8

2012/66 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 66. szám

2012. szeptember 4.

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2012/8

Tartalom 1 Pécs, Kaposvár és Szekszárd turizmusban elfoglalt helye az ezredfordulótól napjainkig 4 Személysérüléses közúti közlekedési balesetek a Dél-Dunántúlon 4 A baleseteket befolyásoló tényezők 5 Baleseti helyzetkép, 2001–2011

PÉCS, KAPOSVÁR ÉS SZEKSZÁRD TURIZMUSBAN ELFOGLALT HELYE AZ EZREDFORDULÓTÓL NAPJAINKIG A dél-dunántúli régió megyeszékhelyei közigazgatásilag egyaránt fontos szerepet töltenek be, azonban az idegenforgalomból való részesedésük alapján jelentős különbségeket mutatnak. A három város közül Pécs szerepe a legmeghatározóbb, ezt támasztják alá a kereskedelmi szálláshelyek kapacitás és vendégforgalmi adatai is. Kaposvárra és Szekszárdra jóval kevesebb turista érkezik egy évben, és – habár eltérő népességnagyságú városokról van szó – idegenforgalmi mutatóik mégis sokban hasonlítanak egymásra. A három településen 2011-ben összesen 71 különböző típusú kereskedelmi szálláshely állt rendelkezésre, amely az ország kereskedelmi egységeinek mindössze 2%-át fedte le. Ebből Pécsett 52 szálláshely fogadott vendégeket, ami összehasonlítva a jelentősebb regionális központokkal lényegi eltérést nem mutatott. Kaposváron és Szekszárdon ennél szerényebb volt a kínálat, mindössze 13, illetve 6 egység működött. A baranyai és somogyi megyeszékhelyen az egységek számában nincs jelentős változás a korábbi évekhez képest, összetételében annál inkább. Pécsett elsősorban a magasabb igényeket kielégítő szálláshelyek száma emelkedett. A legnívósabb szállásokból, a szállodákból 2000-hez képest 12-vel több, összesen 20 várta a vendégeket. A jelenlegi kínálatra az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) cím elnyerése is pozitív hatással volt, ami nemcsak új szálláshelyek építését, hanem a meglévők korszerűsítését, bővítését is jelentette. Kaposvár az elmúlt 10 évben 3 szállodával rendelkezett, 2011 közepén azonban tulajdonosváltás és felújítás miatt ezekből mindössze egy üzemelt. Az idelátogatók számos – a 2000. évinél eggyel több, összesen 10 – panzió közül választhattak. Szekszárdon az ezredforduló óta 12-ről a felére csökkent a kereskedelmi szálláshelyek amúgy is alacsony száma. Szállodából az ezredfordulón még 6 volt a városban, majd számuk fokozatosan csökkent és napjainkban mindös�sze két kisebb egység üzemel. A képet némileg árnyalja, hogy a város közelében, de már annak közigazgatási határán túl a borturizmushoz kapcsolódóan több újonnan épült szálláshely is fogad vendégeket. A tavalyi év közepén a három városban összesen közel 4700 kereskedelmi szállásférőhely állt a pihenni vágyók rendelkezésére. A férőhelyek mintegy héttizedét a baranyai, 16%-át a somogyi, 13%-át a tolnai megyeszékhelyen találtuk. Pécs több mint 3300 szálláshelyének többségét a szállodai (52%), a közösségi szálláshelyek (26%) és a panzió férőhelyek (18%) alkották. A

város férőhely-kapacitása az ezredforduló óta kevesebb, mint a felére csökkent – ami elsősorban a kemping és kollégiumi szálláshelyek megszűnéséből adódott –, de még így is meghatározó súlypontja maradt a Baranya megyei szálláshely-kínálatnak. A csökkenés ellenére a szállodák befogadóképessége mintegy másfélszeresére nőtt a bázis időponthoz képest, így 2011-ben több mint 1700, többségében háromcsillagos szállodai férőhely közül választhattak az ideérkezők. Az újonnan átadott vagy felújított szállodai férőhelyek többsége ennél eggyel magasabb minőségi kategóriába sorolható. Kaposvár kereskedelmi férőhely-kapacitása eltörpül a Balaton déli partjának szálláshely-kínálata mellett, mégis nélkülözhetetlen összetevője a város szolgáltató szektorának. 2000-ben több mint ezer férőhely várta a pihenni vágyókat, 11 évvel később 29%-kal kevesebb (743). A közte eltelt időben e két érték között hullámzott a férőhelyek száma. Az egyes szállástípusok közül a szállodák és a panziók kapacitása mutatott állandóságot. Szekszárdon a szerény kínálat ellenére 2000-ben a férőhelyek száma megközelítette a 900-at, ez az évtized közepére megduplázódott, majd onnantól rohamosan csökkent. 2011-ben már csak 600 férőhelyből válogathattak a turisták, melynek többségét az alacsonyabb kategóriájú szállástípusok (közösségi szálláshelyek és üdülőházak) jelentették. Az elmúlt évtizedben a legnagyobb változás a szállodai szolgáltatást érte, a város legnagyobb szállodájának bezárásával férőhelyeik száma a tizedére esett vissza. Országos kitekintésben 2011-ben a szállásférőhelyek négytizedét a szállodai helyek jelentették, de a dél-dunántúli megyeszékhelyeket ettől eltérő arányok jellemezték. Pécsett ennél nagyobb súllyal voltak jelen a hotelek, a kapacitás több mint felét működtették, míg a csekély kínálattal jelentkező Kaposváron és Szekszárdon csak 28, illetve 15%-ot tett ki a szállodai férőhelyek aránya. 1. tábla A férőhelyek száma a kereskedelmi szálláshelyeken, 2011. július 31. Ebből: Megnevezés Összesen

Pécs

szálloda

közösségi szállás- üdülőház kemping hely 587 866 32 100

panzió

3 329

1 744

Kaposvár

743

200

272

261

–

–

Szekszárd

604

88

20

288

208

–

4 676

2 042

879

1 415

240

100

340 402 135 970

34 469

45 725

28 008

96 184

Dél-Dunántúli megyeszékhelyek Ország

2011-ben a három városban együttesen 119 ezer vendég fordult meg, a vendégéjszakák száma 241 ezer volt. A vendégek több mint nyolctizede Pécset, 12%-a Kaposvárt és 5%-a Szekszárdot választotta. A megyeszékhelyek közül leghosszabban a somogyiban (2,6 éjszaka) időztek a turisták, majd a baranyai (2,0) és végül a tolnai (1,7) következett. Pécs a 19 megyeszékhely rangsorában az elmúlt évtized második felétől fokozatosan veszített a pozíciójából, 2011-ben a kereskedelmi szálláshe-

2

Statisztikai tükör 2012/66


lyeken regisztrált látogatók számát tekintve 6., a vendégéjszakák száma alapján 7. volt. Kaposvár a rangsor alsó harmadában foglalt helyet, 2011-ben az előző évinél eggyel hátrébb, a 16. helyre csúszott vissza. Szekszárdra érkezett a legkevesebb vendég, így továbbra is a sorrendben utolsó, 19. helyen található. Pécsett 16-szor, Kaposváron kétszer, de még a sorban utolsó előtti Tatabányán is 84%-kal több vendég fordult meg, mint a tolnai megyeszékhelyen. 1. ábra A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma a megyeszékhelyeken (Budapest nélkül), 2011

2. ábra A vendégek számának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken (2000=100%) % 140 130 120 110 100

Eger

132,5

Győr

134,0

90 307,8 284,4

101,8

Debrecen Szeged

Kecskemét

60,8

Nyíregyháza

63,7 38,0

Székesfehérvár

29,6

Szolnok

32,1

Veszprém

18,0

Zalaegerszeg

195,4 152,0

114,7

84,4

41,5

Szombathely

82,3 68,5

64,7 Vendég

44,2

Békéscsaba

14,2 37,5

Kaposvár Salgótarján

13,6 35,0 11,3 24,0

Tatabánya

11,5 20,1

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Pécs Kaposvár Szekszárd Ország

214,1

99,1

Pécs

Vendégéjszaka

0

A tolnai megyeszékhelyen az évtized első felében még emelkedett a vendégszám, a legtöbben, több mint 18 ezren 2003-ban szálltak meg a városban, de ez az érték 2011-re a harmadára esett vissza. Szekszárdon a vendégéjszakák száma követte a vendégek számának változását, Kaposváron azonban a két mutató alakulása között némely években nagyobb eltérések is mutatkoztak. Utóbbi településen a vendégéjszakák száma az ezredforduló óta szinte egyenletesen csökkent, a vendégeké viszont 2006-ban és 2007-ben meghaladta a bázisév szintjét, majd onnantól folyamatosan hanyatlott. A három városban a vendégforgalom változásának tendenciája ellentétes irányú az ország egészét jellemző trenddel, ahol az eltelt időszak alatt a vendégek száma 35, a vendégéjszakáké 12%-kal gyarapodott. 3. ábra A vendégéjszakák számának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken (2000=100%)

6,2 10,5

Szekszárd

60 40

236,6

95,9

Miskolc

70 50

250,0

122,9

80

100

200

300 400 ezer fő, ezer éjszaka

% 130 120 110

Visszatekintve az ezredfordulóra és az azt követő évekre a hazai – fővároson kívüli – nagyvárosok (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged) közül Pécs idegenforgalomban betöltött vezető szerepe elvitathatatlan volt. A megyeszékhely kereskedelmi szálláshelyein megszálló vendégek száma 2002-ben érte el a maximumát, ekkor közel 170 ezren keresték fel a várost. Ettől kezdve évről évre egyre kevesebb szállóvendég érkezett. A mélypontot a gazdasági válság által is érintett 2009-es esztendő jelentette, ekkor kevesebb, mint 100 ezer vendég látogatott el a baranyai megyeszékhelyre. A vendégéjszakák számának alakulását a vendégszám változásához hasonló trend jellemezte: 2002-ben a foglalások száma meghaladta a 310 ezret, míg hét évvel később 190 ezer alatt maradt. Miközben Pécs folyamatosan veszített a vonzerejéből, a hozzá hasonló méretű városok – Miskolc kivételével – kezdetben egyre több vendéget fogadtak, majd a gazdasági válság éveiben a vendégforgalmuk hanyatlani kezdett. 2010-ben az EKF-nek köszönhetően Pécsnek sikerült megállítani a korábbi időszakot jellemző turistaforgalomcsökkenést és a hazai nagyvárosok közül újra az első helyre került. A kulturális év elmúltával azonban a vendégforgalmi mutatók – bár kedvezőbben alakultak, mint az azt megelőző évben – mégiscsak erőteljesen visszaestek, és az öt nagyváros közül csupán Miskolccal maradt versenyben a város.

100 90 80 70 60 50 40 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Pécs Szekszárd

Kaposvár Ország

A három városnak a megye idegenforgalmában elfoglalt helyét vizsgálva, azt látjuk, hogy a Baranyába érkező turisták elsődleges célpontja Pécs. Jelentőségét jól mutatja, hogy 2011-ben a vendégek több mint négytizede választotta a város valamely kereskedelmi szálláshelyét, lekötve a szállásfoglalások 36%-át, míg a megye egyetlen fürdővárosához, Harkányhoz a



vendégek egyötöde, a vendégéjszakák 28%-a kapcsolódott. Somogy megyében az idegenforgalom a Balaton déli partján koncentrálódott, Kaposvár látogatottsága jelentősen elmaradt mögötte. Siófok, Balatonföldvár, Balatonszemes, Zamárdi és Fonyód is több látogatót fogad egy évben a kereskedelmi szállásain, mint a somogyi megyeszékhely, a vendégéjszakák számában az előbbieken túl még Balatonlelle is felülmúlta Kaposvárt, ahová 2011-ben a megyébe látogatók mindössze 3,1%-a jutott el. Tolna megyében a vendégek egytizedét fogadó Szekszárd mellett további 4-5 település bonyolított hasonló nagyságrendű forgalmat. A lakónépességhez viszonyított vendégforgalmi adatok a vizsgált települések turizmusát egy másfajta megközelítésből mutatják. A fajlagos adatok alapján 2011-ben 1000 lakosra Pécsett 630, Kaposváron 200, Szekszárdon 186 vendég jutott, ami mindhárom esetben elmaradt az ország egészéhez képest (804). A vendégéjszakák vetített mutatója szintén Pécsett volt a legmagasabb, 1243 éjszaka, a másik két megyeszékhelyen ugyanez a paraméter sorrendben 516, illetve 316 volt, szemben a 2000 feletti országos átlaggal. A vendégkör összetételében is megmutatkozott a megfigyelt megyeszékhelyeknek az országos átlagtól jelentősen eltérő helyzete. Mindhárom városban a külföldivel szemben a belföldi turizmus súlya volt meghatározó, országosan ellenben a két vendégkör hasonló arányt képviselt. Kaposváron 2011-ben a hazai vendégek hányada kiugróan magas, 86%-os volt, a másik két városban is a forgalom háromnegyedét adták. Az elmúlt évben Pécsett 74 ezer belföldi vendéget és 137 ezer vendégéjszakát regisztráltak, ami a magas 2010. évi bázis miatt 17, illetve 14%-os visszaesést jelentett. A somogyi megyeszékhelyen az előző évihez viszonyítva 6%-kal kevesebben, közel 12 ezren fordultak meg, a lefoglalt szállások száma (31 ezer) ötödével bővült. Szekszárdon a kevesebb mint ötezer szállóvendég és a hét és fél ezer vendégéjszaka szám a pécsihez hasonló, 15 és 14%-os visszaesést mutatott. 4. ábra A vendégéjszakák számának alakulása Pécs kereskedelmi szálláshelyein Vendégéjszaka 300 000 250 000

Belföldi

Külföldi

5. ábra A vendégéjszakák számának alakulása Kaposvár kereskedelmi szálláshelyein Vendégéjszaka 60 000 Belföldi

50 000

Külföldi

40 000 30 000 20 000 10 000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Az elemzés alá vont települések az elmúlt évtizedben folyamatosan veszítettek határon túli turisztikai piacaikból, miközben az ország egészét a külföldi turisták számának élénkülése és az általuk eltöltött vendégéjszakák stagnálása jellemezte. Az ezredforduló évében Pécsett még közel 42 ezer külföldi vendéget regisztráltak, számuk 2009-re megfeleződött, majd az EKF évében jelentősen, 83%-kal gyarapodott, míg végül 2011-ben 25 ezer alá süllyedt. 2000 óta a város külföldi vendégeinek négytizedét veszítette el. A vendégéjszakák száma a bázisidőszakhoz képest kevésbé, 30%-kal csökkent. A kaposvári kereskedelmi szálláshelyeken 2011-ben 1900 külföldi mintegy 4300 éjszakára foglalt szállást. Számuk 2000-ben még meghaladta a 10, illetve 20 ezret (amiben nem kis szerepe volt az amerikai békefenntartó csapatok taszári jelenlétének). A köztes időszakban a forgalom monoton csökkenése volt tapasztalható. Szekszárd iránt a határon túlról még ennél is kevesebben érdeklődtek, a szálláshelyek 1400 vendéget és 2900 vendégéjszakát jelentettek az elmúlt évben, harmadával kevesebbet mint az időszak elején. 6. ábra A vendégéjszakák számának alakulása Szekszárd kereskedelmi szálláshelyein

200 000 150 000

Vendégéjszaka 30 000

100 000

25 000

50 000

Belföldi

Külföldi

20 000

0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

15 000 10 000

A KSH által megfigyelt adatok azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedben a hazai turizmust erősödő belföldi forgalom-növekedés jellemezte, ami nagyon fontos az ágazat stabilitása szempontjából, hiszen a külföldivel szemben ez kevésbé szezonális, illetve területileg sem annyira koncentrált. Miközben országosan a belföldi vendégek száma 42, a szállásfoglalásoké 30%-kal bővült a vizsgált időszakban, addig az említett városok mindegyikében csökkent a belföldi utazók száma, Pécs esetében közel negyedével (23%), Kaposváron hatodával (16%), Szekszárdon több mint felével (52%). A vendégéjszakák száma a baranyai és tolnai megyeszékhelyen ezzel megegyezően csökkent, Kaposváron viszont ennél nagyobb, 35%-os visszaesés mutatkozott.

5 000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

2011-ben Pécsett a külföldi vendégek 91, Kaposváron 93, Szekszárdon 98%-a valamely európai országból érkezett, a vendégéjszakák megoszlása ugyanebben a sorrendben 89, 94 és 94%-os volt. A vendégkör nagyobb részét évek óta jellemzően ugyanazon országok alkotják, de egy-egy nemzet-

3

4



közi fesztivál, konferencia vagy rangosabb sportesemény figyelemre méltó hatással van egy adott évben mind a külföldi vendégek számára, mind annak összetételére. A főbb küldő országok városonként különböznek. Pécsett a legszínesebb az országok palettája, bár Németországból és Ausztriából évrőlévre kevesebben jönnek, a skandináv országokból és Kínából egyre nő az érdeklődés. A somogyi megyeszékhelyen a német nyelvterületről érkezők mellett az olasz turisták száma jelentős még, őket főként a vadászat vonzza ide. Szekszárdon minden tíz határon túlról jött vendégből négyen Németországból érkeztek, a kevés számú külföldi közül ők voltak a legtöbben. 2. tábla A külföldi vendégek és vendégéjszakák számának alakulása a főbb küldő országok szerint, 2011 Vendégek Országok

Vendégéjszakák

összesenen belüli aránya, %

Átlagos tartózkodási idő, éjszaka

12,9

Pécs 11,5

2,1

Finnország

3,0

4,8

3,8

Franciaország

4,6

4,6

2,3

Hollandia

3,8

3,9

2,4

Horvátország

4,0

2,6

1,5

Németország

20,1

19,8

2,3

Olaszország

5,8

5,4

2,2

Románia

4,4

3,2

1,7

Norvégia

3,6

8,2

5,3

Egyesült Államok

3,4

2,8

2,0

Ausztria

Ausztria

13,9

Kaposvár 19,0

3,1

Franciaország

5,0

4,7

2,1

Hollandia

6,9

6,8

2,3

Németország

19,0

22,0

2,7

Olaszország

12,4

13,5

2,5

Egyesült Államok

4,1

4,0

2,2

Ausztria

4,7

Belgium

Szekszárd 3,0

1,3

4,3

7,5

3,6

Németország

43,3

44,7

2,1

Olaszország

4,8

3,3

1,4

Svájc

8,2

7,0

1,7

Az utóbbi években a szálláshely-szolgáltatásban a kereslet átalakulása zajlik. A többszöri, de rövidebb időtartamú utazások és a magasabb színvonalon, több szolgáltatást nyújtó szálláshelyek népszerűsége növekszik. A szállodák vendégforgalomból való részesedése az egységek számához képest lényegesen magasabb. Az ezredfordulón Pécsett a vendégek 47, Kaposváron és Szekszárdon – a szűkösebb kínálat miatt – 73, illetve 93%-a kötődött a szállodákhoz, 2011-ben az említett városok sorrendjében 75, 29 és 59% volt a részarány. A pécsi szállodák növelni tudták forgalmukat, 2000-ben 64 ezer, 2011-ben 74 ezer vendéget fogadtak. (Egy évvel korábban, 2010-ben ennél is több, 81 ezer vendég szállt meg hotelban.) A hazánkba látogató külföldiek szintén a szállodákat, azokon belül is a magasabb kategóriájúakat részesítik előnyben. 2000-ben a pécsi, kaposvári és szekszárdi kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégeinek sor-

rendben 74, 94 és 96%-a, napjainkban 89, 60 és 97%-a jelentkezett be valamely szállodába.

SZEMÉLYSÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK A DÉL-DUNÁNTÚLON A baleseteket befolyásoló tényezők

A balesetek számát, azok kimenetelét, a személyi sérülések súlyosságát alapvetően befolyásolja a közutakon futó járművek mennyisége és azok műszaki állapota. Magyarországon a gépjárműállomány hosszú évekig folyamatos növekedést mutatott, míg 2009-ben fordulat következett be, és a megelőző évhez képest 1,1%-os csökkenést regisztráltak. Az utána következő két évben már lassult a fogyatkozás üteme, 2011. év végén 3 millió 721 ezer jármű volt forgalomban. Ez a darabszám 22%-kal haladta meg a 2001. évit. 2011-ben az országos gépjárműállomány 9,4%-a a Dél-Dunántúlon volt bejegyezve. A régióban a járművek számának alakulása az országos tendenciákhoz hasonlított, a 2002. és 2003. években több mint 5%-os növekedés volt tapasztalható. Később a gyarapodás üteme lassult ugyan, de így is általában 2% körül alakult. 2009-től kezdődően viszont egyenletes ütemben, évente fél százalékkal csökkent az állomány. 2011-ben 350 ezer jármű volt forgalomban a régióban, ami az utóbbi években történt fogyatkozás ellenére is közel 22%-kal haladta meg a 2001. évi szintet. Az elmúlt évben a régión belül a legnagyobb járműállománnyal Baranya rendelkezett (139 ezer), míg Somogyban 120 ezer, Tolnában 91 ezer jármű volt bejegyezve. A tíz évvel azelőtti állapothoz képest mindhárom megyében megközelítőleg egyötöddel növekedett a járművek száma. Az elmúlt évtizedek ugrásszerű gyarapodását jól jelzi, hogy a járműállomány 1990-hez képest harmadával, 1980-hoz viszonyítva pedig több mint kétszeresére emelkedett a Dél-Dunántúlon. 7. ábra A gépjárműállomány alakulása a Dél-Dunántúlon

Darab 400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Személygépkocsi

Autóbusz

Motorkerékpár

Tehergépkocsi

Vontató

Lassú jármű

A gépjárművek számát a lakónépességre vetítve Somogy és Tolna megyében az utóbbi években is növekedést tapasztaltak, Baranyában



viszont 2009 óta fogyatkozást jelez a mutató. Az utolsó vizsgált évben Tolnában számították a legnagyobb „járműsűrűséget” (397db/ezer lakos), majd Somogy (381) és Baranya (358) következett a sorban. A három megyét összesítve az utolsó három évben stagnálónak mondható az arányszám, 2011-ben ezer lakosra 375 jármű jutott a régióban, 85-tel több, mint 2001-ben. A Dél-Dunántúlon bejegyzett személygépkocsik átlagéletkora évről évre mintegy fél évvel emelkedik, tavaly már 12 év felett járt. A tehergépkocsik ennél egy évvel fiatalabbak, a motorkerékpárok viszont öt évvel idősebbek voltak. A balesetek számára mérséklő hatással lehet az úthálózat minőségének javulása, ugyanakkor a nagyobb haladási sebességet lehetővé tevő utak veszélyforrást is jelentenek. Az országos közutak hossza Magyarországon az elmúlt tíz évben 4,5%-kal növekedett, 2011-ben a teljes hossza 31,7 ezer km volt. Az utak hosszából a Dél-Dunántúl 15%-kal, 4700 km-es szakasszal részesedett. A régió fejlesztése az utak terén lényegesen intenzívebb volt az országos átlagnál, 8,4%-kal bővült az úthálózat 2001-hez képest. Ez a változás a többi régióét is jelentősen felülmúlta, még a 6,8%kal gyarapodó Közép-Magyarországot is megelőzte. A kiemelkedő növekedés legfőbb oka a Dél-Dunántúlon áthaladó M6-os és M7-es autópálya építése volt az elmúlt évtizedben. A balesetek szempontjából nagyon kritikusnak számító, 6-os és 7-es főútvonalakat részben tehermentesítették az épített autópályák. A baleseteket leginkább befolyásoló tényezőnek azok a jogszabályváltozások, illetve az azokat kísérő szankciók tekinthetők, amelyek megalkotói a közlekedés biztonságát kívánták javítani. A jogosítvány bevonásától, vagy a magas összegű pénzbüntetéstől való félelem a szabályok betartására készteti a járművezetőket. A rendőrség fokozott közúti ellenőrzésekkel, közlekedésbiztonsági akciókkal igyekszik ezt a hatást fokozni, és így a balesetek csökkenését elősegíteni. A szabályok betartatásának egyik eszköze az az évek során többször módosított közúti közlekedési előéleti pontrendszer, mely bizonyos szabálysértések elkövetése esetén pontokat rendel a szabályszegőhöz, és a maximális pontszám elérése esetén a vezetői engedély ideiglenes visszavonására kerül sor. A szabálysértésekért kiróható bírságok összegét gyakran emelték az utóbbi években, valamint bizonyos szabályszegéseket közigazgatási eljárás alá soroltak. Az ittas vezetés az azonnali jogosítvány bevonás mellett több százezer forintos pénzbüntetéssel is jár. A közlekedési rendszabályok (KRESZ) gyakori módosításainak jelentős része a balesetek megelőzésére, a közlekedő személyek védelmére irányult. A közúti balesetek közül csak azok kerülnek a nyilvántartásba, amelyeknél személysérülés miatt rendőri intézkedésre került sor, ezért az elemzésben csak az ilyen esetek adatai szerepelnek.

Baleseti helyzetkép, 2001–2011 Országos átlagban a közúti közlekedési balesetek száma 2001–2004 között növekvő tendenciát mutatott, majd két évi stagnálás után 2007-ben szerény mérséklődés történt. A rákövetkező években határozottan csökkenő irányt vettek a folyamatok. 2011-re az öt évvel korábbi csúcshoz képest 25%-os, de 2001-hez viszonyítva is 14%-os visszaesés történt. A múlt évben 15 827 balesetet regisztráltak Magyarországon. Ezen belül halálos kimenetelű 563 volt, mintegy fele a tíz évvel korábbinak. A 4527 súlyos sérüléses baleset is jelentős, egyharmadnyi visszaesést mutatott, míg a 10 737 könnyű sérüléses szinte azonos a 2001-es esetszámmal. A balesetek kimenetele szerinti összetételében a súlyos sérüléses és halálos esetek aránya határozott csökkenést mutatott az elmúlt tíz évben, 2011-ben 28,6 és 3,6%-os volt. A könnyű sérüléses balesetek aránya folyamatosan nőtt 2001 óta, a múlt évben 67,8%-ot ért el. A Dél-Dunántúlon az országoshoz hasonló folyamatok történtek. 2001-től a közúti tragédiák emelkedése volt megfigyelhető, majd 2007-től a régióban is mérséklődés kezdődött egészen a múlt évig, amikor is megállt a csökkenés. 2011-ben 1395 balesetet regisztráltak, egy esettel többet, mint az azt megelőző évben. Ezzel együtt is nagyon kedvező változásokat

jelez, hogy öt év alatt 30%-kal, 2001-hez képest pedig 16%-kal esett vissza a balesetek száma. Hosszabb időtávra visszatekintve komoly javuló tendenciát figyelhetünk meg a közlekedésbiztonság terén. 1980-at tekintve bázisnak, – amikor még egészen más körülmények uralkodtak a közúti közlekedésben – az elmúlt évben 29%-kal kevesebb személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, 1990-hez képest pedig az akkorinak kevesebb mint fele. A régión belül a Baranyában történt balesetek elmúlt tíz éves változása mutat analógiát az országos illetve a régiós átlaggal; 2005 előtt növekedés, majd 2007-től erőteljes csökkenés volt tapasztalható. 2011-ben 512 baleset történt a megyében, 26%-kal kevesebb, mint tíz évvel korábban. Tolnában 2006-ig hullámzó változás volt megfigyelhető, utána jelentős mérséklődés következett be, majd 2010-ről 2011-re nem történt érdemi változás. Az elmúlt évben 303 közúti tragédia történt ebben a megyében, kétötöddel kevesebb, mint 2001-ben. Somogyban más jellegű változást írt le a görbe. Tíz évvel korábban még a régióban legkedvezőbb értéket mondhatta magáénak a megye, 2011-re azonban Baranyát és Tolnát is felülmúlta a balesetek számában. Egyedül Somogyban fordult meg az utolsó vizsgált évben a csökkenő trend, 2011-ben 580-ra, a megelőző évhez képest 8,6%-kal növekedett az esetszám. Az is ennek a megyének a sajátossága, hogy az elmúlt tíz év legalacsonyabb balesetszámát 2001-ben jegyezték fel, és a 2011-es érték 21%-kal haladta meg azt. 8. ábra A balesetek számának alakulása a régió megyéiben

Eset 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Baranya

Somogy

Tolna

A régió szintjén az elmúlt öt év kedvező változásai a balesetek kimenetelében is tükröződtek. A halálos balesetek 2001-hez viszonyítva 59%-kal estek vissza, számuk 56 volt 2011-ben. Baranyában és Somogyban háromötödével, Tolnában valamivel több mint felével csökkent a halállal végződött tragédiák száma. Súlyos sérüléssel járó esetet – 34%-os csökkenést követően – 441-et regisztráltak a régióban. A három megye közül Somogy esetében beszélhetünk a tíz éves távlatban legkisebb mértékű (11%-os) fogyatkozásról, azért csak ilyen alacsony értékről, mert 2011-ben sok (195) súlyos baleset történt. Az előbbiekhez képest másképp alakult a könnyű sérüléses balesetek száma, a régiós 898 eset 3,3%-kal több, mint tíz évvel azelőtt. A mutató növekedésének legfőbb okát Somogy megyénél találhatjuk meg. Míg Baranya és Tolna megyében is csökkenést mutatott a tíz éves folyamat (7,8 és 36%-ost), addig Somogyban 78%-kal ugrott meg a könnyű sérüléssel járó esetek száma.

5



10. ábra

9. ábra A balesetek kimenetelének alakulása a Dél-Dunántúlon

A balesetek és a járműállomány számának alakulása a Dél-Dunántúlon

Eset 2000

Balesetek száma 2 200

Járműállomány 370 000

1800 1600

2 000

350 000

1 800

330 000

1 600

310 000

1 400

290 000

1 200

270 000

1 000

250 000 Balesetek száma

2011

2010

Járműállomány

2011-ben a balesetek éven belüli eloszlása a régió megyéi közül egyedül Somogyban mutatott markáns változást. A két szélsőérték, a februári és a júliusi között több mint négyszeres különbséget figyelhettünk meg. Baranya megye esetében a januári és a szeptemberi érték között mutatkozott a legnagyobb, másfélszeres differencia. Tolna megyében március és október a két érintett hónap, itt az esetszámok közötti eltérés kétszeres volt. 11. ábra A balesetek havi eloszlása a régió megyéiben, 2011 Eset 100 90 80 70 60 50 40 30 20

Baranya

Somogy

Tolna

December

November

Október

Szeptember

Július

Június

Május

Április

Március

0

Augusztus

10

Február

Az ittas járművezetés az elmúlt években visszaszorult a hatóságok szigorított szankcióinak is köszönhetően. Magyarországon az ittasan okozott balesetek száma 2008 óta csökken, négy év alatt 42%-kal esett vissza. 2011-ben az összes baleset egytizedénél, 1645 esetben állapítottak meg alkoholos befolyásoltságot az okozó személynél, ezen belül 50 alkalommal halállal végződött a közúti szerencsétlenség. Az összes ittasan okozott eset felénél személygépkocsi vezetőt találtak alkoholos állapotban, de sokszor (23%) kerékpárosnál is jelzett a szonda. A Dél-Dunántúlon 2001 és 2011 között 35%-os csökkenést regisztráltak, az utolsó vizsgált évben 191 esetet jegyeztek fel, melyeknél az alkohol szerepet játszott. Az ilyen természetű balesetek 14%-át tették ki az összes közúti tragédiának. Baranya és Somogy megye esetében az ittasan okozott balesetek nagymértékű csökkenése főleg a 2010-ben történt változásnak tudható be. Az előbbi megye a 42%-os visszaesés eredményét meg tudta őrizni a rákövetkező évben, míg Somogyban a hasonló mértékű (40%-os) csökkenés fele 2011-re „eltűnt”. Tolnában két év alatt történt meg az ugyanolyan mértékű (43%-os) fogyatkozás. 2011-ben Baranyában 64, Somogyban 92, Tolnában 35 ittasan okozott balesetet jegyeztek fel. A tízezer gépjárműre jutó balesetek száma 2001 és 2006 között – a balesetek és a járműállomány együttes növekedése miatt – alig változott. 2007-től kezdett a mutató jelentősen mérséklődni. Az öt éves folyamat eredményeképpen 31%-kal csökkent az arányszám a régióban, 2011-ben 39,5-et jegyeztek fel. Míg a Baranya és Tolna megyei arányszám (36,4 és 33,2) alatta maradt az országos átlagnak (42,2), addig a somogyi mutató (47,8) bőven meghaladta azt. Ezzel együtt is különösen kedvezőnek tűnik mind a régiós mind a megyei arányszám változása, ha az 1990. évre számított 113,4-es, vagy az 1980-as 124,5-es régiós átlaggal vetjük össze.

2001

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Halálos Súlyos sérüléses Könnyű sérüléses Ittasan okozott baleset

2009

0

2008

200

2007

400

2006

600

2005

800

2004

1000

2003

1200

2002

1400

Január

6



A balesetet szenvedett személyek számának változása tíz évre visszatekintve azonos jelleget mutat a fentiekben elemzett balesetek számának alakulásával. Országos átlagban 2006-ig emelkedő volt a tendencia, majd a 2007-es kisebb mértékű csökkenés után intenzívebb fogyatkozás történt. 2001-hez viszonyítva 18%-os, 2006-hoz képest 29%-os mérséklődés történt a sérültek számában. Tíz év alatt közel felével csökkent a balesetben meghaltak, mintegy harmadával a súlyos, 7%-kal pedig a könnyen sérültek száma. 2011-ben az országban 20 810 balesetet szenvedett közül 638-an lelték halálukat a közutakon. A Dél-Dunántúlon is összességében pozitív tendenciák mutatkoztak a balesetet szenvedett személyek számát tekintve. A folyamatok növekedésből csökkenésbe fordulásának éve a régióban is a 2007. esztendő volt. 2011-re az öt évvel korábbi csúcsértékhez képest 35%-os, 2001-hez viszonyítva pedig 22%-os visszaesés történt. 2011-ben 1842-en sérültek meg, közöttük a halálos sérülést szenvedett személyek száma tíz év alatt 58%-kal (59-re) fogyatkozott. A súlyos sérültek 37%-kal, a könnyen sérültek 9%-kal voltak kevesebben, számuk 508 illetve 1275 fő volt. A régió megyéi közül egyedül Somogyban nem fogyatkozott a sérülést szenvedett személyek száma a 2001. évhez képest, az 5%-os emelkedést a könnyen sérültek több mint egyharmaddal való növekedése okozta, ugyanakkor a meghalt személyek száma 61%-kal, a súlyosan sérülteké 23%-kal esett vissza a megyében. Baranyában az összes sérültre vonatkoztatva 27%-os, Tolnában 41%-os fogyatkozást regisztráltak. A balesetet szenvedett személyek számának csökkenése mellett megfigyelhető a sérülések súlyosságának átrendeződése: a halálos és súlyos sérülések aránya folyamatosan csökkent, míg a könnyű sérüléseké emelkedett. Ennek magyarázatát az új gépkocsik biztonságának növekedésében találhatjuk meg. A balesetek összes sérültje között a meghaltak aránya tíz év alatt 6,1%-ról 3,2%-ra, a súlyos sérülteké 34%-ról 28%-ra csökkent, míg a könnyen megsérült személyeké 60%-ról 69%-ra emelkedett a régióban. 12. ábra Balesetet szenvedett személyek számának alakulása a Dél-Dunántúlon Személy

évvel korábban hányaduk csak 51%-os volt. A tavalyi 59 halálos áldozat közül 40-en a kormány mögött ültek. Utas és forgalmi személyzet a 29%-át, míg gyalogos a 11%-át tette ki a sérülést szenvedett személyeknek. A százezer lakosra jutó balesetet szenvedett személyek száma Baranyában negyedével, Tolnában mintegy harmadával csökkent 2001 és 2011 között. Ezzel szemben Somogyban 12%-os növekedést mértek, a múlt évi 238-as mutató egyharmaddal emelkedett ki a másik két megye szinte azonos (176) szintjéből. A régió átlagában 197 sérült jutott százezer lakosra 2011-ben, 17%-kal kevesebb, mint tíz évvel korábban. Országos átlagban ez a mutató 12 fővel magasabb volt (209), mint a Dél-Dunántúlon. A balesetet előidéző okok között az utóbbi öt esztendőben a járművezetők hibáit egyre nagyobb arányban állapították meg a vizsgáló hatóságok, 2011-re már 93%-ra nőtt ez a részesedés a Dél-Dunántúlon. (Országosan az évek során hasonló aránynövekedés zajlott le, a múlt évben a járművet vezető személyeket 92%-ban hozták összefüggésbe a baleseti okokkal.) A vezetők hibái közül a sebesség nem megfelelő alkalmazása egyharmad részarán�nyal szerepel, majd az egyaránt ötödrészt képviselő szabálytalan irányváltoztatás, haladás és kanyarodás valamint az elsőbbség meg nem adása kategóriák következnek a sorban. A figyelmetlen, gondatlan vezetés 9,0, a szabálytalan előzés 4,5%-os aránnyal szerepel az összes előidéző okot tartalmazó feljegyzések között. A vezetőkön kívül a gyalogosok hibáit az esetek 4,2%ában sorolták fel az okok között. A balesetek természetét vizsgálva a régióban az elmúlt tíz évben az esetek megközelítőleg felében – 2011-ben 47%-ában – a haladó járművek összeütközése fordult elő a régióban. (Országosan ez az arány magasabb, 54%-os volt.) 2011-ben a Dél-Dunántúlon 652 ilyen eset történt, 15%-kal kevesebb, mint 2001-ben. Megcsúszás, farolás, felborulás, pályaelhagyás a balesetek mintegy ötödében jelentkezett. A 309 eset 17%-os csökkenést jelzett a tíz évvel korábbi értékhez képest. Gyalogost 189 alkalommal ütöttek el a közlekedők. Ez a kategória számában 45%-os visszaesést mutatott, továbbá arányában is visszaszorult, az összes baleset 14%-át tette ki. 13. ábra A balesetek megoszlása természetük szerint a Dél-Dunántúlon, 2011

3000 2500

Gyalogos elütése 13.5%

2000 1500 1000

Egyéb baleset 9.8%

Haladó járművek összeütközése 46.7%

Utas balesete 0.4%

500 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Meghalt

Súlyosan megsérült

Könnyen megsérült

Ittasan okozott balesetek sérültjei

Az ittasan okozott balesetekben megsérültek száma 2001 óta 44%-kal mérséklődött a régióban, 2011-ben mindössze 213-an voltak. Az ittasság miatt áldozatul esett személyek aránya az összes sérült között mérséklődő tendenciát mutatott, tíz év alatt több mint 4 százalékpontos csökkenést követően 12%-ra fogyott. A balesetet szenvedett személyek forgalomban betöltött szerepük szerinti csoportosításban a járművezetők voltak a legveszélyeztetettebbek. 2011-ben a Dél-Dunántúlon 61%-os arányban ők szerepeltek a sérültek között. Tíz

Megcsúszás, farolás, felborulás, pályaelhagyás 22.2%

Szilárd tárgynak ütközés 5.2%

Álló járműnek ütközés 2.2%

7

8



További információk, adatok (linkek): A Dél-dunántúli statisztikai tükör eddig megjelent számainak tartalomjegyzéke Elérhetõségek: [email protected] Telefon: (+36)-72-533-319 Információszolgálat Telefon: (+36-1)-345-6789 www.ksh.hu

© KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!

8

Recommend Documents