2
Tartalomjegyzék Bevezetés ................................................................................................................................... 4 A modern egészségturizmus trendjei és az ebből következő hazai lehetőségek ................. 7 A hazai egészségturizmus statisztikai háttere .................................................................. 10 Az egészségturizmus nemzetközi vonatkozásban ............................................................ 14 Spa iparág számokban ....................................................................................................... 18 Fürdőfejlesztés a nagyvilágban ............................................................................................. 20 Magyarország ..................................................................................................................... 21 Gyula fürdőfejlesztési tervei (a Világfürdő és az Egészségcentrum fejlesztési terve) .......................................................................................................................................... 21 Egerszalók ....................................................................................................................... 33 Szolnok és Cserkeszőlő fürdőfejlesztési tervei ............................................................. 39 Ausztria ............................................................................................................................... 45 Ausztriai fürdőtípusok, a különböző típusú ausztriai fürdők fejlesztése .................. 45 Bad Tatzmannsdorf – a tradicionális fürdőváros ......................................................... 46 Felsentherme, Bad Gastein – önálló fedett fürdő a tradicionális fürdővárosban ....... 47 A sí és wellness hotelek Ausztriában és Európa más részein ..................................... 52 Svájc..................................................................................................................................... 58 Tschuggen Bergoase ....................................................................................................... 59 Japán ................................................................................................................................... 77 Japán jellemzői ............................................................................................................... 79 A japán fürdő rövid kultúrtörténete ............................................................................ 81 A japán fürdő általános jellemzői ................................................................................. 82 Fürdés és turizmus ......................................................................................................... 87 A japán fürdők külföldön .............................................................................................. 88 Az amerikai fürdők ............................................................................................................ 92 Gyakorlati útmutató az animátorok számára ..................................................................... 98 Aktív wellness, animáció .................................................................................................... 98 Az animátorok feladatai, szerepe az egészségturizmusban ........................................ 99 Ügyességi és fejlesztő játékok ...................................................................................... 113 Animátorképzés kézikönyve ............................................................................................ 115 Játékgyűjtemény........................................................................................................... 115 Irodalomjegyzék ................................................................................................................... 139 Mellékletek ............................................................................................................................ 142 1. számú melléklet: A fakultatív szolgáltatások és pontszámaik ................................. 143 2. számú melléklet: Európa leghíresebb fürdővárosai .................................................. 147 3. számú melléklet: A Regionális Turisztikai Tudásközpont ....................................... 149
3
Bevezetés Magyarország fejlődésének záloga, hogy sikerüljön megtalálni azokat az adottságok alapján reálisan sikerre vihető fejlesztési területeket, amik révén beindul a tartós és az EU-s átlaghoz a felzárkózást lehetővé tevő gazdasági fejlődés. Az egyik legfontosabb ilyen terület (kulcságazat) a turizmus. A turizmus korunk egyik legfontosabb, legnagyobb jövedelmet termelő iparága. A turizmus azonban e mellett ma már sok tekintetben multidiszciplináris ágazat, ahol egyes különálló iparágaknak meghatározó szerep jut – akár mint a turizmus-ipar beszállítói, kritikus sikertényezői, akár mint a turizmus egyes trendjei révén piaci lehetőséghez jutó iparágai. Előbbire az informatika, a marketing, a kreatív- és designipar, az utóbbira a gyógyszeripar és az építőipar jó példa. Éppen ezért a világ trendjei alapján ma már turisztikai, illetve turisztikához kötődő termékek létrehozásáról is beszélhetünk a hagyományos utaztatás, illetve vendégfogadás mellett. Ezeket a termékeket exportálni is lehet, azaz tulajdonképpen hasonlóan viselkedhetnek, mint a többi export-orientált iparág termékei. Itt is innovatív szolgáltatások és termékek együttes exportjáról van szó, mint általában a távközlésben, informatikában vagy az egészségiparban. Milliárdos forgalmú cégek nőttek fel pl. a spa-világban, ahol azt hihetnénk, hogy hagyományaink és gyógyvizeink révén a világ élvonalába tartozunk. Valójában az iparági bevételek alapján csak a középmezőnybe tartozunk, és az új tendenciákban, az exportban gyakorlatilag nem veszünk részt. Ennek oka jelentős részben a hazai vállalkozói kultúra, illetve iparági vállalkozói tudás hiányosságaiban keresendő. A Turisztikai Tudásközpont által végzett projekt alapfeltételezései szerint ezen a következők segítségével lehetne változtatni: A világtrendek megértése, az EU piaci rések feltárása, a helyben használható „legjobb gyakorlat” leírása és elterjesztése az iparági szereplők között Cselekvési tervek és képzési anyagok készítése Hatékony, a kisvállalkozókat „helyzetbe hozó” képzés A nemzetközi trendeket alkalmazni képes, illetve a nemzetközi piaci működésre képes érdekelt vállalkozások felkutatása, összefogása, hálózatosodásának elősegítése Közös fejlesztések és piacra lépés elősegítése 4
A project a fentiek közül elsősorban az első három pont segítségével igyekszik segíteni. A turizmusban hagyományosan jelentős a kis- és középvállalkozások szerepe, így a program célcsoportja kitűnően illeszkedik a KKC-s célkitűzésekhez is. Ez a könyv is a fenti célok érdekében készült, egyrészt a nemzetközi üzleti környezet felmérése és bemutatása céljára, másrészt oktatási segédanyagként a turisztikai vállalkozásokban dolgozók számára. Mind a turizmusban megfigyelhető fejlődési tendenciák, mind a hazai adottságok alapján Magyarországon az egészségturizmus tekinthető a legfontosabb turisztikai szegmensnek. Az egészségturizmusnak, angol terminológiával a spa iparágnak az egészségesre, az életmódra, illetve az ezekkel összefüggő termékekre gyakorolt hatása miatt a turizmuson túlmutató jelentősége is van. Éppen ezért a project és a könyv erre a területre koncentrál. Az első rész a modern egészségturizmus trendjeit és az ebből következő lehetőségeit elemzi, azt követően fürdőfejlesztési terveket, illetve a legjobb gyakorlatot képviselő fürdőket mutatunk be hazánktól kezdődően Ausztrián, Svájcon keresztül, egészen Japánig. Hangsúlyozni kell, hogy ez a kiadvány nem egy részletes egészségturisztikai szakkönyv, kézikönyvként nem használható, mivel csak a projekt céljainak megfelelő fejezeteit tartalmazza a témának. A teljesség igényével készült magyar nyelvű szakkönyv hiányában azonban az iparági szereplők, illetve a felsőoktatási képzőhelyek nagy részének érdekes lehet. Ez a könyv az impresszumban leírt módon a Gazdasági Minisztérium támogatásával jöhetett
létre,
elsősorban
a
szerkesztő-szerző
tanulmányútjaira,
nemzetközi
tapasztalataira, valamint a szerzőtársak gyakorlati ismereteire támaszkodva. A szerzők hozzájárultak, hogy a szerkesztő egységesítse, kiegészítse az anyagaikat, így az egyes fejezeteknél külön nincs jelezve, hogy az első változatot ki írta. Kovács Bence (aki jelenleg Japánban cégvezető) elsősorban a svájci és a japán anyagot, Torday Judit (orvos, az ÚMFT egészségügyi részeinek ex ante értékelője) elsősorban az egészségügyi vonatkozású részeket készítette. Ők részesei voltak a 2001-es projektnek, amikor elkészült Egerszalók megvalósíthatósági tanulmánya, ami a könyvbe is bekerült, mint egyik hazai, de nemzetközi trendek kutatására épült fejlesztési példa. Müller Anetta 5
(főiskolai tanszékvezető) jegyzi a terjedelmileg jelentős animációs részt: a koncepció alapján ezt a részt a vállalkozók animációs kézikönyvként is használhatják. A trendekre és az osztrák fürdőkre vonatkozó anyagot, illetve a gyulai Világfürdővel kapcsolatos anyagot Várhelyi Tamás állította össze, aki a könyvbe került legtöbb képet is készítette. A szerkesztő köszönettel tartozik Varga Dorottyának, a Tudásközpont munkatársának a projekt szervezésében való közreműködésért, illetve a szerkesztés terén nyújtott hathatós segítségért. Emellett köszönet illeti a tanácsokat adó, tapasztalataikat átadó hazai és külföldi senior szakembereket, illetve a szervezeti kereteket adó Turisztikai Tudásközpont megalapításának támogatásáért a Szolnoki Főiskola rektorát, Dr. Székely Pétert is.
Dr. Várhelyi Tamás
6
A modern egészségturizmus trendjei és az ebből következő hazai lehetőségek Az egészségturizmus a turizmus egyik legnagyobb és leggyorsabban fejlődő ága1, melynek gyógyvízre, hosszú kúrákra és egészségügyi kezelésekre alapozott klasszikus formája Közép-Európában alakult ki a XIX. században, részben a Római Birodalom fürdőkultúrájára támaszkodva. Tulajdonképpen a modern értelemben vett turizmus is a magashegyi szanatóriumok és a fürdővárosok látogatásának divatjával vette kezdetét. A fürdővárosok terén sok szempontból az Osztrák-Magyar Monarchia piacvezető volt. Abban az időben ezek a kúrák több betegség, a TBC és a reuma esetén leghatékonyabb gyógymódjának számítottak, de a fiatal nőknél a teherbe esés, a középkorúaknál és az idősebbeknél a szellemi-fizikai regeneráció is fontos motivációs szempontokká váltak. A XX. században a tömegturizmus megjelenésével az egészségturizmus folyamatos fejlődése ellenére egy időre vesztett részesedéséből, de mára gyakorlatilag visszanyerte a turizmuson belüli vezető szerepét. Az elmúlt évtizedekben egyre inkább értékké vált az egészség, a test és a lélek jó karban tartása. A modern világban ez az érték összekapcsolódik a sikeresség fogalmával is: sikeresebbek lehetünk a munkánkban, a környezetünkben és a magánéletünkben is, ha egészségesek, ápoltak, fittek tudunk maradni. A modern ember egyre többet hajlandó áldozni erre, és az évközben felgyűlt restanciáit szabadsága alatt is hajlandó ledolgozni, hajlandó eltölteni egy hetet egészséges körülmények között, sportos, aktív, de egyben relaxáló, egészséges körülmények között. A fentiek magyarázzák az egészségturizmus növekvő sikerét a turizmus ágazaton belül. A modern egészségturizmus legfőbb trendje a komplexitás, amelyet a könyvben megvalósult nemzetközi, illetve tervezett magyar fejlesztések példáján keresztül fogunk bemutatni. Ma már az egészségturizmus nem elsősorban a vízről és a vízhez kapcsolódó klasszikus kezelésekről szól, hanem az adott igényhez, problémához tartozó komplex megoldás-csomagokról, melyek elsősorban terapeuták által végzett kezeléseket tartalmznak. Ezek a kezelések lehetnek a klaszzikus közép-európai fizioterápiás kezelések, a klasszikus ázsiai természetes gyógykezelések, szépészeti kezelések, 1
Többek között a később részletesebben is idézett Strategic Research Institute 2008-as kutatása alapján
7
különböző
animációs
tevékenységek,
tornák
(ide
értve
a
meditációs
jellegű
gyakorlatokat is), vagy akár orvosi beavatkozások. A kezeléseket az elérendő cél – relaxáció, rejuvenáció, súly-kontroll, stb. – érdekében válogatják össze, gyakran innovatív módon megújítva, kombinálva őket. A spa része lehet az egészségügyi kivizsgálás, az életmód-tanácsadás, az egészséges konyha, illetve adott esetben diéta. Ebben az értelemben a klasszikus fürdő vizes része egyrészt a kezelések közege lehet, másrészt a relaxáló környezet része. Emellett természetesen a fürdőket a spa-k tereiként, marketing-értékű alapszolgáltatásaként is értelmezhetjük, de ma már nem föltétlen (illetve nem föltétlenül hangsúlyos) részei egy sikeres spa-nak. Ez azt jelenti, hogy pl. egy jelentős nemzetközi hálózat részeként épülő hotel-spa vagy day-spa többnyire tartalmaz kisebb-nagyobb medencéket, vagy jakuzzikat, de nem ezek, hanem a kezelések alkotják a lényegét. A spa fogalmának fentebb vázolt átalakulása egyben a megváltozott üzleti modellt is követi. A világon ma sikeres fürdők többsége esetén általában már nem a fürdőbelépők, hanem a kezelések díjai képezik a legjelentősebb bevételi forrást. Természetesen a spa-k, mint gazdasági vállalkozások bevételeik terén igyekeznek az összes lehetőséget kihasználni, így a fő bevételi források mellett a vendéglátás és a termék-értékesítés lehetséges bevételeit is. A modern spa és wellness iparágra szerkezetileg az jellemző, hogy az egyedi fürdők helyett egyre inkább a hotel spa-k építése, működtetése lesz meghatározó. Még a szintén trendnek tekinthető városi day-spa-k terjedése is nagyrészt hotelekhez kapcsolódik. Más aspektusból nézve az állapítható meg, hogy az utóbbi években a jobb minőségű hotelek építése, működtetése már elképzelhetetlen spa-k nélkül. Még a régebben épített hoteleket is egyre gyakrabban felújítják, új spa-kat csatolnak hozzájuk (Svájcban erre példa a Viktoria Jungfrau Interlakenben, vagy a Dolder Grand Zürich-ben). Ha erre külön nincs hely, akkor egy-két emeleten a szobák helyére építik a spa-t, felvállalva a szobaszám csökkentését is (pl. Waldorf Astoria, New York) Az egészségturizmus korai időszakára is jellemző volt mind a két modell: vagy különálló fürdő és az e köré épülő, fürdő nélküli szállodák, vagy központi fürdő nélküli gyógyhely, ahol minden hotel rendelkezik egy-egy kis fürdővel. A leghíresebb fürdővárosok közül az
elsőre
Olaszországból
Montegrotto
Therme,
a
másodikra
Abano
a 8
legkarakterisztikusabb példa. Magyarországon a különálló fürdők voltak a jellemzők, de a Gellért hotel gyönyörű fürdője révén a második, ma egyre inkább domináns modellre is volt példa. Bár Magyarország esetében továbbra is a központi fürdőfejlesztés az általánosságban követendő példa, ezeknek a fürdőknek a tervezésekor, valamint az épülő hotelek tervezésekor, illetve a fürdők működtetése során egyaránt figyelembe kell venni a világtrendeknek leginkább megfelelő hotel-spak legjobb gyakorlatát. A hotel spa-k terén egy-egy speciális desztinációt nem számítva a legsikeresebb országnak Svájc tekinthető, amely egyébként már az egészségturizmus kialakulásakor is a legtöbb híres hotellel rendelkezett.
Az egészségturizmus egészséggel kapcsolatos trendjei egyrészt a medical wellness előretörését, másrészt az egészségügyi aspektusok felértékelődését jelentik. Bár a klasszikus gyógyturizmus visszaszorulóban van a wellness terjedő trendjéhez képest, de ez nem vonatkozik a gyógyturizmus egészségügyhöz kapcsolódó részére. Ez Magyarország szempontjából a gyógyturizmuson belül versenyelőny, hiszen mind a hagyományok, mind a rendelkezésre álló humán erőforrás terén az ország helyzete jobb, mint a legtöbb versenytársáé. Az Egészségügyi Fejlesztési Koncepció (EÜM 2005) szerint az egészségturizmus fejlesztésével jelentős szinergiák érhető el mind az idegenforgalom, mind az egészségügy területén.
A
gyógyvizek
szakembergárdát
és
mellé
ellátási
telepített
gyakorlatot
gyógyszállók feltételez
üzemeltetése
elsősorban
minőségi
rehabilitációs,
reumatológiai, kardiológiai és geriátriai szakterületen. Ez elsősorban az egészségügyi intézményekhez kötve alapvetően rendelkezésre áll. A gyógyszállókra épülő turizmust előmozdító egészségügyi szolgáltatói infrastruktúrák az érintett szakmákban kiépíthetők a
gyógyszállókon
belül,
illetve
az
elérhető
közelségben
elhelyezkedő
ellátó
intézményekben is. Trendnek tekinthető a gyógytérségekre történő építés is. A gyógytérség fogalma az egymást erősítő primer kínálati elemeket (természetes gyógytényező, természeti környezet, kulturális örökség) magában foglaló és arra fejlesztési programokat 9
kidolgozó, valamint a szinergia jegyében ezeket üzemeltető, kb. 20-40 km-es sugarú térség, mely versenyképes kínálatot képes nyújtani a wellness- és gyógyturizmus számára. Az egészségturizmus építészeti trendjei elsősorban a különleges design felértékelődését jelentik, amit a svájci fürdők példáján ismertetünk, de amely belsőépítészeti vonatkozásokban a japán fürdőkre már régóta jellemző.
A hazai egészségturizmus statisztikai háttere
1. Ábra: A gyógy- és wellness szállodák számának alakulása 1999-2008 között
Forrás: KSH jelentései alapján saját szerkesztés
A wellness-szállodákra vonatkozó feltételrendszert 2003-ban dolgozták ki hazánkban, így az első wellness-hotelnek nevezett (illetve statisztikailag így számba vehető) szálláshelyeket 2004-ben alakították ki. Azt követően évről évre dinamikus növekedés figyelhető meg. Az 1999 óta számon tartott gyógyszállodák esetében egy kisebb mértékű bővülés látszik (lásd 2. ábra).
10
2. Ábra: A gyógy- és wellness szállodák kapacitásának alakulása 1999-2008 között
Forrás: KSH jelentései alapján saját szerkesztés
3. Ábra: Az egészségturisztikai szálláshelyek foglaltsági adatai
Forrás: KSH jelentései alapján saját szerkesztés
11
A 2004-es év nemcsak az új szálláshely-kategória hivatalos létrejötte miatt jelentős és érdekes, hanem azért is, mert a wellness-szállodák foglaltsága már ekkor meghaladta a szállodák átlagos szobakapacitás-kihasználtságát. 2005 kivételével ez minden következő esztendőre elmondható. Ez a trend is töretlennek mondható, még a 2009-ben kiteljesedő gazdasági világválság idején is megfigyelhető, hogy ezek a szállodák jobban teljesítettek, mint a nem erre specializálódott hasonló méretű és színvonalú hotelek. 4. Ábra: A gyógy-és wellness-szállodák vendégforgalma
Belföldi Vendégek száma (ezer fő) Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) Átlagos tartózkodási idő (éjszaka)
A gyógy- és wellness-szállodák vendégforgalma Gyógyszállodák Wellness-szállodák 2004 2005 2006 2007 2008 2004 2005 2006 2007 336 380 406 447 456 116 231 400 469
2008 554
1011
1148
1245
1341
1339
241
490
882
1047
1208
3,0
3,0
3,1
3,0
2,9
2,1
2,1
2,2
2,2
2,2
318
347
323
317
310
39
52
109
133
161
1486
1573
1408
1392
1356
172
211
373
400
452
4,7
4,5
4,4
4,4
4,4
4,4
4,0
3,4
3,0
2,8
654
727
729
763
766
155
283
508
602
715
2497
2721
2653
2733
2695
413
702
1255
1447
1660
3,8
3,7
3,6
3,6
3,6
2,7
2,5
2,5
2,4
2,3
Külföldi Vendégek száma (ezer fő) Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) Összesen Vendégek száma (ezer fő) Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) Átlagos tartózkodási idő (éjszaka)
Forrás: http://itthon.hu/szakmai-oldalak/turizmus-magyarorszagon/turizmus-magyarorszagon, az éves jelentések alapján saját szerkesztés
Az egészségturizmus a Kárpát-medence régiói számára is a legfontosabb típusa a turizmusnak. Ennek oka az iparági trendek, növekvő kereslet mellett a gazdag hagyományokban és a kiváló adottságokban gyökerezik. Számításba kell venni azt is, hogy ezen a téren e régiók többsége versenyképesebb, mint más turizmuságak vonatkozásában. Így nem véletlen, hogy az érintett országok kormányai egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek az egészségturizmus fejlesztésére Ennek ellenére az SRI International2 kutatásai alapján a bevételek szerint a térség országainak egyike sincs 2
Strategic Research Institute, az 1946-ban megalapított Stanford Research Institute jogutódja, amely független, nonprofit kutató szervezet (www.sri.com)
12
benne Európa első tíz országában. Az Osztrák-Magyar Monarchia országai közül is csak Ausztria került a tízbe, hatodikként. Bár ezek a számok a helyi kereslettől, azaz az országok népességétől is függnek, az egyes országokatismerve adódik a következtetés, hogy a Monarchia országai együttesen ma is a piacvezetők közé tartoznának 3. Ezt a marketingben kihasználva lényegesen növelhetnék a beutazók számát. Igaz ez a Kárpátmedencére, különösen annak adottságaihoz képest kevésbé sikeres keleti felére: az Észak-magyarországi Régió Kelet-Szlovákiával, az Észak-alföldi és a Dél-alföldi régió a Partiummal, illetve Románia Nyugati felével összefogva sokkal eredményesebben szerepelhetne a versenyben. Utóbbi vonatkozásban, ha csak néhány kiemelkedő desztinációt említünk, akkor képet kaphatunk a lehetőségekről. Magyarországon Hajdúszoboszló Európa egyik legnagyobb fürdője, az országban a legtöbb látogatóval, de emellett Debrecen, Cserkeszőlő, Gyula, Gyopárosfürdő és Szeged is kifejezetten jelentős. Gyulán például világviszonylatban is attrakciónak számító Világfürdőt terveznek, amiben összegyűjtik a világon található legjellegzetesebb fürdőkultúrákat, a török és arab hammamoktól a japán onsen-ekig és a közép-amerikai vulkánfürdőkig. Románia említett részén található többek között a különleges Szováta és a Görgényihavasok alján található a Medve-tó, Tusnádfürdő, valamint a térség XIX. században leghíresebb
fürdővárosa,
Herkulesfürdő.
Kiemelhető
a
nagy
strandokkal
és
vendégkörrel büszkélkedő Félixfürdő – ahol magyar közreműködéssel a fejlődést várhatóan felgyorsító fedett fürdő épül. Ezek a fürdők, illetve a környékükön található városok, további fürdők egyenként csak korlátozottan tudnak betörni a piacra, nem tudnak elég forrást és energiát fordítani a marketingre. Összefogva ez lehetséges. Az összefogás azonban további szinergiákkal jár, amely az egyes országok, területek erősségeinek közös kihasználásában, gyengeségeik együttes leküzdésében rejlenek. Közös erősség a gyógyvizek minősége és változatossága4. Magyarország érintett régióinak erőssége az európaihoz hasonló szakmai színvonalú egészségügyi ellátás – ez Romániában éppen gyengeségnek is tekinthető. Az egészségturizmusban pedig egyre jelentősebb az egészségügyi megalapozottság, a leggyorsabban fejlődő részterület a medical wellness. Erősség még a viszonylagos ismertség a német-osztrák piacon, az európai szabványoknak jobban megfelelő strandok és szállodák. Gyengeség viszont a 3
Igaz, ezt statisztikailag nehéz igazolni, hiszen pl. Erdély fürdőiről külön adatok nem állnak rendelkezésre Ezt egyrészt korábi kiadványok (pl Régi magyar fürdővilág, 2004), másrészt a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2005) is tartalmazza 4
13
természeti környezet: az Alföld fürdőinek környezete nem különösebben érdekes. Ezzel szemben Románia, különösen Erdély fürdőinek jelentős része kifejezetten szép természeti környezetben található. Gyakran a fejlesztési lehetőségek, fejleszthető területek is nagyobbak. Bár Magyarországnak is komoly hagyományai vannak az egészségturizmusban fontos sport és gyógytorna terén, Románia külföldön is híres tornászairól és tornaedzőiről, amit a nemzetközi marketing során ki lehet használni. A torna és az animáció lehet az egészségügy és a biotermékek mellett az a hozzáadott érték, ami miatt a nyugat-európai turisták ezeket a régiókat fogják választani. Ehhez természetesen ismerniük kell a kínálatot, és az ár/teljesítménymutatókat, amely ma már leginkább a világháló segítségével ismertethető meg. Innovatív, a legszebb nyugati honlapokkal is versenyezni tudó online marketinghez szükséges tudás a területen elsősorban Debrecenben található. Megjegyzendő, hogy a debreceni IT tudás is legjobban a határ két oldalán található régiók összefogásával lenne kamatoztatható. Az érintett területek országon belüli fejletlensége a spa-világban előny is lehet, hiszen a kevésbé átépült, iparosodottabb környezet jobban illik a wellness szempontjából fontos természetességhez, eredményesebb és hitelesebb biogazdálkodást tesz lehetővé. Több tere van a jól kapcsolódó, nagy területigényű turisztikai szolgáltatás-fejlesztéseknek is: elsősorban a golfturizmus és a lovasturizmus fejlődésére célszerű stratégiát készíteni. Emellett meg kell említeni a bor és gasztronómiai turizmus fontosságát: mivel az Alföldön nem található híres borvidék, a más területekkel, így a romániai borvidékekkel (pl. a határhoz közeli és egykor nagyon sikeres Érmellékivel) történő összefogás kézenfekvő lehetőség. Magyarországon egyébként már létezik bor-wellness hotel, amely a szomszédos területek számára is egy fejlesztési lehetőség. Ehhez is fontos lehet a meglévő magyar szakmai tudás és az ottani helyi turisztikai és adminisztrációs ismeretek közös használata.
Az egészségturizmus nemzetközi vonatkozásban
Annak érdekében, hogy reálisan lássuk a tendenciákat, az egészségturizmus helyzetét és kiemelt jelentőségét nemzetközi szinten kell értelmeznünk. Ez nem mindig egyszerű – már az iparág elnevezésével kapcsolatban is félreértések keletkezhetnek. Angol terminológiában az egészségturizmus (‟health tourism‟) helyett a spa és wellness iparág megnevezést használják. Éppen ezért a közeljövőben Magyarországon is át kell
14
értelmezni az egészségturizmus fogalmát, és célszerű lesz beleérteni az orvosi beavatkozások igénybe vétele céljából történő utazásokat („medical tourism”) is. Ki kell emelni azt az alapvető tényt is, hogy a világ három fő régiója, Európa, Amerika és Ázsia nem pontosan ugyanazt érti a spa-fogalom alatt. Európában a víz megléte szinte nékülözhetetlen ahhoz, hogy egy szolgáltató létesítményt spa-nak hívjanak, bár itt is vannak kivételek (pl. a mofetták). Ázsiában kiemelt szerepet kapnak a hagyományos kezelések, a legtágabb spa-értelmezés pedig Amerikára jellemző, ahol a spa életstílusról, lakberendezésről, egészséges termékcsomagokról is szól. A spa megjelenési formáira az ISPA (International Spa Assicoation) kidolgozta az alábbi tipológiarendszert: •
Club Spa: elsősorban fitness szolgáltatásokat kínál
•
Day Spa: fitness, wellness, szépség szolgáltatások, szálláshely nélküliek
•
Resort/Hotel Spa: all inclusive fitness és wellness szolgáltatásokat kínál, elsősorban az üdülő és az üzleti utazók számára
•
Mineral Springs Spa: tenger, ásvány, termál vagy gyógyvízre épülő spa hidroterápia
•
Destination Spa: különleges természeti környezetben, széleskörű, all inclusive szolgáltatásokat kínáló üdülőhely
•
Medical Spa: hagyományos és egyéb kiegészítő gyógyászati szolgáltatásokat kínáló létesítmény egészségügyi intézményi keretek között
A day spa-k A day spa-k térhódítása a wellness legfontosabb világtrendjei közé tartozik. Hazánkban még nem terjedt el a fogalom, így magyar elnevezése sem. Nem feltétlen szerencsés napi spa-nak hívni, lehetséges, hogy inkább a spa-klub terminológia fog elterjedni. Utóbbi megnevezés problémája, hogy a nemzetközi gyakorlat másként, bár többnyire következetlenül használja. Ennek megfelelően a day spa wellness és emellett esetleg fittness kezeléseket külső vendégeknek kínáló intézmény. A magyar fürdők azért nem day spa-k, mert nem a 15
kezelések, hanem a fürdőzés az elsődleges, de természetesen lehetséges, hogy a fürdőn belül működjön egy day spa. A day spa-k típusai: •
Városi spa: a helyi lakosokra, és nem a turistákra építő vállalkozás, amely ennek ellenére ma nem elsősorban a helyi szokásokat, hanem inkább a nemzetközi trendeket veszi figyelembe (ez is mutatja, hogy a spa és wellness ma még fejlődő, terjeszkedő iparág).
•
Repülőtéri spa: a repülőterek utasainak igényeire specializálódott, a hosszú átszállási időkre alapozva. Az egyik első ilyen Singapore repterén volt található.
•
Klub spa: fitneszklubon belül található, de nemcsak a klub tagjai vehetik igénybe, viszont a külső vendégek számára a belépés jóval drágább. Az egyszerűbb formája akár ingyenes lehet a klub szolgáltatásait igénybe vevők számára.
•
Man spa: kizárólag férfiak használják, ezt tükrözi a kínálat és a berendezés kialakítása. Gyakran borbély is van. Bizonyos fürdőkultúrákban (pl. Izland) a borotválkozást a férfiak hagyományosan a fürdés után végzik.
•
Beauty spa: elsősorban kozmetikai szolgáltatásokat nyújtanak, ide értve a szépészeti jellegű masszázsokat, relaxációs kezeléseket is. Egyes országokban a szépségszalonok
egy
része
ilyenné
alakul,
és
ezek
némelyikének
megkérdőjelezhető spa volta is. •
Gyors spa: előzetes bejelentkezés nélkül, spontán is igénybe vehetőek a kezelések. Elsősorban a belvárosok üzleti negyedeiben sikeresek. Jellemző kezelések a speciális zuhanyok (pl. aromás gőzzuhany), a nyak (váll), illetve talpmasszázs.
•
Speciális spa, pl. jóga spa: egész testre vonatkozó egészségügyi és jó közérzet koncepciót kínál, jóga, lazítótechnikák, masszázs és kozmetikai szolgáltatások
A gyakorlatban természetesen nem lehet teljesen elkülöníteni az egyes spa típusokat. Erre jó példa a One Spa Edinburgban, amely hivatalosan klub spa, de szakmai és igényes spa-látogatói körökben ismertté vált, így sokan day-spa-ként használják, de a Sheraton Grand Hotelhez tartozik – igaz, attól elkülönülve is felkereshető. (www.onespa.net)
16
A legfontosabb célcsoportok és motivációjuk: •
A fiatal (20-as éveikben lévő) nők: a szépség, a kisugárzás iránti igény, a férfiaknak való megfelelési igény (feszes, szőrtelen, bársonyos bőr) – ezért a kozmetikai jelleg domináns
•
A fiatal és középkorú (30-as, 40-es, esetleg 50-es éveikben lévő) gyermektelen nők: az öregedéstől, a külső változásoktól való félelem, a kisebb-nagyobb ráncok eltüntetése, a fiatalos, hódító kinézet igénye – ezért az arcpakolások bőrfeszesítő kezelések, masszázsok a domináns kezelések. Rendszeres vendégek, és igénylik a drágább kozmetikumokat
•
A fiatal és középkorú (30-as, 40-es éveikben lévő) gyerekes nők: az öregedéstől való félelem, a ráncok eltüntetése, a relaxáció – kevesebbet költenek magukra, de igénylik az újjászületést ígérő komplex kezeléseket
•
A középkorú (30-as, 40-es, 50-es éveikben lévő) férfiak: az öregedéstől, a külső változásoktól való félelem, a fiatalos külső igénye, relaxáció
A day spa-k jövője: •
A spa szegmens legerősebben fejlődő részévé váltak a day spa-k
•
Profit-orientált központként kell vezetni, mivel nem lehet számolni a magas szobaárakkal
•
Kiemelkedő környezetet és tökéletes szolgáltatást várnak el a vendégek, ezért hajlandók többet fizetni (árán keresztül ítélik meg)
•
Specializálódásra törekvő trend
•
Nagy
jelentősége
van
a
multifunkcionalitásnak
(inovatív
térkezelés
és
gazdaságosság) •
Kezelőhelyiségek (élményszoba, spa suite) integrált tárolóhelyei
•
Gazdaságosság: átlagos anyagfelhasználás ne legyen több egy kezelés nettó árbevételének 10%-ánál, vizes területek önállóan nem értékesíthetők
•
Személyzetfejlesztés (soft skill adottságok, szakképzettség)
•
Minőségmenedzsment elengedhetetlenné válik
A day spa-k térhódítása azt jelzi, hogy az emberek a spa-kat nem csak üdülések és hosszú hétvégék alkalmából szeretnék igénybe venni, hanem a mindennapjaik során is. A spa iparág ezzel a vendéglátáshoz hasonlóvá vált abban az értelemben, hogy a 17
vendéglők közül is vannak olyanok, amelyeket gyakorlatilag a helyiek és nem a turisták használnak. A létesítés koncepciója, szolgáltatás design: •
Koncepció meghatározása (trendek, specializáció alapján, innovatív ötletekből kreatív koncepciók)
•
Koncepció alapján térkialakítás (recepció, váróterem, kezelőhelyiségek, spa cafe, öltöző és pihenő részleg)
•
Kulcsszavak: hitelesség, összhang, egyediség, színek, dekoráció jelentősége (harmonikus, egymásba olvadó színkombinációk), pl: thalasso kezeléseknél a tengeri árnyalatok, vagy az „ázsiai” vonal színei
•
A színek szerepe meghatározó a kiegészítőknél, munkatársak ruházatában
•
Alaphangulat
kialakítása:
helyiségek
elhelyezkedése,
kiegészítők,
anyag-
összeállítások, illat, akusztika
Spa iparág számokban
A Davosban évente tartott Világgazdasági Fórum mintájára szerveződött Global Spa Summit nemzetközi fórum, amely a spa iparág vezető szereplőit, kutatóit és döntéshozóit évente közös gondolkodásra összegyűjti. A fórum résztvevőit a szervezők meghívásos alapon választják ki. Az első találkozót 2007-ben rendezték meg, amelynek középpontjában az iparág szereplőinek együttműködésének lehetősége állt, amire a rendezvény címe is utalt: “Joining Together. Shaping the Future”. A következő fórumon, 2008-ban kiemelt téma az SRI International által készített “Global Spa Economy” kutatási jelentés volt. A kutatásból kiderült, hogy a világméretű spa iparág mérete, éves bevétele 255 milliárd dollárnak felelt meg 2007-ben. Ugyancsak két évvel ezelőtt világszerte 71 762 spa létesítmény működött, amelyekből a legnagyobb részarányt a napi (day), klub, valamint szalon spa-k képviselték (45 113 db, 62,9%), melyet a 11 489 (16%) hotel és üdülőhelyi (resort) spa követett. A gyógyászati (medical) spa létesítmények esetében ez az érték 4 274 db, amely 6,0%-ot tesz ki a spa iparágon belül. Nemcsak a méretük alapján, de bevételek tekintetében is kiemelkednek a day, club és salon spa-k. Ezek a spa típusok, megjelenési formák 2007-ben az összbevétel közel feléhez (44,9%)
18
járultak hozzá. A humán erőforrását vizsgálva összesen 1 223 510 főt alkalmaztak a spa iparágban.
1. Táblázat: Világméretű spa számokban, az egyes desztinációk tükrében, 2007
Összes spa
Összes iparági
Alkalmazottak
bevétel (US $ mrd)
száma
Európa
22 607
18.4
441 727
Ázsia és a csendes-
21 566
11.4
363 648
Észak-Amerika
20 662
13.5
307 229
Közép-Kelet és
1 014
0.7
20 938
5 435
2.5
82 694
389
0.3
7 273
71 672
46.8
1 223 510
óceáni térség
Észak-Afrika Latin-Amerika és Karib-térség Afrika Összesen
Forrás: „Global Spa Summit Global Spa Economy 2007”, SRI International
Minden
tekintetben
(spa-k
mennyisége:
22 607, bevétel: US
$
18.4 mrd,
foglalkoztatottak száma: 441 727) Európa számít piacvezetőnek. Az európai országok top 10-es listájában a legtöbb spa létesítmény Németországban található, amelyet Franciaország és az Egyesült Királyság követ. A negyedik helyen Olaszország áll, amelyet rendre követ Spanyolország, Oroszország, Ausztria, Svájc, Hollandia, végül Görögország. Jellemző módon Ausztriában 626 db spa-val kevesebb található, mint
19
Oroszországban, mégis közel US $ 400 millióval nagyobb bevételt realizál ebben az iparágban. Észak-Amerika bevételei alapján a világ második legnagyobb piaca, a spa-k számát illetően pedig a harmadik legnagyobb. Fordított a helyzet Ázsiában a csendes-óceáni térséggel együtt: bevételek tekintetében a harmadik, a spa-k mennyisége esetében pedig a második legnagyobb a piacon. A jelentés szerint a bevétel alapján Európában az első öt ország: Németország ($ 3.84 milliárd), Franciaország ($ 2.30 milliárd), Olaszország ($ 2.24 milliárd), Egyesült Királyság ($ 1.72 milliárd), Spanyolország ($ 1.53 milliárd). Ezeket a nagy lakosságszámú, az átlagosnál gazdagabb országokat Ausztria követi – Magyarország nincs az első 10 ország között. Meg kell jegyezni, hogy Magyarország a közvélekedésnél gyengébb szereplésének három oka van: A viszonylag alacsony lakosságszám (a helyezésben igen jelentős tényező a belső piac) Az európai átlagnál alacsony árszínvonal (azaz az iparág objektumok számában mért volumenét, vagy a foglalkotatottak számát tekintve valamivel kedvezőbb a helyzet) A világtrendekhez képest elmaradott bevételi szerkezet, a spa-kezelések alacsonyabb részaránya
Fürdőfejlesztés a nagyvilágban Ebben a fejezetben először néhány olyan magyar fejlesztés kerül leírásra, amelynek tervezésében a könyv szerzői is közreműködtek, illetve amelyek tervezése a nemzetközi
20
trendek vizsgálata és figyelembe vétele segítségével történt. A konkrét fejlesztési helyszínekhez ugyan speciális lehetőségek, figyelembe veenvdő tényezők tartoznak, de ezek könnyeb általánosíthatók abban az értelemben, hogy bármely fejlesztés egyik lényeges sikertényezője, hogy mennyire veszik számba, illetve figyelembe ezeket a speciális dolgokat, szinergikus lehetőségeket. A fejezet további részében a Magyarországra is jellemző közép-európai spa-kultúra terén kiemelkedően sikeres kis országok, Ausztria és Svájc fürdőfejlesztési típusain keresztül elemezzük az egészségturizmus trendjeit. Ezt követik az amerikai és az ázsiai fürdők anyagai.
Magyarország
Gyula fürdőfejlesztési tervei (a Világfürdő és az Egészségcentrum fejlesztési terve) Gyula
Magyarország
legismertebb,
legnagyobb
hagyományokkal
rendelkező
fürdővárosainak egyike. Közlekedési elszigeteltsége, valamint a nem megfelelő szerkezetű és mennyiségű fejlesztései miatt mára azonban jelentős mértékben veszített piaci szerepéből. Elsősorban a külföldi vendégek maradtak el. A versenytársak fejlesztései további piacvesztést vetítenek előre. A kedvezőtlen helyzeten csak egy gyökeresen új koncepciójú fejlesztés segíthet. Éppen ezért készült 2005-ben a PEA II5 támogatásával fejlesztési stratégia, és a tervezett fejlesztések vezérberuházására megvalósíthatósági tanulmány. A tanulmány szerint a Várfürdő kisebb fejlesztései mellett egy új élményfürdő, a Világfürdő fejlesztése indokolt, ami a hagyományok és a legújabb trendek együttes figyelembe vételével tervezhető. A stratégia szerint a fejlesztések egy új területen, zöldmezős jelleggel történnének. Ennek megfelelően kiemelt jelentősége van az elsőként megépülő vezérberuházásnak. A 2005-ös stratégia szerint ez a turisztikai célokat is szolgáló komplex rehabilitációs központ, melynek ismertetése azért is fontos, mert a legújabb világtrendek alapján 5
PEA: Pályázat Előkészítési Alap II, az Optonet Bt. dr. Várhelyi Tamás vezetésével készült tanulmánya
21
ilyenek fejlesztése teheti leginkább versenyképessé Magyarországot a nemzetközi egészségturisztikai piacon. E mellé a magántőke is szívesen épít majd szállodákat és egyéb
létesítményeket.
A
stratégia
egy
rehabilitációs
központot
jelöl
meg
vezérberuházásként, de a tervek fő turisztikai attrakciója a Világfürdő, melynek lényegét a tanulmány szintén tartalmazza. A beruházás tervezéséhez felvázolt addicionális szempontok az egészségturisztikai fejlesztések természetének megértéséhez segítenek hozzá. Békés megye és az Alföld egyik kitörési pontja lehetne a termálturizmus, elsősorban a tág értelemben vett gyógyturizmus6. Figyelembe kell azonban venni, hogy a gyógyturizmusban egyre nagyobb a verseny, így csak jól megtervezett, speciális fejlesztésekkel lehet elérni a kívánt eredményt. Észre kell venni, hogy Gyulának és a régiónak a feltörekvő romániai versenytársakkal szemben éppen a sokkal magasabb szintű egészségügyi háttér a legnagyobb versenyelőnye. Általánosan valóban igaz, hogy bár a magyar egészségügy sok szempontból a nyugat-európai ellátási szint alatt van, orvosaink képzettsége vetekszik az ottani színvonallal, és az egész rendszer még mindig fejlettebb és stabilabb, mint az újonnan csatlakozott EU-s tagok legtöbbjében - akik a legfőbb versenytársaink lehetnek. A tervezett projektet az is indokolja, hogy az európai trendek alapján az egészségügy szerepe a korábbi gyakorlatnál sokkal fontosabb lesz a gyógyturizmusban. Ennek oka a bizalmi kérdések felértékelődése mellett az, hogy az egészségügyi kezelésekre a nyugat-európaiak a hagyományos gyógyfürdő-kezeléseknél többet is hajlandóak lennének fizetni. A megfogalmazott cél nemzetközi szintű rehabilitációs központ fejlesztése, amely szakmai háttérrel szolgálhat az egész régió egészségturisztikai fejlesztéseihez, valamint ennek exkluzív vendégeket vonzó gyógyhelyként való bevezetése a nemzetközi turisztikai piacra. Az Alföld turizmusának fejlesztése szempontjából a jelenlegi helyzetet és az adottságokat elemezve azt a következtetést lehet levonni, hogy a Debrecen-HortobágyHajdúszoboszló háromszög és a Tisza-tó mellett a legnagyobb jelentőségű fejlesztés Gyula gyógyvizének intenzívebb hasznosítása, gyógyturizmusának kiterjesztése lehet. 6
A jelentős gyógyászati hagyományok és kapacitás miatt a wellnessnek is az orvosilag megalapozott formáit célszerű fejleszteni
22
Egyetlen más környékbeli, gyógyvízzel rendelkező település sem rendelkezik Gyulához fogható előnyökkel, így a Dél-Alföldön egyedül Gyula vezethető be a nemzetközi turisztikai piacra. A létrehozandó turisztikai termék Gyula gyógyhely jellegére, meglévő pozitív arculatára és hírére, valamint az itt található stabil, eredményesen gazdálkodó megyei kórházra alapozott szanatórium és egészségközpont. Ez a vezérberuházás katalizálhatja a város, a gyógyfürdő, valamint a jelenlegieknél magasabb kategóriájú szállodák fejlődését7. A tervezett fő turisztikai attrakció e mellett egy különleges, tematikus fedett fürdő. A kelet-európai régió turizmusa gyors fejlődésének az oka az, hogy az elmúlt években bekerült elsősorban a nyugat-európai és kismértékben az amerikai és japán turisták érdeklődési körébe. Kutatások igazolják, hogy a régió országai az ide utazóknak továbbra is egzotikusnak és kevésbé ismertnek tűnnek: Gyula esetén ezt Románia felé szervezett gazdag kiegészítő programkínálattal lehetne fokozottan kihasználni. A tervezett beruházás modellje egy komplex szolgáltatási centrum, amely szanatóriumi (rehabilitációs) kapacitást, gyógyszálló kapacitást, valamint nem szállóvendégek ellátására alkalmas egészségügyi-egészségturisztikai kapacitást is tartalmaz. A mintának tekinthető hévízi modell esetén a rehabilitációs kapacitás nagyobb része hazai, kisebb része külföldi biztosított betegek ellátására szakosodott. Gyula esetén alternatív lehetőség a romániai biztosítottak részleges térítés melletti ellátása, a külföldi biztosítottak ellátására vonatkozó színvonalon. A komplex fejlesztés egyes elemei hatékonyan tudják egymást támogatni, és mind a működés, mind a marketingkommunikáció kiemelkedően gazdaságos lehet. Ez a gazdaságosság az építési és működtetési jellegzetességek, illetve az egészségügy és a szállodaipar jellemzői miatt számításaink szerint valahol a 250 és 500 ágy között igaz. Az egészségközpont fejlesztésére Gyulán két út kínálkozik. Az egyik szerint már meglévő, frekventált területre épül a létesítmény – ez esetben a szinergiák nyilvánvalóak, a létesítménynek a városi turisztikai életbe történő beillesztése egyszerű. A másik szerint
7
A város első és 2009 őszéig eddig egyetlen kis négycsillagos szállodája 2008 óta üzemel.
23
a fejlesztés a jelenlegi központtól, a Várfürdőtől távolabb történik – ekkor az építészeti lehetőségek szabadabbak, viszont az illeszkedés nehézkesebb, és további, járulékos beruházások szükségesek. Igaz, ezek a beruházások igen jó környezetben történhetnek: az egészségközpont jelentősen megemeli a környező területek értékét, így a magántőkének érdemes lesz ott panziókat, vagy akár négycsillagos szállodákat is építeni. 5. Ábra: Várfürdő, Gyula
A szerző saját felvétele
A helyszínre vonatkozó döntés egyben meghatározza Gyula fejlődésének irányát is. Limitált fejlődési lehetőséget nyújtó, de biztonságos út a központban történő fejlesztés, de ekkor egyrészt az egészségközpont nem fejlődhet siker esetén sem tovább, másrészt nem nyílnak alapvetően új távlatok Gyula előtt sem. Igaz, az egészségközpont így is nagymértékben segíthet megőrizni a jelenlegi pozíciókat – kijelenthető, hogy a növekvő belföldi és külföldi konkurencia miatt ez fejlesztések nélkül nem lehetséges. A másik út a külterületi fejlesztés, amely új távlatokat nyithat, de kellő beruházási volumen nélkül nem érhető el a minimálisan szükséges fejlesztés. Itt az egészségközpont csak egy eleme a fejlesztési sornak, és emellett előzetes becslések szerint minimum 10-15 24
milliárdos egyéb fejlesztés is szükséges, de ez optimális esetben akár egy nagyságrenddel nagyobb is lehet. Szerencsés körülmény, hogy a jelenlegi kemping körül, az ún. Kisökörjárásban szinte korlátlan szabad területtel rendelkezik a város, ráadásul a jelenlegi Várfürdőtől nem is túl távol – azaz idővel szervesen a jelenlegi központhoz kapcsolódó fejlesztési területről van szó. Erre a területre indításként nehéz befektetőt találni, de amennyiben vezérberuházásként megépül az egészségközpont, és részben pályázati forrásokból a város kiépíti az alapinfrastruktúrát, akkor megépülhetnek az első szállodák és szórakoztató létesítmények. Ehhez természetesen a magántőkével való szoros együttműködés is szükséges (pl. tervekért terület, beruházásokért koncesszió, önrészért közös beruházási programok, PPP-megoldások). E második fejlesztési út mellett szól, hogy nemzetközileg nem frekventált turisztikai területen (néhány különleges vonzerővel bíró hely kivételével) nemzetközileg igazán csak a nagy turisztikai központok életképesek. Az egészségközponthoz kapcsolódó fejlesztéseknek – megfelelő terület révén – csak a fantázia szab határt. Nyilvánvaló, hogy épülnie kell egy nagyobb négycsillagos szállodának, amely ideális esetben önálló arculati elemként szintén hozzá tud járulni Gyula turisztikai imázsának növeléséhez. Ugyancsak épülhetnek új vendéglátó-ipari egységek, csárda, étterem, kávéház és szórakozóhely. Nyilvánvalóan több új panzió, kis szálloda építésére is lehet számítani – ezek az egészségközpont járóbeteg szolgáltatásaira és fedett fürdőjére alapozva találhatják meg az alacsonyabb árkategóriában a számításaikat. A gyerekek szórakoztatása is előtérbe kerülhet, bár egy modern vidámpark természetesen csak az egészségközponthoz távolabb létesülhet. Ez szintén lehet többgenerációs igényeket kielégítő, mint pl. Tivoli Koppenhágában, vagy akár kulturális témapark is, mint Stockholmban a népi mesterségeket is bemutató Skanzen. Lehet számolni egy minigolf-pálya és egy gokartpálya építésével is, bár utóbbit inkább a területen kívül kellene csak engedélyezni. Épülhetnek sportlétesítmények is: Gyula kínálatából még hiányzik egy komplex fitness klub, ahol télen is lehet teniszezni, bowling-ozni, fallabdázni, és emellett kulturáltan sörözni, szórakozni. Lehet gondolkodni lovas-centrumban, akár egy bemutató biofarmmal, akár terápiás lovaglási lehetőséggel egybeépítve. Mindenképpen épülhetnek 25
kisebb sportpályák, parkok, játszóterek. A tartalmas és egészséges szabadidő kihasználáshoz akár külön sport- és szabadidős központ is megvalósulhat. Itt különböző sportlétesítmények, mozik és egyéb szórakozóhelyek létesülnének. Korábban létezett egy terv arról, hogy a területen felépülne a második strand. Ez ugyan az egészségközpont nélkül vezérberuházásnak alkalmatlan, nem bírna kellő katalizáló erővel. Az egészségközpont mellett azonban a terület mindenképpen elbírna valamilyen “vizes” létesítményt. A terv kiemelt elemeként (második ütemben, de akár első beruházásként is) fő attrakcióként és egyfajta tematikus parkként az ún. „Világfürdő” épülhet, amely a világ jellegzetes fürdőiből hozna létre egy fürdőparkot. A különböző stílusú fürdők egymástól elválasztva, mégis átjárható módon kerülnének megépítésre. Egy-egy fürdőhöz az adott országra jellemző vendéglők biztosítanák a gasztronómiai élményt. A tradicionális fürdők általában kis területigényűek, és néhány jellegzetességgel, építészeti elemmel, design-nal, szolgáltatással jól megfoghatók. A világ fürdőinek parkja könnyen bevezethető lenne a nemzetközi turisztikai piacra, és Gyula jelenlegi fürdővárosi arculata hitelessé tenné a fejlesztést. Az egészségközponttal a szinergikus működés is könnyen biztosítható lenne. A megvalósítani tervezett fürdőtípusok a következők: Római fürdő, amely alapvetően egy-két medencéből és számos száraz, valamint vizes egységből (pl. laconicum, tepidarium) áll Török fürdő, amely valójában forró gőzfürdő, és tartozik hozzá a hammam, mint bérelhető egység, amelyben a török fürdő rituáléját, pl. ledörzsölés, szappanos masszázs lehet megismerni Arab fürdő, amely kizárólag nők számára nyújt szolgáltatásokat (pl. tisztítókezelő, aromaterápiás szoba) Finn (orosz, svéd) fürdő, amelyhez különböző hőmérsékletű és páratartalmú szaunák tartoznak Francia fürdő, amely a thalasso (sós vizes) fürdőkre épül, és a francia fürdőkre jellemző élményelemekkel (pl. vízfüggöny) is felszerelt
26
Japán fürdő (onszen), kinti-benti medencékkel Monarchiabeli (közép-európai, osztrák-magyar-cseh) medencefürdő, amely az art-deco stílusát hordozza magán Amerikai élmény-spa, amely élményelemei alapján alapvetően a gyermekek számára lesz vonzó Ázsiai relaxációs fürdő, amely belsőépítészete alapján a trópusokat idézi Vulkánfürdő, amely pl. a Közép- és Dél-Amerikában ismert, a természetes vulkáni hővel fűtött vizű vízeséseket és medencéket mutatja be.
Az egyes modulokhoz tematikusan és szolgáltatások területén is kapcsolódnak kezelőhelyiségek, pl. thai és ayurveda masszázs az ázsiai modulban. Ezeket a szolgáltatásokat a látogatóknak külön kell majd foglalniuk és megvásárolniuk. Mindenképpen fontos a modern wellness-elemek és a megfelelő gasztronómiát kínáló létesítmények gondos tervezése. A siker feltétele a hitelesség, az egyes elemek látványban is elkülönülő, igényes (bár nem exkluzív szintű) megvalósítása, azaz a vendéglátás kínálata leképezése a fürdőmodulok tematikájának. Javasolt a szaunapark jelentős területen történő igényes megvalósítása, tekintettel arra, hogy ma már számos hotel-spa is meglehetősen nagy, exkluzív szaunaparkkal rendelkezik. A potenciálisan jelentős orosz és ukrán vendégek miatt is fontos az orosz szauna-fajta, a „bánya”: ez a finnél nedvesebb szauna. A vaskályhával fűtött izzasztóban a hőfokra melegebb száraz finn szaunánál is intenzívebben megélni a meleget. Ehhez a fürdőmester is hozzájárul, aki nyírfa- vagy fűzfavesszővel végigcsapkodja a már amúgy is a melegtől szenvedő páciens testét.
A javasolt területet a Körös folyó határolja. Ehhez mindenképpen érdemes vízicentrumot telepíteni, amely akár kapcsolatban lehet a Szanazuggal is. KeletMagyarországon hiányzik egy komoly golfpálya – a golfturizmus részleteinek ismeretében állíthatjuk, hogy Gyula kiválóan alkalmas lenne a vezető keletmagyarországi golfklub létesítésére. Ötletszinten felvetjük, hogy a golfcentrum a Kisökörjárás folyóparti területein kezdődhetne, és nagy része a folyó túlpartjára kerülhetne (erre a célra több tíz hektár szabad terület szükséges). Az ártér miatt
27
természetesen
részletes
megvalósíthatósági
tanulmányra
lenne
szükség.
A
golfcentrumhoz kapcsolódhatna a jövőben az egészségközpontra is építve a Dél-alföldi régió első ötcsillagos szállodája.
A rehabilitációs központ A modern rehabilitációs központ egyszerre szolgál egészségügyi és turisztikai célokat, bár előre láthatóan turisztikai hatásai nagyobbak lesznek. Ha a gyógyturizmusnak sikerülne növelni az egészségügyi jellegét, akkor jövedelmezősége, profittermelő képessége jelentősen nőne. Emellett természetesen a megyei kórház esetében a jövedelmező ágazat hozzájárulhatna az egészségügyi feladatok jobb ellátásához is. A regionális hatások vonatkozásában ki kell emelni, hogy a projekt speciális egészségügyi központ létrehozásával alapokat biztosíthat a teljes régió gyógy-turisztikai, általános turisztikai fejlesztéseihez. Regionális hatása a Dél-alföldi régió egészére, a szomszédos Jász-Nagykun-Szolnok megyére és Románia határmenti területeire értelmezhető - a modellként szolgáló Hévíz esetén is ez volt megfigyelhető. A modell Gyula esetén is hasonló lehet: a tervezett 300 ágyból kb. 200 szolgálhat biztosított (magyar és kb. egy negyed részben külföldi) betegek ellátására, 100 pedig a hévízi Hetes Ház mintájára 4 csillagos, de osztályos szintű orvosi ellátást is nyújtó szállodaként működhet. A kettő és a jelenlegi kórházi kapacitás szinergiája (valamint a kifelé szolgáltatott
járóbeteg-ellátás)
vezet
a
kiemelkedően
gazdaságos
működéshez.
Természetesen itt kalkulálni kell a tervezett beruházás részleteit és költségeit, a bevételeket és a majdani működési költségeket, megfelelő valószínűségi változókkal korrigálva az alapfeltételezéseket. A Gyula Egészségcentrum beruházása szűk értelemben egy kb. 300 ágykapacitású, hotel színvonalú rehabilitációs központ, amely gyógyvízzel is ellátott kezelői kapacitása révén járóbeteg
jellegű
kezelések
terén
más
szállodáknak,
panzióknak
is
képes
szolgáltatásokat nyújtani. Az egészségcentrum Gyula gyógyturisztikai fejlődésének katalizátora lehet. Emellett az is igaz, hogy az egészségcentrum csak akkor lesz sikeres, ha egyrészt a környezete is megfelelően alakul, másrészt maga a város is úgy fejlődik, ahogy azt a nemzetközi piacon egy gyógyhelytől elvárják. 28
A beruházásnak több helyszíne is lehetséges, melyek közül jelenleg még nem történt végleges döntés. Megvizsgálásra kerültek az egyes lehetséges helyszínek előnyei és hátrányai, és ezek alapján a Kisökörjárás lenne optimális. A beruházási folyamat célja, hogy egy önmagában is életképes, a piacon eladható turisztikai terméket kínáló objektum jöjjön létre, amely a direkt szanatóriumi és gyógyszállói működés mellett négy további fő hatással bír:
Erősíti Gyula gyógyhely arculatát, és a nemzetközi gyógyturisztikai központtá válás kondenzációs magja lehet. Minőségi, minőségbiztosított egészségügyi kezeléseket képes nyújtani a város egyéb kereskedelmi és nem kereskedelmi szálláshelyeinek vendégköre számára, ezáltal növelve azok piaci esélyeit Segíti a kórház rentabilitásának megőrzését, színvonalának megtartását, és ezáltal egyrészt Gyula és a megye lakosainak magas szintű egészségügyi ellátását, másrészt a gyógyhelyhez szükséges magas színvonalú fekvőbeteg és sürgősségi háttér fenntartását. Megalapozza a gyógyvízzel, gyógykezelésekkel foglalkozó tudományos és oktatási tevékenységek fejlesztését – amik természetesen tovább erősítenék Gyula pozícióját a gyógyturisztikai piacon. Az egészségcentrum beruházása a kórház és a régió mellett elsősorban Gyula városának érdeke. Magát a beruházást is csak a várossal együttműködve lehet elindítani. Tekintettel arra, hogy egyrészt a fejlesztések (a helyszíntől függő mértékben) komoly értéknövelő tényezőt jelentenek a környező területre, másrészt katalizálhatják az egész város turizmusának fejlődését, indokolt lehet a város részéről az ingyenes vagy kedvezményes telekjuttatás. A beruházás elsődleges célcsoportjaként a hévízi modellt szem előtt tartva egyrészt a komoly egészségügyi hátteret igénylő idősebb, rehabilitációra vagy évente kúraszerű kezelésre szoruló pácienseket, másrészt az érdekes környezetre, aktív pihenésre vágyó
29
felnőtt korosztályt jelölhetjük meg. Így a 300 ágyas, négycsillagos szállodai szolgáltatást is nyújtó szanatórium mellett az előzetes stratégiában is megfogalmazott létesítmények, kiemelten magánerőből, a megcélzott a vendégkört elhelyezni tudó, minimum kettő, maximum négy három-négycsillagos szálloda és középkategóriás panziók megépítését javasoljuk. A javaslat oka az a trendelemzésből következő megfontolás, hogy jelenleg még a legbiztosabban a gyógyszállók vendégköre tervezhető. A jövőben azonban ez a vendégkör is bizonytalanná válhat. Különösen középtávon kérdéses a fizetőképes kereslet biztosítása, mivel jelenleg a magyar nyugdíjasoknak nincs annyi pénze, mint várhatóan egy évtizeddel később, a jelenlegi aktív korosztály (a rendszerváltás nyertesei) nyugdíjassá válása után, és a nyugat-európai nyugdíjasok pedig még nem (vagy csak nehezen) tudják igénybe venni saját biztosítójukat az ellátás finanszírozására. A nemzetközi trendek más egészségturisztikai formák részarányának növekedését vetítik elő. Így az emelt szintű gyógyturizmus mellett elsődlegesen a wellness jellegű, rekreációs egészségturizmusra lehet számolni. A Széchenyi Terv keretében megvalósult, illetve a közelmúltban megépült gyógyszállók olyan jelentős kínálat-bővülést eredményeznek Magyarországon, hogy kérdésessé válhat a kereslet alakulása. Ezért az egészségügyi indíttatás mellett is mindenképpen javasolható a több célcsoportban történő gondolkodás. A gyógyvizekre alapozott beruházásoknak fókuszáltnak kell lenniük. Nem javasolható például a sclerosis multiplex8-es, vagy a psoriasis9-os betegekre történő fókuszálás (bár a víz ezek kezelésére alkalmas lenne), mert ez önmagában nem rentábilis piac, és más funkciókat lehetetlenné tenne. Tekintettel arra, hogy a minőségi gyógyturizmus funkciók és a passzív wellness követelményei jól összeegyeztethetők, így erre a két területre történő fókuszálás javasolható – természetesen mindig a gyógyturizmus felől kiindulva. Néhány alapelv és speciális szempont a megvalósításhoz
8 9
Központi idegrendszer gyulladásos megbetegedése Pikkelysömör
30
- A víz és az erre épülő lehetőségek: a bevizsgált gyógyvíz 72 Celsius fokos, nagy ásványi anyag tartalmú, alkálihidrogén-karbonátos, kloridos jellegű hévíz. A víz elsősorban gerincbántalmak, degeneratív jellegű ízületi elváltozások, helyi idegbántalmak, multiplex
sclerosis,
balesetek
és
mozgásszervi
műtétek
utókövetkezményeinek
gyógyítására ajánlható. Javallott lehet savas eredetű gyomorbántalmakra, gyulladásos nőgyógyászati betegségek (mint Parádfürdőn) kezelésére is. - Nagyvárosi infrastruktúra közelsége – Gyula és Békéscsaba lehetőségei. A gyógykúrák általában 1-3 hétig tartanak, ez idő alatt megfelelő programot kell biztosítani a szállóvendégeknek. Éppen ezért fontos, hogy a régió turisztikai látványosságai is szerepeljenek a kínálatban – emiatt jó lehetőség adódik a régió hathatós támogatásának megszerzésére. - Gyógyhely kialakításakor figyelembe kell venni, hogy a gyógykúrák főszezonja március-április-május, majd szeptember-október, a nyári hónapok a strandolni vágyó, gyermekes családoké. Így lehet a szezont kinyújtani és minimum 60 %-os kihasználtságot elérni. Érdemes e két eltérő átlag életkorú és érdeklődéssel bíró csoport pihenését térben minél inkább elválasztani, a fürdőt és a szállodákat ennek megfelelően tervezni. - A fedett gyógyfürdő nélkülözhetetlen: így pl. Hajdúszoboszlón az utóbbi évek tendenciája, hogy a vendég nem hagyja el a szállodát, helyben minden szolgáltatást biztosítanak részére, ezért épült immár 4 nagy szállodának is fedett és nyitott fürdője. - Érdekes adat, hogy az elmúlt néhány évben a 4 csillagos hazai gyógyszállók vendégeinek egyre jelentősebb része magyar állampolgár – kezd kialakulni egy módos középréteg, mely családosan tölti idehaza a szabadságát. Ezt külföldön már felismerték, ezért a termál-gyógyászatot kiegészítették, wellnes-fittnes szolgáltatásokkal, a szabadidő aktív eltöltését biztosító egyéb szolgáltatásokkal (lovaglás, golf, tenisz, kerékpár, borturizmus, túrázás). A minőségi hazai gyógyturizmus fejlődése az országos átlaghoz képest fokozottan jó lehet Gyulának. - A világfürdő koncepciójának megfogalmazása előtti évben, 2004-ben a hazai gyógyszállók vendégszáma az egyéb kereskedelmi szálláshelyek növekedési ütemét 31
jelentősen meghaladva 22,2 %-kal nőtt, a vendégéjszakák vonatkozásában ez a szám 15,7%. Bár a vendégéjszakáknak még csaknem 60%-át a külföldiek, fele részt németek adják,
dinamikusan
növekszik
a
magyarok
aránya:
belföldi
vendégéjszakák
tekintetében itt az éves növekedés 30,7%-os. Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy: A kiválasztott turisztikai piaci szegmens a leggyorsabban fejlődő jelentős terület Erőfeszítéseket kell tenni a kúraszerű ellátások arányának csökkenése ellen (a vendégszám jelentősebb növekedéséből erre lehet következtetni) – ezen a téren Magyarországnak is jól jöhet a tervezett mintaértékű fejlesztés. Bár a németekkel kiemelten kell foglalkozni, középtávon a legjelentősebb vendégkör a hazai lesz – Gyula esetén már az egészségcentrum beindulásakor is. Emellett
a
romániai
vendégek
számának
folyamatosnövekedésére
lehet
számítani. - A szezont nyújthatjuk konferenciaturizmussal, mely csupán színvonalas előadótermet igényel beruházáskor. Ugyancsak segítenek a kihasználtságban a Gyulán jelentős városi fesztiválok. - Design: mind az építészeti megoldások, mind a berendezés és a használt eszközök design-megoldásai jelentősek. A sokat utazó vendégek számára fontos, hogy találjon egyediséget a szállodában. A design szerepét Magyarországon még alulértékelik. - Hasonlóan fontos a gasztronómia, a szálloda jellegével összhangban lévő konyha (európai és reformkonyha, bio-ételek), valamint az italválaszték és a bár hangulata: a kúraszerű ellátáson itt tartózkodó vendégek számára ez fontos állandó program, a szálloda számára jelentős járulékos bevétel. - A kihasználtságot, valamint a vendégösszetételt nagymértékben befolyásolja az épülő repülőtér milyensége, a fejlesztés üteme, valamint az üzemeltetés marketingjének professzionalitása (lesznek-e charterek és fapadosok). A Debreceni Repülőtér (vagy Románia schengeni rendszerhez csatlakozás után az aradi, nagyváradi) részben pótolhatja a helyit, ha az egészségcentrum transzfert biztosít.
32
- Munkaerő-szükséglet: a kórház és a helyi egészségügyi szakképző intézetek révén szakképzett munkaerőt könnyű biztosítani (reumatológus szakorvosok, masszőrök, fizikoterápiás asszisztensek, éttermi és szállodás dolgozók, stb.). A szakképzett, nyelveket beszélő, jól megfizetett humán erőforrásnak döntő jelentősége lehet a siker szempontjából. Természetesen a környék lakossága vonatkozásában is jelentős munkahelyteremtéssel lehet számolni.
Az egészségügyi rehabilitációs intézmények fejlesztését az ÚMFT keretében a régiók végzik – ez a döntés gyakorlatilag lehetetlenné tette a tervezett egészségcentrum megépítését, hiszen az országos aránytalanságokat nem lehet regionális pénzekből orvosolni. A Világfürdőről, mint turisztikai nagyberuházásról többször támogatólag foglalt állást, illetve 2008. október 30-án döntött a gyulai képviselő-testület. Eszerint a Világfürdő magánberuházás formájában valósulhat meg, EU támogatással. Jelenleg azonban Gyula városa nem a Világfürdő, hanem a már meglévő Várfürdő fejlesztésére igényel EU-s forrásokat. A világ fürdőiből álló fürdőpark fejlesztése 2009 őszéig nem kezdődött meg.
Egerszalók
Egerszalók fürdőfejlesztési projekt
Bár a mai napig nem készült el teljesen, Egerszalók példáján kiválóan be lehet mutatni a zöldmezős fürdőfejlesztéseket. Egerszalók egyedülálló értéket képviselő hőforrása ritka nemzeti kincs, amit minél hatékonyabban kell kihasználni. A hatékonyság itt nemcsak rövidtávú anyagi sikert, hanem a természeti értékek megőrzését, a térség, és ezen belül elsősorban a kistérség turizmusának hathatós fellendítését, a fenntartható fejlődés kritériumainak szem előtt tartását jelenti. A fejlesztés tehát nemcsak Egerszalók, hanem a térség egésze szempontjából fontos. 2001-ben a tulajdoni viszonyok rendezésével megteremtődtek a feltételek az egerszalóki különleges sódomb és környezete fejlesztéséhez. Az alábbi esettanulmányban a fejlesztés
33
eredeti, 2001-es koncepcióját írjuk le10. Az anyag végén röviden kitérünk a megvalósításra, illetőleg az azzal kapcsolatos problémákra. Egerszalók természeti és földrajzi adottságai egyaránt kiválóak. A szinte érintetlen természeti környezetben fekvő hőforrás már egymagában is értékes lenne. Egy gyógyfürdőnél igen fontos a környezet minősége, és Egerszalókon a dombos vidék és erdő látványa elősegíti a kikapcsolódást, felüdülést. Magyarországon ilyen természetes állapotában kevés fürdőt hagytak meg. Jó példa erre még Orfű vagy Hévíz.
6-7. Ábra: Az Egerszalóki fürdő eredeti állapotában és a megépült új fürdő
A szerző saját felvételei
Emellett a sódomb egy olyan ritka természeti jelenség, egyedülálló látványosság, amely feltétlenül fokozott védelemre érdemes, és amely megfelelően kezelve a fürdő központi imázsává válhat. A marketingkommunikációs anyagok - plakát, ismertető füzet, internetes honlap, üvegcímke, stb. - arculattervezése a sódombról készült közeli fényképfelvételeket, és a képek alapján tervezett grafikai világot kell, hogy alapul vegye. A földrajzi adottságok közül Eger közelségét kell kiemelni. Eger az oda látogató turisták száma alapján Kelet-Magyarországon a vezető helyen áll. Történelmi múltja, műemléki
10
Az Euroconsult Bt. és az Optonet Bt. tanulmánya alapján
34
gazdagsága, a város szépsége és természeti fekvése, valamint a környező borvidék jelentős turisztikai potenciállal bír. Gyógyászat és relaxáció A víz kitűnő élettani hatása és a wellness térhódítása miatt nyilvánvalóan mindkét funkció jelentős. Egerszalók esetében a fenti adottságok ismeretében a pihenő, relaxációs fürdő image is meghatározó kell, hogy legyen. A relaxációs fürdő fogalma tisztázásra szorul. Röviden meghatározva a pihenő, relaxációs fürdőnél (amely a japán fürdőkre jellemző, de jelentős mértékben szinonim fogalom a wellnessfürdő terminológiával) a lelki felüdülés, a relaxáció, a mentális egészség és a szórakozás a hangsúlyos, nem pedig a betegség. A hagyományos, gyógyászati oldal természetesen jelen van, de kevésbé meghatározó (pl. szépíti a bőrt).
Kereslet Egerszalók elsősorban hazai viszonylatban már ma is jól ismert, és kiépítettlenségéhez képest már a fejlesztés előtt is kivételesen nagy forgalmú fürdőként működött. Erre a hazai közönségre a jövő terveiben is építeni kell. Megfelelő minőséggel és infrastruktúrával kialakítva, a fürdő része lehet az Egerbe látogató csoportos túrák útvonalának is. Egy kisebb, de jelentős potenciális bevételt jelentő célcsoport a Magyarországon élő japánok. A japán onsen-kultúra egyik alapja a természetközeliség, és Egerszalók adottságai ideálisak lennének egy japán típusú fürdő kialakításához. Amennyiben az ő igényeiknek is megfelelő fürdő létesülne, akkor a sódomb miatt szinte biztos, hogy köreikben Egerszalók a legnépszerűbb magyar fürdővé válhatna. A gyógy- és termálfürdő eredeti tervei A terület hírét a sódomb határozza meg – senki sem jegyzi meg a felkapott gyógyhelyek vizének összetételét. A vízre alapozott fürdő azonban a látogatóknak a víz minőségéről
35
kialakított képét, összességében a területről alkotott képét is döntő mértékben befolyásolja. A látogatók zöme egyébként sem a szállóvendégek köréből kerül ki, és ők mind a település, mind a kistérség szempontjából ugyancsak fontosak. A befektető viszont elsősorban a szállóvendégekre alapozhatja befektetésének megtérülését, azaz számára a szálloda milyensége a fontosabb. Ezt az ellentmondást csak megfelelő pályázat kiírásával és a győztessel kötött szerződésben megfogalmazott beruházási programmal, az üzemeltetésre is vonatkozó megfelelő garanciákkal lehet feloldani. Hangsúlyozzuk ennek a kérdésnek a fontosságát Egerszalók és a kistérség hosszú távú fejlődésének szempontjából is. A korábbi látogatási adatok alapján egy kb. 1000 fő befogadására tervezett fürdő létesítése javasolható. Csúcsidőben a tervezett kapacitás felett is üzemelhet a fürdő: a meleg vízben nem töltenek túl sok időt az emberek, és elegendő parkosítható terület áll rendelkezésre. Akár napi 5000 ember fogadása is lehetséges – bár lehetnek olyan napok, amikor a kereslet ennél is nagyobb lenne. A strand medencéinek összetételét úgy tervezhetjük meg, hogy a szállodánál javasolt célcsoport, a családok (háromgenerációs hotel) különböző korú és igényű tagjai egyaránt megtalálhassák a számukra megfelelő fürdési lehetőséget. Ennek érdekében a gyógyvizek mellett úszó, gyermek- és élménymedence létesítését is szükséges. Nem cél azonban a hagyományos strand létesítése: a fókuszban a gyógyvíznek és a wellness funkcióknak kell lenni. Ennek megfelelő kínálat – pl. reformkonyhát is kínáló étterem, szeparált, nyugalmat biztosító pihenőterületek, masszázs lehetősége – a fürdőben is szükséges. A fejlesztésekkel kapcsolatban néhány alapvető kérdés kiemelhető: Eger, Egerszalók és a kistérségi települések turisztikai célú fejlesztéseit és marketingjét össze kell hangolni. Elképzelhetőnek tartjuk azt a megoldást is, hogy a befektetőtől kérjük például egy image-jellegű multimédiás anyag kifejlesztésének finanszírozását, hiszen közvetve neki is érdeke. Léteznek olyan turisztikai fejlesztések, amelyek egy-egy településen valósulnak meg, de több település is hasznot húz belőlük. Ilyen lehet egy pinceközpont, de ilyenek lehetnek hálózatok, illetve túraútvonalak is. Egyértelmű, hogy az útvonalak
36
kijelölése során a kistérségi összetartozás növelése fontos rendezőelv kell, hogy legyen. Bár a gyógyszálloda-beruházás önmagában is életképes, mindenképpen fontos, hogy az itteni vendégeknek programokat kell kínálni, hiszen ők naponta csak néhány órát töltenek fürdőzéssel vagy gyógykezeléssel. Ezt kutatásaink alapján a nemzetközi trendek is alátámasztják. Az egerszalóki beruházás az Eger városon kívüli kistérségi turisztikai fejlesztéseknek első nagy volumenű példája – ezt továbbiaknak kell követni. Ha a turizmus optimális mértékben fejlődik, akkor elsősorban Felsőtárkány, Ostoros vagy Noszvaj településeken lehetséges egy további, eltérő célcsoportot megszólító beruházás. Fókuszálás, feladatmegosztás, lokális brand-ek kialakítása: a településeknek általában több lehetősége is van a fejlesztésre, és ezért hajlamosak szétforgácsolni az erőforrásaikat. Ez nemcsak azért rossz, mert így nem jut elég pénz és figyelem a kiemelendő fejlesztésre, hanem lehetetlenné teszi a létrejövő kínálat, turisztikai termék megfelelő marketingjét és eladását. Javasolható, hogy a települések állapodjanak meg abban, hogy egy-egy olyan fejlesztés, ami több helyen is lehetséges, hol legyen elsődleges prioritás. Így a barlanglakások bemutatása több helyen is lehetséges, de csak egy település nevéhez kötve válhat ismertté, csak egy ilyen „lokális brand” alakítható ki. Ez nem jelenti azt, hogy más településen nem lehet fejlesztést alapozni ilyen látnivalóra, de annak marketingjét úgy kell megtervezni, hogy „ez is hasonló, mint” jellegű, azaz a kistérségi brand-re hivatkozó legyen. Kapcsolódás erősebb brand-ekhez: kézenfekvő, hogy a helyi borokat csak mint az egri történelmi borvidék részének termékeit lehet jól eladni. Ez más esetekben is így igaz. Elsősorban Eger (történelmi név, barokk város, fürdőváros), a Bükk és Egerszalók a sódomb miatt különleges gyógyvize azok az elsődleges brand-ek, amihez kapcsolódni lehet. Közös megjelenés, marketing, a kistérségi jelleg erősítése: a kisebb kistérségi vonzerők és programok együttesen jelenthetnek csak eladható programkínálatot a turisztikai piacon. Ehhez természetesen egyeztetések és kompromisszum-készség szükséges. Kiegészítő programkínálat: a falusi turizmus reális lehetősége mellett arra kell törekedni, hogy az egri és egerszalóki vendégeknek kínáljanak fel a települések fél, esetleg egész napos programokat, esetenként olyan területeken is, amely csak egy
37
szűk réteget érdekel. Jelenleg Eger szálláslehetőségeit igénybe vevők átlagosan 2,62,8 éjszakát töltenek itt – ez mindenképpen kevés. Amennyiben a közvetlen közelben új, érdekes és színes programkínálat alakul ki, akkor ez a szám növelhető, ami elsődleges érdeke Egernek is. Egerszalók esetében pedig a várhatóan egy-két hétre ide érkezők számára mindenképpen szükséges egy ilyen kiegészítő programkínálat ahhoz, hogy megfelelő számú vendéget lehessen megnyerni, és a vendégek ne unatkozzanak a hosszabb tartózkodásuk alatt. Csomagok kínálata: a turisták szeretik, ha előre látják, mit kapnak majd a pénzükért, milyen lehetőségek közül választhatnak. A nyugati tapasztalatok szerint négy-öt jól megfogalmazott programcsomag sokkal könnyebben eladható a többségnek, mint 20-30 egyedileg kínált lehetőség. Összeillő, de nem azonos kínálati elemeket kell csomagba szervezni – így nem lehet három falu borpincéit vagy barlanglakásait egy túrán végiglátogatni, de pl. Noszvajban a kastély vagy Síkfőkút, majd
a kézművesek
megtekintése jól köthető a szomolyai
kaptárkő és
barlanglakások meglátogatásával. A megvalósulás folyamata Az elkészült fejlesztési stratégia alapján kiírásra került a befektetői pályázat. Az eredményes pályázat után megindulhattak a fejlesztések. Ezek azonban kifejezetten lassan haladtak, időnként gyakorlatilag leálltak. Erről többször cikkezett az országos sajtó is. A kistérségi fejlesztési tervek az eredeti koncepció ellenére nem képezték a beruházási program részét, így a leírtak összehangolt kezelése a mai napig várat magára. Elkészült a fürdő és a wellness központ, ami nemzetközi szinten is korszerűnek mondható. 2009 őszéig nem készült el a szálloda – ez egy időben Rogner márkanév alatt futott volna, de a cég visszavonta a névhasználati jogot. A szálloda épül, és bár nagyobb a javasoltnál, a sódombbal szomszédos dombba lépcsőzetesen épül be, a stratégiában leírt ötletet felhasználva. Emellett számos olyan szálláskapacitás létesült a fürdő közvetlen közelében, ami ellentmond a stratégiában leírt területhasználati elvekkel és javaslatokkal.
38
Bár egy hosszú és ellentmondásos fejlesztési folyamat összefoglaló megítélése szükségképpen egyszerűsítő, kijelenthető, hogy kezdetben a nyertes ingatlanfejlesztő cég nem volt kellő turisztikai szakmai ismeretek és kapcsolatok birtokában. Nagyobb beruházást tervezett mind a javasoltnál, mind az általa megmozgatható forrásoknál. Elsősorban
ennek
tulajdonítható
a
beruházás
extrém
mértékű
elhúzódása
(megjegyzendő, hogy a beruházó szemszögéből egerszalóki fürdőfejlesztést egy erre a célra létrehozott honlapon nyomon követhetjük: www.szalokholding.hu). További tanulságként emelhető ki az alapos, minden eshetőségre gondoló, a beruházót korlátozó, de egyben az ütemezést is kellő szankciókkal alátámasztó szerződés fontossága. A beruházás elhúzódása mind a beruházónak, mind a térségnek jelentős veszteséget, elmaradt hasznot jelent. Ma még nem lehet megítélni, hogy a késlekedés az eredeti piaci potenciál gyengülését is eredményezi-e, de várhatóan Egerszalók nemzetközileg soha sem lesz annyira sikeres, mint gyors és mértéktartó megvalósulás esetén lehetett volna.
Szolnok és Cserkeszőlő fürdőfejlesztési tervei
Szolnok megye közepesen mondható sikeresnek az egészségturizmus terén. Két kis település, Cserkeszőlő és Berekfürdő kifejezetten sikeres, országos ismertségű, valahová a nemzetközileg is jelentős tucatnyi magyar fürdő után közvetlenül pozícionálható. Ezzel szemben a többi fürdő a megyén kívül nem tekinthető ismertnek, és a megyeszékhely korábbi hagyományai ellenére szintén csak kistérségi jelentőségűnek tekinthető. A tervezett fejlesztések révén ez a helyzet javulhat: megfelelően tervezett fedett fürdők és néhány más beruházás segítségével Cserkeszőlő akár a legjelentősebb 12 magyar fürdő közé is emelkedhet, Szolnok pedig ismét térségi, országos jelentőségre tehet szert. Ezek a fejlesztések példaként szolgálhatnak más, kiemelkedő fürdőhellyel nem rendelkező megye számára is. Cserkeszőlő esetén a lényeg az arányos, folyamatos fejlesztésen, a vendégbarát működtetésen, az egészségügyi háttér megteremtésén van, és jelenleg a fürdő nyári jelentőségéhez illeszkedő, közepes méretű fedett fürdő építésén. Szolnok esetén a legfontosabb annak felismerése, hogy a jelen helyzetben a város csak komplex turisztikai 39
fejlesztésekkel érhet el sikert, amelyek a fő attrakcióhoz, a Tiszához kapcsolódnak, de amelyek része a szezonalitást csökkentő, alternatív vagy kiegészítő programot jelentő fedett fürdő is. Ennek a fürdőnek a kereslethez igazodva közepes méretűnek, de egyedi tervezésűnek kell lennie.
Szolnok A szolnoki új turisztikai koncepció megalkotása során meghatározásra kerültek a korábbi, el nem fogadott kiemelt turisztikai program koncepciójához képest szükséges változások. E szerint a korábbinál komplexebb, szakszerűbb, helyi adottságokhoz kapcsolódó pályázati csomagra van szükség, amelynek elemei erősítik egymást, és összességében Szolnokot sikeres desztinációvá tehetik. Szolnok ugyan nem rendelkezik országos jelentőségű egyedi vonzerővel, de néhány vonzerő, illetve adottság együttese egyedülállónak tekinthető. A turisztikai fejlesztések során ezt kell kihasználni. Konkrétan ez elsősorban a Tiszát jelenti, egyik oldalon szép sétányokkal és rehabilitált városközponttal, a másik oldalon egy meglehetősen nagy parkos, ligetes területtel, ahol számos szabadidős létesítmény mellett jó minőségű gyógyvíz, valamint egy strand is található. Már döntés született a két part gyaloghíddal 11
történő összekötésére, ami a szakértők szerint mind a belvárost, mind a Tiszaligetet fel
fogja értékelni, és alkalmassá teszi a várost sikeres turisztikai fejlesztésekre. A Tiszaliget fejlődése egyébként már ma is megkezdődött, amit pl. az új főiskolai campus12 és egy bővülő négycsillagos hotel fémjelez. A Tisza Szolnoknál van a legközelebb Budapesthez és a Ferihegyi Repülőtérhez, és állapota, partjai elég természetesek, szépek ahhoz, hogy a „legmagyarabb” folyó jellegzetes részének tekinthessük. Szolnok az elmúlt években sikeresen kezdi bevezetni a piacra a „Tisza fővárosa” szlogent. Erre építve a víziturizmus és a folyót bemutató park lehet a speciális attrakció. A látogatottsághoz, turizmus trendeknek megfelelő kiemelt attrakcióhoz elengedhetetlennek tűnik a park kalandpark jellegű megvalósítása. 11
A Tiszán átívelő gyaloghíd várhatóan 2010 szeptemberében készül el, alapkövét 2009 augusztusában tették le, s az elképzelések arról szólnak, hogy Közép-Európa leghosszabb (444 méter) gyalogos hídját építik meg. 12
Ami a diákság, a rájuk építhető programok (állandó kereslet, ill. közreműködők) miatt is jelentős
40
Megfelelő tervezéssel ebbe jól integrálható néhány skanzen-szerű jellegzetes tiszai ház, ahol a régi mesterségeket is be lehet mutatni, valamint a modern ökológiai szemléletet, illetve a közelmúlt ciánszennyezése miatti katasztrófát. Erre ideális helyszín a fürdő melletti terület vagy a fürdő mögött elhelyezkedő tó környéke. Fontos, hogy a helyszín nincs messze a Tiszaliget potenciális fókuszának tekinthető híd-csatlakozási ponttól. A vízi turizmus a városban négyféle is lehet (motoros, evezős, öko, extrém) – ehhez kikötök, csónakházak, benzinkút, hajó-teleltetési infrastruktúra, útvonaljelzések, kiszolgáló létesítmények szükségesek. Szintén elengedhetetlen a gasztronómiai ellátás gondos tervezése: egyedi, brand-értékű beruházás, integrálva a fő attrakcióhoz. Ilyen lehet egy Kelet-Nyugat vendéglő (hal, wellness ételek, keleti és japán konyha), ami támaszkodhat a főiskola vendéglátós hagyományaira is. A gyalogos hídhoz állóhajó, sétahajó, panoráma-bár és úszó terasz kapcsolható, illetve fejleszthető. Mellette a Tiszához kapcsolódó nyári színpad létesítése is tervezett, rendszeres programkínálattal (pl. a Folyók Fesztiválja: hasonló adottságú városok rendszeres kulturális találkozója). Részben a témaparkhoz, részben a vízi turizmushoz kapcsolódik a Tisza tematikus út a Zagyvától a Campusig. Kisebb beruházást igényelnek a kerékpáros turizmus és a horgászturizmus a jelenlegieket kiegészítő létesítményei. A modern turizmus legdinamikusabban fejlődő nagy ágazata az egészségturizmus, amely fejlesztése a magyar turizmusfejlesztési stratégia szerint is elsődleges. Szolnokon az adottságok kedvezőek (jó minőségű és nagy mennyiségű gyógyvíz, a város jó megközelíthetősége, a fürdő ligetes, de a városközponthoz közeli elhelyezkedése), de a bizonyítható hagyományok ellenére a jelenlegi ismertség, látogatottság alapján önmagában nem lehet sikeres egy fürdőfejlesztés. A Tiszára épülő turizmus egyik elemeként azonban igen – egy elsődleges vonzerőhöz kapcsolódó fedett fürdő13 sikerére számos nemzetközi példa hozható. Ehhez természetesen megfelelő méretű és egyediségű fürdő létesítésére van szükség. Kisebb alapterületen önállóan is könnyen hírnévre tud szert tenni egy keleti fürdő – így japán jellegű fürdő létesítése tervezett. Szolnoknak kifejezetten jó kapcsolata van japán testvérvárosával, és a ligetes (nem városias) elhelyezkedés is alkalmassá teszi erre a helyszínt. A város és a főiskolája különleges távol-keleti kapcsolatai szintén segíthetnek a sikeres megvalósításban és működtetésben. 13
Csak a fedett fürdők vonzanak olyan egész éves keresletet, amely alapján a magánbefektetőknek megéri szállodákat építeni
41
Különösen a keleti és az innovatív spa-kezelések gondos megválogatása fontos – ezek vélhetően a különleges építészeti környezetben kifejezetten sikeresek lehetnek. A japán fürdőkultúrának van egy jól meghatározható szellemisége: a természet tisztelete, a tájba illő és azt hangsúlyozó, igényes építészeti kialakítás, a természetes anyagok használata és egy sajátos, de könnyen érthető és magasfokú élményt nyújtó fürdési rend jellemzi. A természetesség, mint érték jól illeszkedik a modern spatrendekhez és a Tisza kapcsán bemutatható turisztikai kínálati elemekhez is. A fejlesztési terület erőssége a jelentős bővíthetőség. Siker esetén mind a témapark, mind a fedett élményfürdő bővíthető lesz, és akár három (magánerőből épülő) jelentős szállodának a létesítésére is van terület. Ezek közül az egyik egy vízhez kapcsolódó szálloda lehet, amely a motoros hajók bázisául is szolgálhat. A fent vázolt szolnoki fürdőfejlesztési koncepció megvalósítása 2009 őszéig – részben a gazdasági válság miatt - nem indult meg.
Cserkeszőlő Cserkeszőlő az Észak-alföldi régió déli részének, illetve Jász-Nagykun Szolnok megyének a legsikeresebb, legdinamikusabban fejlődő fürdőhelye. A község a Tiszazug kistérségében, a Körös és a Tisza által határolt természeti környezetben helyezkedik el. A főváros felől az M5-ös autósztrádáról Kecskemétnél letérve viszonylag könnyen elérhető. Kiemelkedő természeti kincse a gyógyvize. Erre alapozva az elmúlt években sikeres
desztinációvá
vált.
A
továbbfejlődéshez,
egyben
a
régió
déli
része
egészségturizmusának fejlődéséhez korszerű fedett fürdőt kell létesíteni, amely egész évben képes az időjárástól függetlenül kiszolgálni a vendégeket. Emellett bővíteni kell a gyógyvizes medencék felületét, mert csúcsidényben a meglévő kapacitás már nem elégséges. A projekt illeszkedik a Cserkeszőlő község településfejlesztési koncepciójához. A koncepció figyelembe veszi a térségre vonatkozó fejlesztési elképzeléseket: Jász-Nagykun-Szolnok megye jóváhagyott középtávú területfejlesztési stratégiai programját, 42
agrárstruktúra
és
vidékfejlesztési
stratégiai
programját,
turizmusfejlesztési
koncepcióját, marketing stratégiáját és operatív programját, valamint Tiszazug kistérségének agrárstruktúra- és vidékfejlesztési operatív programját. A projekt jól illeszkedik az EU és az ÉAOP célkitűzéseihez. A projekt lényege, céljai Több lehetséges alternatíva megvizsgálása alapján a megvalósításra javasolt fejlesztés a Cserkeszőlő Gyógy- és Strandfürdő területén egy fedett téli termál-élményfürdő építése és egy új gyógymedence létesítése. A komplex szolgáltatóegység létrehozásának célja a nemzetközi trendeknek is megfelelő, időjárástól független termálfürdő-szolgáltatások biztosítása és a nyári megnövekedett vendégforgalom kiszolgálása. A fedett téli termál-élményfürdő lehetőséget biztosít a háromgenerációs szolgáltatási skála nyújtására, így a fürdő által elérhető célcsoport szélesíthető. A projekt helyszíne a jelenleg is működő gyógy- és strandfürdő területe, amely Cserkeszőlő község önkormányzatának tulajdonában áll. A tervezett beruházáshoz kapcsolódó engedélyes tervek rendelkezésre állnak. A beruházás eredményeképpen elérhető társadalmi hasznok
A szolgáltatás-bővülés és a szezonális hatás csökkenésének eredményeképpen a településre érkező és szállást igénybe vevő vendégek száma nő, s ekképpen az önkormányzat bevétele, idegenforgalmi adóbevétele is növekszik.
A fürdőlétesítmény működtetése új munkaerő bevonását teszi szükségessé, ez javítja a település foglalkoztatottsági helyzetét. A fejlesztésnek a foglalkoztatásra további vállalkozások idetelepülését elősegítve várhatóan jelentős multiplikatív hatásai lesznek.
A fedett téli termál-élményfürdő javítja Cserkeszőlő település a térség lakosainak életminőségét, hiszen az időjárástól függetlenül igénybe vehetőek lesznek a kikapcsolódást, felfrissülést és gyógyulást biztosító szolgáltatások.
43
A zsúfoltság csökkenésének és a minőségi szolgáltatást nyújtó komplexum eredményeképpen a vendégek komfortérzete nő, ha a vendég elégedetten távozik, később nagyobb valószínűséggel tér vissza a településre.
A fürdőlétesítménynek nincs számottevő negatív környezetre gyakorolt hatása.
Gazdasági életképesség
A beruházás eredményeképpen létrehozott szolgáltatások a meglévő szolgáltatási kört szervesen kiegészítik, illetve segítenek a szezonális hatások leküzdésében.
A fejlesztés eredményeképpen magasabb szintű vendégkör megcélzása is lehetséges, és a fedett fürdő révén az országos tapasztalatok alapján valószínűsíthető
a
szálláshelyek,
vendéglátás
területén
további
magánberuházások elősegítése.
A fürdőn belül szolgáltatások potenciáljának önkioltása nem jelentkezik, a létrehozandó
szolgáltató
egységek
egy
komplex
szolgáltatási
halmazba
illeszkednek.
A helyzetelemzésben bemutatott módon jelentős igény jelentkezik a gyógy- és wellness illetve élményturisztikai szolgáltatások iránt. A fürdő a fejlesztés hatására ki tudja elégíteni a keresleti oldalon jelentkező igényeket.
A fejlesztés eredményeképpen egy modern, megfelelő szolgáltatási színvonalat nyújtani tudó komplexum jön létre, amely javítja a település helyzetét az egészségturisztikai piacon.
A fedett téli termál-élményfürdő és a gyógymedence szolgáltatásainak alapját képező vízbázis vízhozama stabil, ásványianyag-összetétele alig változik, a víz gyógyvízzé minősített.
A fürdőlétesítmény különleges, új szakismerettel rendelkező személyzetet nem igényel. A többletszemélyzet-igény a település munkaképes lakosságából biztosítható.
A projekt EU-s forrásra beadott pályázata nyert, és 2009 őszén a szerződéskötés folyamata zajlik. Várhatóan 2010-ben, vagy 2011 első felében készülhet el a létesítmény.
44
Ausztria
Ausztriai fürdőtípusok, a különböző típusú ausztriai fürdők fejlesztése Ausztria a spa és wellness iparág egyik legsikeresebb országa. Ezt alátámasztja az SRI International által készített “The Global Spa Economy 2007” című jelentés is, mely szerint bevételei ($ 1.22 milliárd) alapján Európában a hatodik helyet foglalja el. A spa iparág Ausztriában realizálódott bevételei az ország lakosságszámához viszonyítva kiváló eredménynek számítanak, ugyanis Ausztriát csak olyan országok előzik meg, ahol többször annyian laknak, márpedig a „day spa‟-k döntő részben, a wellness hotelek többsége pedig nagymértékben a helyi, illetve környékbeli vendégekre épít. A leghíresebb osztrák fürdőhely Bad Gastein, de a XIX. században már híres volt Bad Ischl és Baden is. Az elmúlt években számos modern élményfürdő és wellness-szálló épült, és a nemzetközi trendek követése, esetenként (pl. a sí és wellness vonatkozásában) a trendteremtés mellett kialakult a specializáció is. Így például Bad Deutsch-Altenburg kénes vize elsősorban a gerinc- és ízületi betegségekre van jótékony hatással, Bad Ischl ásványi sókban gazdag vize pedig elsősorban a reumások gyógyítására való. Ausztriában a fürdőkultúra magas színvonalú és komoly tradíciókkal rendelkezik. A tradíciókra is építve az elmúlt években komoly, a világtrendeket is figyelembe vevő fejlesztések történtek, ezzel úgy emelve világszínvonalra az infrastruktúrát, hogy azok osztrák egyedisége se veszett el. A fejlesztéseknek négy típusát különböztethetjük meg: 1. tradicionális fürdővárosban jelentős spa-részleget is tartalmazó szállodák fejlesztése, ill. modernizációja (pl. Bad Tatzmannsdorf) 2. tradicionális fürdővárosban önálló fedett fürdő létesítése (pl. a Gastein völgy: Bad Gastein mellett Bad Hofgastein, illetve Baden) 3. hagyományos fürdőterület nem kiemelt helyén (építészeti design szempontjából is) különleges fürdő létesítése (pl. a Friedensreich Hundertwasser által tervezett Rogner fürdő és szálló, Bad Blumau) 45
4. tradíciók nélküli, de turisztikalilag frekventált településen fürdő, vagy spa-hotel létesítése (pl. Going, Hotel Stanglwirt síturisztikai desztináció területén) A 3. és a 4. típusra egyre több példát találunk, Ilyen kerül majd ismertetésre Svájc tipikus fürdőinekbemutatásánál. A világon számos ilyen hotel létezik, pl. Ausztriában a Biohotel Stanglwirt hotel-spa a Wilden Kaiser alatt. A jelentősebbek fürdői önállóan is elég nagyok ahhoz, hogy a turizmus egy tradicionális fürdővárosokat kereső szegmensét azok helyett magához vonzza. Éppen ezért a fürdővárosok fürdőinek is fel kell venniük a versenyt, és a tradíciók, a gyógyvíz és a városi szolgáltatások mellett látványként is szép fürdőket kell építeniük a piacvesztés elkerüléséhez. 8-9. ábra: Biohotel Stanglwirt hotel-spa
A szerző saját felvételei
Bad Tatzmannsdorf – a tradicionális fürdőváros
Bad Tatzmannsdorf (Tarcsafürdő) a burgenlandi fürdők hagyományokkal is rendelkező képviselője. A tartomány déli részén található, Felsőörs (Magyarország felől Szombathely) közelében. Négy forrást használ, melyek vize különböző összetételű, de egységesen magas szén-dioxid tartalmú. A burgenlandi fürdőket általában a kilencvenes években felújították, így minőségük versenyelőnyt biztosított számukra az osztrák vendégkört megnyerni akaró magyarországi fürdőkkel szemben. Bad
Tatzmannsdorfra
is
jellemző
a
Monarchia
hagyományainak
megfelelő
kúracentrum, melyben orvosi megalapozottságú kezelések vehetők igénybe. Ezek közül
46
az ivókúrát és az iszapfürdőt emeljük ki. Megítélésünk szerint a spa-kultúrának ezek a legfontosabb nyugati küldő országokban még ma is jelentős, Magyarországon nem kellően hangsúlyos ágai. Az iszapfürdő elsősorban kezeléseket jelent, amelyek szerte a világon elterjedtek, és gyakran gyógyszállókban is elérhetők. Többnyire iszappakolást jelent, és lokálisan hőmérséklet-növekedéssel jár – emellett az iszapból különböző anyagok szívódhatnak fel a szervezetbe. A Bad Tazmannsdorfi gyakorlat szerint lokálisan akár 46 fokig is nőhet ezáltal a hőmérséklet. Az itteni kúracentrumban az iszapfürdő akár teljes fürdő is lehet, de ez a testhőmérséklet emelkedése miatt alaposan megterhelheti a keringést, így orvosi felügyeletet igényel. Az
ivókúrákat
az
orvoslás
legősibb
technikái
közé
sorolhatjuk.
A
Bad
Tatzmannsdorfban található vizek a következő betegségek kezelésére használhatók: krónikus gyomor és bélhurutok, funkcionális gyomorbetegségek, húgykő, olyan esetben, ahol a vizelet alkalizálása a cél, anyagcsere megbetegedések, köszvény, cukorbetegség acidotikus állapota. Megjegyezzük, hogy Trianon előtt Tarcsafürdő éppen az ivókúráiról volt híres. Vastartalmú vizeit vérszegénységre is használták. A fürdővárosban egy ötcsillagos (Reiter‟s Supreme Hotels), három négycsillagos és egy háromcsillagos termálhotel található, melyek ugyanazt a kúracentrumot (Kurzentrum Bad Tatzmannsdorf) használják. Láthatóan – közös online megjelenésükre alapján (www.kuren.at) is – a fent nevezett szállodák közül háromnak a marketingje szorosan összehangolt. Ebből következően áraik sem térnek el drámaian: az egyhetes, kezeléseket is tartalmazó kétágyas díj személyenként 987, 845 ill. 750 Euro. A hotelek szolgáltatásai között
természetesen
jelentős
különbség
van:
az
ötcsillagosnak
saját
4000
négyzetméteres spa-ja kifejezetten exkluzívnak mondható.
Felsentherme, Bad Gastein – önálló fedett fürdő a tradicionális fürdővárosban
47
Bad Gastein a világ egyik leghíresebb fürdőhelye. Ausztriában található, Salzburgtól mintegy 100 km-re dél felé. Egy gyönyörű, elzárt alpesi völgy (Gastein-völgy) végén fekszik,
így
három
oldalról
is
magas
csúcsok
határolják.
A
hagyományos
városszerkezetet főként kisebb szállodák, panziók, villák alkotják, melyek egy nagyobb vízesést is körbefognak. A terület ma már sikeres sícentrum is: Bad Gastein és Hofgastein összekötött pályarendszere mintegy 90 km, a völgy elején található Dorfgasteiné 80 km hosszú, és Bad Gasteinben, illetve felette, a völgy végében még két kisebb pályarendszer található. Ennek köszönhetően télen is csúcsszezon van: az esettanulmány készítésekor, március elején a helyszíni látogatás során a keresőprogramok által jelzett 104 kereskedelmi szálláshelyből összesen egyben volt egy darab szabad szoba. A modern, a város hírnevéhez méltó fürdőből gyönyörű az alpesi körpanoráma. Ezt a fürdőt nemrég átépítették, és ma már Felsentherme-nek (Sziklafürdő) hívják. Az új név (korábban egyszerűen „Kur- und Vital Zentrum”-ként emlegették) kifejezi az új trendeket is: a fürdő teljes mértékben igazodik a wellness világtrendjéhez, látványként is különleges, de emellett igyekszik megtartani valamit a helyre jellemző gyógyfürdőhagyományokból is, a wellness élményelemeket minél diszkrétebben elválasztva a fürdő fő részeitől. A fürdő több elválasztott, de egymáshoz harmonikusan illeszkedő részből áll. Ezek a következők: 1. Ruhetherme: az újraértelmezett gyógyfürdőrész. Kifejezetten csendes terület, amire a vendégeket több táblán figyelmeztetik. A tér kb. 700 négyzetméteres, galériás körfolyosóval, ahol pihenő-nyugágyak sorakoznak. A medencetér kb. 350 négyzetméter, a fürdő belső vízfelületének kb. a fele. Meg kell jegyezni, hogy a német és osztrák fürdők jellegzetessége a mérsékelt méretű vízfelület mellett a kifejezetten nagy tér, melynek zöme nyugágyakkal teli pihenőtér. A Ruhethermében gyakorlatilag nincs wellness elem, csak a terem végi sarkokban egy víz alatti vízsugármasszázs. Az egész különlegessége a látvány: úgy tűnik, hogy a tér sziklából van kifaragva, és a zöld megvilágítás miatt úgy érezzük, hogy a természetben vagyunk.
48
10. Ábra: Ruhetherme
A szerző saját felvétele
2. Erlebnistherme (élményfürdő): tipikus, elegáns, de visszafogott wellness-fürdő, két 100-150 négyzetméteres medencével, melyekben van pezsgőfürdő ágy, sodrófolyosó és vízalatti masszázs, de nincs nyakzuhany, zuhanygomba és vízi csúszda. Illetve van, de elválasztva: vízesés egy külön kis kőfalú szobában, 15 négyzetméteres medencéhez kötve, és csúszda érkező szintén külön térben – maga a kiváló, 70 méteres csúszda az épületen kívül fut. 11. Ábra: Erlebnistherme
A szerző saját felvétele
3. Kinti rész (“Freilufttherme”): az élményfürdőből hosszú kiúszóval közelíthető meg a nem túl nagy kinti élménymedence, amely mellett 25 méteres úszómedence is található. A jelenlegi osztrák gyakorlat szerint egyébként az úszómedence kültéri (Hofgastein,
49
Going - Stangelwirth, St Anton). A kilátás kivételesen szép a közeli sípályákra. és hegycsúcsokra. 12. Ábra: Külső élménymedence
A szerző saját felvétele
4. A szaunatér teljesen elkülönül, és gyerekek nem használhatják. A nagy finn szauna ablakából a hegyekre látni. A gőzkamra mellett sziklába faragott barlang (“Solegrotte”) is található, 100%-os páratartalommal. Emellett van infraszauna és egy 60 fokos fényeffektekkel ellátott köztes szaunaforma is. Bár a kezelők elkülönülnek a fürdőterektől, itt is van masszázs-szoba és szolárium. Különlegeség a csodás alpesi panorámát kínáló tetőtéri napozórész, ahol szintén kialakítottak egy szaunát (“Stollensauna”), és található itt egy 12 fokos merülő-medence, illetve egy 34 fokos kis medence is. A szaunatér csak meztelenül, törülközővel használható. Ki kell emelni, hogy a fürdő az állomás felett átnyúló üveghídon keresztül össze van kötve az egyik legrégebbi gyógycentrummal: nyilvánvaló, hogy a mai rehabilitációs vendégek többsége ugyanúgy igényli a wellness szolgáltatásait és kényelmét, mint a fürdőt csak élményszerzés, relaxáció céljából felkeresők. Így a kezelőegységek nyilván elkülönülnek, és a kapcsolat aszimmetrikus: az átjárót csak a gyógyvendégek használhatják, a fürdővendégek nem. Megjegyzendő, hogy ugyanez a megoldás található a szomszédos Hofgastein fürdője és egészségközpontja között is.
50
13. Ábra: A gyógycentrumhoz és a parnerhotelekhez vezető átjáró folyosó
A szerző saját felvétele
A tradicionális gyógyhely és a wellness világtrend összeegyeztetésére jellemző a fürdő marketingje is. Elsődlegesen – nevével és jelmondatával: “What a feeling” – az élményt hangsúlyozza, de a részletes leírásban hasonló teret szentel a fiziológiás hatások leírásának, az igénybe vevők egészségére gyakorolt jótékony hatások hangsúlyozására. Ez a mozgásszervi rendszerre gyakorolt jótékony hatás mellett kiemeli az immunrendszer erősítését, az ellenállóképesség növelését. A Felsentherme napi jegyének ára 22 Euro, a három órás jegy 19 Euroba, a napi gyerekjegy 13 Euroba kerül.14 A kezelések ára változó, de jellemzően nagy haszonkulcsú. A legegyszerűbb szolárium 8 Euro, a 25 perces rész-masszázs 25 Euro, az 50 perces 46 Euro. Az elektroterápia 25 Euro, az alap orvosi vizsgálat kb. 50 Euro, de egy egyszerű terheléses EKG már 120 Euro. Bad Gasteinben még két speciális kúrahelyet kell kiemelni: egyik az 1825-ben épült Dunstbad15, mely közvetlenül az Erzsébet-forrásra épült, hogy a gyógyvíz-gőz ne hűljön ki, mire a kezelésekre sor kerül. Klinikaszerűen működik, bejelentkezéssel. A következő betegségekre ajánlják: Bechterew kór Krónikus ízületi gyulladások 14 15
Árak a 2008-as vizsgálat idején Pontos megnevezése: Bad Gasteiner Radon-Thermal-Dunstbad
51
Degeneratív betegségek, gerincfájdalmak Asztma és más légzőszervi problémák. A klasszikus gőzfürdő mellett termálvizes fürdő, valamint számos kezelés is elérhető (masszázsok, oxigénterápia, fango, japán shiatsu, kínai tuina terápia), amiket többnyire csomagokban adnak el. A csomagok ára 100 Euro felett kezdődik. Látható, hogy a tisztán gyógyturizmusra épülő klinika a klasszikus kezeléseket kelet-ázsiai gyógymódok kínálatával színesíti. A másik kiemelendő, a világon egyedülálló hely a Gasteiner Heilstollen, régi bányajáratokban kialakított magas páratartalmú meleg termek, ahová vasút szállítja fel a pácienseket. Itt a radon, a meleg és a páratartalom együttese a gyógyhatású, amit egykor az aranybányászok reumatikus panaszainak eltűnése kapcsán fedeztek fel. A gyógyközpont bejárata is futurisztikus, bizonyítva, hogy a látványelemek
a
gyógyturizmus terén is bevett eszköznek számítanak. Egy belépés ára 55 Euro. A fentiek arra világítanak rá, hogy a modern rehabilitációs központokhoz is elengedhetetlen egy wellness jellegű élményfürdő, bár az kevésbé „fröcskölős”, inkább nyugodt eleganciát sugárzó. Emellett a látvány és az egyediség még egy olyan tradicionális fürdővárosban is elsődleges jelentőségű, mint a világ egyik vezető gyógyhelyén, Bad Gasteinben.
Spa és wellness-turizmus kapcsolása más turisztikai termékekhez A spa és wellness-turizmus esetében nem ritkaság annak más turisztikai termékkel történő kapcsolása, a közös piaci fellépés. Erre kitűnő példa a vinoterápia (borterápia), a wellness és a konferenciaturizmus, a spa és a golfturizmus, valamint az alábbiakban kiemelt spa és síturizmus összekapcsolása.
A sí és wellness hotelek Ausztriában és Európa más részein
Európában az aktív turizmus legjelentősebb formája a síturizmus. Az elmúlt 25 évben soha nem látott fejlődés következett be, és mind a kínálat, mind a kereslet 52
nagyságrendekkel nőtt. Gomba módra szaporodtak a síterepek, a felvonók száma, a lejtők hossza, a szálláshelyek kapacitása. A mennyiségi fejlődést minőségi is követte: a hóbiztosságot növelendő kiépült a hóágyúzható pályák rendszere, kivilágított, esti sízésre alkalmas pályákat fejlesztettek, jelentősen nőtt a felvonók kapacitása (egy-egy felvonó tízszer annyi embert tud kiszolgálni, mint a helyén korábban lévő), kifejlődött a kiegészítő létesítmények rendszere. Érdekes marketing-jelenségek kifejlődésének lehettünk tanúi, amelyek magukat a sípályákat is átalakították. Ilyen az elsősorban Franciaországban kialakult összekapcsolt síterületek rendszere: a Három Völgy négy nagy sípályarendszerét összekapcsolva (Couchevel, Méribel, Les Menuires, Val Thorens) 600 km-es pályarendszert alakítottak ki – ez kb. pont annyi, amennyit egy átlagos síelő egy hét alatt be tud síelni. Emellett Franciaországban számos ilyen területet alakítottak ki, pl. az Evasion Mont Banc-ot, a Les Portes du Soleil-t és a La Plagne és a Les Arcs összekötésével létrehozott Paradiski-t. A szlogen is ehhez igazodik: „kimeríthetetlen lehetőségek, egy síbérlet áráért egész nap változatos és csodálatos területek felfedezésére, anélkül, hogy kétszer ugyanazon a helyen járnánk” Olaszországban a pályarendszerek összekötése csak részben jellemző, viszont kialakítottak közös bérlet-rendszereket: a Dolimite Supesski bérlet 1200 km besíelhető pályát foglal magában. Ráadásul köztük van a Sella Ronda, egy hegy egész napos körbesíelését lehetővé tevő pályarendszer-különlegesség is. A legnagyobb változások azonban Ausztriában történtek, ahol egyrészt az „apres skí”, a síelés utáni bulik rendszere alakult ki (ami a szórakoztatóipar szempontjából abban is új, hogy nem éjszakai, hanem délutáni-esti időszakot érint), másrészt a síelést kapcsolták a wellnessel. Ez utóbbi alapvető változásnak számít turisztikai szempontból, mert magának a síturizmusnak a pozicionálását is megváltoztatja. Szakértők között sincs egyetértés abban, hogy ez az átpozicionálás tudatos, a szezon hosszabbításának igényével tervezett, illetve a globális felmelegedés síberuházásokat fenyegető hatása elleni védekezés igényével született vagy egyszerűen a wellnessturizmus világtrendjeinek alkalmazását jelenti, az ausztriai és svájci természetközelibb síközpont-kialakítás lehetőségeit kihasználva. Kétségtelen viszont, hogy ezzel a síturizmus jellege is megváltozott: legjelentősebb szegmense már nem a „férfiak elmennek sportolni (Magyarországon tipikusan focizni) és inni” célközönsége, hanem az aktív wellnessre jellemző, kiegyenlítettebb célközönség.
53
Az új wellness-síközpontok arculatát ma már a két turisztikai ág közös, primer és szekunder vonzástényezőinek együttese határozza meg. Ezek elemei elsősorban a következők:
Primer (adottság-típusú) vonzástényezők
Ezek olyan tényezők, amelyek a központ helyének adottságából következnek és nem (vagy csak kis mértékben) változtathatóak. Lejtők Vizsgálódásunk definíciójából következően alapvető adottság: csak ott lehet nemzetközi színtű központot létrehozni, ahol a megfelelő lejtők rendelkezésre állnak (bár Japánban épült, Dubaiban épül mesterséges lejtőkön is síközpont). A lejtőknek a célközönség tudásához kell igazodni, és legalább az átlagos szintet el kell érnie. Fontos azonban észrevenni, hogy az ausztriai síközpontok közül – szemben a francia központokkal – nem a legnagyobbak, legmagasabbak a legsikeresebbek, így önmagában a lejtők adta adottságot nem szabad túlbecsülni. Termálvíz Szintén a vizsgálat aspektusából következően alapvető adottság. A termálvíz önmagában is vonzerő, a föld alól előtörő meleg víz ősidők óta kedvelt pihenőhelye az emberiségnek. Gyógyító hatása is régről közismert (Európában a fürdők jó részét vissza lehet vezetni a római korra), és az évezredek során komoly tudományággá nőtte
ki
magát
(balneológia).
Érdemes
azonban
megjegyezni,
hogy
sok
„termálfürdő” melegíti a vizet, sőt, arra is van számos nemzetközi példa, hogy egy „gyógyfürdő” nem is rendelkezik saját gyógyvízforrással. (pl. Wellness spa, Fallbrook, USA). Míg egyfelől természetesen erősen kérdéses, hogy mennyiben tekinthetjük az így kialakított turisztikai terméket valódi gyógyfürdőnek, másfelől vizsgálódásaink szempontjából a kérdésnek nincs nagy jelentősége, mert a síturizmushoz kapcsolt fürdőzésnél a víz gyógyító jellemzőinek alig van szerepe a sikeres marketingben. Természeti környezet A túrázás, a pihenés és a kellemes természeti környezet mindig is összetartoztak. A síelés élménye nagyban fokozható, ha a környezete attraktív. A legszebbnek tartott
54
sípályák a Dolomitokban vannak, de a Genfi-tó környéki alpesi pályák vagy éppen Zermatt és Mürren szintén kiemelhető. Természeti attrakciókat építeni nem lehet, de a meglevőket ki lehet használni. Sok osztrák sípálya vonalvezetésénél figyelembe vették a helyi sziklák látványelemként történő felhasználhatóságát, és számos sípályához tartozó fürdőt is úgy alakítottak ki, hogy a legszebb hegygerincekre nézzenek (a hegyi vendéglők esetében ez szintén meghatározó szempont). Franciaországban sok az igénytelen, tájba nem illő szálloda a síterepeken – ez Ausztriában nem jellemző, ami szintén annak lehetőségét teremti meg, hogy ezeket a szállásokat a wellness követelményeinek megfelelően lehet fejleszteni. Gyakran úgy tűnik, hogy a természeti környezet megőrzése ellentétben áll a kihasználtsággal és így az üzleti sikerrel, de számos példa bizonyítja, hogy ez az ellentét csak látszólagos. Kulturális környezet „Kulturális környezet” alatt egyszerre értjük az épített környezet fizikai (pl. építészeti környezet) és szellemi (pl. kulturális élet) jellemzőit. Bár ez nem olyan értelemben adottság, mint a természeti környezet, hiszen emberkéz teremtette, nyilvánvaló, hogy nem lehet sem római romokat építeni, vagy pezsgő zenei életet varázsolni egy zöldmezős beruházáshoz. A feladat itt is az adottságok gondos felmérése és ennek alapján az arculat kialakításánál a lehetőségek kihasználása, a pozitív folyamatok erősítése.
Szekunder (ráépített) vonzástényezők
Itt olyan tényezőket sorolunk fel, amelyek nem (vagy csak kis részben) függnek a hely adottságaitól és a turisztikai termék arculatától függően szükség szerint kialakíthatóak. Fontos, hogy ezek a tényezők egy irányba mutassanak, erősítsék az egységes arculatot. Sípályák és felvonók rendszere Egyéb lehetőségek (off piste, snowboard halfpipe és ugratók, téma-pályák) Fürdőszolgáltatások „Wellness” szolgáltatások Építészeti kialakítás Kulturális programok Kirándulási lehetőségek 55
Gasztronómia Esti szórakozás lehetőségei Boltok rendszere Egyéb programok A fenti vonzástényezőkből kialakított arculatnak a két konvergáló terület jellemzőinek kell megfelelni. A sí és a wellness összekapcsolásának egyik legsikeresebb példája Bad Kleinkirchen. A településen korábban is volt egy kis fedett fürdő, és kiépült egy mintegy 100 km-es pályarendszer. Ausztriában azonban lényegesen ismertebb fürdőhelyek, illetve síközpontok léteztek. Az ezredforduló után azonban megépült a Römenterme, amely méretei és megoldásai révén egyszerre ismertté tette a település nevét, és sikeressé tette az egész síközpontot.
14-15. Ábra: a fürdő terei, színei és a különleges design
A szerző saját felvételei
A fürdő sikeressége levegős, szép belső terein és különleges design-ján alapul. Utóbbit a fények használata, a megvilágítás is jelentősen segíti. Különösen szép a külső medence alakja a türkizkék megvilágításban. Emellett a nagyvonalúan kialakított, római elemeket is tartalmazó szaunapark a siker egyik lényeges összetevője.
56
16-17. Ábra: a szépen megvilágított külső és egy elegáns belső medence
A szerző saját felvételei
Az antic jelleget domborművekkel, szobrokkal igyekeznek erősíteni. Meg kell jegyezni, hogy ugyan divat elegáns élmányfürdőket római fürdőnek nevezni, de valójában ezek tervezésének nem sok köze van az egykori római fürdők térszervezéséhez.
57
Svájc A tananyag koncepciója szerint az osztrák fürdők esettanulmányszerűen kerülnek leírásra, egy jellemző svájci fürdő pedig elsősorban képes demonstráción keresztül. Bár Svájcban több híres fürdőváros és modern fürdő található, elsősorban ötcsillagos hoteljei révén emelkedik ki a többi európai ország közül. A hotel spa-k közül a 2006 decemberében átadott Tschuggen Bergoase spa-t tartja sok szakember a legjobbnak, ezért ennek részein keresztül mutatjuk be a svájci fürdőket. A spa Svájc keleti részén, Arosa-ban található, a híres Varázshegy nyugati oldalán (a keleti oldalon található Davos, ahol a Thomas Mann által írt történet játszódott, és ami ma elsősorban a Világgazdasági Fórumról és a síturizmusról nevezetes).
18. Ábra: Tschuggen Grand Hotel, Arosa
A szerző saját felvétele
Arosa svájci viszonylatban is kis településnek számít, de gazdag hagyományokkal büszkélkedhet a turizmus terén. Számos szállodája közül a Tschuggen csak egy a legjobbak között. Tagja a „Leading Hotels of the World” hálózatának, aminek egyébként Svájcból van a legtöbb tagja.
58
19. Ábra: Tschuggen Grand Hotel, Arosa
A szerző saját felvétele
2003-ra a hotel téli sikerei ellenére már-már veszélybe került az ötcsillagos besorolás, mert bár egész Európából jártak ide a gazdag családok síelni (a hotel saját felvonóval kapcsolódik Arosa pályarendszeréhez), más időszakokban elmaradoztak a vendégek. Ekkor döntöttek egy új attrakció, a Bergoase megépítéséről.
Tschuggen Bergoase
A spa egy már meglévő hotelhez épült, de szerencsére a hotel a természetközeliség miatt nem a városközpontban, hanem a város szélén található, így volt hely nagyvonalú terveket megvalósítani. A Bergoase (hegyi oázis) spa-t egy híres svájci építész, Mario Botta tervezte. A beruházás 27 millió USD-be került. Ez természetesen magasabb összeg, mint amiből egy hasonló méretű fürdő megépíthető, de egyértelmű világtrend, hogy a beruházók az egyediség érdekében szívesen vállalják a többletköltségeket. Ezek ugyanis gyorsan megtérülnek, ha az egyediség által a fürdő híres és ismert lesz.
59
20. Ábra: Külső design
21. Ábra: Átjáró a szálloda és a spa között
A szerző saját felvételei
A design szerepe Az egyre növekvő versenyben napjainkban a design-nak meghatározó szerepe van a versenytársak megkülönböztetésében és versenyelőny szerzésében. A vendégek gyakran ez alapján tudják megjegyezni a hotelt, illetve a spa-t, és így mérhető mértékben ez is hozzájárul a választásukhoz. A különleges design a turisztikai fejlesztések terén ma már egyértelműen trendnek tekinthető, és ez az állítás fokozattan igaz a spa és wellness iparág vonatkozásában. Elsősorban a fürdők tervezése során találkozunk egyre különlegesebb megoldásokkal amire Svájcban a Bergoase mellett a trendteremtő Vals fürdőjét kell említeni, de - főleg szaunaparkja és a fények innovatív használata révén ide sorolható az újfürdő Leukerbadban, vagy a 2009-re felújított Dolder Grand hotel Zürichben. A Tschuggen Bergoase spa külső design-ja meglehetősen egyedi, minden mástól eltérő, könnyen megjegyezhető. A meglehetősen egyedi világítóablak-kupolák futurisztikus hatással bírnak. Sokan széldagasztotta vitorlákra asszociálnak, vagy a Közel-Keleten jellemző, hagyományosan temperáló céllal épített széltornyokra.
60
Ez a design ráadásul funkcionális értékkel is bír, hiszen a belső tér megvilágítását is különlegessé teszi. Ugyancsak lehetővé teszi a különleges esti megvilágítást: az esti színes fényeknek egyre nagyobb jelentősége van a turizmusban.
22-23. Ábra: Design-os kivitelezés
A szerző saját felvételei
A luxushotel (Tschuggen Grand Hotel) szobái A hotel szobái kényelmesek, különleges, modern berendezéssel bírnak. Nem különösebben nagyok, ezért fontos, hogy a berendezés különlegessége éreztesse a vendégekkel a hotel exklúzív voltát. A szobák azonban kinyílnak, határtalanná válnak, ha kitekintünk az ablakon a kivételesen szép alpesi tájra
.
61
24-25. Ábra: Deluxe egyágyas szobabelső
A szerző saját felvételei
Az ötcsillagos szállodákban a recepcióról felkísérik a vendéget a szobába – ez nem a londíner dolga, ő csak a csomagot hozza, de a képzett személyzet kommunikál. A fogadáshoz tartozik egy pohár pezsgő és a bekészítés, ami gyümölcsökből és édességekből áll.
26-27. Ábra: Szoba és fürdőszoba-bekészítések
62
A szerző saját felvételei
A szobák és a fürdőszoba elengedhetetlen része az élő virág. A fürdőszobába vagy a hotel saját márkájú termékeit, vagy egy neves spa márka termékeit készítik be a vendégeknek. Minimális elvárás a „duschbad‟ és a sampon mellett a testápoló. Emellett fürdősapka, körömreszelő, esetleg fogmosó- és borotválkozó sürgősségi felszerelés, valamint egyéb kozmetikumok is megtalálhatók. A szobában minden esetben található hajszárító, a jobb hotelek esetében többnyire nem a falba épített formában. Természetes tartozéknak számít a jó minőségű fürdőköpeny. Néhány szállodában már arra is figyelnek, hogy ezek kétféle méretben álljanak a vendégek rendelkezésére. A fürdőköpeny mellett fürdőpapucsot is biztosítanak. A szállodát általában úgy alakítják ki, hogy (akár egy külön lifttel) a szobából a recepció, illetve egyéb közösségi terek érintése nélkül fürdőköpenyben a spa-részlegbe lehessen menni. Néhány hotelnél a szoba tartozéka a vasaló vagy nadrágvasaló, de ez nem általános, mivel a személyzet kérésre megoldja a vasalást, illetve a hasonló problémákat. Egy minőségi hotel esetén ma már természetes a nagyképernyős plazmatévé, amit esetenként DVD-lejátszóval, hifi rendszerrel is kombinálnak. Egyes helyeken a fürdőszobában is van tévé: ez Amerikában gyakori, Európában nem jellemző, de például a már említett Dolder Grand hotelben a fürdőszoba tükrébe építettek be televíziót.
63
Általánosnak mondható a fizetős csatornák kínálata, de ez egy jobb szállodában csak lehetőség, nem tolakodó. Közepes kategória esetén gyakran felkínálják azt a lehetőséget is, hogy a vendég tiltassa le a fizetős csatornákat. Egyre gyakrabban Internetet is használhatunk a tévén, de ez még nem általános, és a vezeték nélküli Internet elterjedése miatt nem is lehet megjósolni, hogy később általánossá válik-e. Általában van olyan asztal, amely étkezésre is alkalmas, mivel gyakori, hogy a vendégek a szobába rendelik a reggelit vagy a késő esti vacsorát. Ehhez részletes étlap áll rendelkezésükre, a reggeli esetén általában külön lapon is összefoglalásra kerül a választék. A szobákban az ágy modern, kényelmes, de nem süppedő matracokkal. Jellemző megoldás
az
ágy 28. Ábra: Az ágy megoldása
mögötti falfelület speciális
kiképzése.
A szerző saját felvétele
A spa nem vizes részei: fitness, a kezelők, szaunapark A jobb hoteleknek, valamint a különálló fürdőknek ma már elengedhetetlen tartozékuk a fitness részleg. Ez azonban nem számít differenciáló faktornak, még akkor sem, ha ezen a téren is meglehetősen nagy a fejlődés, és a használt gépek egyre jobbak, márkásabbak, drágábbak. Érdekes, hogy nem ugyanazok a cégek lettek sikeresek a házi 64
fitnessgépek és a szállodai fittnes terén: a spa-khoz kapcsolódva vezető márkának számít pl. az olasz Technogym. Ugyancsak jellegzetes a gondosan kialakított spa-recepció, amely a hotel-recepcióktól karakterisztikusan különbözik, és számos wellnessre jellemző vonással bír.
29. Ábra: Fitness részleg
30. Ábra: Spa-recepció
A szerző saját felvételei
Beauty-spa
A spa-k integráns része a beauty-spa: ma már nem jellemző, hogy külön kozmetikai részleg lenne egy szállodában, ez részben, de többnyire teljesen (azaz még a fodrász is) a spa részlegbe integrálódott. Megfigyelhető a spa-k szakosodása is: gyakran a vendégek kinézetére, súly-kontrolljára szakosodnak, és még a medical wellnessen belül is jellemző, hogy néhány spa elsősorban szépészeti beavatkozásokat kínál. A kezelők általában a luxushotelekben sem tágasak – a célszerűség itt azt is sugallja, hogy nem a külsőséget, hanem a kezelés hatását fizeti meg a vendég. Ez különösen
65
Olaszországban igaz, ahol a kezelők a hotelszobákhoz képest többnyire spártainak mondhatók.
31. Ábra: Beauty -spa
32. Ábra: Kezelő
A szerző saját felvételei
A kezelőkben használt eszközök viszont high-tech készülékek, így egy masszázskád is bonyolult elektronikával irányítható. Természetes, hogy ezeknek nem lehet alacsonyabb a színvonala, mint amit bármelyik vendég otthon használ. Az is természetes, hogy a személyzet elvégzi a beállításokat, így az elektronika használata csak egy lehetőség, nem frusztrálja az ilyen dolgok iránt idegenkedő vendégeket.
33-34. Ábra: High-tech megjelenése a kezelőben
66
A szerző saját felvételei
A Bergoase-ban letisztult zuhanyzókat, a szögletekben modern képzőművészeti alkotásokat találunk. 35. Ábra: Képzőművészeti alkotás
A szerző saját felvétele
67
A Tschuggenben is a beauty kezelő a spa-ba integrálódott. Ennek a trendek érvényesítésén és a határterületek egységes kezelésén túl az is az előnye, hogy az időpontok menedzselését egy központ, azonos személyzet végezheti. Az időbeosztás a legtöbb luxusszállóban, spa-ban nagyon fontos, hiszen amellett, hogy a vendég nem szívesen várakozik, a személyzet munkaidejének optimális kihasználása a gazdaságosság legfontosabb fokmérője. Különösen igaz ez a magas bérszínvonallal rendelkező országokban, így az USA-ban és Svájcban, ahol a nem megfelelő szervezés, vagy a nem kellő kihasználtság akár veszteségesé teheti a tevékenységet. Amerikában jelenleg ezt a kérdést tekintik a legkritikusabb tényezőnek. Nem véletlen, hogy egyre nagyobb jelentősége van az elektronikus foglalási programoknak – a turizmus informatikán belül jelenleg ezek fejlesztése tekinthető a legintenzívebben fejlődő területnek.
36-37. Ábra: Design-os megjelenés
A szerző saját felvételei
Általánosságban elmondható, hogy a spa-kezelések során a személyzet kifejezetten udvarias és diszkrét. Láthatóan jól begyakorolt rituálékat követnek, és gondosan kerülik azokat a helyzeteket, amikor a vendégeket kellemetlen helyzetbe hozhatnák. Ez alól egy tekintetben van kivétel: a kezelések pontos kezdéséhez ragaszkodnak, és a már lefoglalt kezelést lerövidítik, ha a vendég késik. 38. Ábra: Beauty spa
68
A szerző saját felvétele
A szálloda maximálisan kihasználja fekvéséből adódó előnyeit: a kilátás a szobákból és a spa-ból is kivételesen gyönyörű. 39-40. Ábra: Panoráma a szállodai szobákból
A szerző saját felvételei
Pihenőterek A pihenőterek a modern spa-knál egyre fontosabbak. A különálló spa esetén ezzel igyekeznek elérni, hogy a vendég minél tovább tartózkodjon a létesítményben, hiszen a díj gyakran időarányos, és a belépőn túli részt a távozáskor 69
kell kifizetni. Éppen ezért a különálló spa-kban ma már egyértelmű trend az éttermek létesítése is. A hotel spa-k esetén természetesen más szempontok vannak: itt a cél az, hogy a vendég minél jobban érezze magát, és ezáltal minél több napot töltsön a szállodában vagy szívesen visszatérjen oda. A pihenőterekben általában kényelmes, formatervezett nyugágyak találhatók, egyes esetekben vízágyak is. Gyakori a többfajta pihenőtér, némelyikben a csend kötelező, de ez esetben gyakran minden ágyhoz olvasólámpa és fejhallgató tartozik.
41-42. Ábra: Elengedhetetlen pihenőterek
A szerző saját felvételei
Bergoase, szaunarész A modern fürdőkhöz általában nagyszámú szauna, illetve szauna jellegű létesítmény tartozik. Emiatt ezeket általában szaunaparknak hívják. Vagy külön rész, vagy részben elkülönülő egység, csak igen ritkán építik teljesen egybe a fürdő vizes részével. A Bergoase-ban a központi szauna nagy, nyolcszögletű, különleges designt képvisel.
70
43-44. Ábra: Nyolcszögletű szauna (saját felvételek)
45-46. Ábra: A beszélgetős, frissítős pihenő
A szerző saját felvételei 47. Ábra: Zuhanyozó
71
A szaunaparkokhoz is pihenők tartoznak – ezek általában kisebbek, hangulatosabbak a spa-k vizes részeihez tartozó pihenőknél. A jobb szállodák
szaunaparkjaiban
ingyenesen
fogyasztható italok (általában víz és limonádék, ill. tea), valamint gyümölcsök is találhatók, így ehhez egy nappaliszerű pihenőtér is tartozik, ahol ülni lehet. A szaunához mindenképpen szükséges egy kis hidegvizű merülőmedence, amibe az élményzuhany előzetes használata után mártóznak meg a vendégek. Ez a medence valóban hideg, nem hagyják felmelegedni. Gyakori megoldás, hogy jeget is biztosítanak, melynek segítségével gyorsabban le lehet hűteni a felforrósodott testet. 48. Ábra: Merülőmedence
49. Ábra: Jég a test hűtésére
A szerző saját felvételei
72
50. Ábra: A szaunapark ásványvízforrása
51. Ábra: Törülközőgyűjtő
A szerző saját felvételei
A szállodai spa-kban vagy adnak törülközőt, vagy ki van téve, és tetszőleges számban használhatjuk. Az elhasznált törülközőt a használat valószínű helyéhez közeli gyűjtőbe dobhatjuk. Ezzel szemben a különálló fürdőkben ez nem jellemző, így két törülközővel kell érkezni: a szaunába kötelező vinni egy sajátot.
A vizes spa-részleg: 52-53. Ábra: A vizes spa-részleg (saját felvételek)
73
A szerző saját felvételei
A vizes spa-rész a spa legemblematikusabb része. Általában egy vagy több nagy medencét tartalmaz, és jelentős a légtere is, amelyet többnyire galériás pihenők egészítenek ki. A szállodai spa-k természetesen kisebbek a központi fürdőknél, bár egyes esetekben meglehetősen nagyok. Ilyenre már Magyarországon is van példa (Siófok, Azúr Hotel). Elmondható az is, hogy a leghíresebb fürdők nem a legnagyobbak: erre Svájcban a legjobb példa Vals, ahol az új fürdő nem nagyobb egy jelentős hotel sparészlegénél. Jellemző a minőségi élményelemek beépítése, melyek azonban nem fröcskölnek, nem zavarják azokat, akik nem akarják használni őket.
54-55. Ábra: Kijárat a külső medencéhez
A szerző saját felvételei
A legtöbb spa-hoz külső medencék is tartoznak. A vendégek szívesen tartózkodnak kint, de csak akkor, ha ez egy fedett részből kiúszva, kisétálva lehetséges.
74
A Bergoase-ban a külső medence meglehetősen kicsi, amelyet a terepadottságok hiánya, valamint az éghajlat indokol. Ez a kis rész azonban kifejezetten gondosan lett megalkotva mind a design, mind az élményelemek szempontjából.
56. Ábra: Külső medence
57. Ábra: Élményelemek a külső medencében
A szerző saját felvételei
Az alábbi képeken az is látszik, hogy a nagy és szépen tervezett medencetér tulajdonképpen több medencét tartalmaz (amely több funkciót, eltérő hőfokokat tesz lehetővé), de azok első ránézésre egy nagynak tűnnek.
58. Ábra: Komplex medence
59. Ábra: Élményelemek
75
A szerző saját felvételei
A medencetér külső pihenői A kis külső medencéhez valamivel nagyobb, de legfeljebb közepes méretűnek mondható külső pihenőtér is tartozik. Itt látszanak a korlátozó terepadottságok, amik természetesen egyben design-elemek is. Bár a fürdő a hotel hátsó részén található, így a kilátás nem annyira lélegzetelállító, mint a legjobb szobákból, azért így is különlegesnek mondható. A pihenő alakját, tájolását ehhez is igazították. Minden fának, dombhajlatnak jelentősége lehet az összkép szempontjából.
60-61. Ábra: Külső pihenők
76
A szerző saját felvételei
Japán A világ legjelentősebb fürdő-kultúráinak egyike a japán. Meglehetősen speciális, hiszen egyrészt az ázsiai (kelet-ázsiai) fürdőkultúrákhoz hasonló filozófián alapszik, azokhoz hasonló kezeléseket használ, másrészt viszont alapeleme a víz, hasonlóan a középeurópai fürdő-kultúrához.
77
A számunkra egzotikus kelet-ázsiai kezelések divatja Európában a wellness térhóditásához kötődik. Ezek közül a kezelések közül sok ismert, viszont meglehetősen keveset tudunk a kezelések hátteréről, illetve az egész fürdő-kultúráról, ahonnan a kezelések származnak. A hazai kiemelt turisztikai fejlesztések szempontjából is potenciális lehetőséget jelent távol-keleti típusú fürdők, fürdőrészek létesítése. Ezeknek a fürdőknek a legkarakterisztikusabb példája a japán fürdő, így részletesen ezt írjuk le. Emellett célszerű a kínai-thai (vagy az eltérő, konzisztens rendszerű indiai) fürdőkhöz kapcsolódó kezeléseket is meghonosítani, hiszen a modern spa-k bevételeinek döntő részét nem a fürdőbelépők, hanem a kezelések díjai adják, és a ehhez szokott külföldi vendégek egyre nagyobb hányada keresi is ezeket. Néhány kezelés meglehetősen ismert, így a thai masszázst minden nagyobb hazai városban el lehet érni. Más kezelések, mint pl. a hasonló hilot, a tradicionális fülüp-szigeteki masszázs gyakorlatilag ismeretlenek.
Meg kell jegyezni, hogy a japán fürdőkultúra a kelet-ázsiai része – valójában az ázsiai fürdőkultúra korántsem egységes. Egyik legősibb eleme a perzsa, amelyet aztán átvettek és továbbfejlesztettek az arabok, illetve később a törökök. Manapság ezek a fürdők, illetve elemeik (pl. a hamman és a rasul) egyre népszerűbbek. A Hamam körülbelül 50 fokos, száraz és nedves gőzfürdő, melynek használata közben masszázs és egzotikus illateszenciák alkalmazásra is sor kerül. A Razul a gőzfürdő és iszappakolásos kúra kombinációja. Fontos tudni, hogy a legtöbb török fürdőben nincsenek a budai török fürdőkhöz hasonló medencék (még Isztambulban sem), a fürdő legfontosabb része a nagy kőasztalokon végzett habos, szappanos masszázs. Törökország más részein (pl. Bursában) azonban vannak szép medencés, vizes fürdők is.
Világszerte egyre több “japán stílusú” fürdő épül. Ennek csak részben az oka a japán turisták igényeinek kiszolgálása; a japán stílusú fürdő egyre népszerűbb lesz az igényes európai, amerikai fürdővendégek között, terjedése a 70-es évek (tartósnak bizonyult) szauna-divatjához hasonlítható.
Természetesen keleti fürdő fejlesztése esetén a magyar- európai kívánalmakat is figyelembe kell venni – a szükséges kompromisszumok megfelelő megtalálása innovatív feladat, és egyben kritikus sikertényező. Ugyancsak meghatározó jelentőségű a kapcsolt
78
beruházások, programok
gondos
kiválasztása. Ezek
közül a legfontosabb a
gasztronómiai kínálat, valamint a programkínálat. Utóbbi esetén a távol-keleti kultúra és sport válogatott részének az idetelepítését értjük: pl. teaszertartás, virágkötészet, önvédelmi sportok.
Az alábbiakban röviden elemezzük a japán fürdőkultúra jellegzetességeit, majd javaslatot teszünk ennek adaptálására.
Japán jellemzői
Japán tőlünk távoli, de sok szempontból ígéretes ország. Igaz ez a turisztika szempontjából is: a japánok szeretnek utazni, sokan utaznak, és ráadásul eközben sok pénzt költenek. Ha Európa nagyvárosaiban sétálunk, akkor lépten-nyomon belebotlunk fényképező, lelkes japán turistacsoportokba. Ezek a csoportok csak kivételes esetben jutnak el Budapestig, az ország többi részébe pedig szinte soha. Pedig Magyarország neve jól cseng az átlag japán fülében, “országimázsunk” kedvező. Adódik a kérdés, hogy akkor miért nem jönnek többen, és hogy mit lehetne tenni a helyzet megváltoztatásáért.
A távol-kelet országai ősi, autentikus és speciális kultúrával rendelkeznek, amelyik nagyban eltér a mi európai kultúránktól. A kulturális különbségek megmutatkoznak a mindennapok
szokásaiban,
az
elvárásokban,
de
még
a
marketing
üzenetek
befogadásának módjában is. Éppen ezért ezeket a speciális kultúra alapú ismereteket be kell építenünk a turisztikai termékfejlesztési gyakorlatunkba, a feléjük irányuló marketingbe és a vendégfogadás apró részleteibe is akkor, ha sikeresen akarunk részt venni a távol-keleti turisták célországainak piacán.
Néhány évvel ezelőtt még sokan meg voltak róla győződve, hogy Japán a XXI század vezető hatalma lesz a globalizálódott, gazdaságközpontú világunkban. A hatvanas, hetvenes években az alacsony munkabéreket és a japánok természetes szorgalmát kihasználva elárasztotta a világot olcsó termékekkel. Az ország óriási kereskedelmi többletei megteremtették a technológiai fejlesztés lehetőségét, és ma már fordult a
79
kocka: a termelékenység mellett egyre inkább a technológiai fölény biztosítja a piacokat. Eközben jelentős tőkeexport révén japán cégek komoly érdekeltségeket szereztek külföldön, elsősorban az Egyesült Államokban, terjesztve a speciális japán termelési, munkaszervezési módszereket is. E módszerek és az üzleti szokások sokszor idegenek számunkra. Tekintettel azonban Japán jelenlegi stagnálása ellenére is meghatározó gazdasági szerepére, előbb-utóbb meg kell ismerkednünk velük, ha eredményes partneri kapcsolatokat szeretnénk kiépíteni. A japánok viselkedését nem lehet megérteni, ha dióhéjban nem ismerjük kultúrájuk történetét, mivel az nagyon speciális, sok tekintetben egyedi a világon. Maguk a japánok nem is tartják igazán ázsiainak magukat, sőt némi sovinizmussal talán a kínaiak kivételével le is nézik a többi ázsiait. Ambivalens a viszonyuk a fehérekhez is: a sovinizmushoz itt irigységgel vegyes tisztelet is társul. Jellemző, hogy Tokió tele van kivételesen csinos szőke modellekkel, mivel reklámjaikban őket szeretik inkább szerepeltetni a helyi szépségek helyett. Emellett kapcsolatok nélkül nehéz külföldinek lakást találni: a tulajdonosok inkább nem adják ki ingatlanukat egy “gajdzsin”-nak. Jellemző azonban az is, hogy bár nehéz a bizalmukat megszerezni, utána már kifejezetten megbízható partnernek tekinthetők.
Japánban is komoly hagyományai vannak az üzleti vacsoráknak. A hagyományos éttermekben lótusz-üléssel telepednek le az alacsony asztal mellé. A cipőt természetesen már az előtérben levetik. Némi malíciával azt mondhatjuk, fontosabb az étel kinézete, tálalása, mint az íze. Szeretik a friss tengeri állatokat és növényeket. Az ételeket pálcikával eszik, még a leveshez sem használnak kanalat. Italként tradicionális a szaké ez egy gyenge, bornál némileg erősebb rizspálinka, amit többnyire elegáns kis poharakban, a poharat csordultig töltve, hidegen vagy melegen szolgálnak fel, és egy hajtásra illik meginni. A japán vállalatoknál péntek esténként tipikus a vállalati ivászat, a főnök, időnként üzleti partnerekkel közösen a vállalat pénzén. Ez gyakran tényleges részegséggel végződik, mivel alacsonyabb a japánok alkohol-toleranciája. A részegeket elnéző mosollyal kezelik: ez itt ilyenkor nem szégyen. Másnap azonban nem közelebbi a főnök és a beosztott viszonya, továbbra is tartják a hierarchikus távolságot.
80
A japán fürdő rövid kultúrtörténete
A japán fürdő, az “onszen” kultúrája több mint ezer éves múltra tekinthet vissza. A japán szigetvilág geotermikusan igen aktív terület, Japánban jelenleg is 108 aktív vulkán működik és az ország területén számtalan több mint 2000 melegvizű forrás található. Ezeket a feltörő vizeket – ahol tehetik – az állatok (pl. majmok, őzek) is szívesen használják, ezért feltételezhető, hogy az őslakos ainuk is ezek mintájára alakították ki fürdőhelyeiket. A mintegy kétezer évvel ezelőtt fokozatosan beáramló ázsiai és polinéziai eredetű bevándorlók – akik az őslakosokkal keveredve alakították ki a mai japán népet – átvették ezeket a szokásokat. A fürdőkultúra kialakulásában a vallás is fontos szerepet játszott; a rituális megtisztulásnak központi szerepe van a Japánban őshonos sinto vallásban és az 552-től bevezetett buddhizmus is nagy súlyt fektet a tisztálkodásra, amely felfogásuk szerint előfeltétele a lélek megtisztulásának is.
A fürdők első virágkora a Heian-korszakban (794-1185) volt, ekkor elsősorban az arisztokraták körében vált népszerű az idő múlatása a fürdőkben. Később az onszenek a harcos kaszt (szamurájok) körében is egyre kedveltebbé vált, ebben egyes fürdők sebeket gyógyító hatása is közrejátszott.
A fürdőzés természetesen a köznép körében is népszerű volt, az első közfürdők építése a XIII. századra tehető és az Edo-korszak alatt (1600-1868) a shogunátus számos meleg vizes közfürdőt (szentó) létesített.
A Meiji-korszak (1868-1912) fontos változás történt a fürdési szokásokban; a nyugati szokások – sokszor erőszakos – bevezetése keretében 1890-ben rendeletileg betiltották a férfiak és nők közös fürdőzését és külön férfi- ill. női részeket alakítottak ki és ennek betartását hatóságilag is ellenőrizték. Ez a nemek szerinti szétválasztás mai is általános, de helyenként – elsősorban az eldugottabb, vidéki fürdőkben – ezek mellett megtalálható a vegyes medence („konjoku”) is.
A hévizes fürdők legújabb kori virágkora a XX. század húszas éveiben kezdődött; a gazdasági fellendülésnek köszönhetően mind többen engedhették meg maguknak, hogy 81
egy-egy hétvégén forró fürdőben pihenjék ki a munka fáradalmait. Ekkor alakultak ki a klasszikus fürdőhelyek, pl. Izu és Hakone Tokió, Arima pedig Oszaka közelében. A hangsúly ekkor kezdett egyre inkább a fürdők gyógyászati értékeitől a relaxáció és a szórakozás felé tolódni és ennek egyik következményeképpen szoros kapcsolat alakult ki a fürdőzés, a vendéglátás és a gasztronómia között.
Napjainkban a vallási szempontok már teljesen háttérbe szorultak, a tisztasági fürdőzést egyre inkább otthon oldják meg. A fürdők gyógyászati hatását természetesen Japánban is ismerik, és felhasználják, és ez egy fürdő vonzerejét illetően - elsősorban az idősebb nemzedék körében – ma is fontos szempont, de a termálvízben való fürdés manapság mégis elsősorban inkább élvezet és csak másodsorban szolgál egészségügyi okokat.
A japán fürdő általános jellemzői
Japánban jogilag az a fürdő nevezheti magát termálfürdőnek, amely hőfoka – az esetleges melegítés előtt – legalább 25 °C, és legalább egyet tartalmaz a 19 kijelölt kémiai alkotórészből.
Míg az egyes ásványi anyagok hatásmechanizmusa máig sem tökéletesen ismert, a meleg víz hatása egyszerű és közismert: alapos forró fürdő következtében az izmok kilazulnak, a test felfrissül, megpihen, a stressz oldódik. Az érzés nagyon hasonló a szaunázáshoz, a sokak számára kellemetlen izzadás nélkül. Mindezeken felül a japán stílusú fürdő még mást is nyújt: esztétikai, szellemi élményt, olyan környezetet, ahol test és lélek egyaránt felfrissül, egyensúlya – ami napjaink rohanó életformája közepette gyakran megbillen – ismét helyreáll.
A japán termálfürdők egyik legfontosabb jellemzője a magas hőfok. Míg Európában a fürdők standard hőmérséklete 34-38 °C, Japánban ez általában 40-42 °C-ra tehető, sőt, még az ennél magasabb hőmérsékletű fürdő sem ismeretlen. Ennek következében a fürdőzés tipikus időtartalma rövidebb (5-15 perc) bár ezt általában 2-3-szor megismétlik.
82
A másik legfontosabb ismérv, hogy a fürdést megelőzően alapos tisztálkodást végeznek a fürdőzők (ld. részletesebben a „Japán fürdő etikettje” c fejezetben). A fürdőbe mindig mezítelen, tökéletesen megtisztított testtel lépnek be. A meztelenség maga után vonja a nemek szétválasztását is (a helyenként előforduló közös fürdő, a „konjoku” legtöbbször csak kiegészítő a szegregált fürdő mellett).
Fontos megemlíteni, hogy Japánban a fürdőzésben az esztétikum legalább olyan fontos, mint a magának a víznek az élménye. Az esztétikum szinte kivétel nélkül a természetközeliség élményét próbálja felidézni vagy erősíteni. Ezekről részletesebben a „A japán fürdő esztétikuma” c. fejezetekben szólunk. A fürdőzés gyakran együtt jár a helyi gasztronómiai különlegességek élvezetével és egy helyi hotelben való éjszakázással
A japán fürdők főbb típusai
Onszen: jelen tanulmányunkban tárgyalt, elsősorban kikapcsolódási céllal felkeresett fürdő, többnyire vidéken, szép természeti környezetben találhatóak, gyakran hotel- vagy panzióval egybeépülve. Szentó: tisztasági fürdő, a lakóhelyhez közeli, államilag szponzorált, egyszerű kivitelű fürdőházak. Manapság, a fürdőszobák elterjedésével számuk egyre fogyatkozik, megszűnnek, ill. egy részük – fejlesztéssel - onszenné alakul. Kurhaus: a németből átvett szóval a gyógyításra specializálódott fürdőket jelölik. Ezek hasonlítanak jellegükben és látogatói összetételükben leginkább a magyarországi fürdőkhöz
A fenti főbb típusokon kívül minden fürdő igyekszik valami különlegeset nyújtani, a teljesség igénye nélkül az alábbiakban megemlítünk néhányat:
83
Iszapfürdő: a vulkáni tevékenység következtében gyakran forró iszap is feltör. Ezt több helyen használják (a leghíresebb a Kjúsu-i Beppu fürdője), különféle módokon, arc- vagy testpakolásként, vagy akár valóban „fürödnek” benne. Vízesés-fürdő: a melegvizű onszen-patakok által kivájt természetes medencékben lehet fürdeni pl. a hokkaidói Siretoko-félszigeten található Kamuiwakka-notaki onszenjében (némi ügyességet és elővigyázatot igénylő mutatvány) Homok-fürdő: a feltörő melegvíz által megmelegített homokba temetkeznek a „fürdőzők” a kjusui Ibuszuki fürdőhelyén. Dagály-fürdő: a Kagosima tartományban (Kjúsu szigete) levő Kaicsú onszenben a melegvizű források közvetlenül a tengerparton törnek fel és dagálykor a tengervíz beáramlik és összekeveredik a feltörő melegvízzel. A köveken vastagon növő algák természetes párnaként szolgálnak.
A japán fürdő etikettje A japán fürdő egyfajta ceremóniaként is felfogható, a szabályokat a tradíció és a célszerűség egyaránt formálta. Hogyan is zajlik hát a fürdés szertartása? A vendégek még a közös előtérben leveszik utcai cipőjüket és egy kis szekrénykében helyezik el. A fürdő további részében már csak mezítlábas forgalom megengedett (a padlóburkolatok természetesen ennek megfelelően vannak kialakítva; általában fa vagy rizsszalma (tatami) padlóburkolatot alkalmaznak a száraz, és kőburkolatot a vizes helyiségekben). Az öltözőhelyiségek és a fürdők további része már nemek szerint szét van választva (ahol esetleg közös medence is van, ott az már a fürdőrészről nyílik egybe és többnyire a vízből közelíthető meg). Az öltözőkben a vendégek mezítelenre vetkőznek, ruhájukat és értékeiket egy öltözőszekrényben helyezik el, a fürdőhelyiségbe már csak egy apró törülközőt visznek magukkal (korábban a szekrény kulcsát is vinni kellett, de manapság egyre általánosabb a csuklóra erősíthető kulcs vagy mágneses, illetve chipkártyás azonosító (ez utóbbival vásárolni is lehet).
84
A tisztálkodásra mindenképpen a belépési helyiségben kerül sor (ez nem külön helyiség, hanem általában egy medence oldalán levő fal mellett van kialakítva). A tisztálkodást a fallal szemben, alacsony sámlikon ülve, a falra szerelt csapok, kisvödör vagy kézi zuhany használatával végzik el (szappan és sampon mindig ki van készítve), majd – immár tiszta testtel – lépnek be a medencébe. A fürdés egy alkalommal 5-15 percig tart, ezt rövid pihenő követi a medence szélén, majd ismét a vízbe merülnek a vendégek. A fürdőkendőt a medencébe is magukkal viszik, de előtte alaposan kiöblítik, hogy ne kerüljön szappan a medence vizébe. Gyakori látvány, hogy fürdés közben az összetekert fürdőkendőt a vendégek a fejükre teszik. A fürdés közösségi tevékenység, ezért a vendégek a medencékben kettesben vagy kis társaságokban beszélgetnek, természetesen hangoskodás nem illendő. Nagyobb fürdőkben több medence is lehet, ahol a víz hőfoka, összetétele vagy egyszerűen csak a környezet eltérő. Gyakran van hideg vizes medence is (12-18 °C) és ha megoldható, legalább egy medence a szabadban van („rotenburó”). Újabban a finn típusú szauna vagy gőzfürdő is gyakori komponense lett a fürdőknek, bár ezek minősége (hőfok, környezet) nem mindig felel meg az európai elvárásoknak. A medencetérbe étel nem hozható be, de ital (dobozos üdítő, helyenként még sör vagy szaké is) fogyasztása általában megengedett, hiszen ez is növeli az élvezetet. Ne feledjük, a cél az, hogy (egymást nem zavarva) jól érezzék magukat a vendégek! A fürdőzés befejeztével a vendégek újra gyors tisztasági fürdőt vesznek az apró sámlikon ülve. Ilyenkor alaposan kimossák a fürdőkendőt és lemossák testükről a termálvíz sokszor erősen ásványos, csípős vizét és távozás előtt a környezetüket (fürdősámli, kisvödör, csaptelep) bő vízzel leöntik. Az öltözőhelyiség – általában tatamis – padlójára való lépés előtt nagyjából meg is szárítkoznak (e célból gyakran nagy teljesítményű ventillátorok vannak felállítva). A fürdőtér elhagyása után a vendégek rövid ideig (20-30 perc) egy erre fenntartott helyiségben (jó időben a kertben) pihennek, ideális esetben a fürdő vagy a hotel által adott japán köntösben („jukata”). Ilyenkor hideg tea, üdítők és persze sör vagy hideg szaké fogyasztása jellemző. A fürdőkhöz gyakran (tipikusan siacu jellegű) masszázs szolgáltatás is kapcsolódik, ezt a vendégek a fürdések szünetében, vagy annak befejeztével vehetik igénybe.
85
A kikapcsolódást ezután általában bőséges étkezéssel folytatják, lehetőleg a helyi specialitásokat fogyasztva. Amennyiben az onszen-kirándulás nem csak egy napos, az élményt egy helyi - általában japán stílusú fogadóban vagy hotelben - való éjszakázás teszi teljessé. A japán fürdők esztétikuma
A japán fürdő több, mint meleg víz egy medencében; az esztétikai élmény legalább olyan fontos, mint a forró víz adta felüdülés, ezért a fürdők esztétikai aspektusáról külön is szólunk. A fürdőkben a terek kialakítása, az anyaghasználat, a dekoráció mind-mind élmény forrása lehet. A cél az, hogy a fürdővendég egy minden részletében gondosan megtervezett és szinte művészien kialakított környezetben elfeledkezzen minden gondjáról. Ezt
az
esztétikumot
azonban
nem
feltétlenül
drága
anyagok,
berendezések
felhasználásával érik el, hanem leginkább egyszerű, természetes anyagok, mint pl. fa, kő vagy bambusz kreatív felhasználásával. Talán meglepően hangzik, de a technikai fejlettségéről híres Japánban a fürdők sokszor igen egyszerűek, mondhatni primitívek.
Az archetípus egy fadézsa, benne forró vízzel, vagy egy kövek között előtörő természetes meleg vízforrás. A technika persze azért jelen van, de sohasem nem tolakodóan, hanem rejtve és csak a szükséges mértékig. Valahol minden japán fürdő (még a technikailag legjobban felszereltek is) a természetben fürdés ősi örömét próbálja nyújtani. Ez leginkább a szabadtéri fürdőkben (az úgynevezett. rotenburo-ban) teljesedik ki, ezek a fürdők gyakran páratlan természeti környezetben, ahhoz szervesen illeszkedve épülnek. Lehetőség szerint kert is csatlakozik a szabadtéri fürdőhöz, ez sokszor csak jelzésszerű, de kialakítása mindig gondos és az élményt fokozó.
Vannak nehezen megközelíthető, különleges természeti környezetben, a hegyek között kialakított fürdők is, ezek felszereltsége sokszor minimális (kis öltözőbódé és kövekből durván kirakott medence), gyakran nincs is állandó felügyeletük és pénzt sem szednek. A fenntartást önkéntesek vagy a hatóságok végzik. Az ilyen fürdők élvezete már a természetjárás, túrázás világába tartozik, de felkeresésük életre szóló élmény lehet.
86
Külön hangsúlyt kap a fürdésnél az egyes évszakok „élvezete” is. Ősszel a sárgulóbarnuló lehulló falevelek, télen a hó, tavasszal pedig a fák (ezen belül elsősorban a cseresznyefa) virágzása varázsol különleges hangulatot a fürdőzéshez. Egyes, az adott időszakban különleges adottságokkal bíró fürdők látogatottsága ilyenkor kiugróan magas és helyet csak jó előre, előjegyzéssel lehet szerezni.
Persze Japánban sem minden fürdőnek van ilyen adottsága, de a természeti környezet megjelenítése mindig hangsúlyos szempont. A legtöbb fürdő Japánban is zárt térben van, de még ezek is próbálják (egy nagy ablakkal, vagy legrosszabb esetben egy falfestménnyel) a természet képét legalább felidézni.
Fürdés és turizmus
A fürdőzés természetesen hatalmas üzlet is, ezért fontos, hogy fürdőkultúrának erről az aspektusáról is ejtsünk néhány szót.
A fentiekben már szó esett a fürdés, a vendéglátás és a gasztronómia összekapcsolása. Ezt a leghatékonyabban értelemszerűen úgy lehet megvalósítani, hogy mind a három szolgáltatást ugyanaz a szervezet nyújtja. Ezen egyszerű logika mentén szerveződik a japán hotelek és fogadók jelentős része és kínál „all inclusive” package-túrákat az érdeklődőknek. Az onszenekhez kapcsolódó szálláshelyeknek négy fő kategóriája van:
Onszen-hotel: nagy befogadóképességű szálloda, általában nyugati stílusú szobákkal, fél vagy teljes panziós ellátással. Ryokan: tradicionális japán fogadó, japán stílusú (tatamis) szobákkal legalább közép-, de gyakran felső kategóriás szolgáltatásokkal és ennek megfelelő árakkal. Jellemzően mindig félpanziós ellátás van. Minshuku: alsó- vagy középkategóriás fogadó, japán stílusú szobákkal, általában félpanziós ellátással. Youth hostel: olcsó tömegszállás, nevével ellentétben nem csak fiataloknak.
87
Nem kis részben a nemek szétválasztása miatt a termálfürdők látogatása nem annyira párok vagy családok, mint inkább baráti kollektívák között népszerű. Vállalati kollektívák évi csapatépítő- vagy jutalomkirándulását is gyakran onszen-látogatások körül szervezik, általában egy (vagy maximum két) éjszakás tartózkodással. Manapság a fürdőhelyek „pár-barátibbá” tételére sok különféle erőfeszítés történik, így jellemzőek a fűtött padlójú, ruhában is használható 40-60 fokos helységek.
A szálláshelyekhez kapcsolódó onszenek egy része napijeggyel is látogatható, bár az igazán exkluzívak általában nem. Ezen felül természetesen vannak csak fürdő célra szolgáló létesítmények is; egy-egy „onszen-faluhoz” általában tartozik egy ilyen „nappali onszen”, de mivel a fürdésen önmagában nehéz profitot termelni, ezért ezek általában vagy önkormányzati, vagy pedig a szállások közös kezelésében vannak.
A japán fürdők külföldön
Az onszenek látogatása Japánban a lakosság pihenésének közkedvelt formája. Ellentétben Magyarországgal, ahol a gyógyfürdők látogatása inkább a középkorú vagy idősebb korosztály között szokásos, és – amint azt a neve is kifejezi – a gyógyfürdőkről a betegségre, ill. annak meggyógyítására asszociálunk, Japánban a fürdőket sok fiatal látogatja és a relaxáció és az egészséges életmód a kulcsszó. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a fürdők környékén mindig van sportolási lehetőség, és gazdag turisztikai, kulturális programok is csalogatják a pihenni vágyókat. Így a japán fürdők – bár a mi gyógyfürdőinkhez hasonló termálvizekre épülnek – inkább az európai wellnesskultúra bizonyos formáihoz hasonlíthatók.
A japán turisták külföldön is szívesen felkeresik a fürdőket, elsősorban a különlegességeket keresve. Természetesen a japán turisták nem várják el, hogy a szó szoros értelmében “japános” (értsd: japán esztétikát követő) legyen a fürdő (hiszen ehhez nem kell elutazni a hazájukból) de könnyen belátható, hogy a fent említett három alapelvet (fürdőstílus - esztétikum - természet-közeliség) ötvöző fürdők sokkal nagyobb
88
mértékben vonzzák a japán turistákat, mint a “hagyományos” európai fürdők. Ismeretes, hogy a japán turisták általában csoportosan jönnek, igen szívesen térnek vissza, és az átlagosnál többet költenek. Nem túlzás kijelenteni, hogy megfelelő feltételek megteremtése esetén egy fürdő a turizmus kristályosodási pontja is lehet és a forgalom fejlődése igen rövid idő alatt is látványos méreteket ölthet.
Az alábbiakban néhány képet bemutatunk, hogy szemléltessük a fent leírtakat. A képek Tokyoban készültek.
A LaQua spa a főváros egyik központjában egy szórakoztató- és bevásárlóközpont része. A 6-8. emeletet foglalja el. Kivül drámai vonalvezetésű hullámvasút fut, ami a spa épületén is keresztül fúrja magát. A pihenőteraszról figyelhetjük a csaknem szabadesésben lefelé rohanó szerelvényt a sikoltozó emberekkel – nem éppen az európai wellness életérzéshez tartozó élmény. 62-63. Ábra: LaQua spa
A szerző saját felvételei
Belül a spa modern, de tradicionális szokások szerint használt része azonban minden részletében tökéletes. Itt már nincs semmiféle zavaró tényező. A hagyományos fürdőrészek mind megtalálhatók, de modern formában. Így a kis dézsához olyan automata csap tartozik, amely gombnyomásra éppen tele engedi azt.
89
64. Ábra: Vízcsap természetes közegben
65. Ábra: Bejárat a “healing baden”-be
A szerző saját felvételei
A fürdőnek tulajdonképpen két része van. Az egyik a hagyományos, cask ruha nélkül, nemek szerint elkülönülten használható emelet, amelybe a képen látható elő-mosakodó zsilipen keresztül vezet az út. A másik rész a “healing baden”, ahol fűtött padlójú termek, tepidárium, frigidárium, szaunának nevezett meleg szobák vannak. Ide a párok együtt, a recepción kapott formaruhába öltözve mehetnek. Mind a hagyományos, mind a közös fürdőrészben igénybe lehet venni különböző kezléseket. A hagyományos részben ez elsősorban masszázst jelent, amit nem elkülönült kezelőkben, hanem közös, a fürdőtértől sem elválasztott teremben masszőrnők végeznek. A két fürdő közös előtere, pihenője éttermeket, boltokat, kozmetikai és egyéb kezelőket foglal magában. Itt lehet inni is: ebben a fürdőben nem megengedett az egyébként szokásos medencében történő sörözés, szakézás. Egy másik fürdő Tokyo külvárosában található. Nevezetessége a saját termálvíz, amely 1400 méter mélyről tör fel. Elmondható, hogy Tokyo ebben a tekintetben hasonlít Budapestre: ritka az olyan főváros, amelynek saját termálkútjai vannak.
90
66-67. Ábra: Forrás és medence a természetesség jegyében
A szerző saját felvételei
A forrást szépen kiépítették – a természetesnek ható környezet gondos tervezés eredménye. A megfelelően elhelyezett kövek a legfontosabbak, de a fa kifolyó, illetve a bambuszliget is fontos része az összképnek. A medencék barna vizűek Partjuk fapadlós megoldású. Mindenütt fontos, hogy szép legyen a park, gondozottak legyenek a megfelelően összeválogatott növények.
68. Ábra: Gondozott park
69. Ábra: Étterem
A szerző saját felvételei
A fürdőnek meglehetősen nagy fedett része van, ez azonban nem tartalmaz medencéket. Itt a kiszolgáló részek, öltözők mellett éttermek, pihenők, kezelők, nagyméretű gyermekfoglalkoztatók találhatók. A szokások része, hogy a vendégek közül többen alszanak a pihenőkben. Egy vendég az igazgató tájékoztatása alapján körülbelül 50 USD-t költ el.
91
Az amerikai fürdők Az amerikai fürdők jellemzőit az osztrák fürdők leírásával szemben elsősorban képekkel mutatjuk be. A következő három fő területtel jellemezzük a kontinenset: Bahamák, a mesterséges trópusi paradicsomok példája New York, városi és hotel spa-k fővárosa Destination spa hotelek (Appalache hegység) Ezek közül a Bahamák (bár földrajzilag tőlük keletebbre helyezkedik el) a turizmusból élő karibi szigetek tipikus példája. New York a világ leggazdagabb városa, ennek megfelelően gazdag, elegáns városi spa-kínálattal. A leghíresebb spa-hotelek azonban az USA-ban is vidéken, általában szép természti környezetben találhatók. Erre példaként a Richmondból néhány óra alatt elérhető Asheville régi tradíciókkal is büszkélkedni tudó hotelljét hozzuk példának. Meg kell jegyezni, hogy az amerikai kontinens spa-kultúrája elsősorban az USA-t követi. Ennek oka egyrészt az USA fejlettsége, másrészt azon tény, hogy a legtöbb ország fő küldőpiaca az Egyesült Államok. Ez természetesen az egyes országokra eltérő módon igaz: Mexikóra és a karibi térségre nagymértékben, ettől délre haladva egyre kevésbé. Az egykori angol gyarmat, a Bahama szigetek kifejezetten közel található Floridához, és mivel nyelvi nehézségek sincsenek, nem meglepő, hogy az USA túristáinak egyik kedvenc külföldi desztinációja. Ennek megfelelően épültek fel a szállodák, melyek közül egy kifejezeten nagyot, az Atlantist, illetve az ehhez tartozó fürdőt mutatunk be. A több ezer ágyas szálloda-komplexum számos nagy toronyból áll, melyek egy kifejezetten nagy parkot fognak közre. A parkban a sétautak mellett élményfürdő és trópusi kert található: ez számos medencét és laguna-szerű tavatjelent. Utóbbiakban cápák és elektromos ráják úzkálnak, melyeket a partról, vagy a függőhidakról figyelhetünk. A medencék formája hasonló lehet, de vannak hagyományos strandjellegű medencék is.
92
A parkba trópusi patakokat is kialakítottak, melyek egy része (amint a képen is látható) csak látványelem, más része sodrófolyosó – olyan folyó, amit az élményfürdőkben próbálnak imitálni. 70. Ábra: Trópusi patak
71. Ábra: Különleges étterem
A szerző saját felvételei
A komplexumban tucatnyinál több elegáns éttermet találunk – ezek egyike a tengerbe süllyedt romokra néz – a szálloda tervezésekor az elsüllyedt földi paradicsom, az Atlantis újraépítésének témáját használták fel. 72-73. Ábra: Élményelemek
A szerző saját felvételei
93
A parkban, illetve fürdőben az élményelemek is különlegesek, és elsődleges funkciójuk mellett az alapkoncepció megvalósulását (természetesség, földi paradicsom) szolgálják. Lényeges kérdés, hogy a kifejezetten nagy hotel-épületek sem hatnak a fürdőből, illetve a parkból nézve zavarónak. New York a spa-világ fellegvára, rengeteg kis elegáns day-spa és hotel-spa található itt. Ezek közül a Mandarin Oriental hotelben lévőt tartják a Global Spa Summit 2008-as itteni rendezvényén részt vevő szakemberek az egyik legjobbnak. 74-75. Ábra: Mandarin Oriental
A szerző saját felvételei
A spa a rendelkezésre álló terek korlátozott mérete ellenére sem tűnik szűknek. Sikerének titka a kezelések gondos összeválogatásán túl a részletek tökéletessége. A bemutatott képeken egy kandallót, valamint pihenőteret is tartalmazó kezelő, valamint az ital- és rágcsálnivaló bekészítés látható. 76. Ábra: Bekészítések
A szerző saját felvétele
94
Asheville-ben, a Grove Park Inn Resort & Spa számít az Appalache hegységben a legkülönlegesebb hotel-spanak. Amint a képeken is látható, itt a legmagasabb hegyek, hiába 2000 m körüliek, inkább a mi középhegységeinkhez, mint a magashegységekhez hasonlítanak. A szállodát terméskőből építették, hogy ezzel is hangsúlyozzák a helyet és a természetességet. 77-78. Ábra: Grove Park Inn Resort & Spa
A szerző saját felvételei
A spa a ma divatos komplex kezelések mellett egy különleges élményfürdővel is szolgál. Ennek koncepciója az, hogy a látogató egy barlangban fürödhet, ahol vízesések zúdulnak a medencékbe. Ezek a vízesések számítanak a fő élményelemeknek. Kialakításuk olyan szegletekben történik, ahol a fröcskölés a lehető legkevésbé zavarja a többi vendéget. 79-80. Ábra: Barlangfürdő élményelemekkel
A szerző saját felvételei
95
96
A fürdő design-jának alapeleme a terméskő szinte kizárólagos használata. Ennek hidegségét az építészeti megoldásokkal, néhány növénnyel, valamint a különleges megvilágítással oldják. A hatás fantasztikus, különleges élmény az ide látogatóknak. Ki kell emelni, hogy bár amerikai viszonylatban ez egy nagyobb fedett fürdőnek számít, nem a medencék mérete az, amitől egy fürdő ismert, illetve sikeres lesz, hanem sokkal inkább a design, a tökéletes megvalósítás. 81. Ábra: Design: a siker kulcsa
A szerző saját felvétele
97
Gyakorlati útmutató az animátorok számára Aktív wellness, animáció
Ausztriában az 1990-es években már kialakult az emberek egészségtudatos életvitele, mely keresletet támasztott a wellness szállodák megalakulásában, fejlődésében. Létrehoztak egy szervezetet Wellnesshotels Austria néven, melynek 24 szálloda a tagja. Németországban a „wellness fa” márkajelzéssel ellátott szállodák azok, amelyek a Wellness-Hotels-Deutchland szövetséghez 1997 óta csatlakoztak, mára 40 szálloda lett a tagja. Magyarországon jelenleg a wellness szállodák kritériumrendszerét a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló, többször módosított IKIM rendelet – a legújabb módosítása az 54/2003 (VIII.29) sz. GKM rendelet 2003. november 27-től lépett életbe – szabályozza. A wellness szállodák ezen kritériumrendszere hazánkban hasonlóan alakul az osztrák és a német wellness kritériumrendszerhez, hiszen tőlük vettük át és adaptáltuk ezeket az elemeket. A rendelet szerint a wellness szállodáknak az alábbi szolgáltatásokat kell kínálni: 1. „A szálloda minimum 1 féle beltéri fürdőmedencével rendelkezik (uszoda, pezsgőfürdő, élményfürdő, gyermekmedence). 2. A szálloda rendelkezik minimum 2 féle szauna vagy gőzfürdő létesítménnyel (finn szauna, bioszauna, infraszauna, gőzfürdő, aromakabin, törökfürdő, stb.). 3. A szálloda az arc-, test-, kéz-, láb- és hajápolási szolgáltatások közül legalább 4 féle szépségápolási lehetőséget nyújt (masszázsok, arckezelés, testtekercselés, ultrahangos testkezelés, hajápolás, fodrászat, pedikűr, stb.). 4. A szálloda legalább 6 féle masszázs, relaxációs és egyéb közérzetjavító – vizes és száraz – szolgáltatást kínál (akupunktúra, akupresszúra, izzasztó pakolás, kiropraktika,
Bach-terápia,
Kneipp-kúra,
léböjtkúra,
életmód-táplálkozási
tanácsadás, sóbarlang, masszázstechnikák, stb.). 5. A
szálloda
gasztronómiai
kínálatában
szerepelnek
a
régióra
jellemző,
hagyományőrző magyar, továbbá reform- és vegetáriánus étel- és italajánlatok (gyógyteák, frissen préselt gyümölcslé, biobor). 6. A szálloda rendelkezik kardiogépekkel is felszerelt fitnesz teremmel és sportedzővel, sportoktatóval vagy testnevelő tanárral.
98
7. A szálloda minimum 4 féle szabadidős sportolási vagy keleti mozgásprogramot kínál, és további minimum 1 féle aerobic jellegű tréninget. (Kardio- és izomerősítő gépek, szabadidős tevékenységek, szabadidősportok, alternatív mozgásprogramok (min. 4 féle: asztalitenisz, vitorlázás, golf, jóga, gyalogtúra, kerékpárkölcsönzés/túra, lovaglás, szörfözés, Thai Chi, tenisz, aerobic jellegű tréningek (minimum 1 féle: callanetics, streatching, kick-boksz, Tae-bo, spinning, vízi gimnasztika, aerobik, stepaerobik) 8. A
szálloda
minimum
3
féle
közösségi,
kulturális,
zenei,
művészeti
programlehetőséget nyújt, illetve folyamatosan ajánlja a környék nyújtotta lehetőségeket (kulturális programok, kreatív alkotóműhely, tánc, közös kirándulás, közös játék). 9. A szálloda a nappali és a délutáni műszakban rendelkezik legalább egy fő wellness végzettségű vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező dolgozóval.” Ezen kívül a háromcsillagos szállodáknak 90, a négycsillagosaknak 130, az ötcsillagosaknak pedig 170 pontot kell összegyűjteni ún. fakultatív szolgáltatásokból (ld. 1. sz. melléklet). Ezekből
a
szolgáltatásokból,
kiemelnénk
az
animációt,
hiszen
az
animátor
alkalmazásáért 10 fakultatív pont gyűjthető be. Miért lehet fontos animátort alkalmazni?
Az animátorok feladatai, szerepe az egészségturizmusban
Minden vendéglátónak érdeke a megelégedett vendég, hiszen a visszatérő vendégkör kialakítását biztosíthatja, valamint nincs is annál jobb reklám (szájpropaganda), amikor a barátoknak ajánlja a vendég az adott szállodát. A gyerekanimáción keresztül a szülőket is megnyeri, hiszen egy elégedett gyerek, két elégedett szülőt is eredményez. A Maslow-piramis mind az öt szintjének emberi szükségletei teljesülnek, amennyiben animációt is alkalmaz a szálloda. A fiziológiai szükséglet, a szállást, étel- és italszolgáltatás jelen. A biztonsági szükségletet a biztonságos hotelkörnyezet adja. A valahová tartozás érzését az animátorok alakítják ki azzal, hogy mindig barátságosak, névről szólítják a vendégeket, invitálják a programokba őket. A megbecsülés az előzőekből származtatható ott, ahol mindig szívesen látják a vendéget, akkor is
99
megbecsülik, ha rosszul teljesít egy játékban vagy sportban. Végül pedig ezekben a klubokban az animátorok biztatásával és vezetésével olyan dolgokat is kipróbálhat, amire addig nem volt mersze vagy csak idegenkedett tőle. Amikor látja, megtapasztalja a vendég a sikert, úgy érezheti, az önmegvalósítás mezejére lépett.
Bevezető gondolatok az animáció alapjairól
Animáció fogalma: Maga a szó (animáció) a Révai Új Lexika szerint: a latin „animus‟, „anima‟ szóból ered, melynek eredeti jelentése: lélek, életerő illetve a mozgókép készítés válfaja, vagyis „életre
keltés”.
Mára
a
szó
használata
megváltozott.
A
szabadidőiparban,
szórakoztatóegységekben és főleg a turizmusban, hotelekben vált ismertté a fogalom. Európa számos országaiban a szó egyet jelent az új fogalommal. Az animáció tágabb értelmezésben ösztönzést, felélénkítést jelent. Szinonimái lehetnek a kezdeményezés, tanácsolás, mozgásba lendítés stb.
Az alábbi tartalmi jegyek összefüggése az animáció fogalmával: kezdeményezés, serkentés, javaslat aktivitás, mozgás, sport társaságkedvelés, barátságosság, szórakozás kapcsolat öröm, élvezet, változatosság Ezekből következnek az animáció fokozatai: o >folyamata serkentés, kezdeményezés, javaslat o animáció >tartalma társaság, mozgás, aktivitás o >hatása öröm, élvezet, kapcsolatteremtés, élmény
Az animáció célja:
100
Tömören: a vendégek igényeinek, kívánságainak a kielégítése. a nyaralásélmény fokozása. „Az animáció legfontosabb hatásai és céljai a következők: 1. Igények realizálása 2. Az egyéni aktivitás fokozása 3. Kapcsolatteremtések emelkedése 4. A kommunikáció fokozása 5. A nyaralás változatos kialakítása 6. Intenzívebb nyaralási élmény 7. Több móka, öröm, élmény, élvezet 8. Esély arra, hogy a megszerzett élmények, tapasztalatok a vendégekben tovább „dolgoznak"”16
Animáció fajtái, megjelenési helyük szerint:
hivatalos animáció hétköznapi animáció- magunk által rendezett szabadidős animáció üdülőhelyi animáció - szállodai animáció turisztikai animáció17
Az animáció gazdasági hatásai:
Költséghatékonyság növelése: Azoknak a szállodáknak, melyek all inclusive szolgáltatást nyújtanak, és az árban benne foglaltatik a márkás alkoholos rövid italok fogyasztása, érdekük, hogy csökkentsék a fogyasztást a vendég korlátozása nélkül. Az animátorok egész nap programot biztosítanak a vendégeknek, így a vendégeknek nincs idejük mindig az aktuális étkezési lehetőségen gondolkodni és azokat igénybe venni, aminek 16
Lsd: Claus Finger és Váczy Sándor: Az animáció alapjai, Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 2002; 52-53. o. 17 A csoportosításhoz felhasznált irodalom: Magyar M. (2007): Animációs szolgáltatások minősége és helyzete a hazai turizmusban. Szakdolgozat, Szent István Egyetem GTK, Gödöllő. 87 o. + 21mell.; 9-12. o.
101
kiemelt szerepe este van, amikor a vendégek nagy mennyiségben fogyasztanak alkoholos italokat. Itt valósul meg az italfogyasztás mérséklése az animáció által. Az animációnak és az animációs tevékenységeknek nincs akkora költségvonzata, mint amennyi plusz bevételt tud realizálni a vállalat általuk. Az animáció gondoskodik a nemzetköziségről (több országot képviselnek), az animátorok a klubok házigazdái, azok az alkalmazottak, akik a legtöbb kontaktusban vannak a vendégekkel. Az ő feladatuk a vendégek egymáshoz közelebb hozása, megismertetése. Így a vendégek sokáig emlékeznek az animációra. A fent említetteket természetesen a foglaltságban is lehet mérni, azaz gazdasági mutatóval is mérhető a szükségessége. Az animáció alkalmazása előnyös a szálloda életében, mivel az animátorok a vendégek házigazdái, ők alakítják ki a személyes kötődést. Egyedivé és élménnyé teszik a nyaralást. Ezáltal nő a vendégelégedettség, mely a visszatérő vendégek számát növelheti. Jó példa erre a Magic Life szállodalánc, ahol a megkérdezett törzsvendégek 55.4 százaléka azért választja következőleg is a Magic Lifeot, mert az animáció feledhetetlenné tette a nyaralását. A törzsvendégek aránya egyértelműen megmutatja, hogy a Magic Life rendszere nagyon jól működik és ebben az animációnak is igen nagy szerepe van. Információáramlás, ami ebben az esetben kétirányú áramlást jelent. A hotel menedzsmenttől a vendégeknek: ha a menedzsmentnek információt akar a vendégekhez eljuttatni, akkor az animáció kéri meg, mert így a leghatékonyabb, legbiztosabb és leggyorsabb. Vendégektől: mivel az animátorok töltenek a személyzet közül legtöbb időt a vendégekkel, ezért ha nekik bármi problémájuk adódik, azt nekik mondják el először vagy más részlegnek nem is mondják el, mert az animátorokban bíznak, hiszen őket ismerik. Ebben az esetben az animátor az információt a soron következő meetingen megosztja felettesével, aki eldönti, hogy érdemes-e felsőbb szintre is eljuttatni. Mivel az animáció az információáramlás szempontjából nagyon fontos, ehhez kapcsolódik a többi részlegről való információk birtoklása is. Ez abból a szempontból fontos, ha a vendégek panaszkodnak egy másik részlegre, tudja semlegesíteni azzal, hogy megosztja a saját véleményét a vendéggel, miszerint ő nem így tapasztalta vagy a helyzet nem is olyan tragikus. Ha a vendég a panaszával nem fordul a vezetéshez, akkor az animátor hatékonyan végezte munkáját. Ez a reklamációk szűrését és csökkenését idézi elő. További hatások még, ha az animáció jól végezte munkáját és a vendégek elégedettek és elutazásuk előtt a nyaralással kapcsolatos kérdőívet kitöltik jobb pontokat
102
adnak a többi részlegnek is. Ez a statisztikák javulását hozza és azt, hogy mivel a vendég csak a jó élményekre emlékszik, mert azok voltak többségben, legközelebb is visszatér.
Célcsoport specifikus animációs programok Az animációs programok összeállításához a legfontosabb lépés meghatározni a célcsoportot, akiknek a program készül. Valamennyi szálloda tisztában van a célcsoportjával, hogy kik azok a vendégek, akik felkeresik a szállodát, és igénybe veszik az általa nyújtott szolgáltatásokat. Ezt az információt a vendégforgalmi adatok segítik illetve már a termékfejlesztés (négycsillagos wellness szálloda, beauty sarok, fitness, stb.) is előre fogja vetíteni, hogy az adott terméknek ki lesz a várható fogyasztója és mit vár el ez a célcsoport a szállodától, milyen típusú és minőségű szolgáltatást hajlandó megvásárolni. Amennyiben ismerjük a célcsoportunkat és elvárásait, akkor kezdhetünk bele a szabadidős programkínálat kialakításához. A programok megválasztásához szükséges még tisztában lenni a szálloda és környezetének infrastrukturális és természeti adottságaival, mely a programok hátterét adják. A következőkben az egyes korosztályok igényeit mutatjuk be, illetve a kedvelt szabadidős tevékenységeiket és azokat a programokat, melyek alkalmasak a vendégelégedettség növelésére, a szabadidő hasznos és aktív eltöltésére. A programokat outdoor (fedett, zárt térben) és indoor (szabadtéri) csoportosításban adjuk meg, így az időjárás viszontagságainak (eső, erős napsugárzás, hideg, téli évszak, stb.) figyelembe vételével benti és szabadtéri program változatokat egyaránt lehet kínálni a megnevezett célcsoportnak.
Gyerekanimáció A gyerekek önállóan nem jelennek meg a szállodák célcsoportjában, hiszen ők családdal érkeznek, ahol a vásárló a szülő, a termék fogyasztója viszont már a gyerek is. Így fontos, hogy a gyerekek igényeit ki tudjuk elégíteni, mert egy megelégedett gyerekhez általában két megelégedett szülő tartozik. A szülők csak akkor tudnak pihenni, kikapcsolódni és igénybe venni a számukra kínált szabadidős szolgáltatásokat (masszázs, beauty, tenisz, stb.), amennyiben biztosan tudja, hogy a gyerek(ek) jó helyen van(nak), animátor felügyeletével, kortárscsoportjaikkal játszanak.
103
A gyerekanimáció célja, hogy a megszokott környezetből kiszakított gyereknek egy új világot mutassanak. A szorongó gyerekek is megnyílnak, új dolgokat fedeznek fel, játszani látják a szüleiket, a szülők is kilépnek a hétköznapi „szigorból”, boldog a család. A kisgyerekes családok az év bármely szakában megfordulhatnak a szállodákban, üdülőhelyeken, hiszen nem kell az iskolai szüneteket figyelembe venni, mivel ezek a gyerekek óvodások. Egyre népszerűbb ez a válfaja az animációnak, mivel egyre növekvő kereslettel találkozhatunk,
hiszen
a
családok
részvétele
a
hazai
kereskedelmi
és
magánszálláshelyeken növekvő arányt mutat. Ezt a tendenciát ösztönözte az üdülési csekk értékének jelentős növelése. A hozzánk érkező németek, osztrákok, lengyelek, stb. szintén a többgenerációs szálláshelyeket, a gyerek és családbarát szolgáltatásokat részesítik előnyben. Az üdülőhelyeknek ezt figyelembe kellett venni, hogy jó élménnyel térjen haza anya, apa és a gyerekek is. Mindannyian ki tudjanak kapcsolódni, szórakozni úgy, hogy eközben együtt vannak. A vendéglátóknak egyszerre kell biztosítani a családi együttlét, az egyéni kikapcsolódás, és a társasági élmény lehetőségét. A gyerekek csoportját is tovább lehet bontani életkor szerint, hiszen más szabadidős tevékenységet és játékot igényel egy 3 éves vagy mást egy 10-14 éves gyerek. A gyerekek legfőbb tevékenységük a játék, mely által tanulnak, ismeretet szereznek a külvilágról és segíti őket a szocializáció (társadalomba való beilleszkedés) folyamatába is.
3-6 éves korosztály jellemzői, animációja Ez a korosztály az óvodások csoportja, jellemző rájuk, hogy igen nagy a mozgásigényük, hiszen 3-6 éves kor között fejlődik ki az idegrendszer domináns mértékben. Egy 6 éves gyerek agya 80-90 %-ban már kifejlődött. Az idegrendszer kifejlődése többlet oxigént igényel, melyet a gyerekek mozgás által biztosítanak. Ezért is tapasztalhatjuk azt, hogy szinte egész nap aktívak, mozgékonyak és fáradhatatlanok. Vagyis számukra nélkülözhetetlen a sok mozgásos játék, hiszen az egészséges testi és értelmi fejlődést biztosítja számukra. Ebben a korosztályban a mozgásfejlődés is jelentős minőségi és mennyiségi változáson megy át. A 3 éves gyerek az ember természetes mozgásaiból a járás, futás, ugrás, dobást már végre tudja hajtani, melyek mozgáspontossága, koordinációja az első gyermekkorban (4-7 év) tovább folytatódnak. Ebben a korban a gyerekek már fent említett, megtanult mozgásai tökéletesednek, vagyis pontosabbá és
104
koordináltabbá válnak a gyakorlás során. Az életkor előrehaladtával egyre inkább képessé válik a különböző mozgásváltozatok és mozgáskombinációk reprodukciójára. A gyerekeknek tehát elsősorban azok a sportjátékok javasolhatók, melyek az ember természetes mozgásait (járás, futás, ugrás, dobás, cipelés, kúszás, mászás, hordás, stb.) tartalmazzák.
A
kreatív
foglalkozások,
a
kézügyességet
fejlesztő
manuális
tevékenységeket is szívesen végzik. A gyermekek rekreációs foglalkozásait a játékosság kell, hogy jellemezze. A játék kellő motivációt jelent a gyerekeknek a tevékenység űzésére és élményt nyújt. Szeretik az állatokat, melyek felkeltik az érdeklődésüket. A
gyermekek
csak
rövid
ideig
képesek
a
figyelem
megtartására,
a
koncentrálásra. Ezért a nekik tervezett játékos programok ne legyenek hosszúak, 20-30 perces foglalkozás után iktassunk közbe rövid szüneteket. majd váltsunk más tevékenységre, mert rövid ideig képesek figyelni, hamar megunják. A magyarázataink rövidek legyenek, de érdeklődést keltőek. Fokozott mozgásvágyuk és versengési kedvük lehetővé teszi, hogy több mozgásos játékot, versengéseket szervezzünk nekik. Kevésbé önállóak, igénylik az animátorok segítségét. A kisgyerekek (3-6 éves csoport), akik fehér bőrűek, vagy hidegebb országokból érkeznek, a nyári évszakban 11 és 15 óra között lehetőleg tartózkodjanak a magas sugárzástól és hőmérséklettől 40 fokot túl melegnek találhatják. Ezt figyelembe kell venni az egészségük érdekében, és őket a gyerekmedencébe kell vinni vagy a légkondicionált mini klubban kell programot biztosítani számukra. A gyerekanimátorok személyisége, rátermettsége, kreativitása szab határt a gyerekprogramoknak. A gyerekek felnéznek az animátorokra, az általuk szervezett
foglalkozásokon
jól
érzik
magukat,
a
gyerek
show-ban,
a
reflektorfényben kivételesnek, sztárnak érzi majd magát.
Javasolt indoor tevékenységek, játékok: Festés, rajzolás, tojásfestés, bábjáték, bohóc-est, videózás (mesefilmek). Szerepjátékok Egyéb helyszíneken: gyerekvacsora, gyerek diszkó, gyerekzsúr
Javasolt outdoor tevékenységek, játékok: 105
A szabad levegőn: homokvárépítés, karnevál, gyerek show, sárkányeregetés, gyerek aerobic, játszótér, mozaikkészítés, növényültetés, gyerek olimpia, piknik, Shaolin papok vezette foglalkozás, Kalóz nap, Boszorkány nap, Mikulás-party, lovas kocsizás, lovas szán, állatsimogatás. A fogójátékok a legegyszerűbb játékok, könnyen elsajátíthatóak. A gyors megindulás, megállás révén fejleszti a gyorsaságot, kondicionális és koordinációs képességet. Szervezhetünk futással végzett feladatokat, célbadobó-, célbarúgó versenyeket, illetve küzdőjátékokat (kakasviadal, kötélhúzás). A sor- és váltóversenyek, tréfás mozgásos feladatokkal. A vízben: medencés játékok, fröcskölőcsata.
7-11 éves korosztály jellemzői, animációja Ezek a gyerekek iskolások, alsó tagozatosak vagy a felső tagozat elején járnak. Ez a célcsoport sem jelenik meg önállóan a szállodákban, üdülőhelyeken, hanem a családdal érkeznek és általában az iskolai szünetek alatt várható megjelenésük. A hosszabb főnyaralás elsősorban a hosszabb nyári szünidő (június közepétől szeptemberig) alatt vagy a téli szünidő (december 20. és január 5. között) és a sí - szünetek idején (sok iskolában január-februárban egy-két hetet jelenthet) lehet. A rövidebb őszi, tavaszi szünet és a hosszú hétvégék időpontja a rövidebb másod- vagy harmadüdülés kedvelt időpontjai lehetnek. Mozgásfejlődését a nemek közti testalkati, fiziológiai és motorikus különbségek határozzák meg. Javul a motorikus tanulási képesség, melynek eredményeként rengeteg új mozgást képes a gyerek elsajátítani, viszonylag megfelelő színvonalon. Javul a mozgásainak
ritmusa,
csökken
a
mellékmozgások
száma,
javul
a
mozgás
gazdaságossága, pontossága, koordináltsága. A mozgás technikai tökéletesedésével, a képességek fejlődésével a „teljesítmény” javulása is megfigyelhető. Az iskolaérettség kritériuma a motorikus érettségen és céltudatos mozgásvégrehajtáson túl, az akaratlagos figyelem, az emlékezőképesség, a feladattudat kialakulása, az analitikus gondolkodás, akarat elemi érettsége, elemi rajzkészség, stb., mely alkalmassá teszi ezt a korosztályt sokféle szabadidős tevékenység űzésére.
106
Ezek a gyermekek már tovább képesek figyelni és koncentrálni egy-egy feladatra, tevékenységre. Ezért a nekik tervezett játékos programok már hosszabbak is lehetnek, de ne legyenek 45 perc-1 óránál hosszabbak, a foglalkozás után célszerű szünetek közbeiktatása. Játékos programok és versengések ennél a korosztálynál is motiváló hatásúak. Igénylik az animátor jelenlétét, szívesen játszanak az irányításukkal, felnéznek az animátorra, aki példát mutat nekik. Sokkal önállóbbak, mint a 3-6 éves korosztály. Javasolt indoor tevékenységek, játékok: Festés, rajzolás, barkácsolás, társasjáték, tojásfestés, gipszfestés, origami, szárazvirág
kompozíció
készítés,
levélpréselés,
falikép-
és
játékkészítés,
gyöngyfűzés, fonás, nemezelés, ajándék készítés, gyurmázás, üvegfestés, adventi koszorú készítés, puzzle, vetélkedő a kultúra köréből, tánctanulás Mozgásos társasjáték, társasjáték Egyéb helyszíneken: gyerekvacsora, gyerek diszkó, gyerekzsúr, gyerek activity parti,
Javasolt outdoor tevékenységek, játékok: A szabad levegőn: aszfaltrajz, karnevál, gyerek show, sárkányeregetés, gyerek aerobic, játszótér, boccia, strandfoci, gyerek tenisz, freesby, tollaslabda, mozaikkészítés, növényültetés, gyerek olimpia, homokvárépítés, piknik, Shaolin papok vezette foglalkozás, Kalóz nap, Boszorkány nap, Indián nap, lovas kocsizás, lovas szán, A fogójátékok a legegyszerűbb játékok, könnyen elsajátíthatóak. A gyors megindulás, megállás révén fejleszti a gyorsaságot, kondicionális és koordinációs képességet. Az egyéni versengések, párokban versengések. Szervezhetünk futással végzett feladatokat, célbadobó-, célbarúgó versenyeket, illetve küzdőjátékokat, (kakasviadal, kötélhúzás). Labdás játékok: kidobó, szabadulás a labdától, pontszerző. A sor- és váltóversenyek tréfás mozgásos feladatokkal. A vízben: medencés játékok, és banánozás. 107
Hógolyócsata, hóemberépítés gyalog- és kerékpártúra, lovas oktatás.
12-16 éves korosztály jellemzői, animációja Ezek a fiatalok a szabadidős tevékenységekben is aktívabbak, és szívesen vannak felnőttek nélkül, hiszen megfigyelhető az önállósulás iránti igény és szívesen töltik szabadidejüket a kortárscsoport társaságában. Maguk akarják ellátni a tevékenységük irányítását. A serdülők a kellemes légkörű összejöveteleket kedvelik, ahol vitatkozni, szórakozni, sportolni lehet, családi kötöttség és ellenőrzés nélkül. A felelősségérzetük azonban még elmarad a fiatal felnőttekhez képest. A korosztály mozgásfejlődésére igen jelentős hatást gyakorol a serdülési növekedés, amelynek eredményeként megváltoznak a testméretek, a testarányok, illetve a mozgás biomechanikai
feltételei.
Ennek
a
testalkati-alaki
változásnak
eredménye
a
teljesítményekben jelentkező átmeneti visszaesés, stagnálás. Az erő és állóképesség terén azonban jelentős a fejlődés. Igen jellemző ebben a korban a mozgásteljesítmények nemek közti nagyfokú differenciálódása. A fiúknál ugyanis a fejlődés gyorsulását, míg a lányoknál a lassulását figyelhetjük meg. Ebben a korszakban a sportolás, a sporthoz való pozitív attitűd mindenképp kedvező irányba fordítja a mozgásfejlődés és mozgásteljesítmény alakulását, ugyanis az edzés ezt az átalakulást tovább módosítja. Ezt a korosztályt a testi képességek, a versenyzési kedv, a mozgásműveltség magasabb színvonala jellemzi. Mindenük a mozgás, szeretik a sportos szabadidő eltöltési formákat. A foglalkozások időtartama már másfél, két óra lehet, mivel jobban bírják a terhelést, képesek figyelni. Az ennél hosszabb programoknál csökken a figyelem intenzitása, illetve a fáradtság növekedésével a sérülés veszélye is nő. Az ennél hosszabb foglalkozást csupán kupák, bajnokságok esetében érdemes rendezni, vagy az egész napos túráknál, lovaglásnál, azonban ott is pihenőt célszerű közbeiktatni. A foglalkozások formájukat tekintve a versenyektől a vidám családi vetélkedőkig egyaránt választhatók. A serdülők bontakozó személyiségére, egyéniségére való tekintettel az egyéni igényeket jobban figyelembe kell venni.
A
fiatalok
előnyben
részesítik
a
labdajátékokat,
a
természeti
és
a
küzdősportokat.
108
Javasolt indoor tevékenységek, játékok: Modellezés, barkácsolás, növényfestés, mozaikkésztés, kollázs-montázs készítés, üvegfestés,
kerámiázás,
linóleummetszet-készítés,
dekupázs
technikák,
ajándékkésztés, Shaolin foglalkozás, Tini Olimpia, Dj foglalkozás, Tini Party, részvétel a gyerek show-ban, karnevál. Sakk- és malomversenyek, activity parti, szellemi vetélkedők, scrabble, jenga, marokkó.
Javasolt outdoor tevékenységek, játékok: tenisz, asztalitenisz, kosárlabda, strandröplabda, strandfoci, banánozás, szörf, vízisí,
wakeboard,
kenu,
íjászat,
mountainbike,
lovaglás,
gyalog-
és
kerékpártúrák, kajak-kenuzás, aerobic jellegű trainingek
17-24 éves fiatal felnőttek Ez a korosztály vagy épp munkába állt és mint pályakezdő alacsony diszkrecionális jövedelemmel rendelkezik, vagy még tanul, a szülő tartja el és így minimális diszkrecionális
jövedelme
van
(ösztöndíj),
így
számukra
elsősorban
a
költséghatékonyabb szabadidős tevékenységek ajánlhatók. Ők már család nélkül, egyedül, barátokkal, barátnőkkel jelennek meg a szállodákban és üdülőhelyeken. A fiatal felnőttek motivációi hasonlóak, mint a serdülő korosztályé de felelősségérzetük azonban
nagyobb.
Kedvelik
a
szabadban
végzett
fizikai
aktivitások,
sporttevékenységeket, a természeti környezetre irányuló megfigyeléseket, teremben készíthető és űzhető játékokat, művészeti foglalkozásokat, színjátszást, manuális műhelymunkákat, sportjátékokat. Az ifjúkor (16/17-20/21 év) mozgásfejlődésére a stabilizálódás, a nemi különbségekből fakadó differenciálódás és a fokozott mozgásaktivitás a jellemző. A teljes érettség elérésével a motorikus fejlettség, a képességek színvonala eléri a populációt jellemző felnőttkori szintet, mely csak abban az esetben tartható fenn hosszú időn át, ha az egyén rendszeres testmozgást végez. A nemek mozgásvégrehajtásában a legfőbb különbség: a fiúk mozdulatait a takarékosság, nyugodtság és gazdaságosság jellemzi, a lányok mozgásai puhábbak, finomabbak, lágyabbak, kecsesebbek, ill. kifejezőbbek. A kondicionális képességek nemek közti különbségei kifejezettebbek, addig a koordinációs képességek teljesítményei azonosnak tekinthető.
109
Jól terhelhetők fizikálisan, hiszen a képességeik magas szintjét elérték, mozgásuk koordinált, a labdajátékok eredményes és élvezetes űzéséhez is megteremtődtek a feltételek. A tevékenységek hossza 1,5-2 óra is lehet, azonban a pihenőidő fontos a sérülés és balesetveszély elkerülése érdekében.
A korosztály mozgásos tevékenységében a labdajátékok és sportjátékok széles palettája kínálható. A létszámuktól függően a labdajátékok közül találhatunk olyat, melyet kevesebb és olyat, melyet több fővel lehet játszani. A sportágak változatos formáit űzhetik eredményesen, hiszen a szellemi és fizikai képességeik magas fokán állnak.
Javasolt indoor tevékenységek, játékok:
A szellemi sportok iránt is érdeklődnek, melyeket rossz idő vagy nagyobb létszámú
igény
esetében
rendezhetjük
(esti
kártyapartit,
sakk-,
malomversenyeket), internet használata, darts, csocsó, billiárd, scrabble, jenga, marokkó. streching, aerobic, zsírégető torna, stepaerobic, boksz aerobic, hip-hop aerobic, víziaerobic, a fitness centrumban súlyzós edzés, capoeira,
Javasolt outdoor tevékenységek, játékok:
Ezek lehetnek a lovaglás, íjászat, vadászat, horgászat, túrázás tenisz, vízisportok (szörf, vitorlázás, katamarán, banánozás, wakeboard, kneeboard, vízisí, kenu), mountainbike, jogging, nordic walking, golf, strandfoci, strandröplabda, kosárlabda, tollaslabda, asztalitenisz, minifoci, íjászat, búvárkodás, víziröplabda, vízikosárlabda, vízilabda.
25-60 közötti felnőttek animációja
110
A felnőttek csoportja életkori kategóriát tekintve elég széles. A közös bennük, hogy elérték a képességeik csúcsát, esetleg már a stagnálás vagy a hanyatlás is megfigyelhető. Önálló diszkrecionális jövedelemmel rendelkeznek, a szabadidős tevékenységeik a motivációtól, érdeklődési körtől, fittségi és egészségi állapottól és a diszkrecionális jövedelmüktől függ. Mivel a korcsoport nagyon tág, így az, hogy milyen sport és fizikai aktivitások javasolhatók nekik nem elsősorban az életkoruktól, mint inkább az életmódjuktól és a fizikai fittségi állapotuktól függ. A felnőtteket az életkori sajátosságok és motiváció szerint további három csoportba sorolhatjuk: a, 25-35 évesek csoportja: A karrierjük és pályájuk elején vannak, így fontos számukra, a munkahelyen való helytállás és a karrier-építés. Még nem gondolkodnak a családalapításon, így gyerek nélkül vesznek részt a szállodákban és az üdülőhelyeken. Kedvelik az aktív, sportos szabadidő-eltöltési formákat. Az aktív sportos életmódot élő fiataloknak a divatos extrém sportokat ajánlhatjuk, a természeti és más sportokat is, hiszen magas fizikai fittségi szintjük van, és jól terhelhetőek. Aktívan, mozgással, sportolással töltik el szabadidejüket. Nem ragaszkodnak sem termál-sem a gyógyvíz közelségéhez, de preferálják
az
úszó-
és
élménymedencével
rendelkező
intézményeket.
A
sportszolgáltatásokon túl az úszómedence használata, a szauna-programok és csúszdaelemek iránt támasztanak még keresletet. A szórakozást kedvelő fiatalok számára nem elsősorban a sportproramok jelentik a legfőbb motivációt, elsősorban nem a víz közelsége miatt érkeznek, de tartózkodásuk meghosszabbíthatja akár egy élményfürdő vagy csúszdapark, akár egy városlátogatás vagy más program. A csúszda, a medencés szolgáltatások, a közösségi programok, zenés estek iránt érdeklődnek. Elégedettségük további élményelemek, szórakozási programok fokozhatják, amely a tartózkodási idő meghosszabbításán túl, a szezonalitás oldására is alkalmas kínálati elem lehet. Egészségtudatos fiatalok, az egészségtudatos életmód terjedésével egyre növekvő szegmens, nem elsősorban a fizikai aktivitás, hanem a szépségkezelések, tartalmas pihenés céljával érkező, általában gyermektelen fiatalok. A beauty szolgáltatások, fürdőszolgáltatások, csúszda elemek, életmódprogramok, fittség-vizsgálat, a léböjtprogramok, a sportprogramok széles skálája jellemző a fogyasztási szokásaikra.
111
b, 36-45 évesek csoportja: Már a munkahelyen a karrierjükben haladtak előre a ranglétrán, a családalapítás sokuknál megtörtént. Általában fiatal kisgyermekes családokról van szó, akik a többgenerációs szálláshelyeket a család- és gyerekbarát szolgáltatásokat keresik. Fontosnak vélik az élményfürdőzést, a gyerekanimációt és azokat a programokat, melyek a gyerekek szórakozási lehetőségeit bővíti. Tartózkodások többgenerációs programokkal meghosszabbítható. Ezek a vendégek leginkább a nyári hónapokban érkeznek.
c, 46-60 évesek csoportja: A gyerekek már egyedül mennek üdülni, így ezek a házaspárok egyedül vagy esetleg az unokákkal, gyerekekkel (három generáció) vesznek részt az üdülőhelyeken és szállodákban.
25-60 közötti felnőttek programjai: Javasolt indoor tevékenységek: Aerobic, step aerobic, boksz aerobic, aquafitness, callanetics, streatching, kondicionáló torna, body-shaping, fittball, zsírégető és alakformáló torna, darts, sakk- és malomverseny, scrabble, activity parti, házas-párbaj
Javasolt outdoor tevékenységek: Floorball, strandfoci, streetball, strandröplabda, asztalitenisz, lábtenisz, tollaslabda, íjászat, nordic walking, falmászás, szabadtéri óriás sakk, minigolf, petanque, lengőteke, vízipók-foci, víziszkander-bajnokság, felnőtt olimpia, úszó váltó, vízi labdajátékok, gombfoci bajnokság, csocsó-party, tenisz, surf, vitorlázás, jet ski, kajak, kenu, túrázás, lovaglás, lovaskocsizás.
Tréfás
versenyek,
játékok:
lisztfoci,
playback
show,
lábszépségverseny,
pókerarcbajnokság, hegyhengergetés, ostorcsattogtatás, nevető olimpia, vízicsata, szárazföldi sí, csapatépítő trainingek
112
Ügyességi és fejlesztő játékok Óriás Jenga, Vízi kvíz vetélkedő, Pohár curling, Karikahajtás, Kincskeresés, Logikai játékok, Házas párbaj, activity, Vízibomba riadó, Gólyaláb-futam, Izgifrizbi, Aranyhal horgászat.
60 év feletti korosztály: A 60 év felettiek általában már nyugdíjasok, így szinte egész évben a szállodák vendégei lehetnek. Ők elsősorban inkább mégis a nyári főszezonon kívül jelennek meg a szállodákban és hétköznapokon, amikor csendesebb és nyugodtabb a szállodai környezet. Idős korban különféle változások következnek be az emberi szervezetben. Megindulnak a leépülési folyamatok, a csontok összetétele, az izomzat minősége és ereje negatív irányba változik. Az érzékszervek és a belső szervek nem megfelelő működése is tapasztalható. Ezek a problémák, bár óvatosságra intenek bennünket, de mégsem a mozgás ellen szólnak. A rendszeres testmozgás ugyanis lassítja a meszesedési folyamatokat, az izom leépülését, az izomerő csökkenését, vagyis fékezi az öregedés tüneteit. Ebben a korban igazán fontos a mozgás, elsősorban a keringésfokozó gyakorlatok és nyújtó, lazító gyakorlatok. Ez a korosztály kevésbé fogékony az új dolgok iránt, szeretik a jól bevált programokat, mozgásformákat. A szellemi játékokat, vetélkedőket is szeretik, és előnyben részesítik a kulturális programokat és zenés esteket. Rehabilitációra szoruló idős vendégek Ők azok, akik utókezelést igénylő, betegségben szenvedő vendégek. Számukra fontos a csendes, nyugodt környezet. A szálloda és a fürdő által biztosított különböző gyógykezeléseket veszik igénybe elsősorban. Egészségtudatos idősek Fiatalos, jó egészségnek örvendő idősebbek, akik fontosnak tartják a szépségápolást, szépségmegőrzést is. Ezen felül igénylik a kellemes környezetet, a tartalmas pihenést, és a magas színvonalú szolgáltatásokat. Fokozott utazási kedv és magas költéshajlandóság jellemzi őket. Nekik a sportprogramok és szellemi vetélkedők ajánlottak.
113
E korosztálynak szervezett programok intenzitása alacsony legyen, időtartama rövid vagy közepesen hosszú legyen, a pihenőidő gyakoribb és hosszabb alkalmazása szükséges. A terhelés növelését inkább az időtartam meghosszabbításával tervezzük.
Javasolt indoor tevékenységek: Gerinctorna, lazító gimnasztika, callanetics, jóga, autogén training, sakk- és malomversenyek, scrabble, szellemi vetélkedők a kultúra köréből, darts, zenés est, látványgasztronómia.
Javasolt outdoor tevékenységek: Nordic walking, gyalogtúra, séta, kirándulások, kerékpározás, kerékpártúra, minigolf, teke, tensiz, patkódobás, udvari óriás sakk, lengőteke.
114
Animátorképzés kézikönyve Játékgyűjtemény Termi, szobai játékok Eszköz nélküli játékok
A bíró A bíró (a játék alapváltozatában) a következő rendelkezést hozza: „Akit kérdezek, nem válaszolhat. Helyette a baloldali szomszédjának kell felelni. A kérdezett semmiféle módon nem jelezhet vissza, nem bólinthat, nem mosolyoghat stb. Érted?” A bíró kérdésére majdnem mindig válaszolnak. Aki válaszol, az kiesik. Megjegyzés: A játék a bíró újabb rendelkezéseivel tetszés szerint variálható, nehezíthető, például az igen-nem válaszok kizárása, minden válaszban benne kell lenni egy kijelölt szónak, csak „hazug” válasz adható stb. A bűnös Körben ül a társaság. Az animátor jelöli ki a „bűnöst”. A bűnös köztünk van, de a játék elején rajta (és az animátoron) kívül senki nem tudja, ki az. Éppen ezt kell kitalálniuk a többieknek. Bármiről beszélhetünk, bárki kérdezhet, válaszolhat, miközben mindenki figyel. A bűnös feladata: leplezni, hogy őt jelölték ki. Valószínűleg rövid idő elteltével mégis elárulja magát (például zavartságával), vagy azzal, hogy feltűnően úgy viselkedik, mintha nem ő lenne az stb. Adj hozzá egy mozdulatot! Körben állunk. A játék vezetője kezd egy egyszerű mozdulattal, például megérinti az orrát. A mellette álló játékos megismétli ezt a mozdulatot, majd hozzátesz egy másikat. Tehát ő is megérinti az orrát, majd mondjuk megvakarja a fejét. A harmadik megismétli az első két mozdulatot, ő is hozzátesz egyet, és így tovább az összes játékosnál. Szoborjáték Az animátor kiválaszt egy embert a csoportból, ő lesz a szobrász. Hátat fordít a csoportnak, a csoport minden tagja szabadon mozog, és azt kiabálják, hogy „Elment a szobrász!” majd kis idő múlva a szobrász megfordul, a többiek pillanatnyi pózba 115
merevednek. A szobrász kiválasztja azt a „szobrot”, ami neki a legjobban tetszik, így most már ő lesz az „új szobrász” és folytatódik a játék tovább. Bábu vagy! A klasszikus forma a következő: szorosan egymás mellé állva kört alkotunk. Mindenki támaszban áll, a kezek mellmagasságban. A csoport egyik tagja a kör közepén áll. Behunyt szemmel, merev testtel kell dőlnie valamelyik irányba. A körben állók megfogják és visszahelyezik középre (a félreértések elkerülése végett: visszahelyezik, nem lökik!), s továbbdől másfelé. A játékhoz nagy bizalom, hasonló mértékű felelősségtudat szükséges. Végig kell játszani, mindenki kerüljön a kör közepére. Kényszeríteni nem szabad. Kukutyin királya A játszók sorban ülnek. Az első elkezdi: „Kukutyin királya parancsolja neked, hogy amit én teszek, te is csak azt tegyed!” – közben valami mozdulatot tesz. Erre a másik is elmondja a verset, és ő is átveszi azt a mozdulatot (pl. jobb lábát emelgeti), azután így megy a parancs szomszédtól szomszédig, míg végre mind egyformán mozognak. Akkor az első újra kiadja a régi parancsot és az előző mozdulathoz egy újabb mozgást ad. (például miközben a jobb lábát emelgeti, a száját nyitogatja.) A többi résztvevőnek ezt is sorban át kell vennie. (A különböző mozgásokat egyszerre kell végezni, pl. a bal kart emelgetni, és szájunkat tátogatni, mint a halak, stb.) Ez többször megismétlődik, így aztán a végére 4-5 féle mozgást végeznek egyszerre, ami igen nehéz. Ha valaki abbahagyja vagy elhibázza az előírt mozgásokat, zálogot ad. A folytonos mozgás addig tart, míg az első megállást nem vezényel. (Mozgások lehetnek: pl. végtagokat emelni, forgatni, fejjel bólogatni, szájat nyitogatni, lábbal kalimpálni. Célszerű csak olyan mozgást vezényelnünk, amit ülve is lehet végezni, így is éppen elég nehéz lesz a feladat.) A zálogot például egy vers elmondásával lehet kiváltani.
116
Névjegyjáték Egyik játékos odamegy a másikhoz. Bemutatkozik. Megmondja a nevét, honnan jött, foglalkozását és hova megy. Fontos, hogy négy dolognak ugyanazzal a betűvel kell kezdődnie. Pl.: „Nevem Botond, Bécsből jöttem, boltos vagyok, Biatorbágyra megyek.” A bemutatkozó leül annak a helyére, akinek bemutatkozott és az egy másik játékoshoz fordul. Neki már az ABC soron következő betűjét kell felhasználnia: „Cili a nevem, Ceglédről jöttem, cérnát árulok, Celldömölkre megyek” stb. Ismételni nem szabad. Aki nem tudja folytatni, kiesik.
Megtévesztő A gyerekek körben vagy egymás mellett állnak. Valaki közülük megérinti valamelyik testrészét vagy ruhadarabját, de mást mond hozzá. Például a cipő sarkát érinti, és azt mondja: orrom. A mellette állónak hirtelen az ellenkezőjét kell csinálnia: orrát fogja meg és mondja: sarkam. Aki elhibázza, zálogot ad, és a játék végén ezt kiváltják. A játék folyik tovább, a harmadik mond a negyediknek, az ötödik a hatodiknak, a lényeg, hogy gyorsan menjen az egész. Ha a kör végén vagyunk, még egyszer kezdjük megfordítva. Akik előbb válaszoltak ellentétesen, most azok kezdik, és akik az előbb kezdték, azoknak kell az ellentétes választ adniuk és mutatniuk.
Mi lesz a végén? A játékvezető a hozzá legközelebb ülő gyermeknek odasúg egy szót vagy mondatot. Ő, ahogy hallotta, továbbsúgja a mellette ülőnek. Így megy ez végig, aztán mindenki megmondja, hogy milyen szót hallott. Mulatságos lesz, hogy egészen más jön ki a végére. Másként: Az egyik gyerek kimegy a teremből. Amikor visszatér, az egész csoport egyszerre nagyon gyorsan kimond egy egytagú szót, ezt a szót kell pontosan megérteni. Ha nem sikerül, újabb próba következik addig, amíg ki nem találja a játékos a feladványt.
117
Fekete, fehér, igen, nem Ez a játék abból áll, hogy valaki a gyermeknek sorban egymás után kérdéseket tesz fel. Bármit kérdezhet és a kérdezett gyerek is bármit felelhet, csak ezt a négy szót nem szabad kimondania: fekete, fehér, igen, nem. Minden asztalra egy-egy sokágú csillag van rajzolva. A csillag minden ágán sorban egyforma számú körök vannak, míg a csillag közepe sötét, fekete: ez a pokol. Minden gyerek egy gombot, kavicsot vagy más tárgyat tesz a csillagnak arra az ágára, amelyet választott magának. Ha kimondott egy tilos szót, gombját egy körrel beljebb kell tennie. Aki belejut a pokolba, az lesz az ördög. És most kezdődik a játék mulatságosabb része, mert most már az ördög is segít a kérdezőnek, és mindenfélét beszél, kérdez, hogy a többi gyereket is arra csábítsa, hogy kimondják a tiltott szavakat. Az ördöghöz egyáltalán nem szabad szólni, hogy „Ne kiabálj” vagy más effélét. Aki hozzászól, egy körrel közelebb jut a pokolhoz. Aki utoljára marad a poklon kívül, az az angyal. Minél mulatságosabbat kérdeznek a gyerekek egymástól, annál vidámabb a játék. Kicsit lehet könnyíteni a játékon úgy, hogy csak az ”igen”-t és „nem”-et tiltjuk meg.
Amerikából jöttem Ketten kimennek és választanak maguknak egy mesterséget, melyet két szóval kell kifejezniük. Például verset szavalni, fát vágni, virágot szedni, lámpát gyújtani, levest kavarni, tüzet rakni, tollat fosztani, könyvet olvasni, habot verni, leckét tanulni, stb. Miután a mesterséget megválasztották, bejönnek a többiekhez s mondják: „Amerikából jöttünk. Mesterségünk címere: v.sz.” (vagy f.v. vagy más a fent leírtakból vagy a magatok által kitalált foglalkozás). Tehát csak a két kezdőbetűjét szabad mondani a foglalkozásnak. Ezután kézzel-lábbal némán kell elmutogatniuk a mesterséget, például gombvarrást, kiflievést, stb. Ha sokáig nem találják ki, akkor kétkét betűt meg lehet mondani, pl. ve. sza. Aki a gondolt mesterséget kitalálja, az megy ki, miután maga mellé választott egy társat.
118
Egy percünk a tiéd! -csapatépítő A játék előtti instrukció: itt és most, neked és nekünk fontos dolgokat kell egyetlen percbe sűrítve elmondani. A résztvevők maguk dönthetik el, hogyan töltik ki a rendelkezésükre álló időt: saját szavaikkal vagy versidézeteket, dalokat stb. felhasználva. Megjegyzés: A szerkesztő eddigi tapasztalatai alapján: a játszók általában megérzik a feladat súlyát, komoly nehézséget jelent számukra valami fontosat mondani, kitölteni a rendelkezésükre álló egy percet. Miután körbeértünk a játékkal, érdemes megbeszélni a tapasztaltakat: tudjuk-e, hogy mi fontos a másiknak, a csoportunknak, tudunk-e egyáltalán valami fontosat mondani másoknak vagy csak fecsegünk?!
Szkander Ez talán az egyik kivétel a szer nélküli játékok tekintetében, ami sport jellegű, és fizikai erőt kíván az egyéntől. 2 fő játszhatja, főleg fiúk-férfiak kedvelt, erőfitogtató játéka, de a gyengébb nem képviselői is összemérhetik karizom erejüket. A két játékos egymással szemben ülve általában a jobb könyöküket az asztalra támasztják. A kar könyökben hajlított, a két kezüket megfogják. A másik kéz a test mellett lóg, megadott jelre megpróbálják ellenfelük kézfejét lenyomni az asztal lapjához. A bíró figyeli, hogy a könyökük nem emelkedhet föl az asztalról. Az győz, akinek sikerül a másik kezét az asztalra nyomni.
Autogén tréning Az autogén tréning gyakorlatai: 1. az elnehezedés - nehézségérzet 2. az átmelegedés - melegségérzet 3. a szív gyakorlata 4. a légzés gyakorlata
119
5. a napfonat gyakorlata 6. a homlok hűvösségének gyakorlata Légzés. Feküdjünk vagy üljünk le kényelmesen. Hunyjuk be a szemünket. A légzésünket figyeljük passzívan, mintegy kívülről, ne akarjuk befolyásolni. Külsőre meglehetősen egyszerűnek tűnik ez a feladat, de azért mégsem mindig könnyű végrehajtani. Néha az ember kísértést érez, hogy meghosszabbítsa a kilégzést, ugyanis kilégzéskor mélyebb a nyugalom és az elernyedés. Ez azonban elkerülhetetlenül maga után vonja a mély belégzést is, megzavarja az autogén elmélyülés harmóniáját. Súly. Feküdjön vagy üljön le felhúzott térddel. Csukja be a szemét, engedje el magát, passzívan összpontosítson a nyugalomra. Maradjon ebben az elengedett pózban és passzívan koncentráljon a jobb kéz tulajdonképpeni súlyára. Mintegy távolról, továbbra is figyeljen a kéz súlyára mindaddig, míg meg nem unja. Az ezzel való foglalkozás mértékében érezni fogja a többi testrész súlyát is. Továbbra is csak passzívan kísérje figyelemmel mindezt. Ne tegyen akarati erőfeszítést, sugalmazással se próbálja gyorsítani a folyamatot. Bármely belülről jövő művelet csak akadályozza az autogén állapot kialakulását - az egyén által irányított transz sajátos formáját. Napi 15-20 perces gyakorlással két hét alatt már minden nehézség nélkül elérhető és könnyen váltogatható az egyes részek súlyának érzékelése az egész testben. Észrevehetővé válik, hogy rövid időszakokra teljesen eltűnik a test érzékelése. Nem kell félni ettől az állapottól. Meleg. Kézfejét helyezze el úgy, hogy a két tenyér egymás felé nézzen. Hunyja le a szemét, lazuljon el, koncentráljon a nyugalomra és melegre, melyet a tenyér sugároz ki magából. Ha már érzékeli ezt a meleget, közelítse mindkét tenyerét az arcához. Arcával "fogja fel" a két tenyér által kisugárzott meleget. Ha passzívan a bőr melegére összpontosítunk, el tudjuk érni hőmérsékletének 2-3 fokos emelkedését. Ha hideg a keze, akkor előzetesen melegítse fel, különben semmi sem fog sikerülni. A gyakorlás előrehaladtával a meleg érzékelése kiterjed az egész törzsre. Amikor már ez is sikerül, úgy veheti, hogy elsajátította a gyakorlatot. Napfonat. Hunyja le a szemét, lazuljon el. Összpontosítson arra a melegre, amit a gyomra magasságában, belül érez. Képzelje azt, hogy ott helyezkedik el a nap. Ha már elsajátította az előző gyakorlatot, akkor képes arra, hogy passzívan testének melegére koncentráljon. A "napfonat" nevű gyakorlat lehetővé teszi, hogy ezt a meleget tetszés szerint átviheti szervezetének bármely részére. A has belsejében levő melegre történő összpontosítás beszabályozza az emésztőszervek működését. Ezt a gyakorlatot azonban nem végezhetjük heveny hasüregi gyulladás, vérzés és daganat megléte esetén. 120
Pulzus. Helyezkedjen el kényelmes ülő helyzetben, hunyja le a szemét, lazítsa el magát. Kézfejét helyezze el úgy, hogy a két tenyér egymás felé nézzen. Ujjait kulcsolja össze, próbálja megérezni, amint a szív ritmusának megfelelően az ujjhegyek lüktetnek. A gyakorlás előrehaladtával a lüktetést más testrészeiben is érezni fogja. A gyakorlatot akkor sajátította el, ha a lüktetést már a karban és a törzsben is érzi. Hűvös homlok. Hunyja le a szemét, lazuljon el. Passzívan koncentráljon a homlokával érintkező levegő hűvösségére. Ettől a gyakorlattól javul az agy teljesítménye, elmúlik a fejfájás. Ne akarjon kifejezett hideget érezni a homlokával. Ez görcsös összehúzódást idézhet elő az agyi erekben. A hidegérzésnek egészen enyhének kell lennie. Nyugalom. Ez az utolsó gyakorlat, melynek megtanulását csak az eddigiek elsajátítása után lehet megkezdeni. Feküdjön vagy üljön le kényelmesen, felhúzott térddel. Hunyja le a szemét, lazuljon el. Csinálja végig a "légzés", "súly" és "meleg" nevű gyakorlatokat. Utána passzívan koncentráljon a nyugalomra. Koncentráljon 10 % elernyedésre még akkor is, ha 90 %-ban feszült állapotban van. Emelkedjék ki az autogén állapotból a "hűvös
homlok"
gyakorlattal.
A "szükséges" állapotot semmi esetre se akarja magának szuggerálni. Csakis a már meglévőre történő passzív összpontosítás hozza meg az igazi hatást. Ha valami olyat akarunk magunknak beszuggerálni, ami tulajdonképpen nincs jelen, az csak fokozza a belső harcot, a nyugalmat pedig "üldözőversennyé" változtatja. A fenti hét gyakorlat képezi az autogén tréning alapját. A továbbiakban, ha nyugalmi "üzemmódba" helyezi magát és valamire ráhangolódik, további önszuggesztiós elemekkel egészítheti ki a sort. Ezeknek azonban, egyrészt valami meglévőre kell épülniük, másrészt rövideknek kell lenniük, harmadrészt pedig nem szerepelhet bennük a "nem" tagadószó. A "nem félek a vizsgától" elem például alkalmatlan, ezért így kell átalakítani: "A vizsgán nyugodt vagyok. A vizsga során magabiztos vagyok". Ugyancsak alkalmatlan a "Többé nem dohányzom." megfogalmazás is, melyet "A dohányzás gusztustalan. Megszabadulok tőle. Már meg is szabadultam." képletre kell kicserélni. Ezzel a módszerrel az ember bármire ráhangolódhat, megtanulhatja, hogyan kell könnyen és magabiztosan megbirkózni a legkülönbözőbb, még oly rendkívüli szituációkkal is. Szerrel játszható termi, szobai játékok
121
Repül a fillér Egy vonaltól eltérő távolságra kisebb-nagyobb köröket, négyzeteket rajzolunk krétával. Ezekbe az alakzatokba számokat írunk úgy, hogy a legkisebb számot kapja az, amelyik a vonalhoz a legközelebb van, legnagyobbat az, amelyik a legtávolabb. Minden versenyző kap 3 db 5 Ft-ost, 3 db 10 Ft-ost, 2 db 100 Ft-ost és 1 db 200 Ft-ost. Feladat: a vonaltól a pénzérméket a számokkal jelölt figurába kell dobni. Az értékelés (pontszámítás) úgy történik, hogy az alakzatba írt számot beszorozzuk a pénzérme értékével, majd összesítjük az így kapott pontokat. Több fordulót rendezhetünk, és tetszőleges számú játékos vehet részt benne korosztálytól függetlenül, hiszen a játék célzóképességet, ügyességet követel.
Palack-pecázás A játékos derekára kötünk egy zsineget, melynek végén egy szög lóg le hátul úgy, hogy kb. a térdhajlatig vagy egy picit lentebb érjen a szög. A rajtvonaltól kb. 5-6 m-re egy sörösüveget állítunk fel. Feladat: a versenyző elmegy az üvegig, háttal feláll az üveg előtt és apró térdhajlításokkal próbálja belecélozni a szöget az üvegbe. A fejét hátrafelé fordíthatja, de kezével nem segíthet. Minden versenyzőnek az idejét stopperral mérve, a legrövidebb idő alatt teljesítő játékos nyer.
Marokkó A játékhoz tetszés szerinti, de nagyszámú pálcika szükséges, lehet 20-30-40 db. A pálcikákat megvehetjük készen a játékboltokban, melynek anyaga műanyag vagy fa lehet. Vagy akár magunk is készíthetünk hurkapálcikából, amit mi színezünk ki. Játszhatják ketten, négyen, de hatan is. Az a legértékesebb színű pálcika, amelyből 1 db van, és az a legkevésbé értékesebb, amelyikből a legtöbb van. A színek változhatnak a vásárolt termékeknél, vagy akkor is, ha mi készítjük el. A pálcikák erősségi sorrendje pl.: fekete (1 db) = 50 pont kék
(5 db) = 25 pont
barna (8 db) = 10 pont sárga (10 db) = 5 pont
122
piros (16 db) = 1 pont A játékhoz egy nagy és egyenletes felületű asztal szükséges, melyet jól körül lehet ülni. A pálcikákat összefogjuk, és az asztalra ejtjük. Az összekeveredett halomból úgy kell felvenni őket – elsőbbséget élvez a legmagasabb értékű, hogy fölszedés közben a többi pálcikának mozdulatlannak kell maradnia. Ha megmozdul, akkor a pálcikát vissza kell tenni vagy ott kell hagyni, és a következő ember próbálkozhat a játékkal. Mikor az összes pálcika elfogyott, akkor a pálcikák értékét egyénenként összeadjuk, ez a pontérték határozza meg, hogy hányadikak vagyunk a játékban. Darts A dartsok jelentése: apró dárdák; ezeket meghatározott távolságból kell egy kör alakú parafatáblába dobni. A táblán különféle értékű cikkelyeket találunk. A dartshoz szükséges tábla és apró dárda játéküzletekben beszerezhető, viszonylag kis befektetési költségű játék. Népszerűségét és elterjedését támasztja alá az a tény, hogy egyre több településen találkozhatunk darts clubokkal, de vendéglátóhelyeken, szórakoztató centrumokban művelődési házakban, a családok otthonaiban is egyre inkább fellelhetők.
Tetszőleges
számú
játékos
játszhatja;
nagyfokú
ügyességet,
jó
célzóképességet igényel. A dartsnak sokféle közkedvelt változata van, de közös bennük, hogy nagyon élvezetes, izgalmas minden korosztály számára. Az átlagos dartstábla átmérője 45,7 cm, ami 20 mezőre van osztva, külső-belső körgyűrűvel, valamint külsőbelső ökörszemmel van ellátva. A játékosoknak 3-3 dárdájuk van fejenként. Ezek rövid szárúak (kb. 15 cm), acélhegyben végződő, papír vagy műanyag tollú dárdácskák. Az eredményeket rögzíthetjük kis táblán vagy papíron. A dartsnak elektromos pontkijelzővel ellátott változata is ismert, ez azonban sokkal költségesebb. A dartstáblát a falra függesztjük úgy, hogy középpontja 172 cm-re legyen a földtől. Az alapvonalakat 244 cm, 259 cm és 274 cm távolságra húzzák meg a táblától. (Kisebb gyerekek esetében ezt a vonalat akár a korosztályi előképzettségnek, tudásnak megfelelően közelebb is hozhatjuk.) A dobáskor a játékos az alapvonalhoz áll fel. Érvényes a dobás akkor, ha a dárdácska beleáll, és ott is marad a táblán, nem esik ki (egy játék időtartamáig). Újradobás nem lehetséges. A kezdő dobásnak az első (duplázó) körgyűrűbe kell betalálni. Az eredményszámításról, pontozásról:
123
Az eredményes dobásokat egy kezdő pontértékből kell levonni. Ez lehet 301, 501, 801, 1001 pont. 50 pontot ér, ha a belső ökörszembe fúródott a dárda, 25-öt, ha a külsőbe ért. A duplázó és triplázó (külső) körgyűrűbe hullott dartsok értéke kétszerese, háromszorosa lesz. Akkor van vége a játéknak, ha egy játékos duplázással 0 pontra jut.
Játék-változatok: Sanghai Mindenkinek 3 dobása van. Az a győztes, aki a 3 dobás összesített pontszámával legtöbb pontot szedte össze. Lezárás Ennél a játéknál is az a cél, hogy minél több pontot gyűjtsön össze a játékos. A lezárással lehet megakadályozni, hogy a többiek azon a mezőn ne szerezhessenek pontot. A lezárás akkor lehetséges, ha játékosunk háromszor szerzett pontot ugyanazon a cikkelyen. Párban Két fő játszhatja a lezárás szabályainak megfelelően. Van egy lezáró és egy pontszerző. A pontszerző feladata, hogy még lezárás előtt a lehető legtöbb pontot szerezzen arról a mezőről. Felezés, ötödölés Felezéskor a játékosok célsorokat jelölnek ki maguknak, s ezt igyekeznek megvalósítani a játékban (pl. 15, 14, 13 stb.). Ötödölésnél az nyer, aki előbb éri el az ötven pontot.
Karikahajtás Európa-szerte elterjedt játék. A kerékpárabroncsot az abba akasztott kampós hajtóbot segítségével lehet előretolni. Az idősebb generáció még emlékszik, hogy milyen kedvelt
124
játéka volt fiatalságának. Versenyeket is rendeztek belőle: gyorsaság, akadály kikerülése, váltóversenyek stb.
Scrabble: Táblás játék, hiszen egy lyukacsos táblára kell kirakni a betűket az alábbi módon: véletlenszerűen húzott betűkből szavakat kell kirakni, és egy négyzetrácsos táblára helyezni úgy, hogy már a korábban kirakott szavakhoz illeszkedjenek. A szerzett pontszám a felhasznált betűk értékéből, és a kirakott szavak táblán elfoglalt helyétől függ.
Jenga, óriás jenga: 54 db farúdból áll maga a játék, van óriás változata is, amikor ezek a fa rudacskák méretesebbek. A játékot párban lehet játszani. A játék célja felépíteni egy fatornyot úgy, hogy ne dőljön össze, ha ez sikerült rontás nélkül, akkor addig kell a fa oszlopokat kihúzogatni a toronyból, amíg valamelyik nem ront.
Játékkészítés Papírsárkány: A gyerekek kedvelt játéka, nem csupán az elkészítése jelent kikapcsolódást a gyerekeknek, hanem utána szeles időben a játék használata is. Anyagszükséglete: 3 hosszú nádszál, madzag, csomagolópapír, csiriz (liszt és víz keveréke), spárga, papírcsíkok. Elkészítése: A nádszálakat vágjuk egyenlő hosszúra úgy, hogy mindkét végükre jusson csomó, és a csomó után még kétujjnyi üreges szár. Helyezzük őket egymásra keresztbe, arányosan, majd középen, ahol metszik egymást, kössük össze. A nádszálak végeit késsel vágjuk be, majd a bevágásokon át egy madzagot körbevezetünk, ami így hatszög alakot formál. A vázat tegyük rá egy csomagolópapírra, és rajzoljuk körbe úgy, hogy a papír 2-2 ujjnyival hosszabb legyen a váznál. A kantár 3 egyenlő hosszú madzagból áll. Egyet kössünk középre, kettőt pedig a sárkányarc felső nádvégeihez. Szabad végüket hurkoljuk össze csomóba a sárkány díszített oldalán. Ehhez a csomóhoz kössünk hozzá a
125
feleresztő zsinór végét. A farok és a fül spárgából készül, melyekre kössünk papírcsíkokat. Ha a sárkány végére bojtot erősítünk, akkor nem bukdácsol a levegőben. Tojásfestés: Főtt vagy kifújt tojásokat nagyon sokféleképpen díszíthetünk. Használhatunk ugyan üzletben kapható festékeket, de sokkal értékesebbek a természetes növényi festékek felhasználásai. Más és más színű festőanyagot nyerünk a vörös- és lilahagyma kiáztatott külső leveleiből. Tojásfestési eljárások közül egy érdekes eljárás a tojásberzselés. A főtt vagy
kifújt
tojásokhoz
különböző
formájú
levelek,
nylonharisnya
és
zsineg
szükségeltetnek. Elkészítése: a megfőtt vagy kifújt tojás oldalára tojásfehérje segítségével felragasztjuk a különböző formájú leveleket, ráhúzzuk a nylonharisnya anyagot vagy a gézlapot és alul-felül zsineggel összekötjük. Ezután a kívánt színű oldatban befestjük. Száradás után lebontjuk róla a kellékeket, majd zsírral bekenjük és kifényesítjük.
Mozgásos társas játék: A társasjátékok szabálya szerint játszható, de itt a feladatok valamilyen fizikai aktivitás teljesítéséről szólnak, tehát a játékosok egyszerre élvezhetik a társasjáték és a mozgás örömét. Egy nagy kartonpapírra társasjáték alaprajzot készítünk, az alaprajz lehet mértani egyenes vonalak mentén haladó négyzet vagy csigavonalon vagy más egyéb szabálytalan görbén haladó egyenes, melyre a négyzetek helyett pl. szárított leveleket ragaszthatunk. A pályán megjelöljük, hogy melyik négyzet vagy levél jelenti azt, hogy kis kártyát kell húzni. A kis kártyákra, melyeket kartonlapból készítünk, ráírunk különféle nehézségű mozgásos feladatokat pl. 10 db guggolás végrehajtása, 5 db nyusziugrás, 10 db kötéláthajtás, 5 db mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás, stb. Ezeket a feladatokat kell végrehajtani, akkor, amikor a bábuval az illető játékos a megjelölt négyzetre vagy levélre lép. Amennyiben teljesítette, továbbhaladhat, amennyiben nem, akkor vissza kell lépnie a bábujával az azt megelőző helyre. Célzó-játékok a szabadban: (Patkódobás, freesby, lengőteke, golyójátékok)
126
Ezeknek a játékoknak a közös vonása a célra irányuló mozgás eredményessége. Ez a cél azonban minden esetben más jellegű, lehet függőleges, vízszintes, a kettő keveréke, álló vagy mozgó cél egyaránt. Mivel nagyfokú ügyességet, finom mozgáskoordinációt igényel, így eredményesebb játékot az idősebb korosztálytól várhatunk (12-14 évtől felfelé), bár a fiatalabb korosztály is játszhatja, több-kevesebb sikerrel.
Patkódobás: Nem elterjedt, de egy nagyon érdekes „célbadobó” versenyek egyike. A pálya kialakításához csupán egy 14 m hosszú udvarra vagy kertre van szükség, és az e célra gyártott speciális patkó helyett használhatjuk a lovak lábára való patkót is. Külön érdekes lehet a lovas szolgáltatásokhoz társítani, de önmagában is kuriózumként szolgál, a befektetési költsége sem nagy. Nagyon jól kihasználható, mert életkortól függetlenül játszható, eredetileg a játékot 2 játékos (vagy a kettő egész számú többszöröse) játssza, de növelhetjük a résztvevők létszámát páratlanra, és a játékot szabályalakításokkal változtathatjuk. A pálya anyaga lehet nedves agyag, salak, homok vagy műanyag, oly módon elkészítve, hogy a patkó ne ugrálhasson, csúszhasson a felületen a dobás után. A pálya a talajjal egy szinten lévő 14 m hosszú; 1,83 cm széles. Részletes pályaméretet lásd a Játékszabályok18 c. könyvben. A fiatalabb korosztály számára megengedhetjük a kisebb távolságról történő dobásokat is. A játék lényege: A versenyzők felváltva dobnak a patkóval a pálya két végéről, a túlsó végén álló cölöp felé. A cél a lehető legközelebb dobni a patkót a cölöphöz. A játszma addig tart, amíg a játékosok vagy játékos párok mindegyike 50-et nem dob vagy ameddig egy játékos vagy játékos pár el nem éri a 40 pontot.
Pontozás:
18
Játékszabályok a világ sportjainak enciklopédiája. Göncöl-Méliusz Kiadó, 64. p.
127
Ahhoz, hogy valamelyik játékos pontot kapjon, a patkót a cölöptől számított 6 hüvelyknyi (15 cm) távolságon belülre kell dobni. Nem ér pontot az a patkó, amely a pályán kívül ütközött a céllövő területbe, és a szabálytalan helyzetből dobott patkó. Gyűrű (bekerítő dobás) annak az elnevezése, amikor a patkó úgy keríti körül a cölöpöt, hogy egy szintező vonalzó anélkül érinti a 2 végét, hogy hozzáérne a cölöphöz. Egyes: Minden játékosnak adunk két-két patkót. Mindketten egyazon dobórekeszből dobnak kétszer, majd a második dobássor a másik irányból történik! Az egy irányba történő két dobás után a dobó elmegy a patkóért, és megszámolja a pontokat, majd ott maradva dob a másik irányba is mindkét patkóval. Páros: A páros mindkét tagja külön egy-egy cölöpnél helyezkedik el. A patkókat a két csapat 11 tagja egy rekeszből dobja el, majd a másik két ember dobja vissza. A partnerek által elért pontokat páronként összeadják, de az egyénileg dobott gyűrűt, patkót feljegyzik.
Eredményszámítás: Minden gyűrű 3 pontot ér az ellenfél patkóhelyzetétől függetlenül, az ellenfél patkójánál közelebb dobott eredmény pedig 1 pontot. Egy dobásjog addig tart, ameddig valamely játékos el nem éri a 40 pontot. Ha a dobásjog egyenlő pontszámmal ér véget, nem számítható be az eredménye. Aki dobásjogon belül nyert, az kezdi a következőt. Ha eredmény nélkül ér véget a dobásjog, akkor a sorrend felcserélődik. Döntetlen esetén pótdobás van a dobássorrend cseréjével. A kezdés jogát sorsolással, megállapodással dönthetik el a játékosok. A dobást a hibavonal mögül kell végrehajtani. A játékos lába nem előzheti meg ezt a vonalat, amíg a patkó el nem hagyja a kezét, különben érvénytelen a dobás. Kevésbé elterjedt volta miatt nagy sikerre számíthat az a vendégfogadó, aki ezt megvalósítja. Kikapcsolódást, élményt, sikert nyújthat egyén, család, baráti társaság részére egyaránt.
Dobókorong (freesby):
128
Ez a szórakozás is a célbadobó képességét fejleszti az egyénnek, de míg a patkódobás esetében a célfelület egy vízszintes álló terület, addig a dobókorong esetében egy többékevésbé mozgó társ, mely nagyfokú ügyességet kíván. Hazánkban még csak a strandokon látjuk dobálni ezt a színes műanyag korongot. Nagy kézügyességet, mozgékonyságot igényel a játékosoktól. Amerikában számos fajtája ismert, és versenyszerűen is űzik egyének, párok és csapatok között. Beszerzése ajánlott valamennyi vendégfogadónak, hiszen rendkívül olcsó, sok helyen kapható. A játékhoz szükséges terep (udvar, füves kert) valamennyi szálloda portáján kedvező lehetőséget kínál a sport űzéséhez. Alkalmazhatjuk egy nap fő- vagy akár kiegészítő programjaként egyaránt. Valamennyi korosztály használhatja, és gyorsan elsajátíthatja ezt a szórakozást.
Lengőteke: Az üdülők, nyaralók egyik közismert, népszerű, könnyű mozgásra késztető, szórakoztató eszköze. A lengőteke állványa vasból (rúd, cső) könnyen elkészíthető, mely akasztófa alakú. A lengőtekéhez tartozó 9 fabábu, fagolyó, és keret, amire a bábukat állítjuk, a játékboltokban készen megvehetők. Kis befektetést és kis helyet igényel, tehát azokon a portákon is megvalósítható, ahol nem találunk hatalmas udvart vagy nagy kertet. Lehet játszani egyénileg vagy csapatban versengve egyaránt. Valamennyi korosztály számára élményekben gazdag szabadidős lehetőséget biztosít kora tavasztól, késő őszig. A függő golyót (tekét) a kijelölt vonalon állva úgy kell ellendíteni, hogy a bábukat a golyó hátulról találja el. A szemből és az elsőt követő utánlengésekkel elért találat nem számít. A versenyzők maguk állítják fel a ledöntött bábukat. A verseny lehet egyénivagy csapatverseny. Minden versenyző 40 dobást teljesít: 20 teli, 20 tarolás. A versenyzők először a teli dobásokat teljesítik, majd a tarolást. (Teli dobásnál minden dobás után újra felállítják az összes bábut. Tarolásnál nem állítják fel, addig dobnak, míg az összes bábu le nem dől.)
Golyójátékok:
129
Az egyik legrégibb játékfajta, amelynek számtalan változata létezik. Már egészen pici gyerekek is élvezettel játszhatják (6-7 évtől), hiszen a kistömegű és -méretű golyókkal történő gurítást, ejtést, dobást, lökést, ütést már ők is jó eredménnyel képesek elvégezni. Ezen felül hozzájárul a koordinációs képességek fejlesztéséhez (pl. ügyesség, térbeli tájékozódó képesség, célzási képesség, stb.). A golyók anyaga, tömege változó. Készülhet fából, fémből, üvegből és műanyagból is, aminek beszerzése nem igényel különösebb befektetést.
Lyukbadobás: A játék kimért területen történik. Ügyeljünk arra, hogy ha szabadtéren játsszuk, a talaj fű nélküli, viszonylag sík terep legyen, ahová a golyók méretéhez igazodva alakítjuk ki a földbe vájt lyukakat vagy földbe karcolt köröket. (Fedett helyiségben, szobában is játszható rossz idő esetén. Ekkor a golyót a padlóra krétával rajzolt körökbe guríthatjuk vagy esetleg valamely vonal, szalag mögé). A feladat: a golyót dobással vagy gurítással az előre kijelölt lyukba (vagy körbe) kell vezetni. Többféle változata van, de ha egy körre megy a küzdelem, akkor egy bizonyos számérték elérése a cél, 100 pont vagy 200 pont, stb. A játékosok előre meghatározzák egy-egy dobás (gurítás) értékét, pl. 5 vagy 10 pont. A játékosok felváltva gurítanak vagy dobnak. Az, aki beletalált a lyukba, addig folytathatja a dobássorozatot, amíg el nem hibázza. Hibás dobás esetén a soron következő játékos dob. Az győz, aki az előre meghatározott pontot elsőként teljesíti. Három kör: A talajra 3 kört rajzolunk, melyeknek átmérője 15-20 cm legyen, a 3 kör egymástól 25-50 cm-re legyen elhelyezve. A játék kezdete előtt a játékosok meghatározzák a körök sorrendjét (pl. az 1. dobásra a 2. körbe, 2. dobásra a 3. körbe, 3. dobásra az 1. körbe kell célozni), valamint a játékban részt vevő golyók számát. Minden játékosnak egyenlő számú golyót kell adni. Ha játékosonként egynél több golyót alkalmazunk, akkor lehetővé válik a játszótársak golyóinak elrablása, ami színesíti a játékot, és izgalmasabbá, érdekesebbé teszi. Erre akkor van lehetőségünk, ha az ellenfelünk golyóját betoljuk, belökjük a körbe, mert ekkor a betolt golyó a miénk lesz. Így történik a golyórablás. A rablásért külön pont, ha rossz körbe gurítunk, azért pedig büntetőpont jár. A játékos úgy is győzhet, hogy a társait nem engedi játékhelyzethez, ez akkor áll fenn, ha a kezdő játékos minden dobása sikeres, egyből teljesíti mind a 3 célfelület eltalálását.
130
Kiütés: A játék lényege a másik golyójának a megszerzése. Ha egy játékos a maga golyójával megüti a társáét, akkor az övé lesz a megütött golyó. A játék az utolsó golyó kiütéséig tart. Mindenkinek előre meghatározott számú golyót kell biztosítani. A dobások sorrendjét eldönthetik sorsolással vagy megállapodással. Befogás: Ha olyan közel üti a golyót a kiszemelt golyóhoz, hogy kézzel befogható a 2 golyó távolsága. Mégpedig úgy, hogy a játékos a hüvelykujját ráhelyezi a maga golyójára és az ellenfele golyóját próbálja elérni a többi ujjaival. Ha sikerül, övé a golyó. A játék akkor ér véget, ha az utolsó golyót is sikerült befogni. Falnakütés: A játékhoz egy szabad falfelület szükségeltetik, amely előtt akadályoktól mentes, tiszta, sík terep (föld, beton) van. A játékosok ehhez a falhoz dobják az első körben a golyót. A második körben a dobók igyekeznek olyan szögben eltalálni a falat, hogy a lepattanó golyó eltalálja a földön fekvő golyók egyikét. Ha sikeres volt a dobás, övé a golyó. A játék addig tart, ameddig a golyók el nem fogynak. Az győz, akinél a legtöbb golyó gyűlt össze. Kockadobálás: Egy dobókockát (mely 1-6-os számozású) felhelyezünk egy téglára, vagy rögzítjük (pl. fal elé tesszük). A dobónak el kell találni a kockát, amikor a kocka leesik vagy kimozdul eredeti helyzetéből, annyi pontot kap az illető, ahányat mutat a kocka fölső lapja. A játék előtt megállapodás szerint megjelölik, hogy hány pontot kell elérni, pl. 21, 33, 40, stb. Az győz, aki a legkevesebb idő alatt eléri az adott pontszámot. Golyóejtés: A játékosok egy 20-30 cm átmérőjű körben tetszőleges számú golyót helyeznek el. A játékosok közti dobássorrendet sorsolással is eldönthetik. Minden játékos kap 3-5 db golyót. Meghatározott távolságról az első dobó ejti a golyót a körbe, ahány golyót kilök a körből az övé lesz, ha nem sikerül egyet sem, akkor a golyója, amivel dobott, a körben marad. A játék akkor ér véget, ha a golyók elfogytak a körből. A legtöbb golyóval rendelkező játékos nyer.
Outdoor játékok Számháború:
131
A számháború a gyerekek egyik népszerű játéka, azonban nagy helyigénye miatt kirándulások, túrák során is alkalmazható.. Kirándulások alkalmával a változatos terepviszonyok, a változatos növényzet és a nagy terület jó lehetőséget nyújt a játékra. A játékhoz két csapat szükséges. A játék előtt mindkét csapat elkészíti a zászlaját, amit a háború alkalmával magukkal kell vinniük és őrizniük, mert ha az ellenfél megszerezte azt, a csapat elvesztette a háborút. A játékosok egy kartonlapra (ennek mérete is előre meghatározott, illetve mindkét csapatnál egyforma) felírják a négyjegyű számot, és a homlokukra erősítik egy gumiszalaggal. Ezt jól meg kell jegyezniük, a harc során állandóan hordaniuk kell, eltakarniuk kézzel nem szabad. Hogy ne tudja az ellenfél elolvasni, gyorsan megfordulhatnak, fa mögé állhatnak úgy, hogy homlokukat a fatörzshöz szorítják, ahol nincs fa, egyszerűen a földhöz szorítják, illetve más ügyes, de főleg természetes módszerrel védekezhetnek. A számokat cserélgetni tilos. Akinek a számát leolvasták, az elesett a harcban és fogolytáborba kell vonulniuk. Az a csapat győz, aki az ellenfél valamennyi játékosának számát leolvasta.
Lábtenisz Nagyon népszerű játék. A játékot 2 vagy 4 fős csapatok játszhatják. A labdát az adogató vonalról rúgással hozzuk játékba (kézből földre ejtett labdát felpattanás után rúgjuk át az ellenfél fogadó mezőnyébe). A fogadó oldalon egyszer érhet földet a labda, s utána lábbal, fejjel vagy testtel vissza kell játszani. A pontokat a röplabda szabályok szerint számolhatjuk. Egy-egy játszma addig tart, amíg az egyik csapat 15 pontot el nem ér. Lehet 2 vagy 3 nyert játszmára játszani. (A svédek a pontokat az asztalitenisz szabályai szerint számolják, s nincs megkötve egy-egy térfélen az érintések száma.) Lábteniszpálya A pálya talaja lehet salakos, füves, földes vagy bitumenes. A legkisebb méret 4 x 10 m (egyes játéknál). Kettes, illetve csapatjátéknál 8 x 18 m a legmegfelelőbb. A pályát két alapvonal és két oldalvonal határolja. A pálya középvonala jobb és bal térfélre osztja a pályát. A háló magassága 100 cm, futball-labdával vagy akár gumilabdával is játszhatják.
Petanque
132
Golyókkal történő olasz játék. Egy golyót kidobnak mint célt s ezt kell a többiekkel eltalálni. A petanque játszható egyéniben (egy játékos – egy játékos ellen játékosonként 3 golyóval), duplettben (két játékos – két játékos ellen játékosonként 3 golyóval) és triplettben (három játékos – három játékos ellen játékosonként két golyóval). A petanque golyó fémből készül, átmérője legalább 70,5 milliméter és legfeljebb 8 centiméter. A kivétel az élénk színűre festett célgolyó, az „Öcsi”, amelynek anyaga fa vagy műanyag, átmérője legalább 25, legfeljebb 35 milliméter. A fémgolyókon a könnyebb megkülönböztetés érdekében rovátkák, azonosító kód és márkanév található bevésve. Az amatőr golyók ára 3000 Ft/3 db alatt van, míg az azonosítóval ellátott, rozsdamentes
versenygolyók
10
000
Ft/3
db
felett
is
lehetnek,
nagyobb
sportáruházakban kaphatók. Országos és nemzetközi versenyeknél kötelező a versenygolyó használata. A fémgolyókat általában „Öcsivel” együtt árusítják. Találhatunk kényelmet szolgáló eszközöket is, mint golyófelszedő mágnes, öcsitároló, pontszámláló stb. A viták elkerülése érdekében ajánlott valamilyen távolságmérő eszközt használni, versenyeken pedig pártatlan versenybírót és pontozótáblát kell biztosítani. A pálya vízszintes, tömör alsó réteggel. A felső réteg 1,5 cm vastag, zúzalékos, kicsit lazább az alsó rétegnél, de ideálisan tömör. Nagysága tetszés szerinti lehet, de nemzetközi és országos bajnokságban 15,0 méter hosszú és 4,0 méter széles, más versenyeken legalább 13,0 méter, szélesség 3,0 méter. A játékban először az „Öcsit” dobja el a kezdő csapat, nem érhet semmihez és senkihez, és úgy kell megállnia, hogy a dobókörből legalább hat, legfeljebb tíz méter távolságra legyen a pálya szélétől és bármilyen akadálytól pedig legalább egy méterre. A cél a saját golyót minél közelebb juttatni az „Öcsihez”. Mindig a rosszabb helyzetben lévő csapat (vagy játékos) következik, ha még van hátra golyója. A csapat a kör végén annyi pontot kap, amennyi golyója közelebb állt meg az „Öcsihez”, mint az ellenfél legközelebbi golyója. A verseny akkor ér véget, ha az egyik csapat eléri a 13 pontot és ezzel győz. Az ellenfelek igyekeznek a „bocsát” (nagy golyót) minél közelebb juttatni a „pallinóhoz” (kis golyóhoz). Ez legtöbbször gurítással történik. Játszhatja egy-egy játékos egymás ellen vagy párosok illetve háromfős csapatok, a mérkőzéseket rendszerint választott vagy kijelölt játékvezető vezeti igen egyenes, kemény burkolatú pályán. A játékvezető közreműködésével sorsolással eldöntik, melyik fél kezd, és a pályán mely irányból kezdik a játékot. Ezután elhelyezik a „pallinót” az ábrán jelölt kezdőpontra, majd a kezdő játékos az alapvonal (A) mögül igyekszik „bocsáját” minél közelebb gurítani a „pallinóhoz” (punto). Amennyiben a gurítás nem 133
érvénytelen (pl. nem ér palánkot) az ellenfél következik, próbálja a „pallinót” jobban megközelíteni „bocsájával”, mint az ellenfél. Mindaddig próbálkozhat, míg közelebb gurít, mint ellenfele, ill. ennek hiányában amíg el nem fogynak a „bocsái”. Majd ismét a kezdő játékos következik. Ha elfogytak „bocsáik”, a játékvezető megállapítja, melyik „bocsa” van a „pallinóhoz” a legközelebb ill. a jobb pozíciót gurított versenyzőnek hány „bocsája” van közelebb, mint az ellenfél legközelebbi „bocsája”. Ennyi pontot ír. A játék 12 vagy 15 pontig folytatódik. Abban az esetben, ha a játékos úgy gondolja, hogy túl nagy feladat lenne az ellenfélénél jobbat gurítania, akkor megpróbálhatja kidobni annak „boccsáját”. Ezt azonban csak úgy teheti, ha előre bejelenti, melyik golyót akarja eltalálni. Győztes az, aki előbb éri el a 12 vagy 15 pontot. Egyéni játék esetén 4-4 „boccsával” játszanak, párosban és trióban játékosonként 2-2 golyóval, azaz összesen 44, illetve 6-6 golyóval. Divatos mozgásformák: Aquatréning A legújabb ismeretek alapján felépített víz-fitneszprogram az izomzat erősítésére, ellazítására és nyújtására szolgál. Hatásosabb, mint a víz alatti torna. A víz ellenállásával szembeni mozgás kíméli az ízületeket, ideális hát- és gerincproblémákra. Aquarobic, aquajogging Vízben, utasítás és gyakran zene kíséretében végzett gimnasztika, amely rendkívül ízületkímélő, azonban a víznyomás ellen kifejtendő ellenállás miatt edzés- és masszázsjellege is van. Jóga A régi indiai filozófia része, testünk teljeskörű ismeretén alapul, s a test, a lélek és a szellem közötti egyensúly elérésére törekszik. A bizonyos testrészekre irányuló összpontosítás egyrészt a különböző testtartási hibák, ízületi fájdalmak vagy belső szervek célzott gyógyítására szolgál, másrészt elősegíti a belső nyugalom és kiegyensúlyozottság megteremtését. A jóga (a szanszkritban az „akaratunk és Isten akaratának igaz összekötését” jelenti) elemei az asana (testhelyzet és nyújtógyakorlatok) valamint a pranajamana (légzés- és meditációgyakorlatok). Számos változata terjedt el, legismertebb a hatha-jóga, amely a jógatanba való bekapcsolódásra is alkalmas. Az egyes változatok részben egy-egy tanítómester tanait követik; az ezoterikusan befolyásolt stílusok a menstruáló nők számára gyakran nem engedélyezik a gyakorlatok
134
végzését. A jóga modern változatát power-jógának nevezik, és már nem sok közös vonással rendelkezik az eredeti jógagondolattal, de az állóképesség fejlesztésében nagyon hatékony. A jóga gyakorlása által elért hatás rendkívül sokrétű. Egyrészt jobb testtartást eredményez, ezért a gyakorlatokat háttáji és ízületi panaszok esetén alkalmazzák; másrészt a nyugodt mozdulatok és a légzésgyakorlatok pozitív hatással vannak a szervek működésére és a vérnyomásra, minek következtében emelkedik a vér oxigénszintje. (A gyakorlatok végzése csak szakértői irányítás mellett ajánlott). Jógázás során edződik a test, emellett azonban el is lazul, ezért végzése alvási zavarok, fejfájás és pszichoszomatikus megbetegedések kezelésére is ajánlott. Javítja az izmok tónusát, a légzést, a keringést, csökkenti a cellulitisz tüneteit és ellazít. Kardiotenisz Teniszpályán, csoportosan végzett tevékenység, ahol az animátor olyan ütemben mozgatja a résztvevőket, hogy pulzusukat az optimális szinten tartsák. A pulzust folyamatosan monitorozzák. A résztvevők tehát nem meccset játszanak, csak a tenisz mozgásformája segítségével, szórakoztató módon vesznek részt csoportos állóképességi gyakorlaton. Elsősorban az USA-ban népszerű. Kondiséta Percenkénti százas pulzusszámmal oldódik a szorongás, elég a felesleges zsír, javul a kondíció. Spinning Meghatározott pulzus- és fordulatszámon tekerhető, talajhoz rögzített, edzőtermi kerékpár. Formálja az izmokat, karcsúsít és fokozza az erőnlétet. Thae-bo Új mozgásforma, magába foglalja a boksz, a kick-boksz és a fitness klasszikus elemeit. Thai chi A hagyományos kínai orvostudományból eredő gyakorlat az önvédelem meditatív elemeiből és mozdulataiból tevődik össze, s árnyékboksz néven is ismert. A folyamatos és egyben erőteljes mozdulatok elindítják az emberi energia, a qi (‟csi‟) áramlását, enyhítve ezzel a panaszokat, és gyógyítva a betegségeket. A thai chi kiválóan alkalmas az állóképesség fejlesztésére ill. megőrzésére, és bármely korosztály számára elsajátítható, akár előzetes ismeretek nélkül is. Térdi panaszok (meniszkusz, szalagsérülés, kopás) és csípőízületi károsodások esetén nem ajánlatos a végzése. Veszélyeztetett terhesség esetén ajánlatos lemondani az igazán megerőltető, állás közben végzendő gyakorlatokról.
135
Wellness programok szervezése A wellness programok összeállítása során az alábbi kérdések merülnek fel: Kinek? (célcsoport) Mit? ( kínálati elemek) Hogyan?( szervezés módszertana) Ki szervezze? (animátor) Célcsoport elemzés: Az első lépés a vendég megismerése, mely tehát alapkövetelmény! Ebben segítségünkre lehet: Célcsoport elemzés Kérdőív Fittség vizsgáló tesztek, eljárások Célcsoport elemzése során az alábbi szempontokat vizsgálhatjuk: Életkor Nem Családi állapot Munka, foglakozás Nemzetiség Stb. Sportprogramok, rekreációs programok, wellness programok szervezésének metodikája A programok, rendezvények jelentős részét tehetik ki a sportprogramok. A sportrendezvények, túrák, programok összeállítása függ a résztvevők érdeklődési körétől sportolási előképzettségétől, fizikai erőnlététől, nemétől, életkorától, a helyi adottságoktól, stb., azonban mindig figyelembe kell venni az alábbi elvárásokat a szabadidős programokkal szemben: Biztosítson lehetőséget csoport és egyén számára. Alkalmazkodjon a család szerkezetéhez, vegye figyelembe a különböző korosztályok igényeit, teherbíró képességeit, előképzettségét.
136
A lehetőségekhez képest nemzeti jelleget képviseljen, és az adott tájra, tájegységre jellemző legyen. Közvetlenül a természeti környezetben ajánlott a testmozgás, mert a természet erőivel való edzés (napfény, hőmérséklet, szél, csapadék) növeli az ember teherbíró és tűrőképességét. A célcsoport igényeinek megfeleljen (fizetőképesség, érdeklődési kör, kulturális igény, stb.) A környezetvédelmi szempontok érvényesüljenek a programok megvalósítása során. Lehetőleg a szabadidős programajánlat a kondicionális képességek mérésével legyen egybekötve (fittség vizsgáló tesztek). A program eltérő mozgásváltozatokat kínáljon (passzív – aktív, természetes – művi mozgás, szerrel – szer nélkül végzett, egyéni – csoportos, ciklikus – aciklikus, stb.). Játékok, versenyek, játékos formák mindig legyenek a programban, ami élményt, örömet nyújt, és kellő motiváltságot jelent mindenki számára. Az évszakoknak megfelelő szezonalitást vegyük figyelembe. A programok jó menedzselése. Wellness szállodák vendégei A gyógyszállodák vendégei az idősek, a wellness szállodák a célcsoport bővítését eredményezik, nyitnak a fiatalok felé. A wellness szállodák célcsoportjának elemzése igen nehéz feladat, hiszen eltérést mutat az egyes országok wellness szállodáinak vendégösszetétele, de országon belül is változatosság
jellemzi.
A
célcsoportot
általánosságban
az
alábbiak
szerint
különböztethetjük meg: A fiatalabb korosztályok elsősorban a fitness és a wellness szolgáltatásokat veszik igénybe. Noha ez a vevőcsoport közepes jövedelemmel rendelkezik, piaci aránya folyamatosan növekszik. A fiatal, kisgyermekes családok – általában másod- vagy harmadszabadságukat töltve – főként élményfürdőzés céljából keresik fel a gyógyfürdőhelyeket. Ennek
137
a részpiacnak az aránya jelenleg viszonylag kicsi, noha a számok itt is növekedésre utalnak. A középkorúak – ugyancsak másod- vagy harmadszabadságukat töltve – elsősorban
rekreációs
és
prevenciós
céllal
veszik
igénybe
a
wellness
szolgáltatásokat. Mivel a fejlett országok társadalombiztosításában egyre nagyobb hangsúlyt kap a betegségmegelőzés támogatás, ezért a jövőben ennek a keresleti csoportnak nemcsak a létszáma szerinti bővülése, hanem egyúttal vásárlóerejének növekedése is valószínűsíthető. Az
idősebb
korosztályok
a
hagyományos
gyógyturizmushoz
kapcsolódó
szolgáltatások elsődleges igénybevevői. Jellemzőjük a hosszú tartózkodási idő, hiszen egy-egy kúra időtartama átlagosan két-három hét. Ez a korosztály egyben a gyógy- és termálturizmus legnagyobb vevőcsoportja is, amelynek piaci szerepe – az európai társadalmak elöregedése miatt – a jövőben tovább erősödhet.
138
Irodalomjegyzék Árva László – Csizmár József – Könyves Erika – Kucsera Péter – Mondok Anita (2008): A turizmus gazdaságtana, Szolnok Bernard Burt – Pamela Price (2006): 100 best spas of the world, third edition, Insiders‟s Guide, The Globe Peqout Press, Guilford, USA Dr. Budai Zoltán – Székács Orsolya (2001): A magyar egészségturisztikai kínálat alakítása a különböző célcsoportok igényei szerint. Turizmus Panoráma Bulletin, VII. évfolyam, 4. szám Dr. Budai Zoltán (2002): Marketing a fürdőfejlesztésben. Turizmus Panoráma Bulletin, VI. évfolyam, 1. szám Claus Finger – Váczy Sándor (2002): Az animáció alapjai, Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár Csiffáry Gabriella: Régi Magyar fürdővilág. Helikon Kiadó, Budapest (2004) Egerszalók fürdőfejlesztés, illetve az Egri kistérség turisztikai fejlesztésének stratégiája (2001). Az Euroconsult Bt. és Optonet Bt dr. Várhelyi Tamás vezetésével készült tanulmánya Gyula Egészségcentrum megvalósíthatósági tanulmánya (PEA - Európa Pályázat Előkészítő Alap II, 2005). Az Optonet Bt dr. Várhelyi Tamás vezetésével készült tanulmánya Horner, S. – Swarbrooke, J. (2004): International Cases in Tourism Management. Elsevier Buttleworth-Heinemann, Oxford. Hudson, S. (2008): Tourism and Hospitality Marketing. SAGE. London. 2008 James J. Romanella, Jr. – David Chung (2008): The Leading Hotels of the World 2008 Directory
139
Kotler, P. – Bowen, J. – Makens, J. (2003): Marketing for Hospitality and Tourism. Upper Saddle River, N.J. Pentice Hall Magyar M. (2007): Animációs szolgáltatások minősége és helyzete a hazai turizmusban. Szakdolgozat, Szent István Egyetem GTK, Gödöllő Marc Cohen – Gerard Bodeker (2008): Understanding the global spa industry, Elsevier Butterworth-Heinemann, Oxford Michalkó
G.:
A
turizmuselmélet
alapjai.
Kodolányi
János
Főiskola,
Székesfehérvár (2. kiadás), 2007. Middleton, V.T.C. and Clarke, J. (2001): Marketing in Travel and Tourism. Oxford. Butterworth-Heinemann Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (Magyar Turisztikai Hivatal, 2005) Puckó, L. – Rátz, T. (2002): A turizmus társadalmi hatásai, Aula. Budapest. 2002. Puckó, L. – Rátz, T. (2000): Az attrakciótól az élményig, Geomédia szakkönyvek. 2000. Stanton, L.: Research: Global Spa Consumers. Spa business, 2009/3, pp. 32-36. Süli-Zakar I.: Az Eu regionális politikájához való csatlakozás területfejlesztési következményei Magyarországon. In: Süli-Zakar I. (szerk) A terület- és településfejlesztés alapjai Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2003. Sylvia Worth (1994): Játékszabályok. A világ sportjainak képes enciklopédiája. Göncöl-Méliusz Kiadó, Budapest Várhelyi
Tamás-Könyves
Erika
(2007):
A
síturizmus
és
a
wellness
konvergenciája, Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, XXXIV. kötet. Eger, pp. 149-158. Várhelyi T, Müller A.: Spa tourism and regional development: it can be more successful with cross-border cooperation. Neighbours and Partners: On the Two Sides of the Border (ed: I. Süli-Zakar) Debreceni Egyetemi Kossuth Egyetemi Kiadó, 2008. 309-314. p.
140
Várhelyi T: Hungary & Central-Eastern Europe, Global Spa & Wellness Industry Briefing Papers, p. 23-25, Global Spa Summit, 2009. Várhelyi T. (2009): A turizmus fejlesztése. Főiskolai jegyzet, Eszterházy Károly Főiskola, Eger (kézirat) World Travel Atlas, Columbus Travel Publishing, 2006.
Elektronikus forrásjegyzék:
http://www.experienceispa.com/ (International Spa Association) http://www.globalspasummit.org/ (Global Spa Summit) www.gyulaivilagfurdo.com www.hah.hu http://itthon.hu/szakmai-oldalak/turizmus-magyarorszagon/turizmusmagyarorszagon www.ksh.hu www.kuren.at www.sonnentherme.at www.spabusiness.com/digital (Spa business 2009 Handbook) www.spahandbook.com/digital www.sri.com www.sunnybunny.at www.szalokholding.hu www.tourmis.info
141
Mellékletek
142
1. számú melléklet: A fakultatív szolgáltatások és pontszámaik Megnevezés
Pontszám
Agyaggalamb-lövészet
10
Ajándékbolt
5
Animátor
10
Asztalitenisz
2
Autóbérlés (ügynöki szolgálat)
5
Bankett- és konferencialehetőség: - 100 négyzetméterig
5
- 250 négyzetméterig
10
- 500 négyzetméterig
15
- 500 négyzetméter felett
20
Bankett- és konferenciatermek, ha
+5
légkondicionáltak, helyiségenként Baby- vagy gyerekágy és -szék
2
Biliárd/Rex
3
Bowlingpálya
15
Business centrum
20
Butik
5
Casinó
20
Diétás konyha
5
Disco
5
Executive emelet
10
Éjszakai bár (az utcáról nem
15
megközelíthető) Fénymásológép
2
Film- vagy diavetítő
2
Fizető TV
5
Flip chart
2
Fodrász
5
Garázs
20
143
Garázsszolgáltatások
5
Go-kartpálya
10
Golfpálya: - 18 lyukú
30
- 18 lyukúnál kisebb
10
Gyermekfelügyelet
5
Gyermekmenü
2
Gyógyászati centrum
30
Hajókikötő
20
Helyiség rendezvény- és konferenciaszervezőknek
5
Internet-csatlakozás a szobák 50%-ában
5
Internet a szállodában
3
Írásvetítő
2
Írógép
2
Játékautomaták
2
Játszószoba
5
Játszótér
5
Jégpálya
15
Kamera
2
Kerékpárkölcsönzés
5
Kondicionálóterem (minimum 4
5
erőgéppel) Kozmetika
5
Könyvtár
5
Kötélpálya (vízi is)
20
Kulturális és idegenforgalmi információk
2
nyújtása LCD-panel
4
Légfegyveres lőtér
10
Légkondicionálás a szobák minimum
20
50%-ában Lovaglópálya
5
144
Lovarda lovakkal 15
15
Masszázs
5
Mágneses tábla
2
Mágneskártyás zár
5
Mikrofon
2
Minigolf
5
Mobiltelefon
2
Mosoda
5
Mozgássérült szoba (minimum 2), közlekedési lehetőség
5
Műholdas tv három csatornán felül
2
Nemdohányzó szoba
2
Nemdohányzó emelet
3
Orvos a hotelban (fogorvos stb.)
5
Őrzött parkoló
10
Park/kert
5
Pénzváltási tevékenység
5
Pihenő, napozó nyugágyakkal
20
Sífelvonó
20
Sporteszköz-kölcsönzés: - vízi
5
- téli
5
Sportoktató/sportáganként
+5
Squash-terem
15
Strand (saját)
20
Strand röplabda pálya
5
Szauna
5
Számítógép
2
Számítógép-csatlakozás (legalább a szobák 50%-ában)
5
Szépségfarm
10
Színes TV
2
Szobainas (legalább a szobák 25%-ában)
2
145
2 Szolárium
5
Szószék 2
2
Tekepálya
15
Telefax
2
Telefon a szobai készüléken kívül minden további készülék után (a szobák
+5
legalább 50%-ában, helyiségenként) Telefonkönyv a szobákban
2
Teniszpálya (függetlenül a teniszpályák számától): - fedett
30
- nyitott
15
Természetgyógyász
5
Tv-terem
5
Tollaslabdapálya
5
Transzferszolgáltatás
5
Uszoda: - fedett
30
- szabadtéri
25
Vegytisztító
5
Vetítővászon
2
Videoberendezés
2
Zajvédő ablakok
5
Forrás: 54/2003. (VIII. 29.) GKM rendelet (http://www.hah.hu/articles/index.php?id=89&lang=hu&first=0&type_id=6)
146
2. számú melléklet: Európa leghíresebb fürdővárosai
A turizmus iparággá válása korában a fürdők önmagukban csak akkor számítanak meghatározó vonzerőnek, ha tradíciójuk és gyógyhatásuk mellett más, látványos vonzástényezőt is fel tudnak mutatni. Ilyen lehet a természeti környezet vagy egy kulturfürdő régi városszerkezete, patináns épületei, és kivételes esetben egy jó időben épült modern fedett fürdő is. Egy 2007 végén zárt kutatás szerint Európa legfontosabb 25 fürdője, fürdővárosa a következő:
Karlsbad, Csehország Bad Gastein, Ausztria Abano, Olaszország Bath, Anglia Baden Baden, Németország Hévíz, Magyarország Vichy, Franciaország Spa, Belgium Leukerbad, Svájc Blau Lagoon, Izland Marienske Lázne, Csehország Evian, Franciaország Ischia, Olaszország Szováta, Erdély, Románia Pöstyén, Szlovákia Sárvár, Magyarország Vals Graubünden, Svájc Baden, Ausztria Balneario de Archena, Spanyolország Prae Saint Didier, Olaszország Bagnéres-de-Bigorre, Franciaország: St Moritz, Svájc Saturnia, Olaszország
147
Grotta Giusti, Olaszország Bad Sulza, Németország A kutatás során19 természetesen számos más fürdő is megvizsgálásra került, és a szempontoktól függően ezek közül is bekerülhet néhány a top 25-be. Jellegüknél fogva részben más szempontok alapján ugyancsak összeállításra került a legjobb hotel-spa lista, és az európán kívüli fürdővárosok listája is.
19
A dr. Várhelyi Tamás által vezetett kutatás elsősorban a fürdők, fürdővárosok sikerességének okaira, a fejlődés trendjeire koncentrál.
148
3. számú melléklet: A Regionális Turisztikai Tudásközpont A szakkönyv kiadását is tartalmazó projektet a Regionális Turisztikai Tudásközpont (az ország első turisztikai profilú tudásközpontja) keretében valósult meg. A tudásközpont, amelynek bázisa a Szolnoki Főiskola új Campusa, jellegét tekintve regionális: elsősorban a három keleti közigazgatási régió (bár egyes kérdésekben az egész ország) fejlesztési lehetőségeivel foglalkozik. Együttműködik a fontosabb kelet-magyarországi turisztikai képzőhelyekkel. Vezetője Dr. Várhelyi Tamás, orvos, informatikus és közgazdász végzettséggel rendelkező tanácsadó, a spa-iparág csúcstalálkozójának, a Global Spa Summit-nak első magyar meghívott előadója. A tudásközpont – melyhez szakértőként a régión kívülről is csatlakoztak a turizmus tudományos kutatással is foglalkozó vezető szakemberei – várhatóan kiemelkedő szerepet fog játszani a magyar turisztikai innováció megújításában, a világtrendeknek megfelelő innovatív turisztikai termékek kifejlesztésében. E szakértők között van Dr. Árva László, a Magyar Turizmus Rt. korábbi vezérigazgatója, a könyv lektora is. A tudásközpont profilját a térség adottságaihoz, a turizmus trendjeihez és a pályázati lehetőségekhez igazítja. Ez alapján kiemelt szerepet kap a turizmus gazdasági vonatkozásának vizsgálata, marketingje, az egészségturizmus, a vízi-turizmus, a kulturális turizmus, a szálláshelyekre vonatkozó ismeretek és a turizmus informatika. A tudásközpont legfontosabb részei, funkciói: Regionális turisztikai „center of excellence”: Kelet-Magyarországnak szüksége van a fővárostól különálló, a térség problémáit jól ismerő központra. Szolnok az Észak-alföldi Régió turizmusának legrégebbi képzőhelye és (a Magyar Turizmus ZRt. regionális kirendeltsége miatt) adminisztratív központja. Főiskolai, egyetemi oktatás és kutatás – a tudásközpont segíti az otthont adó Főiskola oktatási tevékenysége színvonalának emelését, sőt hozzájárulhat partner intézmények turizmus oktatása szakmai megalapozásához. Kutatás, kapcsolódó K+F: ez a tudásközpont központi funkciója, amire a többi funkció is épül.
149
Termékfejlesztés jellegű munkák három meghatározó területen: felmérések és piackutatás, stratégiák készítése, megvalósíthatósági tanulmányok készítése. Ez a három típusú munka fedi le a turizmusban a piaci tanácsadói tevékenység zömét, így ezeken célszerű további munkákra is alkalmazható sablonokat, szerkezeteket kialakítani, melyeket akár a tudásközpont, akár egy humán tanácsadó központ használhat. Részvétel turizmus desztináció menedzsment (TDM) szervezetekben, illetve ezek szakmai megalapozása, egyes szakmai feladataik elvállalása. Tudástár, adattár kialakítása, a strukturálással, kereshetőséggel együtt. Ide tartozik képek és egyéb turisztikai anyagok gyűjtése is, komplex adatbázis kialakításával. Szakmai közreműködés a nemzeti, valamint a régiós és helyi turisztikai stratégiák, fejlesztési tervek elkészítésében. Nemzetközi kapcsolatok, „best practice” feltérképezése és hazai adaptációja. Turisztikai pályázatok segítése, illetve az ezekben történő részvétel – elsősorban a ROP-ba pályázó partnerek felé. Tanterven kívüli oktatás, tanfolyamok, rövid ciklusú képzés: a tudásközpont eredményeinek hasznosítása a bevétel-orientált képzésben.
A Regionális Turisztikai Tudásközpont címe: Szolnoki Főiskola Campus 5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány
[email protected]
150
151
