7. évfolyam
2. KÜLÖNSZÁM
2000. március 31.
JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT
Epinfo Ep id em iol óg iai In f ormáci ós Het ilap
A JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT
TÁJÉKOZTATÓJA A VESZETTSÉG-FERTŐZÉSRE GYANÚS SÉRÜLÉSEKKEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOKRÓL
2
Epinfo A JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓJA A VESZETTSÉG-FERTŐZÉSRE GYANÚS SÉRÜLÉSEKKEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOKRÓL
Összeállította: Dr. Lontai Imre mb. főosztályvezető, OEK Közreműködtek: Dr. Straub Ilona főigazgató főorvos, OEK Dr. Faragó Zsuzsanna ÁNTSZ Fővárosi Intézete Dr. Fekete Zsuzsanna ÁNTSZ Baranya Megyei Intézete Dr. Kajcsos Teréz ÁNTSZ Vas Megyei Intézete Dr. Lencsés Katalin ÁNTSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézete Dr. Ócsai Lajos ÁNTSZ Bács-Kiskun Megyei Intézete Dr. Takács Anikó ÁNTSZ Bács-Kiskun Megyei Intézete Dr. Tarsoly Zoltán ÁNTSZ Hajdú-Bihar Megyei Intézete Dr. Tóth-Daru Ágnes ÁNTSZ Heves Megyei Intézete
Készült: a NAGYMOGUL Kft. (1056 Budapest, Váci u. 63.) nyomdájában 15 000 példányban Budapest 2000
Epinfo
3
BEVEZETÉS
2000. május 1-től kezdődően megváltozik a veszettség elleni posztexpozíciós oltásokkal kapcsolatos oltóanyag rendelési módja: Az oltóanyagot a továbbiakban nem az Országos Epidemiológiai Központtól kell egyedileg megrendelni. Az oltóanyag telefonon vagy faxon rendelhető meg az ezt felvállaló cégtől, s a megrendeléstől számított 24 órán belül egyedileg, hűtve szállítják ki az oltóanyagot a megadott címre. Az oltóanyag-rendelés, kiszállítás új rendjéről való tájékoztatás egyben lehetőséget ad arra, hogy a veszettséggel, annak megelőzésével kapcsolatos részletes ismereteket széles körben tegyük közzé, mely minden bizonnyal elősegíti a veszettségre gyanús expozíció megalapozott kivizsgálását, s az esetlegesen szükséges posztexpozíciós oltás időben való elkezdését.
4
Epinfo
TÁJÉKOZTATÓ a veszettség–fertőzésre gyanús sérülésekkel kapcsolatos eljárásokról Oltóanyag rendeléssel, felhasználással és jelentéssel kapcsolatos főbb információk: −
az oltó orvos közvetlenül a szállítótól rendeli az oltóanyagot [telefon/fax száma: (1) 326-3053];
−
az oltó orvos az "Adatlap" (1. sz. melléklet) szerinti adatokat köteles közölni a szállítóval;
−
a szállító haladéktalanul köteles az adatlapot faxon megküldeni az ÁNTSZ területileg illetékes megyei intézetének Járványügyi osztályára;
−
az oltó orvos a "Jegyzőkönyv"-et (2. sz. melléklet) – a fertőző beteg (piros) bejelentőlappal együtt – az ÁNTSZ területileg illetékes városi intézetnek küldi meg 24 órán belül;
−
az oltóanyag átvételének igazolása: a szállító dátum, aláírás ellenében adja át az oltóanyagot. Az átvétel igazolása az 1. sz. mellékleten történik;
−
az oltó orvos a "Jelentés"-t (3. sz. melléklet) az ÁNTSZ területileg illetékes városi intézetének küldi az oltási sorozat befejezése után.
Epinfo
5
A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.) NM rendelet veszettségre és veszettségi fertőzésre gyanús expozícióra vonatkozó egyes eljárási szabályai Lyssa (Rabies) sérülés Veszettség BNO10:A82
Lyssa
fertőzésre
gyanús
expozíció,
BNO10:Z20.3
1. Kórokozó: Rabies vírus (Lyssavírus genus, Rhabdovírus család) 2. Fertőzés forrása: A veszettség vírusával fertőződött és azt már ürítő, elsősorban húsevő állat, főként róka, macska, kutya; ritkábban egyéb emlősállatok, mint pl. szarvasmarha, juh, sertés és kisméretű rágcsálók (mókus, denevér, stb.). 3. Terjedési mód: A veszettség vírust ürítő állatok okozta harapás, ezen állatok testváladékával - főként nyállal - való közvetlen kontaktus, azaz a vírustartalmú váladékoknak szabad idegvégződéshez (acetilkolin receptorhoz) jutása pl. sebbe, szem kötőhártyájára való kerülés révén. 4. Lappangási idő: Általában 2-8 hét, de 10 naptól több mint 1 évig is tarthat. 5. Fontosabb tünetek: A betegség általában mentális depresszióval kezdődik, majd fokozott ingerlékenység, intenzív nyálfolyás, a megmart végtagban jelentkező erős görcsös fájdalom, nyelési görcsök, delírium, encephalitisre jellemző tünetek, általános paralysis és légzés-bénulásban exitus. 6. Fertőzőképesség tartama: A klinikai tüneteket megelőző 10 napon belül már megindulhat a vírusürítés, általában azonban a klinikai tünetek megjelenésével egyidőben jelenik meg a vírus, főként a nyálban, és a betegség teljes időtartama alatt kimutatható. Az emberről emberre terjedés megakadályozható, jelentősége nincs. 7. Teendők a betegség előfordulásakor Jelentés: Az emberi lyssa megbetegedés be- és kijelentésre kötelezett. A kifejlődött emberi veszettség esetét vagy annak gyanúját telefonon, faxon is jelenteni kell az OEK Járványügyi osztályának, valamint az ÁNTSZ területileg illetékes megyei intézetének. A lyssa fertőzésre gyanús expozíció csak bejelentésre kötelezett, kijelenteni nem kell. A 41/1997. (V. 28.) FM rendelet mellékleteként kiadott "Állategészségügyi Szabályzat" 429. § (3) bekezdése értelmében minden orvos köteles – amennyiben az ellátás során tudomására jut – minden kutyától, macskától, vagy vadon élő állattól származó sérülés észlelése esetén az állattartó nevének és lakcímének, illetve az esemény
6
Epinfo helyszínének közlésével az eset helye szerint illetékes hatósági állatorvost haladéktalanul értesíteni.
8. Megelőzés: A fő rezervoárnak számító rókák, valamint az ebek rendszeres profilaktikus védőoltása, kóbor ebek befogása. Elhullott állatok (elsősorban rókák) érintésének mellőzése. A veszettségfertőzésre gyanús sérüléseket be kell jelenteni, azok körülményeit ki kell vizsgálni, szükséges esetben védőoltást kell alkalmazni. Magyarországon tisztított, koncentrált, szövetkultúrán előállított inaktivált, veszettség elleni vakcina van használatban posztexpozíciós oltásként (ritkán, meghatározott munkakörökben preexpozíciós oltásként is). A veszett vagy veszettségre gyanús állat okozta expozíciót követően az állat típusos vagy atípusos viselkedését, az expozíció körülményeit, az állat oltottsági állapotát, a veszettség területi előfordulását figyelembe véve kell dönteni a veszettség elleni specifikus védelem szükségességéről. Az oltás szükségességének elbírálásához általános segítséget nyújt az alábbi táblázat: Az expozíciót okozó állat2 Ajánlott kezelés Faja
Kutya, macska
Egészségi állapota Egészséges, megfigyelhető 14 napig3 Nem megfigyelhető
Veszettségre gyanús1,3 Róka Egyéb állatok
Oltás nem szükséges Konzultálás az ÁNTSZ intézeteivel. Ha a veszettség gyanúja nem zárható ki, teljes oltási sorozatot kell adni4 Teljes védőoltási sorozat
Veszettnek tekintendő Teljes védőoltási sorozat Egyedi elbírálás és konzultáció javasolt. Ha a veszettség gyanúja nem zárható ki, teljes oltási sorozatot kell adni.
Jelmagyarázat: 1. 2. 3.
Veszettségre gyanúsnak tekintendő minden állat, amely endémiás területen atípusosan viselkedik. Az expozíció módja lehet benyálazás bőrön, nyálkahártyán, horzsolás, karmolás, harapás. Ha egészséges állat a megfigyelés ideje alatt veszettségre gyanússá válik, a védőoltási sorozatot azonnal meg kell kezdeni. Ha veszettségre gyanús állat
Epinfo 4.
7
esetében a gyanú a megfigyelési idő alatt kizárható, a már megkezdett oltásokat abba kell hagyni. Ha időközben az állat megfigyelhetővé válik, egészséges, az oltást azonnal abba kell hagyni.
Veszettség elleni védőoltást nem kell alkalmazni: − ha az állattal való kontaktus nem jár sérüléssel, benyálazással, − ha a kontaktus indirekt volt, − ha semmilyen kontaktus nem volt, bármilyen (egészséges, veszettségre gyanús, veszett vagy nem megfigyelhető) is az állat egészségi állapota. Védőoltás alkalmazása A) Posztexpozíciós profilaxis: Akut fertőzésveszély esetén a legrövidebb időn belül kötelező védőoltási sorozatban kell részesíteni a veszettség-fertőzésre gyanús expozíciót elszenvedett személyeket az alábbi séma szerint: a) 1-1 adag oltóanyagot kell beadni 5 alkalommal: az első oltás napját (0. nap) követő 3., 7., 14., és 30. napon. Az immunrendszer hibás működése esetén az első alkalommal 2 adag oltóanyagot kell beadni két, különböző testtájra. Ilyen esetekben specifikus hiperimmun gamma-globulin vagy immunszérum is alkalmazható. (Ennek alkalmazása azonban egyéni megbeszélést igényel az ÁNTSZ területi intézetei vagy az OEK munkatársaival.) b) Korábban teljes oltási sorozatban részesültek újabb expozíciójakor: 1 éven belül 1 adag, 2 éven belül 2 adag oltóanyagot kell beadni a 0. és a 3. napon, 3-5 éven belül 3 adag oltóanyag adása szükséges a 0., a 3. és a 7. napon, 5 év után teljes oltási sorozat szükséges. B) Preexpozíciós profilaxis: a munkáltató köteles felajánlani térítésmentesen a védőoltást, amennyiben egy munkavállaló veszettségfertőzés fokozott veszélyének kitett munkakörben dolgozik (pl. veszettség diagnosztikai laboratóriumok dolgozói, állatorvosok). Az oltási séma a következő: 1-1 adag oltóanyagot 3 alkalommal: az első oltás napját (0. nap) követő 30. és 60. napon kell beadni. Emlékeztető oltásokat 1 év múltán, majd ezt követően 5 évenként kell alkalmazni. Akut fertőzési veszély esetén újabb oltóanyag adása szükséges, a posztexpozíciós profilaxis pontban ismertetett újabb
8
Epinfo expozíciók esetében követendő eljárás szerint. (Jelen oltóanyag rendelés preexpozíciós oltásokra nem vonatkozik.)
GYAKORLATI INFORMÁCIÓK Az oltóanyag beszerzése: −
A veszettség-fertőzésre gyanús expozíciók esetén a sérültet ellátó orvos köteles az oltóanyagot megrendelni és a legrövidebb időn belül az oltási sorozatot elkezdeni.
−
Az oltóanyagot az (1)-326-3053 (tel/fax) számon kell megrendelni a CHIRON BEHRING & Co. cégtől. A megrendeléssel egyidejűleg az 1. sz. mellékleten feltüntetett adatokat közölni kell. Amennyiben fax készülék rendelkezésre áll, az adatlapot faxon is továbbítani lehet a fenti számra. A szállító telefon/fax szolgálata napi 24 órán át működik. A küldemény a következő napon (ünnepnapokon is) 8-18 óra között várható, ezek figyelembevételével kell az átvevő pontos címét megadni. A vakcina átvételét a küldönc által az oltóanyaggal együtt vitt adatlapon (1. sz. melléklet) igazolni kell.
A veszettség expozíció és oltás jelentési rendszere −
Az oltó orvos a 2. sz. melléklet szerinti "Jegyzőkönyvet" a fertőző beteg (piros) bejelentőlappal együtt 24 órán belül továbbítja az ÁNTSZ a területileg illetékes városi intézetének. (A lyssa fertőzésre gyanús sérülés bejelentése kötelező.)
−
Az oltó orvos a 3. sz. melléklet szerint (Jelentés lyssa elleni védőoltásról) regisztrálja az egyes oltások megtörténtét, az oltás-sorozat befejezte után 1 példányt küld az ÁNTSZ területileg illetékes városi intézetének.
A bármilyen okból fel nem használt oltóanyagot az ÁNTSZ területileg illetékes városi intézetének haladéktalanul át kell adni. A VESZETTSÉGGEL KAPCSOLATOS RÉSZLETES ISMERETEK AZ ÁLLATI ÉS EMBERI VESZETTSÉG HAZAI JÁRVÁNYÜGYI HELYZETE A veszettség olyan vírusos eredetű fertőző betegség, amelyet veszett állatok testváladéka (főként nyála) terjeszt. A vírus a fertőzött személy központi idegrendszerébe jutva, gyakorlatilag minden esetben fatális kimenetelű encephalomyelitist okoz.
Epinfo
9
Magyarországon az 1930-as évek második felétől a bevezetett eblajstrom alapján végrehajtott eb vakcinálással és a kóbor ebek befogásával sikerült a domesztikus rabies esetek számát a minimálisra csökkenteni, így az emberek veszélyeztetettsége is igen kismértékűvé vált. A második világháborút követően néhány év alatt sikerült visszaállítani a veszettség szempontjából kedvező helyzetet, így 1966-ig csak néhány, sporadikus esetet észleltek vadon élő és háziállatok (főként kutya és macska) között. 1967-től ugrásszerűen emelkedett a veszett állatok száma a vadon élő állatok - főként rókák - között. Az 1970-es évek második felétől már az ország teljes területén jelen volt a silvaticus rabies. Ezen időszak kezdetén az összes, laboratóriumban igazoltan veszett állatoknak csupán 5%-a volt háziállat (elsősorban kutya, illetve macska) 10 évvel később ez az arány már 25%-ra emelkedett, tehát a veszettség a háziállatok révén „közelebb” került az emberhez. 1992 óta a Dunántúlon, az osztrák határtól kiindulva, 1997-től gyakorlatilag a Dunántúl teljes területére kiterjedő rókavakcinációs program eredményeként ezen a területen jelentősen csökkent a veszett állatok száma. Míg 1995-ben és 1996-ban a veszett állatok mintegy felét a Dunántúlon regisztrálták, 1997-ben az összes eset kevesebb, mint 30%-át; 1998-ban és 1999-ben pedig ez az arány 9% alá csökkent. A Dunántúl egyre kisebb mértékű érintettsége révén az országban regisztrált veszett állatok száma az utóbbi 3 évben a korábbi évek mintegy harmadára csökkent (1995:1216; 1996:1377; 1997:589; 1998:560; 1999:409). A veszett állatok számának Dunántúlon tapasztalt erőteljes csökkenését feltétlenül figyelembe kell venni ezen területen előfordult állati eredetű expozíciók oltási indikációjánál. Magyarországon 1950 óta 7 honi eredetű és 1 importált humán rabies esetet közöltek. Teljes oltási sorozatban egyikük sem részesült, csupán 1 esetben kezdték el az oltási sorozatot, de a páciens az oltási sorozat befejezése előtt meghalt. A hét honi eredetű eset közül egyben kutya, négyben macska és csupán két esetben volt vadon élő róka okozta expozíció a fertőzés közvetítője. Egy kivételével valamennyi eset Északkelet-Magyarországon történt. Magyarországon az elmúlt 10 évben évente 3 000-10 000 ember részesül veszettség elleni posztexpozíciós profilaxisban. A VESZETTSÉG-FERTŐZÉS MÓDJA Egy állat okozta expozíció nem jelenti szükségszerűen az expozíció veszettségre gyanús voltát, miután az emberrel kapcsolatba kerülő, emberi sérülést okozó állatoknak csak töredéke veszett. Az expozíció veszettségre
10
Epinfo
gyanús voltának vizsgálatakor gondosan mérlegelni kell az állat faját, viselkedését (megszokottól, korábbitól való eltérés), házi állatnál vadon élő állattal való kontaktust, továbbá az adott terület veszettségi adatait. A továbbiakban kizárólag a veszettségre gyanús állatok okozta fertőződési módok kerülnek áttekintésre. Veszettség-fertőződés csak akkor következik be, ha veszett állat harapása által létrejött sebbe, a bőrön lévő nyitott sebbe, vagy nyálkahártyára kerül a vírus. Amennyiben ilyen jellegű expozíció nem történik (pl. ha harapás nem történt, vagy a sérülést okozó állat nem volt veszettségre gyanús) posztexpozíciós profilaxis nem szükséges. A veszettségfertőzés bekövetkeztének valószínűsége változik az expozíció természete és mértéke szerint. Az expozíciónak két kategóriája különböztethető meg, ezek: a harapásos és a nem harapásos expozíciók. Harapásos expozíció Minden, a fogak által, fedetlen bőrön való áthatolást jelentő expozíció harapásos expozíció. Minden harapásos sérülés - tekintet nélkül, mely testtájon történt a harapás, kis mértékű, egyszeri vagy többszörös volt - veszettség-fertőzés veszélyes lehet, amennyiben az állat veszettség-gyanús voltát bizonyították, vagy egyértelműen nem lehetett kizárni. Nem-harapásos expozíció Az állatokkal való nem harapásos expozíció ritkán jelent veszettségfertőzés veszélyt. Amennyiben azonban nyílt seb (horzsolás, karmolt seb) vagy nyálkahártya veszett állat nyálával, vagy egyéb fertőző anyaggal (mint pl. idegszövetek) kerül közvetlen kapcsolatba, veszettség-fertőzés szempontjából fertőzési veszélyt jelenthet. Más kontaktus - mint pl. veszett állat szőrének érintése - nem jelent veszettség-fertőzés veszélyt. Minthogy a veszettség vírusa kiszáradás útján, vagy ultraibolya besugárzás hatására inaktiválódik, ha a vírust tartalmazó anyag (pl. az állat irhája) száraz, általában a vírus már nem fertőzőképes. VESZETTSÉG-FERTŐZÉST OKOZÓ ÁLLATFAJOK MAGYARORSZÁGON Vadon élő állatok Bármely vadon élő emlősállattal való kontaktus veszettség-fertőzési veszélyt jelenthet, amennyiben az állat atípusosan viselkedik. Az atípusos viselkedés megnyilvánulhat a veszélyérzet megszűnésében, így menekülés helyett „szelíddé” válik, de agresszívvé, támadóvá is válhat a veszett állat. Vadon élő állatfajok közül elsősorban a róka (az
Epinfo
11
összes laboratóriumban veszettnek bizonyult állat mintegy 75%-a róka) jelent veszettség-fertőzés veszélyt. Ritkán előfordul veszett őz, vaddisznó is. Az elmúlt években apró rágcsálók (egér, hörcsög) és patkány egyedek között nem találtak veszett állatot. Háziállatok A háziállatok közül leggyakrabban macskát jelentenek veszettnek (az összes veszett állatok 10-12%-a). A kutya és a szarvasmarha veszettség csak az összes veszett állat mintegy 5-6%-át teszi ki. Az expozíciót okozó állat egészségi állapota Amennyiben az állat megfigyelhető és az expozíciót követő 10 napon belül (WHO ajánlás) egészséges marad, (a Magyar Állategészségügyi Szabályzat szerint 14 nap a megfigyelési idő) a 10 nappal korábban történt expozíció nem tekintendő veszettség-fertőzés gyanúsnak. Amennyiben az állat elhullott, vagy kiirtották, laboratóriumi vizsgálatra agymintát kell küldeni. (Hatósági állatorvosi tevékenység.) A veszettség vírus immunfluoreszcens kimutatási eljárásának negatív eredménye 99%-os biztonsággal jelzi, hogy az állat nem volt veszett. A negatív eredményt az egyéb körülmények (tehát pl. az állat elhullásának körülményei, korábbi esetleges klinikai tünetei, a rabies epizootia az adott területen) csak igen ritkán befolyásolhatják olyan tekintetben, hogy mégis megalapozottan szóba jöjjön az oltás szükségessége. (Ezen különleges esetekben az ÁNTSZ területi intézeteinek és az OEK munkatársainak szakvéleménye alapján kell dönteni.) Postexpozíciós veszettség elleni védőoltás indikációja Veszett vagy veszettségre gyanús vadon élő vagy háziállat okozta kontaktus típusa Állat megfogása, simogatása, etetése Ép bőrön történő benyálazás Fedetlen bőr harapása Kisebb karmolás vagy bőrsérülés vérzés nélkül Sérült bőr benyálazása Egyszeres, vagy többszörös fedetlen bőrön áthatoló harapásos, vagy karmolásos sérülés Nyálkahártya nyállal történő
Ajánlott ellátás
Oltás nem szükséges Azonnal meg Ha az állat megfigyelési kell állítani Azonnal meg Ha az állat megfigyelési kell állítani
kell kezdeni az oltást egészséges marad a idő+ alatt az oltást le kell kezdeni az oltást egészséges marad a + idő alatt az oltást le
12
Epinfo
szennyeződése +
A megfigyelési idő csak kutyára és macskára (esetleg egyéb háziállatra) vonatkozik. Vadon élő, veszettségre gyanús állatok esetében az állatot ki kell irtani és az agyát laboratóriumi vizsgálatra be kell küldeni.
Epinfo
13
Az állat veszettség elleni oltottsága A veszettség elleni állat-oltások igen nagy jelentőséggel bírnak a veszett állatok számának csökkenésében, de adott humán expozíció veszettségfertőzés gyanús voltának megítélésekor az expozíciót okozó állat oltottsági állapota csak egyéb körülményekkel együtt értékelhető. Magyarországon törzskönyvezett veszettség vakcinák A Magyarországon jelenleg törzskönyvezett két vakcina-készítmény mind preexpozíciós, mind posztexpozíciós profilaxis céljára egyaránt használható, mindkettő egyaránt hatásos és biztonságos. A teljes immunizálási sorozatot ajánlott ugyanazzal a készítménnyel végezni, azonban nincsenek klinikai vizsgálatok arra nézve, hogy a hatásosságot, vagy a kedvezőtlen mellékhatások előfordulásának gyakoriságát bármilyen módon befolyásolná, ha nem ugyanazon vakcinával végzik a teljes oltási sorozatot. A humán diploid sejteken előállított vakcina (HDCV) - RABIVAC Összetétel: 1 fiola, amely 1 oltási adag (1ml), az alábbi összetevőket tartalmazza liofilizált állapotban: humán diploid sejtkultúrában (HDC) szaporított és inaktivált veszettség vírus (Pitman-Moore törzs) ≥ 2,5 nemzetközi egység (NE), poligelin, sók, szénhidrátok. A sejt- és vírusszaporítás során alkalmazott neomycin és klórtetraciklin a hatásos tisztítási eljárások során gyakorlatilag teljesen eltávolíthatók, így a végtermékben azok csak nyomokban fordulnak elő. A tisztított csirkeembrió sejteken előállított vakcina (PCEC) - RABIPUR Összetétel: 1 fiola, amely 1 oltási adag (1 ml), az alábbi összetevőket tartalmazza liofilizált állapotban: csirkeembrió fibroblaszt szövetkultúrán előállított, tisztított és inaktivált veszettség vírus (Flury - LEP törzs) ≥ 2,5 nemzetközi egység (NE), poligelin, sók, szénhidrátok. A sejt- és vírusszaporítás során alkalmazott neomycin, amphotericin B a hatásos tisztítási eljárások során gyakorlatilag teljesen eltávolíthatók, így a végtermékben azok csak nyomokban fordulnak elő. Mindkét vakcina előállítója: CHIRON BEHRING GmbH & Co., D-35006 Marburg, Germany. Az aktív immunizálás során a vakcina specifikus folyamatokat indukál az immunrendszer sejtes komponenseiben (órákon belül kimutatható specifikus T-lymphocyta szubpopuláció, interferon, stb.) majd kb. 7-10 nap után már megjelenik a keringő neutralizáló ellenanyag. Javallatok: A RABIVAC-kal, vagy a RABIPUR-ral (továbbiakban „veszettség vakcinák”) történő aktív immunizálás indokolt esetben bármely életkorban, bármilyen betegségben szenvedő betegnél elvégezhető. Ellenjavallatok:
14
Epinfo
−
Posztexpozíciós oltás: Minthogy a veszettség halálos kimenetelű megbetegedés, igazolt veszettség expozíció esetében nincs ellenjavallat. − Preexpozíciós oltás: Akut megbetegedés, illetve rekonvaleszcencia időszakában lévő és terhes nők preexpozíciós védőoltásban nem részesülhetnek. Az oltóanyag összetevőivel szembeni ismert allergia esetén veszettség vakcina preexpozíciós oltásként nem alkalmazható. Kölcsönhatások egyéb anyagokkal: Immunszuppresszív kezelés során, valamint veleszületett vagy szerzett immunhiányos állapotban az oltás hatásossága csökkent vagy kérdéses lehet. Posztexpozíciós oltás során immunszuppresszív szer adását kerülni kell. Oltási intervallum: Egyéb oltások és veszettség vakcina beadás között intervallumot nem kell tartani. Alkalmazás: A szárazanyagot közvetlenül az injekció beadása előtt a mellékelt oldószert tartalmazó ampulla teljes tartalmának hozzáadása után enyhén rázogatva kell feloldani. A veszettség vakcinát intramuszkulárisan a m.deltoideusba, kisgyerekeknél a comb anterolaterális részébe kell beadni. INTRAVÉNÁS BEADÁS TILOS! Immunszuppresszív kezelés alatt, valamint veleszületett vagy szerzett immunhiányos állapotban az első oltás alkalmával javasolt két adagot beadni két különböző testtájra. Mellékhatások: Az oltás helyén enyhe reakciók (pl. fájdalom, bőrpír és duzzanat) előfordulhatnak. Az oltás helyén jelentkező erősebb reakciók: 38°C feletti láz, nyirokcsomó-duzzanat, arthralgiák és gasztrointesztinális panaszok csak kivételesen jelentkeznek. Ritkán fejfájást, levertséget, keringési zavarokat (pl. paresthesiát és inokulációs neuralgiát) jelentettek. Elvétve előfordul fel-szálló bénulás, súlyosabb esetben légzésbénulás (Guillain-Barresyndroma). Véletlen intravasalis beadás esetén anaphylaxiás reakció, legsúlyosabb esetben anaphylaxiás shock is kialakulhat. Azonnali teendők a súlyosságtól függően: adrenalin iv. adása, kortikoszteroidok adása nagy adagban, volumenpótlás, oxigén alkalmazása. A jelenlegi ismeretek alapján biztosan nem zárható ki autoimmun betegség (pl. sclerosis multiplex vagy bizonyos genetikai diszpozíció) vakcináció hatására történő fellángolása. Mindazonáltal nincsenek adatok arról, hogy autoimmun megbetegedések előfordulási gyakorisága vakcináció hatására fokozódna.
Epinfo
15
Tárolás és eltarthatóság: A veszettség vakcinát +2 és +8°C között hűtőszekrényben kell tárolni. Az oltóanyag a dobozon és a fiolán feltüntetett lejárati időn túl nem használható fel. Feloldás után az oltóanyagot azonnal fel kell használni. Egyéb információk: Az oltóanyag megfelel a WHO követelményeinek. Pirogénteszttel kimutatható lázkeltő anyagoktól (pl. endotoxinoktól) mentes, nem tartalmaz konzerváló szert. Már 3 adag veszettség vakcina beadása után szinte valamennyi oltott személyben védőértékű ellenanyagszint alakul ki. Passzív immunizálást biztosító specifikus hiperimmun gamma-globulint Magyarországon elszenvedett veszettség-fertőzés gyanús expozíció alkalmával csak az immunrendszer hibás működése esetén ajánlott beadni. (Ilyen esetekben az immun-globulin az ÁNTSZ megyei epidemiológusával történt előzetes konzultációt követően az OEK Vírusoltóanyag ellenőrző osztályától igényelhető [tel: 215-0898].) A fokozott oltási reakció vagy oltási szövődmény azonnali bejelentése kötelező (l. Országos Epidemiológiai Központ által kiadásra került Védőoltási Módszertani Levél). VESZETTSÉGRE GYANÚS ÁLLATOKKAL VALÓ ÉRINTKEZÉS ESETÉN A SÉRÜLTTEL KAPCSOLATOS FONTOS TEENDŐK Azonnali sebkezelés A veszettség vírusának eltávolítására a sebet azonnal meg kell tisztítani szappannal vagy detergenssel és alaposan ki kell öblíteni vízzel. Ezt követően alkohol (40-70%), jódtinktúra, vizes jódoldat, vagy egy quaterner ammóniumbázis 0,1%-os oldatának valamelyikét kell alkalmazni. A szap-pannal végzett sebtisztítás után a szappant alaposan el kell távolítani a quaterner ammóniumbázis alkalmazása előtt, hogy annak hatása ne semlegesítődjék. Harapásos sérülések esetén a sebszél óvatos kimetszése szükséges; ezt követően a sebet nem szabad összevarrni, illetve csak adaptáló varrat helyezhető fel. Tetanusz elleni védelem A tetanusz elleni védelmet szükség esetén biztosítani kell. Oltási igazolás Valamennyi oltás beadását az oltást végző orvos köteles igazolni. Csak az előírt időpontban beadott veszettség elleni teljes oltási sorozattól várható optimális védőhatás.
16
Epinfo 1. sz. melléklet ADATLAP Lyssa fertőzés elleni oltóanyag igénylésről
Igénylő orvos neve:................................................................................... Rendelő címe:.........................................................…….(város, község) ..........................................................(utca)...................................(szám) Sérült neve:................................................ Szül.idő:………..................... Lakcíme:.............................................................(város, község) ..........................................................(utca)...................................(szám) Az oltóanyag szállítási címe: ………………………………….. (város, község) .……………………………………………………………………….(utca, házszám) Sérülés ideje:........................év................................hó...............................nap Sérülés jellege∗ harapás benyálazás egyéb (……………………………………..) Sérülést okozó állat faja:.............................................................................. Sérülést okozó állat egészségi állapota∗: - laboratóriumi vizsgálattal igazoltan veszett - klinikai tünetek alapján veszett - nem megfigyelhető - egészséges ……………………………….. Adatlapot kitöltő személy A kiadott oltóanyag megnevezése:.....................................gy.sz...................
mennyisége:................................................................ Dátum:..............év..................................hó................nap Az oltóanyag átvételének igazolása: Dátum:................év...............................hó.................nap ……………………………….. Aláírás
∗ Megfelelő aláhúzandó
Epinfo
17
2. sz. melléklet JEGYZŐKÖNYV Lyssa fertőzésre gyanús sérülésről Készült:...........................év..............................hó...................nap............. ....................................................................................(intézmény megnevezése) Jelen vannak: alulírottak Megállapítások: ...........................................(Név) szül.idő:..................év..................hó..........nap ..............................................(város, község)............................(utca).......(szám) alatti lakos Lyssa fertőzésre gyanús sérülést szenvedett. Sérülés időpontja:...................(év)................(hó)..........(nap) Sérülés helyszíne:.........................................(közterület, magánterület, erdő, stb) Sérülés módja∗: HARAPÁS KARMOLÁS
BENYÁLAZÁS EGYÉB (…………)
Felületes, mélyreható, egyszeres, többszörös, kis kiterjedésű, kiterjedt Sérült testtáj∗: fej, váll, kar, kéz, törzs, alsó végtag Bőrfelület∗: ép, sérült Sebellátás ideje:..................év.................................hó....................nap Sérülést okozó állat faja:..................................................................................... Az állat megfigyelhető∗: - hatósági állatorvos értesítve - hatósági állatorvos nincs értesítve Az állat gazdájának neve, címe:..................................................................…….. A megfigyelést végzi:..................................................................(állatorvos neve) .......................................…..........................................................(állatorvos címe) Az állat nem figyelhető meg∗ - ismeretlen - elkóborolt, elhullott, elpusztították A tetemet laboratóriumi vizsgálatra küldte: Dr..........................(állatorvos neve)........................év.................hó...............-án. A sérülés módjának leírása:..............................................................………….… fontos kitérni arra, hogy a sérülést okozó állat váratlanul, vagy provokációra támadott, atípusosan viselkedett-e, egészségesnek, vagy betegnek látszott) A sérült háziorvosának neve:.............................................................................. címe:......................................................................................... PH. Aláírás ∗ Megfelelő aláhúzandó
18
Epinfo 3. sz. melléklet JELENTÉS Lyssa fertőzés elleni védőoltásról
Oltott személy neve:............................................................................................ Születési ideje:.........................év...........................................hó...................nap Lakcíme:............................................................................................................... Oltóanyag neve:..................................................................gy.sz.:.................. Oltások időpontja:
1. ...................................................... 2. ...................................................... 3. ...................................................... 4. ...................................................... 5. ......................................................
Az állat egészségi állapota∗: - laboratóriumi vizsgálattal igazoltan veszett - klinikai tünetek alapján veszett - nem megfigyelhető - egészséges (állatorvosi igazolás dátuma:..................................) Oltó orvos neve:.................................................................................................. Rendelő címe:..................................................................................................
Dátum:..............................év....................................hó..................nap PH. ………………………………… orvos aláírása ∗ Megfelelő aláhúzandó
