o
o
o
o
A 19. század második felében mentek végbe Nyugat-Európában azok a döntő változások, amelyek a már kibontakozó modernizáció jelenségei. Az épületfajták (épülettípusok) száma ugrásszerűen megnőtt, az építőipar teljesítménye megsokszorozódott, az urbanizációs folyamat felgyorsult.
Új anyagok, szerkezetek jelentek meg és terjedtek el. A technikai vívmányok, (gáz és villanyáram; távíró és távbeszélő, földalatti vasút, automobil, repülőgép stb.) alakították az életformát, modernizálták a személyes és közösségi lét kereteit.
1890-1919 o
o o o o
o
o
o
A kontinens első kéregvasútjának megépülése (1896) Erzsébet híd, 1897–1903) Kossuth tér (1895–1905), Szabadság tér (1898–1905), Hősök tere (1896–1908), Ferenciek tere (1900–1913), Királyi Vár átépítése (1890– 1905), Műegyetem együttese (1903– 1909) Szent Gellért Szálló (1909–1918)
o
o
Közigazgatási és igazságügyi épületek, bankok, oktatási és egészségügyi intézmények, színházak, múzeumok, kaszinók, szállodák, üzletházak, vásár- és árucsarnokok, vasúti és postaépületek, laktanyák, ipari és mezőgazdasági építmények, lakóházak, városi bérházak és polgári házak épültek gyorsan és korszerű építési eljárásokkal. 1908 körül fővárosi lakásépítési program indult – bérházegyüttesek épültek Budán a Margit körúton és Lágymányoson
Wekerle-telep
o
o
o
o
o
o
o
A Wekerle telep építése 1908-ban kezdődött meg Wekerle Sándor miniszterelnök kezdeményezésére. 1909-1925. - 1007 ház épült 4412 lakással. 2, 3 és 4 lakásos földszintes, valamint 6, 8 és 12 lakásos kétszintes lakás. 1911-1914-ig négy iskolát és két óvodaépületet létesítettek 48 tanteremmel, 18 óvodahelyiséggel és két fedett tornacsarnokkal. 1912-ben felépítették a rendőrkapitányság épületét és a postát. A főteret, mint kiemelkedően fontos területet, külön pályázat alapján akarták megépíteni, melyet Kós Károly nyert meg. A teret körülvevő utcák sugaras rendszerét a központba vezető nyolc bekötőút kötötte össze. A főtér 2. és 3. számú épületét és a keleti kapuépítményt is Kós Károly tervezte. A kor neves építészei közül szép épületet tervezett Schodits Lajos, Eberling Béla és Zrumeczky Dezső is.
o
A XIX. század második fele a nagyipar, a kereskedelem, a városok fejlődésének időszaka.
Jellemzői: o
o
o
o
o
Megváltoztak az építészeti igények. Eklektika = eklegein, görög eredetű szó. Jelentése: válogatás; a művészek szabadon válogattak a különböző korok stílusainak formakészletéből. Az eklektika valójában nem külön stílus, hanem a romantikában kiteljesedő historizmus késői szakasza, a történelmi korokhoz forduló neostílusok (neo = új) változatos együttesének összefoglaló neve. A magyarországi eklektika a neoreneszánszból fejlődött ki.
o
Az építőanyagok között előretör az acél és az üveg. Öntött- és hengerelt vas fokozott használata
Fő képviselői: Gustav Eiffel (1832-1923) Ybl Miklós (1814-1891) Steindl Imre (1839-1902) Schulek Frigyes (1841-1919) Hauszmann Alajos (1847-1926)
Steidl Imre (1839-1902)
Szent Erzsébet templom, 1901
Országház ,1904
Schulek Frigyes (1841-1919)
Halászbástya (1895-1902)
János hegy, Erzsébet kilátó 1910
Schickedanz Albert (1846-1915)
Milleniumi Emlékmű 1897-1905
Szépművészeti Múzeum (1900-1906)
Hauszman Alajos (1847-1926)
New York Palota 1890-1894
Magyar Királyi József Műegyetem (1902-1909)
o
o
o
A szecesszió = művészeti irányzat A szó latin eredetű, jelentése: kivonulni. Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt, és a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus stb. stílusok).
o
o
o
A szecesszió a századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti irányzata. Historizmus és eklektika ellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg. Önálló értékeire az 1970-es évektől figyeltek fel. Felmerült az az értelmezési lehetőség, hogy a szecesszió az avantgárd legkorábbi fázisa.
o
o
o
o
Nagymértékű stilizálás,
o
A növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, Hangsúlyos, élénk színek alkalmazása. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.
o
Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma közeledését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították a formát.
o
o
o
Magyarországon a magyar népművészeti formák átvételén keresztül alakult ki sajátos szecessziós stílus.
Ennek iskolateremtő mestere volt az építész Lechner Ödön, Kós Károly és Lajta Béla Kozma Lajos, a Budapesti Műhely megalapítója, kiváló építész, belsőépítész és illusztrátor.
Lechner Ödön (1845-1914)
Magyar Iparművészeti Múzeum (1894-1896)
XIV.Hermina u.47. Sipeki Balázs Béla villája.
(Ma: a Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetségének székháza) (MŰEMLÉK) 1905
Postatakarékpénztár (Ma: Magyar Államkincstár)
MŰEMLÉK 1899-1901
Pozsony Szent Erzsébet-templom 1907-1913
Kós Károly (1883-1977)
Állatkert, Madárház (1909-1910)
Sztána, Erdély 1906
Székely Nemzeti Múzeum Sepsiszentgyörgy 1911-1912
Lajta Béla (1873-1920)
A Vas utcai iskola
XIV. Cházár András utca 10. Pesti Zsidó hitközség alapítványi gimnáziuma. (Ma: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola) 1913-1914
o
o
o
o
o
Az I. világháborút követően a társadalom és a gazdaság helyzete megrendült. A történelmi Magyarország szétesett a forradalmakat és a trianoni békét követően. Az ipar veszteségeivel együtt beszűkültek az építőanyagforrások. Az 1920-as években a társadalmi válság konzervatívabb irányba húzta vissza a kultúrát, mint amilyen állapotban a háború előtt volt. A konzervatív irányú építészeti tevékenység jellemezte az 1920as évek második felét Magyarországon
A RÓMAI ISKOLA o
o
o
Az olasz neoklasszicizmus, a novecento művészetének magyar változata. Jellemzői: a monumentalitás, a térábrázolás fejlettsége, a valóság lényeges elemeinek kiemelése, jó formalátás, kellemes színek. Képviselőik: Rimanóczy Gyula, Hidasi Lajos, Kiss Tibor, Papp Imre
CIAM CSOPORT o
o
o
(Congres Internationaux d’Architecture Moderne, ) „Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusa” a modern építészet nemzetközi szervezete 1928 és 1959 között. Vezéralakja: Le Corbusier volt. A CIAM, magyar csoportja révén magyar építészekre is hatást gyakorolt.
o
Céljaik: racionalizálás és tipizálás.
o
Képviselőik: Molnár Farkas, Fischer József.
o
A Bauhaus elveinek megfelelő épületek tervezése
o
o
o
Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) - több ezer nagycsaládosnak juttatott házat, földet. ONCSA-telepek létesültek a Jászságban Jászberényben, Árokszálláson, Jászapátin, Jászladányban, Jászteleken. Az ONCSA-házak belesimultak a tájegység építményeinek stílusába.
o
o
o
o
o
o
A háború következtében 29 363 lakás semmisült meg teljesen és további 47 322 vált használhatatlanná. A fővárosban a Duna-hidakkal együtt jóformán teljesen elpusztult a Vár és várnegyed, a Duna-sor, rommá vált a Margit körút, a Széll Kálmán tér, a Tabán jó része, súlyosan megrongálódott a Gellért tér, Kálvin tér, Deák tér; a középületek, ipari és közműlétesítmények többsége. Rendkívül súlyos kárt szenvedett az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság, itt különösen az állatállomány.
A rohamos infláció a gazdaság egészével együtt az építőipart is sújtotta. Mindezek ellenére az újjáépítés három év alatt lényegében megtörtént. A hidak egy része, egyes középületek és a Vár-együttes rekonstrukciója azonban későbbre maradt, a Vár területén a Szent György tér környéke még napjainkban is őrzi a háború nyomait. Az 1945–1947-es évek romeltakarítással ,a közműszolgáltatások megindításával, a közlekedési hálózat és az épületek helyreállításával, a használhatatlan lakások lakhatóvá tételével teltek el.
o
o
o
Jellemzője: a szocialista realizmus, vagy szocreál A marxizmus–leninizmus világnézetén alapuló alkotómódszert jelent, tehát nem stílus. Politikai ideológiával telített „hivatalos” művészeti irányzat.
Szrogh György: Csepel, rendőrkapitányság, 1953
Sztálinváros o
o
o
o
1950 tavaszától 1951 őszéig, közel másfél év alatt több mint ezer lakás készült el, megkezdődött a kokszoló, az ércelőkészítő, a kohómű, az acélmű, az erőmű építése. Elkészült a telefonközpont, a kenyérgyár, iskola, óvoda, bölcsőde épült. Ez alatt az idő alatt 49 kilométer út, 29 kilométer vasút, több mint 14 kilométer csatornahálózat készült el.
Az építkezések arányaira jellemző, hogy a földmunkák során 2 millió 670 ezer köbméter földet mozgattak meg.
Kazincbarcika (1954)
o
o
o
o
o
o
Az 1960-tól jelentős mértékben fellendült a lakásépítés.
1970-ig egyenletesen, majd néhány évig még gyorsulva növekedett. A csúcspont 1975-ben évi százezer lakás felépülése volt. 1986 körül hatvanezer lakás A városi lakásépítésre , paneles építésmód eredményeként a teljes jellegtelenség, monotónia jellemző. A városközponttól távol, addig be nem épített területekre kerültek a lakótelepek, ahol a teljes közműinfrastruktúrát is létre kellett hozni.
Finta József (1935-)
Taverna Szálló 1983-1985 Kempinski 1988-1992
Makovecz Imre (1935-2011)
Makó, Hagymaház 1998
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Stephaneum Piliscsaba 1995-1997
