2016. szeptember
2016. SZEPTEMBER XVIII. évfolyam 9. szám
A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint 2016. január–júniusban 258 000 Ft volt a bruttó átlagkereset. 2016 júniusában a bruttó átlagkereset 259 900 forint volt, 5,7%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. 2016. január–júniusban a bruttó átlagkeresetek 6,0%-kal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7%-os emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt. Az év első hat hónapjában a nettó keresetek emelkedése – a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése következtében – a bruttó bér átlagát meghaladó mértékű, 7,6% volt.
2016. júniusban: A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési
Tóth Árpád: Őszi kérdés “Jártál-e mostanában a csendes tarlón este, Mikor csillaggal ékes a roppant, tiszta tér, S nagy, lassú szekerek ballagnak haza, messze, S róluk a szénaillat meghalni visszatér?..”
Bérhelyzet intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 259 900 forint volt. Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 172 800 forint volt. A bruttó átlagkereset 5,7%-kal nőtt, miközben a nettó átlagkereset a személyijövedelemadó-szabályok változása miatt 7,3%-kal lett magasabb az előző év azonos hónapjához képest.
2016. január–június: A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 258 000 forint volt. A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (527 200 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (149 400 forint). A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 146 ezer fő – az adó- és járulék-
változások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 9700, illetve 9500 forint. Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 171 600 forint volt. 2016-ban a családi adókedvezmény igénybevételének szabályai – elsősorban a kétgyermekes családok esetében – jelentősen módosultak, befolyásolva a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 178 800 forintra becsülhető. A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 271 300 forint, a munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,9% volt. A bruttó átlagkereset 6,0%-kal nőtt, miközben a nettó átlagkereset a személyijövedelemadó-szabályok változása miatt 7,6%-kal lett magasabb egy év alatt. A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 0,1%-os növekedése mellett a reálkereset 7,5%-kal emelkedett. A rendszeres bruttó (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek 0,1 százalékponttal kisebb ütemben nőttek, mint a bruttó átlagkeresetek. A munkajövedelem 5,9%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A bruttó keresetek alakulása (2012. január = 100,0)
(folytatás a 2. oldalon...)
2
2016. szeptember A keresetek alakulása, 2016. január–június
(folytatás a címoldalról...)
Hűséges olvasóink tudják, hogy minden évben kétszer — március és szeptember hónapban — közzé tesszük lapunk hasábjain azt a táblázatot, mely a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetét hasonlítja össze a MÁV Zrt. dolgozóinak átlagkeresetével. 2016. első félévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete nemzetgazdasági szinten 258 000-Ft, mely 6,0 %-al haladta meg az elmúlt év azonos időszakában mért értéket. Közfoglalkoztatottak nélkül a bruttó átlagkereset 272 500 Ft, mely 6,6 %-al haladta meg az elmúlt év azonos időszakában mért értéket. 2016. első félévében a MÁV Zrt. teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak bruttó átlagkeresete 242 026-Ft volt (közfoglalkoztatottak nélkül 253 570 Ft), mely mindössze 671 forinttal haladta meg a 2015. év első félévi szintjét. A növekedés 0,3 %-os a bázis év azonos időszakához képest, ami 5,7 %-al elmarad a nemzetgazdasági átlagtól. A megmagyarázhatatlanul alacsony átlagkereset növekedés elsődleges oka az, hogy a MÁV Zrt- nél a 2016. évi bérintézkedési megállapodásban foglaltak nem elegendőek a vasutas munkavállalók átlagkereset minimálisan elvárt szintjének emelésére. Erre vezethető vissza az a sajnálatos tény is, hogy a félévi vasutas átlagkereset 15 974 forinttal alatta maradt az országos adatnak. Bár – reményeink szerint – a jelenség csak időleges, az alábbi táblázat adataiból a tendenciák jól nyomon követhetőek. A táblázat adataiból a vasutas bérek folyamatos leértékelődése olvasható ki. A PVDSz évek óta erre hívja fel a figyelmet. Kezdeményezéseink ellenére nem történtek meg azok a bérpolitikai lépések sem, melyek mindössze a lecsúszás elkerülését szolgálnák. A rugalmatlan – a munkáltatói jogkörgyakorlók beavatkozási lehetőségét teljes mértékben kizáró – bérgazdálkodási gya-
Szféra
Összesen
Vállalkozások Költségvetés Nonprofit szervezetek Nemzetgazdaság összesen Ebből: közfoglalkoztatottak
Közfoglalkoztatottak nélkül változás az
átlagkereset, forint
változás az előző év azonos időszakához képest, %
274 000 227 900 226 300
5,3 7,9 5,4
Bruttó 275 300 268 000 247 400
5,3 10,5 6,4
258 000
6,0
272 500
6,6
79 200
–1,4
x
x
átlagkereset, forint
előző év azonos időszakához képest, %
Nettó Vállalkozások Költségvetés Nonprofit szervezetek Nemzetgazdaság összesen Ebből: közfoglalkoztatottak
182 200 151 500 150 500
6,9 9,5 7,0
183 100 178 300 164 500
6,9 12,1 8,1
171 600
7,6
181 200
8,3
52 700
0,1
x
x Forrás: www.ksh.hu
Összehasonlító táblázat - a MÁV és a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetek alakulásáról – (Ft/fő/hó) Év 2011. 2012. félév* 2012. 2013. félév 2013. 2014. félév 2014 2015. félév 2015 2016. félév
MÁV Zrt. 224 844 228 303 233 907 227 084 238 349 238 816 240 897 241 355 257 697 242 026
nemzetgazdaság 213 054 220 697 222 990 228 160 230 664 235 022 237 736 243 200 247 800 258 000
MÁV/nemzetgazdaság 105,53 % 103,45 % 104,89 % 99,53 % 103,33 % 101,61 % 101,33 % 99,24 % 103,99 % 93,81 %
különbség + 11 790 + 7 606 + 10 907 - 1 076 + 7 685 + 3 794 + 3 161 - 1 845 + 9 897 - 15 974
*szervezeti változás (szolgáltató központ) hatásával korrigált adat korlat óhatatlanul oda vezet, hogy a vasutas bérek átlagos színvonala visszavonhatatlanul veszít versenyképességéből. Mindez azon túl, hogy az itt dolgozóknak egyre kevésbé biztosítja a tisztes megélhetést, előbb utóbb végérvényesen
FIGYELEM!
2016.szeptember 29-én
X. TEB-SZAKMAI NAP LESZ A PÁLYAVASÚTI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE TEB SZAKÁG SZERVEZÉSÉBEN TISZTELETTEL VÁRUNK MINDEN ÉRDEKLÕDÕT A MÁV CSOPORT MUNKAVÁLLALÓI KÖZÜL A GSM-R IRÁNYÍTÓ KÖZPONTBAN, Budapest, Horog utca 5 szám alatt.
ÉRDEKLŐDNI, JELENTKEZNI: 2016.09.26-ig lehet a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete valamennyi ismert elérhetőségén. A jelentkezőknek meg kell adni a pontos szolgálati helyét, közvetlen telefonszámát és a beléptetéshez a személyi igazolvány számát is. Hegedűs István, TEB alelnök
ellehetetleníti a biztonságos foglalkoztatást. Álláspontunk szerint azonnali és jelentős forrás bevonására lenne szükség kormányzati segítséggel a vasutas átlagbérek növelése érdekében. Bátori
INFORMÁCIÓ
a bérpótlék-különbözet elszámolásával kapcsolatban Tisztelt Munkavállalók! Tájékoztatja Önöket, hogy a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók a bérpótlék-különbözet elszámolásához kapcsolódó kérdéseikkel, esetleges reklamációjukkal személyesen elsősorban az időügyintézőkhöz, a vezénylőkhöz, valamint a munkáltatói jogkörgyakorlójukhoz fordulhatnak időadataik egyeztetése céljából. Írásban a
[email protected] e-mail címre küldhetik kérdéseiket. A MÁV Zrt. vezetése
3
2016. szeptember
„§” A 24. számú jogesetekben a munkáltató a ún. pihenőidő fogalomkörébe tartozó munkaközi szünet során annak díjazása kapcsán felmerült nem szabályszerű eljárással foglalkozik, illetve arra nézve ad iránymutatást a munkáltatói jogkörgyakorlók számára. Ennek az iránymutatásnak a lényege az alábbiakban foglalható össze:
Mottó: Jog-seg-élj-vele!
A munkaközi szünet – Mt. 103. § 24. jogeset
A munkaközi szünet vonatkozásában a munkajogi szabályozását és annak kommentárját a hatályos Mt. 103. §-ában találhatjuk meg. Mt. 103. § (1) A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a 107. § a) pont szerinti rendkívüli munkaidő tartama a) a hat órát meghaladja, húsz perc, b) a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. (2) A beosztás szerinti napi munkaidőbe a 107. § a) pont szerinti rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani. (3) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók számára legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet biztosíthat. (4) A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. (5) A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. (6) A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni. Ebben az esetben az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, de az (5) bekezdés szerinti tartamban kiadott részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie.
JOGTÁR CD KOMMENTÁR
Amennyiben a munkavállaló a) napi beosztás szerinti rendes, és a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidejének, vagy b) – rendes munkaidő hiányában – a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidejének tartama meghaladja a) a 6 órát, akkor 20 perc, b) a 9 órát, akkor további 25, azaz mindösszesen 45 perc munkaközi szünetet kell a munkavállaló részére kiadni, a munkavégzés megszakításával. Ettől eltérően a munkáltató és a munkavállaló, vagy kollektív szerződés hosszabb, de legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet is megállapíthat. A munkaközi szünetből legalább 20 percet egybefüggően, a munkavégzés 3. és 6. órája között kell kiadni; amennyiben a munkaközi szünet 20 percnél hosszabb tartamú, a fennmaradó részt bármikor, akár több részletben is ki lehet adni. A munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, ilyen módon díjazás sem jár rá; kivéve a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében [Mt. 86. § (3) bek. a) pont]. Mt. 86. § (3) Nem munkaidő a) – a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet, továbbá
*Lásd még bővebben: „§” a Jog-seg-élj-vele cikk vonatkozó tartalmát is!!!
§
b) a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama.
HR Jogtár CD Munkaközi szünet biztosítása magyarázat
„A napi munkavégzés során a munkavállalót pihenőidő illeti meg. A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaideje vagy a rendkívüli munkaideje a hat órát meghaladja, húsz perc, a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A kilenc órát meghaladó munkavégzés esetén tehát 45 perc munkaközi szünet jár. [2012. évi I. tv. 103. § (1) bek.] Ettől eltérően a fiatal munkavállaló számára négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell kiadni. [2012. évi I. tv. 114. § (3) bek.] A beosztás szerinti napi munkaidőbe a nunkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani. [2012. évi I. tv. 103. § (2) bek.] A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók számára legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet biztosíthat, de annak további feltételeit, szabályait szabadon állapíthatja meg. [2012. évi I. tv. 103. § (3) bek.] A munkaközi szünet tartama nem része a munkaidőnek, de kollektív szerződésben elő lehet írni a munkaidőként történő bizto-
sítását, de ezt a munkáltató akár egyoldalú elhatározással is biztosíthatja. [2012. évi I. tv. 135. § (2) bek.] Figyelemfelhívás! A félreértések elkerülése véget szükséges itt rögzíteni, hogy a Munka Törvénykönyve rendelkezése szerint a MÁV-nál, mint köztulajdonban álló munkáltatónál fennálló munkaviszonyban a 205. § (2) bekezdés b.) pontja alapján a 86. § (3) bekezdésétől nem lehet eltérni. (Lásd fentebb) ELJÁRÁSI SZABÁLYOK: A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. A munkaközi szünetet úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló ez idő alatt a munkavégzését megszakíthassa, munkahelyét elhagyhassa, illetve étkezhessen. Erre az időre számára semmilyen munkavégzés nem rendelhető el. A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni. Ebben az esetben a kiadott részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie. (2012. évi I. tv. 103. §)” Figyelemfelhívás! A zavartalan vasúti közlekedés biztosítása értelemszerűen megkívánja, hogy a munkavállalók döntő többsége esetében a gyakorlatban nem valósulhat meg az, hogy a munkaközi szünet kivétele alatt a munkahelyét elhagyhassa. Az Ő esetükben a munkahelyen történő étkezés lehetősége áll fenn. (Dr. Laboda) (folytatás a 4. oldalon...)
4 (folytatás a 3. oldalról...)
A munkáltató a fenti iránymutatásakor a MÁV Zrt. KSz. 40. § b.) pontjára utalással rögzíti, hogy a zavartalan vasúti közlekedést biztosító munkakörökben a készenlét és ügyelet ellátása során teljesített rendkívüli munkavégzés során nem kell alkalmazni az Mt. 103. §-ában írott szabályokat. Miután az ebben a körben a készenlét, illetve ügyelet alatt teljesített tényleges munkavégzést rendkívüli munkaidőként kell rögzíteni és elszámolni. Ugyanakkor nem lényegtelen, hogy olvasóink a MÁV Zrt. KSz munkaközi szünetre vonatkozó összes rendelkezését láthassák a következőkben, nem csak a kiemelt 6. pontot, annak érdekében, hogy érzékelni lehessen a készenléti, ügyeleti és a készenléti jellegű munkakörökre vonatkozó eltérő szabályozást:
MÁV Zrt. KSz A munkaközi szünet 40.§ 1. Amennyiben ezen §. további pontjai eltérően nem rendelkeznek, a munkaközi szünet mértékét az Mt. 103.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni és azt az Mt. 103.§ (4) – (6) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően kell kiadni. Helyi függelékben kell meghatározni azt az időtartamot, amelyen belül a munkavállaló jogosult annak igénybevételére.1 2. Helyi függelék meghatározhatja a munkaközi szünet eltöltésének további lehetséges helyét, amennyiben az a munkavégzés helyétől eltér.2 3. Készenléti jellegű munkakörben [KSz 25.§ 3. pont] a munkaközi szünet az Mt. 86.§ (3) bekezdés a) pontja alapján a munkaidő részét képezi, ezért ezen munkakörökben nem kell külön rendelkezni a munkaközi szünet igénybevételére rendelkezésre álló időtartamról, illetve nem kell alkalmazni az Mt. 103.§ (5) – (6) bekezdésében írt rendelkezéseket sem.3
2016. szeptember 4. Az Mt. 135.§ (4) bekezdés d) pontja lehetővé teszi a zavartalan vasúti közlekedést biztosító munkakörökben a munkaközi szünet és annak kiadásának az Mt. 103.§-ában valamint a jelen § 1. pontjában rögzített rendelkezésektől eltérő szabályozását. Az Mt. felhatalmazása alapján a 10. számú mellékletben felsorolt szolgálati helyeken és munkakörökben – a vasúti közlekedés zavartalan lebonyolítása érdekében – a munkaközi szünet mértéke összesen 20 perc, mely az Mt. 103.§ában foglaltak rendelkezésekre tekintet nélkül vehető igénybe a munkaidő kezdő és befejező időpontja között. Mindezektől függetlenül azonban a munkaközi szünetet a jelen pont hatálya alatt kiadottnak kell tekinteni. A fentiekre tekintettel a jelen pont hatálya alá tartozó munkavállalót átalánydíjazásként 700 Ft illeti meg a 10. számú mellékletben meghatározott napszakban teljesített szolgálatonként.4 5. A nem készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében, amennyiben az osztott munkaidő munkamentes részét megelőző beosztás szerinti munkaidő a hat órás tartamot nem haladja meg – helyi függelék rendelkezése alapján – a munkaközi szünet kiadható az osztott munkaidő munkamentes részében is. A munkavállaló jelenléti ideje ebben az esetben a munkamentes részben kiadott munkaközi szünet tartamával nem növelhető meg.5 6. Hivatkozással az Mt. 135.§ (4) bekezdés d) pontjában írt felhatalmazó rendelkezésre a zavartalan vasúti közlekedést biztosító munkakörökben [8. számú melléklet] a készenlét illetve ügyelet során teljesített rendkívüli munkavégzés vonatkozásában nem kell alkalmazni az Mt. 103.§-ában és a jelen § előző pontjaiban írt rendelkezéseket.6
§
Kiemelte továbbá a munkáltató azt az esetkört is, amikor az Mt. 107.§ a) pontja alapján a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőben történik a munkavégzés, amely esetben alkalmazandó az Mt. 103. §-a, azaz, ha és amennyiben a munkavállalók balesetelhárítási készenlétben vannak, és abban a hibaelhárítás időszükséglete meghaladja a 6 órát, őket is megilleti a munkaközi szünet 6 óra után 20 perc időtartamban. Mt. 107. § Rendkívüli munkaidő a) a munkaidő-beosztástól eltérő
A munkáltatói iránymutatás a fentiekkel összefüggésben reá mutat arra a helytelen munkáltatói gyakorlatra, amely szerint – több esetben előfordult – hogy objektív okok miatt nem volt lehetőség kiadni a munkaközi szünetet, s ugyanakkor annak elszámolás során a ki nem adott ezen időtartamot még le is vonták a munkaidőből. Ez okból kerül elvi éllel leszögezésre a Munkáltatói Jogesetgyűjtemény ezen iránymutatásában, hogy miután a 2003. január 1. napjával hatályos MÁV Zrt. KSz. 40.§-a 6. pontja értelmében a rendkívüli munkavégzés során ezen esetkörökben az elszámolás helyes menete az, hogy függetlenül attól, hogy ténylegesen lehetett-e a munkaközi szünetet biztosítani, avagy sem a rendkívüli munkavégzés díjazásának elvégzése mellett a munkaidőből nem lehet levonni a ki nem adott 20 percet. Mert a munkaközi szünet ki nem adása miatt anyagi hátrány a munkavállalót nem érheti. Dr. Laboda József, jogtanácsos
1a 40.§ 1. pontja hatályos: 2012. dec. 01. napjától 2a 40.§ 2. pontja hatályos: 2012. dec. 01. napjától 3a 40.§ 3. pontja hatályos: 2012. dec. 01. napjától 4a 40.§ 4. pontja hatályos: 2012. dec. 01. napjától 5a 40.§ 5. pontja hatályos: 2012. dec. 01. napjától 6a 40.§ 6. pontja hatályos: 2013. jan. 01. napjától
+3630/4960-299 Felhasznált Irodalom: – HR Szakmai Jogtár CD vonatkozó anyaga – MÁV Zrt. KSz vonatkozó anyaga
A Vasutas Önkéntes Nyugdíjpénztár tájékoztatója A Nyugdíjpénztár eredményesen lezárta a 2015. évet és a tisztségviselők személyében is változás következett be. A Nyugdíjpénztár pénzügyi és gazdálkodási tevékenységét az elmúlt üzleti évben is az érvényben lévő jogszabályok, az Alapszabály, a Számviteli Politika és az egyéb Szabályzatokban foglaltak szerint végezte. A testületi szervek működése jogszabályszerű volt. A Küldöttközgyűlés és az Igazgatótanács által hozott határozatok végrehajtása maradéktalanul megtörtént. A Nyugdíjpénztár működésének folyamatos ellenőrzése biztosítva volt. A Nyugdíjpénztár a döntések meghozatalánál és a végrehajtott intézkedéseknél mindenkor a pénztártagok érdekeit szem előtt tartva járt el. A 2015. évi gazdálkodási tevékenységet értékelve kedvező, hogy az új belépő pénztártagok száma és a tagdíjbevétel is meghaladta a tervezett mértéket, amely elsősorban arra vezethető vissza, hogy a VBKJ (Cafeteria) kereten felül a MÁV csoport 2 %-os, a GYSEV csoport 3,5 %-os, a Rail Cargo Hungaria Zrt. 0,75 %-os tagdíj-kiegészítést nyújtott a munkavállalók részére. Emellett a Nyugdíjpénztár 168
munkáltatóval áll szerződéses kapcsolatban, akik munkavállalójuk tagdíját részben vagy egészben átvállalják. A fedezeti tartalék bevétele 4,1 milliárd Ft, a fedezeti tartalék kiadása 2 milliárd Ft volt. A Nyugdíjpénztár fizetési kötelezettségének határidőben maradéktalanul eleget tett. A vagyonkezelési tevékenység eredményét reprezentálja az év folyamán elért hozam. A beszámolási időszakban a fedezeti tartalékra vonatkozó bruttó hozamráta értéke a 0,9 %-os infláció mellett 5,05 %, a költségekkel csökkentett nettó hozamráta értéke 4,63 % volt. A pénztártagok egyéni számláján felosztott hozam 1,1 milliárd Ft volt. A fedezeti tartalékra vonatkozó 10 éves, átlagos nettó - költségekkel csökkentett hozamráta 6,23 % volt, amely hozam az elmúlt tíz évben átlagosan 2,54 %-kal haladta meg az adott időszakra vonatkozó inflációt. A 15 éves időszakra vonatkozó átlagos nettó hozamráta 7,60 % volt, amely hozamráta az elmúlt tizenöt évben átlagosan 3,41 %-kal haladta meg az adott időszakra vonatkozó inflációt. A nyugdíjpénztári tagok vagyona az év végén 26,9 milliárd Ft volt.
A Nyugdíjpénztár jövőbeni működése szempontjából jelentős, hogy tovább folytatódott a 2013. évben elindult pozitív folyamat, amelynek során a legnagyobb munkáltatói partnerek „felelős munkáltatóként” álltak a munkavállalók mellé a nyugdíjas évekre történő öngondoskodási törekvések erősítése érdekében. A tagdíj kiegészítés összege 2016. évben a MÁV csoportnál 2,5 %, a GYSEV csoportnál 4 %, a Rail Cargo Hungaria Zrt-nél 1,5 %. Az előremutató, pozitív irányú változások, a rendelkezésre álló működési és likviditási tartalék hosszú távon biztosítja a Vasutas Önkéntes Nyugdíjpénztár stabil és biztonságos működését. A Vasutas Nyugdíjpénztár vezető testületeiben lemondás és visszahívás miatt személyi változás következett be. Igazgatótanács elnöke: Dávid Ilona Igazgatótanács tagjai: Apavári József, Bánhidi – Nagy Attila, Dorozsmai Éva, Halasi Zoltán, Juhász Tiborné, Dr. Kovács Imre. Ellenőrző Bizottság elnöke: Papp Zoltán, Ellenőrző Bizottság tagjai: Bernát Beatrix, Dr. Király György, Kovács Dénes, Máté Judit. Vasutas Önkéntes Nyugdíjpénztár
2016. szeptember
5
Rövid hírek•Rövid hírek•Rövid hírek Régiós elismerés a MÁV-nak Gazdasági díjjal tüntette ki Jász-Nagykun-Szolnok megye a MÁV-START-ot. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdasági Díjat kapott a MÁV-START Zrt., a térségben kifejtett kiemelkedő gazdasági tevékenységéért. Az elismerést a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés ítélte oda, az érte járó oklevelet és emlékplakettet Csépke András, a személyszállító vasúttársaság vezérigazgatója vette át. A díjat a közgyűlés a megye gazdasági életében, terület- és településfejlesztésében fontos szerepet játszó, az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, műszaki, illetve egyéb területen kimagasló érdemeket szerző személyeknek, közösségeknek adományozza. A MÁV-csoporthoz tartozó MÁV-START pedig a térség jelentős, egyszerre tradicionális és innovatív munkaadója. A szolnoki járműjavító legújabb fejlesztése például a belföldi és nemzetközi forgalomra is alkalmas, 200 kilométer/óra sebességű, klimatizált IC+ kocsi. A prototípusok sikeres hatósági próbái után ennek több változatából is - első-, illetve másodosztályú termes - sorozatgyártás indul Szolnokon. Emellett az üzemben a 160 éves működés alatt több ezer mozdony és személyszállító kocsi javítását, felújítását végezték el.
Kormányablakot alakít ki a MÁV a Nyugati és a Keleti pályaudvaron Budapest – Megkezdődik a Nyugati és a Keleti pályaudvaron a kormányablakok kialakítása európai uniós forrás felhasználásával az állomásfejlesztés és integrált ügyfélszolgálat fejlesztés projekt keretében – jelentette be Pál László, a MÁV Zrt. általános vezérigazgató-helyettese egy sajtótájékoztatón Budapesten. Elmondta, hogy a két kormányablak kialakítása mintegy 700 millió forintba kerül, ennek 85 százalékát uniós forrásból finanszírozzák, a Keleti pályaudvaron az indulási csarnokban, a Nyugati pályaudvaron a ceglédi váróban létrejövő új hivatalok 2017 nyarán nyílnak meg. Pál László kiemelte, a MÁV-nak fontos, hogy a vasútfejlesztés révén épületek felújítására nyílik lehetőség, mindkét pályaudvaron a kormányablak megtervezésekor tekintettel kellett lenni az országos műemléki védettségű épületekre vonatkozó szigorú előírásokra, és igazodni kellett a kormányablakokra jellemző arculati elemekhez, elvárásokhoz. A MÁV Zrt. általános vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta, hogy a Nyugati és a Keleti pályaudvarokon létrejövő kormányablakok kialakítása illeszkedik a vasúttársaságok
állomásfejlesztés és integrált ügyfélszolgáltat fejlesztési programjába. Eddig megvalósult a pécsi vasútállomás műemlékvédelmi felújítása, ott is kormányablakot hoztak létre, a váci és füzesabonyi állomásokon ugyancsak kormányablakokat építettek, befejeződött a balatonszentgyörgyi vasútállomás felújítása, a létesítményt hamarosan átadják, folyamatban van a kaposvári és a keszthelyi vasútállomások felújítása – ismertette. Előkészítik a Kőbánya-Kispest vasútállomás, valamint Kőbánya-Alsó és Zugló megállóhelyek felújítását, az ütemezett munkálatok a tervek szerint 2018-ban indulhatnak – tette hozzá a vezérigazgató-helyettes. A MÁV tájékoztatása szerint a Keleti és a Nyugati pályaudvaron a kormányablak kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárás nyertese mindkét esetben a Belvárosi Építő és Imola Konstrukt Konzorcium lett, az egyenként közel 350 millió forint értékű beruházás kivitelezésére egy év áll rendelkezésre. A sajtótájékoztatón Ruzsics László, a kivitelezők képviseletében elmondta, hogy a műemléki védettségre tekintettel végzik a munkát, egyebek közt megoldják a nedvesedési gondot, homlokzatot, burkolatot újítanak fel, kicserélik az elektromos hálózatot, a díszítő elemeket eredeti állapotában állítják vissza restaurátorok bevonásával. A MÁV tájékoztatása szerint a vasúttársaság archívumában fellelhető adatok szerint a ceglédi várónak nevezett postapavilon 140 évvel ezelőtt, 1875 és 1876 között épült az Osztrák Magyar Államvasút Társaság beruházásában, a Nyugati pályaudvar főépületével egyidőben. Az éttermi pavilon – ahol a világ egyik legszebbjének tartott McDonald’s étterem működik 1990. óta -, valamint a postapavilon megtervezése és megépítése nem a főépületet megálmodó Eiffel-cég feladata volt, azt az Államvasút Társaság külön kezelte. A Keleti pályaudvar indulási csarnoka 1884 augusztusában magyar tervezők és kivitelezők közreműködésével épült. A többszöri átalakítás és bővítés ellenére szinte eredeti formájában szolgálja ma is az utazóközönséget. A terveket – két elhelyezési változattal – 1871-ben készítették a
A hó-nap vicce A kisfiút az anyja az iskola kapujában várja, mert ez volt az első napja az iskolában. – Na, és mit tanultatok ma? - kérdezi tőle. – Képzeld anya, ma megtanultam írni! – feleli a kisfiú büszkén. – Igen? Egyetlen nap alatt? És mit írtál? – Azt nem tudom, olvasni még nem tanultam meg.
Magyar Királyi Államvasutak mérnökei. Az 1873-as gazdasági világválság miatt azonban a munkálatokat csak később kezdték meg. A pályaudvar nemcsak a legjelentősebb magyar vasúti épület, hanem a nemzeti kulturális örökség részeként a magyar állam tulajdonában lévő közlekedés-építészeti műemlék, melynek ebből a szempontból legértékesebb része a Lotz Károly és Than Mór által készített faliképeket, freskókat is magába foglaló indulási csarnok – közölte a MÁV Zrt. MTI
A MÁV felkészült a kerékpárosok szállítására A MÁV-Start csaknem 700 járműve alkalmas kerékpárok szállítására, tavaly az utasok több mint 600 ezer alkalommal vették igénybe a kerékpárszállítás lehetőségét – közölte a vasúttársaság az MTI érdeklődésére. A tájékoztatás szerint a vasúttársaság minden évben egyre több kerékpárszállításra is alkalmas kocsit újít fel és állít forgalomba. A kerékpárszállítás lehetőségének javítása érdekében a felújított kocsik előtereiben folyamatosan építik ki a kerékpárhelyeket, például a távolsági forgalomban közlekedő járművek esetében a komfortnövelő korszerűsítési munkálatok során kocsinként egyegy, 3 darab kerékpár szállítására alkalmas részt alakítanak ki. A MÁV-Start közölte: a menetrendben vonatonként jelöli meg a kerékpárszállítás lehetőségét. A vasúttársaság azt javasolja, ha többen, csoportosan terveznek utazni, érdemes ezt legalább 72 órával az utazást megelőzően jelezni, menetjegyüket lefoglalniuk. A kerékpárszállító kocsiban – a kocsi típusától függően – 4-58 kerékpár elhelyezésére nyílik lehetőség, az utasoknak szállítás közben maguknak kell gondoskodniuk a kerékpárok őrzéséről, illetve azok fel- és lerakásáról, de a nyári időszakban számos állomáson diákmunkások segítenek a pakolásban – tájékoztatott a MÁV. A kerékpárszállítás nemcsak a speciális kerékpárszállító kocsikban, hanem a személyszállító vonatok többségén a kerékpár képszimbólummal megjelölt kocsikban is lehetséges. A pót- és helyjegyköteles vonatok kivételével a vonatok első és utolsó másodosztályú kocsijában, a vasúti kocsik előtereiben lehet kerékpárral utazni. Ezekben a kocsikban – a kocsi típusától függően – egy-hat darab kerékpár szállítható. A kerékpárjegyeket is érdemes online vagy az új automatákból megváltani, a kerékpáros túrajegyek ugyanakkor jelenleg csak a jegypénztárakban vásárolhatók meg – hívta fel a figyelmet a MÁV. MTI
6
2016. szeptember
2016. szeptember
7
Forrás: Vasutas Magazin augusztusi száma
2016. szeptember
8
Alapítvány a Pályavasutasokért
Mottó: „Aki kapni akar, tanuljon meg adni!” Lao-Ce
A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) 2000-ben megalapította, az „Alapítvány a Pályavasutasokért” alapítványt. A benyújtott pályázatnak az alábbiakat kell tartalmaznia: – a kérelmezõ adatait – a kérelem rövid indoklását, valamint az indoklást alátámasztó dokumentumokat – a munkáltató kereseti igazolását (házas- illetve élettárs kereset igazolását is!) – a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata, tankötelezettség esetén, iskola látogatási igazolás
Az alapítvány célja, hogy az – amúgy is nehéz anyagi körülmények között élõ – pályavasúti munkavállalókat a rendkívüli élethelyzetekben támogassa! Az alapítvány támogatásáért a PVDSz tagok pályázhatnak. Az alapítvány kuratóriuma három havonként tartott ülésein bírálja el a beérkezett kérelmeket, pályázatokat.
Az alapítvány számlaszáma: OTP Bank Zrt. 11706016-20803599, Adószám: 18172825-1-42 Cím: 1142 Bp., Teleki Blanka u. 15-17. – Tel./fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194; vasútüzemi: tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94 Szakszervezetünk alapítványa a Munka törvénykönyve 179.§-a alapján a MÁV Csoport és GySEV Zrt. munkavállalói esetében a szándékos károkozás kivételével – maximum az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszereséig – megtéríti a PVDSz-tagok kártérítési kötelezettségét amennyiben a munkáltató eljárás keretében kártérítési összeget állapít meg és szab ki.
RÁADÁS!
TÉGED TÉGE D IS ÉRHET BALESET! Széleskörû szolgáltatás rendkívül alacsony díjért! A PVDSz tagok részére! SZOLGÁLTATÁSOK
“A” csomag 600 Ft/hó
“B” csomag 800 Ft/hó
600.000 Ft
1.000.000 Ft
• ÉLETBIZTOSÍTÁS bármely okból bekövetkezõ halál esetén • BALESETI HALÁL esetén plusz! • BALESETI ROKKANTSÁG már 1%-tól 100%-ig arányosan
500.000 Ft
1.000.000 Ft
1.000.000 Ft
1.500.000 Ft
• KÖZLEKEDÉSI BALESETI maradandó egészségkárosodás már 1%-tól 100%-ig arányosan
500.000 Ft
500.000 Ft
• BALESETI CSONTTÖRÉS csonttörés, csontrepedés esetén
20.000 Ft
20.000 Ft
• BALESETI ÉGÉS legalább II.fokú, a testfelület min. 5%-ára kiterjedõ égés esetén
20.000 Ft
20.000 Ft
• BALESETI MÚLÉKONY SÉRÜLÉS 28 napot meghaladó baleseti táppénz esetén
10.000 Ft
10.000 Ft
• BALESETI KÓRHÁZI NAPI TÉRÍTÉS legalább 5 nap elérése után - az 1-50 nap között - naponta
2.000 Ft
2.000 Ft
• BETEGSÉGI KÓRHÁZI ÁPOLÁS legalább 5 nap elérése után - az 5-25 nap között - naponta
1.000 Ft
1.000 Ft
100.000 Ft
100.000 Ft
25.000 Ft
25.000 Ft
100.000 Ft
100.000 Ft
• BALESETI MÛTÉT esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a • BETEGSÉGI MÛTÉTI térítés esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a • KRITIKUS BETEGSÉGEK BEKÖVETKEZÉSE szívinfarktus, rákos megbetegedés, agyi érkatasztrófa, koszorúér áthidalási mûtét (by-pass), szervátültetés, veseelégtelenség
BELÉPÉSI FELTÉTELEK:
- PVDSz tagsági viszony - a tag rendelkezzen lakossági folyószámlával - a belépési korhatár 18 éves kortól 60 éves korig terjed, kivéve aki nyugellátásban – illetve nyugdíjszerû ellátásban – részesül - családtag is beléphet
EGYÉB TUDNIVALÓK:
- ez egy csomag, 12 szolgáltatással - belépés után azonnal indul a biztosítási védelem (kivéve a betegségi kockázatoknál 1 hónap, a kritikus betegségeknél pedig 3 hónap a várakozási idõ)
- a biztosítás kiterjed a munkaidõre, illetve azon kívül a nap 24 órájára, és a világ országaira - a belépés rendkívül egyszerû, hiszen nem kell több helyen is „ügyintézni”, ugyanis a PVDSz mindent elintéz - a kárrendezés is a PVDSz-en keresztül történik - a kifizetett biztosítási összegek teljes mértékben adó és járulékmentesek - a kifizetett biztosítási összegeket saját címre vagy folyószámlára utalja a biztosító - az éves befizetett összegrõl adóigazolást adunk, amely csökkenti a tag adóalapját - folyamatos biztosítási díjfizetés szükséges a biztosítás fenntartása érdekében
BÕVEBB FELVILÁGOSÍTÁST a PVDSz 01+81-94 és a 01+11-69-es telefonszámain lehet kérni és kapni, hétköznap 09 - 13 óra között. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének havi lapja – Kiadja a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete Felelõs kiadó: Dr. Laboda József, elnök (tel.: 01+81-95), Mobil: 30/4960-299 Fõszerkesztõ: Nagy Miklós, alelnök: (tel.: 01+11-69), Tervezõszerkesztõ: Györgyné Pekár Éva – Szerkesztõség: 1142 Bp. Teleki Blanka u. 15-17. Telefon/fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194, vasútüzemi tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94, E-mail:
[email protected], és
[email protected], Internet: www.pvdsz.hu, – Meg nem rendelt kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza, az anyagok rövidítésének jogát fenntartjuk! Nyomás: Pannónia Nyomda Kft., 1139 Budapest, Frangepán u. 16. Tel.: 06-1-412-5203
