7. sz. verzió. A kiadás dátuma: március 2. Prof. Dr. Rudas Imre f iskolai rektor

BUDAPESTI M SZAKI F ISKOLA MIN SÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV 7. sz. verzió A kiadás dátuma: 2009. március 2. (Érvényes visszavonásig)

JÓVÁHAGYTA:

Prof. Dr. Rudas Imre f iskolai rektor

A kinyomtatott példány csak tájékoztató jelleg !

M IN

Oldalszám: SÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

1/1

TARTALOMJEGYZÉK 1. INTÉZMÉNYI ISMERTET ......................................................................................................... 2 2. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ......................................................................................................... 4 2.1. A Budapesti M szaki F iskola szervezeti felépítése .............................................. 4 2.2. A min ségirányítás szervezeti felépítése................................................................. 4 3. ALAPELV NYILATKOZAT ......................................................................................................... 5 3.1. Küldetés nyilatkozat ................................................................................................... 5 3.2. Min ségpolitika........................................................................................................... 6 4. MIN SÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER............................................................................................. 8 4.1. A min ségirányítási rendszer érvényességi területe.............................................. 8 4.2. Általános követelmények......................................................................................... 11 4.3. A dokumentálás követelményei .............................................................................. 11 5. VEZET SÉG FELEL SSÉGI KÖRE.......................................................................................... 13 5.1. A vezet ség elkötelezettsége .................................................................................. 13 5.2. Partnerközpontúság ................................................................................................. 13 5.3. Min ségpolitika......................................................................................................... 13 5.4. Tervezés .................................................................................................................... 14 5.5. Felel sségi kör, hatáskör és kommunikáció ......................................................... 15 5.6. Vezet ségi átvizsgálás............................................................................................. 16 6. GAZDÁLKODÁS AZ ER FORRÁSOKKAL ................................................................................ 16 6.1. Gondoskodás az er forrásokról ............................................................................. 16 6.2. Emberi er források................................................................................................... 17 6.3. Infrastruktúra ............................................................................................................ 17 6.4. Munkakörnyezet........................................................................................................ 18 7. A TERMÉK EL ÁLLÍTÁSA ..................................................................................................... 18 7.1. A termék el állításának megtervezése ................................................................... 18 7.2. A vev vel kapcsolatos folyamatok ......................................................................... 19 7.3. Tervezés és fejlesztés .............................................................................................. 21 7.4. Beszerzés .................................................................................................................. 22 7.5. El állítás és szolgáltatás nyújtása.......................................................................... 23 7.6. A megfigyel és mér eszközök kezelése............................................................... 24 8. MÉRÉS, ELEMZÉS ÉS FEJLESZTÉS........................................................................................ 25 8.1. Általános elvek.......................................................................................................... 25 8.2. Figyelemmel kísérés és mérés ................................................................................ 26 8.3. A nem megfelel szolgáltatások kezelése ............................................................. 27 8.4. Az adatok elemzése.................................................................................................. 28 8.5. Fejlesztés................................................................................................................... 29 9. FOLYAMATOK KAPCSOLÓDÁSA ............................................................................................ 31 10. MIN SÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁSOK JEGYZÉKE ...................................................................... 32


Érvényes visszavonásig!

Elérési út: X:\ujrend\Dokumentumok\D1_Kézikönyv\Kézikönyv_V_07.doc

M IN


2/2

1. INTÉZMÉNYI ISMERTET

A Magyar Országgy lés a fels oktatási intézményhálózat átalakításáról hozott 1999. évi LII. törvényének megfelel en a Bánki Donát M szaki F iskola, a Kandó Kálmán M szaki F iskola és a Könny ipari M szaki F iskola integrációjával 2000. január 1jével megalakult a BUDAPESTI M SZAKI F ISKOLA, mely több mint 9000 hallgató képzését folytatja. Az elmúlt évtizedekben mindhárom intézmény rangos helyet foglalt el a magyar m szaki fels oktatásban. Az integrálódott intézmények széles oktatási és kutatási palettával, nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkeztek. A több mint 120 éves hagyományok alapjain létrejött Budapesti M szaki F iskola Budapesten és Székesfehérváron mintegy negyvenötezer négyzetméteren, mint az ország egyik legnagyobb m szaki f iskolája folytatja oktatási és kutatási tevékenységét. Öt karán - a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, a Keleti Károly Gazdasági Kar, a Neumann János Informatikai Kar, Rejt Sándor Könny ipari és Környezetmérnöki Karon több mint kilencezer hallgató folytat tanulmányokat. A f iskola küldetése az, hogy hallgatói számára magas színvonalú és ösztönz tanulási környezetet teremtsen a m szaki, a gazdasági és a pedagógiai tudományok, valamint ezek gyakorlati alkalmazása területén képességeik fejlesztésére, egyéniségük sokoldalú kibontakoztatására. Az oktatás tartalmának kialakításában egyensúlyra törekszik az id tálló alapismeretek és a gyakorlati életre való közvetlen felkészülést segít ismeretek és ezek alkalmazása között, továbbá hangsúlyt helyez a hallgatók idegen nyelvi képzésére. A tanulmányaik folytatásához, a m szakigazdaságiinformatikai érdekl désük kielégítéséhez minden hallgató számára biztosított az Internet hozzáférés, a számítógépes hálózat, valamint a könyvtárhálózat. A f iskola tornatermeivel és sportpályákkal gondoskodik a hallgatók mozgásigényének kielégítésre, s saját fenntartású kollégiumokkal, valamint bérelt fér helyekkel biztosítja a rászorulók elhelyezését. A f iskola küls kapcsolatrendszerének alakításában dönt szempontnak tekinti azt, hogy az ország gazdasági és kulturális középpontjában helyezkedik el. Ennek megfelel en els sorban a f városban lév többi fels oktatási intézménnyel és a gazdasági élet helyi szerepl ivel m ködik együtt, törekszik ennek az ösztönz környezetnek az el nyeit kihasználni, és felkészíteni a hallgatókat e szerteágazó munkaer piac speciális igényeik kielégítésére is. Elismeri és támogatja az oktatásban részt vev k gondolkodási és módszertani szabadságát, szabad kutatási témaválasztását, amellyel ténylegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a képzés elérje kit zött eredményességét. A f iskola a hallgatók színvonalas szakmai tudásának, jó gyakorlati képességeinek fejlesztése mellett a képzés során tudatosan törekszik olyan személyi tulajdonságok fejlesztésére, amelyek alkalmassá teszik a diplomát szerzett hallgatókat vezet értelmiségi szerepkör elhivatott betöltésére. A hallgatók számára széles választási lehet séget biztosít tervezett karrierjük megalapozásához. Az intézmény támogatja a végzettek egész életen át folyó önképzését, átképzését. Az aktuális új m szaki-




M IN


3/3

gazdasági ismeretek elsajátítására a posztgraduális képzés széles választékát kínálja. Az oktatók felkészültsége jó, a tudományos fokozattal rendelkez k aránya 12%, egyetemi doktori címmel az oktatók 40%-a rendelkezik. A f iskola széles kör nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, szakmai gyakorlatra, részképzésre évente több mint száz hallgató utazhat európai és esetenként tengeren túli fels fokú intézménybe. A kooperatív képzés kiterjesztése hallgatók egyre növekv rétegének biztosítja a szakdolgozatok üzemi környezetben való elkészítését, a szakmai gyakorlat megszerzését. Hallgatóink bekapcsolódhatnak a f iskola tudományos diákköri mozgalmába kutató-fejleszt tevékenységébe. Az egymásra épül képzési szintekr l kikerül hallgatók magas szint elméleti és gyakorlati felkészültséget igazoló, nemzetközileg elismert mérnöki oklevelet kapnak, s a legkiemelked bbek f iskolai tanulmányaik után egyetemi diplomát, majd PhD tudományos fokozatot szerezhetnek.




M IN


4/4

2. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS 2.1. A Budapesti M szaki F iskola szervezeti felépítése A f iskola szervezeti felépítését a f iskola szervezeti felépítését A Budapesti M szaki F iskola Alapító Okirata tartalmazza. 2.2. A min ségirányítás szervezeti felépítése Gazdasági Tanács

Rektori Tanács

Rektor

Szenátus BMF Fejlesztési Kabinet

Monitoring Bizottság Min ségirányítási igazgató

Kari Min ségirányítási Megbízott BGK Kari Min ségirányítási Bizottság Kari Min ségirányítási Megbízott KGK Kari Min ségirányítási Bizottság Kari Min ségirányítási Megbízott KVK Kari Min ségirányítási Bizottság TMPK Min ségirányítási Megbízott

Min ségirányítási Tanács

Kari Min ségirányítási Megbízott NIK Kari Min ségirányítási Bizottság Kari Min ségirányítási Megbízott RKK Kari Min ségirányítási Bizottság Regionális Min ségirányítási Megbízott Regionális Min ségirányítási Bizottság KITT Min ségirányítási Megbízott

TMPK Min ségirányítási Bizottság




M IN


5/5

3. ALAPELV NYILATKOZAT 3.1. Küldetés nyilatkozat A f iskola küldetése a tudás, az ismeretek fejlesztésével, magas szint átadásával, és innovációval a gazdaság szolgálata. Tudás és innováció a gazdaság szolgálatában. A Budapesti M szaki F iskola törekszik arra, hogy a globális fels oktatási piac aktív és elismert szerepl jeként min ségi és versenyképes szolgáltatást nyújtó intézmény legyen, amely emberközpontú, egész életen át történ köt dést és tanulást biztosít, hazai és nemzetközi versenyképességét a legkorszer bb eszközök, és módszerek alkalmazására építi harmonikusan együttm ködve társadalmi és gazdasági környezetével. A f iskola arra törekszik, hogy képzése magas szint , a gazdasági és társadalmi élet változásaihoz igazodó, korszer , a min ség folyamatos javítását alapkövetelménynek tekintve a fels oktatási piacon jól értékesíthet , gyakorlatorientált, és a végzés után azonnal hasznosítható legyen, a piac többi szerepl jével összevetve pedig mást, többet, jobbat kínáljon. A f iskola az európai fels oktatási térséghez csatlakozva tevékenyen és elkötelezetten részt vállal a tudásalapú társadalom és gazdaság létrehozásában. A f iskola törekszik arra, hogy a munkaer piac igényeit kielégít képzési programokat biztosítson, a munkaadók számára korszer tudással, nemzetközi kitekintéssel, idegen nyelvi és informatikai ismeretekkel rendelkez kvalifikált szakembereket képezzen. Az intézmény az élethosszig tartó tanulás keretében a munkaadók igényeihez rugalmasan illeszked , változatos id tartamú továbbképzési programok széles kínálatát biztosítja. A hallgató a f iskola legnagyobb értéke, a kibocsátott mérnökök, informatikusok, közgazdászok és mérnök-tanárok szakmai felkészültsége, emberi tulajdonságai adják f iskolánk védjegyét. A BMF küldetésének tekinti ezért hallgatói számára az ösztönz tanulási környezet megteremtését, képességeik fejlesztését, egyéniségük sokoldalú kibontakoztatását, olyan személyi tulajdonságok fejlesztését, amelyek a diplomát szerzett hallgatókat alkalmassá teszik vezet értelmiségi szerepkör elhivatott betöltésére. További cél a kell önismerettel, önkifejez és kapcsolatteremt készséggel rendelkez , harmonikus, szilárd jellem személyiségek formálása, a kritikus, nyitott gondolkodás, a kezdeményez készség, a toleráns, empatikus magatartás, a hivatástudat és a nemzeti hovatartozás tudatának er sítése. Ez a folyamat a hallgatók és oktatók közvetlen emberi kapcsolataira, a bizalomra és az együttm ködési készségre épül. Ebben a légkörben a hallgatók természetes módon sajátítják el a polgári értékeket és normákat, és építik be azokat saját értékrendjükbe. Az oktatás tartalmának kialakításában a f iskola egyensúlyra törekszik az id tálló alapismeretek, a korszer szakmai és a gyakorlati életre közvetlen felkészülést segít ismeretek és ezek alkalmazása között. Az intézmény törekszik arra, hogy a képzési profiljába tartozó szakterületeket mindenkor a csúcstechnológiák segítségével A kinyomtatott példány csak tájékoztató jelleg !



M IN


6/6

m velje. Ennek érdekében oktatási potenciálját m szaki-gazdasági környezetével állandó kölcsönhatásban, az európai trendeket, igényeket figyelembe véve folyamatosan korszer síti. A diploma-szintek kínálatában a f iskola meghatározó profiljának tekinti a BSc alapdiplomát, a megfelel személyi és tárgyi feltételekkel rendelkez szakokon pedig bekapcsolódik az MSc és doktori képzésbe. Emellett az intézmény részt vesz a fels fokú szakképzésben, a szakirányú továbbképzésben, a feln ttoktatásban és a középiskolai mérnöktanár-képzésben. A f iskola elismeri és támogatja az oktatásban résztvev k gondolkodási és módszertani szabadságát, szabad kutatási témaválasztását, amellyel tev legesen is hozzájárulnak a korszer oktatási ismeretanyag kialakításához. A f iskola a magyar társadalom, sz kebben a fels oktatás integráns része, eredményes m ködése így elválaszthatatlan a f iskola érdekében kamatoztatott kapcsolatrendszert l. Ennek alakításában dönt szempontnak tekinti, hogy az ország gazdasági és kulturális középpontjában helyezkedik el. Ennek megfelel en els sorban a f városban lév többi fels oktatási intézménnyel és a gazdasági élet helyi szerepl ivel m ködik együtt, törekszik ennek az ösztönz környezetnek az el nyeit kihasználni, és felkészíteni a hallgatókat e szerteágazó munkaer -piac speciális igényeire is. A f iskola kezdeményezi kompetencia központok további alapítását, amelyek kiemelked kutatás-fejlesztési, és innovációs tevékenységet folytatnak, intenzíven együttm ködnek az iparral, ösztönz leg hatnak a közép-magyarországi régió technológiai és gazdasági fejl désére, a versenyképességre. 3.2. Min ségpolitika A Budapesti M szaki F iskola küldetése a gazdaság szolgálata, a tudás és az ismereteke fejlesztésével, magas szint átadásával, valamint innovációval. A f iskola törekszik arra, hogy a globális fels oktatási piac aktív és elismert szerepl jeként min ségi és versenyképes szolgáltatást nyújtó intézmény legyen, amely emberközpontú, egész életen át történ köt dést és tanulást biztosít, hazai és nemzetközi versenyképességét a legkorszer bb eszközök és módszerek alkalmazásával építi, harmonikusan együttm ködve társadalmi-gazdasági környezetével. A f iskola arra törekszik, hogy képzése magas szint , a gazdasági és társadalmi élet változásaihoz igazodó, korszer , a min ség folyamatos javítását alapkövetelménynek tekintve a fels oktatási piacon jól értékesíthet , gyakorlatorientált legyen, és az ismeretek végzést követ en azonnal hasznosíthatóvá váljanak, a piac többi szerepl jével összevetve pedig mást, többet és jobbat kínáljon. A diploma-szintek kínálatában a f iskola meghatározó profiljának tekinti a BSc alapdiplomát, a megfelel személyi és tárgyi feltételekkel rendelkez szakokon bekapcsolódik a mester és a doktori képzésbe. Emellett az intézmény részt vesz a fels fokú szakképzésben, a szakirányú továbbképzésben és a feln ttoktatásban.




M IN


7/7

A Budapesti M szaki F iskola célja továbbá, hogy a térség meghatározó fels oktatási intézményeként pozícióját folyamatosan er sítse, hallgatói Európában versenyképes tudást és diplomát szerezhessenek, b vítse kutató-fejleszt és innovációs tevékenységét, er sítse együttm ködését a gazdasági élet szerepl ivel regionális tudásközpontok, létrehozásával, karai és központjai önálló arculatú, de magas szinten integrált egységekként végezzék feladataikat, munkatársai hivatásuknak érezzék oktató-kutató és azt kiegészít tevékenységüket, a f iskola polgárainak min ségközpontú gondolkodásmódja fejl djék, a min ség iránti elkötelezettség minden munkatársnál bels késztetéssé váljék, az intézményben foglalkoztatottak tevékenysége összhangban legyen a MAB elvárásaival, a törvényekkel, rendeletekkel, hatósági el írásokkal, a hazai és nemzetközi szabványokkal, a Fels oktatási Min ségdíj szempontrendszerével, valamint egyéb el írásokkal. A fentiek érdekében kiemelt er forrásokkal fejlesztjük rendszerünket, és feladatunknak tekintjük, hogy a f iskola fejlessze a karok, a központok, valamint a funkcionális és szolgáltató egységek közti hatékony bels kommunikációt és együttm ködést, munkatársai számára megfelel munkakörnyezetet és szakmai fejl dést biztosítson, a min ségirányítással kapcsolatos elvárásoknak megfeleljen, szervezeti kultúráját folyamatosan fejlessze. Kiemelt hangsúlyt helyezünk a humáner forrás fejlesztésére. Az oktatók és kutatók erkölcsi, anyagi megbecsülésnél er sítjük a min ség és teljesítmény alapú ösztönzést, a tudományos és szakmai továbbképzést, mindezzel megteremtve a magasabb min ség , kedvez korösszetétel oktatói kar kialakítását. Az ország gazdasági és kulturális középpontjában elhelyezked f iskola m ködése elválaszthatatlan a f iskola érdekében kamatoztatott kapcsolatrendszert l. Ennek megfelel en a f iskola nyitott az együttm ködésre az Európai Fels oktatási Térség fels oktatási intézményeivel, az Európai Unió gazdasági szerepl ivel, kutatási szervezeteivel, s törekszik ezen ösztönz környezet el nyeit kihasználva felkészíteni a hallgatókat a szerteágazó munkaer -piac speciális igényeire is. Budapest, 2008. március 10.




M IN

4. MIN


8/8

SÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER

4.1. A min ségirányítási rendszer érvényességi területe 4.1.1. Az intézmény állami feladatként ellátandó alaptevékenysége Az intézmény Szervezeti és M ködési Szabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) mellékletében felsorolt tudományágakban, a szakindítási engedéllyel rendelkez szakokon, a jóváhagyott képesítési követelmények szerint, f iskolai és egyetemi szint alapképzést, szakirányú továbbképzést, valamint akkreditált iskolai rendszer fels fokú szakképzést folytathat nappali, esti és levelez tagozaton, továbbá távoktatásban, s e képzési formákban oklevelet, illetve bizonyítványt ad ki. Továbbképzést folytat az erre vonatkozó külön jogszabály rendelkezései szerint. A képzéshez kapcsolódó tudományágakban tudományos kutatást és fejlesztést, valamint tudományszervez tevékenységet végez. A nemzeti és az egyetemes kultúra közvetítésével, m velésével és fejlesztésével, az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek fejlesztésével hozzájárul a hallgatóknak az értelmiségi létre történ felkészítéséhez. Az oktatás és a kutatás színvonalas ellátásához szükséges nemzetközi kapcsolatait fejleszti és ápolja. Tankönyv- és jegyzetkiadást, taneszköz-fejlesztést végez. Az alaptevékenységi körbe tartozó hallgatók részére saját szervezetében tankönyvés jegyzetellátást, könyvtári és laboratóriumi szolgáltatást, kollégiumi elhelyezést, kulturális és sportolási lehet séget nyújt, továbbá olyan szolgáltatásokat, amelyek a hallgatók beilleszkedését, egészséges életvitelét és egészségügyi ellátását szolgálják. Az alkalmazásban lév közalkalmazottak ellátásával kapcsolatos feladatokat végez a vonatkozó jogszabályok szerint. Az intézmény infrastruktúrájának fenntartásával és folyamatos fejlesztésével kapcsolatban, saját szervezetben lát el feladatokat. Feladatai teljesítése érdekében igazgatási, szervezési, pénzügyi, gazdasági, m szaki és más szolgáltató szervezeti egységeket m ködtet. A felsorolt feladatokat az intézmény alaptevékenységként látja el, amelynek alapvet anyagi feltételeit az állam biztosítja a Fels oktatási Törvényben foglalt rendelkezések szerint. Az intézmény m ködésének forrását képezik továbbá a saját bevételek, illetve a számára felajánlott vagyon is. 4.1.2. Az intézmény alaptevékenységén belüli kiegészít tevékenysége Az intézmény az alaptevékenységén belül jogosult olyan kiegészít tevékenység végzésére, amelyet az alaptevékenysége feltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával nem nyereségszerzés céljából végez. Az e tevékenység keretében végzett szolgáltatás,




M IN


9/9

termék-el állítás értékesítéséb l származó bevételnek fedeznie kell a tevékenységet terhel összes kiadást, - beleértve az üzemeltetési, fenntartási kiadások tevékenységre jutó arányos hányadát is - a bevétel fel nem használható részének figyelembe vétele mellett. Ilyen tevékenységek els sorban: az államilag finanszírozott fels fokú szakemberképzésben részt vev hallgatók számára olyan képzés, illetve szolgáltatás nyújtása, amely közvetlenül nem kapcsolódik a képesítési követelményekben és a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez, költségtérítéses fels fokú szakemberképzés a szakindítási engedéllyel rendelkez szakokon, valamennyi képzési szinten és formában, felvételi el készít és egyéb tanfolyamok tartása, általános továbbképzés, az Országos Képzési Jegyzékben szerepl , szakképesítést nyújtó iskolarendszeren kívüli szakképzés folytatása, a képzéshez kapcsolódó tudományágakban kutatás és fejlesztés, tudományszervezés, kultúram velés és fejlesztés, szaktanácsadási és egyéb tevékenység, az intézményi infrastruktúra szabad kapacitásainak hasznosítása (kiadói tevékenység, nyomdaipari szolgáltatások, nyomdaipari termékek gyártása, ipari termékek el állítása, munkahelyi vendéglátás, üzemi étkeztetés, sportlétesítmények és oktatást szolgáló helyiségek, valamint kollégiumi szálláshelyek bérbeadása). 4.1.3. Az intézmény vállalkozási tevékenysége Az intézmény alaptevékenységén túlmen en - alapfeladatai ellátásának sérelme nélkül - jogosult az alapító okiratban, valamint a Szabályzatban meghatározott feladatkörnek megfelel vállalkozási tevékenységre a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével. Az e tevékenység keretében végzett szolgáltatás, termék-el állítás értékesítéséb l származó bevételnek fedeznie kell a tevékenységet terhel összes kiadást beleértve az üzemeltetési, fenntartási kiadások tevékenységre jutó arányos hányadát is a bevétel fel nem használható részének figyelembevétele mellett. A vállalkozási tevékenység bevétele nem haladhatja meg az éves költségvetés tervezett összkiadásának 25 %-át. Az alap- és vállalkozási tevékenységek szétválasztásának elveit és a vállalkozási szerz déskötés rendjét az intézmény bels szabályzatában kell rögzíteni. A szabályzat részletesen felsorolja a vállalkozási tevékenységeket és azok forrásait.




M IN


10/10

4.1.4. Az intézmény tevékenységi köreinek részletes felsorolása Az intézmény állami alapfeladatai körében végzett tevékenysége F iskolai oktatás Fels fokú továbbképzés Fels fokú szakképesítést nyújtó képzés Feln tt és egyéb oktatás Oktatási, nevelési, módszertani feladatok végzése

Oktatást kiegészít egyéb tevékenység Könyv- és zenem kiadás Diákotthoni, kollégiumi ellátás Diákétkeztetés Könyvtári szolgáltatás Sporttevékenység szolgáltatás

Az intézmény kiegészít és vállalkozási tevékenység keretében ellátható tevékenysége Egyéb kiadói tevékenység Nyomdaipari termékek gyártása Gépek és berendezések javítása Gépek és berendezések technológiai szerelése Külkereskedelem Munkahelyi vendéglátás Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása Egyéb gépek és gépi berendezések kölcsönzése Hardver szaktanácsadás Szoftverkészítés,- szaktanácsadás és ellátás Adatbanki tevékenység Egyéb számítástechnikai szolgáltatás Szakmai, tervezési tanácsadás

M szaki tesztelés és elemzés Szakiskolai oktatás Tanórán kívüli oktatási ellátás M szaki, természettudományi kutatás és kísérleti Humán- és társadalomtudományi kutatás és kísérleti fejlesztés Építészeti, épít mérnöki tevékenység és ehhez kapcsolódó épít mérnöki tanácsadás, szakértés fejlesztés Egyéb korlátozottan igénybe vehet szálláshely szolgáltatás Nem szakmai (egyéb) tanfolyami oktatás, vizsgáztatás. Egyéb pihen -szórakoztató szolgáltatás Hirdetési tevékenység Máshova nem sorolt gazdasági tevékenységet segít szolgáltatás Máshova nem sorolt egyéb szolgáltatás

Az intézmény maga dönt az e tevékenységek körében keletkezett bevételi el irányzatának felhasználásáról a mindenkor érvényes törvények és rendeletek keretei között. 4.1.5. Érvényesség A F iskola az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány követelményei közül nem alkalmazza azokat, amelyek szolgáltatásainak jellegéb l adódóan nem értelmezhet k a tevékenysége során: 7.5.2 Az el állítás és a szolgáltatásnyújtás folyamatainak érvényesítése: Ez a követelmény nem értelmezhet az intézmény tevékenységére, mert az oktatás-nevelés folyamatában megfelel ellen rzési pontok biztosítják a megfelel ségnek az igazolását.




M IN


11/11

4.2. Általános követelmények A min ségirányítási rendszer a f iskola irányítási rendszerének meghatározó része. Magába integrálja a f iskola meglév szabályzatait, a min ségirányítási rendszer folyamatait. A rendszer dokumentációja hivatkozik a szabályzatokra és tartalmazza azokat a folyamatokat és eljárásokat, melyek a Min ségpolitikában meghatározott célkit zések megvalósításához vezetnek. Ezeknek a folyamatoknak és eljárásoknak a figyelemmel kísérése lehet vé teszi a rendszer fejlesztése során elért állapot folyamatos kiértékelését. A folyamatok csoportosítása az alábbi: Irányítási folyamat: ME-01 - A vezetés felel ssége Központi folyamatok: ME 03 Partnerközpontúság a tanulmányi, kutatási és egyéb szolgáltatásokra ME-04 - Képzési folyamatok tervezése és fejlesztése ME-05 - Alapoktatási folyamatok ME-06 - Továbbképzési folyamatok ME 07 Kutatási és fejlesztési tevékenység, képzésen kívüli alaptevékenység, kiegészít és vállalkozás jelleg tevékenység Támogató folyamatok: ME-02 - A min ségirányítási rendszer ME-08 - Tárgyi er források beszerzése és fejlesztése ME-09 - A humáner forrás biztosítása és fejlesztése ME-10 - Mérés, elemzés és fejlesztés ME-11 - Hallgatói élet A folyamatok sorrendjét és kölcsönhatásait a kézikönyv 9.fejezete szemlélteti. A min ségirányítási rendszer folyamatainak m ködtetésére vonatkozó el írásokat, a m ködtetés biztosításához szükséges kritériumokat és módszereket, a figyelemmel kísérést és mérést, valamint a fejlesztés érdekében végzend tevékenységeket a Min ségirányítási Kézikönyv és a kapcsolódó dokumentált eljárások tartalmazzák. 4.3. A dokumentálás követelményei Valamennyi dokumentumra vonatkozóan, amely közvetlenül, vagy közvetve befolyásolja a f iskola által m ködtetett folyamatok min ségét az alábbi szempontok szerinti szabályozás van érvényben: a dokumentumok készítésének, ellen rzésének, hatályba léptetésének a folyamata meghatározott;




M IN


12/12

a megfelel dokumentumok érvényes változatai az intranetes honlapon rendelkezésre állnak és bels , dedikált gépekr l minden f iskolai közalkalmazott számára olvashatók; az érvénytelen dokumentum a honlapról azonnal bevonásra kerül, így az elavult dokumentumok véletlenszer alkalmazása megakadályozott, a dokumentumok egyértelm en jelöltek, azonosíthatók; szabályozott keretek között történik a küls dokumentumok azonosítása, kezelése, szétosztása; számítógépes dokumentumok, adatállományok esetén a hozzáférési jogosultsággal rendelkez , felhatalmazott személyek a felvitel, illetve a karbantartás végrehajtásával igazolják a jóváhagyást; a számítógépes dokumentumok és adatállományok esetére a hozzáférési jogosultság jellegének és mértékének a meghatározása szervezeti egység szinten történik, figyelembe véve a munkatárs által végzett tevékenységeket; változtatás, módosítás esetén a módosított dokumentumot ugyanazok vizsgálják át, és hagyják jóvá, ahol az eredeti dokumentum készítése, ellen rzése és jóváhagyása történt. A min ségirányítási rendszer számára szükséges dokumentumok és adatok készítésére, kezelésére, a számítógépes hálózaton a dokumentumok elhelyezésére, a biztonsági mentésekre vonatkozó eljárást részletesen az ME-02 A min ségirányítási rendszer cím eljárás szabályozza. A f iskola dokumentációs rendje a következ : El író dokumentumok Min ségirányítási Kézikönyv1 Eljárás2 Formanyomtatvány/Feljegyzésminta3 Szabályzat Utasítás (Rektori, Kancellári) küls dokumentumok4 Tényrögzít dokumentumok, feljegyzések5

1

Min ségirányítási Kézikönyv: Ismerteti a f iskola min ségirányítási rendszerét, meghatározza min séggel kapcsolatos célkit zéseit, tevékenységeit, szervezeti és felel sségi viszonyait. 2

Eljárás: a tevékenységek végrehajtásának folyamatát írja le, részletes feladat- és felel sség megjelöléssel. 3

Formanyomtatvány/Feljegyzésminta: kötött formátumú dokumentum, amely lehet nyomdai úton el állított, illetve számítógépes formátumú. 4

Küls dokumentumok: a f iskola m ködésére hatással lev dokumentációk, amelyek nem a f iskola hatáskörében készültek. 5

Feljegyzések: olyan dokumentum, amely valamilyen, a m ködésére vonatkozó eredményt, adatot vagy megtörtént eseményekr l szóló információt tartalmaz. A feljegyzés saját készítés vagy nyomdai úton el állított dokumentumon vezetett, illetve számítógépes sablon alapján készülhet. A kinyomtatott példány csak tájékoztató jelleg !



M IN

5. VEZET


13/13

SÉG FELEL SSÉGI KÖRE

5.1. A vezet ség elkötelezettsége A fels vezet ség vezetési magatartásával, részvételével és a szükséges er források rendelkezésre bocsátásával biztosítja a min ségirányítási rendszer hatékony m ködését. Ennek érdekében a fels vezet ség olyan feladatokat végez, mint: a F iskola küldetésének, jöv képének meghatározása, a min ségpolitika megfogalmazása, a stratégiai célok kit zése; a szervezeti struktúra kialakítása m ködtetése és fejlesztése; az er források, az infrastruktúra, a munkakörnyezet biztosítása; a szervezet jöv jére vonatkozó tervezés és változások irányítása; a szükséges információk biztosítása az érdekelt felek és a jogszabályi követelmények megismeréséhez és elfogadásához. A fels vezet ség központi kérdésként kezeli a f iskola folyamatainak állandó továbbfejlesztését. 5.2. Partnerközpontúság Az érdekelt felek igényeinek megismerése és meghatározása, továbbá ezeknek a f iskola célkit zéseibe való beépítése az Intézményfejlesztési terv készítésének folyamatához kapcsolódik. A vezetés minden tagjának felel ssége, hogy a törvények, jogszabályok a f iskolára nézve pontos, egyértelm követelménnyé váljanak. A partnerek igényeit és elvárásait a vezetés azonosítja, átvizsgálja és összhangban a törvényi és jogszabályi el írásokkal, egyértelm en rögzíti a teljesítésre vonatkozó bels követelményrendszerében. A partneri igények és követelmények azonosítása és meghatározása az érdekelt felekkel kapcsolatos folyamatban a ME 03 Partnerközpontúság a tanulmányi, kutatási és egyéb szolgáltatásokra cím min ségirányítási eljárás szerint történik. 5.3. Min ségpolitika A fels vezet ség megfogalmazta a f iskola küldetését, amely nyilatkozat a hosszú távú stratégiai célkit zések gerincét adja. Alapelv nyilatkozatban határozta meg a f iskola Min ségpolitikáját, amelyben megfogalmazta az érdekelt felek igényeinek és elvárásainak teljesítésével kapcsolatos irányelveket, amelyek között külön hangsúlyt kapott a kibocsátott hallgatók felkészültségének és piacképességének folyamatos javítása. A Min ségpolitika alapját képezi a fels vezet ségnek a min ségirányítási rendszer eredményességének folyamatos fejlesztésével kapcsolatos elkötelezettsége. A Min ségpolitikát a fels vezet ség közzétette és gondoskodik arról, hogy a célkit zések megvalósuljanak. Az alapelv-nyilatkozat (benne a min ségpolitika) a Min ségirányítási Kézikönyv 3. fejezetében található.




M IN


14/14

5.4. Tervezés 5.4.1. Min ségcélok Az Alapelv-nyilatkozat és az Intézményfejlesztési terv keretet ad a f iskola céljainak kit zéséhez, megvalósításához és átvizsgálásához. A Szenátus által jóváhagyott Intézményfejlesztési terv átfogóan tartalmazza azokat az alapvet tényez ket, melyek a f iskola m ködését, jöv beni céljait határozzák meg. Az Intézményfejlesztési terv kidolgozásának, megvalósításának és ellen rzésének a része: A f iskola küldetése alapján a célok meghatározása, figyelembe véve a környezeti lehet ségeket és fenyegetéseket, valamint a meglév és kiaknázható er forrásokat. A f iskola stratégiai pozícióinak meghatározása. Az önálló gazdálkodó egységek részstratégiáinak kialakítása annak biztosítására, hogy az egységek hosszabb távon is fenntartható pozíciókkal rendelkezzenek. A célkit zések eléréséhez szükséges er források, folyamatok megtervezése. Az Intézményfejlesztési terv megvalósítása, a megvalósítás folyamatos nyomon követése, az Intézményfejlesztési terv szükség szerinti felülvizsgálata és módosítása. A fels vezet ség gondoskodik arról, hogy az Intézményfejlesztési terv alapján mérhet célok legyenek kit zve a f iskola minden érintett funkciója és szintje számára. A célok tartalmazzák a f iskola tevékenységeivel szemben megfogalmazott követelmények teljesítéséhez szükséges feladatokat és a felel sségi köröket. A min ségcélok meghatározásakor figyelembe vett szempontok: az Oktatási és Kulturális Minisztérium, mint fenntartó elvárásai; a MAB követelményei; a hallgatók, küls partnerek, f iskolai közalkalmazottak és más érdekelt felek igényei, és elvárásai; a min ségirányítási rendszer folyamatainak eredményessége; a min ségirányítási rendszer fejlesztési lehet ségei. A stratégiai célokról valamennyi érintett fél tájékoztatást kap a kommunikációs csatornákon keresztül. A F iskola stratégiai céljait a Intézményfejlesztési terv tartalmazza. A tevékenységeket, a végrehajtás módját, a felel sségeket és hatásköröket a ME-01 A vezet ség felel ssége cím min ségirányítási eljárás szabályozza részletesen. 5.4.2. A min ségirányítási rendszer tervezése A fels vezet ség meghatározza és megtervezi azokat a folyamatokat, az er forrásokat, amelyek a f iskola küldetésének és jöv képének szellemében, a Min ségpolitika megvalósításához, a min ségcélok eléréséhez szükségesek. A kinyomtatott példány csak tájékoztató jelleg !



M IN


15/15

A f iskola meghatározta a folyamatokat, azok sorrendjét és kölcsönhatásait, a folyamatok hatásos m ködtetéséhez szükséges kritériumokat; ezeket folyamatosan figyelemmel kíséri és elemezi, hogy a kit zött célok megvalósuljanak, ezáltal a továbbfejl dés biztosított legyen. A folyamatok felsorolása, kapcsolódása a Min ségirányítási Kézikönyv 9. fejezetében található. A fels vezet ség gondoskodik róla, hogy a min ségirányítási rendszer m köd képességét akkor is fenntartsák, ha a min ségirányítási rendszerben módosításokat terveznek és vezetnek be. A min ségirányítási rendszer tervezésének eredményeit a fels vezet ség rendszeresen felülvizsgálja, értékeli. 5.5. Felel sségi kör, hatáskör és kommunikáció 5.5.1. Felel sségi körök és hatáskörök A f iskola Szervezeti és M ködési Szabályzata és mellékletei, valamint függelékei egyértelm en rögzítik a F iskola szervezetét, annak tagozódásait, az egyes tevékenységekhez kapcsolódó felel sségeket és hatásköröket. Az egyes munkakörökhöz, vezet i megbízásokhoz tartozó feladatokat, felel sségeket és hatásköröket a munkaköri leírások, a f iskolai szabályzatok, eljárások rögzítik. 5.5.2. A vezet ség képvisel je A f iskola min ségirányítási rendszerének fenntartása a rektor, szakmai hatékonyságának biztosítása, m ködésének teljes kör felügyelete a min ségirányítási igazgató feladata. A min ségirányítási igazgatót a rektor bízza meg, feladat és hatáskörét a Min ségirányítási eljárások rögzítik. 5.5.3. Bels kommunikáció A f iskola vezetése meghatározta a bels kommunikáció legfontosabb elemeit. A f iskola különböz testületeir l, fórumairól a Szervezeti és M ködési Szabályzat ad részletes szabályozást. A hagyományosan, papíralapon zajló kommunikáció szabályait a f iskola Iratkezelési szabályzata foglalja össze. Az elektronikus tájékoztatást az informatikai hálózaton történ információcsere biztosítja, amely lefedi az internetes honlapot és az intranetet. Ezen kívül rendelkezésre áll az elektronikus levelezés lehet sége is. A f iskolai vezetés különböz nyomtatott kiadványok útján rendszeres id közönként tájékoztatja az érintetteket a F iskola életér l. A bels kommunikációval kapcsolatos részletes szabályozást az ME-01 A vezet ség felel ssége cím min ségirányítási eljárás tartalmazza.




M IN


16/16

5.6. Vezet ségi átvizsgálás A f iskola fels vezetése évente legalább egy alkalommal felülvizsgálja és értékeli a min ségirányítási rendszer hatékonyságát. A min ségirányítási rendszer átvizsgálása a f iskola m ködésének valamennyi folyamatára, valamint az összes olyan tevékenységre és eljárására vonatkozik, amely hatással van a m ködtetett min ségirányítási rendszerre. A f iskolai szint vezet ségi átvizsgálásra a min ségirányítási igazgató javaslata és a rektor döntése értelmében bármikor, de a tanúsító, illetve felügyeleti auditot megel z en mindenképpen sor kerül. A vezet ségi átvizsgálást a rektor rendeli el és irányítja. Az átvizsgálás célja a folyamatos javítás, a jöv be mutató elgondolások iránti elkötelezettség tükrében vezet ségi áttekintés útján értékelni: a min ségpolitikában meghatározott célkit zések megvalósulását; a küls partnerek által megfogalmazott követelmények teljesülését; a min ségirányítási rendszer m ködését, hatékonyságát; a tárgyi és személyi feltételek megfelel ségét; a bels és küls tényez k változását; a helyesbít és megel z tevékenység hatékonyságát; a szerz déses partnerek teljesítéseit; a nem megfelel ségeket; valamint az adatelemzés eredményeit. A vezet ségi átvizsgálásokkal kapcsolatos részletes szabályozást az ME-01 A vezet ség felel ssége cím min ségirányítási eljárás tartalmazza. 6. GAZDÁLKODÁS AZ ER

FORRÁSOKKAL

A BMF Gazdálkodási Szabályzata átfogó szabályozást ad a f iskola és szervezeti egységeinek gazdálkodással összefügg feladatairól, jogairól, kötelezettségeir l. Az Alapfeladatokon kívüli tevékenységek szabályzata kitér minden olyan alapfeladatokon kívül es tevékenységre, amelyeket a f iskola küls megrendelésre, ellenértékért végez és amelynek eredménye gazdasági hasznot ígér. 6.1. Gondoskodás az er forrásokról A f iskola a m ködéséhez szükséges er források biztosítása érdekében évenként elkészíti a Költségvetési tervét. A tervezés folyamata biztosítja, hogy a vállalt tevékenységének végrehajtásához szükséges er források meghatározhatók, a f iskola különböz szervezeti szintjein egyeztethet k, szükség esetén ütemezhet k legyenek. A humán és a tárgyi er források biztosítása azonos elveken alapuló folyamatokban történik:




M IN


17/17

az er forrásokkal kapcsolatos elvárások, követelmények, szükségletek meghatározása, rögzítése általánosságban, illetve az adott munkakörhöz kapcsolódóan (pl. munkaköri leírások), a meglév er források összevetése az igényekkel (pl. oktatási, képzéshez felhasznált eszközök nyilvántartása, állapotfelmérések, leltárok, bizonyítványok, megfelelés esetén ennek az állapotnak a fenntartására irányuló lépések (pl. karbantartás). Eltérés esetén: beszerzés (pl. alvállalkozó bevonása, beruházás, új dolgozó felvétele), lépések a meglév er forrás javítására, fejlesztésére (pl. eszközjavítás, képzés). Valamennyi er forrás felügyelete folyamatosan megtörténik, ennek értékelése évente a vezet ségi átvizsgálásokon valósul meg. 6.2. Emberi er források A f iskola tevékenységi köre olyan, hogy képzési tevékenységének, szolgáltatásainak min ségét, ha nem egyforma mértékben is, de valamennyi munkatársának teljesítménye alakítja, befolyásolja. A személyes min ség ebben az intézményben tehát meghatározó tényez . Ennek tudatában a vezetés minden munkakörrel kapcsolatban rögzítette az elvárásokat a hatályos jogszabályok figyelembe vételével és valamennyi oktató és az oktató munkát segít munkatársára érvényesnek tekinti a kialakított bels képzési rendszert. A f iskola vezetése valamint az önálló gazdasági egységek vezet i nagy súlyt fektetnek a humáner forrás továbbképzéseire és a különböz fórumokon, hazai és külföldi konferenciákon való részvételre, megjelenésre, szereplésekre. A bels képzések, továbbképzések szabályozását az ME-09 A humáner forrás biztosítása és fejlesztése cím folyamatleírás tartalmazza. A humán tényez k és a képzések eredményességének kiértékelése az éves vezet ségi átvizsgálás keretében történik meg. 6.3. Infrastruktúra A f iskola elfogadott költségvetése és az ebben helyet foglaló fejlesztési terv határozza meg az elvárt és a tervezett min ségi tevékenység biztosításához a fejlesztések várható szükségleteit és biztosítja a f iskola számára szükséges infrastruktúrát. A tervezett képzési irányok határozzák meg a megfelel min ségben történ lefolytatásukhoz igényelt alapvet infrastruktúrát, épület és helyiség igényt, oktató, labor felszereltség és berendezés igényét. A f iskola az ME-08 Tárgyi er források beszerzése és fejlesztése cím folyamatleírásában szabályozza, hogy: az oktatásban használt gépei és berendezései;




M IN


18/18

oktatástechnikai és egyéb szoftverei; ipari gépei és számítógépei; szükség szerint rendelkezésre álljanak. Ez a szabályozás rendelkezik a nyilvántartás, a használat, a javítás és a karbantartás feladatáról. 6.4. Munkakörnyezet A f iskola fokozott figyelmet fordít a munkakörnyezet kialakítására, képzési és egyéb tevékenységei során ügyel a vonatkozó rendeletek, szabályzatok (a BMF Rendészeti és Vagyonvédelmi Szabályzata, a BMF Munkavédelmi Szabályzata, a BMF Veszélyes anyagok kezelési és felhasználási szabályzata), jogszabályok betartására. Különös figyelmet szentel a munkatársak mellett, a f iskola beiratkozott hallgatóinak a munkahely ergonómiai, egészségügyi és munkabiztonsági szempontjaira, valamint ahol az felmerül a környezetvédelemre és az energiatakarékosságra. Ezzel a felel s magatartásával is, a f iskola önként vállalt példát mutat a környezet igénybevételének minimalizálására. A f iskola saját munkakörnyezetének megfelel kialakításával nemcsak saját munkatársainak érdekeit tartja szem el tt, hanem hallgatóinak munkakultúráját is igyekszik formálni általa. A megfelel munkakörnyezetet egyúttal a hallgatói és a munkatársi tulajdon védelmének egyik fontos eszközének tekinti. 7. A TERMÉK6 EL

ÁLLÍTÁSA

7.1. A termék el állításának megtervezése A F iskola az Alapító okiratában rögzített tevékenységét a központi folyamatokat leíró eljárásokban (az ME-05 Alapoktatási folyamatok, az ME-06 Továbbképzési folyamatok, az ME 07 Kutatási és fejlesztési tevékenység, képzésen kívüli alaptevékenység, kiegészít és vállalkozás jelleg tevékenység) tervezte meg és szabályozta a lépéseit. A f iskola vezetése az azonosított szolgáltatási folyamatainak végrehajtására vonatkozó szabályozásait úgy tervezte meg, hogy azok csak olyan tevékenység nyújtását tegyék lehet vé, mellyel kapcsolatban minden követelmény tisztázott, ideértve a küls követelményeket, és a bels követelményeket is (min ségcélok, indítható képzési irányok, szolgáltatásfejlesztés eredményei, stb.) a bennük el írt tevékenységek és er források a kívánt végeredményre vezessenek,

6

Az oktatás termékének tekinthet , a hallgatók munkaer piacon szükséges tudásának növekedése a termék min ségi jellemz je. A kinyomtatott példány csak tájékoztató jelleg !



M IN


19/19

szükséges mértékben biztosítsa a szolgáltatási folyamat során a követelmények teljesítésének figyelemmel kísérését, és a teljesítés igazolását. 7.2. A vev vel kapcsolatos folyamatok 7.2.1. A termékre vonatkozó követelmények meghatározása A f iskola intézményeinek több évtizedes, a hazai fels oktatásban vállalt tevékenysége, valamint az integrációt követ rangos helye a hazai m szaki fels oktatásban kialakította a vele kapcsolatban lév széles partneri kört. Ide sorolja többek között felügyeleti szerveit, a hallgatóit, munkatársait, a munkaer piaci partnereket, a megrendel piaci szervezeteket és a pályázatokat /projekteket/ kiíró szervezeteket egyaránt. Fels oktatási képzéseivel, m ködésével kapcsolatban a legáltalánosabb jogszabályi megfelelést l a piaci igényekig, az igények igen széles köre merül fel. A szolgáltatási körrel kapcsolatos konkrét partneri igények (pályázatok, ajánlatkérések) egyeztetését, a pályázatkészítés, ajánlatadás menetét az ME 03 Partnerközpontúság a tanulmányi, kutatási és egyéb szolgáltatásokra és az ME 07 Kutatási és fejlesztési tevékenység, képzésen kívüli alaptevékenység, kiegészít és vállalkozás jelleg tevékenység cím min ségirányítási eljárások szabályozzák. 7.2.2. A termékre vonatkozó követelmények átvizsgálása Az ajánlat megtételét, a pályázat benyújtását, a megrendel kkel történ szerz déskötést megel zi annak átvizsgálása, hogy az el készít munka során a f iskola a szolgáltatással kapcsolatos valamennyi körülményt tisztázta-e, valamint, képes-e az ezeknek megfelel szolgáltatás nyújtására. Az átvizsgálás feladata annak megállapítása, hogy a f iskolai és a szak/szakirány specifikus ígérvények teljesíthet k-e, a rendelkezésre álló személyi er források mennyisége és min sége elegend -e, biztosítottak-e a szükségek oktatóhelyiségek, tantermek, felszerelések, a saját er források sz kössége esetén van-e mód óraadók bevonására, az er források id beli ütemezhet sége megfelel -e. Az átvizsgálással kapcsolatos teend ket (beleértve a szükséges bels kommunikációt és dokumentációt), felel sségeket az ME 03 Partnerközpontúság a tanulmányi, kutatási és egyéb szolgáltatásokra cím min ségirányítási eljárás szabályozza részletesen. 7.2.3. Kapcsolattartás a vev vel Marketing, megrendel i és hatósági kapcsolatok Az ME 03 Partnerközpontúság a tanulmányi, kutatási és egyéb szolgáltatásokra cím min ségirányítási eljárás értelmében meghatározza a gy jtend információk körét, a megkeresend partnereket.




M IN


20/20

A f iskola a hazai m szaki fels oktatás kulcsszerepl jeként, pozíciójának megtartása, ismertségének növelése érdekében reklám-, és információs tevékenységet folytat. Ennek a megjelenési formája a f iskola PR Bizottsága által kerül meghatározásra. A marketing és információs tevékenységnek az a célja, hogy az intézményt érint piaci viszonyokról információkkal rendelkezzen, melyeket optimális er forrásfelhasználással szerez meg. Célja továbbá, hogy tevékenységér l partnereit (felügyeleti szervek, hatóságok, gazdálkodó szervezetek, hallgatók) korrekten, azok információs igényéhez alkalmazkodva, hatásosan, és a megfelel hatékonysággal tájékoztassa. A partnerekkel történ kapcsolattartás során nemcsak az igények kutatása történik, hanem a már nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos partneri vélemények (elégedettség-elégedetlenség) megismerése is (ME-10 Mérés, elemzés és tökéletesítés) a folyamatos fejlesztési érdekében. A partnerekkel tartott kapcsolat során a f iskola olyan kommunikáció megvalósítására törekszik melynek során a partnerekt l kívánt id - és energiaráfordítás optimális, mely alkalmas a látens vev i igények feltárására és megfogalmazására, melynek alapján a megrendel i/partneri elvárások pontosan definiálhatóvá, átláthatóvá, visszaigazolhatóvá válnak. Hallgatói kapcsolat A f iskola rendkívül fontosnak tartja, hogy a képzési tevékenységét közvetlenül igénybe vev hallgatókkal megfelel kapcsolatot alakítson ki. Munkatársai mindig tudatában vannak, hogy a humán-szolgáltatás általánosságban milyen viselkedési formákat, milyen beállítódást kíván t lük. Erre a szempontra különös hangsúlyt helyez a f iskola munkatársainak kiválasztásakor, képzésekor, valamint képzési alvállalkozó partnereinek kiválasztásakor. A hallgatói vélemények, visszajelzések összegy jtése a ME-10 Mérés, elemzés és tökéletesítés cím szabályozása szerint több lépcs ben történik. Ez az aktív hallgatói id szakon túl véleményt, elégedettséget vizsgál és kér, a munka világában elhelyezkedett végzett hallgatóktól, mérnökökt l. A hallgatói vélemények, észrevételek és tapasztalatok feldolgozása, és az azok alapján szükségessé váló intézkedések meghozatala az ME-10 Mérés, elemzés és tökéletesítés cím min ségirányítási eljárás keretében történik. Reklamációkezelés




M IN


21/21

A f iskola tevékenységeinek szabályozása, min ségirányítási rendszerének m ködtetése a f iskola kit zött céljainak értelmében azt is figyelmének középpontjába állítja, hogy megel zze a reklamációhoz vezet , nem kívánatos helyzetek kialakulását. Ha ezen er feszítések ellenére, partnerei bármely köréb l reklamáció érkezik, azt igyekszik a lehet leggyorsabban, rugalmasan, körültekint en kezelni úgy, hogy ezzel elérje partnere megelégedettségét (lehet leg akkor is, amikor a reklamáció megalapozatlansága miatt, annak nem tud helyt adni). A képzések, a megrendelt kutatás-fejlesztések folyamán a tantárgyfelel shöz, oktatóhoz és közrem köd khöz bejelentett hallgatói vagy megrendel i reklamációkat a f iskola munkatársai az ME-10 Mérés, elemzés és tökéletesítés cím min ségirányítási eljárásban foglaltak szerint kezelik. A partnerekt l érkez információk bemeneti adatot képeznek a vezet ségi átvizsgálásokhoz (ME-01 Vezet ség felel ssége) valamint a tervezéshez (ME-04 Képzési folyamatok tervezése és fejlesztése). 7.3. Tervezés és fejlesztés A f iskolai képzés tervezése, fejlesztése a képzési struktúra egyes elemeinek a tervezését és fejlesztését foglalja magában. E munka tárgyát jellemz en a szakok, a szakirányok, a tantervek, a tantárgyak képezik, melyek az alapoktatás és a továbbképzés f iskolán m köd formáit szolgálják. Azaz érintik a nappali és levelez képzést, a távoktatást, a fels fokú szakképzést, a kooperatív képzést és a tanfolyamokat. Az ME-04 Képzési folyamatok tervezése és fejlesztése cím min ségirányítási eljárás rögzíti, hogy a különböz tervezési-fejlesztési munkák során milyen feladatokat kell elvégezni f iskolai, kari/központi és oktatási egység szinten. A fejlesztések munkamenetének f lépéseit az ezzel megbízott szakfelel s, tantárgyfelel s, projektfelel s dokumentáltan megtervezi. 7.3.1. A tervezés és fejlesztés bemen és kimen adatai Az ME-04 Képzési folyamatok tervezése és fejlesztése cím min ségirányítási eljárás tételesen felsorolja valamennyi fejlesztési tevékenység és terület esetében azokat a tartalmi és formai követelményeket, melyeket teljesíteni kell. Ezek részben jogszabályi, részben bels elvárásokon alapulnak.




M IN


22/22

A kimen adatok úgy vannak meghatározva, hogy a bemen adatokkal összevethet k legyenek annak megállapítására, hogy az elkészült fejlesztési munka kielégíti-e az el zetesen meghatározott követelményeket. 7.3.2. A tervezés és fejlesztés átvizsgálása, igazolása és érvényesítése Az ME-04 Képzési folyamatok tervezése és fejlesztése cím min ségirányítási eljárás a képzési struktúra valamennyi elemének tervezése, fejlesztése esetében rögzíti azokat az átvizsgálási pontokat, melyeken az arra felhatalmazott döntési fórum megfelel ség esetén igazolja a tervezés, fejlesztés kimen adatait. Hasonlóképpen rögzíti az érvényesítést végz illetékes fórumot is. 7.3.3. A tervezés és fejlesztés változtatásainak kezelése A képzési struktúra bármely eleme érvényesítés után csak ugyanannak a fórumnak a döntésével változtatható, amely az érvényesítést végezte. A módosított terv átvizsgálása és igazolása az ME-04 Képzési folyamatok tervezése és fejlesztése cím min ségirányítási eljárásban rögzített jóváhagyási lépésekben történik. 7.4. Beszerzés 7.4.1. A beszerzés folyamata A f iskola vezetése meghatározta a beszerzett termékeknek, szolgáltatásoknak azt a körét, melyek saját tevékenységének min ségét dönt módon befolyásolják. Ebbe a körbe tartoznak: melyek során oktatói tevékenységet vesz igénybe a f iskola, amelyekben alvállalkozó kapcsolódik be a képzési folyamatba, amikor tárgyi eszközök beszerzésére kerül sor, a megfelel intézményi infrastruktúra kialakításának, fejlesztésének beruházásai. 7.4.2. A beszerzett termék igazolása Küls oktatók és helyszínek igénybevételér l, az intézetvezet , javaslata alapján, a kari dékán dönt. Ehhez az adott képzési program szolgáltatja a beszerzési információt, az határozza meg, hogy milyen személyi és tárgyi feltételek szükségesek az adott képzés megfelel min ségben történ megvalósításához. A küls óraadók értékelési rendjét az ME-09 A humán er forrás biztosítása és fejlesztése eljárás rögzíti. A beszerzett szolgáltatások jellegéb l adódóan, azok sára nem kerül sor.


felhasználás el tti - igazolá-



M IN


23/23

7.5. El állítás és szolgáltatás nyújtása 7.5.1. Az el állítás és szolgáltatás nyújtásának szabályozása A F iskola f folyamatának tekintett szolgáltatási tevékenysége alapoktatási, továbbképzési és kutatás-fejlesztési folyamatokból tev dik össze. A fenti folyamatok az el készítés és a lebonyolítás szakaszából állnak. Az el készítési munkák a tisztázott követelmények ismeretében kezd dnek (pl. akkreditált képzési program, tananyag, egyéb szerz déses követelmények). A bemen adatok pontosan meghatározzák a végrehajtó munkatársak számára azokat a jellemz ket, melyek a követelményeknek megfelel teljesítéshez szükségesek. Az el készítéshez tartozik a hallgatók szervezése, a képzési szerz dések el készítése (ME 03 Partnerközpontúság a tanulmányi, kutatási és egyéb szolgáltatásokra), a helyszínek, eszközök, oktatási anyagok és oktatók igénybe vételével kapcsolatos szervezési feladatok végrehajtása és a hallgatók bemeneti szintfelmérése (ME-08 Tárgyi er források beszerzése és fejlesztése és ME-09 A humáner forrás biztosítása és fejlesztése). A tevékenység tényleges lebonyolítását az ME-05 Alapoktatási folyamatok, az ME06 Továbbképzési folyamatok, az ME 07 Kutatási és fejlesztési tevékenység, képzésen kívüli alaptevékenység, kiegészít és vállalkozás jelleg tevékenység cím min ségirányítási eljárások és a kapcsolódó végrehajtási utasítások és az egyéb szabályzatok rögzítik. 7.5.2. Az el állítás és szolgáltatás nyújtásának érvényesítése A F iskola ezen tevékenységre kizárást érvényesít. Lásd Min ségirányítás Kézikönyv 4.1 A min ségirányítási rendszer érvényességi területe fejezet. 7.5.3. Azonosítás és nyomon követhet ség Azonosítás és nyomon követhet ség a követelmény részben az oktatási folyamatban résztvev hallgatóra illetve a tanulmányait kísér dokumentumokra vonatkozik. Másrészt vonatkozik az oktatási folyamatot támogató tevékenységek azonosítására szolgáló dokumentumokra, feljegyzésekre. Ennek eszközei a bels informatikai rendszer (NEPTUN) és a Tanulmányi osztályokon vezetett nyilvántartások. A küls megbízás alapján végzett munkák azonosítását, nyomon követését a f iskola Alapfeladatokon kívüli tevékenységek szabályzata rögzíti. 7.5.4. A vev tulajdona A f iskola két helyzetben kerül kapcsolatba partnerei tulajdonával: küls helyszínek, felszerelések igénybevételekor, ha az megrendel i tulajdon, hallgatóinak személyes tulajdonával, melyet a képzésre magukkal hoznak. A f iskola arra törekszik, hogy megóvja partnerei tulajdonát minden károsító behatástól, védje, meg rizze azt. Tudatosítja munkatársaiban a megrendel i és hallgatói




M IN


24/24

tulajdon védelmének fontosságát, és a teend ket, ha valamilyen kár mégis bekövetkezne. A küls helyszínek igénybevételének részleteit e partnerekkel kötött szerz dések tisztázzák. Ha partnerei tulajdonában bármilyen károsodás áll be, a f iskola ket azonnal értesíti, s az esetr l Feljegyzést készít. Ennek felel se az adott szervezeti egység vezet je. Amennyiben nagy érték m szereket, gépeket, berendezéseket küls partner használatra ad át a f iskolának (pl. oktatás, kutatás-fejlesztés), akkor az átadás-átvétel tényét dokumentálják. Ebben rögzítik a felel sségvállalás módját, a berendezés paramétereit, igény esetén a kezelés módját. A hallgatói személyes tulajdon védelmét a f iskola az oktató- és munkahelyek megfelel kialakításával valósítja meg, megfelel helyet bocsát rendelkezésre a személyes holmik elhelyezésére. 7.5.5. A termék állagának meg rzése Ezen tevékenységet csak a tudományos kutatás területén értelmeztük. Az oktatás területén a f iskola terméke humánszolgáltatás, amellyel kapcsolatban nem merül fel állagmeg rzési probléma. 7.6. A megfigyel és mér eszközök kezelése A f iskola az alkalmazott mér eszközeit két szinten sorolja csoportba: csak oktatási célra használt mér eszközök ipari megbízók által megrendelt szolgáltatás során használt mér eszközök Minden szervezeti egységnél Mér eszköz lista áll rendelkezésre, amely az azonosított és nyilvántartásba vett mér eszközöket tartalmazza. A Mér eszköz lista a mér eszközök m szaki paramétereit, alkalmazási helyét, és az id szakos ellen rzéseket rögzíti. Az oktatási célra használt mér eszközök ellen rzése, felügyelete szemrevételezéssel történik a mér eszköz kezelésével megbízott munkatárs által. Követelmény a m köd képesség, a sérülésmentesség vizsgálata. A küls megrendelések teljesítése során használt mér eszközök amennyiben a mérésügyi törvény hatálya alá esnek hitelesítésér l, kalibrálásáról a nyilvántartás alapján az adott megrendelés bels felel se gondoskodik. Amennyiben egy mér eszközr l kiderül, hogy már nincs megfelel állapotban, akkor az azzal végzett dokumentált vizsgálatok eredményeit a mér eszköz utolsó megfelel ségének igazolt id pontjáig felülvizsgáljuk, amennyiben ez lehetséges. A javításáról, az esetleges selejtezésér l a szükséges intézkedéseket a mér eszköz használója javaslata alapján a szervezeti egység vezet je hozza meg.




M IN


25/25

8. MÉRÉS, ELEMZÉS ÉS FEJLESZTÉS 8.1. Általános elvek A f iskola az alaptevékenységébe tartozó és az azon kívüli szolgáltatásainak megfelel ségér l többszint , egymásra épül mérési rendszer segítségével gy z dik meg. Ez a mérési rendszer igazodik a következ khöz: Az oktatás, képzés speciális jellegéhez: eredményességér l értékelést végezni csak az oktatási folyamat különböz szakaszaiban végzett mérések együttes elemzése alapján lehet, beleértve a folyamat lezárása után végzett beválás-vizsgálatokat is (három körös értékelési rendszer). A lezajló folyamatok humánszolgáltatás jellegéhez: a végrehajtás és a végrehajtás megítélése is sok szubjektív elemet tartalmaz, ezért szükséges a szolgáltatás folyamatának és eredményességének többirányú értékelése (min ségmutatók, hallgatói elégedettség, munkatársi értékelések, küls értékelések). A BMF szervezeti kereteihez: a mérési, elemzési és beavatkozási tevékenységeket több szinten határoztuk meg: egyéni végrehajtási szint oktatási szervezeti egység szintje karok/központok szintje f iskolai szint A mérések, figyelemmel kísérések eredményének elemzése és a szükséges beavatkozások megtétele több periódusban, az irányítási rendszer, illetve a szolgáltatás más-más elemére koncentrálva történik: az oktatási és a támogató folyamatok terv szerinti, mindennapos m ködéséhez köt d beavatkozások, reagálás alkalomszer hallgatói, munkatársi jelzésekre, a rendszerszer m ködés ellen rzése (bels auditok) nyomán történ beavatkozások, küls értékelések (auditok, ellen rzések, akkreditációs észrevételek) eredményeképpen bekövetkez lépések, az el z pontokban felsorolt lépések kari és f iskolai szint min ségügyi elemzése és szükség esetén döntéshozatal, rendszeres hallgatói és munkatársi felmérések elemzése, a min ségmutatók értékeinek éves elemzése, kari és f iskolai szint vezet ségi átvizsgálások és stratégiai szint döntések. A felsorolt lépcs k elején a beavatkozások dönt en helyesbítések, tovább haladva el térbe kerülnek a különböz szint helyesbít , megel z , illetve fejleszt jelleg intézkedések.




M IN


26/26

8.2. Figyelemmel kísérés és mérés 8.2.1. Elégedettség mérése Tekintettel arra, hogy a f iskola f profilja humánszolgáltatás, eredményességének, jó munkájának legf bb jelz je, hogy partnerei hogyan ítélik meg szolgáltatásait. A partneri kör egyes csoportjai a f iskola szolgáltatásainak más-más elemére vev k; más fontos a hallgatóknak, más az ket majdan alkalmazó szervezeteknek, más az érdekelt minisztériumoknak. A f iskola vezetése fontosnak tartja megtudni, hogy a feltárt elvárások alapján tett ígérvények teljesítésér l, a jogszabályi követelményeknek való megfelelésr l miként vélekednek partnerei. Legfontosabb érdekelt felei (hallgatók, dolgozók) véleményére nemcsak közvetett jelekb l kíván következtetni (pl. reklamációk, spontán észrevételek), hanem közvetlen, strukturált megnyilatkozást tesz lehet vé számukra. Erre a célra alapvet en kérd ívet használ eszközként mind a hallgatók, mind a munkatársak esetében. Ezzel megkönnyíti az eredmények számszer síthet ségét, és összehasonlíthatóságát. A hallgatók képzés közben és közvetlenül a végzéskor is lehet séget kapnak véleményközlésre az oktatásban résztvev k, valamint a végz sök számára kidolgozott értékel kérd ívek útján. A képzési szolgáltatás jellegéb l adódóan fontos információ az is, hogy hosszabb távon hogyan tudják a hallgatók hasznosítani megszerzett ismereteiket, végzettségüket. Ezért alkalmazza a F iskola az 1, 3, stb. éves hallgatói nyomon követést, melynek adataiból szolgáltatásai általánosabb jelleg , piaci szint megfelel ségére következtethet. A hallgatói felmérések rendjét az ME-10 Mérés, elemzés és tökéletesítés cím min ségirányítási eljárás határozza meg. Tekintettel arra, hogy a f iskola min ségképességének kulcseleme a munkatársak teljesít képességének, elkötelezettségének szintje, így a humáner forrás kezelése kiemelt feladat. A dolgozói elégedettségmérés rendszere e kiemelt partneri kör véleményének a megismerésére szolgál. A felmérés eljárásrendjét az ME-09 A humáner forrás biztosítása és fejlesztése cím min ségirányítási eljárás határozza meg. Az eljárások rendelkeznek az alkalmazott kérd ívek felülvizsgálatáról is, hogy azok mindig képesek legyenek a partner számára lényeges igények teljesítésére rákérdezni, mindig kielégítsék a jó kitölthet ség és jó értékelhet ség követelményét. A küls ellen rzések, auditok, akkreditációs eljárások eredménye utal a felügyeleti, akkreditáló, tanúsító szervezetek véleményére. k képviselik az érdekelt felek egy speciális, ám nagy jelent ség csoportját. Valamennyi partnernek lehet sége van véleményét, észrevételeit közvetlenül (szóban, írásban) eljuttatni a f iskola munkatársaihoz, akik a bels kommunikációs rendszer felhasználásával eljuttatják a témának megfelel vezet i fórumra. A küls kommunikációs rendszer segítségével figyelhet a f iskola munkájának sajtóvisszhangja is. A BMF a kérd ívek tartalmához hasonlóan ezeket az információkat is elemzi. (ME 03 Partnerközpontúság a tanulmányi, kutatási és egyéb szolgáltatásokra cím min ségirányítási eljárás alkalmazásával.) A kinyomtatott példány csak tájékoztató jelleg !



M IN


27/27

8.2.2. Bels audit A min ségirányítási rendszer követelményeknek és céloknak megfelel m ködését a f iskola bels auditokkal ellen rzi. A f iskola vezetése az auditokat a rendszer fejlesztésének szempontjából kiemelked jelent ség nek tartja, ezért megtervezésükre és végrehajtásukra nagy gondot fordít. Az auditokat a vizsgált területt l független, megfelel felkészültség bels auditorok auditcsoportokat alkotva végzik. Az auditok id ben és tárgyukat tekintve egyaránt tervezettek, mind az egyes auditfolyamatok, mind az éves rendszer tekintetében. Az Éves Auditterv az ME-10 Mérés, elemzés és tökéletesítés cím min ségirányítási eljárás keretében készül, els dlegesen figyelembe véve, hogy minden szervezeti egység, minden folyamat és a rendszer minden eleme évente legalább egyszer át legyen tekintve audittal, melyek a min ségképesség szempontjából legfontosabb területek, mik voltak az el z auditok tapasztalatai, mikor várhatók küls auditok. Indokolt esetben rendkívüli auditra is sor kerülhet. Az auditorok Audit eltérési lapokon, illetve Audit jegyz könyvben rögzítik megállapításaikat és következtetéseiket. A szükséges intézkedések megtételéért az érintett területek vezet i felelnek. A min ségirányítási igazgató gondoskodik a helyesbít intézkedések végrehajtásának felügyeletér l. A bels auditok az ME-10 Mérés, elemzés és tökéletesítés cím min ségirányítási eljárás szerint zajlanak. 8.2.3. A folyamatok figyelemmel kísérése és mérése Az alapoktatási és szakirányú továbbképzési folyamatok napi menetének figyelemmel kísérése az oktatást végz munkatársak feladata. Ennek dokumentálása az ME05 Alapoktatási folyamatok cím min ségirányítási eljárásban el írt Tantárgykövet n történik. Az oktatás eredményességét a Tantárgyi Programban meghatározott számonkérési formák segítségével mérik fel. A folyamatok éves értékelése az indikátorok éves meghatározásával és a hallgatói elégedettségmérésekkel történik. A képzési ciklusok oktatási folyamatainak értékelését a végzett hallgatók felmérésével végzik. Az oktatási folyamatok hosszabb távú eredményességét a több periódusban lefolytatott beválás-vizsgálat méri. A nem oktatási folyamatok figyelemmel kísérésének két f periódusa van; az egyik a napi m ködéshez, a másik az éves értékeléshez kapcsolódik. 8.3. A nem megfelel szolgáltatások kezelése Nem megfelel ség a f iskola szolgáltatásaiban akkor keletkezik, ha szerz désben foglalt, jogszabályi vagy bels szabályozásban szerepl követelmény nem teljesül a szolgáltatás bármely szakaszában.




M IN


28/28

Erre a fényt deríthet a folyamatközi ellen rzés valamely szintje, a következ munkafázist végz munkatárs, a hallgatói kérd ívek, vagy közvetlen jelzések (reklamációk), a bels auditok, illetve küls felülvizsgálatok. A saját hatáskörben kiküszöbölt nem megfelel ségeket nem dokumentáljuk, a többi esetben az Észrevételi lap, egyéb feljegyzés szolgál a nem megfelel ségek dokumentálására.A nem megfelel ség észlelésekor alkalmazandó lépéseket az ME-10 Mérés, elemzés és tökéletesítés cím min ségirányítási eljárás határozza meg, bármilyen úton történt is az eltérés feltárása. A figyelemmel kísérés és a nem megfelel szolgáltatás kezelése úgy van kialakítva, hogy az eltérésekre minél el bb fény derülhessen, és minél nagyobb esély legyen korrigálásukra az érintett partner elégedettségének csökkenése nélkül. 8.4. Az adatok elemzése A f iskola vezetése a megfelel adatok gy jtését és feldolgozását a min ségirányítási rendszer m ködtetése szempontjából többszörösen is fontosnak tartja. Valós, kifejez és alkalmasan feldolgozott adatok nélkül a rendszerrel kapcsolatos döntések, vezet i beavatkozások súlypontja eltolódhat a valódi problémák súlypontjától. A jól feldolgozott adatok segítik a f iskola vezetését abban, hogy helyes prioritást határozzon meg a beavatkozásra érdemes pontok között. Ezáltal lehet vé válik az er forrásokkal való gazdálkodás, a lehet legnagyobb haszon elérése (pl. partneri elégedettség javulás, elhelyezkedési-arány növelés). A szemléletesen feldolgozott adatoknak nemcsak a döntéshozatalban, hanem a munkatársak motiválásában, szemléletformálásában is nagy jelent sége van. A f iskola ezt a lehet séget bels képzései során nagymértékben ki is használja. A tervezés és elemzés tárgyát képezi a gy jtend adatok köre és feldolgozási módszereik is. Ennek megfelel en az alábbi területeken végzünk rendszeres elemzéseket, alkalmazunk statisztikai módszereket: az oktatási és azokat közvetlenül segít folyamatokról gy jtött adatok értékelése (ME-05 Alapoktatási folyamatok, hallgatói elégedettségmérések), indikátorok elemzése (ME-10 Mérés, elemzés és tökéletesítés), a küls óraadók értékelése (ME-09 A humán er forrás biztosítása és fejlesztése), a kutatási folyamatokról rendelkezésre álló adatok értékelése, az oktatást segít infrastruktúra fejlesztésér l szóló adatok értékelése (ME08 A tárgyi er források beszerzése és fejlesztése), az oktatás hatékonyságának mérése. Az adatgy jtés területeit, valamint az indikátorok tervezésével, képzésével, kiértékelésével és felülvizsgálatával kapcsolatos lépéseket az ME-10 Mérés, elemzés és tökéletesítés cím min ségirányítási eljárás határozza meg.




M IN


29/29

8.5. Fejlesztés 8.5.1. Folyamatos fejlesztés A f iskolán folyamatos fejlesztés tárgyát képezi az oktatási folyamat, melyhez a f információforrást a többkörös mérési rendszer és a m köd oktatási folyamatok figyelemmel kíséréséb l származó adatok szolgáltatják. A hallgatók által tanulmányaik közben végzett értékelések az oktatókra és az oktatási folyamatokra nézve adnak értékes információkat. A frissen végzettek a teljes oktatási ciklusról mondanak véleményt, a régebben végzettek pedig az elhelyezkedésr l, az ismeretek piacképességér l nyilatkoznak. A küls partnerek visszajelzéseib l is következnek fejlesztési feladatok a f iskola számára. Ezeknek a mérési adatoknak, elvárásoknak, valamint a végz söket fogadó gazdasági környezetnek az elemzése alapján történik az oktatási módszertan, a tananyag és a szakok és szakirányok fejlesztése. A rendszer többi elemének folyamatos fejlesztése a min ségpolitika szellemében, a min ségcélok kit zésével, az auditok eredményének, az adatok elemzésének, a helyesbít és megel z tevékenységeknek, valamint a vezet ségi átvizsgálásnak az alapján történik. 8.5.2. Helyesbít tevékenység A már el fordult nem megfelel ségek okainak elemzése és célszer helyesbít intézkedések meghozatala a f iskolán több szinten történik. Nemcsak a nem megfelel szolgáltatások kezelésénél, hanem a helyesbít tevékenységnél is az a vezetés alapelve, hogy az eltérések felszínre kerüléséhez mérten minél hamarabb megtörténjen, legkisebbre csökkentve ezzel az ismételt el fordulás esélyét. A f iskolán végzett humánszolgáltatás esetében ennek különösen nagy a jelent sége, hiszen számos olyan eleme van a szolgáltatásnak, mely utólag nem, vagy nagyon nehezen korrigálható. Az ME-10 Mérés, elemzés és tökéletesítés cím min ségirányítási eljárás olyan egymásra épül ellen rzési, elemzési rendszert tartalmaz, mely a szolgáltatás nyújtására és a beszállító partnerek teljesítésére nézve rugalmas és gyors helyesbít tevékenységet tesz lehet vé. Meghatározza a saját hatáskörben végzett, a dolgozói jelzésekre bekövetkez , a partneri észrevételeken alapuló, az auditokat követ , az adatelemzésre épül helyesbít tevékenységek menetét.




M IN


30/30

Minden helyesbít intézkedésre irányuló javaslat dokumentált. A problémával kapcsolatos beavatkozás összetettségét l függ en külön intézkedési terv, akcióprogram is születhet a végrehajtás sikere érdekében. Az intézkedéseknek arányban kell állni a feltárt probléma súlyosságával és a fellép kockázattal. A helyesbít intézkedések éves értékelése a vezet ségi átvizsgálás keretében történik meg, mely maga is színtere rendszerszint helyesbít intézkedések meghozatalának. 8.5.3. Megel z tevékenység Megel z tevékenység, azaz a követelményekt l való lehetséges eltérések okainak elemzése, és a szükséges intézkedések meghozatala mindazokon a fórumokon, és mindazokkal az eljárásokkal történhet, ahol, és ahogyan a helyesbít tevékenység. Kiegészítik ezt azok a helyzetek, amikor a megel zésnek kiemelt szerepe és különösen jó lehet sége van: Az általános gyakorlattól eltér , vagy szokatlan bonyolultságú feladat vállalása és végrehajtása során. Ilyen esetben, team munkában, szervezett módon is elemezhetik az érintettek a potenciális hibákat és az azokhoz kapcsolható okokat. Az elemzés indokoltságáról és formájáról a min ségügyi megbízottak döntenek. Fejlesztési munkák megkezdésekor a munkatársak rendelkezésére állnak az el z fejlesztések tapasztalatai (mind a fejlesztési folyamattal magával, mind a kifejlesztett képzési program, oktatási anyag alkalmazásával kapcsolatban). Ezek alapján elemezhetik megel z tevékenység indokoltságát. A potenciális hibalehet ségek legjobb ismer i maguk a munkatársak, ezért a F iskola különös figyelmet szentel annak, hogy dolgozói pontosan értsék és átérezzék a megel z tevékenységek fontosságát, és tisztában legyenek azzal, hogy milyen formában, milyen csatornákon juttathatják el észrevételeiket, javaslataikat a vezetéshez. A megel z tevékenység nyomon követése és dokumentálása az ME-10 Mérés, elemzés és tökéletesítés cím min ségirányítási eljárás szerint történik a felvetés megszületését l a bevezetett intézkedés felügyeletéig. Az intézkedések hatékonyságának és hatásosságának megítélésére alkalmazott módszerek alkalmazkodnak az intézkedések súlyához és kihatásához. A min ségirányítási rendszer szempontjából legmagasabb szint , átfogó megel zési tevékenység a vezet ségi átvizsgálás keretében történik, mely összefonódik a rendszer folyamatos fejlesztésével az állandóan változó küls kihívásoknak megfelel en.




M IN


31/31

9. FOLYAMATOK KAPCSOLÓDÁSA

Tervezés

Feltételek biztosítása

Stratégiai tervezés Min ségtervek El író dokumentumok Er forrás biztosítás

Támogató tevékenységek

F tevékenységek

Ígérvények, szerz dések

Alapképzés

Alvállalkozók Gazdasági folyamatok

Továbbképzés és képzési vállalkozás

Folyamatos fejlesztés

Képzésen kívüli alap és vállalkozói tevékenység Helyesbít és megel z tevékenység

Karbantartás

Min ségmutatók Bels auditok Törvényileg meghatározott adatok

Vezet i felülvizsgálat

Háromkörös értékel és fejleszt módszer




M IN

10. MIN


32/32

SÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁSOK JEGYZÉKE

ME 01 A vezet ség felel ssége ME 02 Min ségirányítási rendszer ME 03 Partnerközpontúság a tanulmányi, kutatási és egyéb szolgáltatásokra ME 04 Képzési folyamatok tervezése és fejlesztése ME 05 Alapoktatási folyamatok ME 06 Továbbképzési folyamatok ME 07 Kutatási és fejlesztési tevékenység, képzésen kívüli alaptevékenység, kiegészít és vállalkozás jelleg tevékenység ME 08 Tárgyi er források beszerzése és fejlesztése ME 09 A humáner forrás biztosítása és fejlesztése ME 10 Mérés, elemzés és tökéletesítés ME 11 Hallgatói élet




7. sz. verzió. A kiadás dátuma: március 2. Prof. Dr. Rudas Imre f iskolai rektor

Recommend Documents