Rejtett 73. A cella típusát állítsuk Kifejezés cellára, majd kattintsunk a Kifejezés nyomógombra. 74. A kifejezésépítő segítségével fogalmazzuk meg a következő kifejezést: @[terulet.Hely] ___________________________

________________________ E–7


DigiTerra Map

75. Válasszuk ki a Rejtett cella opciót. 76. Kattintsunk a részletek cellák mellett a vonalzóra (csoportos kiválasztás). 77. Kattintsunk a Keret vonaltípusán a vékony vonalra, majd a keretet adjuk meg az alsó, felső, bal, jobb oldalon. 78. Kattintsunk a Háttér színére és adjunk meg egy világos sárga színt. 79. Adjuk meg a következő tulajdonságokat: Felirat típusa: Arial CE Betűméret: 4 mm. Állítsuk a cella magasságát 5 mm-re (M: 5) 80. Kattintsunk a fejléc szekció első cellájára és adjuk meg a nevét: Település 81. A cella típusát állítsuk Kifejezés cellára, majd a kifejezés ablakba adjuk meg a következő kifejezést: "Település: " + [Rejtett]. (Így a fejlécben mindig az aktuális település neve kerül) 82. Végül kattintsunk a lábléc szekció cellájára és adjuk meg a nevét: Oldalszámok 83. A cella típusát állítsuk Kifejezés cellára, majd kattintsunk a Kifejezés nyomógombra. 84. Kattintsunk a Függvénycsoportok legördülő listán a Jelentéskészítő függvénycsoportra, majd a függvénylistából válasszuk ki a “page” függvényt. A függvény az aktuális oldalszámot számítja. 85. Jelöljük ki az összes cellát (shift + bal klikk) és mozgassuk el balra 2 cm távolságba. Így a táblázatunk a lap közepére fog kerülni.

86. Zárjuk be a tulajdonságok szerkesztése panelt és mentsük el az elkészített jelentést a mentés

ikonnal a jelentés neve legyen: próba.rep.

ikonnal. A beugró panelen 87. A jelentést futtassuk le a jelentés futtatása adjunk meg egy szűrőfeltételt pl.: [terulet.Terület] > 0 88. A jelentés a szegmenslistában bekapcsolt összes szegmensre és a szűrőfeltételben megadott tartományra vonatkozóan elkészült. E–8 _________________________

____________________________

DigiTerra Map


89. A szerkesztő nézetet a jelentés szerkesztése

ikonnal aktiválhatjuk.

A fenti jelentés megtalálható a minta adatbázis minta.rep állományában is. Ha szükséges ezt összehasonlíthatjuk a magunk által elkészített próba.rep jelentéssel. 116. példa: A térképről hiányzó földrészletek listájának elkészítése 1. Szegmenslista betöltése a 3. példa feladata alapján. Ha szükséges kapcsoljuk be az összes adatszegmenst, vagy amelyiket vizsgálni szeretnénk. 2.

Nyissunk meg egy új jelentés panelt

3.

ikonra és nyissuk meg a mintaadatbázisban található a Kattintsunk a minta.rep állományt.

4. 5.

. Kattintsunk a jelentés szervező ikonra Az Szerkesztési kimutatások kategóriából válasszuk a Hiányzó földrészletek a térképen jelentést.

6. 7.

Kattintsunk a Futtat gombra a jelentés elkészítéséhez. A lefutott jelentés községenként külön oldalon jeleníti meg a mintatérképről hiányzó, de a (minta) földnyilvántartásban szereplő földrészleteket. A jelentés utolsó oldalán összegzésként megjelenik, hogy mennyi darab földrészlet hiányzik és ez hány hektárt érint.

.

117. példa: Fafajok korosztályonkénti területfoglalásának megjelenítése oszlopdiagram segítségével A jelentést a minta adatbázis Kaposvár könyvtárában található fafajosor.tab adattábla felhasználásával készítjük el. Ez tartalmazza az egyes fafajok korát és a fafajok által elfoglalt területek nagyságát erdőrészletenkénti bontásban. 1.

Nyissunk meg egy új jelentést az Új jelentés megnyitás

___________________________

ikonnal.

________________________ E–9


DigiTerra Map

2. 3. 4. 5.

Kattintsunk a jelentés szervező ikonra . Kattintsunk az Új jelentés nyomógombra. Kattintsunk a Tulajdonságok nyomógombra. A jelentés tulajdonságainál írjuk be a jelentés azonosítóját: Kategória: Grafikon Azonosító: Fafajok területfoglalása korosztályonként 6. Kattintsunk az Adattábla nyomógombra. 7. Az Új tábla nyomógombra kattintva töltsük be a minta adatbázis Kaposvár könyvtárában található fafajsor.tab adattáblát. 8. A jelentés tulajdonságai panelen kattintsunk a Szűrés nyomógombra. A kifejezésépítő panel segítségével adjuk meg a következő kifejezést: [Fafajsor.Fafaj] /= 1 9. Kattintsunk a Csoportosítás opciónál az Új nyomógombra. 10. Bal klikkel válasszuk ki a Csoport1 feltételt a lista mezőben és adjuk meg a következő tulajdonságokat billentyűzetről ill. kifejezés építő panel segítségével: Név: Fafaj Kifejezés: [Fafajsor.Fafaj] 11. Kapcsoljuk be az Összegző jelentés opciót. 12. Zárjuk be a Jelentés tulajdonságai panelt az OK nyomógombbal. 13. Kattintsunk a Szerkeszt

ikonra.

. 14. Kattintsunk az új jelentéscella létrehozása ikonra 15. Kattintsunk a jelentésfej szekcióba. A jelentésfejbe a program egy új cellát hozott létre. . 16. Kattintsunk a cellák kiválasztása ikonra 17. Fogjuk meg és mozgassuk (Bal klikkel vontat) a cellát bal felső sarokpontba és méretezzük a cella szélességét 168 mm-re, magasságát 16 mm-re. ikonra. 18. Kattintsunk a kiválasztott cellák duplázása 19. Mozgassuk a cellát a részletek szekcióba a bal felső sarokhoz (0 érték) igazítva. Állítsuk a cella magasságát 5 mm-re. . majd dupla klikk a Kezdő1 20. Kattintsunk a cellák kiválasztása ikonra cellán. A program megnyitja a cellatulajdonságok beállítása dialóguspanelt. 21. Az első cella egy feliratcella (alapértelmezett). Írjuk be a felirat mezőbe a következőt: Fafajok területfoglalása korosztályonként (ha) Állítsuk be a következő tulajdonságokat: Felirat típusa: Arial CE, félkövér, látható Igazítás: Középre Tájolás vízszintes E–10 ________________________

____________________________

DigiTerra Map


Betűméret: 6 mm. 22. A panel bezárása nélkül kattintsunk bal klikkel a Kezdő2 cellára a Részletek szekcióban. Állítsuk be a következőtulajdonságokat: Cella típusa: Kifejezés cella Név: Fafaj Kifejezés: EnumStr("Fafaj",[Fafajsor.Fafaj] ) Felirat típusa: Arial CE, félkövér, dőlt, látható Igazítás: Középre Tájolás vízszintes Betűméret: 6 mm. . 23. Kattintsunk az új jelentéscella létrehozása ikonra 24. Kattintsunk a részletek szekcióban 11-szer. A program 11 cellát hozott létre. . Egyenként mozgassuk a 11 25. Kattintsunk a cellák kiválasztása ikonra db cellát egymás mellé Fafaj cella alá. 26. Válasszuk ki a 11 db cellát (Shift+bal klikk , vagy bal klikk vontatásával a cellák körül, vagy bal klikk cellák melletti vonalzón) 27. Jobb klikk a kiválasztott cellákon: 28. Az előugró cella tulajdonságai panelen adjuk meg a cellák következő közös tulajdonságait: Cella típusa: Kifejezés cella Y: 6 mm Sz: 14 mm M: 4 mm Aggregáció típusa: Összegzés Felirat típusa: Arial CE, dőlt, látható Igazítás: Középre Tájolás vízszintes Betűméret: 3 mm. 29. Kattintsunk a kiválasztott cellák duplázása

ikonra.

. Válasszuk ki csoportosan a 30. Kattintsunk a cellák kiválasztása ikonra duplázással újonnan létrehozott cellákat. 31. A cella tulajdonságai panelen adjuk meg a cellák következő közös tulajdonságait: Cella típusa: Felirat cella Y: 75 mm Sz: 14 mm M: 4 mm Felirat típusa: Arial CE, látható Igazítás: Középre Tájolás vízszintes ___________________________

_______________________ E–11


DigiTerra Map

Betűméret: 4 mm. 32. Kattintsunk a Cella2 kifejezés cellára a részletek szekció adjuk meg a cella következő tulajdonságait: X: 0 Név: 1-10 Kifejezés: if([Fafajsor.Kor] <= 10,[Fafajsor.Fter] ,NULL) 33. Kattintsunk a következő cellára (cella3) és adjuk meg tulajdonságait: X: 14 Név: 11-20 Kifejezés: if([Fafajsor.Kor]>10 & [Fafajsor.Kor]<=20, NULL) 34. Kattintsunk a következő cellára (cella4) és adjuk meg tulajdonságait: X: 28 Név: 21-30 Kifejezés: if([Fafajsor.Kor]>20 & [Fafajsor.Kor]<=30, NULL) 35. Kattintsunk a következő cellára (cella5) és adjuk meg tulajdonságait: X: 42 Név: 31-40 Kifejezés: if([Fafajsor.Kor]>30 & [Fafajsor.Kor]<=40, NULL) 36. Kattintsunk a következő cellára (cella6) és adjuk meg tulajdonságait: X: 56 Név: 41-50 Kifejezés: if([Fafajsor.Kor]>40 & [Fafajsor.Kor]<=50, NULL) 37. Kattintsunk a következő cellára (cella7) és adjuk meg tulajdonságait: X: 70 Név: 51-60 Kifejezés: if([Fafajsor.Kor]>50 & [Fafajsor.Kor]<=60, NULL) 38. Kattintsunk a következő cellára (cella8) és adjuk meg tulajdonságait: X: 84 Név: 61-70 Kifejezés: if([Fafajsor.Kor]>60 & [Fafajsor.Kor]<=70, NULL) 39. Kattintsunk a következő cellára (cella9) és adjuk meg tulajdonságait: E–12 ________________________

felső részén és

a cella egyedi

[Fafajsor.Fter], a cella egyedi






____________________________

DigiTerra Map

40.

41.

42.

43.

44.

45.

46.

47.


X: 98 Név: 71-80 Kifejezés: if([Fafajsor.Kor]>70 & [Fafajsor.Kor]<=80, [Fafajsor.Fter], NULL) Kattintsunk a következő cellára (cella10) és adjuk meg a cella egyedi tulajdonságait: X: 112 Név: 81-90 Kifejezés: if([Fafajsor.Kor]>80 & [Fafajsor.Kor]<=90, [Fafajsor.Fter], NULL) Kattintsunk a következő cellára (cella11) és adjuk meg a cella egyedi tulajdonságait: X: 126 Név: 91-100 Kifejezés: if([Fafajsor.Kor]>90 & [Fafajsor.Kor]<=100, [Fafajsor.Fter], NULL) Kattintsunk a következő cellára (cella12) és adjuk meg a cella egyedi tulajdonságait: X: 140 Név: 101Kifejezés: if([Fafajsor.Kor]>100, [Fafajsor.Fter], NULL) Kattintsunk a részletek szekció alsó részén a Cella2 felirat cellára és adjuk meg a cella egyedi tulajdonságait: X: 0 Név: F1-10 Felirat 1-10 Kattintsunk a következő cellára (cella3) és adjuk meg a felirat cella egyedi tulajdonságait: X: 14 Név: F11-20 Felirat 11-20 Kattintsunk a következő cellára (cella4) és adjuk meg a felirat cella egyedi tulajdonságait: X: 28 Név: F21-30 Felirat: 21-30 Kattintsunk a következő cellára (cella5) és adjuk meg a felirat cella egyedi tulajdonságait: X: 42 Név: F31-40 Felirat: 31-40 Kattintsunk a következő cellára (cella6) és adjuk meg a felirat cella egyedi tulajdonságait: X: 56

___________________________

_______________________ E–13


48.

49.

50.

51.

52.

53.

DigiTerra Map

Név: F41-50 Felirat: 41-50 Kattintsunk a következő cellára (cella7) és adjuk meg a felirat cella egyedi tulajdonságait: X: 70 Név: F51-60 Felirat: F51-60 Kattintsunk a következő cellára (cella8) és adjuk meg a felirat cella egyedi tulajdonságait: X: 84 Név: F61-70 Felirat: F61-70 Kattintsunk a következő cellára (cella9) és adjuk meg a felirat cella egyedi tulajdonságait: X: 98 Név: F71-80 Felirat: F71-80 Kattintsunk a következő cellára (cella10) és adjuk meg a felirat cella egyedi tulajdonságait: X: 112 Név: F81-90 Felirat: F81-90 Kattintsunk a következő cellára (cella11) és adjuk meg a felirat cella egyedi tulajdonságait: X: 126 Név: F91-100 Felirat: F91-100 Kattintsunk a következő cellára (cella12) és adjuk meg a felirat cella egyedi tulajdonságait: X: 140 Név: F101Felirat: F101

. 54. Kattintsunk az új jelentéscella létrehozása ikonra 55. Kattintsunk a részletek szekcióban középre. A program létre hozott egy újabb cellát. . majd dupla klikk az imént 56. Kattintsunk a cellák kiválasztása ikonra létrehozott cellán. 57. A beugró panelen adjuk meg a következő tulajdonságokat: Cella típusa: Grafikon cella, oszlopdiagram Név: Grafikon X: 0mm, Y: 10mm, Sz: 155mm, M: 65mm E–14 ________________________

____________________________

DigiTerra Map


Lista: [1-10],[11-20],[21-30],[31-40],[41-50],[51-60],[61-70],[71-80],[8190],[91-100],[101-] (A szögletes zárójelben a kifejezés cellák elnevezéseit (ld: Név mező) kell megadni) Aggregáció típusa: Összegzés 58. Zárjuk be a tulajdonságok szerkesztése panelt és mentsük el az elkészített jelentést a mentés

ikonnal a jelentés neve legyen: grafikon-próba.rep.

59. Az elkészült jelentést futtassuk le A jelentés futtatása

ikonnal.

A fenti jelentés megtalálható a minta adatbázis grafikon.rep állományában is. Ha szükséges ezt összehasonlíthatjuk a magunk által elkészített grafikon-próba.rep jelentéssel.

___________________________

_______________________ E–15

DigiTerra Map

F.

Térképek nyomtatása

TÉRKÉPEK NYOMTATÁSA

A nyomtatás a nyomtatási objektumok dokumentumorientált megjelenítése a csatlakoztatott nyomtatón. A nyomtatási objektumok lehetnek:

- térképnézet - térbeli nézet - jelmagyarázat - térképskála

- jelentés - felirat - vonal és nyíl - raszterkép

A nyomtatási dokumentum szerkesztése az egyes nyomtatási objektumok elhelyezését jelenti az engedélyezett rajzterületen. A nyomtatási terület a nyomtatótól függő méretű. A nyomtató által használt hasznos nyomtatási terület a lapra rajzolt kereten belüli terület. A nyomtatási objektumokat grafikusan helyezzük el a dokumentumon, majd a nyomtatási objektum laphoz viszonyított elhelyezési értékeit (X,Y, Szélesség, Magasság) beugró dialóguspanelen pontosan beállíthatjuk. A méretek a lap bal alsó sarokpontjától számított értékek. A nyomtatási objektumokat egymáshoz képest vízszintes és függőleges értelemben igazíthatjuk, átfedés esetén előre és hátra mozgathatjuk. A nyomtatás ideiglenes állományt használ, melyet a merevlemezen hoz létre és a nyomtatás végén letöröl. A nyomtatáshoz hagynunk kell szabad tárterületet a merevlemezen.

F.I.

Nyomtató beállítása

A nyomtató beállítása a Windows által használt párbeszédpanelen keresztül történik. Itt választhatunk a telepített nyomtatók között, vagy csatlakoztathatunk hálózati nyomtatót. A panelen történik a nyomtató tulajdonságainak beállítása, a rajzterület álló vagy fekvő helyzetbe tájolása, valamint a nyomtató által engedélyezett lapméretek közötti választás. A nyomtatás ikonon beállíthatjuk a fájlba nyomtatás opciót. A nyomtatási fájl a telepített nyomtatóra elkészíti a Windowson keresztül közvetlen kinyomtatható állományt. 118. példa: A nyomtató beállítása 1. Kattintsunk a fő ikonsor nyomtatási modul 2. A beállítások a nyomtató beállítás

___________________________

ikonjára.

ikonnal érhetőek el.

_________________________ F-1


DigiTerra Map

F.II. Térképnézetek nyomtatása Térképnézetek nyomtatásán értjük a térképnézet, vagy több térképnézet objektum elhelyezését a rajzlapon. Több térképnézet esetében (pl. egy részletes és egy átnézeti térképnézet) a nézeteket egy lapon pl. a részletes tartalmat szelvény és méretarányhelyesen, az átnézeti térképet szelvényhelyesen, de kisebb méretarányban gyámtérkép formájában nyomtathatjuk. A térképnézetek elhelyezése a rajzterületen méretarányhoz kötött. Nyomtatni mindig a térképnézet kirajzolási méretarányánál beállított méretarányban célszerű (ld. C.I.1.2. fejezet). A térképnézetre beállított méretaránytól való eltérés a nyomtatásban a beállított mm méretektől való eltérést eredményez. A méretarány beállítása történhet egy meghatározott értékre, vagy megadható a térképnézet ablak aktuális méretarányában. A meghatározott méretarány nyomtatása a következő módon történik: A program a térképnézet középpontjától kiindulva a beállított méretaránynak megfelelően helyezi a kirajzolt keretbe a nyomtatandó rajzelemeket, a keret szélén pedig elvágja azokat. Amennyiben méretarányt nem állítunk be (Méretarány=0), abban az esetben a térképnézet méretarányában történik a kirajzolás a keret méretének megfelelően. A térképnézet eltolása a nyomtatási képen aktualizálja a kirajzolt nézetet. A térkép eltolását megtehetjük a térképnézet ablakon, vagy közvetlenül a nyomtatási képen a térkép eltolás

ikonnal.

A térképnézeten STEREO és EOV vetületi rendszerben szelvényszám alapján is pozícionálhatunk a szelvény területére. A térképnézet objektumhoz a méretarányon kívül további tulajdonságokat állíthatunk be: - Koordináta hálózat: Itt állítható be egyrészt az Őrháló be/ki kapcsolása, illetve bekapcsolása esetén a rácsháló vonalainak távolsága, másrészt az Őrkeresztek mérete, illetve egymástól való távolsága. - Térképkeret: Fajtája többféle lehet. Megadhatjuk, hogy egyáltalán ne legyen keret, illetve a beviteli mezőben szereplő értéknek megfelelő beosztás, skála vagy kitöltött skála jelenjen meg a térképünk körül. Természetesen megadható egyszerű keret is (sima fekete keretvonal). - A koordináta felirat csoportban megadható opciók: - Felirat és betűmérete: az opció bekapcsolásával a térképkeret mellett megjeleníthetők a koordinátafeliratok a megfelelő betűmérettel. - Felirat középre igazítása: megadható, hogy a koordinátafeliratok a keret skálabeosztásaihoz képest középre igazítva jelenjenek meg. - Felirat forgatása: a kapcsoló engedélyezésével a feliratok a kerettel párhuzamosan fordulva rajzolódnak ki. F-2 _________________________

____________________________

DigiTerra Map -


Feliratkeret és mérete: opcionálisan egy újabb keret (feliratkeret) rajzolható a koordinátafeliratok köré, melynek mérete mm-ben adható meg. Feliratszorzó: A beviteli mezőben megadott értékkel szorzódva jelennek meg a koordinátafeliratok. Ha térképünk méter dimenziójú, akkor egy 0.001-es szorzóval km-ben írathatjuk ki az értékeket.

A térképnézet objektum gyors kirajzolása érdekében használható a vázlat megjelenítési mód, melynél a térkép nem rajzolódik ki minden egyes elmozgatás, nagyításkor. 119. példa: A térképi tartalom nyomtatása 1. Szegmenslista betöltése a 3. példa feladata alapján. Ha szükséges kapcsoljuk be az összes szegmenst. 2. A program fő ikonsorának új térképnézet létrehozása létre új térképnézet panelt.

ikonjával hozzunk

töltsük be a C.I. fejezet során 3. A térképnézet sablon betöltés ikonnal elkészített minta.viw térképnézetet. 4. Nagyítsunk arra a területre, amelyet nyomtatni szeretnénk. 5. Kattintsunk a fő ikonsor nyomtatási modul 6. Kattintsunk a nyomtató beállítás papír méretét és tájolását.

ikonjára.

ikonra, és állítsuk be tetszőlegesen a

ikonra. Bal klikkel helyezzük el 7. Kattintsunk a térképnézet elhelyezés a térképnézet keret egyik sarokpontját, majd a bal gomb folyamatos lenyomva tartása mellett, jelöljük ki a térképnézet befoglaló keretét és engedjük fel a nyomógombot. 8. A beugró beállító panelen válasszuk ki a Mintatérkép térképnézetet. 9. Állítsuk a méretarányt 1:10.000-re. 10. Kapcsoljuk be az őrháló kirajzolását az alapértelmezett 1000 m-enként. 11. A térképkeret típusát állítsuk kitöltött-re és a beviteli mezőbe írjunk 100-at (beosztás 100 m-enként). 12. Kapcsoljuk be a koordináta feliratnál a felirat, felirat középre igazítása, felirat forgatása és a keret kapcsolókat. A felirat szorzót állítsuk 1-re. ___________________________

_________________________ F-3


DigiTerra Map

13. Kattintsunk a További beállítások nyomógombra és állítsuk be a Koordináta felirat típusát (Arial CE) és méretét 3 mm-re. 14. Kattintsunk az OK gombra.

F.III. Jelmagyarázat nyomtatása Jelmagyarázat megjelenítése a nyomtatási dokumentumon a térképnézet jelmagyarázata alapján történik. A jelmagyarázat térképnézethez kötött, melyet a szerkesztő panelen választhatunk ki. A nyomtatási képen a térképnézet ablak jelmagyarázatánál megjelenített jelmagyarázatok aktívak. A jelmagyarázat méretezése a befoglaló keret méretének módosításával lehetséges. A keret magasságával a betűméretet állíthatjuk úgy, hogy a program a jelmagyarázatot a megadott méretbe helyezi el. A befoglaló keret szélességének állításával biztosíthatjuk, hogy a jelmagyarázat felirata elférjen. A jelmagyarázatot bekeretezhetjük, illetve megjeleníthetjük vázlat módban, a gyorsabb kirajzolás érdekében. 120. példa: Jelmagyarázat elhelyezése a nyomtatási képen 1. Folytassuk az előző feladatot. 2. A minta.viw térképnézeten kapcsoljuk be a Földterületek hasznosítása tematika jelmagyarázatát. 3. Kattintsunk a fő ikonsor nyomtatási modul 4. Kattintsunk a

ikonjára.

ikon melletti nyílra, majd a legördülő listából

elemet. Bal klikkel helyezzük el a válasszuk a új jelmagyarázat jelmagyarázat keret egyik sarokpontját, majd a bal gomb folyamatos lenyomva tartása mellett jelöljük ki a jelmagyarázat befoglaló keretét és engedjük fel a nyomógombot. 5. A beugró dialógusdobozon adjuk meg a következő tulajdonságokat: Főcím: Jelmagyarázat Oszlopszám: 1 Alcímek opció megjelölése A További beállítások-nál: Betűtípus: Arial CE, 3.5, Dőlt Háttér: világos sárga, keret, Árnyékméret: 2 mm

F-4 _________________________

____________________________

DigiTerra Map


6. A befoglaló keretet méretezésével állítsuk a keret magasságát úgy, hogy az osztályok megfelelő méretűek legyenek. Ezután állítsuk be a szélességet a legszélesebb kategória alapján. 7. Mentsük el a nyomtatási dokumentumot a nyomatatási elrendezés mentése ikonnal. A nyomtatási kép neve legyen: próba.pro ikonra.

8. A nyomtatáshoz kattintsunk a nyomtatás

F.IV. Méretskála nyomtatása A méretskála grafikus beosztásokkal ábrázolja a hosszméreteket. A méretskála a térképnézet nyomtatási objektumhoz kötött. Egy térképnézetet különböző méretarányban nyomtatva önálló méretskálával láthatjuk el. Méretskála csak akkor helyezhető el, ha a nyomtatási dokumentumon van térképnézet objektum. A skálán kis és nagy beosztásokat különböztetünk meg. A kis beosztás az első nagy beosztás skálázásával áll elő. A skálaértékeket egy szorzótényezővel módosítva tetszőleges mértékegységben is megadhatjuk a távolságot. A nagy beosztások kirajzolása a befoglaló méret megadásának függvénye. A kirajzolás a nagy beosztás egész számú többszöröseivel történik. A keret a nagy beosztást nem vágja el. A méretskála fölé feliratot helyezhetünk el. 121. példa: Méretskála elhelyezése a nyomtatási képen 1. Töltsünk be egy tetszőleges térképnézetet 2. Kattintsunk a fő ikonsor nyomtatási modul

ikonjára.

3. Helyezzünk el egy térképnézet objektumot a méretarányban.

ikonnal 1:10.000

4. Helyezzünk el még egy térképnézet objektumot a méretarányban.

ikonnal 1:20.000

5. Kattintsunk a


ikont. válasszuk az Új méretskála 6. Bal klikkel helyezzük el a méretskála keret egyik sarokpontját. A bal gomb folyamatos lenyomva tartása mellett jelöljük ki a méretskála befoglaló keretét, majd engedjük fel a nyomógombot. 7. A beugró dialógusdobozon válasszuk ki a térképnézet listából az elsőként elhelyezett nézetet: Térképnézet: Név (1). Állítsuk be a kis és nagy beosztások értékét, valamint a méretskála feliratát, a végén kattintsunk az OK gombra. ___________________________

_________________________ F-5


DigiTerra Map

8. Méretezzük a befoglaló doboz szélességét úgy, hogy legalább két nagy beosztás elférjen a dobozban. 9. Ismételjük meg a 6. és 7. és 8. pontot a második térképnézettel. ikonra.

10. A nyomtatáshoz kattintsunk a nyomtatás

F.V. Jelentés elhelyezése a nyomtatási képen A jelentések többoldalas nyomtatását a jelentéskészítő modul végzi (ld. Hiba! A hivatkozási forrás nem található.. fejezet). A nyomtatási képen is lehetőség van a jelentés első oldalának elhelyezésére. A program a kirajzolt keretbe elhelyezi a jelentés első oldalát. Lehetőség van a vázlat szintű megjelenítésre a gyorsabb kirajzolás érdekében, valamint a jelentés bekeretezésére. 122. példa: Jelentés elhelyezése a nyomtatási képen 1. Készítsünk el és futtassunk le egy jelentést a jelentéskészítő modullal (ld.Hiba! A hivatkozási forrás nem található.. fejezet). 2. Kattintsunk a fő ikonsor nyomtatási modul 3. Kattintsunk a

ikonjára.


ikont. válasszuk az Új jelentés 4. Bal klikkel helyezzük el a jelentés keret egyik sarokpontját. A bal gomb folyamatos lenyomva tartása mellett jelöljük ki a jelentés befoglaló keretét, majd engedjük fel a nyomógombot. 5. Válasszuk ki a jelentéslistából a kívánt jelentést. 6. Kattintsunk az OK gombra.

F.VI. Felirat nyomtatása Feliratok elhelyezése a nyomtatási képen a felirat bal alsó beillesztési pontjával a megadott pozícióba történik. A feliratokat a telepített fontkészlettel, mm egységben beállítható betűmérettel, beállítható színnel, betűstílussal és elforgatási szöggel adhatjuk meg. A feliratot a befoglaló kerethez viszonyítva balra, középre illetve jobbra igazíthatjuk. 123. példa: Felirat elhelyezése a nyomtatási képen 1. Szegmenslista betöltése a 3. példa feladata alapján. Ha szükséges kapcsoljuk be az összes szegmenst. 2. A program fő ikonsorának új térképnézet létrehozása létre új térképnézet panelt.

F-6 _________________________

ikonjával hozzunk

____________________________

DigiTerra Map


3. A térképnézet sablon betöltés ikonnal elkészített minta.viw térképnézetet.

töltsük be a C.I. fejezet során

4. Kattintsunk a fő ikonsor nyomtatási modul 5. Kattintsunk a nyomtató beállítás papír méretét és tájolását.

ikonjára.

ikonra, és állítsuk be tetszőlegesen

töltsük be a 120. példa feladata során 6. Az elrendezés betöltés ikonnal elkészített próba.pro nyomtatási elrendezést. 7. Kattintsunk a


ikont. válasszuk az Új felirat 8. Bal klikkel helyezzük el a felirat keret egyik sarokpontját. A bal gomb folyamatos lenyomva tartása mellett jelöljük ki a felirat befoglaló keretét, majd engedjük fel a nyomógombot. 9. A beugró Felirat dialógusdobozon fogalmazzuk meg a felirat következő szövegét: Térképnézet nyomtatása M=1:10.000 10. Kapcsoljuk be a középre igazítást. 11. Kattintsunk a További beállítások nyomógombra. 12. Válasszuk ki az ARIAL CE betűtípust (a CE betűtípusok tartalmazzák a magyar ékezetes karaktereket) 13. Adjuk meg a betűméretet 7 mm-re. 14. Kattintsunk az OK gombra mindkét panelen. 15. Mentsük el a nyomtatási dokumentumot próba.pro névvel a 16. A nyomtatáshoz kattintsunk a nyomtatás

F.VII.

ikonnal.

ikonra

Vonal és nyíl nyomtatása

Vonal és nyíl nyomtatási objektum elhelyezése a lapon történő vonalrajzolással (kezdő és végpont) történik. A vonal tulajdonságai a következők: -

vonalvastagság mm egységben vonaltípus a felajánlott lista alapján vonalszín kitöltött és nem kitöltött nyílhegy elhelyezése a vonal végpontján

124. példa: Vonal (nyíl) elhelyezése a nyomtatási képen 1. Töltsünk be egy térképnézetet. ___________________________

_________________________ F-7


DigiTerra Map

2. Kattintsunk a fő ikonsor nyomtatási modul

ikonjára.

3. Helyezzünk el egy térképnézet objektumot a méretarányban. 4. Kattintsunk a

ikonnal 1:10.000


ikont. válasszuk az Új vonal 5. Bal klikkel kattintsunk a vonal kezdőpontjára, majd a bal nyomógomb folyamatos lenyomva tartásával rajzoljuk meg a kívánt irányba és távolságban a vonalat, majd engedjük fel a nyomógombot. 6. A beugró dialógusdobozon adjuk meg a következőket: - vonaltípus: folyamatos - vonalvastagság 1 mm. - nyílhegy: rajzol kitöltött szélesség: 3 mm hosszúság: 10 mm 7. Kattintsunk az OK gombra. 8. Kattintsunk ikonra.

F.VIII.

a

nyomtatás

Raszterkép elhelyezése a nyomtatási képen

A nyomtatási képen *.bmp, *.dib, *.rle formátumú raszterképeket helyezhetünk el. A raszterképnek megőrizhetjük az eredeti arányait, illetve függetlenül az eredeti méretektől torzíthatjuk azokat. A raszterképen egy meghatározott szín átlátszóvá tehető. A szín beállítása külön adható meg. 125. példa: Bitkép elhelyezése a nyomtatási képen 1. Kattintsunk a fő ikonsor nyomtatási modul 2. Kattintsunk a

ikonjára.


ikont. válasszuk az Új képfájl 3. Bal klikkel helyezzük el a raszterkép keret egyik sarokpontját. A bal gomb folyamatos lenyomva tartása mellett jelöljük ki a befoglaló keretet, majd engedjük fel a nyomógombot.

F-8 _________________________

____________________________

DigiTerra Map


4. A beugró dialógusdobozon kattintsunk a Kép nyomógombra és a fájlkezelő panel segítségével keressük meg egy tárolt bitképet. 5. Kattintsunk az OK gombra. 6. Kattintsunk a nyomtatás

ikonra

F.IX. Térbeli nézet elhelyezése a nyomtatási képen A térképnézetekhez hasonló módon térbeli 3D nézet nyomtatására is lehetőség van. A térbeli nézet objektumot bekeretezhetjük, vagy megjeleníthetjük vázlat módban, a gyorsabb kirajzolás érdekében. 126. példa: Térbeli nézet elhelyezése a térképen 1. Töltsük be a minta adatbázisban található 41-felület.viw térképnézetet. 2. A térbeli nézet megjelenítéséhez kattintsunk a Három dimenziós nézet ikonra. 3. Forgassuk a nézetet tetszőleges módon és állítsuk a háttér színét fehérre. (ld.: fejezet) 4. Kattintsunk a fő ikonsor nyomtatási modul 5. Kattintsunk a

ikonjára.


ikont. válasszuk az Új térbeli 6. Bal klikkel helyezzük el a térbeli nézet objektum keret egyik sarokpontját, majd a bal gomb folyamatos lenyomva tartása mellett jelöljük ki a térbeli nézet objektum befoglaló keretét és engedjük fel a nyomógombot. 7. A beugró dialógus dobozon kapcsoljuk ki a vázlat megjelenítést és a További beállítások-nál kapcsoljuk be a keret kirajzolását. 8. Kattintsunk mind két dialógusdobozon az OK gombra. 9. A befoglaló keret méretezésével állítsuk a keretet tetszőleges nagyságúra. Láthatjuk, hogy a befoglaló keret méretének változásával arányosan a térbeli nézet méretaránya is változott. 10. A nyomtatáshoz kattintsunk a nyomtatás

___________________________

ikonra.

_________________________ F-9


DigiTerra Map

F.X. Nyomtatási objektumok igazítása, szerkesztése

előtérbe,

háttérbe

mozgatása,

A nyomtatási objektumok egymáshoz viszonyított helyzetét a rajzlap síkjában igazíthatjuk egymáshoz, valamint az átfedő objektumokat egymáshoz képest előtérbe-háttérbe mozgathatjuk. Objektumok igazítása:

Előtérbe mozgatás: Háttérbe mozgatás:

az objektumokat a síkban vízszintes és függőleges értelemben egymáshoz képest igazíthatjuk úgy, hogy az igazítás bázisvonala felül, középen vagy alul helyezkedjen el. az előtérben lévő objektum kitakarja a mögöttes tartalmat. a háttérben lévő objektumot a felette lévő kitakarja.

eszköz Az elhelyezett nyomtatási objektumok beállításait a bekapcsolásával, majd az objektumon történő jobb kattintásra beugró szerkesztő panelen módosíthatjuk. ikon kiválasztásával és az objektumon A nyomtatási objektumok kijelölése való bal klikkel lehetséges. Csoportos kijelölés a Shift billentyű + bal klikk az objektumokon. Lehetőség van a kijelölt objektumok vágólapra helyezésére (Ctrl+Insert) és beillesztésére (Shift+Insert). A kijelölt nyomtatási objektumok törlése a Delete/Del billentyűvel lehetséges. 127. példa: A nyomtatási képen lévő objektumok elrendezése 1. Töltsünk be egy tetszőleges térképnézetet. 2. Kattintsunk a fő ikonsor nyomtatási modul 3. Helyezzünk el egy térképnézet objektumot a 4. Helyezzünk el egy raszterképet a 5. Jelöljük ki a raszterképet a egy méretező keret veszi körül.

ikonnal.

ikonnal a térképnézetre. ikonnal. A kijelölés hatására a raszterképet ikonra. A raszterképet most a

6. Kattintsunk az objektum háttérbe küldése térkép kitakarja. 7. Kattintsunk az objektum előtérbe helyezése raszterkép előtérbe kerül.

F-10 ________________________

ikonjára.

ikonra. A kiválasztott

____________________________

DigiTerra Map


8. Kattintsunk a kijelölés ikonra, majd együttesen ablakos kijelöléssel (bal klikk, majd a bal nyomógomb folyamatos lenyomva tartása mellett keret kijelölése vonszolással) keretezzük be a térképnézetet és a bitképet. Az együttes kijelölés mindkét objektumot egyidejűleg kijelölte.

9. Kattintsunk az objektumok igazítása ikonra és a megjelenő panelen kapcsoljuk be vízszintesen balra, függőlegesen felülre történő igazítást. Az igazítás a két objektumot felülre és bal oldalra rendezi egymáshoz képest.

F.XI. Nyomtatási kép nagyítása, kicsinyítése, eltolása, teljes nézetre nagyítása A

nyomtatási

kicsinyíthetjük nézetre

F.XII.

képet

hasonlóan

a

térképnézethez

nagyíthatjuk

,

középpontosan, vagy ablakosan, illetve nagyíthatjuk teljes

. A nyomtatási terület eltolása középpontos eltolással lehetséges

Nyomtatási kép exportja

Gyakran előfordulhat, hogy a kialakított nyomtatási képet egy más alkalmazások dokumentumaként szeretnénk behívni. A program lehetőséget nyújt a nyomtatási elrendezések exportjára egy 32 bites metafájlba (Enhanced Metafile: *.emf), vagy egy *.bmp kiterjesztésű bitképbe. 128. példa: Nyomtatási elrendezés exportja 1. Szegmenslista betöltése a 3. példa feladata alapján. Ha szükséges kapcsoljuk be az összes szegmenst. 2. A program fő ikonsorának új térképnézet létrehozása létre új térképnézet panelt.

töltsük be a C.I. fejezet során

3. A térképnézet sablon betöltés ikonnal elkészített minta.viw térképnézetet. 4. Kattintsunk a fő ikonsor nyomtatási modul ___________________________

ikonjával hozzunk

ikonjára.

________________________ F-11

Térképek nyomtatása 5. Kattintsunk a nyomtató beállítás papír méretét és tájolását.

DigiTerra Map ikonra, és állítsuk be tetszőlegesen

töltsük be a 123. példa feladata során 6. Az elrendezés betöltés ikonnal elkészített próba.pro nyomtatási elrendezést. 7. A Nyomtatás menü Beállítások menüpontjára kattintva előugrik Nyomtatási beállítások panel. 8. Az exportált raszter felbontásának, adjunk meg a 200 dpi értéket. Zárjuk be az ablakot az OK nyomógombbal. 9. Az emf exporthoz kattintsunk A Nyomtatás menü EMF export menüpontjára. A fájlkezelő panelen adjuk meg az eredmény raszter nevét és elérési útvonalát. 10. A bmp exporthoz kattintsunk A Nyomtatás menü Bitkép export menüpontjára. A fájlkezelő panelen adjuk meg az eredmény bitkép nevét és elérési útvonalát.

F-12 ________________________

____________________________

A. ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ... A 1 A.I. A FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV CÉLJA... A 1 A.II. A FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV HASZNÁLATA... A 1 A.III

Recommend Documents