1. Egészen a 19. sz közepéig, amíg az Alföldön hatalmas időszakos és állandó vizek uralkodtak az ottlakók élete szorosan kapcsolódott a vizekhez, mocsarakhoz. Táplálékot, építőanyagot, használati eszközeik alapanyagát a környék madarai, halai, növényei adták.Voltak akik csak ebből éltek Ma már eltűntek ezek a feoglalkozások, mert eltűntek a lápok, mocsarak és velük az igen gazdag vízivilág is. Nézzetek utána ezeknek a vízhez kötődő ősi foglalkozásoknak! 1. A lápokon, mocsarakon a 19. sz. végéig növénygyűjtő– vadász–halász életmódot folytató emberek. Mocsarakban nádés földkunyhóban lakott. Szigonnyal, vejszével, varsával halászott. Hurkokkal, csapdákkal fogta a vízimadarakat és solymászott is. Ismerte a nyilat, íjat és a hajítófát.Ő maga és családja gyűjtötte az ehető mocsári növényeket, a vadmadarak tojását, tollát, a piócát._____________________________ 2. Kishalász, aki leginkább sűrű fonású varsákkal, kasokkal, vejszével fogta a zsákmányt. mocsárban gazból, törmelékből, zsombékból, gyepből, karókkal erősített földből, trágyából gátat épített. A gát 2–3 m távolságban levő nyílásaihoz mindkét oldalra felváltva állították a csíkkast, télen a lékekbe függőlegesen is leállították.__________________________ 3.
A magyarságnak már a honfoglalás előtt fontos foglalkozása. A vogulokkal és osztjákokkal való együttélés idején a magyarság ismerte a rekesztő........., és egyéb eszközök kezdetleges formáit. A magyarság D-Oroszo.-ban a folyók mellé húzódva rendszeres téli .................. folytatott. A honfoglalás után a halászat fejlődéséhez hozzájárult hazánk halbősége, amelyet a középkorban (1300) Norvégia kivételével Európában a leggazdagabbnak tartottak. A tevékenységet pontosan megszervezték, mindenkinek megvolt a maga feladata.____________________
2. Ismerkedjünk meg a halászat ősi eszközeivel, melyekek kicsit “modernebb” anyagból még ma is használnak! Herman Ottó a kíváló természettudós, polihisztor A magyar halászat könyve I. II. C. művében szép magyar nyelvű leírásokat találhatunk ezekről az eszközökről. A halászat különböző formái terjedtek el, aszerint, hogy milyen módszerrel halásszák ki a halat. Ennek megfelelően más és más eszközöket alkalmaztak. Nevezzétek meg a halászat formáit! A) A halat hálóval kerítik be, a halak bekerítésén alapuló módszer____________________________ B)A saját konyha szükségletének kielégítésén túl a piacot is számításba vevő paraszthalászok legelterjedtebb fogási módjai és eszközei a rendszeres halvonulást használták ki. A vízinövénnyel borított tavak, a valamikori vízfolyásokból, az erekből megmaradt tocsogókból, a szabályozás előtt a periodikusan ismétlődő, tehát kiismerhető víz- és halmozgást igyekeztek kihasználni a paraszthalászok._________________________________________ C) Sekély állóvizek (tavak, kiöntések) halászatára alkalmas fogási mód. A halászó ember egy alul-felül nyitott kasfélével borítja le a bizonyos jelekből sejtett, meglátott halat (esetleg vaktában rakja vízbe szerszámát), hogy a zsákmányt kézzel kiemelhesse._____________________________________________ D) kisebb méretű szerszámokkal a partról vagy csónakból végezhető, kevésbé gazdaságos halfogási mód; lényege a keretre szerelt háló függőleges irányú vízbe merítése, majd kiemelése._________________________________________ E) csendes állóvizekben, kiöntésekben alkalmazott, a rekesztőhalászat elvével rokon halfogási mód. A vízbe „állított” s a felszín közelében lebegő könnyű hálófal „elrekeszti” a vonuló hal útját; a hal az akadállyal találkozván menekülni igyekszik, s a vízben úszó vagy lazán felfüggesztett hálót mindinkább összekuszálja, így fogva marad.____________________________________________
Nevezzétek meg az eszközöket! Írjátok számátt a megfelelő halászati mód neve mellé! Írjátok le , hogyan használták?
6. 7. 1.
2.
8.
9.
4.
5.
10.
3. A ma még meglévő puszták úgy maradtak mára fenn, hogy évszázadokon keresztül legeltették.persze mára már csak utolsó hírmondói maradtak ezekenek a legelőkenk, hiszen nagy részét felszántották, művelésbe vonták. Egészen a 19. sz. végéig a magyar pásztorélet világhírű volt. Mi volt a Kiskunság leghíresebb pusztája?__________________________ Itt még ma is láthatsz legelésző gulyát, rackanyájat, de már persze mára már az ősi pásztorélet teljesen eltűnt. Pillantsunk be a kiskun pásztorok életébe!
3. ……………………………………
Pásztorépítmények:A pásztorok egészen a 18. sz. végéig egész évben a legelőkön voltak, a sajátmaguk készítette építmények biztosították a szállást az állatoknak és a pásztoroknak egyaránt. Melyik ideiglenes építmény részletét ismered fel a fotókon? Mire használták ezeket?
4. Csoportosítsd a felsorolt tárgyakat, írd be a megfelelő helyre! Palóka, tárogató, lajbi, köpülő, pergő, kutyagerinc, tekerő, szűr, bödön, tárogató, zúgattyú, doromb, Hangszer
1. ……………………………………
Állattartással kapcsolatos eszközök
Öltözék
Étkezéssel kapcsolatos eszközök
Játék
5. Mi lehet ez? Nevezd meg a tárgyat! A)Dobra emlékeztető dongás faedény, amelyben a mezei munkásoknak vizet szállítottak és tároltak. ……………….
2. ……………………………………
B)A pásztorok kétkerekű, többnyire kétrúdú, lóval vagy szamárral vontatott közlekedési eszköze. A pásztorok részére szállították ki rajta az élelmet, ill. a felszerelést ……………….
8. A paraszrok, de a pásztorok is használati eszközeiket általában maguk készítették. Megfelelő felszerelés hiányában azonban bizonyos dolgokat, így edényeiket is vásárokon vették. A betűhalmazban 10 népi cserépedény neve rejtőzködik. Egy edényt rajzoljatok le, egy A4-es műszaki kartonra! 6. Őshonos háziállatok: Melyik állatra jellemző? 3-4 éves korára fejlődik ki, izomzata szívós de kis tömegű. ……………………………………. Miből készült a cserge? …………………………………….
F E R S E L V O B N
B Y I Z L E L B I Ö
U L B O Á Á O U R D
T Á A B B N G T K Ö
Y K L K A Y N E A B
K O M A S Z I L K E
O B O C O A N L É Z
S U K S K B R A Z E
A T N A K S E Z I V
B A B S A Z O A F I
A Ő L Ü P Ö K B A N
S I T T Ő L A L Z T
A K E Ő L Ő N É É E
Mely állat színváltozatai ezek? Szőke, vörös, fekete-fehér. …………………………………….
7. Melyik bemutatóhelyet ábrázolja az alábbi rajz? Milyen gazdasági épület mintájára tervezték?Hol található?
9. A bírka lenyírt szőre a gyapjú. Az alábbi anyagok készítése során mi keletkezik? Melyik igaz? Melyik hamis? Gyapjúból-gyapot + Gyapotból-vászon + Vászonból-len + Gyapjú-szövet + Lenből-vászon + Gyapotbó-pamut + 10. Mi a képenl átható pásztorépítmények neve? Mire használták? I.
II.
11. A Duna-Tisza köze homokpusztáin és szikesein a gyaengébb legelőin bírkéákat legeltettek. Tavasztól őszig a legelőket váltó pásztorok kénytelenek voltak használati eszközeiket, élelmüket is magukkal hordani. Ezek a szállító eszközök fából, nádból, gyékényből készítették, így mára már tönkrementek. Bugacon azonban előkerült hazánk egyetlen épen maradt csacsi vontatású járműve, amiben a juhászok személyes tárgyaikat, eleségüket vitték magukkal.
13. A puszta Szent György napjától kezdett benépesülni. A pásztorok legelőkre hajtják állataikat, gondozzák, vigyázzák. Ősszel Szent Mihály napja volt a számadás kezdete, amikor is el kellett számolni a rájuk bízott állatokkal. Még korábban télen sem hajtották be az állatokat, így egész évben a pusztán éltek a pásztoremberek. Az életük igen kemény volt, melyet szigorú íratlan szabályok szerint zajlott. A pásztortársadalomban szigorú hierarchia alakult ki.
C
X X
X X
X
S
E
R
X
É
X
N
Y
X X X X X
X X X X X
X X X X X
X X X X
X X X
X X X
X X X X
X X
X X X X K A R Á X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 1. Kistestű ragadozó madár, vadászat közben „szitál” 2. A fülemüle népi neve 3. Kis testű rágcsáló, lakóházakba is beköltözik 4. Bárányok jelölésére használt növény egyik fele. 5. Vízparti hosszúszálú növény, fonatokat is készítettek belőle. 6. A madáretetők gyakori vendége. 7. Örökzöld fák erdeje. 8. A tölgy termése. 9. Újszülött disznó. 10. A tojásból nemrég kikelt baromfi. 11. Egykor vadászatra használt kutyafajta. 12. kistestű háziszárnyas
………………-re vigyázott. Őt követte a marhák őrzőjea…………………, a rábízott állatok közös
-
neve:…………………….. Majd a juhokra vigyázó…………………következett,
M X X X X 12.
Legtöbbrea lovak őrzésével megbízott………………..-t tartották, aki a
a gondjaira bízott csoport a………………….
A rangsor legalján a disznók pásztora a ……………….. állt. A röfögő csapatot …………….nak mondjuk.
3 2
1
4 Írd a számokat a megfelelő helyre!
14. Készítsetek egy „babát”és öltöztessétek fel a kiskunsági csikosókra jellemző viseletbe!
TAVASZKÖSZÖNTŐ 2009.
A feladatokat figyelmesen olvassátok el! Minden kérdésre válaszoljatok! Ajánlott irodalom: Magyar néprajzi lexikon Herman Ottó: A magyar halászat könyve Beküldési határidő: 2009. febr. 25. Kellemes, hasznos időtöltést! A borítékra írjátok rá:”Tavaszköszöntő”
2. FORDULÓ
