7 TÉVHIT a tanulással kapcsolatban elfoglalt, rohanó felnőttek számára
Mielőtt belekezdenénk, egy találós kérdés:
Mi az, amit egyetlen iskolában sem tanítanak, de aminek tudását minden iskolában megkövetelik?
A tanulás!
Téged megtanítottak tanulni az iskolában? Ha nem, akkor ez az ingyenes minikönyv hasznodra fog válni.
Sok mítosz él a tanulással kapcsolatban, és ezek rabolják időnket, energiáinkat, akadályozzák szakmai sikereinket, és azt, hogy merjünk álmodni, hogy megvalósítsuk álmainkat, és hogy így boldog, és teljes életet éljünk.
Nézzük ezeket sorra!
1. „Felnőttkorban már nem lehet új nyelvet jól megtanulni.” Igaz, hogy ha felnőttkorban kezdünk nyelvet tanulni, felismerhetők leszünk az anyanyelvi beszélők között, de emellett nagyon magas szinten művelhetjük a nyelvet!
Ezt a Washington Post egyik cikkében megjelent tanulmány is alátámasztotta, amely leírta, hogy sok FBI fordító felnőttkorban szerezte meg nyelvtudását. Az FBI fordítóknak, mivel munkájukon nagyon sok múlik, nagyon jól kell érteniük, beszélniük, és közvetíteniük az adott nyelvet. A cikk azt is elmondja, hogy ha a felnőttkori nyelvtanulás nem lenne eredményes, akkor sok amerikai kormányzati intézményt be kellett volna zárni. Ezért nyugdíjas korban is nyugodt szívvel elkezdhető a nyelvtanulás,
2
nemcsak az angol, hanem akár a ritka, nehéz nyelvek is, mint a mandarin, jiddis, vagy a japán.
Fontos tudnod, hogy ez nemcsak a nyelvekre vonatkozik! Életed derekán is
foghatod magad, és megtanulhatsz egy új szakmát! Ez nálunk ugyan nem divat, de a rugalmasabb munkaerőpiaccal rendelkező országokban (főként a példánkban említett Egyesült Államokban, vagy, hogy ne menjünk olyan messze, NagyBritanniában) ez elfogadott gyakorlat.
Egy 2005-ös „The Week” brit hetilap cikke szerint egyre több magas presztízsű irodai munkát végző ember (pl. brókerek) képezte át magát 2005. táján vízvezeték szerelővé, fűtés- és hűtésszerelővé, ahogy a mesteremberek egyre ritkábbak lettek, így a keresetük, és foglalkoztatottságuk is egyre feljebb emelkedett.
A lényeg: sosincs késő! Lehet belőled bárki, foglalkozhatsz bármivel, és életed során akár többször is válthatsz karriert!
Te mi szeretnél lenni?
2. Aláhúzom a fontos dolgokat a könyvben, és sokszor elolvasom. A lehető legrosszabb tanulási módszer: aláhúzod a könyvben a kulcsgondolatokat, letakarod, és megpróbálod visszamondani. Ez ellentmond a hosszú távú memória működési alapelveinek.
Miért?
3
Egyrészt, mert a hosszú távú memóriába csak rendezett információ kerülhet, ami számodra logikus. Más logikája alapján szervezett információ viszont szinte biztos, hogy a te agyad működésének nem felel meg!
A logika szót itt kicsit magyarázni kell, hiszen nem azt értjük alatta az agy működésével kapcsolatban, mint a köznapi szóhasználatban. Az agy az egyes információmorzsákat kapcsolatok alapján tárolja, amelyek személyes élményekhez, már rögzült adatokhoz kötődnek. A te logikád így a személyes élményeidben és a már megtanultakban rejlik. És ez, ugye, mindenkinél más és más.
Másrészt pedig azért is helytelen a könyvben aláhúzottakat olvasva tanulni, mert ekkor ugyanannyi időt és energiát szánsz a könnyű részekre, mint a nehezebben emészthetőkre. Ez sajnos tehát egy időrabló, és kevéssé hatékony tanulási módszer.
3. „Mindig megzavarnak, így nem lehet tanulni!” Nem a zavaró tényezők miatt zökkensz ki a koncentrációból, amikor tanulsz. Ez egy sor más belső tényező felelőssége!
Biztos van idegesítő szomszédod, vagy ismerősöd. Mindenkinek van legalább egy. ☺ Észrevetted már, hogy néha halálra tud szekálni, míg vannak olyan napok vagy pillanatok, amikor türelmesen és megértően végighallgatod?
A tanulság: a környezeti tényezőket te fordítod le zavaró tényezőkként! Ahhoz, hogy ez ne így legyen, vagy másként kell hozzáállnod a zavarásként értékelt környezeti tényezőhöz, vagy éppen az ösztönös reakciódat kell megváltoztatnod rá. Néha ez utóbbi is elég. Sokat nyersz azzal, ha a reakció tudatos, és nem ösztönös!
4
A másik ok, amiért kizökkensz a koncentrációból: nem érdekel, amit csinálsz. Ezért nagyon fontos, hogy ébressz magadban érdeklődést a tanulnivaló iránt! Gondold végig, hogyan járul hozzá a tanulnivaló a céljaidhoz, mennyivel, és hogyan visz előre! Ezzel növelheted a motivációdat!
Érdeklődést ébreszteni a tanulnivaló iránt úgy is lehet, hogy átnézed előre, és így meglátod, hova akar kilyukadni, miről szól, mi az értelme, a mindennapi életben hol használható, milyen végeredményt hoz, milyen kapcsolatokat fedezel fel már megtanult dolgok és az új anyag között, stb.
Ez mind segít ébren tartani az érdeklődésed! Vakon beleugrani tehát a tanulásba nem jó!
4. „Most leülök tanulni.” A legrosszabb, mit tehetsz, ha azt mondod: „most leülök tanulni”. Cél nélkül nincs végeredmény, eredmény nélkül nincs motiváció.
Mindig tűzz ki konkrét célt a tanulási ciklusokra, és ehhez a konkrét célhoz tűzz ki egy időt is! Például: most átnézem az első fejezetet, és kiírom a legfontosabb dolgokat belőle! Erre 30 percet adok magamnak.
Aztán, ha elvégezted ezt a kitűzött célt, egy kicsit máris jobban érzed magad, mert képes voltál rá, és mert egy lépéssel közelebb kerültél a célodhoz. A siker viszont erősíti a motivációt és így tovább. Ez egy ördögi kör, ☺ amiből már kilépni sem tudsz: egyre sikeresebb leszel a tanulásban, és egyre jobban fog ezért érdekelni, és egyre motiváltabb leszel emiatt, ami még inkább hozzájárul a sikereidhez.
5
5. „Háromszor is elolvastam!” Olvasással nem lehet tanulni! Sikeresen betuszkolod az olvasottakat ugyan a rövid távú memóriádba, de az olvasással nem kerül át az anyag a hosszú távú memóriába, bárhogy is szeretnéd.
Ráadásul az olvasás ún. passzív tanulás, amely kevésbé hatékony, és így több időt igényel, mint az aktív tanulás, ami a látáson kívül hallást, mozgást, tapintást is bevon a tanulás folyamatába, és így több idegpályát mozgat. A sima, magadban való olvasásnál még a hangos olvasás is jobb!
Tanulj tehát aktívan! Tegyél fel kérdéseket az anyagról, kutass háttér információk után az interneten, rajzolj ábrákat és táblázatokat, készíts tanulókártyákat, vedd fel a mobilodon, ahogy visszamondod az anyagot, és hallgasd meg sokszor – bármilyen tanulási módszer jobb, mint a puszta olvasás!
6. „Erre a 10 percre nem éri meg leülni tanulni. Bele se melegedek!” Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy ez a legnagyobb hiba, amit elkövethetsz. A tanuláshoz nem kell bemelegedned! A tanulásnál a kevesebb több, a rövidebb
hosszabb, és a gyakori győz. A hosszú tanulási ciklusok azért nem megfelelők, mert úgysem leszünk képesek 100%-on koncentrálni, és 50% koncentrációval ugyanazt az anyagot megtanulni dupla annyi idő. Az sem jó, ha sokáig tanulod ugyanazt a tárgyat, vagy sokáig végzel egyfajta tevékenységet, mert belefásulsz, és az eredmény ugyanaz: a koncentrációd csökken.
6
Igenis megéri arra a 10 percre leülni tanulni, sőt, arra az öt percre is megéri elővenni a tanulnivalót, amíg a buszon utazol, vagy a sorodra vársz a postán vagy a pénztárnál. A rövid, gyakori tanulási ciklusok a barátaid! Hatszor 10 perc több mint egyszer két óra. (Számolj csak utána? Pedig pont a duplája…)
Sokkal eredményesebb tehát leülni arra a 10 percre, akár többször is naponta! Ezzel nemcsak többet tanulsz, és mélyebben tárolod el az információt, hanem magabiztosságot is építesz, hiszen egyre haladsz a tanulással, ami megerősíti mind az elszántságod, mind az önbecsülésed.
7. „Az én memóriám nem valami jó.” Tévedés, hogy a jó memória egy megváltoztathatatlan születési
adottság. A memória fejleszthető, és a memorizálás képességét lehet tanulni. Rengeteg memóriajátékot ismerünk, ezek mind hatásosak. A korral is inkább a visszahívás ideje nő, maga a memória teljesítőképessége nem. Persze itt nem az öregkori meszesedésről, és egyéb fizikai betegségekről beszélünk, hanem az egészséges emberekről – a memória ugyanis agyszövet, és ezért a fizikai állapotod természetesen nagyban befolyásolja annak egészségét.
Sokszor azonban azért megy nehezen a tanulás, mert egy olyan tanulási
módszert választunk, ami számunkra nem jó! Ha egy 38-as cipőbe akarod beleerőltetni negyvenes lábad, akkor vajon azt hiszed, hogy a lábaddal van baj? Sajnos ebben az esetben sokan nem is gyanakodnak a cipőre – vagyis a tanulási módszerre.
Ne a memóriádra, illetve a szellemi képességeidre fogd, ha nehezen tanulsz, hanem keress egy jobb módszert!
7
Mindenki számára létezik megfelelő módszer, legyen akár diszlexiás vagy diszgráfiás, gyengén látó vagy nagyothalló, öreg, vagy fiatal, magas vagy alacsony!
Légy nyitott, érdeklődő, és próbálj ki új dolgokat! Ez lesz a kulcsa annak, hogy megkönnyítsd, és stresszmentessé tedd a magad számára a tanulást.
Baráti üdvözlettel: Szalai Gabriella tanulás-tanár és hivatásos tanuló
Találkozzunk személyesen! Beszélgessünk itt: http://tanuljtanulni.hu/tanulasi-trening
8
