2005. október VII. évfolyam 10. szám
Újságunk tartalmából MEGSZÛNIK A VSZ? Augusztus 5-én több helyen olvasható sajtóhír tudatta, hogy a VSZ és a VDSZSZ közös elnökségi ülést tartott, amelyen a két szervezet szorosabb együttmûködésérõl döntöttek. A sajtóban nem jelent meg, de más forrásból tudjuk: a VDSZSZ elnöke a két szakszervezet egyesülését szorgalmazta.
K E S ! E K V 7 É GYUN VA A múltunk: önmagáért beszél. A jövõnk: továbbra is a pályavasutasok szakmai érdekvédelme.
(5. oldal)
Segítség, becsaptak! Sok munkavállaló kétségbeesve kereste meg szakszervezetünket azzal a panasszal, hogy úgy érzik rútul becsapták Õket azért, mert a VÖKKÖP ugyan meghirdeti a hatalmas összegû segélyeket, de fizetni nem akar, és csupán csak a tag egyéni számláján lévõ csekély összeget fizeti ki. (4. oldal)
14 fõpályamesteri szakasz balladája Az elmúlt év végén a pályavasút vezetése kijelentette, hogy a méltán elhíresült Rac I.-et követõ Rac II.-vel lezárult a PMLI területén a racionalizálás, vagyis nem lesznek további átszervezések. A szakma megnyugodott, és „végre most már hagynak bennünket dolgozni” –mondták sokan, és gondolták még többen. (10.oldal)
Cél – egyenesben? Szeptember 26-án ismét randevúra invitálta a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a MÁV Rt.-nél mûködõ reprezentatív szakszervezeteket. Az összejövetel célja, hogy a vasúti törvényjavaslat még nyitott kérdéseiben – nevezetesen a menetkedvezmény és vasútegészségügy – közelebb kerüljenek az álláspontok. Dióssy Gábor, a minisztérium politikai államtitkára jelezte, hogy a két témát õk is törvényben – és a jelenlegi szinten – kívánják szabályozni. Az egyeztetés végére az alábbi közös szövegtervezettel javasolták a felek kiegészíteni a törvényjavaslatot: „(2) A vasúti társaságok egymással kötött, az utazási és fuvarozási kedvezményekre vonatkozó megállapodásai alapján a jelen törvény hatályba lépése elõtt megszerzett kedvezmények a kedvezményezetteket e törvény hatályba lépése után is megilletik.”
„(4) A vasutas biztosítottak az elkülönült, egységes vasútegészségügyi szervezeten belül gyógyító-megelõzõ és teljes körû üzemegészségügyi ellátásra, továbbá közegészségügyi és járványügyi szolgáltatás igénybevételére jogosultak. A vasutas biztosítottak körét és a jogosultság mértékét külön jogszabály állapítja meg.” [Felhatalmazást kap a kormány, hogy] „13. a – jogszabályban meghatározott vasúti munkaköröket betöltõ – dolgozókkal szemben támasztott egészségügyi követelményeket és az egészségügyi vizsgálat feltételeit, valamint a vasutas biztosítottak körét és a jogosultság mértékét, [rendeletben állapítsa meg.] A javaslat jelenleg a parlamenti tárgyalásra, jóváhagyásra vár. Kispál Viktor érdekvédelmi referens
2
HÉZAG NÉLKÜL
2005. október
PÉT HÍREK Szentgyörgyi Mihály PML alelnök
Kiszervezik a távközlést? Annak ellenére, hogy már a tevékenység-kihelyezési elképzelések kezdetén felvetõdött, a távközlési tevékenység ma is a MÁV ZRt. részeként funkcionál. Azt, hogy a munkáltató gondolataiban az elképzelés folyamatosan jelen van jelezte, hogy a negyedévenként közzétett foglalkoztatási terveiben ez mindig is szerepelt. Az elképzelést a Pályavasúti Üzletág IV. negyedéves tervében ismét szerepelteti, de most minden korábbinál konkrétabb formában. A munkáltató írásban adta át erre vonatkozó anyagát a szakszervezeteknek. Az elõterjesztésben a távközlési tevékenységet vagy a Pan Tel vagy a MÁV Informatika kft-be javasolja kihelyezni és ezzel közel 700 fõ vasúti foglalkoztatását megszüntetni. Ezzel kapcsolatba a PVDSz a fõigazgatónak írt levelében az alábbiak szerint fejtette ki álláspontját: „Szakszervezetünk áttekintette a vasúti távközlési tevékenység-kihelyezésérõl szóló elõterjesztést. Álláspontunk szerint – eltekintve a munkavállalókat érõ érdeksérelemtõl – a szolgáltatási tevékenységek piacról történõ beszerzésének elvi alapja, hogy a verseny egyre magasabb színvonalú
szolgáltatásokat csökkenõ (vagy stagnáló) árak mellett biztosítson. Az elõterjesztésben vázolt megoldások a versenyt kizárják, hiszen a létezõ kötöttségek pusztán a Pan Tel Kftvel való stratégiai partnerségen, illetve a száz százalékos MÁV Rt. tulajdonban lévõ MÁV Informatika Kft részvételén alapuló tevékenység-kihelyezést teszik lehetõvé. Mindezek alapján a tevékenység piacról történõ beszerzésének, a tevékenység-kihelyezésnek elvi alapjai sérülnek. Az elõterjesztésben javasolt, szóba jöhetõ társaságok (Pan Tel Kft., MÁV Informatika Kft.) nem rendelkeznek olyan belsõ szervezettel, amelyekbe az átkerülõ tevékenységek zökkenõmentesen beilleszthetõek lennének. Kialakításának költségeit csak a szolgáltatási árban lennének képesek érvényesíteni. További hátrányt okozna – mint ahogy ez a pályafenntartási területen megvalósított tevékenység-kihelyezésnél tapasztalható – a szakértõi, irányítói humán erõforrást csak a MÁV-tól tudnák biztosítani, gyengítve ezzel a megrendelõ-képességet. Álláspontunk szerint a javasolt formában történõ mûködés nem biztosítaná azt sem, hogy a menedzsment figyelem a fõ üzleti tevékenységre tudna összpontosulni, – ez egyébként az eddig megvalósított tevékenység-kihelyezéseknél is megkérdõjelezhetõ – ugyanis a megrendelõ-képesség fenntartása, a koordináció és ellenõrzés meghaladná az eddigi vezetõi kapacitásigényt. A gazdasági akció lebonyolításának további – az elõterjesztésben is valószínûsített – kockázata, hogy minkét lebonyolítási változat esetén számolhatunk harmadik személy jogorvoslati kezdeményezésével. A fenti aggályok mellett számunkra kérdéses a tevékenység-kihelyezés gazdasági elõnye is. Erre vonatkozóan
az elõterjesztés pusztán a végkövetkeztetés közlésére hagyatkozik, mert a részletes számításokra vonatkozó 12. sz. mellékletet nem csatolták az elõterjesztéshez. Nem ismert elõttünk, hogy a bázis adatok mellett milyen peremfeltételek és tervezési premisszák kerültek meghatározásra a jövõbeni költségigények meghatározása érdekében. A tevékenység-kihelyezés végrehajtása esetén a MÁV ZRt. szervezetén belül is további szervezet átalakítási feladatok válnának szükségessé. Nem ismert elõttünk, hogy az elõterjesztõk ennek költségeit figyelembe vették-e. A létszám elméleti szétválasztása megtörtént ugyan, de mindenki által nyilvánvaló, hogy a MÁV ZRt. jelenlegi mûködésében a tevékenység (üzemeltetés, karbantartás) és az ezeket végzõ szakember állomány szétválasztása csak elméleti lehet. Szakszervezetünk álláspontja szerint a MÁV ZRt. szervezetében megtartani tervezett 242 fõ a megrendelõ-képesség biztosításához és a megmaradó tevékenységek színvonalas ellátásához messze nem elegendõ. A tevékenység-kihelyezéssel összefüggésben a vasútbiztonsági és egyéb kockázatok kétségtelenül megnövekednének. Mindezek mérséklésére ugyan elméleti megoldások létezhetnek – de a mûszaki berendezések heterogén jellege, a távközlõ és biztosítóberendezések keveredése – ezek azonban pusztán a felelõsség elhatárolását és nem a biztonság növekedését szolgálnák. Tekintettel arra, hogy az elõterjesztésben foglaltak a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete részérõl súlyos aggályokat vetnek fel, valamint az eddig megtapasztalt tevékenység-kihelyezések tapasztalatai alapján szakszervezetünk a vasúti távközlés tevékenység- kihelyezését elutasítja”.
SEGÉLY HELYETT, ESÉLY!
2005. október
HÉZAG NÉLKÜL
3
VÉT HÍREK Enzsöl Róbert érdekvédelmi alelnök
Halmozódnak a feladatok a Vasúti Érdekegyeztetõ Tanács (VÉT) elõtt. Október vége felé járunk és még nem sikerült megkezdeni a vasutas munkavállalók jövõ évi foglalkoztatási és bérezési viszonyait befolyásoló tárgyalásokat, nem beszélve a Kollektív Szerzõdés módosítási igényeirõl. 2006-ra vonatkozóan ki lehet mondani, hogy semmi sem biztos. Talán csak annyi, hogy önállóan kezdi meg mûködését az Árufuvarozási Üzletág.
Bemutatkozott az új vezérigazgató-helyettes A VÉT ülésen megjelent a MÁV ZRt. új általános vezérigazgató-helyettese, Heinczinger István, aki a felmentett Mándoki Zoltán vezérigazgatótól veszi át az operatív irányítási feladatokat. (Ennek érdekében kellett módosítani a társaság alapító okiratát és Szervezeti Mûködési Szabályzatát is.) Az általános vezérigazgató-helyettes bemutatkozó látogatása során bizalmat kért a VÉT tagjaitól. Beszédébõl nem derült ki igazán az, hogy a társaság élén bekövetkezett vezetõcsere hoz-e és ha igen, milyen változást hoz a MÁV életében. A VÉT munkavállalói tagjai – udvariasan – sok sikert kívántak munkájához és kevésbé udvariasan ecsetelték a bizalom mibenlétével kapcsolatos nézeteiket. A VÉT napirendjét a MÁV Cargo ZRt. néven jogi önállóságot kapó üzletág jövõbeni tevékenysége és a mindezzel kapcsolatos – munkavállalókra háruló – következmények megtárgyalása alkotta.
Az árufuvarozás önálló társaságba szervezése Kozák Tamás, vezérigazgató-helyettes tájékoztatta a VÉT tagjait, hogy
a MÁV Cargo vállalatcsoport mûködését négy nagy szervezeti blokk (Mûködtetés, Pénzügy és gazdálkodás, Stratégia és fejlesztés és Emberi erõforrásgazdálkodás) együttmûködésére alapozzák, melyeken belül jól elkülönítetten jelennek meg az irányítás és a végrehajtás szintjei. A végrehajtás három területi központ (Miskolc, Szeged, Szombathely) köré szervezõdik. A társaság munkaköri struktúrája a hagyományos vasúti kereskedelmi munkakörökre épül. A tervek szerint a társaság 3126 fõvel kezdené meg 2006 január 1-i mûködését, mikor az érintett munkavállalók jogutódlás keretében kikerülnének a MÁV ZRt. szervezetébõl. A jelenleg 4429 fõvel mûködõ Árufuvarozási Üzletágnál több olyan intézkedés végrehajtása folyik, melyek befolyásolják a létszámalakulást: • A jelenleg 7 Árufuvarozási Területi Központ helyett 3 Központot terveznek mûködtetni. • A jelenlegi 576 árukezelési helybõl 79 helyet – ahol 1 kocsi/nap alatti a forgalom – megszüntetnek. • A záhonyi átrakást és az ehhez kapcsolódó tevékenységeket – jogszabályi elõírásoknak megfelelõen – átadják a Pályavasúti Üzletágnak. • A kocsivizsgálati és külsõ vonat fel- és átvételi tevékenységet átveszik és ahol lehet összevonják. A munkáltató a jogutódlás keretében átkerülõ munkavállalók helyzetére vonatkozóan megállapodás megkötését kezdeményezte a reprezentatív szakszervezeteknél. Ennek keretében a Kollektív Szerzõdés 1,5 éves továbbélésére, 1 és ¾ éves foglalkoztatási garanciára, valamint az átkerülõk alapbérének 10 százalékos növelésére tett ígéretet. Új elem, hogy megállapodás esetén az új társaságban biztosítanák a dolgozói kivásárlást Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében. Ennek megvalósításakor a munkavállalók 15 %-os tulajdonrész erejéig a MÁV Cargo Részvénytársaság tulajdonosaivá válhatnak. A munkáltatói elõterjesztésre adott szakszervezeti reakciók amellett, hogy a MÁV Cargo-val kapcsolatos aggályaikat fogalmazták meg, javaslataikban elsõsorban a kiszervezésre kerülõk po-
zícióit igyekeztek javítani. Ennek keretében javasolták a bérek jelentõsebb emelését, a foglalkoztatási garanciák további kiterjesztését. A PVDSz hozzászólásában kifogásolta, hogy a MÁV Cargo megalakulásával kapcsolatban szó sem esik a MÁV ZRt.-nél maradókról. A munkáltatói elõterjesztések nem szólnak arról, hogy az árufuvarozás kiválása milyen hatással van a MÁV ZRt. helyzetére. Rávilágítottunk arra, hogy a jogutódlással átkerülõk helyzetének rendezése mellett – a jelentõs létszámmozgások egyenlegeként – több száz munkavállaló sorsa válik bizonytalanná. A tárgyaláson szakszervezetünk kifejtette, hogy a MÁV Cargo ZRt. létrehozásáról szóló megállapodásban az érintett munkavállalók foglalkoztatási kondícióinak megfogalmazása mellett rögzíteni kívánja az új társaság megalakításának hatását MÁV ZRt.-nél maradók foglalkoztatására is. Szakszervezetünk törekvése arra irányul, hogy az árufuvarozási tevékenység önálló társaságban történõ lebonyolításának ténye önmagában ne okozzon létszámcsökkentési kényszert a MÁV ZRt.-ben maradók körében. Mindezek biztosítása érdekében – kapcsolódva a megállapodás-tervezethez – az alábbi írásos javaslatot terjesztettük elõ: „ A megállapodó felek egyetértenek abban, hogy az önálló árufuvarozási társaság (MÁV Cargo ZRt.) létrehozásával jelentkezõ munkaerõ-igények kielégítése a MÁV ZRt.-tõl jogutódlással kiszervezett munkavállalókkal történik. • A munkáltató vállalja, hogy a mûködését megkezdõ új társaságba történõ tevékenység (munkakör)-kihelyezésen túl a MÁV ZRt. esetében – a társaság megalakításához kapcsolódó – további munkakör-megszüntetést és ehhez kapcsolódó létszámcsökkentést nem kezdeményez.” Mindezeken túlmenõen szakszervezetünk elmondta, hogy minden olyan kezdeményezést támogat, mely a tervezetben foglalt feltételeken javít. Különösen támogatjuk azokat, amelyek a felmondási védelem idõszakát, a kollektív szerzõdés hatályát valamint (folytatása a 4. oldalon)
4
2005. október
HÉZAG NÉLKÜL
(a VÉT hírek folytatása a 3. oldalról)
a személyi alapbérek növelésére irányuló kezdeményezéseket illeti. A tárgyalások a MÁV Cargó-ról, és a kihelyezés feltételeirõl tovább folytatódnak…
Részmunkaidõs foglalkoztatás A VÉT ülésen a munkáltató utasítás-tervezetet adott át a szakszervezeteknek a részmunkaidõs foglalkoztatás tárgyában. A tervezet megtárgyalására még nem került sor, de tanulmányozása során arra a következtetésre jutottunk, hogy a világot nem ez fogja megváltani. Valamennyien tudjuk, hogy az Európai Unió a versenyképesség fenntartása, a foglalkoztatottság növelése érdekében támogatja és irányelv formájában szabályozta a részmunkaidõs foglalkoztatást. Vannak országok, ahol a foglalkoztatott nõk több, mint 30 %-a így vállal munkát. A magyar munkajog a Munka törvénykönyvének 2003. évi módosításával biztosította az átjárhatóságot a
munkavállalók részére a teljes munkaidõsbõl részmunkaidõs állásba és fordítva. A MÁV ZRt. Kollektív Szerzõdése munkaszerzõdés keretében történõ megállapodásra bízza a részmunkaidõs foglalkoztatást.
lyi alapbér csökkenés mértéke alacsonyabb legyen, mint a munkaidõ csökkenés mértéke. Ezzel kapcsolatos jelszavunk:
Az utasítás-tervezet a lebonyolítás részletes szabályait rögzíti anélkül, hogy bármiféle ösztönzõ elemet érvényesítene a részmunkaidõs foglalkoztatás eddigieknél bõvebb alkalmazása érdekében.
Egy KSz módosítási javaslat
A MÁV ZRt.-nél jelenleg az összes foglalkoztatott 0,6 százaléka végez munkát részmunkaidõben. Levonható következtetés, hogy napjainkban a vasúttársaságnál sem a munkáltató, sem a munkavállalók nem óhajtják a részmunkaidõt. Szakszervezetünk régen felismerte, hogy a részmunkaidõ kiterjedtebb alkalmazása védi a munkahelyet, új munkahelyeket teremt. Felismertük azt is, hogy a munkavállalók nem a részmunkaidõt, hanem a részmunkaidõs bért nem szeretik. Ezért kezdeményezzük évek óta a Kollektív Szerzõdés módosítása esetén annak szabályba foglalását, hogy részmunkaidõs foglalkoztatás vállalása esetén a szemé-
„80 százalékos munkaidõért 90 százalékos bért”
A Kollektív Szerzõdés (KSz) 49. §-a szabályozza a vasúti alaptevékenységgel kapcsolatos egyes munkakörök betöltésére egészségileg alkalmatlanná vált munkavállalók munkabérének megállapítását. Ez az úgynevezett bérkiegészítés. A KSz 6. melléklete sorolja fel azokat a munkaköröket, ahol 15 év eltöltése esetén – ha a munkavállaló orvosilag alkalmatlanná válik – másik munkakörbe helyezését követõen elért bérét, a korábbi 85 százalékára egészítik ki, ha azt az új munkakör nem biztosítja. A VÉT-en felmerült a munkakörök kiegészítése a záhonyi átrakó munkakörökkel (darukezelõ, darukötözõ, kisgépkezelõ, átrakómunkás, stb.) kapcsolatban. A munkáltató ezt elutasította, viszont az év végi KSZ tárgyalásokon erre visszatérünk.
Segítség, becsaptak! Segély
VÖKKÖP ugyan meghirdeti a hatalmas összegû segélyeket, de fizetni nem akar, és csupán csak a tag egyéni számláján lévõ csekély összeget fizeti ki.
Az alábbi táblázatunkban a két önsegélyezõ pénztár közötti alapvetõ különbséget kívánjuk bemutatni:
PÖKKÖP
Meghirdetve (Ft) Fizetve (Ft) Szülési segély: 80.000 80.000 Rokkantsági segély: 200.000 200.000 Munkaképesség csökkenési: 120.000 120.000 Átmeneti segély, házasságkötésre: 50.000 50.000 Temetési , a tag halála esetén: 180.000 180.000 , közeli hozzátartozó esetén: 80.000 80.000 Árvasági : 200.000 200.000 Keresõképtelenek segélyezése: betegségi 500 /nap 500 /nap kórházi 1.000 /nap 1.000 /nap Munkanélküliek segélyezése 50.000 50.000 Gyermeknevelési támogatás: beiskolázási 10.000 10.000 üdülési 7.000 7.000
VÖKKÖP Meghirdetve (Ft) 250.000 250.000 – – 250.000 250.000 250.000 20.000 /10 nap 2.000 /nap 250.000 150.000 –
Fizetve (Ft) de maximum az egyéni számlán lévõ összeg erejéig
Sok munkavállaló kétségbeesve kereste meg szakszervezetünket azzal a panasszal, hogy úgy érzik rútul becsapták Õket azért, mert a
A fentiekbõl látható, hogy az aki felületesen olvassa el a VÖKKÖP szolgáltatásait, az pont akkor „koppan” – méghozzá jó nagyot! – amikor segélyre szorul. Ezzel szemben a PÖKKÖP , az alapszabályában rögzített módon és feltételekkel, a segély teljes összegét – a szolidaritási alapjából – kifizeti!!! Jó lesz tehát mindenkinek odafigyelni, amikor a jövõ évi VBKJ nyomtatványát tölti ki!
Nagy Miklós
2005. október
5
HÉZAG NÉLKÜL
MEGSZÛNIK Augusztus 5-én több helyen olvasható sajtóhír tudatta, hogy a VSZ és a VDSZSZ közös elnökségi ülést tartott, amelyen a két szervezet szorosabb együttmûködésérõl döntöttek. A sajtóban nem jelent meg, de más forrásból tudjuk: a VDSZSZ elnöke a két szakszervezet egyesülését szorgalmazta. Az is tudható, hogy nem ez volt Gaskó elsõ ilyen kezdeményezése, és a VDSZSZ gépész tisztségviselõi kész tényként kezelik a két szervezet összeolvadását. Az év végéig több részletben megjelenõ cikksorozatban foglalkozunk a témával. Írásunkat nem csak a mozdonyvezetõ kollégáknak szánjuk, hanem egy kicsit a vasutas közvéleménynek is. Az írás hangsúlyozottan a szerzõk véleménye, de valószínûleg sokkal több vasutas van ezen, vagy ehhez hasonló állásponton, és azok számára sem lesz érdektelen a cikksorozat tartalma, akik egész más nézeteket vallanak. Nekik alkalmat kínálunk a vitára, vagy a saját álláspontjuk újragondolására. Emlékeztetõ az elõzõ rész tartalmából: • A vasút rossz helyzete csak ürügy… • Jót tett a szakszervezeti pluralizmus… • Bekebelezés helyett együttmûködés kellene… • A VDSZSZ nem alkalmas az együtt mûködésre… • Ellenszakszervezeti stigmák…
- 2. rész -
Folyamatos belsõ hatalmi harcok Újabb személyiségi per kockáztatása nélkül nehéz szólni a VDSZSZ elnökének a vasutas szakszervezetek közötti együttmûködés „elmélyítésében” szerzett érdemeirõl, de enélkül nem lenne teljes a kép. Van annak bája, hogy ugyanaz a személy a VSZ és a VDSZSZ egyesülésének szószólója, aki kifejezetten a VSZ „ellenszakszervezeteként” hozta létre a VDSZSZ-t. Nem arról van szó, hogy lezajlott egy generációváltás a VDSZSZ vezetésében és az új veze-
A
VSZ?
tõk a megváltozott helyzetre tekintettel, a korábbi vezetés ellenségeskedõ magatartását feladva tesznek ajánlatot a korábbi ellenségnek, hanem ezt személy szerint Gaskó teszi. Vitathatatlan igazság: ahhoz, hogy szakszervezetek közötti együttmûködés lehessen, elõször létre kell hozni legalább még egyet. A VFSZSZ-t és - talán nem sértõdnek meg, ha kicsit õket is ide sorolom – a PVDSZ-t figyelembe véve Gaskó háromnak a létrejöttében is közremûködött, ezért elévülhetetlen érdemei vannak a szakszervezeti együttmûködés létrehozásában! Az is elég sajátos dolog, hogy az a Gaskó akar az együttmûködés bajnoka lenni, aki a saját szervezetén belül folyamatos hatalmi harcra kényszerül – és másokat is arra kényszerít - hogy a posztját megtartsa. Hosszú listája van azoknak a neveknek (Deák Zoltán, Enzsöl Róbert, Járási Ferenc, Dr. Juhász József, Kiss György, Lukácsi Bálint, Márkus Gábor, Nagy Miklós, Udvardi Péter, Udvardi Tibor, Záhonyi Zsolt, hogy csak az ismertebbeket soroljuk), akik a VDSZSZ-en belüli hatalmi harc következményeként szorultak ki a szervezetbõl. Ilyen listával egyetlen másik szervezet sem büszkélkedhet.
hogy eszköznek használja a szakszervezetet az egyéni céljai elérésére. A különbözõ egyeztetõ tárgyalásokon, vagy a VDSZSZ által meghirdetett érdekvédelmi akciókat, „sztrájkocskákat” követõen néha nagyon nehéz felismerni azt a konkrét munkavállalói érdeket, ami miatt a VDSZSZ aláírta a megállapodást, vagy lefújta az akciót. Ugyanez fordítva is gyakran elõfordul: Nem tudni, hogy egy-egy fontos, az emberek helyzetén javító megállapodást miért nem írnak alá. Ez a magatartás óhatatlanul azt a gyanút kelti, hogy ilyenkor nem a vasutasok érdekei, hanem más, a külvilág számára nem ismert szervezeti, vagy egyéni szempontok és érdekek a meghatározók.
Kedvezõ a helyzet a lenyúlásra
Ez a posztok és az ezekkel együtt járó hatalom és pénzek megszerzésében és birtoklásában nyilvánul meg. Csak felsorolásszerûen: elnöke a VDSZSZ-nek, a Ligának, a BVSC-nek, a Lokomotiv sportszövetségnek, alelnöke a MÁV Rt. Felügyelõ Bizottságának (magunk közt szólva: egyik sem egy sikertörténet), és hát ennyi fontos poszt betöltése érthetõen elveszi az idõt a napi érdekvédelemtõl.
Okkal tehetõ fel a kérdés: Miért pont most lett egyesülhetnékje Gaskónak? Talán mert most van a „legjobb” helyzetben a VSZ ahhoz, hogy kísértésbe essen a VDSZSZ. Meggyengült a VSZ vezetése, 4-5 azonos képességû vezetõ tisztségviselõ látszik a szervezet élén, akik hatásukban inkább gyengítik, mint erõsítik egymást, és egyikük sem olyan karakterisztikus egyéniség, aki határozott fazont tud adni a szervezetnek. Már írtunk róla, hogy a VDSZSZ a VSZ ellenében jött létre, és annak idején nyíltan a VSZ-nek rontott, elég világos szándékkal. A frontok azonban bemerevedtek, az erõviszonyok kiegyenlítõdtek. Demagógiával és hõbörgéssel már nem lehet lenyúlni a másik tagságát. Legyõzni nem tudta a VSZ-t, de most elérkezettnek látja az idõt, hogy bekebelezze. Valószínûleg elfogytak a VDSZSZ tartalékai, érdekvédelmi mondanivalót tekintve és anyagi értelemben egyaránt. (Nem csoda, pl. a kb. kétszer akkora taglétszámhoz ötször-hatszor akkora tisztségviselõi létszámot tart fenn, mint a MOSZ.) Hogy kinek érdeke az egyesülés, sok kétségünk nem lehet a válaszban. Ebben az esetben nem mûködik a „mostantól” vállaljuk egymást kategória. Nincs vállalható közös múlt, amire a közös jövõ épülhetne. A VDSZSZ VSZ elleni harcában a teljes siker az utóbbi megszûnése lenne.
Nehéz eloszlatni azt a látszatot,
( folytatása a 6. oldalon)
Elnök a köbön A VDSZSZ elnöke már rég nem foglalkozik személyesen vasutas érdekvédelemmel (az éves KSZ és bértárgyalásokon a munkáltatói oldal számára az a legbiztosabb jele a megállapodásos helyzetnek, hogy Gaskó megjelenik a VÉT tárgyaláson) inkább építgeti a Gaskó egyéni vállalkozást, nem jogi értelemben persze.
6
2005. október
HÉZAG NÉLKÜL
( folytatása a 5. oldalról)
Ez az eredeti cél, csak ezt most egyesülésnek hívják. Az egyesülésnek, bekebelezésnek már nem sok köze van az érdekvédelemhez. Más történet kezdõdik, vagy inkább folytatódik. A vagyonösszesség folytatásos szappanoperája. Erre már van tapasztalás a múltból. Az egyik kapzsisága, a másik ügyetlenségével egészül ki. Az eredmény ismeretes. Általános a kérdés, székház-ügyben milyen messzire lehet menni?
Miért pont a VSZ? Erre lehetne kapásból azt válaszolni, hogy kizárásos alapon, de érdemes jobban átgondolni a választ. Kizárásos alapon igaz, hogy a MOSZ-al lehetne ugyan együttmûködni (szuverén, egyenrangú félként, ahogy kell), de nem lehet egyesülni, és fõként nem lehet bekebelezni. A MOSZ szakmai szervezetként definiálja magát, ez pedig eleve kizárja a fúziót. Kizárásos alapon igaz, hogy nem jöhetett szóba sem a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz), sem a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete (MTSZSZ). Részben, mert zsigeri a gyûlölet velük szemben a VDSZSZ részérõl, másrészt meg õk is szakmacsoportokat képviselnek, ezen az alapon szervezõdnek, és ezen az alapon szereztek reprezentativitást. Ezek a szervezetek is többször jelét adták az együttmûködési készségüknek, de bekebelezni ezeket sem lehet. Nem lehet nem észrevenni, hogy a választóvonal a szakmai alapon szervezõdõ szakszervezetek és a gyûjtõ szakszervezetek között van. Mondhatnánk, a gyûjtõ szakszervezetek nyugodtan egyesülhetnek, beolvadhatnak, összeolvadhatnak, szétválhatnak, ki figyel oda. A szakmai szervezetek természetes létformája az önállóság, partneri együttmûködés, és legfeljebb valahol az út végén adott konkrét helyzetben valamilyen típusú szövetség. - folytatjuk Németh László MOSZ ügyv. alelnöke dr. Borsik János a MOSZ ügyv. alelnöke
Forgalmi szakági választmányi üléss 2005. október 7.-én ülésezett a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének ( PVDSz ) forgalmi szakági választmánya. A választmányi ülésen a tervezett vonatfelvevõi tevékenység-kihelyezés szerepelt fõ napirendként. Az ülésen részt vett Lipusz Ferenc osztályvezetõ, Berente János osztályvezetõ és Balog László humán-partner. A választmány tagjai elõször tájékoztatást kaptak a Forgalmi Igazgatóság szervezeti mûködésérõl, terveirõl, majd határoztak arról, hogy a PVDSz felszólítja a Pályavasút vezetését arra, hogy az érintett 305 fõ vonatfelvevõ pályavasutas kollégánk számára – a MÁV ZRt.-n belül – munkahelyet biztosítson.
MÁV ZRt. Vezérigazgatóság Pályavasúti Üzletág Dr. Mosóczi László fõigazgató Budapest Andrássy u. 73-75 Tisztelt Fõigazgató Úr! A szakszervezetünk rendelkezésére álló információk szerint az Ön által vezetett Pályavasúti Üzletág, Forgalmi Igazgatósága hálózati szinten, „összességében 305 fõ vonatfelvevõ további foglalkoztatásában a feladat megszûnése miatt nem lát lehetõséget”, tehát elbocsátásukat tervezi. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete ezt a munkáltatói tervezetet elfogadhatatlannak tartja, és ezúton is tiltakozik ellene.
Ezután a képviselõk megvitatták a forgalmi szakág elképzeléseit, a munkáltatóval történõ õszi bér és Kollektív Szerzõdési tárgyalásokra vonatkozóan.
Tisztelt Fõigazgató Úr! Arra kérem Önt, hogy a fentiekben leírt munkáltatói tervezetet – az érintettek bevonásával – vizsgáltassa felül, és intézkedjen arra vonatkozóan, hogy az elbocsátásra „ítélt” 305 pályavasutas munkatársunk számára biztosítsanak munkahelyet a MÁV ZRt.-n belül! Budapest, 2005. október 7.
(Levélmellékletünk a fenntebb leírtakhoz tartozik, annak mintegy folytatása.)
Tisztelettel: Járási Ferenc elnök
TEB szakági választmányi ülés 2005. október 6.-án ülésezett a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének ( PVDSz ) TEB szakági választmánya. A választmányi ülésen a TEB Igazgatóság eddigi tevékenység-kihelyezéseinek tapasztalatairól, problémáiról, valamint a távközlési tevékenység-kihelyezés elképzeléseirõl, tervezésérõl volt szó. Az ülésen a munkáltató részérõl Dr. Mosóczi László fõigazgató, Tari István osztályvezetõ (távközlés), Tanczer György osztályvezetõ (felsõvezeték) és Wikidál István humán-partner vett részt. Szakszervezetünk alapszervezeti képviselõi – helyenként igen éles –
kritikával illették a munkáltató tevékenység-kihelyezési elképzeléseit. Hozzászólásaik valóságtartalmát az eddigi tevékenység-kihelyezések keserû tapasztalataival támasztották alá. Választmányi határozatként felszólították a munkáltatót, hogy tegyen le a távközlés tevékenység MÁV-on kívülre történõ kiszervezésérõl. ( az errõl szóló levelünket újságunk 2. oldalán olvashatjátok - a szerk - ) Ezek után a képviselõk megvitatták a TEB szakág elképzeléseit, a munkáltatóval történõ õszi bér és Kollektív Szerzõdési tárgyalásokra vonatkozóan. Hegedûs István TEB alelnök
2005. október
7
HÉZAG NÉLKÜL
123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678 123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678 123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678 123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678 123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678 123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678 123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678 123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678 123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678 123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678
MENNYI AZ ANNYI ?
MÁV ZRt. Vezérigazgatóság Kugler Flórián vezérigazgató-helyettes Budapest Andrássy út 73-75. Tisztelt Vezérigazgató-helyettes Úr! A MÁV ZRt. negyedévente bemutatja a társaságnál foglalkoztatott létszám alakulását. A munkáltató által átadott tájékoztatókban közölt adatok szakszervezetünk tagságának informálásához alapvetõen szükségesek és fontosak, valamint ezen keresztül tudjuk nyomon követni a MÁV ZRt. és a reprezentatív szakszervezetek által kötött megállapodások betartását. 2005. szeptember 12.-én, Kóka János miniszter a vasúttársaság reprezentatív szakszervezeteivel tárgyalt. Ezen a tárgyaláson – a szakszervezeti oldal megdöbbenésére – a miniszter kijelentette, hogy a MÁV ZRt. 600 jogászt és 1 500 „irodistát” foglalkoztat. Tisztelt Vezérigazgató-helyettes Úr! Ezek a számok jelentõsen eltérnek a MÁV Rt. által megadott tájékoztató adatoktól. A jelzett miniszteri közlés szakszervezetünk számára sajnos megkérdõjelezi a MÁV Rt. által közölt adatok hitelességét. Arra kérem Önt, hogy a kialakult helyzet, mindkét fél számára megnyugtató módon történõ rendezése érdekében a 2005. október 04.i VÉT tagjait szíveskedjék tájékoztatni a valós adatokról. Budapest, 2005. szeptember 29. Tisztelettel: Járási Ferenc elnök
A felvetésünkkel kapcsolatban, a VÉT október 4.-i ülésén a humánpolitikai vezérigazgató-helyettes az alábbiakról tájékoztatta a szakszervezeteket: Jogi szervezet létszáma: Szervezet
Foglalkoztatottak száma Jogi irányítás/jogi osztályok 33 Igazgatási osztály 31 Ügykezelés és dokumentáció 540 Jogi szervezetben foglalkoztatottak száma összesen 604
Ebbõl jogász 28 10 0 38
Mindezek alapján tehát a MÁV ZRt. összesen 38 fõt foglalkoztat jogász munkakörben, ami természetesen nem azt jelenti, hogy mindössze 38 munkatársának van jogi végzettsége (diploma). Ami az „irodistákat”, vagyis Személyzeti Osztályt illeti, a miniszteri nyilatkozat – valószínûleg – a humánszervezet egészére vonatkozhatott: A jelzett humán szervezet létszáma: Szervezet Humán irányítás SZESZA humánpartner szervezet ÁFU humánpartner szervezet Gépészeti humánpartner szervezet Pályavasúti humánpartner szervezet Központi egységek humánpartner szervezet
Foglalkoztatottak száma 80 44 35 55 136 34
HUMÁN PARTNER SZERVEZETEK ÖSSZESEN Központi humánszolgáltató szervezet Regionális humánszolgáltató szervezet Budapest Regionális humánszolgáltató szervezet Debrecen Regionális humánszolgáltató szervezet Miskolc Regionális humánszolgáltató szervezet Pécs Regionális humánszolgáltató szervezet Szeged Regionális humánszolgáltató szervezet Szombathely
304 11 160 107 59 56 73 46
HUMÁN SZOLGÁLTATÁS ÖSSZESEN oktatás Nyugdíj igazgatóság
512 110 87
HUMÁN SZERVEZET ÖSSZESEN
1093
A humánpolitikai vezérigazgató-helyettes beszámolt arról is, hogy a humán szervezet létszáma 2002-ben még 1600 fõ (!) volt és ismertette a jövõre vonatkozó elképzeléseit is. - erobi -
FELHÍVÁS! A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSZ) a vasutas munkavállalók minél szélesebb körû informálása érdekében mobiltelefon SMS üzenet küldésével tájékoztatja az érdeklõdõket a vasúttársaságnál történõ eseményekrõl, valamint szakszervezetünk érdekvédelmi tevékenységérõl. Ennek igénybevételéhez semmi másra nincs szükség, mint az érdeklõ-
dõk a 01+81-94-es, vagy 01+11-69-es telefonszámokon jelezzék a saját mobil telefonszámukat, amelyre – heti rendszerességgel, vagy szükség szerint – tudjuk küldeni a friss híreket. Ezt a szolgáltatásunkat – szakszervezeti hovatartozástól függetlenül – minden pályavasutas munkavállaló térítésmentesen veheti igénybe. Szentgyörgyi Mihály
2005. október
VSZ „DIPLOMATÁK” SZOLNOKON Mottó: Ha egy diplomata azt mondja: IGEN, akkor az azt jelenti: TALÁN. Ha egy diplomata azt mondja: TALÁN, akkor az azt jelenti: NEM. Ha egy diplomata azt mondja: NEM, akkor az NEM diplomata. én
A legutóbbi választmányi ülésünkön, egy kolléga arról számolt be a jelenlévõknek, hogy a szolnoki távközlõsöknél járt a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) helyi és központi képviselõje. Elmondása szerint a dolgozókat tájékoztatták a pályavasút – általuk ismert – helyzetérõl, majd közölték velük, (mintegy mellékesen), hogy a PVDSz (tehát mi) nem vagyunk hajlandóak velük együttmûködni. (mármint a VSZ-el) Igaz, hogy csupán az okot, az idõt, a helyet és a lehetõséget nem jelölték meg, és azt hogy mikor, hol, miben és miért nem mûködtünk együtt. Semmi konkrétum! Ez igen! Ez aztán a korrekt tájékoztatás! Igen (vagy már kevésbé) Tisztelt VSZ „diplomaták”! Innen és kénytelen vagyok ilyen módon üzenni (hiszen az aggályaitokat nekünk nem mondtátok), hogy a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete, a születésétõl fogva – még az ördöggel is hajlandó összefogni ! – a pályavasutas munkavállalók érdekérvényesítéséért. A VSZ részérõl viszont – ezidáig – a munkavállalói érdekek közös érvényre juttatása érdekében még nem érkezett sem jelzés, sem pedig megkeresés. Még az emlékezetes és szánalmas „bézbólsapkás” – minisztérium elõtti – tüntetésre sem. Pedig akkor kellett volna csak igazán az együttmûködés, az összefogás. A VSZ viszont felelõtlenül belevágott, és ráadásul egyedül! És ez csak a kisebbik baj. A nagyobb az, hogy eredménytelenül. A PVDSz eddig is, már több alkalommal kísérletet tett – akár közvetett úton is – a vasutas szakszervezetek közötti együttmûködés létrehozására. A kopogtatásunkra viszont – a mozdonyvezetõkön és az MTSZSZ-en kívül – senki nem nyitott ajtót. És ezt ugye Ti is tudjátok, „tárgyilagos diplomaták”?! Járási Ferenc
9
HÉZAG NÉLKÜL
Helyettesít-És? Szakszervezetünket sokan keresik telefonon különféle a foglalkoztatással összefüggõ problémákkal. Ezek nagy hányada a helyettesítéssel, és az azzal összefüggõ kérdéskörrel kapcsolatos. A problémák megelõzése, enyhítése érdekében megpróbáljuk összefoglalni a témakörrel kapcsolatos szabályokat (Munka törvénykönyve, MÁV Rt. Kollektív Szerzõdés). Elõször is fontos elkülöníteni az átirányítás és a helyettesítés fogalmát. Átirányításnak minõsül, ha a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett vagy mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el a munkavállaló. Helyettesítésrõl beszélünk, ha a munkavállaló munkaköri feladata ellátása mellett, más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, amelyek munkaidejét nem lehet elkülöníteni (a két munkakörét). Ebbõl nyilvánvalóan következik, hogy a helyettesítés az átirányításnak egy fajtája. A helyettesítést minden esetben elõzetesen és írásban kell elrendelni. Ezen felül (és ezzel egyidejûleg) meg kell határozni a várható idõtartamot, az elvégzendõ feladatot, és a helyettesítési díj mértékét. A helyettesítési díj a munkabéren felüli, külön díjazás.
A helyettesítési díjat a többletfeladat mennyiségével arányosan kell megállapítani. Mértéke a helyettesített munkavállaló személyi alapbérének 15-50%-a (akkor is, ha a helyettesítést több munkavállaló egyidejûleg végzi). Ha a helyettesített munkavállaló személyi alapbére nem állapítható meg, akkor az adott szervezeti egység hasonló munkakört ellátó munkavállalók személyi alapbérének átlaga a számítási alap. Az átirányítás (beleértve természetesen a helyettesítést is) éves mértéke a 66 munkanapot csak abban az esetben haladhatja meg, ha abban a munkavállaló és a munkáltató megállapodik, illetve a KSZ helyi függeléke ekképpen rendelkezik. Ebben az esetben a 66 napot meghaladó rész díjazásáról is meg kell állapodni. A díjazás emelésének mértékét legalább a munkanapok növekedésének arányában kell meghatározni (66-88 munkanapig 20%, 88-110 munkanapig 30%). Az átirányítás a naptári évenkénti 110 munkanapot ebben az esetben sem haladhatja meg. Reméljük, hogy a sikerült témakört világosabbá, érthetõbbé tenni, valamint, hogy ezután a helyettesítés kevesebb problémát okoz tagjainknak. Szakszervezetünk természetesen továbbra is várja a helyettesítéssel, valamint az egyéb témakörökkel kapcsolatos kérdéseket, felvetéseket. Kispál Viktor érdekvédelmi referens
hív6sz! A gyorsabb és rugalmasabb ügyintézés érdekében ismételten közöljük a tisztségviselõink - közvetlen! - telefonszámait: elnök érdekvédelmi alelnök általános alelnök ( forg. ) PML alelnök TEB alelnök 02+10-98 és érdekvédelmi referens irodavezetõ fax/üzenetrögzítõ MATÁV fax/üzenetrögzítõ E-mail cím:
[email protected] vagy
[email protected]
Járási Ferenc Enzsöl Róbert Nagy Miklós Szentgyörgyi Mihály Hegedûs István Kispál Viktor Fehérné Ragcsák Andrea
01+81-94 01+45-86 01+11-69 01+81-94 01+11-69 01+81-95 01+81-94 01+45-35 06+1-511-4535 - a szerk -
10
2005. október
HÉZAG NÉLKÜL Járási Ferenc elnök
Az elmúlt év végén a pályavasút vezetése kijelentette, hogy a méltán elhíresült Rac I.-et követõ Rac II.-vel lezárult a PMLI területén a racionalizálás, vagyis nem lesznek további átszervezések. A szakma megnyugodott, és „végre most már hagynak bennünket dolgozni” –mondták sokan, és gondolták még többen. Rosszul mondták és rosszul is gondolták, ugyanis itt a Rac III., melynek keretében újabb 14 fõpályamesteri szakaszt vonnának össze más szakaszokkal , tehát szüntetnének meg: Budapesti Pályavasúti Területi Központ területén: Mór Örkény Jászboldogháza Õrbottyán Nagyoroszi Debreceni Pályavasúti Területi Központ területén: Sáránd Tiszalök Záhony Miskolci Pályavasúti Területi Központ területén: Mezõkövesd Olaszliszka-Tolcsva Szegedi Pályavasúti Területi Központ területén: Kétegyháza Lakitelek Kecskemét-alsó Szombathelyi Pályavasúti Területi Központ területén: Veszprémvarsány A tervezett intézkedés okát tudakolva mondták, hogy ez – hálózati szinten! – létszámot nem érint (tehát nem lesz elbocsátás), a telephelyeket sem zárják be (tehát minden marad a régiben ), gazdasági haszon sem mutatható ki (tehát nem pénzkérdés), a leterheltség sem lesz egyforma (tehát nem egál), és ennek ellenére úgy tudni mégis megcsinálják a Rac III-at. Hogy miért? Nos erre aztán senki sem tudott választ adni. A Pálya-és Mérnöki Létesítmények Igazgatósága (PMLI) részérõl
14 fõpályamesteri szakasz balladája kijelentették, hogy Õk kizárólag a területekrõl beérkezett javaslatokat hagyták jóvá. A Területi Központok (TEK) meg azt mondták, hogy erre utasították õket. Az igaz, hogy nem derült ki, mikor és hogyan. De az is lehet, hogy csak elvárás volt csupán. Tartja a mondás: „Aki nem hiszi járjon utána.” Mi is ezt tettük. Szakszervezetünk megkereste az összes érintett TEK-t, és minden központ vezetõvel egyeztettünk. Nos, a feltett kérdéseinkre – kiért, miért, minek ? – itt sem kaptunk választ. Aztán a PMLI vezetése azt is kijelentette, hogy a tervezet nem „bebetonozott”, azon lehet változtatni, területi javaslatok alapján. Ebbõl adódóan a PVDSz minden érintett TEK vezetõt felszólított arra, hogy vizsgáltassák felül álláspontjukat, és tartsák fenn az eredeti állapotot, ne változtassanak a jelenleg is jól mûködõ és megnyugodni látszó, vagy annak tûnõ helyzeten. A miskolci TEK fõpályamesterei (és nem csak az érintettek!) igazi szolidaritásról tettek tanúbizonyságot akkor, amikor – a PVDSz, és a helyi ÜT kezdeményezésére – összeültek és egy olyan elõterjesztést készítettek közösen, amelyben már nem kell szakaszokat összevonni, tisztességben megõszült emberek bérét csökkenteni, beosztását visszaminõsíteni, nyugdíjba és kft-be üldözni Õket, és megkeseríteni Bennük a szakma iránti lojalitást, az az iránti szeretetet. Az ember (és hát ilyenek vagyunk!) általában ragaszkodni, alkotni, fejlõdni szeret. Elõre! És nem vissza! A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete, a miskolci kollégák által összeállított, emberi és szakmai alapokon nyugvó elõterjesztésére – ezúton is – várja a munkáltató pozitív tartalmú válaszát! Meglátjuk! (Levélmellékletünk a fenntebb leírtakhoz tartozik, annak mintegy folytatása.) - a szerk. -
MÁV ZRt. Vezérigazgatóság Pályavasúti Üzletág Dr. Mosóczi László fõigazgató Budapest Andrássy u. 73-75 Tisztelt Fõigazgató Úr! Szakszervezetünk a Pályavasúti Üzletág minden TEK vezetõjével egyeztetést kezdeményezett a Rac III.-ban tervezett 14 fõpályamesteri szakasz megszüntetésével, összevonásával kapcsolatban. Az egyeztetések sorra eredménytelenek voltak, mivel nem kaptunk választ arra, hogy miért is van szükség a munkáltató ilyen irányú intézkedésére. Megtudhattuk ugyanis azt, hogy sem a fizikai létszámot nem kívánják csökkenteni, sem pedig a telephelyeket nem kívánják bezárni, és a virtuális km-ek sem lesznek azonosak (egyenlõ leterhelés). Ezen kívül a tervezett intézkedéstõl még csak gazdasági hasznot sem várnak. Felsoroltakra való hivatkozással szakszervezetünk felhívta a TEK vezetõk figyelmét álláspontjuk felülvizsgálatára, valamint a fõpályamesteri szakaszok jelenlegi állapotban történõ meghagyására. A Pályavasúti Érdekegyeztetõ Tanács legutóbbi ülésén egyébként elhangzott, hogy a pályavasút vezetése a területekrõl érkezõ javaslatokat befogadja, azt jóváhagyja. Tisztelt Fõigazgató Úr! Tájékoztatom, hogy tagságunk részérõl több jelzés érkezett arra vonatkozóan, hogy a fentiekben leírt munkáltatói intézkedés-tervezet megvalósítása esetén – a munkavállalókat érintõ kérdésekben – , igen sok probléma merülne fel. Arra kérem Önt, hogy utasítsa a TEK-k vezetését a jelenlegi álláspontjuk azonnali felülvizsgálatára, és annak eredményérõl szakszervezetünket írásban értesíteni szíveskedjék. Budapest, 2005. október 6. Tisztelettel: Járási Ferenc elnök
2005. október
OLVASÓI LEVÉL Járási Ferenc elnök PVDSz, Budapest Tisztelt Elnök Úr! Megkaptam és köszönettel vettem válaszát a fszt-számadópénztárosok jutalékával kapcsolatban írt levelemre. Az Ön által megfogalmazottakról a következõ a véleményem: Az, hogy Önök teljes mértékben egyetértenek velünk, megnyugtató, de az egyetértéstõl még nem lesz fizetéskor vastagabb a boríték, sõt teljes egyetértéssel a boltban a pénztárnál sem lehet – sajnos – fizetni. Tisztelt Elnök Úr! Szeretném emlékeztetni a Nyílt vonal 2004. szeptemberi számában a „levél a forgalmi igazgatónak” címû cikkében az Ön által leírtakra: „…az üzletág tevékenységi körébe a pénztári tevékenység nem tartozik bele, az a személyszállítási üzletág profilja. Ebbõl azonban az is következik, hogy a Pályavasúti Üzletág Forgalmi Igazgatóság állományában foglalkoztatott dolgozó munkaköri leírásában nem szerepelhet a pénztári tevékenység, így kétségtelenül munkakörébe nem tartozó feladatokat lát és így a KSz vonatkozó paragrafusa értelmében meghatározott díjazás illetné meg.” Nos a mai napig sem szerepel a munkaköri leírásomban a számadópénztári tevékenység, és a mai napig sem kapok külön díjazást érte – kivéve a 250 ft-os havi jutalék – pedig már ez év novemberében 3 éve hogy átvettük az akkori állomásfõnöktõl a számadópénztárt. Azóta végezzük becsületesen, maradéktalanul el ezt a munkát. Tisztelt Elnök Úr! Itt valami nagyon nincs rendben, de mikor lesz rendben. Erre a kérdésre várjuk a konkrét választ – sajnos – immár közel 3 éve. 2005. október 03. Tisztelettel: név és cím a szerkesztõségben
ÜT hírek A PVDSz újabb sikereket ért el a 2005. évi Üzemi Tanács ( ÜT ) választásokon, ugyanis a MÁV ZRt. pécsi területén a PML üzemeltetési alosztályon megtartott ÜT választá-
11
HÉZAG NÉLKÜL
KÖLTÖZÖTT A PÖKKÖP
A VÁLASZ: Név … Cím … Tisztelt Tagtársunk! Köszönjük újabb levelét, melyben a forgalmi szolgálattevõk számadópénztári jutalékának alacsony mértékét nehezményezi. Mint azt a korábbi levelemben is megírtam, ezt a felvetést szakszerveztünk is képviseli és támogatja, magáénak érzi. A probléma felvetésére és megoldására Vasúti Érdekegyeztetõ Tanács ülésén nyílik lehetõség. A pótlékok, jutalékok kérdésköre a következõ évi bértárgyalásokon merül fel, ennek ideje õszre várható. Nem kikerülve a kérdését, melyben konkrét idõpontra kíváncsi, arról tudom Önt tájékoztatni, hogy elõreláthatólag november (december) lesz az az idõpont, amikorra ténylegesen eldõl ez a kérdés. Felvetésére, mely szerint a kérdés több éve nincs megoldva, arról tudom tájékoztatni, hogy a „hiba nem a mi készülékünkben van”, hanem a munkáltató nem kívánja nagyobb mértékben megemelni az Ön által is kritizált jutalékot. A szakszervezeti javaslat önmagában még nem elegendõ arra, hogy az bevezetésre is kerüljön. Természetesen szakszervezetünk törekszik arra, hogy ez a probléma is minél elõbb és minél jobban rendezõdjön. Munkájához sikereket, a magánéletében pedig sok boldogságot kívánok. Budapest, 2005. október 11-én Tisztelettel: Járási Ferenc elnök son a legtöbb szavazatot a PVDSz jelöltjei kapták. A megválasztott 7 fõs ÜT-ba 6 PVDSz tag került. Ezzel az eredménnyel ismét fölényesen utasította maga mögé a helyi VSZ és VDSZSZ jelölteket.
A PÖKKÖP székhelye megváltozott. A székhelyváltozás oka az volt, hogy az épület, amelyben a Pénztár mûködött, lebontásra kerül.
A Pénztár új címe: 3000 Hatvan, Gárdonyi G. u. 2. A székhely változással telefonszámaink is megváltoztak. Az új vasútüzemi telefonszámaink: 02+23-52 és a 02+23-95 (fax+ üzenetrögzítõ) Az új Matáv telefonszámunk: 06-37/344-880 (fax+üzenetrögzítõ) A változásokról minden pénztártag – névre szóló – értesítést kapott. Nagy Miklós IT elnök
KÖLTÖZIK A PVDSz! Szakszervezetünk székhelye – várhatóan – a közeljövõben megváltozik, mivel a Bp. Bulcsú u. 8-10 szám alatti épületek lebontásra kerülnek.
Az új címünk : 1142 Budapest, Teleki Blanka u. 15-17. III. em. lesz MAJD. A vasútüzemi telefonszámaink – nagy valószínûséggel – nem változnak MAJD. Az új Matáv telefonszámunk lesz: 06-1/273-1335 (fax+ üzenetrögzítõ) lesz MAJD. A végleges állapotról természetesen a partnereinket, és az alapszervezeteinket is idõben értesítjük. Járási Ferenc elnök A MÁVGÉP Kft-nél 2005. szeptember 27.-én megalakult az ÜT Választási Bizottság. Az ÜT választás 2005. november 23.-24.-25.-én kerül lebonyolításra. Erre a jelölt állítási határidõ 2005. október 26.-a . - a szerk. –
12
HÉZAG NÉLKÜL
Ezt is jól ELINTÉZTÜK! MÁV Rt. Vezérigazgatóság Kompenzációs Fõosztály Apavári József fõosztályvezetõ Budapest Andrássy út 73-75 1062 Tisztelt Fõosztályvezetõ Úr! Szakszervezetünk tagja,......... – a Pályavasúti Területi Központ Pécs TEB Alosztály, Blokkmesteri szakasz, ……………… munkavállalója – biztosítóberendezési lakatos átsoroláshoz kapcsolódó bér-megállapítási panasszal fordult a PVDSz-hez. Nevezett munkavállaló 2005. szeptember 1-vel került a 10. munkaköri kategóriába sorolt biztosító berendezési lakatos munkakörbe a 11. munkaköri kategóriába sorolt munkavezetõ (elõmunkás) munkakörbõl, ahol személyi alapbére a vonatkozó kategória minimumán, 92 500,- forint összegben volt megállapítva. Az alacsonyabb kategóriába sorolás eredményeként – megítélésünk szerint a vonatkozó szabályokkal ellentétesen – személyi alapbérét 83 500,- forintra csökkentették. Ismereteink szerint, visszasorolás esetén - amennyiben a munkavállaló korábbi munkakörében megállapított személyi alapbére nem haladja meg az alacsonyabb kategóriában megállapított un. „visszavételi bért” – személyi alapbérét nem szükséges csökkenteni. Fentiek alapján, kérem a munkavállaló panaszának kivizsgálását és személyi alapbérének 92 500,- forintban történõ megállapítását. Szíves intézkedését elõre is és ezúton is megköszönöm! Budapest, 2005. szeptember 12. Tisztelettel: Járási Ferenc elnök
A VÁLASZ: Járási Ferenc úr PVDSZ elnöke BUDAPEST Tisztelt Járási úr ! A MÁV Rt. Kompenzációs Fõosztályhoz írt levelére az alábbiakról tájékoztatom Önt: A Pécsi Területi Központ Karbantartási Osztály, TEB Alosztály létszámába kérte a munkavállaló áthelyezését 2005. augusztus 1. napjától, biztosítóberendezési lakatos munkakörre, aminek a kategóriája: 10-es, a munkavállaló jelenlegi munkaköre: elõmunkás, MMK 11., személyi alapbére: 92.500,- Ft. Mivel a munkavállaló a biztosítóberendezési lakatos munkakör betöltéséhez szükséges állami iskolai végzettséggel rendelkezik, de szakirányú vasúti vizsgája hiányzik, ezért az új munkáltató a 10es MMK-nak megfelelõ alapbért kérte (83.500,-). Besorolásának engedélyezésekor figyelembe vettük, hogy rendelkezik 4 vasúti szakvizsgával, ami alapján személyi alapbére változatlanul hagyásával került engedélyezésre a biztosítóberendezési lakatos munkakörbe történõ sorolása. (11-es kategóriából 10-es kategóriába a visszavételi bér is belefér az összegbe, ez még augusztus 1. elõtti eset) A területi központ felé történõ engedélyezõ levélben elírásra került a személyi alapbér. „Változatlan (83.500,Ft).” Helyes személyi alapbér összege a 92.500,- Ft. A hibát korrigáltuk. Egyébként a munkavállaló áthelyezése csak szeptember 1-én valósult meg, SAPban még nincs is áthelyezve, ott a régi munkaköre és alapbére szerepel. A munkaszerzõdés-módosításában a személyi alapbérét az illetékes humánpartner kijavítja. (A munkavállalót nem érte semmiféle anyagi hátrány, mert a szeptemberi bére változatlan összegben kerül majd számfejtésre.) Kérem T. Elnök urat fentiek szíves elfogadására. Üdvözlettel: Kántor Jánosné PV Üzletág Humánpartner Szervezet Humánpartner koordinátor
2005. október
hu.morzsák „A Záhonyi térséggel kapcsolatban megkérem „xy” urat, ha itt van, hogy tájékoztassa a jelenlévõket…”–mondta egy MÁV-os vezetõ a PVDSz testületi ülésén Azt akarhatta mondani, hogy „ha már itt van”, ugyanis „xy” úr vele jött, és ott ült mellette. A VDSZSZ elnöke, Gaskó István a Fidesznél egy konzultáción járt, ugyanakkor feltûnik a szocialisták rendezvényein is – tudhattuk meg a Népszabadság október 11.-i számából. Egyet jobbra, egyet balra.! Ez aztán a tánc. És csak egyenes gerinccel. Már ha van. A kormány kidolgozta a tízpontos – MÁV összeomlását elkerülendõ – reformprogram pontos menetrendjét. Az esetleges késések miatt a kormány elõre kéri az utazóközönség megértését. „Ha jól figyeltem a dolgokat, akkor most folytatjuk tovább ugyanazt a beszélgetést, ami volt. Ugye át lesz adva az anyag, és akkor a szakszervezeti reagálások következnek. Én azt hiszem, hogy Bárány úrnak a felháborodása következik. Úgy volt beharangozva is.” – mondta a levezetõ elnök az egyik VÉT ülésen. „Bárány úr” a VDSZSZ alelnöke . Újabb átszervezés a pályavasúton. Volt Rac I. és II., most meg itt van a Rac III. Újabb össze(vissza)vonások. Mi, a pályások már nagyon „fázunk” ezektõl. Szinte vacogunk. Vagy lehet, hogy már „racogunk”? „ … nem vagyunk istenek, csak majdnem…” – mondta a VDSZSZ „elhíresült” alelnöke, Bárány úr az egyik VÉT ülésen. Hál’ Istennek! Visszafejleszteni kell! – mondta a MÁV egyik vezetõje egy érdekegyeztetés keretében. „Visszafejleszteni” nem lehet, mint ahogy a villanyt sem lehet „feloltani” . JFK
TÉGED IS ÉRHET BALESET! Széleskörû szolgáltatás rendkívül alacsony díjért! A PVDSz tagok részére! SZOLGÁLTATÁSOK • Életbiztosítás bármely okból bekövetkezõ halál esetén
• Baleseti halál esetén plusz!
• Baleseti rokkantság már 1%-tól 100%-ig arányosan
• Baleseti csonttörés csonttörés, csontrepedés esetén
• Baleseti égés legalább II.fokú, a testfelület min. 5%-ára kiterjedõ égés esetén
• Baleseti múlékony sérülés
“B” csomag 800 Ft/hó
RÁADÁS!
600.000 Ft
1.000.000 Ft
500.000 Ft
1.000.000 Ft
1.000.000 Ft
1.500.000 Ft
20.000 Ft
20.000 Ft
20.000 Ft
20.000 Ft
10.000 Ft
10.000 Ft
2.000 Ft
2.000 Ft
100.000 Ft
100.000 Ft
100.000 Ft
100.000 Ft
Ezen kívül a szakszervezetünk által létrehozott alapítvány a Munka törvénykönyve 166.§-a, valamint a MÁV Rt. Kollektív Szerzõdésének 80.§-ban foglaltak alapján megtéríti a PVDSz-tagok kártérítési kötelezettségét, amennyiben a munkáltató eljárás keretében kártérítési összeget állapít meg és szab ki.
“A” csomag 600 Ft/hó
28 napot meghaladó baleseti táppénz esetén
• Baleseti kórházi napi térítés legalább 5 nap elérése után - az 1-50 nap között - naponta
• Baleseti mûtét esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a
• Kritikus betegségek bekövetkezése
esetén, szívinfarktus, rákos megbetegedés, agyi érkatasztrófa, koszorúér áthidalási mûtét (by-pass), szervátültetés, veseelégtelenség
BELÉPÉSI FELTÉTELEK: - PVDSz tagsági viszony - a tag rendelkezzen lakossági folyószámlával - a belépési korhatár 18 éves kortól 60 éves korig terjed
EGYÉB TUDNIVALÓK: - ez egy csomag, 9 db szolgáltatással - belépés után azonnal indul a biztosítási védelem (kivéve a kritikus betegségeknél, ugyanis ott 3 hónap a várakozási idõ) - a biztosítás kiterjed a munkaidõre, illetve azon kívül a nap 24 órájára, és a világ országaira
- a belépés rendkívül egyszerû, hiszen nem kell több helyen is „ügyintézni”, ugyanis a PVDSz mindent elintéz - a kárrendezés is a PVDSz-en keresztül történik - a kifizetett biztosítási összegek teljes mértékben adó és járulékmentesek - a kifizetett biztosítási összegeket saját címre vagy folyószámlára utalja a biztosító - az éves befizetett összegrõl adóigazolást adunk, amely csökkenti a tag adóalapját - folyamatos biztosítási díjfizetés szükséges a biztosítás fenntartása érdekében
BÕVEBB FELVILÁGOSÍTÁST a PVDSz 01+81-94 és a 01+11-69-es telefonszámain lehet kérni és kapni, hétköznap 09 - 13 óra között.
14
2005. október
HÉZAG NÉLKÜL
Alapítvány a Pályavasutasokért
Mottó: „Aki kapni akar, tanuljon meg adni!” Lao-Ce
A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) 2000-ben megalapította, az „Alapítvány a Pályavasutasokért” alapítványt. A benyújtott pályázatnak az alábbiakat kell tartalmaznia: – a kérelmezõ adatait – a kérelem rövid indoklását, valamint az indoklást alátámasztó dokumentumokat – a munkáltató kereseti igazolását (házas- illetve élettárs kereset igazolását is!) – az igényelt összeget – a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata, vagy iskolalátogatási bizonyítvány
Az alapítvány célja, hogy az – amúgy is nehéz anyagi körülmények között élõ – pályavasúti munkavállalókat a rendkívüli élethelyzetekben támogassa! Az alapítvány támogatásáért elsõsorban PVDSz tagok pályázhatnak. Az alapítvány kuratóriuma három havonként tartott ülésein bírálja el a beérkezett kérelmeket, pályázatokat.
Az alapítvány számlaszáma: OTP Bank Rt 11706016-20803599 Az alapítvány címe: 1062 Bp. Bulcsú utca 8-10. –Telefon: Matáv: 06-1-511-4535; vasútüzemi: 01+81-94
P
A pályavasúti szakszervezet (PVDSz) hozta létre a munkavállalók segélyezésére, megsegítésére és önsegélyezésére a PÖKKÖP-öt, amely – szakszervezeti hovatartozás nélkül – a munkavállalók nagy megelégedésére már több éve egyre nagyobb népszerûséggel mûködik.
Hogy miért népszerû? Köszönhetõ mindez annak, hogy: – a PÖKKÖP havi tagdíja mindössze 4.500,- Ft, mely a VBKJ 165.000,- Ft keretösszegébõl, éves szinten csupán 54.000,- Ft igénybevételét jelenti a munkavállaló számára – a PÖKKÖP tagsági viszony létesítése továbbra sem szakszervezetfüggõ!!! – a PÖKKÖP szolgáltatásainak igénybevételéhez szükséges várakozási idõ: • az elõre tervezhetõ eseményeknél 9 hónap! • az elõre nem tervezhetõ eseményeknél mindössze 5 hónap! (kivéve a pénztártag egyéni számláján lévõ összeg, ugyanis itt a várakozási idõ 4 hónap) – a PÖKKÖP igen sok jogcímen nyújt segélyt, így önmagában a VBKJ összevont igénybevételére is lehetõséget nyújt (beiskolázási-, üdülési-támogatás, stb.)
Miért pont a PÖKKÖP? Azért, mert… – ha már PÖKKÖP tag vagy, ne hagyd elveszni a korábbi tagsági viszonyodból származó elõnyöket! – a PÖKKÖP tagság adómentes, így az éves VBKJ keretbõl igénybevett összeget nem terheli sem adó sem pedig különféle járulék, tehát mindenki a megjelölt összeget adómentesen felhasználhatja! – a PÖKKÖP által nyújtott segélyek segíthetnek a nehéz élethelyzetbe került tagjainkon (betegség, kórházi ápolás, haláleset, munkaképesség csökkenés, stb.) és nem csak az általuk befizetett tagdíjuk erejéig, hanem a szolidaritási alapból az igényelt segély teljes összegét felvehetik!
Ö
K
K
– több segély összegét jelentõsen megemelte és bõvítette a PÖKKÖP
Ö
– egyéni tagdíjfizetés esetén, a befizetett tagdíj után adókedvezmény vehetõ igénybe – az egységes tagdíjon felüli többletbefizetés 100 %-a az egyéni részbe kerül, és mivel ebbõl a PÖKKÖP nem von kezelési
P
költséget, így a tagdíjon felül, egyénileg befizetett TELJES ÖSSZEG FELVEHETÕ !
Hogyan kell belépni a PÖKKÖP-be?
✍
a munkavállaló a PÖKKÖP „Belépési Nyilatkozat” nyomtatványának kettõ kitöltött és aláírt példányát eljuttatja a pénztár címére
Segély megnevezése
Várak. idõ/hó
Szülési segély (saját gyermek után, gyermekenként) Munkaképesség csökkenési segély
80 000 Ft 120 000 Ft
(legalább 50 %-ot elérõ munkaképesség csökkenés esetén)
Rokkantsági segély
9
(legalább 67 %-ot elérõ munkaképesség csökkenés esetén)
Átmeneti segély, házasságkötésre Gyermeknevelési támogatás: – Beiskolázási segély – Gyermek üdülési segély Temetési segély – tag halála esetén – közeli hozzátartozó halála esetén Egyszeri árvasági segély Keresõképtelenek segélyezése:
10 7 180 80 5
Megszakítás nélküli folyamatos kórházi, szanatóriumi ellátás esetén a 31. naptól
Munkanélküliek segélyezése Lakhatási támogatás Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása
000 000 000 000
Ft Ft Ft Ft
200 000 Ft 500 1 000 1 500 50 000
Betegségi segély (naponta)
Kórházi, szanatóriumi segély elsõ 30 napra (naponta)
(lakbér,közös költség,tüzelõanyag vásárlás,közüzemi díjak,stb.)
200 000 Ft 50 000 Ft
(elsõ házasságkötéskor jár egy alkalommal)
(a pénztártagnak - házastársa,élettársa halála esetén - jár)
Segély összege
Ft Ft Ft Ft
egyéni rész egyenlege,
4
amely 4 havonta igényelhetõ
• A „Felnõttképzési” segély a törvényi szabályozás és a PSZÁF határozata alapján 2005.05.31.-ével megszüntetésre került • A segélyek igénylési határideje az eseményt követõ két hónap. • A „Lakhatási támogatás” és a „Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása” segélyeknél viszont az igénylési határidõ az eseményt követõ négy hónap! • A beiskolázási segély minden év július 15. és december 15. között igényelhetõ! • Az igénylési határidõnél a pénztárhoz történõ beérkezést, vagyis az iktatás dátumát kell figyelembe venni.
A PÖKKÖP ügyfélfogadási napokat KIZÁRÓLAG hétfõn és pénteken 10 és 13 óra között tart a Pénztár székhelyén: 3000 Hatvan, Gárdonyi Géza u 2. Felvilágosítást munkanapokon 9 és 14 óra között a 02+23-52 és a 02+23-95 (üzenetrögzítõ, fax) vasútüzemi, valamint a 06-37/-344-880 tel/fax (üzenetrögzítõ) Matáv telefonszámokon lehet kérni és kapni.
A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének havi lapja – Kiadja a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete – Felelõs kiadó: Járási Ferenc elnök, – Fõszerkesztõ: Nagy Miklós (tel.: 01+11-69) Tervezõszerkesztõ: Györgyné Pekár Éva, – Szerkesztõség: 1062 Budapest Bulcsú u. 8-10. Telefon/fax: matáv: 06-1-511-4535, vasútüzemi: 01+81-94, E-mail:
[email protected], és
[email protected], Internet: www.pvdsz.hu Meg nem rendelt kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza, az anyagok rövidítésének jogát fenntartjuk! Nyomás: B.V.B. Nyomda Eger, Fadrusz u. 4. Tel.: 36/518-413
