I. ÉVFOLYAM
BUDAPEST, 1935 FEBRUÁR 5________________________ 10. SZÁM
KÖNYVTÁRI SZEMLE KÖNYVTÁRAK- OLVASÓK- ÉS-KÖNYVGYÜJTÖK- FÉLHAVI-ÉRTESÍTŐJE
E L Ő F I Z E T É S I
Á R A :
E G É S Z É V R E 5 P, F É L É V R E 2-50 P
S Z E R K E S Z T I :
S Z E R K E S Z T Ő S É G ÉS KIADÓ HIVATAL
A S Z T A L O S M IK L Ó S DR.
B U D A P E S T , IV., M Ú Z E U M - K R T 3
A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete öbbször emeltünk már szót hasáb jainkon a könyvtárosok egyesülete megalakításának szükségességéről. El sőnek dr. F i t z József emelt szót mel lette a magyar könyvtárosképzés kérdéséről írt cikkében s rámutatott arra, hogy a könyvtárosképzés fel adata a megalakítandó egyesület munkakörébe tartoznék. Azóta többen és többször emel tek szót az egyesület megalakulásának érdekében s olyan új munkakörökre mutattak rá, amelyeknek el látása szintén erre a rég szükségesnek érzett és óhaj tott egyesületre várna. Újévi vezércikkünkben mint a legközelebb megoldandó feladatok egyikét jelöltük meg ennek az egyesületnek a megalakítását. A közvé lemény által is igazoltan várt egyesülés végre mégis csak testet fog ölteni. Évekkel ezelőtt vetette fel az egyesület gondolatát és tartott az egyesület érdekében néhány informatív és előkészítő tanácskozást dr. H ó m o n Bálint, a Nemzeti Múzeum akkori főigazgatója s dr. P a s t e i n e r Iván, a vidéki közgyűjtemények országos felügyelője, a budapesti Egyetemi Könyvtár igazgatója. Az utóbbi kitartó fáradozásának köszönhető, hogy az egyesülés eljutott a megvalósulás stádiumáig. Az ál tala kidolgozott alapszabálytervezetet időközben meg tárgyalták az ország vezető könyvtárai és levéltárai s így a folyó év elejére már egy olyan alapszabályterve zet állt készen, amely az előzetes megbeszélések alap ján az általános alapelveken túl részleteiben is vég legesnek volt tekinthető. Miután így az egyesület megalapításának legfonto sabb előfeltétele: az érdekeltek közös elvi hozzájáru lása s az egyesület működését szabályozó alapszabá lyoknak véglegesnek tekinthető tervezete megvolt, Pas teiner felkérésére Fitz József, mint a Széchényi-Könyvtár igazgatója, értekezletet hívott össze január 31-ére a Széchényi-Könyvtár Apponyi-termébe, az egyesület megalakulásának előkészítésére. A lengyeli könyvtárterem pontos másaként felállí tott Apponyi-könyvtár impozáns és meleg miliőjében megtartott értekezleten a következők vettek részt: a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának képvise letében S z i n n y e i József és B á r t f a i S z a b ó László, az Országos Széchényi-Könyvtár képviseletében F i t z Jó zsef, R é d e y Tivadar és A s z t a l o s Miklós, a jegyzőonyy vezetője, a budapesti Egyetemi Könyvtár képvi seleteben P r o h á s z k a Lajos és D o m a n o u s z k y Ákos, a ovaros1 Könyvtár képviseletében E n y v v á r i Jenő, D á v i d Antal és D r e s c h e r Pál, az Országgyűlési Könyvtár képviseletében N a g y Miklós, a Statisztikai Hivatal Könyvtárának képviseletében E l e k e s Dezső, a Techno lógiai Könyvtár képviseletében K á p l á n y Géza. Az Or
szágos Levéltárat H e r z o g József, K o s s á n y i Béla és István, Pest vármegye levéltárát R e x a Dezső, Budapest város levéltárát B u d ó Jusztin képviselte. Szép számmal jelentek meg a vidék képviselői is. Deb recen Egyetemi Könyvtárát N y i r e ő István, a református főiskola Nagykönyvtárát V a r g a Zsigmond, az eszter gomi főegyházmegyei könyvtárat Z á k o n y i Mihály, a győri városi könyvtárat B a y Ferenc, a pécsi Egyetemi Könyvtárat H o l u b József s a zirci rendi főkönyvtárat V a r g a Ottó képviselte. Távolmaradásukat kimentették, de a hozandó határozatokhoz eleve teljes hozzájárulá sukat jelentették be a gyengélkedő P a s t e i n e r Iván, G á r d o n y i Albert, a József Nádor Műszaki Egyetem Könyv tára, a ponnonhalmi rendi főkönyvtár, a soproni Városi Levéltár és Könyvtár, a szegedi Somogyi-Könyvtár és a szombathelyi városi kultúregyesület könyvtára. Az ülésen, amelyen dr. S z i n n y e i József elnökölt, be mutatásra került az egyesület alapszabálytervezete, melyet a megjelentek néhány módosítással általános ságban el is fogadtak. Az elfogadott alapszabálytervezet szerint az egye sület címe: „M a g y a r K ö n y v t á r o s o k é s L e v é l t á r o s o k E g y e s ü l e t e " lesz. Áz egyesület alapszabályszerűen négy célt tűz ki maga elé: a könyvkultúra előmozdítását, a könyvtár- és levéltárügy tudományos és közcéljainak felkarolását, a könyvtárak és levéltárak közti állandó együttműködést, s végül a könyvtárosok és levéltáro sok testületi érdekeinek támogatását. E célok elérésére tudományos és ismeretterjesztő előadásokat kíván tar tani, könyvtáros- és levéltárosképző tanfolyamokat óhajt rendezni, a lehetőségekhez képest folyóiratot, vagy időszaki kiadványt ad ki és a könyvtár- és levél tárügyet érintő kiadványok megjelenését anyagi támo gatásban részesíti. Az egyesület rendes tagjai a közés magánkönyvtárak, valamint levéltárak tisztviselői és tisztviselői munkát végző alkalmazottjai, nemkülönben a köz- és magángyűjtemények könyvtár- és levéltár kezelő tisztviselői közül kerülnek ki s őket a választ mány fogja szótöbbséggel rendes tagokká választani. A rendes tag évi 3 aranypengő tagdíjat fizet és három évre kötelezi magát a tagdíj fizetésére. Szemben a tisz teleti, alapító és pártoló tagokkal minden jog meg illeti őket. Az egyesület kiadványaiból azonban az egyesületnek minden rendű tagja részesül s a közgyű lésen tanácskozási joggal résztvehet. Az egyesületet a tisztikaron kívül a 24 tagból álló választmány vezeti. A választmányi tagok közül legalább nyolcat a vidéki rendes tagok sorából kell választani. A választmány tagjai három évre választatnak, a tagok egy-egy har mada azonban sorsolás útján az első, illetve második év végén kilép a választmányból, de újra választható. Az alapszabály gondoskodik arról is, hogy az elnök Szabó
76
K ö n y v tá ri S zem le
ségben, illetve a tisztikarban a könyvtárosok és levél tárosok képviselete a taglétszámhoz viszonyítva bizto síttassák. Az elnök és az ő
10. sz.
pontjában is. E szerint a megjelentek közösen hívják össze azt, még pedig legkésőbb március elejére. Az alakuló közgyűlés előkészítésére az értekezlet egy szűkebbkörű bizottságot delegált a nagy könyvtárak és levéltárak (fiatalabb tisztviselőiből. Ez a bizottság D r e sc h e r Pálból, K o s s á n y i Bélából, S z a b ó Istvánból, P r o h á s z k a Lajosból, D o m a n o v s z k y Ákosból és A s z t a l o s Miklósból áll. Az értekezlet N y i r e ő István indítványára elhatá rozta végül, hogy táviratilag köszönti a megalakítandó egyesület gondolatának felvetőjét, dr. H ó m a n Bálint m. kir. minisztert s jegyzőkönyvi köszönetét szavazott a nagy lelkesedéssel végzett, több éves előkészítő mun káért P a s t e i n e r Ivánnak, valamint az előkészítés nagy munkáját a mostani értekezlet sikeres levezetésével be fejező S z i n n y e i Józsefnek. Az értekezleten megjelentek azzal a biztos tudat tal oszlottak szét, hogy sikerült a magyar könyvtáro sok és levéltárosok összefogását megteremteni s hogy a közeli hetekben megtartandó alakuló közgyűlésen az ország egész könyvtáros és levéltáros társadalma őszinte örömmel fogja kimondani végre az „Egyesület*4 megalakulását.
A z ú j kötelespéldány-törvény ötelespéldány-törvényünk régen érzett hiányosságai végre a múlté lettek. Január 20-án megjelent a Buda pesti Közlönyben Hóman miniszter 9.300/1935. III. számú rendelete, amely néhány paragrafus kivételé vel végre életbeléptette azt a mú zeum-, könyvtár- és levéltárügy né mely kérdéseinek rendezéséről szóló 1929. évi XI. tör vénycikket, amely az Országos Törvénytárban még 1929. március 22-én kihirdettetett. Akiknek alkalmuk volt betekinteni oly magyar közkönyvtárak életébe, amelyek részesültek a nyom datermékek tudományos célokra szolgáló kötelespél dányaiból, nagyon jól tudják, hogy az 1897: XLI. t.-c. sok kívánnivalót hagyott maga után s a büntető szank ciók hiánya és a hivatalos eljárás nehézkessége miatt a lelkiismeretlen nyomdák évek hosszú során át da coltak büntetlenül a beszolgáltatási, sőt a kimutatás beküldési kötelezettséggel is. Az új kötelespéldánytörvény, mely az 1929: XI. t.-c. V. fejezetében van le fektetve, ezeknek az anomáliáknak egy csapásra véget vet. őszinte örömmel köszönt jük tehát a törvényt élet beléptető végrehajtási rendelet kibocsátását, s meggyő ződésünk, hogy ennek alapján a jövőben a magyar szellemi termés teljességének megőrzésére hivatott, ki választott közgyűjtemények hivatásuknak az eddiginél fokozottabb mértékben fognak tudni megfelelni. Az új törvény a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a és a M a g y a r O r s z á g g y ű l é s könyvtáraira vonatkozóan különösebb újítást nem tartalmaz. Annál jelentősebb azonban a Magy. Kir. Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárának és a Magyar Nemzeti Múzeum Orsz. Széchényi Könyvtárának szempontjából. A jövőben a S t a t i s z t i k a i H i v a t a l K ö n y v t á r a is köteles lesz feldolgozni és megőrizni az egész hozzá is beküldendő kötelespéldányanyagot. Ez a rendelke zés teljesen új feladat elé állítja ezt a kitűnő intéz ményt, s olyan belső fejlődésre kényszeríti, amelyből az remélhető, hogy néhány évtized alatt az újabbkori nyomtatványokra nézve valósággal egy külön budai Nemzeti Könyvtár alakul ki belőle a Pesten elhelye zett Orsz. Széchényi-Kőnyvtár mellett. Ez nemcsak a Széchényi-Könyvtár nagy tehermentesítését fogja je
lenteni, hanem azt is, hogy az egyre fejlődő Dunajobboldal is megkapja a maga nagy közkönyvtárát. Az O r s z á g o s S z é c h é n y i - K ö n y v t á r a jövőben jogo sult arra, hogy betekintsen a nyomtatók által az 1914: XIV. t.-c. értelmében vezetett nyomdakönyvekbe, amire eddig csak a Statisztikai Hivatal Könyvtárának volt joga. Ez az intézkedés nagymértékben megkönnyíti a nyomdák ellenőrzését és a közgyűjteményt érdeklő anyag minél teljesebb megszerzését. Indokolt esetek ben mind a négy közgyűjtemény, amely a kötelespél dányokból részesedik, a kötelespéldányt a három havi határidőtől eltekintve azonnal is bekövetelheti. Ez zel a joggal a négy közkönyvtár a jövőben bizonnyal élni fog az aktuális könyvek s főleg a folyóiratok ese tében. Eddig a négy nagy közkönyvtárunkban a köte lespéldányként beérkezett folyóiratok negyedévi ké séssel futottak be, s így ezeknek a könyvtáraknak fo lyóirat-kiszolgálása olvasótermeikben tökéletlen volt. A törvény megtiltja a nyers ívekben való bekül dést, s bibliofil példányok előállítása esetén ezeket a példányokat köteles a nyomda beküldeni. A régebbi intézkedések szerint a külföldön előál lított nyomdatermékek nem kerültek be kötelespél dányként közgyűjteményeinkbe. Az új törvény a kiadó felelősségét, mely a hanyag nyomdákkal kapcsolatban eddig is fennállt, új kötelezettséggel egészítette ki. Ezentúl a Magyarországon működő kiadók, ha művei ket külföldön állíttatják elő (akár részben, akár egész ben), épúgy kötelesek az előírt példányokat az illeté kes könyvtáraknak megküldeni, mintha azok Magyarországon állíttattak volna saját nyomdájukban elő. Ennek az intézkedésnek természetes folyománya az, hogy jövőben nemcsak a nyomdák, hanem a ki adók is kötelesek évnegyedenként kiadványaikról pon tosan előírt formában jelentést küldeni az érdekelt könyvtáraknak. Mind a nyomdák, mind a kiadók évnegyedes kimutatása új rovatokkal gazdagodott, s mindkettő köteles ezután kimutatásában a nyomdatermék, illetve kiadvány terjedelmét, példányszámát, bolti árát, illetve megközelítő értékét is bejelenteni. Statisztikai szempontból, valamint irodalomtörténeti szemponból ezeknek az adatoknak igen nagy jelen tősége van. Természetes az is, hogy ezután a SzéchényiKönyvtár és a Statisztikai Hivatal Könyvtára nemcsak
10. sz.
K ö n y v tá ri S zem le
a nyomdákról vezet törzskönyvet, hanem a kiadókról is. Hogy a kiadók törzskönyve felfektethető legyen, minden törvényhatóság első tisztviselője köteleztetett arra, hogy a területén működő kiadók jegyzékét f. évi június hó végéig állítsa össze és juttassa el az érde kelt könyvtárakhoz. Már az eddig elmondottak is lényegesen módosí tották a kötelespéldány-beszolgáltatási kötelezettséget és eljárást. A legkomolyabb és legüdvösebb következ ménye azonban az új törvény azon intézkedésének lesz, amely a renitens nyomdák ügyét a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskö rébe utalja. Ezzel az eljárás nagyon meggyorsul s ha tékonnyá válik. A pénzbüntetésen felül még a be nem szolgáltatott példányok* beszolgáltatására is kötelezi a rendőri büntetőbíróság a makacs nyomdát, vagy ki adót. A pénzbüntetés nemcsak arra az esetre mond ható ki, ha a kötelespéldányok nem küldetnek be, vagy a beküldött példányok nem megfelelőek, hanem ak kor is, ha a kimutatások beküldése szenved késedel met, sőt, ha azok meg nem felelően készültek. Különösen jelentős a törvénynek az az intézke dése, amely a kikölcsönzött könyvet a határidő lejárta után a felszólításra azonnal vissza nem szolgáltató könyvkikölcsönzőket egy hónapig terjedhető elzárás sal bünteti! Ez az intézkedés végre komoly eszközt ad érdekeinek megvédésére a könyvet kölcsönző közgyűj temény kezébe, de egyben, mint az egész törvény, a kö zönség érdekeit is szolgálja, mert ennek a büntető szankciónak birtokában közgyűjteményeink bátrabban és liberálisabban kölcsönözhetik ki anyagukat. Termé szetesen a fennálló, intézetenként változó kölcsönzési szabályok keretein belül. Az új törvényt, amelynek csak néhány új intéz kedését ismertettük most, minden könyvtáros örömmel köszönti. A szta lo s M ik ló s.
Győri könyvtárstatisztíkaí tanulságok dén történt meg először, hogy a győr V á r o s i K ö n y v t á r működését a statisz tika kutató szemüvegén át vizsgáltul meg. A könyvtárstatisztika is úgy ta nulságos, ha nem puszta számszerí tényeket állapít meg, hanem kutatji azokat az okokat is, amelyek követ a X t• ,-1 ,,, kezményeiként a számok létrejöttek A sU hszhta útbaigazító arra, hogy a tényeknek helye feltárásával véleményt formálhassunk a jelen helyzet ről s tapasztalatokon alapuló terveket készítsünk i jövőre. A győri közkönyvtár életének statisztikai megvitágításában, sajnos, a múltra nézve nem tudunk képet nyújtani. A múltból nincsenek olyan adataink, ame lyekből a különböző irányú fejlődés vagy hanyatlás mértékét kellően szemléltetni tudnánk. De nem állanak rendelkezésünkre a többi városok könyvtárainak meg jelelő adatai sem, hogy a statisztika másik fontos mun kájára, az összehasonlításra alkalmunk volna. Pedig erdekes és jelentős dolog lenne annak megállapítása, °§y a városok lakosságának milyenek és hogyan alak .T , . könyvtári szellemi szükségletei. Milyenek e ^ a ^ k e nyugodt idejében, a háborús idők közüU^*1 Va^ az ezeket követő sajátos viszonyok V" x .fk.e^ls,m er^s o zg y u jtem e n y ek
érdekében tartanám kívánatosnak a O rszágos F ő i elü g y el őségé égisze f. a .-i efy seáesen megszervezett országos könyvtárstatisztikai szolgálatot.
77
Ezek a gondolatok foglalkoztattak a könyvtár múlt évi működésének statisztikai vizsgálata közben. A 105 könyvtári napon 3338 látogató tag 7149 mű vet vett kölcsön 7998 kötetben. Érdekes, hogy a könyv tártagok között nagyobb százalékban (51.3%) vannak a férfia k , mint a n ő k (48.7%). Ha azonban a l á t o g a t o t t sá g szempontjából nézzük a nemeket, úgy az eredmény már határozottan a nők javára kedvezőbb (61.0%). A f o g l a l k o z á s szerinti megoszlás a következő volt: tiszt viselő 37.4%, szellemi szabad pályán működő 12.3%, diák 3.8%, iparos 9%, kereskedő 8.1%, egyéb, főleg háztartásbeli nők és munkanélküliek 29.4%; a l a k ó h e l y szerinti megoszlás pedig az alábbi: a Belvárosban la kik a tagok 49%-a, az Újvárosban 13%, Nádorváros ban 31.6%, Szabadhegyen 0.5%, Szigetben 5.4%, Rév faluban 5.6%. A k i k ö l c s ö n z ö t t művek s z a k - és s z é p i r o d a l o m sze rinti megosztása: 4349 (61%) s z é p i r o d a l m i m ű 4799 (60%) kötetben és 2800 (39%) s z a k i r o d a l m i m ű 3199 kötetben (40%); ö s s z e s e n 7149 mű 7998 kötetben. Az olvasók foglalkozás szerinti megoszlásában az egyéb rovat 29.4%, a tisztviselőkön kívül a legmaga sabb százalékos megoszlás. Ide a háztartásbeli nőkön kívül főleg a különféle képzettségű munkanélküliek vé tettek fel. Ezzel kapcsolatban egy érdekes jelenségre kell rámutatnom. Míg ugyanis a munkanélküliség bi zonyos szempontból nézve szociális destrukciónak le het melegágya, addig ez a m u n k a n é l k ü li s é g é l é n k f i g y e l m e t k e l t a s z e l l e m i é l e t e g y e s t e r ü l e t e i irá n t. így gyakran előfordul, ami azelőtt nem történt meg, hogy munkanélküliek, legyenek akár szellemi, akár fizikai munkások, fokozottabb érdeklődést tanúsítanak saját szakmájuk irodalma iránt és tovább képezik magukat. Minden egyes esetben azzal okolják meg elhatározá sukat: munkám nincs, sok a szabad időm, tétlenség he lyett inkább jobban megismerem munkakörömet, hátha egyszer jó hasznát veszem, vagy több tudással könynyebben elhelyezkedhetem. A szakirodalommal párhuzamosan a munkanélküli kategóriák ugyancsak keresik a szociális és politikai kérdéseket tárgyaló könyveket. így világlik ki a m u n k a n é lk ü lis é g e g y m á s i k h a tá sa : e r ő s e b b é r d e k l ő d é s a tá r s a d a l m i é l e t e t i r á n y i t ó é s a k ö z ü l e t e k e t m o z g a t ó p r o b l é m á k irán t. Figyelmeztető jelek ezek, melyeket
nem szabad szem elől tévesztenünk! Megfigyeléseink rávilágítanak arra a fontos sze repre, amelyet a közkönyvtárak betölthetnének, ha a k a d á l y t a l a n u l működhetnének. A könyvtárak is a társa dalmi élet irányító tényezői közé számíthatók, de csak akkor, ha egyetlen eszközükkel és fegyverükkel, a könyvvel m e g f e le l ő e n el vannak látva s ha a közön séggel való érintkezésük mentül gyakoribb és benső ségesebb. Ehhez sok föltétel szükséges, első sorban megfelelő anyagi ellátás. Az ötvenezer lakosú Győr városában, az államsegélyt is beleértve, évi 1200 pengő van a városi költségvetésben a könyvbeszerzési rovaton. E z k é t s é g k í v ü l k e v é s . Ebből kell új műveket beszerezni, folyóiratokat járatni, megrongálódott példányokat ja víttatni, új és régi könyveket, folyóiratokat, hírlapokat köttetni. Szükséges, hogy az illetékes tényezők előtt ezzel is újra meg újra rámutassunk a nagyobb támogatás szükségességére. Hiszen minden olyan kiadás, amely a közületek tagjainak szellemi, lelki előmenetelét, gyak ran irányítását van hivatva szolgálni, voltaképpen nem is kiadás, hanem helyes beruházás. Olyan, amely előbb vagy utóbb, de minden körülmények között meghozza a kívánt eredményt, ha nem is kézzelfoghatóan, anya giakban, de a szellemi struktúra alakításában. Hogy pedig mit jelent ez a homogenitásra való törekvés ép pen ma, amikor a nemzeti alkotó erők összefogása és fejlesztése a nemzetpolitikai irányelv, úgy hisszük, fe lesleges külön hangsúlyoznunk. íme, egy konkrét példa arra, hogy mennyire hasz
78
K ön y v tá ri S zem le
nos és tanulságos a könyvtárak életében a statisztikai munkásság. Látókörünket tágítja, döntőfontosságú kö vetkeztetések alapjait adja meg; eszközt ad kezünkbe, amellyel talán sikeresebben szállhatunk síkra egy em beribb és nemzetibb magyar kultúráért. Alap arra,
10. sz.
hogy minden oldalról több támogatást kérjünk, anyagi áldozatokat sürgessünk, mert nélkülök könyvtárkultú ránk és vele kultúrfölényünk emlegetése pusztában el hangzó szó, amely gyümölcsöt nem terem. (G y ő r.)
Bay
F e ren c.
A magyar protestáns időszaki sajtó ősszel rendezett Országos Reformá tus Kiállítás keretében az Országos Széchényi-Könyvtár is kiállította Hír laposztálya folyóirat-gyűjteményének egy részét. A legfontosabb reformá tus, illetőleg református és evangé likus közös szerkesztésben megjelent egyházi, vallásos, hitbuzgalmi és tudományos folyó iratok, továbbá az egyházközségi értesítők, híradók kerültek bemutatásra. Ebből az alkalomból elkészült a folyóiratgyüjtemény teljes protestáns, — tehát nem csak református — szakkatalógusa. Természetesen kí vánatos volna, hogy a címjegyzék nyomtatásban is mi előbb megjelenjék, erre azonban, a szükséges anyagiak híján, semmi kilátás sincs. Rövid áttekintésben azon ban beszámolhatunk ezen a helyen a fontosabb ada tokról. Meg kell jegyeznünk, hogy a könyvtár gyűjtemé nye, sajnos, ezen a területen sem teljes, s ennek ki zárólag az a hanyagság az oka, mellyel a kötelespéldány-törvényt a nyomdák minden időben tekintették és tekintik. Sajnos, a törvény nem biztosította eddig a gyors eljárást a lelkiismeretlen nyomdákkal szemben, sem hatásos szankciókat nem adott a közgyűjtemények őreinek kezébe, s így egészen a jóindulatra volt utalva, amely oly csekélynek mutatkozott, hogy pótolhatatlan kulturális értékek mentek veszendőbe az utókor szá mára, miután a muzeális gyűjteményekbe nem kerül hettek be. így a Széchényi-Könyvtár Hírlaptárában is pótolhatatlan hézagok tátonganak. Például 34 olyan protestáns folyóiratról tudunk, melyeknek a gyűjte ményben nyoma sincs. Az egyes folyóiratok évfolyam sorozatai pedig szinte mind hiányosak. A szakkataló gus azonban kiegészíttetett minden olyan címmel, melyről készítője valaminő hitelt érdemlő módon tudo mást szerzett, s így e m b e r i le g t e l j e s n e k mondható. E jegyzék 237 református, illetőleg általában pro testáns, 88 evangélikus, 7 unitárius, 11 babtista, 22 adventista és egyéb szektárius, tehát összesen 365 oly protestáns folyóiratról tud, mely Magyarország terü letén bárminő nyelven és külföldön magyar nyelven valaha is megjelent, vagy ma megjelenik. 1934-ben Magyarország területén 40 református, 16 evangélikus, 1 unitárius, 3 babtista, 2 szektárius fo lyóirat élt. Ezek közül vidéki városokban jelent meg 20 református, 10 evangélikus. A többi mind Buda pesten látott napvilágot. Csehszlovákia területén egyegy református és evangélikus magyar lapról tudunk, Jugoszláviában 1 református, Romániában pedig tu domásunk szerint 4 református folyóirat él. Ameriká ban a közelebbi években még 4 református folyóiratról tudtunk, ma — úgy látszik — csak 1 él, továbbá 2 olyan lapról van adatunk, melyekben római és görög katolikus, református és evangélikus egyházak egy aránt publikálják közleményeiket. Ezenkívül 1 babtista és 2 szektárius magyar folyóiratról van tudomásunk Amerika területéről. A jelenleg élő magyar protes táns időszaki sajtó tehát 74 címet számlál. Összehasonlítás kedvéért tekintsük át, hány pro testáns lap jelent meg valaha is a jelenleg idegen impérium alatt levő magyar területen. 1918-ig összesen 24 református, 22 evangélikus, 6 unitárius, 1 babtista, 4 szektárius. Amerikában az idők folyamán kiadtak 6 református folyóiratot s körülbelül ugyanennyit a
többi felekezetek köréből. Még 1918-ban is 23 magyar protestáns folyóirat élt a jelenlegi elcsatolt területe ken. Az 1920-as években történt ezen a téren is néhány rövidéletű lapalapítási kísérlet. Nyelvi tekintetben következő a megoszlás: n é m e tü l jelent meg 1 református, 20 evangélikus folyóirat, — ezek közül egyet Bremenben nyomtak, — s z l á v nyelven adtak ki 4 evangélikus, 2 babtista és 1 szek tárius folyóiratot. Jelenleg 1 német evangélikus lap jelenik meg, nem számítva az erdélyi szász evangélikus egyházat, mely semmi kapcsolatot nem tart Magyarországgal, s így sajtóviszonyairól sem vagyunk tájé kozva. A legelső magyar protestáns folyóirat az „ A n n a le s E v a n g e lic i p r o v in c ia r u m d o m u i A u s t r i a c a e h e r e d i tarium** c. volt, mely 1793-ban indult meg Érsekújvárott, címét azonban hamarosan „ N ö v i e c c l e s ia s tic o s c h o la s tic i A n n a l e s E v a n g e lic o r u m au gu st. et h e lv e t, c o n f e s s i o n is in A u s t r i a c a monarchia** -ra változtatta és A m b r o z y Sámuel szerkesztésében 1803-ig élt. Az első
magyarnyelvű protestáns folyóirat Kolozsvárott indult meg S a la m o n József szerkesztésében „ E r d é l y i P r é d i k á t o r i T á r “ címen 1833-ban és 1839-ig élt. Majd 1842ben megindul a „ P r o t e s t á n s E g y h á z i és I s k o l a i Lap** S z é k á c s József, T ö r ö k Pál és T a u b n e r Károly szer kesztésében, 1857-ben pedig a nevezetes „ S á r o s p a t a k i Füzetek** is E r d é l y i János vezetésével, s ettől kezdve évről-évre szaporodik a lapok száma. Az első, kizárólag evangélikusok számára alapí tott folyóirat a „ D é r E v e n g e l is c h e Christ** volt, mely 1848-ban ért egy évfolyamot. Rövid élete után csak 1857-ben születik új lap „ E v a n g e lis c h e s W o c h e n b l a t t **, majd 1862-től „ E v a n g e lis c h e Blatter** cím alatt. Idő közben egy általánosabb című folyóiratot is adott ki H o r n y á n s z k y t a „ P r o te s ta n tis c h e J a h r b ü c h e r fü r O e s terreich**-e\.s 1854—1860 között. Az első magyarnyelvű evangélikus folyóirat a soproni líceum ifjúságának „Bimbófüzér** -e, mely 1865-ben jelent meg először, s 1873-ban még élt. A „felnőttek*' csak 1883-ban indít ják meg a magyarnyelvű „ E v a n g é lik u s E g y h á z és I s kolá**- 1. Az első unitárius folyóirat a kolozsvári „ K e r e s z t é n y Magvető** volt, mely 1861-től egész az impériumváltozásig élt. A babtisták 1895-ben tűnnek fel az időszaki sajtóban egyszerre két lappal is, az egyik a „Békehirnök** , a másik „ A z I g a z s á g Tanúja**, mely ma is él, s így egyike legöregebb folyóiratainknak. Ma is élő legöregebb református folyóiratunk a debreceni teológusok ,,K ö z l ö n y “-e, mely 1870-ben szü letett. Utána a „ T é l i Újság** következik 1877-ben tör tént indulásával. Ez az újság azért is érdekes, mert rövid időt leszámítva, mindig vidéken szerkesztették, jelenleg Békéscsabán. Megindulási helye Makó. 1883 óta él a „ S á r o s p a t a k i I fjú s á g i K ö z l ö n y * . A „ P r o t e s tá n s Szemle** 1889-ben indult meg. Ugyanebben az évben alapíttatott a „ T a n í tó k Lapja** is. A „ D u n á n tú li P r o t e s t á n s Lap** pedig 1890 óta él. Az egyházközségi értesítők közül a b u d a p e s t i a legöregebb, 1908-ban kezdte életét. Utána rögtön a m i s k o l c i következik huszonöt éves múltjával. Ugyan csak huszonöt éves a győri „Harangszó**. A már meg szűnt református lapok között a „ P r o te s tá n s E g y h á z i és I s k o l a i Lap** élete volt a leghosszabb, 1858-tól 1919-ig terjedt. A kecskeméti „ P r o t e s t á n s P o p * 1879 —1908 között élt. Harmincegy éves korában szűnt meg
10. sz.
K ö n y v tá ri S zem le
1915-ben a lugosi „ S z a b a d E g y h á z ** is. Az élő evan gélikus lapok közt csak egy olyan van, amely még a múlt században — 1889-ben — indult, az „E v a n g é lik u s N é p i s k o l a * Sopronban. Hatvan éves múlt után szűnt meg 1923-ban a szarvasi gimnázium „Zsengék** című kiadványa. Evangélikus kiadvány a leghosszabb életű egyházi értesítő, mely S z é k e s f e h é r v á r o n élt 1877—1928 közt. Ötvenkét évfolyam után vetett véget az 1918. esztendő az unitáriusok nevezetes folyóiratá nak, a kolozsvári „Magvető**- nek. Említsük még meg, mint érdekességet, hogy 1917—18-ban külön „hadi** lap is jelent meg „ R e f o r m á tu s K a t o n á k L a p j a * címen.
*9
A legelső ze n e i folyóirat pedig ebben a körben a Sá rospatakon 1905-ben megindult „ R e f o r m á tu s Z e n e k ö z löny** — később „ P r o te s tá n s Z eneközlöny** — volt, melynek utolsó évfolyamát 1911-ből ismerjük. Ezeket a fontosabb, érdekesebb adatokat tárja elénk az új szakkatalógus. De ismét ide kell fűzni azt a megjegyzést, hogy a gyűjtemény hiányai folytán alig ha teljes az így nyert kép, s talán nem is mindenütt kifogástalanul pontos. A jóindulatú olvasó szíves megjegyzéseit tehát, melyekben helyreigazítást vagy pótlást közöt, örömmel és hálával várjuk, sőt kérjük. J o ó T ib o r.
KÖNYVEKRŐL D ebrecen V á ro s K önyvnyom d áján ak XVIII. századbeli m űködése, term ékei.
Lezárult Pintér Je n ő nagy M agyar Irodalom története.
Z o l t a i Lajos, a debreceni tudományosság egyik kimagasló értéke, fenti címmel adta ki 36 lapos tanul mányát, mely alcíme szerint csak adalék e könyv nyomda történetéhez, de amely a valóságban sokkal több az adalékok alkalmi hézagpótlásánál. C s ű r ö s Fe renc 23 évvel ezelőtt megjelent félezer oldalas könyve után, amely ezzel a nyomdával foglalkozott. Z o l t a i sokkal többet hoz most kis tanulmányában az adalék nál, valósággal új fejezetet ad hozzá. Z o l t a i ezúttal két kérdésre kívánt feleletet adni: micsoda könyvek, nyomtatványok kerültek ki a debreceni nyomdából 1701 és 1800 között és azokat hány példányban nyom ták? s hogy jövedelmeztek-e ezek a kiadványok va lamit, s ha igen, mennyit, a fenntartó város pénztá rának? A válasz mind a két kérdésre kimerítő, érde kes, értékes és meggyőző. Összeállítása szerint a XVIII. században 147 könyv jelent meg a debreceni nyomdában, némelyik — legtöbbje — több, sőt szá mos kiadásban. A F iú - v a g y D e á k A B C 137.260 pél dányban jelent meg az évszázad folyamán s ma sem P e t r ik , sem N a g y Sándor, a debreceni kollégium tör ténetírója nem ismerik. 133.530 példányban kelt el a F u n d a m e n tu m n a k nevezett k is K á t é is. Érdekesek a példányszám ingadozások. Van könyv, amiből egy-egy kiadáskor 12.000 példány került ki a nyomda sajtójá ból, míg egy-egy más könyvet, mint a J u s t a v e r n i c á l e t , vagy R é v a y Pál H a l o t t i p o m p á j á t csak 200—200 pél dányban állították elő. Z o t t a í a. i számadáskönyvek, leltárak alapja r t “wuoawuyvcR, nsiidraK aiapjan minIv e k n X Y T i •f®lsorolí a a különböző kiadásokat (ameterieddrrTptfe ,eu ZeSekben nyoma maradt)- a könyvek ídv í t ♦ ’ Peldaí1ys,zamát és eladási árát is. Csupa t l / t CZ; aT ye,k a XVIIL szá2adi magyarorszagi konyvtermeles, könyvpiac ismerete szempontjából hézagpótló jelentos_eguek. Meg kell jegyeznünk, hogy a megállapítható kiadványoknak jelentékeny része ismeretlen, elveszett, vagy lappang, viszont ismerünk olyan XVIII. századi debreceni kiadványokat, amelyek a nyomdai számadáskönyvekben, azok hiányossága miatt, nem szerepelnek. Itt lenne az ideje, hogy komoyabban vegyük a XVIII. századi magyar könyvtermés megismerését. Z o l t a i sok újat hozó és sok gondolatot fakasztó tanulmánya arra is rámutat, hogy a nyomda kiadói te vékenysége mindvégig tisztességes haszonnal szolgált a varosnak s ezt néhány évre összegszerűen is kimutatja. Örömmel köszöntjük a jeles dolgozatot s bár minél több komoly helyi monografus kezdené el az időálló téglahordást a magyar nyomdatörténet valamikori szintéziséhez. ______ ___ ______________ —s —s.
Nagy hiánya a magyar bibliográfiának, hogy az egyes tudományszakok könyvészete hiányzik. Csak Klebelsberg Kunó nagy álmai közt élt, de a való élet ben még csak az előkészítő munkálatokig sem jutot tunk el. Ezért mint b ib li o g r á fu s o k n a k is örülnünk kell P i n t é r Jenő hét kötetes nagy I r o d a l o m t ö r t é n e t e utolsó kötete megjelenésének, mert a fáradhatatlan tudós, nemcsak hogy elvégezte ezt az előkészítő munkát iro dalomtörténete írása folyamán, hanem, ha a nagy mű ben széttördelve is, de valósággal meg is csinálta azt. A most lezárult, legnagyobb „Pintérében a ma gyar irodalomtörténet könyvészete a lehetőségek és a mű adta keretek viszonyaihoz képest teljesnek mondhatóan kész van. Bárha a többi tudományágak még hiányzó kézikönyvei is ilyen bibliográfiái apparátussal jelennének meg. Ez alkalommal nem akarunk rátérni az új opus kritikai vizsgálatára, hanem megragadjuk az alkalmat arra, hogy melegen köszöntsük ezt a csodálatos munka bírású é s kitartású tudóst, abból az alkalomból, hogy példát mutatott arra, miszerint részt kell vállalni az egyes szaktudományok szintetikusainak a magyar, árva sorsú bibliográfia munkájában is. P i n t é r Jenőt 1908-ban tüntette ki első Irodalom történetéért a Semsey-díj jal a Magyar Tudományos Akadémia. Azóta több alkalommal, összesen 15 hatal mas kötetben írta meg P i n t é r Jenő a magyar irodalom történetét. 1909—1913-ban négy kötetben, 1922-ben két kötetben, 1928-ban ismét két kötetben s 1930 és 1934 között hét hatalmas kötetben. Megírta ezen kívül 1924ben a nagyközönségnek s a középiskolák növendékei számára is, amely 1911 óta számos kiadásban látott napvilágot. A magyar irodalmi múlt bármely korának kutatásánál P in té r művei nélkül meg sem moccanha tunk. Nála minden eddigi valamire való részeredményt egységbe foglalva együtt találunk és könyvészeti uta lásai a maga területén versenyen kívül állanak. Élete munkássága egy monumentális alkotókedv eredménye, melyből felénk árad ezeréves irodalmi kultúránk min den kis szellőcskéje. A szigorú tudományos apparátus és a kódexmásoló barát áldozatos hangyaszorgalma, a modern eszmék, az úttörő gondolatok és az örökké időszerű ízlésáramlatok értékesítése párosult munkás ságában, melyben a lexikális adathalmaz könnyen át tekinthető, kritikailag megbízható és mindenkor hasz nálható rendszerezéssé csoportosul. „Megvallom", mondta egyszer P i n t é r , „engem egész életemben semmi más nem érdekelt, mint az írók és a könyvek világa". Ez a rajongó érdeklődés teremtette műveit s tette őt a m a g y a r b ib lio g r á fia h a s z n o s m ű v e l ő j é v é i s . . . K ozocsa Sándor.
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Múzeum-kömt 3 — Telefon: 87-5-01. felelős szerkesztő: Asztalos Miklós dr. — Felelős kiadó: Lantos Adolf. Sárkány-nyomda r. t. Budapest, Horn Ede-utca 9.
80
K ö n y v tá ri S zem le
10. sz.
A M agyar Tudom ányos A kad ém ia Tette m eg H orváth M ihály em igrácios levelezését A magyar könyvkereskedelemben példa nélkül áll, hogy egy meghirdetett aukció, amelynek már kataló gusa nyomtatásban is megjelent, elmaradt volna. Ez úttal azonban ez az eset következett be, mert a L a n t o s k ö n y v e s b o l t által f. évi február 6-ára hirdetett XVI. aukció, amely a történetíró H o r v á th Mihály emigrácios levelezésének ismeretlen és kiadatlan eredeti leveleit bocsátotta volna aukcióra, elmarad. A kiválóan érde kes és nem kisebb mértékben értékes, mintegy 200 da rabot számláló levelezés iránt a katalógus megjelenése után szokatlan méretű nagy érdeklődés mutatkozott s csakhamar több oly igénylő is jelentkezett, akik meg akarván menteni az értékes gyűjtemény egységét, azt mint zárt gyűjteményt, egységesen kívánták megsze rezni. A vetélkedő érdeklődők közt ezúttal a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a maradt a győztes, amely egy tételben vásárolta meg a nagybecsű levelezést. A gyűj temény méltó helyre került a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárába jutván, mert nemcsak a levelek címzettje, de a levelek írói közül is számosán tagjai voltak a Magyar Tudományos Akadémiának. A szabadságharc utáni magyar emigrációból szár mazó, kivétel nélkül Horváth Mihályhoz szóló emigrációs levelezés 31 levélírótól került össze. Már a levél írók személye is érdekessé teszi ezeket a leveleket, mert hiszen nem kisebb neveket találunk közöttük, mint A l m á s s y Pált, az 1849-es debreceni országgyűlés alsó
házának elnökét; a kivégzett első felelős magyar minisz terelnök, B a t t h y á n y Lajos özvegyét és gyermekeit; br. E ö t v ö s Józsefet; a debreceni függetlenségi nyilatkozat egyik fogalmazóját, G o r o v e Istvánt; a nagy magyar utazót, J e r n e y Jánost; a magyar történeti regény aty ját, J ó s i k a Miklós bárót; Petőfi német fordítóját, K e r t b e n y Károlyt; a legendás emlékezetű K l a p k a Györ gyöt; K o s s u t h Lajost; az emigráció magyar publicistá ját, L u d v ig h Jánost; az érdekes életű M e d n y á n s z k y Cézár bárót, a szabadságharc tábori főpapját; az ar cheológus R ó m e r Flórist; a történetíró S z a l a y Lászlót; a szomorú sorsú T e l e k i Lászlót és irodalomtörténetírá sunk atyját, T o l d y Ferencet. Ez a néhány kiragadott név is sejtteti, hogy még a legegyszerűbb leveleknek is megvan a maguk sajátos íze s történeti, vagy iro dalomtörténeti súlya. Egynémely levél a magánlevele zésben szokásos intimitások között igen értékes törté neti adatot is őriz s az egész gyűjtemény hézagpótlóan egészíti ki az eddig ismert és közgyűjteményekben őr zött különböző emigrácios levelezés-anyagot. A Magyar Tudományos Akadémia a gyűjtemény megszerzésével igazán á lt a l á n o s k ö z é r d e k e t szolgált, s egyben kegyeletesen is cselekedett, amikor nagynevű egykori tagjainak leveleit magához váltotta. A Lantos könyvesbolt remélhetőleg nem utolszor érte el ezt a páratlan sikert, hogy aukciója az anyag idő előtt való elkelése miatt elmarad.
Könyvkultúra a modern Kínában °st érkezett meg a C h in e s e
Q u a r t e r l y B u lle tin B i b l i o g r a p h y legújabb
szama (Vol. I. No. 3., 1934. szeptembér) * amely igen érdekes beszámolót k ö z ö l a kínai kulturális viszonyokról H és különösen a könyvkultúráról. A kultúráért való áldozatkész ségre talán legjellemzőbb az a pár soros kis hír, hogy 1934 nyarán több, mint 200 diák ment külföldi tanulmányútra Európába és Amerikába, legtöbb s a j á t k ö lts é g é n . A kínai kultuszminisztérium hivatalos statisztikája szerint 1933-ban 621 kínai diák tanult külföldön, még pedig 220 Európában, 182 az Északamerikai Egyesült Államokban és 219 Japánban. Ezek közül c s a k 101 é l v e z e t t a k o r m á n y r é s z é r ő l t á
i i a 1«Jl
*
m o g a tá s t.
A városok is igen jelentős összegeket áldoznak kultúrájuk fejlesztésére. így legújabban N a g y - S h a n g h a i városi tanácsa 3,500.000 dollárt szavazott meg városi kulturális intézmények céljaira. Ebből az összegből 300.000 d o l l á r t s z á n n a k a városi múzeum és ugyananynyit a v á r o s i k ö n y v t á r é p í t é s é r e . A munkálatokat az ősz folyamán már meg is kezdték. A National Library of Peiping, Kína legnagyobb könyvtára, mindent elkövet, hogy tisztviselői a legma gasabb nívót érjék el. Most is két tisztviselőjét küldte ki c s e r e k ö n y v t á r o s k é n t k ü l f ö l d i g y a k o r l a t r a : L. M. Yoh a Columbia-egyetemre ment a kínai gyűjtemény keze lésére, Wang Chung-min pedig Párizsba, hogy a Bibliothéque Nationale-ban segédkezzék a kínai könyvek ka talogizálásában. Párizsból viszont Mlle Dolléans megy helyére, mint cserekőnyvtáros, a peipingi National Library-ba. Érdekes megemlíteni, hogy a fentemlített Quarterly Bulletin of Chinese Bibliography-nak, ame lyet ugyancsak a peipingi National Library ad ki, egyik szerkesztője angol, a másik német és csak a további kettő kínai.
A kínai nyelvű szakirodalom hatalmas méreteire jellemző, hogy a Provinciái Library of Chekiang, Hangchow, megszerezte Ch'iu Ch'ung-man 300-nál több művet, 1298 kötetet tartalmazó magánkönyvtárát, amely csupa kínai nyelvű m a t e m a t i k a i m u n k á b ó l áll. A könyvkultúra terjesztése érdekében a k ín a i p o s t a legújabban bevezette azt az újítást, hogy har madrangú és annál magasabbfokú összes hivatalai bár kitől f e l v e s z n e k k ö n y v - , f o l y ó i r a t - és h i r l a p m e g r e n d e l é s e k e t , amelyeket a könyvkereskedői ár és a postadíj összege ellenében szállít. Ezzel tehát nem új, jövedel mező üzletághoz jutott, hanem megkönnyíti azoknak a vidéki könyvkedvelőknek a helyzetét, akik különben csak hosszadalmas úton-módon juthatnának köny vekhez. A gazdasági viszonyok rosszabbodására jellemző, hogy a bírálatai nívós, komoly voltáért közkedvelt, immár két éven át működött T'u-shu p'ing-lun (The Book Review) 2. köt. 12. számával, 1934. augusztusá ban anyagi nehézségek következtében megszűnt. Ennek ellenére a kiadói élet ma is igen élénk Kínában és szinte havonta olvashatunk újabb és újabb, sokszor szinte monumentális méretű kiadványok megjelenéséről. A múlt év tavaszán vetették fel egy Kínában, an gol nyelven kiadandó évkönyv, a C h in a Y e a r b o o k ter vét. A kiadók augusztus hóban Shanghaiban tartott gyűlésen egy shanghshi-i újságmágnást, Shih Liangts'ai-t választották a kiadótársaság elnökéül. A Year book szerkesztőségének címe: Shanghai, Boulevard de Montigny 123. A shanghai-i Kaiming Book Co. most hirdeti a „Twenty Five Dynastic Annals" facsimile-kiadását. Kilenc nagy quartkötetben fog ez a hatalmas mű meg jelenni, összesen mintegy 8000 lapnyi terjedelemben, kimerítő indexszel ellátva. Minden lapja négy sűrűn nyomott vízszintes hasábra oszlik; a reprodukciót a „Palace Edition" nyomán készítik, de erős kicsinyítés sel. Bolti ára 72 dollár lesz.
ÍO. sz.
K ö n y v tá ri S zem le
Ugyancsak Shanghaiban adja ki a Commercial Press a Wan-yu wen-k'u (The Complete Library) má sodik sorozatát. Ez is, mint az első sorozat, k é t e z e r k i s z s e b a l a k ú k ö t e t r e fog terjedni, amelyekhez még 28 quartkötetnyi magyarázó jegyzet járul. A sorozat nagyrészt régibb sinológiai munkák utánnyomásait fogja tartalmazni, két hasábra osztott lapokon. A mű 1935 márciusától 1937 márciusáig fog megjelenni. A teljes sorozatban állítólag összesen 190 m il lió í r á s j e g y (illetve szójel) lesz. Előjegyzési ára 400 dollár. A kínaiak igyekeznek mindenben lépést tartani a nyugati kultúrával; meg akarják ismerni annak min dennemű megnyilatkozásait. Ezért a kínaiak számára mindenesetre régóta érzett hiányt pótol a shanghai-i Life Publishing Co.-nak az a vállalkozása, hogy ha vonta megjelenő folyóiratot ad ki, amelyben kizárólag k ü l f ö l d i művészeti és irodalmi tárgyú c i k k e k e t k ö z ö l k ín a i fo r d ítá s b a n . A lap címe I-wen (Translation); 1934 szeptemberében jelent meg az első száma, amely legnagyobbrészt novella-fordításokat tartalmaz. Nem zetiség szerint két orosz, két francia, továbbá egy-egy görög, német, m a g y a r és japán szerző novelláját közli. Természetes, hogy nemcsak a könyvkultúrában igyekeznek a kínaiak a művelt nyugatot utolérni, sőt felülmúlni, hanem a tudomány minden más ágában is. Nekik is megvan a saját tudományos akadémiájuk, ré gészeti, nyelvészeti, történelmi, geológiai, földrajzi, néprajzi társaságuk, mérnök- és építészegyletük, mint bármely nyugati kultúrnépnek és ők talán még gyak rabban tartanak gyűléseket, rendeznek tanulmányutakat, végeznek gyűjtéseket és ásatásokat, mint művelt nyugati mintaképeik. Ami a könyvkultúrát illeti, né mely szempontból mi is sokat tanulhatnánk tőlük, így például, hogy mást ne is említsünk, a könyvtáros-csere és a posta útján lebonyolított könyvrendelések tekin tetében. G r o n o v s z k y Ivá n .
A s á ro s p a ta k i fő is k o la i n a g y k ö iiy v tá r ré sz é re tett ú ja b b ad o m á n y o k zinnyei Gcrzson, a sárospataki főiskolai könyvtár történetében 1875-ig vezette le az adományok kimutatását. Az azóta történt nagyobb adományozások még nincsenek kimutatásba véve. Pedig a kö zelmúltban is több említésre méltó aján dék könyvtömeg került a főiskola birto kába. így a Szkárosi-Szentpéteri hagyaték (1910/11), a Búza János, Csiky Kálmán, Vay Miklós hagyaték (1912/13), a Zempléni Árpád könyvtára (1922/23), a Szinyei-h agyaték (1921/23), a Mi7rouics-hagyaték (1929/30), a Dókus Gyula levéltára (1923/24), a Szabó Sándor ajándékozta könyvek, Kun Zoltán dr. hagyománya, stb. Közöttük legtekintélyesebb a 2000 darabnyi Szkárosi-ié\e hagyaték, amely egy külön szekrényt kapott s a Zempléni Árpádé, melynek szintén egy szekrény jutott. A 2661 szám alatt belajstromozott könyvek között 1288— 1943 szám alatt a Pósa Lajos hagyatékából vett könyvek is helyet foglalnak. A pataki könyvtár nagy termében ott hirdetik a felírások a jókedvű adakozók neveit. A múlt nyáron újabb adományhoz jutott az anyaiskola. Egyik hű fia.Rácz Lajos, hagyta rá könyvtára nagy részét. Körülbelül 2000 kötetre rúg az a könyvtömeg, amelyből ré szesült a nagykönyvtár (kb. 1000 kötettel), a tanári kézi könyvtár (kb. 166 kötet), az Erdélyi-Önképzőkör (100 kötet), a Rákóczi-Egyesület (120 kötet), az akadémiai olvasó-egylet (100 kötet) s a duplumtár, amely így körülbelül 15.000 da rabra szaporodott. A nagylelkű hagyaték elhelyezésére kü
81
lön kis szekrényt csináltattunk s rászögeztük az ajándékozó dolgozószobájának ajtaján állott sárgaréz névlapot. Becses a Rácz-hagyaték azért is, mert sok olyan filo zófiai könyvet foglal magában, amelyet ma külföldről meg szerezni szinte lehetetlen. Ez a könyvtömeg filozófiai sza kunknak hatalmas gyarapodását jelenti. Főleg a Rousseau irodalomra vonatkozólag találunk benne becses könyveket, de Comeniust illetőleg is sok forrásmunka van közte. Né melyiket a szerző adta dedikációval ellátva a nagy Rousseaukutatónak, némelyik recenziópéldányként jött hozzá. E két fő érdeklődési kör mellett a magyar filozófiai irodalom is eléggé képviselve van benne. Míg a Zemp/ém-hagyaték a rokon népekre vonatkozó lag ölel fel gazdag anyagot, a Pósa-könyvek pedig költői szempontból értékesek; míg a Szabó Sándor-féle könyvek jogi s gazdasági jelentőségűek, a Kun Zoltánéi pedig orvosi jellegűek, addig — mint említettem — a Rácz Lajos-hagyományozta könyvek filozófiai irányúak s a mai valutáris nehézségek mellett beszerezhetetlenek lennének.
(Sárospatak.)
H
Í
Gulyás József.
R
E
K
Ranschburg Gusztáv ötven éves könyvkereskedői munkásságának jubileuma alkalmából a Magyar Könyv kiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete jól sikerült ünnepi vacsorát rendezett január 17-én a jubi láns tiszteletére. A kitűnő Ranschburg Gusztávot, a magyar könyvkereskedői szakma legelismertebb egyé niségét jubileuma alkalmából igen sokan keresték fel gratulációikkal, akiknek sorába örömmel áll be most a Könyvtári Szemle is. Fr. Mílkau hatalmas könyvészeti, könyvtártani és könyvtörténeti magánkönyvtárát 0. H a r r a s s o i v i t z (Leipzig) árusítja. Most jelent meg a könyvtár jegyzékének első része (Schrift und Buch. Bücher-Katalog 454), amely 116 lapon 1902 címet sorol fel. Ez az első rész a folyóiratokat, gyűjteményes és enciklopédikus mű veket, valamint az írás- és könyvtudományra vonatkozó könyveket sorolja fel. A közeljövőben megjelenő má sodik rész közli majd a könyvtár bibliográfiái, könyv tártani, egyetem- és tudománytörténeti anyagát. Az Orsz. Széchényí-Könyvtárban január hó utolsó tíz napján, a szép könyv és a szép kötés kiállítása közt, P a n i t y Vukoszáva dr. igen nagy érdeklődéssel talál kozott kiállítást mutatott be a könyvtár háborús leve lezőlap gyűjteményéből. Különösen a belga, francia és olasz háborús gúny-levelezőlapok keltettek nagy fel tűnést a Könyvtárnak azon ifjabb látogató-gárdája előtt, akik most először találkoztak életükben a hábo rús propaganda ezen megnyilatkozásával. A jövőben a speciális kiállítások közötti időt hasonló alkalmi be mutatások fogják kitölteni. A köteles-példány törvény időszerűvé tette, hogy a Könyvtári Szemle is foglalkozzék a kérdéssel. Jövő számunkban közreadjuk tehát F i t z József bibliográfiá ját a köteles-példány irodalomról s K n i e z s a István a lengyel, egyik e r d é l y i m u n k a t á r s u n k pedig a román kö telestörvény intézkedéseit fogja ismertetni. Itt említ jük meg, hogy a tavasz folyamán felkérésünkre K a r d o s Tibor néhány érdekesen széljegyzeteit magyar könyvet fog bemutatni a XV. századtól a XVIII.-íg, hogy ezzel is közelebb jussunk a régi magyar könyv ismerete után a régi magyar könyvolvasó lelkiségéhez is. Nagy hiányokat felmutató k ö n y v é s z e t i és b i o g r á
terén a közeljövőben örven detes gazdagodásra van kilátás. A kultuszminisztérium megegyezett a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskef iá i l e x i k á l i s ir o d a l m u n k
K ön y v tá ri S zem le
83
dők Orsz. Egyesületével, s a Kir. Magyar Egyetemi Nyomda közbejöttével a legközelebbi jövőben megje lenik a M a g y a r K ö n y v é s z e t Barcza által összeállított 1910—1920, közötti, kötete, amelyet az Orsz, SzéchényiKönyvtár hivatalból megbízott egyik tisztviselője ren dez sajtó alá és lát el kiegészítésekkel. A M a g y a r K ö n y v é s z e t rég esedékes új kötete füzetekben fog meg jelenni. Szó van arról is, hogy sajtó alá fog kerülni dr. G u l y á s Pál egyet. c. rk. tanár, ny. múzeumi igazgató évtizedek óta gyűjtött é l e t r a j z i le x i k o n a is, amelyre már régóta vár mindenki, aki csak valamit is érdeklő dik a magyar irodalom munkásai iránt. A magunk ré széről mindkét hírt a legnagyobb örömmel köszöntjük. A kutyakultusz is megtalálta a maga bibliográfu sát. Brúnó B a e g a - L o b e d a a német kutyatenyésztés in tézetének és birodalmi szövetségének támogatásával összeállította a k u t y á v a l f o g l a l k o z ó t u d o m á n y o s i r o d a l o m legutóbbi ötven évének termését. Ismét egy példa arra, hogy a bibliográfia nem maradhat el a minden napi élettől.
K ü lfö ld i h íre k Göttingen. Az egyetemi Könyvtár októberben c s a l á d tö rtén eti k iá llítá st
rendezett.
Graz. Novemberben ünnepelte Jós. A. K i e n r e ic h an
tikváriuma fennállásának másfélszázados jubileu mát, amit egy, a válogatott, értékes müvekről szóló katalógus kiadásával tett emlékezetessé. Konstantinápoly. A török kultuszminiszter tervbe vette, hogy a bizánci és az ottomán kor emlékeiből ki állítást rendez az A ja Szófia épületében. London. A B r itis h M u s e u m két igen ritka francia ősnyomtatványt szerzett meg: Alain C h a n tie r : La béllé dame sans mercy (Lyon, 1490 körül) és egy is m e r e t l e n s z e r z ő t ő l La béllé dame qui eut mercy (Jean de Vigle, Lyon, 1495 körül). Mindkét nyom tatványból még csak egy-egy példány ismeretes. — A k ö n y v g y i i j t é s ú j ú t j a i címmel kiállítás nyílt meg, amely elsősorban a kis eszközű gyűjtőknek akar útmutatással szolgálni sajátos gyűjtemények meg teremtésére. München. Ludwig R o s e n t h a l antikváriuma, amely a magyar könyvtárakkal is sűrű összeköttetést tart fenn, a napokban lett 75 éves. Az antikvárium ere detileg Fellheimban működött. Jelenlegi vezetője Norbert Rosenthal. New York. A C o l o p h o n eddigi fényűző kiállításával és formátumával szakított, hogy a gazdasági helyzet nek megfelelően olcsóbb kiadásban jelenhessék meg. — A L i m i t e d E d i t i o n s C lu b 1934—35. évi kiadói tervében szerepel többek közt J o y c e Ulyssesének Henri M a t i s s e által illusztrált kiadása. Paris. Az E g g i m a n n - A n t iq u a r iu m a francia romantikus könyvkötés történetének igen becses emlékét fe dezte fel, megtalálva C u r m e r kiadó albumát, mely 47, a kiadó számára készült színes akvarell kötés tervet tartalmaz. Philadelphia, A pennsylvaniai egyetem könyvtára aján dék útján megszerezte Benjámin F r a n k lin legko rábbi irodalmi munkáját, mit tizenöt éves korában írt: E l e g y on M y S i s t e r F r a n k lin címmel. Az ere deti fogalmazvány kézirata becses gyarapodást je lent a könyvtár számára. San Marino, C a lifo r n ia . A H u n t in g t o n L i b r a r y kézira tok és első kiadások bemutatásával kiállítást szen telt az angol regénynek. A legöregebb kiállítási darab egy 1400 körül írt angol regény kézirata, a legkésőbbi egy 1915-ös Galsworthy-kézirat. A sok becses kéziratot felölelő kiállítás anyagáról nyom tatott katalógus jelent meg.
ÍO. sz.
K ü lfö ld i fo ly ö lratszem le Biblíofília (Firenze). 9— 10. sz. — W i t t g e n s , Cristo-
foro de Predis. K a r i , Hunyadi Mátyás király, a mecénás és könyvbarát. C a m e r a n i , A közkönyvtá rakra vonatkozó modern törvényhozás. B r e s c ia n o , Neapolitana II. A számot könyvtári hírrovat egé szíti ki. Bulletin du Bibliophile (Paris). 10. sz. — V a n d é r e m , Balzac első francia kiadásai. T a n n e r y , Moliére Amphitryon-jának eredeti kiadása. L i o n t Anatole France-ról szóló művek könyvészete. D u m e s n il és O e m o r e s t , Gustave Flaubert Salambő-jának biblio gráfiája. Bulletin of the International Committee of Historical Sciences (Paris) Vol. VI. Part. 1. (1934. március) b i b l i o g r a p h y of th e p r e s s ' alcímmel jelent meg. W. M o m m s e n bevezető tanulmányul a sajtó történelmi bibliográfiájának irányvonalait vá zolja. A kötet nagy részét az egyes országok sajtó történeti bibliográfiáinak bibliográfiái töltik ki. Ezúttal Dánia, Danzig város, Spanyolország, az Egyesült Államok, Finnország, Franciaország, Olaszország, Norvégia, Románia és Svédország ily természetű könyvészete jelent meg. Ennek kap csán G. B o u rg in közel 50 oldalon át vázolta a francia sajtó történetét. Külön érdekessége a fi gyelemreméltó kötetnek, hogy a sajtótörténeti ka talógus példájául a m a g y a r o r s z á g i ú j s á g o k c í m le í r á s a i t k ö z l i , az Abaujmegyei Közlönytől az Aradi Hirdetőig, összesen 20 címet sorolva fel. Corona (München). IV. évf. 6. sz. — V o s s le r : A szim bolikus gondolkozásmód és költészet (II. közle mény). I w a n o w : Orosz költemény Goethe halálára. H o f fm a n n s th a l: Feljegyzések. Philobiblon (Wien, Leipzig, Zürich). A könyvkedve lőknek ez a kitűnő folyóirata az 1934. év folyamán tíz testes füzetben látott napvilágot. Az évfo lyamban közel 30 kitűnő, nemzetközi értéket je lentő nevektől származó, többnyire gazdagon il lusztrált tanulmány jelent meg, ezek mellett 16 igen érdekes mellékletet is kaptunk. Az évfolyam ban azonban közvetlenebb magyar vonatkozás nem volt. A folyóirat most már hat ország tizenegy nagy városából, tizenöt olyan egyesületnek hivata los közlönye, amely bibliofiliával, bibliográfiával, könyvtörténettel, exlibrisszel és illusztráló művé szettel foglalkozik. Ezeknek a társaságoknak ál landó rovata igen élénkké teszi a folyóiratot. Kü lönösen becses összehasonlítást közölt füzetről-füzetre a világ legkülönbözőbb tájain hónapról-hónapra megjelent katalógusokról. A nemzetközileg jelentősebb aukciókról való beszámolói is széles érdeklődést elégítettek ki. Zentralblatt für Bibliothekswesen (Leipzig). 11. sz. — J u n tk e : Ismeretlen bűnbocsátó-levelek a 15 .és 16. századból. F r a u e n d o r f e r : A római Nemzetközi Me zőgazdasági Intézet könyvtára és új épülete. V o r s tiu s : Kritikai gondolatok a katalógustörténet és katalóguselmélet legújabb adalékaihoz. „H i s t o r i c a l
A K ö n y v tá r i S ze m le nőfizetési díja: egész évre 5 P, félévre 3*50 P, amely összeget azonban teljes egészében v i s s z a t é r í t j ü k Önnek, ha 1935. á p rilis 1 -ig leg a lá b b 40 p e n g ő é rt vásárol, bármilyen könyvet, akár több ízben is, a K Ö N Y V T Á R I S Z E M L E kiadójánál: ^ A T O S
k ö n y v e sb o ltja
és
tnd. a n t i q n á r i n m á b a n
B U D A P E S T , IV., Múzeum-kőrút 3. sz.
