7-8 JL II It

eIeHrntechni ISHÜÉI 000001 660335

A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA ALAPÍTOTTA ZIPERNOWSKY KÁROLY 1908-BAN

BEMUTATKOZNAK AZ EUREL TAGEGYESÜLETEK: OVE AUSZTRIA GONDOLATOK A MAGYAR ENERGETIKA JELENÉRŐL ÉS JÖVŐJÉRŐL A PAKSI ATOMERŐMŰ SZEREPE MAGYARORSZÁG VILLAMOS ENERGIA ELLÁTÁSÁBAN NAGY VILLAMOS ENERGIARENDSZERÜZEMZAVAROKRA VEZETŐ FŐBB FOLYAMATOK ELEMZÉSE A PIACI ERŐFÖLÉNY, LIKVIDITÁS, ÁTÁLLÁSI KÖLTSÉGEK

ABB Kft. Power Technology 1138 Bp., Váci út 152-156 Tel.: 443-2168 Fax:443-2229 Kattintson ránk: www.abb.hu

JL I I It

A MEGÚJULÓ ENERGIÁK HASZNOSÍTÁSÁRÓL: NAPENERGIA, VÍZENERGIA A KASZÁSDŰLŐI ALÁLLOMÁS REKONSTRUKCIÓJA

2004/7-8 97. ÉVFOLYAM

SMARTEC műszercsalád

EUROTEST 61557 A műszer a nemlineáris terhelések által okozott villamos problémák felfedésében is segít! HHARMONICS CURRE NI K | B 1

173 8

1 '

A

5,4 %

THD

1 í

r«^.r^ *

• szigetelési ellenállás mérése (MSZ EN 61557-2) • hurok-, és vonalimpedancia mérése (MSZ EN 61557-3)

wwc

ü

L-—-__

m—i

11 99.9% 13 19.5% 15 13.3%

17 11.9 % 19 25.1 % 111 14.2%

! idUJM 1»!M:

JMU

• védővezető folytonosság vizsgálata (MSZ EN 615574) • földelési ellenállás mérése (MSZ EN 61557-5) • szigetelési ellenállás- és f otytonosságmérő

- ÁVK teljes analízise (MSZ EN 61557-6)

• ÁVK-vizsgáfó • kombinált hurokellenállás- és ÁVK-vizsgáló

• fázissorrend vizsgálata (MSZ EN 61557-7) Kiegészítő funkciókkal: kábelkeresés,

• hurok impedancia-mérő

bekötés ellenőrzés, fogyasztásmérés, felharmonikusuk vizsgálata

• földelésiellenállásmérö

Mű'szerkalibrálás 48 órán belül!

Az Eurotest 61557-tel elvégezhető a hálózat feszültség- és áramjel torzításának (THD) mérése, a fel harmonikusok amplitúdójának meghatározása [21. rendig}. Hí • kapott eredmények bizonyoi határértékeket meghaladnak, érdemes szakembert értesíteni, hogy • nagyobb bajt (pl. nuHvexetö leégése) meg lehessen előzni!

C+D Automatika Kft. 1191 Budapest, Földvári u. 2. Tel.: 282-9676, 282-9896. Fax: 282-3125. E-mail: [email protected]

MMEL TARTJ GARANCIÁLIS SZ£Rt

Power/FuM Solutions "" AZ ORSZÁG VEZETŐ AKKUMULÁTOR FORGALMAZÓJA SZERVÍZHÁTTÉR^fit TÁMOGATVA TARGONCAAKKUMULÁTOROK

_

H E L Y H E Z K Ö T Ö T T AKKUMULÁTOROK A

ENERSYS Hungária Kft. 1117 Budapest, Budafokiüt60 ÉRTÉKESÍTÉS: Tel.:(36-1) 371-26-80, Fax:(36-1) 371-2&^1 E-mail: [email protected] VEVŐSZOLGÁLAT: Fax:(36-1) 371-26-89 E-mail: hawker*serviC6@3xefsro hu

QHAWKER iá VÁRTA

megelőző k.

SuperSafe Rl s/LETES KARÉ

teliesüűfcépessée fokozás

Rádiózavar-vizsgálat haram különböző kompozit szigetetőn esoztetett állapotban

ÜONYOK "álísLSR szilikor ptimátis technológia

10 éve gyárt kisülésmentes szigetelőt az FCI FURUKAWA FCI FURUKAWA KOMPOZIT SZIGETELŐ KFT., 1158 Budapest, Késmárk u. 24-28. Tel.: (06-1) 419-6622 Fax: (06-1) 419-6627 e-mail: [email protected] www.fcifurukawa.hu

I&O9001

BO14001

Kedvező ajánlat az éves felújítási és karbantarasi munkákhoz a M i l e kínálatából Kaedra rendszer

Bővebb információ: Borbély Zoltán, 431-9800

Schneider ^

Electric

Merlin Gerin

Mile

Cím: Tel.: F&X: E-mail:

Budapest Mácli u. 52. 06/1-431-9800 06/1-431-9817 [email protected]

Dunaújváros Északi Ipari Park 06/25-503-260 06/25-503-271 [email protected]

Győr Miskolc Ipari Park (Körisfa u.) Fonoda u. 2. 06/96-513-220 06/46-506-222 06/96-513-239 06/46-506-223 [email protected] [email protected]

OBO

BETTERMANN

TBS

védelem a tranziens túlfeszültségek ellen

=> Hálózati alapvédelem => Hálózati flnomvédelem => Adatvezeték-védelem => Mérő-, vezérlő-, szabályzó áramkörök védelmei => Védő- és leválasztó szikraközök

OBO BEnERMANN Hungary Kft.

2347 Bugyi, Alsóráda 2. Tel.: 29/349-000 Fax: 29/349-100 E-mail: [email protected]

www.obo.hu

aprofilc

váfasztása

A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA ALAPÍTOTTA ZIPERNOWSKY KÁROLY 1908-BAN ORGAN OF THE HUNGÁRIÁN ELECTROTECHNICAL ASSOCiATION

elektrotechnika 97. ÉVFOLYAM. 7 8. SZÁM

Szerkesztőbizottság Elnök: Dr. Szentirmai László Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Dr. Bognár Sándor, Dr. Boross Norbert, Byff Miklós, Gyurkó István, Hatvani György, Dr. Horváth József, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Dr. Kársai Károly, Kovács Ferenc, Kőmíves István, Dr. Krómer istván, Dr. Lantos Tibor, Dr. Madarász György, id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, fari Gábor, Dr. Tersztyánszky Tibor, Tringer Ágoston Szerkesztőség és kiadó: 1055 Budapest V., Kossuth Lajos tér 6-8. Telefon: 353-0117 és 353-1108. Telefax: 353-4069. E-mail: [email protected] http//www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Felelős kiadó: Lernyeí Péter Főszerkesztő: Dr. Kádár Péter Főszerkesztő-helyettes: Dr. Bencze János Reklámmenedzser: Dr. Friedrich Márta Szerkesztőségi titkár: Szilágyi Zsuzsa A Méréstechnikai, Automatizálási és Informatikai Tudományos Egyesület (MATE) képviselője a Szerkesztőségben: Dr. Vajk István Rovatszerkesztők: Byff Miklós Villamos fogyasztóberendezések Farkas András Automatizálás és számítástechnika Sitkéi Gyula Technikatörténet Haász Ferenc Világítástechnika Schwabbauemé Major Edit Portré ifj. Szedlacsek Ferenc Villamos energia Tóth Elemér Villamos gépek Somorjai Lajos Szabványosítás Hauser Imre Hírek Szepessy Sándor Szemle Dr. Szandtner Károly Oktatás Előfizethető: a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél. Előfizetési díj egész évre: 4200 Ft + ÁFA, egy szám ára: 350 Ft + ÁFA. Egyes lapok korlátozott számban a kiadóban beszerezhetők. Nyomda: Csathó és Társa Nyomdaipari Kft. Eger Felelős vezető: Csathó Emil igazgató

Index: 25 205 HUISSN 0367-0708 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal, Adóigazgatási szám: 19815754-2^1 Az Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány támogatásával MEEa memberof

E U R EL is oí QoctFÍcaJ biginaoi of EI

2004. JÚLIUS - AUGUSZTUS

Tartalom VAJDA GYÖRGY: Gondolatok a magyar energetika jelenéről és jövőjéről

200

KOVÁCS ANDRÁS, LUNG ATTILA: A Paksi Atomerőmű szerepe Magyarország villamos energia ellátásban

204

NÉMETH BÁLINT: Nagy villamos energiarendszer-üzemzavarokra vezető főbb folyamatok elemzése

207

DR. GERSE KÁROLY: Piaci erőfölény, likviditás, átállási költségek

213

JUHASZ BÉLA: A kaszásdűlői alállomás rekonstrukciója

235

EUROvat Köszöntő FAM bemutatkozás Nekrológ Egyesületi élet Hírek Szemle Könyvszemle Portré: Dr. Tombor Antal Függelék: Villamosenergia-minőség - Alkalmazási segédlet (Magyar Rézpiaci Központ)

Contents GY. VAJDA: Thoughts About the Present and Future of the Hungárián Energetics

200

A. KOVÁCS, A. LUNG: The Role of the Paks Nuclear Power Plánt in the Electric Power Supply of Hungary

204

B. NÉMETH: The Analysis of Main Courses Leading to Large Electric Power System Disturbances

207

DR. K. GERSE: Markét Force Superiority, Liquidity and Switch Over Costs

213

B. JUHASZ: The Reconstruction of the Kaszásdűlő Substation

235

THE EUREL MEMBER ASSOCIATIONS INTRODUCE THEMSELVES: OVE AUSTRIA Welcome Words "Working on live Network" committee introduce them self Obituary Association's Life News Review Book Review Portrait: Dr. Tombor Antal Appendix: electric Power Quality - Application's guide (Hungárián Copper Promotion Centre)

198 elektrotechnika

EUROvat

Bemutatkoznak az E U R E L tagegyesületek

OVE

Österreíchischer Verband fúr Elektrotechnik Osztrák Elektrotechnikai Egyesület

Az Osztrák Elektrotechnikai Egyesület (OVE) - társegyesületeihez hasonlóan - non-profit alapon működik. Tagjai sorában találhatók az osztrák ipar, az energetikai szektor, a tudomány és a közigazgatás területén dolgozó villamosmérnökök. Az Egyesületet 1883-ban - a bécsi elektrotechnikai kiállítás alkalmából - alapították, azzal a felismeréssel, hogy a villamos energia az a kulcs energia, amely jelentősen hozzájárulhat a technikai fejlődéshez és gazdasági növekedéshez. Az egyesület célja, hogy olyan mérnököket neveljen, akik felelőséget éreznek a villamos energia elterjesztése feltételei megteremtésében, és olyan gyártmányok kifejlesztéséért, amelyek villamos energiával működhetnek. A fenti célkitűzés hatékony megvalósítása érdekében szétválasztották a vonatkozó különböző tudományterületeket, és így jöttek létre az OVE különböző divíziói, mint: a szabványosítás, termék minősítés, villám detektálás, szakmai oktatás és szakmai továbbképzés. Szabványosítás A termékek biztonsága és megbízhatósága a mérnöki munka felelősége. A termékek biztonságos reprodukálhatósága, alapvetően a jó szabványokon múlik, amelyben a jó mérnöki munkának kell megtestesülnie. Ezt a tudást kell állandóan fejleszteni. A szabványosítás az egyik legfontosabb szakmai területe az OVE-nek. Évek során különleges, kiemelkedő szakértelemre tett szert az Egyesület, amelyet nem csak Ausztriában, hanem az egész világon elismernek. Termék minősítés A termékeken megjelenő OVE jelzés igazolja, hogy a terméket az Egyesület Vizsgáló és (biztonsági szempontból) Minősítő Intézete megvizsgálta, és az az elektrotechnikai szabványoknak illetve az egyéb technikai előírásoknak tökéletesen megfelel. Az Intézet szúrópróbaszerűen a termékek szokásos gyártásközi és végellenőrzését is felügyeli, csak így kerülhet az adott termékre az OVE megbízhatósági jele, - amely bizonyítja - a megbízhatóságon és biztonságon túl - a termék egyenletes és megbízható minőségét is. Figyelemmel az Egyesület partnereink siker-orientáltságára, széleskörű segítségnyújtási programmal rendelkeznek, partnereik technológiai és gazdasági versenyképességének növelésére, a nemzetközi piacon való megmérettetés céljából is. ALDIS Az ALDIS (Austrian Lightning Detection and Information System), Ausztriai Villámmegfigyelő és Információs Rendszer egy közös projekt az OVE Verbund (Ausztria vezető villamos ipari cége)-al, és a Siemens Ausztriával. ALDIS megfigyeli és jelzi az egész közép európai villám tevékenységet. A megfigyeléseket a meteorológiai intézetekhez, a távvezeték üzemeltető vállalatokhoz, a különböző ipari létesítményekhez, a biztosító társaságokhoz, a tudományos intézményekhez, az ausztriai elektronikus médiákhoz (ORF), és más fontos intézményekhez továbbítja. Az ALDIS a szakmában, az egész világon ismert és elismert intézet. OVE-Akadémia Az Akadémia feladata nemzeti- és nemzetközi előadások, szemináriumok, szimpóziumok és konferenciák szervezése. Ezzel a te2004.

97. évfolyam 7-8. szám

vékenységével az Akadémia nagyban hozzájárul tagjai és a szakma egyéb, más nemzetiségű művelői a szakmai oktatáshoz és továbbképzéshez. Az OVE szakosztályai, társaságai Az OVE szakosztályai/társaságai (GIT - Információs & Kommunikáció Technológiai Társaság, OGE - Energetika Mérnökök Ausztriai Társasága; OGMA - Méréstechnikai és Automatizálási Társaság) fórumot biztosítanak a villamosmérnökök és informatikusok különböző szakmai csoportjai számára. A társaságok aktivitása nagyban hozzájárul a különböző mérnök-csoportokról alkotott kedvező kép kialakításához. A különböző szakosztályokon és társaságokon keresztül az Egyesület újonnan megjelenő szakágazatokat képviselő mérnök-csoportokkal, klaszterekkel kerül kapcsolatba, ennek eredményként születnek dinamikus, eredményes, szakmai fejlődést, látókörbővülést elősegítő viták. Összefoglalva - a fentiek alapján - megállapítható, hogy - az elmúlt több mint 100 év eredményes tevékenysége -megalapozta az Egyesület jó hírnevét; - OVE mint egy minősített, teljesen független fórum képes választ adni azt elektrotechnikával és információ technológiával kapcsolatos kérdésekre tagja számára ugyan úgy, mint a globális elektrotechnikai szakmának. - OVE egy elismert hatóság az elektrotechnikai és információ technológiai biztonság és megbízhatóság területén. - OVE rugalmasan alkalmazkodik a folyamatosan változó körülményekhez, a változó piachoz, ennek megfelelően állandóan módosítja vonatkozó programjait. Ez igaz a meglévő szektorokkal kapcsolatosan és a megjelenő új technológiák vonatkozásában is. - Az OVE társaságok/szakosztályok otthont nyújtanak a különböző divízióknak és szakmai csoportosulásoknak. Az OVE tagjait az Egyesület saját hálózatán belül támogatja, gondoskodik rendszeres továbbképzésükről, szakmai tréningeket szervez, és más szolgáltatásokkal járul hozzá tagja sikeres karrier építéséhez. Az anyagot a lap rendelkezésére bocsátotta: Richárd Valenta Ez úton is köszönjük az Osztrák testvéregyesületünknek, az EUREL tagjának és személyesen Richárd Valenta úrnak a szívélyes tájékoztatást! Richárd VALENTA okl. villamosmérnök. Egyetemi tanulmányait a Bécsi Műszaki Egyetemen fejezte be 1985-ben, Kommunikációs Technológiák szakon. 1998/99. évben a Freiburgi Egyetemen Svájcban, "non-profit szervezetek menedzsmentje" témakörben eredményes postgraduális tanulmányokat folytatott. Három gyermek boldog édesapja. Szakmai karrierjét az OVE keretében futotta. Az OVE delegáltja az EUREL közgyűlésében, az EUREL Kommunikációs és Informatikai Külön Bizottsága tagja, a CENELEC BTWG 80-3 Bizottság tagja (a Bizottság adatbázisokkal és elektronikus kommunikációval foglalkozik), az OVE Információ- és Kommunikációtechnológiai Bizottsága elnöke. 1983-84. műszaki újságíró, 1985-86. A Siemens Ausztria munkatársa, 1986-88. az AKG akusztikai termékek gyártásáért felelős igazgatója, ezt követően a Witronic cég marketing menedzsere, majd 1990. óta az OVE munkatársa. Szeret zongorázni klasszikus muzsikát és jazz-t egyaránt, továbbá szeret olvasni, síelni, teniszezni és bridzsezni. Fordította: Dr. Bencze János

KOS20NT0

elektrotechnika

199

Tisztelt Olvasók! A világítástechnikai célszám fogadtatásáról készült felmérésünk azt mutatja, hogy Önök szívesen fogadták a tematikus célszámot. Az idei vándorgyűlés központi témája az energiaellátás biztonsága a liberalizált piaci körülmények között. A téma minden szakterületet érint, de hagyományosan a Villamos Energia Társaság foglalkozik ezzel legátfogóbban, és ezért őket kértük fel, hogy koordinálják az ebben a hónapban megjelenő "Villamosenergia" célszámot. A következőkben munkájuk eredményét olvashatják. Reméljük, megelégedéssel. Kádár Péter főszerkesztő

Köszöntő Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm a Villamos energia Társaság tematikus számát kezében tartó Olvasót! A Villamos energia Társaság a Magyar Elektrotechnikai Egyesület nagy családjának legfiatalabb sarja. Ugyanakkor komoly hagyományokra és alapokra épít: a Villamosenergia Szakosztály - az Egyesület egyik nagy tradíciókkal rendelkező szakosztályának - utódja. A Társaság működésének elmúlt másfél éve a bemutatkozás, a kapcsolatkeresés és a munka jegyében telt. A munka azonban lassan meghozza gyümölcsét, ezt talán az Elektrotechnika ezen száma is bizonyítja majd. A tematika összeállítása során sokrétűségre törekedtünk, a villamos energia ipar számos területéről próbáltunk színes, érdeklődésre számot tartó témát összegyűjteni, valamint neves szakembereket felkérni. A Villamos energia Társaság az Egyesület fiatalítását is nagymértékben támogatja, ennek szellemében szerepel az újságban az újjáalakult Ifjúsági Bizottság két vezetőjének cikke is. Remélem, hogy a tematikus szám elnyeri tetszését s a cikkekből nyerhető új - esetleg már ismert - információk mindannyiunk fejlődését, tanulását szolgálja! Kovács László VET elnök

A Villamos energia Társaság rövid bemutatkozása A Társaság elsődleges célja a villamos energia termelésével, elosztásával foglalkozó szakemberek és cégek közötti érdekképviselet, kapcsolatok fejlesztése, a szakmai kultúra megtartása, oktatási, képzési, tanácsadási, véleményezési, szaktanácsadói szerep betöltése. Tágabb értelemben tevékenységét az energiagazdálkodás területén, valamennyi energiahordozóra kívánja kiterjeszteni. A cikk elkészítésének időpontjában 105 fő rendes, regisztrált tagot tudhatunk "sorainkban".

Utolsó megjegyzés Prof. Dr. John O'Reilly az EUREL elnökének a 6. (előző) számban az EUROvat-ban a "Bemutatkoznak az EUREL tagegyesületek" cím alatt megjelent köszöntőjéhez. A 6. szára megjelenését követően, elküldtem az EUREL elnökének a köszöntője kinyomtatott formáját, és illendően megköszöntem. Köszönő levelemre az Elnök titkárnője (Lesley) a következő nagyon kedves választ adta: "DearJános, Thankyouforyournote. John will be very pleased indeed that his address worked so well in Elektrotechnika and hopes that it was given your reader an insight intő his views about the Engineering profession and the EUREL partnership. Thank you for providing John with this opportunity to reachyour readers With best wishes Lesley "

Működési területek, tagozataink és azok vezetői: -

Hálózati engedélyesek Tagozat - Mező Csaba Erőmüvi Tagozat - Kovács András Energiafelhasználói Tagozat - Kertész József Szerelői Tagozat - Papp István - Gonczlik Tamás Energetikai berendezések villamos alkalmazása és forgalmazása Tagozat - Szedlacsek Ferenc Méréstechnikai Tagozat - Szelenszky Géza - Dr. Fehér György Biztonságtechnika és környezetvédelmi Tagozat - Dr. Novothny Ferenc - Farkas Tamás Energiahatékonysági Tagozat - Tamás Miklós Klubélet - Gaál Gábor Képzési Tanács - Dr. Morva György MEE / SEE Klub - Dr. Fehér György FAM Tagozat - Lipovits Zoltán Ifjúsági Tagozat - Németh Bálint Jogi, szabványügyi és adóügyi tanácsadás - dr. Karácsony Gabriella

Egyéb tevékenységek:

Kedves János! Köszönöm a kedves szavaidat. John kimondottan örülni fog, hogy az Elektrotechnikának írt köszöntőjét nagyon melegen fogadták, és reméli, hogy a lap olvasói szélesíthették látókörüket a műszaki tudományok és az EUREL kapcsolatok vonatkozásában egyaránt. Köszönöm, hogy megadtátok a lehetőséget John-nak, hogy üzenhessen olvasóitoknak. Szívélyes üdvözlettel Lesley Közreadja:

- Energetikus képzés - BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karral karöltve OKJ szakképesítést adó energetikus képzés lebonyolítása - Tagozatok által - a felmerülő igények szerint - szervezett konferenciák, előadások - Villanyszerelő vállalkozók oktatása - Energetikai tanácsadás, képzés, oktatás, kiadványok szerkesztése Amennyiben a Társaság munkája illetve tevékenysége felkeltette érdeklődését, felmerülő kérdéseit és jelentkezését szívesen várjuk az 06-(l)238-2205 (Horváth Zoltán) illetve 06-(l)238-2220-as (Kovács László) telefonszámon, vagy a [email protected] címen!

Dr. Bencze János

Horváth Zoltán VET titkár

[email protected]

2004.

97. évfolyam 7-8. szám

200 elektrotechnika

VILLAMOS ENERGIA

Gondolatok a magyar energetika jelenéről és jövőjéről (Mi várható?) VAJDA GYÖRGY villamosmérnök, az MTA r. tagja A magyar energiaszükséglet alakulását 1920-tól kezdve az 1. ábra mutatja. A növekedés szinte folytonos, abban a nagy kataklizmák

ményt tételeznek fel, a villamos energiára pedig 1 -2%-ot. E visszafogott fejlődés feltétele az energiatudatos szemlélet, és az energiatakarékosságra való törekvés érvényesülése. Ezért a magyar energiapolitika egyik prioritása az energiatakarékosság ösztönzése. Ennek az előnye nem csak a kisebb energiaigény, hanem a kapcsolódó feszültségek - környezetszennyezés, fizetési mérleghiány növekedése, beruházási terhek, társadalmi viták - enyhülése is. A lehetséges energiatakarékossággal kapcsolatban vannak túlhajtott várakozások is. Ezek arra alapulnak, hogy az ország energiaigényességi mutatója többszöröse a fejlett országokénak (4. ábra). Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy ez egy tört, melynek számlálójában az ország energiafelhasználása, neve• v^iuiaáifaiyam alapján BPPP alapján

7

Lábra

E/GDP

6

A magyar energiafelhasználás

•

S -

(világháború, világgazdasági válság, olajkrízis, rendszerváltás) is csak rövid idejű visszaesést vagy stagnálást okoztak. A folyamat során az energiaszerkezet radikálisan változott (2. ábra), a szilárd tüzelőanyagok - kezdetben a tűzifa, később a szén - háttérbe szoru-

4 3 2 1

1

A

m II 1 2

100% 90*

3

ULLkkh 4

5

6

7

8

9

1

0

Régiók 1:OECD, 2:Ke et-KÖzép Európa, 3:FÁK, 4;Oél-Közép Amerika, 5.Kelet Ázsia, 6:Oéi Ázsia, 7:Kina, B:Afrika, 9:Magyarország

4. ábra

m.

arány

Energiahatékonyság relatív mutatói

40%

20% 10%

idö

2. ábra A magyar energiaszerkezet

lását a szénhidrogének térnyerése kísérte. Változott a fogyasztás módja is, jelenleg a fogyasztók már energiaszükségletük közel kétharmadát nyerik vezetékes ellátásból (3. ábra). A jövőre vonatkozó prognózisok meglehetősen szerények, a következő évtizedekben a teljes energiafelhasználásra évenként 1% körüli növekvllam os energia 17%

^

zöjében a GDP van. A számláló elemzése naturális mutatókban azt tükrözi, hogy termékeink és szolgáltatásaink fajlagos energiatartalma nem haladja meg 15-20%-nál többel a fejlett országok mutatóit. Ez az energiaracionalizálás területe, és ez sem lebecsülendőén kevés. A mutató magas értéke inkább a nevezőtől függ, ami a gazdaság jövedelem-termelő képességén, és annak világpiaci elismertségén múlik. Energiaszükségletünket csak kis mértékben tudjuk hazai forrásból fedezni. Az 5. ábra a Magyar Geológiai Szolgálat által nyilvántartott ásványi energiahordozó vagyonúnkat mutatja be, viszonyítva az ország 2003. évi teljes energiafelhasználásához (1,05 EJ). Az arányok nem nagyok, de a valós lehetőségek még vigasztalanabbak. Az uránbányát bezártuk, mert az önköltség a világpiaci ár többszörösére nőtt. Gazdaságtalansága miatt zajlik a mélymüveléses szénbányászat leépülése. Csekély szénhidrogénvagyo-

szi tárd 7%

^

höhordo2ó^B;i;'V •• I S 9% ^''f'^y W

f

lük foíyekony Un szénhidrogén

29%

gáznem ü széftií drogén 38% 3. ábra Végső felhasználás Magyarországon energiafajták szerint

5. ábra Magyar ellátottság ásványi energiahordozókból

2004.

97. évfolyam 7-8. szám

VILLAMOS ENERGIA nunk minősége jó, de csak a szükséglet kis hányadának kielégítésére elég. Gazdagok vagyunk geotermikus energiából, de a termálvizek legnagyobb része - a víz hőfoka miatt - csak a kutak közelében hasznosítható alacsony hőmérsékletű igények kielégítésére, pl. üvegházak, fóliasátrak fűtésére. Egyedül a külfejtéssel kitermelhető lignitvagyon ígéretes, a Mátra-Bükk lábánál fekvőre érdemes is lenne még további 1 GW körüli erőmű kapacitást telepíteni. A másutt található előfordulások kiaknázhatósága azonban kétséges, mert aligha lehet megszerezni a lakosság egyetértését új külfejtés nyitásához, amit példáz a Torony körüli vita. Nem jobb a helyzet a megújuló energiák terén sem (6. ábra). Számottevő szerepe a napenergia és a biomassza reálisan kiaknáz-

%

• 1 20

^H

napenergia

Kérje ingyenes CD katalógusunkat Digitális oszcilloszkópok 150MHz:-250MHz Színes LCD képernyő .; USB RS232 Opciő: GPIB

Multiméterek

Távadók 6 1.6

HHU

1,5

asmm

^H

bic

6. ábra Megújuló energiavagyon

ható potenciáljának lehet, de megváltani ezek sem fogják az országot. Jelenleg az ország energiamérlegének 3,5%-át fedezik megújuló energiával, de ennek 90%-a tűzifa. A többi nehezen tör utat, alapvetően a magas fajlagos beruházási költség miatt. Ennek egyik oka a megújulok kis térbeli teljesítménysűrűsége, ezért viszonylag nagy felületről, sok anyagot igénylő, és ezért költséges eszközökkel kell az energiát kinyerni. A második ok intermittens rendelkezésre állásuk. Mivel energia akkor is kell, amikor nem süt a nap, nem fúj a szél, kicsi a víz-, illetve termés-hozam, a beruházási költséget vagy energiatároló berendezés vagy más energiával működő háttérkapacitás létesítése növeli. Egy további ok, hogy - a vízerőművek kivételével - alacsony az átalakítási hatásfokuk. Ezért villamos energiafejlesztésre, vagy hőszolgáltatásra többször annyi megújuló energia szükséges, mint a megfelelő tüzelőanyag mennyiség höértéke. A műszaki fejlődés enyhíteni fogja ezeket a hátrányokat, de egyelőre csak állami támogatással (adókedvezmény, beruházási hozzájárulás, kötelező áramátvétel előnyös áron stb.) biztosítható a versenyképesség. Nagy dilemmája az energiapolitikának, szerény lehetőségeinkből mennyit célszerű a megújuló energiahasznosításra fordítani. Szerény támogatásuk indokolt, mert egyrészt hasznos kisegítő energiaforrások lehetnek helyi igények kielégítésére. Másrészt enyhítik a környezetszennyezés gondját, és hozzájárulnak energiaforrásaink diverzifikálásához. Az is szempont, hogy követnünk kell a nemzetközi fejleményeket, hogy az új lehetőségeket időben tudjuk adaptálni. Ilyen helyzetben energiaellátásunkat az importra kell alapozni, jelenleg a szükséglet háromnegyedét fedezzük behozatalból. Az import azonban sérülékeny, politikai, gazdasági, műszaki, földtani, szállítási és egyéb bizonytalanságok terhelik. Ezek ellensúlyozására energiapolitikánk fontos prioritása az ellátásbiztonság feltételeinek a megteremtése. Egyes vélemények szerint ezt ma már nem nemzeti keretben kell kezelni, ha megszorulunk, majd ki fog segíteni az Európai Unió. Ez elfogadhatatlan, egyrészt az Unióban a segíts magadon, az isten is megsegít elve dominál, vagyis minden tagállam tartson rendet a saját portáján, és arra alapozva lehet együttműködést és kooperációt megvalósítani. A másik ok, hogy az Unió is hozzánk hasonló cipőben jár. A Bizottság az energiahelyzetről szóló tavalyi jelentésében bemutatja, hogy az Unió egészének energiaimport függése a jelenlegi 50%-róí 20 éven belül 70%-ra fog nőni. Ezért szükségesnek tartja megoldások kidolgozását az ellátásbiztonság növelésére, mind az Unió egészére, mind 2004.

201

Földelés folytonosságmérő ACDC átütésvizsgáló 42 A AC-val folytonosságmérés Ellenállásmérés Folytonos és normál ellenőrzési mód JÓ-NEM JÓ üzemmód

40

=11

eiekifoiechfiika

96. évfolyam 7-8. szám

Kézi kalibrátorok Folyamat jelek hitelesítésére Multiméter Milliohm-mérő Memória Hitelesítési jegyzőkönyvvel szállítva

Átütésvizsgálók Lakatfogók AC1000A DC 1000 A TRMS . Multiméter:

Teljesítménymérők Digitális szigegetelési ellenállásmérők 0,1 Mohm ... 1 TOhm Folyamatosan változtatható mérőfeszültségek 5000 V-ig Frekvenciamérés: 15 Hz-től 1 kHz-ig Kapacitásmérés Kalibrálási jegyzőkönyv Egyéb gyártmányok Érintésvédelmi műszerek, szigetelésvizsgálók, teljesítménymérők, lakatfogók, multiméterek, gép- és készülékvizsgáló műszerek, hurokellenállás mérők, földelési ellenállásmérők, kábel hosszmérők, fénymérők, távadók, tápegységek, frekvenciamérők...és minden amire Önnek szüksége lehet munkája folyamán.

RAPAS Kft. 1184 BUDAPEST, ÜLLŐI UT315.V Tel.: 06-1-294-2900 Fax: 294-5837 E-mail:[email protected], Internet: www.rapas.hu

202

VILLAMOS ENERGIA

a tagállamokra külön-külön. Nem mentesülünk tehát e felelősség alól. Az 1. táblázat az ellátásbiztonság növelésének néhány eszközét mutatja be. A különféle tartalékok csak rövidebb idejű zavarok ellensúlyozására alkalmasak. Előírásaink az IEA (a Nemzetközi Energia Ügynökség angol nevének rövidítése) és EU követelményeknek megfelelően 3 havi készletet írnak elő folyékony üzemanyagokra, az EU tervezi 4 havi szint előírását. A gázellátás téli csúcsának enyhítésére tervezik a földgázerőmüvekben folyékony tüzelőanyag-készlet tárolásának az előírását. Az EU-ban folyik előírás kidolgozása a földgázkészletezésre. Jogszabályaink a hagyományos hőerőművekben 8 napos üzemviteli és 8 napos biztonsági tüzelőanyag-készletet írnak elő, hasonló módon az atomerőműben 2x1 évre elegendő friss üzemanyagot kell tárolni. Az erőmüvi kapacitástartalékokra az UCTE követelményeit kell teljesítenünk (primer, szekunder, tercier tartalékok). Az import diverzifikálása már hosszabb időre ígér biztonságot. Folyékony üzemanyagoknál megnyugtató a helyzet. Amikor nem folyik háború a Balkánon, az Adria vezeték műszakilag teljes tartalékot biztosít a kőolaj-behozatalra, bár jobb lenne közvetlen csővezetéki kapcsolat a nagy olajkikötőkkel. Zavar esetén kőolajtermékeket be lehet hozni hajón, vasúton, közúton is. Földgázellátásunknál nem ilyen kedvező a helyzet. Más (norvég, észak afrikai, közel keleti) forrásból jóval drágább lenne a beszerzés az orosz földgáznál. Korlátot jelent a szállítási infrastrukúra is, ugyan megépült műszaki tartalékként a Győr-Baumgarten vezeték, de azon csak orosz földgáz reexportja képzelhető el, hiszen Nyugat Európa is nagyrészt orosz gázra támaszkodik. A legnagyobb probléma, hogy a gyorsan növő hazai fogyasztás kinőtte az infrastruktúrát, egy néhány nappal hosszabb kemény tél könnyen vezethet gázkorlátozásra. Fontos lenne egy a magisztrális kelet-nyugati vezetékhez csatlakozó újabb betápláló leágazás építése, valamint a tárolókapacitás bővítése. Ezeket a beruházásokat jó ideje elodázzák, mert a voluntarista módon lenyomott gázár nem tette lehetővé pénzforrások képzését a fejlesztésre. Most a gázüzletág értékesítése körüli bizonytalanság az akadály. A probléma oldása állami fellépést kíván. Tavaly példát kaptunk a villamos energiaellátás feszültségéről, amikor lefagyott a lignit a Mátrai Erőműben. A kiesett erőművet nem sikerült sem belföldről, sem külföldről pótolni, tisztes fogyasztói korlátozásra került sor. Az igazi gondot azonban a következő 15 évben üzembeléptetendő több GW-nyi erőmű-kapacitás bizonytalansága okozza. Számszerű mértéke attól függ, hogy egyrészt sikerül-e meghosszabbítani a Paksi Atomerőmű élettartamát (2 GW), másrészt mennyi pótolható importtal. A szükséglet kisebb hányadát indokolja a fogyasztás növekedése, legnagyobb része a leállítandó erőművek pótlására szolgál. A kis egységteljesítményű, elavult, rossz hatásfokú, drágán termelő szénerőmüvek selejtezése akuttá vált, mivel nem képesek teljesíteni az idén hatálybalépő előírásokat az emissziókra, elsősorban a kén-dioxid kibocsátásra. A szénhidrogén erőmüveket is pótolni kell, mert élettartamuk lejáróban van. Mivel a jelenlegi feltételek mellett az erőműépítés nem kifizetődő, nem állnak sorba a beruházni szándékozók. Ezért állami feladat érdekeltséget teremtő beruházási klíma kialakítása. A villamosenergia-importnövelés hívei korábban a nyugateurópai nagy kapacitásfelesleggel érveltek. Ez ma már a múlté, jó része elfogyott, a többit saját szükségletre fel fogják használni. Az import lehetőségénél nem elég a határkeresztező távvezetékeket számításba venni, a szállításra a szomszédok mögöttes hálózatának is alkalmasnak kell lenni. Ez gyakran korlát, az EU-ban visszatérő gond, hogy az országok közötti hálózati kapcsolatok nem elegendők, és ez korlátozza a villamos energiapiac kiteljesedését. Az importnövelés lehetséges mértéke 500-1000 MW. Növelik az ellátásbiztonságot a hazai források, de az előzőek szerint ez nem ígéretes sem az energiahordozók, sem az erőművi kapacitások terén. Sok évre stabilizáló szerepe van viszont az atomerőműnek, mivel a fűtőelemeket 4-5 év alaft „égetik ki" a reaktorban, és könnyen tárolható további évekre elegendő friss

üzemanyag. Az energiák helyettesíthetősége révén ez a hatás az energetika más területeire is visszahat. Ezért az ellátásbiztonság szempontjából is kulcskérdés az atomerőmű élettartamának meghosszabbítása. Valószínűleg a PAV azon erőmüvek közé tartozik, 1. táblázat Ellátásbiztonság növelésének lehetőségei tartalékok

import diverzifikálása

hazai források

Szénhidrogének beszerzési ár folyékony üzemanyagok 3 hónap-4 hónap földgázerőmű előkészületben földgáz

szállítási infrastruktúra: kőolaj • hagyományos szállítás

külfejtésű lignit megújuló energiák

földgáz

EU előírás készül (3-4 hó)

= tárolás

hőerőművi tüzelőanyag

- új vezeték (?)

hagyományos: 2x8 nap

ásványi energiahordozók

x Adria vezeték

biomassza nap geotermia

szén szállítási bizonytalanság

atomerőmű

erőmű kapacitás

villamos energia

energiatakarékosság

UCTE* követelmények

kínálat

atom: 2x1 év

határkeresztező vezetékek exportőr belső hálózata

melyek főberendezései jóval lassabban öregszenek a korábban tervezettnél, így élettartamuk meghosszabbítható anélkül, hogy ez a biztonság rovására menne. Állami feladat az élettartam hosszabbításhoz szükséges társadalmi és politikai háttér megteremtése. Ebbe a kis-, közepes-aktivású radioaktív hulladékok elhelyezése is beletartozik, amire kedvezőek a geológiai és társadalmi feltételek Bátaapátiban. Az élettartam-növelésnek gazdasági vetülete is van. Az első 30 év alatt az alapberuházás terheit lényegében leírták, az ezt követő időszakban a domináns tétel az eredeti önköltség 20%-a körül mozgó üzemanyagköltség. Ugyanennyit irányozva elő az üzemvitel, a karbantartás, és a külső költségek fedezetére, a 40%-os költségszinttel az atomerőmű olcsóbban termeli a villamos energiát minden más típusú erőműnél, aminek a fogyasztói árszínvonal kialakulására van jelentős hatása. Egyes vélemények szerint az ellátásbiztonsággal kapcsolatban nincs szükség állami szerepvállalásra, rá kell hagyatkozni a piacra, az majd mindent megold. Ez azért elfogadhatatlan, mert a piacnak csak rövid távra van eligazító szerepe, az ellátásbiztonság - és az energiapolitika sok más kérdése is - évtizedekre időtálló megoldást kíván. A piac még az alapvető gazdasági paraméterekre (olajár, kamatláb, diszkont tényező, infláció) sem tud hosszú időre szóló prognózist adni, nem beszélve a műszaki fejlődés kilátásairól. Ezekben a kérdésekben a tapasztalatokra alapuló ítélőképességnek van nagy szerepe. A piac viszont nagyon hatásos eszköz az operatív energiagazdálkodás szabályozására. Az Európai Unió nagy súlyt helyez a piaci viszonyok biztosítására az energetikában, mert ettől árcsökkenést vár, ami fontos feltétele, hogy az európai ipar versenyképessé váljon az amerikai és japán iparral. A vezetékhez nem kötött energiahordozók terén már nálunk is piaci viszonyok érvényesülnek. A vezetékes energiahordozók területén ez világszerte mostanában van kialakulóban. Az eredeti hazai elképzelés az volt, hogy évente bővítjük az energiaszállítók szabad megválasztására feljogosított nagyfogyasztók körét, és ezeknél az ár is megegyezés tárgya. A kisfogyasztók pedig állami áron, ellátási kötelezettséggel kapják az energiát, bizonytalan távoli időpontig. Az Európai Unió alaposan áthúzta ezt az elképzelést, úgy döntve, hogy 2004 közepéig meg kell nyitni a villamos energia és a földgáz piacát minden nem háztartási fogyasztó számára, és 2007-ig ezt ki kell terjeszteni a háztartási fogyasztókra is. A vezetékes ellátás liberalizálása sokirányú műszaki, gazdasági, szervezeti változtatásokat igényel, de talán azt lesz a legnehezebb megszokni, hogy a villany és a gáz piaci árú lesz (mint a cipő, vagy 2004.

97. évfolyam 7-8. szám

ka 203

VILLAMOS ENERGIA a szalámi), és a közszolgáltatást kereskedés váltja fel. A piac deklarálásánál több kell ahhoz, hogy verseny is kialakuljon, ehhez a feltételek megteremtése újabb állami feladat. Néhány feltétel látható a 2. táblázatban. 2. táblázat. A verseny feltételei a vezetékes energiapiacon szabályozás

Monopólium

kínálat

a működés jogi keretei

hozzáférés a hálózathoz

szabad termelő-kapacitások

társadalmi nyesítés

szervezetek lebontása

import lehetőség

funkciók elkülönítése

szabad hálózati kapacitások

érdekérvé-

hatósági felügyelet preferenciák állami szerepvállalás

multinacionálisok lehetőségei árszabályozás

határkeresztezők exportőrök belső hálózata

Állami feladat a piac működését szabályozó jogi keretek kialakítása. Ebben a társadalmi érdekeket is érvényesíteni kell, amibe sok minden tartozik bele, a fogyasztóvédelemtől a műszaki biztonságig, és a piacfelügyelettől a környezetvédelemig. Nem könnyű a konzisztens joganyag kialakítása, a piacnyitáshoz a közelmúltban kiadott szabályaink máris módosításra szorulnak a gyakorlati tapasztalatok alapján. A Kalifornia szindróma tanúsítja, mekkora hibát lehet elkövetni a rossz szabályozással, hiszen az gátolta a kapacitásbővítést. A követelmények teljesülését ellenőrző sokféle hatóság tevékenységének összehangolása sem egyszerű feladat. Csínján kell bánni a preferenciákkal (energiatakarékosság, megújulok hasznosítása, kapcsolt energiatermelés stb.), nehogy deformálják a piac működését, vagy a rendszer szabályozhatóságát. Közvetlen állami beavatkozás csak rendkívüli helyzetekben indokolt, akkor viszont elkerülhetetlen. A hálózatok természetes monopóliumát jogszabályok szüntetik meg, lehetővé téve minden energiatermelő és fogyasztó számára a szabad hozzáférést, természetesen a költségek megtérítésével. Nehezebb kérdés a szervezetek monopolhelyzetének a megtörése. A trösztök szétbontásával, és a vállalatok privatizációval alaposan megnyirbáltuk az MVM és a MOL monopolhelyzetét, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy az új tulajdonosok a világ legnagyobb társaságai közé tartozó multinacionális vállaltok. Ezek hatalmas anyagi erejükre, kiterjedt nemzetközi hátterükre, és sok évtizedes érdekérvényesítő tapasztalatukra támaszkodva könnyen hozhatnak létre oligopóliumot verseny helyett. A funkciók (termelés, szállítás, elosztás, értékesítés stb.) szétválasztása könnyen megkerülhető formális megoldásokkal. Az állami árszabályozás a 100%-os piacnyitás után visszaszorul a rendszerkérdésekre (hálózathasználat, importjog, hatósági díjak), esetleg az ármaximálásra. A verseny legfontosabb feltétele a kínálat. Az előzőek szerint a belföldi kínálat meglehetősen, szerény, elsősorban az importra kell hagyatkozni. Egyelőre mind a villamos energia, mind a földgáz importjának lehetősége korlátozott, nagyon élénk és nagyarányú verseny gyors kibontakozódására aligha lehet számítani.

SZERZŐ:

Vajda György (1927), gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Mérnökakadémia rendes tagja, c. egyetemi tanár. Működött a műszaki felsőoktatásban, az energetikai kutatásban, az iparirányításban és az államigazgatásban. Tevékenységéért több díjban (Állami Díj, Széchenyi Díj, Pro Cult. Re,. Hung. Nagydíj, Zipernowszky díj, Szilárd díj, Elektrotechnika Nagydíj, Heliosz díj) valamint számos kormánykitűntetésben részesült. Több külföldi szervezet (IEEE, CIGRE, EAES, WIF tiszteletbeli tagja. Mintegy 300 publikáció és 9 könyv szerzője. 2004. * 96. évfolyam 7-8. szám

Kedves Olvasók (jövendőbeli szerzők), kedves Szerzők! Régóta visszatérő probléma a megjelentetésre leadott, és a rovatszerkesztők által is jóváhagyott cikkek terjedelme. Saját emlékeim szerint is legalább hat éve többször kértük tisztelt Szerzőinket, hogy 3 - egész kivételes esettől eltekintve - max. négy kinyomtatott Elektrotechnika oldalnál hosszabb kéziratot ne küldjenek be. Ennek ellenére nem ritkaság az, hogy a szerkesztőség által kért terjedelmet a szerzők jelentősen túllépik. Ismételten szépen kérjük szerzőinket a terjedelmi korlátok betartására. Kérjük azért, mert a hosszú cikkek olvasása nehézkes, nem mindig van lehetőség arra, hogy a „kettévágott" cikkek folytatását az első részt követő számban hozni tudjuk, így a folytonosság szenved csorbát. Különösen igaz ez most, amikor tematikus számok sora egymást követőleg jelenik meg, így szinte kizárt, hogy a több részes cikkek folyamatosan közölhetőek legyenek. Mindettől függetlenül legyünk udvariasak és „engedjünk mindenkit szóhoz jutni". Egy rövid anekdota a terjedelemmel kapcsolatban: Megkérdik Sir Winston Churchill-t, hogy mennyi ideig készül egy 5 perces beszédre; válasz: három hét. No és kérdezi a riporter mennyit készül egy 1 órás beszédre; válasz: olyan 5-6 óra lehety és egy 8 órás beszédre való felkészülés mennyi időt vesz igénybe; Sir Winston Churchill: „akár kezdhetjük most is". Tiszteljük meg egymást, próbáljunk röviden írni, még akkor is ha az sokkal munkásabb mint a terjengösség. A szerkesztőség komolyan fogja venni felhívását, és adott esetben visszaküldi a terjedelmes cikkeket. Ez pedig kellemetlen a szerzőnek és kellemetlen a szerkesztőnek egyaránt. Kíméljük meg ettől egymást. Dr. Bencze János főszerkesztő-helyettes [email protected]

éttk

VllltRT

Energetikához kapcsolódó kínálatunkból:

IPARI FAGYVÉDELEM (Tyco-Raychem): kültéri csövek, tartályok, silók, vezetékek és egyéb berendezések FAGYVÉDELME ÉS HŐNTARTÁSA. Tervezés, üzembehelyezés, projekt munka! Viliért Rt. Projekt Üzletág 1072 Budapest VII, Király u. 57. Telefon/Fax: 342-2100, Mobil: (30) 914-3338

• A.O. SMITH, SIEMENS 1- és 3-fázisú aszinkron motorok • KEB hajtómüves motorok, • CEMP RB-s motorok • NASH-ELMO vákuumszivattyúk széles választékával állunk Partnereink rendelkezésére. Villamos Forgógép és Nagykészülék Üzletág 1137 Budapest XIII., Pozsonyi út 4-6. Telefon/Fax: 340-4641, 340-5514, 320-5826

TOVÁBBI ÜZLETÁGUNK: I luzal-kií bel és Szigetelőanyag Üzletág; ÍI31 Budapest XIII. Pozsonyt üt 8-10. Telefon/fax: 320-5630, 340-4618

ÉRTÉKESÍTŐHELYEK: Fkklro Áruház Villamosa fii Áruház 2143 Kistarcsa, Rafciár kit. 3. 9026 Győr (Révfida), Damjanich a, 23. Tetefpn/fax: (28) 470-888 (8 vonal) Telefon/Fax: (96) 3Í1-535,3U-60O

204 elektrotechnika

VILLAMOS ENERGIA

A Paksi Atomerőmű szerepe Magyarország villamos energia ellátásában KOVÁCS ANDRÁS okleveles villamosmérnök - LUNG ATTILA okleveles gépészmérnök Összefoglalás: írásunk célja rövid, áttekintő képet adni a Paksi Atomerőmű fejlődéséről és szerepéről a magyar villamos energia rendszerben. Az atomerőmű termelése nemcsak energetikai, hanem környezetvédelmi szempontból is meghatározó fontosságú. Az üzemeltető számára létfontosságú kérdés a versenyképesség megőrzése, az üzemeltethetőség határainak kiterjesztése a biztonsági feltételek határain belül. A cikk röviden bemutatja az üzemidő hosszabbítás és teljesítmény növelés szempontjait. 1. A Paksi Atomerőmű villamos teljesítménye 1982. december 14-én Magyarország első energetikai atomreaktorában beindult a láncreakció, melyet az elkövetkező öt év alatt még további három blokk követett. Az orosz tervezésű WER-440/213 típusú nyomott-vizes reaktorral szállított blokkok az eltelt több mint két évtized alatt magas rendelkezésre állási mutatókkal szolgálták ki az ország villamosenergia-igényének jelentős részét, nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő rendelkezésre-állási mutatókkal. Az eredetileg 440 MW bruttó névleges villamos teljesítményű blokkok folyamatos modernizálásával, hatásfokjavításával lehetőség volt a villamos teljesítmény növelésére úgy, hogy a reaktorok hőteljesítménye nem változott. 1. Táblázat A Paksi Atomerőmű névleges villamos teljesítőképességének növekedése Teljesítőképesség MWe-ban 1. blokk

2. blokk

3. blokk

4. blokk

1982.12.28.

425

1983.08.17.

440

1984.09.06.

440

1986.09.28.

440

450

440

1987.08.16.

440

450

440

440

1988.03.01.

450

460

440

450

460 460 460

460

2000.01.01.

440 440 460 460

2001.01.01.

467

460

471

2008-?

510

510

510

1989.02.01. 1991.12.01.

3. Termelési pozíció a piacnyitás előtt és után

450

460 460 468 510

1986-ban, még a hármas blokk létesítése idején elindult az első biztonságnövelő program. A program végrehajtásának lépéseit a tervező ajánlásai, az üzemeltetés során feltárt tervezési hiányosságok, más atomerőmüvek üzemeltetési tapasztalatai alapján határozták meg. A 90-es évek elején nemzetközi tapasztalatok átvételével megújult Paks biztonságnövelési programja. A biztonságnövelés nem rövidtávú egyszeri feladat egy atomerőmű életében. Az üzemeltetői tapasztalatok, kétoldalú információ csere és a tudomány eredményeinek feldolgozásával a biztonságnövelés folyamattá vált. Pakson 1984-1997. között 18 különféle nemzetközi felülvizsgálat volt, melyek ajánlásai közvetlenül beépültek a biztonságnövelés programjába. Elkészült az atomerőmű biztonságának újra értékelése a 90-es évek tudásbázisán, valamint a telephely szeizmológiai jellemzése is. A biztonságnövelés 60 milliárd Forintos beruházása 19962002. között valósult meg. A biztonságnövelés többek között foglalkozott az üzemzavarok és balesetek kezelésének javításával, biztonsági rendszerek megbízhatóságának növelésével, berendezések igénybevételének csökkentésével, a hermetikus tér felülvizsgálatával, az erőmű földrengésállóság javításával, tűzbiztonság növelésével, az üzemeltető személyzet műszaki támogatásának javításával. A biztonságnövelés eredményeként a paksi blokkok biztonsági mutatói megegyeznek az azonos korú és típusú nyugati erőművek biztonsági mutatóival, a Nyugat-európai Reaktorbiztonsági Hatóságok Testületének megállapítása szerint megfelelnek a nemzetközi előírásoknak. (WENRA jelentés) Az Európai Uniós csatlakozási tárgyalások lezárása során Paks nem okozott nehézséget.

460

471

Az első villamos teljesítőképesség növekedés az orosz szállító műszaki támogatásának keretében megvalósított, 1375 MWth reaktor névleges hőteljesítmény beállításának eredménye. 1998 és 2003 között több lépcsőben turbina átlapátozással, résveszteségek csökkentésével, terelögyürük beépítésével a turbinák belső hatásfoka javítható volt, melynek eredményeként a gépeket nagyobb teljesítményre lehetett minősíteni. További rekonstrukciók várhatók a turbinákon. Az l-es blokk első turbinájához hasonlóan, újabb kiömlési veszteséget csökkentő alkatrészek beépítését tervezik a következő turbinaház felnyitások során. A növekmények nem lesznek látványosak, (kb. 5 MW/erőmü) de a ráfordítások már rövidtávon megtérülnek. 2. Biztonság Egy atomerőmű létesítésének célja az energiatermelés, de koránt sem mindegy, hogy milyenek a biztonsági mutatók. Már

Magyarország villamos energia piacának megnyitásáig az atomerőmű alaperőműként üzemelt, az általa megtermelt villamos energiát a hazai "piac" gyakorlatilag korlátlanul megvette. A 4 blokk folyamatos, "zsinór" üzemének köszönhetően, Paks a hazai termelés 38-45 %-át adta, az éppen aktuális éves termeléstől függően.

45

1000

G\Mi Import: 4243 6Wh

41) 35 30 25 20

— "-" Egyéb haani

Hozói termelés: 35377 6Wh Egyéb 2,1 %

termelés

Olaj. gáz 32,3 %

15 10 5 0

Lábra A magyar villamosenergia-rendszer termelési szerkezete

Paks működési feltételeit a hatályos jogszabályok és szerződések meghatározzák: 2004.

97. évfolyam 7-8. szám

elektrotechnika

VILLAMOS ENERGIA A villamos energiáról szóló törvény (VET, 2001. évi CX. törvény) rendelkezései és a 2280/2001. (X.5.) számú Kormányhatározat szerint Paks termelésének értékesítését közüzemben kell tartani. A villamos energia termelők vonatkozásában 2004. január 1. után megszűnt a hatósági ár. A villamos energia értékesítését és annak feltételeit MVM Rt. - PA Rt. között érvényben lévő Hosszú Távú Villamos Energia és Kapacitás lekötési Megállapodás szabályozza. A piacnyitást követően az éjszakai órákban, a közüzemben feleslegessé váló kapacitás-értékesítési nehézségek miatt a blokkokat többet kell majd visszaterhelni. A közüzem zsugorodásával völgyidőszakban értékesítést problémák súlyosbodása várható. A VET 17§ (2) szerint a termelő a közüzemben feleslegessé váló mennyiséget szabadon értékesítheti. A piacnyitás előrehaladásával várhatóan már 2005-ben legalább egy blokknyi villamos energia mennyiség értékesítésére kell felkészülni. A Paksi Atomerőmű számára kulcskérdéssé vált az önköltség kézben tartása, annak érdekében, hogy hazai versenyképességének megőrzése mellet az olcsóbb külföldi ajánlkozókkal szemben is megőrizze árelőnyét. Az energiapolitikának világszerte, így Európában is kitűzött célja az ellátás biztonságának a növelése, a villamos energia ellátás gazdasági feltételeinek javítása a környezetvédelem fontosságának szem előtt tartásával, tehát az árak lehetőség szerinti csökkentése. A fajlagos költségcsökkentés egyik lehetősége és jövőbeni eszköze az /. táblázat utolsó sorában feltüntetett teljesítmény-növelés. 4. Az atomerőmű szerepe a környezetterhelés csökkentésében Az atomerőmüvek léte, üzeme, környezetre gyakorolt hatása, az "atomhulladékok" kezelése gyakori sajtó téma. Az atomerőművekre vonatkozó speciális előírások és fokozott hatósági felügyelet legfőbb célja a környezet és a lakosság megóvása a radioaktív anyagok hatásaitól. A Paksi Atomerőmű kibocsátásai, környezeti hatásuk szigorúan ellenőrzöttek, a 22 éves üzem során sohasem haladták meg az előírt korlátokat. Az atomerőmű nem bocsát ki a légkörbe üvegházhatású gázokat (CO2), nem szennyezi a légkört savképzö oxidokkal (NOX, SOx). Az élővizek (Duna) fajlagos hőterhelése közel azonos a hasonló kondenzációs technológiával működő hőerőművekhez. A Paksi Atomerőmű termelésével megtakarítható széndioxid kibocsátás éves mennyiségét jól szemlélteti egy összehasonlítás a szerves tüzelőanyagot elégető technológiák kibocsátásával. Az összehasonlítás a megtermelt villamos energiára vonatkoztatott széndioxid kibocsátásból képzett mutatóval a Pakson megtermelt villamos energia mennyiségére vetítve, bemutatja a megtakarított káros anyag kibocsátást. A táblázat úgy is értelmezhető, hogyha a Pakson előállított villamos energiát más tüzelőanyag bázisú erőmüvekben termelnénk meg, ekkora CO2 kibocsátás keletkezne.

elégséges, hiszen az így előállítható villamos energia mennyisége nem éri el Paks éves termelésének 15%-át. Az uniós szabályok között megjelent CO2 kereskedelem Magyarország számára is megnyílik, többek között az atomerőmű működtetésével felszabaduló kontingensnek köszönhetően. A Kyotói Egyezmény nem lépett hatályba, mivel a legnagyobb kibocsátó országok nem írták alá a jegyzökönyvet, de Európa magára nézve kötelezőnek tartja a kibocsátás önkorlátozását. A Paksi Atomerőmű azon ritka ipari létesítmények közé tartozik, amely működése során - törvényben meghatározott módon pénzügyi erőforrást halmoz fel elkülönített állami alapba, majdani lebontására és megmaradt hulladékainak biztonságos elhelyezésére. Az Atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 63. §. (1) bekezdése alapján a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba (KNPA) történő éves befizetést Paks a mindenkori költségvetési törvényben előírtak szerint teljesíti. A Pakson termelt villamos energia ára magában foglalja a leszerelés és hulladék elhelyezés költségeit is. A törvényben meghatározottak szerint a Paksi Atomerőmű teljes életciklusára vonatkozóan gondoskodik környezetéről, nem terhelve a következő generációt extra kiadásokkal. 5. A paksi atomerőmű jövője A Paksi Atomerőmű hosszútávon partnere kíván maradni a magyar társadalomnak, stratégiai céljai e szándékát tükrözik: - A nukleáris biztonság megtartása, növelése. - A tervezett üzemidő meghosszabbítása. - Teljesítő képesség növelés. - A termelés és az ellátás biztonságának növelése. - Környezetvédelmi érdekek érvényesítése. - Elérhető árú, gazdaságos villamos energia előállítása. A világ nukleáris energiatermelést folytató országaiban tendencia az atomerőmüvek tervezett üzemidejének meghosszabbítása. (Az üzemidő hosszabbítás általában 20 év, az USA gyakorlatában a tervezett 40 évről 60 évre. Jelenleg több mint 25 blokk rendelkezik 60 éves üzemelési engedéllyel.) Miért lehetséges ez? - Tervezéskor a létesítmények mérnöki biztonsági tartalékait kellő konzervativizmussal határozták meg, - a gondos üzemeltetés, állapot felügyelet, karbantartás és felújítás megfelelő kondícióban tartja a szerkezeteket és berendezéseket, - a maradék élettartam műszaki meghatározásának új módszerei fejlődtek ki. Közgazdasági oldalon is jelentős előny mutatható ki az atomerőmű üzemidő meghosszabbítás ráfordításai javára, szemben a legolcsóbb, de azonos kapacitású gázturbinás erőmű létesítés költségeivel. 3. táblázat Erőmű létesítés, vagy üzemidő hosszabbítás? Új CCGT*

2. Táblázat C02 kibocsátások millió tonnában megadva, ha Paks teljesítményét más tüzelőanyaggal működő erőművekkel helyettesítjük

Hőerőművek átlagában 13,473 Mt

Széntüzelésű kondenzációs blokk

Gázturbina

18,008 Mt

7,569 Mt

Szénhidrogén tüzelésű kondenzációs blokk 10,200 Mt

205

Beruházás Ft/kW

Új atomerőmű

20 év üzemidő hosszabbítás

160.000

510.000

58.000

Üzemelt.+karb. ktg.

0,71

1,90

2,84

Üzemanyag ktg.

5,67

0,80

0,83

O&M ossz. Ft/kWh

6,38

2,70

3,67

*CCGT: kombinált ciklusú gázturbina

Forrás: 1999. évi termelési és kibocsátási adatok /MVM közlemények 2000/2/

Paks teljesítményének kiváltására a teljes hazai - műszaki-gazdasági szempontból hasznosítható - megújuló energia potenciál sem 2004.

97. évfolyam 7-8. szám

A nyitott árampiacon kulcskérdés a villamos energia ára. Az atomerőmű működési idejének meghosszabbításával az állandó költségek jelentősen csökkennek. A nukleáris üzemanyag világ-

206 elektrotechnika

VILLAMOS ENERGIA

piaci ára alacsony és stabil, nem a világ krízis-régióiból származik, s több évre egyszerűen készletezhető. Melyek Paks esetében az üzemidő hosszabbítás kritikus sikertényezői? A Paksi Atomerőmű jövőjét a társaság 28 éves múltja, a befektetett anyagi és humán erőforrások, a felhalmozott ismeretek alapozzák meg. Az atomerőmű létét, működését a magyar lakosság kétharmada támogatja. Az erőmű műszaki bázisa erős, köszönhetően a végrehajtott földrengés állósági megerősítéseknek, biztonságnövelő átalakításoknak és felújításoknak. Az erőmű kielégíti a hasonló korú atomerőmüvekre nemzetközi szinten meghatározott biztonsági követelményeket. A mindenkori környezetvédelmi követelmények teljesítése. A paksi blokkok engedélyezett üzemideje 30 év, tehát 2012-től az 1. blokk csak akkor maradhat üzemben, ha azt a hatóságok engedélyezik. A tervezett üzemidő hosszabbítás 20 év, azonban ez csak akkor használható ki, ha az erőmű folyamatosan biztosítja és bizonyítja berendezéseinek és szerkezeteinek megfelelő állapotát, a biztonsági tartalékok fenntartását. A versenyképességet növeli a paksi blokkok tervezett teljesítőképesség növelése. A pontosabb számítási és mérési eljárások, a nukleáris üzemanyag kazetták konstrukciós módosítása 6-8% teljesítőképesség növekedést tesznek lehetővé. A teljesítmény növelésére jó példa a paksihoz hasonló konstrukciójú finn erőmű (Loviisa) sikere, ahol 1998-tól megnövelt teljesítményen üzemelnek a reaktorok. A tervezett 150 MW teljesítmény növelés fajlagos bekerülési költsége - maximum 5 milliárd Ft - kevesebb, mint fele egy korszerű gázüzemű erőmű beruházási költségének. Egy ilyen beruházás Paks esetében kb. 3,5 éven belül megtérül. A 8% teljesítmény-növelés 5% árcsökkenést eredményez. Környezetvédelmi szempontból sem elhanyagolandó, hogy az üzemidő hosszabbítást nem számolva az engedélyezett 30 éves üzemidő végéig, a teljes többlet termelés 6515 GWh, amivel megtakarítható évi 600.000 t CO2 kibocsátás.

SZERZŐK: Kovács András Miskolcon 1954-ben született. A BME Villamosmérnöki Karán 1980-ban diplomázott Villamos Müvek szakon. 1980-tól a Paksi Atomerőműben dolgozik különféle műszaki és vezető beosztásoká b a n . A MEE tagja, a Paksi szervezet elnöke. 1994-ben Verebély, 2001-ben Liska díjban részesült. A Villamos Energia Társaság Erö" ^^ mü Tagozatát vezeti, valamint tagja a Magyar Mérnöki Kamara Felügyelő Bizottságának és az Elektrotechnikai Tagozat elnökségének Elérhetősége: [email protected]

Lung Attila Újfehértón született 1970-ben. A BME Gépészmérnöki Karán Folyamattervező szakon diplomázott 1996-ban. 1996-tól a Paksi Atomerőműben dolgozik különféle műszaki beosztásokban, 2 éve hőtechnikai kérdésekkel foglalkozik, amely nagyobb részben a reaktorok hidraulikai és a blokkok mindenkori termikus hatásfokának vizsgálatára terjed ki.

Egyesületi élet DR. CSERNATONY HOFFER ANDRÁS címzetes egyetemi tanár EMLÉKÜLÉS 2004. június 2.

t / U E C V E T E M

1

7

Dr. Berta István professzor, Egyesületünk elnöke megnyitó szavaival, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Oktatói Klubjában rendezte a MEE és a BME közösen a Dr. Csemátony Hoffer András Emlékülést. Szeretném Olvasóinkat emlékeztetni, hogy lapunk ez évi 5. számában tájékoztatást adtunk a Dr. Benkó Imre Emlékülésről. Ennek megnyitójában Dr. Berta István említette, hogy "Nagyjaink Arcképcsarnoka" címmel hagyományteremtő kezdeményezés első lépése volt a Benkó Emlékülés, és folytatásként Dr. Csemátony Hoffer András és Dr. Csikós Béla elhunyt kollégáinkról szóló megemlékezést jelölte meg. A fenti előzmények után munkatársak, barátok, évfolyamtársak, kollégák, tisztelők, és végül de nem utolsó sorban Dr. Cserhátony Hoffer András kedves felesége jelenlétében kezdődött az Emlékülés. Az elnöki megnyitót követően Dr. Horváth Tibor Professzor Emeritusz, - Egyesületünk tiszteletbeli elnöke - szólt az évfolyamtársak és barátok nevében. Mint évfolyamtárs, barát és kolléga ismertette Dr. Csemátony Hoffer András életútját, az érettségitől, életpályája nagyon korai befejezéséig. Méltatta nemzetközi ismertségét és elismertségét. Megemlékezését - a minden tekintetben igényes - Csemátony professzor alábbi idézetével zárta: "A jelenlegi felkészültséggel legföljebb egy balatoni sétavitorlázást tehetünk, de mély vizeken, távoli nagy célok felé csak úgy vitorlázhatunk, ha a legénység minden tagja erejének teljes bevetésével, Összehangoltan dolgozik a cél érdekében." A tanítványok nevében Csecsődy Sándor villamosmérnök kollégánk emlékezett. Méltató szavaival - Csemátony professzor személyében három "Embert" mutatott be; a tanárt, a kutatót, a főnököt és munkatársat. Végül szólt Csemátony professzor által ránk hagyott örökségről. Csecsődy Sándor előadásának kedves színfoltja volt egy lejátszott hanganyag, melyen Csemátony prof. - aki később a várható jobb lehetőségek reményében elhagyta a Tanszéket - a Villamosipari Kutató Intézet közvetlen munkatársai számára kiadott feladatokat, és az azzal kapcsolatos saját teendőit rögzítette. Dr. Woynárovich Gábor, -jelenleg az OVIT főmérnöke, - előadásában a Csemátony prof. által megkezdeti kutatások folytatásáról szólt. Hangsúlyozta, hogy a professzor elve volt, hogy egy kutatás akkor van befejezve, ha az a gyakorlatban hasznosul. Sajnos számára (már mint Dr. Woynárovich számára) nem adatolt meg, hogy az elméleti kutatásokat folytassa, azonban az eredmények bevezetésére és azok alkalmazására volt, van és lesz lehetősége. Dr. Németh Endre a Nagyfeszültség Technika Tanszék munkatársai nevében emlékezett. Elsősorban Csemátony prof. emberi, kollegiális tulajdonságait emelte ki, számos kedves személyes élménnyel tarkítva. Az elhangzott előadásokat az azokhoz bemutatott fényképek tették emlékezetessé. A zömében fekete-fehér képek Csemátony professzort mutatták munkája közben, kollégái körében. Az elhangzott előadásokból egybehangzóan az csengett ki, hogy Csemátony prof. sok nyelvet tökéletesen beszélő, igényes mérnök, szigorú főnök volt. Életmüve időálló, kutatásaiból - bizonyos tekintetben - korát meghaladó következtetéseket tudott levonni. Életmüvéből még ma is igen gyakran idéznek. Berta professzor úr - az Emlékülés levezető elnöke - két nagyon kedves, személyes hangú, méltató levelet olvasott fel Dr. Osváth Péter (Presco AG, CH) és Dr. Karády György (Arizona State Uiversity, USA) tollából, melyet volt kollégái írtak, miután - legnagyobb sajnálatukra - nem tudtak hazajönni az Emlékülésre. Zárszó gyanánt Berta professzor hangsúlyozta, hogy megszervezik Csemátony professzor kiadatlan tudományos munkái sajtó alá rendezését, annak hangsúlyozásával, hogy ezek a tudományos eredmények még ma is korszerűek, erre a nemzetközi tudomány igényt tart. Dr. Bencze János 2004.

97. évfolyam 7-8. szám

VILLAMOS ENERGIA

,

•

:

;

•

'

,

207

:

Nagy villamos energiarendszer-üzemzavarokra vezető főbb folyamatok elemzése NÉMETH BÁLINT Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Összefoglalás - Az utóbbi idők több tízmillió embert, sok órán keresztül érintő villamosenergiarendszer-üzemzavarainak elemzését azért választottam diplomatervem tárgyául, mert bennük megragadhatók olyan részfolyamatok, amelyekkel villamosmérnökként találkozni fogok. A rendszerüzemzavarok különböző műszaki, jogi, államigazgatási, közgazdasági szakterületi témái közül három műszaki vonatkozásút választottam ki, olyanokat, amelyeknek döntő szerepük volt a rendszerüzemzavarok kialakulásában és összeomlásszerü lefolyásában, továbbá amelyeknek a fizikai-matematikai interpretációja illeszkedik egyetemi tanulmányaimhoz. Ezek a következők: - a távvezeték belógása a terhelés és a környezeti tényezők függvényében, - erőmüvi generátorok stabilitása, - teljesítménylengések hurkolt hálózatokban. Kutatómunkám első fázisának eredményeként született meg a diplomamunka, amely kapcsolódik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamos Energetika Tanszéke által kiírt PhD témakörök közül a "A villamosenergia-hálózaton előforduló nagy kiterjedésű üzemzavarokra vezető folyamatok elemzése" tárgyú területhez, mellyel doktori képzés keretében szeretnék foglalkozni. Célom a blackout eseményekkel kapcsolatos nemzetközi szakirodalom feldolgozása, a részfolyamatok szimulációs vizsgálata, nagykiterjedésü üzemzavarok elemzése, a rendszerösszeomlást megelőző beavatkozások lehetőségeinek a kutatása. 1. Bevezetés Diplomamunkámban a fizikai-matematikai elemzés előtt röviden ismertettem a 2003. augusztus 14-i észak-kelet amerikai és a 2003. szeptember 28-i olaszországi rendszerüzemzavarokat, hogy bemutassam: tárgyalt témáim miként illeszkednek a komplex folyamatba. Az elmúlt évek nagy kiterjedésű amerikai és európai kaszkád üzemzavarainak kialakulásában szerepet játszó tényezők: - a kaszkád üzemzavart megelőzően csökkent biztonságú üzemállapot volt, - a biztonságos határokon belüli üzemelés szabályainak megsértése, - elmaradt diszpécseri beavatkozások és fölösleges védelmi működések, - nem megfelelő feszültségtartás, - nem kielégítő nyomvonal karbantartás, - a veszélyhelyzetek felismerésének és a szomszédos rendszerek értesítésének elmulasztása, - a nagy kiterjedésű üzemzavarok korlátozását segítő automatikus kockázatelemző funkciók hiánya. A fenti okok kapcsán felmerül a távvezetékek üzemeltetői számára a nyiladéktisztítás felülvizsgálatán túl a túlterhelések hatására bekövetkező vezető belógásának mértéke. A diplomatervemben a belógás számítás fizikai folyamatának elemzésével foglalkoztam, külön kitérve a hazai gyakorlatra. Felmerül továbbá a téves, fölösleges védelmi működés kapcsán a védelmek elektromechanikai lengések hatására bekövetkezett kiesések problémaköre. Munkámban egyrészt a lengések alatt bekövetkező villamos jelenségekkel, másrészt a védelmek

lengések alatti viselkedésével foglalkoztam. Jelen cikkben csak a távvezeték belógásszámítás témakörét mutatom be. 2. Távvezeték belógásszámítása A távvezetéksodronyok termikus terhelhetőségét a sodronyok és a szerelvények terhelhetősége korlátozza. Abban az esetben, ha a szerelvények állapota megfelelő és a kötés kielégíti azt a - minden termékszabvány által előírt - követelményt, hogy átmeneti ellenállása nem lehet rosszabb, mint a vele szerelt vezető azonos szakaszának ellenállása, akkor a maximális terhelhetőséget a sodrony keresztmetszete határozza meg. A megengedett terhelhetőséget az adott földrajzi terület időjárási viszonyai függvényében határozzák meg a nemzeti szabványok. A magyar átviteli hálózat 400 kV-os feszültségszintjén a legelterjedtebb áramvezető típus az 500/65 ACSR, a következő adatokkal: y=0.0339 N/mm (lm hosszú vezető 1 mm2 keresztmetszetére eső súlyerő) yz=0.0532 N/mm2m (lm hosszú, pótteherrel terhelt vezető 1 mm2 keresztmetszetére ható súlyerő) E=66500 N/mm2 (rugalmassági tényező) a-0.0000193 1/°C (lineáris hőtágulási tényező) q=570.14 mm2 (névleges keresztmetszet) a=400 m (oszlopköz) A fenti adatok alapján, a belógás számítására ismert [1] módszer segítségével számítottam ki adott áramvezető hőmérséklethez tartozó belógás értékeket, majd a hazánkban is használt, nemzetközileg elfogadott tervező program segítségével ellenőriztem azokat (7. táblázat). Dolgozatomban csak a vízszintes oszlopközű vezetők esetén vizsgálom a belógást. 1. táblázat Adott vezetőhőmérséklethez tartozó vezeték belógása

Höm. fC)

-20

-10

0

20

40

60

80

11,95

12,36

12,76

13,54

14,29

15,01

15,72

Az MSZ-09-00.0316:1991 szabvány adatai alapján a 400kV-os hálózaton 1973.01.01 után alkalmazott alumínium-acél (ACSR 500/65) vezetéksodronyok 80°C hőmérsékleten üzemelhetnek tartósan, míg az 1973.01.01 előtt üzembe helyezett vezetők megengedhető tartósáramú hőmérséklete 60°C. Rövid idejű túlterheléskor esetenként 1 óráig, havonta összesen 3 óráig az ACSR típusú sodronyok 100°C-on üzemeltethetők. Táblázatos formában összefoglaltam az átviteli hálózat távvezeték adatain túl az ág tartósáramú terhelhetőségét téli, ül. nyári időszakban. A magyar szabadvezetékeken 800A, 1600A vagy 2000A tartósáramú terhelhetőség engedhető meg az alállomási korlátozó berendezések (áramváltók) miatt. A Ritz gyár áramváltó kézikönyvének adatai alapján 120%-osan korlátlan ideig, míg 150%-osan 40-120 percig terhelhető túl a készülék, ami már túllépheti a szabványban megadott értékeket. Eddig adott vezető hőmérséklethez tartozó belógást számoltunk (1. táblázat). Felmerül a kérdés, hogy pl. egy 20%-osan túlterhelt 2000A-S áramváltó esetén mekkora lesz a szabadvezeték hőmérséklete, ül. a belógás mértéke? 2004.

97. évfolyam 7-8. szám

208 elektrotechnika

VILLAMOS ENERGIA

Adott áramhoz (terheléshez) tartozó hőmérséklet meghatározásával a hazat szakirodalom nem foglalkozik. Több nemzetközi szakirodalom és cikk alapján a következő megállapításokra jutottam: a vezető áramterhelhetősége függ az időjárástól, a vezető hőmérsékletétől és az üzemi állapottól (állandósult, dinamikus, tranziens állapot). A szabadvezeték hőállapot-egyenlete a következő [2]: 8T_

ŐT

dl

or

1SL\

ahol, T a v = a vezető átlagos hőmérséklete, Tc = a vezető belső (mag) hőmérséklete, Ts = a vezető felületi hőmérséklete. Ezt felhasználva meghatározhatjuk a vezető átlagos hőmérsékletét: /'/ *

j

s

P

ahol, cts = szoláris (napsugárzási) abszorpció együtthatója, D = a vezető átmérője, m Sb - felületegységre eső nyalábos napsugárzás-teljesítmény, W/m2 Sd = felüíetegységre jutó szórt napsugárzás-teljesítmény, W/m2 P r =a-E-7i-Z>[(7;+273)4 ~(Ta + 2 7 3 ) 4 ]

r dr )

ahol T - a vezető hőmérséklete, X = hővezetési képesség, y = lm hosszú vezető Imm2 keresztmetszetére eső súlyerő, cp = fajlagos hőkapacitás, r = a vezető sugara, q - névleges keresztmetszet. Az egyenlet megoldható numerikusán a megfelelő kezdeti és peremfeltételek felvételével vagy analitikusan, némi egyszerűsítés alkalmazásával. A vezető hőmérsékletének gyakorlati meghatározásához a következő feltételezést alkalmazzuk [3, 4]:

M

Továbbá:

P

P

P

Ta = környezeti hőmérséklet, °C a=5.67*10-8, Boltzmann állandó, W/m2K4 £ = a vezeték emissziós tényezője, D = a vezető átmérője, m

Pc=h-n-D{T€-Ta) h = a vezető felületéről a környezetbe átadott hőteljesítmény. A fenti módszer segítségével a hazai paramétereket figyelembe véve többek között a vezetékben folyó áramokhoz tartozó vezeték hőmérsékleteket, ill. belógás értékeket számítottam ki nyári és téli időszakra egyaránt (2. táblázat). Egy 20%-kal túlterhelt 2000A-es áramváltó esetén a kettős kötegvezetöben 1200A áram folyik sodronyonként, ami nyári időszakban 15,7m-es, téli időszakban 14,9m-es belógást jelent. PL: a Hévíz-Tumbri távvezeték esetében a vezeték akár 7,8m magasan is lehet a föld felett (Fenyő típusú feszítő oszlop, alsókar magassága: 23,5m, 20%-kal túlterhelt 2000A-S áramváltó, kettőskötegü vezető, 23,5-15,7=7,8m). 2. táblázat A vezetékben folyó áramokhoz tartozó hőmérsékletek iii. belógás értékek Nyári időszak (+30"C, 1000W/m2)

P

ahol, M = yA, hosszegysegnyi vezető tömege, kg/m A = a vezető keresztmetszete, m2 Pj = hosszegységnyi vezetőben keletkező Joule-veszteségteljesítmény, W/m Ps = a napsugárzás melegítő teljesítménye hosszegységnyi vezetőre, W/m Pm = hosszegységnyi vezetőben keletkező mágneses veszteség teljesítménye, W/m Pr = hosszegységnyi vezető által sugárzással leadott hőteljesítmény, W/m Pc = hosszegységnyi vezető által hőátadással leadott hőteljesítmény, W/m Az állandósult állapot meghatározásához a következő feltételezéseket tesszük: - a vezető hőmérséklete egy órán keresztül állandó, - a vezetőben folyó áram egy órán keresztül állandó, - a külső hőmérséklet, a napsugárzás, a szélsebesség és -irány egy órán keresztül állandó. Az állandósult állapot során a —— = 0 feltételezést alkalmazva:

Aram (A)

960

1000

1200

1500

Vez. Hőm. CC)

67.7

70.1

83.9

111.3

15.1

15.2

15.7

16.5

Belógás

(m)

Téli időszak (+10'C,750W/m2) Aram (A) Vez. Hőm.

co Belógás (m)

960

1000

1200

1500

46.3

48.6

62.2

89.5

14.3

14.4

14.9

15.9

Összegzésképpen azt mondhatjuk, hogy MSZ 151-1:2000 sz. szabványban leírt 8m-es legkisebb földtől mért távolság (MSZ -09-00.0316-ban szereplő legnagyobb megengedhető tartós üzemi terhelés esetén, ami 80°C-ot jelent, a föld feletti távolság érték lm-rel csökkenhet) az áramváltók maximális túlterhelése esetén is csak kismértékben lépi túl a magyar szabványban megadott értéket (vízszintes terepet feltételezve). 3. Monitoring rendszer

A Pj + Pm ~I2RAC(Te) helyettesítést alkalmazva a vezetékben folyó áram a következő alakban írható fel:

P.+P.-P. Acél-alumínium (ACSR) szerkezetű vezető váltakozó áramú ellenállása a vezető adatlapján megtalálható illetve iterációval számítható az egyenáramú ellenállásból. 2004.

97. évfolyam 7-8. szám

A liberalizált villamos energia piac rendszerirányítójának pontos terhelhetőségi adatokra van szüksége ahhoz, hogy felelősségteljes feladatát megnyugtatóan tudja ellátni, hiszen a liberalizáció következtében a megszokottnál sokkal szélsőségesebb terhelési viszonyok alakulhatnak ki, amelyhez a terhelhetőségek felső határának biztos ismerete elengedhetetlen. A diplomamunkámban bemutatott módszereket a világ különböző területein, így többek között Japánban, Olaszországban, Dél-Afrikában és az USA-ban több helyen is megvalósították egyes vezetékszakaszokon.

VILLAMOS ENERGIA 1998-ban Spanyolországban egy teljes 400kV-os hálózaton valósult meg egy rendszer üzembehelyezése, mely az időjárás változásokat figyeli folyamatosan úgy mint a szélsebesség, szélirány, környezeti hőmérséklet és a napsugárzás különböző az oszlopokon elhelyezett mérő állomásokban, majd ezt egy központi számítógépnek továbbítja, ami a vezető áramterhelhetőségét, ül. belógását számítja a leírt matematikai módszerek segítségével. Létezik a távvezeték belógását közvetlenül érzékelő rendszer melynek előnye, hogy a rendszer üzembe helyezéséhez Ül. karbantartásához nem szükséges a távvezetéket kikapcsolni. Az elv lényege, hogy oszlopközönként egy lézersugár segítségével állapítja meg a vezető legmélyebb pontjának földtől való távolságát. A vezető áram terhelhetősége a kapott belógás értékekből már számítható a korábban leírt matematikai összefüggések segítségével [5,6,7] 4. Konklúziók A szabadvezetékeken 800A, 1600A vagy 2000A tartósáramú terhelhetőség engedhető meg az alállomási korlátozó berendezések (áramváltók) miatt. Számításaim azt igazolják, hogy a távvezeték sodronyhőmérséklete az említett korlátozó berendezések rövid idejű túlterhelése esetén (120%) csak kismértékben haladja meg és csak nyári időszakban az MSZ 151 sz, szabványban leírt határértékeket. Elemző munkám során problémát okozott, hogy az 1973.01.01. előtt és különösképpen az 1973.01.01 után üzembe helyezett vezetékek esetében milyen szempontok alapján lehet döntést hozni, hogy az MSZ 151 vagy az MSZ 09-00.0316:1991 sz. szabvány értékeit kell-e mértékadónak tekinteni. Megfontolandó továbbá a hazánkon áthaladó, a folyamatosan növekvő észak-déli tranzit kritikus távvezeték szakaszain esetleges monitoring rendszer felszerelése. A nemzetközi gyakorlattal szemben hazánkban a távvezeték nyomvonalakat havonta bejárják. Kellő nyomvonal karbantartással megelőzhető a távvezeték túlterhelése következtében a túl magasra nőt fák okozta zárlatok. 5. Irodalomjegyzék [I] [2] [3] [4] [5]

[6] [7]

Perneczky Géza: Szabadvezeték feszítése, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1968 J.F. Hall, A.K. Deb, J. Savoullis, Wind Tunnel Studies of Transmission Line Conductor, IEEE, Transactions on Power Delivery, Voíume 3, Number 2, April 1988. V.T. Morgan, The radial temperature distribution and effective radial thermal conductivity in bare solid and stranded conductors, IEEE Transaction on Power Delivery, Volume 5, pp. 1443-1452, July 1990 Anjan K. Deb, Power Line Ampacity System: theory, modelling and applícation, CRC Press LLC, 2000, ISBN 0-8493-1306-6 Davis, M. W. 1977., A new thermal rating approach: the real-time thermal rating system for strategic overhead conductor transmission lines. Part I: General description and justifícation of the real-time thermal system. IEEE Transaction PAS, Vol. 96. Seppa, T.O. et al, 1998., Use of on-líne tension monitoring for real-time thermal ratings, ice-loads and other environmental effects. CIGRÉ 1998 paper 22-102 Soto F. et al., 1998, Increasing the capacity of overhead lines in the 400 kV Spanish transmission network: real-time thermal ratings. CIGRÉ 1998 paper22-211

SZERZŐ Németh Bálint Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem végzős hallgatója (Villamosenergia-rendszerek fő- és Energetikai Informatika mellékszakirányon)., a Villamos Energetika Tanszék doktorandusz jelöltje. 2003/2004 a VIK kari ösztöndíjasa, az Energetikai Szakkollégium és a MEE Ifjúsági Bizottságának elnöke. Elérhetőség: [email protected] Szakmai lektor: Kimpián Aladár

209

Hírek A nagykorúira tervezett villamoskocsik beszerzése Levélben kértünk tájékoztatást az Elektrotechnika lap olvasói számára Dr. Demszky Gábor főpolgármestertől és Aba Botondtól a BKV vezérigazgatójától a BKV egyik legnagyobb beruházásáról, a Siemens villamos-tender állásáról. Levelünkre Vág Péter a BKV Villamos Projektigazgatója adott információt lapunk számára, melyet kivonatosan az alábbiakban közlünk. A Combino közúti villamos sorozat korábbi években leszállított jármüveinél - az alumínium karosszéria csavarkötéses speciális technológiája miatt - sorozathibák jelentkeztek. Emiatt a Siemens Rt. a már 120 ezer kilométert futott jármüveket az üzemeltetőkkel kivonatta a forgalomból. (Információk szerint közel 400 millió Eurót különítettek el a jármüvek átalakítása fedezetére.) A fenti problémák miatt, {melyről 2003. év végén szóban, és idén januárban írásban is tájékoztatta a CBC (Combino Budapest Consortium) a BKV-t} a Siemens javasolta, hogy módosított Combino típus kerüljön Budapestre. A vonatkozó szerződésmódosító tárgyalások a CBC kezdeményezésre megkezdődtek és még ma is folyamatban vannak (2004. 05. 17.). A BKV Rt. csak olyan módosítást fogad el, amety nem ütközik a tenderfelhívásban közzétett kiírási feltételekkel. A szerződés lényeges pontjának tekintik, hogy a BKV-t anyagi hátrány ne érje, és a szerződésmódosításból eredő kockázatot minimalizálják. A szerződés aláírása feltétele, hogy mint a finanszírozó Föv. Önkormányzat, mint a hitelező EIB hozzájárulását adja. A BKV tudatában van annak, hogy a villamosok ügye a lakosság érdeklődése középpontjában van, és amint a tárgyalások lezárulnak, bővebb tájékoztatással fognak szolgálni. Az előzőekben hivatkozott Vág Péter BKV Villamos Projektigazgató levele május 4-én kelt. Közvetlen lapzárta előtt - 2004. június 24-én - olvastuk az "Index" internetes honlapján a következőket, melyeket kommentár nélkül közreadunk: "Késéssel ugyan,de mégis a Siemens szállítja majd a nagykörúti villamosokat, döntöttek a Fővárosi Önkormányzat képviselői csütörtöki közgyűlésükön. A jármüvek hatmilliárd forinttal olcsóbbak lesznek, és a cég ezen felül kártalanítást is fizet. A most szentesített szerződésmódosítás feltételeiről a hét elején egyeztek meg a BKV és a Siemens képviselői....". Az ügy további részleteiről a HVG 2004. július 3-i számában is olvashatunk. B. J. - K. P.

Nekrológ KURT JAGER 1929 - 2004 75. éves korában elhunyt Kürt Jáger, a VDE Technikatörténeti Bizottságának alapító tagja. Elektrotechnika-történeti gyűjtő és dokumentáló munkáját már 20 éves korában, a Freiburgi Egyetem alkalmazottjaként megkezdte, s haláláig következetesen folytatta. 1951-től Mannheimben, a BBC-nél dolgozott, ahol a nagy villamosgépek fejlesztésének vezetője volt. Számos elektrotechnika-történeti könyvet írt, amelyeket a VDE adott ki, "Váltakozóáramú erőmüvek", "Az erősáramú elektrotechnika fejlődéstörténete", "A tárolt energia", "Minden mozog - a villamos hajtás története" címmel. A "Lexikon der Elektrotechniker" című elektrotechnikai életrajzi lexikonnak nem csupán fáradhatatlan szerkesztője volt, hanem a mü jelentős részét is ö maga írta. A lexikon egyedülálló az elektrotechnika-történet irodalmában. A szakma kiemelkedő személyiségeinek életrajza mellett munkásságukat, alkotásaikat is ismerteti. A 653 életrajzi cikk áttekintést ad az elektrotechnika szinte teljes történetéről. A munka szorosra fűzte a kapcsolatot a VDE és a MEE technikatörténeti bizottságai között. Kürt Jáger a lexikon szerkesztőjeként közvetlenül együttműködött a külföldi testvérszervezetekkel. így magyar forrásból kerültek a kötetbe a legnevesebb magyar elektrotechnikusok életrajzai, időrendben Jedlik Ányostól kezdve Kovács Károly Pálig. Számunkra a lexikon különösen fontos, mert ez a magyarokról világnyelven megjelent legteljesebb ismertetés. Két évtizede egyre intenzívebb a VDE és a MEE technikatörténeti bizottságainak együttműködése. Ebben fontos szerepe volt a Kürt Jágerrel kialakult tudományos és személyes kapcsolatnak. Emlékét megőrizzük. Dr. Jeszenszky Sándor MEE Technikatörténeti Bizottsága 2004.

97. évfolyam 7-8. szám

210

elei

EGYESÜLETI ELET - SZEMLE

A MEE az INDUSTRIA Szakkiállításon 2004. május 18. és 21. között került megrendezésre az INDUSTRIA Nemzetközi Ipari Szakkiállítás. A rendezvényen az A pavilon 112/C standján a Magyar Elektrotechnikai Egyesület is képviseltette magát. Május 19-én, közel 170 fő előtt került sor a MEE szakmai napjára, mely a "A harmadik évezred kihívásai az elektrotechnikában - "Viharok" a világ villamos energia ellátásában" címet viselte. Orlay Imre főtitkár megnyitója után Tombor Antal, a MAVIR Rt. elnök-vezérigazgatója tartott "A villamos energia-rendszer biztonsága liberalizált környezetben" címmel előadást. Ezután Kimpián Aladár, az OVIT Rt. főtanácsosa beszélt az amerikai és az olasz áramkimaradásokról, "A közelmúlt nagy rendszer-üzemzavarai1' címmel.

Érdeklődők a MEE standján

A MEE standján az Egyesület munkatársainak munkáját a VET és az Ifjúsági Bizottság is segítette. A vásár négy napja alatt Czigándi Tamás, Horváth Zoltán, Juhász Béla, Máthé Balázs, Németh Bálint és Sulykos Gergely "teljesített szolgálatot". A standon az Egyesület újságját, kiadványait, tájékoztató anyagait lehetett megtalálni, emellett a Szakosztályok, Társaságok és az IB által elkészített tablók is megtekinthetőek voltak. Horváth Zoltán VET titkár

A japán energiapolitika

"A globális felmelegedés folytató- The Japán Journal dik" (The Heat Is On), ezzel a címmel közöl cikket a japán energia politikáról a "The Japán Journal" 2004. májusi száma (pp. 30-32). A cikk szerzője KAYA Yoichi, az Innovatív Technológiák Kutató Intézetének vezérigazCorning Round the Mouniain gatója. A japán energiapolitika sarokköveit a Közel-Kelet politikai instabilitása miatti bizonytalan kőolaj ellátás, a természeti erőforrások - megújuló energiák alkalmazásának szükségessége, valamint a globális felmelegedés elleni hatékony cselekvés igénye jelentik. 2002. júniusában fogadták el japánban az új energia törvényt. Nem meglepő, hogy az új törvény alapelvei a folyamatos energia ellátás; a környezetvédelem; és a liberalizáció követelményeinek való megfelelés. 2004.

97. évfolyam 7-8. szám

A dokumentum megállapítja, hogy az atomenergia az a fő villamos energia forrás, amely eleget tesz az összes követelménynek, figyelemmel Japán sajátos helyzetére. Az egyik legnagyobb gondnak ítéli a törvény a környezettel való harmónia megvalósítását, megvalósíthatóságát, különös tekintettel arra, hogy a Japán Kormány is aláírta 2002. Júniusában a Kyotoi Egyezményt. Az Egyezmény előírja, hogy a CO2 kibocsátást az 1999-es szinten kell tartani. Azonban 1999. óta a japán CO2 kibocsátás jelentősen növekedett, miután az adott időben energiafogyasztás is 7,4%-al növekedett. A villamos energia forrása alapvetően fosszilis tüzelőanyagokból származik, emiatt nem lehet a kibocsátást jelentősen csökkenteni, írja a cikk. Mi az, amit tenni lehet? a. Támogatni, és számon kérni az iparon az energiatakarékos technológiák megvalósítását, b. Visszafogni a lakossági és kereskedelmi fogyasztók energia igényét a korszerűbb hőszigetelések előírásával, és egyéb megtakarítást elősegítő intézkedésekkel, c. Javítani a különböző berendezések, járművek energia hatásfokát, és végül de nem utolsó sorban, d. Atomerőmüvek arányának növelésével csökkenteni a CO2 kibocsátást. A fő probléma, hogy a szénerőmüvek működtetésével lehet a legolcsóbban villamos energiát előállítani, ez a legolcsóbb megoldás. Ugyanakkor a melegház hatás szempontjából a szenes erőmüvek bocsátják ki a legtöbb káros anyagot. Japánban ez a probléma még külön is jelentkezik, mert kellő mennyiségű szén áll rendelkezésre erőművi célra, amíg gáz és olaj, amelyek a környezet védelme szempontjából lényegesen kedvezőbbek, csak a politikailag instabil Közel-Keletről szerezhetők be. Ezért nehéz megoldást találni rövidtávon japánban a melegházhatás szempontjából kedvezőtlen kibocsátások csökkentésére. A fentiekből egyszerűen következtethető, hogy a japán villamos energiagondok megoldása atomerőmüvek nélkül nem lehetséges, még akkor sem, ha a közvélemény egy viszonylag kis- de hangos rétege tiltakozik, illetve még nem teljesen megoldott az elhasznált fűtő rudak kezelése. Bár a szerző megjegyzi, hogy a közeli években helyeznek üzembe egy reprocesszáló üzemet. A jövőbeni fejlesztés irányai, figyelemmel a növekvő energia igényekre és a fenntartható fejlődés kihívásaira. 1. Megújuló energiák használatának növelése. A lakossági fogyasztók elsősorban épületek fűtésére és hűtésére használnak jelentős energiát. Erre a célra a napenergia számos módozata és a geotermikus energiák használatát kell előtérbe helyezni, ilyen jellegű technológiai fejlesztéseket kell támogatni. 2. Az atomenergia részarányának növelése a villamos energia előállításában, annak ellenére, hogy bizonyos ellenállás még ma is tapasztalható. 3. A hidrogén alapú energia rendszerek fokozatos fejlesztése. A hidrogén alapú energia előállítás nulla emisszióval jár. Bár még ezen rendszerek fejlesztése gyerekcipőben van, mert sem a technológia, sem a szállítás sem a tárolás nagyüzemileg nem megoldott, - infrastruktúrája még nincs - a rendszer sokat ígérő, de fejlesztésére még sok idő és még több pénz szükséges. 4. Különféle helyi áramtermelő egységek (distributed systems) létesítése. Ezek sok szempontból teljesítik az elvárásokat, azonban hatásfokuk nem lehet olyan magas, mint egy nagy áramtermelő egységnek, a szállítási veszteségek azonban csökkennek. Megszámlálhatatlan peremfeltétele van a Japán energia ellátás rövid- és hosszú távú fejlesztésének. Ezen fejlesztéseket egyrészről technológiai háttér másrészről a politikai döntései határozzák meg. Biztosra vehető, hogy a szakemberek, és politikusok felelősség teljes munkája meghozza a gyümölcsét. Dr. Bencze János [email protected]

Az EDF csoport Magyarországon EDF Efectricité de Francé

IIIIMIII

éúíSL

vs- Prometheus

DtotáSZ RÍr

Budapesti Erőmű Rt.

az energiaszolgáltató az energia kereskedő

az energetikus

az EDF képviselője

az energiatermelő

EDF Hungária Kft.

Budapesti Erőmű Rt.

DÉMÁSZ Rt.

D-Energia Kft.

Prometheus Rt.

Budapest 1072, Rákóczi út 42.

Budapest 1117, Budafoki út 52.

Szeged 6720, Klauzál tér 9.

Szeged 6724, Kossuth sgt. 64-66.

Budapest 1108, Gyömrői út 140.

vezetője: dr. Horváth Tamás főigazgató

vezetője: Gérard Bourland vezérigazgató

vezetője: Dervarics Attila elnök-vezérigazgató

vezetője: Jean-Claude Meynard ügyvezető igazgató

vezetője: Patrick Lábat elnök-vezérigazgató

kapcsolattartó: Nemes Ágnes

kapcsolattartó: Bujtor Tünde

kapcsolattartó: Varga Sándor

kapcsolattartó: Lázár Adrienne

kapcsolattartó: Csébi Nikoletta

Tel.: 267-91-56

Tel.: 463-80-59

Tel.: (62)565-301

Tel.: (62) 565-390

Tel.: 265-13-73

www.edf.com

www.budapestieromu.hu

www.demasz.hu

www.d-energia.hu

www.prometheus.hu

Ha energiára van szüksége...

212

HIRDETÉS

elektrotechnika

OptoCom Az Optocom egy univerzális leolvasó rendszer JEC1107, VDEW, vagy DLMS szabvány szerint kommunikáló villamos fogyasztásmérők elszámolási, valamint teljesítmény görbe adatainak optikai úton történő letöltéséhez és PC-s kiértékeléséhez. A kézi terminálba akár 20 mérő adatai is letölthetőek. Bármely szolgáltató területén támogatja az összes Magyarországon forgalmazott mérőtípust. Alkalmas számlázási adatok és terhelési adatok figyelemmel kísérésére. A rendszer ezzel ideális megoldást nyújt az energiamenedzsment támogatására.

Gyártó és forgalmazó: Dobos Kft.

1094 Budapest Tűzoltó utca 59. Tel/Fax: (1) 216-59-24 E-mail: [email protected]

•

.ÚiApvlatok...

•

.

•

.

•

.

* H - I O M KPEST. K0MPUTCA3. •


FAX: (36^TlÉp90J?52 ENST0ELST0raENST0.COM WWW.ENST0.COM**

.

•

•-

%

^^ \ •

.

•

* • ' .

m

•

'*

.

-

.

•

• •

•

*

J

•

•

•

4

•

.

•

.

v

:

•'

•••':

•

•

"

•

•

*

/

,

.

'

'

-.

•>

;

• .

* • .

•

.

.•

••

•

... •

•

•

•

•

• *

•

0 9 1 m • ' ' '*•

.

•

/

V

• .

•

•

•

•

#

.J

j* -

•

•

•

•

.

.

ÍP- .* » .-.^ • • • .* , •* * * •• 2004.

97. évfolyam 7-8. szám

elektrotechnika

VILLAMOS ENERGIA

213

Piaci erőfölény, likviditás, átállási költségek1 DR. GERSE KÁROLY okleveles gépészmérnök

Az új EU direktíva elfogadását követően mielőbb szükséges a hazai villamosenergia-ipari szabályozási környezet módosítása is. Az egyes piaci szereplők - a piacnyitás tapasztalatait is figyelembe véve - számos fórumon fejtik ki erre vonatkozó nézeteiket. A vélemények jelentős része az MVM piaci erőfölényével, az általa lekötött és úgymond piacra nem engedett szabad kapacitásokkal, valamint az átviteli hálózat kívánatos tulajdoni hovatartozásával foglalkozik. Indokoltnak látszik a hazai villamosenergia-ellátás legnagyobb tapasztalatú és leginkább elkötelezett szereplője, az MVM Rt. megnyilatkozása is. A vitákban kevés szó hangzik el arról, hogy az MVM Rt. nemcsak a beszerzési oldalon, hanem az értékesítési oldalon is rendelkezik - a területi szolgáltatókkal kötött - hosszú távú magánjogi, szerződéses ellátási kötelezettséggel. Ezzel a beszerzési oldalhoz hasonlóan az értékesítési oldal - a piacnyitást követően - mintegy 80 %-ának - a szolgáltatók szerint: teljes - ellátását is garantálja. Indokolt tehát annak áttekintése, hogy ki is van erőfölényben, lehet-e ezen változtatni, javíthatja-e a piac likviditását az MVM Rt. beszerzési portfoliójának feldarabolása és befolyásolja-e ez az átállási költségek nagyságát. A jelenlegi reguláció előkészítése során az MVM is részletesen foglalkozott már a hazai villamosenergia-piacra jellemző részesedési arányokkal, az ezek alapján érvényesíthető erőfölénnyel. Bemutatta azt, hogy egy forráshiányos termelői piacon bármelyik termelői érdekcsoport ármeghatározóvá válhat, így a fogyasztók érdekében a legkedvezőbb megoldás a többségi állami tulajdonban maradó MVM Rt. beszerzési portfoliójának egyben tartása, a privatizációt követően még le nem zárt retrofit ügyletek mielőbbi rendezése. Az MVM ezen álláspontját az államigazgatás is elfogadta, és ezt figyelembe véve került sor az AES-sel fennálló, nemzetközi perrel fenyegető vita rendezési megállapodással történő lezárására, illetve a Dunamenti Erőmű Rt-vel előkészített retrofit megállapodás igazgatóság általi jóváhagyására. A döntést a piacnyitást követő időszak igazolta, különös tekintettel a Paksi Atomerőmű II. sz. blokkjának hosszabb ideje tartó üzemszünetére: a villamosenergia-piacon a rendszeresen jelentkező átmeneti kapacitáshiányok ellenére az árvolatilitás minimális.

(1996-2002, MFt)

i wmeioi engedéssé*

Altami vállalatok

Elosztói és ktuuzwru szolgáltatói engedélyesek

Lábra

Adózás utáni eredmények a magyar villamosenergia-iparban [2]

nagyfogyasztók elvándorlása miatt az átlagosnál jobban, 22,3 %-kal csökkent az értékesítés. Az MVM Rt. eredménye ezzel szemben 2003-ban -1,2 Mrd Ft volt. A piaci koncentráció mérésére gyakran alkalmazott jellemző a HHI (Herfindahl Hirschmann Index), amely az egyes szereplők piaci részesedései négyzetének Összege. A piacot általában 1000 körüli, vagy az alatti HHI index esetén tekintik versenypiacnak (ez azt jelenti, hogy legalább 10 közel azonos részesedéssel rendelkező szereplő van a piacon). 1500 feletti HHI index különös figyelemre ad okot a versenyhatóságok részéről. Az erőmüvi oldalon a korábbi vizsgálatokhoz képest a helyzet napjainkra annyiban változott, hogy a privatizációt követően a befektetőket néhány erőműnél új befektetők váltották fel, de a piaci részesedések érdemben nem változtak. Az erőmüveket és tulajdonosaikat a 2. sz. ábra, a piac szerkezete szempontjából meghatározó érdekcsoportokat a kapcsolódó táblázat mutatja.

Piaci erőfölény A piaci erőfölény többféle szempontból vizsgálható. A legjobban és mindenki számára közérthetően talán az mutatja az érdekérvényesítési képességet és ezzel az erőfölényt, hogy az elmúlt időszakban melyik piaci szereplői csoport milyen profitot tudott realizálni (7. sz. ábra). Az állami tulajdonban lévő társaságok negatív profitja és az ezzel szemben álló áramszolgáltatói (-130 Mrd Ft) és erőmüvi (-110 Mrd Ft) profit nagysága önmagáért beszél az érdekérvényesítés és erőfölény kérdésében. Az is jellemző, hogy az áramszolgáltatók a piacvesztés ellenére profitjukat 2002-ről 2003-ra (a DÉMÁSZ Rt. számai nélkül) 21178 MFt-ról 24438 MFt-ra (15,4 %-kal) tudták növelni [1]. Rosszabb eredményről csak az ÉMÁSZ Rt. számolt be, akinél a 1 A cikk a hasonló címen az MVM Közlemények 2004/2. sz. számában megjelent eredeti cikk változata.

2. ábra

Erőművek és tulajdonosaik a magyar villamosenergia-rendszerben

Az ábrán feltüntetett energiamennyiségek alapján a HHI index 2387,5 értékre adódik. Ez alapján megállapítható, hogy a piaci szerkezet az erőművi oldalon olyan mértékben koncentrált, hogy azt a szerződéses portfolió felbontása sem tudná megszüntetni. 2004.

97. évfolyam 7-8. szám

214 elektrotechnika

VILLAMOS ENERGIA

A HHI index azonban nem fejezi ki azt a tényt, hogy a hazai ellátásbiztonsághoz szükséges tartalék elvárt nagysága esetenként még az import források igénybevételével sem biztosítható (3. sz. ábra [3]), így bármelyik, még a legkisebb részesedéssel bíró szereplő is ármeghatározó lehet. Ez a jelenség nem a piacnyitással, vagy a Paksi Atomerőmű II. sz. blokkjánál történt eseménnyel összefüggésben jelent meg, hanem a magyar erőmű létesítés és kapacitás gazdálkodás hosszú időszakon át követett elve volt, hogy a legkisebb fogyasztói költségek elérése érdekében a lehető legnagyobb arányban importáltunk a hazai előállítási költségeknél olcsóbb villamos energiát. E gyakorlat eredményeként az import maximális értékét a 80-as évek második felében érte el, amikor meghaladta a hazai villamosenergia-igény 30 %-át is, ezt követően a villamosenergia-igények visszaesésével lényegesen csökkent, de a piacnyitást megelőzően is 10 % közelében maradt. Lényeges változás következett be azonban a forrás összetételben. A 80-as években az import döntő része a Szovjetunióból származott, a 90-es évek második felére pedig a CENTREL országokból, elsősorban Lengyelországból. Ebből adódik az a helyzet, hogy míg Ukrajna felé jelentős kihasználatlan távvezetéki kapacitások állnak rendelkezésre, addig az eredetileg üzembiztonsági céllal létesített távvezetékek Szlovákia irányába teljes mértékben kihasználtak. Ukrajnából a vilíamosenergia-import hálózati stabilitási okok miatt nem növelhető, így a korábbi import arány visszaállítására az orosz és az UCTE rendszerek szinkronizálását megelőzően technikailag nincs lehetőség. Az azt követő behozatal nagysága a kereslet-kínálat alakulásától és az árszínvonaltól, illetve attól függ majd, hogy lesz-e lehetőség a nem EU tag államokban környezetszennyező módon előállított villamos energia importjára a környezetszennyezést csökkentő retrofíton átesett erőmüvek rovására.

Csúcsidei bruttó tartalék

1

31

61

91

121

151

181

211

241

271

301

331 361 napok

3. ábra A rendelkezésre álló tartalék nagysága a vastag vonallal jelzett, elvárt értéktiez viszonyítva

A fogyasztói költségek minimalizálására irányuló törekvés motiválta azt is, hogy a piacnyitást és a várható EU csatlakozást figyelembe véve az MVM Rt. a kapacitás tenderen 1999-ben, a nagyerőmű kategóriában nem hirdetett győztest, vagy, hogy az MVM Rt. Igazgatósága meglévő telephelyek retrofitjára vonatkozó szerződéseket (Inota, Borsod) sem hagyott jóvá. Azaz az államigazgatással együttműködve azzal számolt, hogy a környező országokból kedvező, a hazai növekmény költségnél olcsóbb áron behozható import villamos energia ténylegesen is a magyar piacra kerül, és ezzel egy fogyasztói költségcsökkenés valósul meg. Jelenleg a hosszú távú szerződésekben biztosított jogokkal az MVM Rt. mint a nagy portfolió rendelkezési jogának tulajdonosa 2004.

97. évfolyam 7-8. szám

- látszólag egyeduralkodó - a piacon. A villamosenergia-igények az általa lekötött források nélkül nem elégíthetők ki, ebből adódóan elméletileg a teljes piacnyitást követően olyan árat érhet el, amilyet akar. Ilyen helyzetben tetszetős a piaci szereplők azon érvelése, hogy az MVM Rt. bontson fel hosszú távú szerződéseket (akár mindet is), mert ebben a helyzetben alakul ki az igazi verseny a termelők között és csökken a fogyasztói ár. A valóságban rövidtávon a szerződések felbontásával a helyzet alig változna. Ennek magyarázata az, hogy a versenypiacon (még tökéletes verseny esetén is) az értékesítési árat a még szükséges legdrágább forrás ára határozza meg. Ez nyilvánvalóan nagyobb lenne, mint az MVM Rt-nek a portfolió átlagköltségén alapuló értékesítési ára. Az ennél kisebb költséggel termelők extraprofithoz (különbözeti járadékhoz) juthatnak. A járadék jogossága nem tulajdonos, vagy érdekcsoport függő. Amennyiben az európai szinten vezető multinacionális társaságok megszereznék a portfoliót, akkor annak árát az általuk uralt és manipulálható összeurópai piac árához igazítanák. A 2. sz. ábrán felsorolt piaci szereplök - feltételezve, hogy a jelenleg hatályos hosszú távú szerződések felbontásra kerülnek - az ellátásnál gyakorlatilag mellőzhetetlen érdekcsoportokat alkotnak. Ezek az érdekcsoportok: 1. táblázat

MVM érdekcsoport

Paksi Atomerőmű 1580 MW, valamint a szekunder és csúcsgázturbinák mintegy 400 MW nagyságrendben. Hosszú távú import megállapodások 600 MW nagyságrendben.

TRACTABEL érdekcsoport

G1 gázturbina 123 MW, G2 gázturbina 203 MW, F blokkok 1098 MW.

RWE érdekcsoport

Mátrai Erőmű 644 + 200 MW

AES érdekcsoport

Tisza II. Erőmű 738 MW

ATEL érdekcsoport

Csepeli Erőmű 338 MW

EdF érdekcsoport

Kelenföld 118 MW, Újpest 89 MW, Kispest 89 MW.

Ukrán import

System Consulting 450 MW.

Egyéb importok

Szlovák import 200 MW, osztrák import 200 MW, vegyes import 600 MW

Figyelembe véve a rendelkezésre álló összes kapacitást, ezek karbantartási korlátait (a szabadtéri kialakítás miatt a rendszer szabályozását, tartalékát biztosító 14 db nagy blokk csak március elejétől október közepéig javítható), valamint a fogyasztói igényeket, megállapítható, hogy a téli időszakot kivéve az MVM, az RWE, a TRACTABEL és az AES érdekcsoport aktív közreműködése nélkül a hazai fogyasztói igények nem elégíthetők ki. Elvileg a villamosenergia-import növelésével az erőmüvek villamosenergia-értékesítése kiváltható lenne, de az egyes erőmű típusok speciális tulajdonságai, mint pl. jó szabályozhatóság, gyors indíthatóság, stb. nélkülözhetetlenné teszik a berendezések kereskedők, vagy rendszerüzemeltető általi lekötését. Az előbbi érdekcsoportok bármelyike képes a villamos energia ár befolyásolására, így az MVM Rt. portfolió - piaci verseny megteremtésének szükségességére hivatkozó - felbontása után az államilag, tulajdonosként ellenőrizhető, korlátozható monopólium helyére magán társaságok - már előre láthatóan bizonyosan ellenőrizhetetlen és piaci eszközökkel nem korlátozható oligopoliuma, vagy monopóliuma lép. (A tulajdonosi ellenőrzés természetesen nem a napi ügymenetbe történő beavatkozást, hanem a társaság stratégiai döntéseinek befolyásolását jelenti. Ennek különösen nagy jelentősége lesz például a fosszilis primer energiahordozók rendelkezésre állásának drágulásával, a források fokozatos kimerülésével). A monopol szerkezet ugyanakkor az értékesítési oldalra is jellemző. Az MVM Rt-nek ugyan a hat áramszolgáltató társasággal külön-külön szerződése van, ezekben azonban az áramszolgáltatók együttes fellépését rögzítő megállapodások szerepelnek,

VILLAMOS ENERGIA a szerződések hatálybalépésének feltétele volt, hogy azt a Szállító és a Magyar Köztársaság területén villamos energia elosztására és szolgáltatására működési engedéllyel rendelkező valamennyi szolgáltató aláírja. A szerződés módosítása is csak valamennyi szolgáltató egyetértésével hajtható végre.

4. ábra Áramszolgáltatők és tulajdonosaik a magyar villamosenergia-rendszerben

Az előbbiek, az áramszolgáltató társaságok 2001. januári ármódosítás elleni egyeztetett fellépése, a meghirdetett hatósági áraktól egységesen eltérő fizetés, vagy a regulációval összefüggő egyeztetések során szó szerint azonos levelek megküldése, az álláspontok tárgyalások előtti egyeztetése a verseny felügyeletnél megfontolás tárgyává tehetik annak vizsgálatát, hogy az együttes fellépés nem minősül-e kartellnek. A 4. sz. ábrán vázolt közüzemi piaci szerkezetre a koncentrációt jellemző HHI index 3991-re adódik, tehát lényegesen nagyobb, mint az erőművi oldalon. A piacra lépett versenypiaci fogyasztók körében értékesítő nagykereskedők tájékoztató adatait figyelembe véve erre a piacra a HHI index 3260-ra becsülhető. A koncentrációt jellemző szám tényleges nagyságától függetlenül is az értékesítési oldali koncentrációt nagyobb aggodalommal kell mérlegelni, mint a termelői oldalit különös tekintettel arra, hogy az import kapacitások bővülésével, a termelői piaci árak változásával, (az EU által szorgalmazott, több szomszédos ország piacának egyesítésével létrejövő) regionális piac kialakulásával a termelői oldalon a koncentráció a jövőben spontán módon lényegesen csökken. Hasonlóan könnyűnek tűnik a belépés a versenypiaci nagyfogyasztók piacára, így a regionális piac kialakulását követően e körben a koncentráció lényegesen csökkenhet. A nagyfogyasztói piacon a koncentrációt a beszerzési források hozzáférhetősége, "felosztása" fogja meghatározni. Minden kereskedő valamilyen regionális termelőnek, vagy nagykereskedőnek a főpiacán felesleges villamosenergia-mennyiségét értékesíti. (A versenypiaci kereskedők mintegy a külföldi források - társaságok - előretolt hadállásainak tekinthetők.) Ezzel szemben a nagy tömeget kitevő kisfogyasztói értékesítési szektorban versenytárs nincs és a különösen nagy piacra lépési költségekre tekintettel nem is várható. A helyzet annyiban más, mint 2000-ben, hogy a piaci "ragadozó" technikát folytató nagy amerikai kereskedő társaságok, mint az Enron, vagy a TUX, stb. elhagyták Európát, és semmi nem fenyegeti a kisfogyasztók körében értékesítők piaci arányát. Ez jól látható a kontinentális piacok többségében, ahol a kezdeti piacnövelési kísérletek után lényegében alig történt a piaci szerkezetben változás. Új piacokat nem "hazai versenyben", hanem felvásárlással, összeolvadással, valamint külföldön, elsősorban a kelet-európai országokban a villamosenergia-ipari privatizáció során kívánnak szerezni. (Jó

elektrotechnika

215

példa erre, hogy a három magyarországi szereplő többek között á szlovák elosztói-szolgáltatói szektort is felosztotta egymás között, a három regionális társaság tulajdonrészének - irányítási jogának - megvásárlásával. A 100 %-os piaci részesedés kialakulása sem a kisfogyasztók, sem az erőművi portfolió körében nem gátolható meg. Ugyanis a jelenlegi befektető társaságok az értékesítési portfoliót minden hatósági ellenőrzés nélkül egymásnak átadhatják (nyilvánvalóan cserébe más hasonló nagyságú, más országokbeli portfoliókért). Természetesen ugyanez megvalósulhat az erőművi beszerzési portfoliókkal is, miután az MVM Rt. portfolióját a piaci erőfölényre hivatkozva szétdaraboltatták, azaz az egyetlen hazai potenciális versenytársat ellehetetlenítették. Az MVM Rt. nagy szerződéses portfolióból adódó esetleges jelenlegi piaci erőfölényének megítéléséhez a következőket is figyelembe kell venni: - Az MVM Rt. szerződéses portfoliója a privatizáció eredményekéntjött létre. Amennyiben nem került volna sor az erőművek privatizációjára, hanem az erőművek az MVM Rt. tulajdonában maradtak volna, akkor senki sem kérdőjelezhetné meg a szerződéses portfolió piaci mérethez viszonyított arányait. (Az E.ON, RWE, EdF, Verbund, CEZ, stb. erőművi kapacitásai lényegesen nagyobbak az MVM Rt. szerződéses portfoliójához viszonyítva, mégsem kérdőjelezik meg ezek nagyságát.) A szerződéses portfolió a kisebb összkapacitás ellenére is a regionális piac hiánya és az ország kis méretei miatt tűnik nagynak. - A jelenlegi helyzet átmenetinek tekinthető, mivel a piacnyitást követően fokozatosan formálódik az egységes EU-piac, és ennek részeként alakulnak ki a regionális piacok. Folyamatos a határkeresztezések bővítése, a versenyfeltételek javítása, az együttműködő villamosenergia-rendszer méreteinek növelése, és ennek eredményeként az együttműködő villamosenergia-rendszer határvidékén most nagynak tűnő portfolió regionális méretekben jelentéktelenné válik. - Minden országban van egy, vagy több markáns "nemzeti orientációjú" társaság. (Csak a közelben CEZ, S.E., Verbund.) Ausztriában éppen a stratégiai pozíciók megerősítésére folyik az Österreichische Stromlösung megvalósítása, azaz az erőművi és értékesítési szegmensek nemzeti konszolidációja. Hasonló folyamat ment végbe az utóbbi években Csehországban is az áramszolgáltatói részvények CEZ általi kivásárlásával. - A markáns, megfelelő gazdasági erővel bíró, termelésben, annak szinten tartásában érdekelt társaságok megtartása, vagy kialakítása szükségszerű a gazdasági léptékhatás (kockázatok társaságon vagy portfolión belüli optimalizálása, költségek minimalizálása), az ellátásbiztonság és a fenntartható fejlődés érdekében. - Magyarországon a megvalósult erőmű privatizáció az egy társaságon belüli fejlődés lehetőségét kizárja, de a jelenlegi szerződéses konstrukciók és ezekkel a portfolió megtartása, fejlesztési lehetőségeinek lehetővé tétele ugyanolyan ellátásbiztonságot garantálhatnak, mint más országok esetében a társaságon belüli erőmű parkkal bíró nagy, nemzeti orientációjú piaci szereplők megléte. Nemzeti orientáció hiányában forráshiányos esetekben, vagy szükséghelyzetben a termelőkapacitások egyik országból másik országba telepítéséhez hasonlóan dönthet a portfolió, vagy erőművek tulajdonosa, hogy melyik piacon, milyen feltételekkel értékesít, és ezzel egy adott ország gazdasági helyzetét is meghatározhatja. Megfelelő gazdasági erő hiányában nem kerül sor erőmű létesítésre, az orientáció hiánya elsődlegessé teszi a profit maximalizálási szempontok érvényesülését és az államnak tulajdonosként nincs módja a nemzetgazdasági szempontok érvénye2004. f 97. évfolyam 7-8. szám

2 1 6 elektrotechnika

VILLAMOS ENERGIA

sítésére, piaci eszközökkel pedig rendszerint csak későn és újabb állami kötelezettségek (a befektetés garantált megtérülésének) vállalásával tud beavatkozni. Likviditás Likvid piacnak azt a piacot nevezzük, amelyen mindig van versenyképes eladási, értékesítési lehetőség, azaz vannak értékesíthető többletforrások és olyan piaci szereplők, akik ezeket a több2 letforrásokat hasznosítani tudják . A likviditás lényege a bármikori eladási-vételi lehetőség. Az ilyen piacokon elsősorban azok a szereplök kereskednek, akiknek bármikor szükségük lehet villamos energiára, illetve bármikor el tudnak adni villamos energiát. Ilyen jellemzőkkel csak azok a piaci szereplők rendelkeznek, akiknek szabályozható eröművi portfoliójuk van, és akik a határköltségüknél kisebb piaci árak esetén készek a portfolió termelésének olcsóbb piaci villamos energiával történő kiváltására, vagy a határköltségüknél magasabb piaci árak esetén képesek és készek villamos energia értékesítésére. Az eröművi portfoliót opciós ügyletek is helyettesíthetik, ezek mögött azonban rugalmas beszerzési/értékesítési portfoliónak kell lenni. A likviditást erőmüvi portfolió nélküli piaci szereplők, azaz olyanok követelik, akik maguk - rugalmas erőmüvi portfolió, vagy opciós ügyletek hiányában - érdemben nem lehetnek a likvid piac szereplői. A régióban az érdemi likvid piaci szereplők az integrált társaságok, mint pl. Verbund, CEZ, S.E., ATEL, MVM Rt., HEP, stb. lehetnének, mint ahogy a piacnyitást megelőzően azok voltak. A likvid piac - fogyasztók és az őket ellátó kereskedők általi - követelése mögött másról van szó: azt szeretnék, hogy a közüzemből az olcsóbb ár ígéretével kicsalogatandó nagyfogyasztók ellátásához mindig legyen a közüzemi átlagárnál olcsóbb - szóhasználatuk szerint - "likvid" villamosenergia-forrás. Az ideológiai hátteret az adja, hogy csökken a közüzem mérete, így felszabadulnak kapacitások. Felvetik: miért nem viszi piacra a közüzemi nagykereskedő ezeket a kapacitásokat, miért tartja őket vissza? Elfeledkeznek arról, hogy a közüzemi nagykereskedő is készült a piacnyitásra (már 1998-tól) és beszerzési portfolióját éppen az átállási költségek minimalizálására törekedve úgy optimalizálta, hogy 2002, 2003 végén több hosszú távú, vagy egyéb szerződés lejárt, az osztrák szezonális csereszerződést, vagy a rövidtávú importszerződéseket nem újította meg, és új ajánlattevőkkel maga nem kötött szerződést. Az MVM Rt. a fölös, vagy számára az új reguláció által tiltott kapacitásokat már nagyrészt piacra vitte. Közismert, hogy a piacon jelenleg is vannak hosszú távú szerződéssel nem lekötött források (jelenleg is már több mint 1000 MW, az Ajkai, Bánhidai, Borsodi, Dunamenti, Oroszlányi, Pécsi, Tiszapalkonyai Erőmüvekben), amelyek vásárlókat keresnek. Miért nem ezek igénybevételével történik a többletigény pótlása? Miért nem tekintik a folyamatosan meglévő többlet kínálat ellenére likvidnek a piacot? Ennek magyarázata, hogy a kereskedők és a fogyasztók nem likvid kínálatot, hanem olyan kínálatot várnak, amely a versenypiaci kereskedő működési költségeinek fedezete mellett is a közüzeminél legalább a kilépési küszöbbel olcsóbban biztosítaná a villamosenergia-ellátást (5. sz. ábra). Nem igazi "likvid piaci", hanem "piacváltásra ösztönző villamos energia" iránti keresletük van. Ilyen kínálatot csak oly módon lehet biztosítani, ha a közüzemi nagykereskedő portfoliójának legolcsóbb forrásait viszi piacra (ez esetben nem keletkezik átállási költség), vagy az átállási költség térítésének lehetőségét eleve beszámítva a versenypiaci 2 Bővebben Dr. Gerse Károly: Rendszerszintű szolgáltatások biztosítása címmel az MVM Közlemények 2004./2. számában megjelent közlemény fejti ki, amelynek egyes részleteit jelen dokumentum szó szerint, vagy átszerkesztve átveszi,

2004.

97. évfolyam 7-8. szám

Haszonáldozat a fogy asztó megnyerésére Közüzemi (adott fogyasztóra üffi áflagost eocrpiadii

Viszonteladói (fogyasz tóftoitc versenyára

Árcsökkenés, viszonteladó váltási küszöb: > %%éf v

aJT —

iaw

Átlagos nagykőé* koddmi érré*

Tflfmal& (nagykeresőt defcmi) piac werwtnyár* 5. ábra Nagykereskedelmi, viszonteladói, fogyasztói árszint, piacralépést motiváló árcsökkenési várakozás

szereplök és támogatóik kívánságának kielégítésére a közüzemi portfolió átlagáránál lényegesen olcsóbban értékesít aukción keresztül villamos energiát. Az első lehetőség megvalósítása azt kívánná, hogy a közüzemi portfolió működtetésére ne a legkisebb költség elvet figyelembe véve kerüljön sor. A közüzem az igények csökkenésével ne a legdrágább forrásokról mondjon le, hanem olyanokról, amelyekkel a kilépéskor elvárt árcsökkenés megvalósítható. A második esetben a kívánság teljesítése azt jelentené, hogy a versenypiac átállási költségeken keresztüli, közüzemi keresztfinanszírozása továbbra is biztosítsa a versenypiac árelőnyét. Nyilvánvaló, hogy egyik lehetőség sem tekinthető a versenypiaci kapacitás kínálat piackonform megoldásának. A közüzemi fogyasztók diszkriminációját jelentené, és mellesleg a VET-ben definiált átállási költség céljával ellenkezne, ha a közüzemi nagykereskedő a versenypiac bővülését, általában a piac likviditását az általa lekötött kapacitások közül a legolcsóbbak piacra vitelével segítené elő. Ez a versenypiaci fogyasztók gazdasági versenyképességét az olcsó villamos energiához való hozzájutással növelné, de egyúttal jelentősen sújtaná az érdekérvényesítési képességgel korlátozottan rendelkező közüzemi fogyasztók érdekeit, mivel ebben a szegmensben a fogyasztói ár növekedését és a versenypiac keresztfinanszírozását eredményezné. Az olcsó árú villamos energia kínálat növelésére az MVM Rt. portfoliójának szétdarabolása, vagy részleges értékesítése, a formális piaci erőfölény megszüntetése sem megoldás, ha csak ez nem jár valamilyen, az értékesítési árakban meg nem jelenő, a leendő vevő által közvetlenül meg nem fizetendő támogatással. (Az olcsóbb piacra vitcli árat valamilyen, állami támogatásból egészítenék ki az eredeti szerződéses árra.) Ugyanis a verseny növelése, több le nem kötött kapacitás készenlétben tartása bármikori piaci értékesítésre csak akkor jöhetne szóba, ha több közel azonos határköltségű berendezés képezhetné a versenyző forráscsoportot. Ez esetben az ajánlattevők között verseny alakulhatna ki, amely csökkenthetné az értékesítési árakat, és így végeredményben fogyasztói haszonnal járna. A magyar villamosenergia-rendszerben a termelők meghatározott és alig változtatható, jellemző költségszerkezettel bírnak. A rendszer kis méretéből adódóan egy-egy költség kategóriában csak néhány berendezés, vagy termelő igénybevétele lehetséges. Bármelyik szereplő ármeghatározó lehet, így a termelők között árverseny érdemben általában nem alakulhat ki. Visszatérve a valódi likviditáshoz: a piacnyitást megelőzően jól működő regionális piac likvid volt. A korábban más feltétel(folytatás a 217, oldalon.)

Education and Culture HUNGÁRIÁN COPPER PROM0T1ON CENTRE

Leonardo da Vinci

Rugalmas energiaellátás A villamos-energia ellátás biztonságának növelése tartalék energiaellátással 43.1. IIL rész Akkumulátor telepek Az akkumulátor telepet általában a berendezés szállítója választja ki, de a felhasználónak ismernie kell az alkalmazott telep típusát, a karbantartási igényeket, ami befolyásolhatja a típus kiválasztását. Az akkumulátorok fő típusait és jellemző paramétereiket a 4. táblázat foglalja össze. Telepített akkumulátorok esetében relatív olcsóságuk és kis karbantartási igényük miatt általában savas zselés ólom akkumulátort választanak. 4.táblázat Az akkumulátorok fő típusai és jellemzői Savas zselés

NiCd

NiMH

Li-ion

Ár

kicsi

közepes

Nagy

Nagyon nagy

Energiasűrűség (Wh/kg)

30

50

75

100

Cellafeszültség (V)

2.27

1.25

1.25

3.6

Terhelő áram

kicsi

közepes

nagy

Kicsi

Töltés/kisütés ciklus száma

200-2000

1500

500

300-500

Önkisülés

kicsi

közepes

nagy

Kicsi

Min. töltési idő (óra)

8-16

1.5

2-3

3-6

Ellenőrzés

180 nap

30 nap

90 nap

Nem szükséges

Környezetkárosítás

nagy

nagy

kicsi

Nagy

Lendkerekek Lendkereket alkalmaznak régóta a hagyományos motor-generátor egységeknél, azért, hogy a hálózat kiesésekor a lendkerékben tárolt energiát használják a robbanómotor indításához. Ilyen alkalmazásnál a tárolt energiának csak mintegy 5%-a alkalmas villamosenergia termelésre, mivel a fordulatszám és így a frekvencia változás teljes tartománya túl nagy. Amikor a lendkereket energiatárolóként alkalmazzák, a kihasználás egészen más lesz. A hálózat a lendkereket mintegy feltöltött állapotban tartja, az energiát a forgási energia képviseli, amelyet a lendkerékkel összekötött generátor a hálózat kiesésekor változó feszültségű és frekvenciájú villamos energiaként szolgáltat, majd egy elektronikus inverter állandó frekvenciájú és feszültségű villamos energiává alakít. Mivel a tárolt energia a szögsebesség négyzetével arányos, a teljes fordulatszám tartomány mintegy 50%-a használható ki a villamos energia szolgáltatásra. Alapjában véve két fajta lendkerék típust különböztetünk meg: a nagy fordulatú és a kis forB dulatú lendkereket. wa" A nagy fordulatú lendkereket üveg vagy szénszál erősítésű műgyantából készítik. A generátor forgórészen állandó mágnesek a pólusok. A lendkeréknek kialakított forgórész vákuumban forog és mágneses csapágyazása. A fordulatszám 10.000 - 100.000 fordulat/perc. A jelenleg megvalósított berendezések tárolt energiája 250kWs 8MWs. A \c\t f n r H i i l a t i i lenHVprplcpV f n r H i i i n K r á m A KIS rorűUiatU lenöKereKeK rorűUlatSZam t a r t o m á n y a 6 0 0 0 fordulat/perC é r t é k i g ter-

jed. A nagy fordulatú berendezésekhez ké•i

dj

pest j ó v a l n a g y o b b tehetetlenségi n y o m a t é k -

15. ábra se'motor-generátor és lendkerék kombináció blokksémája F rövid energiatárolási idejű lendkerék G a lendkerék motor/generátora

Die

^

G t

"jotor/generftor

C elektromágneses tengelykapcsoló

E Dieselmotor vagy gázturbina

Education and Culture HUNGÁRIÁN COPPER PROMOI ION CENTRE

Leonardo da Vinci

ra van szükség, ezért azoknál nagyobb méretűek és súlyúak. Általában acélból készülnek, nem szükséges a vákuum, általában kis sűrűségű gáz is megfelel a súrlódási veszteségek megfelelő mértékű csökkentéséhez. A motor/generátor szinkron gép, a rotoron gerjesztő tekerccsel. A tekecsveszteség nagyobb emiatt, mint a nagy fordulatú lendkeréké, de a gerjesztés szabályozható. A kis fordulatú lendkerekeket mintegy 2 MVA teljesítményig gyártják, 1 - 30s energiatároló képességgel. A kis fordulatú lendkerekeket gyakran kombinálják a hagyományos dieselmotor-generátor berendezésekkel. A 15. ábra tipikus alkalmazási példát mutat. A lendkerék a hálózati feszültség kiesését követően szolgállatja a villamos energiát a feszültség visszatértéig, vagy, ha ez túl sokáig tartana, a dieselmotor-generálor beindulásáig. A lendkerekek 1 - 30s áthidalási időt biztosítanak, a dieselmotor-generátor felfutása tipikusan 5 - 20s. Szuper-kondenzátorok A szuper-kondenzátorok kapacitása rendkívül nagy, elektróda anyaguk aktív szén, aktívált szénszál vagy ruténium oxid (RuO2), amelyek fajlagos töltéstárolása a hagyományos fémezett papír elektródákénál jóval nagyobb. A szuper-kondenzátorok egyenfeszültségen tárolják az energiát és rövid idejű feszültségkiesés vagy letörés esetén inverteren keresztül szolgáltatják a szükséges teljesítményt váltakozó feszültségen. A szuper-kondenzátort a hagyományos akkumulátoros szünetmentes tápegységgel kombinálva csökken az akkumulátor töltés/kisülés ciklusainak száma, mivel csak a szuper-kondenzátor által nem uralt kiesési idők esetén kerül sor az akkumulátor kisülésére. Ez megnöveli az akkumulátor élettartamát. Kisebb szuper-kondenzátorokat gyakran alkalmaznak az akkumulátor kímélése miatt, pl. nagy csúcsterhelések fedezésére elektronikus berendezésekben. A fejlesztések folynak a nagyobb teljesítmények irányában és a közeljövőben várható a szuper-kondenzátorok szélesebb körű elterjedése. Szupravezető-mágnesek

(SMES)

A szupravezető-mágneses energia tárolás lényegében azt jelenti, hogy egy szupravezető állapotban lévő nagy induktivitású tekercsben egyenáramú energiát tárolunk, amely szükség esetén váltakozó áramú energiává alakítható. A hélium hűtésű alacsony hőmérsékletű SMES kereskedelemben kapható, a nitrogén hűtésű magas hőmérsékletű SMES napjainkban kerül kereskedelmi forgalomba, és a jövő ígéretes energiatárolója lehet. Az SMES berendezések induktivitásában a mágneses teret a tekercsben folyó egyenáram hozza létre. A tekercsveszteség elhanyagolható. A teljesítményt úgy lehet kivenni, hogy egy elektronikus kapcsolóval a terhelés igénye szerint periodikusan megszakítjuk az áramot, és a megszakításkor diódán keresztül egy kondenzátort töltünk. A töltés a nagy induktivitás miatt áramgenerátoros, a kondenzátort a váltakozó áramú fogyasztó süti ki egy inverteren keresztül kapcsolódva a kondenzátorra. Az SMES berendezések 1-100MW teljesítményűek, általában 0.1-5s áthidalási időt biztosítanak. Nagynyomású levegő (CAES) A nagynyomású levegő is alkalmas enrgia tárolásra. A tartályban tárolt nagynyomású levegő turbina-generátor rendszeren alakítható át villamos energiává. A CAES rendszer a tárolt energiától függően használható tartalék ellátásra vagy csúcsidejű teljesítmény betáplálásra. A rendszer működése lényegét tekintve hasonló a motor-generátorhoz. A levegő komprimálása és tárolása ép hálózat esetén lehetséges. A hálózat kiesésekor, vagy fogyasztói csúcsteljesítmény fellépésekor a nagynyomású levegőt a turbinába engedve a vele tengelykapcsolatban lévő generátor termel villamos energiát. A szokásos teljesítmény tartomány tartalékellátás esetében tíztől néhány száz kVA-ig terjed. A tartalékellátásra tervezett CAES rendszernek van saját légtartálya, míg a csúcsidejű teljesítmény betáplálásra tervezett rendszer általában nagyobb természetes tartályokat használ, mint megfelelően záró üregeket, vagy elhagyott bányákat. A CAES rendszerekkel jelen cikkben a továbbiakban nem foglalkozunk. A különböző energiatároló rendszerek összehasonlítása Amint láttuk, a szünetmentes energiaellátást igen változatos eszköztárral, valamint ezek kombinációjával lehet megoldani (ld. a már említett szuper-kondenzátor, akkumulátoros UPS együttes alkalmazást). Mindegyik energia forrás jellemezhető névleges teljesítményével és a tárolható (hasznosítható) energia-

Education and Cullure HUNGÁRIÁN COPPER PROMOTJON f'ENTRi-.

val, amiből kiszámítható, hogy mennyi ideig tudja szolgáltatni a fogyasztó számára ezt a névleges teljesítményt. A 16. ábra bemutatja a különféle tárgyalt energiatárolókra a szokásos paramétereket. A rövid áthidalási idejű energiatárolók jelenleg még fejlesztési állapotban vannak (már alkalmazhatók, de még jelentős fejlődés várható), ezért beruházási költségük viszonylag nagy (17. ábra). A jövőben a további fejlesztések, a gyártási volumen növekedése következtében jelentős árcsökkenés várható. A szünetmentes energiaellátásban alkalmazott energiatároló rendszerek hatásfoka nemcsak a töltési/kisütési folyamattól, hanem az üresjárási veszteségektől is függ. Valójában az üresjárási veszteség a döntő, mivel a szünetmentes rendszerek nagyobb része az idő jelentős hányadában üresen jár. így az 1 Wh-ra vetített veszteség (fajlagos veszteség) az energiatároló berendezések hatásfokának fontos jellemzője. Jelenleg a rövid áthidalási idejű energiatároló berendezésekrejellemző, hogy fajlagos veszteségük nagyobb, mint a hagyományos berendezéseké, kivéve a szuper-kondenzátort. Néhány energiatároló típus fajlagos veszteségét az 5. táblázat mutatja.

Leonardo da Vinci

Li

1

10

ICO

lOQÖ

igénybevehető tarolt energia (MWs) 16. ábra Különböző energiatároló rendszerek jellemző tartományai az energia - teljesítmény koordináta rendszerben. A rövidítések az 5. táblázatban vannak kifejtve.

17. ábra Különböző energiatároló rendszerek fajlagos beruházási költségei áthidalási idejük függvényében. A rövidítések az 5. táblázatban vannak kifejtve.

5. táblázat. Különböző energiatároló típusok fajlagos vesztesége Energiatároló típusa

Fajlagos veszteség (W/Wh)

Szupravezető-mágneses energia tároló (SMES)

35 W

1.7 perc

Kis fordulatú lendkerék (LSFW)

2.2 W

30 perc

Nagy fordulatú lendkerék {HSFW)

1.2 W

50 perc

Szuper-kondenzátor (SC)

0.026 W

1.6 nap

Akkumulátor

0.023 W

Nagyon hosszú, több hónap

Önkisülés ideje

Tartalék-energiaellátás gyakorlati megvalósítása Ahhoz, hogy adott, megkívánt szintű betáplálási rendelkezésre állás biztosítva legyen, általában több fajta energiatároló típus kombinációját alkalmazzák, amint az a 18. ábrán látható. A terhelések ellátásbiztonsági igényeik alapMolur-y ján két csoportra vannak osztva. Az ábra szeNagy eilátái biztonságot rint az IT berendezések kívánják a legbiztontg&nylö Ewjyourták ságosabb ellátást (1. táblázat IV. kategória), Nogyonnagy ezért az UPS rendszerről vannak táplálva. ítóL Azok a terhelések, amelyek elviselnek bizo1S á b r a nyos áttérési időt, a motor-generátorról van-

Példa a nagy megbízhatóságú táplálásra

t

..,

_

,t

,

„

,

,

nak ellátva. A 18. ábra szerint telepített rendszereknél a betápok közötti kapcsolásokat automatikus áttérést biztosító automatika végzi (ASCS). Az automatikus áttérésre a 19. ábra ad példát. Az ábrán az ASCS fő elemeit és blokksémáját láthatjuk. Az ér-

i'k

Education and Culture

HUNGÁRIÁN COPPER PROMÜTION CENTRE

zékelés és működés alapja, hogy a bemeneti jeleket érzékelő szabályozó méri a fő- és tartalék betápok feszültségeit. A főbetápról a tartalék betápra való áttérés, majd visszatérés kapcsolási műveleteinek időbeli sorrendjét is feltüntettük a 19. ábrán.

Leonardo da Vinci

Input control plate

MCft

Összefoglalás

Main coníroi reiay

Napjainkban egyre több olyan ipari és keresmem kedelmi fogyasztó van, amelyek hálózatán üzemelő egyes fogyasztók nagyobb ellátás-biztonságot igényelnek, mint amit az >*L áramszolgáltató biztosít. A hálózati áramellátás megbízhatóságának növelése általában $1 f—£***•"* bonyolult és költséges, ezért a fogyasztónak kell megoldania saját igényes belső energiaCatl Catll ellátását, hogy javítson a villamosenerLoads Loads gia-szolgáltatás minőségén. Minden problémára van megoldás, de mindegyik megoldandó problémát egyedi esetként kell kezelni. Általában több, közel azonos értékű megoldás található, amelyek közül a legalkalmasabb az igények és adottságok (teljesítmény, minőségi, megbízhatósági paraméterek, földrajzi adottságok, költsé- 19. ábra Kisfeszültségű betáp átkapcsoló automatika blokkdiagramja és az áttérés kapcsolási műgek) pontos meghatározása után választható veleteinek időbeli sorrendje B fóbetáp ki.

Folytatjuk...

Magyar Rézpiaci Központ H-1053 Budapest Képíró u. 9. Tel.: (+36 1)266 48 10 Fax: (+36 1)266 48 04 E-mail:[email protected] www.hcpcinfo.org

R BC8, RCB S1, S2 EGS UB, UR

tartalék betáp a fóbetáp ill. tartalék betáp megszakítói a nagyobb ill. kisebb ellátás-biztonság igényű fogyasztók kapcsolói motor-generátor egység a fóbetáp ill. tartalék betáp mért feszültsége

www.lpqi.org

HUNGÁRIÁN COPPER PR0M0TI0N CENTRE

VILLAMOS ENERGIA (folytatás a 216. oldalról) rendszerben kialakított nemzetközi összeköttetések (amelyek a regionális piac alapját képezték), a piacnyitást követően a megváltozott feltételrendszerben elégtelenné váltak, így a regionális piac is ellehetetlenült. A szabályozás az olcsó versenypiaci import érdekében a határkeresztező kapacitások teljes körű kereskedelmi igénybevételének beépítésével feláldozta a regionális piacot. Az országon belül likvid piaci kereslet az optimalizálható portfolió hiányából adódóan valójában nincs, és nem is lehet a magyarországi szabályozási zónában lévő igen kis számú szereplő miatt. A likviditást csak a regionális kereskedelem feltételeinek újbóli megteremtése, új ha/ni erőmű létesítések, a keresleti piac kínálati piaccá való átalakulása teremtheti meg. Ehhez új határkeresztező kapacitások létesítésére és beruházásösztönző gazdaságpolitikára, a fejlesztési lehetőségekben érdekelt piaci szereplő(k)re és nem az MVM Rt. portfolió feldarabolására (ettől nem lesz több erőmű kapacitás, a forrás kínálat nem nő) van szükség. Valószínűleg azonban ez a likvid piac sem lesz a feljogosított fogyasztók és kereskedőik kedvére való, ugyanis az árakat nem a fogyasztók igénye, hanem az erőmüvek és a bővülő importforrások önköltsége fogja meghatározni, ami a kínálat megteremtése érdekében megvalósítható technológiákat figyelembe véve lényegesen nagyobb a jelenlegi fogyasztói elvárásoknál. Átállási költségek Átállási költség a 92/96 EC számú, korábbi belső piaci direktíva által lehetővé tett átmeneti megoldás a direktíva hatályba lépése előtt vállalt kötelezettségek rendezésére. Közgazdaságilag azok a követelések tartoznak az átállási (befagyott) költségek kategóriájába, amelyek a piacnyitást követően megváltozó feltételrendszerben versenyképtelenné vagy gazdaságtalanná váló befektetésekből, megállapodásokból nem térülnek meg, pénzügyi veszteséget eredményeznek. Az átállási költség közvetlen oka a fogyasztók külföldi erőművekhez történő elvándorlása, vagy a hazaiaknál olcsóbb import források megjelenése. Ez az MVM Rt. által kötött hosszú távú beszerzési szerződések vonatkozásában azzal járhat, hogy: - a lekötött teljesítőképességet az MVM Rt. a piacnyitást megelőző helyzethez viszonyítva kevésbé tudja kihasználni, így átlagos költségszínvonala növekszik, illetve - a lekötött garantált átvétel egy részét a szerződésbeli árnál olcsóbban kényszerül piacra vinni. Átmenetileg további többlet költséget jelent az is, hogy az MVM Rt. hosszú távú szerződéssel le nem kötött viszonylag drága (széntüzelésű) erőművekből is kényszerül villamos energiát vásárolni, amely ugyancsak hozzájárul a szerződéssel lekötött erőművek kihasználásának csökkenéséhez és ezzel átlagos költségszínvonalának növekedéséhez. A korábban elvégzett vizsgálatok szerint az átállási költség nagysága az import liberalizációtól függ. Amennyiben mód lesz a keleti, dömpingáron értékesíteni kívánt villamos energia behozatalára, akkor a befagyott költség 2004-10. között elérheti a 100 Mrd Ft-ot, miközben ilyen villamos energia importjának korlátozása esetén csak 30 Mrd Ft-os nagyságrendben marad. A korábbi vizsgálatok azt is megállapították, hogy hiába lesz 2003. január 1.-én piacnyitás, a drága szenes erőművek továbbüzemeltetése mellett az átlagos költségszínvonal növekszik (a továbbüzemeltetésből adódó befagyott költségek áthárításával az ár is). Hangsúlyozni kell, hogy a befagyott költségek a piacnyitás előtti költségekhez viszonyítva nem jelentenek többletköltséget, csak azt, hogy a villamos energia piacnyitás következtében elméletileg várható költségcsökkenés a befagyott költségekkel kisebb lesz. A piacnyitás (és ebbe beleértendő a hazai termelési

217

portfolió korszerűsödésének hatása is) következtében 2004-et követően ténylegesen árcsökkenés jelentkezik. Az átlagos értékesítési ár nagysága csak a piaci portfoliók nagyságától és átlagárától függ, a befagyott költségtől nem. A befagyott költség csak azt mutatja, hogy mennyivel lenne kisebb a versenypiaci fogyasztók éves kiadása (és az érintett érőművek árbevétele), ha a hosszú távú szerződésekben rögzített árak helyett piaci árakon történne a villamos energia értékesítése, azaz az érintett erőmüvek, illetve a velük szerződött MVM Rt. nem kapnák meg a befektetéseik, illetve a take or pay jellegű szerződéseik ellenértékét. Vagy másképpen fogalmazva azt, hogy a piacnyitást követően mennyibe kerül a fogyasztóknak a korábbi energiapolitika. Politikai jelentősége eltúlzott, nagyságának hangsúlyozása értelmetlen. A befagyott költségek megtérítésének jogosságához abból kell kiindulni, hogy a korábbi kötelezettség vállalásokat ki kell fizetni. Nem lehet azt mondani a befektetőknek, hogy működtessék az erőmüveket, de az ezzel járó költségeket nem fizetjük meg. A hosszú távú szerződések felbontását kezdeményező lengyel, illetve portugál megoldás is garantálná a korábbi kötelezettség vállalások - megváltozott környezethez illeszkedő - megtérítését. A kötelezettség vállalások teljesítése nemcsak erkölcsi kényszer, azok egyoldalú felrúgása az erőművek leállításának veszélyével, a piac keresleti jellegének további erősödésével és ezzel az ellátásbiztonság romlásával járna, ami végeredményben árnövekedéshez vezetne. A korábbi kötelezettség vállalások a piacnyitást követően megtérülhetnek: - a versenypiacon elért árakból, - átállási költségekkel kiegészített (keresztfinanszírozott) árakból, - állami támogatással (adóval) keresztfinanszírozott árakból és vagyonvesztésből. A nemzetközi gyakorlatban csak az átállási költségek térítése, vagy az állami segély nyújtása számít átmeneti megoldásnak. A piacnyitással bevezetett hazai szabályozás a tarifális (keresztfinanszírozó árakkal történő) térítést választotta. Nyilvánvaló, hogy a korábbi kötelezettség vállalások a szerkezetváltással (új erőművek, források rendszerbe lépésével) megszűnnek, így a támogatási igény fokozatosan csökken. A magyar szabályozás szerint az átállási költség: a közüzemi nagykereskedelmi engedélyesnél a hosszú távú szerződések külön jogszabályban meghatározott módon lefolytatott újratárgyalását követően fennmaradó, továbbá szén felhasználásával a hőszolgáltatási kötelezettség mértékéig kapcsoltan termelt villamos energia 2003. december 31.-ig történő átvételéből keletkező, a villamos energia árában nem érvényesíthető, jogszabályban elismert pénzügyi követelések. Egyéb címen átállási költség nem érvényesíthető. Az új direktíva az átmeneti megoldásra vonatkozó szabályozást törölte, így miután a magyar államigazgatás a direktíva alkalmazásával összefüggésben derogációt - tudomásunk szerint nem kért, a jelenlegi átállási költségre vonatkozó szabályozás az EU jogrendjével ellentétbe kerülhet. A monopol, vagy oligopol piaci szerkezet és az ebből adódó piaci erőfölény, továbbá a hazai villamosenergia-piac keresleti jellege felvetik annak a lehetőségét, hogy a teljes piacnyitást követően a hazai rendszerben sem képződik befagyott költség, így nem lesz szükség átmeneti megoldás alkalmazására. Az elemzéshez a következőket kell figyelembe venni: - Versenypiaci viszonyok között az árszínvonalat a kereslet-kínálat határozza meg, így a befagyott költségek esetleges keletkezése a kereslet-kínálat alakulásától függ. - A kereslet-kínálat viszonya folyamatosan változik, nincs mindig minden rendszerben tartott kapacitásra szükség, ezért az árak volatilitása nagy. A keresletnél nagyobb kínálat esetén az 2004.

97. évfolyam 7-8. szám

218

elektrotechnika

VILLAMOS ENERGIA

értékesítés a legdrágább még szükséges forrás határköltségén történik. Ezen időintervallumokban a nem szükséges források után bevétel nem jár és a szükséges források egy részének állandó költségére sem nyújt fedezetet az árbevétel. Tehát nem minden eladási időintervallumban térül meg a portfolióban tartott minden forrás költsége. - Más időintervallumokban olyan árak is elérhetők, amelyek az aktuális határköltségek mellett az általában meg nem térített ál landó költségek fedezetét is biztosíthatják, - Az éves átlagos árat is a forrás-igény egyensúly határozza meg. Sok olcsó forrás alacsony értékesítési árat eredményez, így a drága erőmüvek leállításával, a garantált átvétel egy részének kényszerértékesítésével, azaz átállási költségekkel jár. Amennyiben a piacon nincs elég forrás, nagy árak alakulhatnak ki, így biztosítható a költségek megtérülése és nem keletkezik átállási költség. - Erre tekintettel a piaci szerkezet figyelembevételével azt kell megvizsgálni, hogy a magyar piacon lehetséges-e olyan árképzés, amely végeredményben biztosíthatja a mindenkori ráfordítások megtérülését, és végeredményben nem jár "formális" átállási költséggel. A magyarországi helyzetet vizsgálva (6. sz. ábra) abból kell kiindulni, hogy nagykereskedelmi szinten mintegy 35-36000 GWh villamosenergia-mennyiség értékesíthető évente. Ez három különböző forrásból származhat: - Kötelező átvételből, amelynek átvételi árát jogszabályok határozzák meg, és egy részének kompenzációjában minden hazai villamosenergia-fogyasztó közreműködik. Aránya a kedvező átvételi áraknak köszönhetően folyamatosan nő. A 2003. évi, kompenzációban is részesített mennyiség mintegy 2400 GWh volt. Ezen túlmenően az MVM Rt. mintegy 1800 GWh részben hatósági áras kapcsolt villamosenergia-termelésből származó értékesítést vett át. Utóbbi a szenes erőmüvek leállítását követően csökkenhet, de helyette valószínűsíthetően ugyanolyan nagyságrendben biomasszát felhasználó erőmüvek jelenhetnek meg. - Versenypiaci importból, amelynek árát a kereslet-kínálat határozza meg. Nagyságrendje a határkeresztező kapacitások rendelkezésre állásától, hozzáférhetőségétől függően baseload jellegű beszállítással 2300-10500 GWh (400-1150 MW) értékre becsülhető. A 2003. éves érték az alsó tartományban mozgott, a 2004. évi áprilisi tényértéket figyelembe véve, akár 3800 GWh éves érték is elérhető. A MAVIR Rt. 20 % (6-7000 GWh/év) alatti villamosenergia-importot tekint elfogadhatónak. - Hazai forrásokból, ezen belül is elsősorban az MVM Rt. közüzemi portfoliójából 1000 MW-ot meghaladó közüzemi célra le nem kötött kapacitás áll rendelkezésre, ezek ára azonban a fogyasztók árvárakozásait tekintve nem tekinthetők versenyképesnek, így az értékesítési piacon csak alárendelt szerepet játszhatnak. Ebben a körben az MVM Rt. 2004-ben mintegy 1000 GWh (oroszlányi, bánhidai erőmüvekből származó) villamos energia megvásárlására kényszerül. A közüzemi portfolióban lekötött garantált átvétel nagysága mintegy 26-27000 GWh a 2010-ig tartó időszakban, amelyhez az MVM Rt. szabályozási okokból a hosszú távú értékesítési szerződésekben vállalt ellátási kötelezettség teljesítéséhez kénytelen mintegy 2000 GWh csúcsidőszaki villamosenergia-mennyiséget többletként beszerezni. A 29000 GWh MVM Rt. értékesítési kényszert, valamint a 4200 GWh kötelező átvételt összesítve mintegy 2000-2500 GWh importig nem kell a közüzemi portfolióból kényszerértékesítéssel számolni. így ezen import nagyságrendig bizonyosan nem képződik átállási költség, azaz a fogyasztók a villamosenergia-árakon keresztül közvetlenül fizetik meg a hosszú távú kötelezettségeket. A közüzemi portfolió átlagára a kihasználás csökkenése miatt kismértékben növekszik, ennek hatását azonban kompen2004.

97. évfolyam 7-8. szám

SO -i 7

O -

I 50 -

ko

ííio a t v t « megújuló t t kapctoltTftFF&ofcbót Import források |2300-10500 GWh) KoMtozö átvétel ftak* er pay PPA S IPA. 29000-27200 0Whl B»f3gyon TOff it

7-r

;

—

10 10000

,10000

>0000

40000

Igény (G\ 6. ábra Nagykereskedelmi piac értékesítési lehetőségei

zálja az, hogy a korábbi lényegesen nagyobb portfolió legdrágább elemei kikerülnek a portfolióból, így az átlagos értékesítési ár még csökkenhet is. A portfolió egyben tartása a legkisebb fogyasztói költség lehetőségét azzal is elősegíti, hogy egyrészt kedvezőbb termelési optimalizálási lehetőséget biztosít, másrészt a különféle árszintű források portfolióbeli keveredése csökkenti a portfolió, illetve a nem portfolióból származó, annál olcsóbb források árának különbözetét, ezzel a portfolióval versenyző kereskedők különbözeti profitjának lehetőségét, annak nagyságát. A versenyképes árú import kínálat növekedése esetén az MVM Rt. az import kiszorítására (piaci részesedésének garantált átvétel szintjén történő megőrzésére) kénytelen az import behozatali költségekkel növelt árszintjén értékesíteni. A kiszorításra a portfolió szabályozhatóságának megőrzésére elsősorban az éjszakai völgyidőszakokban kerül sor. Ezt a kiszorítást az importálók nem tudják pótolni, hiszen a határkeresztező kapacitások és a rendelkezésre álló források nagysága korlátozott. Egyéb időszakokban az import önmagában nem elégséges a teljes hazai villamosenergia-igény kielégítésére, a portfolió rendelkezési jogának tulajdonosa bizonyos időszakokban olyan magas árakat is elérhet, amelyek biztosítják a teljes portfolió összes költségének megtérülését, így völgyidőszakokban az ár a jelenlegihez viszonyítva lényegesen csökkenhet, míg csúcsidőszakokban árnövekedés várható, összességében az árszínvonal valószínűleg csak kismértékben változik. Az előző gondolatmenet bemutatta, hogy piaci helyzetükből adódóan még 1150 MW-nyi olcsó import lehetősége esetén is lényegében a hazai erőmüvek határozzák meg a villamos energia ellátás biztonságát és árát. Az is nyilvánvaló, hogy az importőrök felismervén a hazai rendszer adottságait ugyanolyan stratégiát folytatnak majd, mint a hazai erőmüvek, azaz áraikat mindaddig növelni fogják, amíg piaci pozíciójuk biztosított. Ez azt eredményezi, hogy a teljes piacnyitást követően az import források érdemben nem fogják csökkenteni a hazai villamos energia átlagos árát. Úgy tűnik, hogy az előzőekben bemutatott, valószínűsíthető értékesítési stratégia eredményeként néhány kisebb erőmüvet kivéve a hazai erőművek a költségeik megtérítéséhez szükséges árat éves átlagban bizonyosan el tudják érni. így bizonyos, hogy befagyott költség forráshiányos, keresleti piac esetén - rendszerszinten - nem képződik. Az elemzésből az is nyilvánvaló, hogy a regionális szintű, kínálati piac megteremtéséig a hazai erőművi portfolió ellenőrzését (és ezzel a piaci erőfölényes helyzetben elérhető, extra profit megelőzését) állami kézben kell tartani és meg kell akadályozni az esetleges privatizációt követően is többségi állami tulajdonban maradó MVM Rt. beszerzési portfoliójának szétdarabolását.

elektrotechnika

VILLAMOS ENERGIA Nemzeti orientáció Az MVM Rt. stratégiai céljaként az jelölhető meg, hogy: erős, nemzeti orientációjú villamos társaság maradjon. A nemzeti társaság semminemű regulációs előnyben nem részesül, a globális monopóliumokkal a hazai és regionális piacon versenyben van. Gazdasági érdeke elsősorban piaci részesedésének megőrzése és a hazai piac megtartása, amelyet csak versenyben érhet el. Ez viszont a piacon maradás érdekében kikényszeríti az árak költségeket fedező minimalizálását, szemben a multinacionális cégek profit maximalizáló törekvéseivel. így látszólagos monopolhelyzetével nem tud visszaélni. Felvethető a kérdés, hogy az előbbi cél és az annak eléréséhez megjelölt út (a portfolió egyben tartása, az MVM Rt. portfolió nagyságának csökkentésére irányuló kezdeményezéssel szemben) jó-e, illetve clfogadható-e a fogyasztóknak, illetve az államnak, mint tulajdonosnak. A válasz: - Az állam szempontjából az erős nemzeti orientációjú társaság megmaradása önmagában is jó, de valószínűleg, hogy sokkal döntőbb az a tény, hogy a speciális magyar viszonyok mellett a fogyasztói árakat végső soron az MVM Rt. - egy többségi állami tulajdonban lévő cég - határozza meg. Ügyes ártaktikával elérhető, hogy nem keletkeznek formális befagyott költségek, miközben a fogyasztók számára is elfogadható árak jelennek meg a piacon. - A fogyasztók szempontjából elsősorban az árak stabilitása, az áringadozások mérséklése, a kiszámíthatóság jelent előnyt. A szomszéd országokban rendelkezésre álló, olcsó villanyt be kell engedni a magyar piacra, hiszen az a fogyasztók átlagköltségeit csökkenti. De ugyanakkor meg kell akadályozni, hogy a forráshiányos piacon, vagy a hazai termelők kiszorítása után az esetleges hiányhelyzetet kihasználva az importőrök, rész-portfolió tulajdonosok extra nyereségeket érjenek el. Az MVM Rt. portfolió egyben tartásával a fogyasztói árak indokolatlan emelkedése megakadályozható és a befagyott költségek kezelése, mint a piacnyitás terhe is megoldható, továbbá biztosítható az a gazdasági erő is, ami valóságos piaci szereplővé teheti az MVM Rt-t a multinacionális cégekkel szembeni versenyben. Összefoglalás: A részletes elemzés bemutatta, hogy a piaci erőfölény mind a beszerzési, mind az értékesítési oldalon valójában fennáll és az erőmüvi oldali erőfölény kialakulását az MVM Rt. portfoliójának szétdarabolása sem gátolja meg. A hosszú távú szerződések felbontása ugyan megszünteti az MVM Rt. monopóliumát, de változatlanul fennmarad az árbefolyásolási lehetőség a piacvezető - az ellátásbiztonság szempontjából megkerülhetetlen - erőmüvek stratégiai érdekeinek megfelelően, így a szerződéses portfolió felbontása a piaci szereplők számára extraprofit lehetőségét biztosítja, elsősorban a védtelen fogyasztók kárára. Az MVM Rt. szerződéses állomány - versenypiac megteremtése érdekében elvárt - csökkentése a monopólium helyett oligopoliumot hoz létre, amely a magánérdekek megjelenése következtében lényegesen nehezebben lesz ellenőrizhető és egyáltalán nem, vagy csak alig befolyásolható. Egyértelmű, hogy az MVM Rt. portfolió csökkentése számos befektető érdeke. A piac teljes liberalizálásával, az MVM Rt. portfoliójának - az erőfölény megszüntetését igénylő elvárásokra reagálva történő - feldarabolásával a jelenleginél sokkal aggályosabb helyzet alakul ki, a befektetők döntésüktől függően hozhatnak létre mind a kisfogyasztói, mind az erőmüvi szerződéses portfoliókkal 100 %-os piaci koncentrációt, amelyet az államigazgatás nem tud megakadályozni. Erre is tekintettel a magyar fogyasztók és ezzel a magyar államigazgatás alapvető érdeke, hogy az árstabilitás és ellátásbiztonság megőrzése, a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében a

219

magyar villamosenergia-piacon tartósan működjön egy nemzeti orientációjú, megfelelő tőkeerejű, fejlődőképes társaság. Ilyen társaság létrejöttének ösztönzésével a magyar államigazgatás nem piacidegen megoldást választana, hanem csak követne más, a saját nemzetgazdaságuk fejlődését és fogyasztóik érdekét követő EU - tagállamokat. A jelenleg, a hazai viszonyokhoz képest túlsúlyosnak tűnő nagykereskedő MVM Rt. a piac fejlődésével kialakuló regionális (és az annak részét képező hazai) piacon semmilyen erőfölényt nem tudna érvényesíteni, egy lenne a többi kereskedő között. Az MVM Rt. beszerzési portfoliójának optimalizálásával már a piacnyitást megelőzően legalább 1000 MW kapacitást vitt a piacra. Ezen források után azonban a feljogosított piaci szereplők nem érdeklődnek, mivel nem likvid kínálatot, hanem valójában piacváltásra ösztönző villamos energia kínálatot várnak. Ilyen igényt csak piac idegen módon, a közüzemi nagykereskedő legkisebb költségelv betartására vonatkozó kötelezettségeinek vétkes megszegésével, vagy a közüzemi portfolióból az átállási költségek közüzemi fogyasztók általi keresztfinanszírozásával történő értékesítéssel lehet teljesíteni. A likviditás megteremtéséhez a regionális kereskedelem, és az új erőmüvek létesítési feltételeinek mielőbbi biztosítása szükséges, az az MVM Rt. portfoliójának esetleges feldarabolásával sem jön létre. Olcsóbb árra a portfolió feldarabolását követően sem lehet számítani, ugyanis az ellátásbiztonság érdekében szükséges portfolió elemek összes költsége, vagy a még szükséges elem határköltsége attól nem fog csökkenni, hogy a források nem egyetlen portfolióból, hanem esetleg több portfolióból kerülnek értékesítésre. A befagyott költségek elemzésével összefüggésben bemutattuk, hogy az átállási költségek jövőbeli térítési lehetősége a belső villamosenergia-piaci direktíva módosításával megszűnik. A forráshiányos hazai piaci szerkezet, és a portfolió egy kézben tartása azonban biztosíthatja, hogy a hazai erőmüvek összes költsége megtérüljön, így a rendszerben átállási költség még az importálható villamos energia mennyiség részarányának lényeges növekedése esetén se keletkezzen. Ugyanakkor az ezzel összefüggő elemzés is arra az eredményre vezetett, hogy az indokolatlan extra profit elkerülésére a regionális kínálati piac kialakulásáig indokolt a portfolió rendelkezési jogának állami felügyelete, azaz a portfoliót még a versenytársak nagy nyomása esetén sem szabad feldarabolni. Hivatkozások: [ 1 ] Világgazdaság, 2004. február 16. [2] TIG-RES Vállalkozásfejlesztési Rt. elemzése alapján [3] Dr. Stróbl Alajos, MAVIR Rt. ábrájának felhasználásával

SZERZŐ:

Dr. Gerse Károly okleveles gépészmérnök, műszaki doktor, a műszaki tudomány kandidátusa, az MVM Rt. általános vezérigazgató-helyettese. Ezt megelőzően 1987-től a Magyar Villamos Müvek Tröszt műszaki tanácsadója, 1992-től az MVM Rt. megalakulásától az Erőművi Üzemviteli Osztály vezetője, majd kereskedelmi igazgatója. T. egyetemi tanár (2002). A Budapesti Műszaki Egyetem elvégzését követően az Energiagazdálkodási Intézetnél, az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyeletnél, 1972-től kezdődően a BME Gépészmérnöki Kar Kalorikus Gépek Tanszékén dolgozott. Tevékenysége az utóbbi időben elsősorban a villamosenergia-rendszer piacnyitást követő ellátásbiztonságának, szabályozási kérdéseinek rendezésére irányult. Tagja az MTA Energetikai Bizottságának (1996). Szakmai munkásságát több társszerzővel készített egyetemi jegyzet, iparági tankönyv sorozat és több mint 40 szakcikk, előadás jelzi. 2004.

97. évfolyam 7-8. szám

220

elektrotechnika

FAM-BEMUTATKOZAS

Villamos berendezések karbantartása és takarítása lekapcsolás nélkül? DIPL ING. PÉTER RESPONDEK, DEHN+SÖHNE GMBH+CO.KG LIPOVITS ZOLTÁN okleveles villamosmérnök MEE FEHÉR ZOLTÁN okleveles villamosmérnök DEHN+SÖHNE GMBH+CO.KG A villamos energiaellátás területén bekövetkezett változások alapvetően új szolgáltatási igényeket is jelentenek. Mindenek előtt fontos a megbízható és folyamatos villamos energia ellátás. Korábban egy olyan ipari üzemben, ahol a termeléshez folyamatos villamos energiaellátás volt szükséges, az ott lévő középfeszültségű villamos energiaellátó berendezések karbantartását és takarítását csak a munkahét végén, munkaszüneti napokon, vagy csak üzemszünetek során lehetett elvégezni. Az ilyen munkafeladatokat jól és alaposan elő kellett készíteni azért, hogy a rendelkezésre álló X óra alatt a munkát időkényszer nélkül be lehessen fejezni, és időben vissza tudják kapcsolni a hálózatot! A villamos berendezések lekapcsolásakor és feszültségmentesítésekor, az úgynevezett 5 biztonsági intézkedést a villamos balesetek elkerülése érdekében mindig szigorúan be kell tartani! Ennek ellenére különböző okok miatt mégis gyakran halálos balesetek is előfordultak. A korábbi balesetek okainak kivizsgálásakor a szakértők megállapították, hogy a halálos balesetek többnyire magatartáshibák miatt következtek be.

Lábra

Jól kiképzett és gyakorlott szakszemélyzet

Feszültség alatti munkavégzés (FAM) A villamos munkavédelmi és balesetvédelmi előírások korszerűsítése révén az utóbbi időben lehetővé vált a feszültség alatti karbantartás és takarítás mint munkavégzés. Feszültségmentesítés céljából történő lekapcsolás helyett ma már alternatívát jelent a feszültség alatti munkavégzés (FAM). Például a karbantartás vagy takarítás miatt nem kell lekapcsolni és feszültségmentesíteni a hálózatot, hanem feszültség alatt is el lehet végezni a munkát. Természetesen az ilyen "feszültség alatti munkavégzés" mindig biztonságos munkamódszereket, és biztonságos munkaeszközöket igényel, ezért ezeket ki kellett fejleszteni, és a feszültség alatti munkát végző szakembereket pedig megfelelően ki kell képezni ezek használatára azért, hogy a feszültség alatt dolgozókat áramütéses baleset ne érhesse. Az elmúlt évek során szerzett tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy a FAM nem csak egy kiegészítő megoldás a hagyományos feszültségmentesítéssel végzett villamos munkavégzés kiváltására, hanem egy egyre szélesebb körben és egyre gyakrabban alkalmazott új módszer a folyamatos és biztonságos villamos energiaellátásban. Biztonságos munkafeltételek Az egyre növekvő verseny az energia kínálatban, és a lekapcsolásmentes, folyamatos villamos energiaellátás iránti növekvő igény megnövelte a keresletet a feszültség alatt elvégezhető karbantartási és takarítási munkavégzés alternatívája iránt. A folyamatos energiaellátás céljából egy második villamos energiaellátó hálózat és egy második kapcsoló berendezés megépítése, amelyik lehetővé tenné az első berendezés lekapcsolását és annak feszültségmentes állapotban történő karbantartását, illetve takarítását - túl bonyolult, és túl drága lenne, ezért szóba sem jöhet mint alternatív megoldás. Ezen kívül a második berendezés beépítése azt jelentené, hogy két azonos berendezés már csak 50% -ra lenne kihasználva, és ezt a többletköltséget a mosta2004.

97. évfolyam 7-8. szám

2. a ábra Munkaeszközök feszültség alatti nedves takarításhoz

ni energiapiacon kialakult versenyben senki nem tudja vállalni, de nem is akarja!

2

bábra

Munkaeszközök feszültség alatti száraz takarításhoz

Megbízható munkaeszközök, biztonságos munkamódszerek Az új műszaki megoldáshoz, a feszültség alatti munkavégzéshez, új megbízható munkaeszközök, és biztonságos munkamódszerek szükségesek. Ennek a szakterületnek a kutatás -fejlesztésével, a munkavégzés oktatásával, és az eszközök gyártásával és értékesítésévelfoglalkozik a DEHN+SÖHNE cég és annak társvállalata a DELTEC cég. Mivel csak kellően tapasztalt, gyakorlott és jól kiképezett szakemberek végezhetnek csak ilyen munkát (1. ábra) ezért a munkát végző szakemberek számára fontos a rendszeres gyakorlás és a munkaterületen szerzett helyismeret is! Ma Magyarországon is feltétel a szakemberek rendszeres FAM oktatásban való képzése, és a minősítettség megszerzése, továbbá a feszültség alatti munkavégzésre érvényes jogosultságuk. Egy olyan munkacsoportnak, amelyik csak a feszültség alatti munkavégzéssel foglalkozik, megvan az a vitathatatlan előnye, hogy a jól begyakorlott munkához a technika állása szerint a legfejlettebb munkaeszközöket és a legkorszerűbb munkamódszereket alkalmazzák. (2a és 2b ábra) A középfeszültségű kábelhálózatokon végezhető FAM munkák A középfeszültségű kábelhálózaton lehetséges FAM munkákat az alábbiak szerint lehet csoportosítani:

221

FAM-BEMUTATKOZAS A./ kábeleken végzett TMK munkák során a./ közép-/kisfeszültségü transzformátor-állomásokban - kábelvégelzáró olaj utántöltése, - villamos és mechanikai kötések tisztítása, ellenőrzése b./ kábelaknák, csatornák tisztítása B./ Közép-/kis feszültségű transzformátorállomásokban végzett TMK munkák a közép-/kisfeszültségű transzformátor-állomásokban: - portalanítás /szigetelök, sínek, készülékek, cellák, állomás padlózat, falak/, folyadékos takarítás, - készülékek karbantartása /zsírozás, olaj utántöltés transzformátorba/, - mechanikai rögzítések ellenőrzése, Az üzemzavarok megelőzése miatt nagyon fontos feladat a középfeszültségű (olajos) kábelek végelzárójában a megfelelő olajszint tartása. A végelzárók ellenőrzése, ill. szükség szerinti feltöltése a kábelek üzembiztonságának talán legfontosabb feltétele. Amennyiben a végelzárón található olyan csavar, ill. dugó, amelyen keresztül az utántöltés elvégezhető, akkor elvileg nincsen annak akadálya, hogy ezt a munkát FAM módszerrel végezzük el. Ha nincsen az olaj-utántöltésre alkalmas nyílás, akkor a feszültségmentesen végzett TMK során azt be lehet építeni. Szintén fontos feladat az állomások tisztántartása. A szennyezett berendezés (pl. szigetelők) üzembiztonsága jóval alacsonyabb, mint a tisztántartotté. Az állomások feszültség alatt történő takarítására a "száraz" technológia mellett az ún. "nedves " vagy "folyadékos" technológia is alkalmazható. A feszültség alatt végzett folyadékos állomás-takarítás Magyarországon a folyadékos állomástakarítás egy viszonylag új FAM alkalmazási terület, amely a középfeszültségű FAM terén talán leginkább elterjedt száraz állomástakarítás hatékonyságának megnövelését tűzte ki célul. Az új technológiát a száraz, porszívózással végzett állomástakarítás kiegészítéseként lehet alkalmazni, legfeljebb 20 kV-os névleges feszültségű belsőtéri, vagy tokozott berendezéseken. A folyadékos állomástakarítás mind kis-, mind középfeszültségű berendezéseken végezhető. AJ Biztonságtechnika A munkavégzés biztonságát több szigetelési elem együttes alkalmazása biztosítja. - A szigetelő védőkesztyű kettős szerepet tölt be. Biztosítja egyrészt a dielcktromos folyadék használatához előírt vegyszerállóságot, másrészt szabványos villamos szigetelő képességgel bír az adott feszültségszinten. - A dielektromos folyadék, amely min. 20 kV/cm átütési szilárdsággal rendelkezik. - A legkisebb megközelítési távolság 20 kV-on: 60 cm. - A szigetelő elemek a vizsgálati előírások alapján egyenként is biztosítják a kívánt szigetelési szintet. B./ Felszerelések, eszközök A folyadékos állomástakarítás technológiája egy speciális, nagy átütési szilárdsággal rendelkező oldószerre épül, amelynek használata megkívánja egyéb eszközök használatát. Ezek a következők: - fröccsenő folyadék ellen védő UVEX védőszemüveg, vagy FAM védőálarc, - a vegyszer belélegzését megakadályozó respirátor (szűrő félálarc), - zárt vegyszerálló védőruha, - vegyszerálló védőkesztyű.

A technológia elterjedésének az egyik alapvető feltétele az, hogy a beavatkozó szerelő a munkavégzés során biztonságban és a lehető legnagyobb komfortérzettel végezhesse a beavatkozást. A felszerelések kiválasztásánál a beavatkozás biztonságán túl döntő szempont tehát a kényelem, stabil rögzíthetőség, a további korlátozások elkerülése, könnyű beszerezhetőség. C./ A Feszültség alatt végzett állomástakarítás fázisai 1. fázis Száraz, porszívózással végzett takarítás Az állomás tisztítása a szárazon végzett takarítással kezdődik. Megfelelő minőségű és teljesítményű porszívóval, a különböző alakú kefefejekkel eltávolításra kerülnek a szerkezeti részekről mechanikailag könnyen eltávolítható szennyeződések (ezek durva, általában a padlón és kábelcsatornákban összegyűlt szennyeződések, pl. falevelek, ágacskák, por, stb.). 2. fázis Folyadékos takarítás A folyadékos állomás takarítás során az első fázisban nehezen, vagy egyáltalán nem eltávolítható szennyeződések eltüntethetők. A dielektromos folyadék használatával tiszta, fényes felületű lesz a megtisztított berendezés, ami növelheti a berendezés hatásfokát, csökkenti a balesetveszélyt, meghosszabbítja a berendezés élettartamát. A kábeles hálózat normál üzemállapotát, a védelmek beállítását a munkavégzés időtartamára nem kell megváltoztatni. D./ Időjárási és látási viszonyok - Beltéren végzett takarítás esetén korlátozást csak a zivatar közeledte, vagy hirtelen kitörése jelent. - Kültéren az egyéb munkákra érvényes feltételek teljesülése a követelmény. - Nem megfelelő megvilágítás esetén mesterséges megvilágításról kell gondoskodni. E./ A folyadékos takarítás főbb előnyei: -

A karbantartás alatt nincsen áramkimaradás, így termeléskiesés Nagy hatékonyság (tisztítás, felületkezelés, ápolás), Fokozott biztonság, A folyadékos takarítás eredményeképpen szennyeződésmentcs, fényes felületüek lesznek a berendezések.

Oktatás, megvalósítás A feszültség alatti takarításhoz egy különleges szakoktatás szükséges, amelynek során a leendő munkaerő a munkához szükséges takarítási munkamüveleteket begyakorolhatja és végül a gyakorlatban alkalmazhatja. Az oktatás keretében a villamos szakemberek megismerhetik a takarításnál használatos eszközöket, és gyakorolhatják a középfeszültségű berendezések takarításának munkafogásait. (3. ábra) Pontosan előírt és dokumentált lépésekben, - kezdve a levegőnedvesség mérésével - az összes teendőt 3. ábra Száraz takarítás feszültség alatt biztonságosan és megbízhatóan kell elvégezni. A használt munkaeszközök a munkafeladatok elvégzésére alkalmasak, és arra bevizsgáltak, és az adott feszültségen azokkal veszélytelenül lehet dolgozni. (4. kép részlete) Mindezt a szakhatóságok és különböző vizsgáló intézetek tanúsítják és elismerik ennek az új módszernek az előnyeit és megbízhatóságát! 2004.

97. évfolyam 7-8, szám

222 elektrotechnika

FAM-BEMUTATKOZAS

Gazdaságos munkavégzés, költségek A mai meglehetősen változó gyakorlat szerint az állomásokat 2-6 évenként tartják karban. A TMK nagy részét (legalább 2/3 részét) időben a takarítás tölti ki, a maradék időben kerül sor az egyéb feladatok, - pl. készülékek zsírozása, megjáratása, stb. - végrehajtására. Szennyezett, pl. nagyon poros környezetben célszerű a TMK takarítás részét gyakrabban, önállóan, akár évente is megismételni. A feszültségmentesítéssel járó TMK ideje a FAM bevezetésével legalább az egyharmadára csökken, ami nyilván a kikapcsolási idő ugyanilyen mértékű csökkenését eredményezi.

DEHN + SOHNE DEHN-DÉLTEC^technológia FAM munkavégzéshez 36 kV-ig

Pusztán a takarítás miatt nem szükséges hálózati kapcsolá4. ábra sokat végezni, ami a költségSzáraz takarítás feszültség alatt (részlet) csökkentés irányába mutat. A termelő tevékenységet végző társaságnak rövidebb időre vagy egyáltalán nem kell megszakítania a termelést, gyártást. Ez akár jelentős bevétel kieséstől is megkímélheti az érintett cége(ke)t.

Magyar Elektrotechnikai Egyesület Villamos Energia Társaság - FAM Tagozat 5. ábra Középfeszültségű berendezés nedves takarítása jól képzett szakemberrel feszültség alatt

Ugyan úgy, mint ahogy a módszerre és annak megbízhatóságára vonatkozóan is igazolást nyertek a gyakorlatban az új módszer műszaki előnyei, a költségelemzések ennek gazdaságosságát is igazolták. Legelőször is meg kell vizsgálni, hogy egyáltalán lehetséges - e a berendezés, vagy berendezés részek lekapcsolása, vagy sem. Ha például költség okok miatt a lekapcsolas nem jöhet szóba, akkor a FAM az egyetlen alternatíva. A FAM munka bármikor elvégezhető, nem kell a legkisebb terhelésű időszakra - pl. hétvége - koncentrálni a tevékenységet. Emiatt nem kell fizetni a különböző túlóra- és egyéb járulékos költségeket sem. A biztonság mellett a gazdaságosság ténye is a FAM takarítás mellett szól. Természetesen még egy további lényeges előny, hogy gyorsabban és profibb módon elvégezhető a feszültség alatti takarítás a célszerszámokkal, és a jól begyakorlott szakemberekkel. (5. ábra) Irodalom: Dipl. Ing. Péter Respondek: Instandhaltung bei Schaltanlagen, Reinigen ohne Abzuschalten?

2004.

97. évfolyam 7-8. szám

Amennyiben a cikk felkeltette érdelődését, és az oktatással, eszközellátással, a technológiával, vagy a konkrét munkavégzéssel kapcsolatos további kérdései, igényei vannak, kérjük írjon a [email protected] címre.

DEHN+SÖHNE GMBH + CO. KG. MAGYARORSZÁGI KÉPVISELET H-BUDAÖRS, Bimbó u. 9. Tel.: 06-23-500-802 Fax: 06-23-500-803 E-mail: [email protected] Mobil: 06 30 91 44 700

elektrotechnika 2 2 3

PR-CIKK

Korszerű hibahely-behatároló rendszer, az ICEplus-előbehatárolási módszerrel, kisfeszültségű hálózatokra Dipl. Ing. HUBERT SCHLAPP fejlesztőrészleg-vezető - Dr. Ing. FRANK PETZOLD műszaki vezető Seba Dynatronic GmbH. Bevezetés Az energiapiac liberalizációja mélyreható strukturális változásokat eredményezett az energiaszolgáltatóknál. Tevékenységük összes területére a költségek minél nagyobb mértékű csökkentése a jellemző, anélkül, hogy a hálózatok működését és megbízhatóságát veszélyeztetnék. Az általános költségcsökkentési intézkedések elsősorban az üzemeltetők összevonásának következtében, a meglevő kábelvizsgáló és hibahely-kereső berendezések, mérőkocsik fejlesztésére, bővítésére fordítható összegek jelentősen csökkentek. Ennek hatására sok területen csak nagyon távoli helyen található az a legközelebbi mérőkocsi, amely - esetleges üzemzavar esetén - hosszabb rendelkezésre állási időt jelent. Középfeszültségű kábeleken az ellátás másik irányból általában biztosítható, ekkor a hosszabb üzemzavar-elhárítás a további zavarok esélyét növeli. Kisfeszültségű hálózatokon a szolgáltatás ismételt biztosításáig eltelő idő nagymértékben a hibahely-behatárolás gyorsaságától függ. A nagyobb távolságból érkező mérőkocsi megérkezésig számított hosszabb várakozási idő, problémát jelenthet. Ezekben az esetekben az ügyfelek és szolgáltatók üzemzavarmentes ellátás iránti növekvő igényét, valamint a szolgáltató cégről kialakult képet is mérlegelni kell. Az új SPG 5-L000 típusú hibahely-behatároló rendszer az ismert mérési módszereket a legkorszerűbb kezelési filozófiával egyesíti. Az elágazásokat tartalmazó kisfeszültségű hálózatokra jellemző nehézkes és bonyolult kábelhiba-előbehatárolás az új ICEplus eljárásnak köszönhetően könnyen, gyorsan elvégezhetővé vált. Elágazásokat tartalmazó hálózatokon történő hibahely-behatárolás technikai problémái Kisfeszültségű hálózatokban - elsősorban költségtakarékosság miatt -• egyre kevesebb elosztót építenek be, ezért az ellátókábelhez csatlakoztatott fogyasztók száma egyre inkább növekszik. A fogyasztókhoz történő bejutás a biztosítók kiiktatása érdekében - mivel a nagy ohmikus hibahelyek behatárolása érintésvédelmi szempontból veszélyes egyen- és lökőimpulzus-feszültségekkel valósítható meg - továbbra is nagy gondot jelent. Sok T-elágazást tartalmazó kábeleken igazi méréstechnikai problémát jelent a hibahelyek előbehatárolása. Egyrészt a mérőjelek jelentősen csillapodnak, másrészt a reflexiós görbék - a leágazásokról, kötésekről visszaérkező impulzusok miatt - igen összetettek, kiértékelésük gyakran nehezen végezhető el. (1. ábra) Gyakran a hiba a harmadik, negyedik T-kötés után található, ahonnan a visszavert jelek már nem észlelhetők. Még nagyobb sajátreflexiót eredményeznek az elágazási kötések, ezért a kötésben levő hibahely meghatározása még nehezebb. Az évek óta használatos ívstabilizátoros mérési módszer (ARM) használatának is hasonló korlátai vannak. Jelenleg a gyakorlott mérőtechnikusoknak is gyakran a kábelszakasz mindkét végéről/ végeiről kell a méréseket elvégezni ah-

TDR

1. ábra Impulzus-visszhang mérések (TDR) csillapításának és összetettségének sematikus ábrázolása

hoz, hogy a hibahely meghatározható legyen. Bizonyos esetekben a kábel elvágása is szükséges lehet. Tehát mindeddig idő- és költségigényes, gyakran - a fogyasztók és a mérést végzők részéről egyaránt - nagy türelmet igénylő méréssel/ mérésekkel lehetett a hibahelyet meghatározni. ICEplus - a megoldás A cél egy olyan megbízható, a terepi méréseknél jól használható és egyszerűen kezelhető mérési módszer kifejlesztése volt, amely független a fent említett impedancia- és csillapítás-problémáktól. A kábeíhiba-mérések kezdetétől ismert az áramimpulzus-módszer (angolul: ICE), amely a kábel-hibahelyen létrejövő átütés lökőimpulzus-kisülés tranziens áramjelét jeleníti meg. Ez az eljárás sikeresen alkalmazható elágazás nélküli középfeszültségű hálózatok esetén.

2. ábra Tranziens áram és az összáram az alaphullámmal

2004.

97. évfolyam 7-8. szám

2 2 4 elektrotechnika

PR-CIKK

T-kötéseket tartalmazó kábeleken - a reflexiós méréshez hasonlóan - a leágazások impedancia változási helyei miatt csak egy nagyon nehezen vagy egyáltalán nem kiértékelhető görbét kapnánk. A hibahelyen bekövetkező átütéskor létrejövő mérőjel nem csak az ismert áramimpulzust tartalmazza, hanem egy oszcilláló áram (alaphullám) is folyik, amely a tranziens áramra rakódik (2. ábra), és amelynek rezgőfrekvenciája a mérési paraméterekből adódik. Az SPG 5-1000-ben található ismert nagyságú lökökondenzátor és a hibahelyet tartalmazó kábelszakasz induktivitása befolyásolja legnagyobb mértékben az alaphullám rezgőfrekvenciáját. (3. ábra) A hibás kábelszakasz kapacitása a lökőkapacitással szemben elhanyagolható, a mérőrendszer és a csatlakozókábel saját induktivitása ismert, ezeket a kiértékelés során figyelembe lehet venni.

A hibahely pontos utóbehatároláshoz a már jól ismert - a következőkben ismertetésre kerülő - módszerek állnak rendelkezésre. Hibahely-meghatározás egyszerűen A teljes mérési rendszer ke/eiési koncepciója az SSSS^ filozófiánkra alapul. A kezelő anélkül tudja kezelni a készüléket, hogy előtte a használati útmutatóban leírtakat meg kellene tanulnia. l A készülék A VGA kijelzője elegendően nagy ahhoz, hogy a mérési eredmények, paraméterek mellett, az állapotra, kezelésre vonatkozó információk is megjelenjenek. Az enter-funkcióval ellátott forgógombbal történő kezelés egyszerű navigálást tesz lehetővé a menüben, egyúttal biztosítja a paraméterek gyors beállítását.

SPG 5-1008 Menüauswahl 11:15:00

3. ábra

Setup

A rezgőkör domináns eleme a iökőkapacitás és a kábel induktivitás

Az aíaphullám rezgőfrekvenciájának - az alábbi képlettel történő - meghatározásával

a rezgőkör induktivitása számítható: 1 Az ICEplus - eljárás lényegi újdonságát a rezgőfrekvencia, illetve a periódusidő, megbízható meghatározása jelenti. Az alaphullám erős csillapításával rendelkező mérőjelek kiértékelését - még az aperiodikus félhullámok vagy időben nem állandó ívek által zavart jelek kiértékelését is - digitális jelprocesszor (DSP), egy többlépcsős approximációs szoftver, valamint különböző kiértékelő algoritmusok végzik. A mért co körfrekvencia és a számított Q rezgőköri jósági tényező segítségével a hibahelyig tartó kábelszakasz induktivitása (LF) számítható.

Prüfen

Uororten

Durchschlagerkennung

Nachorten

4. ábra Főmenü a mérési funkció kiválasztásához

A hiba jellegéről történő gyors tájékoztatás érdekében a vizsgálattal egyidőben szivárgóáram- és szigetelési ellenállás értékek láthatók. További segítséget jelent az "Átütés-felismerés" funkció. Ekkor a hibahely átütési feszültsége automatikusan meghatározásra kerül, annak érdekében, hogy az elő-, illetve utóbehatárolás során a lökőfeszültség nagyságát a lehető legkedvezőbben lehessen beállítani. Elkerülhető ezáltal a kábel túlságosan nagy lökőfeszültséggel történő igénybevétele, csökkenthető a másodlagos hibák száma.

Vorortung Az így meghatározott LF induktivitás-értékből, illetve a kábelre jellemző, a kábel keresztmetszetétől és geometriai elrendezésétől függő Lk hosszanti induktivitásból, a hibahely-távolságot a készülék automatikusan kiszámítja. A távolságszámítás alapjául szolgáló megbízható adatbázis létrehozása érdekében nagyszámú mérés került elvégzésre, a különböző kábeltípusok tipikus induktivitás-értékeinek és kapcsolási elrendezéseinek meghatározására. Ismert kábelhosszak esetén egy egyszerű mérési elrendezéssel ismert kábelhosszak esetén, azokat a speciális kábeltípusokat is meg lehet majd a jövőben határozni, amelyek nem szerepelnek jelenleg a készülékben. Ezzel a szabadalmaztatott ICEplus-eljárással még a kevésbé gyakorlott kezelő is problémamentesen el tudja végezni a kábelhiba előbehatárolását. 2004.

97. évfolyam 7-8. szám

Brennen

ICE-Plus

Kabeleingabe: neue Kabe Idateri eingeben finzahl der Sektionén! Sek t i on : 1

1 Sek t i ons1ánge:

Leit-erquerschnitt!

150 qmm

Kabe1typ:

finscha1tung :

5. ábra Adatmegadás az tCEplus eljáráshoz

500

m

PR-CIKK Az ICEplus-al végzett előbehatárol ás során a kezelőnek azokat a kijelzőn megjelenő adatokat kell megadni, amelyek a kábelkeresztmetszetre, kábelkonstrukcióra és az ér-készüiék csatlakoztatás módjára vonatkoznak. A kiválasztáshoz kábellista, illetve a kábeltípusok grafikus megjelenítése (például: négyeres kábel, vagy háromeres árnyékolt kábel... ) áll rendelkezésre. Ha a kábelszakasz több különböző kábeltípusból áll össze, akkor szakaszonként! megadás is lehetséges. A keresztmetszet és csatiakoztatási mód helyes megadása alapfeltétel a kábeíhiba pontos távolságának számításához. Ha a hiba egy leágazáson, például házi bekötővezetéken található, a keresztmetszet-változás figyelmen kívül hagyása az előbehatárolás eredményének - a tényleges értéktől való - eltérését eredményezi. Ha a mért hibatávolság egy elágazásra adódik és ez az elágazás hosszabb, mint 20 méter, akkor célszerű az elágazás végéről még egy mérést végezni. Az ICEplus módszernél a hibatávolság közvetlenül méterben kerül kijelzésre, a komplikált reflexiós görbék kijelzése szükségtelen!

Vorortung 4 ICE-Plus

2B80 V Ousgangsspannung

2888 V „ max. Spannung

Einzelpuls

460 m Fehlerlange HSP-RUS

elektrotechnika 2 2 5

Az SPG 5-1000 típus az áramszolgáltatók, illetve a méréseket végző cégek számára egy nagy teljesítményű, könnyen kezelhető, hordozható hibahely-behatároló rendszert jelent. Segítségével gyors, kábelmérő kocsitól független hibahely-behatárolás, illetve vizsgálat végezhető kisfeszültségű hálózatokon. Az ICEplus előbehatárolási módszer jelentős lépést jelent a kábelhibahelykeresés területén. (X)

Könyvismertetés Büki Gergely: ERŐMŰVEK Egyetemi tankönyv és szakkönyv. A könyv kiadását támogatta az OM., továbbá a Dunamenti Erömü Rt., a Magyar Villamos Müvek Rt., a Mátrai Erömü Rt. és a Paksi Atomerőmű Rt. A könyv ismerteti az erőművek különböző típusait, egységes szemlélettel elemzi energiaátalakításuk folyamatát és energetikai hatékonyságát, a korszerű közcélú és decentralizált, a hagyományos és alternatív erőmümegoldások felépítését, és azok műszaki-gazdasági jellemzőit. Az 1-2. fejezet a villamosenergia-igényeket, a kihasználás jellemzőit és az erőmüköltségeket ismerteti. A 3-9. fejezetben a hagyományos gőzerőmüvek és atomerőmüvek kérdései szerepelnek. A 10-13. fejezet az erőmüvi gázturbinákat, a gázturbinás és kombinált gáz/gözkörfolyamatú erőmüveket, illetve a gázturbinák és gőzerőművek együttműködését ismerteti szénhidrogén és szénbázis esetén. A 14. fejezetben az alternatív, elsősorban a megújuló energiákat hasznosító erőművek kapnak helyet. A 15. fejezet az együttműködő villamosenergia-rendszer néhány üzemviteli és gazdasági hatását vizsgálja. A 16. fejezet átfogóan is ismerteti az erőművek globális, a klímavédelemmel összefüggő kérdéseit. A könyv terjedelme: 612 oldal. Ára (ÁFA-val) 5250 Ft, mübörkötésben, színes borítóval. A könyv megvásárolható vagy megrendelhető: Műegyetemi Kiadó (1111 Budapest Goldmann György tér 3. V2 épület, Tel.: 463 3863, 463 3864, E-mail: , www.kiado.bme.hu).

6. ábra ICEplus eredmény-kijelzés

A kábelhiba-hely pontosító utóbehatárolására az SPG 5-1000 készülékben a DC-lépésfeszültség, illetve az akusztikus (lökésgerjesztő generátor) mérési módszerek használhatók. A lépésfeszültség-módszerhez beállítható ütemmel rendelkező egyenáram szükséges. Ebben az üzemmódban a lökőkondenzátor nem működik. Az akusztikus utóbehatároláshoz 2, illetve 4 kV-os feszültségszintek, 1000 Ws-os lökőenergiával állnak rendelkezésre. Tehát még jelentős külső zajok esetén is eredményes hibahely-behatárolás végezhető, mivel a hibahelyen megfelelő nagyságú hanghatással járó átütés jön létre.Összefoglalva az SPG 5-1000 rendszer legfontosabb jellemzőit: -

Jól áttekinthető, magyar menürendszer "Egynyomógombos"-kezelhetőség Vizsgálat 5 kV-ig Szigetelési ellenállás MOhm-ban Automatikus átütésfelismerés Előbehatárolás ICEpíus-al Égető-funkció Utóbehatárolás DC-lépésfeszültséggel Utóbehatárolás SWG-funkcióval (lökésgerjesztő generátor) (1000 Ws/ 0... 2 kV és O...4kV)

érőtranszformátorok 99 éve a villamosipar szolgálatában

lt Rt. H-1385 Budapest, Pf. 852 H-l 134 Budapest, Tüzér utca 43. Tel.: +36 (1) 450-1254, 450-1255 Tel./Fax: +36 (1) 340-8730, 340-9500 E-mail: [email protected] Web: http://www.transzvill.hu

2004.

97. évfolyam 7-8. szám

226 elektrotechnika

VILLAMOS ENERGIA

Vízenergia-hasznosítás a Tiszán ÖTVÖS PÁL, Tiszavíz Vízerőmű Kft.

A második legnagyobb hazai folyón fél évszázada üzemelnek a tiszalöki és 30 éve a kiskörei vízturbinák. A Tisza szeszélyes vízjárása ellenére hosszú távon lehet számítani arra, hogy évente 134 GWh villamos energiát termelnek a megújuló vízenergiából a két legnagyobb hazai vízerőműben. A magyarországi folyók elméleti vízerőkészlete mintegy E=10 TWh/év eszmei energiamennyiséggel jellemezhető, melyet a teljes felszíni vízkészlet energiatartalma képvisel. Az 50 %-os tartósságú vízhozamhoz P50 = 990 MW elméleti teljesítmény és E50 - 7446 GWh/év elméleti energiaérték rendelhető. A kisvízfolyások vízerőkészlete 50 %-os tartóssággal számolva ebből mintegy 47 MW elméleti teljesítményt és 308 GWh/év elméleti energiatartalmat képvisel. A potenciális vízerőkészlet 91%-át három fő folyónk (a Duna, a Tisza és a Dráva), a további 9 %-ot tizenkét kisebb folyónk (a Hernád, a Rába és a többiek) képviseli. (1. sz. táblázat) Magyarországon a vízerő hasznosítása az ősidőkbe nyúlik. Már a honfoglaló magyarok találtak vízimalmokat az ország területén. Ezek a X-XI századtól általánosan használt termelőeszközzé váltak. A XIX. század végén is több tízezer vízikerék működött az országban. A korszerű vízhasznosítást a modern turbinák megjelenése tette lehetővé, szükségessé pedig a villamos energia hasznosítási igény megjelenése. Az első vízerőmű 1896-ban a Rábán épült meg, Ikervár község mellett. Az első világháború előtt épült még a Hernádon a Gibárti és a Felsődobszai vízerőmű. A századforduló táján megindult jelentősebb fejlődés során nagyon sok korábbi vízimalmot alakítottak át vízerőművé, sok munkát adva a magyar vízgép- és elektromos iparnak. A fejlődést a világháború megakasztotta, de a magyar energetikai gépgyártás túlélte ezt a válságos helyzetet. A második világháborút követően a villamosítási program minden lehetséges villamos energiaforrást megcélzott. így a kisvízfolyásokon meglévő malmokat átalakították, törpe vízerőmüvek sokaságát létesítették, ül. üzemeltették. A kisebb elméleti értékkel rendelkező kihasználható vízfolyások energetikai hasznosítása az 1950-es évekre előrehaladt. A második legnagyobb hazai folyó, a Tisza komplex vízgazdálkodási hasznosítására gróf Széchenyi István pártfogásában, Vásárhelyi Pál készített terveket. A többcélú komplex vízgazdálkodási feladatterv részeként meghatározásra került, hogy a folyó magyarországi szakaszán a folyószabályozáshoz kapcsoltan öt vízlépcső megépítésére kerülhet sor. Ezek a létesítmények aktív részesei lehetnek az Alföld vízgazdálkodási gondjai enyhítésének. A vízlépcsők (tervezett) építési helyei folyásirány szerint: Vásárosnamény, Záhony, Tiszalök (1954.), Kisköre (1973.) és Csongrád. A szakirodalmi adatok alapján az öt létesítményben

Lábra energetikai beruházással az alábbi paraméterekkel jellemezhető vízerőmüvek építése tervezhető: (2. sz. táblázat) A nagyobb vízerő potenciál kihasználásának megkezdése szempontjából jelentős döntés volt a tiszalöki vízlépcső tervezését megelőzően a vízerőmű létesítésének elhatározása. A II. világháború előtti vízrajzi méréseket és hidrológiai tanulmányokat, valamint a környék átfogó geológiai és hidrogeológiai viszonyának feltárására vonatkozó vizsgálatokat Dr. Mosonyi Emil professzor úr (Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a műszaki tudományok doktora, a vízeröhasznosítás nemzetközileg elismert tudósa) is felhasználta, de magát a tervet alapvetően megváltoztatta. "A véglegesen kialakult és immár megépült Tiszalöki Vízlépcső a következő tényezőkben tér el a korábbi elgondolásoktól:

1. kép

1./ A háború előtt még elszigetelten az egy duzzasztómű létesítésének kérdését vizsgáltuk, míg jelenleg egy átfogóbb szemlélet-

1.sz. táblázat megnevezés

Duna

Tisza

Dráva Mura

Rába

Hernád

egyéb

összes

átlagos (50%-os) elméleti vízerőkészlet (GWh/év)

5348

708

756

187

139

308

7446

vízeró'készlet megoszlása %

71,8

9,5

10,2

2,5

1,9

4,1

100

Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1984

2004.

97. évfolyam 7-8. szám

elektrotechnika

VILLAMOS ENERGIA

227

2. sz. táblázat vízlépcső

kiépítési vízhozam m3/sec

beépített teljesítmény MW

átlagos energiatermelés GWh/év

400

18

91

Záhony

400

20

114

Tiszalök

300

11,4

Kisköre

560

28

103

Csongrád

400

18

80

Vásárosnamény

50

Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1965.

bői kiindulva az egész Tiszavölgy vízügyi rendezését, öntözővízzel való ellátását tűztük ki irányelvül, s éppen e célkitűzés megvalósításának gerincéül elkészítettük a Tisza-csatornázás első tervvázlatát, s ennek keretében dolgoztuk át a legfelső lépcső tervezésének kiinduló adatait. 2.1 A korábbi szakirodalomban ugyan találtunk vízerőhasznosítási számításokat, de az akkori javaslat a vízerőtelep létesítését végül is elvetette. A Tiszalöki Vízlépcső a megvalósulás során teljes értékű korszerű mű lett, tehát a Duzzasztóműhöz csatlakozó Vízerő teleppel egészítettük ki. 3./ A régi elgondolások szerint a mü elömederben épült volna, ezzel szemben a kiviteli terv a rázompusztai kanyar átvágásába helyezte a müvet. Ez a megoldás lényegesen megnövelte az építkezés biztonságát."

mos energia termelésre, évente változó mértékű fejlesztést produkált ez az erőmű. Termelés szempontjából a maximumot az 1972-es esztendő jelentette, amikor 73 GWh termelést könyvelhettünk el. Ezt követően kellett két év múlva elviselni a legrosszabb évet is, amikor csak 32 GWh energiát tudtunk termelni. Mindezek ellenére a közel 50 évre visszatekintve jó közelítéssel lehetett évente 48 GWh termelést tervezni.

Forrás: Vizeink 1994. június-július DrMosonyi Emil

Ezzel elindult a második legnagyobb hazai folyón a megújuló energia villamos energia fejlesztésre történő felhasználása.

3. kép

A Kiskörei Vízlépcső a Tisza 404 fkm szelvényében jobb parti átvágásában, Kisköre község határában épült meg. A vízerőmű épületrészébe épített négy vízszintes tengelyű csőturbina újszerű, Magyarországon első ízben alkalmazott megoldást jelentett. A kisesésű folyami vízerőműveknél alkalmazott függőleges tengelyelrendezéssel szemben előnyt jelentett az építési méretek fajlagos csökkenése és a kedvezőbb hatásfok elérése.

2. kép

Már abban az időszakban sem tekintették a számításba vehető tiszalöki termelést az ország villamos energia igénye szempontjából meghatározónak, mégis fokozott figyelem övezte, mert ilyen méretekben korábban nem gyártott még vízturbinát és generátort a hazai ipar. A Tiszalöki Vízerőmű korának nagy energetikai beruházásaként három, függőleges tengelyű, GANZ gyártmányú Kaplan turbina és generátor beépítésével valósult meg. A turbina-generátor egységek első párhuzamos kapcsolása 1956 - 1959. között történt meg. Az egyedi gyártás magában hordozta a prototípus hibák lehetőségét is. Az első és második turbina indítása között eltelt két év is mutatja, hogy a szakembereknek meg kellett oldani azokat a műszaki problémákat, melyek a beüzemelés során jelentkeztek. A tervezők évente átlagosan 6-7000 üzemórás termeléssel számoltak úgy, hogy a blokkok működési idejét alapvetően a Tisza vízjárása határozza meg. Az eltelt közel 50 év alatt változó mértékben lehetett villamos energiát termelni az erőműben. Az 1959-es évet követően, amióta teljes kiépítési kapacitásában ki lehet használni a blokkokat villa-

4. kép

A vízépítési műtárgyak 1973-ban, a vízerőmű technológiai berendezései 1974-ben készültek el. Beüzemelésétől számítva ez az ország legnagyobb működő vízerőműve. A tervezés időszakában a vízlépcső rendeltetési feladatai között szerepelt, hogy évente 103 GWh villamos energiát termeljen. Ezt az értéket eddig összesen négy évben sikerült elérni. A legjobb termelést az 1997-es esztendő hozta, amikor 120 GWh villamos energia termeléssel bizonyította a mü a hasznosságát. Az eddig teljesített legkevesebb éves fejlesztés 39 GWh volt (1980.). A vízerőmű termelése a harminc év átlagában a 86 GWh-át meghaladta. A tervezett értéktől való eltérés alapvető oka az, hogy a tervezett duzzasztási szint helyett 1,90 méterrel kisebb értékre történik 2004.

97. évfolyam 7-8. szám

2 2 8 elektrotechnika

VILLAMOS ENERGIA

• Kisköre D Tiszalök

2. ábra

a Tisza-tó feltöltése nyári időszakban. Ez az adottság döntő mértékben meghatározza a folytonosan megújuló vízenergia kihasználási lehetőségeit a Kiskörei Vízerőműben. A Tisza folyó megújuló energiájának kihasználása villamos energia termelésére az 1956-2003. közötti években az alábbiak szerint alakult: 200 n 150

1975-2003. évek -1994-2003. évek

100 50 0 30

40

50

60

70

valószínűség %-a

3. ábra

A vízjárástól függő termelési lehetőséget statisztikai számítás alapján tervezzük, a sokéves adatok normál eloszlásából kiszámítható, 60 %-os valószínűséggel teljesíthető 134 GWh fejlesztési mértéket használjuk fel. A Tiszalöki Vízerőmüvet folyami létesítményként alapvetően alapüzemre tervezték. A vízlépcső felett nincs tározótó, ezért döntő mértékben a vízjárás adta lehetőségeken belül alapüzemben termel, csak csökkentett mértékben képes többlet csúcsidei termelésre. 1959. és 2003. között a blokkok göngyölt üzemórái és az elméleti kihasználási mutató (üzemóra/naptári összes óra), valamint a tényleges kihasználás (üzemóra/(naptári összes óra - árvíz miatt kiesett óra) az alábbiak szerint alakultak: (3. sz. táblázat) A Kiskörei Vízerőmű a folyó közepes vízhozamát meghaladó víznyelésre készült el, lehetősége van a Tisza-tó kínálta többlet csúcsidei fejlesztésre, mely azonban együtt jár azzal, hogy a gépegységei időszakonként csak csúcsidőben termelnek, vízhiány miatt többet állnak. Az 1975-2003. közötti üzemórák és kihasználási mutatók a blokkok közel egyenletes igénybevételét mutatják: (4. sz. táblázat) A tényleges kihasználási mutatók alakulásában nem csak a folyó szeszélyes vízjárása, hanem a berendezések felülvizsgálatára, nagyjavítására fordított időszakok is szerepet játszanak. A Tiszalöki Vízlépcső átadására 1954-ben került sor. A komplex vízgazdálkodási létesítmény üzemelésének tapasztalatairól napjainkban, az 50 éves működés alapján szakmai rendezvényen emlékeztek meg a szakma képviselői. A hazai vízenergia hasznosításban tevékenykedők számára kiemelkedő élményt nyújtott Dr. Mosonyi Emil professzor úrral

való találkozás. A 94 éves tudós az előadásában a tervezés és az építés előkészítésének speciális feladatait ismertette. Ezt követően a különböző szakterületekről meghívott előadók a fél évszázados üzemeltetés és együttműködés tapasztalatait osztották meg a megjelentekkel. Értékelték mind a vízügy, mind a környezetvédelem és az energetika terén a létesítmény betöltött szerepét, elért eredményeit. Mind az előadásokon, mind az azt követő műtárgy bejáráson a résztvevők igazolva láthatták, hogy a további fél évszázadban is számíthatnak ezen létesítmény eredményes működésére. A tiszai vízenergia hasznosítás másik telephelyén, a Kiskörei Vízerőműben 2004. májusában a 30 évvel ezelőtti indulásra emlékeztek vissza a korabeli tervezők, gyártók és jelenlegi üzemeltetők a Tiszavíz Vízerőmű Kft. rendezésében megtartott ünnepségen. Az üzemeltetők nem csak arról tudtak számot adni a megjelenteknek, hogy rendeltetésük szerint hasznosítják a vízturbinák a Tisza-tó kínálta vízerőkészletet, hanem arról is, hogy az első teljes szétszereléssel megvalósított, 2003-ban kezdett nagyjavítást követően az első blokk sikeresen teljesíti a próbaüzemét, felújítva készül bebizonyítani a környezetének, hogy további évtizedekre is biztonsággal számíthatnak a jó hatásfokú működésére. Bár napjainkban kifejezetten nem támogatják az 5 MW teljesítmény feletti vízerőművekben a vízenergia hasznosítását, meggyőződésünk mégis, hogy ezzel a megújuló energiaforrással, a vízenergia hasznosításával hosszú távon számolni lehet, kell és érdemes. - Lehet, mert bár földrajzi adottságainkból következően a környező országoknál a vízenergia hasznosítás szempontjából lényegesen kedvezőtlenebb lehetőségekkel rendelkezünk, bizonyos potenciál a rendelkezésünkre áll. Egy olyan országnak, amelynek aránylag kevés természeti kincse van, gazdaságilag három dolog nagyon fontos: a természet által szükmarkúan mért készletek megbecsülése, a mezőgazdaság, a szellemi kincsekjó kihasználása. - Kell ezzel számolni, mert az elkövetkező években is meghatározó lesz a vízenergiából előállított villamos energia mennyisége a megújuló energiák hasznosítása területén; - Érdemes ezzel a forrással foglalkozni, mert a hazai vízerőművek évtizedeken keresztül bizonyították technikai alkalmasságukat és üzembiztonságukat.

SZERZŐ Ötvös Pál okl. villamosmérnök, ügyvezető igazgató, MEE tag 1971. BME Villamosmérnöki Kar, 1974-től Tiszalöki Vízerőmű, 1996-tól Tiszavíz Vízerőmű Kft. tel.: 42/278-233, 42/278-403, fax: 42/278-433 e-mail: [email protected]

3. sz. táblázat I. blokk

II. blokk

HL blokk

270.620

272.850

267.160

elméleti kihasználási mutató

69%

tényleges kihasználás

81%

69% 82%

68% 80%

összes üzemóra

4. sz. táblázat

összes üzemóra elméleti kihasználási mutató tényleges kihasználás

2004.

97. évfolyam 7-8. szám

1. blokk

II. blokk

III. blokk

IV. blokk

143.301

156.760

150.411

153.175

56% 68%

62% 75%

59% 72%

60% 73%

elektrotechnika 2 2 9

PR-CIKK

Az &on Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. bemutatkozik az ELEKTROTECHNIKA olvasóinak Az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. Magyarország egyhatodán nyújtott szolgáltatásával kíván a magyar energiaágazat elismert szereplője lenni, megbízható ügyfélkapcsolati rendszerben, minőségi szolgáltatást nyújtani. Célunk, hogy az energetikai versenypiacon, az E.ON csoport tagjaként, versenyképességünket növelve kivívjuk partnereink elégedettségét. Régiónk ipari fogyasztóinak dinamikus változása, a lakossági ügyfelek és a tercier szektor minőség-elvárásainak növekedése szükségessé tette: - az ügyfélkapcsolati rendszer reformját, partnereink elvárásainak rendszeres felmérését, - az integrált vevői igények figyelembe vételét a tervezés és megvalósítás fázisaiban, - a liberalizált energiapiac és fogyasztóink igényeit figyelembe véve működési modellünk korszerűsítését, - a kockázatok értékelésével hatékonyságunk és eredményességünk javítását.

mazottak munkájának támogatására illetve gyorsítására munka és projektirányítási számítógépes work-flow rendszerek működnek. - A közvetlen fogyasztói igények kezelésére, azok gyors ügyintézésére és a feladatok végrehajtói szintre történő eljuttatására az ISU-ban kialakított work-flow működik. - Az ezek alapján kialakuló munka rendeléseket a szerelők egy erőforrás optimalizáló rendszeren FSMS (Field Service Management System) keresztül kapják meg és jelentik vissza egy elektronikus (GSM rendszerű) munkautasítás formájában a szerelő kocsiban lévő speciális számítógépen. Minden szerelői kocsi GPRS követőrendszerrel van felszerelve, így a felügyeletükkel ellátott koordinátor folyamatosan nyomon tudja követni helyszíni tartózkodásukat. Ezekkel a rendszerekkel minden állapotban figyelemmel kísérhető a tervben kitűzött célok illetve a megvalósulás során felmerülő kockázatok alakulása, hogy a menedzsment a mindenkor szükséges korrekciókat, vagy beavatkozásokat időben végre tudja hajtani.

Tervezési és végrehajtási rendszer fejlődése

Technológiai egységesítés az alállomasi szakterületen

A fogyasztói, tulajdonosi, belső és külső elvárásoknak való megfelelés érdekében felépítettünk egy tervezési végrehajtási és beszámolási rendszert, mely a fogyasztói elégedettségből és elvárás rendszerből kiindulva hosszú távú stratégiát fogalmaz meg, ebből gördülő középtávú tervet készít, majd éves operatív terv keretében valósítja meg a konkrét munkafeladatokat. A hosszútávú adaptív tervezés során figyelembe véve a külső és belső környezeti feltételeket, kiinduló állapotokat, fejlődési tendenciákat (Pl. ipari parkok, regionális fejlesztések, erőmüvek), minőség-politika rendszert rögzít (Pl. üzemzavari, feszültségminőségi ellátási szintek) és ezt bontja le a különböző beavatkozási szintekre. Az adaptív terv fő részeiként a 120 és 35 kV-os főelosztó hálózati adaptív tervek, a regionális középfeszültségű adaptív tervek, vizsgálatok illetve a településenkénti kisfeszültségű hosszútávú ellátási tervek készülnek a megfelelő terhelés, feszültség és kiesési viszonyok, prognózisok összehangolt számítógépes szimulációjával. Ezek alapján készül a középtávú gördülő terv mely konkrét akciókat (pl. konkrét alállomás építés) és egyedi programokat (pl. készülék csereprogramok) fogalmaz meg, a műszaki tartalom, a cél, a várható haszon, a kockázat és a beavatkozás várható pénzügyi és műszaki eredményeinek vizsgálatával. Ez egy saját fejlesztésű számítógépes program a KOALA integrált műszaki tervezési és dokumentálási rendszerben valósul meg, melyet az E.ON Hungária Hálózati Kompetencia Centruma is átvett és a magyarországi E.ON vállalatoknál 2003-ban egységesen bevezetésre került. Az elfogadott stratégiai költség és fejlesztési terv első éve alapján történik az operatív tervben az egyes akciók és csereprogramok konkrét részletes feladatokkal, műszaki helyekkel és műszaki tartalommal való feltöltése és kidolgozása a tervezési rendszerben és azok megalapozottságának ellenőrzése. Mind a tervezés, mind a végrehajtás során különválik szervezetileg is az eszközgazdai, eszköz-felügyeleti illetve a konkrét beavatkozásért felelős végrehajtási a szerep és szerepkör. A végrehajtást támogató főbb informatikai rendszerek:

A társaságcsoport a beszerzési piacon való egységes megjelenés érdekében komoly erőfeszítéseket tett az elmúlt 2-3 év során az alállomasi technológia egységesítése érdekében. Az azonos technológia alkalmazása megjelenik a készülékek, a tervezés, valamint a megvalósítás során is. Ennek eredményeképpen jelentős beszerzési, tervezési és kivitelezési idő és költség megtakarítás érhető el. A készülék beszerzések során a technológia egységesítés a társaságcsoport által közösen elfogadott műszaki specifikációk alapján való, általában közös beszerzés keretében valósul meg. Az állomások tervezése és kivitelezése során az egységes kialakítást az építészet, a primer és szekunder kapcsolástechnika tekintetében a 2002-ben elkészült 120/20 kV-os "kisállomás" típusterv biztosítja. A típusterv az állomások minden technológiai elemére előírásokat tartalmaz, amely alapján a konkrét kiviteli tervek elkészíthetők. Az előírások mélysége, az alkalmazandó készülékpark meghatározottságától függően, változik az elvi terv és a konkrét gyártási terv szint között. A típusterv ugyan csak "kisállomásra" vonatkozik, de a terv felépítése olyan, hogy abból

- Az egyes feladatok évközi engedélyezésére, a végrehajtás indítására és visszajelentésére, azok dokumentálására illetve a műszaki terv végrehajtásáért felelős műszaki szellemi alkal-

Oroszlány Ipari Park 120/35/20 kV-os állomás (lángvédő falak nélküli transzformátor elhelyezés)

2004.

97. évfolyam 7-8. szám

2 3 0 elektrotechnika

PR-CIKK

Zalaegerszeg Dél 120/20 kV-os állomás (készülékszállító út feletti átemelés)

nagyobb állomások tervei is, az építőkocka elv szerint, összerakhatok. Az utóbbi években épült zöldmezős állomásaink ugyan még nem a típusterv alapján készültek, mindegyik kisebb-nagyobb mértékben eltér tőle, de az alapelvek már ezek tervezésénél és kivitelezésénél is ismertek voltak. Az utóbbi 3 évben épült zöldmezős állomások az Oroszlány Ipari park 120/35/20 kV, a Zalaegerszeg Dél 120/20 kV-os, valamint a Komárom 120/20 kV-os állomás.

Zalaegerszeg Dél 120/20 kV-os állomás

gát lehet megnövelni. Az oszlopok festése környezetbarát technológiával történik. A felújításokat követően igen kedvező lesz az oszlopok esztétikai megjelenése is. Távműködtetett oszlopkapcsoló projekt a középfeszültségű hálózaton Az oszlopkapcsolók távműködtetésével az üzemzavar elhárítási idő, és ezzel együtt a fogyasztói zavartatási mutatók csökkennek. Ugyanakkor a tervszerű és üzemzavari kapcsolások végrehajtásának saját költsége is jelentős mértékben csökken. 2004 végére mintegy 500 oszlopkapcsoló kerül bevonásra a távfelügyeleti rendszerbe az ÉDASZ Rt. területén. A környezetvédelem szerepe az áramszolgáltatásban

Komárom 120/20 kV-os állomás {végfeszítő oszlop és a transzformátor mező}

Oszlop revitalizációs projekt nagyfeszültségen A 120 kV-os oszlop revitalizációs projekt keretében a távvezeték oszlop alapok felújítása, és a rácsos vasszerkezetek felületkezelése történik meg. A projekt célja a távvezeték oszlopok festésével megakadályozza az acélszerkezetek korróziós eredetű anyagfogyását, szilárdságcsökkenését, meghosszabbítsa az oszlopok élettartamát. A betonalapok felújításával és az oszíopcsonkok megerősítésével, felületvédelemmel való ellátásával az oszlopok állékonysá2004.

97. évfolyam 7-8. szám

Az EU jogharmonizációs előírások és környezetvédelmi világkonferencia ajánlások következtében az utóbbi 2-3 évben jelentősen felgyorsult a hazai környezetvédelmi jogszabályok kiadása. Mindezeknek való Társasági szintű megfeleléséhez fokozódó figyelemmel fordulunk környezetvédelmi teendőink felé. Tevékenységünk minden területén kiemelten kezeljük a környezetvédelem - ezen belül a megelőzés - fontosságát, melyet az E.ON deklarált. Célunk a környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentése, az esetlegesen károsodott környezet helyreállítása. Beruházásaink tervezése, megvalósítása során törekszünk az energiatakarékosságra és nagy anyagi ráfordítást vállalunk a környezetbarát anyagok alkalmazására. Rendszeres képzéssel fokozzuk munkatársaink szakmai felkészültségét, környezettudatosságát. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a szakmai szervezetekkel, szakhatóságokkal és a lakossággal. Az áramszolgáltatás területén folyó tevékenységek közül a talaj, a földtani közeg, a felszíni és a felszín alatti víz védelme a leginkább érintett szakterület. A transzformátorok alatti kármentő medencék víz- és olajálló szigetelésének, a csapadékvíz tisztító és elvezető rendszer kiépítésének megvalósítását hosszú

231

PR-CIKK

Az MVM Rt. harmadik kapacitás aukciója

távú terveinkbe építjük be, megfelelve a hatályos környezetvédelmi előírásoknak. Társaságunknál már több éve eredményesen működik a veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése. A hulladék átvevő szakcég kiválasztásakor figyelmet fordítunk az újrahasznosítás elsődlegességére. Célul tűztük ki az irodai hulladékok (papír, üveg, műanyag palack) szelektív gyűjtését is. A természetvédelmi és madárvédelmi szervezetekkel összehangoltan végezzük a több éves múltra visszatekintő madárvédelmi programunkat, fészektartók, szigetelő papucsok, költőládák hálózatra való felhelyezését.

Csekély érdeklődés mellett 2004. június 17-én volt az MAGYAR VILLAMOS MÜVEK RT. MVM Rt. harmadik kapacitás aukciója, melyen 553,2 GWh villamos energia értékesítésére került sor 2004. II. félévére. A kapacitás Árveréshez az MVM Rt. A közüzemi szerződéseiből , létrehozott "Virtuális Erőmű" : -bői ajánlott fel villamos energiát. Az árverésen völgyidőszakban 180 MW, illetve zsinór menetben 2 03 2M4 20M 60 MW került kalapács alá. ° r

ii

t.

ii.

A völgyidöszaki kapacitást (180 «** <*** «>*v MW, illetve a hozzá tartozó 420,6 GWh) sikerült mind értékesíteni, viszont a zsinór termék esetében csak 30 MW, azaz 132,5 GWh villamos energia értékesítése valósult meg. A völgyidőszaki energia kikiáltási ára 3,0 Ft/kWh volt, az üzletkötés átlagára 3,44 Ft értékben jött létre. A zsinórterméket 7,00 Ft/kWh áron kiáltották ki, a nyertes licit 8,40 Ft/kWh értéken valósult meg. (A mellékelt diagramm az MVM Rt. - mint közüzemi nagykereskedő - kapacitás-árverések útján történő értékesítéseit szemlélteti.) Az osztrák áramtőzsdén az MVM-ADWEST Az MVM Rt. bécsi székhelyű leányvállalata, az MVMADWEST (100%-os MVM Rt. tulajdon) 2004. június 17-i hatállyal csatlakozott az Osztrák Energia Tőzsdéhez (EXAA). Az 1998. óta működő MVM-ADWEST fö működési területe Ausztria és az európai liberalizált árampiacok. Az Ausztriában szerzett tőzsdei tapasztalatok hozzájárulhatnak az anyavállalat irányítása alá tartozó villamos energia kereskedelmi társaságok teljes piacnyitásra történő felkészüléséhez. Forrás: MVM Rt. Kommunikációs Osztály Dr. Bencze János [email protected]

Kocsis József (1919-2004)

SZERZŐK:

A Ganz Villamossági Művek Középgép majd Forgógép próbatermében dolgozott négy évtizeden át, mérésvezető próbatermi mérnökként, 1980-ban történő nyugdíjbavonulásáig. Egyen- és hullámos áramú kommutátoros vontatógépek próbatermi vizsgálataival foglalkozott. Pályafutása során motorok ezrei kerültek ki a keze alól, ezrével hozta meg, mérések kiértékelések alapján a felelős igennem döntéseket. A próbatermi vizsgálat gyűjtőnéven végzett átadási, sorozat-, típus- és tanulmányozó vizsgálatokkai, azok műszaki színvonalával, megbízhatóságával kiváltotta, mind a hazai szakmai körök, mind a bel- és külföldi átvevők elismerését. Példamutató volt magatartása, munkabírása, oktató-nevelő munkája, emberi tartása. A MEE-nek 1955 óta volt tagja.

Bakó Beáta környezetmérnök, Horváth József, Lóderer Albert, Nemes László, Szitás Imre villamosmérnökök, a MEE tagjai, E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. Győr

Személyében nagylelkű anyagi támogatót veszített el az Egyesület. Emlékét megőrizzük. Korláth Endre

Annak érdekében, hogy a környezet károsítása megelőzhető legyen és terhelése fokozatosan csökkenjen, tevékenységeink végzésénél a legjobb külföldi gyakorlatok és a gazdaságosan elérhető legjobb technológiák alkalmazását helyezzük előtérbe.

2004.

97. évfolyam 7-8. szám

232 elektrotechnika

VILLAMOS ENERGIA

Magyarország első folyamatosan hálózatra termelő mini naperőműve HERBERT FERENC villamosmérnök Szeptemberben került üzembe Magyarország első folyamatosan hálózatra termelő mini naperőműve, amelyet az Ml-es autópálya Győr felé Budapestről kimenő szakaszán, a 22-os km-nél lévő MOL töltőállomáson létesítettek. A töltőállomásnál közel ideális dőlésszögben telepített, mint2 egy 250 db napelemtábla 200 m -es felületen hasznosítja a napenergiát. A napelemtábla-rendszer névleges teljesítménye 10 kW. A rendszer vázlata az /. ábrán látható.

Sy

—- (JJ •

252 db DS40

3 x l f 3800 V A

3f 0,4 12,5 kVA d/Y 50

Napelem

Inverter

Tr.

kV 3f Hz Hálózat

1. ábra 10 kWp hálózatba visszatápláló napelemes rendszer vázlata

A napelemek által egy év alatt termelt villamos energia becsült mennyisége 10 000 kWh. Ez annyi villamos energiát jelent, amellyel a Lánchíd díszvilágításának fényfüzérét tavasztól őszig, mintegy hat hónapon keresztül működtetni lehet. A napelemek által termelt villamos energiát a töltőállomás villamos berendezései hasznosítják, csökkentve ezzel a villamos hálózatról felvett teljesítményt. Hálózatra visszatápláló napelemtáblák telepítése a MOL üzemanyagtöltő állomásnál A megújuló energiaforrások gyakorlati alkalmazása Európa-szerte a II. nemzetközi olajár-robbanást követően indult meg. Az Európai Parlament határozatot hozott (No. 8522/97) arról, hogy a megújuló energiaforrások arányának 2010-re el kell érnie azEU-bana 12%-ot. Az Európai Parlament és Tanács 2001. szeptember 27-én fogadta el a 2001/77/EK irányelv-csoportot, amely előírja a tagállamok számára a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia támogatását. A megújuló energiaforrások hasznosítása nemcsak a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődéshez járul hozzá, hanem ösztönzi a helyi munkahelyteremtést, biztonságossá, diverzifikálttá teszi az energiaellátást, valamint biztosítja az ENSZ éghajlatváltozásról szóló keretegyezményéhez csatolt kiotói jegyzőkönyvben foglalt célkitűzések gyorsabb megvalósítását. Az EU-irányelvek külön kiemelik a csatlakozni kívánó országok számára, hogy energia- és villamosenergia-rendszerüket hozzá kell igazítaniuk az EU-elvárásokhoz. A fenti célok támogatására, a szükséges ipari tapasztalatok megszerzésére, a MOL Rt. vezetése az országban elsőként mintegy 10 kW-nyi napelemtáblával táplált hálózatra dolgozó rendszer kiépítését határozta el. A rendszert kiegészíti 12 db COMBISOL kísérleti modul hő- és villamos energia egyidejű előállítására. 2004.

A napelemtáblák esztétikus megjelenésére zajvédő falként is alkalmazható napelemtáblákból kialakított felület terve készült el.

97. évfolyam 7-8. szám

1. kép Napelem fal

Napenergia hasznosítás és természeti adottságok, helyszín kiválasztása Magyarországon négyzetméterenként az évi átlagos napenergia sugárzás eléri az 1265 kWh értéket. Ez napelem táblák segítéségével villamosnergiává, illetve napkollektorok segítségével hőenergiává alakítható különböző hatásfokkal. A helyszín kiválasztásában szerepet játszott a napelem táblák déli irányba történő tájolhatósága, lehetőség szerint látványos kiépítési lehetősége. A főváros közelsége mind a megvalósítás, mind a propa- 2 ganda lehetőségek ki- 12 db COMBISOL tábla az épület tetején aknázását is jól biztosítja. A nagy forgalmú, könnyen megközelíthető helyszín lehetőséget biztosít akár az oktatási intézmények érdeklődő diákjai számára is megtekintésére. Egyéb szempontok - Kis méretű, zajvédő falként is alkalmazható napelem táblákból kialakítható esztétikus felület más területen is követési példaként szolgálhat. Európában több autópálya, ül. gyorsvasút városi szakaszán hangvédö falként termelnek energiát.

elektrotechnika

VILLAMOS ENERGIA A viszonylag kis beépített teljesítmény 10 kWh villamos energia termelését a töltőállomás fogyasztói hasznosít] ák, mérsékelve ezzel hálózati villamos energiafogyasztásukat. Tényleges hálózati visszatáplál ás várhatóan csak a kút esetleges üzemszünete esetén valósul meg. Ipari méretben Magyarországon elsőként mutatja be a rendszer a hálózattal szinkronban járó napelemes villamosenergia-termelés kivitelezhetőségét. 3. kép A 12 db kísérleti COM- Napelem fal hátoldala az inverter szekrénnyel BISOL tábla felszerelése először valósítja meg ipari kivitelben, hogy napelem táblaként villamos energiává, míg hőcserélőként (napkollektorként) meleg vizet állít elő. Ennek várható előnyei, hogy a tavasztól őszig terjedő időszakban a melegvíz ellátás külső energiaforrás igénybevétele nélkül is biztosítható. - A rendszer tervezése és kivitelezése teljes mértékben hazai gyártók termékeiből épül fel, biztosítva ezzé! a hazai ipar felkészülését ilyen komplex rendszerek hazai megvalósítására. így a napelemek, inverterek, kapcsoló és túlfeszültség- . védő berendezések, vil- |n'verter szekrény lámvédelmi és érintésvédelmi megoldások, kiegészítő elektronikák, valamint a tartó szerkezetek magas színvonalú megoldásokat képviselnek. A DS40 napelem tábla főbb műszaki paraméterei: Nyitott kapocs feszültség Voc = 62,2 V Munkaponti feszültség Vm = 44,8 V Munkaponti áram lm = 0,9 A Rövidzárási áram lse = 1,16 A Maximális rendszer feszültség 600 V A fenti adatok 1000 W/m2 napenergia-sugárzás esetén 25C°-os hőmérséklet mellett érvényesek. A táblák IEC 61646 európai és UL amerikai minősítéssel rendelkeznek. További adatok: www.dunasolar.hu A megújuló energiaforrások kutatására BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara "Megújuló Energiaforrás Kutató Intézet" néven kutató helyet hozott létre (www.eki.kando.hu). A kutató hely pályázatok révén kíván forrásokhoz jutni a fejlesztések kiszélesítéséhez. Az EKI rendelkezik már napelemes mérési és kutatási eszközökkel, mint napelemes mérőrendszer, I-V teszter, lézervágó berendezés stb. A napelemek után érdeklődőknek tudom ajánlani Dr. Nemcsics Ákos az Akadémia Kiadónál 2001-ben megjelent kiváló összefoglaló könyvét, melynek címe "A napelem és fejlesztési perspektívái".

233

SZERZŐ: Herbert Ferenc Kandó Kálmán Műszaki Főiskola 1972, Külkereskedelmi Főiskola 1987, 1972-1991. Ganz Villamossági Művek: gyártmánytervező 1972-1977, Peru - CDP létesítményi főmérnök, 1977-1983 Alállomás Tervezési Osztály vezetője 1983-1987, Kereskedelmi Iroda vezetője 1987-1991, 1991-1998. NGKM - Külügyminisztérium, Kereskedelmi tanácsos, Buenos Aires, Argentína 1991-1998, 1998-2002. TECNOUNION S.A. vegyesvállalat igazgató, 2002-SOL Kft. ügyvezető igazgató, 2004.- BMF Kandó-EKH Kutatóhely vezető BMF-KKVK-EHK kutatóhely vezető E-mail: [email protected]

Hírek 10 éves az FCI Furukawa Kft. A társaság alapítását 2004. május 20-án ünnepelték

Dr. Füzes László új Furukawa ügyvezető igazgató, Hatvani György helyettes energetikai államtitkár, Mr. Zensuke Iwata, Mr. Teruyoshi tnagawa japán nagykövet, Zoltán Csaba

A kompozitszigetelők fejlesztésének előzményei Magyarországon kb. 30 évvel ezelőttre nyúlnak vissza. Szaplonczay Pál vegyipari gépészmérnök és Bognár Alajos villamosmérnök irányításával magyar mérnökök a 70-es évek elején kezdték meg a Villamosipari Kutató Intézetben (VKI) a Villamos-energiaipari Kutató Intézetben (VEIKI) és a Műanyagipari Kutató Intézetben (MÜKI) az üvegszálas műanyagból készült szigetelők kifejlesztését. Az FCI Furukawa Kompozit Szigetelő Kft. 1993-ban alakult meg két japán világcég, a Furukawa Electric Co. Ltd. és az Itochuo Corporation kereskedőház, valamint az MVM Rt. mint alapítók közreműködésével. A tulajdonosok finanszírozásával 1995-ben, zöldmezős beruházással kutató- és gyártóbázis jött létre Pestújhelyen a korábbi teljes kutatói létszám átvételével. 1997 októberében a Pannonplast Műanyagipari Rt. üzletrészvásárlás és tőkeemelés révén többségi tulajdont szerzett az FCI Furukawa Kft-ben. Ennek hátterében ajapán Furukawa Electric és a Pannonplast több mint 10 éves sikeres együttműködése állt. Jelenleg a termelőüzem fokozatosan növekvő kapacitással és egyre bővülő választékkal, nemzetközileg elismert csúcstechnológiai színvonalon gyártja a kompozit szigetelőket. Az üzem kapacitásának mintegy 75%-át exportra gyártja, árbevétele eléri a másfél milliárd forintot. A gyár új igazgatója Dr. Füzes László. Szaplonczay Pál eddigi igazgató főtanácsadóként folytatja munkáját. K. P. 2004.

97. évfolyam 7-8. szám

234 elektrotechnika

PORTRÉ

Látogatóban Dr. Tombor Antalnál a MAVIR elnök-vezérigazgatójánál Még február volt, mikor Dr. Tombor Antal vezérigazgató úrtól meghívást kaptam, hogy egy korábbi kérésemnek eleget téve bemutassa az általa vezetett MAVIR Rt-t Egy kíváncsiskodó - itt a várban - csak az ajtónálló örökig juthat el. Onnantól kezdve szigorú biztonsági előírásoknak kell eleget tenni ahhoz, hogy a belsőbb termeket is láthassuk. Körbejártuk az épület szobáit, mígnem megálltunk a hatalmas diszpécseri terem vezérlőpultja előtt. Csodálatos élmény volt látni a terem falát beborító Magyarország térképet, melyen különböző színű vonalak és szimbólumok jelzik a hálózatot, az energiaáramlást, a fogyasztásokat. Egy pillanatra úgy éreztem, Magyarország szíve dobog előttem. Hajói érzékelem, ez a legfontosabb helyisége a MAVIR-nak? Igen. A teremben állandó készenlét van. Nem csoda, hiszen a MAVIR biztosítja a magyar villamos energia rendszer, ezen belül a villamosenergia-piac zavartalan működését. Gondoskodik a biztonságos energiaellátásról, tartalékokról az erőmüvekben és a hálózaton, összehangolja a magyar villamosenergia-rendszer működését a szomszédos hálózatokkal. Folyamatosan rajta tartja szemét a villamosenergia-rendszer működésén, mérések, jelzések, számítógépen és szóban érkező információk alapján figyelemmel kíséri a termelés, szállítás, elosztás folyamatát. Az operatív üzemirányítás feladata oly módon beavatkozni a rendszer működésébe, hogy a fogyasztó a legnagyobb biztonsággal és a legjobb minőségben jusson hozzá a villamos energiához. Ennek a kulcsfontosságú cégnek valójában hány éve is a vezetője? 2000. január 1-től, vagyis megalakulása óta vezérigazgatója vagyok a MAVIR Rt-nek, de valój ában már 1991 óta vezetésem alatt működött az OVT, mely a MAVIR Rt. elődje volt. Az iparágban 41 éve dolgozom. Miben rejlik egy jó vezető titka? Elsősorban azon múlik, hogy milyen tudású munkatársakkal veszi körül magát. A jó hadvezér a jó katonáinak köszönheti a győzelmet. Egyik sem létezhet a másik nélkül. Én szerencsésnek mondhatom magam, mert igen jó gárdával dolgozom. Honnan vezetett az út idáig? Mi volt a vezérfonal, amit eddigi életében követett? 1940-ben születtem Újpesten. 1958-ban az érettségi után beiratkoztam a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karára, ahol az Erősáramú Szakon 1963-ban diplomáztam. Tenni valamit csak teljes energia bedobással lehet. Talán ez volt az egyik vezérelvem. Második diplomámat 1969-ben a Villamosmérnöki Kar Híradástechnikai Szakán szereztem. 1981 -ben " summa cum laude" minősítéssel szereztem meg a doktori címet. 1978-ban az Albertirsa-Zapadnoukrainskaja-Vinnyica 750 kV-os vezeték üzembehelyezésére, valamint a vizsgálatok megszervezésére és az egész munka magyar részről történő vezetésére kaptam megbízást. Ennek keretében széles szakmai és nemzetközi kapcsolatokra tettem szert. Ekkor kezdett az MVMT vezetése bevonni a közép-kelet-európai országok központi teherelosztó igazgatóságának (CDU igazgatóság) szakértői munkájába. 1990 óta foglalkozom a magyar villamosenergia-rendszernek a nyugat-európai villamosenergia-rendszerhez (UCPTE) történő csatlakozásával. 1991-ben nyertem el az Országos Teherelosztó igazgatói állására kiírt pályázatot. Vezetésem alatt történt a rendszerirányítás átállítása a tröszti modellről a társasági modellre. Még ettől az évtől kezdődően a Magyar Köztársaság képviselője lettem a CDU Tanácsában. 1992-ben a cseh, lengyel, magyar és szlovák villamos energia társaságok alapításával létrejött CENTREL Tanács tagjai közé választott. 2001-től 2003-ig ennek a Tanácsnak elnöke voltam. Számos kitüntetést mondhat magáénak. A teljesség igénye nélkül soroljon fel néhányat! Zipernowsky Károly-díj, Jedlik Ányos-díj, Eötvös Loránd-díj, Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt. Mint az iparág egyik csúcsvezetője, hogyan vélekedik az előttünk álló nagy napról, amikor Magyarország az Európai Unó tagja lesz. 2004.

97. évfolyam 7-8. szám

Sikerül-e eleget tenni az iparágban az új elvárásoknak? Mit hozhat a jövő számunkra? Az Európai Unióhoz való csatlakozás a villamos energia iparban nem jelent változást. 1995 óta ugyanis mi már csatlakoztunk az EU hálózatához és 2004. január 1-vel csatlakoztunk az Energia Rendszerirányítók Szövetségéhez. Az újat talán az fogja jelenteni, hogy mint az Európai Unió tagjai beleszólhatunk a döntésekbe. A villamos energia iparággal foglalkozó fórumokon mi is elmondhatjukjavaslatainkat, érveinket, melyek természetesen a többség érdekeit szem előtt tartva hazánk érdekeit is képviselni fogja. Feladatunk bőven van. 2007. január 1 -ig meg kell teremtenünk a teljes jogharmonizációt. Ez azt jelenti, hogy ettől a naptól kezdődően meg kell nyitni a piacot minden felhasználó előtt. Mit jelent a piacnyitás? Mint mindenben itt is teret kell nyitni a szabad választásnak. Meg kell teremteni a feltételeket, hogy a fogyasztók saját maguk dönthessenek, honnan és mennyiért vásárolják az energiát. Ha kicsit túloznék, azt mondhatnám, a felhők mögül tekint le szép fővárosunkra. Üvegfalú irodájából szép a kilátás! De valóban olyan szép? Kérem, vázolja fel mi várható az energiaiparban az elkövetkező években. Mi a véleménye a centralizált villamos energiarendszer irányításról? Az új Európai direktívához való igazodás várható, melynek egyik következménye, hogy az átviteli hálózatot és a rendszerirányítást össze kell vonni, ami gazdasági és egzisztenciális kérdéseket fog felvetni. Ez nem egyszerű feladat, és hosszabb folyamat eredménye lesz. Mindezek kezdete az, hogy kormányzati döntés szülessen, amely kijelöli azt az irányvonalat, amelyek mentén ezt meg kell valósítani. Az energiaforrások lassan kifogyhatnak, és mint mindennek egyszer ennek is a végére érünk? És ha igen? Mi jön azután? Van-e elképzelés a jövő energiaforrásáról? Elsősorban az alapkutatásokat kell szorgalmazni, mert valóban számolni kell azzal, hogy a fold energia forrásai egyszer ki fognak apadni. Az ember azonban hajlamos elodázni a dolgokat és csak rövidre szabott élethosszával nézni a problémák elé. Ezért nekünk, szakembereknek óriási a felelősségünk, hogy az utánunk jövő nemzedékek ugyanolyan mélyre nyúlhassanak a "bőség szarujába" és élvezhessék, jelen esetben az energia adta lehetőségeket. Előbb utóbb a hidrogén és a fiíziós magenergia felhasználása válhat a jövő energia forrásává, a megújuló energiák mellett. Ön szenvedélyes vadász! Erről árulkodik irodáját ékesítő frissen lőtt és preparált vaddisznóbőr, valamint a csodálatos muflon trófeák. Királyi példányok mind! Mi volt a legemlékezetesebb vadászkalandja? Mindegyik a maga nemében emlékezetes. De én nem a kaland miatt keresem fel az erdőt, hanem mert szeretem a természetet. Oda nem hallatszik el a város zaja, csak a természet az, ami körülvesz. Magány és csönd. Néha ez is kell. Különösen a téli erdőt szeretem. És miközben gyönyörködöm a természetben, hódolok vadászszenvedélyemnek is. A sok vad nem férne el egymástól, ha nem lennének vadászok. Ezzel nyugtatom olykor fellázadó lelkiismeretem. Gondolom ezek után valahol egy erdő melletti lakóhelyet választott magának? Csobánkát választottam. Van két gyermekem, egy lány és egy fiú. Életem ragyogó csillagpontja most a másféléves unokám. Eddig nem értettem a sok elfogult nagyszülőt! De most már ezt is megértem. További tervei? Hiszen még nagyon fiatal. Tovább tevékenykedni az iparágban, és továbbra is hasznos tagja lenni hazánknak. Szeretném, ha a lehető legjobban felelnénk meg az előttünk álló nagy kihívásoknak. Sné Major Edit

elektrotechnika

VILLAMOS ENERGIA

235

A kaszásdűlői alállomás rekonstrukciója JUHÁSZ BÉLA a Budapesti Műszaki Főiskola Vili. Kar végzős hallgatója

A kaszásdűlői 120/10 kV-os és 120/30 kV-os transzformátor állomást mai formájában 1965-ben helyezték üzembe. Ezzel egy időben megszüntették a negyvenes évek elején épült a bánhidai erőműből érkező energia fogadására szolgáló ún. "kiskaszás" vezénylőt. Ennek funkcióját új berendezés vette át. Az ELMU Rt. folyamatosan kiépített 120 kV-os hálózatának egyik, (a külső gyürü Bánhida, Budaörs, T-ben Solymár, Nagyegyháza, Kaszásdűlő később Hűvösvölgy-Virányos, T-ben Solymár, Göd, Pomáz, Békásmegyer kétrendszerű összeköttetések, 30 kV-os táppontja Szépilonának és Óbudának, később ez utóbbi 10 kV-os trönk táplálást kapott) meghatározó csomópontja és egyben a belső gyűrű egyik betáplálási pontját is Kaszásdűlőn alakították ki (Angyalföld 1-2). A fogyasztói igények növekedése, és a berendezések jelentős avulása miatt elkerülhetetlenné vált a kaszásdűlői alállomás rekonstrukciója. Ezen felújítás keretében a 90-es évek közepén az alállomás 120 KV-os távvezetéki leágazásaiban az OTKF típusú megszakítókat SF6-os oltó közegűekre cserélték ki. Ekkor került sor a 120 kV-os gyüjtősín szakaszolók szigetelőinek cseréjére is, melyek helyett üvegszigetelőket építettek be. Ezzel párhuzamosan volt néhány készlet túlfeszültség levezető és mérő váltó csere is, de ez a fejlesztés nem helyettesíti a primer és szekunder berendezésekre, előirányzott teljes rekonstrukciót.

laszthatók, de 3 helyen a szakaszoló után csatlakozó, merev iker-kábelek is vannak.) A gyüjtősínek a három helyen beépített bontó-szakaszolókkal négy-négy szakaszra oszthatók, a három gyűjtő sín-szakaszra egy-egy transzformátor betáplálás csatlakozik. A fogyasztói leágazások, leágazásonként közös EIB 10/400/8 típusú olajszegény megszakítókkal, különböző átmérőjű és áramerősségű, természetes léghűtésü zárlatkorlátozó fojtótekerccsel és kábelvonalanként szakaszolókapcsolókkal vannak kiépítve. A trönkkábelek 1000 A-es fojtóval, A 10/750/12 típusú megszakítóval üzemelnek. A transzformátormezőkben 10/750/25 típusú megszakítók vannak. A transzformátorok a 10 kV-os gyüjtősínen üzemszerűen párhuzamosan nem járnak, azonban a "világos" áttéréshez rövid idejű párhuzamos kapcsolásuk megengedett. Az alállomás váltakozó áramú segédüzemi elosztója 0,4 TF VERTESZ típusú. A segédüzem táplálása 10/04 kV-os, 630 kVA-es háziüzemü transzformátorokról történik.

2. kép

VERTESZ típusú váltakozó áramú segédüzem

I.kép

A kaszásdűlői alállomás jelenlegi kiépítettsége

A Kaszásdűlő 120/30/10 kV-os alállomásban a rekonstrukció előtt 3 db 40 MVA teljesítményű 120/10 kV-os feszültségszabályozós, és 1 db 36 MVA-es különálló szabályozós 120/30 kV-os transzformátor üzemelt. A 10 kV-os kapcsolóberendezés két-gyüj tő sínes, kétszintes, épített cellás, belsőtéri berendezés, 3 transzformátor-, 2 sínáthidaló- és 16 kábelleágazás cellával, 3 sínbontással. A 30 kV-os táplálás két párhuzamosan kötött kábelen Szépilona 30/10 kV-os alállomás egyik betáplálását látta el. A 16 kábel leágazásból: - 3 trönkkábeles leágazás, zárlatkorlátozó fojtótekerccsel, - 13 iker-kábeles leágazás, zárlatkorlátozó fojtótekerccsel. (A fogyasztói kábelek általában szakaszolókapcsolókkal levá-

2000-ben az alállomásban új egyenáramú ellátórendszer létesült komplett SCHIEDERWERK-es elosztóval, mely tartalmazza a segédüzemet ellátó akkumulátorok töltőit, 1 -es és 2-es síntérféli elosztót, dióda kuplunggal összekapcsolhatóan. Az átépítés folyamata Első elgondolásban az ELMU Rt. a 10 kV-os kapcsoló épületét bővítette volna egy új épületrésszel. Ennek megépülése után új 10 kV-os fogyasztói leágazási cellák kialakításával, a meglévő épületből a kábelek átléptetésével felszabaduló területen az építészeti és villamos átépítések fokozatosan megvalósíthatók lettek volna. Azonban a 2001. évben döntés született az arról, hogy a 30 kV-os hálózatot fokozatosan megszüntetik, így ezen a hálózat részen elmarad a rekonstrukció. Ezt követően a kaszásdűlői aláliomáson 2003. november 28-án kikapcsolták a 120/30 kV-os transzformátort, a Szépilona alállomás 10 kV-os fogyasztói táplálását a Virányosi 120/10 kV-os alállomás vette át. Ezzel egyi2004.

97. évfolyam 7-8. szám

2 3 6 elektrotechnika

VILLAMOS ENERGIA

dejűleg olyan elképzelés született, hogy Kaszásdűlő alállomásban a 10 kV-os rekonstrukció úgy valósuljon meg, hogy új kapcsoló épületet egyelőre nem építenek. Az átépítés megvalósítási sorrendje változott, azaz előbb valósul meg a meglévő épületben lévő 10 kV-os kapcsolóberendezés rekonstrukciója. A különféle készülékek és berendezések méretezéséhez, illetve kiválasztásához a mértékadó zárlati igénybevételt a szimmetrikus 3 fázisú zárlat adja, melynek ismerete elén- 3. | gedhetetlenül fontos. XXI. századi egyenáramú segédüzem Számítások alapján látható, hogy 40 kA nagyságú zárlati áram valószínűsíthető az alállomáson(l), illetve h a a z E L M U Rt lOkV-on 16kA aláakarja korlátozni a zárlati áramot akkor zárlatkorlátozó fojtótekercs beépítésére van szükség. (2)

V.

11*1Q-V A / J * 0,1836Q

S*X'eredő

S* 0,78360

= 39,59* \Q*A

(1)

= 8,104*103/l

(2)

A középfeszültségű (10-, 20-, 35 kV) hálózatokon a mértékadó zárlati áramot a fázisvezetők között kialakuló zárlatok jelentik. Ebből következően a készülékek kiválasztását, méretezését a szimmetrikus háromfázisú rövidzárlatra kell elvégezni, mivel ekkor alakul ki a legnagyobb zárlati áram. A zárlatszámítás szempontjából viszont a legkritikusabb állapotot kell elemezni. Az ELMŰ Rt. Kaszásdűlői állomásában üzemszerűen 2 transzformátoros üzemet tart, a harmadik transzformátor - bármely üzemelő transzformátor meghibásodásáig - meleg tartalékként szolgál. Ezért a kaszásdűlői alállomásban a transzformátorok közötti terhelés átadás-átvételkor úgynevezett "világos áttérés"-t kell alkalmazni, a folyamatos energiaellátás biztosítása céljából. A fentiekben leírtak alapján kialakuló legnagyobb kiterjedésű hálózatrészben kell a zárlatszámításokat elvégezni, mert ezek figyelembevételével lehet a zárlati viszonyokat a legpontosabban, illetve a legnagyobb biztonsággal leképezni. A zárlat fellépésének lehetősége ugyanis abban az időpillanatban is fennáll, amikor az állomásban, a három transzformátor párhuzamosan jár.

Jövőbeli törekvések Az ELMŰ Rt. tervei szerint minden üzemben lévő, és minden rekonstrukcióra váró alállomást távkezelhetővé kell átépíteni. Ennek kapcsán a Kaszásdűlői alállomás is kielégíti majd a XXI. század minőségi villamosenergia-ellátási igényeit.

SZERZŐ

Juhász Béla 1978-ban született Szolnokon. 1998 óta a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, majd a Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Villamosmérnöki Karának hallgatója. 2004 júniusában fogja megszerezni a diplomáját. 2003 szeptemberétől az ELMŰ Rt. Kooperatívos hallgatója. 2003 óta tagja a MEE-nek, 2004-től a Kandó Villamosmérnöki Kar Erősáramú Hallgatói Társaságának az elnöke, illetve a MEE Ifjúsági Bizottságának a társelnöke. E-mail: [email protected] Telefon: 06-70-242-0492 Lektorálta: Görbicz Gyula ELMŰ Rt. Irányítóhálózati mérnök Alállomási osztály Angyalföldi üzem Telefon: 238-3912

Összefoglalás Vajda György: Gondolatok a magyar energetika jelenérdi és jövőjéről A szerző rövid áttekintést ad a hazai energetika múltjáról, visszatekintve a múlt század húszas éveire, majd vizsgálja az energetika jelenlegi helyzetét az EU csatlakozás időpontjában és végül a jövő érdekében szükséges tennivalókról gondolkodik. Vizsgálatai kitérnek a hazai mennyiségi igényekre és tendenciákra, az energiahordozók struktúrájára, valamint az EU-s együttműködés előnyeire és felelőségére. Kovács András, Lung Attila: A Paksi Atomerőmű szerepe Magyarország villamos energia ellátásban A cikk rövid áttekintést ad a Paksi Erőmű fejlesztéséről, szerepéről a hazai energia ellátásban, foglalkozik erőmű környezetvédelmi szerepével, és az erömü által termelt energia versenyképességével. Végül a eikk bemutalja az üzemidő hosszabbítás és teljesítmény növelés szempontjait. Német Bálint: Nagy villamos energiarendszer-üzemzavarokra vezető főbb folyamatok elemzése A nagy villamos energiarendszer-üzemzavaroknak számos oka van illetve lehet. A cikk elsősorban a távvezetékek a terhelés és a2 egyéb környezeti hatások okozla belógásával, illetve ennek hatásaival foglalkozik. Bemutatja a belógás számítás egy lehetséges és eredményes módszerét. Dr. Gerse Károly: Piaci erőfölény, likviditás, átállási költségek A cikkben az MVM Rt. vezérigazgató-helyettese a hazai villamosenergia-piacon, a piacnyitásí követő másfé! év tapasztalatait Összegezve járja körbe a piaci koncéntráció,likviditás, befagyott költségek kérdését. A tudományos igényű elemzés kiterjed a termelői és a szolgáltatói oldalra. Vizsgálja, hogy a rendszer "középpontjában" lévő nagykereskedő MVM szerződéses portfoliójának feldarabolása mennyiben segítené a valódi piaci viszonyok kialakulását, és kimutatja, hogy az éppen ellenkező hatást kiváltva a jelenlegi viszonylagos egyensúlyhoz képest jóval aggályosabb erökoncentráció tenne lehetővé, a piac helyeit oligopólium által diktált feltételekkel. Juhász Béta: A kaszásdűlői alállomás rekonstrukciója A kaszásdűlői alállomás üzembehelyezése 1965-ben történt meg, így annak rekonstrukciója elkerülhetetlenné vált. A korszerűsítés mellett a felújítást a fogyasztói igények jelentős növekedése is indokolta. A cikk foglalkozik az aíállomás jelenlegi kiépítettségével és a korszerűsítést követő üzemi jellemzőkkel.

Summary Gy. Vajda: Thoughts About the Present and Future of the Hungárián Energetics The author gives a brief survey of the pást of the nalional energetics, looking back upon ihe 20-s of the last century, then deals with the present state of energetics today, at the time of the EU joining. At last he considers the necessary tasks to be executed for the interest of the future. His study considers the domestic power demand and tendencies, the structure of the power sources as well as the advantages due to the cooperation with the EU and the responsibilitics rcquired. A. Kovács, A. Lung: The Role of the Paks Nuclear Power Plánt in the Electric Power Supply of Hungary The authors give a brief survey of the devclopmcnt of the Paks Nuclear Power Plánt, its role in the national power suppiy, its role in the environment protection and the competitiveness of the generated power. At last the article presents the stand points of the ex tension of life expectancy and generated power increase. B. Német: The Analysis of Main Courses Leading to Large Electric Power System Disturbancas The disturbances in the largc electric power systems have resp. can have several causes. The article deals primarily with the transmission linc stranded cable sags duc to loading and other ambienl effects, and with the consequences of the excessive sag. The author introduces a possible and successful method for sag calcu lation.

SAH1 Lábra 2004. -• 97. évfolyam 7-8. szám

SAH 2

Dr. K. Gerse: Markét Force Superiority, Liquidity and Switch Ovar Costs In the article the Deputy Managing Dircctor of the MVM Co. deals with the experiences regarding markét concentration, liquidity and sandái costs, gained after one and a half year of power markét opening. The high levél scientific analysis comprises the generating and consuming sides. It examines whether to what exient will help the formation of the reál markét relations the break up the contracted portfolió of the bulk-tradcr MVM which is situated in the middlc the system. The author demonstratcs that it would produce opposite effect and would lead to a more disquieting force concentration than the present relatíve balance. It would lead to terms dictated by oligopolies instead of free markét. S. Juhász: The Reconstruction of the Kaszásdűlő Substation The commissioning of the Kaszásdűlő Substation occurred in 1965, its reconstruction became inevitable. The reconstruction was justifled beyond the modemizing the significant increase of consumer demand. The article deals with present capacity and with the performance data of the substation after the reconstruction.

EMASZ Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt.

A POZITÍV ENERGIA

"*

*¥Kf!**"*ií

2|/30 october 2 0 0 4 u \\ \\

International Exhibition Electrical and Electronic Equipment

of

Jüan Carlos I Exhibition Centre Madrid, Spain

LINEA IFEMA

^

INTTRNAnOWAL (34)<Í1 7?? 30 00

•

Offldal Carrler

Promoted in Hungary by

FAX

Carlos Acosta. 2045 Törökbálint, Deák Ferenc s. 45 Tel.: 06 (23) 332 135, 36 (39) 9893214 Fax: 06 (23} 332 136 [email protected]

Parque Ferial Jüan Carlos 1 28042 Madrid

(34)31722 57 91

(natelee
www.matelec.ifema.es

J

)

L |^

m\ | ^ m'I

Sfc

KÜMA

j 5 Feria de ^Mw < Madrid

Evolis megszakító

A biztos lépés

A világ vezető villamos készülékgyártó, és a megszakítási technikák területén új műszaki megoldásokat kereső cége, a Schneider Electric bemutatja a Merlin Gerin gyártmányú Evolis 24 kV-os középfeszültségű megszakítóját. A készülék tervezése során a fejlesztők külön gondot fordítottak a személy- és vagyonvédelem biztosítására. A megszakítóhoz fejlesztett felügyeleti modul segítségével a készülék üzemi paraméterei folyamatosan ellenőrizhetők, ezáltal a létesítmény működése optimalizálható. Az Evolis 24 kV-os megszakítóval a Merlin Gerin komplett megoldást biztosít Önnek a vákuummegszakítási technika területén is. "" "^ Schneider kvöszolgálat

Schneider

Electric

márkanév A

lelefon- 362-2800, fax: 382-2606 u-maih vevőszolgálat @ 5chneider-electric.hu htip://www schneider-eleciric.hu

2004. INDUSTRIA KÜLÖNDÍJJAL KITÜNTETETT TERMÉKCSALÁD Tűzíhorganyzott és kompiex felületvédelemmel ellátott oszlopok Szalagrögzítéses és hagyományos oszlopszerelvények

Kandeláberei jták helyszíni pótlása, vandáibiztos kivifelben Sportlétesítmények- és közvilágítás kivitelezése ^^J^j^x

S^ORSZÁGK^"^ 0 Irodo/üzem: H-23Ó3 Fdsőpakony, Ipartelep 2. Telefan:+30 29 317-427 Fax:+30 29 317-816 E-mail: [email protected] www.ergofer.hu

10 RENDSZERT AKAR!

DIRIS Ap Kedvező árfekvésű energia felügyelet és gazdálkodás A DIRIS Ap egy-, két-, és háromfázisú, kis-, és nagyfeszültségű hálózatra illeszkedő multifunkciós mérőeszköz. A 6 közvetlenül hozzáférhető nyomógombjával és 96x96-os kijelzőjével lehetővé teszi a villamos menynyiségek négy térnegyedes mérését és a hálózat főbb paramétereinek (pl. cos $) felügyeletét. A készülék hátulsó részébe modulok illeszthetők, melyek segítségével további funkciókkal bővül: energiamérés, harmonikus mérés, riasztás, kommunikáció, analóg kimenet. A mén énekeket PC-n vagy PLC-n lehet feldolgozni RS485, valamint JBUS/MODBUS protokol felhasználásával. Ezeket figyelembe véve a DIRIS Ap valóban egy kompakt és sokoldalú megoldást nyújt az energia felügyelet és gazdálkodás terén.

TEXIT a kábelek és vezetékek

Kizárólagos forgalmazó: m.schnelder-hungária Kft. 1039 Budapest, Attila u. 31-33. Tel.: 240-2000 • Fax: 240-2001 E-mail: m.schneidertóaxelero.fru w ww-m schneider.hu

Johnsvil! Ipari és Szolgáltató Kft.

2071 Páty. Kerekdombi u. 5. TeL: {23} 555 750,555 777 Fax: (23) 555 775 e-mail: oífice@;ohnsvill.hu www.johnsvilt.hu

Johnsvill Cl

wfif

###

Villamos energiaellátó rendszerek fejlesztése és gyártása - magyar termék - hazai gyártás - MÁRTA díj - ISO 9001 minőségbiztosítás - NATO alkalmassági bizonyítvány

Távközlési áramellátó rendszerek - nagy megbízhatóság - modul rendszerű felépítés - mikroszámítógepes rcndszcrvczcrlő - távfelügyeleti lehetőség - RS232 soros kommunikációs felület - hot plug egyenirányító modulok

kattintson ránk: www.wago.hu

képviselet:

M a x i ma Plus 1144Budapest, Orbóu. 17.

Tel.: 422-0650, Fax: 422-0649 mobil: 30/9924-277 E-mail: [email protected] [email protected]

24 kV-os exportorientált oszlopkapcsolo-csalad (OK-2 típus)

Napelemes áramellátó rendszerek - komplett rendszerek méretezése - napelemek forgalmazása - szolár akkutöltóTí és invertek - napenergiával működő villamos energiaellátó rendszerek tervezése gyártása és telepítése

Élvonalbeli íermékcsa kiemelkedő villamos jellemzőkkel

2004, evi INDUSTRIA vasari nagydíjjal kitüntetve

t\\-j

Kaposvári villamossági Gyár Kfl, 7400 Kajxisvár, GubaSándnru 3H 06/82 308-200, Fax: 06/83-512^450 E-mail: maiitfíkvgy.hu ww.kvgy.hu