212
A 18 ÉVESNÉL FIATALABB KORÚ ANYÁK SZÜLÉSEINEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON PONGRÁCZ TIBORNÉ DR. A fe jle tt ipari országokban a serdülőkori term ékenység az el m últ évtizedben igen különbözőképpen alakult. A nyugat-európai országok egy részében az 1970-es évek eleji viszonylag alacsony fiatalkori term ékenységet az évtized egészében alacsony és m érsé kelten csökkenő színvonal jellem ezte. A fe jle tt ipari országok egy m ásik csoportjában a serdülőkori term ékenységnek az előbbinél m agasabb színvonala volt általános, de a term ékenységi m utatók ebben a kategóriában is időben bizonyos csökkenést m utattak. Né hány kelet- és déleurópai országban ezzel ellentétben az 1970-es évek eleji alacsony, vagy közepes színvonalú fiatalkori term ék en y ségben tíz év alatt igen erőteljes növekedés volt tapasztalható. A m agyar term ékenységi adatok elemzése alapján M agyarország a harm adik kategóriába sorolható, 1971 és 1982 kö zö tt1 M agyarorszá gon a 18 évesnél fiatalabb anyák term ékenysége szám ottevő em el kedést m utatott. A fiatalkorú anyáktól származó élveszületések abszolút szám á nak változása jobban követte az összes élveszületések hullám zó ala kulását, s a vizsgált időszak elején m utatkozó fokozatos növekedést az időszak végére csökkenés váltotta fel: 1982-ben szám szerűleg gyakorlatilag ugyanannyi születés szárm azott serdülő anyától, m int 1972-ben (mintegy évi 5— 6 ezer). Az abszolút adatok azonban nem tükrözik a term ékenységi m agatartásban végbem ent változásokat. A korspecifikus term ékenységi arányszám ok m ozgásában az eltelt 10 év a la tt szintén kim utatható egy emelkedő, m ajd egy csökkenő tendencia, de az 1982-es arányszám ok jelentősen m eghaladják az 1970-es értéket.
1 A v iz s g á lt id ő s z a k k iin d u ló é v é t m e g h a tá r o z ta , h o g y a f i a t a l k o r ú a n y á k tö b b s z e m p o n tú d e m o g r á f ia i v iz s g á la tá h o z a d a t o k c s a k 1971-től, e g y e s i s m é r v e k n é l c s a k 1976tó l á l l t a k r e n d e lk e z é s r e .
A
K I S K O R Ú A K
S Z Ü L É S E I
213
Az ábra jól m u ta tja a tizenévesek korévenkénti specifikus és a 15— 49 éves nők általános term ékenységi arányszám ának eltérő vál tozását. Míg a teljes term ékenységben 1982-re 1970-hez viszonyítva 7,8% -os csökkenés, addig a 14 évesek term ékenységi arányszám á ban 45%-os, a 15 éveseknél 84%-os, a 16 éveseknél 88% -os és a 17 éveseknél 40% -os növekedés m utatkozott. A fiatalkorú anyák n ál m utatkozó szám ottevő em elkedés m ellett is a 14 évesek 2,9-es, a 15 évesek 9,2-es arányszám ai term ékenységi szem pontból nem je lentősek az 52,2-es teljes term ékenységi arányszám hoz viszonyítva. A 17 éves anyák esetében azonban a kérdés m ár általános term é kenységi vonatkozásban is jelentős, 1982-re a teljes és a 17 évesek re szám ított korspecifikus arányszám ok gyakorlatilag azonos (52,2, ill. 52,4) értéket vettek fel. M indebből következik, hogy a csökkenő szám ú élveszületéseken belül viszonylagosan em elkedő fiatalkorú szülések nagyobb figyelm et kell hogy kapjanak a népesedési kérdé sekkel foglalkozó szakem berek és a társadalom részéről egyaránt.
P O N G R Á CZ
214
Év
T I B O R N É
15
—14
1 000 m e g fe le lő
1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982
2,0 2,2 2,2 2,3 2,5 2,9 2.5 2,6 2,8 3,0 3,7 2.6 2,9
5,0 5,7 6,5 7Д 7,8 9,3 9,4 10.4 10,6 10,1 9,9 9,1 9,2
DR
16
17
15—49 ö sszesen
k o r ú n ő r e ju tó é lv e s z ü le té s
13,1 16,0 17,0 18,2 21,8 24,6 28,0 27,9 29.8 29,0 28,9 26,1 24,6
37,5 37,1 40,3 41,2 48,4 56,0 59,9 64,1 62,9 64,9 60,1 56.2 52,4
56,6 55,9 56,9 58.2 69,6 72.8 69,9 67,3 64,1 61,5 57,6 55,7 52,2
Születések legitimitás szerint A házasságon kívüli szülések a serdülő anyák esetében lénye gesen gyakoribbak, m int a teljes női népességnél. Míg a vizsgált években a házasságon kívüli születések aránya országosan 6—7% kö zött mozgott, a 18 évesnél fiatalabbak esetében ez az arány 30— 40 % -ra tehető. Ez a m agas arány önm agában is a terhesség bekövet kezésében közrejátszó véletlen, sajátos körülm ények túlsúlyára utal ezen életkorban. Az illegitim itási arán y term észetesen életkoronként jelentősen eltér, illetve az életkor em elkedésével csökken. A 14 éves anyáktól származó gyerm ekek 90% körüli aránya, a 15 éves anyák gyerm ekeinek 70% körüli arán y a születik házasságon kívül, de a 17. életévüket betöltött szülő nőknél m ár csak (!) 20— 23% a nem házas családi állapotúak aránya. Figyelem be véve az 1960-as évek születéseinek illegitim - legitim m egoszlásait, m egállap ítható, hogy a 16 és 17 éves anyáknál 1975 u tán a házasságból történő születések em elkedése tapasztalható. Feltételezhető, hogy ez az emelkedő te n dencia összefüggésben van az 1974-es családjogi törvény m ódosítás sal, am ely a 17 éves életkort betö ltö tt lányok esetében eltörölte a korábban szükséges gyám hatósági engedélyt, vagyis a házasság m egkötését egyszerűbbé, könny ebbé tette. A 14 éves anyák házas ságból, illetve házasságon kívüli szülései egymáshoz viszonyított ará n y á n a k időbeli alakulásában különösebb szabályszerűség nem m u tath ató ki, a házasságból tö rté n t szülések arán y a az elm últ 20 évben 7— 20% között mozgott. A szám adatok szabálytalan inga dozásában valószínűleg szerepet játszik a 14 éves anyák viszony lag alacsony (100—200 közötti) esetszám a is. A házasságon kívüli szülések m egítélésénél azonban figyelem be kell venni, hogy a tényleges statisztikai adatoknál alacsonyabbak azok aránya, akik valójában egyedülálló lán y an y án ak nevezhetők. K u tatási tapaszta
A
K I S K O R Ú A K
S Z Ü L É S E I
215
lata in k szerin t ugyanis a nem házas fiatalkorú an y ák viszonylag je lentős része — elsősorban a cigány lakosság körében — élettársi kapcsolatban él, s m ind a fia tal anya, m ind a közvetlen környezete az adott kapcsolatot gyakorlatilag azonos érték ű n ek tek in ti a tö r vényes házassággal. A házasságon kívül szült anyák családi állapotáról nem is len ne szükséges külön em lítést tenni, hiszen életkorukból következően annyira term észetes a hajadon státus. Mégis meg szeretném jegyez ni, hogy a túlnyom ó többség m ellett, m inden vizsgált évben volt néhány elvált, sőt özvegy fiatalkorú szülő nő is. 1974-ben tíz elvált fiatalkorú anyát találtunk, akik közül 8 személy 16 éves, illetve an nál fiatalabb volt. Az összes fiatalkorú szülésekhez viszonyítva ezek az értékek jelentéktelennek tűnnek, de az abszolút adatok és a mö götte húzódó jelenség önm agában is elgondolkodtató. A z anyák iskolai végzettsége A serdülőkorban szült anyák dem ográfiai összetételének követ kező vizsgálati szem pontja az iskolai végzettség szerinti elemzés, va lam int, hogy m ilyen m értékben és irán y b an tér el e speciális népes ségcsoport végzettségi szintje az adott korévre jellem ző országos m u tatóktól. Az alábbi táblázat a fiatalkorú anyák iskolai végzettségé nek szin tjét és időbeni változását egy összegző m utatón: az elvégzett osztályok átlagos szám án keresztül m u ta tja be. 2. A 18 é vesn é l fiatala bb k orban g y e r m e k e t sz ü lt n ők isk ola i vé g ze ttsé g e (az elv ég z e tt osztályok átlagos szám a) Уровень школьного образования (среднее количество законченных женщин, родивших ребенка в возрасте до 18 лет
классов)
Educational leve l a vera ge n u m b e r of fo r m s c o m p le te d of fem a les ha vin g g iv e n birth to a child at th e age u n d e r 18 years É l e tk o r év
14
1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982
4,81 4,89 4,45 5,26 4,96 4,57 6,45 5,38 5,56 5,67 5,65 5,76
15
16
17
6,83 6,70 6,57 6,75 6,83
7,38 7,30 7,28 7,28 7,35 7,40 7,46 7,47 7,54 7,59 7,58 7,68
é v e s
5,65 5,77 5,48 5,81 5,98 6,06 6,24 6,50 6,33 6,64 6,85 6 ,8 6
6 ,8 6
7,00 7,12 7,11 7,31 7,36 7,34
Az adatok önm agukban — az országos adatoktól való viszonyí tás nélkül — is jól m utatják, hogy egy m eglehetősen alacsony iskolázottságú népességcsoportról van szó. B ár az elvégzett osztályok
P O N G R Á CZ
216
T I B O R N É DR
szám a a vizsgált periódusban — hullám zásokkal tark ítv a — bizo nyos em elkedést m utat, de a befejezett iskolai végzettség még a 17 éveseknél sem éri el átlagosan a 8 osztályt. A serdülő anyák k u l turális színvonala akkor értékelhető reálisan, ha az adatokat össze vetjü k a m egfelelő k o rú és teljes körű női népesség iskolai végzett ségi adataival. Koréves iskolai végzettségi adatok csak a népszám lálásokból állnak rendelkezésre, ezért az összehasonlítást az 1970-es és az 1980-as évekre tu djuk elvégezni (1970-re vonatkozóan oly mó don, hogy a népszám lálási adatokat az 1971-es népmozgalm i adatok kal hasonlítjuk össze, de az adatok időbeni alakulását figyelem be véve a torzító hatás figyelm en kívül hagyható.)
K or (év)
1970
1980
A z e lv é g z e tt o s z tá ly o k á tla g o s s z á m a
A z e lv é g z e tt o s z tá ly o k á tla g o s s z á m a
te lje s női n épesség
14 15 16 17
7,34 7,98 8,41 8,73
g y e r m e k e t s z ü lt anyák
4,81 5,65 6,83 7,58
te lje s női népesség
7,46 8,28 8,97 9,62
g y e r m e k e t s z ü lt anyák
5,67 6,64 7,31 7,59
A táblázat több kérdésre is rávilágít. Egyrészt egyértelm űen bizonyítja, hogy a fiatal korban gyerm eket szült nők iskolai végzett sége messze alatta m arad az adott korosztályban elvárható végzett ségi színvonalnak. M ásrészt az adatok — úgy tű n ik — nem tám asztják alá azt a közhiedelm et, hogy a serdülőkori szülés egyik legjelentősebb és általános érvényű negatív hatása a terhesség m iatt félbeszakadt iskolai tanulm ányokban keresendő. V élem ényem szerint ugyanis ak ko r lehetne a két jelenség között egyértelm ű oksági kapcsolatot fel állítani, ha a 14 éves korban szült fiatalkorúak iskolai végzettsége a tapasztaltnál csak jóval kisebb m értékben m aradna el az adott kor év teljes női népességének iskolai végzettségétől. Az adatok azonban azt m utatják, hogy 1980-ban a fiatalkorú anyák által elvégzett osz tályok átlagos szám a még a 16 éveseknél sem éri el azt az értéket, am ely a teljeskörű 15 éves női népességre érvényes. A zt m ondhat ju k tehát, hogy a serdülő korban gyerm eket szülő anyák többsége olyan, az átlagosnál alacsonyabb iskolai végzettségű népességcso portból kerül ki, am elynek iskolai tanulm ányai valam ilyen okból m ár korábban m egszakadtak. Így teh á t a terhesség és a m egszületett gyerm ek jelenthet ugyan törést az anya életpályája szem pontjából —
A
K I S K O R Ú A K
S Z Ü L É S E I
217
h á trá lta th a tja a tanulm ányok esetleges folytatását, a szakképzettség m egszerzését — de nem tekinthető a tanulás abbahagyása alapvető és elsődleges okának. T erm észetesen van egy réteg, ahol az iskolai tanulm ányok ténylegesen a gyerm ekszülés m iatt szakadnak félbe, de ennek a rétegnek szám szerű nagyságát, a rán y át a rendelkezésre álló statisztikai adatokból m egbecsülni nem lehet. Az é rin te tt soka ság nagysága és ezáltal a vizsgált kérdés súlya becsülhető lesz annak a reprezentatív kérdőíves felvételnek az eredm ényeiből, am elyet a közelm últban a fiatalkorú anyákkal kapcsolatban végeztünk. A fenti m egállapítást — vagyis, hogy a serdülőkorban szülő nők eleve egy alacsonyabb m űveltségi népességcsoportból kerülnek ki — jól m u ta tja az iskolába nem já rta k a rán y án ak összehasonlítása a hasonló korú, teljes női népességen belül előforduló arányokkal. (1., 4/a és 4/b sz. tábla)
K or év
14
1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982
10,1 9,1 12,7 8,1 8,3 12,3 7,5 9,2 4,3 6,4 6,9 5,4
15
16
17
é v e s
8,3 6,2 9,7 7,4 6,4 6,1 5,7 5,3 5,7 3,7 2,1 1,3
4,2 3,9 4,8 4,6 3,7 4Д 3,1 2,5 2,5 2,4 2,1 2,0
2,6 2,2 2,4 2,0 2,3 1,9 1,9 1,9 1,5 1,7 1,4 1,0
4/b. Isko láb a n e m j á r t n ők arán ya a n ép sz á m lá lá si a da tok a la p já n (%) Доля женщин, которые не ходили в школу, на основе данных переписи населения f%i P ro p o rtio n of fem a les h a vin g a tte n d e d no school, on basis of the p o p u la tio n census d ata (per cent) Kor
év
1970 1980
14
15
0,54 0,59
0,52 0,63
éves
16
0,56 0,74
17 0,73 0,77
P O N G R Á CZ
218
T I B O R N É
DR
Az iskolába nem já rt fiatalkorú anyák aránya 1971 és 1982 között jelentős m értékben csökkent ugyan, de m ég m indig többszö röse az adott korév teljeskörű női népességre vonatkozó értékek n ek. A 14 éveseknél pl. 1980-ban tízszer nagyobb gyakorisággal fordult elő analfabéta a gyerm eket szült nők között, m int a 14 évesek között általában. Az életkor előrehaladtával az eltérés fokozatosan csökken: a m egfelelő korú női népességhez képest a 15 éveseknél 5,8-szor, a 16 éveseknél 3,2-szer és a 17 éveseknél m ár „csak” 2,2-szer gyako ribb, hogy a fiatal anyák nem já rta k iskolába. Fiatalkorú anyák gazdasági aktivitása Értelem szerű összefüggés áll fenn az anyák alacsony iskolai végzettsége és a gazdaságilag aktívak m agasabb gyakorisága, továb bá a foglalkozások jellege között. A gyerm eket szült fia talkorúaknak több m int 50% -a dolgozik, s b ár a keresők aránya az utóbbi évek ben néhány százalékos csökkenést m utat, még m indig jóval m egha ladja a teljes, 18 évnél fiatalabb, női népesség gazdasági ak tivitását reprezentáló arányokat. A kereső anyák aránya életkoronként jelen tős eltérést m utat: a 14 éveseknél 8— 10%-os, a 15 éveseknél 26— 29 % -os, a 16 éveseknél 45— 50% -os és a 17 éveseknél 64— 69% -os volt a vizsgált periódusban. A népszám lálási adatokkal való összehasonlítást csak 1980-ra vonatkozóan tu d ju k elvégezni, m iután az anyák kereső tevékenysé gére vonatkozó koréves adatok csak 1976-tól állnak rendelkezésre.
É l e tk o r
A k e re ső n ő k a rá n y a a z a d o tt k o r é v t e lje s n ő i n é p e s s é g é h e z v is z o n y ítv a
A k e re ső a n y á k a rá n y a a z a d o tt k o r é v b e n s z in te k h e z v is z o n y ítv a
14 éves 15 éves 16 éves 17 éves ö ssz e se n
3,6 9,8 19,7 38,0 17,5
8,1 28,9 47,3 65,4 54,5
Az a tény, hogy a serdülő korú anyák között jóval többen dol goznak a gyerm ek m egszületésekor, m int kortársaik közül általában, valójában egyáltalán nem meglepő. A kérdés csak az, hogy m ilyen összefüggés van a fiatalkori teherbeesés és a kereső tevékenység kö zött. Más szóval a serdülőként gyerm eket váró anyák eleve egy olyan rétegből kerülnek ki, am elyben a nők igen fiatalon kezdenek
A
K I S K O R Ú A K
S Z Ü L É S E I
219
el dolgozni, vagy a bekövetkezett terhesség m iatt félbeszakadt is kolai tanulm ányok kényszerítik a fiatalkorút m unkavállalásra? A rendelkezésre álló adatok birtokában a kérdés m egválaszolásánál csak feltételezésekre szorítkozhatunk. K iindulva abból a m egállapításból, hogy a 18 évesnél fiatalabb szülő nők korosztályukhoz viszonyított iskolai végzettsége átlagosan alacsonyabb, azt m ondhatjuk, hogy az e csoportba tartozó fiatal nők valam ilyen okból viszonylag korán befejezik, illetve félbeszakítják iskolai tanulm ányaikat és nagy ré szük ezt követően m unkába áll. Vagyis feltehető, hogy a fiatalkori teherbeesés általában nem oka, hanem okozata a korai m unkaválla lásnak. Más szóval az önálló kereső tevékenység — am ely a társa dalom értékítéletében a felnőtté válás egyik k ritériu m a — hozzájá ru l ahhoz, hogy a tizenéves idő előtt felnőttnek, egyben alkalm asnak érezze m agát a gyerm ekvállalásra és családalapításra. Érdekes lenne m egvizsgálni a fiatalkorú anyák m ásik — az előbbivel összességében közel azonos nagyságú — csoportját is, azokét, akik a gyerm ek m egszületésekor eltarto ttn ak m inősültek. (Az e lta rto tt fiatalkorú anyák aránya az 5. sz. tábla m ásodik oszlopából következik.) Valószínű, hogy az iskolai tanulm ányaikat a terhesség m iatt m egszakítók inkább ebbe a csoportba tartoznak. Az országos adatokkal történő összevetésüket m egnehezíti és bizonytalanná te szi, hogy a 14— 17 éves népesség többsége még tanulóként m inősül eltartottnak, míg a gyerm eket szültek között általános-, illetve kö zépiskolás nappali tagozatos tanuló eleve nem lehet. Zárójelben sze retn ém m egjegyezni, hogy az országos adatok alapján 1980-ban egyéb e lta rto ttn a k a 14 éves női népesség 3,3% -a, a 15— 16 évesek 5,8% -a és a 17 évesek 6,8% -a m inősült. Az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya önm a gában behatárolja a fiatalok által betölthető m unkák körét. Á tte kintve az élveszületéseknek a kereső anya egyéni foglalkozása sze rin ti megoszlását, jól körülhatárolhatóan kiem elhető volt néhány foglalkozási főcsoport, am ely ek m egfelelően reprezentálják a fia talkorú anyák gazdasági aktivitásának csaknem teljes körét (m int egy 86% -át). A 6. sz. tábla két év és öt foglalkozási főcsoport abszo lú t és százalékos adatain keresztül m u ta tja be a serdülő anyák ke reső tevékenységének főbb jellegzetességeit. M egállapítható, hogy sem az öt főcsoport összsúlya, sem az egyes főcsoportok részesedése a fiatalkorúak gazdasági aktivitásában a hét év során nem, vagy nem lényegesen változott. Az ipari fizikai foglalkozásúak aránya valam elyest em elkedett, míg a szellem i m unkakörnek nevezhető szám viteli és pénzügyi foglalkozások részaránya csökkent. Az ip ar ban fizikai m unkakörben foglalkoztatottak csaknem felét teszik ki az összes kereső fiatalkorú arányának, s ezen belül dom ináns szere pet játszik a tex til- és tex tilruházati ipar, vagyis a szakképzetlen női (gyakran vidéki) m unkaerőt felszippantó hagyom ányos ipari ágazat. Igen alacsony a m ezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. A kereső fiatalkorú anyák osztály- és rétegtagozódása — fen tiekkel összhangban — teh á t azt m utatja, hogy döntő, 80% feletti
220
1976 szám
4 140
Ebből: Ipari fizik ai foglalkozású
szám
%
1978 szám
4 182
4 011 44,6 1 793
1979
%
szám
%
1980 szám
%
1981 szám %
3 637
3 432
3 079
44,9 1 485
43,3 1 337
1982 szám %
2 962
1 868
44,7
1 633
43,4
1 334
7,6
396
9,5
412
10,3
346
9,5
307
8,9
262
8,5
270
9,1
textilruh ázati
460
11,3
469
11,2
411
10,1
404
11,1
372
10,8
342
11,1
325
11,0
264
6,4
277
6,6
269
6,7
221
6,0
222
6,5
207
6,7
185
6,2
187
4,5
176
4,2
175
4,4
146
4,0
126
3,7
116
3,8
109
3,7
56
1,4
75
1,8
64
1,6
57
1,6
75
2,2
76
2,5
51
1,7
K ereskedelm i és ven d églátóip ari fizikai foglalkozású
469
11,3
514
12,3
455
11,3
470
12,9
400
11,7
404
13,1
367
12,4
Egyéb fizik a i foglalkozású összesen
782
18,9
709
17,0
672
16,8
604
16,6
605
17,6
559
18,2
514
17,4
S zám viteli, pénzügyi foglalkozású összesen
356
8,6
297
7,1
280
7,0
241
6,6
212
6,2
169
5,5
158
5,3
foglalkozású
M ezőgazdasági fizik ai foglalkozású növén yterm esztés és kertészet állatgondozó
45,0
DR.
42,1
314
TIBOENÉ
1 741
tex tilip a ri foglalk ozású
PONGRACZ
K ereső anyák összesen
1977
%
A
K I S K O R Ú A K
S Z Ü L É S E I
221
többségük a m unkásosztályhoz tartozó fizikai dolgozó. A szövetke zeti parasztság és az egyéb kategóriákhoz tartozókat is beleszám ítva, fizikai m unkakörben a. kereső anyák több m int 90% -a tevékenyke dik, míg a szellem iekhez sorolhatók aránya nem éri el a 10% -ot. Az 1930. évi népszám lálási és népm ozgalm i adatok összevetése azt m u tatja, hogy a 18. életévük előtt kereső tevékenységet folytató nőknél országosan is hasonló fizikai-szellem i foglalkozási arányokat talá lunk (87%, ill. 13%), de a gyerm eket szülteknél valam ivel még m a gasabb a fizikai és alacsonyabb a szellemi m unkakörökben dolgozók aránya. A legjelentősebb eltérés a 17 éveseknél m utatkozik, ahol a szel lemi dolgozók országos átlaga m integy m ásfélszerese a gyerm eket szült nőkének. B ár ebben az életkorban a szellem i besorolás is kvali fikálatlan tevékenységet takar, mégis a fizikai, illetve a szellemi m unkavégzés feltételeinek különbözősége alapján azt m ondhatjuk, hogy a fiatalkorú anyák csoportja m unkájában, a gyerm ekszülés tényétől függetlenül is, rosszabb feltételekkel startol az életben. Területi eltérések Összefoglalva, a terü leti különbségekről általában elm ondható, hogy a fiatalkori szülés gyakoribb a községekben élő nők körében, s az eltérés a városok és községek között m integy 2,2-szeres. 7. K o rsp ecifik u s te r m é k e n y s é g i arán yszá m ok , tele p ü lé stíp u s szerin t (ezer m eg felelő korú nőre jutó élv eszü letés) Повозрастные коэффициенты плодовитости по типам поселков (живорождения на тыс. женщин соответствующего возраста)
17
ö sszesen
7,48 9,50 21,16
16,36 21,39 40,82
6,82 8,48 18,10
1,93 2,91 7,17
6,82 8,41 19,78
16,49 18,88 39,51
6,40 7,65 16,61
2.45 2,96 6,95
6,50 8,18 18,34
14,52 17,26 38,36
5,83 7,17 15,63
T e le p ü lé s tí p u s
14
1980
B udapest V árosok B udapest n élk ü l K özségek
0,84 1,22 2,78
2,83 2,68 7,94
1981
B udapest V árosok B udapest n élk ü l K özségek
0,78 0,89 1,87
1982
B udapest V árosok B udapest n élk ü l K özségek
0,68 1,06 2,13
Év
15
16 é v e s
A 14. és 18. életévük között gyerm eket szülő nők országos 10— 12% 0- e s (1000 m egfelelő korú nőre vetítve) m utatója m ögött viszony lag jelentős terü leti eltérések húzódnak meg. A reális értékelést biz tosító koréves term ékenységi m utatók csak 1980-tól állnak rendelke zésre, így az elem zésnél el kell tekin ten ü n k az időbeni és térbeni
p o n g r
222
Á
c z
t i b o
R
n é
d r
változások együttes vizsgálatától. E három év adatai alapján is jól kirajzolódnak azonban a hagyom ányosan alacsony, illetve m agas serdülőkori term ékenységű megyék. Úgy tűnik, hogy a N yugat-D un ántúlon a legalacsonyabb a fiatalkori terhességek aránya m inde nek előtt Vas m egyében, de közelítőleg azonos kedvező értékeket találunk Győr-Sopron, illetve Zala m egyékben is. H asonlóan ala csony a fiatalkori term ékenység Csongrád m egyében is. (8. sz. tábla) 8. Л 14— 17 éves a n y á k é lv e szü lé s e in e k te r ü le ti alakulása, 1982 Территориальное распределение живорождений матерей в возрасте 14—17 лет в 1982 г.
M egyék ra n g so ra , te r m é k e n y s é g s z e r in t
B orsod-A b aú j-Z em p lén Szabolcs-S zatm ár T olna Nógrád P est Som ogy B aranya K om árom H eves Szolnok Fejér B ács-K isk u n V eszprém B ékés H ajdú-B ihar Csongrád Z ala G yőr-Sopron B udapest V as ö sszesen :
E zer 14 —17 é v e s r e j u t ó é lv e s z ü le té s e k szám a
14 313 14 259 13 724 13 582 13 346 13 071 12 413 12 006 11 819 11 399 11 126 10 532 10 400 10 170 9 832 7 580 7 540 6 518 5 8 28 5 320 10 418
M eg y ék ra n g s o ra , a z é lv e s z ü le té s e k g y a k o r is á g a s z e r in t
B orsod -A b aú j-Z em p lén P est B udapest S zab olcs-S zatm ár H ajdú-B ihar B ács-K isk u n B aranya Szolnok F ejér Som ogy K om árom B ékés V eszprém H eves T olna Csongrád Nógrád G yőr-Sopron Zala Vas K ülföld ö sszesen :
É lv e s z ü le té s e k s z á z a lé k o s m e g o s z lá s a
11,7 11,4 9,2 8,7 5,5 5,3 5,0 4,7 4,4 4.0 3,8 3,7 3,7 3,5 3,2 3,1 2,8 2,7 2,1 1,4 0,1 1 0 0 .0
M agas term ékenységűnek É szak-M agyarország tekinthető. Nógrád, Szabolcs-Szatm ár, B orsod-A baúj-Zem plén m egyékben a ser dülőkornak term ékenysége m integy kétszerese az előbb em lített n y u g at-d u n án tú li régió értékeinek. Magas a fiatalkori term ékeny ség Tolna és P est m egyékben is. B udapest és a m egyei jogú v áro sok helyzetét vizsgálva m egállapítható, hogy valam ennyi m egye székhelyen kedvezőbb (vagyis alacsonyabb) a 14 éven aluliak te r m ékenysége m int a m egye egészében. Ezen belül azokban a m e gyékben, ahol általában alacsony a fiatalabbkori term ékenység, a m egyeszékhely is kedvezőbb helyen áll a m egyei jogú városok rangsorában. Így alacsonyabb term ékenységűnek Győr, m agasnak Miskolc városa m inősíthető. Ez alól k iv ételt képez B udapest, am ely a viszonylag m agas term ékenységű P est m egyében országosan is
A
K I S K O R Ú A K
S Z Ü L É S E I
223
az egyik legm agasabb serdülőkori term ékenységet m utatja. A kor éves term ékenységi m utatók szerint a m egyék sorrendje gyakorla tilag azonos a 14— 17 éves női népesség globális term ékenysége alap ján felállított rangsorral. Ki kell azonban em elni Somogy m e gyét, am ely b ár a globális fiatalkori term ékenységű m utatók alap ján is a m agasabb term ékenységű kategóriába sorolható, de a 14 évesek term ékenységének vonatkozásában m indegyik évben vezető helyet foglal el. A korspecifikus term ékenységi arányszám ok m ellett figyelem be kell venni azokat a különbségeket, am elyek az egyes m egyék között a fiatalkori szülések gyakorisága m egoszlásaiban m utatkoznak. Az előfordulások abszolút szám ának, illetve ezek százalékos m egoszlá sának figyelem bevétele azért szükségszerű, m ert ezek az adatok tü k rözik azokat a feladatokat, am elyek a fiatalkori terhesek fokozott gondozásával kapcsolatban az egyes m egyék egészségügyi szerveire hárulnak. Kis szám úak a serdülőkori szülések — a term ékenység regionális alakulásához hasonlóan — a n y u g at-dunántúli m egyékben: sorrendben Vas, Zala és G yőr-Sopron m egyékben. A m agas frekven ciájú m egyék rangsora azonban m ár bizonyos m értékben eltér attól a sorrrendtől, am elyet a korspecifikus term ékenységi arányszám ok alapján az előbbiekben m eghatároztunk. B ár a m agas serdülőkori term ékenységet m utató BorsodA baúj-Z em plén, Szabolcs-Szatm ár és P est m egye itt is a m agas kategóriába tartozik, de a ran g so rt m ár P est m egye vezeti, vagyis a 18 év a la tt bekövetkezett szülések legnagyobb szám ban Pest m e gyében fordulnak elő, de m agas arán y o k at talá lu n k az egyébként alacsony term ékenységű B udapesten is. Ezzel szem ben N ógrád m e gyében, ahol 1980-ban és 1981-ben a legm agasabb fiatalkori te r m ékenységi értékkel találkozhatunk, e korosztály szüléseinek tén y leges szám aránya csaknem olyan alacsony, m int az igen kedvező nek m inősíthető n y u g at-d u n án tú li régióban. Az adatok 1971— 1982 közötti alakulását tekintve m egállapítható, hogy az előbb em lített alacsony és m agas kategóriák igen állandónak és változatlannak bizonyulnak, vagyis a fiatalkori szülések által legkevésbé é rin te tt m egyék m inden évben a n y u g a t-d u n á n tú lia k voltak, a legm agasabb gyakoriságok pedig m inden évben Pest, B orsod-A baúj-Zem plén és Szabolcs-Szatm ár m egyékben alak u ltak ki, oly módon, hogy még a m egyék sorrendje is állandónak bizonyult. A férj életkora és a házasságtartam A gyerm ek ap jára vonatkozóan m eglehetősen szűk körben áll nak statisztikai inform ációk rendelkezésre. A 18 éven aluli anyák tól szárm azó születéseknél csak a férj életkora az egyetlen elérhető adat, vagyis egyfelől a házasságban született gyerm ekek apjáról is m eglehetősen keveset tudunk, a házasságon kívül születettek eseté ben azonban még ezzel az inform ációval sem rendelkezünk. Házasságból — m int arra a korábbiakban m ár u taltu n k — a fiatalkorú anyák gyerm ekeinek 60— 70% -a születik. E csoportnál az
224
P O N G R Á CZ
T I B O R N É
DR
apák — az anyák életkorának m egfelelően — ugyancsak a fiatalabb korosztályokból tevődnek ki, legnagyobb gyakorisággal (60% körüli aránnyal) a 20— 24 éves férfi korosztály képviselteti m agát. 1971 és 1982 között az apák korm egoszlása viszonylag állandónak m ondható, kisebb változást az em lített 20— 24 éves korosztály részarányának csökkenése és a 19 évesnél fiatalabbak a rán y án ak növekedése jelen tett. Egy gondolat erejéig érdem es m egállni a 19 éven aluli apák nál. A fiatalkorú anyáktól szárm azó születéseknek évente m integy 20— 22% -a szárm azik olyan apától, akinek életkora a szülést m ege lőző házasságkötéskor nem érte el, vagy csak éppen m eghaladta a nagykorúság h atárát. Az anyaságra m ind biológiai, m ind pszichikai értelem ben felkészületlen fiatal nő m ellett egy olyan serdülő férfi áll, akinek felelős döntése a családalapítást és a gyerm ekvállalást illetően legalábbis m egkérdőjelezhető. A rra a kérdésre, hogy a terhesség bekövetkezése m ilyen szere pet játszott a fiatalkorúak házasságkötésében, áttételesen következ teth etü n k a születés és a házasság m egkötése között eltelt időszak hosszából. Az összes születéseknek évente m integy 22— 24% -a kö vetkezik be 1 évnél rövidebb házasságtartam alatt. A fiatalkorú anyák esetében ez az arány 83— 87%. Elfogadva a KSH N épesedés statisztikai Főosztályán végzett longitudinális term ékenységi vizsgá latok eredm ényeit és tapasztalatait, m iszerint a m enyasszonyoknak általában m integy 20— 25% -a köt terhesen házasságot — vagyis az 1 éven belüli születések döntően házasság előtti fogantatásból szár m aznak — feltételezhetjük, hogy a 18 éven aluli lányok 80% feletti aránya köt terhesen, nagy valószínűséggel a terhesség m ia tt házas ságot. Az életkor csökkenésével nő az 1 évesnél rövidebb házasságtar tam alatti születések aránya és a 15— 16 éveseknél a 94— 98% -ot is eléri. B ár ezek az adatok és arányok valójában nem m eglepőek, in kább alátám asztják azt az általános vélem ényt, m iszerint a fiatal kori házasságkötésekre elsősorban a születendő gyerm ek törvényesítése m iatt kerül sor, mégis elgondolkodtató, hogy vajon mi lesz ezeknek az igen fiatalon és kényszer hatására k ö tö tt házasságok nak a sorsa és jövője. A 17 éves anyák 20— 22% -ánál a házasságkötés és a gyerm ek születése között egy év, illetve ennél hosszabb idő telt el. Ennél a csoportnál a házasságkötést teh á t nem a terhesség ténye sürgette. A fiatal lányoknak van egy rétege tehát, akik m ár 15— 16 éves korukban elég érettn ek vélik m agukat a férjhezm enetelre, m ajd ezt követően több-kevesebb tudatosságai vállalkoznak a gyerm ek világrahozatalára. Születési sorrend, életben levő g y e rm e ke k száma, korábbi terhességek kimenetele, ikerszülések A 18 éven aluli nők szüléseinél, éppen az anya fiatal kora m iatt önkéntelenül feltételezzük, hogy első — kívánt vagy nem kívánt — terhességről, illetve gyerm ekről van szó. Éppen ezért m eglepő a fiatalkorú anyáknak az a 8— 12%-os aránya, akik nem első, hanem
A
K I S K O R Ú A K
S Z Ü L É S E I
225
második, esetleg harm adik (!) gyerm eküket hozzák világra 18. élet évük előtt. A 9. szám ú táblázaton az élveszületések élveszületési sorrend szerinti alakulását abszolút szám okban kifejezve kívánom bem utatni, m ert úgy vélem, jobban érzékelhető a kérdés súlya és abszurditása, az hogy pl. 1982-ben nyolc olyan 16 éves anya volt, aki harm adik gyerm ekét szülte. 9. É lve sz ü leté sek az é lv e szü leté si sorrend és az a n ya életk ora szerint (abszolút szám ) Живорождения по очередности живорождений и возрасту матерей (в абсолютных величинах) L iv e births by live birth order and th e m o t h e r s ’ age (a bsolute figures) Ev
1971
1974
1978
1982
É lv e s z ü le té s i so rre n d szám a
14
1 2 3—X ö ssz e se n
169 9
493 23
178
1 2 3—X ö sszesen
167 5
1 2 3—X ö sszesen
170 4
1 2 3—X ö sszesen
203 2
16
17
516
1 441 109 7 1 557
3 253 286 36 3 575
5 356 427 43 5 826
520 34 3 557
1 478 137 7 1 622
3 505 403 38 3 946
5 670 579 48 6 297
612 32 2 646
1 683 166 6 11 855
3 607 526 29 4 162
6 072 728 37 6 837
577 33 1 611
1 402 145 8 1 555
2 856 363 42 3 261
5 038 543 51 5 632
15 é v e s
172
174
205
összesen
Úgy vélem, hogy a táblázathoz nem kell sok m agyarázat, az ada tok önm agukért beszélnek. Ami az élveszületési sorrend százalékos m egoszlását és időbeni változását illeti, a 12 év adatai alapján a m ásodszülöttek arányának bizonyos m értékű em elkedése tapasztal ható elsősorban a 17 éves anyák esetében. Nem kívánok külön foglalkozni az élveszületéseknek az életben lévő gyerm ekek szám a szerinti alakulásával. T erm észetszerűleg eb ben az esetben az élveszületések sorrendjéhez képest egygyerm ekes anyák szám a és aránya valam ivel m agasabb, a két- és három gyer m ekeseké valam ivel alacsonyabb lesz. Az eltérés valam ennyi korév élveszületési sorrendjére, illetve élő gyerm ek szám ára vonatkoztat va m integy 10— 15%-os, és nem v áltoztatja meg lényegileg a 9. szám ú tábla arculatát s a benne m utatkozó tendenciákat. A fiatalkorú anyákat a jelenlegi szülésüket megelőző terhessé gek száma és azok kim enetele szerint elem ezve igen elgondolkodtató következtetésekre ju th atu n k . A 18 éven aluli anyák átlag 15— 18%ának volt egy vagy több korábbi terhessége, de a 17 éveseknél ez az
226
P O N G R Á CZ
T I B O R N É
DR
arány fokozatosan emelkedő tendenciát m utatva, 1982-re a 20% -ot is m eghaladta. A korábbi terhességek egy része m űtéti úton m egsza k ításra került. A m űvi abortuszok a rá n y á t azonban csak igen pon tatla n u l lehet m egállapítani. Egyrészt azért, m ert a korábbi terh es ségm egszakítások a fiatalkorú szóbeli közlése alapján kerülnek re gisztrálásra, s jól ismert, tény még a felnőtt női népességnél is a m űvi abortuszok elhallgatásának m agas aránya. Egyfelől te h á t szá m olnunk kell egy nem becsülhető bevallási hibával. M ásfelől a be vallott és regisztrált adatok táblázatából (születések a terhességek száma, az abból származó szülészeti esem ények és az anya korcso p ortja szerint) a harm adik terhesség u tán nem állapítható meg m in dig egyértelm űen, hogy az adott terhességek hány esetben végződ tek élve- vagy halvaszüléssel vagy m űvi abortusszal. M indezek fi gyelem bevételével kiszám ítva a m űvi abortuszon korábban m ár á t esett fiatalkorú anyák arányát, 32— 38% közötti értékeket kapunk, vagyis azt m ondhatjuk, hogy a serdülő anyáknak biztosan több m int 1/3-a szak íttatta m ár meg egy vagy több terhességét. A bevallott abortuszok m integy 90% -ára az első gyerm ek születését m egelőzően k e rü lt sor. Ism ételten hangsúlyozni szeretném , hogy ezek többékevésbé alábecsült arányok, s nagy biztonsággal feltételezhető, hogy m ind az első gyerm ek születését megelőzően, m ind a gyerm ekszüle tések közötti intervallum okban a fiatalkorú anyáknak a jelzettnél nagyobb aránya esett át korábbi terhességének m egszakíttatásán. Röviden ki szeretnék térn i azokra a fiatalkorúakra, akiknek je lenlegi szülésükkel együtt m ár három vagy négynél is több terh es ségük volt. A 9. sz. táblázatból látjuk, hogy évente m integy 40— 50 anya szüli meg 18. életéve előtt harm adik gyerm ekét. Azoknak a fiatalkorúaknak a száma, akik ugyancsak három esetben voltak te r hesek, de nem m inden terhességük végződött élveszüléssel, évente m integy 100— 130 főre tehető. A negyedik és további terhességből gyerm eket szülő fiatalkorúak szám a évenként 19—28 között mozog. (M iután a jelenlegi terhességük élveszületéssel végződött, a 9 hó nap levonásával ez egyben azt is jelenti, hogy 17 éves koruk előtt m ár három szor estek teherbe). A születési statisztika egészében ezek az érték ek igen csekélyek, százalékban alig kifejezhetőek, mégis úgy vélem, hogy ezt a m ásfélszázalékra tehető népességcsoportot olyan ism eretszegénység és felelőtlen m agatartás jellem zi, am ely egyéb társadalm i hatása m ia tt is indokolja a jelenség felem lítését. A fiatalkorú anyák ikerszüléseinek gyakorisága alacsonyabb m int az országos átlag. Míg az összes születések közül évente az ikerszülöttek aránya 20— 21% 0-es, a 18 évnél fiatalabb anyák ese tében ez az arán y 8— 14%o között mozog. Az adatok te h á t jól alá tá m asztják az ikervizsgálatokkal foglalkozó kutatók tapasztalatát, m i szerint az ikerterhességek bekövetkezésének valószínűsége az anya életkorával párhuzam osan nő. Hasonló összefüggés áll fenn ism e reteim szerint, a paritás és az ikerszületések gyakorisága között is, vagyis a m agasabb sorszám ú születéseknél gyakrabban fordul elő ikerterhesség. A fiatalkorú anyáknál term észetesen m agasabb az elsőszülöttek aránya, s ez ugyancsak csökkenti az ikerszületések előfordulási gyakoriságát.
A
K I S K O R Ú A K
S Z Ü L É S E I
227
A z újszülöttek érettsége, fejlettsége, halvaszü letések A z újszülöttek születési súlyára, fejlődési korára és testhosszá ra vonatkozó adatok és m egoszlások egyértelm űen bizonyítják a fia talkorú anya biológiai éretlenségét. Az élveszületések teljes köréhez viszonyítva a 18 éven aluli anyáktól szárm azó gyerm ekek esetében a koraszülöttek arán y a m agasabb, az átlagsúly alacsonyabb, a 36. héten belül születettek arán y a m agasabb és a testhosszúság is ki sebb. Nézzük m eg a fejlettségi m u tató k at és az eltérés m érték ét külön-külön. Az élveszületések születési súly szerinti m egoszlásában két, egym ással logikailag összefüggő tendenciát á llap íth atu n k meg. Egy felől m integy 50— 60% -kal m agasabb a 2500 g alatt szü letett gyer m ekek gyakorisága, m ásfelől részben a m agasabb koraszülött a rá n y ra is visszavezethetően alacsonyabb az újszülöttek átlagsúlya. A koraszülési arány és az átlagsúly alakulását 1971 és 1982 között valam ennyi élveszülés, illetve a fiatalkorú anyák élveszülései vo natkozásában a 10. sz. tábla m u ta tja be. A gyerm ek születési átlagsúlya és az anyák életkora közötti kapcsolat koréves bontásban is kim utatható. M inél fiatalabb az anya, átlagosnál annál kisebb súllyal születik gyerm eke. 1982-ben pl. a 14 éves anyák gyerm ekei átlagosan m indössze 2490 g-m al jö t tek a világra s még a viszonylag legkedvezőbb helyzetben lévő 17 éves anyáktól szárm azó gyerm ekek átlagsúlya (3018 g) sem érte el az újszülöttek országos átlagsúlyát (3251 g).
Év
K oraszülések gyakorisága összes élveszületéseknél
K oraszülések gyakorisága fiatal anyák élveszüléseinél
A tlagsúly összes élveszületéseknél
1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982
11,0 11,1 11,6 11,7 11,2 11,0 10,6 10,5 10,6 10,7 10,2 9,9
16,1 16,9 17,6 18,6 17,1 17,5 16,6 16,7 18,1 15,5 16,8 15,6
3 127 3 121 3 106 3 109 3 123 3 124 3 133 3 142 3 137 3 148 3 150 3 151
Atlagsúly a fiatal anyák élveszüléseinél 2 981 2 967 2 958 2 943 2 960 2 955 2 971 2 970 2 950 2 990 2 974 2 980
228
P O N G R Á CZ
T I B O E N Ě
DR
Az átlagsúly alacsonyabb színvonalában közrejátszó másik té nyező, hogy bár a születések legnagyobb gyakorisággal a fiatalko rú ak n ái is a 3000— 3499 g-os súlycsoportban fordulnak elő, de az országos megoszláshoz képest jelentősen m agasabb az ennél egy súlykategóriával kisebb (2500— 2999 g) csecsemők részaránya. U gyanakkor 3500 g -n ál nagyobb újszülöttet a serdülő anyák vi szonylag kisebb arán y b an szülnek. Az összes élveszületések között pl. 2—2,5-szer nagyobb gyakorisággal fordul elő 4000 g feletti cse csemő m in t a 18 éven aluli anyák élveszületése esetében. A m egszületett gyerm ekek testhosszúsága is kisebb, és ilyen értelem ben kedvezőtlenebb, m int az élveszületett gyerm ekeké általában. A fiatalkorú an y ák gyerm ekei és az összes élveszülött közötti testhossz eltérési arán y o k a vizsgált periódus m inden évére gyakorlatilag azonosak, ezért bárm elyik év adatai alkalm asak a különbség illusztrálására.
Az ábrákból kitűnik, hogy a fiatalkorú anyák újszülöttei között gyakoribb a kisebb testhosszal szü letett gyerm ek, míg a nagyobb, „hosszabb” gyerm ekek ritkábban fordulnak elő. Az 56 cm és annál
A
K I S K O R Ú A K
S Z Ü L É S E I
229
nagyobb újszülött a fiatalkorú an yáknál m integy hatszor ritkább m int az újszülöttek között általában. Az alacsonyabb születési súlylyal és a kisebb testhosszúsággal összefüggésben a 18 éven aluli an y ák újszülöttei fejlődési kor tek in tetéb en is h átrányos helyzetben vannak. A 3G. terhességi h ét előtt a fiatalkorú an yáknak évente 8— 11% -a szülte m eg gyerm ekét, és ez az érték az országos átlagnál m integy 50% -kal m agasabb. M inél fiatalabb az anya, annál n a gyobb valószínűséggel hozza idő előtt világra gyerm ekét, de még a 17 éves anyák esetében is m eghaladja az országos átlagot a 36. h é t előtt született gyerm ekek aránya. A 28. hét a la tt élveszületettek a rán y a úgy tűnik, nincs összefüggésben az anya serdülő korával, előfordulási gyakoriságuk a teljes propagatív női népességnél és a fiatalkorúaknál gyakorlatilag azonos, de 1% -ot egyik népességcso p ortnál sem h aladja meg. A fejlődési rendellenességgel született gyerm ekek vonatkozásá ban a fiatalkorú anyák újszülötteinek viszonylag kisebb m értékű h á trá n y a m u tath ató csak ki. A vizsgált periódusban az összes szü letések 4—7%o-e esetében fo rd u lt elő fejlődési rendellenesség, a fia talkorú an y ák esetében ez az arán y 5— 9% 0 volt. Az azonban m eg állapítható, hogy a fejlődési rendellenességgel születettek aránya a fiatalkorú anyák esetében m inden évben egy-két ezrelékkel m egha ladja az országos átlagot, s egyetlen évben sem ford u lt elő, hogy a fiatalkorú anyák gyerm ekeire vonatkozó értékek az országos é rté kek alá kerülnek. Vagyis úgy tűnik, hogy ha m inim ális m értékben is, de a veleszületett fejlődési rendellenességek előfordulása néhány ponttal gyakoribb a serdülő anyáktól szárm azó gyerm ekek esetében. Végül, röviden a halvaszületések előfordulási gyakoriságaival és okaival kívánok foglalkozni. Az előbbiekben láth attu k , hogy a fiatalkorú anyák újszülötteinek életkilátásai általában rosszabbak, hiszen nagyobb valószínűséggel jönnek idő előtt, éretlenül, kis súlylyal a világra. K im utatható-e ez a hátrányos helyzet a késői m ag zati halálozások gyakoribb bekövetkezésével kapcsolatban is? A 12 év adatai alapján a válasz egyértelm űen: nem ! A halvaszülöttek aránya az összes születéseken belül m ind a fiatalkorú, m ind a 15— 49 év es női népesség vonatkozásában 0,7% és 1% között mozog. Ez az alacsony, bár évek óta stagnáló arány egyben azt is jelenti, hogy a fiatalkorú anyáknál évente mindössze 50— 60 halvaszületés fordul elő, s ez az alacsony esetszám igen m egnehezíti az adatok részlegesebb elemzését. Az okok szerinti vizsgálat m egbízhatóságát és elvégezhetőségét az a tény biztosítja, hogy a fiatalkorú anyák halvaszülései, illetve az összes halvaszületések esetében a főbb haláloki csoportok megoszlási aránya, és ezen arányok változási dinam ikája azonosnak m ondható, s így az összes halvaszületések nagyobb esetszám a a következtetések m egbízható kontrolljának te kinthető. A halvaszületések okairól 1976 óta állnak koréves adatok rendelkezésre. Ez a hétéves periódus a m agzati halálozási ok stru k tú rá ja szem pontjából két időszakra bontható. Először elem ezném a második, azaz az 1979— 1982 közötti évek halvaszületéseinek alakulását. Ezekben az években a halvaszületések csaknem kizárólag (92% feletti arányban) három haláloki főcsoportra
230
P O N G R Á CZ
T I B O R N É
DR
— úgy m int veleszületett anom áliák (740— 759)2, hypoxia, születési asphyxia és egyéb kóros légzési állapot (768— 770), perinatális idő szakkal összefüggő egyéb, és rosszul m eghatározott állapotok (779) — vezethetők vissza. Ezen belül a halvaszületések többségét (60— 70% közötti arányban) légzési rendellenességek (788— 770) okozzák. Ezzel szem ben az 1976 és az 1978 közötti években az em lített három haláloki főcsoport részaránya nem több, m int 50—60%, és a légzési rendellenességek a fen t em lített 60—70% -kal szemben mindössze 20— 24% -ot képviselnek. U gyanakkor viszonylag jelentős súllyal szerepel k ét haláloki csoport, am elyek a későbbi periódusban m ind számát, m ind arán y át tekintve, gyakorlatilag eltűnnek; a perinatális időszak sajátos fertőzései (771) 1976-ban 21% -kal, és ez fokozatosan csökken 1978-ra 16% -ra, valam int a m agzatra és az újszülöttre ható szülészeti szövődm ények (761— 763) tíz százalék körüli aránnyal. E két halálok előfordulása az első, m ajd m egszűnése a m ásodik periódusban, m ind a halvaszületettek teljes körére, m ind a fiatal korú anyák m agzatjaira egyaránt jellem zők. Orvosi ism eretek hiá nyában nem vállaikozhatom a jelenség m egm agyarázására, de úgy vélem, hogy a kérdés az é rin te tt szakem berek részéről esetleg fi gyelm et érdemel. A veleszületett anom áliák (740—759) gyakorlatilag m indkét periódusban azonos arányban, az összes halvaszületéseknél néhány ponttal gyakrabban fordulnak elő, s az adatok alapján te h á t m eg kockáztatható az a m egállapítás, hogy a fiatalkorú anyák esetében bizonyos m értékben gyakrabban okozza a m agzat halvaszületését. Összefoglalva, teh á t m egállapítható, hogy bár az utóbbi évek ben a 18 éven aluli nők term ékenységében is m érsékelten csökkenő tendenciát tapasztalhatunk, de az 1971-től vizsgált időszak egészére a fiatalkorú anyák term ékenységének em elkedése jellemző. Mindez a globális term ékenység csökkenése m ellett, a fiatalkori szülések részarányának, és a kérdés súlyának m egnövekedését vonta m aga után. A házasságon kívüli születések magas aránya, az iskolai vég zettség alacsony színvonala a serdülő anyák rendezetlen körülm é nyeire, a házasságkötés és a gyerm ekszülés közötti rövid időtartam pedig a családalapítás m eggondolatlan voltára, felkészületlenségére utal. Nem kevésbé kedvezőtlenek a m egszületett gyerm ek életkilá tásai sem. Részben az anya kedvezőtlen társadalm i-dem ográfiai helyzete, részben azon egészségügyi, biológiai adottságok m iatt, am elyek nagyobb valószínűséggel eredm ényeznek koraszülött, é re t len gyerm eket. A rendelkezésre álló adatok a kérdés csak néhány összetevőjére világíthattak rá, s számos kérdés a ku tató b an is, az olvasóban is m egválaszolatlan m aradt. M ilyen családi háttérb ő l szár m aznak e serdülő anyák? K im utatható-e a fiatalkorú anyák család jában a halm ozottan hátrányos helyzet? A szülők házasságának in 2 A B e te g s é g e k N e m z e tk ö z i O s z tá ly o z á s a IX . R e v íz ió já b ó l k é s z ü lt p e r in a tá lis n é v je g y z é k a la p já n .
A
K I S K O R Ú A K
S Z Ü L É S E I
231
stabilitása és felbom lása, a magas testvérszám , a szülők alacsony ku ltu rális színvonala, a lakások szűkössége m ilyen m értékben de term in álta a serdülők korai gyerm ekvállalását? M iért vállalkoztak vagy m iért kényszerültek ilyen fiatalon gyerm ekszülésre? M ilyen a szexuális élettel és a fogam zásgátlással kapcsolatos ism eretszint jük? M ilyen terveik vannak a jövőre nézve? Még sorolhatnám azo k a t a kérdéseket, am elyek rem élhetőleg a közel jövőben m egvála szolhatók lesznek a KSH N épességtudom ányi K utató Intézet megkérdezéses vizsgálatának adatai alapján. IR O D A L O M 1. Ch. W e s l o f f — G . C a lo i — A. F o s t e r : T e e n a g e F e r ti lity in D e v e lo p e d N a tio n s : 1971—1930. 2. I n t e r n a t i o n a l F a m ily P l a n n in g P e r s p e c ti v e s 1983 ju n e . V o lu m e 9. N u m b e r 2.
Д И Н А М И К А РОДОВ М А ТЕ РЕ Й В ВОЗРАСТЕ ДО ÍS ЛЕТ В В ЕН Г Р И И Резюме Статья на основе статистических данных о естественном движ ении н а селения Венгрии даёт анализ о дем ограф и ческих ком пононтах ж енщ ин, р о дивш их ребенка в возрасте до 1S лет в период 1971—1982 гг. В противо полож ность сниж аю щ ейся тенденции общ его к о еф ф и ц и ен та полодовитости ж енщ ин в возрасте 15—49 лет, повозрастная плодовитость матерей в возрасте до 18 лет резко увеличилась •— в отдельные возрастны е годы в р азм ер е выше 80% — з а исследованный период. 30—40% рож дений, происш едш их от м ал о летних матерей, осущ ествляется вне брака, а по всей стране доля внебрачных рож дений составляет 6—7% . У больш е 80% брачны х рож дений период меж ду заклю чением брака и рож дением р ебен ка представил собой 1 год или меньше. И з результатов вы борочных обследований м ож но сделать вывод, что п реоб ладаю щ ее больш инство рож дений в п ределах одного года происходит от з а чатия перед браком . П оэтому м ож но предполагать, что около 75—80% деву ш ек в возрасте до 18 лет заклю чаю т брак берем енны м и очень вероятно, что они именно и з—за берем енности поступаю т в брак. Ж енщ ины , рож даю щ ие детей в молодом возрасте, происходят из группы населения с довольно цизки м уровнем образования и низкой культурой. Уровень их ш кольного образования — и зм еряя на основе среднего количества законченны х классов — гораздо ниж е значений по стране в данной возраст ной группе, а доля лиц без образования — несколько раз выше средних зн а чений по стране. Больш е 50% матерей в отроческом возрасте работает, и это гораздо выщ е долей эконом ической активности общ ей численности ж енского населения в возрасте 18 лет. Н изкий уровень ш колного образования, отсутст вие квал и ф и каци и ограничиваю т круг занятий молодых ж енщ ин. Свыше 90% эконом ически активны х малолетних м атерей заним ается ф изич ески м трудом, а доля работников умственного труда не достигает даж е 10%. И сследование ж иворож дений м атерей возрасте до 18 лет по очередности рож дений показы вает, что при п реобладаю щ ем больш инстве первых ж иво р ож дений доля вторых и даж е третьих рож дений составляет 8—12% каждый год. П ри ан ализе исхода преды дущ их берем енностей — и з—за известных ош и бок по собственному признанию — количество искусственных абортов м ож но оценить только очень неточно, но на основе данных мы уверены, что почти у 40% ж енщ ин родивш их ребенка уж е раньш е был искусственный аборт. Данны е о весе при рож дении, возрасте развития и длине тела новорож денных единогласно подтверж даю т биологическую незрелость малолетних м атерей и худшую ж изнеспособность родивш ихся детей. Ч астота младенцев, родивш ихся весом ниж е 2500 г, на 50—60% выше среднего значения страны,
232
P O N G R Á CZ
T I B O R NÉ
DR
средний вес младенцев ниж е. Среди новорож денны х матерей в отроческом возрасте встречаю тся больш е детей с менее длинны м телом при рож дении, а „более длинны е" дети бываю т реж е. В связи с более н изки м и весом и длиной тела при рож дении новорож денны е м атерей в возрасте до 18 лет н а ходятся в невы годном полож ении и в отнош ении возраста развития. Доля детей, родивш ихся перед 36. неделей берем енности, на 50% выше у м ал о летних матерей, чем среди всех ж иворож дений. Врожденные аном алии встречаю тся у детей малолетних м атерей чащ е, хотя в небольш ой мере, но все-таки на несколько баллов чащ е. И мею щ иеся в распоряж ении данны е иллю стрировали только несколько комнононтов родов м алолетних м атерей, но не дали ответа на многие вопро сы. П редполагается, что проводим ое в настоящ ее время обследование при по мощ и вопросников И сследовательского института по дем о гр аф и и Ц ентраль ного статистического управления ВНР даёт ответ в отнош ении основных а с пектов социальных, дем ограф и ческих и санитарных компонентов, взаим освя зей меж ду причиной и следствием берем енностей и родов в отроческом возрасте.
D E V E L O P M E N T O F T H E C H I L D B IR T H S O F M O T H E R S U N D ER 18 Y EA R S IN H U N G A R Y Sum m ary T h e a rtic le s tu d ie s th e d e m o g ra p h ic c o m p o n e n ts of fe m a le s h a v in g g iv e n b ir th to a c h ild a t th e ag e u n d e r 18 y e a rs in th e 1971 — 1982 p e rio d , o n b asis o f H u n g a ria n v ita l s ta tis tic s . C o n tra ry to th e d e c re a s in g tre n d of th e g e n e ra l f e r tility r a te of w o m en a g e d 15— 49 y e a rs, th e a g e -sp e c ific f e r tility of m o th e rs u n d e r 18 y e a rs g re w m u c h d u rin g th e p e rio d in v e s tig a te d , in som e y e a rs of ag e ev en b y m o re th a n 80 p e r cen t. 30 — 40 p e r c e n t of b ir th s d e riv in g fro m y o u n g m o th e rs o c cu r o u t o f w ed lo c k , w h ile fo r th e c o u n try as a w h o le th e ille g itim a c y ra tio is 6— 7 p e r ce n t. A t m o re th a n 80 p e r c e n t of th e b ir th s in w e d lo c k th e p e rio d b e tw e e n th e c o n tra c t of m a r ria g e a n d th e c h ild b ir th is 1 y e a r o r sh o rte r. O n b a sis of th e fin d in g s of sa m p le su rv e y s it can b e s ta te d th a t th e o v e rw h e lm in g m a jo r ity of d e liv e rie s o c c u rrin g w ith in o n e y e a r, d e riv e s fro m p r e m a r ita l co n c e p tio n . T h e re fo re it c a n be su p p o se d th a t a b o u t 75 — 80 p e r c e n t of th e g irls u n d e r 18 y e a rs m a r r y in a p r e g n a n t sta te , a n d th e r e is a g re a t p ro b a b ility th a t th e y m a r ry b e c au se th e y a re p re g n a n t. T h e fe m a le s g iv in g b ir th to a ch ild a t y o u n g age com e fro m a p o p u l a tio n g ro u p w ith a r a t h e r low e d u c a tio n a l a tta in m e n t a n d c u ltu re . T h e ir e d u c a tio n a l le v el — m e a s u re d on b a sis of th e a v e ra g e n u m b e r of fro m s c o m p le te d — is m u c h b e h in d th e n a tio n a l v a lu e s s ta te d in th e g iv en a g e -g ro u p , a n d th e ra tio of th o se h a v in g a tte n d e d no sch o o l is a m u ltip le of th e a v e r age fig u re s o f th e c o u n try . M o re th a n 50 p e r c e n t of th e te e n -a g e r m o th e rs a re e c o n o m ica lly a c tiv e a n d th is is m u c h h ig h e r th a n th e p ro p o rtio n s r e p re s e n tin g th e eco n o m ic a c tiv ity of th e to ta l fe m a le p o p u la tio n u n d e r 18 y ears. T h e lo w e r e d u c a tio n a l lev el, th e la c k of q u a lific a tio n th e m se lv e s d e te rm in e th e scope of o c c u p a tio n s fo r th e y o u n g fem a le s. M o re th a n 90 p e r c e n t o f th e eco n o m ic ally a c tiv e te e n - a g e r m o th e rs a re m a n u a l w o rk e rs, w h ile th e s h a re of n o n -m a n u a l w o rk e rs d o es n o t ev e n a tta in 10 p e r cent. T h e in v e s tig a tio n of th e liv e b ir th s of m o th e rs u n d e r 18 y e a rs b y p a rity sh o w s a n o v e rw h e lm in g m a jo r ity of th e firs t liv e b irth s , b u t th e ra tio of second a n d even th ird b ir th s is also co n sid e ra b le , e q u a l to 8— 12 p e r cen t. S tu d y in g th e o u tco m e of p re v io u s p re g n a n c ie s w e c a n e s tim a te th e n u m b e r of in d u c e d a b o rtio n s o n ly v e ry in e x a c tly — b e c a u se of th e k n o w n e rro rs of d e c la rin g — b u t on b a sis of th e d a ta it is s u re th a t a lm o st 40 p e r c e n t of th e m o th e rs h a v in g g iv en b ir th to a c h ild h a d a lre a d y e a rlie r a n in te rru p tio n of p re g n a n c y .
A
K I S K O R Ú A K
S Z Ü L É S E I
233
T h e d a ta o n th e b ir th w e ig h t, ag e of d e v e lo p m e n t a n d b o d y le n g th of th e n e w b o rn p ro v e u n a n im o u sly th e b io lo g ical im m a tu rity of th e te e n -a g e r m o th e r, th e w o rse life e x p e c ta n c ie s of th e b o rn ch ild . T h e fre q u e n c y of c h ild re n b o rn w ith a w e ig h t u n d e r 2500 g is b y 50—60 p e r c e n t h ig h e r th a n th e a v e ra g e v a lu e o f th e c o u n try , a n d th e a v e ra g e w e ig h t of th e b a b ie s is lo w er. A m o n g th e n e w b o rn of th e te e n - a g e r m o th e rs c h ild re n w ith a s m a lle r b o d y le n g th a re m o re fr e q u e n t, w h ile ta lle r in f a n ts c a n b e fo u n d m o re seldom . In co n n e c tio n w ith th e lo w e r b ir th w e ig h t a n d s m a lle r b o d y le n g th th e n e w b o rn of m o th e rs u n d e r 18 y e a rs a re in a d is a d v a n ta g e o u s situ a tio n also in re s p e c t of th e ag e of d e v e lo p m e n t. T h e p ro p o rtio n of c h ild r e n b o rn b e fo re th e 36th g e s ta tio n a l w e e k is b y 50 p e r c e n t h ig h e r in case of te e n - a g e r m o th e rs th a n am o n g th e to ta l liv e b irth s . T h e in c id e n c e of c o n g e n ita l a n o m alies, th o u g h to a sm a ll e x te n t, b u t is still h ig h e r b y som e p o in ts in case of c h ild re n b o rn to te e n -a g e r m o th e rs. T h e d a ta a v a ila b le co u ld illu s tra te o n ly so m e c o m p o n e n ts of th e c h ild b ir th s a t y o u n g age b u t th e y d id n o t g iv e a n a n s w e r to m a n y q u estio n s. T h e su rv e y of th e D e m o g ra p h ic R e se a rc h I n s titu te of th e H u n g a ria n C e n tra l S ta tis tic a l O ffice c a rrie d o u t a t p re s e n t b y th e h e lp of q u e stio n a ire s w ill p re s u m a b ly re v e a l th e m a in a sp e c ts of th e social, d e m o g ra p h ic a n d s a n ita ry co m p o n en ts, th e cau se a n d e ffe c t re la tio n s of th e te e n - a g e rs ’ p re g n a n c ie s a n d c h ild b irth s.
