7. oldal. hogy az olcsó, és ezért nem. választ. Mivel a kereskedelmi ágazat jelenleg nehéz idõszakon

ORSZÁGOS

Tudnivalók - hírek - események Bõvültek a vasúton utazók jogai 2. oldal

FOGYASZTÓVÉDELMI

http://www.akontroll.hu

Hiánycikk az udvariasság 4. oldal

A tejipari gyártók és márkák etikai rangsora 6. oldal

ÚJSÁG

AJÁNLÓ

Reklámok az NFH górcsöve alatt 10. oldal

VII. évfolyam 2. szám • 2010. február A közétkeztetés minõségéért 7. oldal

Interjú JACQUELINE MINOR asszonnyal, az Európai Bizottság Fogyasztóvédelmi Fõigazgatósága Igazgatójával

A miniatûr hordozható számítógépekrõl 14. oldal

*

A titokzatos Erste Bank 16. oldal

Hazánk eddig elfecsérelt forró, folyékony aranya

A fogyasztói biztonság válik fontossá Butaságunk

- Az Uniós átalakulások közepette, nagyon fontos kérdés, hogy miként alakul a fogyasztóvédelem helyzete, szerepe, és változik-e és miként az önök munkája? Jacquelinne Minor: - Mivel a Bizottság politikai összetétele ötévenként változik, hamarosan elbúcsúzunk a Mrs. Meglena Kuneva vezette Bizottságtól és üdvözöljük a Mr. Dalli vezette új testületet. A tisztségek felosztásában is változások várhatók: eddig Mrs. Meglena Kuneva, a fogyasztóvédelemért volt felelõs, Mr. Dalli viszont, a fogyasztóvédelem mellett az élelmiszerek biztonságáért és a közegészségügyért is felelõs lesz. Mr. Dalli arról tájékoztatott, hogy az õ esetében kissé máshová tevõdnek át a hangsúlyok: a biztonság kérdése válik

a legfontosabbá, hiszen garantálnunk kell, hogy az európai piacon megtalálható áruk biztonságosak legyenek, ide értve a játékokat, a gyermekruhákat, az öngyújtókat, az elektronikus berendezéseket, illetve az összes, fogyasztóknak szánt terméket. A második legfontosabb kérdés az, hogy az állami hatóságok közremûködésével olyan ellenõrzésmódot dolgozzunk ki, amely lehetõvé teszi a szabálytalanul eljáró vagy a fogyasztókat megtévesztõ kereskedõk felkutatását és megbüntetését. Segítséget a fogyasztóknak, hogy jogorvoslatot kérjenek abban az esetben, ha úgy látják, hogy számukra kedvezõtlen üzletet kötöttek. A harmadik, számunkra fontos kérdés, pedig annak bizto-

sítása, hogy a fogyasztó hozzájusson az ezzel kapcsolatos megfelelõ információhoz, illetve az, hogy a fogyasztók tudatában legyenek egyéni és kollektív vásárlóerejüknek, amelynek segítségével magas színvonalú szolgáltatást kérhetnek és vívhatnak ki maguknak a piacon. - Uniós szinten mennyire fellelhetõ az a problémakör, hogy a válság hatására, esetleg háttérbe szorul e a fogyasztóvédelem? Felerõsödhet-e a kontroll vagy éppen ellenkezõleg? Jacqueline Minor: A jelenlegi gazdasági helyzetben a fogyasztók természetesen a szokásosnál is jobban keresik a valódi minõséget, de jobban ügyelnek az otthoni kiadásokra is. Éppen az utóbbi szempont miatt fennáll annak a veszélye,

Fogyasztóvédelmi szempontból aggályos metódusról van szó, melyet az áramszolgáltatók gyakorolnak. A leírás számos konkrét eseten alapszik, melynek hitelességét a témát felkaroló, média és internetes fórumok is megerõsítik. Esetenként a fogyasztók úgy vélik, hogy a fogyasztásmérõ többet mér a valós értéknél. Ez a havi fogyasztás figyelemmel kísérésével derülhet ki. Mások csak fizetnek, vagy elkezdenek spórolni a magas energiaárakat konstatálva. Azonban van egy pont, aminél lejjebb már nem lehet csökkenteni a fogyasztást. Az aggodalmat ellenõrzés követi, mely által kiderül a mérési hiba.

Mindegy, hogy a panasz oka gyanún, vagy konkrét tényeken alapul, a fogyasztó lehetõsége: helyszíni vizsgálat ké-

A legtöbb áramszolgáltatónál elõre kell fizetni.

Csalhat-e a villanyóra? Több mint kétséges vád fogyasztók ellen

rése a szolgáltatói szerzõdés elõírásának megfelelõen. A szerzõdési feltételek szerint akkor terheli a vizsgálati díj a szerzõdõ felet, ha ez alaptalan.

Akár többszázezer forintos kötbér?

A szolgáltatók szerzõdésben elõírják a fogyasztónak, hogy minden vélt, vagy valós hibát jelentsen. A villanyórát, az annak felerõsítésére szolgáló gumann-táblát, a fõ kismegszakítót a szolgáltató telepíti, az õ tulajdona. Ennek épségért akkor is a fogyasztó felel, ha a védelemre nincs is lehetõsége (közös helyen, csoportban vannak elhelyezve). Szerzõdésben elõírt felelõsségrõl van szó, ezért kérdés, hogy etikus-e anyagi ellenszolgáltatást kérni a szolgál-

hogy az olcsó, és ezért nem biztonságos termékek közül választ. Mivel a kereskedelmi ágazat jelenleg nehéz idõszakon megy keresztül, ezért a kereskedõk sokkal hajlamosabbá válhatnak az illegális vagy tisztességtelen üzleti magatartásra, mint a megszokott körülmények között. E miatt fokozott ellenõrzésre van szükség, vagyis sokkal óvatosabbnak kell lennünk, és fokozottan védenünk kell a fogyasztói érdekeket. Ugyanakkor a közszféra is nehéz helyzetben van, amiért jobban meg kell fontolni az adóból származó bevételek és a közpénzek felhasználását. A Fogyasztóvédelmi hatóságok viszont sokszor nem kapnak elég támogatást, néha könnyû célpontjai a megszorítást tervezõ kormányoknak. Vannak olyan tagállamok, ahol a Fogyasztóvédelmi hatóságok illetve felügyeletek támogatását csökkentették, az állományt meg kellett osztaniuk vagy csökkenteniük kellett mûködési szintjüket, amit nagyon sajnálatosnak tartunk. - Nálunk van egy mondás, hogy ahány ház annyi szokás. Érdekelne, hogy Ön szerint, hogyan lehet egységes az Unióban a fogyasztóvédelem és mondjuk ez idõ intervallumban mikorra tehetõ? Jacqueline Minor: - Fontosnak tartom, hogy megõrizzük Európa gazdagságát és sokszínûségét. Olyan közös szabályozást vezetünk be, amely nem veszélyezteti ezt a termékek közül néhány a szomszédos országokban olcsóbban is beszerezhetõ. Ha egy másik tagállamban vásárolunk, biztosnak kell lennünk abban, Folytatás a 7. oldalon

tató tulajdonának a vizsgálatért? Amennyiben a hiba egy rutinellenõrzéskor derül ki, akkor több százezer forintos kötbérrel is sújthatja a szolgáltató a fogyasztót. Jogos ez? Fogyasztóvédelmi szempontból rendjén van? A kérdés költõi, az olvasók többségének igazságérzete sugallja a választ… Hibás mérõnél, a józan logika szerint gond nem lehet, hiszen minden beigazolódik és megtörténik a hiba elhárítása. A fogyasztásmérõt kicserélik új mérõre, majd megfelelõ számlakorrekciót végeznek, és a vizsgálati díjat visszafizetik. Folytatás az 5. oldalon

története?

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Életmód Szakosztálya február elején Kistelek nagy álma, a termálenergia címmel érdekesnek ígérkezõ sajtóbeszélgetésre hívta az érdeklõdõ médiamunkásokat. Elmentem, bár ne tettem volna! Nem azért, mintha ott csupa lényegtelen dolgot hallottam volna, éppen ellenkezõleg, kiderült, hogy ismét itt egy fantasztikus lehetõség, amellyel nem élünk. Amely megkönnyítené, természetesebbé, környezetbaráttá, s nem utolsó sorban olcsóbbá tenné életünket. Ismét szembesülnöm kellett azzal, hogy a kihagyott lehetõségek államában élünk. Ebben az országban sokan szeretnék megoldani, hogy energia szempontjából függetlenebbé váljunk, ne függjünk az egyre fogyó fosszilis energiahordozóktól, vagyis a kõolajtól, földgáztól, míg az átlagemberek egyszerûen csak azt szeretnék, ha nem kellene fizetésük jelentõs hányadát re-

ta be. A város vezetése 2002ben határozta el a település alatt fekvõ geotermikus energiavagyon többlépcsõs hasznosítását. Az itt található termálvízrõl természetesen már korábban is tudtak, a környék virágkertészei ki is használták a lehetõséget. Elõször egy 2095 méter mélységû, úgynevezett termelõ kutat fúrtak (percenként 1 köbméter hidrogénkarbonátos, jódos, fluoridos vizet nyernek belõle), az innét feltörõ 85 Celsius fokos termálvízre alapozták a termálfürdõt. A családias hangulatú, 100 fõ befogadóképességû, hárommedencés (élmény-, tan- és termálmedence) pályázati pénzbõl épített fürdõt 2005-ben nyitották meg. A Kisteleki kistérség (Baks, Balástya, Csengele, Kistelek, Ópusztaszer, Pusztaszer) valamennyi gyermeke ide jár úszásoktatásra, és nyílt egy OEP által támogatott gyógyászat is, ahol hidroterápiás kezelést (gyógyászati masszíro-

zsire fordítaniuk. A többség remegve várja a gyakorta érthetetlen számlákat. Van azonban egy hely, ahol történt valami. Kistelek, ez a közel hétezer hektár területû, majdnem nyolcezer lakosú, Dél-Alföldi régióban, Csongrád megyében fekvõ, 1989 óta város megtette azt, amirõl másutt sajnos még csak nem is álmodoznak. A remények valósággá váltak, a kisváros melegvizû forrása a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) által támogatott, mintegy félmilliárd forintos fejlesztésnek köszönhetõen nyolc közintézményt lát el a gázbázisúnál jóval olcsóbb hõenergiával, és így jó példaként szolgál(hatna) más, hasonló rendszerek kiépítésében gondolkodó önkormányzatok számára. Helyesebben szolgálna, ha észrevennénk, ha végiggondolnánk, ha megoldanánk. De haladjunk sorban! A beruházást és annak mûködését Sándor Zsolt, az Aquaplus Kútfúró, Kútjavító és Vízépítõ Kft. ügyvezetõje mutat-

zás, iszappakolás, stb.) kapnak a beutaltak. A város vezetése azonban nem állt meg itt, továbbgondolták a termálvíz felhasználási lehetõségeit. A KIOP 290 millió forintos és a Belügyminisztérium önerõ alapjából nyert 116 millió forintos pályázati támogatásból egy újabb, 1700 méter mélységû kutat fúrattak, amely képes a termálvizet a hasznosítás után visszasajtolni a homokkõrétegbe. Az akkor 500 millió forintos beruházás 60%-át tehát támogatásból nyerték el, és a 40%-os önrész 50%-át is sikerült elnyerniük a BM önerõ alapjából. Így mindössze 20% hitel (90 millió forint) felvételére volt szükség, amelyet 15 év alatt törlesztenek. A támogatásból kút, 5 kilométer hosszú távvezeték és 11 hõközpont épült. Ma már a város közintézményeit: az óvodát, az általános iskolát, a gimnáziumot, a kollégiumot, az idõsek otthonát, a fürdõt, az egészségházat, a sportcsarnokot és a szállodát is geotermális Folytatás az 7. oldalon

Fogyasztóként ért sérelmeit, panaszait illetõen keresse fel honlapunkat: www.akontroll.hu • Kérdéseire szakjogászunk válaszol.

Bõvültek a vasúton utazók jogai 2

A legnagyobb hazai vasúttársaság, a MÁV Start Vasúti Személyszállító Zrt. a múlt év novemberétõl érvényes új üzletszabályzata több, az utasok számára is fontos új elemmel bõvült, melyek közül az egyik legjelentõsebb a járatok késése esetén az utasokat megilletõ kompenzációt vezette be. Az üzletszabályzat az utasokat és a vasúttársaságot megilletõ legfontosabb jogokat és feleket terhelõ kötelezettségeket, valamint az egyes eljárási, ügyintézési szabályokat tartalmazza, ezért fõbb pontjainak megismerése hasznos lehet mindazok számára, akik rendszeresen vagy alkalmanként vasúton utaznak. Az alábbi összeállítás ehhez kíván segítséget nyújtani, kiindulva abból az alapigazságból, hogy csak a tájékozatlan fogyasztó kiszolgáltatott.

Üzletszabályzat

A vasúttársaság vállalja, hogy üzletszabályzatának elkészítése és érvényesítése során a legteljesebb mértékben figyelembe veszi az utasok jogait, különös figyelmet fordítva az egykapus ügyfélszolgálati rendszer kialakítására, a kártérítési és kártalanítási eljárásokra, a fogyatékkal élõk, valamint a családok utazásának elõsegítésére, és az utasok adatainak védelmére. A vasúttársaság üzletszabályzatát a Nemzeti Közlekedési Hatóság hagyja jóvá, melynek során a Közlekedési Hatóság kiemelt figyelmet fordít az utasok jogainak érvényesülésére. A vasúttársaság az üzletszabályzatát, valamint annak módosítását a vasúttársaság honlapján (www.mav-start.hu) közzé teszi.

Jegyár visszatérítése, kártérítés késés estén

Ha az utas ülõhelyét helyjegy váltásával vagy más módon biztosította, a vonat harminc percet meghaladó késése esetén a vasúttársaság a helyjegy, pótjegy, illetve hely- és pótjegy díjának visszafizetése mellett, köteles az utas bizo-

http://www.akontroll.hu

nyított kárát megtéríteni. A kártérítés összege 30 percet meghaladó késedelem esetén nem haladhatja meg a menetjegy árának ötszörösét. A kártérítésre való jogosultságot az érkezési állomás ügyeletes alkalmazottja vagy a késett vonat jegyvizsgálója igazolja. A kártérítési igényt a vasúttársaság ügyfélszolgálatának címezve lehet benyújtani. Tartalmaznia kell a káresemény részletes leírását oly módon, hogy a káresemény és a kár bekövetkezése közötti okozati összefüggés lehetõség szerint megállapítható legyen, a bekövetkezett kár leírását, valamint annak összegét, amennyiben az meghatározható. A kártérítési igényhez csatolni kell az utas eredeti menetjegyét, pótjegyét, helyjegyét. A MÁV Start az utassal szembeni kártérítési felelõssége, visszatérítési kötelezettsége alól az úgynevezett “vis maior” esetében mentesülhet, ilyennek minõsül többek között a bombariadó, ha az utas az átszállási idõt figyelmen kívül hagyta, ha az utas téves peronon várakozott, az öngyilkosság miatt kialakult üzemzavar, a vasúti átjárókban történt baleset, a vészfék használata utas részérõl. Nem minõsül ugyanakkor vis maiornak a MÁV-Start munkavállalói által tartott munkabeszüntetés (sztrájk). Amennyiben az utas és a vasúttársaság között vita támadna a vis maior helyzet megítélésében, az utas az illetékes hatóságtól például a rendõrségtõl, a katasztrófavédelemtõl kérhet igazolást vagy szakvéleményt, melyben foglaltakat a vasúttársaság a bejelentés vizsgálata során figyelembe vesz. Nem fizet kártérítést akkor sem a vasúttársaság, ha a vonatok módosított menetrend szerinti közlekedését meghirdette (pl. vágányzári munkálatok idejére módosított menetrendrõl tájékoztatta utasait). A MÁV Start “feláras” azaz helyjegy, pótjegy köteles vonatok késése esetén vállal visszatérítést és kártérítést, azaz InterCity járatok, belföldi for-

galomban igénybe vehetõ nemzetközi, EuroCity járatok esetében. Azonban, ha a vonatra nem kell helyjegyet, pótjegyet váltani (gyorsvonatok, személyvonatok) akkor az utasnak nem jár visszatérítés, kártérítés. A helyjegy-, pótjegyköteles vonat 15 percen túli késése esetén a MÁV-Start az utas részére pót-, helyjegyének árát a visszafizeti.

Csatlakozó vonat elmulasztása

Ha az utas a vonat késése, kimaradása miatt egy olyan csatlakozó vonatot mulaszt el, melyre érvényes menetjeggyel, pótjeggyel, helyjeggyel rendelkezik, igényelheti az elmulasztott vonatra érvényes pótjegye, helyjegye díjának levonás nélküli visszatérítését. Ha az utas a csatlakozás elmulasztása miatt lemond a továbbutazásról, az igénybe nem vett szolgáltatásokért fizetett díjat a vasúttársaság visszafizeti.

A nap utolsó csatlakozásának elmulasztása nemzetközi forgalomban

Amennyiben az utas a vonat késése, kimaradása miatt a nap utolsó csatlakozását elmulasztotta és 2 órát meghaladó idõtartamot kell várakoznia a következõ, úti célja felé közlekedõ vonatra, kompenzációra tarthat igényt. A kompenzáció kiterjed a szállás és a reggeli költségeinek megtérítésére egy közepes színvonalú szállodában, valamint az utast váró személyek értesítésének költségeire 4 euró értékig, illetve az esetleges taxi igénybevételének utólagos megtérítésére, összesen legfeljebb 75 euró értékben. Más kompenzáció, illetve kártérítés igénybevételére nem jogosult az utas, amennyiben igénybe vette a csatlakozásmulasztás miatti kompenzációt.

Felelõsség az utasok halála, sérülése esetén A

vasúttársaság

felelõs

azért, ha az utas a jármûvön való tartózkodása közben, vagy a fel- és leszállása alkalmával vasúti baleset következtében meghal, megsérül, illetve testi vagy szellemi épségében károsodást szenved. A vasúttársaság mentesül a felelõsség alól, ha a balesetet a vasútüzemmel össze nem függõ körülmények okozták, vagy ha megkívánt gondosság ellenére sem háríthatta el annak következményeit, vagy ha a baleset egy harmadik személy magatartására vezethetõ vissza.

Felelõsség az utas kézipoggyászáért

A vasúttársaság felelõs azért a kárért, amely a vasútüzemmel összefüggõ baleset folytán az utas magán hordott, vagy kézipoggyászként magával vitt tárgyaiban, személyes tárgyaiban sérülés, teljes vagy részleges megsemmisülés miatt következett be. A kézipoggyász teljes vagy részleges megsemmisülése esetében a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a kézipoggyász bizonyított értékét. A kézipoggyász sérülése esetén a vasúttársaság az indokolt és bizonyított javítási vagy pótlási költséget köteles megfizetni. Mentesül ugyanakkor a kézipoggyászban bekövetkezett kár miatti kártérítési kötelezettség alól, ha a kárt ellenõrzési körén kívül esõ elháríthatatlan ok idézte elõ.

Elégtelen helybiztosítás

A MÁV-Start köteles visszatérítést fizetni az utas részére, ha az utas az ülõhelyét helyjegy váltásával vagy más módon biztosította és a biztosított ülõhelyet a vasúttársaság másvalaki számára ismételten értékesítette. A visszatérítés összege a helybiztosítás díjának az ötszöröse.

A menetdíj visszatérítésének igénylése

Ha az utas menetjegyét utazásra nem használta fel, annak érvénytartamán belül a vasúttársaság állomásain a fizetett menetdíj visszatérítését kérhe-

A KONTROLL • VII. évf. 2. szám

ti. A visszatérítéskor a vasúttársaság kezelési költséget számíthat fel. Elveszett, megsemmisült és olyan sérült, megrongálódott menetjegyért, melyrõl lényeges adatok nem vagy nem teljes bizonyossággal állapíthatóak meg nem kérhetõ visszatérítés. Egyes kedvezmények esetében a menetjegyek árának visszatérítését MÁV Start korlátozhatja, vagy kizárhatja.

Kiemelt figyelem biztosítása

Az állomáson szolgálatot teljesítõ és a vonatkísérõ személyzet köteles a fel- és le szállásnál, valamint az utazás során kiemelt figyelmet fordítani és minden szükséges segítséget megadni az utazás zavartalan lebonyolítása érdekében a fogyatékkal élõknek, az idõseknek, a kisgyermekkel utazóknak és a terhes nõnek, a kerékpárral vagy nagy pogygyásszal utazóknak. A vonaton pótdíj felszámítása nélkül vásárolhatja meg menetjegyét a kísérõ nélkül utazó, fogyatékkal élõ utas. Ha a vonat elsõ osztályú kocsit továbbít, a fogyatékkal élõ utas másodosztályú menetjegyével a szabadon maradt elsõ osztályú ülõhelyet elfoglalhatja.

Észrevételek bejelentése és kezelése

Az utas véleményét, észrevételét, panaszát a vasúttársaság ügyfélszolgálatnak címezve postai úton, elektronikus levélben, a vasúttársaság honlapján, telefonon, valamint személyesen az ügyfélszolgálati pontokon bejelentheti. A vasúttársaság az állomásokon Utasok Könyvét helyez el, ha az adott állomáson vasutas személyzet szolgálatot teljesít. Az Utasok Könyvébe tett bejegyzés egy példánya a bejelentõt illeti meg. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentõ elérhetõségeit, az anyagi kompenzációra irányuló igény elbírálásához a vasúttársaság a menetjegy bemutatását kérheti. Az utas ál-

Fogyasztóvédelem és minõség a turizmusban A két Q garancia

Immár négy éve, hogy bevezették a Nemzeti Turisztikai Bizottság koordinálásával kialakított Magyar Turizmus Minõségi Díjat, amely a hazai turisztikai szolgáltatások minõségének egységes és megbízható minõsítésére szolgál. A rendszert a magyar turizmus állami irányítása által támogatottan, a szakmai szervezetek és szakemberek bevonásával, több éves munkával fejlesztették ki. Manapság, már a csillagok nem sokat számítanak. Számosan fel tudnának hozni olyan példát, amikor lehet, hogy a wellness részleg megütötte az elõírt mércét, de mondjuk a reggeli gazdagsága, a medence nagysága vagy a személyzet szolgálatkészsége korántsem felelt meg a bejáratnál lévõ csillagszámnak. Ezért is van folyamatban a “csillagháború”, a csillagok rendszerének átdolgozása, tovább fejlesztése. A Magyar Turizmus Minõségi Díjat két Q betû jelöli, összhangban az European Hospitality Quality díjjal, részeként az európai HOTREC szisztémának. Ahogyan a Nemzeti Turisztikai Bizottság (NTB) sajtóanyaga fogalmaz: a kialakult gazdasági helyzet megköve-

teli a szolgáltatók folyamatos alkalmazkodását a piaci kihívásokhoz, amelynek elsõdleges útja nem feltétlenül az árak csökkentése, inkább a szolgáltatások minõségének megtartása és fejlesztése.

Titkos helyszíni vizsgálatok

A 2006-os országos bevezetést megelõzõen, a díj egy próbaprojekttel indult, amelynek az volt a célja, hogy a minõsítési rendszer “vizsgázzon”. Az elmúlt öt évben 99-en pályáztak az elismerésre, azaz ez nem egy kötelezõ minõségbiztosítási rendszer, hanem a vállalkozások maguk döntik el, hogy indulnak-e a megmérettetésen. A 2009. évi nyertesekkel együtt 81 szolgáltató – 68 szálloda és 13 étterem teheti ki bejáratánál a díjazottaknak járó táblát és használhatja a jelet promóciójában – hangzott el a közelmúltban megtartott sajtótájékoztatón. Az eseményen részt vett Ujhelyi István, az NTB elnöke, aki hangsúlyozta, államtitkárként semmiképpen nem feladata egy-egy pályázó konkrét elbírálása. A poszt elvállalása annak magas szintû elismerését jelképezi, hogy a szakma

mennyire komoly feladatnak tekinti az állandóan magas minõséget. Dr. Wolff Péter, a szakma egyik legnagyobb tekintélye, számos ötcsillagos hotel vezetõje számolt be a 2010. évi pályázat meghirdetésérõl. Jelentkezni február 1. és 28. között lehet. A kiírásra minden évben egyszer kerül sor. A pályázat díj befizetésével jár. Ezután a jelentkezõ szállodák és éttermek minõségi megbízottjai egynapos képzésen vesznek részt, amelyen elméleti és gyakorlati ismereteket kapnak az önértékelés elvégzéséhez. Ezt követõen a jelentkezõk kitöltik az ellenõrzõ listát. Ez nem ötpercnyi munka, lévén, hogy a listán szállodáknál 750, éttermek esetében 300 kérdés szerepel! Az értékelõ bizottság áttekinti a benyújtott pályázatokat, majd két bizottsági tag június 1. és november 30. között titkos helyszíni vizsgálatot tart. - Amikor az NTB tagjai a leghíresebb szakemberek, hogyan lehet mindez titkos? Nem ismerik fel õket? Kérdésemre Trencsényi Mariann, az NTB titkára elmondta: lehet, hogy felismerik, de akkor sem tudnak kivédeni számos, már az álnévvel való helyfoglaláskor felmerülõ esetleges

hibát. Nem lehet egy délelõtt vagy délután átállítani egy szálloda munkamenetét, kicserélni egy villanykörtét, kijavítani a csöpögõ csapot, udvariasságra oktatni a londinert vagy a szobapincért, meggyorsítani a becsekkolási folyamatot.

Még kevés étterem jelentkezik

Ebbõl következik, hogy a jelentkezõk közül – pedig õk magukat elég bátraknak érzik a széleskörû megmérettetéshez – sem mindenki kapja meg a díjat és olyan is van, akitõl visszavonják azt, ugyanis az elnyeréstõl számított 3 éven keresztül viselhetõ a két Q. Tavaly 14 hotelból 13 volt nyertes, éttermek közül csak egy vette magának a bátorságot a jelentkezésre, õ meg is nyerte, míg egy korábbitól visszavonták. Az újságírók legtöbbje kíváncsi volt arra, melyik nem érdemelte ki az elismerést, de ezt titokban tartják, míg az arra érdemeseket népszerûsítik. (Igaz, nem elég széles körben – hangzott el. Számos más, fõleg az éttermek körében adományozott, sokszor pénzért megvásárolt kitüntetésnek, különféle guide-okban való szerep-

lésnek nagyobb a visszhangja.) Ezzel a felvetéssel egyet értett dr. Wolff Péter is. Többen azt is szóvá tették, hogy a két Q nehezen kimondható, a magyar vendégek számára nem könynyen megjegyezhetõ logó. Mi az oka, hogy olyan kevés étterem jelentkezik? Ez visszavezethetõ arra is – hangzott el a szakújságírók részérõl - hogy a Dining Guide-ban vagy a Best of Budapest szisztémában szereplõ vállalkozások nagyobb szereplési lehetõséget kapnak, számos ingyen osztogatott magazinban jelen vannak és a Magyarországon élõ külföldiek és turisták körében is jobban értelmezhetõk. Sok étteremtulajdonost pedig, a 100.000 forintos nevezési díj és a 300 pontos lista kitöltése is meghõkölésre készteti. Pedig a Magyar Turizmus Zrt minden kiadványában feltünteti a nyertes szállodák és éttermek esetében a megkülönböztetõ QQ jelzést, újságokban népszerûsítették és a honlapjukon kiemelt ajánlatként jelenítették meg a minõségi szolgáltatást nyújtó szállodákat, éttermeket. 2008-tól pedig televíziós ajánlómûsorban is lehetõséget adtak az eddigi díjazottaknak programjaik ajánlására.

tal megtett észrevételre a vasúttársaság 15 napon belül reagál, a határidõ lejártáig érdemi választ küld. Amennyiben a vizsgálat lefolytatása – hatóság, más vasútvállalat megkeresése, munkavállaló meghallgatása stb. miatt – több idõt igényel, a MÁV-Start a 15 napos határidõn belül közbensõ értesítést küld, melyben tájékoztatja az utast az addig megtett intézkedésekrõl.

A panaszügyek intézésében közremûködõ testületek

Amennyiben az utas észrevételét a vasúttársaság nem tudta megnyugtató módon rendezni, az utas a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény szerint az illetékes békéltetõ testülethez fordulhat, amely testület a megyei/fõvárosi kereskedelmi és iparkamarák mellett mûködõ független szervezet. Az eljárás célja az fogyasztó (utas) és a gazdálkodó szervezet (a vasúttársaság) közötti vitás ügy (a fogyasztói jogvita) egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügy eldöntése a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerû érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltetõ testületi tanács határozata a vasúttársaságra nézve csak akkor kötelezõ, ha a vasúttársaság az eljárás kezdetekor vagy a határozat kihirdetésekor nyilatkozatában a békéltetõ testületi tanács döntését magára nézve kötelezõként elismerte. A határozat csak ajánlás, ha MÁV-Start az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a testületi tanács döntését kötelezésként nem fogadja el. Azokban az esetekben, amikor sem a vasúttársaság vizsgálata és válasza, sem a békéltetõ testület eljárása az utas számára nem nyújt elfogadható megoldást, érdeke érvényesítését polgári peres úton kezdeményezheti. összeállította: Biczi Zsolt, NFH

Sokan ismét pályáznak

A díjak ünnepélyes átadására minden évben az “Utazás” Nemzetközi Idegenforgalmi Kiállításon kerül sor, azaz idén márciusban lesz a következõ díjátadó, ahol a 2009. évben “vizsgázott” helyek vezetõi veszik majd át az okleveleket. A díjazottak bármikor utólagosan ellenõrizhetõk a három év folyamán. Azok közül, akiknél lejárt idén a címre vonatkozó hároméves érvényességi idõtartam, már sokan jelezték, hogy ismét pályáznak. Köztük vannak például a világ legnagyobb szálloda és éttermei vállalata az Accor láncba tartozó szállodák is, amelyeknek különösebben nem lenne szükségük e tábla viselésére, hiszen az Accor név világszerte eleve garancia. A gyógy, a wellness és a konferencia szállodák egyre nagyobb térhódítása szükségesés tette a fent említett több száz pontos önértékelési lista átdolgozását és az ilyen típusú házakra történõ új fejezetek kialakítását. A témáról még bõvebben kaphatnak információt az érdeklõdõk a www.ntb.hu honlapon. Elek Lenke

A KONTROLL • VII. évf. 2. szám

Közérdekû tanulságok

http://www.akontroll.hu

3

Mindnyájunkkal megeshet

Ha a tücsök ciripel

Egy olyan jelenségre figyeltem fel, amely igazán megérdemli a nyomdafestéket. Állok a pénztári sorban egy Interspar áruházban. A pénztárosnõ tempósan, de nem kapkodva dolgozik, a köpenye tiszta, a haja rendben, mindenkinek köszön, igazán nem lehet rá panasz. Elõttem egy anyuka a kb. két és féléves kisfiával. A bájos ivadék a bevásárlókocsiban csücsül a megfelelõ helyen, de közben minden galádságot elkövet, amit egy ilyen korú fiatalember ilyen testhelyzetben elkövethet. Rugdossa a kocsit, leveszi az állványról a zseblámpa elemet, kiabál, stb., stb. Anyukának úgy 5 másodpercenként kell rászólnia és rendbe raknia a kalimpáló csemetét, miközben a pénztárosnõ már húzogatja el a vonalkódos árut a vonalkód leolvasó érzékelõje elõtt. Ám egyszercsak hátra kell nyúlnia valamiért, de a kezében ottmarad egy kis desszertes doboz, amit önkéntelenül is mégegyszer elhúz az érzékelõ elõtt. Hallom a gép második ciripelését. Tehát ez a tétel duplán lett számolva? Igen! Anyuka pakol, fizet és még a blokkot is, otthagyja a pulton. Láthatólag örül, hogy végre a gyerekkel tud foglalkozni. Eltûnõdöm. Ez itt most tuti véletlen volt. Lehet ezt vajon tudatosan is tenni? Csalva? Nem, azt én nem hiszem, hogy bármelyik pénztáros ezt készakarva… Nem! Aztán két nap múlva a Metropol napilap olvasói rovatában döbbentem betûzöm végig egy nyugdíjas korú olvasó lelkendezõ levelét. Arról számol be, hogy otthon vette észre, miszerint több árut duplán számláztak neki az áruházban, de visszament és milyen nagyon rendesek voltak, mert

visszaadták a többletként számolt összeget! Gondolkodjunk! Egy blokkon több tétel duplán lett számolva? Ennyiszer kellett hátranyúlni? Nem! Ennyiszer csapta be szándékosan az idõs hölgyet a pénztáros! Vajon naponta hány ilyen dupla tételes blokk születik az országban? Lehet, hogy ebbõl a célból, a lassabban reagáló nyugdíjasokat, a kismamákat, a figyelmetlenebb, nagyvonalú vásárlókat pécézik ki? Valószínûleg itt is jóval több a tisztességes kivétel, mint az érintett kereskedelmi objektum. Talán. Fogyasztó társaim! Nem mindegy, hogy hányat ciripel a tücsök! Figyeljünk!

Kéretlen postások

Többször megtörtént esetrõl szólnék. Jövök le a társasház elõcsarnokába, ahol azt látom, hogy egy szórólapterjesztõ legalább öt féle, különbözõ szóróanyag halmazt próbál benyomkodni a postaládák szûk nyílásaiba. Megkérem, ezt ne tegye, ott van a másik falon két nagy szóróanyagtartó, helyezze oda. De nyomkodja tovább azt, amit a lakók többsége olvasás nélkül úgyis azonnal kidob a bejárati kapu melletti nagy, papírgyûjtõ edénybe. Közli a terjesztõ ember, hogy neki kiadták, csak a postaládába teheti. S amikor tele van a láda, a lakástulajdonos bizony néha ezekkel a kéretlen küldeményekkel együtt kidobja a részére érkezett postai küldeményeket is. Ilyenkor dühöngés van, megoldás nincs. Feltehetjük a kérdést; van-e joga egy szolgáltatónak, egy pizzagyártónak, egy használt ruhakereskedõnek, vagy egy “mindentmegoldunk” lakáskarbantartó brigádnak, hogy teletömködje a postaládánkat és így bombázzon bennünket,

Mint ismeretes, a fogyasztói javak beszerzésének több féle módja van. Ezek közül az egyik

népszerû forma, amikor egyszerre több, különbözõfajta árucikkre van szükségünk és megcélozunk egy nagyáruházat, ahol mindent megkapunk egy helyen. A vásárlók jelentõs része autóval érkezik, amely eszköz nemcsak a kényelmet szolgálja, hanem az áru cipelésétõl is mentesíti az autó gazdáját. Leparkolunk a tágas parkolóban és nyitjuk a kocsi ajtaját, néha a csomagtartó ajtaját is. Ekkor tûnhetnek fel bizonyos kóbor egyének, akik világszínvonalú szárazelemet, hiper-szuper villanyborotvát és örökké tartó zoknit próbálnak ránksózni. Ha csak az “áru” értékesítése a cél, az még nem olyan vészes, de ha az autóban lévõ holmi megfigyelése, majd ellopása, akkor az már keserû emlékké teheti a kellemesnek ígérkezõ bevásárlást. Vigyázat, ugyanez lejátszódhat a bepakolásnál is, s ehhez elegendõ az egy pillanatra, az ülésre dobott ridikül, vagy autós táska. Ezek a kóbor egyének mesterei a figyelem elterelésnek és a zokni kínáláson túl bármilyen ürüggyel megszólíthatják a baleknak látszó vásárlót. Pénzváltás, koldulás, útbaigazítás stb. Mostanában azonban újabb trükköt eszeltek ki a sötét szándékúak! Az arcátlanságuk elképesztõ. E-mailen kaptam ismerõsömtõl a következõ körlevelet, amely egy meglehetõsen ijesztõ és aljas esetrõl számol be. “Gondoltam, megosztom mindenkivel azt, hogy hogyan próbáltak átverni Budapesten a Szentendrei-úti Auchan parkolóban, nehogy más is így járjon, netán beugorjon az átverésnek. Történt, hogy délután megálltam az Auchan parkolóban az autóval. Vásárlás után visszaültünk a kocsiba, indítok, de a motor mégsem indul. Önindító forog, forgatja

a motort, mégsem indul. A második indítási kísérlet után, miután megpróbáltam kiszállni az autóból, ott termett egy nem túl bizalomgerjesztõ külsejû fiatal figura, kapásból azzal, hogy hallja bajban vagyunk, nem indul az autó, de ha gondoljuk, odahívja a haverjait, akik autószerelõk és segítenek. Elzavartuk a fickót, az autót hazavontattuk, majd szerviz. A szervizben megállapították, hogy széthúzták a benzinpumpa elektromos csatlakozóját, ami magától nem eshet szét, tehát biztos idegenkezûség van a dologban. A csatlakozó – miután már tudom, hol van – egy mozdulattal összerakható, láss csodát, az autónak semmi baja. Az igazából nem derült ki, hogy mi volt a céljuk ezzel. Talán a felajánlott haverok az autószerelõi segítségért le akartak húzni pénzzel, vagy mivel az autó mozgásképtelen, arra számítottak, hogy otthagyjuk éjszakára, és esetleg elviszik. Ha tudjátok, küldjétek tovább, minél többen tudjanak a módszerrõl!” Eddig a körlevél, amelyet ismerõsöm minden általa ismert e-mail címre elküldött. A levél nem tartalmazza, mennyibe került az elvontatás és a szervizköltség, de elképzelhetõ. Mit tehetünk? Ha nem indul a parkolóban a korábban mûködõképes autó (esetleg váratlanul “leeresztett” a gumija) és gyanús egyén ajánlja fel a segítséget, zárjuk be az összes ajtót, ablakot, ne szálljunk ki és hívjuk azonnal a rendõrséget. Nem árt megkérni a szerelõnket, mutassa meg a benzinpumpa elektromos csatlakozóját, mert ezt bárki könnyedén össze tudja tolni, ha tudja hová nyúljon. Rázzuk le a parkolóban a bármit áruló, vagy bármilyen ötlettel próbálkozó egyéneket és biztosan nem fogjuk megbánni. De ha szóba állunk velük…

neszánszát élte Magyarországon, 3500 család élt szikvízkészítésbõl, a mesterség apáról fiúra szállt. Az EU csatlakozás elõtt nagy bizonytalanság alakult ki, mert az Uniónak nem volt szabályozása szikvízre, el is terjedt a rémhír, miszerint Magyarországon a szikvízgyártásnak befellegzett. Az Ipartestület azonban nem adta fel, igyekezett a szakmát felkészíteni a csatlakozásra és az azt követõ idõszakra. Ennek keretében bevezették a szikvízgyártók a HACCP élelmiszerbiztonsági rendszert. - Mit jelent ez a szikvízre alkalmazva? B.I: - Megújult a géppark, újra tölthetõ, higiénikus, és környezetbarát mûanyag palackokba kerül a szódavíz. Jelenleg az országban 1500 helyen gyártanak szikvizet, a legkülönfélébb vállalkozási formákban. Ezekben az üzemekben közel 10 ezer alkalmazott dolgozik. Az Élelmiszer Könyvben szereplõ termékleírás szerint a szikvíz, vagy közkeletû nevén szódavíz olyan széndioxiddal dúsított ivóvíz, amelyet zárt rendszerû technológiában, nagy nyomással palackoznak, szifonfejjel ellátott palackokba. A zárt, szifonfejes technológiának köszönhetõen a hagyományos szódavíz palackjának utolsó cseppje is ugyanolyan buborékos, akár az elsõ. A szifonfej biztosítja, hogy a szódavíz élve-

zeti értéke egyenletes, eltérõen más, csavarzáras kupakkal ellátott szénsavas italoktól. A zárt töltési rendszer garantálja, hogy a termék biztonságosan fogyasztható. A szikvíz 2004 óta Magyarországon Garantáltan Hagyományos és Különleges termék. Szeretnénk, ha közösségi oltalmat is kapna, ehhez az kell, hogy az EU kibõvítse a szódavízre a hagyományos, különleges termékekrõl szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó termékek körét a szódavízre is. - A Bánffí család több mint 100 esztendeje õrzi a szikvízgyártás hagyományát. Hogyan? B.I: -Dédnagyanyám alapította az üzemet Kisteleken, amibõl a család tisztességesen megélt. Igaz, háború, gazdasági váltság tarkította azokat az éveket, de a család soha nem adta fel. Nagyanyám, majd apám folytatta az ipart. Apám Szegeden, 1972-ben létesített szikvízüzemet, amelyet az 1985ben bekövetkezett halála után én vettem át. Az 1980-as években duplájára nõtt a forgalom, jelentõs beszállítók lettünk, de 1990-tõl ismét visszaesés következett. A megrendelések hiánya miatt sorra csõdbe mentek a kisüzemek. A keleti piacra már nem, a nyugatira pedig még nem kellett ez a magyar termék. A vendéglõkben a Coca-Cola cég helyezte el automatáit, így a vendéglátóipar gyakorlatilag megszûnt

megrendelõként. - A szikvíz hullámvasúthoz hasonló útja a Bánffi családot mégsem kedvetlenítette el. Bíztak ebben a termékben és újra meg újra átmentették a jelennek, meg a jövõnek. B.I: -Mikor csaknem padlóra kerültünk, feleségemmel elkezdtük gyûjteni a szakma relikviáit, egy Szikvíz-történeti múzeum reményében. Gondoltuk, e különleges, kihalófélben lévõ szakmát legalább történeti emlékeiben megõrizzük. S ekkor váratlan fordulat következett: 1991-ben Nagy Lajos, püspökladányi vállalkozó szabadalmaztatta a szifonfejjel ellátott mûanyag palackot, és ezzel az ipar ismét új lehetõséghez jutott. Mi elsõk között voltunk, akik elkezdtük a flakonos szóda forgalmazását, és 1992tõl elkezdett emelkedni a termelés. Ezután modernizáltuk az üzemet, korszerû gépeket vásároltunk, vízhûtõ berendezést állítottunk be, és szûrõrendszer segítségével is javítottuk a minõséget. Újabb két üzemet indítottunk, és vettünk négy teherautót a szállításra. Az eredmény: 1995-ben a termelés már meghaladta a rendszerváltás idõszakának öthatszorosát. De 2004-tõl újra csökkenés következett a kereslet piacán. Az EU-hoz történt csatlakozással lehetõvé vált az áruk szabad áramlása és évrõl évre csökkent a forgalom, annak ellenére, hogy

fogyasztókat? Úgylátszik, van joga hozzá. Egyelõre. De nem kellene végre kezdeményezni egy olyan fogyasztóvédelmi jogszabály megalkotását, amely tiltaná a postaládákba történõ szórólap-terjesztést? De szép lenne!

Fusizók, szélhámosok

Az alábbi történet szorosan kapcsolódik az elõbbihez. Egyedül élõ nyugdíjas szomszédasszonyom, a postaládába dobott szórólapocskán látta meg egy festõ-tapétázó brigád olcsó árajánlatát. Hívja õket, megállapodnak. Munka indul, s amikor kész van, a “mesterek” ilyen-olyan címen többet kérnek a munkáért, mint amennyi az árajánlat volt. Elmennek. Ekkor derül ki, hogy a padlószõnyeget imitt-amott cipõtalppal odavitt festéknyomok tarkítják, alapozó festéket nem használtak, a régi festékre csiszolás nélkül festettek rá zománcfestékkel és a tapéta sem illeszkedik ott, ahol kellene. Számla persze nincs. Idáig ez a szomszédasszonyom baja lehetne, de van az esetnek egy mindnyájuk számára igen nagy tanulsága. A cédulán csak egy mobilszám volt, ami már nem érhetõ el. Nyilván “pihentetik” a korábbi mobiltelefont egy ideig. Javaslom mindenkinek, hogy aki bármilyen szolgáltatás kapcsán nem adja meg a nevét, a cége nevét, a telephelye, üzlete, vagy lakása címét, hanem csak egy mobilszám mögé bújik, azzal semmilyen ügyletbe ne bocsátkozzunk. Mert ezek a számlaképtelen adócsalók vagy szakképesítés nélküli kontárok, vagy szélhámosok. Vagy mindkettõ.

Fogyasztói veszélyek!

Szikvíz az élelmiszerbiztonsági rendszerben Hagyomány, kultúra, innováció

Ki iszik ma szikvizet? A fiatalok többsége talán azt sem tudja, hogy mi az. Egy letûnt kor kedvelt itala volt, nem hiányozhatott a vendéglõk, lakodalmak, háztarások, rendezvények asztaláról. Kedvelték tisztán, szomjoltóként, no meg a fröccs nélkülözhetetlen alkotórészeként. Ma viszont, mikor a legkülönlegesebb üdítõk divatját éljük, ugyan kinek jutna eszébe a szikvíz? - Tévedés azt hinni, hogy ma nem fogyasztott és nem keresett italról van szó. A szikvíz története a magyar gasztronómia csodálatos és tanulságos fejezete,- mondja Bánffi István, a Bánffi&Bánffí szikvízgyártó cég ügyvezetõ igazgatója. Magyarország kultusz italának nevezték, hiszen a jómódú polgárok, és az egyszerû néprétegek is szívesen fogyasztották, tisztán, meg bor és szóda keverékében, amit keverési aránya szerint kisfröccsnek, nagyfröccsnek és hosszúlépésnek neveztek el. Több mint 50 fröccsfajtát ismertek a szakirodalom szerint. De jelen volt a szikvíz a kultúrában is; Zilahy Lajos, Molnár Ferenc, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Móra Ferenc, Márai Sándor mûveiben rendre felbukkan, és a szikvizes palackok nem hiányoznak több festõ csendéletérõl, Gaugintól Picassóig és Daliig fel-feltûnnek a híres vásznakon. - A szikvízgyártásnak nagy történeti múltja van ezek szerint?

B.I: - Joseph Priestly, angol tudós, és pap volt az elsõ, aki a széndioxidot vízzel elegyítette 1767-ben. Hamarosan követte õt a genfi Jacob Schweppe, a sweppes üdítõcsalád névadója. A magyar Jedlik Ányos bencés szerzetes, akinek nevéhez a dinamó elv fûzõdik, l829-ben újszerû eredményeket ért el a szikvíz kisüzemi módszerekkel történõ elõállításában. Olyan készüléket szerkesztett, amelynek segítségével, csekély költséggel lehetett vizet széndioxiddal telíteni. Beindított 1841-ben Pest-Budán egy üzemet, ez volt a magyarországi szódavízgyártás kezdete. Az 1800-as évek végén már 4500-5000 szikvízkészítõ mûködött Magyarországon, és egyre több szikvízgyártó berendezést készítõ üzem is alakult. Kezdetben a széndioxidot is a szikvízkészítõk állították elõ, nagy könnyebbséget jelentett, mikor elkezdték gyártani, és acéltartályokban forgalmazni a széndioxidot. Több mint 100 évvel ezelõtt 1901-ben szövetségbe léptek az iparban mûködõk, és megalakították az Ipartestületet. 1990ben alakult újjá ez a szakmai szervezet, Magyar Országos Szikvízkészítõ Ipartestület néven, a régi Ipartestület szellemi örökségét megõrizve, a mai kor igényei szerinti érdekképviselettel. A szikvízkészítõ szakma az 1970-es és 80-as években re-

Csalafinta csatornák

Sokszor átélt csapdába estem bele a minap. Általában egy hétre elõre jelölöm be kedvenc tévéújságomban, hogy melyik mûsort tervezem megnézni. Aztán vagy sikerül, vagy nem. Az ominózus héten egy igazán “bombajó” sportesemény csigázta fel az érdeklõdésemet. Ezt látni kell! Miután az elõtte lévõ, dögunalom beszélgetõs mûsor egyáltalán nem érdekelt, precízen a sportesemény kezdési idõpontjában nyomom meg a távirányítót. A képernyõn három ember beszélget valami fejlesztési projektrõl. Leveszem a hangot. Még mindig õket látom. Nyolc perc múlva hagyják abba, õk láthatólag boldogok, mosolyognak. S ekkor beúszik a reklám. Fogpaszta, napolaj, intim betét, túrórudi, stb. Múlik az idõ, de 12 perc múlva vége a reklámnak. Most jön a mûsorajánló! Humorosnak szánt primitív ökörködés, gépfegyvertûz, rémséges élõlények az ajánlott filmeken. Nem merek elkapcsolni, mert fogalmam sincs, mikor kezdõdik a meccs. Na végre, itt van! Eltûnõdöm. Ki és mikor bírja rá a tévé csatornákat, hogy egy mûsor akkor kezdõdjön, amikor hirdették, és ne nézzék a nézõt (a fogyasztót) macskajancsinak? Tóth I. Gábor

***

Szerkesztõi megjegyzés:

Talán mi magunk, a tévé mûsorok fogyasztói, ha egyszer csak rászánjuk magunkat, s egyszerre sokan, mégis kikapcsolunk, amikor a meghirdetett mûsor helyett reklámok következnek. Biztos, hogy elérhetetlen?

a szikvíz az országban egyedül lett garantáltan hagyományos és különleges termék. A védjegynek a közösségi marketing szempontjából igen nagy a jelentõsége. De a szikvíznek sok a riválisa, fõként ásványvizek formájában. Ezeket többnyire egyszer használatos csomagolásban hozzák forgalomba, a fogyasztók kényelmesebbnek találják. Nagyobb árbevételük miatt több a lehetõségük reklámozásra, hatékonyabb a promóciójuk. A szikvízkészítés viszont amellett, hogy rendkívül munkaigényes, költséges is. Ennek ellenére nem adtuk fel. A családi vállalkozás folytatója az egyetemi tanulmányait folytató Ádám fiam lehet, ötödik generációként.” - És a gyûjtõmunka. Mi lett az ipartörténeti dokumentumok sorsa? B.I: - Nagy örömünkre, két évtizedes álmunk vált valóra. Az ipartörténeti gyûjtemény gazdag anyaga “összeállt”, és be is mutatkozott a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban, majd vándorkiállítás keretében az ország több részén is. Most Szegeden, a Szent István téren, a száz esztendeje álló, megújított víztoronyban, a város egyik nevezetességében kapott állandó helyet. Ha arra jár, feltétlenül nézze meg, érdemes!” Megígérem. Leopold Györgyi

Hiánycikk az udvariasság 4

Hét közben nemigen van idõm arra, hogy alaposan szétnézzek a piacon, ezért - sok magyar háziasszonyhoz hasonlóan inkább szombat délelõtt kerítek erre sort. A pesterzsébeti piacon kezdem minden hétvégén a nagy bevásárló körutamat. Ilyenkor érdekes és elkeserítõ tapasztalatokra, illetve következtetésekre jutok: között lényeges különbség van a vállalkozói és az õstermelõi standok eladóinak magatartása között. Azt gondolnánk, hogy a most tapasztalható gazdasági világválság idején az eladók örülnek a betérõ vevõknek és annak, hogy szükség van a munkájukra. Mégis, amikor kérdezünk valamit az egyes termékek áráról, többnyire kelletlenül válaszolnak. Pedig ha udvariasabban szólnának a vásárlóhoz, lehet, hogy az nem menne tovább, hanem megvenné ott helyben a kiszemelt terméket. Ezzel szemben azoknál a standoknál, amelyeket õstermelõk bérelnek, el lehet beszélgetni a termék származási helyérõl, arról, hogy használnak-e mondjuk mûtrágyát? Általában minden olyan dolgot megtudhatunk a burgonyáról, a répáról, a retekrõl, a salátáról vagy más zöldségrõl és gyümölcsrõl, amelynek alapján el tudjuk dönteni, hogy egészséges-e a termék, érdemes-e megvásárolnunk. Az õstermelõ örül annak, hogy érdeklõdnek a munkája iránt, sõt érdekeltté van téve abban, hogy a saját kertjében termelt árucikkekbõl minél többet adjon el. Ezzel ellentétben a standok eladói általában hetente, kéthetente, vagy havonta - magálla-

http://www.akontroll.hu

podás szerinti - fix fizetést kapnak a stand tulajdonosától, a munkáltatójuktól. Tehát inkább csak közvetve vannak érdekeltté téve abban, hogy minél többet eladjanak a pultra kihelyezett termékekbõl. Mivel piacgazdaság van, mindenki annyit vásárol, amennyit a pénztárcája megenged. Az udvariasság viszont nem követelmény, a piaci eladók egy része láthatóan unja a fagyoskodást és a vásárlókat, pedig utóbbiakból élnek. Ha egy kicsit beszélgetünk velük, kiderül, hogy reggel 5 órától piaczárásig (17-18 óráig) egész nap talpon vannak, még szombaton is, ritkán engedik el õket szabadságra. Ingyen nem vihetik haza az árumaradékot, a fonnyadtabb zöldséget beszerzési áron adják el nekik. Persze ez is több a semminél. Amíg, mi vásárlók hétvégenként szemezgetünk a különféle standok árukínálatában, addig a pult túlsó oldalán álló eladók (hóban, fagyban, napsütésben) irigykedve nézik a vásárlót, akinek van ideje válogatni. Mint panaszolják, nekik a piac végén van néhány szabad percük arra, hogy a helyi henteshez átrohanva megvegyék a családnak a hétvégére való húst, kolbászt. Bizonyos szempontból ez is érthetõ, ám a részletek nemigen érdeklik a fogyasztót, mivel neki az a legfontosabb, hogy a pénzéért a legszebbet és a legjobb minõséget kapja. Összességében: a kereskedõk nem szeretik a kíváncsi és tudatosságukat hangsúlyozó vevõt, mert az gondolkodik, tehát nem lehet átverni. És az ilyen ember veszélyes lehet egy eladóra és fõnökére (a ke-

reskedõre) nézve, mert leleplezi az apró trükköket.

KÖZHANGULAT ÉS FOGYASZTÓVÉDELEM

Egy-egy ilyen bevásárló-kõrút nem érhet véget anélkül, hogy szét ne néznénk a helyben található kisebb vagy nagyobb áruházakban. Pesterzsébeten, a városközpontban, egymás mellett van három nagyobb üzlet is, tehát a vevõk válogathatnak, hová mennek elkölteni a pénzüket. Az egyik ilyen üzlethálózat úgy hirdeti magát, hogy náluk minden a legolcsóbb. A bevásárló kosárhoz 100 forintért lehet hozzájutni. A múltkor nem volt 100 forintosom, hanem csak két darab 50 forintosom. A fiatal pénztárosnõhöz mentem, mivel nem volt a közelben más vásárló és reménykedtem abban, hogy becseréli a két darab 50 forintost egy 100 forintos érmére. Gondolkodott egy darabig, majd közölte, hogy nem tud felváltani: - Nem tudja, vagy nem akarja? - kérdeztem vissza. A pénztárosnõ a kolléganõje biztatására - aki közben elmagyarázta neki, hogy miként tud belépni a számítógépes rendszerbe, és hogyan tudja kinyitni a kasszát, ahhoz, hogy váltani tudjon - kelletlenül teljesítette a kérésemet. Így bemehettem a gurulós bevásárló kosárral az üzletbe, több ezer forintértékû árut venni. Voltaképpen mindent meg lehet oldani, csak akarat kell hozzá. Az jutott eszembe, hogy kialakulhat olyan helyzet, amikor egy fogyasztó a kellemetlen közjáték után, már inkább otthagyja az üzletet és másho-

vá megy vásárolni. Felmerül tehát a kérdés, hogy miért is jó ez a magatartás az üzemeltetõnek, a cégtulajdonosoknak? Én csupán az empátiát, az udvariasságot hiányolom. Nem arról van szó, hogy legyen mindenki képzett pszichológus. Ám azt gondolom, nem lehet hivatkozási alap, hogy a rossz a gazdasági helyzetünk az ok, ezért türelmetlenek az eladók. A kereskedõk, sõt a nagyáruházak jövedelme is azon múlik, hány vevõ tér be hozzájuk, mennyien költik el náluk a pénzüket. Nem ártana ezt tudatosítaniuk az alkalmazottaknál is. A legfontosabb pedig, hogy az udvariasság semmibe sem kerül, csak némi jóindulat vagy akarat kell hozzá. Ha ezt már magyarázni kell egy eladónak, vagy pénztárosnak, akkor régen rossz. Az udvariatlanságot gyakran tetézik azzal is, hogy a biztonsági õrök folyamatosan a nézelõdõ fogyasztó sarkában vannak. A biztonságért felelõs emberek rosszul ismerik fel a bolti szarkákat, mivel nem minden ballonkabátot viselõ fogyasztó (aki alaposan megnézi az árakat és az áru minõségét) tér be rossz szándékkal. A tisztességes vásárlóban így mindenképpen kellemetlen emlékek maradnak az adott üzletrõl. Szerencsére boltok többségében udvarias a kiszolgálás és mind a vásárló, mind pedig a boltos elégedetten térhet haza. Különösen igaz ez a kisebb üzletekre, ahol létfontosságú a bevétel és mégis, vagy éppen ezért családias a hangulat. Jó lenne, ha példájukat követnék az áruházláncok is. Ilonka Mária

donban van. Mivel senki nem mérleggel a kosarában járja az erdõt, nyilvánvalóan nem lesz szankció, ha valaki 2 kiló gomba helyett 3 kilót szed, viszont, ha bebizonyosodik, hogy üzletszerûen gyûjti valaki ezeket a természeti kincseket, akkor azt elkobozhatják tõle, és az engedély nélküli, nagy mennyiségû gyûjtés, pedig szabálysértésnek, vagy akár lopásnak is minõsül. - Talán célszerûbb lett volna elõbb átláthatóan, és közérthetõen rendezni a helyzetet, azután meghozni a rendelkezést. Gondolok a magán és állami erdõk megjelölésére, valamint arra is, hogy az erdõgazdaságok is hasznosíthatnák szervezetten ezeket az erdei értékeket, hiszen erre volt példa a múltban már. Meg az ellenõrzést is meg kellene szervezni az erdõkben. L.T: - Ez igaz. Egykor a monopolhelyzetben lévõ ERDÉRT Vállalat végezte a hasznosítást, ma viszont bárki szabadon gyûjtögethet az erdõkben, sokszor a tulajdonosnak jelentõs kárt okozva. Ennek megakadályozására mielõbb javítani kell az ellenõrzést, mert ha senki nem állja útját az erdei “kincskeresõknek”, akkor szabad a vásár, és ez után is mindenki viszi, amit talál. Jellemzõ és aggasztó, hogy a nem szakszerû gombagyûjtés következtében egyes erdei gombafajok már eltûnõfélben vannak, az erdei gyümölcseinkre aszalóüzemeket létesítenek, és külföldre kerül

nagy haszonnal sok olyan növény, gomba, amit itthon is szívesen fogyasztana a vásárlóközönség, valamint az erdõgazdálkodókat is jelentõs jövedelemtõl fosztják meg.” - Szabályokat hozni könnyû, de azokat ésszerûen, idõben ismertetni, betartatni csak megfelelõen szabályozott környezetben lehet, és ennek alapja, hogy minél többen megismerjék, elfogadják az új helyzetet. L.T: - A szabályok nem ismerése ez esetben sem mentesíti a szabályokat be nem tartókat. Mi minden lehetséges fórumon megjelentetjük az új szabályozást, honlapunkon, önkormányzatoknál, piacokon, és remélhetõleg az erdõgazdálkodók útján is terjed majd a hír. Az erdõ továbbra is mindenkié, amennyiben kirándulni akarnak ott. De ez nem azt jelenti, hogy mindenki azt szed, és annyit az erdei termékekbõl, amennyit akar. A szabályozás egyrészt azokért történt, akik jogos tulajdonukat védik, másrészt a közös tulajdon, az erdõk állapotának megõrzése érdekében, és azok érdekeit is védi, akik egy jóízû gombapörköltnyi mennyiséget szeretnének hazavinni, esetleg somból, kökénybõl lekvárt készíteni a családnak. De mindenképpen azok ellen született az új szabályozás, akik korlátlanul, nem hozzáértõ módon, gátlástalanul rabolják az erdõk kincseit, és egyedül a megszerezhetõ gyors haszon motiválja õket. (leopold)

Az üzlethálózatok sem különböznek

Gyûjtögetéstõl a fosztogatásig Erdõ, erdõ, erdõ…

Tiltott gyümölcs lett a természet közös kincse. Szabályokba zárt erdei ajándékok. Kit véd, mit véd az új rendelet?- Ilyen és ezekhez hasonló megjegyzések kavarognak az erdõtörvény közelmúltban közzétett, és már érvényben lévõ végrehajtási rendelete nyomán. Mirõl van szó valójában? Az elégedetlenség, értetlenség visszhangja a miatt erõsödött fel, hogy az erdõkben található természeti értékek ezen túl tabunak számítanak. “Csakhogy ez így nem igaz,állítja Lapos Tamás, a Földmûvelési és Vidékfejlesztési Minisztérium erdészeti osztály osztályvezetõje. Nem errõl van szó. Csupán arról, hogy ezen túl nem dézsmálhatja mindenki kénye kedvére, tetszése szerint az erdõket. Amíg korábban mindenki korlátlanul gyûjthette a vadon nõtt gombákat, gyógynövényeket, erdei gyümölcsöket, mostantól meghatározott mennyiségben, kizárólag saját célra, egyéni, családi használatra teheti ezt meg. - Miért volt szükség erre a szabályozásra? L.T: - Többen jelezték, hogy egyfajta rablógazdálkodás folyik erdeinkben. Köztudott, hogy a magyar erdõk rendkívül gazdagok különleges gombákban, és egyéb termékekben, melyek gyógyászati, étkezési célra felhasználhatók. E felismerés nyomán egész üzletágak jöttek létre, és tonna számra vitték külföldre ezeket a drága kincseket.

Nem vitatjuk, sokan saját szükségletre gyûjtik rendszeresen a természet gazdag ajándékait, nem ellenük jött létre az új szabályozás, õk ezen túl is nyugodtan gyûjtögethetnek az állami erdõkben; személyenként 2 kilogramm a megengedett mennyiség. Aki viszont ennél többet akar kivinni az állami erdõkbõl, vagy a magánerdõkben akar gyûjtögetni, annak engedélyhez kötött lesz a tevékenysége. - Ezt hogy kell érteni? L.T: - Az erdõ tulajdonosától kell írásbeli hozzájárulást kérnie minden esetben, ha nagyobb mennyiségû erdei terméket szed, és piacra akarja vinni például. Ehhez az intézkedéshez társulhat a késõbbiekben az, amikor a piacon is igazolni kell, hogy honnan származik az eladásra kínált termék és engedéllyel jutott-e hozzá, aki eladásra kínálja. Mivel ma már nem csak állami tulajdonban lévõ erdõk léteznek, hanem erdeinknek csaknem fele magánkézben van, a tulajdonostól, vagy az erdõgazdaságtól kell az engedélyt beszerezni. - Ez lényegesen megnehezíti a helyzetet, hiszen senki nem tudja megállapítani, hogy melyik erdõ állami és melyik van magántulajdonban? Meg egyébként is, az ismert tulajdonos elérése sem egyszerû. L.T: - Kétségtelen, hogy az új helyzet ránk és az erdõgazdálkodókra is ró feladatokat, minél hamarabb ki kell jelölni, hogy melyik erdõ milyen tulaj-

A KONTROLL • VII. évf. 2. szám

Országos Fogyasztóvédelmi Konferencia 2010. március 11. Székesfehérvár, Vörösmarty Színház, Fõ u. 8.

09:00 - 10:00

Levezetõ elnök: 10:00 - 10:10 10:10 - 11:00 11:00 - 11:20 11:20 - 11:50 11:50 - 12:20 12:20 - 12:40 12:40 - 13:00

13:00 - 14:00

14:00 - 15:30

Regisztráció

Szabó Miklós, a Társadalmi Unió elnöke A vendégeket köszönti: Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere A fogyasztóvédelem helyzete az Európai Unióban Az Európai Bizottság Fogyasztóvédelmi Biztosa / képviselõje. Lakossági hitelezés és fogyasztóvédelem Dr. Horváth Anna, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének Fogyasztóvédelmi Osztály vezetõje Család- és fogyasztóvédelem a szociálpolitikában Dr. Gulyás Kálmán, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára Kávészünet A magyar fogyasztóvédelem Brüsszelbõl nézve Molnár Tamás, az Európai Bizottság Fogyasztóvédelmi osztályvezetõje A tisztességtelen piaci magatartás államiés társadalmi szankcionálása Dr. Horváth Sándor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Fogyasztóvédelmi Osztálynak vezetõje, fõosztályvezetõ-helyettes Ebéd SZEKCIÓÜLÉSEK

A/ FOGYASZTÓI ÉRDEKVÉDELEM Témavezetõ: Wittich Tamás, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság fõigazgatója Korreferátumok: a) Állami- és hatósági szerepvállalás a fogyasztóvédelemben Alexa György, a Parlament Fogyasztóvédelmi Eseti Bizottságának elnöke b) Önkormányzatok szerepe a fogyasztóvédelemben Molnár Béla, a Parlament Fogyasztóvédelmi Eseti Bizottságának alelnöke c) A helyi tapasztalatok a fogyasztóvédelemben Dr. Somogyi István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Közép-dunántúli Regionális Felügyelõség igazgatója d) A civil szervezetek helye és szerepe a fogyasztóvédelemben Dr. Dietz Gusztávné, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke e) A fogyasztóvédelmi klubok kapcsolatai az Önkormányzatokkal a fogyasztók érdekében Kis Varga István, Pécs - Baranya fogyasztóvédelmi klub vezetõje, egyben az Origó-Ház Egyesület elnöke Hozzászólások, vita

B/ A SZERZÕDÕ FELEK FELELÕSSÉGE A LAKOSSÁGI HITELÜGYLETEKBEN Témavezetõ: Thummerer Péter, a Magyar Követeléskezelõk és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) elnöke Korreferátumok: a) A bankok tájékoztatási felelõssége a lakossági hitelezésben Dr. Balogh Virág, a Gazdasági Versenyhivatal Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetõje b) Konstruktív banki magatartás a rossz hitelek kezelésében Petõh Gyula, a Kereskedelmi & Hitelbank Zrt. fõosztályvezetõje (lakossági problémás ügyfélkezelés) c) Civil érdekvédelem és szolidaritás a bankügyletekben Dr. Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultak Egyesületének fõtitkára Hozzászólások, vita

C/ CSALÁDVÉDELEM A FOGYASZTÓI TÁRSADALOMBAN Témavezetõ: Rauch Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlõségi szakállamtitkára Korreferátumok: a) Gyermekellátás és fogyasztóvédelem Hanti Vilmos, a Magyarországi Gyermekbarát Mozgalom elnöke b) A Fogyatékosok esélyegyenlõségének megteremtése és a fogyasztóvédelem Dr. Hegedüs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetség elnöke c) Addiktológiai problémák (alkohol, boltkór, játékszenvedély stb.) és ezek hatása a fogyasztásra Dr. Csorba József, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke Hozzászólások, vita D/ FIATALOK ÉS AZ INFORMATIKA Témavezetõ: Dr. Haraszti Anikó, a Tudatos Vásárlók Egyesületének titkára Korreferátumok: a) Fogyasztóvédelem és az informatika. Dr. Hajnal Zsolt, a Fogyasztók Magyarországi Egyesületének elnöke b) Fiatal fogyasztók és az internetes kereskedelem Dr. Basa Andrea, a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálója Hozzászólások, vita

A KONTROLL • VII. évf. 2. szám

http://www.akontroll.hu

Csalhat-e a villanyóra?

5

Több mint kétséges vád fogyasztók ellen

Folytatás az 1. oldalról

Minden rendben is lenne, ha így történne.

Csak a fogyasztó csalhat?

A magas fogyasztás szemet szúr a fogyasztónak. Vannak, akik leellenõriznek mindent, tisztában lesznek a pozitív hiba nagyságával. Mások csak sejtenek valamit, feltûnik nekik a minden indok nélküli fogyasztásnövekedés, vagy átalánydíjas elszámolási rendszerben az év végi elszámoláskor a jelentõs eltérés. Miért érdekes ez, mert a pozitív mérési hibákból eredõ túlszámlázások nem jelentéktelenek. A 10-30%-os fogyasztási többletet nem mindig veszik észre. Amikor a gyanú megjelenik, akkor sok esetben 50-80%-os, vagy nagyobb hibáról van szó. A probléma analóg, mechanikus mérõkkel fordul elõ. A helyszíni vizsgálatot szakemberek végzik. A vizsgálat végén közlik a pozitív

kerülhetnek. Aki minden esetben megerõsíti a helyszíni vizsgálat feltételezését, vagyis õ is feltételezi, hogy “valaki” szándékosan mágnessel befolyásolta az órát. Ennek okán a szolgáltató már nem fizeti vissza a vizsgálati díjat, hiába volt jogos a reklamáció.

Alaposan gyanúsítható fogyasztó?

A szolgáltatók hasonló teóriája: a panaszos csalni akart, a mérõberendezéshez nagy koercitív erejû mágnest tett, amivel a mérõt akarta lassítani. Vagyis villamos energiát akart szabálytalanul vételezni. Csakhogy közben a mérõberendezés fékszerkezetének mágneseit lemágnesezte, miáltal a tárcsa felgyorsult. A másik teória szerint: ugyanezt a mûveletet egy házaló végzi el, aki a fogyasztónak egy fogyasztáscsökkentõ megoldást kínál, amit be is mutat. - Nem veszik

múlva jelentkezik. A szolgáltató ismeretlen tettes ellen, mágneses befolyásolás által elkövetett, jogellenes villamos-energiavételezés miatt tesz feljelentést, kárigényként a már említett összeget jelöli meg, feltûntetve a fogyasztási helyért felelõs partnert. Ezzel a hatóságok megtévesztését valósíthatja meg, mert nem valós kárigényt mutat be, hanem egy belsõ szabályzat szerinti kötbérösszeget. A hatóság, mivel elõzõleg a fogyasztó nem tett maga is ismeretlen tettes ellen feljelentést a mérõ befolyásolásának ügyében, így alaposan gyanúsíthatóként idézik be a rendõrségre, nagy értékben elkövetett lopás címén. Ám a hatóság bûncselekmény hiányában lezárja az ügyet. Innentõl kezdve következhet a bírósági szakasz, ahol a szolgáltató polgári peres úton próbálja behajtani alaptalan kötbérigényét.

Megtévesztõ vád a fogyasztó ellen!

hibát a panaszossal, majd felveszik a mérési jegyzõkönyvet. Lecserélik az órát. Tisztességes fogyasztókról van szó, így a plombák épsége tökéletes, a mérõfejen sérülés nincs. A megjegyzés rovatba mégis az kerül, hogy a fogyasztásmérõ pozitív hibával mér, ami külsõ mágneses befolyásolásra utalhat. Van, aki aláírja, mások a megfelelõ rovatban kikérik maguknak a feltételezést. Az új mérõre, és az új gumann-táblára egy buborék, vagy “katabox” nevezetû plusz mûanyag burkolat kerül, melylyel együtt plombálják le a mérési helyet. Ilyen burkolatot kimondottan a szabálytalan áramvételezéssel meggyanúsított, ill. tetten ért fogyasztóknál alkalmaznak. Felmerül a kérdés, hogy a fogyasztó által megrendelt vizsgálatra miért érkeznek katabox-szal a vizsgálatot végzõk? Prekoncepcióval küldik õket? A leszerelt órát mûanyag dobozban elszállítják vizsgálatra. A számlázási rendszert leállítja a szolgáltató, vagy a fogyasztó, majd kivárja a megfelelõ számlakorrekciót, és ismét aktiváltatja azt. A szolgáltató jelzi, hogy nem tudja megállapítani a túlszámlázás kezdetének idejét, így az új mérõ által rögzített 3-4 havi átlagfogyasztás értékébõl fog kalkulálni. Ez mégsem sima ügy. Miért? Azért, mert ez után jön a “fekete leves”. A fogyasztót kb. 3 hónap elteltével tájékoztatják a leszerelt fogyasztásmérõ független szakértõ általi vizsgálatának idejérõl, helyérõl és biztosítják a személyes részvételt. Mindegy, hogy a fogyasztó megjelenik, vagy sem, ott a jegyzõkönyvbe csak a szakértõ megállapításai

meg tõle a mágnest, de a fékmágnes már lemágnesezõdött. Ez a teória megalapozatlan. Így lesz a szerzõdési feltételeket betartó fogyasztóból “energia-tolvaj” a szolgáltató feltételezésre épülõ vádjai alapján. A súlyos kifejezés alapja, hogy ezt a szolgáltatók így is gondolják, mivel, miután kézhez kapják a mérés eredményét, értesítik a fogyasztót, hogy szerzõdésszegõ módon vételezte a villamos energiát, ezért kb. 200-400 ezer forintos kötbérigénnyel élnek felé, ha nem jelenik meg egy egyeztetésen. Amennyiben kifizeti a megjelölt összeget, úgy nincs további követelésük. Az “egyezkedésnek” a lényege a pszichikai ráhatás, ami rendõrségi feljelentéssel, valamint bírósági úton történõ behajtással való fenyegetések közepette történik. A cél a fogyasztó rábírása arra, hogy ismerje be az el nem követett bûncselekményt, és akkor a kötbérigényt lecsökkentik, s talán még részletfizetési lehetõséget is kap. Sokan nem is értik mirõl van szó sem jogi, sem szakmai szempontból. Megijednek, mindent aláírnak, csak minél kevesebbet kelljen fizetniük és ne legyen dolguk a hatóságokkal. A szolgáltató számára “sikeres egyezkedés” után minden megy tovább a maga útján. A fogyasztót pedig, nagy értékû kár érte olyan dolog miatt, amiben vétlen. A tudatos fogyasztók nem egyezkednek, mivel nincs is mirõl. Mérõhibáról lévén szó, nincs helye kötbérigénynek. A számlakorrekció kiszámítható. Ezt írásban jelzik is a szolgáltatónak, majd megtörténik a rendõrségi feljelentés, melynek eredménye közel 1 hónap

Vajon bizonyíték hiányában, miért engedhetik meg maguknak az áramszolgáltatók, hogy embereket meghurcoljanak, anyagi, erkölcsi károkat okozzanak nekik? Ugyanis a mágneses befolyásolás vádja sem jogi, sem szakmai szempontból nem állja meg a helyét. Ha létezne mágneses befolyásolási lehetõség, fék-mágnes lemágnesezés, úgy a felülvizsgálatkor azt a fogyasztásmérõ helyszíni pontossági vizsgálatával ellenõriznék. Azonban ilyen jellegû ellenõrzés nincs rendszeresítve. A 15 évenkénti mérõcsere alkalmával sem ellenõrzik az új készüléket helyszíni pontosság-ellenõrzéssel. Mi a biztosíték, hogy a kiszállított mérõ hibátlan? Csak a bizalom? Amennyiben a szolgáltató meggyanúsíthatja a fogyasztót, akkor neki miért kellene bármilyen bizalmat is megelõlegezni?

téskor? És miért nem ellenõrzik mágneses szempontból felszerelés elõtt a fogyasztásmérõ környezetét? Bármilyen közelben lévõ tárgy, készülék rendelkezhet erõs mágneses térrel. Ugyanakkor a lakáson belül a tárgyait mindenki bárhová teheti, kivéve, ha arról valamely elõírás másként nem rendelkezik. Az áramszolgáltatókkal megkö-

csa mozdulatlan, de ha áram indul meg annak nagyságával arányosan kezd forogni. A másik szerkezeti egység a fék. A fék feladata, a tárcsa felpörgésének, szabadonfutásának megakadályozása. A fék tulajdonképpen egy vas kengyel, mely befogó és árnyékoló szerkezetként rögzít két, a tárcsa felületére merõlegesen polarizált mágnest. Ezek a fék-

Van-e alapja a lemágnesezés-vádnak?

tött szerzõdésben semmilyen, erre a lehetõségre utaló figyelemfelhívás, vagy kikötés nem szerepel. - Véleményem szerint, ha egy fogyasztásmérõ, érzékeny lenne a külsõ mágneses terekre, akkor, az nem lenne alkalmas a feladatának ellátására. A szolgáltatónak gondoskodnia kellene a berendezés mágneses árnyékolásáról. Tudatlanok lennének? Költõi kérdés. A válasz, hogy nincs erre szükség, mert nem lehet mágnesesen számottevõ mértékben befolyásolni a mai villamos fogyasztásmérõket, de a régieket sem. Maradandó károsodást okozni bennük meg végképp lehetetlen. Vannak gyártók, akik ezt deklarálják is termékeik adatlapjaiban!

Mit jelent a mágneses befolyásolás?

A leggyakoribb az 1 fázisú mérõ. A fogyasztásmérõ egy szorzómérõ. Számlálószerkezettel rendelkezik, melynek számjegyei mutatják az elfo-

mágnesek, melyek egy légréssel elválasztva, egymással szemben helyezkednek el. A légrésben forog a tárcsa egyik része. A fék-mágneseket kis légrés választja el a tárcsa felületeitõl. Mihelyt megmozdul a korong, az örvényáramú indukció révén fékerõ alakul ki. Ez meggátolja a felpörgést. Másik szerepe, a terhelés lecsökkenésekor, vagy megszûnésekor való fékezés. A villanyóra finommechanikai eszköz. Tárcsája, számlálószerkezete fékerõ nélkül, megpörgetve több tíz másodpercig képes futni. Fékezés hiányában túlszámlálás jönne létre. Ezt akadályozza meg a fék. A pontosságot befolyásolja a fék-mágnes, annak sönt beállítása és a feszültségtekercs indukciós és sönt beállítása, amit az említett laborvizsgálatkor nem ellenõriznek! Az indukciós beállítás által a feszültségtekercsben lévõ vasmagot elfordítható kar segítségével lehet mozgatni. Miért érdekes a mûködési elv? Azért, hogy ennek tükrében értelmezhessük a mágneses befolyásolási teóriákat.

Lehet-e kézbe vehetõ mágnessel befolyásolni a fogyasztásmérõt?

- Elég lenne csak a szolgáltató és az Országos Mérésügyi Hivatal pecsétjeinek ellenõrzése, mert “a mérõ nem képes a meghibásodásra”? A mérési pontosságnak +/-2%-os hibahatáron belül kell lennie. Errõl a szolgáltatónak kell gondoskodnia. Mivel számottevõ mértékû mágneses befolyásolás lehetõsége nem bizonyított, ezért annak ténye kizárható. - Amennyiben lehetséges is lenne a külsõ mágneses térrel való befolyásolás, akkor miért nem hívják fel a fogyasztó figyelmét erre szerzõdéskö-

lyet a legerõsebb neodímium mágnes sem képes létrehozni. Az óra burkolatának függõleges felületei közel helyezkednek el a tárcsa éléhez (kb. 1cm ez a távolság), de a tárcsa felületével párhuzamosan elhelyezkedõ mágneses erõvonalakkal nem lehet fékezõerõt létrehozni. Bontatlan mérõeszköz esetén alaptalan a befolyásolás teóriája. Kismértékû változás talán elérhetõ, de az olyan csekély lenne, hogy nem lépné át a pontossági tûréshatárt. A teória másik fele szerint, “a próbálkozó” lemágnesezi a fékszerkezet mágnesét, amikor közel a burához helyezi el mágnesét.

gyasztott kWh-kat. A számlálószerkezetet az ún. ferraristárcsa hajtja. A ferraris-tárcsát váltakozó mágneses mezõ hozza forgásba. A tárcsa nem ferromágneses anyag, alumíniumból készül. Az örvényáramú indukció által mégis lehet rá hatni. A mérõben két elektromágnes, lemezelt vastestre elhelyezett tekercs van szerelve. Az egyik vékony zománchuzalból, nagy menetszámmal (feszültségtekercs), a másik vastag huzalból, kis menetszámmal készül (áramtekercs). Amikor nem folyik áram az áramtekercsen, a tár-

A válasz: Lehetséges a ferraris-tárcsa forgását lassítani, annak felületéhez közel, kis légréssel elhelyezett mágnessel, vagy több mágnes segítségével. A felületre merõlegesen kell hatniuk az erõvonalaknak. Igen ám, de ahhoz, hogy valaki hozzáférhessen a tárcsához, és annak környezetéhez, ahhoz a mérõ búráját el kell távolítani, az OMH pecséteket levágni. Ebben az esetben viszont, már nem is lenne szüksége mágnesre az energia tolvajnak, mivel elegendõ lenne a tárcsa rögzítése. Ez a beavatkozás azonban más kategóriába tartozik. A búra eltávolítása nélkül, lehetetlen értékelhetõ fékezõ hatás kiváltása, mivel csakis a tárcsa felületére lehet hatni. Az viszont 58cm-es légrésen keresztül történhet, a burkolat alsó-felsõ felületére helyezett mágnesekkel. Ekkora légrésen keresztül olyan nagy mágneses teret kellene elõállítani, ame-

A szóban forgó mágnesek anyaga jó minõségû, AlNiCo (alumínium-nikkel-kobalt). Le- és átmágnesezni költséges célberendezéssel lehet. Ilyen erõteret semmilyen neodímium mágnes nem képes elõállítani. Ez azért is lehetetlen, mert maga a mágneseket tartó kengyel egyben egy mágneses sönt, rövidre zárja a ráható erõvonalakat. A búrázott berendezés fékszerkezetére nem lehet rátapasztani mágnest. A két fék-mágnes egymással szemben helyezkedik el. Azok sem tesznek kárt egymásban. A gyártók, melyek termékeit az áramszolgáltatók alkalmazzák, adatlapon deklarálják, hogy a berendezések külsõ mágneses terekkel jelentõsen nem befolyásolhatók, valamint zárlati áramokkal szemben védettek. A labor vizsgálatnál, a helyszíni mérés eredményének ellentmondó megállapítás is szerepel. Pl.: A tárcsa, kézzel megpörgetve fékezés nélkül fut. A helyszíni vizsgálatnál ezt ellenõrzik teljesítmény kikapcsolással. A helyszínen fékszerkezet hibátlan, a tárcsa rövid úton megtorpan. Mi történik közben? Miért árnyékolás nélküli dobozban szállítják a berendezést “mágneses befolyásolás gyanújával”? A laborban a fékszerkezet légrés-indukcióját mérik. Majd rögzítik a mérõ “gyári értékét”, melyet összevetnek a mérttel. Általában 10%-nál kisebb, tûréshatáron belüli eltérés mutatkozik. A mágnesek nincsenek lemágnesezve!!!

A vádteória a józan logika alapján sem életszerû

Feltéve, hogy lehet mágnessel hathatósan befolyásolni a mérõt, akkor az még a fékszerkezet meghibásodása után is fenn állna. Egyébként a tárcsatengely nem mágnesezhetõ anyagból készül! A szabálytalan vételezés elítélendõ, ahol bizonyítható áramlopás történt, ott a törvénynek megfelelõen kell eljárni. - A bemutatott esettípus tényeken alapul, aminek üzenete az, hogy a fogyasztók nincsenek biztonságban. Már a szerzõdés megkötésekor csapdahelyzetbe kerülnek. Balogh Dezsõ okl. vill. mérnök, NFH nyugalmazott vezetõ fõtanácsos

6

http://www.akontroll.hu

Szögliget, a példamutató magyar falu

A KONTROLL • VII. évf. 2. szám

Egy üdülés tanulságai

Üdülni jó dolog, kell pihenni, élményt szerezni, embereket megismerni, következtetéseket levonni. Az elmúlt 10 évben baráti társasággal az újévet mindig Szlovákiában, a Tátrában köszöntöttük. Idén úgy gondoltuk, változtatni kellene a helyszínen. Ennek a döntésünknek semmiféle politikai felhangja nem volt, hiszen tíz év alatt nem ért minket ott atrocitás, pedig végig a magyar nyelvet használtuk. Az utóbbi egy-két évben viszont a megszokott házban a meleg helyett 15-16 C fok fogadott minket. Ennek egyszerû oka volt: a tulajdonos takarékoskodott a gázzal, csak napi 4-5 órát fûtött, úgy gondolta, menjünk inkább a jó levegõre. Ígérte ugyan, hogy hamarosan meleg lett, de ez a hét végére sem következett be. Változtatási elhatározásunkat nem csak ez motiválta, hanem a hazai turisztika támogatásának gondolata is. Jó levegõt, szép tájat itthon is lehet találni és nem utolsó sorban a hazai embereknek adunk munkalehetõséget, és itt költjük el pénzünket. Az Interneten gazdag választékból lehetett válogatni. Megnéztük a lég-szennyezettség ország-térképét és a választásunk az aggteleki vidékre esett, mivel az árfekvés és a kínálat itt volt a legkedvezõbb, valamint itt szinte folyamatosan legjobb a levegõ tisztasága. Bíztató ajánlásnak tartottuk, hogy Aggtelek és környéke a Világörökség része. A szállást Szögligeten foglaltuk le. Szokták mondani, hogy a fogadó turizmus a leggazdaságosabb export. A más vidéken, más országban elõteremtett vásárlóerõt a turista magával hozza, itt vesz igénybe szolgáltatást, vesz árut, ezt a terméket nem kell összegyûjteni, drágán szállítani, piackutatást végezni, jön a vendég és fizet. Ennek elõfeltétele az, hogy legyen miért odamenni. Vannak szerencsés országok, ahol a természeti adottságaik önmagukban vonzerõt jelentenek.

kor lehet teljes, ha mindehhez a vendégek szeretete is párosul, a sikeresség valószínûsíthetõ. Nos, vizsgáltuk szálláshelyünk, Szögliget adottságait. Az autóval történõ megközelítése jónak mondható, hi-

meg, mindössze egy gyerek született csak a faluban. Régen a háziállatoktól volt hangos a vidék, ma már alig tartanak jószágokat, nem éri meg az etetésük. Összesen egy helyen lehet friss tejet venni.

szen a fõvárostól mintegy 220 Km-re fekszik, ebbõl 170 kilométert Miskolcig autópályán lehet megtenni, majd a maradék távolságot is viszonylag jó minõségû országúton lehetséges teljesíteni. A házat egy másik baráti házaspárral közösen vettük igénybe. A gondnok már várt minket, igen hideg idõ volt, így hát bíztatónak találtuk a tûzforró cserépkályha adta jól esõ meleget. Már az internetes meghirdetésnél is közölték, hogy a melegért fizetni kell, mégpedig a gázóra szerinti fogyasztást kell a végén kifizetni. Barátságos gesztusnak fogadtuk, hogy a tûzifáért nem kérnek semmit, ha szorgalmasok vagyunk, a cserépkályhában anynyit égetünk el, amennyit csak akarunk. Hát éltünk is a lehetõséggel, amikor otthon voltunk, tüzeltünk rendületlenül, ezzel is gyerekkorunkkal nosztalgiáztunk, akkor igaz, nem a szórakozás kategóriájába tartozott a fûtés. Változnak az idõk. Ami a faluban azonnal érzékelhetõ volt, az a szívélyesség. Itt mindenki köszönti egymást, még az idegeneket is, persze jól megnézik, kiket

Nálunk is vannak természeti szépségek, de ezek nem tartoznak a felkapott, a divatos turisztikai kínálatba. Ahhoz, hogy ezek vonzóak legyenek, valami többletet kell hozzá tenni. Beszélnek sokat a divatos fogalomról, az “országimage”-ról. Ezt nem lehet központilag kialakítani, megszervezni. Lehet okosan támogatni bizonyos programokat, de megálmodni, megvalósítani a vonzó kínálatot csak helyi szinten lehet. A soksok helyi akcióból tevõdik össze, alakul ki az ország vonzereje. A jó program legalább olyan fontos tényezõ, mint az elszállásolási és étkeztetési háttér. A siker ak-

vezérelt oda a sors. Mindenkinek van néhány jó szava a másikhoz. Minket is elláttak tanácsokkal, mit érdemes feltétlenül megnézni, melyik barlang a legérdekesebb, melyik a legveszélyesebb, a közeli Szádvárat okvetlenül másszuk meg. Szívesen beszéltek az emberek a problémáikról. Leginkább a munkalehetõségek tartós hiánya sújtja õket. A rendszerváltás elõtt mintegy 120 ember dolgozott bányákban, ezáltal jó megélhetési viszonyok között éltek. Azóta valamennyi bánya bezárt, helyi ipar nincs az óta sem. A község lakosainak száma 750 fõ (érdekesség, hogy 100 évvel ezelõtt 1500-an éltek itt.) Az elmúlt évben 24-en haltak

“Segíts magadon…”, e közmondás fokozottan érvényes Szögligetre. A negatív körülmények dacára úgy éreztük, hogy az emberek nem keseregnek, büszkék lakóhelyükre, az ünnepeken ünnepelnek, tele vannak tervekkel. Létrehoztak egy alapítványi iskolát, amely sikeres, hiszen 120 környékbeli gyereket szállítanak ide az iskolabuszok. Felismerték továbbá, hogy számukra a turizmus hozhatja a megélhetésben a segítséget. A falu épületeit rendbe hozták, lepusztult porta alig akad. Az internetes hirdetés szerint is, azonos idõben, mintegy 150 vendéget tudnak színvonalasan fogadni. Mivel viszonylag olcsó az ingatlan (a ház és a hozzá tartozó hatalmas kert), sokan itt vesznek házat, amelyet felújítanak, és helyi adófizetõkké válnak. Az emberek itt állandóan újabb és újabb programokon törik a fejüket, a sikereseket megtartják, hagyományosakká válnak. Ilyen például az aratóverseny, amely során az ország minden szegletébõl érkezõ emberek korhû eszközökkel aratnak és csépelnek, majd sütik kemencében a kenyeret. Ehhez persze az kell, hogy egy személy biztosítsa a földet, vesse be még õsszel, gabonával és év közben gondozza azt. A gazda ezt ingyen teszi meg, õ ezzel járul hozzá a sikeres rendezvényhez. Ha kell, tájfutó világbajnoksághoz biztosítanak helyszínt, februárban forralt bor-fõzõ versenyt tartanak, amelyhez az egyenlõ esély megteremtése céljából a bor alapanyagot a szervezõk adják ingyen, lesz hurkakészítési verseny, kenyérsütés, gyümölcs-aszalási bemutató és szerveznek hittantábort is. Látszik tehát, hogy nem a “sülgalambot” várják csak, de tesznek is azért, hogy az idelátogató valamilyen élménnyel távozhasson, amely odavezet, hogy folyamatos látogató lesz belõle. A környék egyik büszkesége Szádvár. A turistának ugyancsak erõs kaptatón van lehetõsége a várba felmenni. A várat, mint annyi magyar várat a Habsburgok romboltatták le 1685 körül. Azóta helyreállítás nem igazán volt, a romok balesetveszélyesek is. A falu megkezdte a felkészülést a falak megerõsítésére, hogy az egykor büszke várat ismét biztonságosan látogathassák a turisták. A várhegy tövében a Szalamandra ház parkjában egy színvonalas

erdei iskola épül. A kivitelezés bíztatóan alakul, a tavaszi nyitás bizonyos. Jó lenne itt diáknak lenni. A kirándulásaink során meg kellett állapítani, hogy az erdõk az összevisszaság, rendetlenség benyomását keltik, a kidõlt fák, a lehullott gallyak idõnként még a turisták haladását is akadályozták. Rá is kérdeztünk a helybeliekre, hogy miért nem gyûjti azt öszsze senki, hiszen valamikor régen, a szegények lehetõsége volt ilyen módon olcsó tüzelõhöz jutni. Megtudtuk, hogy a hulladék fa ára ugyanannyi, mint a normál tûzifáé. Mivel természetvédelmi terület, úgy ítélik a szakemberek, hogy jobb érintetlenül hagyni az erdõt, bármi is történik benne. Volt szerencsém hazai és külföldi természetvédelem alatt álló erdõben járni, de ott ennyi hulladékot nem észleltem. (Aki úgy dönt, hogy érdemes lenne e tájat meglátogatni, elõtte érdemes pásztázni az Interneten. Elég a Google keresõbe beírni Szögliget nevét és azonnal megjelennek a tudnivalók. Akár a szálláshelyet le is lehet foglalni, a megkeresésre néhány órán belül válaszolnak.) Nem tudom, hogy egy Derenk nevû falu neve az olvasóknak mit jelent. Be kell vallanom, hogy 2010-ig nem is hallottam róla, bizonyára földrajzi és történelmi ismereteimnek hiányosságaira vezethetõ vissza. Márpedig Derenk egy falurombolás áldozata. Történt ugyanis, hogy 1943 Horthy kormányzó egységes, összefüggõ vadászterületet kí-

vánt kialakítani a falu helyén, a derenki vadorzók, pedig a kedvenc medveállományát is megritkították. Így hát döntöttek, a községet meg kell szüntetni, a lakosokat át kell máshová telepíteni. A majd 70 év alatt a természet visszafoglalta a magáét, most már alig lehet érzékelni a hajdani lakóhelyeket. Kialakítottak viszont egy szép emlékhelyet, mementóként bemutatva az esztelenséget. Meleg-étkezési lehetõség így a tél folyamán, e vidéken nem sok akad. A vendéglátóhelyek elnevezése (vendéglõ, sörözõ, bisztró) ugyan arra utalnak, hogy étkezés is lehet, de valószínûleg az évek folyamán az igény megszûnt e szolgáltatás iránt, csak italbolt jelleggel mûködnek ezek. Viszont üde színfolt volt a jósvafõi Kastélyszálló étterme, amelyben minden igényt kielégítõ ételkínálat fogadott minket. Egy-két kuriózumra félve kérdezetem rá (más helyeken szerzett negatív tapasztalat alapján), hogy kapható-e, de megnyugtattak, hogy mindent tudnak hozni, ami szerepel az étlapon. Az árfekvés is igen mérsékelt volt, pl. vadételt 1400 forintért kínáltak. Gyorsan kaptuk meg az ételeket, forrón és pazarul tálalva, és nem utolsósorban kiváló minõségben. A mennyiséggel az volt a probléma, hogy alig bírtuk legyûrni a tányér tartalmát. Az elégedettségünk maximális volt, és szinte büszkék voltunk, hogy ezt az élményt Magyarországon kaptuk. A Szögliget község életigen-

lõ hozzáállását leginkább Duber István tájházában érzékeltük. A Pista bácsi tájháza néven közismert intézményben a 73 éves tulajdonos végzi a vezetést. A házban 7 évvel ezelõtt még az édesanyja élt, aki 3 gyermeket nevelt fel özvegyen, a férj a Don-kanyarban halt meg. A ház beszédes berendezési tárgyait, a valódi népi kézmûvességi remekeket Pista bácsi maga mutatta be. Alapelv volt, hogy csak azért adtak ki pénzt, ami otthon nem állítható elõ. A helyi kováccsal is “bartel üzleti” viszonyban voltak. A gazda a saját gyümölcsébõl készült pálinkával kínált minket, és erre szükség is volt. A házat ugyan befûtötte, de a göngyölt padló szinte árasztotta a hideget. A városi ember el sem tudja képzelni, miként tudtak emberek élni ilyen rideg hõmérsékleti viszonyok között. A vezetés 4 órán keresztül tartott, regélõnk mindig újabb és újabb tárgyat vett kezébe, és mondta el annak históriáját. A “történelem óráért” nem kért pénzt, hangsúlyozta, hogy neki jelent örömöt, hogy ezeket elmondhatja, mivel szereti szûkebb pátriáját, ezzel együtt hazáját. Pista bácsiról Széchenyi István egyik gondolata jutott eszembe, miszerint az ország jóléte attól függ, hogy ha a csizmadia, a foltozó varga is elhiszi, hogy az ország sorsa az õ munkájukon is múlik. Helyi vezetõnk biztosan így gondolja. De jó lenne, ha mind többen tanulnánk tõle!

A Tudatos Vásárlók Egyesülete Cégmérce adatbázisában 14 tejipari áruféleséget és 31 tejipari vállalatot vizsgált környezeti, társadalmi és fogyasztóvédelmi szempontból. A tejtermékek táplálkozásunk alapvetõ elemei, vásárlásukkal nem csak egészségünket, hanem a gyártó cégeket is támogatjuk. A Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) megvizsgálta, hogy a tejtermékek gyártóinak milyen a környezeti és társadalmi teljesítménye. A vizsgálatot a tejipari termékek széles körében végezték el: az adatbázisban szerepelnek a gyümölcsjoghurt, joghurt, kefir, krémtúró, puding, rudi, sajt, sajtkrém, tejföl, tejszín, túró, vaj, vajkém márkák és gyártók rangsorai. A cégmérce szempontjai alapján legmagasabb pontszámmal a túró, sajt és tej cégmércékben szereplõ Galgafarm nyerte az elsõ helyezést. Második helyezett a Naszálytej, harmadik pedig a Virágoskút Kft. lett. Az tejipari cégmérce sereghajtói a Pannontej, a Friesland, a Veszprémtej lettek, a legalacsonyabb pontszámot a Danone kapta. A tejipari ágazatról készült cégmérce rangsora a http:// cegmerce.tudatosvasarlo.hu oldalon, összefoglaló elemzés pedig a www.tudatosvasarlo.hu/cikkek/1504 oldalon érhetõ el. A vállalatok környezetvé-

delmi teljesítményének vizsgálatából kiderült, hogy: • A 31 vizsgált tejipari cég közül egyik sem tett közzé honlapján környezeti jelentést. • Több cég kapott környezetkárosításért bírságot: a Friesland Hungária Zrt. és a Jásztej Zrt. 2007-ben többször is, mivel több tejüzeme is káros anyagokat bocsátott a szennyvízhálózatba (utóbbi céget 2002-2007 között minden évben megbírságolták emiatt). • A Sole-Mizo Zrt.-t zajvédelmi határérték túllépése, hulladék-nyilvántartás vezetésének elmulasztása, és a Frieslandhoz hasonlóan csatornaszennyezés miatt marasztalták el. • A bio alapanyagokkal dolgozó Galgafarm, Andechser, Virágoskút, Naszálytej, Milchwerke Bechtesgadener Land, Sole-Mizo és a Kärntnermilch plusz pontot kapott. A cégek társadalmi teljesítménye vegyes eredményeket hozott. • A legtöbb probléma a Danone céggel kapcsolatban volt. Hazai és nemzetközi viszonylatban is kirívóan sok kritikát kapott a sajtótól és a hatóságoktól egyaránt. • A Zott hazai forgalmazóját fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartás miatt a Gazdasági Versenyhivatal többször megbírságolta. • A Nemzeti Fogyasztóvédel-

mi Hatóság pedig az Egertejre, illetve az Alföldire szabott ki bírságot. • A Friesland a nemzetközi porondon került szembe a hatóságokkal, mivel több esetben is megsértette az anyatej-pótlékok marketingjét szabályozó nemzetközi egyezményt. • A munkavállalókkal kapcsolatos magatartást vizsgálva a munkaügyi felügyelõségek adatai alapján megállapítható, hogy a cégek nagyjából felét az évek során kisebb bírsággal sújtották. Nagyobb és többszöri bírságot a Dráva Tej, a Sole-Mizo és a Friesland kapott. Az értékelésben fontos szempont volt, hogy a gyártó palettáján mennyi magyar termék található, illetve a cég mekkora százalékban van hazai tulajdonban. • Maximális pontszámot a Tolnatej, a Minna, a Naszálytej, a Fuchs Tej, a Fino-Food, a Galgafarm, a Jásztej és a Dráva Tej ért el. E cégek többsége minden termékét Magyarországon állítja elõ, és több mint 90%-ban magyar tulajdonúak. • A legnagyobb pontlevonásban a Zott és a Mona Hungary részesült, mivel gyártási tevékenységet Magyarországon nem folytatnak, termékeiket importálják. Az értékelés és pontozás rendszerérõl bõvebben itt: http://www.tudatosvasarlo.hu /a_cegmercerol

A tejipari gyártók és márkák etikai rangsora CÉGMÉRCE: TEJIPAR

Szûcs András

A KONTROLL • VII. évf. 2. szám

A fogyasztói biztonság válik fontossá Folytatás az 1. oldalról hogy az adott termékre ugyanaz a garancia és jogok vonatkoznak, mintha a helyi fõutcán lévõ boltban vettük volna meg, így hiba esetén az áru visszavihetõ az üzletben. Ezért az azonos szintû garanciát nagyon fontosnak tartjuk. A közös szabályozás a hirdetések területén, például, már megvalósult. Most a szerzõdésekre vonatkozó közös európai szabályozás kidolgozásán dolgozunk azért, hogy vásárlás esetén a közös szabályozás minden tagállamban érvényes legyen. A sokszínûség azonban mindig megmarad. A fogyasztói választást és ízlést sem akarjuk korlátozni csak a biztonságra és a tisztességes üzletvitelre vonatkozó garanciát kívánjuk erõsíteni. - Sok területen, de a fogyasztóvédelemben különösen, szívesen és hatékonyan kapcsolódnak be a civil szervezetek. Véleménye szerint kaptak-e ehhez méltó szerepet és Uniós támogatást? Jacqueline Minor: - Ebben is egyetértek Önnel, mert a non-

profit szervezetek fontos szerepet töltenek be a fogyasztóvédelem területén, ahol szerintünk nagyon jó arányú és élénk a non-profit szer-

vezetek részvétele. Igaz, hogy néhány tagállamban a non-profit tevékenység nagy múltra tekint vissza, különösen Északnyugat Európában és az északi országokban, mint Németország, Egyesült Királyság, Hollandia, viszont néhány új tagállamra ez kevésbé mondható el. Ezért, próbáljuk közvetett módon, vagyis nem központi finanszírozásból erõsíteni a fogyasztóvédelmet. Különbözõ módon próbáljuk

segíteni ezeket a szervezeteket, például, a szervezet létrehozásáról, finanszírozásáról és a mûködést bemutató folyóiratok készítésérõl és a sikeres kormányzati lobbizásról szóló tanfolyamokat szervezünk számukra. Tulajdonképpen a már meglévõ szervezetek tudását és szakértelmét adjuk át ezeknek az új szervezeteknek. - Uniós viszonylatban és öszszességében, miként tekint a fogyasztóvédelem szerepére, hatékonyságára? Jacqueline Minor: - A fogyasztóvédelem az a terület, amelyért a helyi kormányok és az európai intézmények közösen felelõsek. Az utóbbi öt, de különösen 2,5-3 évben hatalmas utat tettünk meg a jelenlegi biztos lendületének és lelkesedésének köszönhetõen. Az új Bizottság szemszögébõl tekintve, a fogyasztóvédelem világos szerepet kap az Európai Unió közös felelõsségvállalása területén, amelyre nyugodtan alapozhatunk és továbbfejleszthetjük az elmúlt öt év eredményeit. -J-

A közétkeztetés minõségéért Gasztronómiai roadshow

“Eszi, nem eszi, nem kap mást”- régóta ezt kell tudomásul vennie azoknak, akik a közétkeztetés valamelyik formáját kénytelenek választani. Igaz, az elmúlt idõszakban többen is megkísérelték megreformálni, jobbá, ehetõvé tenni mind a gyermek, mind a felnõtt - étkeztetés produktumait, de ezek a próbálkozások rendre kudarcot vallottak, vagy a pénzhiány, az alacsony normatíva miatt, vagy, mert az új ízek nem “jöttek be”, fõként a fiatalabb korosztálynál. Márpedig minden táplálkozási szakember állítja, és vallja, hogy napjában legalább egy alkalommal meleg, fõtt ételt tanácsos fogyasztani. Mi, magyarok hagyományosan az ebédet tartjuk fõ étkezésnek, és ezt igen sokan, gyermekek és felnõttek is, nem otthonukban, hanem intézményi keretek közt fogyasztják el. A hivatásos vendéglátóiparban tevékenykedõ szakemberek állítják, hogy lehet nagyobb mennyiségben is elfogadható árban, és minõségben ételt készíteni. Az igaz, a közétkeztetés arra nem alkalmas, hogy mindenkinek az ízlését, és kívánságát figyelembe vegye, tehát étlap szerinti választékot senki ne várjon az iskolákban és a munkahelyeken, de az mindenképpen elvárható, hogy egészséges, és fogyasztható étel kerüljön az asztalra. Ezt vallja Bessenyey Bálint is, aki közel egy évtizede az Étkezési Utalvány Forgalmazó Egyesülés (EUFE) igazgatója: -Éppen ezért kezdeményeztük az EUFE Roadshow-t, hiszen rendkívül fontosnak tartjuk, hogy az általunk forgalmazott, a vállalatok, intézmények révén a dolgozókhoz kerülõ ételutalványok ne csak papírdarabkák legyenek, hanem valóban a közétkeztetés céljait szolgálják, és tulajdonosaik változatos, egészséges ételhez jussanak az utalványok által. Elhatározásukat tettek követték, nem csak elméletben fogalmazták meg a korszerû étkezés filozófiáját, mint sokan mások már elõttük, hanem a gyakorlatban kívánják

Butaságunk története?

http://www.akontroll.hu

bizonyítani, hogy a rendelkezésre álló anyagi lehetõségek keretein belül is lehet fogyasztható, ízletes és tápláló ételt készíteni. B.B: - Országjáró körutat – roadshowt - szerveztünk a cél érdekében, segítségül felkértük az ismert, népszerû séfet, Buday Pétert, aki szívesen vállalta az ételek elkészítését. Elsõ helyszínként Gödöllõt választottuk, az ottani önkormányzat non profit közétkeztetési intézményének, a Kalória Kft.-nek a Török Ignác Gimnáziumban mûködõ konyháját. Az ott dolgozó konyhai alkalmazottak készségesen készítették el Buday Péterrel együtt, a séf receptje és útmutatásai szerint az új “Buday menüt”. A feltálalt étel nem mondható szokványosnak: a szárazbab krémleves, a zöldséges pulykával töltött cukkíni paradicsomos pennével, a tengeri hal rántva, sütõtökös és zelleres burgonyapürével, valamint a Cézár saláta pirított zsemlekockával jó választásnak bizonyult. Ízlett a gyerekeknek, felnõtteknek egyaránt. A premier jól sikerült, a közösen elkészített ételsor elfogyasztása után mûsor, és elõadás következett, a konyha dolgozóit és a helyi önkormányzat képviselõit ismertette meg Buday Péter az új menü elkészítésének rejtelmeivel. A gimnáziumban mûködõ konyha számára átadtunk 600 ezer forintot ajándékba, amit a konyhai eszközök felújítására fordítanak”. - A sikeres bemutatkozás után hogyan tovább? B.B: -Mivel roadshow-t hirdettünk, természetesen lesz folytatás. Az ország különbözõ részeibe látogatunk el, fõként kisebb önkormányzati óvodákba, iskolákba, ahol ugyancsak Buday Péter készíti a változatos menüt, új receptek alapján, bizonyítva, hogy egyszerû alapanyagokból, ugyanannyi pénzbõl is lehet fogyasztható, egészséges ételeket készíteni. A sikeres recepteket közzé tesszük majd honlapunkon is. Most még a program kezdetén

tartunk, de bízunk benne, hogy a “gasztro-körút” sikeres lesz, és elõnyére változik az intézményi konyhákon készített étel. Hiszen régi igazság, hogy a legdrágább menü az, amit nem fogyasztanak el, hanem a szemétbe kerül. Ahol úgy ítéljük meg, hogy szükséges, lehetõségeinkhez mérten anyagilag is segítünk a helyi konyháknak, hogy az étkezéshez használt eszközök felfrissítésével, megújításával kulturáltabbá tehessék az étkezést. A rendhagyó ötlet megvalósításához sok sikert kívánunk, azzal a reménnyel, hogy az eddigi sok “nekifutás” után végre valóban sikerül az intézményi, iskolai, óvodai menzákon új dimenziót nyitni a közösségi gasztronómiában. (leopold)

Folytatás az 1. oldalról energiával fûtik. A település kiváltotta tehát a rendkívül drága és környezetszennyezõ gázfûtést, ráadásul az elmúlt évek két dolgot is bebizonyítottak: egyfelõl, hogy igazán hideg telek esetén sem kell beindítani a gázkazánokat, másfelõl jóval kevesebb közpénzt költenek az épületek fenntartására és ráadásként sokkal tisztább lett a város levegõje is. Az egész rendszer a város számára 50%-os megtakarítást jelent. Sajnos a lakosság csupán a jó levegõt érzi, hiszen a távhõszolgáltatás elindításához minden háznak központi fûtéssel kellene rendelkeznie. A kistelki példát körbejárva tanulságos és továbbgondolandó dolgok derülnek ki. A város például csupán a víz hõjét használja ki, magát a vizet, gáztalanítják, szûrik, majd a használat utáni 40-45 Celsius fokos vizet francia minta nyomán, szennyezés nélkül sajtolják vissza a homokkõrétegbe. Így tehát a rendszer soha el nem fogyó, megújuló energiát használ, környezetbarát, önellátó és mûködése biztosítja a fenntarthatóságot is. Hagyományos energiát csak a víz visszasajtolásához használnak, ennek mértéke azonban elenyészõ. A város a mûködtetésre saját társaságot hozott létre, amely láss csodát, nyereségesen mûködik, a nyereséget pedig visszaforgatják, hiszen így tudják olcsóbban adni az energiát és ebbõl törlesztik a hitelt is. A bemutató végén Sándor Zsolt elmondta, az ország területének 70%-án volna hasonló rendszerek kiépítésére lehetõség, ráadásul Uniós iránymutatás szerint már régen 12% felett kellene használnunk a megújuló energiát, ehelyett azonban még mindig csupán 5%-nál tartunk. Még egy olyan, termálvizekben szegény ország is, mint Csehország, kihasznál minden lehetõséget, hogy éljen a megújuló energia elõnyeivel, õk még ott is kutakat akarnak fúrni, ahol szinte képtelenség: a hegyekben. Mi pedig… A Kistelek Város Geotermális Közmûrendszerét bemutató elõadás végén Dr. Kontra Jenõ professzor, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi

Egyetem Építészmérnöki Karának Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszékének tanszékvezetõje vette át a szót. Elmondta, Magyarország 100 éve élen jár termálvizek hagyományos alkalmazása terén, ám immár 50 éves a lemaradásunk a geotermális városfûtésben, amelynek országos részaránya még a 10%-ot sem éri el. Hazánkban mindössze hat városban – Szeged, Csongrád, Nagyatád, Szentes, Vasvár, Hódmezõvásárhely – van geotermális hõenergiával mûködõ távfûtés, miközben összesen 202 távhõrendszer mûködik. Jó példaként szerepeljen itt Nyíregyháza, ahol a megyei kórházat direktben fûti a termálvíz, sõt, ott ezzel fõznek és tisztálkodnak is. A professzor elmondta, az áttöréshez aprólékosan kidolgozott, átgondolt, országos energiapolitikára volna szükség, amivel nem rendelkezünk, mint ahogyan nincs geotermikus törvényünk sem, de megbízható geotermális statisztikánk sincs. Hazánkban 900 mûködõ termálkút van, köztük olyanok, amelyekben a víz 100 és 200 Celsius fok közötti. Egy ilyenre bukkantak 1985 decemberében Fábiánsebestyén külterületén is, ahol a mélyben fekvõ tengervíz 300-400 atmoszférás túlnyomással tört fel 180-200 Celsius fokon. Magyarországon a legnagyobb mélységet, 5842,5 métert Hódmezõvásárhelyen érték el egy fúrás során, s az ott mért belsõ hõmérséklet 237 fok volt! Ezek a kutak akár arra is alkalmasak volnának, hogy egy 5000 KW-os erõmûvet telepítsenek rájuk. A Dr. Kontra Jenõ által elmondott adatok beszédesen szomorúak, hiszen az ország energiafelhasználása évente 1060 PJ, ám ebbõl mindöszsze 3 PJ a geotermikus energia aránya. Abban az országban, amely alatt végig termálvíz rejtõzik. Talán ennél is szomorúbb, hogy a teljes geotermikus energia mindössze 8%-át használjuk arra, hogy olcsóbb és környezettudatosabb legyen az életünk, vagyis csupán ennyi jut hõ- és melegvíz ellátásra. A professzor elismeri, az álmoknak szigorú határt szab a beruházás drágasága, hiszen egy megfelelõ kút

je, és célja a gyomor élvezetének kielégítése. De ez rafináltabban, nagyobb követelmények, új szempontok szerint történik. Nem a hagyományos halászléfõzõ versenyekre, kolbászkészítõ vetélkedõkre gondolunk itt elsõsorban, és nem is a már több éve hagyományos Torkos Csütörtökökre, melyek legalább annyira a vendéglátóhelyek érdekében rendezõdnek, mint a vendégért. Valójában mindenki jól jár. Nagyböjt elõtt jóllakhat a vendég, fél áron, és a kedvezmény ellenére is marad valami a vendéglõk kasszájában. Vendégcsábító, vendégmarasztaló februári napok ezek, melyekhez egyre többen csatlakoznak, de szerencsére csak azok vehetnek részt, amely vendéglõk, éttermek nem vonták magukra a hatóság elmarasztaló figyelmét valamilyen szabálytalanság miatt. A modern gasztronómia hovatovább misszióvá kezd fejlõdni. Nálunk már öt éve díjazzák a legjobb éttermet. Az idei Top10-ben is valóban olyan vendéglátóhelyek szerepelnek,

melyek sokat tesznek a szakma presztízséért. Az Év étterme címet csak az nyerheti el, aki kifogástalan ételt tesz az asztalra, és olyan vendégbarát környezetet biztosít, ami viszszatérésre sarkallja a betérõt, vagyis “megfogja” még az átfutó vendéget is. Nagyok a követelmények. Egyfajta váltás figyelhetõ meg világszerte, mind a szakmai felkészültség területén, mind az alapanyagok kiválasztásában, és elkészítésében. Nem elég a látványos külsõ, a jól hangzó név, az étel önmagáért beszél, legfõbb próbája a vendég elégedettsége. Új ételek, új fûszerek, új technológiák hódítanak, az élelmiszeripar hatalmasat fejlõdött, hiszen még alig szoktuk meg az EU hivatalos élelmiszer jelzéseit, már génkezelt, meg nanotechnológiával elõállított, mikro adalékokkal dúsított élelmiszerekrõl hallunk. A XXI. Század újdonsága, hogy, ha akarjuk, ha nem, ételeinkben már “beépítve” kapjuk az egészségünknek

Éttermek a Top 10-ben Gasztronómiai bravúrok

A gasztronómia olyan akár a foci. Mindenki ért hozzá, sõt mindenki jobban ért hozzá. A magyar konyha mindig is nemzeti büszkeségünk fontos része volt. A régi dicsõség azonban mára mintha jócskán megkopott volna. Igaz, ennyi éttermünk, vendéglátóhelyünk talán még soha nem volt. Ennek ellenére a világ e tekintetben is, mintha lekörözne minket. Hagyományos és táj jelegû ételeink ugyan ma is dobogósak, és keresettek, kedveltek. De a pörkölt, gulyás romantika mellé ma már más is kell. Szerte a világon az egészséges életmód és benne az ésszerû táplálkozás vált uralkodó szemponttá, internetes evõprogramok, vacsoracsaták, világméretû “örömfõzések” sztárséfjei kápráztatnak el bennünket. Az étkezés fogalma megváltozott, nem a nagy jóllakások idejét éljük, a kulináris élvezetek skálája kitágult, kibõvült. A “jót, s jól” fogalma mást jelent a konyhamûvészetben, mint régen. Igaz, ma is vannak olyan rendezvények, melyeknek tét-

7

elindítása 60 és 100 millió forint közötti összegbe, míg a ma már kötelezõ visszasajtoló kút kiépítése még ennél is többe kerül. Arról azonban már kevesebbet beszélünk, hogy a kész rendszer üzemeltetési költségei a földgázzal mûködõk felébe, de inkább harmadába kerülnek. Azt is alig tudja valaki, hogy ma már egy jól szigetelt házat, tessék kapaszkodni, akár langyos vízzel is nagyszerûen ki lehet fûteni. Ma a legjobb geotermikus fûtésrendszerek Franciaországban mûködnek, a melegvizet tehát nem kell feltalálni. Ráadásul itt van az oly sokat emlegetett biomassza, mert ezzel mûködtetett kazánok tudnának rásegíteni a termálvízre, ha szükség volna rá. Ilyen lehetõségek közepette az egyik legnagyobb villamosenergia-szolgáltató ma Gönyûnél gázerõmûvet épít, amelyrõl pontosan tudható, hogy szinte megfizethetetlen lesz az ott nyert áram. Gáz, ejti ki a szót ironikusan a professzor, miközben sok termálkútnak metángáz-kísérõje van, amit nyugodtan felhasználhatnánk a gázmotorok hajtására. Példaképpen épp így mûködik a karcagi kórház fûtése. Dr. Kontra Jenõ megjegyzi: igaz ugyan, hogy mindent tudunk a termálenergiáról, de igazi ipari hátterünk sajnos nincs. Nem tudunk sem hõcserélõ szivattyút, sem hõszivattyút, sem pedig hûtõgépet gyártani. És ilyen körülmények közepette ma 600 forintba kerül Budapesten 1 köbméter termálvíz, sõt még a Gellért fürdõben is vegyszerezik a valódi termálvizet, amely amúgy tilos. És hogy mik a jövõ kilátásai a geotermikus energia felhasználása szempontjából? Ha ne teszünk semmit, akkor bizonyosan semmi. Csupán évrõl évre egyre többet fizetünk. A készletek pedig ott pihennek az ország alatt. Az eddig eltelt 100 évben a teljes készlet mindössze 4-5%-át használtuk el.

*

Írásunk fõcíme nem az egykori filmet idézi, hanem az annál szomorúbb valóságot. Itt ülünk a megújuló jövõ tetején és nem teszünk semmit. Bóka László

hasznos anyagokat. De az újfajta gasztronómiai filozófiába belefér az ételek sminkelése, külsõ cicomázása, díszítése, formabontó tálalásuk, új ízeik és elnevezésük, formájuk. A gasztronómia egyre kreatívabb szakma lesz. A magyar konyhának, hagyományosan jó ízeit megõrizve, nyitottan az új dolgokra, kell felzárkóznia a világszínvonalhoz. Az étkezés egyre inkább rituálé lesz, nem falás és jóllakás a cél, hanem egy minden érzékszervünket megmozgató, kulináris és esztétikai élmény, egy egészséges élvezet. És erre a magyar konyhamûvészet, szakácstudomány nyitott, alkalmas. Amelyik étterem hosszú távon életben akar maradni, az új irányzathoz alkalmazkodik, mert nem az éttermek száma, hanem az ételek, a felszolgálás, a vendéglátás minõsége dönt az egyre élesedõ versenyben. A versenyben, mely a vendégért, a fogyasztók kegyeiért, a pénzéért folyik a vendéglátásban is.

L. Gy.

8

Európai pillanatok http://www.akontroll.hu

A KONTROLL • VII. évf. 2. szám

Filmet forgattunk Brüsszelben

A Társadalmi Unió televíziós forgató csoportja két napig forgatott Brüsszelben, az Európai Unió székhelyén. Az EU-NFÜ pályázat keretében két televíziós film készült, riportok az Európai Bizottság fõtisztviselõivel, és az Európai Parlament magyar képviselõivel.

Mario Sepi,

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

A pénzügyi válság véget ért ugyan, de a gazdasági és foglalkoztatási válság továbbgyûrûzik. Négy-öt év múlva lábalunk ki végleg a hullámvölgybõl, akkorra várható, hogy a termelés visszaáll a

2008-as szintre. Ehhez olyan reformokra van szükség, amelyek elõsegítik, hogy fennmaradjon a foglalkoztatottság mértéke, hogy ne szûnjön meg a termelés és ne zárják be a gyárakat. - Ha visszatekint a bizottság elmúlt éveire és munkájára, mit tart sikernek, és mi a legfontosabb elérendõ cél? - Öt-hat éve kezdõdött az a folyamat, ami az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság hatáskörének megnövekedését eredményezte. Korábban inkább konkrét problémákra koncentráltunk, igyekeztünk egy-egy kérdésre megoldást találni, aztán változtattunk ezen: általánosságban vizsgáljuk az Európai Unió mûködését. Sikerült megvalósítanunk egy olyan programot (ez az Európa Program), amely teljes képet ad arról, hogyan lehetne hatékonyabban mûködtetni az egész Uniót. Ezt tartom a legnagyobb eredménynek, hiszen nagyon sok érdeket kell összehangolnunk, és nem volt egyértelmû, hogy sikerül megtalálnunk a közös nevezõt. A jövõben elsõsorban a gazdasági válság következményeivel kívánunk foglalkozni. Kissé korainak, vagy megalapozatlannak látom azt az optimizmust, amely a különbözõ gazdasági köröket jellemzi. Jelen pillanatban azt látjuk, hogy egyenlõtlenség van az országok között. Ha összehasonlítjuk egymással Németországot, Spanyolországot és Magyarországot, azt látjuk, hogy a szociális intézkedések végrehajtása tekintetében nagyon nagy az eltérés. A mi célunk az, hogy ezen a téren is megvalósuljon az európai egységes piac. - Milyen konkrét javaslataik vannak a megvalósításra? - Májusban egy rendezvényen a szegénység és a kohézió problémájával foglalkozunk majd. Választ keresünk arra a kérdésre, miért van az, hogy Európa egyes régiói lemaradnak másokhoz képest, és a társadalmi egyenlõség érdekében

A béke szigetévé, tudás alapú, versenyképes társadalommá kell válnia a következõ évtizedekben Európának. Mindez akkor lehetséges, ha az Unió minden polgárában kialakul a saját, nemzeti identitása mellett egy második, európai identitás.

- Mit jelent az Európai Parlamenten belül a globalitás? - Azt szoktuk mondani, hogy az EP tagjai legitim emberek, akiket személy szerint választottak meg a saját országukban. Itt nem nemzeti felsorakozásban, hanem pártokra tagozódva dolgozunk, és nagyon jó érzés, hogy itt nincs kormányzati és ellenzéki szerep, hanem összefoghatunk, a nemzeti érdekeket képviselve. Nem számít, hogy kisebb, vagy nagyobb országot képvisel valaki, mindenkinek ugyanolyan értékû a szavazata. - Mennyiben változott a magyar diplomácia szerepe, súlya az eltelt évek alatt? - Csak akkor lehetünk erõsek Európában, ha az országunk is erõs. Jelenleg ezzel sajnos nem dicsekedhetünk. Amikor csatlakoztunk, sok tekintetben az élvonalhoz tartoztunk, de az elmúlt években elvesztettük az elõnyünket, sok területen sereghajtókká váltunk. Így eléggé nehéz erõt, eltökéltséget mutatni, elhitetni, hogy képesek vagyunk a folyamatok élére állni. - Mi az, amit sikerként könyvelhetünk el, és mi az, amin feltétlenül változtatnunk kell? - Pozitívum, hogy sikerült elérnünk: a Lisszaboni Stratégiában kiemelten szerepel az emberi jogok és a kisebbségi jogok kérdése. Ez a vívmány azért nagyon fontos számunkra, mert a határon túl élõ magyarok érdekeiért, a magyar nyelvért kiállunk, és bebizonyítjuk, hogy van lehetõség a közös érdekérvényesítésre. Ugyanakkor nem vagyunk könnyû helyzetben, hiszen nem szárnyalunk, nem tudjuk felvenni a versenyt más országokkal. Pillanatnyilag több sebbõl vérzik az együttmûködés, mégis azt mondom, nincs más választásunk, mint az, hogy az európai népek családjának tagjai legyünk. - Úgy tûnik, a magyar polgárok nem elégedettek a csatlakozással. Miben látja ennek az okát? Talán túl sokat vártunk, türelmetlenek vagyunk, vagy még nem tartunk ott, hogy elégedettek lehessünk? - Nagyon vártuk a csatlakozást, és amikor megtörtént,

- Az EU az elmúlt évek alatt folyamatosan bõvült – mondja. – Legutóbb, két éve, két ország csatlakozott, így jelenleg 530 millióan élnek ebben a közösségben. Nagyon fontos és példa értékû lépés volt, amikor a régi tizenötök felvállalták a náluk lényegesen hátrányosabb helyzetben lévõk tömegét, és most az egész Unió azon fáradozik, hogy a tagországokat egyenlõ szintre hozza.

senki sem érezte ennek az áldását. Nem javult az életszínvonal, azt az egy hasznot tapasztalhattuk, hogy szabadon mozoghatunk az Unión belül, szabadon vállalhatunk munkát. Lemaradtunk ez Euró bevezetésével is, és ez is hátrányt jelent. Hosszú idõnek kell eltelnie és egy irányváltásnak bekövetkeznie ahhoz, hogy a tagság elõnyeit is élvezhessük. - Sokféle érdek ütközik az

javaslatokat fogalmazunk meg. Áprilisban megjelöljük azokat a legfontosabb feladatokat, amelyeket el kell végezni ahhoz, hogy gyorsan és hatékonyan kilábalhassunk a válságból. Olyan területekre gondolok, mint az államadósság ijesztõen növekvõ mértékére a legtöbb tagállamban, vagy az adórendszerek reformjára, hiszen utóbbinak az a célja, hogy

a minõségi, a fenntartható fejlõdést mozdítsuk elõ. Ehhez olyan technikai eszközöket lehet bevetni, mint például a széndioxid-kibocsájtásra vonatkozó adó. Természetesen figyelemmel követjük a Lisszaboni Stratégia végrehajtását is, mert ez fontos eszköze a gazdasági válság leküzdésének is. Az áprilisi, a szegénységrõl szóló rendezvényünkre minden európai érdekképviseleti csoportot várunk, természetesen a magyarokat is.

Schmitt Pál,

az Európai Parlament alelnöke

Unión belül. Hogyan lehet ezeket összehangolni, hogyan alakulhat ki a harmónia? - Vannak közös érdekek, így a környezet védelme, az energiaellátás diverzifikációja, a migráció kérdése, a munkanélküliség, vagy az, hogy kevés gyerek születik. Ugyanakkor sok területen nagyok a különbségek. Mást jelent számunkra a mezõgazdaság, mint a finneknek, mást nekünk a halászat, mint a görögöknek. A közös problémákat együtt kell megoldanunk, ugyanakkor segítenünk kell egymásnak az egyes országok speciális gondjainak megoldásában.

Molnár Tamás,

az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi osztályvezetõje

A testület kezdeményezõ és végrehajtó szerepet lát el, megpróbálja koordinálni az Európai Fogyasztóvédelmi Hatóságok együttmûködé-

sét, arra törekedve, hogy az egyes országok fogyasztóvédelmi szervezetei egymásra találjanak és át tudják venni egymástól a jól mûködõ megoldásokat. - Mi elemezzük a jelenségeket annak megállapítására, hogy szükség van-e új jogszabályokra, illetve a régiek módosítására, esetleg megszüntetésére és hatályon kívül helyezésére. Ebbõl a szempontból nagyon fontos a szerepünk. Másrészt, a mindennapi élet területén úgy látom, hogy az Európai Bizottságnak eléggé szûk a mozgástere, hiszen azok az eszközök, amelyekkel a piaci folyamatokat befolyásolni lehet, a tagállamok kezében vannak, így a mindennapi problémákra csak áttételesen lehet hatásunk. - Mit tapasztal, uniós viszonylatban Magyarország hol tart a fogyasztók érdekvédelmében? - A fogyasztói érdekvédelem különbözõ felületeken jelentkezik. Például, ha van valakinek egy elintézetlen kérdése, amelyben véleménye szerint igaza van, szeretne valamilyen segítséget kapni, mert õ maga nem igazodik el a rendszerben. Úgy vélem, ezen az elsõ szinten még lehetne javítani a magyarországi helyzeten, elõtérbe lehetne helyezni a fogyasztóvédelmi szövetségek munkáját, hogy ezek a szervezetek megerõsödjenek. Ugyanakkor a társadalomban annak is tudatosulnia kell, hogy nem mindent oldanak meg mások az egyes ember helyett, neki magának is kez-

deményeznie kell. Ezen a téren, különösen a civil szervezetek területén még van javítani való Magyarországon. A hatóságok mûködése megfelelõ, rendelkeznek a piaci folyamatok kontrollálásához szükséges eszközökkel, és be tudnak avatkozni, ha kell. Azt tapasztalom, hogy a nemzetközi együttmûködésben nagyon aktívan vesznek részt a magyarok, és nemzetközi összehasonlításban a magyar fogyasztóvédõk munkája magas színvonalú. - Ha összehasonlítjuk az unió különbözõ országaiban a fogyasztói szokásokat, a panaszok arányát, mit állapíthatunk meg? - Ez szorosan összefügg a történelmi háttérrel, hogy az adott országban az emberek hozzá vannak-e szokva, hogy nyilvánosan kell panaszt emelni, hogy van, amiért fel kell emelniük a hangjukat és van, amiért nem. Egy pár évvel ezelõtti EB felmérés azt mutatta, hogy az emberek Hollandiában

a legkitartóbbak egy panasz továbbvitelében, ha úgy érzik, hogy sérelem érte õket. Legkevésbé hajlandóak erre a Balti tagállamokban élõk. Magyarország ennek a listának a közepén foglalt helyet. - Említette a civil szervezetek fontosságát a fogyasztóvédelemben. Mi a javaslata, hogyan lehetne javítani a hatékonyságukon? - A civil szervezetek mûködésének fontos kérdése a finanszírozás, hogy mibõl tartják fenn magukat. Azt hiszem, Magyarországon még nem alakult ki a párbeszéd ezzel kapcsolatban, nem tisztázott, hogy a finanszírozás a kormány feladata, vagy azoké, akik igénybe akarják venni ezeknek a szervezeteknek a szolgáltatásait. Valószínû, hogy az emberek nincsenek is tisztában azzal, milyen segítséget tudnának nyújtani nekik ezek a szervezetek. Ebbõl eredõen strukturális problémák jelentkeznek, a legsürgõsebb feladat a tartós finanszírozási bázis megteremtése. - Milyen megoldást lát arra, hogy a panaszosok és a fogyasztóvédõ civil szervezetek megtalálják egymást? - A társadalom és az egyének gondolkodásán kellene változtatni. Hosszú, nem egyszerû folyamat, amelyet már az iskolában el kellene kezdeni, hogy mindenki tisztában legyen azzal, milyen jogai vannak, mikor élhet ezekkel a jogokkal, hogyan érvényesítheti azokat. Az idõsebb generációk számára már nehezebb az információ átadása, számukra

p r o p a g a n d a - ka m p á n y o ka t szervezhetnének a civil szervezetek. Az EU az elmúlt években az újonnan csatlakozott országokban információs kampányt folytatott arról, milyen jogai vannak a fogyasztónak és hová fordulhat, de alapvetõen az egyéneknek kell eljutniuk arra a szintre, hogy kiálljanak a jogaikért. - Mikor lenne elégedett, milyen Európát látna szívesen? - Olyan közösséget, ahol az emberek jól érzik magukat. Olyan Európát, ahol az emberek boldogok, ahol meg tudják valósítani az álmaikat, és ahol erre mindenkinek lehetõsége nyílik. Azért dolgozom, hogy a gyermekeim és az unokáim olyan Európában nõjenek fel, ahol kifejezhetik magukat, nem kell félniük a kirekesztettségtõl, az elszigeteltségtõl, és ahol esélyt kapnak arra, hogy olyan életet éljenek és olyan emberré váljanak, amilyenné szeretnének.

Kósa Ádám,

az Európai Parlament képviselõje:

Kósa Ádám személyében olyan képviselõ jutott be az Európa Parlamentbe, aki a siketek jelnyelvén kommunikál. Az EP történetében ez az elsõ eset, nagy visszhangot keltett, és Kósa Ádám bízik benne, hogy ezt az érdeklõdést sikerül kihasználnia annak érdekében, hogy változásokat érjen el. - Két bizottságban kaptam fontos szerepet: az egyik a foglalkoztatás és a szociálpolitika területe, a másikat, a japán parlamenttel közös, felelõs bizottsági munkát, pedig azért vállaltam, hogy bebizonyítsam: fogyatékosságom ellenére képes vagyok kiemelkedõ munkát végezni. Japán képviselõkkel kell kapcsolatot tartani, az európai értékeket továbbítani Japánba. - A foglalkoztatáspolitika kiemelten fontos a fogyatékkal élõ emberek számára. Hogyan ítéli meg, mekkora terhet jelent ez a mostani gazdasági helyzetben a magyar kormányra, és mekkora hangsúlyt kap az EP döntéseiben? - Európa-szerte nagyon vegyes a kép. Magyarországon hatszázezer ember él valamilyen fogyatékkal, közülük csak minden kilencedik kap munkát, tehát ebben a tekintetben a munkanélküliség kilencven százalékos. Nyugat-Európában ez az arány negyven százalékos, és ez már nagy különbséget jelent. Azt gondolnánk, hogy válság idején a kormányok kiemelt figyelmet fordítanak a fogyatékos emberekre, de Magyarországon sajnos ennek éppen az ellenkezõje történik: komoly megszorítások voltak azokon a területeken, amelyek a fogyatékkal élõket érintik. Máshol ez fordítva történik. A Európai Parlamenten belül azt szeretnénk elérni, hogy ez ne legyen megengedhetõ. Tovább kell folytatni a küzdelmet annak érdekében, hogy az unión belül élõ ötven millió fogyatékos embernek az élete pozitívan változzon, azt szeretném, ha Európa minden

Ô

A KONTROLL • VII. évf. 2. szám

http://www.akontroll.hu

országában egyenlõ esélyeket kapnának. - A fogyatékosokkal foglalkozó Inter Group elnökévé választották. Miben látja ennek a szervezetnek a jelentõségét? - A fogyatékossági ügy nagyon sok bizottságban részletkérdésnek számít, a képviselõk többsége nincs képben. Ennek a frakciók közötti mun-

segélyezendõ rétegre, mert õk ugyanolyan fogyasztók, mint bárki más. Nem vagyok biztos benne, hogy ezekhez a változásokhoz az öt év elegendõ lesz. - Ön szerint milyen lenne az ideális Európa? - Sokszínû, tág lehetõségeket biztosító, hasznos szolgáltatásokat nyújtó Európai Uniót szeretnék, ahol kikérnék a

kacsoportnak az a feladata, hogy összehangolja a képviselõk munkáját, és amikor egyegy bizottságban a fogyatékosokat érintõ kérdésekrõl tárgyalnak, olyan álláspontot képviseljenek, ami megoldást jelent az érintettek számára. Szeretném elérni, hogy a képviselõk a fontos kérdésekben összefogjanak, közösen lépjenek, mert erre eddig nem nagyon volt példa. - Véleménye szerint mi szükséges ahhoz, hogy a munkáltatók az eddigieknél nagyobb mértékben nyissanak a fogyatékkal élõk felé? - A kormányok és az unió felelõssége, hogy megmutassa: nem kényszer, nem parancs, nem utasítás a fogyatékkal élõk foglalkoztatása, hanem lehetõség. Az Unió országaiban, így Magyarországon is, egyre magasabb az átlagéletkor, ami azt jelenti, hogy egyre több lesz a nyugdíjas és egyre kevesebb a keresõképes. Eközben hatszáz ezer fogyatékos áll sorban munkáért. A kormányoknak rá kell jönniük arra,

hátrányos helyzetû emberek, a fogyatékkal élõk, a nemzeti kisebbségek véleményét arról, milyen segítséget kérnek, mire lenne szükségük.

hogy az állam spórol azzal, ha fogyatékosokat alkalmaz. - Az elhangzottakon túl milyen tervei vannak? Mikor lenne elégedett? - Soha nem leszek elégedett, mert egészen biztos, hogy mindig lesznek olyan célok, amelyekért küzdenem kell. Szeretném, ha minden uniós tagállamban elfogadnák a már említett ENSZ egyezményt, hogy egyenlõ esélyt kaphassanak az emberek. Arra is nagy szükség lenne, hogy egységes direktíva szülessen a foglalkoztatásról, hogy az Unión belül szabadon vállalhassanak munkát az emberek, egyenlõ esélyekkel. Vállalható határokon belül meg kellene valósulnia minden tagországban az akadálymentesítésnek. Emellett fontos lenne a szemléletváltás, ha a fogyatékkal élõkre nem úgy tekintenének, mint

Herczog Edit,

az Európai Parlament képviselõje

A Lisszaboni Szerzõdésnek köszönhetõen új feladatokat kap az Európai Parlament. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kevesebb idõt szánnak ezen feladatok megoldására. Az európai törvényhozás átlagideje öt-tíz év, fõleg a miatt ilyen hosszadalmas, mert sok idõt szentelnek a különbözõ országokban, szektorokban, társadalmi csoportokban végzendõ hatástanulmányoknak. Ehhez a gyakorlathoz azonban ragaszkodniuk kell, ugyanis több mint 500 millió embert érintõ jogszabályokról van szó, akiknek személyes élete, munkája, boldogulása sokkal fontosabb annál,

mintsem hogy a döntéseket elkapkodják. - Január elsejétõl életbe lépett a szolgáltatások szabad áramlásáról szóló jogszabály. Mit tart fontosnak a gyakorlati megvalósulásban és mi az, ami aggodalomra adhat okot? - Minden olyan vállalati tevékenység, ami nem gyártás jelent, szolgáltatásnak minõsül. A szolgáltatások az Unió teljesítményének 70 százalékát adják. Vannak persze kivételek, így a pénzintézetekkel, a közrenddel, közbiztonsággal, közegészségüggyel és a közoktatással kapcsolatos területek nem tartoznak e jogszabály hatálya alá. Ez nagy lehetõségeket nyit mind a szolgáltatók, mind a fogyasztók számára. Fontos tudni, hogy a szolgáltatás bárhonnan is ered, a fogyasztói jogok az adott tagállamra vonatkoznak. A változás

nyertese az lehet, aki elõbb veszi észre, hogy Magyarországon kívül is vállalkozhat, a vesztes pedig az lesz, aki ezt nem veszi észre, hiszen elõbbutóbb megjelennek a más tagállambeli szolgáltatók és megváltoztatják az üzleti környezetét. Természetesen lesznek olyan országok, akik ezt a tevékenységet meg akarják akadályozni, nekünk, politikusoknak az lesz a feladatunk, hogy lecsapjunk rájuk. - A lehetõségek számának növekedésével arányosan a visszaélések számának növekedése is várható. Mi az oka annak, hogy hamis termékek árasztják el az Uniót? - Minél nagyobb egy piac, annál kiszolgáltatottabbak az ott élõ, fogyasztó emberek. A vámhatárok az Unión belül egységesek, ezért ha egy áru belép az EU piacra, az egész piacon mozoghat, és ez megnehezíti az ellenõrzést. Éves szinten több mint 200 milliárd euró kárt okoz a hamisítás, ezért ha ezt meg tudnánk akadályozni, akkor ez az uniós gazdaságélénkítés egyik leghatékonyabb eszköze lenne. Emellett a csalás és hamisítás a fogyasztókat is súlyosan érinti, mert nem tudnak élni a fogyasztói jogaikkal, hiszen késõbb ezeket a termékeket nagyon nehéz azonosítani. A hamisítás óriási károkat okoz a munkaerõpiacon is, mert minden egyes csalással létrejött munkahely négy másik munkahelyet szüntet meg. Ahhoz, hogy ez a helyzet változzon, a fogyasztók szolidaritására van szükség. Mindenkinek tudnia kell, hogy ha hamisított árut vásárolunk, azzal megszüntetjük valakinek a munkahelyét. Elfogadtunk egy ezzel kapcsolatos akciótervet, amely 2012ig szól; január elsején létre jött egy megfigyelõ központ annak érdekében, hogy felmérjük, hol vannak az Unión belül a gócpontok és melyek a leginkább érintett ágazatok. A Magyar Hamisítás Elleni Nemzeti Tanács volt az elsõ olyan szervezet, amely ennek a megfigyelõ központnak a mintájául szolgált. - Visszatérve a szolgáltatások szabad áramlásához: mit jelent ez nekünk, magyaroknak? - Nem a kockázatok nõnek meg, inkább a félelmeink. Látjuk, hogy a fiatalabb vállalkozók, akik már a belsõ piacon szocializálódtak, sokkal könynyebben mozognak, tehát õk élnek majd az elõnyökkel. Ugyanakkor igaz, hogy egész Európát jellemzi a vállalkozó szellem hiánya, ez akadályozza meg a kis- és közepes vállalkozókat abban, hogy kilépjenek egy másik tagország piacára. Észre kell venniük a magyar vállalkozóknak, hogy nincs ott a fal, és az ötszáz millió európai sokkal több fogyasztó, mint a tízmillió magyar, ezért érdemes ebben a tengerben halászni. - Nagy várakozásokkal léptünk be az Unióba, most viszont úgy tûnik, nem találjuk a tagság elõnyeit. Véleménye szerint miért jó Magyarország számára, hogy beléptünk az EU-ba? - Az áhított cél nyilvánvalóan az, hogy a világ legjobb helye legyen, ahol lakunk. Ennek legfontosabb elõfeltétele, hogy béke legyen, és az Unió ennek érdekében jött létre. Ha csak ennyi az elõnye, már megérte. De az is elõny, hogy ezen a belsõ piacon már nem kell egy Gorenje hûtõszekrényért Ausztriába elmenni. Érdekes, hogy azok az országok, amelyek már tagok, nem értékelik kellõképpen, míg a jelöltek

pontosan tudják, miért lenne jó számukra a tagság. Talán többet vártunk, talán jobbat vártunk, de szerintem mindenképpen megérte. - Mit tart a közeljövõ legfontosabb feladatainak? - Nagyon fontos, hogy a Lisszaboni Szerzõdésnek köszönhetõen az európai költségvetésrõl most már nemcsak a bürokraták és miniszterek határoznak, hanem a képviselõknek is döntõ szavuk lesz abban, hogyan költsük el ezeket a forrásokat. Azt hiszem, ennek köszönhetõen sokkal emberközpontúbb költségvetésre számíthatunk. Nekünk, magyaroknak nagyon fontos lesz az energiacsomag életbe lépése. Meg kell majd tanulnunk, hogy energiafogyasztókként is egy nagy közösség része vagyunk, így a jogaink és a lehetõségeink is tágulnak. Külön öröm számomra, hogy az Európai Parlament sokkal többet foglalkozik majd a nõkkel a munkaerõ piacon belül. Elfogadhatatlan, hogy ugyanazzal a munkával egy nõ 15 százalékkal kevesebbet keres, mint egy férfi. Az a világ már egész Európában elmúlt, amikor egy családot egy keresetbõl fent lehetett tartani, ezért úgy kell átalakítani a munkaerõ piacot, hogy ez a probléma is megszûnjön. - Említette, hogy a fogyatékkal élõk ugyanolyan fogyasztók, mint mások. Véleménye szerint van-e az esélyegyenlõség megteremtésében szerepe a fogyasztóvédelemnek és a hozzájuk kapcsolódó civil szervezeteknek? - Az Unióban 2006 óta cél, hogy a fogyasztóvédelemben fokozottabban kapjanak szerepet a civil szervezetek. Magyarországon a civilek szerepe még nem eléggé hangsúlyos. Nagyon sok civil szervezet foglalkozik a fogyatékkal élõ emberek érdekvédelmével, de még nem érkezett el az idõ, hogy ezt összekapcsolják a fogyasztóvédelemmel. Európában ez sokkal jobban mûködik, mint Magyarországon, nálunk még ott tartanak az emberek, hogy ha nem kapják meg a megfelelõ szolgáltatást, akkor nem tesznek semmit, hanem csöndben maradnak. Ez különösen a fogyatékkal élõ emberekre igaz, akik nem néznek utána, milyen jogok illetik meg õket, mi a teendõ, ha panaszuk van. Éppen ezért azt a modellt tudnám támogatni, amely a fogyasztóvédelemhez kapcsolódó feladatokkal a civil szervezeteket bízná meg, forrásokat rendelne hozzá és természetesen ellenõrizné a munkájukat. A tapasztalataim azt mutatják, hogy ezeket a feladatokat a civil szervezetek sokkal hatékonyabban el tudják látni, mint a kormány. Természetesen a megvalósulás elsõsorban a kormányzati akarat függvénye, de akár egy év alatt véghez lehetne vinni, talán EU-s forrásokat is fel lehetne használni hozzá. Azt hiszem, csak akarni kell.

Göncz Kinga,

az Európai Parlament képviselõje

Egyre több területen bontakozik ki az együttmûködés az EU tagállamai között. A Lisszaboni Szerzõdés nagy elõrelépés az egységes fellépés érdekében, és ez azért nagyon fontos, mert egy fél milliárdos Európa lényegesen versenyképesebb, mint egy tíz-, vagy akár több tízmilliós ország. - Milyen jelentõs változások lépnek életbe a Lisszaboni Szer-

9 zõdésnek köszönhetõen, és önnek milyen feladatai lesznek? - A leglényegesebb, hogy megnõ az Európai Parlament súlya. Egyre több területre terjed ki az együtt döntés, amikor egyenlõ súllyal kell figyelembe venni a tanács és a parlament véleményét, majd közösen megegyezni a bizottsággal a különbözõ megoldásokról. Én a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságban dolgozom, ahol most tárgyalunk a Mikro-hitel Programról. Azoknak jelent majd segítséget, akik krízisbe kerültek, elveszítették állásukat, nem tudnak visszakerülni a munkaerõpiacra és nagyon nehéz a helyzetük. A program vállalkozás indításához vagy fejlesztéséhez nyújt majd kölcsönt, azoknak, akiket a bankok nem tekintenek hitelképesnek. Dolgozom a bel- és igazságügy területén, foglalkozom az állampolgári jogok kérdéseivel: igazságügyi és rendõri együttmûködéssel, a terrorizmus elleni fellépéssel, adatvédelmi témákkal. Fontosak a schengeni kérdések, mert az egyezményhez hamarosan Románia és Bulgária is csatlakozik, és ennek a határon túli magyarok miatt van számunkra jelentõsége. Tagja vagyok egy olyan bizottságnak is, amelyik a krízis-

ben, és hogy milyen sok múlik azon, miképpen képviselik az itt dolgozó képviselõk a magyar érdekeket. Ezek sokszor nem egyeznek az össz-európai érdekekkel, ezért elõfordul, hogy ezek az érdekek ütköznek. Az itteni döntések közül nagyon sok közvetlenül befolyásolja a magyarországi jogalkotást, ezért nagyon nagy a tétje annak, hogy itt mi történik. - Sokat hallunk arról, milyen elvárásoknak kell Magyarországnak megfelelnie. Mi a véleménye, milyen lendületben van hazánk, és mit jósol, mikor dõlhetünk elégedetten hátra? - Soha nem dõlhetünk hátra elégedetten. Az Európai Uniónak éppen ez a jellegzetessége, hogy nagyon finoman kimunkálta az egyeztetés folyamatát és lehetõségeit, ezért soha nem következik be az az idõ, amikor azt mondhatjuk, hogy gazdaságilag vagy külpolitikailag nincsenek teendõk. Az uniónak folyamatosan válaszokat kell adnia a világ történéseire, konfliktusaira, amelyek valamennyire bennünket is érintenek. Ahhoz, hogy az EU gazdaságilag versenyképes legyen, folyamatos munkára van szükség, mert nem mondhatjuk, hogy most már mindenki eléggé versenyképes, ráadásul a

sel foglalkozik, és az a feladata, hogy komplexen fogalmazza meg a gazdasági, pénzügyi, szociális teendõket annak érdekében, hogy Európa nyertesként kerüljön ki a válságból, hogy versenyképesek legyünk, ugyanakkor megõrizzük azokat az értékeket, amelyek fontosak. A fogyatékosok esélyegyenlõségével foglalkozó Inter Group alelnöke vagyok. Ez a csoport nagyon komoly eredményeket ért el, például abban, hogy az uniós támogatások felhasználásakor az akadálymentesítés természetes része legyen egy-egy beruházásnak. A feladataim közé tartozik a Nyugat-Balkán országainak parlamentjeivel való kapcsolattartás. Ez Magyarország számára rendkívül fontos, hiszen hazánk kiemelt érdeke, hogy a volt jugoszláv köztársaságokat a nyugalom és a gazdasági fejlõdés jellemezze, mert a mi fejlõdésünk és stabilitásunk is függ tõle. A dél-kelet ázsiai országokkal való parlamentáris kapcsolatok kiépítésén is dolgozom, ez ugyancsak magyar érdek, mert fontosak számunkra a koreai befektetõk, a Vietnammal való együttmûködés, mindebbõl eddig is sokat profitáltunk, a válság után pedig még nagyobb lesz ezeknek a kapcsolatoknak a jelentõsége. - Hogyan látja, mi, magyarok mennyire vagyunk tisztában az Európai Parlament jelentõségével, azzal, hogy mit jelent számunkra az uniós polgári státusz? - Azt hiszem, még bõven lesz tennivalónk, mert egyelõre nem látják az emberek, mi történik az Európai Parlament-

globális versenyben nagyon komoly versenytársaink vannak, akiknek a lépései válaszlépéseket generálnak. Magyarország nagyon komoly lépéseket tett elõre azzal, hogy stabilizálta a pénzügyi helyzetét, nem hagyta elszabadulni az államháztartási hiányt. A válság mindig átrendezi a viszonyokat. Nem feltétlenül azok az országok kerülnek ki belõle nyertesen, amelyek a legjobb helyzetben indultak, ezért nagyon fontos, hogy milyen döntések születnek. Magyarországnak most jó esélye van arra, hogy visszanyerje az elvesztett lendületét és az elsõk között kerüljön ki a válságból. - A lendülethez élnünk kell a források-adta lehetõségekkel. Ön szerint az uniós költségvetés segíti hazánk lendületének megtartását? - Magyarország komoly nyertese a mostani, 2014-ig tartó uniós költségvetésnek, ez egyértelmû. Nagyon sikeresen hívunk le támogatásokat a kohéziós alapokból, a szociális alapból, azt természetesen még nem látjuk, hogy a különféle projektek megvalósulása mennyiben járul majd hozzá a fejlõdésünkhöz, de õszintén remélem, hogy nagyban. - Beszéltünk feladatkörökrõl, tervekrõl, célokról. Ön milyen Európát szeretne? - Egy jól integrált Európát, ahol egyre több területen valósul meg az együttmûködés az országok között. Ha az uniós országok közösen lépnek fel, az elõnyt jelent, közösen sikeresebbek lehetünk. Azt hiszem, ez Magyarországnak is elemi érdeke. Jován

10

http://www.akontroll.hu

Reklámok az NFH górcsöve alatt

A KONTROLL • VII. évf. 2. szám

Majdnem 2000 jogsértõ reklám, 64 millió forintos bírság

A reklámok a lehetõ legkülönfélébb formában és módon jelennek meg életünkben, befolyásoló hatásuk alól nehezen vonhatja ki magát bárki. Mivel reklámokkal szinte bármikor, a televízió nézése közben vagy Internet használata során, bárhol (utcán, közlekedési eszközökön, áruházakban) találkozhatunk, ezért a jogalkotó e széleskörû megjelenési lehetõségeknek térbeli és tartalmi korlátokat szabott. A reklámtevékenységet szabályozó elõírások azt a célt szolgálják, hogy a reklám az információnyújtás, az érdeklõdés, a figyelemfelkeltés, és ne a félrevezetés eszköze legyen.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2009-ben újabb átfogó, a reklámtevékenység minden szegmensére kiterjedõ, és majdnem egész éven át tartó ellenõrzést végezett, valamennyi regionális felügyelõség részvételével. Az ellenõrzés 9 hónapja során a felügyelõségek összesen 6353 reklámot ellenõriztek, melybõl 1980 reklámot minõsítettek jogsértõnek, vagyis országos szinten a kifogásolási arány 31%-os volt.

A vizsgálat alá vont reklámhordozók

A vállalkozások és a marketing szakemberek leleményességének köszönhetõen a gazdasági reklámok a lehetõ legkülönbözõbb felületeken (más elnevezéssel: reklámhordozókon) jelenhetnek meg. A nyomtatott sajtóban megjelenõ reklámok vonatkozásában végezték a felügyelõségek az ellenõrzések 48 százalékát. Az ellenõrzés keretében 3282 újságban, illetve szórólapon közzétett reklámot vizsgáltak a felügyelõk, melynek során 971 alkalommal bukkantak kifogásolható reklámra, így a kifogásolási arány e területen 30%-os volt. Az ellenõrzés kiterjedt a különféle napilapokra, magazinokra, a reklámújságokra, és az áruházláncok akciós katalógusaira is. Ez utóbbiaknál továbbra is vezetõ jogsértés az egységár feltüntetésének hiánya. A közterületi reklámoknál a megvizsgált 1398 közül a kifogásoltak száma (526 db) meghaladta az ellenõrzött hirdetések harmadát. A jogsértések több mint felén (297 db), - a kihelyezett óriásplakáton, - a jogszabályi elõírásokat megsértve nem, vagy hiányosan szerepeltek a közzétevõ adatai. Jellemzõ volt még ebben a reklámhordozó kategóriában a nyelvvédelmi rendelkezések és az árfeltüntetési szabályok megsértése. Az Interneten észlelt 572 reklám majdnem kétharmada (57%-a) bizonyult jogsértõnek. A 328 kifogásolt reklám nagy része azért volt különösen jogsértõ, mert kiskorúak számára ártalmas, káros tartalmat jelenített meg; ugyanis szexuális termékek, -szolgáltatások hirdetése, illetve gyermek- és fiatalkorúak fejlõdését károsító reklámok kerültek a hatóság látókörébe. Az ellenõrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a forgalomból kivont, betiltott termékek reklámozása is leginkább az Interneten jellemzõ, valamint gyakoriak a “mindent gyógyító” csodaszereket, termékeket népszerûsítõ hirdetések is. Jellemzõek voltak még az Interneten az árak feltüntetésével kapcsolatos jog-

sértések, melyek a vállalkozások jogszabályi ismereteinek hiányával is magyarázhatók. A rádióban és televízióban közzétett, ellenõrzés alá vont reklámok száma a korábbi évekhez képest jelentõsen megemelkedett. A 2007. évi átfogó témavizsgálathoz képest 2009-ben négyszer több, szám szerint 659 db rádiós, televíziós reklám ellenõrzésére került sor, amelybõl a reklámok 10%-a bizonyult jogsértõnek (66 db). Új marketing eszközök megjelenése is jellemezte a megváltozott gazdasági helyzetet. A reklámszolgáltatók egyre gyakrabban nyúlnak a hagyományostól eltérõ módszerekhez, melyek sok esetben feszegetik a jogi határokat. 442 ellenõrzött, más kategóriába nem sorolható reklámhordozóból 89 szolgált jogsértõ reklámok közzétételére. Példaként említhetõ a hazánkban is egyre népszerûbb úgynevezett gerillamarketing és vírusmarketing, amelynek lényege, hogy a reklámozó a hagyományos médiacsatornáktól eltérõ módon juttatja el a reklámüzenetet a fogyasztóhoz: - A felügyelõségek látókörébe kerültek rövid, szöveges üzenetben megküldött, fedetlen keblû hölgyekre festett, jármûvekre ragasztott, vagy általuk szállított reklám is. - Gyakran osztogatnak termékmintákat az áruházláncokban, ugyancsak sûrûn fordul elõ kóstoltatás. - Népszerûek a direkt marketing levelek, amelyekbõl nem egy jogsértõnek bizonyult. - A plázákban és az áruházláncok egységeiben megszokott módszer a személygépkocsik kihelyezése olyan környezetbe, ahol a fogyasztót váratlanul éri a látvány.

Általános reklámtilalmak

Az olyan áru reklámja, amelynek elõállítása vagy forgalmazása jogszabályba ütközik, tilos. Minden esetben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minõsül annak valótlan állítása vagy olyan hamis benyomás keltése, hogy az áru jogszerûen forgalmazható. E tilalom megsértését 44 esetben állapították meg az NFH felügyelõségei. Ilyennek bizonyult a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) nyilvántartásában nem szereplõ, utazásszervezõ vállalkozások, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóság, illetve az ÁNTSZ által betiltott termékek több reklámja.

A gyermek- és fiatalkorúak védelme

Napjaink átlagfogyasztóitól ésszerû tájékozottságot, fi-

gyelmességet és körültekintést várunk el. Az átlagfogyasztó jelentõs élettapasztalattal rendelkezik, a reklámok által közvetített üzeneteket saját kifejlett értékrendjének megfelelõen értelmezi. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy van egy olyan sérülékeny fogyasztói kör, a gyermek- és fiatalkorúak, akiknek a fejlõdésére minden õket érõ impulzus hatással van. E sérülékeny fogyasztói kör védelme érdekében az NFH különös figyelmet fordított a reklámok monitoringjára, fõként a televíziós és internetes reklámok esetében, továbbá a közterületeken, mindenki gyermekek és fiatalkorúak által is látható reklámhordozókon elhelyezett reklámokra. E szempont alapján öszszességében 362 reklámot ellenõriztek a felügyelõségek, amelyek közül 49 esetben került sor jogsértés megállapítására. A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan szankcionálták a felügyelõségek a reklámokban a szexualitásnak a figyelemfelkeltés céljából történõ megjelenítését. A fiatalkorúak körében igen népszerû szórakozóhelyek plakátjai több esetben kifogásra adtak okot, mivel az éjszakai szórakozás elfogadott részeként mutatták be a drogok használatát, az alkalmi szexuális kapcsolatok létesítését, esetleg több személlyel is. E reklámok különösen a tizennyolcadik életévüket be nem töltött fiatalkorúak erkölcsi fejlõdésére lehetnek igen erõs torzító hatással. Ennek megfelelõen tilos bármely reklámtevékenység óvodában, általános iskolában és általános iskolai tanulókat fogadó kollégiumban, valamint a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben. Általánosságban elmondható, hogy az intézmények vezetõi sajnálatosan nem ismerik a vonatkozó elõírást, így nem is ellenõrzik a kihelyezett reklámokat.

Szexuális áruk és szolgáltatások reklámja

Kiemelkedõen magas, 95%-os kifogásolási aránnyal zárult a szexuális áruk és szolgáltatások reklámjainak vizsgálata. A 131 ellenõrzés alá vont hirdetésbõl 124 jogsértõnek bizonyult. A nem a szexuális terméken, továbbá a szexuális termékek üzletén kívül elhelyezett reklám ugyanis tilos. Az ellenõrzés során 7 esetben észleltek a felügyelõségek tiltott pornográf reklámot, míg szexuális szolgáltatást népszerûsítõ reklám 71 alkalommal esett kifogás alá. A rendeltetése szerint szexuális ingerkeltésre irányuló áruk reklámját 46 esetben kifogásolták a felügyelõségek.

Gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök reklámja

E területen enyhe javulás figyelhetõ meg, az országosan ellenõrzött 213 reklámból összesen 41 volt jogsértõ.

A gyógyhatású termékek rádióban, televízióban közzétett reklámjai folyamatos ellenõrzés alatt állnak, ennek köszönhetõen egyre ritkább a jogsértés e két reklámhordozó tekintetében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyógyhatású termékek kifogásra okot adó reklámozása a nõi magazinokra és az Interneten közzétett reklámokra jellemzõ. A jogsértések jelentõs részét továbbra is a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz termékkategória feltüntetésének elmulasztása és a figyelmeztetõ szöveg hiánya vagy nem megfelelõ mérete adták. Sajnálatos módon a felügyelõségek idén is észleltek olyan reklámokat, amelyek kizárólag orvosi vényre kiadható, valamint társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszert, illetve társadalombiztosítási támogatással rendelhetõ gyógyászati segédeszközt népszerûsítettek, noha ilyen termékek reklámozását tiltja a jogszabály.

Kozmetikumok reklámozása

A vizsgálat során összesen 118 kozmetikai termék reklámját ellenõrizték a felügyelõségek, melybõl 6 esetben a hirdetés valótlan állításokat közölt az adott kozmetikumokról, ezzel tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg. A kifogásolt reklámok közül 5 a GVH-hoz került áttételre, mert a reklám — figyelemmel a kereskedelmi gyakorlat kiterjedtségére — alkalmas volt a gazdasági verseny érdemi befolyásolására.

Idegen nyelvû reklámszövegek

A vizsgálattal érintett témakörök közül a második legmagasabb kifogásolási arány (70%-os) a nyelvvédelmi elõírások betartásának ellenõrzése során volt tapasztaltható, mivel a vizsgált 271 reklámból 190-et minõsítettek jogsértõnek a felügyelõségek. Leggyakrabban a ruházati boltok kirakatában (pl.: sale, new collection), valamint a fiataloknak szóló rendezvényeket hirdetõ plakátokon fordultak elõ a jogsértések (pl.: pay 1 drink 3, face control). A magyar nyelv védelmének céljából megalkotott jogszabály elõírja, hogy a magyar nyelvû sajtótermékekben, és más reklámhordozón közzétett reklámok szövegét (valamint az üzletekben, kirakatokban elhelyezett fogyasztói tájékoztatókat) magyar nyelven, vagy legalább magyar nyelven is kell közzé tenni. Kivételt képez a vállalkozás neve, a védjegy (például: bejegyzett szlogen) vagy árujelzõ és a meghonosodott idegen nyelvû kifejezés. Valamely kifejezés meghonosodottsága tekintetében a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Nyelvhelyességi Tanácsadó Testületének szakmai álláspontja az irányadó. A felügyelõségek arról szá-

moltak be, hogy a vállalkozások egy része azon az állásponton volt, hogy az általa feltüntetett szövegek már meghonosodtak a magyar nyelvben, azokat mindenki ismeri. Ilyenkor a felügyelõségek mindig megkeresték a Testületet, amely azonban minden esetben a vállalkozók álláspontjával ellentétes szakvéleményeket fogalmazott meg.

Megfelelõ-e az ár és az egységár kiírása?

Az összes témakör közül a legtöbb (2426) ellenõrzést abból a szempontból végezték a felügyelõségek, hogy megfelelõen tüntették-e fel a termék árát vagy a szolgáltatás díját a reklámban. Ennek eredményeképpen összesen 916 reklámot minõsítettek jogsértõnek, amely 38%-os kifogásolási arányt jelent. A leginkább jellemzõ az egységár (hiányzó vagy nem megfelelõ) feltüntetésével kapcsolatos jogsértés volt, ez a kifogásolt esetek 46%-át tette ki. Több esetben az árkiírás nem volt egyértelmû vagy könnyen azonosítható, illetve tisztán olvasható, illetve néhány esetben az árat nem forintban, hanem valamilyen más valutában (pl.: euro) szerepeltették (jellemzõen utazási irodák hirdetéseiben).

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok

A megváltozott gazdasági környezetben — figyelemmel az ez irányú megnövekedett fogyasztói igényekre — jelentõsen megszaporodtak a valamilyen árleszállítást, kedvezményt hirdetõ reklámok. Ebben a helyzetben fokozott szerepe van az ellenõrzõ hatóságoknak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felkutatásában és megszüntetésében. 337 ellenõrzött reklámból 26 esett kifogás alá, amely 8%-os kifogásolási arányt eredményezett. - 18 esetben kedvezményes áron hirdetett akciót a vállalkozás, annak elhallgatásával, hogy az adott árut a kínált áron nem tudja a megfelelõ idõtartamig és mennyiségben szolgáltatni. - Végkiárusítás valótlan hirdetését 5 esetben észlelték a felügyelõk (a vállalkozások állításukkal ellentétben ugyanis nem álltak felszámolás alatt, illetve nem zárták be e jogsértés mindegyik cipõboltokkal volt kapcsolatos. - Két kereskedõ ingyenesnek hirdette áruját, ez az állítás nem felelt meg a valóságnak. - Egy szálláshely reklámjával kapcsolatban a reklámozó valótlanul állította, hogy az akció csak nagyon korlátozott ideig fog tartani, annak érdekében, hogy a fogyasztókat azonnali döntéshozatalra (t.i. a szállás lefoglalására) késztesse. - Feltárt az ellenõrzés olyan hirdetéseket, amelyek valótlanul állították kristályokról, élelmiszerekrõl, hogy gyógyító hatással rendelkeznek.

Mintegy 137 további reklám esetében vizsgálták a felügyelõségek munkatársai, hogy megvalósult-e tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. A vizsgálatok során 84 reklámot minõsítettek jogsértõnek, amely 61%-os kifogásolási arányt jelent. A jogsértések magas számának oka valószínûleg abban kereshetõ, hogy a kereskedõk még nincsenek tisztában a 2008 õszén hatályba lépett új elõírásokkal. Gyakori jogsértésnek számít, amikor vállalkozások magukat jó színben feltüntetõ — de a valóságot nem fedõ — állításokat közölnek szolgáltatásukról, ezáltal arra próbálják késztetni a fogyasztókat, hogy a versenytársakkal szemben õket válasszák. Például: “#1 Piacvezetõ Magyarországon”; “Ez most messze a legjobb”; “Fényképes torta csak nálunk kapható”). Elõfordultak olyan esetek is, amikor a vállalkozás a reklámban elhallgatott a fogyasztók számára jelentõs információt (például: nyereményjáték lényeges feltételérõl), és ez által a hirdetés alkalmas volt arra, hogy a fogyasztókat ügyleti döntésükben befolyásolja (megtévesztõ mulasztás). Feltárt az ellenõrzés olyan hirdetéseket is, amelyek valótlanul állították kristályokról, élelmiszerekrõl, hogy gyógyító hatással rendelkeznek.

Jogkövetkezmények

A kifogásolt reklámok miatt indult eljárások eredményeképpen a felügyelõségek összesen 919 határozatot hoztak. A felügyelõségek 355 esetben a jogsértés megszüntetésére kötelezték a vállalkozásokat, fogyasztóvédelmi bírságot pedig 279 esetben szabtak ki az eljárás alá vontak terhére. A szankciók (kötelezés és bírság) együttes alkalmazására 285 esetben került sor. A kiszabott bírságok összege 64.220.000 forint.

Összegzés

A fogyasztók joggal várják el, hogy a piaci szereplõk minõségi termékek gyártásával, magas színvonalú szolgáltatások nyújtásával érjenek el profitot, és ne a fogyasztók megtévesztésébõl húzzanak hasznot. Kiemelt szerepe van ebben a hatóságoknak, különösen a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felderítése és szankcionálása tekintetében. Mint a jogalkotó által e célra kijelölt szerv, a fogyasztóvédelmi hatóság folytatni kívánja a fogyasztók, a gyermek- és fiatalkorúak, a magyar nyelv védelmének és a tisztességes reklámtevékenységek elterjedése érdekében folytatott küzdelmet, hiszen közös célunk, hogy a fogyasztók megfelelõ tájékoztatásban részesüljenek, amely hazánkban is hozzájárulhat a magas szintû fogyasztóvédelem eléréséhez.

dr. Balogh-Csapár Tímea dr. Hernádi Júlia NFH – Fogyasztóvédelmi Osztály

A KRESZ módosításokról dióhéjban A KONTROLL • VII. évf. 2. szám

2010. január 1-én lépett hatályba a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendeletet módosító 289/2009. (XII.18.) Korm. rendelet. A módosítás alapvetõ célja a védtelen közlekedõk, gyalogosok és kerékpárosok védelme. Akik régebben tanulták a KRESZ szabályokat, azoknál bizonyára a több mint 60 módosítás némi zavart okozhat a rutinból történõ közlekedés miatt. Tekintettel arra, hogy a módosításokat tartalmazó jogszabály nem tartozik a mindennapi olvasmányaink közé, ráadásul annak bonyolult szövegezése még a rendszeres jogszabály-olvasókat is hamar annak letételére késztetik, ezért a következõkben a lényegi változások és az új közlekedési táblák megismertetésére szorítkozok. Ezeket az új jelzõtáblákat a közútkezelõk még nem helyezték ki, vélhetõen azért, mert nemcsak a közlekedõk, de a tábla készítõi sem kaptak elég idõt a felkészülésre.

A gyalogosokat érintõ fõbb változások

Azt a helyet, ahol a gyalogosnak elsõbbsége van, a jármû vezetõje csak olyan sebességgel közelítheti meg, amellyel eleget tud tenni elsõbbségadási kötelezettségének. A jármû vezetõjének a kijelölt gyalogos átkelõhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a jármûvel - amennyiben szükséges - a gyalogos átkelõhely elõtt meg tudjon állni. Indokolt esetben táblával is korlátozható a gyalogos átkelõhely megközelítési sebessége. Az új elõírások a tömegközlekedési eszközökrõl leszálló utasokat is hangsúlyosabban védik. A rendelet a villamos-megállóhelyek közelében kötelezõ fokozott figyelmet más, menetrend szerint közlekedõ jármûvek és az iskolabusz megállóhelyeire is kiterjeszti a gyalogosok védelme érdekében. A táblával megkülönböztetett iskolabuszok környezetében a fel- és leszállás elakadásjelzõvel (vészvillogóval) jelzett ideje alatt az autósok csak lassabban közlekedhetnek. Részletes szabályok a közösen használt gyalog- és kerékpárutakra: a burkolati jellel kettéválasztott gyalog- és kerékpárúton a gyalogosok és kerékpárosok csak az út számukra kijelölt részén közlekedhetnek. A gyalog- és kerékpárúton a gyalogos a kerékpáros forgalmat nem akadályozhatja, és nem veszélyeztetheti.

A kerékpárosokat és motorosokat érintõ fõbb változások

A módosítás feloldja a kerékpárosok szoros jobbra tartási kötelezettségét. A kerékpárosoknak a továbbiakban nem kötelezõ a lassú jármûvekhez (kézi kocsikhoz,

http://www.akontroll.hu

szénásszekerekhez) hasonlóan közvetlenül az útpadka mellett haladniuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az úttest közepén kerekezhetnének, az általános jobbra tartási kötelezettség változatlanul érvényes rájuk is. A fõútvonalak és lakott területen kívüli útszakaszok esetében, pedig ezt az elvárást a módosítás külön pontban nyomatékosítja, erõsíti meg. Enyhülnek az egyirányú utcák ellenkezõ irányú használatának feltételei. A kerékpárosok eddig is behajthattak az egyirányú utcákba ellenkezõ irányból, de csak két feltétel egyidejû fennállása esetén. Ehhez a lehetõséget kiegészítõ táblával kellett jelezni, és az utcában kerékpársávnak is kellett lennie. A módosítás ez utóbbit enyhíti annyiban, hogy kijelölt kerékpársáv hiányában is közlekedhet így a kerékpáros az úttest jobb széléhez húzódva. Az egyirányú utcákban két gépkocsi nem fér ugyan el egymás mellett, de egy gépkocsi és egy kerékpár igen. A változtatással megoldható, hogy a kerékpárosok kerékpársáv hiányában se kényszerüljenek indokolatlan kerülõkre. Az olyan keresztezõdések elõtt, ahol a jobbra nyíló egyirányú utcából – az egyirányú utca forgalmával szemben közlekedõ – kerékpáros hajthat ki, a közútkezelõ köteles a kerékpárosok keresztirányú közlekedésére figyelmeztetõ jelzõtáblát is kihelyezni. A kerékpárosok a továbbiakban az álló jármûvek mellett elõre sorolhatnak. A forgalmi okokból, pl. a piros lámpánál álló jármûvek mellett jobbról haladhatnak elõre. Ez akkor lehetséges, ha elegendõ hely áll rendelkezésre, és az irányváltoztatásban nem akadályozzák az e szándékukat jelzõ jármûveket. Így elkerülhetõ, hogy a lassabban induló kerékpárok a zöld jelzésre a környezetükben meglóduló gépkocsik közé szoruljanak. A motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok nem csupán az egyéb jármûvek mellett, hanem akár közöttük is elõre gurulhatnak. Megengedõbb sávhasználat a motorkerékpárosoknak. A módosítás minden forgalmi sáv használatát lehetõvé teszi a motorkerékpárok számára a három vagy több sávos utakon. Eddig ezekre a balra bekanyarodás esetét kivéve csak személygépkocsik hajthattak rá. A módosítás a kétkerekû motorkerékpárok és kétkerekû segédmotoros kerékpárok számára megengedi az autóbuszsáv használatát. Ezek a jármûvek a jelentõs sebességkülönbség miatt nem lassítják a buszközlekedést. A módosítás bevezeti a kerékpáros nyom és nyitott kerékpársáv fogalmait. A meghatározott burkolati jellel jelölt kerékpáros nyom a kerékpárosok részére az úttesten történõ haladásra ajánlott útfelület. Az így megjelölt úttesten fokozottan számolni kell kerékpárosok közlekedésével. A nyitott kerékpársáv az úttesten útburkolati jellel kijelölt kerékpár és az

egymás mellett történõ elhaladáshoz szükséges hely biztosítása érdekében más jármû egyirányú közlekedésére szolgáló különleges forgalmi sáv. A módosítás új sebességhatárokat vezet be a kerékpárokra, amelyek fõként a gyalogosokkal közösen használt útszakaszokon növelik a közlekedés biztonságát, mivel itt csak 20 km/órás sebességgel tekerhetnek a kerékpárosok. Az új elõírások kölcsönösen kimondják, hogy a gyalog- és kerékpárúton egyik fél sem akadályozhatja vagy veszélyeztetheti a másik forgalmát. Lakott területen kívül fejvédõ nélkül 40 km/óra, fejvédõ használata esetén pedig 50 km/óra az utast nem szállító kerékpáros megengedett maximális sebessége. A gyalog- és kerékpárutakat keresztezõ jármûveknek pedig elsõbbségadási kötelezettsége van. Tehergépkocsik forgalomkorlátozása a települési átkelõ szakaszokon. A módosítás lehetõséget ad a “Korlátozott forgalmú övezet” jelzõtáblák “Lakott terület kezdete” jelzõtáblával együtt történõ kihelyezésére. Ezzel a nagy forgalmú utak települési átkelõ szakaszain a teljes lakott területre érvényes forgalomcsillapítás valósítható meg. A megjelölt súlyhatárt meghaladó legnagyobb össztömegû tehergépkocsik ezeken az útszakaszokon nem közlekedhetnek.

Az autósokat érintõ fõbb változások

A módosítás pontosítja a rendszámhasználat szabályait. A KRESZ eddig csupán azt írta elõ, hogy a jármûnek rendelkeznie kell hatósági jelzéssel. A továbbiakban kimondja azt is, hogy a rendszámot jól látható helyen és módon kell a jármûvön elhelyezni, meglétét és állapotát indulás elõtt ellenõrizni kell. A módosítást az érintett hatóságok kezdeményezték a rendszám nélküli közlekedés visszaszorítása érdekében. Az azonosíthatóság szabálykövetõ magatartásra készteti a jármûvek vezetõit. Így az ellenõrizhetõség mellett a hatósági jelzés a biztonságos közlekedés alapfeltételeit is garantálja. A rendszám és közterület-használati engedély nélkül mellékutakon tárolt jármûveket a korábbi 30 helyett már 10 nap után elszállíthatják a tulajdonos költségére. Megszûnik a számszerûsített sebességkorlátozás a vasúti átjárókban. A lakott területen legfeljebb 30, lakott területen kívül legfeljebb 40 km/órában rögzített legnagyobb sebességet általánosabb megfogalmazás váltja fel. A jogszabály ezen túl fokozott óvatosságra figyelmezteti az autósokat. Ahol a pontos sebességkorlátozás változatlanul szükséges (pl. nehezen belátható vasúti keresztezõdésekben), ott ez tábla kihelyezésével megoldható. A módosítás pontosítja a leállósáv használatának szabályait. Tételesen rögzíti

azokat a kivételes eseteket, amelyekben egy jármû a leállósávon haladhat, megállhat vagy várakozhat. Ilyen pl. a mûszaki meghibásodás vagy mentés, forgalomellenõrzés, útfenntartás vagy úttisztítás. A leállósávot a használatára jogosultaknak is a lehetõ legkorábban el kell hagyniuk. A pontosítás a szabálytalan le-

11

állósáv használat visszaszorítását célozza. 3500 kg megengedett össztömegig egységesülnek a sebességhatárok. Korábban a 2500 kg fölötti jármûvekre alacsonyabb sebességhatárok (80-70-50) vonatkoztak. A módosítással 3500 kg-ig a 130-110-90-50 sebességkorlátozás érvényes. Az ekkora

Fontosabb új közúti jelzõtáblák

jármûvek konstrukciós sajátosságai, teljesítménymutatói már megegyeznek, így a különbségtétel a továbbiakban nem indokolt. Az egységesítés csökkenti a sebességkülönbség okozta forgalmi kockázatokat (balesetveszély, megnehezedõ elõzés).

Ki irányíthat forgalmat?

A polgárõröket, a polgárõrségrõl szóló törvény tavaly szeptemberi módosítása, jelzõõri feladatok ellátására jogosította fel. Ennek megfelelõen közlekedési baleset helyszínén a rendõrség megérkezéséig a közlekedés zavartalanságának a fenntartása érdekében, azt követõen, pedig rendõrségi felkérésre, óvodák és általános iskolák közvetlen közelében a gyermekek biztonságos átkelése érdekében végezhetnek a polgárõrök forgalomirányítást. Megkülönböztetõ, vagy figyelmeztetõ jelzéseket használó jármûvekkel szembeni új magatartási szabály Olyan úttesten, amelyen azonos irányú forgalom számára két, vagy több forgalmi sáv van kijelölve, az azonos irányban valamennyi forgalmi sávban egymás mellett haladó, hóeltakarítást és figyelmeztetõ jelzést használó jármûveket tilos megelõzni. Az ilyen gépjármûvek mögött a követési távolságot fokozott óvatossággal kell megválasztani. Ki szállíttathatja el a jármûvet? A korábbi szabályok alapján erre csak a rendõrhatóság volt jogosult. A KRESZ módosítását követõen a rendõrségen kívül a közterület felügyelet és a közút kezelõje is intézkedhet az elszállíttatásról az üzembentartó és a rendõrség egyidejû értesítése mellett. Nincs többé vita amiatt, hogy a rendõrök szabálytalan helyen mérnek A közúti forgalom ellenõrzésére szolgáló berendezéssel felszerelt autó esetében az új szabályozás egyértelmûsíti, hogy a közúti forgalom ellenõrzését végzõ hatóságok ellenõrzõ eszközének, vagy jármûjének elhelyezkedésére bizonyos esetekben nem vonatkoznak a közúti közlekedés szabályai (pl. forgalom elöl elzárt területen történõ sebességméréskor). Az ellenõrzést azonban úgy kell elvégezni, hogy az a gyalogos és a jármûforgalmat indokolatlan mértékben ne akadályozza. Hogy miként vizsgázik az új KRESZ a gyakorlatban, azt még nem tudni. Azt viszont lehet tudni, hogy a szabályozás bonyolult megfogalmazású, szinte senkinek nem hagyott idõt a felkészülésre és egyetlen TV csatorna sem tartotta fontosnak, hogy valamilyen mûsor keretében elmagyarázza a lényegi elemeket az embereknek. Nagyon sok pénz megy el politikai hirdetésre, de úgy tûnik, hogy a mindennapi életünket képezõ közlekedési szabályrendszer megismertetésére és belénk sulykolására senkinek sincs se pénze, se indíttatása. Takács Ferencné

12

http://www.akontroll.hu

A KONTROLL • VII. évf. 2. szám

A Társadalmi Unió Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Irodái és Klubjai

A beérkezett számos panaszból válogatást közlünk, de klubjaink mindegyikkel foglalkoznak.

TU-MÚOSZ

Fogyasztóvédelmi Újságíró Klub

Januárban megkezdtük a “Párbeszéd a fogyasztók tájékoztatásáért” sorozatunk februári/márciusi rendezvényeinek elõmunkálatait, és közremûködtünk az “Akontroll.hu” olvasói számára indított szakértõi rovat tartalmának kialakításában. Tárgyalásokat folytattunk a Társadalmi Unió által bevezetésre kerülõ új szolgáltatás, a “Fogyasztóvédelmi Civil Kontroll” sajtótájékoztatója kapcsán, javaslatokat tettünk a helyszínre, a népszerûsítésre vonatkozóan. A “Mézesmadzag kontra méregzsák” címû marketing témájú rendezvényünk kedvezõ fogadtatása apropóján, és a két szakterület – a fogyasztóvédelem és a marketing - között kialakítható szorosabb együttmûködés érdekében vettük fel a kapcsolatot idén is a Magyar Marketing Szövetséggel. Klubunk közremûködésével indult el az “Akontroll.hu. Szakértõ válaszol” rovata, amelyben Bohnné Keleti Katalin ügyfél-elégedettség- és marketingszakértõ válaszolt kérdéseinkre januárban. A szakértõ ellátta tíz tanáccsal az “Akontroll.hu” olvasóit, kitért arra, hogy mire figyeljenek a vásárláskor, mire reklamáció esetén, és hogyan értelmezzék helyesen a “reklámok csábításait”. Ismertette a marketing és a fogyasztóvédelem szerepét a piaci mechanizmusban, lényegesnek tartotta leszögezni, hogy a marketingtevékenység nem egyenlõ a reklámmunkával, és röviden felvázolta mitõl válhat a fogyasztóvédõk és a marketingszakemberek kapcsolata kölcsönösen elõnyössé. Terveink szerint februárban pszichológiai szemmel vizsgáljuk meg a fogyasztói szokásokat, és keressük a fogyasztóvédelem helyét azokban az esetekben, amikor a tudatosság vajmi kevés szerepet kap a döntésekben, tehát lelki eredetû fogyasztásainkról, a vásárlásfüggõségrõl és az impulzusvásárlásokról lesz szó. dr. Mérõ Éva klubvezetõ

Dél-alföldi régió Az ünnepeket követõen pár “renitens” vásárló próbálkozott a fogyasztóvédelmi panaszok bejelentésével néhány helyen. Több helyen idõ s létszámhiány miatt utasították el õket, javasolva, keressék fel a TU szakmai irodáját!? A panaszosok kifogásolták, hogy a TESCO a minõségi szint alatt értékesítette

(585Ft) az elõre kicsomagolt kocsonyahúst, amibõl kettõt vásároltak. Egy-egy csomag kilenc dkg körmöt, huszonegy dekagramm sertésbõrt, valamint, egy kiló hatvanegy deka húsos csontot tartalmazott! Nonszensz, a húsos csonton nem volt több mint nyolc deka “hús”! Ez nem semmi! Nagy számban kifogásolták irodánknál, hogy a Vodafon - az elõfizetõknek a számlával nem küldte a megszokott sárga befizetési csekket.(?) Féltek a családok, ha a számlájukról rendezik a tartozást, akkor a kezelési költséggel emelkedik a telefonhasználati díjösszege! Javasoltam, keressék fel a hozzájuk legközelebbi Vodafone üzletet, majd a meghallgatás után tegyenek észrevételt az NFH Dél- alföldi Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyelõségénél. A kis jövedelmûek - különbözõ városokban lakók tettek észrevételt, hogy a városi piacaikon sem a kínaiak, sem a magyarok nem adtak, s nem adnak a náluk vásárolt - ünnepi- mûszaki cikkekhez használati utasítást, garancia jegyet, nyugtát, netalántán áfás számlát A klubfoglalkozás témaköre a fogyasztóvédelem, mint fogalom volt. Van- e szükség társadalmi segítõcsoportokra, s ha van, akkor rendelkezik e hatáskörrel! - azonnalival!! S mit érhet el a fogyasztó egymagában? Oláh-István László, író-újságíró TU Dél-alföldi Regionális Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda vezetõje

Pécs-Baranya Pécsi Fogyasztóvédelmi Klubunk 2010-ben is a megszokott helyen üzemel az Origó-Házban, 7629 Pécs, Komlói út 94-98. alatt az eddigi szolgáltatásokkal, hírlapárusítással, internetkávézó üzemeltetésével, a Civil Decentrum szolgáltatásaival. Hétköznapokon 8-18 óráig, szombatonként pedig 8-12 óráig várjuk az érdeklõdõket, észrevételeiket, fogyasztóvédelmi panaszaikat az Origó-Házban. Rádiómûsorainkban (Origó-Ház Rádió FM 87,8MHz) is rendszeresen foglalkozunk fogyasztóvédelmi panaszokkal. Minden fórumon, személyesen, interneten ([email protected]), telefonon (72/ 238-888) állunk a panaszosok rendelkezésére, segítésére, mint klubunk, mint rádiómûsoraink, valamint újságcikkeink által a nagyobb nyilvánosság elérésének érdekében. - Sz.J. hajduszoboszlói lakos: Cégük újságnál, újságírói célra 2008.12.11-én vásárolt egy Samsung I 8510 típusú mobiltelefont 124.000 Ft értékben a GSMLINE.hu Kft-tõl. (Bp.) 2009. áprilisban hiba jelentkezett, töltés közben a töltés

magától abbamaradt, s bár feltöltött akkumulátort jelzett, töltetlen maradt. A lényeg: harmadszor küldték vissza a forgalmazónak javításra, s nyilvánvaló lett, hogy a készülékgyártási, vagy szériahibás. Cserére vonatkozó igényüket elutasították. Ekkor került Fogyasztóvédelmi Klubunkhoz az ügy. Felvettük a kapcsolatot fent nevezett cég munkatársával, aki konstruktív együttmûködést ígért az ügyben. Jelenleg még nem zárult le az ügyintézés. - P.K. gyakran utazik a MÁV Sellye-Szentlõrinc közti vonatjáratain, melyeken állandó problémaként merült fel az a tarthatatlan állapot, hogy a vagont nem a magasított peron mellé állítják Szentlõrinc állomáson. A kb. 70 cm magas fellépési lehetõséget nagyon kevesen tudják igénybe venni, ez az utasok részérõl állandó kellemetlenséget okoz. Több utas panaszt tett a MÁV START Panaszirodánál, majd aláírásokat gyûjtöttek a probléma kiküszöbölésére. Eltérõ magyarázatokat kaptak, semmi mást. Ezért január végén Fogyasztóvédelmi Klubunkhoz fordultak. Felvettük a kapcsolatot, a Pécs helyi MÁV Start-tal és a Budapest Központi Panaszirodájával is. Minket is küldözgettek egyik irodájuktól a másikig, de a megadott telefonszám nem is létezik. Itt tartunk. Kis Varga István a Pécs-Baranyai Origó-Ház Egyesület elnöke a Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda vezetõje

A szerkesztõség megjegyzése:

Ez úton is közöljük a MÁV START illetékeseivel, hogy a 2005. évi CLXIV Törvény 5.§. (4) bekezdése a fogyasztóvédelmi civil szervezetekkel való együttmûködésre kötelezi az ügyfélszolgálatokat!

Tapolca Kedden január 12-én tartottunk egy kisebb összejövetelt, ahol többek között a múlt évet elemeztük, az ideit terveztük és kitértünk egy kicsit a hálózati eladásra is. Meghívott vendégünk Mester Ferenc, röviden bemutatta az (utóbbi évtizedben) igen csak elterjedt, nem szokásos értékesítési formát összes pozitívumaival, illetve negatívumaival együtt. Az idei év tervei között szerepelnek a fiatalokat megcélzó tájékoztatások megszervezése, illetve a múlt év végérõl átütemezett országos konferencia lebonyolításához az aktív részvétel. Továbbra is szeretném jelezni, hogy a szolgáltatásaink (tanácsaink) ingyenesek az elérhetõségeim változatlanak, illetve bármilyen fogyasztóvédelmi kérdéssel forduljanak nyugodtan jogászunkhoz a www.akont-

roll.hu honlapon az igazuk keresésének elõzeteseként. Fodor Gyula Tapolcai fogyasztóvédelmi klub és tanácsadó iroda vezetõje

Nagykanizsa - L. J. nyugdíjas panaszosunk az E-ON Gáz-és Áramszolgáltatók havi részletfizetéses számlájuk átláthatósága miatt keresett meg bennünket. Ezeken a számlákon nincs feltüntetve az eddig befizetett összeg és az addig fogyasztott mért szolgáltatások közötti egyenleg! Ugyanis az év végi elszámolásokkor egyszerre sok a befizetni való összeg! Fõleg a kis nyugdíjjal, szociális segélyen lévõknek, minimálbéren élõknek! Miért nem ad esélyt a fogyasztóknak a szolgáltató, hogy esetleg év közben is tudják, mennyi a tartozásuk?! Talán év közben tudnának törleszteni a fogyasztók a tartozásukból, mivel általában a fogyasztó fizet kevesebbet a szolgáltatók felé! Nagyon ritka, mikor fordított a helyzet! Klubnapjainkon felvetõdött a kérdés: a fogyasztók sok blokkot, számlákat, befizetett csekkeket, jótállási jegyet, Banki értesítéseket, Hivatali leiratokat, esetleges fellebbezési iratok fénymásolatait, stb. kell megõrizniük, hová rakják ezeket a papírokat? Sokaknak annyi felhalmozódott iratuk van, hogy már iroda kellene ezek megõrzésére! Szeri Ferenc Nagykanizsai Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda vezetõje

Sümeg-Csabrendek Január hónapban két alkalommal volt összejövetelünk, melyen az alábbi panaszok merültek fel: - P.Csaba 2008 év végén vásárolt egy mobiltelefont és azóta szinte mindig meghibásodik, ez ideig hét alkalommal romlott el a telefonja. Mivel hitét vesztette a márkában, ezért már több alkalommal szerette volna kicseréltetni, de ez nem sikerült neki, mivel a szolgáltató nem volt partner a cserében mindig javítgatták a telefont. Ügyfelünk abban kérte segítségünket, hogy ha mód van rá, akkor intézkedjünk az ügyben, hogy kapjon egy jó telefont, melyet nem kell kéthavonta javítani. Felvettük a kapcsolatot a Társadalmi Unió jogászával, annak érdekében, hogy ügyfelünk panasza orvoslást nyerjen. - H.Béla arra panaszkodott, hogy a régebben felvett svájci frank alapú hitele nagymértékben megemelkedett, akkor, amikor kezdõdött a válság és felment az árfolyam. Ezt még meg is érti, csak azt nem, hogy amikor csökkent az árfolyam, akkor viszont nem csökkent ennek arányában a hiteltörlesztése.

Bekértük a hitelszerzõdését és panaszos levelet segítettünk írni ügyfelünknek, melyeket továbbítottunk a PSZÁF-nek. Reméljük, ügyfelünk problémája megoldódik. Tanai Tamásné Csabrendek-Sümeg Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Irodavezetõje

Székesfehérvár - Január 12-i, keddi klubösszejövetel bevezetõ témáját K. Péter adta, amikor megemlített egy felmérést, ami egy piackutató cég és egy egyetem közös munkájának eredményeként látott napvilágot. A felmérés azt vizsgálta, a magyar fogyasztók milyennek látják saját gazdasági, fogyasztói helyzetüket, megváltozott-e a magyar lakosság fogyasztói indexe a tavalyi év végéhez viszonyítva? A felmérés szerint bár stabilizálódott a fogyasztói bizalom, a megkérdezettek többsége még tart a munkanélküliség további növekedésétõl és rövidtávon saját anyagi helyzetének romlását várja. A lakosság nagyobb része sem megtakarításainak felhasználásával, sem pedig hitelfelvétellel nem vásárolna. A klubösszejövetelen megjelent résztvevõk többségének véleménye megegyezett a felmérés eredményével. Az ügyben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság is vizsgálatot indított. A Székesfehérvári Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda lehetõséget kapott egy társszervezete; az Esélyek Háza egyik rendezvényén (2010.01.27-én) való részvételre, amelynek eleget is tett. A rendezvényen megjelent közel kettõszáz nyugdíjas érdeklõdõ mindegyike részesült a Társadalmi Unió aktuális kiadványaiból. Detki Sándor, Székesfehérvári Fogyasztóvédelmi klub- és Tanácsadó Iroda vezetõje

Nyíregyháza 2010. január hónapban kiemelt figyelmet fordítottunk a karácsonyi vásárlást követõ meghibásodott, vagy problémás termékek cseréjére, garanciájára, vagy a probléma kezelésére. - P.I. (miközben várta, hogy rá kerüljön a sor a panaszával): a Nyíregyházi Metró áruházban tapasztalta, ahogy a panaszosokkal az ügyintézõ- lekezelõen, szemtelenül beszél, sõt, miután távoznak, a többi reklamáló elõtt trágár és sértõ jelzõkkel (trampli nõ, vén trotty férfi) illeti õket. - K.I. vásárolt egy DVD lejátszót. Úgy vette a készüléket, hogy minden típusú DVD-t (írottat is!) lejátszik. A DVD lemezt behelyezték a készülékbe, de onnan nem jött ki többet a lemez, így

használni sem tudták a terméket. A reklamáció alkalmával azt a választ kapta, hogy nem szereti a lejátszó az írott lemezt, ezért hibásodott meg. Kicserélni nem engedték, hibafeltárás várható ideje kb. 30 nap, majd értesítik. - N.A. lézer nyomtatót vásárolt, nem volt benne festékpatron. Vett is hozzá rögtön olyat, amilyet a boltban tanácsoltak, mivel a kezelési útmutatóban nem volt megjelölve, hogy milyen típusú patronnal mûködik. Nem mûködött otthon a termék, reklamációkor azt mondták, hogy nem a megfelelõ festékpatront tették bele. Ezért a vásárló a hibás, nem vállalják a javítását. A panaszos kérte a boltot, hogy vizsgálják felül a termékhez adott útmutató helyességét és a hibáért õket tette felelõssé. - L.Zs. a CIB Bank ügyfele. Az elmúlt hónapban 3 alkalommal is jött az e-mailjére olyan üzenet, ami az adatai frissítésére, adatai ellenõrzésére kérte. Amikor a bankot felhívta, azt válaszolták, hogy ne foglalkozzon ezzel, mert õk ilyet nem szoktak kérni és ezt “adat halászatnak” hívják. A panaszos a Bank részérõl komolyabb ügyintézést várt volna el és felmerült benne, hogy honnan tudhatja meg egy idegen ember, hogy õ a CIB Bank ügyfele (ha nem a Banktól)? - P.I. szintén CIB Bankkal kapcsolatos panaszt tett: A Bank telefonos üzenetküldõje nagyon gyakran hajnalban, vagy éjszaka küldi az üzeneteket, ezzel zavarva az õ nyugalmát. Kikapcsolni a telefonját nem tudja éjszakára családi okok miatt, az üzenetbeli információra szüksége van, de nappal is megtehetné ezt a Bank, mint ahogy más Pénzintézetek is megteszik. Pál Istvánné Nyíregyházi Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda vezetõje

Szolnok

Januárban szépen indult az év. Mindkét klubfoglalkozáson elégedettek voltak klub tagjaink a kereskedelemben tapasztaltakkal. Természetesen voltak panaszok, problémák a fogyasztók és a kereskedõk oldaláról vizsgálva a fogyasztóvédelemi problémákat akkor mindenképpen pozitív irányba való elmozdulás érzékelhetõ. A kereskedelmi egységekben több helyen tapasztalták a kedves hangnemet, toleráns hozzáállást, valamint a panaszt tevõk is sokkal türelmesebben adták elõ kifogásaikat. - B.Gy.-né szolnoki lakos vásárolt a TESCO-ban reggel egy vákuumcsomagolt sajtot, amelyet vacsorára kértek az unokák. Egész nap távol voltak az otthonuktól, este meglepõdve látták, hogy a sajt penészes. Visszavitték a TESCO ügyfélszolgálatára, ahol azonnal orvosolták a

Ô

Fogyasztóként ért sérelmeit, panaszait illetõen keresse fel honlapunkat: www.akontroll.hu • Kérdéseire szakjogászunk válaszol.

A KONTROLL • VII. évf. 2. szám

http://www.akontroll.hu

A Társadalmi Unió Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Irodái és Klubjai

problémát, megkérdezték panaszosunkat, hogy egy másik csomag sajtot kér, vagy a pénzt szeretné viszszakapni. A sajt penészedésének oka a vákuum csomagolás sérülése volt.

Jászberény Klubunk két foglalkozást tartott januárban. Beszélgettünk az elmúlt év történéseirõl, valamint a 2010-es év várható eseményeirõl, tervezett programokról, amelyeket szeretnénk megvalósítani. - Papp Árpád Nyékládháza, Táncsics út 1. 70 384 2732 panasza a következõ: Karácsony elõtt Electrolux márkájú elektromos tûzhelyet vásároltak az Elektro Marketben. Karácsony napján sütöttek volna vele elõször, már be volt készítve a sütni való be volt kapcsolva a tûzhely, és minden külsõ beavatkozás nélkül a három rétegû üveg szétrobbant. Bejelentették a hibát, a szerviz szakembere kiment a lakásra. Felhívták a figyelmét arra, hogy a belsõ keret nem megfelelõen van kiképezve, feszülhetett benne az üveg, mindezek ellenére a szerviz szakember kijelentette, hogy ez nem garanciális hiba. Megrendelhette az üveget a márka szerviztõl, de elõlegként 10.000,-Ft-ot kellett fizetnie. Ezek után bárkihez fordultak, azt a választ kapták, hogy mivel kifizették a tízezer forintot beleegyeztek abba, hogy a javítás nem garanciális. Kérik a segítséget. - Nagy Gabriella Jászberény, Tõtevény tanya 950. Tel.L. 70 239 57 84. Négy éves Ford Focus személygépkocsijuk van. A közel múltban balesetet szenvedtek önhibájukon kívül. Rendõri intézkedés történt, megállapították a másik gépjármû felelõsségét. A károkozó gépkocsijának a biztosítása a Magyar Posta Biztosítónál van. Minden hivatalos papír elkészülte után bevitték a Fordot a jászberényi Ford Szervízbe, ahol a kárszakértõ a gépjármûvet megszemlélte. A szerviz kalkulációja alapján a javítás 689.138,-Ft-ba kerülne. Ezzel szemben a Magyar Posta Biztosító csak 580.000, Ft-ot hajlandó az okozott kár helyreállításáért fizetni. Ebben az esetben a szerviz hibázott, mert a tulajdonost nem értesítette idõben, a gépjármû javításának elkezdése elõtt, hogy a Magyar Posta Biztosító által fizetendõ összeg és a szerviz által kikalkulált javítási költség különbözetének plusz kiadását, azaz a 109.138,- Ft kifizetését ki fogja vállalni? A szerviz a személygépjármûvet nem hajlandó kiadni a különbözet kifizetéséig. A Ford Focus tulajdonosa nem hajlandó fizetni.

Budakeszi A januári klubnapokon két fõ témakör volt napirenden. 1./ A gázszolgáltatók és a

kommunikációs társaságok egyre radikálisabb módszereket alkalmaznak követeléseik behajtására. Mi tudjuk, hogy egy szolgáltatást meg kell fizetni, az élelmiszer boltokban is kp. vagy bankkártya a fizetõeszköz, és csak teljesítés után távozhatunk a vásárolt termékkel. Amennyiben ilyen fizetési koncepció bevezetése a célja az említett szolgáltatóknak, az is teljesen elfogadható lenne, de az eddigi gyakorlat nem ez volt, és most meglepve tapasztaljuk, hogy már 30 napon belüli késedelmes kiegyenlítés is a szolgáltatás korlátozását vonja maga után. - E.E. klubtagunk T-Home vonalát egyirányúsították úgy, hogy tartozása még 30 napon belüli volt, még fizetési felszólítást sem kapott, és igazán meg sem tudták magyarázni az okot. Szerencsére reklamációnk alapján azonnal helyreállították a szolgáltatást. - F.Cs. a Pannon GSM szokatlan eljárását kifogásolta, mivel a fizetési felszólításban az szerepelt, hogy a levél keltével egy idõben életbe léptetik a szolgáltatás korlátozását, így esélyt sem adtak arra, hogy a figyelmeztetés kézhezvételekor az ügyfél soron kívül pótolja a befizetést, és megspórolja a kikapcsolás és visszakapcsolás díját. 2/ A BKV sztrájk sok ezer utast érintett, és az igencsak csekély kárpótlás a közel egy heti kellemetlenségért, hogy néhány nappal meghosszabbították a bérletek érvényességét, azt is csak egy bizonyos idõszak vonatkozásában. Sokaknak pedig kész ráfizetés volt, akik csak a ledolgozott órák után kapnak fizetést, nem tudták szabadsággal áthidalni a kiesést, vagy akik meglévõ bérletükkel a zsebükben kénytelenek voltak autóba ülni és több ezer forintért tankolni, hogy eljussanak a munkahelyükre. Nincs véletlenül egy olyan szakszervezet, amelyik az utasok jogait megvédi? Fekete Csaba Budakeszi Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda vezetõje

Tata Január elsõ összejövetelén az újesztendõt köszöntöttük. Kötetlen beszélgetés, teázgatás közben elõkerültek az ünnepek alatt tapasztaltak. Nagy figyelmet érdemlõ kifogás nem volt. Sok volt viszont az észrevétel a közlekedési kultúrát illetõen. - Cs. Lászlóné felkeresett bennünket, hogy köszönetét fejezze ki intézkedésünkért. Korábban egy kaput csináltatott, ami nagyon drága volt, és pár nap alatt elromlott.

Mivel nem tudott a vállalkozóval egyességre jutni, hozzánk fordult. Felkerestük az illetékes vállalkozót, aki ígéretet tett a hiba kijavítására. Ezt meg is tette, és a néni ezt köszönte meg. Jó hallani, hogy van értelme munkánknak, tudunk segíteni. - Tatán megnyílt az a szociális üzlet, ahol kizárólag magyar termékek vásárolhatók. Nem olcsóbbak, mint a bevásárlóközpontok árai, de legalább tudjuk, honnan származik, mi van benne. Megbízható élelmiszerek vásárolhatók itt. Üdvözöljük a létesítmény megnyitását. Panasz érkezett több tömblakótól. Pl Sz. Dénestõl, aki arra tett bejelentést, hogy a panel program keretében kívülrõl szigetelt házak munkáinak elvégeztével, még hetekig ott marad a szemét a fal tövében, amit egy erõsebb szél a környéken elterít. Most ellepte a hó, de mihelyt lehet, bejelentést teszünk a lakásgondnoki irodában, hiszen ott bizonyára tudni fogják a kivitelezõ kilétét. A fejleményekrõl késõbb tájékoztatást adunk. Hohl Klára, a Szõlõtõ Egyesület titkára Tatai Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda vezetõje

Debrecen A 2010-es évben is bizalommal fordulhatnak hozzánk fogyasztóvédelmi problémájukkal a klubunkat felkeresõk. Címünk: 4031 Debrecen, Postakert u. 27 sz. Január hónapban sem volt idõ a pihenésre. Sajnos nem csak az ünnepek alatt érkezik sok bejelentés fogyasztóvédelmi szabálysértésekrõl, hanem az újév kezdetén is számtalan probléma adódhat. Ilyen például a karácsonyra kapott ajándékok cseréje, visszavásárlása. Klubfoglalkozásainkon igyekeztünk felhívni a figyelmet az ide vonatkozó szabályokra. Továbbá minden esetben azt tanácsoljuk: vásárláskor kérdezzék meg mennyi a jótállási idõ, hány napon belül veszik vissza a terméket, és feltétlenül kérjenek számlát, vagy eladási bizonylatot, amit megõriznek. A mûszaki cikkeknél akad a legtöbb probléma, mivel azokat csak meghibásodás, vagy megtévesztõ reklám esetén hajlandóak cserélni, illetve visszavásárolni. Az értékcsökkentett termékek esetében pedig a csökkent értéket eredményezõ, illetve az ismert minõségi hiba miatt szavatossági felelõsséggel nem tartozik. Vásárlói körutunkon azt tapasztaltuk, hogy sok helyen a karácsonyról megmaradt élelmiszeripari, és vegyi áruk, valamint elõre csomagolt ajándéktárgyak értéke felére csökkent. Ez sok olyan

családnak kedvezhet, ahol karácsony elõtt a magas árak miatt nem jutott ajándékra, de érdemes minden esetben megnézni nem minõségi változás (pl: sérülés, visszavásárlás etc.) okozta – e az értékcsökkenést. A következõ hónap a farsangi idõszak kezdete, ezért klubfoglalkozásainkon várhatóan az ehhez kapcsolódó fogyasztóvédelmi elõírásokkal foglalkozunk majd. Ráczné Szabó Györgyi Debreceni Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda vezetõje

Budapest

A BKV-sztrájkkal, hótorlaszokkal, a nagy hideg miatti közlekedési problémákkal fûszerezett januárban sok panasz, segítségkérés érkezett a fogyasztóvédelemhez is, ámde ezek többségét ezen a fórumon nem lehet orvosolni. Egy eset azonban említést érdemel. A hónap második felében egy reggel a rádió röviden bejelentette, hogy a szmogriadó bármikor azonnal életbe léphet, s aki a nem megfelelõ rendszámmal /páros-páratlan/ közlekedik ez idõ alatt, 100 ezer forint bírságot fizet. I.J. Gyuláról telefonált, miután hallotta a hírt a rádióban, s elmondta, hogy mindenképp haza kell jönnie Budapestre, hiszen családostól nincs hol laknia a továbbiakban, azon kívül a szabadsága is lejárt. Aggódott, hogy valahol a fõváros határában kell egy napot kocsiban eltölteniük, hacsak nem óhajt 100 ezer forintot fizetni. Megkerestem az Útinformot, a Fõvinformot, végül a Fõvárosi Önkormányzathoz irányítottak. Ott egy nagyon erélyes hölgy közölte, hogy riadó, az riadó, mindenki oldja meg a problémáját, ahogy tudja. Végül mégsem került sor az intézkedésre, mindenki fellélegezhetett, de azért kissé átgondolatlannak tûnik egy ilyen akció megszervezése. - K.K. tavaly november 23án a Möbelix-tõl megrendelt egy 264 ezer forintos bútort, 70 ezer forint elõleget be is fizetett, ámde az áru az ígért 4 hetes határidõre nem érkezett meg. A papírokat átnézve kiderült, hogy a négy hét csak szóbeli ígéret volt, a szerzõdésen /apró betûkkel/

10 hét szerepel. A cég munkatársa elnézést kért, bár megjegyezte, hogy a vevõ azt mond, amit akar. Valószínûleg nem hallott arról, hogy a kereskedelem van a vevõkért és nem fordítva, s egy elhangzott könnyelmû szóbeli ígéret is ígéret. Mire a szerzõdésen szereplõ határidõ is lejár, talán a hó is elolvad, és megérkezik a bútor. - V.L. nem egészen egy éve vásárolt egy mindentudó magnó-rádió-CD lejátszó készüléket az Elektronics-nél. A magnetofon rész a garanciális idõ lejárta elõtt elromlott, panaszosunk a készüléket visszavitte az üzletbe. Ott közölték, hogy vigye a szakszervizbe, ami jó pár kilométernyire van. A vásárló hazavitte az elromlott berendezést, hogy majd valamikor elviszi a megadott javító helyre. Ekkor látott a TV-ben egy mûsort, ahol megtudta, hogy elsõként a vásárlás helyén kell reklamálni, hiszen az eladóval kötött adás-vételi szerzõdést. Ha a garanciális idõn belül romlik el az áru, az eladó köteles gondoskodni a javításról, vagy cserérõl, sem ugráltathatja a vásárlót. Ez utóbbira sajnos sok a példa, pedig e lap hasábjain is számtalanszor felhívjuk a figyelmet a tudatosságra, azaz arra, hogy ismerjük meg vásárlói jogainkat. Panaszosunk végül ismét visszavitte a magnót az üzletbe, hivatkozván törvény adta jogaira, s az eladó –igaz nagyon kelletlenül – de átvette javításra a készüléket. - K.M. két napig nem tudott televíziót nézni, érdeklõdésére a szolgáltató /UPC/ közölte, hogy súlyos, ámde csak átmeneti zavarok adódtak, hamarosan kijavítják a hibát. E sorok írójának viszont azt mondta a szolgáltató, immár nem elõször, hogy az internet azért nem mûködik, mert túlterhelt. Ügynökeik viszont szorgalmasan járják a várost, újabb és újabb ügyfeleket toborozva. Adódnak a kérdések, amikre sajnos nem sikerült választ kapni: meddig tart az “átmenet”, továbbá, ha túlterhelt egy szolgáltató, miért töri magát új elõfizetõk után? Talán sokan emlékszünk még azokra az idõkre, amikor a TV képernyõjén megjelent az elnézést kérõ felirat azzal, hogy a hiba nem az Ön készülékében van. Manapság egyszerûen elsötétedik a

13

képernyõ, és senki nem tud semmit. Az Internet a TVhez képest viszonylag új találmány, itt soha nem is volt divat a monitoron jelezni az esetleges problémákat, pedig talán meg lehetne oldani. Medvegy Magdolna Budapesti Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda vezetõje

Törökbálint Budaörs

Fogyasztóvédelmi klubunk mûködésének érdekes sajátossága, hogy ha valamelyik nagyáruházra panasz van, az egy idõben többszörösen jelenik meg - majd a következõ hónapban - talán a figyelmeztetések hatására bekövetkezõ odafigyelés miatt, látványosan csökken. 2010. január hónapban a budaörsi Auchan áruházra érkezett több panasz. Érdekes kérdésként Ny. I. budaörsi lakos érdeklõdött, tehet-e valamit, ha a sonka szavatossága nem járt le, ám a páclé büdös? Ha megmossa a sonkát, nem érez szagot - vajon így fogyasztható-e a termék? A következõ esetben J-né Sz. É. kis unokáját ortopéd orvoshoz akarta vinni- olyan méretû X láb deformitást vett észre a gyermeken korcsolyázás közben. A gyermek nagyapja végül észrevette, hogy az aznap vásárolt korcsolyacipõ két jobb lábas korcsolya volt. A sportszert az Auchanban a cipõfûzõnél összecsomózva vásárolták. Visszavitték, kicserélték. Azonban ha a nagypapa nem veszi észre, a gyermek tényleg X lábú lesz? Végül több klubtag érdeklõdött a rendõrség büntetési módszereirõl. Érden, egy olyan úton, amely mellett, mindkét oldalon csak barackos van, és a város belterületén is rendszeresen mérnek a rendõrök. Mivel 50 km/óra sebességnél majdnem mindenki gyorsabban megy, küldik a büntetéseket. Van olyan család, ahol a büntetés mértéke már jóval meghaladta a 100.000 Ft-ot. A klubtagok kérdése, hogy etikus-e ez, hiszen egyértelmû a kizárólagos pénzgyûjtési szándék minden pedagógiától mentesen… Schmidt Monika Törökbálint-Budaörs Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda vezetõje

http://www.akontroll.hu

A TU Fogyasztóvédelmi Klubok címei, elérhetõsége a 14. oldalon olvashatók A KONTROLL, országos fogyasztóvédelmi társadalmi újság (Megjelenik minden hó utolsó hétfõjén) Fõszerkesztõ: Szabó Miklós • Tördelõszerkesztõ: Jován László • Fotórovat-vezetõ: Bud László Szerkesztõségi titkár: Varga Sándorné • Lapigazgató: Széchenyi László Kiadja: a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával a Társadalmi Unió. Cím: 1055 Budapest, Falk Miksa u. 13. I/4. • Tel./fax: 215-9130, 215-9132 • E-mail: [email protected] ISSN: 1786-1969

Kedves Olvasónk!

Mi komolyan vesszük az Ön fogyasztóként szerzett tapasztalatait, panaszait és javaslatait. Kérjük, forduljon hozzánk levelével és számíthat az érdemi válaszra. „A Kontroll” szerkesztõi

14

http://www.akontroll.hu

A miniatûr hordozható számítógépekrõl

A KONTROLL • VII. évf. 2. szám

A cseppnyi méret mögött álló, gigantikus digitális teljesítmény

Lenyûgözõ az ókori Egyiptom mûremekeivel való találkozás, egy utazás alkalmával tett személyes benyomásokkal összhangban. Szinte hihetetlen erõvel hat pszichénkre a monumentális építmények köveinek látványa. De nemcsak a gigantikus építészet, hanem a miniatûr méreteket meghódító mûvészetek is ilyen nagy hatással lehetnek ránk. Egy patkolt tojás, vagy egy feliratokat tartalmazó rizsszem, vagy az elefántcsontból kifaragott, egymásba záródó, mûvészien megformált dísztárgyak is ugyanarról a zsenialításról adnak tanúbizonyságot. Valójában nem a méret és a forma összhangja az, ami elgondolkodtat bennünket és figyelmünket az ember csodálatos képességeire tereli? A félvezetõ technológia kicsúcsosodásának köszönhetõen mára, már szinte mindent átszõtt a digitális elektronika, a számítástechnika rendkívül varázslatos és, valljuk be, hogy kusza világa. Az ember szabadságra teremtetett, így igyekszik is minden téren törekedni arra. Ezért tapasztaljuk azt, hogy már, majdnem minden technikai eszköznek, gépnek van a helyhez, a “röghöz kötöttséget” feloldó mobil változata is. A számítástechnikában ezt az úgynevezett notebookok, laptopok testesítik meg. Azonban úgy látszik, hogy ez a termékkategória még nem jutott el evolúciójának csúcsára, ugyanis egyre újabb és kisebb hordozható személyi számítógép sorozatokat kezdenek piacra dobni a neves márkákat megtestesítõ gyártók. Mégis mirõl van szó? Milyen berendezések ezek? Történt esetleg valamilyen paradigmaváltás idõ közben, amirõl nem tudnánk? Távolról közelítve a témára, elsõ lépésben vizsgáljuk meg a laptopokat a mindennapi használati szempont szerint a mai szinten. Elmondható, hogy rendkívül praktikus szerkezetekrõl van szó, melyek számítástechnikai szempontból közel azonos, ill. felsõbb árkategória esetén még magasabb teljesítményt is nyújtanak, mint az asztali személyi számítógépek. Mobilitás, szabadság, akár a természet lágy ölén is, 100%-os élmény. Pláne, ma már a 3G-s mobilhálózatokra épülõ HSDPA (HighSpeed Downlink Packet Acces – nagysebességû csomagletöltési hozzáférés) internetkap-

csolat lehetõségével. Energiafelhasználás szempontjából is csak jót mondhatunk, hiszen bámulatos az alacsony villamos-energiafelvétel mellett nyújtott, s az asztali gépeket meghazudtoló kiszolgálás. Akinek van notebookja és nap, mint nap használni kényszerül, az tudja, hogy ezen a szinten is vannak a komfortérzetet romboló tényezõk. Például a méret. Igen, elsõ hallásra visszásan hangzik, hogy ebben a tekintetben bárki a méretet kifogásolja, hiszen mit szólna hozzá, ha egy komplett asztali pc-t kellene magával cipelnie. Ez igaz, de az ember telhetetlen, vagy inkább maximalista. Nem elégszünk meg a kisebb könnyebbséggel. Egyre tökéletesebb, hozzánk idomuló készülékek kifejlesztésére érzünk késztetést, ami rendjén is van. Visszatérve a notebookokhoz, bizony nem kellemes egy általában 15-17”-os “lapos, szétnyitható táblát”, egy céltáskában, kezünkben lógatni, továbbá óvni az esetleges véletlen mechanikai behatásoktól. A mobilitás egyik alappillére a kis tömeg, és minél csekélyebb méret. Fontos még a lehetõ legkisebb villamos fogyasztás, ezáltal az elérhetõ legnagyobb üzemidõ.

felhasználási szempontjait figyelembe véve, nincs is mit nagyon alakítani, karcsúsítani. Legfeljebb csak a merevlemezes meghajtó tekintetében. Ami azonban ténylegesen a külsõ méretért felelõs, mégpedig a képernyõméret, sajnos nem csökkenthetõ az alkalmazás igényeinek követelményei miatt. Egy mûszaki rajz, dokumentáció, projektanyag, vagy marketingterv nem zsugorítható rá egy aprócska képernyõre professzionális használat esetén, mivel az, az áttekinthetõség kárára menne. A mindennapi saját célú, nem hivatásszerûen történõ felhasználás, a weben való szörfölés, a multimédiás alkalmazás szempontjából már nagyobb engedményeket lehet tenni különösebb kényelemvesztés nélkül. Egyetlen dologra kell csak figyelni gyártói oldalról, mégpedig arra, hogy a miniatürizálás ne korlátozza, ne lassítsa a felhasználót. Nevezetesen, ne legyen kezelhetetlenül kicsi a tasztatúra, vagy a megjelenített kép

Ki kell jelenteni, hogy tudásuk, teljesítményük jóval elmarad nagyobb méretû mobil társaikétól. Bizonyos szempontból korszerûbbnek mondhatók, de jóval szerényebb igények kielégítésére alkalmasak. Ez technikai paramétereikbõl is jól látszik. Ugyanakkor, felhasználói szempontból sok esetben megegyeznek a normálméretû társaikkal. Hogyan lehetséges ez? A gyártók egy kis trükköt alkalmaztak. Az egyik és legfontosabb alapparaméter a készülék mikroprocesszorára vonatkozik. Méghozzá annak sebességére, belsõ struktúrájának kiépítésére. Az órajel nagysága és az úgynevezett alaplapi- vagy buszsebesség (FSB), ami fõként meghatározó. Persze a processzor belsõ struktúrájának is nagy szerepe van az adatfeldolgozás hatékonyságában, a gyorsaságban. Ez az a pont, ahol a karcsúsítást elkezdték a net-pc gépeknél. Azonban, nem úgy, ahogy gondolnánk. Eddig a gyártók többsége az Intel cég, processzorait építi be gépeibe. Abból is a kimondottan mobil használatra szánt Intel Atom N270 és Intel Celeron Mobile sorozatot. Ezen processzorcsaládok nagyon érdekesek. Mai szemmel nézve órajel szempontjából nem különösebben kimagaslóak, mivel az, a 900 MHz - 1,6 GHz-es tartományba esik. Azonban FSBjük már egyáltalán nem mondható korszerûtlennek, ugyanis az Atom névvel ellátott processzorok már 533 MHz-en kommunikálnak környezetükkel, míg a szerényebb Celeron Mobile 400, vagy ugyancsak 533MHz-en. Bizonyos, hogy a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetõen, jobb paraméterekkel rendelkezõ, újabb processzorcsaládok alkalmazására is sor kerül. A mini és normál készülékek között azonban mindig ma-

Eszköz a nanotechnológia küszöbén

Mára minden összezsugorodott, miniatürizálódott. A nanotechnológia küszöbén állva, valójában egyáltalán nem jelent gondot a legbonyolultabb rendszer kockacukor méretnél is kisebb térfogatba való beintegrálása sem. Azonban egy dologról soha nem szabad megfeledkezni! Mégpedig az emberi, fiziológiai szempontokról. Mit érnénk egy borsószem méretû készülékkel, aminek billentyûzetét csak egy mikroszkópon keresztül nézve egy néhány mikronos tûvel tudnánk kezelni? Nos, semmit… Belátható, tehát, hogy a miniatürizálást sem szabad túlzásba vinni, mivel az egy szinten túl a használati érték rovására megy. Sokkal nagyobb szerepe van az erõs és egyben könnyû anyagok alkalmazásának. Persze, azért a jelenlegi, átlagnak számító 15-17”-os képernyõvel szerelt hordozható gépeken, egy tervezõmérnök, építész, üzletember, vagy orvos

csak nagyítólencsével élvezhetõ. Vagyis :az élmény ne sérüljön és egy kicsi, akár egy nagyobb zsebben is elférõ, esztétikus berendezés legyen a végeredmény, aminek akkumulátorai a lehetõ leghosszabb ideig képesek a mûködtetésre egy feltöltéssel.

A mini-laptopokról

A valóság tulajdonképpen nem nagyon tér el a vágyaktól, témánk alapját az úgynevezett net pc-k, netbookok vagy más néven minilaptopok szolgáltatják. Milyenek is ezek a készülékek?

rad majd egy szándékos technikai lépcsõ. Mindezek ellenére használati szempontból szinte észrevehetetlen a kis fogyatékosság, mivel a chipkészletet is az Intel palettájáról választják az esetek többségében. Ez sok esetben ugyancsak igaz a grafikus, továbbá a hangvezérlõre, a hétköznapi nevén videokártyára, hangkártyára is. A multimédiás alkalmazások teszik fõleg próbára egy számítógép képességeit, ezért a sebességbeli hiányokat hardveres gyorsítással oldják meg. Például a videofilmek nézegetése, zenelejátszás,

3D-s grafikus megjelenítés esetén. Tehát nem a proceszszornak kell kiszámolnia a szoftver segítségével az ide tartozó mûveletek értékeit, mert az oly mértékben lefoglalná azt, hogy szaggatott, akadozó és élvezhetetlen lenne az alkalmazás folyamata. Valószínûleg mindenkiben még friss emlék a lassú számítógépek problémája, ami alkalmatlanná tette a pc-t bizonyos feladatok végrehajtására. Az asztali számítógépek evolúciójának mindannyian szemtanúi voltunk és vagyunk, ezért nem szorul különösebb magyarázatra a dolog. Nos, egy korszerû számítógép képességeivel bírnak a csöppnyi netbookok, a legmodernebb 3D-s grafikus megjelenítés és HD (High Definition – magas felbontású) hangzás területén egyaránt. Persze nem minden az órajel és a buszsebesség nagysága sem. Fontos tényezõ az írható-olvasható memória kapacitása és sebessége, a RAM (Random Acces Memory – véletlen hozzáférésû memória) mérete és frekvenciája. Jellemzõen DDR2es (Double Data Rate – kettõs adatvétel) memóriamodulokat alkalmaznak, mely korszerû megoldást jelent. Nem is beszélve a sokszor 667MHzes sebességû kezelésrõl. Méretük általában 0,5-2 GB közötti, de vannak extra nagy 3 GB-os változatok is.

A legkorszerûbb adattárolás

Fõ adattárolójuk tekintetében még átmeneti állapotot lehet tapasztalni. Ugyanis egyes gyártók termékeiben kimondottan hagyományos 2,5”-os merevlemezes megoldással találkozhatunk, míg másoknál választható opcióként, vagy kizárólagosan a még szinte újnak számító, SSD (SolidState Disk – félvezetõ alapú lemez) meghajtókat alkalmazzák. Lényegük, hogy mozgó alkatrész nélküli adattárolást tesznek lehetõvé. Tulajdonképpen memória integrált áramkörökbõl épülnek fel. Tárkapacitásuk még elmarad a mai 2TB-os méretekig rúgó winchesterekétõl. Azonban a ma még rekordnak számító 250GB-os SSD-k hamarosan túlszárnyalják a mechanikus felépítésû winchesterek kapacitását, s egyeduralkodóvá fognak válni. Nagyon praktikusak. 2,5 és 1,8”-os fizikai méretekben készülnek. Általában SATA (Serial Advanced Technology Attachment – fejlett soros kialakítású csatlakozófelület) csatlakozó interfésztípussal készülnek. Jóval gyorsabbak a winchestereknél, mivel nincs bennük semmilyen mozgó alkatrész. Tisztán elektronikus mûködésûek. Nincsenek forgó lemezek, csapágyazás, fej-és lemezmeghajtó motor. Kis villamos fogyasztás mellett, megbízhatóan mûködnek. A netbookokat a jelenlegi kínálatban, általában 420GB méretû SSD-kkel látják el, de ezek is cserélhetõk nagyobbra, akárcsak a hagyományos HDD-k (Hard Disk Drive – merevlemezes meghajtó). Ezzel kapcsolatban, azért mindenképp tájékozódjunk egy-egy készülék gépkönyvében leírtak alapján, hogy mégis, mi a bõvíthetõség felsõ

határa. Mert sok esetben ez még csak 20GB-ra van maximálva. Egyes esetekben bizonyos szoftverfrissítésekkel ez a limit emelhetõ, de errõl pontos tájékoztatást csak a szakeladók, továbbá az egyes gyártók szakszervizei tudnak adni. A klasszikus HDD-s változattal értékesített készülékek valamivel magasabb energia-felvétellel, rövidebb üzemidõvel rendelkeznek az akkumulátor feltöltését követõen. Ebben az esetben az általános 80-160Gb-os tárkapacitás szokványos. Mobil készülékeknél nem lehet elégszer kihangsúlyozni, az energiahatékonyság fon-tosságát. Ezért is szeretném azt a témánk középpontjába helyezni, és zsinórmértékként alkalmazva haladni végig egy gondolatmeneten. Legyen szó bármilyen számítástechnikai alapú készülékrõl is, az áramfelvétel szempontjából, a másik nagyon jelentõs egység a képmegjelenítõ, vagy más néven monitor. Most mini gépekrõl beszélünk, melyek képátlója alapvetõen 12” alatti. A legáltalánosabb a 9-10”-os méret. Mivel TFT LCD (Thin Film Transistor Liquid Crystal Display – vékonyfilm-réteg tranzisztoros folyadékkristályos képmegjelenítõ) képernyõrõl van szó, ezért számos paraméteren kívül a legfontosabb a megvilágítás, a fényerõ. A monitor-modul fényereje szabályozható, mint minden más készülék és alkalmazás esetében, de egy bizonyos szint alá nem lehet csökkenteni még a legagyafúrtabb ECO (Economy – gazdaságos) üzemmóddal sem, mivel a jó láthatóság alapszempont. A netbookok esetében a kis méret utáni igény a fejlesztõk kezére játszik, mivel a kisebb felület megvilágításához, kevesebb fény, így kisebb energia is szükséges. Persze ezen kívül még számos más módszert is alkalmaznak. Számunkra csak a végeredmény a fontos.

A multimédia alkalmazásokért

Mivel ezek az újdonsült kis berendezések a kényelmes internetezésre és könnyed általános multimédia alkalmazások kiszolgálására hivatottak, ezért fordítsunk figyelmet a csatlakozási felületekre is! Általánosan igaz, hogy mindegyik net-pc rendelkezik WLAN (Wireless Local Area Network – vezeték nélküli helyi hálózati kapcsolat) kapcsolattal ugyanúgy, mint a hagyományos vezetékes LANnal. Ez nagyon sokat számít a szabad mozgás terén. Legnépszerûbb változata a WiFi (Wireless Fidelity – vezeték nélküli pontosság), ami kimondottan a helyi, nagy sebességû, vezeték nélküli netkapcsolatért felelõs. Mindemellett, sok esetben, a bluetooth jelzetû, mobiltelefonoknál már megszokott, ipari szabványú rádiófrekvenciás kapcsolati lehetõség is rendelkezésre áll. Egyes modellekben, biztonság kedvéért, faxmodem is található, “azért sohasem lehet tudni” alapon. Errõl a négy érintkezõs telefoncsatlakozó aljzat tanúskodik. A beépített 1,3 megapixell felbontású webkamera és a jó minõségû

Ô

A KONTROLL • VII. évf. 2. szám

http://www.akontroll.hu

sztereó hangszórók is növelik a komfortérzetet. Az USB 2.0 (Universal Serial Bus – univerzális soros busz) periféria csatlakozó felület ugyancsak az alapfelszereltségek közé tartozik. Legalább 3 darab található belõle. Elmondható ez a külsõ VGA csatlakozásról is. Ennek ténye viszont sokkal mélyebb következtetésekre ad okot. Gondolkozzunk csak el! Miért lenne értelme egy kis, lebutított, szerény igényeket kielégítõ hordozható számítógépre külsõ képmegjelenítõ részére csatlakozófelületet kialakítani. Normál notebookok esetén ezen egy pillanatig sem csodálkozunk, hiszen teljesen természetes, hogy elõadásokon, bemutatókon, egy plazma, LCD, vagy projektoros képmegjelenítõvel összekapcsolva nagyon nagy segítségül szolgálhat a szemléltetés, ismeretterjesztés terén. Nos, a netbookok esetén is ugyanez a helyzet. Talán ez a kis momentum már eloszlathatja a kételyt, minden net-pc iránt szkeptikusan viszonyuló leendõ vásárlóban. Sokszor hallottam már, hogy a netbook tulajdonképp a PDA mobilszámítógép és a laptop között elhe-

lyezkedõ állomás. Nem szeretnék vitatkozni senkivel sem, de én ezzel nem értek egyet, mivel ezt, a felépítés, a struktúra és a technikai paraméterek már önmagukban is cáfolják. Egy kis bátorsággal azt mondanánk, hogy a messzi jövõbe tekintve, inkább valamilyen sokkal kifinomultabb

szót a beépített kártyaolvasóról. Teljesen általános a négy az egyben kivitelû kártyaolvasó, mely a már elterjedt SD (Secure Digital) memóriakártyák különbözõ változatainak fogadására képes. A teljesség igényével élve természetesen nem megkerülhetõk az analóg audio csatlakozófelületek kér-

rendszer felé vezetõ új útnak a kezdetét jelentik. Ha már a felszereltség sokszínûségével próbáljuk bizonyítani az új irányzat létjogosultságát, akkor elengedhetetlen, hogy ne szóljunk néhány

dése sem. A legtöbb esetben, egy fejhallgató számára kialakított 3,5mm-es szetereo jackcsatlakozó, valamint egy azonos méretû mikrofon bemeneti csatlakozóaljzat található. Komfortosabb megoldásoknál

TU-MUOSZ Újságírói klub és iroda Iroda és klubvezetõ: Dr. Mérõ Éva Tel: (+36 30) 647-9030 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-1064 Budapest, Vörösmarty u. 47/a. Tanácsadás: pénteken 9-12 óráig az érdeklõdõ újságírók számára. A hónap utolsó péntekén 11-13 óráig szakmai mûhelymunka.

Jászberény Iroda és klubvezetõ: Lipták Zoltán Tel: (+36 30) 631-0542 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-5100 Jászberény, Ifjúság út 24. Tanácsadás: hétfõn és szerdán 9-11 óráig Klubnap: szerdán 18-20 óráig

még külön egy vonal szintû, ugyancsak 3,5mm-es, sztereó jack-csatlakozós hangkimeneti aljzatot helyeznek el a készüléken. A touch-pad, billentyûzet és más egyéb dologban nem nagyon térnek el a hagyományos laptopoktól. Mindenesetre arra figyelmeztetek minden leendõ vásárlót, hogy nagyon figyeljen arra, hogy a net-pc biztosan magyar ábécé szerinti billentyûzetû legyen! Sajnos egyes szaküzletek néhány készüléket angol klaviatúrával árulnak. Ez bizony nagy csalódásokat tud okozni. Persze, ilyen esetben is van megoldás. Például egy USB-s magyar karakteres billentyûzet csatlakoztatása. De, akkor meg hol a mobilitás öröme, ha egy asztali számítógép billentyûzetével együtt tudjuk csak maradéktalanul használni a kis készülékünket. A netbookról szólva számos dicsérettel illettem ezt az egyedi kis kategóriát, de úgy gondolom, hogy a korrektség érdekében semmit sem szabad elhallgatni, így egy nagyon feltûnõ hiányosságnak is szeretnék néhány gondolatot szentelni. Beépített optikai meghajtója, nevezetesen a DVDsupermulti írója nincs. Ennek is energia megtakarítási okai vannak, de véleményem szerint egy ilyen koncepcióba nemhogy a mechanikus winchester, hanem egyetlen mechanikus rendszerû adattároló sem illik bele. Persze, nem biztos, hogy, ami egyesek részére szimpatikus, az mások számára is hasznos. Mi értelme lenne egy tengerparton, vagy éppen egy világkörüli úton lemezeket írni? Az archiválandó adatok a háttértárolóra, vagy a beépített kártyaolvasóba helyezett SD kártyára tölthetõk,

15

Mindennel tisztában vagyunk már, de egy kérdés még bizonyára rendkívül izgatja a kedves olvasók fantáziáját. Mégpedig a vételár. Mégis milyen összegre kell számítanunk egy netbook vásárlásakor? Az átlagos ársáv 55-120 ezer forint között mozog. Leggyakrabban egyébként 80-100 ezer forint közötti készülékkel lehet találkozni a boltok polcain, de az extrém igényeket kielégítõ termékskála is ugyanúgy megtalálható. Az árat jelentõsen meghatározza a felszereltség, a teljesítmény, a processzortípus és a memóriavolumen. Egy két extrém esettõl eltekintve, ebben a kategóriában nem nagyon érvényesül a márkanév-do-

rövid idejû használat után is képesek levenni a lábukról a témában jártas szakembereket is. Sok gyártó az ízléses kis készülékeket már eleve, gondosan kidolgozott hordozótáskával együtt csomagolja. Nem állt szándékomban senkit sem rábeszélni a mini laptopok vásárlására, sem pedig eltántorítani attól. Egy reális képet, egy jól használható kis segédletet szerettem volna átadni a leendõ vásárlóknak, akik talán ma még csak hezitáló nézelõdõk és szeretnének valamilyen kiindulópontra, kapaszkodóra lelni a változatos termékek rejtelmes erdeiben. Legyen bárhogy is, biztos, hogy egy ilyen kis készülék nagyon hasznos lehet a mindennapi életben felnõttek, gyerekek, diákok és mindenki más részére. Kellemes kikapcsolódást jelenthet, és nagy örömet okozhat a számítástechnikáért rajongók számára. Ünnepnapra, születésnapra nagyon szép

minancia. A piacra való betörés érdekében eddig még, csakis kimondottan színvonalas, jól összehangolt, formatervezett és rendkívül esztétikus készülékekkel találkoztam. Egyik szebb, mint a másik. Elegáns megjelenésükkel, már

és hasznos ajándék lehet. Azok, akik az elõbbiekben öszszefoglalt és tárgyalt tényeket átgondolják, és ezek alapján döntenek vásárlásuk tárgyát illetõen, azok biztosak lehetnek választásuk sikerében. Balogh Dezsõ

majd miután hazaérkeztünk, a külsõ egység segítségével lemezre rögzíthetõk.

Mennyiért juthatunk hozzá?

A TU fogyasztóvédelmi tanácsadó irodák és klubok

Budapest Iroda és klubvezetõ: Medvegy Magdolna Tel: (+36 30) 466-1715 Iroda: H-1112 Budapest, Cirmos u. 8. Tanácsadás: kedden és csütörtökön 17-19 óráig Klub: H-1119 Budapest, Etele út 38/a fsz.4. Klubnap: páratlan héten szerdán 15-18 óráig Debrecen Klub- és irodavezetõ: Ráczné Szabó Györgyi Helyettese: Zenkovics Zoltánné Elérhetõség: 4031 Debrecen, Postakert u. 27 Tel.: 52/ 320-906 Mobil: 06-20/914-64-06 Klubnap: páros hétfõn 16-18 órakor, tanácsadás: páratlan héten 16-18 óráig. E-mail: [email protected]

Nyíregyháza Iroda és klubvezetõ: Pál Istvánné Tel: (+36 20) 824-4052 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-4400 Nyíregyháza, Rezeda u. 79/a. Tanácsadás: hétfõtõl-péntekig 10-14 óráig, de idõpont egyeztetéssel szükség szerint. Klubnap: minden kedden 17-19 óráig Pécs-Baranya Iroda és klubvezetõ: Kiss Varga István Tel: (+36 72) 238-888 Tel: (+36 20) 923-8888 Tel: (+36 20) 933-8888 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-7629 Pécs, Komlói út 94-98. (Origó-Ház) Tanácsadás és klubnap: hétfõtõl-péntekig 8-17 óráig Zalaegerszeg Iroda és klubvezetõ: Fekécs Imre Tel: (+36 30) 227-9250 E-mail: [email protected]

E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-8900 Zalaegerszeg, Kert u. 8. Tanácsadás: hétfõn és pénteken 16-19 óráig Klubnap: hétfõtõl-péntekig 9-12 óráig

Csabrendek - Sümeg Iroda és klubvezetõ: Tanai Tamásné Tel: (+36 30) 927-3724 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-8474 Csabrendek, Rákóczi út 14/a Tanácsadás: a hét minden napján Klubnap: minden második csütörtökön 17 órától. Tapolca Iroda és klubvezetõ: Fodor Gyula Tel: (+36 20) 394-4961 E-mail: [email protected] Tanácsadás: minden hétfõn 15-17 óráig. Klubnap: minden páros héten pénteken 15-17 óráig Iroda és klub: H-8300 Tapolca, Fõtér 10. (Könyvesbolt)

Budakeszi Iroda és klubvezetõ: Fekete Csaba Tel: (+36 23) 457-026 Fax: (+36 23) 450-798 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-2092 Budakeszi, Fõ u. 258. Tanácsadás: hétfõn, szerdán, pénteken: 14-18 óráig,

kedden és csütörtökön 9-14 óráig Klubnap: ugyanott, ugyanakkor.

Százhalombatta - Érd Kistérségi Fogyasztóvédelmi Klub Iroda és klubvezetõ: J-né Szabó Éva Tel: (+36 30) 966-8079 Iroda és klub: H-2440 Százhalombatta, Csenterics út 4. Tanácsadás: hétfõn: 10-12 óráig Klubnap: minden második kedden 10-14 óráig.

Székesfehérvár Iroda és klubvezetõ: Detki Sándor Tel: (+36 20) 255-4339 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-8000 Székesfehérvár, Gánts Pál u. 17. Tanácsadás: hétfõn és pénteken 16-18 óráig Klubnap: a páros héten kedden 17.30-19.30 óráig Szolnok Iroda és klubvezetõ: Lipták Zoltánné Tel: (+36 30) 303-6005 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-5000 Szolnok, Sajtó u. 10.I.3. Tanácsadás: kedden és szerdán 13-15 óráig Klubnap: kéthetenként egyeztetés szerint Tata Iroda és klubvezetõ: Hohl Klára

Tel: (+36 30) 387-4732 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-2890 Tata, Kazincbarcika út 4/c Tanácsadás: szerdán 17-18 óráig Klubnap: ugyanott, ugyanakkor. Gyöngyös Iroda és klubvezetõ: Szoó Sándor Tel: (+36 37) 315-303 Tel: (+36 20) 941-2302 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-3200 Gyöngyös, Jászsági út 3/B Tanácsadás: Kedden és csütörtökön 14-17 óráig Klubnap: ugyanott, ugyanakkor. Törökbálint - Budaörs Kistérségi Iroda és klubvezetõ: Schmidt Mónika Tel: (+36 70) 317-2347 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-2045 Törökbálint, Deák Ferenc u. 51. Tanácsadás: kedden 15-18 óráig illetve telefonos bejelentkezés alapján. Klubnap: páros héten csütörtökön 17-18 óráig Dél-alföldi Regionális Iroda és klubvezetõ: Oláh-István László elnök Iroda és klubvezetõ h. Oláhné Szabó Éva titkár Tel: (+36 62) 269-376

Tel: (+36 70) 424-2882 Tel: (+36 70) 603-4360 E-mail: [email protected] Levelezési cím: H-6768 Baks, Váradi u. 16. Iroda és klub: H-6722 Szeged, Földvári út 3. Tanácsadás: csötörtökön és pénteken 16-19 óráig Klubnap: a hónap utolsó pénteken 16 órától Nagykanizsa Iroda és klubvezetõ: Szeri Ferenc Tel: (+36 30) 278-2523 Tel: (+36 70) 612-4338 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-8800 Nagykanizsa, Petõfi u. 5. II. 204. Tanácsadás: a hónap elsõ és harmadik hetében csütörtökön 14-16 óráig Klubnap: a hónap második és negyedik hetében csütörtökön 14-16 óráig

Cegléd Iroda és klubvezetõ: Kõhalmi Dezsõ Tel: (+36 30) 369-4161 E-mail: [email protected] Iroda: H-2700 Cegléd, Rákóczi út 37/a Tanácsadás: hétfõn és kedden 17-19 óráig Klub: Kossuth Mûvelõdési Központ és könyvtár H-2700 Cegléd, Kossuth tér 5. Klubnap: a hónap elsõ és utolsó elõtti szombaton 16-18 óráig.

bankfiókok? Kerala vizein, avagy fogyasztóvédelem Titkosított A titokzatos Erste Bank az indiai halászatnál 16

Egy úszó fogyasztóvédelmi hajon utazol, amely 44 folyó torkolatához visz. Erre az egyedül álló utazáshoz a Délnyugat- Indiában, Kerala államban van lehetõséged. A hajóról a természet csodáit bámulhatod, ami a kókuszpálmákkal szegélyezett lagúnák, rizsföldek, tavak adta lehetõség… Az itt élõ emberek emlékeznek arra, hogy pár évvel ezelõtt nem voltak turisták, fogyasztóvédõk, sem ötcsillagos szállodák. Jelenleg több “csatorna” mentén élõ családfõ dolgozik szállodában, ismerkednek a turizmussal. Ami a legjobban számit e közegben, az a fogyasztóvédelem! Elítélik azokat a kereskedõket, vállalkozókat, kik abból akarnak nyereséget, hogy bepalizzák az embereket, akik kõkeményen dolgoznak egy-két dollárért!! A “hozadékot” a napi halfogással, eladással egészítik ki. Egy szó, mint száz, árgus szemekkel vigyázzák az értékeiket, ami a megélhetésüket biztosítja!? Az állam mellettük áll a fogyasztóvédelmi törvény adta lehetõséggel.

Halászat a holtágakban

Ez az aktivitás az életük része! A világon egyedül álló, midõn a nõk csupasz kézzel fogják a halat (indiai tarkasügéreket, a karimeeneket)! Ez a halfajta különleges az indiaiaknak. Úgy, mint a Coca - Cola az amerikaiaknak. Hogyan fogják kézzel a halat az ázsiai szépségek? Amikor a halak észlelik a közeledõ nõket, lemerülnek, s befúrják a fejüket az iszapba. A nõk a talpukkal finoman kitapogatják a területet, majd gyorsan lenyúlnak, s megszorítják a gyanútlan áldozatukat. Majd, a vízen lebegõ kosárba teszik õkelmét. A parton már várakoznak a kereskedõk, vásárlók. A forgalomba hozatalt árgus szemekkel fi-

http://www.akontroll.hu

gyelik a helyi fogyasztóvédõk! A nagyobb halak az ötcsillagos szállodákba, míg a szerényebb külsejûek a kisjövedelmûek asztalára kerülnek. A holtágak partjain megszokott látvány a kínai halászhajók kavalkádja is. Az ellenõröknek, felügyelõknek csak annyi a feladatuk, hogy megvárják a halászhajó kikötését. Végignézik az értékesítési folyamatot. Ter-

mûködik, teljes jogkörrel. Érdekességként: e hajókat kenyérfa deszkákból készítették, melyeket, kókuszrost köteleket összecsomózva erõsítettek egymáshoz, egyetlen szög felhasználása nélkül! Fogyasztó csalogató a kígyóhajók evezõsversenye is! - Ezek hosszú, keskeny kenuk. 20 hajó vehet részt e versenyen. Mindegyikben 100 - 150 férfi helyezkedik el. India elsõ miniszterel-

ják nyílván. Ebbõl az adatbázisból manifesztálódik a beérkezõ, s a kimenõ mennyiség, árban – kilóban - literben. Egyszóval, prompt a leltár lehetõség a felügyelõknek, így helyben megállapítható a bevétel s a kiadás közötti különbség. A nyereség után ott helyben befizetik az adót! Ez nem semmi! Jó lenne… ha mi magyarok itt tarthatnánk. Indiában kiemelt helyzetben van a fo-

mészetesen ez nem csak errõl szól, hanem érdekes turisztikai látványosság is. Érdekesség. Állítólag Kubiláj kán udvarának kínai kereskedõi hozták a necceket kocsin (ma Kochi) városába i.sz. 1400 elõtt. E hálókat nem csak kínaiak, hanem a portugál pákászok is használták. A lokális fogyasztóvédelmet, nem lehet meggyengíteni, mivel ez a tevékenység az egyetlen, ami védelmet nyújt a halászó emberközösségeknek. Itt komolyan veszik a helyi törvényeket! (Bár nálunk is így volna.) A több mint 100 éves rizsszállító hajókat alakítják át a befektetõk úszó luxusszállodákká. A hajókon kialakított fogyasztóvédelmi iroda

nöke Dzsaváharlál Nehru is ellátogatott Aleppibe, a holtágak egyik nevezetes városába, ahol óriási hatással volt rá az evezõsverseny. Annyira lenyûgözte a viadal, hogy magáról megfeledkezve beugrott a gyõztes hajóba s együtt tapsolt, énekelt az evezõsökkel Az eseménynél számos kereskedõ- vendéglátós kínálja a portékáját. Az árusok nem feledkeznek meg, - mint a magyar piaci közszereplõk – a nyugtaadási fegyelemrõl! A felügyelõk a nyugtatömbbõl hiányzó példányokat összevetik a megmaradt árukészlettel! A bizonylatokat egy könyvben, mégpedig a “boltos könyvben” tárolják, tart-

gyasztóvédelem, már kialakították a jogorvoslat rendszerét, szabályozását, a piac prioritását, a közérdekû bejelentõk országos védelmét, míg nálunk a képlet keretrendszere egyenetlen. A fokozódó gazdasági versenyben kiemelkedõen fontos az európai fogyasztóvédelemi kultúra azonnali szorgalmazása, mely képes egy gigantikus európai piacot megteremteni! Olyan piacot, amelyben hazánknak is részt kell kapnia. S az EU vezetõi már tudják: jól mûködõ piac fogyasztó nélkül, de fogyasztóvédelem nélkül nem mûködik. E téren, mintha az indiai Keralában is szerezhetnénk tapasztalatot. Oláh István László

fehér, piros, lila) virágú faj szépen díszlik sziklakertekben is, sõt a ceglédi árokparton is. A nehezen írtható, különösen a szõlõben virító vitamindús vajparéj; a középkorban még rendszeresen fogyasztották. Hozzá hasonló, s ha lehet még makacsabb gazféle, a tarackbúza, amely fontos alkotórésze a hólyaghurut elleni teakeveréknek, s hihetetlenül jó a vízhajtó hatása. A csalánfélék az egész ország területén fellelhetõk. Az egész növényt fullánkszõrök borítják. Amennyiben a bõrünkhöz ér, pírt, valamint égetõ és viszketõ fájdalmat okoz, de hasznos. Ugyanis rendkívül sokrétû gyógyhatással rendelkezik. A levelébõl készült tea iható többek között reuma, bõrkiütés, magas vérnyomás, köszvény, cukorbaj és csalánkiütés ellen. Használható továbbá vértisztítóként és köhögés csillapítására. Aranyér gyógyítására kiváló ülõfürdõ, torokgyulladás esetén gargalizálni kell a fõzetével, fejbõrés hajproblémák esetén tegyük a mosóvízbe a kivonatát. Tudni kell azt is, hogy a csalánban sokféle a vitamin és rendkívül nagy a roboráló hatása – a mikroelemei folytán. Sok magyar hadifogoly köszönheti a csalánlevesnek az életét. A két világháborúban Oroszországban, Szovjetunióban járt magyar hadifoglyok hozták haza e tudást, vagy hogy a fagyott seb legjobb természetes gyógyítója a diófa megfõtt kérge.

Szépen díszlik a szabadban és a virágcserépben egyaránt a bazsalikom, a borsmenta, a borsikafû és a fodormenta is. Ízletes teájuk van és valósággal “megbolondítják” néhány csipetnyi mennyiségben adagolva a salátát. A finom íz mellett, ezen növények nagy segítségére szolgálnak annak, aki nem tudja könnyen emészteni a hüvelyes növények magvait. A snidling egész télen ott zöldellhet minden konyhaablakban, de egyre többen szívesen is fogyasztják. A vitaminban gazdag gyomorerõsítõ már egy frissen pirított és vajjal megkent kenyérre szórva is fölséges étel. A szép koronájú, illatos virágú, nagy hársfák sokfelé ékesítik az utak szegélyét s a parkokat. A népi gyógyászatban a hársfa virágát is használják, van belõlük kis- és nagylevelû, de az ezüstlevelû és amerikai faj nem alkalmas gyógynövénynek. A hársfavirág gyûjtéséhez akkor kell hozzáfogni, amikor a virágocskának legalább a kétharmada kinyílt. Aki teheti, az szárítsa a padláson két-háromujjnyi vastag rétegben kiterítve. Teája a kamillavirág után a legnépszerûbb háziszer meghûléseknél izzasztásra, köhögéscsillapításra. De jó idegerõsítõnek, enyhe szívmûködés-serkentõnek és vértisztítónak is fõzik. Külsõleg príma bõrápoló és finom illatú a fürdõvízbe öntött kivonata. A hársak fájából készült szenet fogporokhoz, sebgyógyító és bõrbajok elleni hintõporokhoz adják. Sajnos majdnem feledésbe került nagymamáink kedvenc,

Fûben, fában orvosság

- Amennyiben jobban megbecsülnénk eleink tudását és rendszeresen kihasználnánk a fûszerekben és gyógynövényekben rejlõ lehetõségeket, akkor a jelenleginél sokkal egészségesebbek lehetnénk s ráadásul egy csomó pénzt is megspórolhatnánk a patikaszereken – mondta a ceglédi fogyasztó védelmi klub novemberi elsõ összejövetelén Surányi Dezsõ természettudós, az MTA doktora. - Én nem vagyok a kerti virágok ellen – hangsúlyozta -, de nem ártana a kertekben legalább egy kis területet a fûszereknek, gyógynövényeknek szentelni. Csak hát nálunk egyre nagyobb divat, hogy lebetonozunk, vagy legfeljebb füvesítünk minden talpalatnyi helyet. A gyümölcsfák helyére meg örökzöldek kerülnek. Mondván ezekkel van a legkevesebb gond, meg ez a “trendi”. Meggyõzõdésem ezzel szemben: a jobb életmódunk azt kívánja, hogy akár dísznövény formában, termesszünk húsz-harminc féle gyógynövényt is a ház körül. Akinek nincs kertje, az is nevelhet növényeket az erkélyen, vagy a lépcsõházban, néhány cserépnyihez mindig van hely. Hiszen ezek a gyógyfûvek a náthától a száj nyálkahártya-gyulladásig sok mindenre jók. Még olyan is akad közöttük, amelyik elõsegíti a cigarettáról leszokott emberek dohánytól való visszatartását. Nem más e növény, mint a például krumplifõzelék ízesítésére szolgáló lestyán.

Sajnos, a természetes gyógymóddal az iskolák egyetlen osztályában sem foglalkoznak, még az orvostudományi egyetemeken sem megfelelõ a szintje! Csodálkozunk, hogy az orvosok egy része ellenszenvvel fogadja azokat? Szerencsére, a zöld fûszernövények egyre inkább kezdenek divatba jönni. Az angelika, vagy angyalfû levelét érdemes levesbe fõzni. Az észak-európai országokban a fiatal hajtásokból salátát, vagy

Metélõhagyma

fõzeléket is készítenek. Húsos levélnyelét, pedig cukrozott csemegeként tálalják. A gyökerét elsõsorban teakeverékbe használják: étvágyjavító, emésztést serkentõ, vértisztító, szélhajtó, idegerõsítõ, izzasztó hatású De segít a gyomor és epebántalmak esetén is. Szeszes kivonatát reuma elleni bedörzsöléshez adják. Hasznosítja továbbá a likõr-, az illatszer és a cukoripar. A kossuthka látszólag igénytelen kis egyéves faj. Érdemes lehajolni érte. Ugyanis tejföllel nyakon öntve, kiváló salátaféle – és bájos dísznövény. A tíz-tizenöt centiméter magas, gyepet takaró kicsiny, sárga (narancs,

A KONTROLL • VII. évf. 2. szám

A bank, amely minden álmod megvalósításához hozzásegít a kölcsöneivel! Ezt sugallják a reklámok, errõl gyõzköd bennünket számos Mikulás a televízióban, de ugyanitt Rómeó és Júlia is felbukkan, mert saját lakásra vágynak, ennek a banknak a segítségével. Ha õk még nem gyõzték volna meg a fogékony nézõt, hogy csakis az Ersté-hez érdemes fordulniuk anyagi támaszért, akkor figyelhetnek az emberek Pinocchió mesterére, aki teremtménye iskoláztatására óhajt pénzt felvenni ugyanettõl a banktól. Mesés személyek, mesebeli megoldást kínáló intézmény, álmodozásra késztetõ reklámok. Akarva- akaratlanul is belénk sulykolják: ha kölcsön, akkor csakis itt, csakis õtõlük. Aztán besétálunk a csapdába. Tette ezt a párom is, aki meglévõ lakáshitelünk mellé újabb összeget egyedül tõlük remélt, mivel az OTP (milyen figyelmesen!), nem kívánta tovább növelni terheinket, hiszen nem vagyunk már fiatalok, élünk-e addig, amíg visszafizetjük a kölcsönt? Tehát a varázslatos Erste Bankhoz folyamodhattunk, egy közvetítõ cég segítségét igénybe véve. Így kiderülhetett az OTP jótékony gesztusa is, mert nagylelkûen megengedték, hogy besoroljon mögéjük másodiknak, adóstársnak az Erste. Tõlük sikerült is az újabb millióhoz hozzájutni, de arról már senki ne faggasson bennünket, hogy ezért a szívességért mennyit is fizetünk majd vissza. Az életmentõ gyors-segély ugyancsak a lakásunk jelzálogát képezi, azaz képezné. A Földhivataltól ugyanis arról értesültünk, hogy valami formai hiba miatt nem sikerült a jelzálog bejegyzése, és ezt a hibát a banki tisztviselõknek, az Erste alkalmazottjainak kell helyreállítani. Ennek már több mint két hónapja, de nem történt meg. Pedig a saját érdekük lenne, hogy legalább arról érdek-

lõdjenek, mi akadályozza a bejegyzést? Mindenesetre, mi januárban megpróbálkoztunk azzal, hogy figyelmeztessük õket erre a kötelességükre. Ekkor döbbentünk rá, hogy nem lesz egyszerû - legalábbis telefon útján - kapcsolatba lépni az érintett bankfiókkal. Bárki meggyõzõdhet róla: a telefonkönyvben csak egyetlen, központi számot talál, fiókoknak se híre, se hamva. A 197es tudakozó is megerõsítette ezt: egyetlen számot bocsátott rendelkezésünkre. Ezt a számot fel is hívtuk, és ezzel kezdõdtek újabb megpróbáltatásaink. Tanúja lehettem férjem türelmi teherbírásának. A telefonban azt az információt kapta, hogy munkatársaik foglaltak, várjon három percig a kapcsolásra. Megtette. Nem három, hanem pontosan háromszor három percbe telt, amíg emberi hanggal tudott szót érteni. Ekkor végre kapcsolták is a kért fiókot, de annak a telefonszámát még ekkor sem árulták el férjemnek, az ügyfelüknek. Kiderült, hogy valamilyen okból valamennyi fiókjuk helyszíne, annak telefonszáma titkos. Ez lenne az ügyfelek – a fogyasztóik - védelme? Nem inkább a bank alkalmazottjainak a kiváltsága, hogy még véletlenül se zaklassák õket munka közben telefonjaikkal az érdeklõdõk? (Még Rómeó és Júlia se!) Okvetetlenkednék, ha arról faggatnám ennek a nagyhírû banknak a vezetõit, hogy erre a titokzatosságra mi készteti õket? Olyan gondos titokzatosságra, hogy mi, ügyfeleik, még a telefonszámát sem tudhatjuk a fiókjaiknak? Errõl meggyõzõdhetne, mind a Mikulás, a Rómeó és Júlia, és bármelyik a reklámjaikban látható mesebeli lény is, aki tõlük vár kölcsönt. Mi viszont ezen a földön élünk, bennünket nem érdemes további mesékkel szédíteni. MOLDI

olcsó és C vitaminban rendkívül gazdag hecsedli lekvárja és szörpje. Amit a sok régi ház udvarán szépen virágzó csipkerózsa bokrának termésébõl, a csipkebogyóból fõztek. A növény még a citromnál is tízszer több C vitamint tartalmaz, ami rendkívül fontos a szervezet számára. S természetes állapotban elfogyasztva, mint a többi vitamin is, sokkal jobb hatást vált ki, akár a ma oly divatos és méregdrága vitamintabletta. A kicsiny bogyóban található továbbá a számunkra fontos alma-, citromsav, vas, magnézium, mész, valamint nyomokban A, B, K és P vitamin is. Hatodik-hetedik századi arab gyógyszerkönyvek angol fordí-

Köztudott az is, hogy a cékla erõteljesen csökkenti a káros sejtburjánzást, érdemes tehát annak levét bõséggel fogyasztani az ilyen betegségben szenvedõknek. Természetesen a szakorvosi gyógykezeléstõl nem tekinthetünk el. A zöldségfélék némelyikérõl feltételezik, hogy oldja a frigiditást és növeli a potenciát. Fölösleges a méregdrágán, és több esetben titkon árult szerekre pénzt költeni. A néphit szerint, aki sok spárgát eszik, az sok szeretõt tud kielégíteni. A torma szerelemre tüzel, a sárgarépa pedig szerelmi légyottra késztet. A zeller és a lestyán erõteljesen növeli a férfierõt. A szerelmi vágy felkeltésére az egyiptomiak retket ettek, a franciák a padlizsánt fontos afrozodiákumnak tartják. Ilyen célból a görögök és olaszok szívesen fogyasztanak borsmustárt, azaz rukkolát, az angolok meg articsókát. A maják a napraforgó szirmaiból fõznek szerelmi bájitalt, amit sóval és borssal ízesítenek ezzel megsokszorozva a házasélethez szükséges erõt. A leghatásosabb, hogy ki-ki módjával igyon szeszes italt, vagy “ha utána van”, az odvas keltike orvosi kontroll mellett csodákra képes. Természetesen a gyógynövények fogyasztásánál is a mértékletességre kell törekednünk, tartsuk magunkat a középkor kimagasló orvosa Paracelsus mondásához, miszerint “Minden dolog méreg, ha önmagában nem is az; csupán a menynyiség teszi, hogy egy anyag nem méreg.” Kõhalmi Dezsõ

Odvas keltik e keltike

tását tanulmányozva olvastam a keserûmandulának a tüdõdaganatra kifejtett pozitív hatásról. Ezt 1997-ben ismertettem egy olasz konferencián. A következõ évben az Egyesült Államokbeli világhírû Mayo Klinikán kipróbálták annak hatását, szigorúan kórházi körülmények között. A szer a kemoterápia során kialakuló hatást váltotta ki a betegekben. S mint az intézet levelébõl megtudtam, a magot nyolcvannál több emberen próbálták ki és csak hat-hét személyen nem segített.

Fogyasztóként ért sérelmeit, panaszait illetõen keresse fel honlapunkat: www.akontroll.hu • Kérdéseire szakjogászunk válaszol.