9. SZÁM. 1B75. FEBRUÁR* 10-dik szám

B^BI

• VASÁRNAPI ÚJSÁG.

144

9. SZÁM. 1B75. FEBRUÁR*

Marshall Bum a bécsi világkiállításon megnyerték az érdem- és haladási-érmet, gőz- és cséplőgépekért és malmokért, ugy az angolországi kir. mezőgazdasági társaság a legpontosabb és legkimeritőbb versenykísérletek után, melyek az összes gyárak cséplőgépeivel tartattak a 400 -«r ^^~arany forintnyi első dijat a legjobb cséplőgépekért kettős tisztító művel és különitő hengerrel, úgyszintén a 100 arany forintnyi első dijat a legjobb szalma elevátorért, mely egyidőben alkalmaztatik a cséplőgépnél.

Megrendelések lehetőleg jó időben megtétetni kéretnek. Ha ütár: Iroda,: P e s t ,

a g y á r - és három-bárány-utcza szeglet. ^^^^^^^^^^^"^"^"^"•^"^H

I P e s t , váczi körút 32. s a Schick-féle vasöntődének á t

az Uj-Szó'ny mellett fekvő fU•^;iap(n3( tn^T^ufip BamupAijj ^azA'Safjp o í t j a m i j f

I

-ut:q^aízsBi?A qqo.(3«uS8[ s 'ajp[ajpA n a j j m a n j s q j j Vvaiaii

sa

í j n uraaauapuira }intnB[nA ' ^ o i n p . S J j j j ' j f o j i a a j í S j ! uajuizsASn k •3(a]iuiaaj^qaj spin sa .rttjzsB '--ÍSp 'jrajatzsjíi i.ínozssB.ínani *

küld felvilágosítást a lotto-játékról Orlice R., menynyiségtanár Berlinben, Wilhelmstrasse 125.

zitó'i czukorgyárban levő gépek, gőzkazánok, víztartó-készülé­ kek, vas- és réz-csövek, érczvasalások s t b . efféléknek.

654

SBJJOJ iSEjjESEAaq qqoso|o6a"| I

magyar czipő-gyára B u d a p e s t , király-utcza 1-ső szám,

J(

I r o d a l o m . Á t h a t l a n fátyol l e p l e z é e d d i g a n a g y o b b k ö z ö n s é g e l ő t t a szabadkömivesek czélzatait e's törekvéseit. Ki e fátyolt föllebbenteni óhajtja, olvassa a z épen most megjelent, 625 m i n d e n f é l e korszakot a l k o t ó r ö p i r a t o t :Á

Debreczenben, megrendeléseket elfogad a gazdasági tanintézet gazdasá gában kipróbált, s czélszerüeknek bizonyult gazdasági

í .ret aifj magot biztosítani. Kaphatói l O r . L E J O S S E főraktárában • ^Hudapeiteo, Kiráir-utc* IS. I. 19.T • Egy ü»egtok ára 1 v Vidékre ntiDTéttelto*r*il. ^g-orubb titoktartás bii- . „ totitása mellett.

Urak számára:

Hölgyek számára:

Brünel-topányokat lakfejjel, legfino- Topányokat chagrin- vagy erős zergebőrböl 4 frt. mabbul díszítve 2 frt 80 kr. Topányokat gummi betéttel, magas ki­ Topányokat borja- vagy bagariabörböl, sróf. duplatalppal, 4 ft 50 kr. vágással 3 frt 50 kr. Bor topányokat erős cbagrinböl, sze­ Topányokat lakkirozott bagariabörböl, sróf-mnnka 5 ft. 50 kr gezett és srófolt duplatalppal 3 frt Csizmákat vagy férfi - lábbelieket erős50 kr. bagariabörböl, háromszorosan sró­ Fiuk, leányok: és gyermekek számára folt talppal 11 frt. 100-féle fajta 1—3 írtig. Vidéki megrendelések postai utánvét mellett pontosan eszközöltetnek. Részletes árjegyzékek ingyen és bérmentve. 508

állandó gazdasági gép- és eszközk

HAIiyekne^ nélkölöihei en! •TCtfiK « roérepm#!nte», l i s z t « * J • teljnen ártalmatlan hivata' o u n neffrinffált H a v l u a n t e l • bit aeoo erével,*• emberi odrtmin-L

ajánl

gépek s eszközökre. Különösen figyelembe ajánlja: Robey és társa vaskeretü gőzcséplőgépeit; „Hun­ g á r i a " nevű kanalas, hátul kormányzó uj soi-vetójét A Mayer rendszerű konkoly s vadborsó választókat] (trieur). Hofherr javitott Wood-féle kaszálógépeit (e nem-l ben a legkitűnőbb). A nyitrai gépgyár elől vagy hátul kormányzó m vetőit, s legújabb szerkezetű szórva vető gépeit, mel igen egyszerűek, tartósak, s 20—25 kat. holdat végeznél! K ü h n e vetőgépeit s u. n. mosonyi rostáit. Friedlánder és F r a n k mindeneket felülmúló ame­ rikai lógereblyéit. A legczélszerübbnek elismert egyszerű és kombinált! aratógépeket. Szecska- s répavágókat. T ú r ó , mélyítő, kapáló é| töltögető ekéket, stb. A raktáron levő gépek kivánatra munkába is állíttatni Semsey-féle. újvárosi eredetű, s nemesitett tenyészkosok, kisjenó'i tenyészkanok eladása. 651

A .,Franklin-Társulat" magyar iro­ dalmi intézet; kiadásában (Budapest, IV. egyetem-uteza 4-ik sz.) megjelent és minden könyvárusnál kapható:

EGY MAGYAR NÁBOB. Regény.

Wsterreich-Uügarn und die Freimaurer, von B . S i e g f b e r t J ;

Irta

( A u s z t r i a - M a g y a r o r s z á g é s a szabadkömivesek, S i e g b e r t ó l ) ; bizonyára m e g e l é g e d é s s e l és i s m e r é t e k b e n g y a r a p o d v a fogja azt k e z é b ő l i s m é t letenni, annál is inkább, m i u t á n a z 1 f r t , m e l y b e a munka k e r ü l , i g e n mérsékelt árnak n e v e z h e t ő . A z érdekes röp­ i r a t m e g j e l e n t a német k ö n y v k i a d ó - h i v a t a l b a n , O r l i c é R u d o l f t a n á r n á l , Berlin, Wilbelmstrasse 125, é s ugyanott az összeg beküldése v a g y postai u t á n v é t mellett egyenesen megrendelhető.

J Ó K A I MOR. Negyedik kiadás. Velinpapiron nyomatva, díszkiadás. 3 kötet, ára fűzve 5 frt.

EST ÁSVÁNYVIZEK.

GYÓGYSZERÉSZEK.

r^

\ \ emzeti

m ú z e u m , országút az egyes PAPIR-KÁRPITOK. MULATÓ-HELYEK. Fii'" 1 ? J h , m - ^ ^ d v Y ^ ^ " , í Ó ' T ? r f i k J Ó I 8 e r ' k i r A I y - n , c " 7 . S z . a . ; v á - l i ' t e r m e k 9-töl 1 óráig nyitva vannak: Elischer J. L. és fiai, váczi-utezt 20-' ^Erisébet-tér 1. SÍ., bel-és külföldi ás- •-lógatott raktára mindennemű bel- a'Bétró: régiségek, kedd és szerda: képtár. •Jemzeti s z í n h á z , kerepesi-ut. Opera: * egyszersmind bútor, kelme és SZSBJ«| ™ kedden , csütörtökön, szombaton, csütörtök: természetgyüjtemény. ványvizek és forrás - termények legua-külföldi hasznos specialitásoknak ^ ^ ^ Dráma, népszínmű, vígjáték: vasárnap, raktár. gyobb raktára; mindenkor friss minö-i • -r '. A r s z á g h á z , Sándor-utcza. hétfőn, szerdán, pénteken. ségben. H I R D E T É S I IRODA. PAPÍRKERESKEDÉS V e m e t s z í n h á z gyapjú-utcza. Dráma, 1 , U a a s e n s l e i n é s v<>S'«i% Gizellatér (ez- 1'nroni vigarda, Deák Ferencz-utcza. i-voperetta, vígjáték. -^ ^rak* ^_ , D i e g l e r J„ ó„ z«s„ecf. Ede. rpapir A S V A N Y V I Z - K É S Z Ü L É K E K ÉSli!?. 1 .*".™^ «inház-tér) 1-sö sz., a Haas * Bemenet 20 kr. •"könyvé s könyomdája Bnd»p«^ V e m e t s z i n h á z a Hermina-téren SIPHONOK ilnilop-iele palotának szemközt. Isászárfurdö, kád-, zuhany-, kö- s ™ Operetta. kecskeméti-uteza 11. szám. ''gőzfürdő. I I illacher L. é s Wagner, Budapesten,! HÍRLAPOK ELADÁSA ~~SEBTÁPÁSZ. H e i n r i e h f é l e világhírű kád-, zuhany ' " ( B u d a kácsa-utcza 291.) elvállalnak!El lapok kiadó-hivatalában több mint MÉTERMÉRTÉK ÉS REND­ ülönös figyelemre méltó! azátal*"" kö--s gőzfürdő. 1873. «««« évig szikvizgyarak számara teljes berendeze- * J100-féle, — ~*~ — s 1830-dik —évtől SZER. elismert dr. Forty-féle sebUpasz »> seket, a legjutányosb föltételek mellett. megjelent hírlapok, ezek közt: Pesti Hír­ Calderoni é s társa, (miatyánk-utcza). pesten: Török J. gyógysz. urnái, BW lap, Vasárnapi Újság, Jogtudományi Köz­ o"^"^ Szemléleti gyűjtemény a méter-rendszer utcza 7. szám, valamint az löny, Pester Zeitung s Képes Kiállítási BANK- ÉS VÁLTÓ-ÜZLETEK Lapok, teljes évi folyamokban jutányos megismertetésére. — Lásd a hirdetési ro­ gyszertárában.Egy csomag áraáOkr^ LÉGNYOMÁSÚ TÁVÍRDÁK. vatot. latz, Holzwarth éa Sehobert, Pest, | árért el fognak adatni SZÁLLODÁK. hm G. O. Pest, Józseftér 15. sz. a.;elfő V.Diana-fürdő; mindenféle részvények,! . gad légnyomású, valamint villanyos p ö r ö g István, hatvani-uteza 16. szám, U u r ó p a s z á l l o d a , Ferencz JóMen* állampapírok és sorsjegyek bevásárlása ILLATSZERÁRÜK "tanszerek és orvos-gyógyszerészi mű­ házi- s szoba-távirda-berendezéseket, a és eladása. Vidéki megrendelések ponto­ é r t e s s ! Sándor, m. kir. udvari illat­ Iegczélszerübb kivitel, méltányos feltételek szerek nagy választéka H u n g á r i a nagy szálloda, aldon** san s gyorsan teljesíttetnek. szertár, Kristóf-tér 1-sö szám alatt Pes- s több évi jótállás mellett. Árjegyzékek s — t Pes­ l l a g y a r k i r á l y szálloda, Do"** ten. Gazdagon felszerelt illatraktár, min­ kimutatások ingyen szolgáltatnak ki. ORVOSOK. l dennemű angol és franczia illatszerek. " utcza. DISZMŰ GYÁRI ÁRU r. Eiber V. Budapesten, józsef-utezai agyszinte nagy választékban bel- és kül­ 66- számú házában, rendel 2—4 óra­ V á d o r szálloda, váczi-ntezaföldi toiletté-czikkek. RAKTÁRAK. I MINISZTÉRIUMOK. kor; ugyanott kapható: „Nemi élet ve­ V e m z e t i szálloda, váczi-utezaM á r t o n A l a j o s , váczi-uteza, nemjeti. I T ! r r ~ ~ " X . kir. miniszterelnökség: Budavár, szélyei" czimü müve 1 frton, postával: -"szállodával szemközt. Legnagyobb rakKÖNYVNYOMDÁK. 1 frt 10 kr. (Lásd a „Politikai Ujdonsá- l l a d á s z k O r t szálloda, kishid-atc» gróf Sándor-palota. tár b r o n z , bőr- és porczellán-diszmü- P r f» n l t l'n-Társalat,magyarirodalmi in gok"-bani hirdetményt). . kir. honvédelmi minisztérium: * (Mind elsörendttek.) • újdonságokból, a hol az üzlet átnézésére * t é z e t 8 könyvnyomda, egyetem-uteza r. Handler Mór, orvos éa sebésztudor" Budavár, uri-utcza. vevőkön kívül vendégek is szívesen 4. az. szülész és szemész. Rendel naponként: TAKARÓPAPIROS^ M . kir. belügyminisztérium : Buda­ délelőtt 10 órától l-ig, délután 3 órától fogadtatnak. vár, uri-utcza. 5-ig és estve 7 órától 8-ig. — Lakik: Pest, e lapok k i a d ó h i v a t a l á b a n , e«Jj LÁMPÁK ÉS CSILLÁROK. utcza 4. sz. a., nagy ivek, mázsáa*^ Ikittmár R., fürdő- és nádor-uteza sar . kir. v a l l á s - s k ö z o k t a t á s i minisz belváros, kigyó-uteza 2. sz , kígyó- és váFODRÁSZOK. ^ rosház-uteza sarkán (Rottenbiller-féle ház­ frt a vasúthoz szállítva. " k á n . A legnagyobb választékban pet­ terium : Budavár, országház. C c h a d e b e r g Béla, hölgy éa férfi fodrá- róleum- és olajlámpák, legjutányosb áron. ban) 1-sö emeleten, bemenet a lépcsőn. M . kir. pénzügyi minisztérium: Bu­ Díjjal ellátott levelekre azonnal válasz HüVECTKERESKEDfo "szati terem borotválássaJ egybekötve. j davár, szt.-háromságtér 187. sz. adatik, és a gyógyszerek m e g k ü l d e t n é l ! i , 3 r 8 S Ia*»»n, hatvani-utezaJ^jg Dúsan felszerelt raktár mindennemű hajLÁTNIVALÓK, .'aüveírnemnek.aüatalikeszletezea i 'üvegnemüek, asztali készlet< mnukálatokból a legújabb divat szerint Állatkert, társaskocsikkal M . kir. földmiv.-, ipar- » keresked. rt, közlekedés társat m i n i s z t é r i u m : Pest, aldunaaor 2. sz. a t, ez. hölgy és férfi közönség számára, A B e m e n e t ^ k r rwwaocsiKai. ORAK. VARROPFPEK csínnal és ízlést " * ^ ^ ^ ^ jutányos ^ ^ ^ ^ ^ ^O^o^d^a^i ^ ^ ^ ^ ^ ^ a várfelügyelöségköz- M . kir. közlekedési minisztérium izfésteljesen elkészítve várpalota, pontosan "benjárása mellett, JT^eehner J ó z s e f IV váczi-uteza 5. sz.Jflsak Ohm C. O.-nál, Józseftér l M árakon Vidéki megrendelésiek Pest, tükör-uteza 1. sz. , 1 1 , 8 ár Al e zékek ^és^jutányosán ^ ^ ^ ^ • ü teljesittetnr "-* «-->-J • ' • • ^ • • • • • ^ • • • • ^ • • • • ^ • • • • • ^ • • • • ^ • • • • • • • ?, ^ i n - ^ v a l ó d i amerikai szdrómérök W * S teljesíttetnek, üzleti helyi P s z t é r h á z y - k é p t á r zárva M . kir. igazságügyi minisztérium fven r ^ o k ™ ? - n Í ség uri-utcza (i-dik szám A Mexikóihoz, a-i ? y . e n L J a ,V5 A s o k J ^ l i 8 mellett eszközöl-ÍWilson és ifjabb Howe EUistol Pest, Deák-utcza 11. az. tétnek. (Alap. 1808-ban.) Yorkban.

(

K

G

O

V

D

M M

ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTE LEK: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 12ft., félévre 6 ft. Csupán a Vasárnapi Újság: Egész évre 8 ft., félévre 4 ft. Csnpán a Politikai Újdonságok: Egész évre 6ft.,félévre 3 ft.

XXII. évfolyam.

HIKDKTESEK DIJA: ügy ötször ha»át>o/."tr p-tit * ^ agyantmk ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^• elye ^ ^ ^e^Kys'eri ^ ^ ^ ^igfarátnkl ^ ^ ^ ^ ^ 15 kr jezir; többiznri igtatásnál 10 kraiczár. Bélyegdij külön minden igtatá- után 30 krajezár Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad ItérMhni: Haaseiistein és Vogl er Wallfischgasse Nr. 10, M « » w R. SeilerstátU Nr 2 es Oppellk A. W.il|»«il« Nr. 22.

Goldmann J. Az

fEMESVARY MANÓ

10-dik szám.

D

M

Kiadja és nyomatja a „Franklin-Társulat" magyar irodalmi intézet és könyvnyomda Budapest (egyetem-uteza 4-ik szám

vallás és közoktatási ügyeket. Állását a kolozsvári egvetem felállítása, a budapesti válság utolsó napjaiban némely lap meg- egyetemi építkezések, a jogakadémiák UJ MINISZTÉRIUM. ingatottnak s az uj kabinetbe belépését reformja által. Nem kisebb érdemei van­ bizonytalannak irta. De helye, ugy látszik nak a szerb és román egyházi ügyek ren­ e van fejezve a három hétig- tartott pótolhatatlannak találtatott ez — a mily dezése körül s a pánszláv gymnáziiunoknagy válság, a legnagyobb s első • fontos, ép oly kényes — állomáson. Örül­ kal szemben követett erélyes és hazafias valódi válság az ujabb alkotmányos nünk kell, hogy e kipróbált erő az uj kor­ magatartásában. korszakban, 1867 óta. A Wenck- mányban is megtartatott. A kultúrai érde­ S z e n d e Béla 1872. deezember óta heim-Tisza minisztérium megala­ kek iránt hazánkban csak kevés ember hordozza a honvédelmi tárczát. O az első kult. Mert valamint az eló'bbi kormányt, bir oly eleven érzékkel s oly magas szem­ külön honvédelmi miniszter, e tarosa az­ elnökéről s a benne helyet foglalt legki­ pontokkal és széles látkörrel, mint Trefort. előtt csak mint mellékes levén az elnök­ tűnőbb államférfiüról Bittó-Ghyczy kor­ Különösen a felsőbb oktatás körül mara­ miniszteréhez kötve. Alatta a honvédelmi mánynak nevezték, ugy viszont ezt, el­ dandó érdemeket szerzett magának, a ügy nagy lendületet nyert. nökéről s azon államférfiüról, ki valószí­ nűleg saját bélyegét fogja e kabinetre rányomni, a történelem Wenckheim - Tisza kormány név alatt fogja emliteni. Nem politikai lap létünkre nem volna helyén bírálói álláspontra helyezkednünk a közelebbről végbe ment politikai akczíóval s annak eredményével, a most megala­ kult uj kormánynyal szemben. Bár haza­ fias melegséggel üdvözöltük a kétségtelenül nagy következésü hazafias tényt, mely az eddigi egészségtelen pártviszonyok s elkülönzések megbontását előidézte s az ország két nagy és kormányképes pártjának fúzió­ jára és ezen fúziót megtestesítő kormány­ alkotásra vezetett, a nagy tény első benyo­ mása után, ezúttal esak egyszerűen akarjuk olvasóink előtt az uj kabinetet és annak tagjait bemutatni. Kezdjük a régieken, vagyis azokon, kik az előbbi kabinetből jöttek át az újba. B. W e n c k h e i m Béla, az uj kabinet elnöke s egyelőre a király személye mel­ letti minisztériumnak is vezetője, minisz­ teri pályáját az alkotmány helyreállítása utáni első minisztériumban, az Andrássykormányban, mint belügyminiszter kez­ dette. 1871-ben, május "l9-én ő felsége melletti miniszterré neveztetett ki s azóta e helyet foglalta el a Lónyay-, Szlávy- és Bittó-kabinetekben, mig most, Bittó víszszalépte után a Deákpárt és balközép kö­ zötti fúzió keresztülvitelével s a kormány alakításával bizatott meg. P e j a c s e v i c h Péter gróf, 1871.febr. 10-én lett horvát-szlavón miniszterré. Ál­ lása az épen most lefolyt válságban egy perczig sem ingadozott s tárczáját most is megtartotta. T r e f o r t Ágoston 1872. szeptember BÁRÓ WENCKHEIM BÉLA. °ta, midőn előde Pauler Tivadar az igaz­ ságügyi tárczához helyeztetett át, vezeti a AZ

14G

VAS A R X A P I J J J S AG.

10. SZÁM. 1875. MÁRCZUTS 7. 10. SZÁM. 1875. MÁRCZIUS 7.

P e r e z e l Béla, kit m á r mint a kép­ selve. Mint ilyen jött most kombináczióba E n é g y férfin m a r a d t m e g az előbbi k o r m á n y b ó l s lépett át az újba. A most viselőház elnökét volt alkalmunk bemutatni s az uj k o r m á n y b a n a földmivelés-, i p a r . ; belépő h a t uj miniszter a fuzionált két olvasóinknak, most az igazságügyi tárezát és kereskedelem tárczája j u t o t t neki. P é c h y Tamás, ki a közlekedésügyi pártból, és pedig kettő a volt Deákpárt, vállalta el, s föladata igazságszolgáltatásunk h á r o m a volt balközép soraiból vétetett. és törvénykezésünk terén m á r m u n k á b a vett fontos tárczára vállalkozott, 1829-ben szü­ A m a z o k : Perezel Béla és Széli K á l m á n ; n a g y o b b mérvű reformokat a várakozásnak letett Abaujmegyében Alsó-Kázsmárkon. ezek Tisza K á l m á n , b . Simonyi Lajos és s az ország méltó követeléseinek megfele- Iskoláit eleinte otthon L u k á c s P á l ve­ Péchy Tamás. lőleg hajtani végre. 0 1 8 1 9 . június 15-én zetése, később Eperjesen és Sárospata­ Kétségkívül a legfontosabb egyéniség született Tolnamegye Börzsöny nevű hely­ kon, T o m p a Mihály vezetése mellett végzé. közöttök az uj belügyminiszter: T i s z a ségében; tanulmányait Pécsett és Pesten Elvégezvén a jogakadémiát, 1848-ban K á l m á n , kinek a válságot s az uj párt- és végezte és m á r k o r a ifjúságában kiváló D e á k Ferencz minisztériumában tisztelet­ kormánv-alakulást előidézett föllépését mái- tehetséget tanúsított; 1839-ben Tolna­ beli fogalmazó lett, honnét azonban a lapunk közelebbi számában eléggé méltá- megyében j o g g y a k o r n o k lett; de a Ku- harezvágy csakhamar elcsábitá közhon­ nvoltuk, a kitől tehát ezúttal b á t r a n for­ binszky és Pecsovics kortesek közt folyt védnek. Az alig 20 éves ifjú kapitányságig dulhatunk társaihoz. hires küzdelmekben nem vett részt, me­ vitte s a fegyverletétel u t á n az osztrák S z é l i K á l m á n , az uj pénzügyminisz­ lyekben testvérei, s kivált Móricz, a hadseregbe közlegénynek soroztatott be. ter, a L ó n y a y , K e r k a p o l y és G h y c z y örök­ későbbi forradalmi tábornok, oly n a g y sze­ Mint ilyen szolgált e g y félévig. Azután ségének az örököse, még fiatal és korával repet játszottak s melyekben a m e g y e oly n a g y o b b utat tett a külföldön, előszeretettel a r á n y b a n álló tevékenységű s munkaké­ kitűnő fiai, mint Bezerédj István, Kecske­ foglalkozva a természettudományokkal, s pességű férfiú. H a z á n k legújabb pénzügyi méti Csapó Dániel és Sztankovánszky, az főleg a geológiával. Visszatérve a hazába, történetében fiatalsága daczára már jelen­ ellenpárt, részéről a n n y i méltatlan bánta­ birtokára vonult s a m a g á n y b a n gazdálko­ tékeny szerepet játszott. Mint a képviselő­ lommal illettettek. Perezel Béla is mind­ dott és tanult 1861-ig. A k k o r mint megyei h á z n a k s a pénzügyi bizottságnak az utóbbi azonáltal 1840-ben belépett a tisztikarba; bizottmányi t a g kezdett részt venni a években jegyzője, rendkivüli szorgalmat és tiszteletbeli, majd rendes aljegyző, szolga- politikai életben és 1867-ben Abaujmegye munkásságot fejtett ki s oly jártasságot biró és 1848-ban m á r alispán lett, és ez első alispánjának választották. A reá kö­ szerzett a pénzügyekben, minővel csak igen utóbbi minőségében emlékezetes tetterőt vetkező évben azonban a szikszói kerület kevesen dicsekedhetnek. fejtett ki. A forradalom után gazdasággal e g y h a n g ú l a g küldte fel országos képvise­ Széli K á l m á n 1 8 4 3 . június 8-kán szü­ foglalkozott, de oly népszerűségnek örven­ lőnek, s azóta folyvást a balközép sorai­ letett Vasmegye Grasztony helységében. dett, h o g y számos magánfél, a nyilvános b a n ül és pártjának e g y i k befolyásosabb Atyja József, D e á k n a k a pozsonyi ország- perindítás mellőztével, őt kérte meg a peres •tagja. P é c h y T a m á s 1857-ben nősült, nőül gvüléseken m á r követtársa s hű barátja, ü g y e k elintézésére. 1860-ban a h e l y t a r t ó ­ vévén Menszáros A l b e r t i n á t , Menszáros részt vett az 1861-ki s 65-diki országgyű­ tanácshoz tanácsosnak neveztetett ki és itt Eszternek, Papszász Lajos, az egykori jeles lésekben i s , az a l k o t m á n y helyreállítása a közjogi és közigazgatási ügyeket vezette; bihari képviselő nejének nővérét. után pedig Vasmegye főispáni helytartó­ de 1861-ben visszavonult, migcsak 1865í m e az uj k o r m á n y tagjai. A régiebjává neveztetett ki s ez állásában halt meg ben a b o n y h á d i kerület képviselővé nem bekről kevesebbet kellé m o n d a n u n k s arczezelőtt p á r évvel. K á l m á n Szombathelyen választotta. 1866-ban a kir. táblához bíró­ képeiket is feleslegesnek tartjuk közölni, és Eperjesen végezte iskoláit, a jogot pedig n a k neveztetett ki, de m á r 1867-ben a miután ezt m á r előbbi k o r m á n y b a lépésök a pesti egyetemen, hol P a u l e r első rector- b o n y h á d i kerület ismét megválasztotta kép­ alkalmával megtettük. Csak az elnök s az sága alatt tette le ajogtudori szigorlatokat. viselőnek; 1869-ben és 1872-ben ismét. uj tagok arczképeit közöljük ez alkalommal. 1867-ben szolgabíró lett megyéjében. De a A biróságok rendezésekor lemondott megyei szűk körben nem soká maradt. Az bírói állásáról és kizárólag az országgyű­ 1869-diki országgyűlésen m á r mint képvi­ lésnek szentelte erejét, hol kiváló helyet fog­ Dalok. selő jelent meg s csakhamar föltűnt a ház­ lalt e l ; 1872-ben a ház első alelnökévé, a i. ban. Nem annyira szónoklatokkal, bár Bittó-kabinet alakulásakor pedig a ház el­ Csak egy csöppet. . . szónoknak is a jelesebbek egyike, h a n e m nökévé választatott; ez utóbbinak megtörCsak egy csöppet Léthe vizéből! ritka szakképzettséggel s még ritkább mun­ tente előtt elnöke volt a Deákkörnek is. Ez égő ajk fájón sóhajt, kássággal. A fiatal képviselőt a ház egyik Báró S i m o n y i Lajos, a legvitézebb Csak egy csöppet, hisz e szív oly rég jegyzőjéül választotta meg, s csakhamar ő m a g y a r huszárnak, a hírneves Simonyi Eped és feledni óhajt. lett a jegyzői m u n k a k ö r l e g n a g y o b b teher­ József ezredesnek, ki a franczia h á b o r ú k b a n viselője. A delegácziókban minden évben Szeretném már feledni végre, hősies bátorsága által annyiszor kitűnt s Mit szenvedett e dúlt kebel; részt vévén, ott többnyire mint j e g y z ő s báróságot is nyert, fia, — Tarnopolban Feledni őt, kit hőn szerettem, előadó működött. D e munkásságának súly­ született 1824-ben. Középiskolái végezte S ki árva szivem tépte el. pontja a pénzügyi bizottságra esik, mely­ után Kassára ment a jogi tanfolyamra s nek jegyzője s többnyire előadója levén, Szemében kárhozatnak lángja, azt is kitűnően végezte. terjedelmes és alapos tanulmányaival, vilá­ Méz-ajakán hazug szavak, Mint még egészen fiatal, alig 24 éves S én hittem, hittem mindörökre gos és tiszta előterjesztéseivel m á r régen Neked, te édes szép alak. kivívta, h o g y a pénzügyi táreza egyik leg­ ember, 1847-ben m á r a törvény hozásba méltóbb jelöltjének tekintetett. M á r a B i t t ó - lépett s Aradmegye kisjenői kerületét kép­ Hittem, mig végre megcsalódtam, k o r m á n y alakulásakor szóban volt a b b a viselte a pesti nemzetgyűlésen Hiven kisérte Kinos volt ah! az ébredés; belépése, midőu G h y c z y t mégis sikerült a az országgyűlést Debreczenbe és Szegedre E kék szemek csoda bájáról Rosszat hinni olyan nehéz. pénzügyek átvételére megnyerni. Most is. A forradalom végszakában, midőn a hazának szolgálni m á r csak a fegyver ma­ G h y c z y helyébe lép. S b á r fiatalsága mel­ Most keblem gyötrelmek hazája, lett m é g sem az administratio csinja-binjá- radt meg, a Görgei táborába állott s végig Remény-sugárt hiába vár, b a n jártassággal, sem az európai pénzvi­ szolgált — Világosig. A fegyverletétel után S az elmúlt szép emlékek árnya, lágban ismeretséggel nem birhat, nevéhez Temesvárra hurczoltatott, hol huzamosb Belé már csak kisértni jár. méltán a legnagyobb várakozások v a n n a k várfogságot kellé szenvednie. O n n a n kisza­ Csak egy csöppet Léthe vizéből! kötve. S ő n e m az az ember, a ki megcsalná badulva, Aradmegyébe, birtokaira vonult Szánjatok meg oh! istenek, vissza, s gazdaságának élt, örömeit olvas­ a hozzá kötött várakozásokat. K o m o l y aka­ Felednem kell, vagy kárhozat vár rat, vasszorgalom, éjjelt nappallá tevő mun­ m á n y o k b a n s a férfias sport időtöltéseiben Miattatok, szép kék szemek! — k á s s á g : jellemvonásai; s g y o r s felfogás, keresve. Kitűnő társadalmi s irodalmi mivilágos ész, n a g y miveltség és megnyerő veltségre tett szert s élénk részt vett a fel­ II. egyéniség azon tulajdonok, melyek a m a sőbb körök mulatságaiban. 1861-ben ismét Panaszkodám . . . kilépett a magánéletből, az országgyűlésen jellemvonásoknak segítségére jőnek. Panaszkodám a vad erdőnek, mint képviselő a határozati p á r t soraiban Meghallgatá fájdalmamat: Említsük még meg, h o g y elhunyt ko­ foglalván helyet. Az 1865-diki, s azóta Részvéttel néztek, s hajliták le szorús költőnk Vörösmarty l e á m át.líonkát, is minden országgyűlésen a balközépen Százados fák az ágakat. bírja nőül s h o g y Deáknak, — mint leg­ tartotta meg helyét és pedig az előbbi régibb barátai egyikének fia s gyámleá­ országgyűléseken ismét Aradmegye kis­ •Panaszkodám a föllegeknek, Könyűt ejtenek sorsomon, n y á n a k férje, a mellett személves tulajdo­ jenői kerületét, a jelen országgyűlésen pedig Látván a kínt szememben égni naiért is, sokszorosan kedvencze. Biharmegye nagyszalontai kerületét képviS a halványságot arezomon. ^

VASÁRNAPI

Panaszkodám a virágoknak, Rétnek, pataknak egyaránt, Búsan hallgatták szenvedésim' Résztvevő testvérek gyanánt. Panaszkodám S ők? . . Hja! embert, Nem indit

az embereknek, . hidegen fordultak el, emberek keserve meg, nem érdekel. Gr. Vay Sarolta.

A holt Adorján szelleme. Elbeszélés. I r t a : BOROSTYÁNI NÁNDOR. (Folytatás).

A kis k a r a v á n festői látványt nyújtott, a mint a várost elhagyva, a reggiói szőlő­ hegyek között fölkigyódzó utón haladt a bérezek felé. A hölgyek j á m b o r öszvére­ ken ültek, mig mr. Brackwoord és komor­ nyikja J o h n , szikár calabriai lovakon tették meg az utat. A p o d g y á s z t két reggiói ficzkó fölügyelete alatt álló öszvéreken helyezé el J o h n gyakorlott keze. É n , ki egyedül az egyhangú laktanyai élet unalmától űzetve, határozám el maga­ mat a némi szórakozást igérő kirándulásban való részvételre, csakhamar áldani kezd­ tem ezen elhatározásomat. A fiatal angol hölgy bája és vonzó társalgása megmagyarázhatlan érzést költött föl szivemben, ú g y ­ h o g y szerettem volna Santa-Lucia berezeg birtokát messze földre elvarázsolni, h o g y minél tovább élvezhessem a kellemes együtt­ létet a szép missel, kinek lénye oly csodás benyomást gyakorlott lelkemre. Társalgásunk, mint k ö n n y e n elképzel­ hető, hosszasan forgott a brigantaggio kö­ rül, melyről sok fölvilágosítást nyújthat­ tam a hölgyeknek. Mr. Brackwoord, ki a nápolyi angol követ tanácsára és ajánla­ tára eszközlé ki m a g á n a k a főparancsnok­ ságtól a katonai fedezetet, kétlé, h o g y e vi­ dék m á r teljesen ment volna a rablóktól. E g y i k ismerősének, lord Belcastle-nak n a g y föltűnést okozó esetére hivatkozott, kit a n y á r elején Salerno környékénfogtak el a brigánsok, holott ama vidéket m á r mentnek hitték az olasz hatóságok e vak­ merő gonosztevőktől. A gazdag lord, kinek három hétnél tovább kellett időznie folyto­ nos halálfélelem között a rablók megközelithetlen rejtekhelyén, csak százezer frank váltságdíj lefizetése után bocsáttatott sza­ badon, melyet barátjai n a g y gyorsan haj­ szoltak föl N á p o l y b a n . Nekem ez esettel szemben csak arra a kétségtelen tényre le­ hetett hivatkoznom, h o g y Reggio környé­ kén m á r h ó n a p o k óta nem fordult elő r a b ­ lótámadás. Ismerve azonban az Abruzzok lakóit s az okokat, melyek a brigantaggiot szülték, m a g a m sem voltam meggyőződve arról, h o g y e rákfenét végleg sikerült volna kiirtanunk kerületünkben. E n a p o n mintegy hat mérföldnyi utat tevénk s az éjt Adatroban határoztuk töl­ teni, egy regényes fekvésű, de annál elhan y a g o í t a b b városban, melynek n é h á n y száz középkori háza festőién emelkedik a hegység egyik szűk völgyének alacsony dombján. A hölgyek el v a l á n a k r a g a d t a t v a a táj zord jellegű szépségétől. J o b b r a és b a b a szeszélyes alakú sziklacsúcsok, egy­ m á s r a h á n y v a v a d kuszáitságban, mintha a mythosz titánjai hajigálták volna le igy az égből. Előttünk a régi bástyafalaktól körülövedzett város, r e p k é n y n y e l és vadsző­ lővel átfont időbamitott őrtornyával, cso-

ÚJSÁG.

dás alakú házaival s patriarchális életével a szűk utczákon, mik fölé hosszú vászondarabok v a n n a k kifeszitve, h o g y enyhítsék a déli n a p forró sugarainak hevét, mely e hegykatlanban olykor türhetlenné válik. Aztán a völgyön hatalmas eséssel és dörgő robajjal végig futó hegyi patak, partjain — a kövér fűben vigan ugrándozó — kecskék százával. Feledhetlen kép min­ denkire nézve, ki csak futólagosan látta is azt v a l a h a ! A kis város egyetlen vendégfogadójába beszállásolva magunkat, az estét mr. Brack­ woord s a hölgyek társaságában tölteni, kik elragadtatással hallgaták a mélabús s mégis minden izükben erőteljes m a g y a r nép­ dalokat, mikre embereim az „albergo" sa­ v a n y u bora mellett rágyújtottak. Oly sokat beszéltem ez estén a fiatal missnek hazám délibábos síkjairól, a Kárpátok hasonlithatlan szépségű völgyeiről, a csodás tenger­ szemekről, s a n n a k a nemzetnek szenvedé­ sei s örömeiről, mely e földet ezer év óta

lakja. . . . Reggel folytattuk utunkat az egyre zordabbá váló hegységen keresztül, alig találkozva emberrel. Néhány szemközt jövő kecskepásztortól czéltalannak tartam kérdezősködni a vidék közbiztonsági vi­ szonyai után. E szegény emberek teljesen a rablócsapatok terrorismusa alatt állanak, óvakodva valamit elárulni a brigánsok üzelmei v a g y tartózkodási helye felől, mi­ nek kegyetlen halál lenne elmaradhatlan következménye. A félelem némává teszi őket s a rendőr képtelen tőlük megtudni valamit, a mi vad uraikra vonatkozik. Dél körül elértük P a r d a n o nevű kis hegyi falut, hol már ismét lefelé kezd vinni az ut. A félelmes bérezek innét kezdve mindinkább az utas mögött maradnak, jeléül, h o g y egy több mérföldnyi széles s majdnem tiz mérföldnyi hosszú völgyhöz közeledünk, melynek elején áll Santa-Lucia berezeg hatalmas és majdnem várhoz ha­ sonló kastélya. A fölpörzsöléssel fenyegető déli hőség miatt, s első sorban a hölgyek iránti tekin­ tetből, m e g kellett állapodnunk néhány órára P a r d a n ó b a n , hol tej, vaj és gyü­ mölcsből álló Ízletes reggelit költénk el százados gesztenyefák hűs á r n y á b a n . A közelgő elválás tudata lehangolttá tőn, ú g y h o g y a fiatal miss részvéttel kérdezé tő­ lem, nem érzem-e tán magamat roszul. Oly sajátságos és előttem eddigelé ismeretlen érzet t á m a d t szivemben arra a gondolatra, h o g y n é h á n y óra múlva tán örökre kell megválnom e bájos lénytől, kiért első látásra oly megfoghatlanul hevült lelkem... N é g y óra felé aztán, mikor a hőség jóval tűrhetőbbé vált, ismét fölkerekedtünk, erős ügtetésben haladva le a bérezek kö­ zül. A vidék mind szelidebb jelleget öltött s az augusztusi n a p még nem áldozott le, midőn megpillantok az ut magaslatáról a lábaink előtt hosszan elterülő völgyet, kigyózó folyói, művelt szántóföldjei, apró falvai, és csillogó tornyaival — elragadó látvánv a hegyoldalról, melyen utunk lefelé vezetett. Már kivehetők a santa-luciai vár­ kastély n a g y b a r n a tömegét is, egy ren­ geteg középkori faltól körülvéve: egészen lovagkori k é p ! Föladatomat bevégezettnek kellé tekin­ tenem s maga mr. Brackwoord is, ki észre­ véve a fedezet lovainak kimerülését, azon volt, bog}- ne fáradjunk tovább kedvükért. Rövid két órai ügtetés után könnyen el

147 volt érhető e ponttól a santa-luciai kastély, s odáig nem volt mit tartam veszélytől. Az ut erre m á r a j á r t a b b a k közé tartozott. T ö b b hegyi lakost és pásztort értünk utói eddigi m e n e t ü n k b e n , kik tejjel és vajjal megrakodva siettek a völgy felé. He kellett látnom, hogy mr. Brackwoordnak igaza volt, midőn nem követelheté tovább embe­ reim és lovaink ezéltalan fárasztását. Nehéz szivvel vevék búcsút uj ismerő­ seimtől. U g y fájt megválnom a fiatal angol hölgytől, ki lelkemben oly rejtélyes érzel­ met gerjesztett, melyet szinte féltem szere­ lemnek nevezni. S mégis mi más lehetett lén vemnek e csodás fölhevülése, m e l y sebe­ sebben dobogtatá szivemet, h a szemeit m a g a m r a látám függesztve, v a g y hallani hozzám intézett szavait?! Midőn a bájos miss búcsúra nyujtá kezét, bizonyára remegni érzé az enyémet, mert halvány pir futa be arczát, miközben tekintete me­ legebben nyugodott rajtam, mint eddigelé. Oh, e tekintet e perezben ép oly boldoggá tőn, mint mr. Brackwoord és nejének azon ígérete, h o g y viszautazásuk alkalmával szívesen fognak látni maguknál Reggioban. E g y futólagos kendőlobogtatás, s a kis karaván eltűnt szemeink elől az ut egyik kanyarulatánál . . . Alig múlhatott el egy rövid óra, h o g y visszahaladóban voltam embereimmel a sziklabérczek közé, midőn a rendkívül gyorsan beteli égésedért égboltozatról vér­ píros villámok leczikázása félelmes zivatar közeledtét jelenté. A kit nem ért még va­ laha az Abruzzok magaslatán fergeteg. annak fogalma sem lehet a borzalmas erő­ ről, melyet a természet ily alkalmakkor e vad sziklatömkelegben kifejt. A zápor, a villám, a mennydörgés s a szélvész dühe megtizszeresedik e zord jellegű bérezek kö­ zött, s jaj az utasnak, ki nem tud ilyenkor biztos menhelyre szert tenni! A felhősza­ kadás zuhogó árja magával ragadná, mint k ö n n y ű pehelyt, s darabokra zúzná az ellenállhatlan erővel lehengeritett szikla­ tömbök között. Nem egy magános kereszt az ut mentén a bősz elemek ily szerencsét­ len áldozatainak összetört csontjait jelöli. A villám czikázása kellemetlenül riasz­ tott föl eddigi elmei-ülésemből. Ismerve m á r régebbi tapasztalásból a fergetegek félelmes jelentőségét e hegyek között, ag­ gódni kezdtem a magam és embereim biz­ tonságáért. Szerencsére azonban őrmes­ teremnek egy alig félmértföldnyire fekvő sziklaodúról volt tudomása, mely, állítása szerint, elég n a g y volt arra, h o g y nekünk s lovainknak biztos menhelyet nyújtson a tomboló elemek dühe elől. Nem volt veszteni való időnki Már fejünk fölött kezdett dörögni az ég s a szűk sziklavölgvek százszorosan verték vissza a dörgő robajt, hogy csatatüzhöz szokott lo­ vaink is megijedtek e pokoli lármától. A megsarkantyúzott állatok a félelemtől haj­ tatva repültek tova a nyaktörő hegyi utón, melv mindinkább kivehetlenebb lőn a gyorsan beállott sötétségben. Tiz pereznyi őrült lovaglás után azonban szerencsésen elértük a menhelyt nyújtó barlangot. Épen j ó k o r , magunkra s állatainkra nézve. Már nagy, nehéz esőcseppeket vert szemünk közé a szélvész, s most, hogy el­ helyezkedni törekedtünk a sziklaodú ko­ romsötét űrében, egész fékezhetlen dühvel tört ki a fergeteg. (Foljt. koretk.)

148

VASÁRNAPI

Anglia kőszénbányái. Angolország gazdagságának egyik foforrását kifogyhatatlan kőszénbányái képezik. A z angolok iparának, kereskedelmének s átalán véve vagyonosodásának oly kiváló tényezőjeként ezerepei a kőszén, hogy méltán nevezték el „Anglia fekete gyémántjának." H o g y az ország, melynek gyáripara, kereskedelme és vasútháló­ zata oly hatalmas, tömérdek kőszenet fogyaszt el évenként, könnyen elképzelhetjük. P á r év

ÚJSÁG.

10. SZÁM. m s . MÁRCZIUS 7.

fogyasztásnak bizonyos évi növekedése mellett is 800 vagy 1000 évre való kőszenet rejt a föld kebelében, a melyet minden magasabb költség­ emelkedés nélkül könnyen ki lehet bányászni. A bizottság vizsgálatának e kedvező eredmenyen aligha fogunk csodálkozni, ha elgon­ doljuk, hogy Anglia kőszéntelepei 850 angol négyszögmérföldnyi területet foglalnak el s bá­ nyászai sok helyen már több mint 300 méternyi mélységre hatoltak le a tenger szine alá s éven­ ként 1200 millió mázsa szenet hoznak felszínre a föld gyomrából. Northumberlandban már több

munkát beszüntetvén, e nagy jelentőségű ese­ mény most az egész Angolországot nagy iZc,a_ tottságban tartja. Az angol képes lapok egy jjg óta tele vannak a dél-walesi bányamunkások életéből s magukból a bányákból vett érdekes rajzokkal és leírásokkal; mindenki érdeklődve tudakozódik a bányatulajdonosok és munkások közt folyamatban levő alkudozások menetéről 9 e nagy érdeklődés leginkább megmagyarázza hogy mennyire életkérdés Angliában a kőszén­ bányászat miként állása. Kajzaink a walesi kő szénbányáknak lenyik

VASÁRNAPI UJSAG.

10. SZAM. 1875. MARCZ1US 7.

cserélte föl s a bányafőnök kíséretében az e .czélra készen álló bányász-kosárban (az erdélyi sóbányászok „málhá"-nak nevezik) gyorsan bo­ csátkoztak le 454 ölnyi mélységre. A bánya fenekére érve, nyitott lámpáikat Davy-féle lám­ pákkal cserélték föl s a roppant terjedelmű tár­ nának egy távolabb eső részébe indultak, a hol, bár a bánya csupán két hét óta volt elhagyatva, első tekintetre fölismerhető volt ama jelentékeny kár és pusztulás, melyet a munka beszüntetése előidézett. A bányaalagutak eredetileg hat láb magasra és tiz láb szélesre voltak vágva s bizo-

zete ereszkedik alá s nem csupán oldalai szorul­ nak össze, hanem még talaja is fölemelkedik és össze-vissza rángatózik, csakhogy a tetőzethez közelebb juthasson. Több helyen láttam, hogy az ércz-sinek, a melyeken a bányamozdonyok járnak, egy lábnyi magasra emelkedtek föl ere­ deti helyzetökből. „ E g y hely különösen borzasztó látványt nyújtott; az oldalgerendák és a tetőzetet fenn­ tartó fatámaszok szilagba voltak zúzva s több tonna sulyu széntömeg zuhant le a sínekre, betemetve az egész átjárót s csakis két lábnyi

előtt aggodalmak merültek föl Angliában, hogy e roppant mérvű fogyasztás mellett az ország kőszéntelepei csakhamar kimerülnek s két vao-y h á r o m század múlva Nagy-Britannia virágzó ipara e hiány következtében hanyatlásnak indul, sőt még a lakszobák téli kandallóit sem lesz majd mivel fűteni. Grey György sürgetésére a k k o r e g y bizottságot küldöttek k i , l i o a y a fekete gyémántoknak még remélhető mennyi­ ségét számítsa ki és állapítsa meg. A bizottság bevégezte munkálatát, melyből az a kedvező eredmény derült ki, hogy Angolország a kőszén-

PÉCHY TAMÁS.

PERCZEL BÉLA.

A „Veszélyes átjáró." A VOCHRIN-KÓSZÉNBÁNYA WALESBEN.

s ez okból van bejárata elrekesztve egy durván faragott gerendával, melyen walesi (gael) és angol nyelven e szó volt bevésve: „ T ü z ! " „Most már nagyon vágytam föl a nap­ világra, miután a föld gyomrában több mint négy mérföldet jártam be s közel két órát töl­ töttem. Szokatlanul fölhevülve, szánalomraméltólag bekormozva és a széngőztől és portól csaknem megfulladva vontak föl a tárnából a látszólag vakitó napvilágra, noha tulajdonképen mogorva, felhős idő volt. Első gondom vala egy bányász kunyhójában, ugy a hogy hirtelen lehe

BÁRÓ SIMONYI LAJOS.

SZÉLL KÁLMÁN:

Vészjel.

149

A

ember él a föld alatt, mint a föld szinén. Cumberland kőszénbányái óriási katakombákhoz hasonlíthatók, melyeknek folyosói 3—4 méter magas tömör szénoszlopokon nyugosznak és a tenger alatt 1000 méternyire vonulnak tova, ugy hogy a munkás a hullámok csapkodását és moraját a feje fölött hallja. E bánya egyik Ie
" " " ^

^

^

AZ UJ MINISZTEREK.

^

legmélyebbikéből, az úgynevezett V o c h r i n b á n y á b ó l tüntetnek föl három érdekesebb részletet. A „ G r a p h i c " ezimü londoni képes lap rajzolója közelebbről meglátogatta e bányát, melyben a munka már akkor két hét óta be volt szüntetve. A z ut Merthyrből, a legközelebb eső jelentékenyebb városból, ama különös fekete porral és sárral borított vidéken vitt keresztül, mely a kőszénbányák közellétét mindenütt előre folismerhetővé teszi. A rajzoló futólag megte­ kintvén a földszínen lévő bányamüveket, kabátját és kalapját munkás-zubbonynyal és sapkával

nyos közökben egy lábnyi átmérőjű hatalmas g e ­ rendák tartották fenn a tetőzetet. E fatámaszok az elhanyagolás következtében összevisszarepedez­ tek és meghajoltak, és a tetőzet, valamint az oldalfalak is ugy .'sszenyomultak, hogy az egész nyilas alig volt öt lábnyi széles és magassága is ugy megapadt, h< gy csak négykézláb csúszva lehetett az egykor kényelmes alagúton áthatolni. »01y legyőzhetetlen az a különös hatalom" — jegyzi meg az angol művész — „melylyel a föld a rajta vágott sebet minden áron behegesz­ teni törekszik, hogy nem csupán az alagút tető­

szabad nyilast engedve közel a tetőzethez, a melyből, valamint az oldalfalakból is roppant széndarabok nyúltak ki, melyek minden pilla­ natban leomlással fenyegettek. Ezen a „veszé­ lyes átjárón" másztam én keresztül s a bánya­ főnök minden perezben figyelmeztetett, Irogy ama kiszögellő széntömböket valahogy meg ne érintsem, különben az egész tetőzet igen könynyen ránk omolhat és akkor jaj nekünk! Toyább haladva egy vészjelhez értünk, mely a bánya egy részének bejárata előtt keresztbe volt téve; a bánva e'részében közelebbről robbanás történt,

tett, kissé megmosdani s megköszönve a bánya­ főnök szívességét, visszatértem Merthyrbe, hogy a szállodában kissé radikálisabban megmosakodhassam és ebédelhessek." Rajzaink a „Veszélyes átjárót," a bánya­ menetek (utak) talajának emelkedését s a vészjelt tüntetik föl. A bányatalaj emelkedését a ráerősített vas-sineknek itt-ott látható fólpattogzása, kiszökellése legbiztosabban elárulja.

S. L

150 A boszorkány-Hit hajdan és most. Műveltebb körökben ma m á r csak moso­ lyognak a boszorkányság, boszorkányok s szem­ fényvesztők hivése fölött és sokan talán nem is sejtik, hogy e balhiedelem a köznép között mily mély gyökeret vert s mennyiféle alakban van ma is elterjedve. M é g a múlt év augusztus havában is olvashattunk boszorkányperekről, miket röviden elbeszélni czélunk s azokat néhány történelmi adattal toldjuk meg annak bebizo­ nyítására, hogy e lelki ragály századokon át mily borzasztó pusztításokat vitt véghez. Valami sivár, vad babona az, mi az embe­ rek eszét megzavarja. Jakobo-ban — Sinaloa mexikói állam területén — többeket gyanúsítot­ tak boszorkánysággal s a helyi hatóság a nép örömrivalgása közben égette meg őket a piaczon. A szövetségi kormány Mexikóból biztosokat küldött ki az előzmény megvizsgálására. E z tör­ tént 1874. július havában. S közelebb olvastuk a „New - Y o r k H e r a l d " levelezési rovatában, hogy az érdeklett hatóság és a többi boszorkányégetők ellen nem lépnek föl, büntetlenül ma­ radnak azok. Niedersedlitz faluban Drezda tőszomszéd­ ságában egy asszony bevádolja a másikat, hogy kecskéje tejét megbabonázta s az állítólagos boszorkány a hatósághoz folyamodik a rágal­ mazó megfenyitése végett. Történt pedig ez 1874. augusztus havában. Még érdekesebb eset került tárgyalás alá a múlt év augusztus havának második hetében a bajor Pfalzban, a zweibrückeni bíróságnál. A „Pfalzi Courier" részletes közleményt hozott e tárgyban; adjuk annak lényegét. Frenzelnét Klein Margit hajadon, mind­ ketten Trulben faluból valók, azzal vádolta be a törvényszéknél, hogy azt híresztelte róla, hogy boszorkány s megigézte a Frenzelné gyermekét. A vizsgálat következőket deritett k i : Frenzelnének beteg gyermeke volt, kit az orvosok nem tudtak megyógyitani. E k k o r az anyának az a gondolata támadt, hogy az bizonyosan a „gonosz lelkek" áldozata. Hogy a „gonosz"-nak nyo­ mára jusson, Ixheimba ment, hol egy bűvészmester lakik. Hozzá folyamodott tanácsért s midőn onnét hazatért, azt hirdette, hogy a mester megállapította, miszerint Klein Margit (feddhe­ tetlen 22 éves leány) boszorkány. A megállapitás így történt. A büvészmester elővett egy bibliát, levelei közé pedig egy kulcsot tett s Frenzelnének meg kellett azt érintenie jobb mutató ujjával. E közben Trulben minden házának la­ kóit sorra vették. Midőn a Klein családot emlité, a kulcs megfordult. Most a kulcsot meg­ kérdezték, vájjon az apa, anya vagy leányuk üz-e boszorkányságot. Midőn az utóbbinak neve emlitttetett, a kulcs ismét megfordult s igy meg volt állapítva a leány boszorkánysága. De Frenzelné ezzel még nem érte be; azt is szerette volna tudni, kitől tanulta Margit a maga mesterségét és a büvészmester ezt is csak­ hamar kiderité. A kulcs újból teljesité köteles­ ségét, mert a család anyai ágról való nagyanyja nevének említésekor megtette a maga fordulatát; ez volt tehát tanitómestere. Midőn Frenzelné Ixheimból visszatért, megmosta beteg gyermekét s ezen műtét alatt siró macska hangot hallott az udvarról. Meg volt arról győződve, hogy az a kiderített boszorkány­ tól eredt. A büvészmester azt is mondta neki, hogy ő a boszorkányt Klein Margitot át t u d n á változtatni kutyává vagy macskává; de nem teheti, mert midőn büvészetét tanulta, megigérte, hogy efféle átváltoztatásokhoz nem folyamodik. E r r e Trulbenben s a környező falvakban székiben beszélek, hogv Klein Margit boszorkánv. Miért a hirbe hozott a hatósághoz fordult s Frenzelné elitéltetett öt napi fogságra s a per­ költségek megtérítésére. A múlt nyári szárazság alkalmával — mint a lapok irták — a dombói atyafiak hazánkban is boszorkányoknak tulajdonították a tartós szá­ razságot s négy vénasszonyt vetettek a „vízp r ó b a " alá. Európában ma már nem égetnek boszor­ kányt, de az egyesek által szándékosan táplált tévhit még most is fel-felüti fejét a nyers tömeg ao-vában. A babona még mai napság is arczátlanul uzsoráskodik a keresztyénnek nevezett viláo-ban, mint hajdan a középkorban, csak gondoljunk a csodatevő vizekre és a szent erek­ lyékre.

VASÁRNAPI ÚJSÁG. Volt idő, midőn a boszorkányságot az egy­ ház és az egyházi hit ellen elkövetett merény­ letnek, árulásnak tekintették s az eretnekekre máglyahalál várt, hogy a tűz „gonosz" lelkeiket megsemmisítse. Belőlök semmi se maradjon h á t r a ; mindén igényöket elvesztették arra, a mit mások üdvösségnek, örökéletnek tartottak. E r e t ­ nekekkel szemben semmiféle tekinteteket sem kellett figyelembe venni és a pápák által behozott inquisitio folyvást „a j ó munka kívánalmának', szolgált. A máglya egész a múlt századig meg­ kívánta a maga áldozatait. Öt századon keresztül dühöngött a balhiedelem eme j á r v á n y a ; ekkor meglehetősen elenyészett, lappangóbbá lőn s csak szórványosan lépett föl. Mint emiitők, az egyháznak birói föllé­ pése a boszorkányság ellen egyszersmind mint eretnekség ellen intéztetett és csak később, a tizenharmadik század után fejlődött ki a boszor­ kányság, mint a babona sajátképi alakja, s üldöz­ tetett mint ilyen különös rendszabályokkal az egyház által. Az emiitett századnak első negye­ dében Trierben sok öregasszonyt égettek meg, a kik azzal vádoltattak, bár tagadták, hogy varancsosbéka alakjában látogattak volna meg bizo­ nyos helyeket. A varancsosbéka igen sokképen szerepel a boszorkányságban, igy p. o. a spa­ nyolországi logronoi hitnyomozószék egészen pontosan tudta és Ítéleteiben nyilta'n nirdette, hogy az ördög annak, kivel szövetségre lépett, kisszerű varancsosbéka alakját nyomja reá bal szemfényére. Az egyház, V I I I . Incze pápának 1484-ben kiadott bullája óta, mint isteni hatalom állott szemben az ördög hatalmával s mindazok niegsemmisítését feladatául tűzte, kik az ördöggel szövetkeztek s ezen szövetség ereje által boszor­ kányságot űztek. S az egyház az ördög és szolgái ellen folytatott eme küzdelemben, saját gyer­ mekeit nyelte el, mint hajdan a pogány Kronosz. I X . Gergely pápa korlátlan hatalommal ruházta föl Marburgi Konrádot, hogy az eret­ nekséggel vagy boszorkánysággal gyanúsította­ kat törvényszéke elé idézhesse, megégettethesse. S maga a mainczi érsek azt írta a p á p á n a k : „Minden hamis tanúnak hitelt a d n a k , jogos önvédelmet senkinek sem engednek; a vádlott kénytelen beismerni, hogy valósággal eretnek, varancsos békát érintett, sápadt embert vagy egyéb szörnyeteget csókolt m e g " stb. IMaguk az egyházi tekintélyek bizonyitják, mily tág kaput nyitottak a legönkényesebb zsarnokság gyakor­ lására. Nieder J á n o s dominikánus és „haereticae pestis inquisitor" egy munkájában azt állítja: „Szerződésre lépnek az ördöggel, annak hódo­ latesküt tesznek; összejöveteket tartanak, me­ lyeken az ördög emberi alakbanik jelen meg, — a levegőben járnak-kelnek; jégesőt, égiháborut támasztanak, az emberek s állatok szaporodását megakadályozzák, állatokká változnak át és e czélra elégetett gyermekek hullájából készített balzsamot használnak stb." (Vé"e követk.)

Rajzok az őstörténelemből. II. Állatvilág a tertiar-korban. A vastagbőrüek közt első helyen szerepel legnagyobb szárazföldi emlősünk őse a Mastodon. Bár utódánál nagyobb, de minden csontja és izma mozgékonyabb. Fogait oly vastag zománcz borította, milyen egy más állatét sem. Fogzata különben is igen sajátságos : zápfogai csecsalaku emelkedéssel bírtak, s a felső állka­ pocsból két óriás agyar nyúlt ki. Az eocén-korban bizonyos Paláotherium nevű vastagbőrüt látunk. Alakjára a mai tapirhoz hasonlitott, nagysága akkora mint egy lóé. Orrmánya alkalmas lehetett a gyümölcs lesze­ désére, de ugy látszik hússal is táplálkozott. A miocén-korban nem volt már meg, helyét a Dinotherium nevű roppant nagyságú állat fog­ lalja el. E z mint az Abtsdorfnál (Morvában) talált csontváz mutatja 5 m. hosszú s 3 ' , m. magas volt. Az egész állaton legkülönösebb az alsó állkapocsból lefelé nyúló két agyar, me­ lyeknek különben élelmi szerei megszerzésénél, valamint ellenei támadásainál j ó hasznukat vehette. Föltűnő, hogy mig a többi hasonló állatok óriások gyanánt szerepeltek, az orrszarvú kisebb volt, mint most; körülbelül akkora volt, mint egy ló. Mint a leletek mutatják, a miocén­ korban aligha bírt szarvval, de a következőben

10. SZAM. 1875. MÁRCZIUS 7.'

már kettő is volt n e k i : egyik az orrán, másik a szemei között. A vastagbó'rüeken kivül óriás kérődzőket is találunk. Átmenetet képez még ezekhez az Anoplotherium. E n n e k lábai ugy vannak alkotva mint a vastagbőrüeké, de fogzata jobban hasonlit a kérődzőkéhez. J ó l tudott úszni is, mire hosszú és vastag farka különösen alkalmassá tette. Nagysága körülbelül a tapiréval eo-yezett meg. A kérődzők közé számithatjuk a Xíphodont (kardfogu). Lábai kétcsülküek voltak, s hátulsó zápfogai is a kérődzőkéhez hasonlítanak; de első zápfogai oldalt rendkívül össze vannak nyomva mitől a kardfogu elnevezés is származik. A kérődzők közt kitűnő helyet foglalt el az óriás Sivatherium. Teste és szarvai alkotásá­ ban egyesitette az iram- és jávor-szarvast, g minden méretben legalább kétszer oly naoy volt mint egy ló. Valóban romboló lehetett hatása a hol csak letelepedett, s igy joggal kapta nevét a rombolás istenétől Sivah-tól. E z állat marad­ ványaira Falconer akadt a Himalayában. Voltak azonban iram- és jávorszarvasok is egész Euró­ pában. A z őrlők közül voltak ekkor egerek, tengeri nyulak, hódak stb. Sokan ezek közül is i^en nagyok voltak, különösen az Amerikában a leg­ utóbbi időben fölfedezett Ambyrrhiza inudata s a Loxymilus longidens. Nemes házi állatunk a ló is meg volt már. Nagysága csak akkora lehetett mint egy pony-é; életmódja a vadon élőkével egyezett meg. Óriás foghijasok is voltak. E z e k közül emlitésre méltó a bocz - láb. E z e k csontnemü pánczéllal fedett testtel bíró állatok voltak, mint a jelenleg élők, de nagyságuk az ökörével vete­ kedett. A lajhárok is büszkék lehetnek őseikre. A Megalotherium giganteum hossza 4 1 /.,, magas­ sága 2 '/ 2 m.-nyi volt. Valóban alig hinné el az ember, hogy a most élő lajhárok ezen szörny­ től származnak, ha a madridi múzeumban levő tökéletes csontváz erről nem tanúskodnék. Ez is a lajhárok jelenlegi hazájában, Dél-Ameriká­ ban, Buenos-Ayres mellett, találtatott. Ennél lomhább állatot még képzelni sem lehet. Csont­ j a i rendkívül vastagok és tömörek voltak, hogy alig mozoghatott. De ez is csak azt mutatja, hogy a természetben semmi sincs czél nélkül; hisz e szörnynek mire is lettek volna gyors lábai: élelmi szereit, melyek fák ágaiból és leveleiből állottak, ülve megszerezhette, ellenségei pedig ugyancsak meggondolták, mig megtámadására vállalkoztak, mert egy csapás hatalmas talpával vagy farkával, majdnem minden állatra vészt­ hozó volt. Az erszényesek sokáig el voltak terjedve Európában is, a pliocén-korban azonban Ausz­ tráliára szorítkoztak. E z utóbbi korszakban élt egy óriás fajuk, melynek maradványairaMitschel akadt a W e l l folyamban, ennek feje az orrszarvuéval egyenlő ; mekkora lehetett ez állat, ha hátsó lábain állott s ugrált a vizek partjain! A ragadozók aranykora még nem volt itt, az ő hatalmuk ekkor még nem volt oly nagy, mint az előbb említett óriás füevőké. Emlitésre méltók mégis a nagy macska-fajok, különösen az, mely Európában H e r o d o t idejéig, sőt ha a Nibelungen-éneknek hitelt adhatunk, a közép­ korban is az erdők réme volt. Erről nincs el­ döntve, vájjon az oroszlánhoz vagy a tigrishez volt-e hasonlóbb vagy pedig egészen különfaj ? Desor azt véli, hogy tigris volt s ezt azzal tá­ mogatja, hogy a tigris jelenleg is gyakran tesz kirándulásokat Szibériába; mások azt vélik, hogy Nyugot-Azsiába és Afrikába vonult vissza, tehát oroszlán volt, s a harmadik nézetnek is van szá­ mos követője. Emlitésre méltók a hiénák és vadkutyák, melyek a macska lakomák maradványaiért nem egy csatát vivtak egymás között. Ebben a korban lépnek föl a majmok isSokáig a Cuvier nézete volt irányadó, miszerint nincsenek őskorbeli majmok; 1837-ben azonban Sansans mellett Lartet egy farkagomhoz ha­ sonló majom maradványaira akadt. E z óta igen sok helyen találtak majom csontokat, s bennök majdnem minden jelenleg élő majom-faj őseit felismerték. Nincs eldöntve, vájjon már az eocén­ korban megvoltak-e, mert azon korbeli rétegek­ ben még nem találtattak; a miocén-korban Euró­ pában is el voltak terjedve, de a pliocén-korban már csak a megelebb vidékekre szorítkoztak.

\ z ó- és újvilági majmokat ekkor is meglehetett egymástól fogaik szerint különböztetni. Végre ezen kor gyermeke a teremtés koro­ nája: az e m b e r . Nem volt ekkor még háborí­ tatlan ur a föld felett, hanem csak egyike a ver­ senyző feleknek. E harczot, mint a szellemiség képviselője, szükségkép győzedelmesen állotta ki s megszerezte ez által késő unokái számára a világuralmat.

Szalay József.

A madarak házasélete. A „lég u r a i n a k " házasélete feltűnően hasonlit az emberekéhez. Csekély kivétellel a mada­ rak is teljes életökben azzal apárjokkal élnek és maradnak e g y ü t t , kit legelőször kiválasztottak, mint ez a hollóknál, szarkáknál, galamboknál és verebeknél könnyen észrevehető. A leghűsége­ sebb házaséletet folytató madarak közé tarto­ zik a máskülönben oly vad természetű pacsirta­ vadászó sólyom (Falco subbuteo L.). Sok madár őszszel, mikor költözni akar, kisebb-nagyobb csapatokba gyűl össze; hanem az illető házas­ párok e csoportokban is majd mindig együtt maradnak. Más fajta vándormadaraknál meg a kakasok és a j érezek külön csoportokat képez­ nek s ily módon elkülönitve indulnak útnak; de azért tavaszszal mindig ugyanazon párokat fog­ juk eo-yütt látni. Snell német lelkész, ki a mada­ rak családi életét hosszas ideig tanulmányozta, következőleg nyilatkozik azoknak házas életéről: A házasságok többnyire az illető madarak szü­ letését, vagy helyesebben mondva kikelését követő tavaszszal köttetnek, még pedig oly határozott választás szerint, melynek okait épen olv bajos lenne kifürkészni, mint az emberek házasságánál. Gyakran egészen csak a véletlen dönt, vao-y, mikor a menyasszonynak több kérője van, „a ki bírja, a marja," t. i. a ki erősebb, azé a győzelem. M é g olyankor is, mikor a j érezek nagyobb számmal vannak (mi azonban ritkán történik, mert a madaraknál mindig több a kakas, mint a jércze) — még olyankor is gyakran heves harezok vívatnak egy-egy menyasszonyért, merő féltékenységből. A madarak házaséletében ritkán fordulnak elő egyenetlenségek. A nő teljesen alárendeli magát férjének.Például a közös fészek építésére alkalmas helyet mindenkor a hím választja ki s a verebeknél és galamboknál gyakran észleltek oly eseteket, midőn a hím merő ostobaságból vagy félénkségből egészen czélszerütlen és alkal­ matlan helyet választott ' s a nőstény azonnal hordani kezdette a fészekhez szükséges építési anyagokat, b á r az építést azon a helyen meg­ kezdeni is alig lehetett. Csakis a pacsirtavadász sólyomnál fordulnak elő néha czivódások, de tettlegességre nálok sem kerül a dolog. A hűség és állhatatosság erényét az egynejüségben_ élő madaraknál átalán véve bátran elismerhetjük; hanem a két nem között itt sem árt különbséget tenni. A nő részéről Snell, a meddig az ő tapasz­ talatai terjednek, sohasem vett észre hűtlenséget és házasságtörést; ellenben a hím részéről, habár csak kivételesen is, fordultak elő ily esetek. H a meggondoljuk, hogy a nőstény állatban máitermészeténél fogva is, nagyobb az óvatos tar­ tózkodás és a félénkség, e különbséget a két nem között mindjárt könnyebben kimagyarázhatónak fogjuk találni. V é g ü l megemlítjük még, hogy elválások a szárnyasoknál is épen ugy elő szoktak fordulni, mint az embereknél, csakhogy talán ritkábban és csakis a nő szokott néha önkényesen elköl­ tözni férjétől. A galamboknál az ily önkényes elválások csak oly esetekben fordulnak elő, ha az illető galambpár eleitől fogva nem hajlam­ ból és önként, hanem kényszerűségből kezdett együtt élni. Ily esetekben tehát, ugy látszik, hogy eleitől fogva „tévesztett házasság" volt az egész viszony s annak felbontása igen gyak­ ran épen azért következik be, mert valamelyik házasfél korábbi házastársát, kitől a véletlen őt elválasztotta, ismét föltalálta. A vadon élő ma­ daraknál az ily elválások még sokkal ritkábban fordulnak elő, minthogy nálok a házasságkötés­ nél minden kényszerítő körülmény eleitől fogva hiányzik. J S. L.

Utazás a fÖld közepébe. Verne Gyula után. VIII. Fi'jrzrt. A tengeri utazás. A tenger növényzete és állat­ világa. Axel szörnyű alma a a való iszonyúbb szörnyetegei.

Másnap, augusztus 13-kán korán ébredtek. Munkához kellé fogniok, hogy járművöket használhatóvá tegyék. E g y erős ficzkófenyőből készült árbocz, tetején keresztbe kötve egy vékonyabbik, reáfeszitve a lepedőikből készitett vitorla, megerősitve s összegöngyölhetővé téve a szükséges kötelekkel: ennyiből állott a tutaj egész fölszerelése. Hat órakor a tanár jelt adott az indulásra. A tutajt a parthoz erősitő kötelet eloldották, a vitorlát szélnek irányozták s megindultak. A kis kikötőnek, honnan indulásuk történt, a tanár Axel-rév nevet akart adni; de Axel azt indít­ ványozta, nevezzék Graüben révének, a mi el is fogadtatott. A szél északkeletről fujt s egy óra alatt íöbbet haladtak egy mérföldnél. — H a igy haladunk, — monda a tanár, — 24 óra alatt több lesz a hátunk mögött 30 mér­ földnél. Az északi part halványodni kezdett a lát­ határon s szemök előtt csak a végetlen tenger síksága terült el mindenfelé. Az oldalpartok szétnyiták karjaikat s tágas látkört engedtek minden irányban. A már előbb is észlelt rejtel­ mes, villanyos, ezüstös fény terült el a habok fölött. A viz színén óriási algák füzérei uszdogáltak, három-négy ezer láb hosszúságban nyúlva el s mintegy lebegő szigetet, zöld lápot képezve. Mily hatalmas természeti erő lehetett az, mely a föld alakulásának első korszakaiban, a meleg és a nedvesség kölcsönös hatása alatt, ily tenyé­ szetet volt képes előhozni. A rejtelmes villanyos fény estére sem hal­ ványult el. A nappalnak és éjszakának itt nincs váltakozása; e fény nem égi test kölcsöne volt, hanem a légkörben magában volt, abból sugár­ zott ki folytonosan. D e ez nem gátolta őket, hocry midőn óráik a felvilági értelemben vett estét jelentették, három részre ne oszszák az éjszakát, s magok közt a három virasztást el ne oszszák. A következő nap már 30 lieu-nyire jártak a Graüben révétől. A szél állandó maradt, ugy irányában, mint erejében. Dél felé Janónak kedve jött halászni. Axel csak mosolygott rajta, mert még eddig a vizben semmi élő állatot nem vettek észre s ő azt egé­ szen lakatlannak hitte. A J a n ó horga is tovább egy óránál csüggött már a vizben hiába. E g y ­ szerre megrándult; az izlandi hirtelen felhúzta s csakugyan egy valóságos élő hal viczkándozott a végén. — T o k ! — kiáltá Axel bámulva. A tanár figyelmesen megnézte az állatot s uo-y találta, hogy hasonlít a tokhoz, de mégsem az. Lényeges ismertető jelekben tért el a toktól. Feje kerekebb és laposabb volt s testének elő­ része csontos pikkelyekkel borítva. Fogai hiá­ nyoztak 8 mell-uszonyai is máskép állottak, mint a toknak. — E hal, — monda, — egy oly nemhez tartozik, mely tengereinkből rég kihalt s csak ásatag maradványai találhatók, özönvíz előtti rétegeikben. — S nézd, nézd, a föld alatti vizek halainak a sajátságával bír: vak. — Hogyan? Vak? — Nemcsak vak, hanem teljesen hiányoz­ nak nála a szemrészek minden nyomai. S mivel ez csak történetes is lehetett épen ezen egy példánynál, a horgot újra kivetették. Aznap még néhány hasonló halat sikerült fog­ niok, — de mindenik vak volt. Ez tehát a fajtája.

Axelt annyira eltöltötte az özönvíz előtti vi­ lágról való gondolatok özöne, hogy mikor az éj beálltával álomra dűlt, álmában az ősvilág egész képlete tűnt föl lelkének. Szörnyeket látott, melyek nyüzsgve hemzsegtek a vizekben, a levegőben, a szárazon, egymásra rohantak, egymást képzelhetetlen dühhel tépték szét s a legrémetebb jelenetek egész sorát j á t ­ szották le előtte . . . . Lasanként átalakult sze­ mei előtt a színhely. A geológiai korsza­ kok gyorsan következtek egymásra, századok mint napok űzték egymást — s a növény- és állatvilág fejlődésének fokozatai gyors, szeszé­ lyességében is szabatos változatossággal követ­ keztek egymásra, még pedig megfordított sor­ rendben. Vissza-vissza, a régibb-régibb ős­ korba. Eltűnnek az állatok s csak a növény­ világi tenyészet óriásai maradnak meg. Majd ezek is satnyulni kezdenek; a liánok és harasztok erdei mohokká, moszatokká törpülnek e l ; — végre kopaszon maradnak a sziklák s a föld repedéseiből tüzesen és olvadtan ütögetik tol izzó fejeiket Axel izzadtan, kimerülve ébredt föl álmá­ ból : jókor, a hajnali virasztás sora épen reá kö­ vetkezett. Szombaton, augusztus 15-kén, reá vasárnap is m é g , egyhangú változatlanságban folyt az utazás. Sehol part, sehol sziget, semmi száraz nem látszott. Csak sík tenger köröskörül. Vájjon Saknussem megtette-e ezt az utat? Elhatolt-e eddig? Vagy egészen más utón járt-e? K i tudná megmondani. H a másutt, a sziklák közt is, rég­ óta nem találták már nyomát ott j á r t á n a k : hogy találhatták volna a tengeren — hol a nyom a következő perezben már elvész. A látvány különben felséges volt. Sikabb és csöndesebb, mint a földszini tenger valaha. Alma oly csöndes és mély, mintha sírba temetett holt tenger volna. Mélységét is gyakran mérték, kötélre füg­ gesztett ólom-súlyokkal. De a mélység gyakran kifogott rajtok; kötelök nem volt elég hosszú. E g y ízben, a mint a mérő ólmot felhúzták, hara­ pás-forma horpadást vettek észre rajta. Semmi k é t s é g : két éles fog nyomai látszottak meg a kemény ólmon. Axelt ez nem kis félelembe ejtette: vájjon a szörnyetegek, melyeket álmá­ ban látott, a valóságban is léteznének? A követ­ kező nap meghozta erre az aggályos kérdésre is a feleletet — és pedig milyen feleletet! Hétfőn, augusztus 17-kén, Axel mind csak az ősvilági állatokról gondolkodott s e kérdéssel tépelődött magában; milyen természetök, milyen ösztöneik lehettek azoknak? Az a világ az óriási hüllőké volt; képtelen alakú kigyók, gyíkok, krokodilok, teknős békák uralkodtak a vizeken, az iszapban és a sás erdeiben. Ezek az állatok, melyeknek mai törpe utódai is oly érzelemmel töltik el az embert, melyben iszony, undor és félelem vegyülnek: milyenek lehettek hatal­ muk tetőpontján, mikor övék volt még a világ­ uralom ? Ily gondolatok háborgatták Axel lelki nyu­ galmát, midőn a folyvást haladó tutajtól megle­ hetős távolságban erős hullámvetések kezdettek a viz szinén fölbugyborékolni s árulták el a mélyebb rétegekben levő mozgalmat. Egyszerre a tutaj hatalmas lökést érez, hogy majd föl for­ dul; egy nagy hullámnak a háta gyűrődött alája. A következő perezben egy fekete tömeg bukik föl a vizben. J a n ó rémülten mutat reá s két társa is osztozik rémületében. — Mi az? — kérdi a tanár. — E g y óriás delfin, — felel Axel. — Csakugyan. Delfin-félének látszik. — Amodább meg egy roppant krokodil — mond Axel még jobban elborzadva. — ]Sezze,

VASÁRNAPI UJSAG.

152 mily irtózatos fogsora van, a mint eltátja a két állkapczáját! — O t t meg egy czet! egy bálna! — kiált a tanár. — A vizsugárról ismerek rá, m e ­ lyet óriási orrlyukain lövell ki. J a n ó , hogy a szörnyektől, melyek mind egy oldalon s egymáshoz egészen közel tűntek föl, menekülhessenek, hatalmas lökést ad kormány­ lapátjával a tutajnak az ellenkező irányban. — D e h a h ! ott meg egy irtózatos nagyságú tekenős béka-fej, s egy hosszú óriás kigyó tűnik sze­ meibe. Lehetetlen menekülni. A két csoport állat, — mert egész csoportnak látszott, — két felől látszék ostrom alá venni akarni a töré­ keny kis jármüvet, melyen három halálra szánt lélek lebegett a viz színén. N e m ! a két csoport állat nem a tutajt, hanem egymást vette czélba. S az irtózatos küz­ delem az elképedt nézőktől mintegy száz ölnyi távolban kezdődött meg. Csak most vették észre, hogy a mit két

10. SZÁM. 1875. MARCZIÜS 7.

ható rémalakja állott, élve valóságban, borzasztó harczban egymással. A z ichthyosaurus emberfej-nagyságu rőt szemeit függeszté ellenfelére, e szemeket, me­ lyek bámulatos optikai készülékökkelaviz tömött rétegeit áthatják s mérföldekre ellátnak. E r e jöknek a test mozgékonysága s haladásának gyorsasága teljesen megfelel. Meglátja — s megrohanja ellenfelét, — egy pillanat alatt. Testének hossza száz láb s farka mint árbocz magaslik ki a vízből; uszonyai vitorlákként feszülnek rajta. A plesiosaurus henger-alaku teste a kígyó alakját viseli, de pikkelyei csonterősek, farka kurta, lábai a teknönczéi. Egész teste pánczéllal van borítva s a hattyúéhoz hasonló hajlékonyságu nyaka harmincz láb magasan is fel­ nyúlik, ha akarja. Leírhatatlan dühvel rohan egymásra a két szörnyeteg. A vízből hegyeket emelnek, a mint farkokkal s végtagjaikkal csapkodják, a mint benne hányják-vetik magokat. A tutaj e hulla-'

élettelen a vizén, mint azok a szétfolyó hosszú álga-füzérek . . . H á t az ichthyosaurus ? Csakugyan győzteg maradt ? Visszatért-e tenger alatti iszapjába — vagy feljő-e még újra a mi utasaink rémitgetésére ? (Folyt. köT.)

Egyveleg. • . Óriási hajók. Egy angol kiszámította, hogy ha a világnak jelenleg létező legnagyobb hat gőz­ hajóját: a „Great Easternt" (306 méter hosszú), a „Liguriát" (140 m. h.), a „City of Pekinget" (130 m. h.), a „Britanniát" (139 m. h.), a „City of Kichmondot" (138 m. h.) és a „Bothniát" (13Ö m. h.) egy végtébe állítanák, 983 méter hosszú­ ságú egyenes vonalat képeznének. Ha pedig egy­ más mellé állítanák, összesen 93 méter szélességet adnának; összes sulyok 35,000 tonna lenne (k. b. 700,900 mázsa).

— A svájczi vasúti igazgatóságok is kezdik óletbeléptetni a szokásos vasutijegy (biliét) rend­ szer helyett a belga vasutakon már régebben diva­ tozó bárcza (mark) rendszert. Minden bárcza egy

10. SZÁM. 1875. MARCZIÜS 7.

Öregeink fiatal korából. Az alábbi négy közlemény a legrégibb magyar hírlapok egyikének, a Kulcsár István által szerkesztett „Hazai és Külföldi Tudósitáévfolyamaiból van s 0 k"-nak 1817—1823-diki kivéve. N é g y , ma is élő s a közélet, tudomány és művészet pályáin vezérszerepekben működő érdemes veteránunk fiatalkorából tartalmaznak adatokat s első szerepléseikről emlékeznek. Kö­ zelebbről minden lap közölte a 9 éves Jókai első versét. Az alábbi közleményekben D e á k F e renczczel mint egy iskolai szini előadás szereplő­ jével, G h y c z y Kálmánnal mint költővel s sza­ valóval, T o 1 d y Ferenczczel mint egy iskolai önképző-kör munkás tagjával s L i s z t Ferenczczel mint hangversenyző gyermekkel találko­ zunk. Mi lett a négy gyermekből, mire férfiakká nőttek! Mi lesz a magból, mely csirába szökken, mire sudár fává terepélyül! Olvasóink kétségkivül érdekkel fogják olvasni e régi hírlapi közlemé­ nyeket, melyekből a később valósággá érlelődött remények első virágai illatoznak, ötven-hatvan év távolából.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

153

Ottó Bonyhádi Perczel Imre pedig „ Atala" nevű derek szomorú játékot készített, és ki is nyomatta. (.,H. és Külf. Tud.'- 1821. Ilik fele. 11 sz .)

III. G y ő r b ő l Sz. Mihály havának 11-én. — Aug 30-kán az itt való akadémiának némelv tanuló ifjai tudós vitatásokkal rekesztették be ezen esztendei szorgalmatosságuk pályáját, me­ lyet a magyar nyelvben és literaturában tett előmenetelük különös ünneppé szentelt. Ezen ünneplésre az Akadémiának nagy palotájában a szólószék különösen ki vala ékesítve, és ott ő csász. kir. felségének igen díszesen készült képe kitétetve. Az ifjak a magyar állitásoknak vita­ tására F . Ligethidi Fessel Zsigmond urnák, a magyar literatura tanítójának szorgalmatossága által el lévén készíttetve, az ünnepre egybegyűlt jeles vendégek előtt ekképpen mutatták ki mind a nyelvtudományban való előmenetelöket, mind felséges urunkhoz viseltető hivségöket. Úgymint: Vajnócz János ur, 2-dik esz. philosophus, dob­ ós trombitaszó közt felmenvén a szólószékbe, üdvözlő beszédet mondott a jelenlevő atyákhoz, a közönséges oktatókhoz, és a főigazgató úrhoz. Aztán a neki föladott állítást helyes okokkal megmutogatván, megfelelt a tárgy világositására tett ellenvetésekre is, s így ismét trombitaharsogások között lelépett a székből. Ötét hasonló tisztelkedések között követték Vidos Lajos, Meleg Imre, Gyurits Ferencz, Gyika György, N a g y - K a n i z s á r ó l , szept. 7-kén 1817. — Zimmer J á n o s , Szeif J á n o s , Karpf Antal, G h y c z y K á l m á n , Schreiner Károly, Torkos Másokkal is éreztetni óhajtjuk azon örömet, Lajos. Az állitásoknak vitatásaik előtt mind­ melyet bennünk a kegyes iskolák rendjének egyik különös tárgyról majd folyó, majd kötött tagjai élesztettek, kik hazánk reményeivel, a beszédben különös munkákat mondván fel. Végre tanuló-ifjúsággal, tett munkásságokat a közön­ G h y c z y K á l m á n versekben rekesztette be séges próbatételek idején olyannyira kimutat­ a vitatásokat, s hálálta meg a jelenlevőknek a ták, hogy a vigyázó szülék, s több érdemes tudományok, és az ifjúság iránt mutatott jóvolhallgatók teljes megelégedésöket egyező hang­ tokat. — Ezután ezen tudós ifjak, a szólószék gal jelentették. —• Különös figyelmetességet előtt két sorba állván, lágv muzsikahang mellett érdemel aug. 31-drk napja, melyen a fentneve­ elzengedezték azon éneket, mely ő császári zett nevelő urak rendjöfc szerzőjének, sz. Cala- királyi felségéhez vonzó magyar hivségnek jeles santiusnak ünnepét szentelték: reggeli s délesti kinyilatkoztatása, s ugyan azért a mai Mulat­ pompás isteni szolgálat után 5 órára a körül lévő ságokban egész örömmel közöljük. Az áriája főnemesség, s városunk érdemesebb tagjai egy ugyanaz, mely az Aurora első esztendejében tágasabb kivilágitott tanuló-házba öszvegyültek, foglalt királyi éneknek. — Ezután nagyságos és kik előtt a helybeli director urnák neve napját főtisztelendő Fejér György, kir. tanácsos, pré­ pásztori deák versekkel ülte az ifjúság. — post és fődirektor ur, a tanitó urakat, és az ifja­ Ezt követte a T a l á l t g y e r m e k nevű játék kat különösen megdicsérvén, az egész nemes honi nyelven, mely a tanulókhoz alkalmaz­ gyülekezet teljes megelégedéssel s örömmel osz­ tatva, több hasznos változásokkal, s toldásokkal lott el trombita és dobharsogások között. másítva, előadatott. Mód nélkül gyönyörkódtette („H. és Külf. Tud." 1822. II. 25 sz.) ezen tárgy a hallgatókat; megmutatta itt T. Nagy P é t e r 4-dik -iskolabeli tanitó ur, mit tehet IV. a gyenge korban is a fáradhatatlan szorgalom, Mennél nagyobb elmetehetséget kivan a mert közönségesen az egész játékot j ó ízléssel, mesterséges hangoknak megfogása, s mennél de különösen a főbb személyek (Inkey E d v a r d , Deák Ferencz, K á l m á n György, Dervarics An­ különösebb ügyességet mutat azoknak helyes drás, Chinorányi József, nemes ifjak, és Komá­ gyakorlása; annál nagyobb figyelemre, és álmél­ romi János) oly készséggel játszották a szemé­ kodásra méltó az, a ki elmetehetségének nagy lyeket, hogy mindegyik köztapsolásra méltónak megfoghatóságát, gyakorlásának jeles tökéletes­ ségével egybekapcsolja. Ily ritka tünemény ra­ találtatnék. gadott el bennünket a múlt csütörtökön, máj. 1., Élőbeszédet mondott a felebbemlitett D e á k midőn a „ H é t választó fejedelmek" nevezetű F e r e n c z , melyben megmutatta ezen gyakor­ vendégfogadónak palotájában L i s z t F e r e n c z lásnak a tanulókra kiterjedő hasznát. — A z sopronvármegyei t i z e n e g y e s z t e n d ő s if­ iskola egy minden nemesebb mesterségekre jacska hangmesteri tehetségét a klaviron köz­ tanitó műhely. V é g r e berekeszté a j átékot I n k e y bámulásunkra kifejtette. Hazánknak nagyai, kik E d v a r d , ki végbeszédjében az elöljárók iránt minden hazafi igyekezeteket gyámolítani dicső­ illő háladatosságot; a tökéletesítésnek szent ségeknek tartják, mind Pestről, mind Budáról érzését, oly férfiúi bátorsággal, helyes kimon­ igen számosan megtisztelték, valamint a két dással, s tiszta magyarsággal csepegetni látsza­ városnak csinosabb része is nagy részvéttel jelen tott a szivekbe, hogy a nagyérdemű hallgatók volt. Játszott az ifjú mester Schneider Fridrichmindnyájan megelégedve s öröm-özönnel távoz­ től lévő ouvertura után egy nagy concertet, és tak el. Áldja környékünk azon tanítót, ki növen­ nagy variatiókat Mochellestől, közben Elisabeth dékeinket a szokott tudományokon kivül ily operából duettát és egy áriát Libussa operából, módon üres óráiban tökéletesiteni iparkodik; Teyber kisasszony és Babnigg énekeltek; végre áldja a szerzetét. ő az akkor feladott thema szerint szabad fantá­ (.,Hazai és Külföldi Tudósítások." 1817. II. 34. szám.) ziájából gyönyörű variatiókat. Mindenikben a szép szőke ifjacska oly ügyességet, könnyűséget, pontosságot, érzést, kellemetes erőt, és mesteri II. fogásokat mutatott, hogy az egész nemes gyüle­ A pesti universitásnál már folyvást tarta­ kezetet gyönyörűséggel eltöltené és bámulásra nak a végső examenek. Ezen esztendőben is ragadná. Az ő remek játszásából már kiki azon dicséretes magaviselete által megkülönböztette kellemetes reménységre fakadott, hogy ő a szép általában az egész akadémiai ifjúság, ugy hogy mesterségek pályáján hazánknak nagy dicsősé­ mind a szülőknek, mind a hazának az örömre gére lészen. Mi ezen szép léleknek csak azért is méltó okot szolgáltathat. Különösen a filozófiát egészséget és hosszú életet kivánunk, mivel hallgatók jeles példáját adták a nemzeti nyelv hazájának kívánta előbb tisztelete diját lefizetni, dieséretes gyakorlásának; mert önnön indulatminekelőtte F r a n c z i a - és Anglia országokba jókból is több szép tárgyakról verseket készítet­ menne. A hol bizonyosan a magyar talentu­ tek. Ezek között említést érdemelnek: Munkácsi moknak becsületet fog szerezni. János, Irányi János, Nagy Antal, Hornung [ ..II. és Külf. Tud." 1823. II. 3t>. *z. | J Márton, Kovács Tamás, Máry Pál, S c h e d e l Közli: Szinnyey József. F e r e n c z , P a p Ignácz, Spéch Lajos, Toperezel 1

Óriási algák füzérei.

Az ichthyosaurus és a plesiosaurus. UTAZÁS A FÖLD KÖZEPÉBE.

c s o p o r t n a k véltek: tulajdonképen csak k é t á l l a t ; egy krokodil s egy kigyó. H o v a lett a t ö b b i : a czet, a teknős béka, a delfin ? Nem is volt több. A két szörny egyikének olyan szája ^van mint a delfinnek, olyan feje mint a gyíknak, olyan fogai s állkapczája mint a krokodilnak, olyan vizlövellő orrlyukai mint a czetnek. E z hozta őket tévedésbe. Egyszóval ez a vízözön előtti hüllők legfélelmesebbike: az i c h t h y o ­ saurus! S a másik ? A másik, az egy tekenős béka teknőibe bujt kigyó, mely csontházából tetszése szerint csak a fejét, vagy a féltestét nyújtja k i ; akkor tekenős békának, ekkor kígyónak látszik. Az ichthyosaurusnak méltó ellenfele a z : a p l e s i o ­ saurus! E két szörny zavarta fel a vizek mélységeit 6 felületét. A nézők bámuló szemei előtt az ősvilágnak két, régóta kiveszettnek hitt s csak ásat a g csontkövületekből a képzelet által összeállit-

mok mozgalmát iszonyúan megérzi. Százszor is felfordulással fenyegeti. E g y óra, két óra telik. A z irtóztató küzde­ lem egyre tart még. D e egyik sem birja megsebzeni a másikat. Csak dulakodnak. Majd közelebb tolják egymást a tutajhoz, majd eltá­ volodnak tőle; de észre sem látszanak azt venni. Mi egy kis tutaj s három ember-porszem ily óriásoknak?! Egyszerre a két szörny eltűnik a viz színé­ r ő l , hogy tusáját a mélységekben folytassa. Hogy ott is folytatja m é g : a viz mozgásából érezhető. Néhány perez telik csak, midőn egy iszo­ nyú fej bukik föl ismét, — a plesiosaurus feje. A szörny halálra van sebesítve. A teknő le van tépve r ó l a , csupaszon áll kigyó alakja. Hosszú nyaka kinyúlik, összegyűrűzik, küzd, vivődik, csapkodja mint iszonyú ostor a vizeket s rángatózik mint egy eltiport féreg. Vége van; — mozdulatai egyre lassulnak, csak rángatozások mutatják még, hogy él. S aztán elnyúlik,

kilométernyi távolságot képvisel, s mindenki ellát­ hatja magát tetszósszerinti mennyiségű bárczával, s utazásait fizeti kilométerszámra, a nélkül, hogy » megmaradóit bárczák kárba vesznének, s a nélkül, hogy az utas a jegyváltásnál hosszasan várakozni kénytelen lenne.

— A szultán udvarának pazarlása. Egy angol parlamenti tag, ki jelenleg Konstantinápolyban tartózkodik, ezeket irja: A szultán megállapított civillistája mintegy 1.200,000 font sterlingre rug, tehát 12 millió forintnál többre; több önkénye9 pótlásokkal együtt véve azonban fölmegy az 2 millfont sterlingre is. A szultán naponkénti lakomája? mit mindig magában költ el, 94 tálból áll, ós 10 más ebédet más palotákban készítenek számára, azt az esetet tartva szem előtt, hát ha a szultán ott szándékoznék ebédelni. Van 800 lova, 700 felesége, kiket 350 eunuh őriz. E roppant háztartáshoz évenként 40,000 ökörre van szükség; a szállítók­ nak azonkívül naponként 200 juhot, 100 bárányt, 10 borjut, 200 tyúkot, 200 jérczét, 100 galambot és 50 libát kell beszolgáltatniuk. E páratlan pazar­ lás szom«ru ellentétben áll az ország nyomorával, ós a lakosság egy részének szükölködésével.

1

1

Légkörünk. „Nem vihette már tovább, mert elfuladt a lélekzete." Gyakran használt kifejezés ez né­ pünknél, mi mintegy föltételezi, hogy ha a sze­ gény beteg még tovább is tudott volna lélegzeni, minden esetre tovább húzza azéletet. A légköre szerint az élet egyik inulliatlan k e l l é k e ; mert erre is el lehet mondanunk az írás eme neveze­ tes igéit: „benne élünk, mozgunk és vagyunk.'' A levegő önmagában tekintve csak oly ho­ mályos eszmét nyújthat a légkörről, mint egy pár tégla az egész házról, vagy egy halmaz ter­ méskő a királyi palotáról; a lég adja az anya­ got, tömeget, de maga a légkör számtalan anya­ gok, tényezők és erők egyesüléséből képződik. Olyan légnemű tenger a légkör, melynek fölszinére soha sem juthatunk. Mi — emberek és állatok, rovarok és csúszómászók, levegőt légző halak vagyunk, ama tenger legeslegmé­ lyén mászkálva. A madarak nagy része röpülő hal, s némelyike könnyűszerrel szárnyal oly magaslatra, hol a magunkféle gyarló lények ok­ vetlenül elvesznének. Ne kicsinyeljük azért a tengerekben s folyókban élő halrokonainkat, azért mert ők egy kissé sűrűbb folyadékot lehel­ nek be. A mi szervezetünk a légkörhöz, azoké a vizhez módosul. Még azt sem vehetnők zokon, ha haltársaink minket „széllel-béllelt lapda" gúnynévvel illetnének. Fosztassák meg csak a legnagyobb óriás viz- és légtartalmától: csaknem pehelykönnyüvé válik. H á t h a még azt is fonto­ lóra veszszük, hogy az a kevés szilárd anyag is, mit sajátunknak mondhatunk, folyvást változik, úgyhogy voltaképen föltámasztott halottak va­ gyunk, őseinknek — akár növények, állatok vagy emberek—porából alkotva; mert hiszen a szerve­ inket alkotó tömecsek más-más szerves lényekből kerültek hozzánk s cserebomlás folytán el is költöznek tőlünk, hogy más alaknak adjanak anyagot. H a tehát egyéni lényünk anyagi része oly könnyed és tünékeny, vájjon e tény nem azt igazolja-e, hogy anyagiság alá nem vetett szel­ lemi részünk, tartós öntudatunk, értelmünk amannál jóval tartósabb. Néha el-elszánjuk a tenger és tavak börtö­ nébe szorított halak siralmat életét, sajnáljuk őket, hogy a vizén kivül nem tudnak élni; pedig mi is igy vagyunk a légkörrel, öntudatlanul ros­ kadunk le, ha annak határát túllépni merészel­ jük. Szabad vasúti jegy-gyei rendelkezünk a városok s vidékek meglátogatására, sőt bizonyos magaslatig föl is emelkedhetünk, de nemcsak a holdig nem utazhatunk, sőt az északi sarkvidé­ ket is csak egyes kiválasztottak kereshetik föl. Pedig mily dicső dolog lenne hat hónapot időzni a holdban, vagy eljutni a sarkvidék legislegszélire. Ezeket az utasokat fogadnák ám egy­ szer kitörő lelkesültséggel. Ámde a légkör kiállhatatlansága, vagyis hiánya átlábolhatatlan akadályt gördit még. a legbátrabbak útjába is. M é g ha a holdból kötelet nyújtanának is l e : a légkör hiánya miatt maga Blondin sem mászhatnék föl ez égitesthez. Mivel az ember röpülni nem tud, be kell érnie a járkálással. kocsizással, lovaglással, de birnának bár mada­ raink bennünket túlhaladó értelemmel, röpülési tehetségük mégis korlátolt maradna, mert erre is megkívántatik a légkör s annak határain tul szárnyaiknak hasznát nem vehetik. N o d e mégis van némi kárpótlásunk. H a légkörünk nem lenne ily sűrű, piros orczát, ra­ gyogó szemet nem láthatnánk. Bájos az olasz éghajlat, mégis ugy örülünk, ha a légkör egyegy elvonuló felhő által esernyőt tart felettünk. Szép az a hűvös reggel, mégis járkálásunkból visszatérve jól esik, ha a légkör fóleleveniti a növényeket, összegyűjti a napsugarakat. A séta jó étvágyat szerez, leülünk az asztal mellé, s hánynak j u t eszébe, hogy nem tudna enni, ha légkör nem volna. A tápláló húst állatok adják, ezek pedig növényből táplálkoznak, a növény pedig gyökerén keresztül szivja magába a táp­ szert, mit számára a légkör esőből, harmatból a szénsavas gázból alkot. Kenyér és hus mind fű, ugyanazon légkörből vévén eredetét. „Es a hal ?•• kérded talán szives olvasóm. A hal sem tudna ám megélni olyan vizben, melyből a lég ki van rekesztve. A vizén kivül a hal éltető-eleme a záI por, ez pedig a légkör nélkül nem jöhetne létre. ^H Nemcsak a föld az egyetlen égitest, mely­ nek légköre van, holott legközelebbi szomszé­ dunknak, a holdnak esete gyanakvóvá tehetne.

154 U g y látszik, hogy ama kis bujdosók, melyek a Mars és J u p i t e r közt léteznek, szintén ily életnyujtó légkörrel látvák el, sőt alighanem alkal­ masabbak olyan lények táplálására, kik joggal intézhetnék hozzánk eme szózatot: „mi is embe­ rek vagyunk á m ! " J u n ó igen kifejlett légkör­ ben forog, a Ceresé még jelentékenyebb; Pallás légköre pedig oly túlságos nagy, hogy abból maga a csillag, mint ködből a lámpafény, csak gyéren látszik ki. A közönséges légkör a buj­ dosó sugarához képest csak parányi töredék, mig Pallás légköre tizenötszörte vastagabb a sugár hosszánál. Sajátságos eltérés ez a nap­ rendszerben, Schroeter számitása szerint e csil­ lag légköre 690 mérföldnyire terjed. I t t röpül­ hetnek aztán kedvökre a madarak s lóghajósok! D e nemcsak ez teszi ám eme csillagokat — a Vesta kivételével — kényelmes lakhelylyé. A súlyos testek esése oly lassú, hogy 60 lábnyi magasról oly könnyen ugorhatnánk lefelé, mint nálunk egy félölnyiről. Ott ugyancsak megjárná ám, ki öngyilkossági szándékból valami nagy háztetőről leugorni akarna. A kicsinykék sem sérülnének m e g , h a a vigyázatlan dajka az ablakból őket kiejtené. A természettudósok nézete szerint Pallás lakói hihetőleg óriások s a szárazon czethalaknál nagyobb állatok tanyáz­ nak. Valóban kicsiny világ lehet ez oly óriás lakók számára, a mennyiben alig nagyobb, mint az angol sziget tizedrésze. Földünket három év alatt utazhatjuk körül, Pallást körülutazhatnók tiz nap alatt, s nem kellene annyit vesződni az északi sarkhoz jutással, mint nálunk. Belzebub nem érdemli meg azt a nagytisztességet, hogy őt czimezgetik a lég fejedelme gyanánt. Hisz maga a vihar is a legáldásosabb tényező erőlködése. A szél a légkör érverése, lüktetése, mely az orkánok s szélrohamok alkal­ mával lázassá válik, de a fóld-test ezáltal edződik s szilárdul. Inkább hivhatnók a lég fejedelmei­ nek ama bátor férfiakat, a kik annak titkaiba behatolván, gyakran még életök veszélyezteté­ sével is, mélységét s magasságát meghatározták. Ilyenek Glaisher és Flammarion, mert ők csak­ ugyan lovagoltak a gyors viharon, nyargaltak a mennydörgéseken csak azért, hogy megismer­ tessenek bennünket légkörnyi burkolatunkkal. E czikket is nekik köszönjük, mert hiszen munkáik után van közölve. Meddig vagyunk a levegőbe elásva? S o ­ káig vita tárgya volt ez érdekes kérdés. L e g ­ alább is harmincz angol mértföldnyire, monda Biot. Ezenfelül a légkör olyan ritka lehet, mint a légszivattyúba rekesztett tér. A tudomá­ nyos buvárlat azonban azt állit ja, hogy fentebb kell valami légkörnek lennie s a legutóbbi ész­ lelet szerint a földi légkör tetején, mint valami tej úszik a miénknél sokkal finomabb légkör. E tájékon fordulnak aztán elő a hulló csillagok, északifények, a visszaverődött fénytörések, me­ lyek innen alulról nézve, oly sok fejtörést okoz­ nak szegény tudósainknak. A legfelsőbb légkör mozdulatlan, az alántabb eső folytonosan változékony. A viharok s szelek által eszközlött mozgások kiterjedése az évszakokhoz képest módosul. A felsőbb légkör csak alig érezhető háborgást szenved s ezt is az alantabb eső sűrűbb lég nyomása eszközli. A fent lebegő csöndes légréteget felhők és madarak egyaránt kerülik. A fölött nem is kételkedhetünk, hogy a mi élenyből, azótból s vizgőzökből alakult lég­ körünk fölött van még egy más rendkivül finom l é g k ö r , meglehet egy p á r száz mértföldnyi vastagságú is, mely már a legkönnyebb gázok­ ból s különösen könenyből áll. E z t a vélelmet nagyon is valószínűvé teszi a lég alkata, mely a vízétől lényegesen elüt. A viz két, vegyileg egyesült gázból alakul, melyeket nem egykönynyen választhatni szét, mig ellenben a lég oly gázak vegyüléke, melyek csak u g y fémek meg együtt, mint egy fazékba öntött olaj, viz és higanv. Szerencsénkre a szél és vihar szakadatlanul össze meg össze kavarják ez ellenséges elemeket, de mihelyt megpihenhetnek, szépsé­ gesen elválnak egymástól. H o l van hát a légkör alja? Nem a föld fölszinén, mert a lég áthatol a föld likacsos részein, á t h a t minden azon létező tárgyat. M i is tele vagyunk léggel, széllel béllelve vagyunk s azért állhatunk ellent oly hősiesen a kívülről jövő szél nyomásának. A lég beszivárog a folyadékok paránvuiba. sőt betör a sziklák repedéseibe is. Nemcsak a növény s más szerves testek, de még

VASÁRNAPI ÚJSÁG. a viz is befogadja a levegőt. A teremtői bölcseség ugy intézte, hogy a tenger által benyelt lég­ ben aránylag több éleny foglaltatik, mint a ren­ des levegőben, csak igy tarthatván fenn az élő lények miriádjait. A tenger valószinüleg régibb s alkatilag nem is oly változékony, mint a légkör. E z utóbbi eredetét ama korszakban kereshetjük, mikor még olvatag s folyékony fóldtekénk szilárd kéreggel kezdett behúzódni s különféle nagy­ mennyiségű gázokat és gőzöket lövellt ki ma­ gából, melyek aztán egymásközt czivódtak, majd összebékültek. E z óriási vegyműködés közben az éleny és köneny egygyé olvadt s lett belőlök viz. A levegő, mely jelenleg főként éleny és azót v e g y ü l é k e , mielőtt mostani szerkezetét magára vette volna, hihetőleg jelentékeny vál­ tozásokon ment keresztül. N e m alaptalan hiede­ lem, hogy eleinte több szénsavat s élenyt tartal­ mazott, amaz szénné s növényi sejtekké szilár­ dult, emez pedig érczes anyagokkal egyesült, mint maiglan is szemlélhetjük a rozsdában. A légkörben maiglan is létező anyagok közt legsajátságosabb a szénsav. A z éleny és azót állandó, vagyis azok mindenkor gáz-alak­ ban maradnak, de a szénsavat alant eső mérsék­ let segélyével nagy nyomás alatt folyékonynyá, sőt szilárddá is lehet tenni. E k k o r aztán könynyed hópehely-alakot ölt magára s oly hideg, hogy csaknem fagyaszt. A levegőben levő tar­ talma idő- s helyszerüleg módosul. K i s mennyi­ ségben nem ártalmas, sőt enyhítő hatása van, de nagyobb részletben veszélyes s okvetlen fuladást idéz elő. Tűzhányó vidékeken a szénsavas források igen gyakoriak, ezek alkotván a földtani kép­ ződmények egy részét, mint Észak-Amerika némely védékein a kőolajas források. A Nápoly­ hoz közel eső Kutya-barlang erről lett világ­ hírűvé. E barlang onnan kapta nevét, hogy a k u ­ tyák, macskák és más efféle kisebb, alacsonyabb termetű állatok rögtön élettelenül rogynak össze, mihelyst belé mennek, mig ellenben az ember bántatlanul marad. E különös tüneménynek pedig az az oka, hogy a szénsav inkább a bar­ lang talajára telepszik le s a felsőbb tér levegő­ j é t tisztán hagyja. Igazolja ez azon tényt, hogy a szénsavas gáz jóval nehezebb a levegőnél, mert annak salakja gyanánt ülepszik le. A gáz a bejárás küszöbénél foly ki, s mint valami patak csergedezik lefelé a barlangba vezető utón. Csendes időben a folyam árjába helyezett égő gyertyát a kijáráshoz közel rögtön eloltja. Mikor 1831-ben Buossingault a délamerikai tűzhányó katlanokat vizsgálta, egyszer csak olyan helyre vetődött, hol semmiféle állat sem lehetett volna biztosan. „Lovaink", irja „sehogysem akartak tovább menni, horkolva emelték föl fejőket. A földön döglött madarak hevertek . . . A z áldozatok közt számos csúszómászó, de mégis legtöbb pille találkozott. . . E g y öreg indus azt monda, hogyha békésen és soká akar­ nánk aludni, legjobb lesz a Tunguravilla tete­ jébe vetni az ágyat." Hozzánk közelebb is találkozik egy pár olyan szénsavas forrás, mely a szabad téren is szerencsétlenséget okozhat. E g y i k a Rajna mel­ letti Laacher-tó partjánál, a másik Aiguepersehez nem messze Auvergne-ben van. A gáz a földben lévő kis üregekből töri elő magát, szélén nagyon is dús növényzet tény ész, s ha ez magához csalja a rovarokat és kisebb állatokat, onnan sohasem kerülnek többé el életben. A rovarokra portyázó madarak szintén halálukat lelik e téren. E k k o r aztán előjőnek a halászok s horgas-botokkal sze­ degetik elő a döglőfélben lévő madarakat. A középkorban a pinczékben, kutakban, bányákban s barlangokban előforduló szénsavas gáz eme veszélyes hatásairól az emberek igen sajátságos meséknek adtak hitelt. A z t tartották, hogy az ilyen helyeken sárkányok, ördögök, hegyi manók őrzik a roppant kincseket s ki közelökbe mer hatolni, azokat szemök tekinteté­ vel szúrják agyon. S ezen balhiedelemre az adott okot, hogy a hullákon sem sebet, vagy zuzódást, sem semmiféle erőszakosság jelét nem fedezhet­ ték föl. K. T. K.

Hazánk népesedési mozgalma. ( K e l e t i Károly akadémiai fölolvasásából.) A m. t u d . akadémia történet- és jogtudo­ mányi osztályának hétfői ülésében K e l e t i Ká­ roly jeles statisztikusunk fölötte érdekes <:s tanul-

10. SZÁM. 1875. MÁRCZIUS 7.

ságos értekezést olvasott föl ily czim a l a t t : „ A n é p e s e d é s i m o z g a l o m M a g y a r o r s z ág o n é s a k o l e r a . 1864—1873." Keleti számitásai és fejtegetései alapjául az utolsó tiz évet, vagyis az 186 .-tői 1874-ig tartó időközt v e t t e ; épen ebbe a tiz évbe esik ugyan két igen szomorú csapása hazánknak, t. i. az 1866. és 1873-ban dühöngött kolerajárvány, azonban a minő kivételessé teszi ez a kettős kö­ rülmény a statisztikai helyzetet az illető évekre nézve, másrészt épen ez a körülmény segítette elő a legtanulságosabb következtetéseket. Érte­ kező aztán első sorban az e s k e t é s e k r ő l emlékezik meg, kimutatván, hogy az 1864—73-i évtizedben évenként 133,000 házasság kötte­ t e t t ; egy esketés pedig átlag 97 lélekre esik. E szerint hazánk a külföld valamennyi országának előtte áll a népesség törvényes szaporodásának első föltételével, vagyis a házasságok viszony­ számaival, a mennyiben Ausztriában csak minden 112, a német császárságban minden 108, Angliá­ ban minden 114 lélekre esik egy házasságkötés. — Összehasonlítván az esketéseket a gabona­ árakkal, arra a sajátságos eradményre jutunk, hogy Magyarországon, a külföldi tapasztalatok­ kal ellenkezőleg, nem az alacsony, hanem a magas gabonaárakkal szaporodik a házasságok száma, mit hazánk földmivelő jellegéből magya­ rázhatni. A v e g y e s h á z a s s á g o k a t illetőleg kitűnt, hogy azokat aránylag leggyakrabban az unitárius hitfelekezet szolgáltatja, mig a görög­ keleti vallásúak e tekintetben legkonzervatibbak. A katholikusoknak átlag csak 5 százaléka lép vegyes házasságra. A s z ü l e t é s e k számaránya szintén igen kedvező. A z emiitett évtized alatt ugyanis átlag az tapasztaltatott, hogy minden 2 4 — 2 3 lélekre esik egy születés. Ausztriában 25 lélekre, Ang­ liában 28-ra, Francziaországban 39-re, Belgium­ ban 33-ra esik egy. Ezen összehasonlításokból látszik leginkább, mily szapora hazánk lakossága, s hogy n é p ü n k g y é r növekedésének oka k o r á n t s e m rejlik szaporátlans á g á b a n , h a n e m az a l á b b fölsoro­ landó szomorú halálozási viszo­ n y o k b a n . A mi a két nem összehasonlítását illeti, u g y tapasztaltatott, hogy 15,000 fiúval szü­ letik évenként több, mint leány. Szomorú képet tárnak elénk a h a l á l o z á ­ s o k . A kérdésben forgó évtized alatt évenként, átlag 500,000-en haltak meg Magyarországon s igy minden 26-ik élőre esik egy halálozás, mig Ausztriában csak minden 32, Francziaországban 36, Angliában 44-re. D e ennek okát Keleti az évtizednek két, illetőleg három kolera-évében látja (1866, 1872, 1873.), mert a 8 rendes évben nálunk is egyszer minden 33-ik, két izben min­ den 30 és 31-dik élőre j u t egy haláleset. Fölem­ lítvén még az 5 éven alóli gyermekek halálozá­ sát, mely nálunk tetemesen magasabb, mint bárhol másutt, kiemeli, hogy mégis e téren is örvendetes haladást tüntet ki a statisztika, a mennyiben az 5 éven alóli halottak az Összes halálozásnak 1867-ben m é g 56. 9 százalékát ké­ pezték s azóta folyvást apadva, m a m á r csak 40-et tesznek, mely számmal mi is az átalános európai színvonalra emelkedtünk. S a halálozási arány roszra fordulása leginkább a r o m á n o k által lakott vidékeken történt, mig a m a g y a r ­ ság zöme által l a k o t t v i d é k e k e n , s külö­ nösen a dunántúli magyar megyékben, és a T i s z a k ö z é p f o l y á . s a p a r t j a i n a h a l á ­ l o z á s i a r á n y n e m r o s z a b b o d o t t az u t o l s ó évtizedben. A nagybecsű adatokban gazdag értekezést Keleti azon megjegyzéssel fejezte be, hogy a bemutatott anyag becsét és érdekességét fölötte emelné az, ha az adatokhoz a szakértő orvos is hozzászólna, hogy igy mentől teljesebb képet kapjunk egész közegészségügyi állapotainkról is.

A hétről. © A miniszterválságnak vége, a kormány megalakult, s a miniszterek m á r le is tették az esküt az uralkodó kezébe s másnap bemutatták magukat az alsó és felső háznak, mely esemény után megtörtént a pártok ünnepélyes fúziója. Deák-párt, balközép volt, nincs. Most csak e g y e s ü l t s z a b a d e l v ű p á r t van s vele szemben több kisebb párt. De hogy egyik szavunkat a másikba ne

10. SZAM. 1875. MÁRCZIUS 7.

öltsük, mondjuk el a dolog sorát, rendjét, annak módja szerint, a miképen történt vala. Az uj kormány márczius 2-kán tette le az esküt ő felsége kezébe, Szent Simplicius napján. Sok rósz élczet csináltak rá az újságok, mintha elfelejtették volna, hogy a Szlávy-kabinet is e napon alakult s V . Ferdinánd király is e napon lépett a trónra. — Elnevezték a nullitások kabi­ netjének, melyben minden egyes miniszteri tárcza vezetője — Tisza Kálmán. Öt ismerték el egyedül numerusnak, a ki számit, a többi nulla. A z t nem vették számba, hogy egy pár uj nulla milyen szolgálatot tenne, ha számitana az állami bevételekben, vagy ha egypár régi nulla megszűnnék számitani a deficzit körül. No de hát mit n e m tesz az ember, hogy egy rósz viczczet elsüthessen.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

155

Ezzel tisztázva lett a helyzet annyiban, hogy a felszólalók különböző szempontokból ugyan, de ellenzéket fognak képezni a kormány­ nyal és pártjával szemben.

teszszük, a ház többi összes részével szemben nem nagy ugyan, de m á r abszolút többséget képez, ha a horvátországi 29 képviselőt nem számítjuk is hozzá.

Ez ülésen még szóba jött a Perczel Béla tárczavállalása által üresedésbe jött elnöki szék betöltése. Az egész ház, még tán a szélső-balt, sőt a karzatokat se véve ki, Ghyczy Kálmán nevét kezdte hangoztatni. A zajos akklamálás perczekig tartott s csak lassanként akart meg­ szűnni, mikor a volt pénzügyminiszter rokon­ szenves alakja, kezében egy kis könyvecskével fölemelkedett, jeléül, hogy szólni kivan. Szólt is. Figyelmeztette a házat a házszabályokra, melyek az elnökválasztásnak ilyetén, bár ő rá nézve felette megtisztelő módját, meg nem engedik. A ház zajos derültséggel vette tudomásul az érde­ mes, de szerény férfi e csendes rendreutasitását s az elnökválasztás napját péntekre tűzte ki.

Ezzel szemben ötféle ellenzéki párt csopor­ tosul : a Sennyeysták, vagyis a „jobbközép" ; a balközépről visszamaradt nyolcz képviselő; a függetlenségi p á r t ; a 48-asok, és a nemzeti­ ségiek. Már most az országon, illetőleg a válasz­ tókon a sor, hogy a dolgok uj rendébe bele­ találják magukad a z eddigi elnevezések helyett tanulják meg az ujakat, s fedezzék föl, hogy az ő politikai hitvallásuknak melyik is tulajdon­ képen a képviselője a sok közül?

Másnap márczius 3-kán közölte a hivatalos„Budapesti Közlöny" a régi kabinet felmenté­ sét és az újnak a kinevezését. Bittó István volt A képviselőházi ülés bezártával az uj mi­ miniszterelnököt és Pauler Tivadar volt i^azsá*?nisztérium a főrendi házban mutatta be magát, ügyminisztert „a hazának tett buzgó és hasznos hol szinte élénk éljenzéssel fogadtatott. szolgálataiknak telj es elismeréséül" azzal tüntette Még ez nap, esti hat órára volt kitűzve a ki az uralkodó, hogy a Lipotrend nagy kereszt­ pártok forma szerinti egyesülése. A Hungária jét adományozta nekik díjmentesen.— Ghyczynagy termében gyűltek össze a volt Deákpárt­ hez pedig egy végtelen gyöngéd és elismerő nak s az egykori balközépnek azon tagjai, királyi kéziratot intézett, melyet, — minthogy számra nézve mintegy 230-an, kik az uj kor­ a fejedelmi kegynek ilyetén nyilvánulása vajmi mányt támogatni készeknek nyilatkoztak. Az uj ritka, egész terjedelmében közlünk: párt-gyűlésen Gorove elnökölt s a jegyzői tollat „Egy év előtt, — igy ir hozzá a király föl­ Jókai Mór vitte. mentő kéziratában — önmegtagadó áldozatkész­ Gorove elnök üdvözölvén az egyesült két séggel vállalta ön el e tárczát (a pénzügyit). S z iv e m b ő l k í v á n o m , hogy midőn most a hiven pártot, "Wenckheim bemutatta kormánya tagjait teljesített hazafiúi kötelesség lélekemelő öntudatával s kérte a párt támogatását, mire Széli Kálmán lép vissza a magánéletbe, — hűes kitűnő szolgálatai­ fejté ki röviden a pénzügyi rendezé« terén köve­ nak a legszebb jutalmát még évek során át élvez­ tendő vezérelveit. Majd Tisza Kálmán emelt hesse; élénken óhajtván egyszersmind, hogy ha a szót. Megnyugtató hatása volt leginkább azon közügy kívánja, ettől, a trón és haza érdekében, szavának, ahol kijelenté, hogy minisztertársai ezentúl se vonja meg teljesen bölcs támogatását ós tudta nélkül, háta mögött semmit sem fog kezközreműködését." deményezni s mindenekelőtt bizalmat kér a párt­ Még aznap mutatta be magát az uj kor­ tól, mit mindennapi kölcsönös érintkezés által mány az országgyűlés mindkét házának, melyek vél létrehozni; az uj pártra vonatkozólag abban ez alkalomra ugy megteltek közönséggel, mint a véleményben van, hogy az „szabadelvű párt­ talán még soha. n a k " lenne nevezendő. Móricz P á l , Pulszky F e Miután a képviselőházban B á n ó alelnök rencz és J ó k a i az egyesülést helyeslő felszólalá­ fölolvastatta a királyi kéziratokat: az uj kormány sai után Gorove István elnök kimondja határozat­ bevonult, kardosán, magyar diszruhában, a ház­ képen, hogy az eddig létezett két párt egyesülése nagy vezetése mellett. Elől ment b. Wenckez értekezlet által megerősíttetett; s hogy azio-y heim B é l a , a miniszterelnök, utána Trefort alakult uj párt„szabadelvü párt" nevet vesz föl. Tiszával, ezek után Széli Kálmán az uj pénz­ Az uj párt megalakulása tehát már bevég­ ügyéi-, utánok a többiek. A menetet Szende Béla honvédelmi miniszter hatalmás, daliás zett tény, daczára, hogy még mindez ideig nem „fecerunt magnum áldomás," — a mi pedig a alakja rekesztette be. régi magyar jogfogalmak szerint igen nagy baj, A beállott ünnepélyes csendben a minisz­ mivelhogy a nevezetes körülménynek elmulasz­ terelnök bemutatta az uj kormány tagjait s fel­ tása a j u s consuetudinarium szerint szerződés­ olvasván a minisztérium programmját, kérte bontó hatással bír. annak támogatását a képviselőháztól. A minisz­ Egyébiránt ezen nem fog múlni a dolog; terelnök egész beszéde alatt az uj kormány az ideje annak is. U g y halljuk, vasár­ megjön állva maradt, csak annak végszavainál foglalta nap. Sőt az egyetemi ifjúság már is ráadta el a miniszteri bársonyszékeket, a két párt, de a pártok ez ünnepélyes kézfogójára szentesítését kivált a balközép éljenzése között. Ezután S i m o n y i Ernő, a s z é l s ő - b a l ve­ az által, hogy Deák Ferenczet és Tisza Kálmánt zére emelt szót, kifogást tevén a lelépett kabinet fáklyás zenével tisztelte m e g , miről azonban most még tüzetesebben nem szólhatunk. elnökének azon eljárása ellen, hogy az uralko­ Időközben tovább folyt a pártok krisztallidót pártalakitási akczióba vonta. Kijelenté, hogy zaczionalis processzusa. A Sennyey elveit valló az uj kormánynyal és pártjával szemben ellen­ jobboldaliak, számszerint 35-en, gróf Festetich zéket képezend ugyan, de ez ellenzéki állásában Pál lakásán tartottak értekezletet, s elhatározták, mérsékelt m a r a d ; nem ellensége, hanem csak hogy külön körhelyiségről gondoskodnak. «Uenfele lesz. A Lónyay-töredék azonban, mielőtt még U t á n a b . S e n n y e y P á l szólalt felsöröm­ ellenzéki akczióba lépett volna, igazi töredékké mel üdvözlé a két párt nagy többségének egye­ v á l t , mert összetörött. Kijelenté, hogy külön sülését, de kijelenté egyúttal, hogy a kormány­ pártállást nem kivan elfoglalni. Tagjai ennél­ nyal és az uj pártalakulással szemben külön fogva részint az egyesült szabadelvű párthoz, elvi álláspontot foglal el, de hogy ez ellenzéki tehát a kormányt támogató többséghez, részint működése a legloyalisabb s lehető leglovagiaSennyey híveihez csatlakoztak, ez utóbbiak el­ sabb leend. Kijelentését j o b b - és baloldalon élénk határozván, hogy az eddigi konzervatív szélső­ helyesléssel fogadták. jobb helyett „jobbközép" nevet vesznek fel. Végül L ó n y a y emelt szót. Támogatni fogja, u Van tehát a képviselőházban ez idő szerint gymond, a kormány javaslatait, melyek a „kor egy „egyesült szabadelvű párt", mely a kor­ színvonalán" állandnak, de fenntartja véleménye mányt támogatja s mely, ha tagjai számát 230-ra szabadságát.

Irodalom és művészet. — A természettudományi társulat könyvkiadó vállalatéból most jelent meg az első három-éves cyklus utolsó (7-ik) kötete, mely népszerű „Természettudományi értekezések"-et tartalmaz. A 23 ivre terjedő kötetben a követ­ kezőket találjuk; 1. A r á g ó : A z átalános von­ zalomról. Forditotta dr. Császár Károly. 2. B e ss e h A valószinüség számításáról. Ford. dr. König Gyula. 3. D o v e : A villanyosságról. F o r d . Horváth Miklós. 4. H a e c k e l : Munka­ felosztás a természetben és az ember életében. F o r d . György Aladár. 5. H e e r : Svájcz kőszén­ korszaka. Ford. Petrovics Gyula. 6. H e r s c h e l : Az időjárás és időjósok. Ford. Sámi Lajos. 7. H u m b o l d t : A pusztákról és sivatagokról. Ford. Sámi Lajos. 8. K i r c h o ff: A természet­ tudományok, czéljáról. Ford. Szily Kálmán. 9. L i e b i g : A z ételek tápláló értékéről. Ford. dr. Rill Gusztáv. 10. L y e 11: A források tünemé­ nyei. Ford. Sámi Lajos. 1 1 . M e l l o i i i : Beve­ zetés a „ H ő ismerete" czimü munkához. Ford. Szily K . 12. W i r e h o w : A házról. Ford. Ma­ gyar Sándor, A felsorolt nevek bizonyságot tesznek arról, hogy a természettiulományitársulat méltólag fejezte be vállalata első évfolyamát, a mi egyszersmind kezeskedik a jövőre nézve is. Nem mulaszthatjuk el itt megjegyezui, hoay a társulat az első cyklusban igért 150 nyomatott iv helyett adott 180-at, és az anyagi hasznot, mely a közönség meglepő részvétéből reá háramolhatott volna, ismét visszaadta a közönségnek az által, hogy a munkákat oly kiállitással bocsátotta közre, mely a magyar tudományos irodalomban párját alig leli. A kiadott művek eredetiben, itt Buda­ pesten megvásárolva, 30 frtba k e r ü l n e k ; a tár­ sulat kiadásában pedig csak 21 frtba. A társulat e napokban bocsátotta ki aláirási felhívását a természettudományi könyvkiadó vál­ lalat m á s o d i k c y k l u s á r a , a melyben foly­ tatja a világhírű munkáknak jeles magyar fordí­ tásban kiadását. A magyar tud. akadémia, elis­ merve a társnlat élénk és sikeres tevékenységét, e vállalatot évenként 2000 írttal fogja segélyezni; ennek folytán a természettud. társulat a m á s o d i k c y k l u s é v i a l á i r á s i o s s z e g é t a z e d d i a-i 7 f r t r ó 1 5 f r t r a s z á 11 i t j a 1 e. I g y a társu­ lati tagok, a rendes tagdíjon fölül, 5 frtnyi évdíjért, 3 évre szóló kötelezettség mellett, éven­ ként legalább 50 ívnyi, tehát a 3 évi cyklus alatt legalább 150 ívnyi, 6—7 kötetre terjedő munkát kapnak az eddigi kiállításban. Oly aláírók, kik a társulatnak nem tagjai, 3 évre szóló kötelezett­ ség mellett, és 8 frtnyi évdijért e kiadványokon kivül a Természettudományi Közlöny 1875. 1876. és 1877-ik évi folyamait is megkapják. Könyvárusi vagy egyenkénti megrendefés utján e kiadványok nem lesznek kaphatók. A z e cyk­ lusban kiadandó művekre nézve egyelőre a következőkben történt megállapodás,"^, m. 1. B u c h a n : „Időjárástan." 2. Értekezések gyűj­ teménye, az első cyklusbeli 7-ik kötet mintájára. 3. J o h n s o n : H o g y nő a vetés?4. J o h n s o n : Miből lesz a termés ? 5. A közegészség-ügy .kö­ réből. ( S m i t h , P e t t e n k o f e r nvomán.) 6. O l i v é r : Elemi növénytan. 7. P r o c t o r : „Más világok mint a mienk". H a azonban időközben az emiitetteknél még jelesebb és a kitűzött ezélra alkalmasabb művek jelennek meg a külföldön, a választmány fenntartja magának a jogot, hogy a kitűzött helyett egy más mű fordíttatását eszkö­ zölhesse. — „Unitárius kis tükör vagy az unitárius egyház története, hitelvei, egyházalkotmánya és szertartásai foglalatja" czimü kis könyv jelent

mmamm 156 meg Kolozsvártt Stein egyetemi nyomdatulaj­ donosnál. E könyvből, melynek ára 50 kr., veszsziik ki a következő a d a t o k a t : „ A z unitáriusok létszáma az 1868-ki népszámlálás szerint Erdély­ ben 53,539, Magyarországon 788, együtt 54,327. V a n 106 ekklézsiájok, melyek mellett kisebbnagyobb népiskolát tartanak magok az egyház­ községek. Ujabb időben több ekklézsia községi iskolá'vá alakította át népiskoláját. Középtanoda van kettő. Egyik Tordán, a másik Sz.-Kereszturott. Kolozsvárit van egy papnöveldével össze­ kötött főiskola. — Angliában a múlt század végén nyert egyházi jelentőséget az unitárius vallás; jelenleg mintegy 400.ekklézsiájok van az angol unitáiusoknak, kiknek száma a 300 ezerét meghaladja. Amerikában a folyton sza­ porodó egyházközségek száma szintén 400 körül jár, több mint 300 ezer gélekkel. — Ázsiának kelet-indiai részében, s Ausztráliában szintén vannak unitáriusok, kiknek összes létszáma ezek szerint a másfél milliót meghaladja." — Aigner Lajos kiadásában megjelentek: .,Á 11 a t m u z e u m. Utasítás a különféle álla­ toknak gyűjtemények számára való kitömésére és eltartására, valamint az állatok csontvázainak elkészítésére" K á r p á t i E n d r e tanító képezdei tanártól. Második, teljesen átdolgozott kiadás. Á r a 70 kr. — „ H e r b a r t é s L u b r i c h . " Röpirat; irta dr. Kármán Mór; ára 20 kr. — V é g ü l Szenté Józsefnek a métermértékről irt füzete német fordításban is megjelent; á r a 5 0 k r . — Kókai Lajos budapesti könyvkereskedésé­ ben megjelent és szerkesztőségünkhöz bekülde­ t e t t : „ A t u l a j d o n b ö l c s e l e t e . " A budapesti kir. magyar tudomány-egyetemen pályakoszorut nyert dolgozat. Irta R á d a i Lajos. Dr. K a u t z Gyula egyetemi tanárnak és országgyűlési kép­ viselőnek van ajánlva. Ara 80 kr. — „ A m é ­ t e r m é r t é k a háztartásban és kereskedésben." Táblázatok a régi mértékeknek az uj mértékekre való átváltoztatására és az árak kiszámítására. Szerkesztette Roller Mátyás. Ara 25 kr. — „Mire való az a görög nyelv ?" ozimü röpi­ rat jelent meg Thewrevvk Árpád tanártól. Osto­ rozza azokat, kik a görög nyelv tanítását ellen­ zik. Azután a tudományosság szempontjából ajánlja a görög nyelv tanulását s elsorolja, hogy mennyi tanárunk van, kik képesek a görög nyel­ vet tanítani. Szám szerint mintegy 130-at említ. — Benedek Aladár „Uj Idők" czímü szépiro­ dalmi, társadalmi és divatlapjából az ez évben eddig megjelent kilencz szám küldetett be szerkesztőségünkhöz. A hetenként megjelenő lap ára évnegyedre 2 frt. 50 kr. Utóbbi számai­ nak változatos tartalmában, a boríték „vidéki élet", „divattárcza","„hymen", „ k é p - és sakk­ talány", „vegyesek" stb. rendes rovatain kivül a következőket találjuk: Laboulay E d u á r d élet­ rajza, Büttner J ú l i a „Késő k o r b a n " czímü ere­ deti elbeszélése, Sacher-Masoch „ A szerelmes szerkesztőség" czímü elbeszélése, Kompolthy Tivadar amerikai naplójegyzetei, böjti tárcza stb. Eredeti költemények Benedek Aladártól és Dalmady Győzőtől; forditottak U h l a n d és Beranger után. — D a l m a d y Győzőnek „ A magyar szó" czímü hazafias költeményét itt mi is átveszszük: rjogyha tizen vagyunk egy társaságban, Es közöttünk akad egy idegen, .Mindannyian az ö nyelvén beszélünk . . . Azt kívánja tőlünk a figyelem. Mért törődjünk a magyar név jogával, Mit az ősök karddal is védtenek? Az idegen hadd érezze magát jól, Hiszen a szó nem árthat senkinek. Korcs nemzedék! Rajta, beszélj, beszélj csak, Ugy, a mint az idegen szereti! Egy fegyvered van csak, s ez a magyar szó, Kezedből e fegyvert is vegye ki. Mit veszithetsz ? Legfölebb azt, hogy egykor Nem ismer rád itthon saját fiad, , És utolsó szavadat sem értik meg, Ha majd lezárod szempilláidat.

— Az „Egyetemi Híradó" czimű uj lap első száma megjelent. Czélja: „a főtanodák ifjúságá­ nak körében felmerülő hiányokat föltüntetni; ostorozni a nyegleséget; buzdítani, biztatni a komoly törekvésre, ott, a hol e buzdításnak, e biztatásnak szükségét látja; szóval mindenkor és mindenben, a hazai főtanodák ifjúságának érdekeiért küzdeni", de kijelenti, hogy nem lesz az ifjúság oppositiójának közlönye a tanári kar ellen. A havonként kétszer megjelenő lap ára hat hóra 2, háromra 1 frt. — Folyóiratok. A „ M é r n ö k - é s é p i t é s z ­ e g y l e t " ez évi 1-ső füzete megjelent s annak

VASÁRNAPI ÚJSÁG. első czikkében C a t h r y Szálesz itt lakósvájczi mérnök ismerteti a fogaskerekű vasutakat s különösen a svábhegyi pályát, melynek ő az igazgatója. A füzet második nagyobb czikke: ..['} kikötők H a m b u r g b a n " K i i m m Mihálytól, szintén táblázattal. A „ L u d o v i c a a k a d é ­ m i a k ö z l ö n y é"-ből a februári fűzetet vettük. A tartalomból különösen kiemeljük: „ A nemzeti Ludovica akadémia története" Szilágyi Sándor­ tól, „ M é g egy szó az őszi hadgyakorlatokhoz" Forinyák Gyulától, és a „cs. kir. hadseregbeli tiszti növendékek kiképzésére hivatott csapat­ iskolákról" Geöcze Istvántól. — A nemzeti színházban hétfőn este J ó k a i n é asszony lépett föl Shakespeare örökbecsű szomorujátékában „Coriolan"-ban. (Nagyszámú közön­ ség gyűlt össze, mely zajos tapssal éséljenzéssel üdvözlé a művésznőt, ki Volumnia szerepében most is a fölfogás nemessége, a szavallat szép­ sége s az alakítás kitűnősége által vált ki. A művésznőt majdnem minden nagyobb jelenet után több izben kihívta a közönség. — Szerdán este Seribe „ S e l y e m á r u s " czimű vígjátéka került színre, uj betanulással, s megtöltve a néző­ tért. — A nemzeti szinház igazgatói állására több lap D o b s a Lajost ajánlja. — Hangversenyek, A nagyböjti hangverse­ nyek egyik legérdekesebbje tartatott f. hó 4-én a redout kisebb termében nagyszámú hallgató­ ság előtt. Liszt Ferencz „Prométheusz" czimű simfoniai zenekölteményét adá elő a Liszt-egy­ let Engeszer Mátyás vezetése alatt. K é t zongo­ rán kisérték maga a mester Liszt és Sipos Antal. Liszt Prometheusa a zeneirodalom kiválóbb ter­ mékei közé tartozik, hogy mégis hatása, — da­ czára Liszt hatalmas s elragadó kíséretének, — nem volt általános, a zenekar hiányának tulaj­ donitható, melyet igen halványan képviselt a két zongora. Legjobban tetszett az aratók idylli kara, melyet ismételni kellett. A k a r o k , különösen a női karok, kitűnő iskolázottsággal voltak elő­ adva. A magánének részeket, Bogísits, Scherrübl, L á n g és Kőszeghy urak, a költemény sza­ valati részét pedig Bulyovszkyné asszony vál­ lalta el, ki értelmesen, helylyel-közzel drámai hévvel oldotta meg feladatát. — A jövő hét nagy eseménye a W a g n e r - L i s z t h a n g v e r ­ s e n y két szakaszból áll und, az első szakaszban Liszt vezényli a „Straszburgi harangok" czímü zenekölteményét, és játszsza Beethoven Es-dur zongora-versenyét zenekar-kíséret mellett. A második szakasz részleteket tartalmaz W a g n e r legújabb müveiből szerző vezénylete mellett.

KÖZintézetek, egyletek. — A magyar tud. akadémia második osztá­ lyának hétfői ülésén S z i l á g y i Sándor tartott érdekes történelmi felolvasást ily czim a l a t t : „Révay P é t e r s a szent korona." Értekező rövi­ den ismerteti Révay Péternek a szent koronáról irt két müvét, melyek közül az egyik Augsburgban jelent meg 1614-ben. Révaynak azonban, mint koronaőrnek már 1619-ben tettel kellett védelmezni a koronát, melyet tollal dicsőitett. Bethlen az akkor Pozsonyban levő koronát Zólyomba akarta vitetni, mit Révay és Pálffy koronaőrök nem akartak megengedni. Mindazál­ tal a korona Bethlennel Kassára került, majd Ecsedre. Pozsonyba visszaszállitását Révay nem érte meg, mert az ut fáradalmaitól megtörve meghalt. Özvegyétől, Forgách Máriától a sop­ roni országgyűlés hat biztosa vette át a koronát és vitte Sopronba. E fólolvasás után K e l e t i Károly olvasta föl értekezését hazánk legújabb népesedési mozgalmáról, a melyet fentebb ismer­ tetünk. — A m. történelmi társulat csütörtöki ülésén több folyó ügy tárgyalása után R ó m e r Flóris be­ mutatta dr. Hampei József Olaszországban utazó tudós levelét, melyben nevezett azt írja, hogy a nápolyi Sz.-Klára-egyházban sikerült rátalálnia a hazánk történetében fontos szerepet játszott Drugeth-család őseire. A templomban levő czimerek között ott a Drugethek rigós czimere s egy sirláda is következő fölírassál: „ H i c jacet vir magnificus et gregius Drugote Merloto, de genere Francorum". D r . Hampei ebből kiin­ dulva a Drugetheket, a kik Róbert Károlylyal jöttek Magyarországba, Nápolyból s illetőleg Francziaországból származtatja. Aztán N a g y Iván értekezett a J u s t h család neczpáli levél­ tárának adatairól, melyek a X H I - i k századdal kezdődnek. Többek között kitűnik azokból, hogy

10. SZÁM. 1875. MÁRCZIUS 7.

a Wesselényi család nem cseh, hanem nógrád­ megyei eredetű. Érdekes, hogy m á r 1491-ben előfordul egy Ladislaus de Wesselényi, kinek B a l l á leány volt a felesége.

Egyház és iskola. — Az országos közoktatási tanács, melyet a kultuszminiszter három év előtt léptetett életbe, most már a megszűnt intézmények közé tarto­ zik. Maga az elnök H o r v á t h Mihály kérte, hogy miután jelenlegi szervezésében nem sokat tehet, szüntessék meg. E z meg is történt, és szomba­ ton gyűltek össze tagjai utolszor. — Adomány. A király a nagy-szredistyei helv. hitv. egyházközségnek a templomépítés okozta adósságok törlesztése és egy orgona megszerezhetése végett kétszáz forintot ajándé­ kozott. — Gróf Waldstein János csőszi birtokán az urasági cselédek gyermekei számára iskolát állíttatott. A z uj iskolaházban, a kor követel­ ményeinek megfelelő tantermen kivül, van a tanitó számára egy igen kényelmes és tisztessé­ ges lakás. A tanitó járandóságát a nemes gróf 700 forintban állapította meg. — A budapesti tankerület népoktatási állapo­ tairól 1873-ban, Bója Gergely által annak idején az iskolatanácshoz beadott terjedelmes Jelentés, az iskolatanács határozatából, nyomtatásban is kiadatott. Magán a tulajdonképeni jelentésen kivül ( I — I V 1.) részletes ismertetés nyujtatik a budapesti kereskedelmi akadémia, az országos nőképző-egylet, a pestvárosi Erzsébet-árvaleány­ ház, a magyar gazdasszonyok orsz. egylete, a protestáns árva-egylet, a pestvárosi József-árvaház, a pesti izraelita nőegylet árvaháza s végre a fővárosban létező kisdedóvó-intézetek keletke­ zése és történeti fejlődése felől ( V — X V I I 1.). L a p u n k e jótékony intézeteket egyenként bőven ismertette. Ezután következik a Budapest fővá­ rosi tankerület népoktatási állapotának részletes és táblázatos statisztikai kimutatása (1—49 11), hol a különnemű és fokozatú népiskolai tanin­ tézetek, úgymint a községi és felekezeti elemi, felső- és polgári iskolák, az összes magán-növeldék s intézetek és a, tanitó- s tanitónő-képezdék állapota egyenként ki van mutatva. A z átalános áttekintés (50-^-51 1.) mindezt összefoglalja. Toldalékul van még a budapesti 1873-diki nép­ oktatási költség-előirányzat. Becses adalék a főváros közoktatási statisztikájához s a derék tanfelügyelő teljes köszönetünket érdemli érette.

Mi újság? — A hét nagy eseményei az uj kormány megalakulása s a két nagy párt egyesülése. Ezzel kapcsolatban egy csomó más esemény merült föl, mint a megváltozott helyzet kifo­ lyása. Összefoglaljuk azokat, úgyszintén a hirek jelentősebb részét is, hogy olvasóinkat tájékoz­ tassuk a legújabb dolgokról. A volt miniszterek f. hó 4-cn búcsúztak minisztériumuk személyze­ tétől, s ugyanaz nap foglalták el hivatalaikat az uj miniszterek is. A belügyminisztériumban Szalay minisztertanácsos üdvözölte a hivatalnoki kar élén T i s z a Kálmánt az uj belügyért, ki válaszában hangsúlyozta, hogy ernyedetlen mun­ kásságot fog ugyan követelni, de egyúttal mél­ tányolni is fogja kellőleg a közügynek ily módon tett szolgálatot. A pénzügyminisztérium­ ban Madarassy P á l minisztertanácsos búcsúzott el meleg szavakkal G h y c z y K.-tól, ki elismerőn mondott köszönetet azon buzgóságért, melylyel őt a tisztviselői kar nehéz föladatában támogatta, s egyúttal kijelenté, hogy az ott töltött idő élete legszebb emlékei közé fog tartozni. S z é l i Kál­ mán uj pénzügyminiszter aztán az összegyültekhez intézett beszédében kiemelte, hogy állására nem hivta egyéb, mint a kötelesség teljesítésének elutasithatlan parancsszava. „ E g y Ghyczy Kál­ mánnak méltó utóda — monda többek között —• csak Ghyczy K á l m á n lehetett volna egyedül." P e r c z e 1 Bélát Csemegi államtitkár üdvözle az igazsagügyminiszteriumban, mire az uj igaz­ ságügyéi- azon óhaját fejezé ki, hogy a tisztvise­ lők mindenkor bizalommal közeledjenek hozzá. A közlekedési minisztériumban végre H i e r on y m i Károly helyettes államtitkár búcsúzott el gróf Z i c h y Józseftől, s üdvözlé P é c h y Tamást, az uj közlekedésügyért. P a u l e r Ti­ vadar volt igazságügyéi - , ki újra elfoglalja egye­ temi tanszékét, már értesitétte a jogi fakultás dékánját, hogy a nyári félévben megkezdi elő­ adásait az ész- és büntetőjogból. — A nu-

10. SZÁM. 1875. MÁKCZ1US 7.

nUzteriumok főbb tisztviselőinek sorában több változás fog beállani. K a n d ó Kálmán minisz­ terelnökségi tanácsos leköszönése elfogadtatott, i ,í egyúttal a azt. István-rend kis keresztjével tüntettetett ki. Belügyminiszeri államtitkárrá Zeyk Károly helyébe Tisza hír szerint b. K e m é n y (iábor eddig deák-párti képviselőt akarja meg­ nyerni. H o r n E d e kineveztetését a kereskedelmi Minisztérium államtitkárságára biztosnak mond­ ják. C s e m e g i Károly megmarad igazságiioy i államtitkárnak s hirszerint Hieronymi a közle­ kedési minisztérium államtitkárja is megmarad. A f ő i s p á n i k a r b a n némi változás fog tör­ ténni, s állítólag azon megyékben, melyekben eddigelé is a baloldal volt többségben, a főispán a volt baloldal köréből fog kineveztetni. Csü­ törtökön délután már minisztertanácsot tartott az uj kormány, s abban főleg a történendő kine­ vezésekkel foglalkozott.— A f ü g g e t l e n s é g i párt elhatározta márczius 4-diki értekezletén, hogy az uj helyzet folytán manifesztumot fog intézni az ország népéhez. Kidolgozásával Simonyi Ernő, Mocsáry Lajos és Csávolszky Lajos bízattak meg.

VASÁRNAPI ÚJSÁG. kitartással. Vacsorája theából és gyiimoh-sb.il állt s akkor ért rá csupán átnézni egv pár hír­ lapot. í g y ment ez minden nap. „Terhes munkát vállaltam el — monda egy ízben — de ha az isten elég erőt ml, meg fogok annak felelni.- A

157 megtelt a kis néppel, kik a Rákóczy-induló hangjai mellett párosával tárták bevonulásukat. A kicsinyek közül néhányan szavaltak, énekel­ tek s párbeszédben néhány jelenetet bemutattak. Ezután tánez. majd tombola következett. — A tél nem egykönnyen akar elbúcsúzni. Cslitörtökön este -óni havazásban koszöntöttbe

nagy miniszteri termeknek nem vette egyéb hasznát, minthogy gyorsan át-átment rajtuk. Diogeneriegyszerűségben eh g örömét az irama | újra. Márcziusi hé az igaz, de nagyon deozemnyilvánult bizalom képezte. Szívélyes roll min­ lieri módja van. A múlt februári hónapról egy denki iránt s legfölebb azokra a hnán.z-terve- kis statisztikával is szolgálunk, a mennyiben lőkre haragudott magában, kik kivihetetlen fölemlítjük,hogy február hóban tízszer havazott plánumokka) alkalmatlankodtak nála. i eső nem volt Két nap kivételével a hévmérő — A nagy szótár befejezésének emlékére az higanya mindig a fagyponton alul volt, | csak akadémia Radnitzky béosi képzőművészeti tanár

által emlék-érmet készíttet; Ennek gypemintáit nevezett tanár már be is k ü l d t e Az egyik minta C z u c z o r és F o g a r a • s y lejeit ábrá­ zolja; a másik minta az érem túloldalának kö­ vetkező feliratát tartalmazza : „A magyar nyelv szótára befejezésének emlékéül a magvai- tudo­ mányos akadémia M D C C C L X X T V . " — Fóthon ama házra, melyben egykor G a r a i János lakott és irt, tavaszszal fogják ünnepélye­ sen behelyezni a márvány emléktáblát Fölírat­ nék S z á s z Károly a következő emlékverset készité: „Mily fény áradra itt e kicsiny kunyhó üregében, Mit kápolnává szentel ím a kegyelet í A koronás szentnek, daliás Lászlónak alakja, Az lebeg itt folyvást, dalnoka álmaival."

hatSZOT mutatott a zéruson fölül 3 lök meleget, llusz napon át reggel a hévméró a zénisponton alul 5 fokot mutatott, kél héten át leszállt 7-ig, 11-ig s 18-ig. Századokon keresztül a mostani

februárban volt. a leghidegebb idő, kivéve az 1858-ikit, midiin a hideg középmértéke 5 fokot tett a fagyponton alul. mely tékái 6 mostani

februáriusnal is hidegebb időt látott. Erős hide­ gek voltak: 1803, 1814,r 1817,1829,18311,1838, 1841. 1842, 1864 ás 18ö. >-ik években.

— A volt „Deák-kör" helyiségének bejárata — Adakozás. A „Vasárnapi Újság" szer­ fölött már ott van az uj fölírat: „ A szabadelvű kesztőségéhez bekilldetett: párt helyisége." A b u k o v i n a i m a g y a r o k részére: J.-Szent— A képviselőház marcz. 5-ki ülésében b. gyürgyröl Tvordy János által 12 frt 20 kr., ez W e n c k h e i m miniszterelnök, és S i m o n y i összeghez járultak : Entzman Mátyás 50 kr., Csekó Ernő interpellácziójára S z é l i Kálmán pénz­ ügyminiszter is kijelenté, hogy a legközelebbi — A budai Mátyás-templom alaprajzait, ter­ Lajos 50 kr., Pojányi János 50 kr., Kalmár P. (hétfői) ülésben a kormány már nyilatkozni fog- veit, átmetszeteit Schulek műépítész már teljesen 50 kr., Szabó József 50 kr., Pojányi I. 50 kr., Schmid Ferencz 50 kr., Borbás János 50 kr., V.>követendő pénzügyi politikájáról. M a d a r á s z elkészítette s azokat a vallás és közoktatás) mi­ interpellácziójára pedig P é c h y Tamás közle­ niszternek be is mutatta. E tervek szerint a kits Pál 50 kr., Vokits József 50 kr., Listár Péter 50 kr., Mándel .1. 50 kr. Kulki Mihály 40 kr., kedési miniszter kijelenté, hogy a vasutak ma­ templom lehetőleg az eredeti stylben fog a ínég gyarságát illetőleg mindént megtesz, a mi köte­ meglevő maradványok alapján kiujittatni. Az Vichtl Ferencz 40 kr., (!al Mihály 40 kr., Tidrich lességében áll. Ezután az elnökválasztás történt építkezés már megkezdetett s a déli oldal három József 40 kr., Szalay Dániel 40 kr., Kalmár Imre 30 kr., Pap Sándor 30 kr., Obermájer József 20 kr , meg, s 20 szavazat kivételével, melyet a szélső­ szakasza a X H I - i k század végén készült por­ Ángele Márton 20 kr., Horváth János 20 kr., baloldali László Imi-e kapott, áz összes szavaza­ táléval s három ablakkal még az idén elkészül. tokkal G h y c z y Kálmán választatott meg a kép­ Ezen ablakok közül az egyiknek költségeit Polessák Pál 20 kr., Huiber Ferencz 20 kr., viselőház elnökévé, a ki aztán zajos éljenzések Kruesz (jhrizostom pannonhalmi főapát viseli. Schmid Károly 20 kr., Rokk Ferencz 20 kr., So­ mogyi István 20 kr., Fischer Mátyás 2.0 kr., Kaközt díszmagyar ruhában megjelent és elfoglalta — A főváros uj városházának közgyűlési >az elnöki széket, meghatott hangon szólva a pár­ dísztermét s a díszlépcsőt szombatori-a gázlángok cher György 20 kr., Gémmel Ferencz 20 kr., tok egyesülésének fontosságáról. Ez ülésről még ragyogó világa mellett mutatták mog a meghí­ Németh Sámuel 20 kr., Pátser József 10 kr., Kováts János 10 kr. A gyűjtő l frt. — Zsolnáról: följegyezzük azt, hogy a Sennyey-párt ezúttal vott társaságnak. K é t nagy csillár 144 légszesza szélsőjobboldali padokon egy csoportban fog­ lángja fényes világításba helyezi az egész ter­ Ordódy István Károly 1 frt. — Eddig begyült össze­ lalt helyet, s mind Simonyi Ernő, mind Irányi met, mely a legpazarabb renaissance stylben van sen 37 frt 20 kr. kijelenték fólszólalásaikbán, hogy noha állásu­ berendezve. A 306 ülőhely ezélszerüen van A h o n v é d m e n h á z részére Lónyabányákat a kormánynyal szemben megtartják, nem elosztva, félkör alakban, fokozatosan, ugy mint ról Lehóczky Péter 1848/9-ki honvéd alhadnagy a-képviselőházban; az ülések, forintosak, a felső- 2 forint. lesznek akadékoskodó ellenzék. rése kis asztalkává alakítható; az utezafélőli fal — Király 6'felsége márczius 2-dikán délután udvari ebéden fogadta az uj kormány tagjait, s hosszán kétfelől tisztviselők és hírlapírók aszta­ aztán este Bécsbe utazott. Az indóházban Tisza lai állnak, középen egy emelvény öt székkel az S r é t e r Lajos, Somogymegye csurgói kerüle­ Kálmán belügyminiszter fogadta ő felségét. Mig elnökség részére ; az emelvény előtt külön asztal tének országgyűlési képviselője f. hó 3-án hunyt van az előadó tanácsnok számára. A termet szé­ a király a válság tartama alatt fővárosunkban el Budapesten élte 62-dik évében. A boldogult, ki időzött, csak kétszer hagyta el a kir.^palotát les karzat futja körül veronai és levantei már­ kora ifjúságában katonai pályára lépett, 1848-ban ványból készült rácsozattal. A karzat rácsozata egy-egy rövid sétára a várkertben. Ö felsége mint a Nádor-huszárok századosa egy század huszárt rendszerint már 5 órakor reggel fönn volt, s reg­ fölött tér van hagyva falfestmények számára, vezetett haza Csehország legtávolibb részéből a geli után azonnal dolgozó szobájába ment, me­ melyek a főváros és az ország történetéből vett magyar anyafőidre, hősiesen küzdve meg az üldö­ eseményeket fognak ábrázolni, ha a közgyűlés lyet csak az étkezés ideje alatt hagyott el. megszavazza a költségeket. A diszitmények zőkkel s a hosszú ut rendkívüli fáradalmaival. E — József fó'herczeg kiváló érdeklődéssel vi­ mind aranyozva vannak ; nagy szerepet játszik fényes tette után csakhamar ezredessé lőn a hon­ seltetik hazai régészetünk iránt. Közelebb ismét a teremben a m á r v á n y ; körülbelül 48,000 fo­ védseregben, de Görgey visszavonulása alkalmával érdekes leletet küldött a nemzeti múzeum szá­ rintba került egy maga a márvány, mely a terem Mindschacht mellett jobb Karján súlyosan megse­ mára. Egyik egy gulaalaku agyagkészitmény, díszítésére föl használtatott. — Az egész terem besíttetvén, harczképtelenné vált. A forradalom ugy látszik őskori dísztárgy, melyet Alcsuthon berendezésével együtt közel 130,000 frt értéket után halálra Ítéltetvén külföldre menekült, s egy egy kut ásatása alkalmával találtak; a másik képvisel; a márvány munkákatSilettiFortunato ideig Olaszországban a magyar légió parancsnoka négy darab edénymaradvány, szintén agyagból. készité, az aranyozásokat Teichert Károly, a volt. 1867-ben tért vissza hazájába. Szilárd jellemű, — Miniszterek költözködése. B i t t ó volt mi­ bútorokat Kovács András, a szobrászmunkákat derék hazafi volt. A képviselőházban a független­ niszterelnök csak nyolez-tiz nap múlva hagyhatja Marhenko V i l m o s , mindannyian budapesti ségi párt soraiban foglalt helyet. B u d a Sándor Kővárvidéke alsó kerületének el a budai miniszterelnöki palotát, miután az iparosok. átköltözés régebbi országúti lakására több időt — Hajóskapitányok egylete alakult e héten a országgyűlési képviselője, f. hó 1-én halt meg vesz igénybe. Báró W e n c k h e i m miniszter­ fővárosban. Az egylet csakis szakembereket, Budapesten hosszas szenvedés után. elnök, mint legényember, addigra megelégszik a kapitányokat fogad be, tekintet nélkül arra, Báró P e r é n y i Zsigmondné, született Kovapalota szobáinak felével. — G h y c z y Kálmán hogy az illetők hol szolgálnak. A három elnök­ chich Leopoldina urnö, b. Perényi Zsigmond, az •nég a hét elején elköltözött a pénzügyminiszté­ jelölt közül egyhangúlag Muzsikó György kapi­ 1849-diki vértanú, özvegye s b. Perényi Zsigmond rium palotájából, s miután széputezai lakása még tány, a ki a közlekedési minisztériumnál hajó­ a mostani országgyűlési képviselő édes anyja f. hó nincs berendezve, egyelőre az „Angol királynő" zási főfelügyelő, választatott meg. 2-án halt meg Budapesten 59 éves korában. A bolvendéglőben fogadott lakást. — A főváros tanácsának szombaton ismét I dogult egész életén át gyászruhát viselt kivégzett — Ghyczy Kálmán életrendjéről, melyet mi­ oly ülése volt, melyet a közművelődés javára nemes férjeért. S z k á 1 k a Kandid, Szent-Benedek-rendi szer­ nisztersége alatt követett, a „Nemzeti H i r l a p " a kell följegyeznünk. Először is elfogadta az indít­ zetes, aranymisés áldozár s a bakonybéli apátság ványt, hogy a m ű c s a r n o k építésére három következőket irja: Már reggel fél hatkor fölkelt s kávéját elköltvén, rögtön a munkához fogott s éven át, míg az építés tart, a város 5000 frttal, perjele és házgondnoka, a rend Nesztora, f. hó 1-én dolgozó-szobájából csak háromkor távozott, rövid összesen tehát 15,000 frttal járuljon. Az állata és hunyt el 82 éves korában. A kitűnő kedélyű aggas­ ebédre. F é l négykor sétált a bástyán vagy ki­ növényhonositó társulat által az állatkert fenn­ tyán egykor mint a classica philologia tanára mű­ kocsizott a szabadba, • hogy gyönyörködjék a i tartására kért évi 5000 frtnyi segélyt is a tanács ködött s egyházi lapokba is szorgalmasan irt. M á 1 i t s András budapesti volt kereskedő és természetben. A lipót-mező felé, a kuruez-zugig i három évre megszavazandónak fogja a közgyű­ kocsizott ki legörömestebb, mely hely egy része lés elé terjeszteni. A három év alatt mutatkozó háztulajdonos s mintaszerű magyar-szerb hazafi, ki a a szabadságharezban nemzetörezredes volt s később gr. Karácsonyi birtokába jutván, már be van i eredménytől függ a további segélyez — Kirchmeyer és társa czég elvállalta az uj is gyakran adott kifejezést tiszta magyar érzelmei­ fásitva s ma-holnap szép park lesz belőle. I t t sétálgatott egy darabig magányosan a nyári métermértékek szállítását az összes magyaror­ nek, múlt hó 25-én hunyt el 66 éves korában Bu­ dapesten. Az elhunyt hosszabb időn át a pesti szerb napokban. Nem ment fürdőre, sem utazni, mint szági posták részére. e — Gyermek-ünnepélyt rendezett a központi egyház főgondnoka volt. gyik-másik minisztertársa, hanem folyvást itt­ S z e n d e László, a honvédelmi miniszter uno­ hon v o l t , Bécsbe menvén csak néha állami Frőbel - nőegylet vasárnap délután 5 órakor s Ügyekben. Este ismét dolgozott éjfélig, csodás „ H u n g á r i a " szálloda termében. A nagy terem kabátyja, Krassómegyónek 36 éven át köztisztelet-

Halálozások.

WST""

VASÁRNAPI UJSAG.

158

elvei," „ A geológia elemei" és „Geológiai bizonyitékok a z ember r é g i s é g é r ő l . " M i n d h á r o m m ű s o k k i a d á s t é r t ós több n y e l v r e fordíttatott l e . Lyell 7 8 évet é r t s február 2 3 - k á n halt meg L o n d o n b a n . — C o r o t J á n o s , az ujabb franczia festészet egyik leg­ jelesebb képviselője, kinek művei a művészet m a g a s fokán á l l a n a k , febr. 22-én h u n y t el P a r i s b a n 7 9 éves k o r á b a n . A t elhunyt, k i t M u n k á c s y M i h á l y m e s t e ­ r é n e k tekintett, v a l ó b a n nemes szive é s nagy önzet­ lensége által i s k i t ű n t , mindenkin segitve, ki hozzá fordult.

ban á l l o t t szolgabirája, s e g y ú t t a l az 1 8 4 8 - 4 9 - d i k i k o r s z a k b a n a z első m a g y a r szolgabíró a h a t á r ő r v i ­ déken, 5 8 éves k o r á b a n h u n y t el Szakuton. S z a b ó József, régebben egyike legkiválóbb s z í n i g a z g a t ó i n k n a k , s utóbb a debreczeni színház t e v é k e n y t i t k á r a , f. hó 1-én h u n y t el 60 éves k o r á ­ b a n . A z ő é s H a v i é r d e m e , hogy a dalmű a vidé­ k e n i s g y ö k e r e t v e r t . E g y időben a m a g y a r o p e r á t Bécsben is b e m u t a t t a sikerrel. Elhunytak m é g : Dr. K a c z a n d e r Áron, B o r s o d m e g y e tiszteletbeli főorvosa, joszivüsége é s buzgóságáról szélesebb körökben ismert férfiú, m . hó 2 8 - á n 5 6 éves k o r á b a n , Miskolczon. — P i u c o v i c s K o z m a Dömjén, bácsmegyei csendbiztos, k i 1 8 0 9 é s 1 8 1 1 - b e n mint insurgens vett részt a franczia h a d j á r a t b a n , m. hó 24-ón, 8 4 éves k o r á b a n . — B a l a j t h y Ágoston alesperes és várgedei piébános ni. h ó 2 6 - á n , élte 5 8 - d i k évében. — S t e i n József, az a n g l o - m a g y a r b a n k igazgatója, f. hó 1-én, 6 3 éves k o r á b a n , Budapesten. — ö z v . W i t i c z k y Józsefné, szül. F o g a r a s s y M á r i a , az irodalmi t é r r ő l is ismert K a r l o v s z k y M . I d a asszony édes anyja, m. h ó 2 4 - k é n A l s ó - V e r e c z k é n élte 68-dik évében. A boldogultról jizt i r j á k , hogy valódi jótevője volt a munkácsi á l ­ lamfoglyoknak a szabadságharcz után. — B a l o g h F e r e n c z , 7 7 éves derék aggastyán, d r . Balogh S á n d o r 1 udapesi ü g y v é d édes atyja, Keszthely városa leg­ tiszteltebb p o l g á r a i n a k egyike, k i a z 1 8 4 % - k i füg­ getlenségi h á b o r ú b a n , mint a vidékbeli nemzetőrség k a p i t á n y a nevezetes volt a r r ó l , hogy Jellasich betörő seregének élelmezési szállítmányát Somogyban elfogta.

— N. B. D. G y ö n g e dolgok ezek. A h u m o r nem oly olcsó p o r t é k a , hogy minden b o k o r b a n k a p ­ ható lenne.

márczius Vasáru. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Pént. Szomb

C 4 Aquin. Tamás István, János Czirill, Met. Francz. 40 vértanú Herakl Gergely Rozina

C 4 Laetare Zoltán Francziska Etelka Szilárdka N. Gergely Rozina

— Helyben. B . I . N é p r o m á n c z a i s l y r a i meséje nem ütik m e g a m é r t é k e t . — Budapest l m . I r t ó z a t o s hosszú versében a költői h a n g u l a t soha sem emelkedik felül az áradozó leírásokon. A vers nem sikerültéből azonban prózai dolgozatokra nem m o n d h a t u n k Ítéletet; s a z é r t h a az ajánlott „ a e s t h e t i k a i " „ p h s y c h o l o g i a i " (jgy? t a l á n psych ) dolgozatokból beküld v a l a m i t : a r r a nézve is elmondjuk v é l e m é n y ü n k e t . — Torna. „ A végső ó r a . " A költeményben v a n itt-ott e s z m e ; d e a száraz elmélkedés oly t ú l n y o m ó s igazi ós közvetlenül nyilatkozó érzelemnek oly kevés a n y o m a , hogy dicsérettel m é g sem szólhatunk r ó l a , a n n á l kevésbbé közölhetjük. — Liszka. X . y . z. v. Közölni fogjuk. A n a g y ­ nak unokája ön ? s melyik fiától ?

február (ó) 23 E Hushagvó vas. 24Zilemon 25 Tarasius ; 26 Porphyr ;27 Prokób ; 28 Vazul 1 Márczius Eudokia

Izraeliták naptára

Adar Rosch 30 Rosehodes ' 1 líeadar, Roseh 2 3 4 5 (SSabb.

Hold Változásai. 3 Első negyed 14-én 2 óra 22 perczkor dél.

Sötét.

a bécsi világkiállításon megnyerték az érdem- és haladási-érmet, gőz- és cséplőgépekért és malmokért, u g y az angolországi kir. mezőgazdasági társaság a legpontosabb és legkim e n t ő b b versenykisérletek után, melyek az összes g y á r a k cséplőgépeivel tartattak a 4 0 0 a r a n y forintnyi első dijat a legjobb cséplőgépekért kettős tisztító művel és különítő hengera 1 0 0 a r a n y forintnyi első dijat a legjobb szalma elevátorért, mely egyidőben alkalmaztatik a cséplőgépnél.

Megrendelések lehetőleg jó időben megletetni kéretnek. Ilals.táir: iroda. a gyár- és három-bárány-uteza szeglet.

A spiritismusban járatlan t . ez. közönségnek némi felvilágosítá­ sul szolgálhat a

Nai nyűg.

Hold kél | nyűg.

o. p. o p .é. p . ő7~pT G ;J2 5 51 6 41 5 25 6 30 5 52 6 56 6 50 ! 6 28 5 54 7 11 8 15 6 26 5 56 7 28 9 40 ! 6 24 5 58 7 48 1 1 6 16 22 5 59 8 13 re ggj tí 205 0 8 46 0 32!

•UJ^JBS B Z 3 } U - 3 j J I A f n S_3 l U B A l B q

Yilágos.' Világos indul s a ötödik lépésre mattot mond.

SBJJO} jSB|JBSBAaq qqoso|o6a-|

Hirdetmény. Zalamegyében — Baksában — rengeteg erdőségek közeI lében 1874-ik évben — fából épített, cserépzsindelylyel fedett, 8 ló erejű gózmozdonynyal, két pár kővel dolgozó uj gőzmalom szabad kézből eladó, a venni szándékozók az alulirt tulajdono­ sokkal Baksában értekezhetnek.

Í

Sümegi F e r d i n á n d és társa 606

K e n d ] Balázs.

'nélkulöihetlen!1' r C i u m méregniMitM, tí»zt» 1 • teljéién ártalmatlan b í v a t a - 1 HoiíD mtgvliiffált R a v l i t a n t e l Wblr U O Q erSrcl,as emberi bórt min . 1 F den terttleetSl megmenteni, e s e t n e - 1 [ fret • ifjúságot blitoeitenl. Kaphatói [ D r . L E J O S S E főraktárábanI i Badapeeten, klrály-ntca la. L lt.f r

czimü könyv. Kapható l f r t 50 k r . beküldése u t á n T e t t e y Nándor u r könyv­ kereskedésében , vagy zöldfautcza 4-dik szám alatt Preyer V . árnál. 658

L

A F r a n k l i n - T á r s u l a t " magyar irodalmi intézet és könyvnyomda kiadásában (Budapest, egyetem-uteza 4-ik sz.) megjelent és min­ den könyvárusnál kapható:

UJABB

NOVELLÁK. Irta

B g y üvegtok i r a I f r t & O k r . i

LVidtfkre UnTtfttellegezlgorvbb titoktartej b i a - ^ ' toeitáea mellett. _

LAUKA GUSZTÁV.

Olcsó végeladása az Uj-Szőny mellett fekvő fUzitó'i ezukorgyárban levő gépek, gőzkazánok, víztartó-készülé­ kek, vas- és réz-csövek, érczvasalások stb. efféléknek.

Ára fúzve 2 frt.

654

791-dik száma feladvány megfejtése.

Uiililiiian.il

J.

(Lehner 91.-tól Bécsben.) Vil.

Söt.

1. H f 6 - h 7 2. Hc6—d7f 3. V v. H mattot ad.

egy olyan szegény ördög,

a) 1 2. Vg7—d7+ 3. Hh7— fSmat s t b .

KEER és SHORTEN

Tegnap még

Ke6-d5(a) Ktetsz.szer.

Hc7—e8 Ke6-d7:

B u d a p e s t .

Helyesen fejtették meg: Veszprémben : Fülöp József. lielsén: Glesinger Zsigmond. — Sárospatakon: Gérecz Ká­ roly.—Debreezenben: Zagyva Imre.—Sziget-Csépen: Mayei Károly. — íliskolczon: H a r t m a n n testvérek. — Egerben: Tilkovszky Fridolin. — Szabadkán: Kosztolányi Árpái — Rimaszombaton: Keszler István. — Óváriban: Szilágyi Kálmán. — Atntl. és műegyetemi olvasókör.—A pesti sakk-kir. Rövid értesítések: Az egyli. Radóezi olvasókör egy tagjá­ nak : A sötét király e5-ön állván, világos futár cl-ről e3-ra nem mondhat mattot.

GŐZMOZDONYAIKAT szalmaffitéssel és a n é l k ü l , és

••"gazdag ember*•• egy

temo

által,

a következő gyárakból

melyet csak egyedül Őrliké Rudolf tanár urnák B e r l i n ­ ben, W i l h e l m s t r a s s e 125, jeles játék-utasitásainak egyike által nyerek. 626 • B Ezer köszönet néki számos családom részéről. BV Innsbruck. Steinberg Antal

T U r n e r "F*. és E l - H . I p s X V i C l l , A n g o l o r s z a g .

Ransomes, Slxns és Headi Ips-wloü. J K 5 * Árjegyzékek

oca-készítmények

A bécsi világkiállítás képekben!

Az uj minisztérium (öt arczkép). — Dalok. — A holt Adorján szelleme (folyt.). — Anglia kőszénbányái (képpel). — A boszorkány-hit hajdan és most — Raj­ zok az őstörténelemböl. I I . — A madarak házas élete. — Utazás a föld közepébe (folyt, k é t képpel). — Egyveleg. — Melléklet: Öregeink fiatal korából — £ * körünk. — Hazánk népesedési mozgalma. — A hétről. — Irodalom és művészet. — Közintézetek, egyletek. Mi újság? — Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. —Hetinaptár.

Alulirt könyv- és mükereskedésben kaphatók a bécsi világi kiállítás nevezetesebb kttl-épttletei, egyes belső-osztályok, ! a műcsarnok b e l r é s z e i , és a jelesebb szobormüvek, kisebb és ; nagyobb alakú fényképekben.

4-rét alakban, ára Cabinet-alakban, ára Látogató jegy-alakban, ára .

80 kr. 20 • • 10 „

Q

A vidéki n. é. közönségnek képlajstrommal is szolgálunk, K | kényelmesebb kiválasztás végett. ^

Laflte és Elsner, könyv- és müúrus,

Felelős szerkesztő: N a g y Miklós. (L. ezukor-uteza 11. sz.)

* %•

béesi-nteza 6-dik szám. K

1

ROBEY & Comp. LIMITED gazdasági gépgyárnol£oli iillői-ut 1-ső szám Budapesten,

TEMESVARY MANÓ magyar czipő-gyára

Jl

B u d a p e s t , k i r á l y - u t e z a 1-ső s z á m , ajánl Urak számára: Hölgyek s z á m á r a üronel-topányokat lakfejjel, legfino- Topányokat chagrin- vagy erős zergebőrböl 4 frt. mabbul diszitve 2 frt 80 kr. n °P? y°kat gummi betéttel, magas ki Topányokat borjn- vagy bagariabörv böl.sróf. duplatalppal, 4 ft 50 kr. «gással 3 frt 50 kr. Bő: topányokat erős chagrinböl, sze­ Topányokat lakkirozott bagariabörbő), sróf-muuka 5 ft. 50 kr gezett és srófolt duplatalppal 3 frt 50 kr. * vv Csizmákat vagy férfi - lábbelieket erősle bagariabőrböl, háromszorosan sró­ "!*• ányok és gyermekek számára folt talppal 11 frt. lUO-féle fajta 1 — 3 frtig. utánvét mellett pontosan eszközöltetnek. _. Vidéki megrendelések postai ntánv< 508 oeízletes árjegyzékek ingyen és bérmentve.

évek során át bebizonyult, gyógyít gyorsan és sikerrel betegségeket a lélekzeti szerveknek (I. sz. lapdaes), az emésztési szerveknek ( I I . sz. lapdaes és bor), az i d e g r e n d s z e r és gyen­ geségeket (III.sz.Japd éscoca-borsz.) 1 doboz v. üveg ára 2 ft. Kimerítő felvilágosítás ingyen s bérmentve a „szerecsen"-hez czimzett gyógytár által Mainzban. Raktárak Pesten: Török J , gyógyszer.,főraktár Magyarországra nézve. Temesváron: Pecher J., gyógyszer. Prágában: FDrsl József, gyógyszer. Bécsben: Haubner Ede, angyal-gyógytár, Hof 6., főrak­ tár Ausztriára nézve 447 ( 1 3 - 46)

Dr. Patti son-féle

köszvény-gyapot

-

különös figyelmébe ajánlják a n. é. gaz daközönségnek u j t a l á l m á n y a HongarU n e v ű , különösen a magyarországi viszo­ nyoknak megfelelő

sorvetőgépüket, mely igen c s i n o s és t a r t ó s kiállításdaczára meglepő o l c s ó . % k ö z ö n s é g e s l ó W*11*" n y e n h o z h a t j a ezen 1 3 s o r o s vetóze p e t és a kocsison kivül nem kell más ember kezeléséhez. V i l á g h í r ű g ő z g é p e i k b ő l és esépl*" Képeikből az első küldemények már meg­ érkeztek ép úgy d u p l a m a l m o k , s z « s ; k á v á i t o k . H z e l r l ó - r o s t á k . k o n k o l y v á l a s z t ó k , a r a t ó - é s k( a s z á l ó - g é p e k és minden más a gazdaság1 gépszakmába vágó eszközök készletben találhatók. 647

a k . a d e m i a > b é r h á z ajánlják előnyösnek ismert

ki alig tudá, honnan vegye eló a m i n d e n n a p i kenye­ ret családja számára, ma. pedig-

LL9

' ^ l a i p i i B i n ^aXu^mppjnj " Í U 8 P i n í irm?uftp BJJBUBAI^; jjazA^fjB o^uomiyf •uBqj[?iz8BTBA qqo.C3Ba38i t ' a j t a j a * najjmanjaqsj J[auua I S sa I | {jn nmaauapuira JUIUIBTBA '312*110,33JJJ ' i t o i i J a j l S j ua;uizsX3n | ' ^ a n m a i u a q a i s?m sa -TBJZSB '-SJSf ' q a p i z s a q jiuozssB-Cnara

iiaisr'knck^1

„Szellemtani eredményér

T a r t al o m.

kél

P e s t , váczi körút 32. szám, a Schick-fóle vasöntödének átellenében.

619

JE T T Jfe « JK •<*. . V

©is é e* * Mmti©€

796. sz. feladv. Bayer Konrád-tói (Olmiitzben)

— ..Epistola Mindszentihez." Nem egészen jól fogta föl a Mindszenti czélzatát. E n n y i t a t a r t a l o m r a . A forma ellen pedig az a kifogásunk, hogy a h e x a m e ­ t e r t rímelni ízléstelen dolognak t a r t j u k m é g enyelgésből is.

159

1

— G. D. I. „ A n ő . " „ F o g d m e g . " N a g y o n gyönge költemények. A levelet sem adhatjuk. V i d é k i tudósításokat szívesen közlünk, de megkívánjuk, hogy legyen b e n n ö k v a l a m i u j , érdekes.

Gürög-orosi naptár

Katholikus és protestáns naptár

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

SAKKJÁTÉK.

— A. Z. „ E r ő k ereje." , A z emberek és csilla­ g o k . " N e m közölni való egyik sem. Mellesleg j e ­ gyezve meg a m a g y a r A B C - n e k nem . Z (mint a n é m e t n e k ) , h a n e m V . a z utolsó betűje. „ H i á b a ! n é metesedünk."

HETI-NAPTAR. Hónapi és hetinap

7. SZÁM. 1875. MAKCZIUS 10.

Szerkesztői mondanivaló.

— Stublmüller S á m u e l , a pesti á g . hitv. ev. g y m n á z i u m n y u g a l m a z o t t t a n á r a , élete 7 7 - d i k évében. — P e t z e k T i v a d a r cs. k . n y ű g . alezredes febr. hó 2 0 - á n életének 7 9 - d i k évében. — ö z v e g y B o r s J ó z s e f n é, szül. J á l i c s T e r é z asszony, H a v a s Sándor á l l a m t i t k á r napája, j ó t é k o n y s á g á r ó l ismeretes nő, 8 2 éves k o r á b a n . — B á r c z a y József képviselő neje, szül. L ó n y a y O t t i l i a 3 7 éves k o r á b a n . — Zilahi F a r n o s E l e k n ó , szül. G y e r g y a i L o t t i , közbecsülés­ ben álló derék n ö , N a g y - E n y e d e n , 3 7 éves k o r á b a n . — F r i n t J á n o s franzensfeldi á g . h i t v . lelkész és k i é r d e m ü l t föesperes neje szül. A m b r ó z y É v a , k i az egész v i d é k e n mint a szegények és betegek á p o ­ lója volt ismeretes Külföldön elhu y t a k : L y e l l K á r o l y , az u j a b b geológia megalapítója s a jelenkor legnevezetesebb természettudósainak egyike, kinek legkitűnőbb s mond­ h a t n i k o r s z a k o t alkotó m ü v e i : „ A geológia a l a p ­

10. SZÁM. 1875. MÁRCZ1ÜS 7

Előfizetési felhivás. A kisdednevelök országos egylete által kiadott s Frftbel fejlesztő módszerével egyedül foglalkozó két hetenként megjelenő

„Nevelési szakközlöny" » melléklapja a díszes kiállítású — s a legszigorúbb nevelési sza­ bályok szerint szerkesztett képes

5,Gryeraiel£l>arate<-ra. Ara a két lapnak együtt egész évre 4 ft., félévre 2 ft., külön a gyermeklapra egy évre 1 ft. 80 k r , félévre 90 kr. Egész éves előfizetőink négy disz mellékletet (Brunszwick, Fröbel, Pestalozzi és Várady képeivel) kapnak. Előfizethetni Komjáthy György egyleti pénztárnoknál, Bu­ dapest, sip-uteza 13. szám. — Gyűjtőknek 8 előfizető után egy tiszteletpéldány jár. 643

azonnal enyhít és gyorsan gyógy it mindennemű

köszvényt és csúzt mint: arcz-, mell-, nyak- és fog­ fájást, fej-, kéz- és térdkösz vényt, tagszaggatást, hát és derék fáj­ dalmat. Egész csomagban 70 kr. és félcsomagban 40 k r é r t kapható T ö r ö k József gyógysz. P e s í , király-utcza 7. sz.Bokán A. A r a d , szerb-uteza 1. sz. Heinrici F . P o z s o n y , Pecher J . E. gyógysz. Temesvár. 418(11-0)

bérmentve és ingyen.

640

OOCCCCCOOOCCCCCOCCOOOOC€><X> u l a t " magyar irodalmi intézet és könyvö nyomda kiadásában (Budapest, egyetem-uteza 4-dik sz.) meg­ jelent és minden könyvárusnál kapható:

A NÉVTELENEK Elbeszélések

é s rajzolt.

Irta

Beöthy Zsolt. T a r t a l m a . A zsebrák — Az ecset. — A jött-ment — Pókhálók. A r a f ű z v e 1 ft. 2 0 k r a j e z á r .

;ccccecccccceccceccccccccccc©ooo€>o

íiállte Debreezenben,

megrendeléseket elfogad a gazdasági tanintézet gazdasá­ gában kipróbált, s czélszerneknek bizonyult gazdasági gépek s eszközökre. K ü l ö n ö s e n figyelembe a j á n l j a : E o b e y és társa vaskeretü gőzcséplőgépeit; „Hun­ g á r i a " n e v ű k a n a l a s , h á t u l k o r m á n y z ó uj s o r v e t ő j é t stb. A M a y e r rendszerű konkoly s vadborsó választókat (trieur). H o f h e r r javított Wood-féle kaszálógépeit (e nem­ ben a legkitűnőbb). A n y i t r a i g é p g y á r elől v a g y h á t u l k o r m á n y z ó s o r ­ vetőit, s legújabb szerkezetű szórva vető gépeit, melyek igen egyszerűek, tartósak, s 2 0 — 2 5 kat. holdat végeznek. K ü h n e vetó'gépeit s u . n. m o s o n y i rostáit. F r i e d l a n d e r és F r a n k m i n d e n e k e t felülmúló a m e ­ rikai lógereblyéit. A l e g c z é l s z e r ü b b n e k e l i s m e r t e g y s z e r ű és k o m b i n á l t aratógépeket. Szecska- 8 répavágókat. T ú r ó , mélyítő, kapáló és töltögető ekéket, stb. A raktáron levő gépek kívánatra munkába is állíttatnak. Semsey-féle. újvárosi eredetű, s nemesitett tenyészkosok, s kisjenó'i tenyészkanok eladása.

MMamr-

• i VASÁRNAPI UJSAG.

160

10. SZÁM. 1875. MAKC4IUS

•

ROCK ISTVÁN gépgyára Budapesten, soroksári ut 20. ajánlja

javított ekéit, mindennemű főldmivelési eszközeit, szabadalmazott morzsolóit s trieurjeit, rostáit, szecska- és répavágóit, vető gépeit; továbbá elismert jóságú szijj hajtású HÖCker-féle lOCOmObjljait, szivattyúit,sfekvő gőzgépeit kazánnal együtt stb.

őrlőmalmait mMmiút egy fütocsoves széjjelhuzhato

Millacher Lés Wagner első magyar ásváiiyviz-kés/ulék-.

Különös figyelemre méltó! A hírneves dr. Forti-féle

SEB-TAPASZ

siphon-fölszerelvény- és szikviz-gyáruk Budapest, II. (Buda), kácsa-utcza 219. sz. alatt, elvállal

632

sxikvix-gyárak számára tel]es berendezéseket a legelőnyösb, olcsó föltételek mellett, szállít a legtisztább czinböl készült

legjobb szerkezetű siphonokat, mint szintén minden a gyár­ táshoz szükséges anyagszereket. 0 V ~ Árjegyzékek kívánatra Ingyen és bérmentve. gkW B i z o n y í t v á n y o k m e g t e k i n t é s r e készen állanak.

B i K l a p e s t , I I . k e r . , Io u t c z a , a k e r o a k b a n k é p ü l e t i b e n , aj:iiilja na(,'_v választékú raktárát férfi, nüi s gyermek kész fehérnemUekben, minden szóvolt áru s uri divat-czikkekben legolcsóbb szabott árakon. Minéd* terét ti'rtili rendelet utánvétellel kútonPtifigyelemmelmgoruan kivántág tzerint rögtön legjobban teljééitlénk. Mát akármily cukkekrei megbitátokal it ttierten etikótlök. Ctomagolátl nem tzámitok. Minden nem letétit darab kicterélieiik rogy ktrántagra érte mt ár vitttaadntik. legjobb minóeégért kételkedem.

Urak réxzére :

Höltj-y«•!« r é s z é r e :

Rendi l.Weknel ké'em * (rallérbíseget I I n g e k vi«z.,r.bó. sima 1 zerübb darabja 1.40, M l , darabj. 2, 2.25, 2 50, S, S.50, 4, 6 darab 1150, U M 1 2.10, S, 3.SO, 4, 6 darab S, 9.50. 11.50. 13, 17, 20, 11.20, 17, 20, 22.K0. S í . Hl). Sz.ines perkiilból IPR '|a»b mintákban darabja 1.50, 2, t o r a r l l r k angol cbltfon- vagy barchetbil: darálna 1 l.i, 1.60, l.t'.O, I.S0, 2, 2.50, 3, 3.50, 4, S, II darab 8, 2 2V 2.'o, r, darab K.50, u 50. l.'.HO, 14.20. 8.50, I, 1<>. 10.15) 11,V), H, 17, 20, íi.SO, 28 frt. Kr.i r« ana-ol i.xf..rdV>l legalább mintákban gallérral, I.Abrnt nltfk cblflon- vaív harchatbo'l : darabja 1.35 darabja ».»», fl darab 1180. t külön gallérral, dh|a l.:>o, 1.75, 2, 2.50, 3, 3.50, 8 darab 7.70, 8.50, 10, II. la-ah ai.i',0. 50, 11.20, 17, 20. Iliirelok gallérral, darabja 60 kr. B darab 3.25. rlilffoiiból, nép aznti-lTlvrl e. fod­ l . l l i r t i w i l ó k vászonból minden formában : daral>)a \l«d*x<>kiiya.k rokkal : darab,a S.4o. 2.8o, II, .1.50, 4, 4.50, 6, II, li 2.60, 8, 6 darab 9.50, 10 115", 2.25, darab 1.17.'., IS. 17. 20, l t i » , •-'.'. 50, 28,33.50, uazálv12.S0, 1120, 17. Ival .larsbja 3.50, 4—10 frtlg. Tálra «>".v.1tt gvapju alatt mrllenrrk, alsó nadrágok l.kiiyAk fodrokkal: darabja 3.50, 4. 425, a relaarlsnrák. I f l h a r l a n y A k nzo>n>t klilerje feh'r 2.51 s, s.50, I . o a x i í I.r -6t of rt.m i r o k : dbj i 1.20, 1.40, 1 B >, 2, 2 5o. ftbár ragy c.ik.x 1. 4.50, B, 5.50, eiré.a 10 frtlg (Mledor): dar bja 1, 1.25, 1.5o, (40, <>nlle> H k«<xelOk leKliti.>msbb, Ingnjanb divata Derek/flaáTk '. 4. liiint>b:ir\ I aiit-ir gallér asrp dobozban 2.50, kézeló* niizit.-it kötények rhiir,,ni.oi. fehér l, 1.40, 1.75, '. I I" i, aziti-a l.io, 1.75fekete molrbót 1.3'. 1 /.sí-Ili, -n«l«»k. egé'z fehér vagy színes szélül, kfiZsehk« Llacés párji 1.15, sr.arvaab$r M i , 1.8 >, nysrl rmál.an 40 krtól 5 trtlg, nyakeaokrok 13 krtAI. azSvntt 20 krtól t frtlg. Mollgallérok > ujak. Icg< A n g o l p i a i t l e k darabja 7.50, 8, 10, 13 frt, piáld. ujibb gallér'darabja 4 ártól a kéaelók párja 0 krtúl szíj l'.O kr. rlehfodrok a kal.pfátyolok 25 krtól, folvum regeéKiiutactiuk-kttpenjrea; darabja 8, 9 frt. fS.öirtk rHetakanbe). 17 krtól. K e a x t y f i k kltdnS glaeée párja 1.15, szarvasbír 1.20, I'oiiury <>la t o k o t o k I fehér 70 krtAI, szalaggal fj nyári szövijU 35 krtAI 2 frtlg. krtAI. Helyem nyakkendők 20 krtAI 3 frtlg, (aj vagy I o r l i l k h z i í k besiegve, kiltegie 5—15 frtlg. nyak selyem eiokrok 35 krtAI, nj divata aplveminol Ruganyos nnilr;ta;litriltriik. csipkék, hímzett neműek bélés szövetek, dhaltések azalagok s rövid árnk, pottendorfl, 4 szálas fehér s színes gydrrlkfltA pamut gyári áron s klrálykOtAczérna.

I

mely rendkívüli gyógyereje, elválasztó, érlelő s fájdalmat etil lapitó hatása által leggyorsabb, legbiztosb s egyszersmind gyökeres gyógyulást eszközöl különnemű bajokban Egy csomag ára 5 0 kr , nagyobb csomagé 1 Irt használati utasítással együtt, postán küldve 2 0 krral több — Egy frtnyi csomagnál kisebb szállítmány nem teljesíttetik Központiküldeményezóraktár:Pesten:T0ROK JÓZSEF gyógyszerész urnái király-uteza 7-ik szám alatt — Bécsben Pleban F Xav. gyógysz. urnái a régi tábori gyógyszerárban, István-tér, l . é s 2-iksz. — Dr. Girtler F. gyógyszerész.Freiung 7-ik szám. — Wisinger F. az arany sashoz czimzett gyógytá­ rában, Karnthnerring, 18 sz. — P r á g á b a n : Fürst J. Grá«. ban: Dr Grablowitz V.-nál. Továbbá kapható Budapesten (Lipótváros): JezOTitsM. udvari gyógytárában, a három korona- és marokkói-uteza sarkin. — Formágyi F . gysz 8 korona-uteza 20. sz - Thalmayer i . és társánál, a nádor-utezában — Kochmeister F r . utódainál, a 3 koroua-uteza 22. sz. — Kuhn J . M., a József-téren 7. u. (belváros.) — D r . Wagner D . ur a „szent háromsághoz'1 ciimzett városi gysztárában a városház-téren és a ..nádorhoz'1 czinv zett gyógytárában, váczi bulevard59 szám — Emresz K. az uriutczában a„kót matrózhoz,'' — T e l k e s y «T. udv. gysz a vii ban. — Wlaschek E . gysz. a Krisztinavárosban. — Eiszdorferí gysz. a Tabánban (Ráczváros) fő-uteza.— Alsó-LendTán: Kii B.-nál. — A r a d o n : Szarka Luizanál. — B . - U j f a l u n : VassJeni — Békés-Csabán: Biener B. - Bttd-Szent-Mihályon: Lnkia Fcr. — Debreczenben: dr. Róthschnek V . E . és Tamássy K. Buna-Fb'ldváron: Nádhera P. — E g e r b e n : Plank Oy.,Schnttág J és Köllner Lór. — Eperjesen: Isépy Gy. — ÉrsekoJTir ó t t : Conlegner J . — OjÖngyösUn: Mersits J. — Györütt: I,elmer P< — Hajóson : Faller J. postamester urnái — H.-8»«boszlón: Beszédes J. — Huszton: SchmidtK.és Teodoroviea J. — J á s z b e r é n y b e n : Teschler E — K a s s á n : Koregtkó A, Waiidraseliek K., Megay G. és Hegedűs L. — Késmárkéi: Genersisch C. A. — Komáromban Grötschel Zs. — Knnmidi Jung K. — L é v á n : Bolcman Ede. — Mezötárot: rason Borbás J — Miskolczon: Dr Csáthi Szabó J. - M.-8x.get e n : Héder L.. — Mitrmrltí'on: Ker»tono»chitz A. fiainál.N . - K a n i z s á n : Wajdits J. — N . - S z o m b a t o n : Pántotsek K N.-Váradon: Huzella M és Molnár J Nyirbátherei: Sztruhár J. — N y í r e g y h á z á n : Korányi J. gyógysz., KoráciS. és Mauier K. — Pakson : Malatingzky S. — P é c s e t t : Sipóci J. — Pozsonyban: Pisztóry B. — Rimaszombaton: HamaliárK. — Rozsnyón: dr. Pósch J. gysz. és Hirsch J. N . — Ratkái: Ruttkay T.8.-A.-UJhelycn : Gallik G. ésPintér F. — SimefM: Stambórszky L — S z a t h m á r o n : Bossin J — Sz.-Pea«> v á r o t t : Braun J és DiebállaGy. — Szombathelyen: Pillich F. — T e m e s v á r o U : Pecher J. E és Pap J. — TéesOBJ Ago^ ton G v - T.-Újlakon: Roykó G. T o k a j b a n : Dr.Juháw F. —Ungvárott:Okolicsny J., Lám Sándor gysz., PettSársíkyA * Krausz A . - Veszprémben: Ferenczy K. — Zágrábban: Hejedüs Gy és Mitlbach Zs. — Zirczen: Tejfel J 8:35 (3-0) Erdélyország. Kolozsvárit: Valentiui A. és Wolff 1 " Brassón: Morseher W. F. ésGyertyánffy J. és fiainál. - Hát­ szegen: MátéfiB. g y ó g y s z — M—Vásárhelyt: Bucber M. * S z á s z v á r o s : Rekert E K

Fortl László, Buda ráczváros, fő-uteza 590. *

ESX

i ÁSVÁNYVIZEK. H I R D E T É S I IRODA. ttfemaeti m u i e u m . országút; az egyes MULATÓ-HELYEK. PAPÍRKERESKEDÉS^ deaknly Is., kir. udvari stilliló, U a a a e n n i e i n éa V o c l e r . Oizellatár (as- Wtarmek 9-töl 1 dráig nyitva vannak Erisébet tér 1.. aa., bel- ea küiróldi aa- •»el5lt régi színház -tér) 1-sO ar_, a Uaaa H e t r e : r é g i » í g ; V k e d d é s s z e r d » : \ X n ^ a z i n h a , , kerepesi-ut. Opera:JV**'** J « . a e r E d e mmjr <^ vinvviiek éa forrás - termények leírna-Fülöp-féle palotának szemközt. csütörtök:. itefmásaetgyüjtemény.""'""'' n ., csOtörtökön*, szombaton, • • kkönyvö n y v - es és kőnyomata könyomdáji r e.fltnet^k . m i . •.:. J ' l ^' kkeeddddae n eafttörtnkön aiombaton, gyobb raktárai mindenkor frise minő. Dráma népszínmű, vigjaték vasárnap, kecskeméti-uteza 11. szám. A r a x á g h á z . Sándor-utcza. hétfon. szerdán, pénteken. •ágben. HÍRLAPOK E L A D Á S A . SEBTAPASZ AJémet azinház gyapju-uteza. Dráma, lapok kiadó-hivatalában több mint, gr r m D , A k ülönös figyelemre méltó! " á ™ 1 , operetta, vígjáték. 100-féle. - , 1830-dik evtBI 1873. évig! f S ° " ' „ l ' « J ? ? ' ^erenci-utcza Bemen kr elismert dr.Forty-félesebtapaoJr W é m e t a z i n h á z a Hermina-téren A S V A N Y V I Z - K É S Z U L E K E K E S megjelent hirlapok, ezek k6at: PesH Hir"! « * *> U pesten: Török J. gyógysz. oruraal, f <ílT>Hrtv<»kP - Vasárnapi Uiaág, JogtudományiKöa- f|»«»*arnirvl*. kád-, aunatiy-, k5- s « 'Operetta utcza 7. szám. valamint az *T**'1. u gyszert. Nagy csomagára lft^kisebo^^ öirtiujNuiv. |» „ .t,„ n ( f , K é p e s K i i J l i u ,i '-'gSzfiirdö. einrirh-fele világbíró kád-, zuhany-, illarhrr I,. ea W a g n e r . Rudapeaten. J5^ P;ri0 ' F t o r z t^apok, folyamokban jutányos kft- a gőzfürdő. MÉTERMÉRTÉK ÉS R E N D ­ (Buda, kácsa-utcza 291.) elvállalnak " * " e l teljes fognék évi adatni. SZÁLLODÁK. szikvizgyárak saámára teljes berendezé­ SZER. C n r ó p a s z á l l o d a . Ferenci Jóaaen seket, a legjutányosb föltételek mellett. ILLATSZERÁRUK. p ö r ö g István, hatvani-uteza 16. szám, — l ' é r t e a a i Sandar. m. kir. udvari illatMINISZTÉRIUMOK. "tanszerek és orvos-gyógyszerészi mtt- l l a a g á r i a n a g y szálloda. aáJ-iá" • szertár, Kristóf-tér 1-»Ö axám alatt Pes-! BANK- ÉS VÁLTÓ-ÜZLETEK tan. Gaad", dagon feiaxerelt illatraktár, min- J l - kil"• • • • • • » * ' " l » » k » é « : Budavár, szerek nagy választéka. Kr M a g y a r k i r á l y azálloda. D o r ^ rimtx. Holxwartb éa fsehobert. Pest, dennemü angol és franczia illatszerek, " '"" utcza. • V. Diana-fürdö; mindenféle réazvények, "Kyszinte nagy választékban bel- és kül- I I kir. honvédelmi m i n i s z t é r i u m : ' V a d ő r azálloda, váczi-uteza. ORVOSOK. állampapírok éa sorsjegyek bevásárlása f ° i ( ' ' toilette-czikkek Budavár, uri-uteza. és eladása. Vidéki megrendelések ponto. kir helOg; minisztérium : Buda. W n r - E i b e r v - Budapesten, józsef-utezai K , e B e vár, o^-ntcia. 6 6 . számú házában, rendel 2 - 4 óra- j \ " « ' «»*Hod«. vacit-utc* aan , gyorsan teljesíttetnek. KÖNYVNYOMDÁK. pranklin-Táraulat.magyarirodalmi in•- tézet a könyvnyomda, egyetem-uteza Budavár, országház ™ (Mind elsöreodüek.) 4. sz DISZMÚ GYÁRI ÁRU M . kir. pénzügyi minisztérium: Bu J1 gok'-bani hirdetményt). TAKARÓPAPIROS d a v á r , szt.-háromságtér 187. sz. RAKTÁRAK. LÁTNIVALÓK. ' e lapok k i a d ó h i v a t a l á b a n 1 á r t o n A l a j o s , vácsi-uteza, nemzetitársaskocsikkal. M: ¥*; ü * * ^ ! * ' : • ""reaked utcza 4. ss. a., nagy ivek, n» . i l l . m . n . i 20krT on itr '«»minÍ8zteri szállodával szemközt. Legnagyobb rak- ^Bemenet -«•»»••. .••miniazteriuin: Pest, aldunasor 2 ORAK. frt a vaautboz szállítva. tár b r o n z , bőr- c* porczelián-diszmü- Oudai varpalota, avirfelügyelöségköz- I I - k i r - aöalekedési m i n i s z t é r i u m f eeliner J ó z a e f IV, váczi-uteza 5. sz., újdonságokból, a hol az üzlet átnézésére "benjárása mellett. - f , P e s t , tükőr-utcza I. sz ÜVEGKERESKEDÉS- J •álognagyobb óraraktár. Árjegyzékek in1 vendégek is szivesen £ a z t e r h « s y - k é p t á r , zárva. J J kir. IgozaágOgyl minisztérium gyen. Javítások jótállás mellett eszközöl- r*5rög látván, hatvani-uieza * » _ 3 fogadtatnak. Pest, Deák-utcza 14. sz. "üvegnemüek. asztali készletek*"^. tetnek. (Alap. 1808-ban.)

E

E

M

K

H

(

M

ftSkVííisasaat—*BZB^iB&*^-*""~~

M

K i a d j a é s n y o m a t j a a „ F r m n k l i a - t á r s n l . t " m a g y a r i r o d a i m , i n t é z e t é s k ö n y v n y o m d a B u d a p e s t ( e g y e t e m - u t e z a 4 - i k szám)

11-dik szám.

ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: a Vasárnapi üjsáf: és Politikai Ijdanságek • « * « : Egész évre 12ft. félévre r.lt. Csupán a Vasárnapi Újság: Egész évre 8 ft., félévre 4 ft. (su|iiin al'oliiikai rjuiinságok: Egész évre ti fi., félévre3ft.

X X I I . évfolyam.

HIRDETÉSEK DIJA : Egy ötször hasábozott petit sor, vagy annak helye egysreri igtaiáanál la kr.jczár; többsaöri igtataanál 10 kralczár. liélyegdij külön minden igtatáa u-án '• M krajcsár Kiadó-hivaNlnnk számára hirdetményeket elfogad Béraben: Haaaenateln éa Vogler Walltischgaase Nr. Hl, Mnssr R. Seilerstátte Nr. 2 éa Opprllk A. Wollaeile '

LYELL KÁROLY. 1797—1875.

ffismét egygyel kevesebb azon férfiak | száma, kik egykor ainivi rokon_ j | szenvet tanúsítottak a hazátlan hujfjSEjfr dosó magyar emigránsok iránt. Sir *™l Charles Lyell, de különösen széplelkii neje, Lady Lyell házánál mindig harátságos fogadtatást, sőt többet: valódi iiiigol gondoskodást találtak a magyar menekültek. Már magában ez is elég jogezim volna, hogy mi U kegyelettel emlé­ kezzünk meg Anglia azon halottjáról, kir ;i múlt hó 23-án az angol nép és korona részvéte kiséi-t sírjába. L)e az, a miért mi tulajdonkép szenteljük e sorokat az elhunyt miiekének, még sokkal több. maradan­ dóbb érdem, mely nem egy ember-korszak körére, hanem a tudomány maradandó hatásánál fogva az emberiség egész életére

I

tését

kellett

elfogadnia

s tzt-n

az

alapon

kisértenie meg a főldalakulás történetének s a tapasztalt jelenségek egymásutánjának kiniagvarázását. A íieptunisták és vnlkánisták két nagy pártja legfeljebb a fölött

\-itatkozoti: vájjon hirtelen tus vagy ösön\ i/. á l t a l

e l v e s z n i a vilá^-; I m é g

Klie

hogy az Alpok ro|ipant tömegei mind egy­ szerre emelkedtek tol a föld méhéből: —

kihat. Ezredévek folytak le. mióta a mai tudoBlányosság első alapvetői, a görögök letűn­ tek a föld színéről 8 a miveKidés és tudo­ mányos fejlődés fonalát kiejtették kezeik­ ből. De nyomaikat a századok nem temet­ hették be mindenestől s az újkor ismét csak azokon a nyomokon indult meg és haladott tovább, a melyeket ők vertek hajdan. A föld fejlődéséről. annyi mélvelmü gondolkodó e kedvericz tárgyáról is a görög Íróknál találjuk föl a legelső ti-zta fogalmakat. „A mint a tenger ma nyal­ dossa partjait, és a folyó a tengerbe hordja az iszapokat: ép agy pusztultak el haj­ danta-is az egyesvilágrészek, B keletkeztek Iá-Fanként a százezredek sorai alatt a mai hegyek-, úgymond Strabó, s elvetvén a hirtelen keletkezés, a rögtöni teremtés i méjét. a las.su átalakulások folytán származá-. vagyis a változások elmélete szerint magyarázza a föld felszínének élet-tüne­ ményeit. ö e nézet az ma is. melynél a XIX. század tudománya nem bírt tovább menni, sőt melyet mintegy e század nagyszerű vívmányának vagyunk hajlamlók tekin­ teni. — habár mint ép a fentebbi idézet­ ből látjuk: semmi sínes uj a nap alatt. A közéjt- és uj-kor lelki gyarlósága eltemette mindazt, mi egy valóban örök hirre méltó nép szellemi vívmánya volt. A keresztyénségnek a biblia hat napos terem­

fog-e

de Beaumont is a tnelletl kardoskodott.

LYELL KÁROLY.