I. évíolya m .
B u dap est, 19 07. m á r cziu s I O-én.
10. szám.
CSENDÖRSÉGILAPOK ElLÓFIZETESI ÁRA:
F él évre __ 6 koro n a. '
Egész évre 12 k o rona. N egyedévre
3 k oron a,
A katonai bíráskodás reformja. (A reform-l{f: rdések népszoriiismerteif:se.1 GI' }~l; (;yIJ la
honvéd alezredos-hadhirótól.
(Folytatás.)
Ha összebaRonlitJuk II pol!jr(l' i biinviHli eljárást II /'-atonrtifJl/,l, dsö tekint"tre szembeötlik, hogy a katomlÍ l,ünvádj elj árás sokkal mlOI' abb, mint a polgári eljárás. A kat,onai eljhás rnenetét nem akadályozzá,k az ügyész í éH ve(lői inditvii.nyok, a perorvosla,tok, a külön vád aláhelyezés és Ro tanuknak stb. a főtárgyal,iI;hoz i
!llIlll,1 veze ,es,ele, ct IItÍr!oiásra, a védelemre, valamint rt:; ité./e/,t/I(),l(la~'rr! ,, 'em ber van h ivatva, ellenben ft katnl/al bunm{/":-/lj{II~, ásban a vizsgáló- és itélőbiró, valamint a ~:X~ó eé!ara védő teendője egy kézben, t, i, a hadbiró kezében van ő8szp ontositva. Már p~dIg,az az embe~, ~ ki a vizsgálatot vezette, m ár a vIzsgalat során, vele , . á k az ügyben es Igy az meny t szokott allw tlll mag n a . ul ti l Uélelmondásban nem igen j9.rhat el olyan elf~g, a an~, mint az, a ki a vizsgálat llőzvetlen vezeteseben nem
S Z ERKESZ T ŐSÉ G ÉS KIADÓHIVATAL
Budap est, IV. Egyetem-utcza 4 sz.
,'ett részt. E mellett már az áJtalá ságnál fogva sem leh et azt szabályul követelni, hogy a hadbiró a vádlónak es a védőnek a szerepét is betöltse, vagyis hogy telj esen egyenlően világítsa meg a t ényállast, ú gy " vádlott terhére. mint annak mentségére szolgliló körülmények szempontjából. De meg ba el is fogadjuk, hogy ahadbiró e sokféle szerep betöltésére mindenkor képes, azt m:tr cSfl,kugyan nem leh et mondani, hogy az itélethozásl'!l hivatott birák a főtárgyaláBon a badbiró által fe lvett jegyző köny,ekből , szóval holt betük alapján éppen olyan tájékozódás t tudnlÍlnak szerezni a tényállás felöl, mint hn maguk az iHető vádlottak, tanuk és szaliértők állittatnak az itélőbirós ág elé és azoknak az ajk áról érte. ü1 a vádat támogató és megerőtl en i tö körülményekl'ől, a melyeket azután még külön is kiemel es máltat a vádló és a védő. Egészen más az, ha a haditörvényszék csak jegyzőkön!jvekbó'/ 8 II uadbiró egyoldalu előadásá ból értesül az 'illető egyének vallomásáról, mint ha ő maga látja és haJlja az illető vallomást tevő egyéneket, valamint a vádlónak és a védőnek pro és contra érvelését, Tagadhatlan tehát, hogy e tekintetben a polgári bün· vádi eljárásnak nagy előnyei vannak a katonai fölött. Ezek az előnyök még csak fokoztt
ez
OSENDŐRSÉGI LAPOK
110
biztositva, sőt a haiti törvényszék taf(jai, a kik között (legénységi bünügyekben) legénységi egyónek is vannak, egymással /,ii,ggelmi viszonyban állnak. Már pedig a mai bonyolult életviszonyo kra é fejlett törvénytudo· mányra való tekintettel az volna a kivÓJlatos, hogya biráskodás csakis az intelligencia magasabb fokán álló s e végre különös (jogi I képzettséggel biró egyénekre bizassék, a kik e mellett hellő ellenállást is ]{i tudnak fejteni a jogosulatlan külső befolyásokkal szemben. Ezek volulÍnak nagyjában ft polgári bünvádi eljárás· nak azok az intezmenyei, a melyek az alapos es részre· hajlatlan biráskodást a lehetőségig biztositják. Lássuk teM t, el lehet·e érni ezt a czélt ~z uj katonai bűnvádi perrendtartásban is ugyanilyen intézményekkel, vagy ha ezek egynémelyike a különleges katonai viszonyok miatt nálunk meg nem valósitható : minő más formában lehetne és kellene a czélt mégis biztositani. Azt, bogy a vizsgáló- és itélőbirói, valamint n köz· vádlói és védői teendők a katonai eljárásban más-más szemelyre ruháztassunak, l,atonai szempontból nem igen lebet ellenezni. Annál kevébbtí. mert ez más müvelt államol,han már meg van llOnositva. HORI' ez az ujitás a~ igazságügyi tisztikar szapOl·itasával s ekként meg· lehetős költségtőbblettel fog járni, az bizonyos. Egyéb nehézségek csak ama kérdéseknek a megoldásában állnak, hogya l.özuádlólkatonaügyészl milyen viszonyba hozassék a kaionai parancsnokkal szemben és hogy a katonai bünvádi elján'tshal1 védők kik lehessenek. Mint később még rátél'ünk, a. katonai parancsnoknak, Ilo ki a csapat fegyelméért felelős. bizonyos befolyást l,ell engedni a büncselekmények üldözésénél. minélfogva a. katonaügyész boz zá való ,iszonyát sem igen lebet másként megoldani, mint II hog.v nzt a legujabb német birodalmi katonai bünvadi perrendt:Lrtás is megoldotta. hogy t. i. Ilo katonaügyész a vádemelés tekintetében a.z illetékes katonai pa.rancsnok utasitásához legyen kötve.-I< Nagyobb eltérések vannak azonban :1 nézetekben és egyes allamok törvényeiben az iránt, hogy kit; leheR.~ene/; l'ér/ó'I; a katonai bünvádi eljárásban. Sokan azt tartják, hogy a katonai bünvádi eljárásban az ügY'védekllek (nem katonákmtk) csak az úgynevezett kŐzöllséges büncselekmények Ilopás, sikkasztás stb.) esetében vagy pedig egyáltalán nem kellene megengedni II védelem viselését Ezt a nézetüket azza l indokolják. hogy a katonai vádlott védésehez, főleg ka'/otlai büncselekmények (fiiggelemsértés, szökés stb.) esetén, külön·
* A polgári (kir., ügyészek is alá \-annak rendeke az ígazság· ügyudnisterlJek ~ 13Z álta.l II ,ád eUleMsére yagJ' elejt~Fiére uta· HlthEltók. Tenné!=;zetes dolog' azolJban, húgy ti katollaügyéGzllek R
,:ifielejtés tekmtetéllPll tett nyilatJ,ozalai tejjes pCl,jogi ha!ályl}'.l bÍl:ml.nak lJlég ukkor is, ha utólag kiderülne, hog,,' II parancsnok ,-ole neu! ódet! egyet. Ha. a. katol1l1ögyésy: a pnraJlcsnok előzetes JI/"lrL'~zlríst j,öve.tett el, er, ok av. ö felelőFoségre \'onására, üe nen) n.rra, ho!:,,\" a vitélelejtés
j(n'áhag5'á~tilJak ldkérése 1iiirül I{~het
tekintetéiJen tett nyilatkozata nllllJjftn hozott bir(,sági iJatároy.at a
IHU'aU('fo;lIOk
helyc"teSRók.
tltll]agOS
ÚJlásfoglalÍJ.~n
luiatt
hatályon
kiyül
1907. márczi us 10.
leges katonai ismeretek szükségesek, a mikkel a polgár. állásu védők rendszerint nem bil'llak s e mellett attól is kell tartani, hogy a polgári állásu védők egyes ese. teket csupa sZ6nzáczió hajhászásból a fegyelemre káros módon fejtegetnének stb. Ezzel szemben azonban fel lehet hozni azt, hogy hiszen a polgári bünvádi eljárásball is megtört énik, hogy az ügyvédek olyan bünügyekben is szerepelnek védőkként, a melyekben különös szakismereték kivánatosak \.vasuti összeütközések, orvosi mühibák sth.) és mégis megfelelnek feladatuk nak ; ha pedig a tárgyalás. nál rendzavaró, illetőleg a fegyelemre káros magatartást tanusitanának, meg kell von ni tőlük a ·zót. úgy a mint az a JJolydl'i bünvádi eljárásban is megt,örténik. Végre is, ha a vádlott olyan védőt választ, a ki nem ert " dolgához, az a vádlol,t haja. de má, előre kizárni min. den ügyvédet a véde l emből csupán azért, mivel nem ért hozzá, még seJ;ll igeL. lehet. Én a magam részéről a legnagyobb sul~,t a védelemnek lehető legszabadabb érrényesűlésére vetném, annyival is inkább, mert a katonai birákat amúgy sem lehetne olyan függetlenué tenni, mint a minők a polgáriak és mert, ami nt alább látni fogjuk, nalunk a perorvoslatoknak, sőt a nyilvá. noss,ignuk sem igen lehet olyan tág tért nyitni,' mint a polgári bi~llvádi eljárásban. Azt azonban altalában nem igen tartják szükségesllek és a modern katonai büuvádi perrenrHartások sem enged ik meg, hogy n vád· lott bízonyos eseteket kivéve - már az e lőzetes eljárásban (vagyis ft vádemelés. illetőleg fíítárg,Yalás előtt) is élhe 9sen \'édő közreműködésével. ElTe annál kevesebb szükseg van, mivel az IIj eljárás sulypontja aml1gy sem az előkészítő eljáráson (vizsgálaton " hanem a fó'lál'yyfl/á.'on fog nyugodni. Az különben, hogya főtárgyaláson mil/den büncselekmény esetén vedhessen ügyl'éd: csakis Angol-, Fl'anczia- és Olaszországban. továbbá Belgiumban és Portugáliában van megengedve, mig ellenIJen Németországban. Bulgáriaban, Dániában és SpanyolországhaLl főleg csak közön~é!/e., büntettek esetén lehet a,z ügy vM: védő. Abból azonban, bogy a vizsgáló· és itélőbil'ói, va.lamint a vádlói és vedői teendők külőnválnsztatnak, még nem következik az, hogya katonai E'ljárásban is éppen oly hatáskörrd kellene a YÍzsgálóbirót felruházni, mint a ~il'ye n a polgári vizsgálóbiróna]{ van Katonai rész. ről ugyanis megengedhetetlennek tartják , hogy a vizs· gálat elrendelése, továbbá a vizsgálati fogságba helye. zés fölött egészen a vizsgáló biró. illetiíleg vádtan,'tcs határozzon és magának a fegyelem ért és szolgálatkeze· lésért, valamint a barczképességért felelős parancsnoknak e tekintetben semmi befolyás se biztosittassék. Ellenkezőleg. fon tos katonai J8zempontok éppen azt kivánják, hogy e pal'a.ncsnok tudta nélkül alárendeltjei közül senki a szolgálat a.lól el ne vonassűk és hogy a Bzolgáhlt menetébe idegen hatóság bele ne umtkoz· hassek. E fon tos szolgálati tekintetek miatt I'O IOIII l'IIII!li , tehát
19
úgy bűn'll
tartj kezé rend táro zen més' a,zel' mert bűn
sas á tarta mén azon vizsg tett i tető f A
lönös a ka
állítá katon jedne idézée Az, ellenz
Mil tozba gyalá,: get Vf Kal
ják a annyi az én addig eljárá is kiz fegyel vesz él Igy elő/já
"enCle való I tók el
HOl
bogy érdek
CSENDÖRSÉGI LAPO!i -'!;;:'
~----~--
úgy a r égebbi keletű , mint a legmodernebb katonai bűn:v.ádi perrendtartások is, a katonai parancsnoknak tartJ. ak fenn a katonai bűnvádi üldözés jogát és az ő kezebe teszlk le azt a hatalmat, hogy a vizsgálat elrendelése és a vizsgálati fogságba helyezés föl ött ő határozzon. Hogy ezzel a parancsnoki hatalommal nehezen egyeztethető össze a vlÍdtanúc.~ intézménye, az természet~s. Különben sokan nemcsak ezért, han em még 3zeft lS el.le~e vannak a vádtanács intézményének, mert az elJarast nehézkessé teszi, már pedig a katonai bűn:vádi eljárásnak egyik elengedhetetlen kelléke a gyo/'. sa.~ag , a mennyiban a fegyelmet csak úgy lehet fentartani, lia a (fegyelm et mindenkor sér tő ) bűncsele k mények a lehető leggyorsabban megtoroltatnak. r.lindez azonban nem , zárja ki azt, hogy a parancsnoknak a vizsgálat vagy vizsgálati fogság elrendelése kérdésében tett intézkedése ellen bizonyos, az eljárást kevéssé késleltető felfolyamodás engedtessékamngasabbparanésnokhoz. Azt se lehet katonai szempontból ellenezni. hogy az új katonai bűnvádi eljárás a szóbeliségn és közl'ellenségre alapittassék, vagyis hogy az itélőbirak ne holt betük alapján, hanem fi jelenlétükben élő szóval kihallgatott egyének vallomása, ille tőleg a főtárgyaláson felvett bizonyitékok alapján itélj enek. Ebből a szempontból főleg az a kérdés igényel különös megfontohí.st, hogy miként szerveztesseuek majd a katonai biróságok, mert igen sok ilyen biróság felá,llitás8 már magában véve költséges, ha pedig az egyes katonai blróslÍ,gok hatósága tnlságos nagy terűletre terjedne ki, akkor meg a tanuknak (szakértőknek) megidézése okoz nagy költséget. Az, hogy a főtárgya.lá s *nyilvános legyen, már sok talál. Mint tudjuk a polgári bünvádi eljárásban is korlátozhatja a bir6ság a nyilvánosságot akkor, ha a targyalás nyilvánossága a közrendet vagy a közerkölcsiséget vesz élyeztetné. Katonai l'észről még ennél is jobban korlátozni akarják a nyilvánosságot és mig némelyek legfeljebb cs~k annyit akarnak megengedni, hogya főtárgyaláson csabs az érdekelt felek lehessenek jelen (űgyfél nyilvánosság), addig más.ok a nyilvánosságot nemcsak a polgári bűnvádi eljárásban megenged ett esetekben, hanem ~lyan esetben is kizárni, illetőleg liOdátozni kivánják. amIkor a kat~nal fegyelem szenvedhetne, vagy a szolgálati (katonaI) titok veszélyeztetve lenne. Igy például nem tartj ák megengedhetőn~k, hogy eg! e161iá1'6 ellen folyó bünügyben a főtál'gyalasra az alarer;deUpk is bebocsáUassanak, illetőleg.. hogy a fölebbvaló bünügyének targyalásán az alattosok mint hallgatók egyáltalán j elen lehessenek s t b . . . Hogy ezek az ellenvetések figyelmet erdemelnek e~ hogy a nyilvánossag nagy elvét a, különleges katonal érdek kel össze kell majd egyeztetnj, az bIzonyos. ellenzőre
(Vége köv.)
A szerszám. Trta : Széhe/y Vladim;,' államrendörRégi fogalmazó.
Azok a módok és eszközök, melyekkel egy-egy büncselekmény nyitj ára, jöh etűnk bizony nem kinálkoznak önként. A hozzá n em értő mintegy fátyol alatt látja magát a bünt s a bün Bzinhelyét, s csak a, hoszszas gyakorlattal megélesedett szem tnd átlatni azon a fátyolon. De akkor is nagyon jó me gfigyelő és itélő képesség keJl hozzá, hogy abból, a mit látnnk, már azt az ntat. azt a csapást is· meg tudjuk!látni, melyen haladnunk kell, hogy sikerhez jussunk. Mál' több izben fej tettük ki e lapok hasábjain, hogy egy·egy büncselekmény helyszine nagyon sokat, néha mindent feltár annak, a ki olvasni tud belőle. Mostani fejtegetésűnkben a helyszinnek csak egy lilozzmwtám térűnk ki, mely igen gyakran a nyomozas kiinuuló pontjává válhat, vagy ha nem - úgy legalább igen fontos segíMvé lehet a siker felé irányuló törekvéseinkben. Ez a szerszdm kél'déKf. Minő eszközt. sZPl'szlÍmol hu.~;:;nci lt ct tettes? Ennek kideritése megadhatja egyrészt a nyomozás irányát, másrészt bizonyitékka válhat a tettes bűnöss égén ek kérdésében, A következőkben röviden összefoglaljnk mindazokat a tndnivalókat, melyek e legközvetlenebb bünjel dolgában többé· kevésbbé mindig szem előtt tartandók. -l<
Maradjunk meg a betörések, álkulcsos nyitások büncselekményeinél. Ezek azok, a hol szorosan az eszközökről, szerszámokról beszélni kelL A mai betörő mes· terség sok szerszámmal dolgozik, álknlcsok, feszítővas, fúró, vágó, véső, kalapács, sodrony - ez mind a betörő szerszámraktárához tartozik, a ki nagy súlyt is helyez szerszámaínak jóságára s használhatóságára, mert nemcsak saját ügyességétől, hanem a szerszamtól is függ az eredmény. Csakúgy, mint más mesterségnél. A "nehéz, betörő tehát kétségkivül mindig finomabb eszközökkel dolgozik, mint a kezdő fiatal; dehogy is biz ná magát izmaira vagy testi erejére. Ez az idő már lejárt a betörők világában, ma ott is a modern technika vivmányaival dolgoznak. A nyers erőt ma a szerszám furfangossága és megbizhatósága helyettesiti. P"pllkosztciék, a nagy betörőkirályok főereje szintén betörősz erszám aik kiválóságában rejlett. Szó sinos róla ritka ügyes emberek voltak ezek a görögök, de minden ügyességük és furfangjnk kárba veszett volna, ha szerszámaik nem segítettek voloa. Direkte angol gyártmány volt minden, s bizony annak még avaskasszák pánczélai sem állhattak ellen. A kasszafúrás természetesen Papakosztáék hires kezdeményezése óta ma sem multa divatj át, de az esetek neménél ma is akárhányszor észrevehető, hogy hiábava,]ó minden ügyeskedés, ha a szerszám tökéletlen. Hogy jobb fajta, vagy csak primitív eszközökkel
CSENDŐRSÉG! LAPOK dolgozott-e a betörő, azt némileg gyakorlott nyomozónak azonnal észre kell venni. S ez már a nyomozásnál igen fontos tény. A nyomozó ebből már megállapíthatja, hogy kikkel áll szemben. Igazán hivatásos be· törőkkel-e vagy sem? A hivatásos betörő a szerszámjaira ugyanis gondot fOl'dit, a mi az alkalmi tolvaj nál nem fordul elő. Annyira gondot fordít, hogy már az eszközök mineműsége is néha egész pontosan mutatja meg, hogy kik ;Vagy ki követte el a betörést. A szerszám beszél. A betörő ép úgy a szokás embere, mint más. Minden betörőnek, vagy betörőbandának nemcsak a maga külön módszere van meg, hanem a maga külön szerszáma is. Ezekhez többnyire ragaszkodnak, és ha százszor jártak is póruL A betörés módja s az annál használt szerszám után következtetve, a gyakorlott szem akárhányszor első pillantásra meg tudja mondani, hogy ez vagy amaz a be· törőcsoport működött-e.
A betörő rendszerint súlyt helyez arra, hogy szerszám ne maradjon a szinhelyen. Teljesen tisztában van azzal, hogy az árulój ává válhat. A sietségben, vagy megzavartatásQ. esetén azonban még sem kerülheti ki azt. Ilyenkor fontos corpus delictivé válik a helyszinen hátramaradt szerszám, a melyet a nyomozónak okvetlen meg kell őrizni. Egy-egy álkucs a felfedezés kulcsa, . vagy a bizonyításnak sokszor nehéz munkájánál megdönthetetlen bünbizonyíték. Tegyük fel többrendbeli betörés történt. Egyik helyen egy feszítővas at találnak. Másnap elfognak egy ismert betörőt. Kikutatják lakását, és megtalálják az ágynemű közöW betörőszerszámait. Egy csomó álkulcsot, vésőt s több feszítővasat is. Egyéb bünjel nincs. A betörő tagad. Közelebb nézve azonban abet örőszers zámokat, az egyik feszítővas fe1tünően ujnak mutatkozik. A bűn jelként őrzött feszítővas nagysága teljesen megegyezik a betörő szerszám raktárában talá,lt ujabb keletü feszítő vassal. Világos, hogya bűnjelss feszítő vas a letartóztatott betörőé volt, a ki hirtelenében csináltatott egy másikat. A tettesség körülbelül így rábizonyítottnak látszik, de hol vannak, és kik a társai? Kutatj ák a letartóztatott személyi viszonyait, ismeretségeit. Közben megállapítják, hogy a letartóztatott betörő évekkel azelőtt egy lakatossal együtt volt letartóztatva. Kétségkivül megint ezzel lehetett együtt, az új fe szítővasat is az csinálhatta. így sorra kerül az egész banda. Egy másik tényleg megtörtént eset még érdekesebb. Budapesten, de már a vidéki városokban is tudvalevő leg legujabban erősen lábra kapott a lakásfosztogatás. A tolvaj ok meglesnek egy-egy lakást, a mikor senki sincs otthon, álkulcscsal benyítnak és elemelnek mindent, a mi értékkel bir és kezök ügyébe esik. Egy ilyen kifosztott lakáson a multkor 3 drb. álkulcs ot találtak. melyet a tolvajok úgy látszik sietségükben otthagy tak. Az alkulcsok a "KiR Ujság)) papirjába voltak göngyölve . A detektivek résen vannak, s nap nap után kerülnek be a laklisfosztók a főkapitanyságra. Egy vagy két
1907. mlÍ.rczlus 10.
lakásfosztást rájok lehet bizonyítani, azonban soknak nem akad ,gazdája. A legutóbb tetten ért is jámbor képpel erősftge tte , hogy az volt az első kisérlete, a hol a detektivek rajtaütöttek. A há.zkutatás nem vezetett eredményre. Egyik detektivnek azonban feltünt, hogy az asztalon egy KisUjság fekszik, majd szanaszét az ágyon is akadt egy pár példány. - Úgy-e, a Kis Ujságot szokta olvasgatni? - kérdezte a detektiv a delikvenstől. - Igen. - No hát akkor maga követte el az x ... utczában is abetörést. A tolvaj értelmetlenül bámult rá a detektivre, majd elmosolyogta magat. - No hát jól van, én voltam. Csak azt mondja meg. hogy miköze van annak a betörésnek ahhoz, bogy én a "Kis Ujságot .. olvasom? Hát már ebből, hogyan tudta meg azt, hogy én oda is betörtem ? A detektiv nem magyarázta meg. Nagyon lényeges a helyszinen talált betörőszerszám abból a szempontból is, hogy módot nyujt ana, hogy készítőjét kinyomozzuk, a mi - könnyen beláthatólag egy lépcső a tettes kinyomozasárn. is. Elmondjuk, hogy ezelőtt három évvel hogy nyomozott ki a rendőrség egy veszedelmes kasszafuró bandát, a kik minden hónapban következetese n látogattak el többnyire üzletek, nyomdahelyiségek irodáiba, s ott meglehetős sikerrel fúrták a kasszákat. Már négy-öt hónapja ism étlődtek ezek az esetek, s a rendőrség még mindig sötétségben tapogatózott. Majd ezt, majd amazt a rovott multu tolvajt gyanúsította, de bizony egyik sem vált be. A sajtó is már viczczelni kezdett. Más kiindulási pont nem volt, a rendőrs ég tehát a szerszámok révén kezdett nyomozni. Az egyes kasszafurások helyen talált szerszám maradékokból, a furások nagysága és módja után megállapította, hogy mily eszközökkel dolgoztak a betörők s azt pontosan leirva, közreadta a napisajtónak, mely azt hiven közölte. Persze ujabb tréfálkozá.sok kiséretében. Megvannak elméletben a szerszámok - de boi vannak a tolvajok?! irták. A rendőrség módszere mégis bevált. Egy szép nap beállított a rendőrségre nagy dagad t képpel egy lakatosinas azzal, bogy ő valami fontosat akar mondani. És azután elmondta, hogyagazdaja, mikor vége van a munkának, még nagyon sokat dolgozik egymaga a mühelyben. Egyszer látott is valami furófélét nála. Olyan volt, mint a hogya Fri ss Ojságban olvasta. Tegnap megleste, a gazdája észrevette s szörnyen elverte. Most azért is beárulja. Alighanem ő lesz az egyik kasszatolvaj. Úgy is volt. Másnap az egész banda a rendőrségen volt. Ujonczok voltak, intelligens emberek, a kik igen ravaszúl kezelték a dolgot. Azért nem talált rájuk hama:rjában a rendőrség, a mely jobbára a börtön viselLek között kereste a már kellemetlenné vált kassza-furókat.
1907. márczius 10.
CSEND ŐRSÉGI LAPOK
11 3
~====~==~~~~~
De .m,i legyen a teendőnk akkor, a mikor a tolvaj nak, a betorőnek nagyon is volt go ndj a arra, hogy áruló nyom - legkevésbb é szerszám, hisz arra azután is lesz sz~kségc - ne maradjon valahogyahelyszinen ?! ~ko~' ,lS főképen mindig gondunk legyen annak a megallapltasa, hogy minő szerszámot h asznált a tolvaj, Nem szorul bőveb b magyarázatra, hogy első sor ban kötelességünk különösen a kétes esetekben, annak kiaerítése, hogy minő büncselekménynyel állunk szemben. Különösen a kétes esetekben. A jelzett betörésnél a büncselekmény elkövetésénél haszn ált szerdzámok révén is hivatalosan kell megálla. pitani , hogy csakugyan betöréssel és m in ő betöré-sel állunk szemben .. Számolnunk kell mindig az úgyn evezett 'Dctiv« "link» esetekre is. Önbetörésekkel is. Például a be biz tosítási esetekben a hatóságnak hivatalosan kell bi zo nyítania a betörés megtörténtét. Nézzük csak, mint állapítj uk meg azt a használt szerszámok szempontjából. A lefeszített lakat, a felfeszitett ajtó, zár stb. természetesen ékesen tanuskodik a betörés mellett. A többi körülménynyel azután összevetőle g megállapíthatjuk, mi fajta betö résről van szó. Az álkulcsos betörésekn él azonban már n em egészen nyilvános a dolog. Tudok sok ese tet, a mikor sokan önmagukat lopj ák meg s ijedt arczczal betöréssel lármázzák tele a hatóság fülét, s sok az olyan eset is, a mi kor nem annyira betöresről , mint inkább ravaszúl kieszelt házilopásról van szó. Mi nő j el entős változásokat csinál az ajtó zárj ában, ha tényleg álkulcscsal hatoltak be? A zár belseje rendszerint olaj és porral vegyes réteggel van tele, amely csak ott hi ányzik, a hová a r endes kul cs talál. Ha most, ez a r éteg ott van felkarczol va, s ott mutaLkoznak még szabad szemmel is elég jól ki veh ető bar ázdák, a hová a rendes kulcs n em jön, nem illeszkedik, kétség· telen bizonyíték ez a mellett, hogy a zárnyitáshoz álkul csot használtak. Ezek a karczolás ok és fén yl ő baráz· dák még napok sőt hetek multán is meglátszanak, míg be n em lepi ők et a por s rozsda. Ime egy példa. Egy n ap lelkendezve rohant be a fö kapitányságra egy cseléd, hogy a gazdáj ánál betörtek. Az úr meg az asszony szinházl.Ja mentek, s ö magára mar adt. Leszaladt azután a szomszed fü szereshez faszenél·t, ott igaz, bogy egy kicsit eldi skurál~atott, de al ig volt egy félóra. Mikor feljött, a lakás nyltva vo~t, össze-vissza szór va mind en, az ékszer s a pénz ped Ig eltün t A kiküldött detekti v alig tudta leositítani az egyre j ajveszeklő cselédet, a ki bánatában nem tudott hová lenni. . . Elsőb en is figy elmesen megvizsgálta a lal~ás aj taját: Nézi, nézi . . . s fejétcsóválja és er?sen. szemugy:e veSZl a cselédlányt. Majd leküldi a kollegáJat. Egy par .percz mulva az megjön, 8 odasúg valamit a detektIvnek. Enn ek pedig felragyog az arcza.
- No, Mari lelkem! - szól j ókedvüen - ne búsuljon, ninos már semmi baj? - Miért? -' kérd ezte Mal'i, ele nem látszott t ó.lságosan megörven dezettnek. - Meg van a tolvaj! Meg lesz talán az ékszer is, meg a pénz is. - Igazán ?! Mari csaknem őrve nd ezett. - És tudja ki ~ tolvaj? -
... ?
- Maga lelkem! Ebbe a lakásba nem nyitott be senki. A zárj a olyan tiszta, mint a patyolat. Ebbe nem jál't álkulcs. Hanem maga lopkodta össze a holmit s pénzt. A füsz er esnél még egy perczig sem volt, de ann ál többet beszélt a Franczival, a si omezéd házból. Azt is most már a rendőr húzza ki az ágyból. Mari megzavarodott. - Jaj , Istenem! Honnan tudj ák ezt? De én nem akartam. A Franczi beszélt rá, ő mondta, hogy úgy tegyek. Hogy a körültekintés, egyáltalán a Dgyelmes sze rszámvizsgálat milyen fontos s dön tő mozzBnatává válhat egy· egy nyomozatnak, bizonyítja a köv etk e ző eset is. melyet egy berlini folyóiratban írtak meg. Berlinben egy i dő óta következeteselJ ismétlődő betöréseknél felfeszített szekrények s ládákon lé vő nyo· mok után megállapitották, hogy a betörő vagy b etörők a végén) csorba fesz ítővas at használtak. A rendőrség erre a lefeezített fadarabokat s faszilánkokat összegyüjtötte és megőrizte. Nemsokára tetten értek egy betörőt, a kinek birtok ában egy fesz ítővasat találtak. Vajjon ő követte el a többi betörést is? A feszítővas élesebb vége csakugyan csorba volt, de ez csak gyan u t kelthet, s még nem egy a bizonyítékkal. A megőrzött lefeszített fadarabokban a feszítővas által hagyott nyomoknak és a feszitővas csorba végének megegyező volta szabad szemmel nem yolt megállapítható. Erre lefotografsJták háromszoros nagyításban a farészekben a feszítővas által okozott nyomokat, lefotografálták a feszítővas csorba végét is, és most világosan látható volt, hogy a feszítővas végének csorblt vonalai teljesen megegyeznek a farészekben látható nyomok vonalaival.
A tolvaj elemek által használt eszközök és szerszámok iehát - mint fejtegetésünkben azt példákkal is igye· keztünk kidomborítani - minden egyes esetben szintén bevonandók , ama vizsgálódásaink köre be, melyek a tettes üldözése és kézrekeritése érdekében lényegesek és szükségesek. De ez még nem is elég. A mint a hivatásához jól érteni akaró kereskedőnek szüksége van első sorban az áruismére, úgy nekünk is ehhez hasonlóra kell törekednünk : meg kell ismerni a Mn/evő elemek eszközeit és ~z erszá1Ilail. A bünügyi muzeu moknak ez a czéljuk. Ha tehát valaki szerét teheti, hogy egy bünügyi muze umot meglátogas-
"
114 a testben és
későbbi
esetekben, mint kész
védőeszköz akczióba lép. Épen ez az alapja a himlő
A világ legnagyobb hajójának belseje.
son, ne mulassza el. Ott egybegyüjtve láthatja a bün s~eI's:.ámail, melyeknek ismerete ép úgy odatartozilr a nyomozás tudományához, mint a bünös világ typusainak ismerete.
ÁLTALÁNOS ISMERETEK. Gyógyszer az elfáradá s e llen.
Különösen hangzik ugyan, de úgy látszik e sorok czímével jellemezhetjük azokat az adatokat, melyeket egy német tudós, Weinhart, az elfáradásra vonatkozó vizsgálatainak eredményeként közzétesz. Szerinte az elfáradás tulajdonképen mérgezési tünet. És régi dolog, hogy az ember ép úgy mint az állat, lassankint fokozott adagok révén csaknem minden méreghez hozzászokik. Min · dennapi dolog, hogy valaki nikotin. koffein, alkohol, morfium, opium, vagy arzén különben halálos mennyiséget minden baj nélkül beveheti. Az élő testnek e tulajdonsága azon alapszik, hogy a test nlinden belékerülő meregnek (toxinnek) ellenmérgét (antitoxint) termeli, a mely amazt közömbösíteni tudja. A gondos természet azonban minden ilyen mérgezési esetben több antitoxint termel, mint a mennyi a pillanatnyi veszedelem elhárítására szükséges volna. A többlet aztán fölhalmozódik
és más ragadós betegség elleni ve dő· oltásnak is. A beoltás ugyanis csak azt czélozza, hogy himlőeJlenes méreg keletkezzélJ , 1\ mely még évek mulva is képes legyen a bejutó betegség csirákat megsemmisíteni. És hogy a gondolat helyes, azt a bim lőjárvány nagy csökkenése is bizonyítja, Ismeretes az is. bogy a ki már valamelyes ragadós betegséget átszenvedett, az körülbelül biztositva van ujabbi fertőz és ellen. A nem szakember azt mondja, hozzászokott a betegséghez, a dolog azonban szintén a testben visszamaradó anti· toxin mellett bizonyít. Weinhart az elfára· dást is hasonló méreg általokozottnak tartja, a mely a m egetőlte tésn él az izmokban veg,)'i uton keletkezik. l!.S a tudomány régi vértanúinak, a tengeri nyulaknak ujabb kinzása révén sikerült is az elfáradás mél'gét tisztán el ő · állítania. A méreg előállítás ánál nem kis nehézséggel kell megküzdeni. Ugyanis Weinhart elmélete· sze rint minden egészséges testben sok anti toxi nt termelő hely van, a melyek a test nagyobb igénybevételénél fokozottabb mértékben választ jak ki az ellenmérget és így mindig neutralizálják a keletkezett toxint. Csak ha hosszabb időn át keletkezett tulzott. m ennyis égű :méreg, akkor merülnek l
_ _..........
I
~
. . "'~
w
~~
__
>
-
-"
A
J~07. márczius
10.
CSENDÓRSÉG I LAPOK
volt káro~, de testi és elmebeli munkáját kitartó bbá tett.e. :Vemb?rt azt mondja, bogy n emcsak a testedzés ter en es az eletnek 8 , képzelet által a szél'Ummal összeka~csol?ató ezer. esetében lebet még óriás j el e ntő sége az el!arad~s orvossaganak, . de sok betegségnel, operáczióknal,. gyongeseg, n eurasztenia esetébe n, valamint fl, liibba· dozo betegek kez elése ben is.
A sziva.cs és a sZivacshalásza,t. ~leven állapotában a szivacs ugyanolyan állattelep,
mmt a korállbokor. Rostos testét háló födi, a mely fekete bőrnek Játszik. Belseje igen vékony, többé-kevésbbé rosto s búsforma anyag; a rostok úgy összebonyolódnak, bogy ruganyos szö vetet alkotnak, ezt a szövetet szükebb·tága,bb, sokfelé elágazó csatorna j álja át. Mindezekbe a nyilásokba behatol a viz, hol ki, hol befolyik, a mint a csato rnákban levő kis csilló· szőrök ide-oda mozgatják. A csilló szőrök sejteken ül nek, a melyek az egész fekete bőrt alkotják; ezeken kivül még más sejtek is vannak, a melyek folytonosan ide-oda mászkálnak. Nem minden szivacs olyan idomtalan göröngyformájú, mint a mi fürdőszivacsunk. A hány fajta, annyi forma; vannak szabálytalan, cső , virágváza, bokor, legyező alakuak. A szinök nem I,ellemes, sárgás fehér, vagy vöröses barna. A szivacs minden tengerben előfordnl, hol mélyen, hol a tenger szinébez közelebb, sőt n éba olyan sziklákon is, a melyeket nem mindíg borít el a víz. A legj elen té keny ebb szivacs halászat a naxosi ten gerben es a szomszédos szigetek körül van. Korfuban és Algirban is halász at folyik. Nagyban űzik a szivacs balászatot a Bahama-szigetek körül. Ezen a nagy vidéken 5-6000 ember foglalu.toskoc1ik a szivacsbalászat körül, csupa n éger és mulatt, csak a hajótulajdonosok és a k ereske d ő k feh érek. A halászat a viharos nyári hónapok kivételével egész éven át folyik. A hnjókat. 6-7 hétre látj Ilk el eleséggel és úgy küldík kl, az Ól'iási, több mint 3000 szigetbő l , szikla· partból és szirtből álló területre. A mikor a szi vacstelepekbez érkeznek, a legénység kettesével kis csónakokra száll és csak este tér vissza a zsákmánynyal a bajóra. Az egyik ember kezeli a kormányt, a másik halászik. Sok szerszám nem kell eh bez a mesterseghez, az egyik 10-~5 mét e,r hosszú, ~~gén két erős boroggal ell atot.t rud, a máslI, az úgynevezett «vízi üveg "... K!s négyszögletií faláda ez, olykor csak csobor, a melynek. fenekébe szél étől két ujj nyira, üveglapot liles~ tettek. H a ezt a szerszámot az üvegla.pnal rnély eb ben merítik a tengerbe, a.kkor az uve~ lap alatt megszűnik a tenger Vlzenek hu!lamos mo zgása, úgy, bo~y mintegy ,20 meter mélyre mind en tárgyat tIsztan meglatna,k. . A mikor - uja Cronau Rl1d?lf .. konyveben _ ilyen halászcsónak ban előszor ke:es: tem föl New Providence sZIget hIres. ~enberl kertj eit s először használtam a t engen uveget, ámuló szemem mesébe illő csudás világot
lát~tt'mit eddig csak akváriumokban láttam,
11 5
egyes szegényes, elcsenevészedett példányokban, azt itt búja tömegben szemlélhettem. Nagy m ezők et láttam, telve hófeh ér korall t.elepekkel, majd fa vagy kelvirágBzerü, majd kézformáju, vagy gumó s kepző dm ényeket, majd hatalmas lapokat es rndakat szerte ágazva, kaktns zszerüen kicsipkézve. És mindezeken a smaragdzöld és azurkék vízektől körü!ölelt építményeken millió és millió kicsi korall állatka tapogatói csillogtak. Csipkés házaik közt bosszú, a legszelidebb áramlat szerint hajladozó tengeri tollak lebegtek; mellettük karmin piros, a legfinomabb cs ipkéből szőtt méte rnyi nagyságú tengeri legyezök inogtak vékony szálaikon. Más képzödmények hatalmas bibor es sárga színü páfrányokr a eml ékezte~tek, vagy zeJirbajtotta zöld, fehér vagy lila selyemszalagokra. Mikornéhány evező csapással oda hajtottuk csónakunkat, egész töm eg tengeri rózsát anemonát fec1eztünk föl. Rikító ellentéte ezen villogó. látszólag csak napsugár és színből álló lényeknek a sok ökölnagyságu sötét fekete test. Helyenkint oly tömegben yoltak, hogy a víz felü letét egész sajátságos feketevörös szinbe borították. Tengeri süntelepek voltak ezek, éleven, ezel'llyi hosszú, felette finom tüskév el Hirakott tüpárnák. Sokkal költőiebbnek tetszettek a nagy harangalakú menuzák, a melyek mintha tengeralatti szappanbuborékok volnának, úgy uszkáltak a sötetkék vízben, csalánszálaikkal játszadozva. Egyetlen bal sem merte a finom állatkókat megbántani, mert számtalan
Mi minden fér el egy oceánjáró gÖzöBben.
CSENDŐRSÉGI LAPOK
116
rejtélyes mérges fegyverük van és még az embereknek is tanácsos óvakodni tőlük. A halak közt is sok volt a veszedelmes kalandor, akivel nem volt ajánlatos egy tálLól csereszDyézni . OLt volt a tehénhal, két szarvval a homlokán, a gömbölyű, mindenütt tüskével boritott zsidó hal és ezer más, majd arany és ezüst szinben csil· logó, majd égővörös, narancssárga, bársonyfekete és világos zöld színt váltogató pikkelyes állat. De mind ez a természeti csoda n em érdekelte a kisEirő s~ivacsbalászt. Tekintete közönyösen siklott el fölöttük, hiszen mindennap látta őket; annál nagyobb kéjjel vett szemügyre néhány jelentéktelen sötét göröngy-form át, egy korál sziget tetején. Egy evezöcsapással egyenesen odahajtolto, a csónakot. Aztán üvegjét balkezébe kapta, jobb kezével megragadta hosszú szigonyát, leszúrt vele rt mélységbe, ügyes muzdulattal sona letörte a göröngyöket rs a csónak fenekére hajította. Ezek, a tenger mélyéből It napvilágra jutott szivacsok éppenséggel nem nyujtottak vonzó látványt; csuf bar· nás lila, majd egészen feketének látszó nsálkás görö ngyök voltak, a melyek az erős napfényt sem állták s miuamar kiállhatatlan büzt árasztottak. Jó eredménynek tartják, ha a legenység mintegy 6 heti nepéz munka után 1~- 15,000 nag.v példányt visz haz Il. Atlag azonban a nagy hRjók is alig halásznak többet. mint 5000 nagy és 7000 kJS szivacsot. Mint mondottuk, a frissen kihalászolt &zivacs egészen más, mint az, a melyet a kereskedés· ben árulnak. Ny:ilkás, puha, fekete bőr fedi és fellEir fo lyadék van benne. Mind az az állati anyag, az a millió élő ltny, a melyből a szivacs felépült, elpusztult a napfénytől; ismételt taposással és öblögetéssel aztán eltávolítják, a mi benne maradt. Még meg is fehéritik, úgy, hogy újra kiteszik a napra és tengervíz zel időnként megöntözik. Ekkor készek arra, hogya kereskedésbe jussanak. A kivitel számára még körül is vagdossák, vegyileg még egyszer megtisztitják és kisebb göngyölegbe préselik.
KÉPEINRHEZ. A v ilitg
1907. mál'czius 10.
hajógyár és május elseje óta jár Hamburg es Newyork között. A gepe 17,200 lóerejű és két osavara óránkénti 17 tengeri mértföld sebességgel mozgatja tovább. Az oezeáni átkelésre nyolczadfél na pra van szüksége. Csavarai bronzból valók, négyszárnyúak és (j-7 méteres átmérő mellett perczenként 84-et fordulnak. A osavartengelyek 66 méter hosszúak és átmérőjük 490 milliméter. A gépbe 15 atmoszféra nyomású gőzt vezetnek, a melynek termelésé re 51 katlan, nyolcz kettős és egy egyes kazán szolgál. A szénraktárban 3500 tonna kőszenet lehet elh e· lyezni. Óránként 12 tonna, naponként 288 tonna a normális szénfogyasztás. A bajó tehát 12 napra való szenet vihet magával. Az egyes föd élzetek magassága 2'44·-3 1 méter közt váltakozik B az emeletekre való közlekedést villámos lift közvetlti. A felső fedélzet alatt öt emelet van, fölötte pedig három és a 3'5 és 4'5 méter széles födélzeti sétahely összes területe 2800 n égyzetméter. Az első osztály 600, a második '286, a harmadik 226 utasra készült és a födélközö n 1800 ember fer el. A bajó személyzete 588 ember, a kik közül 141 a gépeknél, 360 pedig a konyhában és az utasok kiszolgálásánál dolgozik. Az elsőosztályú kabinok közepes nagyságú szobák nagy ablakokkal és izlé · ses berendezéssel. Minden osztálynak nagy étkezőterme van, azonkívül dohányzó-termek, szalónok, irószobák és télikert egészltik ki az úszó csoda berendezését. Végül itt van a nevezetes Bitz·Cal·lton-féle vendéglő is, a melynek rendkívül fényes term eiben egysze rre 120 ember étkezhet jó pénzért étlap szerint. Van még azután a hajón tornaterem, fürdő, könyvtár, könyvkereskedés, virágüzlet. Hét konyhán főznek és n égyezer villámlámpa szolgáltat a helyiségékben tündéri világítást. Van a ha· jón telefonberendezEis, Marconi távíró· állomás és két napilap is (egy angol és egy n émet) j elenik meg rajta. Föl van még szerelve viz alatti j elzőké s zülékekkel az összeütközése k megelőzésére és különösen sikerült szellőz ő-berend ezésse l. Az éléskamra 32,000 font húst, 11,250 font _vadat, szárnyast és halat, 36,000 darab tojást, 12,000 font kenyeret, 5000 font vajat, 50,000 font lisztet; a pincze 150 hektoliternyi hordó sört, 1200 palaczkot, 7500 üveg bort és9500 palaczk ásványvizet fogad he egyszerre. A tej készlet 8000 liter.
legnagyobb hajója,
A vihig legn agyobb h ajój a manapság a HamburgAmerika vonal "Kaiserin Augusta Viktória" nev ű óczeánjáJ"ó gőzösc. A német kereskedelmi tengerészétnek ez a dicsősége ugyan nemsokára masodsorba kerül, mert már építik az angol Cunard társaság két atlanti-gőzösét, II «Lusitania" és (1M uritania" nevüeket, a melyek mEig nagyobbak lesznek é~ állítólag gyorsaságra is túlszárnyalják majd a n émet hajókat. Mindenesetre érdemes azonban, ha a világnak ez id ő szerint legnagyobb hajójáról n éhány adatot fölsorolunk. A lJajó 213 méter hosszú, tehát még bat méterrel hosszabb, mint az egykor csodált, rengeteg "Great Ea~tern)) volt. Szélessége 2347 méter, mig a "Great Eastern)) szélessége 36 (j méter volt, az igaz, hogy a kerékdobon át mérve. Ez a régebbi, nagyságra máig is e lső óriás ugyanis kerekes hajó volt. A "Viktoria Augusta)) magassága l G'38 méter, aGJeat Eastern é 17'67 vo lt. Vízkiszorítása 45,000 tonna, a Gr eat Eastern·e 35,009 tonna volt. A két kemény 15 méter magas és átmérőjük ·~-8 meter. A hatszáz meter ho sszú horgonyláncz egyes szemeinek 88 milliméter az átmérője.. Ezt a kolosszust 1005 április 29·én bocsájtotta v>Ízre a német császá ri pár j elenlétéb en a stettinbredov·i Vulkán
HIBER. Meglőtt járőr.
Február l2-én a csongrádmegyei nagy mágócsi örsbeli Gálfi Mihály és Sajgó István lovas ez. örsvezetőkből állott j árőrl'e portyázás közben a Derékegyház községhez tartozó tanya közelében esteli 10 óra tájban, egy szalrnakazal tövéből egy lövés tétetett, mely lövesből egy szem sörét Sajgó cz. örsvezető állát, több sörétszem pedig mindkét szolgálati lovat jel entéktelenül megsebezte, néhány sörétszem pedig a járőr rnházatát rongalta meg, sérülés ok"ozása n élkül. A lö vés után a járőr forgópisztoly t ragadva, a lövés itányába lovagolt s a szalmakazal tövében Demeter István tanyai lakost találta, ki a járőr közeledtére fegyver ét a földr e fektet ve, nehány lépéssel a járőr elé ment. Nevezett védekezésül azt adta elő, hogy egy nyulatt l esett s arra lőtt, a j árőrt pedig a sötétben nem látta s így azt véletlenül sebezte meg. Demeter a .iárör által elfogatott s tényvázlat mellett a lőfegyver és töltényekkel a szentesi kir. járáshiróságnak átadatott.
1907. márczluB 10.
CSENDÓRSÉGI LAPOK
Sztrájk. A tatabányai kőszénbánya 6500 munkáBa közül 120·an márcziUB 1 én bér emelés és a munkaidő leszállitásána.k követelésével strájkba léptek. A strájk tov ább terjedésének meggállására és '" rend fenntartására a 15 főre megerősített tatabányai csendőrörs legénysége ügyel. Debreczen városa az iszákosság ellen valósággal uttörő lépés t t ett azon határozatával, hogy vasárnap nem engedi a pálinkás boltokat kinyitni. Ha ezen batározat tényleg meg is valósittatik, úgy Debreczen városának e lépése a kriminalitás elleni kü zrlelemben is na gylontosságu akcziót vezet be.
KÜLÖNFÉLÉK. A napsugarak ereje. A napsugarak erejéről azt áll itják, hogy harminc négyszög láb területre eső sugarak ereje egy lóerővel egyeulő. A ló erő tudvalavőleg minden másodpercben képes egy kilogrammot egy mp.ternyire fölemelni. Az összes napfény ehhez képest óriási, csaknem megmérhetetlen. Ha lehetséges volna a föld től a napig, tehát mintegy husz millió m értföld magasságban, egy 3600 méter átmérőjü j égoszlopot létesiteni és a nap összes mel egét arra irányozni, az óriási oszlop egy másodperc alatt vizzé lenne és csak bét másodperc voln a szükséges, h ogyavizből meg gőzzé alakuljon át. Ehhez képest legnagyobb kánikulai melegünk valóságos sarki hideg. Világitó fa. Délamerika Tuscarora tartom ányában, néhány forrás mellett saj átságos fa diszlik. A 6-7 láb magas törzs .t gyökerénél három-négyszer olyan vastag, mint az ember dereka. Tömérdek ágának levelei pedig önmaguktól világitanak egy mértföldnyi kerületben. E fén y olyan erős, hogy a legapróbb irást is elolvashatjuk a közeléhe n. Mézgaszerü anyag a világító, melyet a tenyerünkre kenhetünk , a mikor nem a levél, banem kezünk világit. Sokan azt hiszik, hogy e fény a paraziták milliárdjaitól ered. Az indiánok babonás tisztelettel viseltetnek e fa iránt és a varázsló hatalmas fájának nevezték el. Hasznos tetszésnyilvánitások. A bány ház, 8,nnyi szokás. Ezt az egyes nemzetekre is elmondbatjnk. A japániak ngyanis különös módon adják a színészekn,e~ tudtára, hogy játékukkal meg vannak elégedve. R~gl szokásuk az már, hogy a primadonnának, vagy a hős szerelmesnek nem bokrétákat vagy koszorukat dobálnak h anem ruhájukat, melyet lelkesedésük bevében a Bze;eplő lábai elé vetnek. Az előadás .után ezeket, fi ruhákat pénzért váltják vissza. melynek osszegén az utan a szinészek és szin észnők megosztoznak. A kámfor. A kámfort Európa legnagyobb r~sze ~a pánból és Formóza szigetéről kapja. Japán evenkmt három millió, Formóza pedig egy millió kilogram ká~ fort ad el külföldre. Kinában is vannak ká~fo:ra-erd?k. Az érdekes kámforfa különösen dúsan tenyeBzlk Japan-
117
ban, hol ötven méter magasra is megnő és tizenkét méter kerületü vastagságot is elér. A kámfort ugy késZÍ. tik, hogyafájanak törzsét, galyait es gyökereit forgácsokká aprózzák és a forgácsot a vizbe rakva, nagy fazekakban főzik, melyeket l'izsszalmával bélelt nagy fedőkke l boritanak le; a forró vizből felszálló kámfor aztán a rizsszalmára rakodik és ott megsürü8ödik.
A világ legnagyobb ujsága. Az aacbeni muzeumban őrzik a világ legnagyobb ujságát, a New-Yorkban 1859-ben megjelent llIuminated Quadrnple Constellation-t, mely nyolc és fél láb magas, bat láb széles. Az északamel'ikai szabadságharc ünnepén jelent meg ez az óriási lepedő, mely a teke-asztalra fektetve, azt tökéletesen bebOl'itj a. Nyolc oldalas és egy oldalon 13 hasáb sorakozik egymás mellett. Az ujság papirOSR, mely minden száz évben egyszer jelen meg, nagyon tartós és vastag. Rizsmája három métermázsát nyom. Az első szamon 40 ember szakadatlanul dolgozott nyolc héten keresztül. A lapot 28,000 példányban nyomták és számát ,30 centert árusitották. Csinos fametszések tarkitják ez uj ság szövegét, a melylyel batalmas kvartkötetet nyomhatnának tele.
HASZNOS TUDNIVALÓK. Hogyan kell bánni a gazdagon termett gyümölcsfákkal '? Az olyan gyümölcsfát, a mely sokat termett, már a rákövetkező tavaszo n alaposan meg kell Irágyázni. Aztán ritkitsuk meg a gyümölcsfa koronáját, hogy Ilellőleg levegőhöz jutbasson. Ha a gyümölcstermelő ezt a ritkitást minden évben rendszeresen végezné. akkor nem igen fordulnának elő ágtörések. A vén. kiszáradt ágakat el kell távolitni, a sűrün á.lló ágakat meg kell ritkitani, hogy igy világosság és levegőhöz juthasson a koromija. Minden vizhajtást. a mely az erősebb ágakból kihajt. el kell távolitni. Ha egyet· egyet meg is hagyunk, akkor is termésre kell metszeni. A lelógó, az utak járbatását meggátló és a koronának Bzabályszerü formáját kivetkőztelő ágakat szinte el. kell távolitni. Ha ezt tettük a gyümölcsfának a koronáJa\'al, akkor aztán forditsnk figyelmünket a törzsre. Vakarjuk le az öreg kérget és minden hasadékba igyeke~~ünk a vakaróval behatolni. Ennek a munkának az a JO eredménye van, hogy igen sok rovar! tojás, álcza, ~áb zavartatik meg buvó helyében. Az lIyen lekapart, mlllden féle hulladékot aztán gondosan égessük el és ne hagyjuk a fa alatt. Egy ilyen kezelés egészen megujitja a f~nak a kérgét és ez még elő lesz segItve, hogyha mésztejjel mázoJjuk be a fáknak a törzsét, a melyhez tetszés szerint tehéntrágyát, agyagot, kormot va~y marb~ vért teszünk. tisztán csak azért, hogya vakitó feh er szint elkerüljük. Ha ebhez a fának a tányérját a korona egész terjedelmébe? ősszel jól ~el~.ssuk, akkor mindent megtettünk a végb ől. hogya. gyumolcsfa eleget tehesse n várakozásunknak. Olcsó és jó fen6követ lehet e lőállitani az eltört iskolai palatáblákhól. . E~e~et ugs.anis.. egy vonalzó ~s egy begyes szög segltsegevel konnyu szenel tetszes szerinti alakura lehet vagdalni, midőn ?'~t~n,. különöse~ oltókásek és bicskák számára, uagyon JO es finom feno· kőre tettünk szert.
CSENDŐRSÉGI LAPOl{
118
A hordók kezeléséről. Az uj bordókat, bogy a bor faí zt n e kapjon. a köve tkezőleg kell kezelni. Minden hektoliterre 1 !tiló konybasót, l vagy n egyed kiló maró szónát olcljunk fe l forró vizben es ezzel jól rázzuk ki a bordót. Néhány óráig ezt az olrlatot henne hagyj uk, aztán friss vizzel kiöblítjük. Hogy pedig a borból az eczetességnek a nyomát is eltávolitl1flSSuk. mossuk ki mésztejjel. rázzuk a mesztejj el jól össze és aztán sokszo r öblitsük ki bideg vízzel. Mielőtt azonban hort töltünk bele, megszaglás által győ?ődjü nk meg róla. bogy bogy nincs-e eczetes szaga és ha lenne. a fenti eljárást ismételjük.
Szerkesztői
iizelletek.
s ég' llerH v ..lIaszo t liA ,'6/.' Ih lleru
tál'S[tdairni !tarczok'l'(íl.)J
liA }ulz/.'ulrllátj
/artásáua.k. id(,Jé-
Logközelebb sorát ej tj (ik. F. örsvezető . 1. és 3. kérdése szolg!tlati ügyet érint " igy felelü nk. 2. J ogtnlan elsajátitás. ];;rdeklődő. A tanlldij llem a terbeltek száma után, hanem az igénybe vett idő ntán jár, '\'agyis egy napra csak t K 40 fillért szÍ1mithatfel. 2. Nem tudjuk. 3. Az egyházi könyvekben erre vonat· koz6 feljegyzést nem találun k. Yal.melyik r. k. lelkéBzhez f01'duljon felvilágosibísért. 4. A pécsi Yagy nagyváradi honvéd had· apród iskola parancsnoksó.gától, a bélyeg beküldése mellett kérje a ,Tá.jékoztató a m . kir. honvéd badaprúd iskoh\.kba v"ló föl· vételre pályázók részére. cziruü füzetet; dijtalanul megküldik a valamennyi kérdéseu'. felvilágositást nyujt. ö. ü. Még mi sem htdjnk.
K . armestel'. Az ön értesülése helyes. B. J . j árásőrmestel'. Rülföldön a következő szakl apokjelen · uek meg, és pedig Berlin ·ben : ,Zeitschrift fül' Poli zei und Yer· waltungsbeawte •.• Die Polizeh, /lDer Gendarm. i Bt:1'n-ben: ,Polizei·Blatt. ; Leipzig·ben : ,Siichsiscbe Polizei·Beamten-Zei· tung" B écs-ben: IIGendarmerÍe Zeitungw, «Gendarmol'ie-Nach l'ichten», II'Tiener KrimÍnal-ZeitungfJ,
B. B. örsvezető. Csak akkor kérheti, ba a 12 évet betölti. H. J. csendőr ez. őrsve zet ö. Nyugdijaztatás. után II honvé· delmi miuistertöl kérheti. A \'égkielégitési összeg legfeljebb a nyugdijazásra alapul szolgál6 ületruény ek két évi összege. K. K. csen d őr Em ő d. A .Kisipar osok országos rokkant ny ug' dijegyesületének. czim.: Budapest, VIT. Erzsébet·köm! 35. sZ. N. Z. Az összeg nincsen meghatározva. Osak azt kell kimutatni .., h ogy a házasság folytán anyagi hel yze t:. javul. Hogy hán y és milyen osztályt végzett a ltlénnyasBzony. az mindegy. B. J. csendőr. Csakis akkor léphet át, ba a csendöl'ségnél szolgálati kötelezettségének má r megfelelt. Folyamodhat akkor is, ha igényjogosultsági igázolványa niocs, de aligha sjkerre!. Cs. A. 1. Nem l opás, hanem jogtalan elsaj átitás fOl'og fenn. 2. Igen. 3. Kivételesen tallln megkapja a. engedélyt. N. P . Be lesz számitva. H. örsvezető. Fordulj on kérdésével közvetlenül az illető szá· zados urhoz, bizonyltra közölni fogja, ruert bizony mi Dem tudjuk, hogy Ö a sipot hol vette. L. I". járásörmes!er. A lakk \lerékszijnak szolgálati j elvényként \'aló viselhetése kedvez ménykép angedélyezt.tett. A töltény táskák és a fOl'gopisztolytok, terméS7.et esen fi szolgálati jelvényeo lesznek horclandók. A ki a lakk szij.t a rong"lódástó l óvni obajtja, az "zerezzen be magáuak az öltözeti és felszerelési szabályzatban előirt bOl'jubőr derékszijat.
1907. márczius Hl.
HIVATALOS RÉSZ. SZEMELYI ÜGYEK Okil'atilag megdicsél'tettel{: A m. kir. bon védelmi minis~tel' ur r észéről: Bo?·o.~ Kálmán"". lll. sz. cs.· kerület állományába tar· tozó járásőrmesler, a közbiztonsági szoJgálat terén hosszu i,lő n át teljesitett buzgó és eredményes szolgálataiért; a III. sz. csendőrkerü l e ti parancsnokság által: nöklw,t Sándor csendőr cz. örsvezető, Far-kas Ignácz vedresábrányi Jakos kárám ellopott két darab 4·00 kor. értékü ló tettese inek 4·86 órán át tartott igen ügyes. buzgó, leleményes és fáradságot n em i smerő nyomozás során Rostás Mihály és Lakatos László személyében történt kideri téseért ; a VI. sz. csendőrkel'ületi parancsnokság által: Pal/có János, Dömötör Sándor, Stanelt Antal örsvezető cz. őrmesterek, L ász ló Dániel örsvezető, Pál József, Alllal Sándor CZ'. örsvezető II. altisztek és CsejJ'regi János csend ő r cz. örsvezető, az 1906. év folya mán a közbiztonsági szolgálat terén tanusitott kiváló szorgal· muk, buzgó tevékenységük és eredményes működésüliért; F'áboK Mibály őrmester, J 3 évi csendőrségi szolgálati ideje alatt a közb iztonsági szolgálat terén tanusitott hasznos és er ed ményes tevékenységeért, örskörle(óben a közbiztonság helyes fentartása, a fegyelem helyes keze· lése és alárendeltjeinek minden irányu jó befolyásolásáért ;' BUl!csi József cz. örsvezető II. altisz t, hét évi csendőrségi szolgálati ideje alatt a közbiztonsági szo lgálat terén kifej tett kiváló szorgalma, buzgó tevékenysége, eredményes működése, minden irányu használbatósága és igen j ó magaviseleteért ; Bel'l1schütz József, Nagy L8.jos L, JY émeth István IV. járásőrm es(el'ek, N éme/h István VII. örs vezető ez. őrmester , Galló István, fJuisz József örsvezetők és H.nzrnic8 István csendőr ez. örs vezető, az utóbbi években a közbiztonsági szolgálat terén tanusitott buzgó élJ szorgalmas tevékenysegükért s ennek folytáu eléri és közhasznn eredményekért ; He·tte/endy Lajos örs vezető ez. őrmester, hosszas csendőr ségi szolgálata aJatt a közbiztonsági szolgálat ' terén kiváló szorgalma és buzgósága által elért jeles és közbasznu ered ményekél't, valamint alárendeltjeinek czélirányos vezetése es helyes befolyásolásáért és jó magaviseleteért ; Gálos József, Németh István VI örs vezető ez. őr mester ek és O?'váll András örsvezető, hosszas csennőr. ségi szolgálati idejük alatt a közbiztonsági szolgálat t.erén tanusitott kiváló szorgalmuk, buzgó tevél<enységük es eredm ényes mii ltödésükért; Czig/ár' Mátyás csendőr cz. örsvezető a közhiztonsági szolgálat terén tanusitott kiváló szo;'gl~lma, buzgó
bel;e~~i~~~e k:;~t,~.Rend~leti
Közlönybeu
előforuu!t
sajtóhiba
Istvál 190G.
kenye JÓl;
szegi terén mény
HI(
állom
Te. örsve: Az S:I I'seml
Ba ternel 1!'i év bemu' (hj ai
::-;ell Flóriá
1907. márczius 10. ':"'"
--
--
CSENDŐRSÉG! LAPOK
- --= --==--= --:::--===- --
te,'ékenysége es eredmén yes működéseért, valamint kifogástalan maga,iseleteért;
Omri8:; Gyula törzsőrm ester szárnyszámvivő, irodai alkalmazásába,n hosszabb időn at tanusitott odaadó szorgalma, buzgó tevékenysége, jól használhatósága és l,ifogástalan magaviseleteért ; 11111'6 József örs vezető. mert az l il06. év folyamán a közbiztonsági szolgálat terén fáradhatlan tevékenységet fejtett ki és szép eredményeket mutatott fel.
Nyilvánosan megdicsél'tettek: a lll. sz. cHendőrkerületi parancsnokság által: B%s József csen dőr, F'!I-kas Ignácz vedresábrányi la,kos kárára ellopott két darab 4·0n korona értékü ló tette~einek 4t'6 Ól'án át tartott nyomozás sodn történt kidm'itésénél járőrvezetője hathatós támogatásáért ; SimOli La:ios j ántsőrm estel', Bir'f'sáJl,ll István dunaegyházai lakos, mezőőr gyilkosaina,k buzgó, leleményes és észszerü nyomozás általi kic1eritéseért ; I"(ldo,' Istv~n csendőr ez. őrmester, Né'mrlh Győrgy cseDllől' cz. örsvezető, :Schitbeti István, (';roman .Tózsef 8S Púlfi Bá,Jint c se ndőrök, nif', '.~á)/!J István dunaegyházai lakos mezőőr gyilkosainak kinyomozása körül járőrl'e ze tő jarásparanesnokuk hath atós támogatásáél't; a YL sz. csendőrkerületi parancsnokság által: Burok József örsvezető, CslÍdel- Fel'enez, Trif dwsz!c!l Kristóf ez. őrsvezető II. altisztek, l":i88 György, Lá/Ff,· .János csendőr cz, örsyezetö'k, Lazsált Antal és Báto,ri István U . csendőrök , a közbiztonsági szolgálat teren Igor). év folyamán kifejtett szorgalmuk, huzgó tevékenységük és eredm~nyes működ~süké,rt;. . JÓ/1,(ís Gyula, 7.abTuna Gyula es Pol Janos zalaegerszegi szár~ybeli csendőrök, a közbiztonsági" s~olgálat lerén kifejtett szorgalm uk, buzgó tevekenyscguk es eredményes mliködésllkért. _ _ _
119
-==~ =---:=::::::::-====--=~..:::=:::=:
lós, Hegy~si Anrll'as, Au!!!! Imre III., JOl/ás Sándor Pap Zsigmond. I·ső, I,-",'dcs László, 1'((l'cz(Íba László, Vadá,.z Lajos, Fel:l'le (Bálint) Balázs, Szila .•i Nándo!', (:seh István, Maik,wic". Lajos, í:"igIlIO/l,[ József, Beke Sándor, Pa/,'ik Gyula, Siklódi Imre, Szaúó István, Szabó Gábor Szirniol! I<'lór[l" Nagy Károly, DI'I/Iirín László, Pászto'!' György, Prigye János, Bol,01' Imre, 7.aj Mihály, ])68(1 Lajos, IV-ik:r Cz-i!}la/l János, Vuss l!'erencz, Jla?'kri Kálmán, Knuní"szh!/ Mihály, Xiso< József, " -ocsi" ;János, I\o,':;/,'" JftnoR, Fehér"IÍri .János, Hódo:;;, István, (7ere/lcsé,' János. RlÍcz János, JUlika József, Ro.'zlullÍlI,IIi .János, I'-!lesem János, '/"I/.. ,;c", László II., !Ji, lI/fF'" Andrús, lYayy Ambrus, lfcrdics József, Feli .. :: József, .Hibá?' Flórián. BeH/..es Mihály, T!laski János és lJuol'szk!l Ferencz, V. számu csen
N évváltoztatús. A Lelijovminiszter úrnak 1907. évi 1:!:\6::1~IIlI·o. 1906, szá:u eug~délye aln,pján n::rlll~d, György, Y. 8Z. csendőrkerületbeli örs"ezetö, csaJ!lc1i ne,ét "IJtJl,,:s i.-re; II I :!3,6~4. llL- l'. 1~)()6. számu l,elügyminiszteri engeMly alapjáu B"'l'kll János, Y. sz. csennőrkerületbdi csendőr, cso.ládi nevét "B,','C~éll!li> -re; a lj 34. 1~07, VI. ;,t, számu belügyminiszter i engedély alapján .11il/átil, Ernő, y, sz, csendörkerületbeli örs,eze tő családi nevét dl/(I'á,'yi,,·ra; a 137 5(jl/VI-a. számu belüg.l'miniszteri engedély alapjáu pedi~ j\llo/do"fÍn László, YIL számu csendőrkerület• beli örsvezető , családi nevét "Biha.ri»·ra; a 1:?l4,4:!1 V, a. számu belügyminiszteri engedélyalapján Pá/tik Sándor IL SY.. (;selllli5rkerüldbeli csendőr vezetékneyét "Pup» -ra; végül a 11 !J,:\fj91, III. c. számu belügyminiszteri engedd)' alapján S"·'el/il; ,János, y, sz. csendőrkeriiletbeli csendőr, vezetékneyst « 'Jl'/tkciJl-re változtatta,
E1őléptettek:
1\)07. márczius hó 1-vel, az V. sz. csendőrkerület állományában: ... Te,)/~~i István és ](olozs"d"i Lajos csendor CZlmzetes örsvezetők, ÖI'SlIeze!őkké. , Az öt évi tényleges szolgálat be~.őltés~ utan,' .. 8zobó Sándor, III. szám~ ~sendol'keruletbeh csendor, r,semlőr czimzeles Ör's1'ezelove.
Lovaglási j utal omdij. Bal/ács József III. sz. csendőr~erületueli já~ásőrm:~
60 '168 sz 8z01galatl lovat tobb ID ternek, mert a l' .' ~t szolgálatképes állapotban 10 év ótl). lovflgo J a es a . . . t l _ b;mnto.tta, egy drb. 10 koronás o.rany ]ov"glasl .lu a om
clij adományoztatott.
.Jál.őrvezetij i jelvényl1yel elláttattak:
•,
" Uri I(ároly, B1(I/!It Mván, Szot~l, 1:'l'l},'si!lPI, Imre,. r;~eh Péter, J..:J)-,d!JiI MlkPlórián , /Jell1'el'zem Károly. ,. ,
PÁLYÁZATOK. Egy írnoki állás o. magyar13,pátosi kir. járásbil'ós:i.gnál. Fizetés pútlékkal 1400 korona. Lakpénz 300. kor, Magyar nyelI' szóba n és irásba~. Oláh nyelv bmts~: Négy köz épiskolai osztály. 'l'el~~ko~yvl"V1Z.sga, Hat ha~1 próbaszolgájat. Kérvények a des! kIr. tOl'venyszek elnokéhez 1907. évi márczius bó ~6-ig. E hivatalszolgai álláSJ a máriurac1nai kir, járásFizetés pútlékkal 600 korona. Lakpénz lékkal 11;0 korona. Ruhailletmény 100 korona. l\r~gyal nyelY szóbau és irásban. Né~et éB r.omán. nyelv" ~s,me. rete. Kénények ny, aradi ku. tOl'venyszek elnok ehez 1907. évi ,;,prilis hó l:l-ig. . E hivatalszolgai állás Bács-Bodrog vármegye kulal jál'á!t Fizetés f,OO pénz 11;0 ]wrona. Csizm'tpenz 40 k~ron~. Telme~ze~ heni ruházat. Magyar n~'elv szóban ~s Irnshan. Ken e-
bjró~nál.
fŐBzolgabirói hi\"atalá~áJ.
pot~
koro~a',Lak:
I~O
CSENDŐRSÉGI LAPOK
nyLk Dács-Bodrog varmegye alispánjához 1907. évi aprilís bú 15-ig. Egy kataszteri írattárt kezelő irodatiszti állás a ,licsuszentmártoni m. kir. pénziigyigazgatúságnáL Fizeiés pótlékkal I HlO korona. Lakpénz :3GU kor. !\fagyal' nyelv ~zóhan éH irásban. Pöldmiv€Hiskola vagy gazda· sági tanintézet elvl'gzéae s egy évi glLzdászati gyakorlat. Négy középisbolai osztály. I\:ez~lési vizsga. Kérvények a dics&szentmártoni m. kir. pénzügyigazgatósaghoz H107. évi márcziuR hó ~5-ig. Egy irnoki állás a váli kir. járásbiróságnál. Pizetés pótlékkal 14ilO korona. Lakpénz 300 kor. Magyar nyelv szóban és irásban. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi ,izsga. Kérvények a székesfehérvári kir. törvényszék elnökéhez 1907. évi márczius hó 22· ig. Egy sóraktárőri állás II tordai m, ki]'. sóbányahivatajna!. Fizetés pótlékbl 600 korona. Lakpénz pótlékkal IRo korona. Mel]."
1n07. marczius 10.
ban és irásbl\n . Német és tót nyelv ismerete előnyt nyujt. S,l,játlrezüleg irt kérvények az iglói m. kir. banyakapitányságho z 1907. éVI márczius hó 24-,g, Egy fogházőrmesteri állás a kapoHvári kij'. törvényszéki fogháznál. Fizetés WOO korona. Lakpénz 180 kOI·ona. Természetbeni ruházat. Magyar nyelv Hzóban és írásban . Négy elemi osztály. Kérvények a kaposvitri kir. ügyészséghez 1907. évi márczius hó lS-ig. Egy szolgai állás a fiumei m. kir. álL főgym n ási ulli náLPizetés iíOO korona és személyi pótlek. Szabad lakás, Magyal' nyelv szóban és irásban. Olasz nyelv szóban. Hon'át nyelv birása előnyt nyujt. Egy évi próbaszolgálat. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi mi niszteri umhoz intézett kérvények a fiumei aU. főgymnnsium igazgatóságához 1907. ~v i mál'czius hó 20-ig. Egy szolgai állás a nagykárolyi kir. adóhivatalnál. Fizetés jJótlékkal !:i00 kOl'ona. Lakpénz pótlékkal 180 kor. Ruha.illetmény 60 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. l{érvények a nagykárolyi m. kir. pénzügyigaz gatósághoz 1~07. évi márczius hó 20·ig. Egy hivatalszolgai állás a m. kir. belügyminiszteriumban. Fizetés pótlekkal 700 korona. Lakpénz pótlékkal 3S0 korona, Hllhailletmény 100 korona. Magyar nyelv szó ban és irásban, :Kérvények a lTl. kir. belügyminis zterium elnöki ll'odájába 1907. évi márczills hó 20·ig Egy hivatalszolgai állás a kecskeméti kir. adóhivataJnál. Fizetés pótlékkal 600 korona. Lakpénz pótlókkal 200 koroua. Rnhailletmény 60 .korona. l\Iag,l'ar nyelv szóban és írásban. Kér vények a budapestvidéki pénzügy· igazgatósághoz t 907, évi márczills 14-ig nyujtandók be. Egy irnoki állás Sopron váro snál. Pizetés 1400, esetleg 1200 kOl'o na. Lakpénz :350 korona. Magyar nyel v Rzóban és irásban . Német nyelv birása. Négy középislwlai osztály. Kér,ények Sopron város tanácsáho z 1907. évi márczíus hó 20-ig. Egy irnoki állás a kassai kir. járásbiróságnál. Fizetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz 420 kor. Magyar nyelv Hzóban és irásban. Négy középiskolai osztály. Kérvények a kassai kir. törvényszék elnökéhez 1907. évi márczius hó 15-ig. Egy írnoki állás a budapesti kir. törvényszeknél. Pizetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz 600 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Négy középiskolai oi3ztály. Telekkönyvi vizsga. Kérvények a budapesti kir. törvényszék elnökéhez 1907. évi márczíuB hó 17-ig. Egy hivatalszolgai állás a budapesti kir. törvényezéknéL Fizetés pótlékkal 700 korona. ,Lakpénz pótlökkal 300 korona, esetleg természetben i lakás. Buhailletmény 100 korona, vagy természetbeni rnh ázat, Magyar nyelv szóban és írásban. Kér vények a budapesti kir. törvényszék elnökéhez 1907. évi márcziu8 hó lS-ig, Egy hivatalszolgai állás a ter egovai kir. járásbiróságnáL F izetés pótlékk al 600 korona. Lakpén z pótlékkal 160 korona. Természetbeni ruházat. Magyar nyelv szóban és irásban . Kérvények a karánseb esi kir, törvényszék eln ökéhez 1907. évi mlÍrczins hó 24-ig.
