8

Tanári Kirándulás

2012

1/8

Csütörtök Papi féle szélmalom

Az egykori kovácsműhely, olvasókör és iskola szomszédságában, szinte eredeti állapotában maradt ránk a 19. század közepén épült Papi-féle szélmalom. Ezen emlékünket az országban legteljesebb állapotú magyar típusú szélmalomként tartják számon. Nyitva tartás: április 15-től október 15-ig, csak előzetes bejelentkezéssel! Belépő nincs! Szolnok Séta a városban, az új gyaloghíd, belváros érdekességei, törökkori hídmaradványok, stb.


2012

2/8

Tiszaburai Református Templom Tiszabura - Tiszabura templom Építési ideje vitatott (valószínűleg Árpádkorból származó, esetleg 14. századi épület). A nyolcszög három oldalával záródó, támpillérek nélküli szentélyben bordás boltozat, zárókő, gótikus ablak látható. Mivel Károly Róbert korától a községnek cseh birtokosai voltak, a későbbiekben a hagyomány szerint - huszita tanok képviselői hirdették az igét a templomban. Az épületet a Rákóczi szabadságarc idején a szerb felkelők felgyújtották, amikor az újratelepedés felgyorsult 1734ben, az öreg kőtemplomot még mindig épségben találták annyira, hogy némi bővítéssel használatba vehették. Az egyhajós templomot 1799-től mai formájára bővítették. A nyolcszög három oldalával záródó, támpillérek nélküli szentélyben bordás boltozat, zárókő, gótikus ablak látható. 1958-ban felújították az elbontott diadalívet, a hajóban a síkfödémet és a főhomlokzat előtt álló tornyot. Az újjáépítésben kiemelkedő szerepet játszó Retsky család néhány jeles képviselőjének hamvai ma is a templomban nyugszanak. 1898ban Bárczay Gyula saját költségén díszes orgonát építtetett (a család tagjai napjainkban is a református egyházközség örökös főgondnoki címét viselik). Figyelemre méltó a templom gótikus szentélye. Péntek Poroszló Poroszló a Tisza-tó vidékének legjelentősebb ősi települése, mely egykor a térség kedvelt átkelőhelye volt. Már Anonymus is megemlítette írásaiban, hogy Árpád honfoglaló seregei itt táboroztak egykor, a poroszlói Földvár közelében. A barátságos hangulatú község ma a Tiszatóhoz érkező látogatókat fogadja, a vidék ökoturizmusának központjaként.


2012

3/8

A Poroszlón található ezeréves tölgyfák, a hagyományos, műemlék-jellegű épületek, mint például a községháza, vagy a felújított és vendégfogadásra is alkalmas Graefl kastély, a település gazdag múltját idézik, amelyet életre keltenek a nádtetős Tájház kiállításai, bemutatva a falusi élet egy-egy pillanatát. Poroszló a Tisza-tó jobb partján, a Hevesi-síkon fekszik. Közigazgatási területéhez tartozik a Világörökség részévé nyilvánított Madárrezervátum, valamint a Tisza-tó közel 55%-a, így ideális kiindulópontja a környék felfedezésének. A természet turizmus nagy múltú városában kialakított pallóutas, ökoturisztikai tanösvény, valamint az Ökocentrum oktató- és vendégfogadó központ segít megismerni a Tisza-tó élővilágát. Emellett színvonalas szálláshelyek, falusi vendégházak és panziók várják a látogatókat, valamint szervezett programok, kikötőhálózat és változatos sportolási és kikapcsolódási lehetőségek (csónakos és kerékpáros túrák, horgászat, lovaglás, vízi sportolási lehetőségek, strandok és termálfürdők stb.) nyújtanak maradandó élményt. Tiszacsege A város legrégebbi és első kőépülete a református templom. Településünk már az Árpádkorban egyházas hely, azonban erről csak az 1332-37-es években keletkezett ún. pápai tizedlajstrom ad hírt. Ezekben az években Mindszentekről elnevezett egyháza és Dömötör nevű papja ismert. A templom építésének ideje a XIV. vagy a XV. század lehet és a kor építőművészetének megfelelően, gótikus stílusban készült.

Erről tanúskodik a nyolcszög három oldalról záruló, egykor támfalas szentélye és a déli oldalon két ablakának kerettöredékei. Hogy milyen lehetett az eredeti templom, arra Lázár deák ad választ a mohácsi vész előtt készített, de csak 1528-ban közreadott térképén. A falunkat jelölő vázrajzon templomunkat erődített, bástyával körülvett, lőréses tornyú, mellvédes épületként ábrázolja. Ezzel nemcsak a gótikus építészeti stílusra utal, hanem azt is jelzi, hogy mint a középkorban általában, a templomerőd a lakosság oltalmára is szolgált. Egyébként egy korábbi, 1461-ben kelt oklevél is erre utal, amikor "vici Chastel", azaz elővárként, várszerű építményként nevezi meg templomunkat.


2012

4/8

A templomot 1596-ban a környéken nagy pusztítást véghezvivő, törökökkel szövetséges krími tatárok rombolták le. A bujdosásból visszatért lakosság 1621 táján valahogy rendbe hozta, de már nem az eredeti formájában. A leomlott torony helyébe fából emeltek haranglábat és a tetejét is szalmával fedték be. Templomunk jelenlegi, barokkos formában történt újjáépítése 1856-ban vette kezdetét és csak 1887-ben fejeződött be. A korábbi gótikus-templom falát "három sukkal" megemelték. Az épületet "három és fél öllel" meghosszabbították, szervesen egybeépítve az új tégla toronnyal. Az új torony fundamentumát 1856. szeptember 18-án rakták le a földesúr, Vay László felesége jelenlétében." A torony talapzata utca felőli külső szöglete alá tétetett egy okirat, mely az akkori körülményeket kimerítőleg tartalmazza, egy üveg bort, a pénzek mindegyikéből egy-egy példány, amelyhez az aranyat és az ezüst tallért Gróf Vay László szolgáltatta. Az 1975-ös renoválások, a szem elől addig elfedett gótikus épületmaradványokat, az utca felől befalazott sekrestye bejáratát, a déli oldalon pedig az ablakok párkányait felfedték, így ma is láthatók. Ekkor tűnt elő egy simára csiszolt sakkövön a templomot építő kőműves céhjelvénye is. A templom építőkövét, a vulkáni tufát, Tokaj környékéről a Tiszán hajón szállították a helyszínre. A templomhoz tartozott a cinterem, vagyis a déli oldalon elterülő temető. A csegeiek ide temetkeztek 1787-ig. Őseinket arccal /lábbal/ kelet felé nézően helyezték a sírba. Ezt a pogánykori szokást őrizzük szinte napjainkig a temetkezésnél. 2004 nyarán a templom külseje teljes egészében megújult, Mészáros Barna lelkész és Fülöp Sándor gondnok idejében. Elérhetőség: Református Egyház Dr. Fábián Ildikó 4066, Iszacsege, Fő utca 36. Tel.: 06/52-373-079 Weblap:http://tiszacsege.reformatus.hu Vay Kastély Tiszacsege, Nagymajor u. 30. Tiszacsege feltehetően Vay (III.) Ábrahám Ibrányi Annával kötött házassága révén, az 1660-as években került a Vay család tulajdonába. A Szabolcs vármegyei eredetű Vay família őse a családi legenda szerint egy Voja nevű pogány magyar vitéz volt, akit 994-ben Szent István


2012

5/8

királlyal egy napon kereszteltek meg, és ekkor a Tamás nevet kapta. Valójában a család legelső ismert tagja, (I.) Ábrahám IV. László király idején élt, 1280 körül említette írásos forrás. Zsigmond király 1418-ban Vay (II.) Ábrahámnak címeres levelet és pallosjogot adományozott. Vay (III.) Ábrahám halála után, 1700 táján már Vay (I.) László volt Tiszacsege földesura, akit 1701-ben herceg II. Rákóczi Ferenc későbbi fejedelemmel - és Vay (I.) Ádámmal - együtt elfogtak, és egy ideig Bécsújhelyen tartottak fogságban. A földbirtokos a szabadságharc idején a kuruc csapatok egyik vezetője volt brigadérosi rangban, majd a szatmári béke aláírói között is feltűnt a neve. 1717-ben a tiszacsegei birtok felét legidősebb fia, (IV.) Ábrahám, egynegyedét idősebb lánya, gróf Teleki Lászlóné Vay Anna, fennmaradó egynegyedét pedig fiatalabb lánya, Platthy Sándorné Vay Bora örökölték. A Vayak kezdetben nem osztották fel az itteni uradalmat, közös kezelésben tartották meg. 1787-ben (IV.) Ábrahám három fia, (I.) Dániel báró, (I.) József és (I.) Miklós báró felosztották maguk között a falut, ekkor mindenki egy-egy negyedrészt kapott a birtokból, a fennmaradó negyeden pedig Platthy Imre vejei, Balogh Péter és Lónyay László osztoztak. A négy egyenlő részre történt felosztás után nem sokkal már öt major állt a település határában, ezek közül Nagymajor felépítése báró Vay (I.) Miklós nevéhez fűződik. Vay hadmérnök, dandártábornok, cs. kir. kamarás, országgyűlési követ és folyamszabályozási királyi biztos volt, 1783-ban bátyjával, (I.) Dániellel együtt - magyar bárói rangot kapott II. József királytól. Nagymajor helyén az 1787-es térkép még az Ohati Tölgyerdő egy részét jelölte, épületet nem tüntetett fel. Vay (I.) Miklós csak ezután kezdte el a tiszacsegei birtokai központjául szolgáló gazdasági egység kiépítését, amely csak később kapta a Nagymajor elnevezést. A klasszicizáló későbarokk, empire stílusú, rokokó kagylódíszítéssel ellátott kastély 1819 decemberében egy összeírás tanúsága szerint már biztosan állt, ebben azt írták róla, hogy “az egész épület új”. Ugyanakkor a kastélypince szemöldökgerendáján az 1821-es évszám látható, lehetséges, hogy ekkor fejezték be teljesen az épületet. (Ez az évszám a felújítás során került elő.) A négyzetes alaprajzú, kétemeletes, Magyarországon egyedülálló kialakítású kastélyt eredetileg feltehetően nagyobbra tervezték, ugyanis az alapozás 25×25 méteres, erre azonban végül csak 19×19 méter alapterületű felépítményt emeltek. A pince tetejének beépítetlen részén teraszt alakítottak


2012

6/8

ki. Az 1819-es összeírás tanúsága szerint a kétemeletes “condescensionalis ház” pincéjében 80 gönci hordó bort és 9000 pozsonyi mérő búzát lehetett tárolni. A kastély pincéjével kapcsolatban a későbbi századokban számtalan legenda keletkezett, ennek elsősorban az volt az oka, hogy a pince közepén kilenc darab (háromszor hármas elosztású), azonos méretű, boltozatos fülke található, amelyeknek mindössze 60×60 centiméteres a bejárati nyílása. Ezek a fülkék aztán az itt szolgáló személyzet, a környező falvak lakói, sőt a műkedvelő történészek fantáziáját is megmozgatták, így számtalan feltételezés látott napvilágot eredeti rendeltetésükről. Az egyik változat Végh Kálmán Mátyás ároktői plébános nevéhez fűződik, aki 1904-ben egy tanulmányt is írt “Az ohati apátság” címmel, és ebben a fülkék megtekintése után azt állította, hogy a kastély a középkori ohati apátság romjaira épült, és mivel feltételezése szerint a szerzetesek bírói hatalommal is rendelkeztek, véleménye szerint az érdekes kialakítású fülkék csakis börtöncellák lehettek eredetileg. (Zoltai Lajos ásatási eredményei alapján megállapítható, hogy a középkori ohati apátság nem itt, hanem a mai Telekháza területén állt.) A fülkék rendeltetésének másik legendája a báró Vay család Nagymajor környékén rendezett híres vadászataihoz kapcsolódik, eszerint ezekben a fülkékben tartották a vadászagarakat. A földbirtokos família az ohati erdő vadban gazdag őstölgyeseiben valóban sűrűn tartott “hét vármegyére szóló agarászatokat”, de amint az - a már említett - 1819-es leltárból is kitűnik, a kilenc helyiség búza tárolására szolgált. 1819-ben a majorsági épületek közül már állt 4 béresház, 2 ökör- és szarvasmarha istálló, 1 juhhodály, 1 csűr, 1 góré, 1 ól, 1 fáskamra, 1 szekérszín és 1 malom. A kastély mellett pár évvel korábban kiterjedt gyümölcsöst ültettek, amelynek a termését később pálinkává főzték ki az uradalmi főzdében. 1826-27-ben új tiszttartóházat is emeltek itt, a rezidencia 8 katasztrális holdas kertjébe pedig 1823-ban tízezer tő szőlőt telepítettek. Vay (I.) Miklós birtokán főként a juhtartás jövedelmezett jól, ugyanakkor a dohánytermesztésből is komoly bevétel származott, 1829-ben már 19 dohányosház állt az uradalom területén. (I.) Miklós báró 1824-es halála után fiatalabb fia, báró Vay Lajos Borsod vármegyei főispán, Borsod vármegyei országgyűlési követ örökölte Nagymajort, aki Alsózsolca kastélyában élt állandó jelleggel. (Az idősebb fiú, Vay (II.) Miklós Borsod vármegye főispánja, koronaőr, főkancellár, és a magyar főrendiház elnöke volt pályája során.)


2012

7/8

Vay Lajos Nagymajort már 1848 előtt haszonbérbe adta, ekkor Sipeki Balás László gazdálkodott a 6000 katasztrális holdas birtokon, és ő lakta a kastélyt is. Amikor a szabadságharc idején, 1849. július 29. és augusztus 10. között Tiszacsegén táboroztak az orosz csapatok, igen komoly károkat okoztak Nagymajorban. Az 1860-as években a Graefl família, az 1870-es években pedig a Reviczky család bérelte Nagymajort. 1880-ban már báró Vay Lajos fia, báró Vay Béla volt az uradalom tulajdonosa, aki Borsod vármegye főispánjaként, a főrendiház alelnökeként, és a Tiszán inneni Református Egyházkerület főgondnokaként működött. 1880-tól Klein Ignác bérelte Nagymajort, majd 1889-ben bekövetkezett halála után a bérlet lejártáig, 1891 áprilisáig örökösei irányították a birtok gazdálkodását. Vay Béla a további hasznosításra már 1890 februárjában 15 éves haszonbérleti szerződést kötött Rosinger Lajossal, Klein korábbi ispánjával. Mivel az ohati vadászatok rendkívül fontosak voltak a bárói család tagjai számára, a haszonbérleti szerződésben azt is kikötötték, hogy vadászat idején a kastély második emeletén lévő szobákat csak ők és a vendégeik használhatják. 1895-ben az uradalom területe 5071 katasztrális holdat tett ki, a birtok gépei között felsoroltak 2 lokomotívot, 1 járgányt, 2 cséplőszekrényt, és 11 vetőgépet. Vay és Rosinger a birtok haszonbérletéről 1902. júniusában egy új szerződést kötött az 1906-tól 1921-ig terjedő újabb 15 éves időszakra. Vay Béla 1909-ben nagymajori kastélyát, a hozzátartozó uradalmi épületeket, valamint birtokának egy 2164 katasztrális holdat kitevő részét eladta bérlőjének, Rosinger Lajosnak. Rosinger 1920-ban bekövetkezett halála után fiai, Radák József és dr. Radák Henrik örökölték a birtokot. Az uradalmat ezután a mezőgazdasági akadémiát végzett Radák József irányította, akinek 1936-os halála után birtokrészét özvegye örökölte. A Radák család állandó jelleggel Budapesten élt, a kastélyban csak nyaranta lakott, a visszaemlékezések szerint ilyenkor mindig nagy vendégjárás volt Nagymajorban. A kastélyt ekkoriban modernizálták, vízvezetéket alakítottak ki benne, és új fürdőszobákat is létesítettek. A földbirtokos família nagy gondot fordított a kastély parkjára, a visszaemlékezések szerint egy osztrák kertész gondozta a szegfűkből, rózsákból kialakított virágszőnyegeket, a szőlős- és a gyümölcsöskerteket. Kavicsos sétautak hálózták be a kastélyparkot, amelyben platán-, jegenye- és fenyőcsoportok is álltak. A II. világháború után a Hortobágyi Állami Gazdaság tulajdonába került a kastély, a dolgozók számára alakítottak ki lakásokat falai között. A park ekkoriban megsemmisült, értékes növényanyagából szinte semmi nem maradt meg. A rendszerváltozás után


2012

8/8

magántulajdonba került az épület, új tulajdonosa a leromlott állagú kastélyt 2000-2001-ben teljesen helyreállította a Széchenyi Terv támogatásával. Napjainkban kastélyszálló működik az épületben, a pincében borozó található. A melléképületekben rádiómúzeumot alakítottak ki és konferenciatermet helyeztek el. A napjainkban 5,5 hektáros kastélyparkot teljesen újra kellett telepíteni. Szombat Feldebrı A falu közepén egy kis zöld téren ál a feldebrői templom. A valaha fallal kerített, monostorral kiegészült templom a mai külső barokk formáját 1744-45-ben kapta, melyet a XIX. században felújítottak. Talán kívülről nem is látszik, hogy milyen értéket rejt magában a templom. Az épen megmaradt középkori altemplom, valamint a fölötte lévő centrális templom maradványai ma is láthatóak. Györffy István kutatásai alapján a középkori templom és altemplom a XI. század első harmadában épült. Feltételezhetően Aba Sámuel kezdte meg az építtetését a 20x20 m-es öthajós, centrális szerkezetű templomnak, mely a keleti kereszténységgel rokon építési mód. A ma is látogatható, vaskos pillérekkel osztott altemplom falfestményei, ikonográfiái viszont a nyugati kereszténység művészetéhez köthetőek. E kettősségben rejlik az altemplom unikális értéke. Látogatható: naponta 9-18 óra között előzetes bejelentkezés alapján Tel.: +36 30/915-1548 Eger Szabadprogram

8

Recommend Documents