7-8 Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata XVII. évfolyam 7 8. szám. Jogszabályváltozások

2007/7-8

A tartalomból:

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata XVII. évfolyam 7–8. szám

Jogszabályváltozások

Jelentések, tájékoztatók

Jogszabályfigyelő . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Jogszabály-ismertető . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

2 9

Jogértelmezés A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok véleményezése . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései . .. .. .. .. .. .. .

11 19

Településfejlesztés, -üzemeltetés A Településüzemeltetési Tanács megújítása . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 24 A hőszivattyús rendszerek önkormányzati szerepe . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . 24 Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer lehetőségei települési önkormányzatok számára (X. rész) . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 27 A nukleáris biztonságról – az Országos Atomenergia Hivatal és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztályának tájékoztatója . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 31

A 2007. évben városi címet kapott települések . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Mi a „Kapcsolat” projekt? . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Tájékoztatóaz Országos Területrendezési Tervről és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervéről szóló törvények módosítására vonatkozó javaslatok egyeztetési eljárása során beérkezett vélemények közzétételéről . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Az Európai Területi Együttműködés célkitűzés interregionális programjai . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . „Hőségriadó” . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

Az ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárságának nyári hírlevele – statisztikai adatok és hírek a turizmus világából . .. .. .. .. .. .. .. .. Sikeres volt a Magyar Nemzeti Parkok Hete akció . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Budapest vendégül várja Magyarországot – kampányismertető . .. .. . Új kerékpárút . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Adatok, tények, érdekességek a turizmus világából . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

Hazai hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Regionális hírek – a regionális koordinátorok jelentik . .. .. .. .. .. .. .. .. . Nemzetközi hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Események, képzések – beszámolók . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

61 64 73 75

Eseménynaptár, képzések

32 39 39 39 40 42 46 47 48

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Önkormányzati forródrót . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Közszolgálati forródrót . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Doppinginformációs vonal . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Felhívás . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Állami főépítészek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . ÖTM – Országos Fejlesztési és Programiroda – önkormányzati és térségi koordinátori hálózat regionális koordinátorainak elérhetősége . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

80 82 82 82 82 82 83 84

Figyelmébe ajánljuk! A Duna Palota különleges éttermi kedvezménye . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

A kiadásért felel: Dr. Bujdosó Sándor

Kiadja: Duna Palota Kulturális Kht.

önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár

Készült a kiadó DTP stúdiójában Tel.: 469-2971, BM 10-611, 10-560

Szerkeszti: a szerkesztőbizottság

54 57

Elérhetőségek

Pályázati lehetőségek A Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatai . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Hazai pályázati lehetőségek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Közösségi kezdeményezések . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Pályázati hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

53

Aktuális hírek

Események, képzések – előrejelzés . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

Turizmus és sport

49 52

Fax: 469-2969, BM 10-568 E-mail: [email protected]

www.otm.gov.hu/belugy/belsajt.nsf/onkorm

85


 Jogszabályfigyelő Hazai jogszabályváltozások A polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapításáról

A

jogszabály száma és címe: 2007. évi LIX. törvény a polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló eljárással összefüggő törvénymódosításokról A módosított jogszabály: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 33/A §-ának (6)–(7) bekezdése, valamint a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. tv. 10. §-ának (2)–(3) bekezdése. A módosítás lényege: Amennyiben a polgármester vagy helyi képviselő összeférhetetlenségének kimondását – helyi testületi döntés hiányában – a közigazgatási hivatal kezdeményezi a fővárosi, illetőleg a megyei bíróságnál, a polgármester vagy képviselő részére a döntés ellen további jogorvoslati lehetőséget biztosít a jogszabály. Hatálybalépés: 2007. július 12. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 73. szám (2007. június 12.)

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról

A

jogszabály száma és címe: 2007. évi LV. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról A jogszabály lényege: Az önkormányzat az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakóépületeinek (a bennük lévő lakások) elidegenítéséből származó bevételét, valamint az állami tulajdonú lakóépületek (a bennük lévő lakások) elidegenítéséből származó önkormányzatot megillető bevételeket lakáscélokra és az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokra használhatja fel. Ezen bevételek felhasználhatók: új lakás építésére, új vagy használt lakás megvásárlására; lakóépület teljes vagy részletes felújítására, korszerűsítésére; városrehabilitációra; az EU-források felhasználásához szükséges önrész biztosítására; önkormányzati helyi támogatás nyújtására; lakóövezetbe sorolt építési telek kialakítására, közművesítésére; a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti pályázati önrész finanszírozására, ideértve a társasházi tulajdonosoktól és a lakásszövetkezetektől átvállalt önrészt is; az önkormányzati lakbértámogatás nyújtására; továbbá az állampolgár tulajdonában álló lakásra – ideértve az államosított lakást is – 1953. április 1. napja előtt bármilyen jogcímen, illetőleg azt követően a lakásügyi hatóság kiutaló határozata alapján létrejött lakásbérlet felszámolására. A felhasználás részletes szabályait önkormányzati rendeletben kell meghatározni. A kényszerbérlet felszámolásának részletes szabályait, a feladat ellátásához járó költségevetési támogatás összegét meghatározza a jogszabály. Hatálybalépés: 2007. június 27. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 73. szám (2007. június 12.)

A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről

A

jogszabály száma és címe: 2007. évi XCVII. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításáról A jogszabály lényege: Az önkormányzati hivatal számára a jegyző (főjegyző) az illetékes közlevéltárral és a területileg illetékes közigazgatási hivatallal egyetértésben egyedi iratkezelési szabályzatot ad ki. Indokolt esetben a szakmai irányítást ellátó miniszter az állami és helyi önkormányzati intézmények meghatározott csoportja részére a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszterrel, valamint a Magyar Országos Levéltárral egyetértésben egységes iratkezelési szabályzatot vagy egyedi iratkezelési szabályzatuk mellékletét képező egységes irattári tervet adhat ki. Az önkormányzati hivatalok számára az önkormányzatokért felelős miniszter a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszterrel és a Magyar Országos Levéltárral egyetértésben minta irattári tervet ad ki. A jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, az önkormányzatok többcélú kistérségi társulása (a továbbiakban együtt: önkormányzati társulások) a társulási megállapodásban foglalt esetben rendelkezik az iratkezelés szabályozásáról. Hatálybalépés: 2007. augusztus 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 91. szám (2007. július 9.)

XVII. évfolyam 7–8. szám • 2007. július–augusztus

ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


Az európai területi együttműködési csoportosulásról

A

jogszabály száma és címe: 2007. évi XCIX. törvény az európai területi együttműködési csoportosulásról

A jogszabály lényege: A csoportosulásban helyi önkormányzat társulása akkor vehet részt, ha jogi személyiséggel rendelkezik. A helyi önkormányzat költségvetési szerve csoportosulásban való részvételéhez való hozzájárulás a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre, csoportosulásban való részvételéről szóló képviselő-testületi döntés a jogi személyiséggel rendelkező társulásra ruházható át. A csoportosulásban a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása és a helyi önkormányzat költségvetési szerve felelőssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét (korlátolt felelősség). A csoportosulás alapításának, nyilvántartásba vételének, gazdálkodásának, megszűnésének, valamint a jogorvoslat, felügyelet és ellenőrzés részletes szabályait tartalmazza a jogszabály. Hatálybalépés: 2007. augusztus 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 91. szám (2007. július 9.)

A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól

A

jogszabály száma és címe: 2007. évi LXXIV. törvény a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól

A jogszabály lényege: A törvény céljai többek között: a digitális átállás végrehajtását és az információs társadalom elektronikus hírközlési infrastruktúrájának fejlesztését, az információs társadalommal és a közigazgatással összefüggő szolgáltatások és új technológiák elterjedését elősegítő, kiszámítható, átlátható, technológiasemleges, versenyt segítő szabályozás megteremtése; a fogyatékkal élők és az alacsony jövedelmű felhasználók igényeinek figyelembevétele a digitális átállás során. Hatálybalépés: 2007. július 11. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 80. szám (2007. június 26.)

A 2007. évi költségvetésről

A

jogszabály száma és címe: 2007. évi LVIII. törvény a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény módosításáról A módosított jogszabály: a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény. A módosítás lényege: Egyes normatív hozzájárulások mértékének és igénylési feltételeinek megváltozása. Hatályba lépés: 2007. június 15. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 73. szám (2007. június 12.)

Az államháztartásról

A

jogszabály száma és címe: 2007. évi LXIII. törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról

A módosított jogszabály: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.). A módosítás lényege:  az Áht. 15/A. §-a és a 15/B. §-a szerinti közzétételi kötelezettség nem teljesítése esetén a központi költségvetési támogatás jogtalan felhasználásnak minősül a helyi önkormányzat részéről, melynek visszafizetésére a 64/B. § szabályai az irányadók;  a költségvetésre és zárszámadásra vonatkozó információszolgáltatás elmulasztásakor abban az esetben részesül továbbra is a helyi önkormányzat az őt megillető központi támogatásban, ha a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választását követő évben legkésőbb április 30-áig a képviselő-testület kimondja feloszlását, vagy a helyi önkormányzatokért felelős miniszter kezdeményezi feloszlatását. Hatályba lépés: 2007. június 28. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 77. szám (2007. június 20.)




Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról

A

jogszabály száma és címe: 2007. évi LXXI. törvény egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról

A módosított jogszabály: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXIII. törvény (Eftv.), a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.). A módosítás lényege:  a szakellátás tekintetében a települési önkormányzat ellátási érdekből kezdeményezheti az egészségügyi szolgáltató fenntartójánál az ellátási terület módosítását (Eftv.);  a települési önkormányzat jegyzője a lejáró közgyógyellátási igazolványok meghosszabbítása iránt benyújtott kérelmekről a benyújtást követő 15 napon belül értesíti az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt (Szt.). Hatályba lépés: 2007. július 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 80. szám (2007. június 26.)

A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról

A

jogszabály száma és címe: 2007. LVII. törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosításáról A módosított jogszabály: az 1996. évi LVIII. törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról. A módosítás lényege: A törvény az etikai-fegyelmi szabályokra vonatkozóan olyan egységes normarendszert határoz meg, amely alkalmas arra, hogy a kamarai tagok számára biztosítsa a korrekt, tisztességes etikai, illetve fegyelmi eljáráshoz való jog érvényesülését. Hatálybalépés: 2007. szeptember 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 73. szám (2007. június 12.)

A rehabilitációs járadékról

A

jogszabály száma és címe: 2007: LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról

A jogszabály lényege: Az egészségkárosodást szenvedett személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő rehabilitációjának társadalmi reintegrációjának elősegítése, továbbá a rehabilitáció időtartamára a jövedelemarányos keresetpótlás biztosítása. Hatálybalépés: 2008. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 87. szám (2007. július 2.)

A köztisztviselők jogállásáról

A

jogszabály száma és címe: 2007: LXXXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról A módosított jogszabály: az 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról. A módosítás lényege: A törvény módosítása bevezeti a kompetenciavizsgálatot, amelynek célja a különböző munkakörökre előírt követelmények és a pályázó tényleges készségeinek, képességeinek összevetése, munkaalkalmasságának felmérése. Közszolgálati jogviszony a kivételektől eltekintve közigazgatási versenyvizsgával létesíthető. A törvény előírja, hogy köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás csak pályázat útján tölthető be, azonban egyes esetekben kivételeket állapít meg. A teljesítmény- és a versenyelv érvényesítése érdekében a törvény fokozatosan vezeti be a versenyvizsgát. Első lépésként a központi közigazgatásban a vezetői kinevezés, megbízás esetén írható elő. A szabályozás általánossá teszi a próbaidőt: legalább három, de legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni a közszolgálati jogviszony létesítéséhez. A rendelkezés pontosítja az átszervezés miatti felmentés szabályait. Módosítást tartalmaz a felmentési időre vonatkozóan. A vezetők stratégiai szemléletének erősítésére, az eredményes működésért viselt felelősségük növekedése, valamint a szervezeti teljesítmény növelésének igénye miatt a szervezet első számú vezetője csak határozott idejű kinevezést kaphat. Hatálybalépés: központi államigazgatási szervek vezetőire 2009. március 1-jétől, a központi államigazgatási szervek területi szerveinek vezetőire és helyi szerveit vezetőkre 2009. július 1-jétől, a köztisztviselőkre 2009. december 1-jétől kell alkalmazni. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 84. szám (2007. június 30.) XVII. évfolyam 7–8. szám • 2007. július–augusztus



A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításáról

A

jogszabály száma és címe: 169/2007. (VI. 28.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról A módosított jogszabály: a 242/2000. (XII. 28) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási megállapításának részletes szakmai szabályairól. A jogszabály lényege: A közszolgáltatási díj megállapítása az általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek meghatározásával történik. Az egységnyi díjtételt a 6. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott indokolt költségek, ráfordítások és a 6. § (3) bekezdése szerinti nyereség összege és a várható szolgáltatási mennyiség hányadosaként kell megállapítani. Települési szilárd hulladék esetében a várható szolgáltatási mennyiség a településen szolgáltatást igénybe vevők számának és a fajlagos hulladékmennyiségnek a szorzata. A fajlagos hulladékmennyiség meghatározása a díjkalkuláció része, amelyet az előző évi tényleges szolgáltatási mennyiség alapján kell számítani. Az egységnyi díjtétel a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás esetén a gyűjtőedényzet egyszeri ürítési díja, illetve az elszállításra átvett hulladék tömeg vagy térfogat szerint meghatározott díja. Hatálybalépés: 2007. június 30. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 82. szám (2007. június 28.)

A tizenharmadik havi illetményről

A

jogszabály száma és címe: 145/2007. (VI. 25.) Korm. rendelet a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2007. év után járó tizenharmadik havi illetménye ez évi részletének finanszírozásáról A jogszabály lényege: A tizenharmadik havi illetményrész július–december hónapokban a helyi önkormányzatok nettó finanszírozási rendszerében kerül elszámolásra. Hatályba lépés: 2007. június 27. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 79. szám (2007. június 25.)

Az üzletek működésének rendjéről

A

jogszabály száma és címe: 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről A módosítás lényege: A kormány kereskedelmi hatóságként a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. A kereskedő az üzlet működési engedélyének kiadását az üzlet helye, mozgóbolt esetén a kereskedő székhelye szerint illetékes jegyzőtől kérheti. A működési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni, illetve mellékelni kell a kereskedő nevét, címét, székhelyét; a kereskedő cégjegyzékszámát, illetve vállalkozói igazolványának számát; a kereskedő adószámát, statisztikai számjelét stb. Hatálybalépés: 2007. július 13. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 74. szám (2007. június 13.)

Jogtalanul igénybe vett közműfejlesztési támogatás visszafizetésének ütemezéséről

A

jogszabály száma és címe: 193/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok által 2002–2005. években jogtalanul igénybe vett közműfejlesztési támogatás visszafizetésének ütemezéséről szóló 34/2007. (III. 7.) Korm. rendelet módosításáról A módosítás lényege: A helyi önkormányzatok által a 2002–2005. években jogtalanul igénybe vett közműfejlesztési támogatás visszafizetésének ütemezéséről szóló 34/2007. (III. 7.) Korm. rendelet melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. Hatálybalépés: 2007. augusztus 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 98. szám (2007. július 25.)




Az egyes önkormányzati támogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról

A

jogszabály száma és címe: 17/2007. (VII. 9.) ÖTM rendelet az egyes önkormányzati támogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról A módosított jogszabály: A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok kiegészítő támogatásának igénylési, folyósítási és elszámolási rendjéről szóló 3/2007. (II. 13.) ÖTM rendelet, a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri költségvetési támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről szóló 4/2007. (II. 20.) ÖTM rendelet A jogszabály lényege: A helyi önkormányzatok a közalkalmazotti állományba felvételt nyert dolgozók hivatásos állományba való kinevezéséig – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 68. §-ának (1) bekezdése alapján – felmerülő 13. havi illetmény időarányos részére vonatkozó igényüket az e rendelet 8. mellékletének kitöltésével 2007. július 16-áig nyújthatják be az Igazgatósághoz. Hatálybalépés: 2007. július 12. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 91. szám (2007. július 9.)

Külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről

A

jogszabály száma és címe: 25/2007.(VI. 28.) SZMM rendelet a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999.(XI.10.) SZCSM rendelet módosításáról A módosított jogszabály: a 8/1999.(XI.10.) SZCSM rendelet a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről. A jogszabály lényege: A rendelet meghatározza az egyéni engedélyek érvényességi idejét és meghosszabbításának időtartamát; szabályozást tartalmaz a külföldi által ellátandó tevékenységért megjelölt személyi alapbérre vonatkozóan; kiegészítést tartalmaz, hogy milyen esetekben szükséges, illetve nem szükséges engedély a kutatónak; szabályozza a foglalkoztató kötelezettségét. Hatálybalépés: 2007. július 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 82. szám (2007. június 28.)

Vis maior esetén alkalmazandó egyes szabályokról

A

jogszabály száma és címe: 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A jogszabály lényege: A rendelet hatálya kiterjed a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Halászati Alapból, valamint a nemzeti hatáskörben finanszírozott intézkedésekre, továbbá a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvényben szabályozott esetekre, továbbá a hozzájuk kapcsolódó eljárási cselekményekre. Hatálybalépés: 2007. június 11. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 71. szám (2007. június 8.)

A földhivatalokról

A

jogszabály száma és címe: 46/2007. (VI. 11.) FVM rendelet a földhivatalokról szóló 62/1999. (VII. 21.) FVM rendelet módosításáról A módosított jogszabály: a 62/1999. (VII. 21.) FVM rendelet a földhivatalokról. A módosítás lényege: A 62/1999. (VII. 21.) FVM rendelet mellékletének módosítása (pl. a Szegedi Körzeti Földhivatal vonatkozásában). Hatálybalépés: 2007. július 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 72. szám (2007. június 11.)




Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egyes támogatásokról

A

jogszabály száma és címe: 48/2007. (VI. 20.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egyes támogatások tekintetében átruházott, valamint egyéb, szakértő szervezetek közreműködésével ellátott feladatokról A jogszabály lényege: A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal feladatainak átruházhatóságát, illetve más együttműködő szervezetek feladatainak körét szabályozza (pl. Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal). Hatálybalépés: 2007. június 23. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 77. szám (2007. június 20.)

De minimis támogatásként igénybe vehető intézményi kezességvállalásról

A

jogszabály száma és címe: 50/2007. (VI. 27.) FVM rendelet a mezőgazdasági vállalkozások által de minimis támogatásként igénybe vehető intézményi kezességvállalásról A jogszabály lényege: A rendeletben foglalt feltételekkel a mezőgazdasági vállalkozások intézményi kezességvállalást vehetnek igénybe pénzügyi intézménnyel megkötött mezőgazdasági célú beruházási hitelekhez, bankgaranciához, faktoringhoz és termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízing szerződéseikhez, valamint piaci kamatozású forgóeszközhiteleikhez. Az intézményi kezességvállalás e rendelet alapján agrár de minimis támogatásnak minősül. Az intézményi kezességvállalás támogatástartalmának összege mezőgazdasági vállalkozásonként az agrár de minimis rendelet alapján legfeljebb 3000 euró/3 év az egyéb agrár de minimis támogatásokkal együtt. Hatálybalépés: 2007. július 2. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 81. szám (2007. június 27.)

A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről

A

jogszabály száma és címe: 51/2007. (VI. 27.) FVM rendelet a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 88/2006. (XII. 28.) FVM rendelet módosításáról A módosított jogszabály: a 88/2006. (XII. 28.) FVM rendelet a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény végrehajtásának szabályairól. A módosítás lényege: A 88/2006. (XII. 28.) FVM rendelet több helyen is módosításra, kiegészítésre került, például: a szerződő által a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) a tárgyév november 1-jéig benyújtott kárenyhítési igényre – a szerződő erre irányuló kérelme és a miniszter döntése alapján – előleg fizethető, amit az MVH a tárgyév december 31-éig teljesít. Amennyiben az előlegként kifizetett összeg nagyobb, mint a megállapított kárenyhítési juttatás mértéke, úgy a szerződő a különbözetet az MVH által megküldött fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles visszautalni. Hatálybalépés: 2007. június 28. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 81. szám (2007. június 27.)

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatásokról

A

jogszabály száma és címe: 52/2007. (VI. 28.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A jogszabály lényege: A támogatás célja a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott támogatás révén a kölcsönös megfeleltetés és a munkahelyi biztonsági követelmények betartásának elősegítése, valamint a gazdálkodás összteljesítményének javítása. Hatálybalépés: 2007. július 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 82. szám (2007. június 28.)




A termelői csoportok létrehozásához és működéséhez nyújtandó támogatásokról

A

jogszabály száma és címe: 59/2007. (VII. 10.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a termelői csoportok létrehozásához és működéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A jogszabály lényege: A támogatás célja, hogy elősegítse a termelői csoportok tagjai termelésének és teljesítményének a piaci követelményekhez való igazítását, az áruk közös forgalmazását – ideértve az értékesítésre történő előkészítést, az értékesítés központosítását és a nagy tételben vásárlók ellátását is –, valamint a termelési, betakarítási, elérhetőségi információkra vonatkozó közös szabályok létrehozását. Hatálybalépés: 2007. július 13. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 92. szám (2007. július 10.)

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól

A

jogszabály száma és címe: 63/2007. (VII. 13.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társ finanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet módosításáról A módosított jogszabály: a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól. Hatálybalépés: 2007. július 16. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 94. szám (2007. július 13.)

Tavaszi fagykárt szenvedett mezőgazdasági termelők hitelhez jutási lehetőségéről

A

jogszabály száma és címe: 66/2007. (VII. 26.) FVM rendelet a 2007. évben tavaszi fagykárt szenvedett mezőgazdasági termelők hitelhez jutási lehetőségéről A jogszabály lényege: Kedvezményes hitelfelvételi jogosultság biztosítása annak a mezőgazdasági termelőnek a részére, aki a kárenyhítési törvény megfelelő rendelkezése alapján megszerezte a kárenyhítési juttatásra való jogosultságot, és a területén elszenvedett fagykárt – szintén a kárenyhítési törvény alapján – a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz bejelentette. Hatálybalépés: 2007. július 27. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 99. szám (2007. július 26.)

A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről

A

jogszabály száma és címe: 72/2007. (VII. 27.) FVM rendelet a közös agrárpolitika keretébe tartozó egyes támogatási rendszerek működését segítő mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről A jogszabály lényege: A támogatás célja, hogy a mezőgazdasági területeken a fás szárú energiaültetvényekről szóló 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet 2. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott energiaültetvények telepítésével különböző kedvező változásokat lehessen elérni (szél- és vízerózió mérséklése, megújuló energiaforrások elterjesztése, vidéki lakosság életszínvonalának javítása). Hatálybalépés: 2007. augusztus 4. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 100. szám (2007. július 27.)

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programról

A

jogszabály száma és címe: 77/2007. (VII. 30.) FVM rendelet az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól A jogszabály lényege: Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében meghatározott célra igénybe vehető támogatások szabályozása, a támogatásban részesíthetők köre, a támogatások formái, mértéke stb. Hatálybalépés: 2007. augusztus 2. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 101. szám (2007. július 30.)




 Jogszabály-ismertető Új országgyűlési határozat a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről

A

területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény elfogadásakor az Országgyűlés saját hatáskörébe vonta a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveinek, a kedvezményezett térségek besorolási feltételeinek meghatározását. A törvény kihirdetése óta eddig az Országgyűlés 1997-ben és 2001-ben alkotott határozatot e témában. A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről az Országgyűlés 2007-ben megalkotta a 67/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, mellyel egy időben hatályon kívül helyezte az e tárgyban, 2001-ben alkotott 24/2001. (IV. 20.) OGY határozatát. Az új országgyűlési határozat meghatározza a hazai és a közösségi forrásokból adható területfejlesztési támogatások, a területfejlesztési célokat szolgáló, tisztán hazai decentralizált források tervezésének és felosztásának elveit, valamint a kedvezményezett térségek besorolásának új feltételrendszerét. Az országgyűlési határozat a hazai és a közösségi forrásokból nyújtandó területfejlesztési támogatások elvei között rögzíti, hogy a területfejlesztési politika célja az ország és térségei harmonikus és kiegyensúlyozott területi fejlődésének elősegítése. Ennek előfeltétele, hogy a különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő, sajátos, de egymással összhangban álló fejlesztési stratégiát alakítsanak ki és valósítsanak meg. A regionális fejlesztési tanácsok a regionális operatív programjaikkal összhangban kialakítandó, tisztán hazai fejlesztési forrásból megvalósítandó fejlesztési programjaik kidolgozásával és megvalósításával járuljanak hozzá a területfejlesztési politika célkitűzésének eléréséhez. A projektek kiválasztásának eljárási, valamint támogatási formáit célszerű összehangolni. Az eljárási és a támogatási formák közül az elérendő célhoz leginkább illeszkedő formát szükséges kiválasztani és alkalmazni. A tisztán hazai fejlesztési forrásokból nyújtandó támogatások hatékony felhasználása érdekében a dokumentum kimondja, hogy a fejlesztési forrásokat a fejlesztéspolitika prioritása alapján koncentrálni szükséges. A régiók fejlesztési céljainak megvalósítását szolgáló területfejlesztési forrásokat a szubszidiaritás elvének megfelelően a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe indokolt utalni. A decentralizált támogatási rendszer céljait a források és területi adottságok, illetve a helyi fejlesztési szükségletek figyelembevételével szükséges meghatározni. A kormány – a középtávú költségvetési program kialakításával összhangban – a regionális fejlesztési programokban, valamint az ágazati fejlesztési programokban foglalt és regionális szinten megvalósítható fejlesztések megvalósítása érdekében a regionális fejlesztési tanácsokkal tervszerződést köt. A kistérségi fejlesztési tanács, illetve a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, valamint a kiemelt térségi fejlesztési tanács területi fejlesztésben betöltött szerepének erősítése érdekében a fejlesztési célú támogatások odaítélése során előnyben kell részesíteni azokat a fejlesztéseket, amelyek a kistérség, valamint az érintett kiemelt térség fejlesztési programjában és cselekvési tervében meghatározott célok megvalósítását segítik elő. A Lipcsei Charta célkitűzéseivel összhangban indokolt a városok és a velük szervesen összefüggő városkörnyéki települések gazdaságilag, szociálisan és környezeti szempontból kiegyensúlyozott, integrált stratégián alapuló fejlesztése. A határozat sürgeti a projektfinanszírozásról a programfinanszírozásra való áttérést, a hazai támogatási rendszer moni toringrendszerének kialakítását, valamint az átláthatóság, a nyomon követhetőség és a kettős finanszírozás elkerülésére a hazai, a közösségi és más támogatási formák egységes elektronikus nyilvántartási rendszerét, illetve a területi tervek rendszerének felülvizsgálatát. A területfejlesztési támogatáspolitika megvalósítását szolgáló, tisztán hazai decentralizált fejlesztési források tervezésével és felosztásával kapcsolatban a határozat rögzíti, hogy a költségvetési törvényjavaslatban önálló, regionális fejezetet kell létrehozni a feladat- és a hatáskörök, valamint a felelősség egyidejű meghatározása mellett. A regionális fejlesztési tanácsok működési és döntési hatáskörébe utalt, illetve a kormánnyal kötött tervszerződések fejlesztési forrásait régiónként külön költségvetési sorokon indokolt tervezni. A dokumentum meghatározza a kedvezményezett térségek besorolásának új feltételrendszerét. Magyarország kistérségei területfejlesztési szempontból lehetnek kedvezményezettek, vagyis a területfejlesztési támogatások címzettjei, illetve az átlagosnál jobb gazdasági helyzetűek, amelyek nem tartoznak a területfejlesztés kedvezményezett kistérségei közé. A területfejlesztés kedvezményezett térségei fejlettségük (fejletlenségük) alapján lehetnek hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségek. ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


10


E kategóriák kialakítására öt – gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális és foglakoztatási – mutatócsoportból kialakított ún. komplex mutató meghatározásával kerül sor. Az új országgyűlési határozat alapján a kistérségek fejlettségének még pontosabb meghatározására van lehetőség, hiszen – a korábbi besorolási szempontrendszertől eltérően – 4 helyett 5 mutatócsoport értékét kell figyelembe venni, mivel az összetett társadalmi-szociális mutatócsoport helyett két önálló mutatócsoportot képeztek. Így a kistérségek szociális helyzete besorolásuk egyik jelentős szempontjává vált. Hátrányos helyzetűek azok a kistérségek, amelyek komplex mutatója kisebb, mint az ország összes kistérsége komplex mutatójának átlaga. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek azok a kistérségek, amelyeknek a hátrányos helyzetű kistérségek közül a legalacsonyabb a komplex mutatója. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek népessége nem lehet több az ország lakónépességének 15 százalékánál. Azok a leghátrányosabb helyzetű kistérségek, amelyek a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkeznek, és amelyek lakónépessége nem haladja meg az ország lakónépességének 10 százalékát, speciális bánásmódban részesülnek. Felzárkóztatásuk érdekében, alapvetően európai uniós forrásokra építve, komplex programot kell kidolgozni. Azokban a régiókban, ahol a hátrányos helyzetű kistérségek lakónépessége nem éri el a régió lakónépességének 30 százalékát, a komplex mutatóval meghatározott fejlettségi rangsorból további regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségeket jelölhetnek ki a regionális fejlesztési tanácsok a kistérségek régión belüli felzárkóztatásának elősegítésére. Az országgyűlési határozat meghatározza a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak minősülő, illetve a jelentős munkanélküliséggel sújtott települések meghatározásának módszertanát is. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak vagy jelentős munkanélküliséggel sújtott településeket a hátrányos helyzetű, míg a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak és jelentős munkanélküliséggel sújtott településeket a leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel egyenlő elbánásban szükséges részesíteni. Az országgyűlési határozatban megfogalmazott elvek és célok megvalósítására intézkedési terv készül, amely meghatározza a feladatok végrehajtásért felelős szervezeteket és a végrehajtás határidejét. Az elfogadott határozat alapján a közeljövőben sor kerül a kedvezményezett térségek újbóli besorolására.

Készítette: Labbancz Marianna ÖTM, Területfejlesztési Főosztály



Jogértelmezés

11

 A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok véleményezése

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének jelentése

K

ét magánszemély közös panasszal fordult az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyetteséhez, akik beadványukban az érintett önkormányzat képviselő-testületének 2007. február 26-i ülésén történteket sérelmezték. Az országgyűlési biztos által megállapított tényállás szerint a képviselő-testület 2007. február 26-án 18 órára szabályszerűen összehívott ülése többórás késéssel, 22 óra 30 perc körül kezdődött el. A polgármester az ülést nem nyitotta meg, és határozatképtelenség miatt nem zárta be, hanem annyit közölt, hogy „egyelőre nem vagyunk határozatképesek, ezért javaslom, hogy kötetlen beszélgetés keretében hallgassuk meg a megjelent pályázókat”. A képviselő-testületi ülés 22 óra 30 perc körül kezdődött, ugyanis akkor érkezett meg a határozatképesség eléréséhez szükséges tagja. A polgármester ekkor nyitotta meg az ülést. A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent érdeklődő állampolgárok a meghívóban szereplő időpontot követő mintegy egy óra elteltével, de még az ülés megnyitása előtt eltávoztak a helyszínről. Az országgyűlési biztos megállapította, hogy nincs olyan szabály, amely lehetővé tenné a képviselő-testületi ülés meghívóban megjelölttől eltérő időpontban való megtartását. Mindebből pedig az következik, hogy az ülést a meghívóban szereplő időpontban kell megtartani. Ennek értelmében a képviselő-testületi ülést is 18 órai kezdettel – nem pedig éjjel – kellett volna megtartani. Igaz ugyan, hogy sem a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.), sem a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló rendelete nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy mennyi várakozási idő elteltével kell kimondani, hogy az ülés – határozatképtelenség miatt – nem tartható meg, de ebből nem következik, hogy a meghívóban szereplőtől eltérő időpontban megtartható. A polgármester akkor járt volna el helyesen, ha megnyitotta volna az ülést, egyben – függetlenül attól, hogy emiatt a testület nem tudja döntését határidőre meghozni – kimondta volna, hogy a határozatképesség hiánya miatt azt nem tartják meg. Ezt követően a polgármester az Ötv. 12. §-ának (2) bekezdésében biztosított jogkörével élve új időpontra összehívhatta volna a képviselő-testület rendes vagy rendkívüli ülését. (A panasszal érintett esetben nem egyik napról a másikra fellépő, sürgős ügyben kellett dönteni a képviselő-testületnek. A tervszerű testületi munka az ilyen helyzetek kialakulásának kockázatát elenyésző mértékűre csökkentheti. A polgármesternek a vizsgált ügyben is lett volna lehetősége rendkívüli ülés összehívására, annak megtartásával pedig határidőben meghozhatta volna döntését a képviselő-testület.) Az Ötv. 19. §-ának (1) bekezdése értelmében a települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Ugyanezen § (2) bekezdésének f ) pontja szerint a települési képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában. A panasszal érintett helyzet tehát nem alakulhatott volna ki, ha a települési képviselők eleget tettek volna törvényi kötelezettségüknek. Összeállította: dr. Csukás-Novák Nóra, ÖTM, Önkormányzati Főosztály.



12

Jogértelmezés

Az adatnyilvánosság kérdései az önkormányzatoknál, különös tekintettel a képviselők adatmegismerési jogaira

A

z önkormányzatok, polgármesteri hivatalaik, az általuk fenntartott intézmények tevékenysége során az állampolgárok vagy a képviselő-testületi tagok részéről számtalan esetben jelentkezik igény e szervek által kezelt adatok rendelkezésre bocsátása iránt. Amint azt a minisztériumhoz, az adatvédelmi biztoshoz érkezett bejelentések, megkeresések is igazolják, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló l992. évi LXIII. törvény megalkotása óta eltelt közel másfél évtizedes gyakorlat ellenére még ma is több bizonytalanság érzékelhető az adatkezelés, az adatok nyilvánossága tekintetében. Az önkormányzati szerveknél a személyes adatok védelme, a közérdekű adatok nyilvánossága tekintetében kialakítandó jövőbeni biztonságosabb, törvényesebb gyakorlat érdekében megkíséreltük a közelmúltban felmerült kérdésekre adott válaszokra, az adatvédelmi biztos állásfoglalásaira és ezen összegzéshez általa adott szakmai támogatásra, valamint egyes bírósági döntésekre alapozva összefoglalni az adatnyilvánosság egy-egy jelentősebb területét érintően adható válaszokat. A demokratikus társadalmat, és annak részeként az állami és önkormányzati szervek működését a lehető legteljesebb nyilvánosság jellemzi. Ez azonban nem jelenti, hogy a nyilvánosság iránti igény kielégítésének lehetősége minden tekintetben korlátlan lenne. A társadalom általános tudatában, valamint az egyének ezzel összefüggő ismereteiben, de az adatszolgáltatással érintett állami és önkormányzati szervek felkészültségében, különösen pedig gyakorlatában még napjainkig sem rendezett kellően a személyes adatok és a közérdekű adatok elhatárolódása. Az ilyen jellegű adatok védelmének és nyilvánosságának elvei, az erre vonatkozó tételes rendelkezések a gyakorlati érvényesítés során – mint ahogy a felvetett problémák is jelzik – gyakran keverednek. Különösen így van ez, ha a konkrét esetmegoldásokat a szakmai, jogértelmezési feladatokon felül esetlegesen egyéb szándékok is befolyásolják. A problémakör kérdéseire adandó válaszok bizonytalansága abból is fakad, hogy a jogalkotás az elmúlt másfél évtized alatt a részletek tekintetében csak lassan munkálta ki a tételesen alkalmazható szabályokat. Sőt, amint az adatvédelmi biztoshoz vagy főosztályunkhoz írt igen gyakori megkeresések, valamint a bírói ítéletek is tükrözik, a legutóbbi jogszabályi módosításokat követően is vannak még nyitott kérdések e területen. A téma általános megközelítése, a gyakorlat konkrét felvetéseinek elemzése alapvetően több jogszabály együttes értelmezésén alapulhat, és így adható meg a leggyakrabban felmerülő kérdésekre is a válasz. A távolabbi jogi hátteret, az önkormányzatok – hivatalaik, az általuk fenntartott intézmények – által kezelt adatok nyilvánosságával kapcsolatos alapvető alkotmányos elveket itt részletesebben nem érintve megállapítható, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló kérdéseket legátfogóbban az 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv.) szabályozza. Amint azt a jogszabály 1/A. §-ának (1) bekezdése meghatározza, a törvény minden olyan adatkezelésre és adatfeldolgozásra kiterjed, amely természetes személy adataira vonatkozik, valamint amely közérdekű adatot vagy közérdekből nyilvános adatot tartalmaz. Ez a jogszabály tisztázza az alapvető fogalmakat (pl. személyes adat, közérdekű adat, közérdekből nyilvános adat, adatkezelő, nyilvánosságra hozatal) is. Rendezi – legutóbb 2005-ben is módosítva – a III. fejezetben a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó kérdéseket. Hasznos lehet, ha a részletek bővebb kifejtése előtt néhány alapvető rendező elvet itt tisztázunk. A ma hatályos Avtv. szerint e fogalmak együttes, az önkormányzatokra alkalmazott értelmezése alapján egy nagyon fontos következtetésre kell jutnunk, és ki kell mondanunk: az önkormányzat (a polgármesteri hivatal, illetve a jegyző) kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adatok közérdekű adatok (függetlenül attól, hogy az önkormányzatra vonatkoznak vagy más jogi személyekre). Az önkormányzat kezelésében lévő adatok tehát vagy személyes adatok, vagy közérdekű adatok. Az önkormányzat kezelésében lévő közérdekű adatok nyilvánossága csak nagyon szűk körben korlátozott: üzleti titok lehet, ha a Ptk. 81. §-ában foglaltaknak megfelel, illetve az Avtv. 19/A. §-a alapján minősülhet döntés megalapozását szolgáló adatnak. (Szűk körben elképzelhető, hogy más szervtől államtitokká vagy szolgálati titokká minősített adatot tartalmazó dokumentum kerül az önkormányzat birtokába, akkor nyilvánvalóan ezek nyilvánossága is korlátozott.) A másik fontos tétel, hogy az önkormányzatok kezelésében lévő személyes adatok főszabály szerint nem nyilvánosak. Ez alól az érintett hozzájárulása vagy törvény tehet kivételt. [Ilyen például a képviselők vagyonnyilatkozata, illetőleg az Avtv. 19. §-ának (4) bekezdésében szabályozott adatkör.] Az önkormányzat kezelésében lévő, törvény által nyilvánosnak minősített adatok közérdekből nyilvános személyes adatok, melyeket – a közérdekű adatokra vonatkozó szabályok szerint – bárki megismerhet. Összességében úgy véljük, hogy az önkormányzati működés tekintetében az önkormányzatoknak a „kívülről” megfogalmazott adatnyilvánossági igények kielégítésének rendjére vonatkozóan mára már jól értelmezhető és alkalmazható szabályokat biztosít a hivatkozott törvény. Más a helyzet, ha az adatok nyilvánossá tételére vonatkozó igény „belülről”, a képviselő-testület tagjai részéről fogalmazódik meg. Ebben az esetben már nem elegendő csak az Avtv. szabályainak figyelembevétele, hanem az önkormányzatok működését alapvetően rendező jogi szabályozás, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) rendelkezéseit kell alapvetőnek tekinteni a képviselői státus tartalmának, valamint az ezzel együtt járó jogok és kötelezettségek vizsgálatakor. E törvény – melynek a működés nyilvánosságára vonatkozó részei megítélésünk szerint is a gyakorlat és a jogfejlődés eredményeként részletesebb tovább gondolást és új vagy módosított szabályozást igényelne – az Avtv. rendelXVII. évfolyam 7–8. szám • 2007. július–augusztus


Jogértelmezés

13

kezéseivel összhangban veendő figyelembe az önkormányzati képviselők adatok rendelkezésre bocsátása iránti igényei kielégítésének követelményei, szabályai meghatározásakor. A képviselői státus tartalmának körülhatárolásához az Ötv. több szakaszában ad eligazítást. Amint azt az Ötv. 5. §-a megfogalmazza: a helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok közösségét illeti meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat. Az Ötv. 9. §-ának (1) bekezdése szerint az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. Az önkormányzati képviselőnek, mint az önkormányzati feladat- és hatáskörök jogosítottjának, a képviselő-testület tagjának alapvető jogait pedig az Ötv. 19. §-ában megfogalmazottak részletezik (döntéshozatalban, a döntések végrehajtásában, annak ellenőrzésében való részvétel joga, véleményének, hozzászólásának jegyzőkönyvezése, felvilágosítás kérése, bizottságok munkájában való részvétel, tájékozódási jog, ügyviteli közreműködés igénylése stb.). Az Avtv. 1/A. §-a szerint a törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén folytatott minden olyan adatkezelésre és adatfeldolgozásra kiterjed, amely természetes személy adataira vonatkozik, valamint amely közérdekű adatot vagy közérdekből nyilvános adatot tartalmaz. Mindkét jog alanya tehát lehet nem magyar állampolgár, az információszabadságé pedig jogi személy is. Ha az Avtv.-ben a közérdekű adatok nyilvánossága tekintetében szabályozott, állampolgárokat (magyar és nem magyar állampolgárokat egyaránt) megillető jogokat, valamint a helyi önkormányzati képviselőnek a fent említett státusából eredő, az önkormányzásban való érdemi részvétel gyakorlásához szükséges, az önkormányzatok működésével összefüggő adatok megismeréséhez fűződő jogait egybevetjük, akkor azt kell megállapítanunk, hogy ez utóbbi – a képviselőt megillető – szélesebb jogosítványokat tartalmaz. Igaz ez annak ismeretében is, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága tekintetében a gyakorlat és a legutóbbi szabályozás igen jelentős további szélesítést eredményezett. Ennek alapos kifejtését adják az adatvédelmi biztos állásfoglalásai. A korábbi szabályozáshoz, gyakorlathoz viszonyítva a közérdekű adatok nyilvánossága fogalomköre „behatolt olyan területekre”, mint a döntések megalapozását szolgáló adatoknak a döntés meghozatalát követő nyilvánossága, vagy a zárt képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveiben szereplő közérdekű adatok nyilvánossága. Kiteljesedett a nyilvánosság iránti jog abban a vonatkozásban is – ezt az adatvédelmi biztos külön is hangsúlyozza –, hogy az adatszolgáltatásért lehetőleg ne kelljen költségtérítést fizetni. Amennyiben az adatszolgáltató mégis igényli a költségek viselését, akkor az a jogszabályban írtak szerint legfeljebb a másolat készítésével felmerült költség mértékéig terjedjen [Avtv. 20. § (3) bek.]. Sőt az Avtv. azt is előírja [Avtv. 20. § (5) bek.], hogy az adatigénylésnek közérthető formában és – amennyiben az aránytalan költséggel nem jár – az igénylő által kívánt technikai eszközzel, illetve módon kell eleget tenni. A fentiekből következően általános jelleggel a véleményünk az, hogy közérdekű adatok nyilvánosságát illetően a helyi önkormányzati képviselő esetében ezek a „nem képviselők” tekintetében meglévő – már csak igen minimálisnak tekinthető – korlátozások még tovább szűkülnek. A képviselő, miután a képviselő-testület tagja, a döntés meghozatala előtt jogosult megismerni valamennyi, a döntés megalapozását szolgáló adatot, és a zárt ülésen is jelen lehet, így annak jegyzőkönyvét is megismerheti. A döntéshozatalban az Ötv. 14. §-ának (2) bekezdésében írt esetet kivéve nemcsak jogosult, hanem köteles részt venni [Ötv. 19. §. (2) bek. f) pont). Jogosult a döntések tartalmát megismerni. Miután az Avtv.-hez hasonló rendelkezést a költségviselés tekintetében az Ötv. nem tartalmaz, ezért a képviselői tevékenységéhez szükséges adatokhoz – az általános nyilvánossági követelmény szerint – költségtérítés nélkül jogosult hozzájutni. Mindezek azonban a képviselőnek szorosan az önkormányzat működésével, tevékenységével összefüggő adatok nyilvánossága iránti jogával kapcsolatosan állnak fenn, vagyis egyéb tekintetben nem jelentenek korlátlan, teljes adatnyilvánosságra vonatkozó jogosultságot. Ezeknél már figyelembe kell venni a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket is. Figyelemmel kell lenni továbbá – az adatvédelmi biztos által kifejtettek szerint is – arra, hogy a polgármesteri hivatal, valamint az önkormányzati intézmények önálló „közfeladatot ellátó szervnek” minősülnek. Így ez utóbbiaknál kezelt, feldolgozott adatok tekintetében az intézmény adatkezelőjétől kell kérnie az igénylőnek (a képviselőnek is) a közérdekű adat vagy közérdekből nyilvános adat rendelkezésre bocsátását. Az Avtv. 20. §-ának (8) bekezdése a jogbiztonság érdekében azt is előírja, hogy az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerveknek a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzatot kell készíteniük. A képviselő-testületi tagok e minőségükből eredő tájékozódás jogával, adatigényének kielégítésével kapcsolatosan az Ötv. ilyen szabályozást nem ír elő. Ugyanakkor az Ötv. 18. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. Az a véleményünk, hogy a képviselők tevékenységével összefüggő adatmegtekintési, megismerési jogosultságának az Ötv.-ben nem szabályozott, a gyakorlat során felmerült részletkérdéseit az SZMSZ-nek kell tartalmazni, figyelemmel az Avtv. általános követelményeire, illetve a helyi sajátosságokra. Kiemeljük itt az adatvédelmi biztos által megfogalmazott azon követelményt is, hogy „egy túlszabályozott és a közérdekű adatigénylést a költségek megtéríttetése oldaláról ellehetetlenítő szabályzat nemcsak az Avtv. érvényesülését korlátozná, hanem ellentétben állna azzal az Ötv.-beli alapelvvel is, miszerint „az önkormányzat széles körű nyilvánosságot teremtve fejezi ki és valósítja meg a helyi közakaratot”. Szerintünk is az ilyen szemléletű SZMSZ-beli szabályozás segíti megteremteni az Ötv. 19. §-ában írt azonos képviselői jogok és kötelezettségek garanciáit és a demokratikus testületi működés követelményeinek érvényesülését. Erre vonatkozóan tartalmaz több, az állampolgárok, valamint a képviselők nyilvánossággal kapcsolatos jogait érintő javaslatot „a helyi önkormányzat képviselő-testülete szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálatához” készült módszertani útmutató (Önkormányzati Tájékoztató, XVI. évf., 10. szám, 2006. október). ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


14

Jogértelmezés

Az önkormányzati képviselők adatigényének kielégítésével kapcsolatosan a gyakorlatban felmerült néhány konkrét kérdéssel összefüggő véleményünk az alábbiakban fogalmazható meg. 1. A testületi ülésen való érdemi képviselői tevékenység kifejtéséhez szükséges információk biztosítása érdekében, amen�nyiben a helyi SZMSZ nem tartalmazza, hogy a testületi ülésre szóló meghívót tértivevénnyel kell megküldeni, úgy a képviselő – álláspontunk szerint – nem igényelheti kötelező jelleggel annak ilyen módon való kézbesítését. Hasonló a véleményünk a meghívóhoz csatolandó iratjegyzék készítésére vonatkozó igény tekintetében is. Az erről szóló kötelező rendelkezés hiányában ilyen jegyzéket nem kell készíteni. Azt azonban hangsúlyozni kívánjuk, hogy a kézbesítésért – a határidőben tett tényleges teljesítés tekintetében – a polgármesteri hivatal felelősséggel tartozik. A kézbesítésnek dokumentáltnak kell lennie, mely feltétele a testületi ülés határozatképessége megállapításának is. A dokumentálás lehet: hivatali kézbesítés esetén az átvétel aláírása, postai kézbesítés esetén a feladás igazoltatása a postahivatallal. Az e-mail útján való meghívást a technika meglévő bizonytalanságai, a hiteles kézbesítési mód kidolgozatlansága miatt ma még csak másodlagos megoldásnak tekinthetjük. Ugyanakkor jó gyakorlatnak tartjuk a hitelesen dokumentálható kézbesítés mellett az anyagok ilyen módon való megküldését is. Iratjegyzék nélkül is a meghívónak pontosan kell tartalmaznia, hogy mely napirendi ponthoz készült írásos előterjesztés. A megküldött előterjesztésen pedig fel kell tüntetni, hogy milyen mellékletek vannak csatolva. Az SZMSZ pedig rendelkezzen arról, hogy a napirendi pontok közül milyen tárgyalt témák esetében kell írásbeli előterjesztést készíteni, valamint a meghívónak és az előterjesztéseknek melyek a tartalmi, formai kellékei. Így a képviselő – külön jegyzék nélkül is – ellenőrizni tudja, hogy a meghívóval milyen előterjesztéseket, mellékleteket kellett megkapjon. 2. Bizalmi hiánnyal működő testületeknél többször előfordul, hogy a képviselők csak a hitelesített jegyzőkönyvek tartalmát fogadják el. Esetenként a kezdeti fokozott aktivitás vagy a dokumentumok későbbi felhasználásának szándéka miatt kérik a testületi tagok valamennyi ülés jegyzőkönyvének hitelesített papíralapú másolatát. Egyfelől a kérdés rendező szabálya itt is az Ötv., amely nem írja elő kötelező jelleggel hiteles másolat átadását a képviselőknek. Másfelől a helyi SZMSZ adhat eligazodást, amely a törvényi keretek között a képviselő-testület elhatározása szerint szabályozza a működés kérdéseit; köztük – esetlegesen – a képviselőknek hiteles jegyzőkönyv-másolat készítésének kötelezettségét, amennyiben ez igényként felmerül. A gyakorlati tapasztalatok alapján kicsi a valószínűsége, hogy az ilyen jellegű javaslat teljesítését általános jelleggel kötelező erőre emelné a testület; így marad az önálló képviselő részről az erre vonatkozó egyedi igény. Álláspontunk szerint ennek kielégítését csak bizonyos feltételek mellett lehet teljesíteni. Amennyiben valamennyi ülés esetében fennáll a másolat készíttetésének szándéka a képviselő részéről, úgy csak a tényleges másolási (anyag-) költség megtérítése ellenében célszerű teljesíteni a kérést. A költségek vállalása esetén nem tagadható meg a hiteles jegyzőkönyvi másolatok kiadása. Figyelemmel kell lenni az Avtv. 20. §-ának (5) bekezdésében írt, az adatvédelmi biztos által is elemzett azon rendelkezésre, hogy az adatigénylésnek közérthető formában és – amennyiben az aránytalan költséggel nem jár – az igénylő által kívánt technikai eszközzel, illetve módon kell eleget tenni. Tehát ez még a nem képviselő igénylő esetén is követelmény. Így a költségek aránytalansága és a teljesítési mód megítélése lehet a kérdés. A költségek tekintetében az aránytalanságot – a javaslat testületi elutasítása folytán – meglévőnek véljük. Amennyiben a képviselő vállalja a költségek viselését, úgy ez az elutasítási ok ilyen módon elhárítható. A mód (papíralapú hiteles másolat készítése) tekintetében a mai technikai feltételek mellett az előállításnak megítélésünk szerint nincs akadálya. Tehát e feltételek megléte esetén teljesíteni kell a képviselő igényét. A zárt ülések jegyzőkönyveire természetesen a zárt ülés jellegéből, a jegyzőkönyvnek a nyilvános üléstől elkülönült jegyzőkönyv-készítési szabályából eredő követelmények az érvényesek. Különös figyelemmel kell lenni ebben az esetben is a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságára vonatkozó rendelkezések [Ötv. 17. § (3) bek.] érvényesítésének szabályaira. Általános rend szerinti – kellő bizalom melletti – testületi működés esetén megítélésünk szerint is elegendő, ha a képviselők az állampolgárokhoz hasonlóan (pl. a polgármesteri hivatalban, könyvtárban vagy elektronikus úton) juthatnak a testületi ülések jegyzőkönyveihez. 3. A helyi rendeletek, az SZMSZ és egyéb dokumentumok képviselőnek átadása tekintetében differenciáltan, a jogszabályi előírások, valamint a demokratikus társadalmi működés általános céljai, követelményei elemzésével lehet megítélni a képviselő kérését. Az SZMSZ az Ötv. után a képviselő-testület legalapvetőbb, a működés legfontosabb szabályait tartalmazó dokumentuma. Álláspontunk szerint ezért a helyi demokratikus testületi működést jól szolgálja, ha a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal – akár külön kérés nélkül is – gondoskodik arról, hogy a képviselő-testület tagjai (különösen a kis létszámú testületek esetében) rendelkezzenek az SZMSZ hatályos, egységes szerkezetbe foglalt (papíralapú) példányával. Ez elősegíti a jogbiztonságot, számtalan vita elkerülését, a felmerülő viták szakmai, jogi alapú rendezését, a testületi tagok ülésekre való felkészülését, a törvényes működést, annak helyi ellenőrzését, a lakosság körében a testület működésével kapcsolatos ismeretek szélesítését, a bizalom légkörének kialakítását stb. Az elkészítésre fordított költség sokszorosan megtérül az előbbiek hozadékaként. Más a helyzet az egyéb rendeletekkel. Általánosan bevált módszernek a helyi SZMSZ-ben előírt közzétételi mód alkalmazását tartjuk követendőnek azzal, hogy az legyen minél szélesebb körű és ténylegesen a nyilvánosságot szolgáló. Követelmény, hogy folyamatosan biztosított legyen a hatályos szövegű rendeletek elérhetősége. A mai informatikai körülmények között már kizárt minden ellenkező, a nem teljesíthetőségre vonatkozó hivatkozási alap. A képviselőnek személyesen biztosítandó rendeleti példány tekintetében ma már célszerűnek tartjuk az elsődlegesen e-mail útján való megküldést. Természetesen, a helyi sajátosságokhoz igazodóan, XVII. évfolyam 7–8. szám • 2007. július–augusztus


Jogértelmezés

15

a helyi társadalmat széles körben közvetlenül érintő egyes rendeletek (pl. a helyben kivethető adókról, állattartásról, hulladékgazdálkodásról és kezeléséről szóló helyi szabályozás) esetében hasznosnak tartjuk a rendelet nyomtatott formában, ingyenesen való átadását a képviselőknek az SZMSZ-nél írt indokokra figyelemmel. A papíralapú hiteles SZMSZ és egyéb rendeleti példányok rendszeres átadásához való kifejezett képviselői ragaszkodás esetén a megoldás módja tekintetében álláspontunk megegyezik a jegyzőkönyvekkel kapcsolatosan írtakkal. Az egyéb – szabályzat jellegű – dokumentumok átadására vonatkozó igény esetén, melyet a gyakorlati tapasztalatokhoz képest valóban egyedinek (ha nem is minden tekintetben eltúlzottnak) értékelünk, szintén az előbbi megoldást látjuk alkalmazhatónak. A személyes adatokat, különleges adatokat tartalmazó dokumentumok vonatkozásában álláspontunk az, hogy a képviselőt sem illetik meg többletjogosultságok e tekintetben. Az ilyen jellegű adatok kezelésénél az Avtv. II–III. fejezetében írtakat kell különösen szigorúan figyelembe venni. A képviselők által igényelt minden dokumentum tekintetében azonban általános követelmény, hogy a dokumentumok – akár költségek viselése mellett – csak az adatkezelőnek minősülőtől igényelhetők (és nem áttételesen). Az adatkezelő dönt a dokumentum jellegéről, annak átadhatóságáról, vagy a benne foglalt adatokról való tájékoztatásról, és vállalja a felelősséget a döntéséért. 4. Az adatok nyilvánosságával összefüggő előbbi általános jellegű kérdésekhez is kapcsolódva alább néhány, a gyakorlatban felmerült konkrét eset kapcsán – az adatvédelmi biztos állásfoglalása vagy bíróság eseti ügyben hozott döntése alapján – kialakult álláspontunkat foglaljuk össze: a) A demokratikus helyi önkormányzás alapelveit nem kellően ismerő, illetve nem megfelelően informált és felkészített képviselő-testület részéről esetenként előforduló szándék, hogy a képviselő-testületi tagok személyét érintő döntéseknek csak szűk nyilvánosságot kívánnak biztosítani. Ehhez ilyen esetekben a zárt ülésen hozott döntést vélik megoldási módnak. Már az Ötv. 12. §-ának (4) bekezdése, illetve a hozzá fűzött indokolás kimondja, hogy a képviselőtestület működésében a közérdekű adatok nyilvánosságát, illetőleg a személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait egyaránt biztosítani kell. Ezért a zárt ülés tartását a törvény szigorú szabályokhoz köti, és csak a törvényben tételesen felsorolt tárgykörökben teszi lehetővé. A normatív tartalmú döntéstervezetek megvitatását, melynek eredményeként a testület például a képviselők tiszteletdíjának és egyéb rendszeres juttatásainak meghatározásáról szóló rendeletet fogad el, szabálysértő zárt ülésen megejteni, mint ahogy a rendeletet sem lehet titkosítani vagy csak szűk körben ismertté tenni. A képviselőket érintő másik, a helyi társadalmat fokozottabban érdeklő kérdés az önkormányzati képviselők vagyoni helyzetének alakulása. A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény (Ökjtv.) 10/A. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a képviselő a megválasztása után a megbízólevelének átvételétől, majd azt követően minden év január 1. napjától számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése egyben kimondja, hogy a képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. Tehát mivel a törvény ezt elrendelte, így a vagyonnyilatkozat közérdekből nyilvános adatként bárki által megismerhető. b) Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a demokratikus államélet és közvélemény érdekében az állami tisztségviselők és más közszereplő politikusok alkotmányosan védett magánszférája másokénál szűkebb. A közhatalmat gyakorlók vagy a politikai közszereplést vállalók esetében a személyeknek – különösen a választópolgároknak – a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joga elsőbbséget élvez az előbbiek olyan személyes adatainak védelméhez képest, melyek köztevékenységük és annak megítélése szempontjából jelentősek lehetnek. Az Avtv. 19. §-ának (4) bekezdésére figyelemmel közérdekből nyilvános adatnak minősül a polgármester e minőségben tett valamennyi megnyilatkozása, cselekedete, illetve az ezzel kapcsolatos értékelés is. Az előzőekkel szoros összhangban vannak a polgármester díjazására vonatkozó rendelkezések. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (Pttv.) 3. §-ának (1) bekezdése szerint a képviselő-testület a polgármester illetményéről alakuló ülésén, illetőleg a polgármester megválasztását követő első ülésen dönt. A törvény 4. §-ának (4) bekezdése pedig egyértelműen akként rendelkezik, hogy a polgármester illetménye, tiszteletdíja és egyéb juttatása közérdekű adat. Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint ennek – az Avtv.-vel nem minden tekintetben harmonizáló megfogalmazásnak – a helyes értelmezése az, hogy a polgármester illetménye, tiszteletdíja és egyéb juttatásai nyilvános személyes adatnak, illetőleg az Avtv. 2. §-a 5. pontja szerinti közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. A Pttv. 10. §-a további rendező elvként kimondja, hogy a törvénynek a polgármesterre vonatkozó rendelkezéseit – eltérő rendelkezés hiányában – az alpolgármesterre is alkalmazni kell. Ebből következően mind a polgármester, mind pedig az alpolgármester díjazására vonatkozó adatok a képviselő-testület tagjai és az állampolgárok számára egyaránt nyilvános adatoknak minősülnek. A velük kapcsolatos döntéseket a testületnek nyílt ülésen kell meghoznia. A tisztségviselők díjazására vonatkozó adatok tekintetében biztosítani kell a nyilvánosságot, és ezeket az adatokat a kérelmezők igénye szerint a rendelkezésükre kell bocsátani. E körben ugyancsak felmerül a vagyonnyilatkozat nyilvánossága. Az Ötv. 33/B. §-a szerint a polgármester a megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint. Ebből következően tehát a polgármester vagyonnyilatkozata ugyancsak közérdekből nyilvános adatnak minősül, így a fentebb írtak szerint bárki által megismerhető. c) A köztisztviselők adatainak nyilvánosságára vonatkozó jogi szabályozás a nyilvánosság általános követelményei és a tételes szigorú rendelkezések között még nem teremtette meg a kellő összhangot. E tekintetben a jogalkotó és az ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


16

Jogértelmezés

adatvédelmi biztos között jelenleg is egyeztetések zajlanak. A hatályos jogi szabályozásra tekintettel az ezzel kapcsolatos főbb rendelkezéseket, követendő elveket a következőkben lehet meghatározni. A köztisztviselők adatainak kezeléséről rendelkező jogszabály a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (továbbiakban: Ktv.) 61. §ának (1) bekezdése alapján a közigazgatási szerv a köztisztviselőkről a törvény 3. számú mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást vezet (közszolgálati alapnyilvántartás). A törvény ugyanakkor azt is kimondja, hogy a mellékletben felsorolt adatkörön felül – a törvény eltérő rendelkezésének hiányában – adatkezelés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet. A törvény 3. számú mellékletének VI. pontja szerint a nyilvántartás adatköre kiterjed – egyebek mellett – a tisztviselő személyi juttatásaira is. A közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért a közigazgatási hivatali szerv vezetője a felelős. A Ktv. 61. §-ának (5) bekezdése rendelkezései szerint – mint ahogy már fentebb említettük – közszolgálati adatkezelési szabályzatban kell meghatározni többek között a betekintési jog gyakorlásának szabályait. Ennél figyelemmel kell lenni a Ktv. 63. §-a (1) bekezdésének azon szigorú rendelkezésére, amely meghatározza, hogy a közigazgatási szervnél vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba – az eljárásban indokolt mértékig – ki jogosult betekinteni. A köztisztviselő vonatkozásában az itt felsoroltak között a képviselő-testület tagja nem szerepel. Ugyanígy a köztisztviselők közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos iratokba (személyi anyagba) a 63. § (1) bekezdésében felsoroltak jogosultak betekinteni. Szintén a Ktv. szabályozza a köztisztviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos szabályokat. A Ktv. 22/A. §-ának (13) bekezdése rendelkezik arról, hogy a köztisztviselői vagyonnyilatkozatba ki jogosult betekinteni. Ezek között a képviselő-testület tagja ugyancsak nincs felsorolva. E szakasz (17) bekezdése külön is kimondja, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatot az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeljék, és az abban foglaltakat a (13) bekezdésben meghatározott személyeken kívül más ne ismerhesse meg. A vonatkozó részletező szabályokat a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatkezelésre és a közszolgálati nyilvántartásra vonatkozó szabályokról szóló 233/2001.(XII. 11.) Korm. rendelet 7. §-a is külön részletezi. A köztisztviselő nyilvántartott adatairól tájékoztatás nem adható, személyi anyagát [a Ktv. 64. §-a (3) bekezdésében foglalt esetet kivéve] kiadni nem lehet. A képviselő-testület tagjai tehát a közszolgálati alapnyilvántartásba, a köztisztviselő személyi anyagába és vagyonnyilatkozatába nem tekinthetnek be. Kivételt ez alól csak a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) teremt. A közszolgálati jogviszonyra is alkalmazni rendelt Mt. 3. §-ának (4) bekezdése szerint a munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet. Ebből következően az említett szakasz második fordulata szerint – a munkavállaló kifejezett hozzájárulásával – lehet csak a köztisztviselő fenti adatait, személyi anyagait a munkáltatón kívüli személynek, így a képviselőnek megismerni. Ugyanezen Mt. rendelkezés második fordulata pedig kimondja azt is, hogy a munkavállalóra vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Ebből következően álláspontunk az, hogy a köztisztviselőkre vonatkozó összesített szervezeti, létszám-, bér-, végzettségi stb. adatok a képviselő-testület tagjainak átadhatók, sőt nagyobb nyilvánosságra hozhatók. Indokolja ezt a testület tagjai döntéshozatalának elősegítése, a helyi társadalom köztisztviselők iránti bizalmának erősítése. d) Az Ötv. 36. §-ának (1) bekezdése szerint a képviselő-testület – pályázat alapján – a jogszabályokban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, melyből következően az alapvető munkáltatói jogok [Ötv. 103. § (1) bek. a) pont] gyakorlója a képviselő-testület. A 35. § (1) bekezdésének e) pontja az egyéb munkáltatói jogokat [Ötv. 103. § (1) bek. b) pont] a polgármesterhez utalja. A jegyző (főjegyző) köztisztviselő adatainak kezelésére is vonatkoznak a Ktv. 63. §-a (1) bekezdésének szabályai. A képviselő-testület tagjaihoz a jegyző tekintetében csak a munkáltatói jogkör gyakorlásával összefüggésben és kizárólag célhoz kötötten, a szükséges terjedelemben – vagyis ahogy a Ktv. fogalmaz: az eljárásban indokolt mértékig – továbbíthatók személyes adatok. A munkáltatói jogkör gyakorlója, az Ötv. 103. §-a alapján, csak a kinevezés, felmentés, összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása esetén kezelheti a közszolgálati nyilvántartásban lévő személyes adatokat. Ezen kívül az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester (megyei közgyűlés elnöke) jogosult indokolt mértékig betekinteni a közszolgálati nyilvántartásba, illetve a személyi anyagba. e) Egyre gyakoribb igény jelentkezik az önkormányzatok gazdálkodásával, pénzügyi tevékenységével összefüggő dokumentumok (kifizetett számlák, megkötött szerződések stb.) másolatának önkormányzati képviselőnek vagy harmadik személynek átadása (betekintés engedése) iránt E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy a kérelmező önkormányzati képviselő-e, vagy sem. Az Avtv. szabályaira hivatkozva ugyanis bárki kérhet információt a közérdekű adatot kezelő szervtől. Az adatok kiadása tekintetében követendő gyakorlathoz itt is az önkormányzatok kezelésében lévő adatok jellegére az előbbiekben megfogalmazott általános értelmezési elvek adnak iránymutatást. A polgármesteri hivatal, illetve jegyző – mint közfeladatot ellátó szerv, illetve személy – kezelésében egyrészt közérdekű adatok, másrészt természetes és jogi személyekre, jogi személyiség nélküli szervezetekre vonatkozó adatok vannak. Ezeknek az adatoknak a megismerhetőségére különböző szabályok vonatkoznak:  Közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő, természetes és jogi személyekre, jogi személyiség nélküli szervezetekre vonatkozó adatok akkor ismerhetők meg a közfeladatot ellátó szerven és az érintett személyen kívülálló XVII. évfolyam 7–8. szám • 2007. július–augusztus


Jogértelmezés

17

személyek részéről, ha ezt törvény lehetővé teszi, azaz ha közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. [Ilyen jogszabály például a Ptk. 81. §-ának – az üzleti titok körébe nem tartozó üzleti információkat meghatározó – (3) bekezdése, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 69. §-a, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15/A. és 15/B. §-ai stb.] A Ptk., illetve az államháztartási törvény hivatkozott szabályaival kapcsolatban megjegyzendő, hogy azok az államháztartással gazdasági tevékenységük keretében kapcsolatba lépő jogalanyokkal kötött szerződésekre vonatkoznak, de nem jelentik a természetes személyek nem gazdasági tevékenységére vonatkozó ügyletek nyilvánosságát.  Azok az adatok, amelyek nem esnek az előbb említett körbe, közérdekű adatok. Ezeknek az adatoknak a megismerésére az Avtv. 19. §-ának a szabályait kell alkalmazni. Ez esetben azonban nem azt a szabályt kell megkeresni, amelyik „megengedi” egyes adatok átadását harmadik személyek részére, illetve nyilvánosságra hozását, hanem éppen ellenkezőleg: az említett adatok kiszolgáltatása akkor tagadható meg bárkitől, ha az Avtv. 19. §-ának (3), (5) és (7) bekezdése szerint – az ott meghatározott indokok miatt – nem hozható nyilvánosságra, nem adható ki másoknak. „Nem a polgárnak kell az információszerzéshez érdekeltségét igazolnia, hanem a köz szolgálatára rendelt szervnek kell indokolnia – törvényi okok fennállását bizonyítva – az igényelt információ esetleges megtagadását” {32/1992.(V. 29.) AB határozat}. Az adatvédelmi biztos töretlen gyakorlata szerint az önkormányzat pénzügyeiről – a fentiek figyelembevételével – bárki tájékozódhat az önkormányzatnál, akár az egyes kifizetések mélységéig is. Az önkormányzat pénzügyi bizonylatai közül nincsenek elzárva a nyilvánosság elől az önkormányzattal gazdasági tevékenységük keretében üzleti vagy pénzügyi kapcsolatot létesítő természetes, illetve jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok részére teljesített kifizetések, illetve az általuk teljesített befizetések adatai sem. A közérdekű adat hordozójáról a másolat kiadása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az adathordozó nem közérdekű adatot vagy jogszerűen meg nem ismerhető adatot is tartalmaz. Ezekben az esetekben az Avtv. 20. §-ának (4) bekezdése szerint a meg nem ismerhető adatot a másolaton felismerhetetlenné kell tenni. Általános alapelv, hogy a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát az üzleti titok védelme is csak szűk körben korlátozhatja. Erre figyelemmel az önkormányzati gazdálkodás, vagyonkezelés tekintetében üzleti titok lehet, ha a Ptk. 81. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel [míg a Ptk. 81. §-ának (3) bekezdése sorolja fel, hogy mi nem minősül üzleti titoknak], illetve az Avtv. 19/A. §-a alapján minősülhet az adat döntést megalapozását szolgáló adatnak. Képviselő esetében azonban e tekintetben is szélesebbek az adatnyilvánossággal kapcsolatos jogosítványok, mivel a képviselő-testület tagjaként a döntések megalapozásához szükséges adatok számára nyilvánosak. Így a képviselő-testület tevékenységével összefüggő adatok (megkötött szerződések, üzleti szándékok, vagyonhasznosítási dokumentumok stb.) tekintetében a képviselő esetében nem áll fenn az üzleti titokra hivatkozás lehetősége. Másfelől, mint bármely állampolgárnak, így a képviselőnek sem kell indokolnia, hogy a nem személyes adatnak minősülő adatokat milyen meggondolásból kívánja megismerni (pl. kérheti azt akár a korábbi vagy aktuális testület gazdálkodásának kvázi ellenőrzése szándékával is). Álláspontunk szerint az adatok kiadását nem lehet képviselőtestületi vagy bizottsági döntéshez kötni. Az adatok közlését közérdekű adatok tekintetében csak a fentebb említett törvényi rendelkezések alapján és csak harmadik személyek vonatkozásában lehet megtagadni. Képviselő esetében – a már említett többletjogosítványaira tekintettel – ezek a korlátozások sem állnak fenn. Azt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy ezeket az adatokat, információkat a képviselő csak a képviselő-testületi tevékenységével összefüggően használhatja fel. Őt is kötik azok a kötelezettségek, amelyek egyébként az üzleti titok körébe tartozó adatokat illetően az adatkezelő esetében harmadik személyek tekintetében fennállnak. Itt kell külön is kiemelnünk, hogy az ún. üvegzseb-törvény elfogadása nyomán módosult az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.), kiegészült a XVI/A. fejezettel. E módosítás egyik fontos új rendelkezése a 157/A. §, amely kimondja: „A közérdekű adatok megismerését valamennyi államháztartási körbe tartozó szervnek kötelessége elősegíteni. E feladattal megfelelő (információs jogokra is kiterjedő) szakértelemmel, illetve végzettséggel rendelkező személyeket bíz meg, vagy szükség szerint ilyen személyekből álló szervezeti egységet hoz létre.” Ez a rendelkezés 2003. július 15-én lépett hatályba. Szükséges, hogy az önkormányzatok e feladatuknak – ahol ez még nem történt meg – az adatkezeléssel, az adatok nyilvánosságával kapcsolatos bizonytalanságok lehetséges megszüntetése érdekében tegyenek eleget. f) Az adatok nyilvánosságával összefüggő kérdések egyik sajátos esete az állampolgárok közérdekű bejelentéseivel, javaslataival, panaszaival kapcsolatos beadványokhoz fűződő adatvédelem. Ezzel összefüggően az Avtv., illetve a 2004. évi XXIX. törvénynek (továbbiakban: Et.) a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárására vonatkozó 141–146. §-ainak a rendelkezései az irányadóak. A bejelentéshez kötődő adatkezelés tisztességének és jogszerűségének megítélése kizárólag olyan nézőpontból lehetséges, amely az érintett alapjog alanyát, vagyis a közérdekű bejelentő, panasztevő akaratát, rendelkezését állítja középpontba. A bejelentés intézése során mindvégig érvényre kell juttatni az érintett személyes adatai védelméhez való, másképpen: információs önrendelkezési jogát. A személyes adatok védelméhez való jog a panaszügy elintézése során sem csorbulhat. Ez a gyakorlat nyelvén annyit tesz: ha az érintett elhatározza, hogy panaszt, bejelentést nyújt be, akkor mindaddig megilleti őt és ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


18

Jogértelmezés

személyes adatait a védelem, vagyis az adatok feletti önrendelkezés, amíg e jogát a törvény alkotmányosan, más alapjog védelme érdekében, arányosan nem korlátozza. Tehát a bejelentés, vagyis az ügy ura mindaddig az adatalany, amíg annak elintézését valamely törvény nem vonja saját hatókörébe (ezáltal adatkezelési rendszerébe), vagyis a bejelentés (tárgya, tartalma alapján) nem indít meg más, például fegyelmi, közigazgatási, szabálysértési vagy büntetőeljárást. Eszerint ha a bejelentést az Et. alapján (az Avtv. szabályai érvényre juttatása mellett) kell elintézni, kezelni, vagy a meginduló (hatósági, vagy egyéb) eljárásban a bejelentő nem válik az eljárás résztvevőjévé, személyes adata csak akkor továbbítható, ha ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy azt törvény elrendeli. Az érintettnek a bejelentés megtételekor nem szükséges külön nyilatkoznia arról, hogy anonimitást kér, mert az adatait akkor is teljes körűen kell védeni, ha ezt kifejezetten nem kérte. A bejelentés továbbításának jogalapja tehát az érintett hozzájárulása lehet. A panasszal érintett szerv valamely képviselőjének „érdeklődése” önmagában nem teremt törvényes jogalapot az adatok továbbítására. Ha ilyen igény jelentkezik, akkor az érintett hozzájárulását kell kérni a bejelentése egy részének vagy egészének továbbításához, mivel csak a jelentést tevő tudja megítélni, hogy származik, származhat-e esetleges hátránya a hozzájárulás megadásából, adatai, indítványa továbbításából. Az előzőekben leírt követelményekből következik, hogy amennyiben a bejelentés címzettjének nincs jogköre a bejelentést tevő személy panaszának kivizsgálására, akkor köteles azt (az érintett rendelkezése alapján) az eljárásra jogosult (hatáskörrel rendelkező) szervhez áttenni. A bejelentés címzettjének tehát meg kell győződnie arról, hogy a konkrét esetben van-e vizsgálati és adatkezelési jogosultsága annak a szervnek, akihez a beadványt át kívánja tenni. Az áttételre, adattovábbításra csak akkor kerülhet sor, ha ehhez az indítványozó előzetesen hozzájárult, és adatai kezeléséről megfelelő tájékoztatást kapott [Avtv. 3. § (6) bekezdés]. Az adatkezelési hozzájárulás vagy egyéb feltétel (pl. az adatok átvételére, kezelésére a szervezet nem jogosult) hiányában tájékoztatni kell az indítványozót arról, hogy kihez fordulhat a beadványával. Az Et.-hez fűzött indokolás szerint: a bejelentő, panaszos adatait csak a hozzájárulása esetén lehet az intézkedés megtételére hatáskörrel rendelkező szervnek továbbítani. Ha azonban a bejelentő, panaszos rosszhiszeműen járt el, és ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést követett el, másnak kárt vagy jogsérelmet okozott, az adatok a hozzájárulása nélkül is átadhatók a szükséges eljárásra hatáskörrel rendelkező szervnek. Ezen túlmenően azonban a törvény tiltja a bejelentő adatainak továbbítását, illetve nyilvánosságra hozatalát. Összeállította: dr. Győrpál Elemér szakmai tanácsadó



Jogértelmezés

19

 Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései

Azon ingatlanok esetében, amelyek a jog előírásai szerint – a korlátozások elrendelése előtt – beépíthetők és építési célra megoszthatók voltak, és a rendelet által előírt korlátozások következtében a tulajdonos számára rendeltetésszerű használatuk jelentősen megnehezült, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váltak, a szabályozás hiányossága vagy kiszámíthatatlansága miatt megállapítható az Alkotmány 13. §-ának (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való jog sérelme. [1170/B/2005. AB határozat] Az indítványozó kérelme a képviselő-testület szabályozási tervről szóló rendelete hatályon kívül helyezéséről szóló rendelete (a továbbiakban Ör. 1.), valamint a változtatási tilalomról szóló rendelete (a továbbiakban: Ör. 2.) alkotmányellenességének megállapítására, valamint megsemmisítésére irányult. Az indítványozó gazdasági társaság adásvételi szerződéssel vásárolt belterületi, jogerős telekalakítási hozzájárulásokkal rendelkező ingatlanokat annak érdekében, hogy közművesítés után értékesítse azokat. Az adásvételi szerződés megkötésekor a megvásárolt ingatlanokról a képviselő-testület szabályozási tervéről szóló rendelete (a továbbiakban: Ör. 3.) rendelkezett. Az indítványozó szerint az ingatlanok megvásárlását követően a képviselő-testület megpróbálta rábírni a gazdasági társaságot, hogy közérdekű kötelezettségvállalás formájában járuljon hozzá a település fejlesztési gondjainak megoldásához, amelyet az indítványozó – a közérdekű kötelezettségvállalás mértékére tekintettel – nem vállalt. Ezt követően alkotta meg a képviselő-testület a szabályozási terv hatályon kívül helyezéséről szóló Ör. 1.-et és a változtatási tilalom elrendeléséről szóló Ör. 2.-őt. A képviselő-testület az Ör. 1. és az Ör. 2. megalkotásával gátolta meg, hogy az indítványozó tulajdonában álló építési telkeken megkezdődhessen az építkezés, illetve az ingatlanok értékesítése. Az Alkotmánybíróság szerint az indítvány megalapozott. Az Alkotmánybíróság több határozatában vizsgálta az építéshez való jog – mint a tulajdonosi jogok körébe tartozó sajátos jog – és a tulajdonhoz való alapjog kapcsolatát is. Az Alkotmánybíróság 97/B/2003. AB határozata alapján az építéshez való jog nem alkotmányos alapjog, azonban – mint a tulajdonosi jogok körébe tartozó sajátos jog – meghatározott esetekben a tulajdonhoz való alapjogon keresztül alkotmányos védelemben részesül. Az építési jog szorosan kapcsolódik az ingatlantulajdonos ingatlanon fennálló használati, illetve az ingatlan fölötti rendelkezési jogához. Az építési jogot korlátozó (tilalmakat felállító) jogszabályi rendelkezések egyben a használat és a rendelkezés polgári jogi tulajdonosi részjogosítványainak a gyakorlását is korlátozhatják, és ebből következően a tulajdonhoz való alapjog korlátozására vezethetnek. Az alkotmánybírósági gyakorlat alapján a „föld tulajdonjogából fakadóan senkinek sincs alanyi joga arra, hogy a tulajdonában álló földterületen építkezzen, építés céljára földjéből építési telkeket alakítson. Az építéshez való jog csak az alkotmányos jogszabályi előírásoknak megfelelően beépíthetővé nyilvánított építési területek tulajdonosait illeti meg alanyi jogosultságként. E területek tulajdonosai is csak az építési jogszabályok előírásainak megfelelően gyakorolhatják e jogukat. Nem tekinthető a tulajdonhoz való jog alkotmányellenes korlátozásának, ha a jogszabály a beépített területek növelésének megakadályozása érdekében olyan területekre ír elő telekalakítási és építési tilalmat, amelyek a jog korábbi előírásai szerint sem voltak beépíthetők. Más a helyzet azon ingatlanok esetében, amelyek a jog előírásai szerint – a korlátozások elrendelése előtt – beépíthetők és építési célra megoszthatók voltak, és a rendelet által előírt korlátozások következtében a tulajdonos számára rendeltetésszerű használatuk jelentősen megnehezült, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váltak. Ilyenek például azok a zártkerti ingatlanok, amelyeket a tulajdonos a jog előírásaiban bízva azért vásárolt meg, mert azok az akkor hatályos jogszabályi előírások alapján meghatározott módon beépíthetők voltak, és a korlátozások bevezetésével a beépítés lehetősége megszűnt, illetőleg a pinceépítés lehetőségére korlátozódott” [13/1998. (IV. 30.) AB határozat, 97/B/2003. AB határozat]. Ezekben az esetekben a szabályozás hiányossága vagy kiszámíthatatlansága (pl. a szabályozási terv, a helyi építési szabályzat alkotmányellenes hatályon kívül helyezésének, vagy az illeszkedési szabályok alkalmazhatatlansága) miatt is megállapítható az Alkotmány 13. §-ának (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való jog sérelme. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor emlékeztet arra, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 38. §-ának (1) bekezdése alapján „a településrendezési és építési szabályok érvényesülésének jellemzője, hogy azok alapján építkezni csak azzal a feltétellel lehet, ha az építési hatóság az építési engedélyezési eljárásban a tervezett építés jogszerűségét ellenőrizte, és a jogerős építési engedélyben az építtetőt az építési munka megvalósítására feljogosította. Tehát a konkrét épület, építmény megvalósításához való jog a jogerős építési engedélyből származik. Ez azt jelenti, hogy építési anyagi jogi jogviszonyok csak a jogerős építési engedély alapján jönnek létre (…)” [349/B/2001. AB határozat]. Ebből következően az érintett területre vonatkozó új szabályozási terv vagy



20

Jogértelmezés

a helyi építési szabályzatnak az indítványozó ingatlanaira való kiterjesztése nem jelentené a jogerős építési engedélyhez való alanyi jogot. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Ör. 1. és Ör. 2. megalkotása nem járt volna a tulajdonhoz való jog (az ingatlantulajdonhoz kapcsolódó egyes építési jogok) korlátozásával, ha az érintett területre vonatkozó szabályozási terv hiányában – a központi jogszabályokban foglaltakon túl – a helyi építési szabályzatról szóló rendeletben foglalt szabályok alapján, vagy az Étv. 18. §-ának (2) bekezdése szerinti „illeszkedési szabályok” alapján építési engedélyeket lehetne kiadni az indítványozó tulajdonában álló ingatlanokra. Az Alkotmánybíróság egy korábbi döntése alapján a változtatási tilalom elrendelése a tulajdon feletti rendelkezési jogot mint a tulajdonhoz tartozó részjogosítványt meghatározott időtartamra – az Étv. 21. §-ának (2) bekezdése szerint legfeljebb három évre – korlátozhatja. Az Étv. alapján a tulajdonkorlátozás alapjául szolgáló közérdek az épített környezet védelme, a településrendezési feladatok megvalósítása érdekében a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv elkészítésének időszakára a tervezés, illetőleg a terveknek – elfogadásuk utáni – megvalósíthatósága ellehetetlenülésének megakadályozása [152/B/2002. AB határozat]. Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján megállapította, hogy mind az Ör. 1., mind az Ör. 2. korlátozza az Alkotmány 13. §-a (1) bekezdésének védelme alatt álló, az egyszer már beépíthetővé nyilvánított ingatlanok tulajdonosait megillető, a rendelkezési és használati jog gyakorlásának egyik közjogi feltételét jelentő, sajátos építési (eljárásindítási) jogot. A 42/2006. (X. 5.) AB határozat szerint a tulajdonjog korlátozásánál az alkotmányossági vizsgálat egyik szempontja a másik alapvető jog, alkotmányos érték vagy cél érvényesülésének szükségessége, továbbá – a szükségességi-arányossági mércében szereplő jogkorlátozási alapokon túl – „a közérdek miatt fennálló szükségesség”. Ez utóbbi követelmény alapján „az Alkotmánybíróság nem tekinti elégséges alapnak, hogy a jogszabály általánosságban hivatkozik a korlátozást szükségessé tevő közérdekre”. A „közérdek miatt fennálló szükségesség” fennállásának bizonyítása a normaalkotó, a jelen esetben a képviselő-testület felelőssége. Mivel a képviselő-testület nem tudta bizonyítani, hogy fennáll a tulajdonkorlátozás közérdekűségének szükségességét igazoló ok, az Alkotmánybíróság az Ör 1.-et és az Ör. 2.-t – a határozat közzétételének napjával – megsemmisítette. Az Étv. 21. §-ának (1) bekezdése szerint a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv készítésére vonatkozó írásos megállapodás megléte esetén a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv készítésének időszakára azok hatálybalépéséig, de legfeljebb három évig az érintett területre a települési önkormányzat rendelettel változtatási tilalmat írhat elő. Tekintettel arra, hogy a változtatási tilalom elrendelése előtt az indítványozó tulajdonában álló ingatlanokra már alkalmazható volt az Ör. 1. által hatályon kívül helyezett szabályozási terv (az Ör. 3.), a képviselő-testület nem az Étv. 21. §-ának (1) bekezdése alapján járt el az Ör. 2. megalkotásakor. Ebből következően a képviselő-testület mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzetet idézett elő, mivel a változtatási tilalom hatálya alá állt ingatlanok tulajdonosai nem tudják az egyes, ingatlantulajdonhoz kapcsolódó építési jogaikat gyakorolni, ezért az Alkotmánybíróság felhívta a képviselő-testületet, hogy jogalkotói kötelezettségének 2007. október 1. napjáig tegyen eleget. Az építményadó mértékének megállapításánál, ahol nem a korrigált forgalmi érték az alapja az adómérték megállapításának, hanem az építmény alapterülete, ott a helyi sajátosságok szerinti adómegállapítási jog érvényesítésével az önkormányzat két vagy több övezetre oszthatja a települést az adótárgyak településen belüli fekvési helye szerint. [123/B/2007. AB határozat] Az indítványozók szerint az építményadó és idegenforgalmi adó mértékének megállapításánál a képviselő-testület az I. övezetben lakó tulajdonosokat hátrányosan különböztette meg, mivel a várost két övezetbe sorolta be, s az adófizetési kötelezettség mértéke szempontjából a II. övezetben lakó tulajdonosokkal szemben az I. övezetben lakó tulajdonosokra magasabb mértékű adót állapított meg. Ugyancsak hátrányos megkülönböztetésnek tartották az indítványozók az önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) azon szakaszát, amely a II. övezetben lakó tulajdonosok javára az építményekre 80 m2 alapterületig mentességet adott, s e mentességet az I. övezetben lakóknak nem biztosította. Az Alkotmánybíróság szerint az indítványok részben megalapozottak. Az önkormányzat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) keretei között szabadon dönt arról, hogy vezet-e be adót, s ha igen, akkor a helyi adók melyikét vezeti be, meghatározhatja a helyi adó bevezetésének időpontját. A Htv. 6. §-ának c) pontja arra hatalmazza fel az önkormányzatot, hogy a helyi sajátosságok, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek, az adóalanyok teherbíró képességének figyelembevételével állapítsa meg az adók mértékét, illetve a 6. § d) pontja pedig arra ad felhatalmazást, hogy az önkormányzat a Htv. második részében meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetőleg kedvezményeket további kedvezményekkel kibővítse. Az Alkotmány 70/A. §-a (1) bekezdésében rögzített hátrányos megkülönböztetés tilalma az Alkotmánybíróság gyakorlatában a jogrendszer egészét átható alkotmányos alapelvként kap értelmezést. Alkotmányellenes megkülönböztetésről csak akkor lehet szó, ha a jogszabály egymással összehasonlítható, a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne. A megkülönböztetés csak akkor alkotmányellenes, ha alapjogsérelmet okoz, illetve önkényes. Az Alkotmánybíróság a 9/1990. (IV. 25.) AB határozatában kifejtette, hogy az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott megkülönböztetési tilalom értelmezéséXVII. évfolyam 7–8. szám • 2007. július–augusztus


Jogértelmezés

21

vel az is megállapítható: a diszkrimináció tilalma nem jelenti azt, hogy minden, még a végső soron nagyobb társadalmi egyenlőséget célzó megkülönböztetés is tilos. A megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként) kell kezelnie, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni. Az építményadónak mint vagyoni típusú adónak célja az igazságos közteherviselés elvének megvalósítása, amely elvet az Alkotmány 70/I. §-a a következőképpen fogalmaz meg: „Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.” Amikor az Alkotmány 70/I. §-a kifejezetten a vagyoni viszonyoknak megfelelő közteherviselést írja elő, ez nem jelent az alaptörvényen belüli ellentétet a 70/A. § (1) bekezdésével. Sem a jogegyenlőségből, sem a hátrányos megkülönböztetés tilalmából nem következik ugyanis, hogy vagyoni helyzetére való tekintet nélkül mindenki azonos mértékben lenne köteles hozzájárulni a közterhekhez, illetőleg az állam bizonyos, kifejezetten a hátrányos szociális helyzet ellensúlyozását szolgáló jogok (pl. a szociális bérlakás kiutalására való jogosultság), segélyek vagy kedvezmények szabályozásánál ne vehetné figyelembe az érintett személyek vagyoni helyzetét. Az elbírált ügyben az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozók által övezeti besorolási szabály az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdésével nem áll ellentétben. Az ingatlanok értékét befolyásolja, hogy azok az ország mely részén találhatók, továbbá az országon belüli elhelyezkedésen kívül befolyásolja az ingatlannak az adott településen belüli helye is. Minden településnek van frekventált és kevésbé frekventált területe, amelyen az ingatlanok értéke – akár azonos terv alapján készült építmények forgalmi értéke is – különbözik a fekvés szerinti hely függvényében. Az építményadó mértékének megállapítása során, ahol nem a korrigált forgalmi érték az alapja az adómérték megállapításának, hanem az építmény alapterülete, ott a Htv. 6. §-ának c) pontjában meghatározott, a helyi sajátosságok szerinti adómegállapítási jog érvényesítésével az önkormányzat két vagy több övezetre oszthatja a települést az adótárgyak településen belüli fekvési helye szerint. Az Alkotmánybíróság szerint az Ör. szabályozása kétségtelenül különbségtételt jelent a város két része közötti ingatlantulajdonosok között, ám e különbségtétel a kifejtettek szerint nem alkotmányellenes, s ezért az indítványt e vonatkozásban elutasította. Az idegenforgalmi adó célja nem valamilyen vagyontárgy adóztatása, hanem az önkormányzat által biztosított és igénybe vett kommunális szolgáltatás, helyi közszolgáltatás biztosításához – az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez igazodó – közteherként való hozzájárulás. Mivel az adófizetési kötelezettség alapja a helyi közszolgáltatás igénybevétele – és nem az adóalany vagyoni helyzete –, ezért az idegenforgalmi adó mértékének megállapításakor a szálláshely településen belüli frekventált vagy kevésbé frekventált helyen lévő elhelyezkedésén alapuló eltérő nagyságú adómérték megállapításának, a szálláshelyet igénybe vevő nem állandó lakos esetében az adómérték differenciálásának az Alkotmánybíróság szerint nincs alkotmányosan elfogadható indoka. Az ilyen differenciálás az azonos csoportba tartozó adóalanyok között sérti az Alkotmány 70/A. §-a (1) bekezdésében meghatározott jogegyenlőség követelményét, ezért alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság a 670/B/1997. AB határozatban kifejtette, hogy a helyi adók körében az adómentességek és adókedvezmények megállapításának a joga a helyi önkormányzat adómegállapítási jogának egyik részjogosítványa. Az adómentességek, kedvezmények meghatározása során az önkormányzat a helyi sajátosságokat, gazdaságpolitikai, adópolitikai szempontokat, a lakosság szociális körülményeit mérlegelve szabadon dönt arról, hogy az adóalanyok mely csoportját vonja az általánostól eltérő kedvezőbb megítélés alá, az adóalanyok mely csoportja számára nyújt adómentességet, adókedvezményeket. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör. érintett pontjai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat e vonatkozásban elutasította. Az önkormányzat képviselő-testülete, a lakóközösség közötti viták megelőzése érdekében, helyi közügyként jogosult eldönteni, mennyiben bízza a lakóközösségre az ebtartás szabályozását, illetve a magasabb szintű szabályok keretei között jogosult azt maga szabályozni. Az ebek veszélyessége, az életvédelem biztosítása és ehhez kapcsolódóan a speciális tartási szabályok kialakítása azonban nem tekinthetők helyi közügynek. [564/B/2001. AB határozat] Az Alkotmánybírósághoz érkezett alkotmányjogi panaszok az állatok tartásáról szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) egyes rendelkezései ellen irányultak. Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy az Ör.-t hatályon kívül helyezte az állatok tartásáról szóló újabb önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör 1.). Az Alkotmánybíróság szerint az indítványok részben megalapozottak. Az Alkotmánybíróság több határozatában kifejtette – először a 7/1991. (II. 28.) AB határozatban –, hogy „a tulajdonhoz való jog – az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata alapján – alapvető jog, amely azonban nem korlátlan. A tulajdonosnak joga gyakorlása során tekintettel kell lennie mások jogaira és jogos érdekére. A tulajdonhoz való jog tehát korlátozható, a korlátozás azonban akkor alkotmányos, ha az másik jog védelme vagy érvényesülése, illetve valamely alkotmányos cél érdekében történik, mely más módon nem érhető el, továbbá ha a korlátozás arányban áll az elérni kívánt cél fontosságával.”



22

Jogértelmezés

Az állattartáshoz a szomszédok részéről megkövetelt hozzájárulással kapcsolatban az Alkotmánybíróság 23/2000. (VI. 28.) AB határozata kimondta, hogy „[a] széleskörűen megkövetelt előzetes írásbeli hozzájárulás aránytalan tulajdoni korlátozást jelenthet. (…) Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Tr. 11. § (2) bekezdése, amely az ebtartáshoz az ebtartó lakása alatti, feletti, illetve az azonos szinten lakók összességének előzetes írásbeli hozzájárulását követeli meg, aránytalanul korlátozza a tulajdonhoz (zavartalan lakáshasználathoz) való jogot.” Az Ör. úgy rendelkezett, hogy a többlakásos épület lakásaiban egy darab kutya (illetve annak szaporulata három hónapos korig) tartható, a szomszédok hozzájárulásával. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság utalt a 79/2006. (XII. 20.) AB határozatára, amely rámutatott: „A helyi önkormányzat a köz érdekében az ebtartás feltételéül szabhatja – a tartott ebek számától függetlenül – a szomszédok meghatározott körének hozzájárulását.” Az Ör 1. úgyszintén rendelkezik a többlakásos épület lakásaiban az ebtartás feltételeiről. E rendelkezés szerint többlakásos épület lakásában egy darab kutya a szomszédok hozzájárulása, illetve engedély nélkül tartható. Ez a szabályozási mód az Alkotmánybíróság szerint a kifejtettek alapján ugyancsak nem vet fel alkotmányellenességet. Az Ör 1. értelmében egy ingatlanon belül kettő eb tartható, valamint annak szaporulata három hónapos korig. Az Ör 1. ezen felül úgy rendelkezik, hogy többlakásos épület lakásaiban egy kutya tartható, valamint annak szaporulata három hónapos korig. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör 1. ezen rendelkezései nem sértik az Alkotmányt, ezért az indítványokat ebben a tekintetben elutasította. Az Ör. többek között nagy testű, támadó természetű, valamint harapós ebek között tesz különbséget. A nagy testű, valamint a támadó természetű ebeket az Ör. kutyafajták felsorolásával határozza meg; a harapós természetű ebnek az Ör. alapján az az eb minősül, amely – fajtájára tekintet nélkül – harapásával embernek vagy állatnak sérülést okozott. Az Ör. értelmében a „harapós természetű ebek” nem minősülnek „kedvtelésből tartott ebnek”. Az Ör. ezen rendelkezései értelmező rendelkezések. Ezen értelmező rendelkezések az Alkotmánybíróság szerint önmagukban nem sértenek sem magasabb szintű jogszabályt, sem a tulajdonhoz való jogot. Az Ör. alapján tilos nagy testű, valamint támadó természetű ebek többlakásos épületekbe való bevitele, valamint (közös helyiségekben és lakásban történő) tartása. Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében az önkormányzat képviselő-testülete, a lakóközösség közötti viták megelőzése érdekében, helyi közügyként jogosult eldönteni, mennyiben bízza a lakóközösségre az ebtartás szabályozását, illetve a magasabb szintű szabályok keretei között jogosult azt maga szabályozni. Az ebtartás fajta és természet szerinti korlátozására magasabb szintű jogszabály: korábban az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. tvr. (a továbbiakban: Tvr.), 2007. január 1-jétől az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.), valamint ezek felhatalmazása alapján a veszélyes ebekről szóló 35/1997. Korm. rendelet (a továbbiakban: Vekr.) tartalmaz rendelkezéseket. Az Ávt. és Vekr. rendelkezései alapján a jogalkotó különbséget tesz természetes hajlamainál fogva fokozottan veszélyes (pit bull terrier és keverékei), valamint veszélyesnek minősített ebek között. Veszélyesnek azt az ebet lehet minősíteni, amely ingerlése nélkül embernek vagy állatnak súlyos sérülést okozott. Ezen állatok tartására vonatkozó részletes szabályokat (a tartás engedélyezésétől kedve a tartás speciális feltételein át, az ilyen ebek szaporításának szabályaiig) a Vekr. állapítja meg. Az egyéb ebek tartásától eltérő szabályozást az Alkotmánybíróság nem találta alkotmányellenesnek a 26/B/1997. AB határozatában. Az Alkotmánybíróság érvelése szerint a veszélyes (veszélyesnek minősített) ebek tartására a jogalkotó az élet és vagyonbiztonság védelme érdekében jogosult eltérő szabályozást kialakítani. Az egy háztartásban tartható veszélyes ebek maximális számának meghatározása arányban áll az elérendő céllal: az emberi élet és vagyon védelmével. Az Alkotmánybíróság tehát az élethez való jogból, valamint az állam életvédelmi kötelezettségéből vezette le, hogy a veszélyes ebekre vonatkozó speciális tartási szabályozás nem alkotmányellenes. Az Ör. a nagy testű, valamint a támadó természetű ebek tartását kizárta. Tekintettel arra, hogy a jogalkotó az Ávt.-ben, valamint a Vekr.-ben meghatározta, hogy melyek azok az ebek, amelyekre – veszélyességükre tekintettel – speciális tartási szabályok kialakítása szükséges, valamint meghatározta ezeket a speciális tartási szabályokat is, a települési önkormányzatnak nem volt jogalkotási jogosultsága további tartási korlátok megállapítására (sem fajta, sem természet szerint), korlátozva ezzel a tulajdonhoz való jogot. Az ebek veszélyessége, az életvédelem biztosítása és ehhez kapcsolódóan a speciális tartási szabályok kialakítása nem tekinthetők helyi közügynek. Magasabb szintű jogszabály – az Ávt. és a Vekr. – egyértelműen meghatározta, hogy melyek azok a szempontok, amelyek szerint egy kutya veszélyes vagy veszélyesnek minősíthető. Ugyanakkor minden olyan ebre, amely nem sorolható a veszélyes vagy veszélyesnek minősített ebek közé, az állattartás általános szabályai irányadók, s az Ávt. értelmében kedvtelésből tartott ebnek minősülnek. Az Alkotmánybíróság szerint a támadó természetű ebek közé sorolt fajták meghatározásával az Ör. kiterjeszti a Vekr. értelmében veszélyes kutyafajok körét, amelybe csak a pit bull terrier és keverékei tartoznak, a tartás korlátozása tekintetében pedig a Vekr.-nél szigorúbb szabályt állapít meg (ti. kizárja a tartás lehetőségét). A „nagy testű ebek” vonatkozásában a tartás kizárása azért sem felel meg az alkotmányossági követelményeknek, mert hiányzik az eb „veszélyessége” mint követelmény ahhoz, hogy az emberi élet védelme érdekében a tartás korlátozásának közérdekűsége megállapítható legyen. Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az ebtartás korlátozása (akár kizárása) az ebek méretére alapozva állatvédelmi, illetve állat-egészségügyi szempontból indokolt lehet. Ennek eszköze azonban nem a helyi szintű jogalkotás, hanem az egyedi hatósági határozat, amely állat-egészségügyi és állatvédelmi szempontokra tekintettel korlátozhatja XVII. évfolyam 7–8. szám • 2007. július–augusztus


Jogértelmezés

23

vagy megszüntetheti az eb tartását. Erre – akárcsak a veszélyes ebek tartásának engedélyezésére – vonatkozóan a jegyzőnek van hatásköre. [A települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. és 7. §-a.] Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében az állattartás helyi szintű szabályait az önkormányzat a jogviták megelőzésére tekintettel szabályozhatja az egyes lakások vonatkozásában, korlátozva ezzel az állattartó tulajdonos lakáshasználathoz való jogát. A helyi önkormányzat ezzel az egyes lakástulajdonos külön tulajdona vonatkozásában állapíthat meg tulajdonkorlátozást: a lakók közötti későbbi jogviták megelőzése érdekében beleszólást engedhet az állattartással érintett többi tulajdonostárs számára. A közös tulajdonban álló ingatlanrészeket illetően azonban a tulajdonostársak a használat kérdéseiről – szótöbbséggel – közösen döntenek, a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 23. §-a, valamint mögöttes szabályként a Ptk. 140. §-a alapján. A közös tulajdonú ingatlanrészek vonatkozásában tehát – a tulajdonostársak közötti jogviták megelőzése érdekében – magasabb szintű jogszabály: a Tht. és a Ptk. tartalmaz rendelkezéseket, a lakóközösségre (valamennyi tulajdonostársra) bízva a használat egyes kérdéseinek rendezését. Erre tekintettel a helyi önkormányzat nem tilthatja meg az állattartást a közös tulajdonban álló ingatlanrészeken, így az Ör. rendelkezésének második fordulata sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Az Ör 1. – az Ör.-ben foglaltakkal azonos módon – kizárja nagy testű és támadó természetű kutyák tartását, valamint a közös tulajdonban álló ingatlanrészeken bármely eb tartását. Az Ör 1. vonatkozó szakasza az Ör. érintett rendelkezésének alkotmányellenessége alapjául szolgáló indokoknak megfelelően sérti az Alkotmány 44/A. §-ának (2) bekezdését, ezért azt az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Összeállította: dr. Csukás-Novák Nóra, ÖTM, Önkormányzati Főosztály

A rovatban közreadottak – az Alkotmánybírósági döntések kivételével – szakmai vélemények, s mint ilyenek az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB. határozata értelmében joghatás kiváltására nem alkalmasak, kötelező erővel nem bírnak.



24

Településfejlesztés, -üzemeltetés


 A Településüzemeltetési Tanács megújítása Tíz évvel ezelőtt, 1997. április 2-án alakult meg a településüzemeltetés ágazati konzultatív fóruma, a Településüzemeltetési Tanács 12 taggal. Az alapítók között voltak: a településüzemeltetést ellátó közszolgáltató szervezetek országos szakmai érdekképviseletei, a Belügyminisztérium, az Önkormányzati Szövetségek Tanácsa, a Kommunális Dolgozók Szakszervezete, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület. A konzultatív fórum tízéves működése alatt jól és következetesen szolgálta, segítette az önkormányzati és közszolgáltatói feladatok eredményes megoldását, az önkormányzatok, a közszolgáltatók jó szakmai együttműködését, a településüzemeltetés és a helyi közszolgáltatások megbecsültségének javítását, társadalmi presztízsének emelését. Ennek is köszönhető, hogy további szakmai érdek-képviseleti és civil szervezetek csatlakozásával, az Önkormányzati Szövetségek Tanácsa jogutódjaként létrejött önkormányzati szövetségek megalakulásával ma már a Településüzemeltetési Tanácsnak 23 tagja van. Az eredményes működés, az előrehaladás, a szervezeti bővülés mellett is felmerült, hogy – a változó jogi, gazdasági, gazdaságpolitikai környezethez való megfelelő alkalmazkodás érdekében – szükség van a tanács működésének, a működés céljának, formájának, kezelésének újbóli átgondolására, a szükséges változtatások megtételére. Erről határozott a Településüzemeltetési Tanács a 2007. május 31-én megtartott 10 éves jubileumi ülésén. Tagjaiból választott, illetve kért fel szakértőket az Alapszabály módosítására, valamint a működés tartalmára, formájára vonatkozó javaslatok kidolgozására. Az előkészítő munka megkezdődött. A tanács a megújításra vonatkozó javaslatokat előreláthatóan a következő soros ülésén fogja tárgyalni.

 A hőszivattyús rendszerek önkormányzati szerepe Mottó: „Ha azt kérdezik, hogy nem késtünk-e el, hogy visszafordítható-e még az a rombolás, amit az emberiség ejtett a természeten, a válaszom az, hogy nem késtünk el. Amíg él az akarat, addig sosincs késő. Ha pedig az emberek közösen akarnak valamit, akkor azt meg is teszik, ezáltal érvén el céljukat, bármi is legyen az.” (Teller Ede)

Az energiatermelés decentralizálása és a megújuló energiahordozók felhasználása Uniós alapelveink közé tartozik a hatalom decentralizációja és az önkormányzatok autonómiájának erősítése (a szubszidiaritás). A társadalmi integráció csak hosszú távú társadalompolitikai stratégia mellett érhető el. Ez a stratégia pedig csak akkor lehet eredményes, ha összehangolt módon valósulnak meg a különböző projektek, és az érintettek együttműködése is kellően szervezett. Az átfogó társulások kialakulását és gazdasági együttműködését erősítheti az energiatermelés államilag ösztönzött decentralizálása. Az önálló kistérségi energiaellátás megteremtéséhez, illetve a meglévő energiaellátás korszerűsítéséhez nemzetgazdaságilag érdemes megfelelő nagyságú, célzott állami támogatást adni. A helyi természeti adottságok, helyi körülmények a beruházást rövid időn belül gazdaságossá tehetik. Ilyen beruházások lehetnek például a kistérségi települések szolgáltatóit ellátó, a helyi megújuló energiaforrásokat felhasználni képes villamos erőművek (kapcsolt vagy trigenerációs kis- és törpeerőművek). Biomasszából, melléktermékekből és települési hulladékból is nyerhető hasznosítható energia decentralizált módon. Ez a gondolat az utóbbi időben elsősorban a bővülő energiaigény, a növekvő energiaárak, a környezetvédelem, a vidéki munkahelyteremtés és a földhasználat szempontjából vetődik fel. Az alapanyag (pl. az energiaerdő) termesztése és a tüzeléshez a biomassza előkészítése többféle összehangolt gazdasági tevékenységet igényel. Jelenünk és jövőnk válaszokra vár meglévő és vásárolt értékes energiahordozóink ésszerű, hatékony felhasználásához. A rendszerelvű elemzés csak rendszerszemléletű intézkedésekben valósítható meg, amelyek nem akadályozzák meg az ember komfortigényének egyre színvonalasabb kielégítését. A magyarországi energiapolitika meghatározásában a „szennyező fizet” elv látszólag felbukkan, de az energiapolitikai programok, törvények és jogszabályok (sok átalakuló országhoz hasonlóan) ezt csalókán tükrözik vissza. A magyarországi programok legfőbb elemét a különféle támogatások jelentik, amelyek leginkább állami költségvetésből, külföldi támogatásból, esetleg segélyekből származnak, és csak kismértékben támaszkodnak a szen�nyezésre kivetett adók díjbevételeire. A környezeti megfontolásokat csak az energiamegtakarítás és az energiahatékonyság szempontjából veszik figyelembe. Ezek nagyon fontos tényezők, de az energiafogyasztás abszolút szintjének problémája és az energiahordozókhoz való hozzáférés kérdése eddig egyaránt figyelmen kívül maradt. Fontos feladat a helyi szinten felmerülő XVII. évfolyam 7–8. szám • 2007. július–augusztus



25

energiaügyekre való nagyobb összpontosítás, az energiarendszer decentralizálásának előmozdítása minél több energia- és költségtakarékos megoldással. A megújuló energiaforrásokkal a fosszilis energiahordozók (jellemzően az importált szén, kőolaj és földgáz) felhasználását csökkentjük, elősegítve szűkebb környezetünk tisztaságának megőrzését, és globálisan mérsékeljük az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának további növekedését, hozzájárulva a kiotói célok eléréséhez. „Megújuló” energiaforrásoknak a következőket tartjuk:  napenergia;  szélenergia;  vízenergia;  geotermikus energia (földhő);  biomassza (ennek elégetése során ugyanúgy keletkeznek füstgázok, mint a fosszilis tüzelőanyagok eltüzelésekor, de egyensúlyi esetben a keletkező CO2 a vegetációs körforgás része, így nem növeli a légkör üvegházhatását); valamint ide sorolható  a hulladékból (csak a szelektív gyűjtésű hulladékok hasznosításából) származó energia. Ezek a megújuló energiaforrások az épületgépészet területén is egyre nagyobb szerepet kapnak. Példa erre az energetikai növénytermesztéssel összekötött távfűtőhálózat hőellátása, ahol a meglévő kazán mellett vagy helyett megújuló energiát is felhasználnak, és ezzel a lakossági távhő ára csökkenthető! Továbbá, ha a berendezés már rendelkezésünkre áll, akkor a mindenkori energiaár változása alapján a tüzelőanyag-váltás bármikor lehetővé válik, növelve az ellátás biztonságát és csökkentve a függőséget. A távhőellátásért felelős tulajdonosoknak, az önkormányzatoknak igen korlátozott cselekvési lehetőségük van az adott energiaszerkezetben, a hőszolgáltatás versenyképessé tételében. Viszont sok településnek (pl. az Alföldön) a rendelkezésére áll olyan geotermikus energia, amelyet nem használnak fel például épületfűtésre. A távhőszolgáltatásban a geotermikus energia felhasználásának részaránya csupán 0,4 százalék! Pedig a geotermikus energia nemcsak az üzemi költséget csökkenti, hanem az ellátás biztonságát is növeli. A többfajta primer energiára alapozott energiatermelés az egyéni fogyasztónak is előnyös. Váltani képes vele a kedvezőbb energiahordozóra bármikor, így nincs annyira kiszolgáltatva a mindenkori piaci helyzetben. A decentralizált, kapcsolt energiatermelés a megújuló energia hőhordozóinak és a hulladékhő felhasználásának növekedése még a nagy időállandójú energiaszerkezetünkbe is kedvező irányú változást hozhat azáltal, hogy az országos eredő hatásfok nagyobb, a veszteség pedig kisebb lesz. Gyors fejlődésre, alapvető fordulatra a tőkeigényes energetika és a környezetvédelem területén sajnos nem lehet azonnal számítani, de a fejlett országokhoz képest az elmaradásunkat (20–25%) erőteljes, határozott stratégiával és következetes energiapolitikával, ösztönzéssel csökkenteni lehet. És ez a célunk. Első lépés a felvilágosítás. EU-s és világtendencia a megújuló energia hőhordozóihoz való visszatérés. A nem áramfejlesztési célú felhasználások közül napjainkban a leggyakoribb piacképes csúcstechnológia az ún. geotermikus hőszivattyús energiahasznosítás; mára a világ egészét tekintve elérte a közvetlen geotermikus fűtési célú energiafelhasználásnak az 1/3 részét. Ez a korszerű technika már a kelet-európai országokban is megjelent. A fejlett országokban a kutatások és a fejlesztések intenzívek, de Kelet-Európában a versenyképességhez a torz piaci árviszonyok miatt ezek nem elégségesek. A megújuló iparágak közeljövőben várható növekedésére viszont szakmailag országosan is fel kell készülnünk. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Magyar Energia Hivatal és a Magyar Villamos Művek statisztikáiból világosan látható, hogy a megújuló energiahordozók szerepe folyamatosan növekszik, részarányuk az ország összes energiaigényének kielégítésében egyre nagyobb. Ne legyen a beruházási döntések meghozatalában a berendezések pillanatnyi, rövid távú gazdaságossága az egyedüli, döntő tényező, gondoljunk a nemzetgazdasági rövid, közép és hosszú távú előnyökre! A létesítésekhez nyújtott kezdeti beruházási támogatás ösztönző lenne, ezért az erre irányuló pályázatok hasznos segítséget nyújthatnának.

A hőszivattyúzás A hőszivattyús technika és technológia fő célja a kisebb hőmérsékletű, közvetlenül nem hasznosítható hőfokszintű hőenergia nagyobb hőmérsékletű, hasznosítható hővé alakítása (jelenleg Magyarországon kb. 50% a fűtési célú energiafelhasználás aránya). A hőszivattyúk megújuló energiahordozókat hasznosítanak, segítve ezzel a klímavédelmet. A hőszivattyús rendszerek jól alkalmazhatók önkormányzati létesítményekhez, uszodákhoz, fürdőkhöz, középületekhez, lakó- vagy más szállásépületekhez, ipari és mezőgazdasági épületekhez: növényházakhoz, állattartási épületekhez; öntözővíztemperáláshoz; szárításhoz, élelmiszer-ipari célokra, távfűtésre és távhűtésre egyaránt. A hőszivattyú hűtésre is alkalmazható. A hűtés korunkban már elengedhetetlen komfortszükséglet. De a fejlett országokban egyre nagyobb problémát jelent a nyári villamos csúcsfogyasztás, és ez a gond már nálunk is megjelent. Az új technikai módszerek megvalósítása a műszaki fejlődés kezdeti időszakában – és a mai árviszonyok mellett – nagyobb egyszeri ráfordítást (beruházási költséget) igényel a már meghonosodott eljárásokhoz képest. A hosszú élettartam (20–30 év) ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


26


és a kisebb üzemeltetési költség miatt a beruházási többletköltségek a berendezés működési ideje alatt többszörösen megtérülhetnek (a megszokott, hagyományos hőszolgáltató berendezésekhez képest az új technika más, és ez is szakszerű tervezést, kivitelezést, üzemeltetést kíván)! A gazdaságilag vezető helyen álló nyugat-európai országok hőszivattyús rendszerű fűtéssel szerzett eddigi tapasztalatai, legtöbb esetben hátrányosabb természeti adottságok melletti eredményei bátorítóak számunkra ahhoz, hogy a várható siker tudatában elindíthassuk az ún. Heller-programot. Ez egy kormányszinten indított új programjavaslat („Heller László terv, egy munkahelyteremtő kezdeményezés” a pontos címe). A terv megindításával élére állhatunk a gyors ütemű, széles körű elterjesztésnek, elősegítve a nemzetközi és uniós előírások, vállalások és elvárások teljesítését, továbbá segítve a közösségi energiapolitikát és abban érdekeink képviseletét. A különféle hőszivattyúk közé sorolható a széles körben ismert villamos hőszivattyú mellett a Magyarországon jelenleg még elterjesztésre váró gázmotoros hőszivattyú és a gázzal működő ún. szorpciós hőszivattyú, különös tekintettel a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően kiépített gázvezeték-hálózatunkra.

A hőtermelés hagyományos megoldásai és a különböző típusú hőszivattyús rendszerek energetikai értékelése A fűtésre vonatkozó németországi tapasztalatokat mutatja az oszlopdiagram, amely hazánkra is értelmezhető a hőtermelés megoldásainak energetikai összehasonlítására, az üzemeltetéshez szükséges (primer)energiára vonatkoztatott hőáram szemléltetésére. (Jelzem, hogy az oszlopdiagram nem tartalmazza teljes körűen az összes lehetséges fűtési rendszert, például az egyedi fűtések berendezéseit, az Ausztriában már elterjedt ún. biokazánokat, a faelgázosító és a pellettüzelésű kazánokat.) Az oszlopdiagramból egyértelműen kiolvasható a különféle hőszivattyúk (a jobb oldali három oszlop) használatának energetikai előnyei mellett az elavult hőtermelő eszközök cseréjének szükségszerűsége is! A fűtés-korszerűsítés a lakások komfortosítása mellett a nem korszerű, veszélyes (nyitott rendszerű) földgáztüzelésű készülékek, illetve berendezések és Különböző hőtermelések primerenergetikai hatásfoka a szintén korszerűtlen, lakótérben elhelyezett téglakémények (Primerenergia: a rendelkezésre álló és az energiaátalakításra felhasználható miatt élet- és vagyonvédelmi szempontok alapján is kiemelt elsődleges energiaforrások gyűjtőneve) feladatunk. Az ábra kapcsán azt is jelezni kell, hogy a földgáz árát alapjában a kőolaj ára határozza meg, ezért Németországban az olajkazán, hasonlóan a gázkazánhoz, még mindig elterjedten használatos, hiszen a létesítési és üzemeltetési költségük közel azonos. Az EU belső piacán van olajtüzelésű kondenzációs kazán is, mert a kondenzációs technika alkalmazása a gyakorlatban végrehajtott környezetvédelem egyik eleme. A hőszivattyús bivalens, alternatív üzemű berendezéshez, kis hőmérsékletű fűtésekhez jól illeszthető a gáz-, illetve az olajtüzelésű kondenzációs kazán. Az ábrát elemezve kiolvasható a hőszivattyúk fő jellemzője: üzemeltetése során a bevezetett munkát megtöbbszörözve (3–6 szorosan) ad le hőt! A magyarországi levegő szennyezettségéről és káros hatásairól mintegy 170 évvel ezelőtt Széchenyi István (1791–1860) írt „Pesti por és sár” címmel. A „legnagyobb magyar” elemezte a rákosi homokra épült Pest város poros levegőjét és tisztátlan voltát, és a megoldásra javaslatot tett: fásítsák be, parkosítsák a város utcáit, tereit, építsenek ki a város körül zöld övezetet stb. Feltételezésem szerint a reformmozgalom egyik meghatározó egyénisége napjainkban a hőszivattyús technológia elterjesztését szorgalmazná nemzeti felemelkedésünkért. Láng István akadémikus szavaival: ne legyen a jövőben „a környezetvédelem a politika mostohagyermeke Magyarországon”.

Irodalom Önkormányzati Tájékoztató, XV. évf., 1. sz., 2005. január, 34–43. (I. rész), XV. évf., 2. sz., 2005. február, 31–39. (II. rész), XV. évf., 3. sz., 2005. március, 39–49. (III. rész). Kapcsolódó publikációk az interneten is megtalálhatóak (bármely keresőbe be kell írni például a nevemet.


Forrás: ETK Önkormányzati Klub: II. Országos Önkormányzati Energetika Konferencia, 2007. május 31. Készítette: Komlós Ferenc ny. vezető főtanácsos, e-mail: [email protected] ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


27

 Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer lehetőségei települési önkormányzatok számára (X. rész)

A VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (továbbiakban: VÁTI Kht.) által fejlesztett és üzemeltetett Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (a továbbiakban: TeIR) települési önkormányzatok számára nyújtott lehetőségeiről beszámoló cikksorozat utóbbi részeiben térinformatikai szolgáltatásokkal, azok elemzési lehetőségeivel ismerkedtünk. Mind a térinformatikai, mind pedig a korábbi cikkekben bemutatott alkalmazások – különösen az „Interaktív Elemző Rendszer”– kapcsán fontos feladatként jelentkezik a TeIR-ben elérhető, kiterjedt alfanumerikus és térképi vonatkozású adathalmaz különböző szempontok szerinti keresése, gyors áttekintése, vagyis a rendszer adattartalmának feltérképezése. Ebben a cikkben a TeIR adatbázisában tárolt adatok nyilvántartását végző „metaadat-kezelő” alkalmazásokat mutatjuk be. Elsőként célszerű a metaadat fogalmát tisztázni. A metaadat egy másik adatot leíró, meghatározó adat, amely összefoglalja a másik adat használatára vonatkozó összes fontos tényt. Egy olyan összegző dokumentumot vagy állományt jelent, amely – többek között – az adat tartalmának, tulajdonosának, aktuális felhasználójának, előállításának, frissítésének, illetve a frissítés gyakoriságának leírását tartalmazhatja. Ez térképi adatok esetén az adat térbeli információival (koordináta-rendszer, pontosság, kiterjedés stb.) is kiegészülhet. A TeIR-ben külön alfanumerikus, illetve térinformatikai metaadat-lekérdező áll rendelkezésre, és ezek mind a TeIR főlapjának (http://teir.vati.hu) „Meta” menüjében, mind pedig a rendszer nyilvános szolgáltatásait, illetve aktuális területfejlesztési információkat magában foglaló, TÉRPORT szakmai portál (http://www.terport.hu) „Alkalmazások” felületén (1. kép) elérhetőek.

1. kép. Az alfanumerikus és a térinformatikai metaadat-lekérdező elérése a TÉRPORT portálról Az említett két lekérdező felület bemutatása előtt hangsúlyoznunk kell, hogy egy-egy állományhoz tartozó metainformáció jellegének eldöntése meglehetősen szubjektív. A felhasználási területtől, a felhasználói igényektől függ ugyanis, hogy adott esetben szükség van-e az adat legutóbbi frissítésének dátumára vagy speciális térbeli információira, esetleg csak az adat tulajdonosának (adatgazda) megnevezése és elérhetősége igazán lényeges. A térinformatikai metaadatok esetében már néhány nemzetközi szabvány segíti az információk keretbe foglalását, s bár jelen cikknek nem célja ezen szabványok részletezése, mégis fontos megjegyezni, hogy a TeIR-ben a térinformatikai vonatkozású metaadatok az ISO 19115 alapján vannak nyilvántartva.

Forrás: Márkus Béla: Térinformatika. Egyetemi jegyzet. NyME FFFK.



28


Közvetlenül nem követ szabványt az alfanumerikus adatok metainformációinak felosztása, melyeket a TeIR üzemeltetői három fő kategória szerint csoportosítanak:  az adatbázis megnevezése;  év (az adatbázis mely év adatait tartalmazza);  adatgazda szervezet. A hármas felosztás jól elkülönül a lekérdező felület bejelentkező lapján (2. kép), ahol az egyes kategóriákkal kapcsolatos rendezésen és az egyes adatokhoz kapcsolódó információlekérdezésen (kiemelve balra) felül adott a kulcsszavas keresés (kiemelve jobbra, fent) lehetősége is.

2. kép. Az alfanumerikus metaadat-lekérdező főlapja Kulcsszavas keresés hatására minden adatról az alábbi metainformációk kaphatók (3. kép):  forrása (adatgazda szervezet),  a frissítés dátuma,  mértékegysége,  „tábla.mező” (technikai jellegű információ),  év (az adat mely évre vonatkozik),  topológia (pl. település),  útvonal (az interaktív elemző alkalmazásban hogyan található meg könnyen a keresett adat).

3. kép. A kulcsszavas keresés eredménye Az „Információ” gomb hatására megjelenő felületen (4. kép) a hivatkozott adatkör forrásán, adatbázisba töltésének dátumán, az adat évén és topológiáján, illetve az elemi adatok leírásán felül a megválasztott területegységnek (kiemelve középen, fent) megfelelő elemi adatok értéke is lekérdezhető.




29

4. kép. A teljes körű metainformációk az alfanumerikus adatokról A területegység megválasztásának felhasználói felülete könnyen áttekinthető, jól kezelhető. A képen látható példán Pécs városa a területegység. A város nevének beírását követően a régió-megye-kistérség beosztást a program automatikus elvégzi (5. kép).

5. kép. Az elemi adatok lekérdezését megelőző területegység-választás A területegység megválasztását követően a

ikon hatására minden elemi adat értéke megjeleníthető (6. kép).

6. kép. Az elemi adatok megjelenítése Az alfanumerikus adatok metaadat-lekérdezőjének lehetőségeiről remélhetőleg sikerült átfogó képet nyújtani. A továbbiakban a térinformatikai metaadat-lekérdezőt mutatjuk be, majd végül egy általános összegzés lesz olvasható. ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


30


7. kép. A térinformatikai metaadat-lekérdező főlapja A lekérdező felület főlapján jól elkülönül az adatkeresés alapja (tetszőleges szöveg vagy szövegrész), továbbá, hogy mely térképi állomány a legutóbb frissített, illetve hogy az adatok milyen kategóriák szerint vannak nyilvántartva (7. kép). Általános leírás és segítség érhető el az alkalmazásról, megtekinthetők a korábbi találatok, és a technikai háttér iránt érdeklődők képet kaphatnak a keresőfelület alapjául szolgáló „GeoNetwork opensource” programról is. Az alkalmazás működését szemléltetve végezzünk keresést a „kistérség” szövegre! Találatként látható az állomány neve, formátuma, rövid leírása, kis felbontású képe, valamint azok a kulcsszavak, amelyek azonosítják a keresett szöveget (8. kép).

8. kép. Találat a kistérség kulcsszóra Amennyiben a kulcsszavas keresésre kapott valamely találatról a felhasználó további részletek iránt érdeklődik, a „Metaada tok” gomb hatására a cikk első felében említett szabványnak megfelelő leírás jelenik meg. A 9. kép ennek egy kivágata.

9. kép. Metainformációk a hazai kistérségekre vonatkozóan




31

Összegzés A cikksorozat korábbi két cikkében az egyes térinformatikai funkciók alkalmazását és az elemzési lehetőségeket, most pedig az alfanumerikus és térinformatikai adatok keresését lehetővé tevő TeIR modult mutattuk be. Az eddigiekben megismert alkalmazásokon kívül a metaadat-keresők is hasznára lehetnek a települési önkormányzatoknak, hiszen segítségükkel gyorsan tisztázható, hogy a keresett adatok egyáltalán szerepelnek-e a TeIR adatbázisában vagy a térinformatikai szolgáltatások valamelyikében, vagy sem. A metaadat-kereséssel és a nyilvántartással összefüggő tájékoztatás ezzel lezártnak tekinthető. 2007 őszétől folytatjuk az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer egyéb alkalmazásainak, elemzési lehetőségeinek a bemutatását, figyelemmel a 2007. május 29-étől hatályba lépett 31/2007 (II. 28.) Korm. rendelet következtében végbement változásokra, amelyek a felhasználókat – többek közt a regisztráció terén – érintik. Juhász Géza Péter informatikai menedzser VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Információszolgáltatási Iroda [email protected] 1111 Budapest, Budafoki út 59.

biztonságról  A– aznukleáris Országos Atomenergia Hivatal és az

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztályának tájékoztatója

A

településrendezési eszközök véleményezési eljárásában az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 2o.) Korm. rendelet 3. mellékletében felsorolt államigazgatási szervek vesznek részt. Vannak olyan témák, amelyek esetében az érintettség nem országosan általános. Ilyen a határvédelem vagy a nukleáris biztonság. Ezekben az esetekben csak akkor van szükség az államigazgatási szerv bevonására, ha valóban fenn áll az érintettség. A nukleáris biztonság tekintetében a településrendezési eszközöket érintettség fennállása esetében kell véleményezésre megküldeni az Országos Atomenergia Hivatal (1539 Budapest, 114. Pf. 676) számára. A településrendezési eszközök véleményezési eljárásában a nukleáris biztonság tekintetében érintett települések: a) a Paksi Atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának 30 kilométeres körzetébe eső települések, b) a Püspökszilágyi Radioaktív Hulladéktároló 5 kilométeres körzetébe eső települések, továbbá c) a BME Oktatóreaktor és a Budapesti Kutatóreaktor 1,5 kilométeres körzetébe eső települések, illetve a Budapest XI. és XII. kerülete, d) mindazon települések, amelyek nukleáris építmény vagy radioaktív hulladéktároló elhelyezésével számolnak.



32

Turizmus és sport

 Az ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárságának nyári

hírlevele – statisztikai adatok és hírek a turizmus világából

Fontosabb statisztikai adatok Az idei év első felében a belföldi turizmus kiemelkedő növekedésének köszönhetően a vendégforgalom összességében gyarapodott az előző év hasonló időszakához képest a hazai szálláshelyeken. A hazai kereskedelmi szálláshelyeken abszolút rekord könyvelhető el: soha ennyi belföldi vendégéjszakát nem regisztráltak még a szálláshelyek, mint ez év első hat hónapjában. A KSH 2007 első felének vendégforgalmi adatait tartalmazó friss jelentése szerint idén június végéig a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek összesen 3 millió 121 ezer vendéget fogadtak, akik közel 8 millió vendégéjszakát töltöttek Magyarországon. A kereskedelmi szálláshelyek közül minden tíz elkönyvelt éjszaka közül hetet a szállodákban regisztráltak, ahol a vendégforgalom-növekedés egyszázalékos volt. A magasabb kategóriájú házak forgalmát továbbra is az átlagosnál dinamikusabb gyarapodás jellemzi. A vendégek száma az előző év azonos időszakához képest a leglendületesebben ismét a wellness-szállodákban és az ifjúsági szállások terén bővült, ahol a forgalomnövekedés meghaladta a 14, illetve 10 százalékot. A háromcsillagos házakban közel 3 százalékos vendégszám-emelkedés volt tapasztalható, míg az apartmanszállók esetében ez a mutató elérte a 10 százalékot. A gyógyszállókban az év első negyedében 2 százalékkal nőtt a regisztrált vendégek száma. (Lásd még a Mellékletben az 1–2. ábrát és az 1. táblázatot.) A belföldi vendégforgalmat 2007. január–júniusban – a tavalyi adatokhoz hasonlóan –növekedés jellemezte: a vendégek száma közel 3 százalékkal, a vendégéjszakák száma pedig 5 százalékot meghaladóan emelkedett. A nominális adatok tekintetében rekord született: a belföldi éjszakák száma először lépte át a 3,6 milliós határt az év első felében, s rögtön több mint háromszázezerrel meg is haladta azt. Az idei esztendő első hat hónapjában 1,7 millió belföldi vendég összesen 3 millió 917 ezer vendégéjszakát töltött el az ország kereskedelmi szálláshelyein. Ez esetben minden tíz belföldi vendégéjszakából hatot szállodákban regisztráltak. A belföldi vendégéjszakák száma a négycsillagos házak esetében 22 százalékkal, az apartmanszállodák esetében pedig 41 (!) százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált értéket. Az ötcsillagos házakban, valamint wellness-szállodákban a vendégéjszakák száma 19, illetve 16 százalékos mértékben nőtt. (Lásd még a Mellékletben az 1–2. ábrát és az 1. táblázatot.) A kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi vendégforgalmat elemezve elmondható, hogy idén a január–június közötti időszakban közel 1,4 millió külföldi vendég (–1,1%) 4 millió 74 ezer vendégéjszakát (–3,0%) töltött el. A külföldiek aránya a vendégek számát tekintve közel 45 százalékot, a vendégéjszakák számát alapul véve pedig 51 százalékot tett ki. A külföldiek minden tíz vendégéjszakából kilencet szállodákban töltöttek; a szállodák közül a legtöbb vendéget a négy- és a háromcsillagos házak fogadták. A szállodákban a külföldi vendégéjszakák száma 3 százalékkal csökkent; ezen belül a négycsillagos házakban, valamint az alacsony kategóriájú kétcsillagos egységekben közel 6, illetve 16 százalékos visszaesést regisztráltak. A wellness-szállodákban a külföldi vendégéjszakák száma azonban 10 százalékkal bővült, a turistaszállókban pedig 7 százalékkal regisztráltak magasabb külföldi vendégforgalmat, mint a tavalyi év első felében. A kempingek és üdülőházak forgalma – a fent nem említett szállástípusokhoz és kategóriákhoz hasonlóan – stagnált, illetve csökkent. Az ötcsillagos szállodák külföldi forgalma az előző év első feléhez képest stagnált, amely tény arra enged következtetni, hogy a Budapest Winter Invasion (BWI) kampány nélkül e szállodai szegmens komolyabb csökkenést kényszerült volna elszenvedni. A végeredmények szerint 5500 vendéget és 25 500 plusz vendégéjszakát hozott a fővárosi hoteleknek a 2006. december 1-jétől 2007. március 31-éig tartott a BWI-kampány, amely a budapesti ötcsillagos szállodák kezdeményezésére jött létre, és amelyhez – a Magyar Szállodaszövetség közreműködésével – összesen több mint 50 szálloda csatlakozott. A Magyar Turizmus Zrt. – a részt vevő szállodák körében végzett – felmérése szerint a leghatékonyabb kommunikációs eszközök az internetes honlapok, az utazási magazinok és az utazási irodák voltak, a legtöbb vendég Németországból, Nagy-Britanniából, Olaszországból és Franciaországból érkezett Budapestre az akció keretében. Az akcióban részt vevő szállodák 95 százaléka jó ötletnek tartja az akciót, 82,5 százaléka – összességében – elégedett volt az akció promóciójával, és 92,5 százalékuk máskor is szívesen csatlakozna hasonló kezdeményezéshez. A külföldi vendégéjszakák száma alapján (lásd a mellékelt táblázatokat) elmondható, hogy a TOP 10 küldő ország közé minimum 112 ezer vendégéjszakával (Oroszország) lehetett az idei év első hat hónapjában „bekerülni.” A lista első háromnégy helyén az előző hónapokhoz képest ismét változás történt: az Egyesült Királyságból érkezett vendégek által eltöltött 263 ezer éjszaka ismét elégnek bizonyult a dobogós hely eléréséhez. A forgalom növekedésének dinamikája szempontjából pedig a román (+42%) és az orosz (+15%) reláció érdemel külön említést. A német vendégéjszakák száma folyamatosan csökken,



Turizmus és sport

33

ennek ellenére részarányuk a TOP 10 kategóriában még mindig igen jelentős: 37 százalékra tehető. (Lásd még a Mellékletben a 2–3. táblázatot és a 4. ábrát.) Az idei év eleji vendégforgalmat regionális megoszlásban vizsgálva elmondható: az összes vendégéjszakák alapján a régiók többségében nőtt a vendégforgalom. Dinamikus – 5 százalék feletti – növekedése miatt érdemel külön figyelmet a Tisza-tó (+14%) és a dél-alföldi régió (+8%). A belföldi vendégéjszakák vonatkozásában mindenütt nőtt vagy stagnált a forgalom, míg a külföldi turisták által eltöltött éjszakák számában, az említett Tiszta-tó és Dél-Alföld kivételével minden más turisztikai régióból csökkenést jelentettek. (Lásd még a Mellékletben a 4. táblázatot.) 2007 első három-négy hónapjában az átlagos tartózkodási idő 2,6 éjszaka volt: a külföldi vendégek 2,9 éjszakát, a belföldi vendégek 2,3 éjszakát töltöttek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. A KSH által feldolgozott kimutatások alapján az idei esztendő első négy hónapjában a szállodák 45 százalékot meghaladó kapacitáskihasználtsággal működtek. Szokás szerint a legmagasabb kihasználtságot most is a gyógyszállodákban (60%), az öt- (66%) és a négycsillagos házakban (52%) mérték. 2007 január–júniusa között a kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj-bevételei 58,9 milliárd forintot tettek ki, ami 6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A növekedés dinamikája a tavalyival megegyezik, vagyis tendenciát sejtet. A szállásdíj-bevételek kétharmada a külföldi vendégektől származott, ezek növekedési üteme alig 1 százalék, ami a belföldi vendégektől származó szállásdíj-bevételek volumenének növekedési üteméhez (+17%) képest jelentősen elmarad. A szállásdíj-bevételek mellett a kereskedelmi szálláshelyek 26,9 milliárd forint vendéglátásból és 20,7 milliárd forint egyéb szolgáltatásból származó bevételt realizáltak. A kereskedelmi szálláshelyeken így 2007 első felében összesen 106,6 milliárd forint bevétel keletkezett, amely 5 százalékkal több, mint az előző évben, miközben az ágazat fogyasztói árindexe 8,6 százalékos volt. A kereskedelmi szálláshelyeken belül a legtöbb bevétel – a szállásdíj-bevételek 90 százaléka – a szállodákban keletkezett. Az összes szállodai bevétel több mint felét a budapesti egységekben könyvelték el. A Budapest Airport (BA) 814 004 utast szolgált ki júniusban, ami 2,3 százalékkal több, mint tavaly ugyanilyenkor. A júniust megelőző 12 hónapban összesen 8 359 millió utas használta a Ferihegyi repülőteret. Ez 2,5 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakában mérthez képest. Ferihegyről idén nyáron tizenkét diszkont-légitársaság indít járatokat: az AirBerlin, a Blue1, a Clickair, az easyJet, a German�� wings�� , a Jet2.com, a Norvegian Air, a Meridiana, a SkyEurope, a SmartWings, a Sterling és a WizzAir. A diszkontcégekkel összesen 45 európai városba juthatunk el Budapestről. Júniusban újabb diszkont-légitársasággal bővült Ferihegy kínálata: a beszédes nevű Clickair Barcelonát veszi célba Budapestről. Ezáltal tovább fokozódik a verseny, hiszen a SmartWings, a SkyEurope és (gironai érkezéssel) a WizzAir már eddig is repült ezen a szakaszon. Minden eddiginél több városba repül idén nyáron Budapestről a térséget uraló két diszkont-légitársaság, a SkyEurope és a Wizz Air, ami új lökést adhat az elmúlt egy évben beragadt ferihegyi fapados piacnak. (Lásd még a Mellékletben az 5. ábrát.)



34

Turizmus és sport

Melléklet Kimutatások az ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárságának nyári hírleveléhez – 2007. első fél év 8 000,00 7 331 7 393 7 342 7 414

7 037

7 000,00

6 387 6 518 6 348

6 160

6 000,00

6 366

5 000,00 4 000,00 3 000,00

3 881 3 837 3 753

3 686

3 583 2 783

2 681 2 595

2 474 2 506

7 991

7 805 7 657

4 210 4 170

4 175

4 403

4 074 4 098 3 917

2005

2006

3 957 3 402 3 559 3 385 3 239 3 196 3 121 3 223 3 841

2 000,00 1 000,00 0,00

1995

1996

1997

1998

1999

2000

Belföldi vendégéjszakák száma, ezer

2001

2002

2003

2004

Külföldi vendégéjszakák száma, ezer

2007

összesen

1. ábra. A vendégforgalom alakulása az év első felében a kereskedelmi szálláshelyeken, 1995–2007

7 000,00 6 525 6 000,00

5 000,00

3 912

2 726

2 884

2 960

2 906

2 000,00 1 186

1 347

1 248

1 415

4 968

4 414

4 376

4 253

4 131

5 373

5 045

5 000

4 815

4 000,00

3 000,00

5 917

5 799

2 856

1 558

3 049

1 766

3 300

1 700

3 316

1 729

3 486

3 717

3 166

1 802

3 669 2 857

1 887

3 391 2 526

2 082

1 000,00

0,00

1995

1996

1997

1998

1999

2000

Belföldi vendégéjszakák száma, ezer

2001

2002

2003

2004

Külföldi vendégéjszakák száma, ezer

2005

2006

2007

összesen

2. ábra. A vendégforgalom alakulása az év első felében a szállodákban, 1995–2007

Forrás: KSH



Turizmus és sport

35

1. táblázat. A vendégforgalom főbb mutatóinak alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2007. I–VI. hó Eltérés, 2006 = 100%

2007. I–VI. hó

Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

3 121,8

+1,1

Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

1 400,9

-1,1

Belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

1 720,8

+2,8

Kereskedelmi vendégéjszakák száma (ezer éjszaka)

7 991,4

+0,9

4 074,2

-3,0

Belföldi kereskedelmi vendégéjszakák száma (ezer éjszaka)

3 917,2

+5,3

Kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj-bevételei (millió Ft, bruttó)

58 894,4

+5,8

Nemzetközi forgalomból származó szállásdíjbevételek (millió Ft)

38 504,5

+0,7

Belföldi forgalomból származó szállásdíj-bevételek (millió Ft)

20 389,9

+17,0 (!)

Nemzetközi kereskedelmi vendégéjszakák száma (ezer éjszaka)

Forrás: KSH 2. táblázat. A nemzetközi forgalom küldő országok szerinti alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken Ország

Vendégéjszakák száma (ezer éj)

Index (%), 2006. I–VI. = 100%

1073

-9

Ausztria

317

-6

Egyesült Királyság

263

-26

Észak-európai országok (Dánia,

226

-7

225

+1

220

-6

Franciaország

151

+3

Románia

133

+42 (!)

Spanyolország

129

+13

Oroszország

112

+15

90

-4

2990

-5

Németország

Finnország, Norvégia, Svédország)

Egyesült Államok Olaszország

Japán EU

Forrás: KSH



36

Turizmus és sport

3. táblázat. A nemzetközi forgalom küldő országok szerinti alakulása a szállodákban Ország

Vendégéjszakák száma (ezer éj)

Index (%), 2006. I–VI. = 100%

850 267 255 221 215

-10 -7 -27 +3 -6

184

-6

Németország Ausztria Egyesült Királyság Egyesült Államok Olaszország Észak-európai országok (Dánia, Finnország, Norvégia, Svédország)

144 126 124 99 89 3 056

Franciaország Spanyolország Románia Oroszország Japán EU

+2 +14 +46 (!) +12 -4 -4 Forrás: KSH

Spanyolország 5% Románia 5% Franciaország 5%

Oroszország 4%

Németország 37%

Olaszország 8%

Egyesült Államok 8%

Észak-európai országok 8%

Egyesült Királyság 9%

Ausztria 11%

4. ábra. A TOP 10 küldő ország vendégforgalmának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2007. I–VI. hó

Forrás: KSH



Turizmus és sport

37

4. táblázat. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 2007. I–VI. hó

Turisztikai régiók

Belföldi vendégéjszakák (ezer éj)

Index (%), 2006. I–VI. = 100%

Külföldi vendégéjszakák (ezer éj)

Index (%) 2006. I–VI. = 100%

Összes vendégéjszaka (ezer éj)

Index (%), 2006. I–VI. = 100%

Balaton

819,0

+11,4

640,5

-4,6

1459,6

+3,8

Budapest-KDV

630,2

+4

2 358,2

-3,7

2988,4

-2,2

Észak-Alföld

531,9

+7,5

236,8

-1,8

768,7

+4,5

Észak-Magyarország

500,3

-0,3

78,4

-3,7

578,8

-0,8

Nyugat-Dunántúl

489,9

-0,6

403,7

-0,6

893,6

-0,6

Dél-Alföld

342,1

+5,4

110,3

+17,5

452,4

+8,1

Dél-Dunántúl

275,3

-0,4

92,8

-9,2

368,1

-2,8

Közép-Dunántúl

269,7

+14

127,2

-3,6

396,9

+7,7

58,9

+15,1

26,3

+10,9

85,1

+13,8

Tisza-tó

Forrás: KSH, belföldi vendégéjszakák alapján rangsorolva.

5. ábra. Diszkont-légijáratok 2007 nyarán és tavaly



38

Turizmus és sport

Válogatás a hónap turizmust érintő híreiből Mint arról már korábbi számunkban hírt adtunk, dr. Somogyi Zoltán szakállamtitkár augusztus elsejétől Montenegróban nagykövetként képviseli Magyarországot. Az ÖTM turisztikai szakállamtitkára július 31-éig a szabadságát töltötte, majd augusztustól már a Külügyminisztérium állományában dolgozik. Munkakörét pályázat útján tölti be utódja. A pályázatok elbírálásáig a szervezeti szabályzat szerint a Turisztikai Szakállamtitkárságot dr. Kovács Miklós főosztályvezető megbízott (mb.) szakállamtitkárként irányítja. A turisztikai szakállamtitkári beosztást legkorábban várhatóan 2007. szeptember 15. nappal lehet betölteni. A pályázat részleteiről a Belügyi Közlöny 2007/14-es számában (nyomtatott vagy online formában) lehet olvasni. *** A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS) végrehajtásaként a közelmúltban elkészült az Országos Egészségturizmus Stratégia és a Turizmus-specifikus életminőség index megalapozását szolgáló módszertani útmutató. Mindkét dokumentum rövidesen elérhető lesz a Turisztikai Szakállamtitkárság honlapján. Az NTS végrehajtásának következő lépéseként a turisztikai desztinációmenedzsment-rendszer (TDM) hazai adaptációjának elősegítése érdekében – az UMFT források potenciális pályázói számára – készül egy gyakorlati működési kézikönyv. *** Június 12–13. között tartotta 80. ülését az ENSZ Turisztikai Világszervezet (UNWTO) Végrehajtó Tanácsa (VT) Tunéziában, ahol a magyar delegációt Somogyi Zoltán szakállamtitkár vezette. A VT a 150 tagot számláló UNWTO legfőbb döntéshozó szerve a kétévente megrendezésre kerülő közgyűlések közötti időszakban. Magyarországot a 2005–2009 közötti időszakra a VT tagjává választották, múlt év novemberétől Somogyi Zoltán tölti be a Végrehajtó Tanács alelnöki tisztét, aki a VT ülésének második napján a levezető elnöki feladatokat is ellátta. Az ülésén megvitatták a szervezet aktuális kérdéseit, a 2007 novemberében Kolumbiában megrendezésre kerülő XVII. közgyűlés munkaprogramját. Ezen felül napirenden volt a turisztikai szakma, illetve az UNWTO előtt álló legfőbb feladatok és kihívások, amelyek között hangsúlyosan szerepelt a klímaváltozás kérdése, valamint a különféle járványoknak és egyéb válsághelyzeteknek a turizmusra gyakorolt hatása. A végrehajtó tanácsi üléshez kapcsolódóan, június 13–15-én került sor az országgyűlési és önkormányzati képviselők 5. nemzetközi turisztikai fórumára, amelyen 95 ország szakemberei vettek részt Tunéziában. *** A kormány június 6-án elfogadta a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről szóló új kormányrendeletet. Mivel a falusi turisztikai szolgáltatások között eddig csak a falusi szállásadó tevékenység minősült szabályozott területnek, hiányzott a szállásadáshoz nem kötődő, a falu turisztikai értékeit hasznosító egyéb szolgáltatások meghatározása és szabályozása. Ezért indokolt volt lehetővé tenni és elősegíteni a vidéki térségekben, illetve a falvakban azon turisztikai szolgáltatások nyújtását, amelyek alkalomszerűen, kiegészítő jövedelemszerzésként végezhetők. Ez a rendelet is szükséges volt ahhoz, hogy életbe lépjen az szjatörvény tavaly decemberi módosítása, mely alapján 2007. január 1-jétől már nemcsak a magánszemélyek falusi szállásadásból – illetve az ahhoz kapcsolódó étkeztetésből, szabadidőprogram szervezéséből – származó bevétele adómentes 800 ezer forintig, hanem a szállásadáshoz nem kapcsolódó egyéb, alkalmi falusi és agroturisztikai tevékenységből származó bevétel is 400 ezer forintig. A most elfogadott rendelet meghatározza a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység fogalmát, az annak végzésére jogosultak körét és a tevékenység végzésének feltételeit. A falusi vendégasztal szolgáltatásnyújtás európai uniós élelmiszer-higiéniai feltételeinek teljesítéséhez „Nemzeti útmutató” készül a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének szakmai közreműködésével, mely a hazai körülményeket veszi figyelembe. Az alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltatókkal kapcsolatos hatósági nyilvántartási feladatokat a tevékenység helye szerint illetékes kistérségi székhely szerinti jegyzők végzik. A jogszabály a kihirdetését követő 14. napon lépett hatályba.



Turizmus és sport

39

 Sikeres volt a Magyar Nemzeti Parkok Hete akció A

Magyar Turizmus Zrt. 2007. évre meghirdetett Zöldturizmus Éve kampányév egyik kiemelt eseménye volt a júniusban megrendezett Magyar Nemzeti Parkok Hete. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, a nemzeti park igazgatóságokkal és a szakmai szervezetekkel együttműködésben szervezett események célja, hogy a hazai lakosság útnak induljon és megismerje Magyarország természeti szépségeit. A budapesti bemutatkozást követő héten, 2007. június 18–24. között, hagyományteremtő céllal, először került megrendezésre a „Magyar Nemzeti Parkok Hete”, amelynek keretében az ország tíz nemzeti parkja minden nap garantált programokkal várta a természeti értékek iránt érdeklődő közönséget, továbbá a látogatóközpontok és bemutatóhelyek is ingyenesen vagy kedvezményesen voltak látogathatók az akcióhét alatt. A Nemzeti Parkok egy hét alatt több mint százféle program segítségével mutatták be, miért is érdemes a szabadidőnket a természetben eltölteni.

 Budapest vendégül várja Magyarországot – kampányismertető

A

Magyar Turizmus Zrt., a Magyar Szállodaszövetség és 85 budapesti szolgáltató egyedülálló összefogásával valósul meg a „Budapest vendégül várja Magyarországot” akció, amelynek célja, hogy a hazai vidéki lakosságot budapesti utazásra csábítsa. A Budapest – elsősorban – belföldi turizmusforgalmának élénkítését célzó akció keretein belül a vendégek kedvezményes utazási csomagokat vásárolhatnak az akcióban részt vevő szállodáktól, amelyek az akciós szobaáron kívül számos egyéb kedvezményes szolgáltatást – turisztikai látnivalók, városnézések, kulturális programok – is tartalmaznak. Ezeket a kedvezményeket (10–50%) a vendégek a Magyar Turizmus Kártya Light és az „IrányBudapest” kupontömb segítségével vehetik igénybe, amelyeket az utazási csomag részeként, annak megvásárlásakor a kiválasztott szállodában kapnak kézhez. A két szakaszból álló kampány első része 2007. június 23-ától szeptember 2-áig, második része pedig 2007. november 1-jétől december 26-áig tart. Az első kampányidőszak első napja egybeesik a népszerű Múzeumok Éjszakája rendezvénnyel. Az akció további részletei és a részt vevő szolgáltatások teljes köre megtalálható a www.iranybudapest.hu honlapon.

 Új kerékpárút P

oroszló és Kisköre között – európai uniós pályázati támogatással – mintegy 350 millió forintból épült ki az új kerékpárút. Az új kerékpárút átadásán részt vett dr. Ujhelyi István államtitkár is. Ujhelyi István a megnyitót követő sajtótájékoztatón elmondta: az idegenforgalmi ágazat jelenleg a hazai össztermék (GDP) 8–9 százalékát adja, a kormány szándékai szerint ez az arány a közeljövőben 10 százalékra nő. A Poroszlót Kiskörével összekötő, csaknem 23 kilométeres Tisza-tavi kerékpárút átadása alkalmából az államtitkár kifejtette: az idegenforgalom, a turizmus jelenleg 400 ezer embernek ad megélhetést. Az ágazat fejlesztésével azonban még több embernek nyújthat biztonságosabb egzisztenciát a jövőben, és ezáltal több hazai és külföldi vendég magasabb színvonalú szolgáltatásban részesülhet. Ujhelyi István tájékoztatása szerint az elmúlt év hasonló időszakához képest a turisztikai árbevétel 15,6 százalékkal, a vendégéjszakák száma pedig 13,8 százalékkal nőtt. A vízi sportok, a vízparti üdülések, a horgászat mellett a Tisza-tavi régióban augusztustól a most átadott 23 kilométeres szakasszal együtt már 70 kilométer hosszú kerékpárút is várja az aktív kikapcsolódás kedvelőit. Augusztus 9-én átadták a poroszlói Fűzfa Pihenőpark csónakkikötőjét, valamint a tiszaörvényi Tiszavirág ártéri sétautat is. Forrás: MTI ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


40

Turizmus és sport

 Adatok, tények, érdekességek a turizmus világából A 2007-es év első felében erős fellendülést regisztráltak az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (WTO) szakemberei a turisták utazási hajlandóságában. Az adatok szerint az eddigi legmagasabb adatokat mért 2004-es évet is túlszárnyalhatjuk az idén. 2007-ben tovább nő az ökoturizmus jelentősége. A turistaérkezések számában a legnagyobb növekedést (9%) az ázsiai kontinensen és Afrikában (8%) regisztrálták. Ázsia és Afrika után szintén erős növekedést produkált a Közel-Kelet (+8%) és Európa (+6%) is. Bár a turistaérkezések száma Amerikában (+4%) mutatta a leglassúbb növekedést, az első négy hónap alatt kontinensenként alighanem megduplázódott ez a szám. A tavalyi évhez képest legalább 2, de egy természeti katasztrófától és terrorcselekményektől mentes esztendő esetén akár 4 százalékos növekedés is várható a világ turizmusában. *** Július 25-én a kormány döntött az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) akcióterveiről, amelyek alapján az elkövetkező hónapokban összesen 2800 milliárd forint értékű fejlesztés kezdődik el, részben pályázati úton, részben pedig kiemelt projektek révén. A kormány ennek részeként most döntött összesen több mint 500 milliárd forint támogatási értékben 271 kiemelt projekt támogatásáról is. Ezek közül 191 esetén 6 hónapon belül meg lehet kötni a szerződést, 80 esetében pedig a projekt támogatott ugyan, de átdolgozásra van szükség, így újabb döntés novemberben születhet róluk. A most eldöntött kiemelt fejlesztések között vannak nemzeti jelentőségű beruházások, vannak országos humán programok és összesen 123 útépítés megvalósítását is támogatja a kormány 882 km hosszban, 49,3 milliárd forintért. A továbbfejlesztésre javasolt projektek között található az ÖTM kongresszusi központ (Tüskecsarnok) projektje. A teljes lista elérhető a www.nfu.hu honlapon. *** Július közepén ünnepélyesen átadták a Ferihegyi repülőtér 1-es termináljánál megépült Ferihegy vasúti megállót, és megindult a vasúti közlekedés a Nyugati pályaudvarról a repülőtérre. A közvetlen vasúti összeköttetés mindkét irányból elérhető a Budapest–Cegléd–Szolnok vasútvonalon közlekedő személyvonatok többségével. A repülőtéri megállóhelyen két utasperont és az akadálymentes közlekedés biztosítása érdekében személyfelvonóval kiegészített gyalogosfelüljárót alakítottak ki. A vonatok menetideje 22–25 perc. *** Az Európa Tanács februári kérésének megfelelően az Európai Bizottság (EB) hamarosan kommunikációt kezdeményez a kedvezményes áfakulcsok munkahelyteremtésre, gazdasági növekedésre és a belső piacok működésére gyakorolt hatásáról. Mindez azon a hatástanulmányon alapul, melyet a Bizottság megbízásából független szakértők készítettek el június végére. A kezdeményezéssel a Bizottságnak az a célja, hogy az egyes országokban politikai vita induljon el a csökkentett áfakulcsok hasznáról, illetve a jelenlegi uniós szabályozás lehetséges racionalizálásáról. Az EB ezek lefolytatásához útmutatót is ad. Mint ismert, jelenleg rendkívül eltérő áfaszabályozás van érvényben az egyes tagállamokban. Általános szabályként az érvényesül, hogy a normál kulcs nem lehet 15 százaléknál, az egy vagy két kedvezményes kulcs pedig 5 százaléknál alacsonyabb. Ez utóbbiak választását azonban csak meghatározott termékek, szolgáltatások esetében engedélyezi az uniós áfadirektíva. A szálláshelyi áfa például kedvezményes kulcsban tartható, ugyanakkor az éttermi szolgáltatások csak normál kulcsosak lehetnek. (A különféle időben csatlakozott államok némelyike szerzett jogon ennél „kedvezőbb” áfakulcsokat is érvényben tarthat, míg néhány új tagállam átmeneti derogációként térhet el ettől a csatlakozási szerződésében meghatározott ideig.) Az EB felkéri a tagállamokat, hogy az erről szóló eszmecserék során mérlegeljék a kérdést, illetve adjanak politikai orientációt az uniós szabályozás jövőbeli módosításának esélyeivel kapcsolatban. ***



Turizmus és sport

41

Nincs már technikai akadálya annak, hogy az új tagállamok, köztük Magyarország, az év végén tagjai legyenek a schengeni határőrizeti rendszernek – derül ki abból a jelentésből, amely az EU területére lépő utasok és járművek adatait rögzítő Schengeni Információs Rendszer (SIS I) készültségéről ad helyzetképet. Az EU-elnöki posztot júliustól betöltő Portugália készítette dokumentum az uniós belügyminiszterek elé kerül. Ebben az olvasható: az adattároló rendszer decemberre készen áll a 2004-ben taggá vált országok fogadására, ami azt jelenti, hogy a tízek év végén zökkenőmentesen csatlakozhatnak a jelenleg is működő SIS I kibővített és korszerűsített változatához. A menetrend szerint az új tagországok számára legkésőbb 2007. december 31-én leomlanak a belső szárazföldi határok, a repülőtereken pedig a tavaszi menetrend bevezetésekor, jövő március végén nyílnak meg a „schengeni folyosók”. Magyarország esetében ez azt jelenti, hogy a magyar–osztrák, a magyar–szlovák és a magyar–szlovén határokon megszűnik a határellenőrzés, míg a többi határszakaszunk az EU külső határa marad. A végső döntés a tízek schengeni tagságának időpontjáról novemberben születik meg. *** Az unióban a nemzetközi vasúti forgalomban utazók a jövőben kártérítésre számíthatnak a járatkésések után – ebben egyezett meg az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az EU minisztertanácsa. Az új szabályozás 2009-től lépne életbe, de csak a nemzetközi forgalomban. Az egyes országhatárokon belüli vasúti utazásoknál – amelyek 95 százalékát adják a teljes uniós vasúti forgalomnak – a tagországok akár 15 évig terjedő átmeneti időszakot is meghatározhatnak. A döntés szerint az egy órát meghaladó nemzetközi késésnél a jegyár 25 százaléka jár vissza, a két órát meghaladónál már a fele. Az egyes nemzeti vasútvonalakat 2010-től nyitnák meg az uniós verseny előtt, az Európai Parlament szeptemberben szavaz erről.

Az ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárságának hírlevelei az interneten is olvashatók! www.otm.gov.hu és www.mth.gov.hu



42

Pályázati lehetőségek

 A Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatai Belterületi utak fejlesztése / KMOP-2007-2.1.1/B Kiíró: Pro Regio Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Kht. Forrás: ww.nfu.hu A pályázók köre: helyi önkormányzatok. A támogatás célja (többek között): Cél az önkormányzati tulajdonban lévő települési belterületi földutak állandó burkolattal való ellátása, valamint kiegészítő infrastruktúra létesítése, a települési közlekedési infrastruktúra elvárt színvonalúra fejlesztése, a helyi közutak kiépítettségének növelése. A támogatás mértéke: a pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg a 2007–2008. évben 5570 millió forint, amelyből 3350 millió forint kerül meghirdetésre jelen pályázati felhívás keretében, a további 2220 millió forint keretösszegre 2008 első felében jelenik meg pályázati felhívás. Beadási határidő: 2007. november 16. Pályázati csomag: www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/8cffaa6e3a74780ac1257325002f445c?OpenDocument A pályázatról érdeklődni lehet: a pályázati ablak bezárása előtt a pályázók kérdéseiket a (06 40) 638-638-as telefonszámon vagy az [email protected] e-mail címen tehetik fel. A pályázati ablak bezárását megelőző két hétben beérkező kérdésekre válaszadás már nem kötelező.

Kerékpárutak fejlesztése / KMOP-2007-2.1.2 Kiíró: Pro Regio Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Kht. Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, többcélú kistérségi társulások. A támogatás célja (többek között): A konstrukció célja a régióban helyi, helyközi, hivatásforgalmi, turisztikai és egyéb célú kerékpárutak építése, a régió kerékpáros közlekedési infrastruktúrájának kialakítása, bővítése, a nemzetközi és az országos kerékpárúthálózatokhoz való csatlakozás biztosítása, a már meglévő elemek hálózatba szervezése környezetileg fenntartható módon. A támogatás mértéke: a pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg a 2007–2008. évben 2238 millió forint. Beadási határidő: 2007. november 16. Pályázati csomag: www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/4fd18b4fabed7f3fc12573250030e18f?OpenDocument A pályázatról érdeklődni lehet: a pályázatbeadási határidő előtt a pályázók kérdéseiket a (06 40) 638-638-as telefonszámon vagy az [email protected] e-mail címen tehetik fel. A pályázat beadási határidejét megelőző két hétben beérkező kérdésekre válaszadás már nem kötelező.




43

Önkormányzatok illetőleg önkormányzati feladatellátást biztosító egyes közszolgáltatások akadálymentesítése / KMOP-2007-4.5.3 Kiíró: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, ezek társulása, alapítványok, közhasznú társaság stb. A támogatás célja (többek között): Az intézkedés célja a közszolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférés biztosítása. A támogatás mértéke: a pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg a 2007–2008. évben 1954 millió forint. Beadási határidő: 2007. november 16. Pályázati csomag: www.nfu.hu/tender A pályázatról érdeklődni lehet: felvilágosítás a www.nfu.gov.hu honlapon, illetve a (06 40) 638-638-as telefonszámon kapható.

Önkormányzati és állami tulajdonú belterületi, valamint önkormányzati külterületi közutak fejlesztése / DAOP-2007-3.1.1/B Kiíró: DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, többcélú kistérségi társulások. A támogatás célja (többek között): A konstrukció célja a kül- és belterületen megfelelő sűrűségű, kiépítettségű és jó minőségű alsóbb rendű (4-es és 5-ös számjegyű utak) és helyi közúthálózat biztosításával a kistérségek kohéziójának erősítése, a kistérségi központok, települések népességmegtartó képességének javítása, a városi szolgáltatások elérésének, illetve a gazdasági fejlődés és társadalmi innovációk minél gyorsabb terjedésének elősegítése. A támogatás mértéke: a pályázat meghirdetésekor a DAOP-2007-3.1.1 konstrukció támogatására a 2007–2008. évben rendelkezésre álló tervezett keretösszeg várhatóan 9576 milliárd forint, melyből 4730 milliárd forint kerül elkülönítésre a DAOP -2007-3.1.1/B Önkormányzati és állami tulajdonú belterületi, valamint önkormányzati külterületi közutak fejlesztése c. komponensre. Beadási határidő: 2007. november 16. Pályázati csomag: www.nfu.hu/tender A pályázatról érdeklődni lehet: a pályázati ablak bezárása előtt a pályázók kérdéseiket a (06 40) 638-638-as telefonszámon vagy az [email protected] e-mail címen tehetik fel. A pályázati ablak bezárását megelőző két hétben beérkező kérdésekre válaszadás már nem kötelező.



44


Kerékpárút-hálózat fejlesztése / KDOP-2007-4.2.2 Kiíró: Közép-dunántúli Fejlesztési Ügynökség Kht. Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, többcélú kistérségi társulások. A támogatás célja (többek között): Az intézkedés célja a régió kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának kialakítása, bővítése, a már meglévő elemek hálózatba szervezése. Ehhez kapcsolódóan szükséges a kerékpáros közlekedéshez kapcsolódó létesítmények kiépítése, például: biztonságos és fedett tárolók létesítése. A támogatás mértéke: a pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg a 2007–2008. évben 1000 millió forint. Beadási határidő: 2007. november 16. Pályázati csomag: www.nfu.hu/tender A pályázatról érdeklődni lehet: a pályázati ablak bezárása előtt a pályázók kérdéseiket a (06 40) 638-638-as telefonszámon vagy az [email protected] e-mail címen tehetik fel. A pályázati ablak bezárását megelőző két hétben beérkező kérdésekre válaszadás már nem kötelező.

Önkormányzati utak fejlesztése / ÉAOP-2007-3.1.2 Kiíró: Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: önkormányzatok és azok által létrehozott társulások. A támogatás célja (többek között): Településrészek közötti közúti közlekedési kapcsolatok, és jelentős gazdasági súllyal rendelkező területek megközelíthetőségének javítása. Közszolgáltatások könnyebb és gyorsabb elérésének javítása a települések közötti hiányzó közúti szakaszok kiépítésével. A támogatás mértéke: a pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg a 2007. és a 2008. évre együttesen 2367 millió forint. Beadási határidő: 2007. november 16. Pályázati csomag: www.nfu.hu/tender A pályázatról érdeklődni lehet: felvilágosítás a www.nfu.hu honlapon, illetve a (06 40) 638-638-as telefonszámon kapható.




45

Közszolgálati intézmények akadálymentesítése / DDOP-2007-3.1.1 Kiíró: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, illetve ezek társulása, egyház, egyesület, közhasznú társaság. A támogatás célja (többek között): Az intézkedés célja a közszolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférés biztosítása. A támogatás mértéke: a pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg a 2007–2008. évben 400 millió forint. Beadási határidő: 2007. november 16. Pályázati csomag: www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/872f99a1cc64b857c1257325003815bf?OpenDocument A pályázatról érdeklődni lehet: felvilágosítás a www.nfu.hu honlapon, illetve a (06 40) 638-638-as telefonszámon kapható.

Kerékpárút-hálózat fejlesztése forgalmas útszakaszok mentén / NYDOP-2007-4.3.1/B Kiíró: Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: helyi önkormányzat, önkormányzati társulások és többcélú kistérségi társulások. A támogatás célja (többek között): A konstrukció célja az egy- és kétszámjegyű főutak mentén az országos gerinchálózat részeként a fontos kerékpárút-hálózat fejlesztése, illetve a kiemelten fontos hiányzó szakaszok pótlása. A kerékpárút-hálózat fejlesztésével megteremtődik a lehetősége annak, hogy az emberek a rövidebb távú helyváltoztatási igényüket kerékpárral oldják meg, biztonságos és lehetőleg környezetbarát körülmények között. A támogatás mértéke: a pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg a 2007–2008. évben 700 millió forint. Beadási határidő: 2007. november 16. Pályázati csomag: www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/76f579fe5222d525c1257325003a5c95?OpenDocument A pályázatról érdeklődni lehet: a pályázati ablak bezárása előtt a pályázók kérdéseiket a (06 40) 638-638-as telefonszámon vagy az [email protected] e-mail címen tehetik fel. A pályázati ablak bezárását megelőző két hétben beérkező kérdésekre válaszadás már nem kötelező.



46


 Hazai pályázati lehetőségek Az „Ifjúságbarát önkormányzat” díj elnyerése Kiíró: ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. Forrás: www.esf.hu A pályázók köre: az Észak-alföldi régióban székhellyel rendelkező önkormányzatok, a fiatalok közösségének, a településen működő ifjúsági szervezeteknek az ajánlásával. A támogatás célja (többek között): Olyan önkormányzat elismerése, mely a korábbi években tevékenységein és intézkedésein keresztül a településen élő fiatalok kezdeményezéseit mintaértékűen és folyamatosan támogatta. A támogatás mértéke: a pályázatok támogatására rendelkezésre álló keretösszeg 700 ezer forint. Beadási határidő: 2007. szeptember 14. Pályázati csomag: www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/abff6313fba70178c12572fb00337829?OpenDocument A pályázatról érdeklődni lehet: a pályázatok tartalmi és szakmai kérdéseivel kapcsolatban a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda [4024 Debrecen, Piac u. 26/a. I. em.; tel.: (06 52) 531-054] nyújt segítséget.

Kedvezményes táborozási, nyaralási, erdei iskolai lehetőség Kiíró: Együtt Kelevíz és Környéke Jövőjéért Egyesület Forrás: www.pafi.hu A pályázók köre: magyarországi székhellyel és működési engedéllyel rendelkező bejegyzett, működő civil szervezetek, egyesületek, alapítványok, közhasznú társaságok, egyházi szervezetek, önkormányzatok, oktatási intézmények (általános, közép- és felsőfokú intézmények), magánszemélyek. A támogatás célja (többek között): A kiíró szervezet kedvezményes szállást és étkezést biztosít. Olyan pályázatokat támogat, melyek elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek táborozását segíti. Számukra színes programokat kínál, lehetőséget a „nyaralásra, kikapcsolódásra”. A támogatás mértéke: kedvezményes szállás, étkezés biztosítása (napi 1600 Ft/fő, ami a szállást és a napi háromszori étkezést tartalmazza). Beadási határidő: folyamatos. Pályázati csomag: www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/ca1ff822df04c20fc12572d100395091?OpenDocument A pályázatról érdeklődni lehet: tel.: (06-70) 634-1740, Horváth Ágnes; levélcím: 8714 Kelevíz, Széchenyi utca 14.; e-mail cím: kovacs. [email protected]




47

 Közösségi kezdeményezések Európa a polgárokért / Aktív állampolgárok Európáért – Testvérvárosi találkozók Kiíró: Tempus Közalapítvány, Európai Bizottság Forrás: www.pafi.hu A pályázók köre: pályázatot testvérvárosi kapcsolattal rendelkező önkormányzatok vagy ezek jogi személyiséggel bíró testvérvárosi egyesületei, bizottságai nyújthatnak be. A pályázatot az a település nyújtja be, amely a találkozó helyszíne lesz. A támogatás célja (többek között): Az Európai Bizottság Európa a polgárokért programjának keretében megvalósuló testvérvárosi találkozók célja, hogy összehozzák a részt vevő települések polgárait, biztosítva, hogy az önkormányzati együttműködés mellett erős informális, személyes kapcsolatok alakuljanak ki közöttük. A támogatás mértéke: a támogatás formája átalánydíj, a résztvevők száma és a találkozó időtartama, illetve az utazási távolság alapján meghatározott napi ráták szerint. A megítélhető támogatás mértéke legfeljebb 20 ezer euró/projekt lehet. Beadási határidő: 2007. december 1. Pályázati csomag: www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/c99f0efa3284cafbc12572ba0029d36f?OpenDocument A pályázatról érdeklődni lehet: részletes információ az EACEA, valamint az Európai Bizottság honlapján található: http://eacea.ec.europa.eu/citizenship/index_en.htm; http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/activecitizenship/index_en.htm



48


 Pályázati hírek Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007 júliusában indítandó pályázatairól és projektjeiről

A

kormány jóváhagyta az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében 2007 júliusában indítandó támogatási konstrukciókat.

A Társadalmi Megújulás Operatív Programban (TÁMOP) meghirdetett kiemelt projektek egyrészt a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását, a foglalkoztatásukat ösztönző járulékkedvezményeket, valamint az egészségügyi beruházások megvalósítási terveinek minőségbiztosítását támogatja. A Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP) keretében indított pályázatok a vállalkozások számára komplex beruházások indítását teszik lehetővé a hátrányos helyzetű kistérségekben, illetve a folyamatmenedzsment, a minőségbiztosítási rendszerek és az e-kereskedelem támogatásával segítik a vállalkozások versenyképességét. A helyi önkormányzatok szempontjából kiemelkedő jelentőségű Regionális Operatív Programok (ROP-ok) tekintetében meghirdetett pályázatok, támogatási konstrukciók a gazdaságfejlesztést és a területi kiegyenlítődést szolgálják, pontosabban az önkormányzati épületek akadálymentesítéséhez, valamint a kerékpárút-hálózat fejlesztéséhez és az önkormányzati utak építéséhez járulnak hozzá. (A Közép-magyarországi régió esetében elindultak a GOP pályázatok tükörpályázatai is.) Az akadálymentesítés tekintetében többek között helyi önkormányzatok és társulásaik pályázhatnak óvoda, alapfokú iskola, középfokú iskola, szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi alap- és szakellátás, önkormányzati ügyfélszolgálatok akadálymentesítésére. A pályázatok beadhatók: 2007. augusztus 16. és 2007. november 16. között. A jelenleg kiírt, további három régió számára (Dél-alföldi, Dél-dunántúli és Közép-magyarországi régió) elérhető forrás összege közel 3,4 milliárd forint. A kerékpárutak fejlesztésére meghirdetett pályázat további négy régió számára biztosít támogatási lehetőséget (Közép-magyarországi, Közép-dunántúli, Észak-alföldi és Nyugat-dunántúli régió) 6 milliárd forint keretösszeggel. A pályázatot többek között helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, többcélú kistérségi társulások is benyújthatják 2007. augusztus 15-étől 2007. november 16-áig. A 15 milliárd forint keretösszegű belterületi utak fejlesztése pályázati kiírásra – a Közép-magyarországi, Dél-alföldi és Észak-alföldi régióban működő – helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, többcélú kistérségi társulások nyújthatják be pályázataikat 2007. augusztus 16-ától 2007. november 16-áig. A támogatás mértéke az ismertetett pályázatok esetében 70-90 százalékig terjedhet. A pályázati kiírásokról, támogatási konstrukciókról további hasznos információk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján találhatóak (www.nfu.hu). Készítette: dr. Horváth Katalin ÖTM, Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály




49

 A 2007. évben városi címet kapott települések S

ólyom László köztársasági elnök úr a 127/2007. (VI. 29.) számú határozatában, dr. Lamperth Mónika miniszter asszony felterjesztésének megfelelően, kilenc nagyközségnek – Ács, Alsózsolca, Biatorbágy, Bük, Kozármisleny, Körösladány, Maglód, Mándok, Törökbálint – adományozott július 1-jei hatállyal városi címet. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 59. §-a alapján 2007-ben 19 település – Ács, Alsózsolca, Biatorbágy, Bodajk, Bük, Csákvár, Egyek, Kál, Kozármisleny, Körösladány, Maglód, Mándok, Medgyesegyháza, Onga, Pusztaszabolcs, Tápiószentmárton, Törökbálint, Újkígyós és Vajszló – kezdeményezte a várossá nyilvánítását. A miniszteri előterjesztés 2007-ben is a Várossá Nyilvánítást Előkészítő Bizottság javaslata és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) szakmai értékelése figyelembevételével véglegesült. A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény 17. §-a (1) bekezdésének megfelelően a bizottságnak a tudományos élet, a KSH és az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek képviselői voltak a tagjai, akiket a helyi önkormányzatokért felelős miniszter kért fel a kormány megbízatásának időtartamára. A legtöbb (négy) kezdeményezés Pest megyéből érkezett, míg három-három Fejér és Békés megyéből. A 2007. évben a legtöbb (három) nagyközséget Pest megyében nyilvánították várossá. A többi hat új város más-más megyében található. Legrégebben, 2004 óta két település – Alsózsolca és Pusztaszabolcs – kezdeményezte a várossá nyilvánítását. Az új városokkal az ország 3152 településéből 298 a város, melyek a települések 9,5 százalékát adják. A kilenc településsel együtt a városi népesség száma mintegy 64 ezer fővel nőtt, a városlakók aránya 67,6 százalék. Az új városok átlagnépessége 7100 fő. A 2007. évi új városok Sorszám

Település

Megye

Polgármester

Első kezdeményezés éve

1.

Ács

Komárom-Esztergom

Csöbönyei Imre

2005

2.

Alsózsolca

Borsod-Abaúj-Zemplén

Zsiros Sándorné

2004

3.

Biatorbágy

Pest

dr. Palovics Lajos

2005

4.

Bük

Vas

Horváth Lajos

2007

5.

Kozármisleny

Baranya

Völgyesi Gyula

2007

6.

Körösladány

Békés

dr. Pelcsinszki Boleszláv

2007

7.

Maglód

Pest

Tabányi Pál

2007

8.

Mándok

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Pekó László

2005

9.

Törökbálint

Pest

Keller László

2007

Ács (7235 fő) a kilenc településből álló komáromi kistérséghez tartozik. Ipartelepülés, az újonnan alapított ipari park betelepülése pozitív hatással lehet mind a település, mind a térség foglalkoztatására. Alapfokú egészségügyi és szociális intézményei az ácsi lakosokat szolgálják, a néhány éve itt alapított gimnáziumi és szakiskolai képzésnek van térségi szerepe, továbbá az ácsi tűzoltóság működési területe Bábolna, Bana és az M1-es autópálya meghatározott szakaszára terjed ki, mintegy 13 ezer embert lát el. Sportlétesítményei színvonalukkal, a sportrendezvények gyakoriságával kiemelik a települést a községek-nagyközségek sorából. Alsózsolca (6191 fő) jelentős és fejlődő iparral rendelkezik. Ipari parkjának közép- és nagyvállalkozásai erős gazdaságot és jelentős foglalkoztatási szerepet biztosítanak a településnek (Miskolc mellett), az önkormányzatnak pedig fontos költségvetési bevételt jelentenek. Alsózsolca alapfokú intézményrendszere teljes körűen kiépített és jó színvonalú. Térségi szerepe elsősorban speciális általános iskolája, sportcsarnoka révén és a gyermekvédelem területén van (megyei fenntartású gyermekotthon, gyermekvédelmi körzet, gyermekjóléti intézményfenntartó társulás). A megyeszékhely közelsége ellenére a magánszakrendelések széles skálája igénybe vehető a településen. Bük (3305 fő) Vas megye északnyugati részén, a kistérségi központjától, Csepregtől 6 km-re található, országos jelentőségű üdülőhely. 2004-ben Bük a kistérség társközpontja lett. Az egymást kiegészítő viszonyt jelzi, hogy bizonyos alapfoknál magasabb, illetve középfokú funkciókat (pl. rendőrörs, vízmű, mentőállomás, orvosi ügyelet) Bük lát el. Az aprófalvas térségben több intézményfenntartó társulást is irányít. Az új város gazdaságának alapját az 1962-ben megnyitott gyógyfürdő jelenti, mely hazánk harmadik leglátogatottabb ilyen jellegű létesítménye. Idegenforgalma révén Bük a térség jelentős foglalkoztatási központja. Az 1000 főre jutó kiskereskedelmi egységek száma mintegy kétszerese, a vállalkozásoké másfélszerese a kisvárosi átlagnak.



50


Biatorbágy (10 076 fő) vezetése az 1990-es évek elejétől átgondolt településfejlesztési politikát folytat: elsőként az infrastruktúra kiépítését oldotta meg, amelyet 1994 után a gazdasági parkok létrehozása követett. Ennek következtében, az eltelt tíz évben, a budapesti agglomeráció egyik intenzív munkaerő-piaci vonzású településévé vált. Biatorbágy jelenlegi és várhatóan tovább növekvő (öt-tíz éven belül 10-12 ezer fős) népességszáma elegendő ahhoz, hogy az alapszintű szolgáltatások mellett a mainál több „középfokú” települési funkciót vállaljon fel a lakosai ellátása érdekében, különösen az oktatás és az egészségügy területén. Kozármisleny (5131 fő) a 39 településből álló pécsi kistérséghez tartozik; a lakóhelyi szuburbanizáció hatására dinamikusan növekvő lakosságú település. Az aprófalvas térségben számos intézményfenntartó társulás központja, amelyhez Birján, Lothárd, Szemely zsáktelepülések és Pécsudvard csatlakoztak. Vonzáskörzetének második zónája Egerág, Szőkéd, Áta, Pécsdevecser községeknél és Kisherend, Peterd, Kiskassa zsáktelepüléseknél húzódik. A harmadik övezet Szederkény, Újpetre és a környező falvakból áll, ahonnan elsősorban munkavállalói szándékkal érkeznek az emberek. Az 1000 főre jutó vállalkozások száma 1,8szorosa az átlagnak. Élénk kulturális és sportélet jellemzi. Tervellátottsága és megjelenésének, településképének színvonala szintén az átlagos feletti. Körösladány (4943 fő) egyike az ország legrégebbi településeinek, Békés megye északi részén, a szeghalomi kistérségben fekszik. A település illeszkedik az alföldi, mezővárosi utat bejáró települések közé. 1999-ben a településen valósult meg a megye egyik legnagyobb zöldmezős beruházása, amely nemcsak a foglakoztatási helyzetet javította, hanem a beszállítói kapcsolatok révén a település és a térség vállalkozásait is dinamizálta. Körösladány öt környező várossal áll intenzív kapcsolatban (Dévaványa, Füzesgyarmat, Gyomaendrőd, Szeghalom, Vésztő). A városok és a környék falvai elsősorban a foglalkoztatás és a termelési kapcsolatok, a szociális és az oktatási ellátás terén kötődnek az új városhoz. Maglód (10 735 fő) Budapesttel határos, a monori kistérségben található. Közlekedés-földrajzi helyzete ma is kedvező, és a megépülő M0-ás, valamint a betelepített ipari-szolgáltató területek révén térségi szerepe a gazdasági szférában tovább erősödhet. Az alapellátás jól kiépült az oktatás-nevelés, az egészségügy és a szociális ellátás területén egyaránt. A középszintű ellátást egy esti gimnázium és a szakorvosi rendelések jelentik. Évenkénti rendezvényei közül kiemelkedik a térségi moderntáncverseny és a háromnapos komolyzenei fesztivál, a Vermesy Művészeti Napok. Sportlétesítményei jó színvonalúak, sportéletéből a női és férfi kézilabda emelhető ki. Mándok (4534 fő) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északkeleti részén, a kisvárdai kistérségben található. A településnek gazdag a történelmi múltja: 1720-tól 1876-ig mezőváros, 1876 és 1949 között tiszai járásszékhely volt. A Kisvárda és térsége többcélú kistérségi társulásban mikrokörzetközpont szerepet tölt be. A megyei területfejlesztési terv is Mándok település várossá fejlődésével számol, hogy az alapfokú szervezésen felül is vállaljon feladatokat a megye ellátásában. Az aprófalvas térségben az általános iskolai oktatás és az egészségügy területén ellátja Benk, Eperjeske, Tiszamogyorós (2500 fő) községeket. A szociális ellátásban betöltött szerepe Mezőladány, Tornyospálca, Újkenéz és Tiszaszentmárton községekre is kiterjed (6000 fő). Törökbálint (12 503 fő) rendkívül kedvező közlekedés-földrajzi helyzetben lévő kereskedelmi és logisztikai központ. A település erős gazdaságát, fejlettségét mutatja, hogy egy 17 mutatóból képzett komplex településfejlettségi mutató alapján ötödik a magyar települések között. A jól kiépített közszolgáltatások megfelelő színvonalon látják el a település lakóit. Az intézmények tekintetében térségi szerepköre elsősorban középiskolája és tüdőgyógyintézete révén van.




51

A 2007. évi várossá nyilvánítási kezdeményezések és várossá nyilvánítások területi jellemzői Területi egység

Új városok (1990–2005)

Kezdeményezés 2007-ben

Új város 2007-ben

Városok száma 2007-ben

Bács-Kiskun

9

0

0

20

Békés

6

3

1

19

Csongrád

2

0

0

9

Dél-Alföld

17

3

1

48

Hajdú-Bihar

10

1

0

21

Jász-Nagykun-Szolnok

6

0

0

18

Szabolcs-Szatmár-Bereg

14

1

1

25

Észak-Alföld

30

2

1

64

Alföld

47

5

2

112

Borsod-Abaúj-Zemplén

10

2

1

25

Heves

3

1

0

9

Nógrád

0

0

0

6

13

3

1

40

Baranya

7

2

1

13

Somogy

5

0

0

14

Tolna

2

0

0

9

14

2

1

36

Győr-Moson-Sopron

4

0

0

9

Vas

3

1

1

11

Zala

3

0

0

9

10

1

1

29

Fejér

6

3

0

12

Komárom-Esztergom

2

1

1

11

Veszprém

5

0

0

14

Közép-Dunántúl

13

4

1

37

Dunántúl

37

7

3

102

Pest

26

4

3

43

Budapest

–

–

–

0

26

4

3

43

123

19

9

298


Dél-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Közép-Magyarország

Összesen

Készítette: Hajagos-Tóth Zsóka és Terjék Jánosné, ÖTM, Területrendezési és Településügyi Főosztály



52


 Mi a „Kapcsolat” projekt? A

ROP 3.1. intézkedés keretében három komponens megvalósítására kerül sor az Észak-Magyarország régióban, melyek célja, hogy a regionális és kistérségi szereplők között olyan partnerségre épülő szakmai és társadalmi konszenzuson alapuló fejlesztések indulhassanak el, amelyek kiemelkedően fontosak a helyi szereplők számára. A ROP 3.1.3-as intézkedés célja a regionális, illetve kistérségi szereplők közös, partnerségen alapuló, a régió társadalmi integrációjának, kohéziójának és megtartóképességének erősítésén át, a helyi adottságok maximális figyelembevételén keresztül a helyi szereplők humán kapacitásának és együttműködési készségének fejlesztése. A „Kapcsolat” projekt elsődleges célja, hogy olyan kistérségi és regionális hálózatot generáljon, amely képes a helyi igények megfogalmazására, a helyi fejlesztési elképzelések beazonosítására és képviselésére, és nem utolsósorban képes ezek megvalósítására a partnerség elvének mentén. A „Kapcsolat” projekt megvalósítása két nagy területet érint: a képzésekét és a partnerségi műhelymunkákét. A képzések keretében tervezéssel és partnerségi alapismeretekkel ismerkedhetnek meg a célcsoport tagjai. Óriási lehetőséget rejt magában az, hogy mind a gazdasági, a civil és a közszféra tagjai számára nyitottak a képzések.

Mi a hosszú távú célunk a „Kapcsolat” projekttel? Elérendő cél, hogy kistérségi szinten alakuljon ki egy olyan tanácsadói, szakértői hálózat, amelynek tagjai képesek a térség érdekében projektötleteket megfogalmazni, a projektfejlesztésekben aktívan részt venni és az esetlegesen nyertes projektek megvalósításában együttműködni. Ezt a célt a képzéseken és a műhelymunkákon keresztül kívánjuk elérni. Az eddig megvalósított műhelymunkák ennek a célnak az elérése érdekében eredményesek voltak. A találkozókon általában beszélgetések és előremutató viták bontakoztak ki a helyi szereplők között; gondolatiságukat és a következő ülések tervezett témáit a következő három nagy területen lehet összefoglalni:  a helyi szereplők meg kívánják fogalmazni azokat a problémákat, melyek a leginkább foglalkoztatják őket, és ezek megoldásához a partnerség eszközét kívánják használni;  a következő megbeszélésekre minden résztvevő elhozza a saját ötletét, melyeket a potenciális partnerség lehetőségével közösen újragondolnak;  adott térség egy konkrét tématerületével (pl. turizmus), kitörési pontjával kívánnak a következő alkalommal foglalkozni, és abban megtalálni egymást, mint partnereket. Ebből jól látható, hogy az összegzett irányok is sokszínűséget mutatnak. A műhelymunkákra jellemző volt, hogy a résztvevők számára a partnerség egyre inkább elfogadható eszköz és út az együtt gondolkodásban. Hajlandóak voltak többségében nyíltan, őszintén elmondani a témával kapcsolatos véleményüket, félelmeiket, eddigi tapasztalataikat megosztani a többiekkel. Viszont a távolmaradások egyik jelentős oka volt a partnerséggel szembeni bizalmatlanság. A felvetődő kérdésekre többségében nem találtuk meg akkor és ott a válaszokat, de pontosan ezeknek a válaszoknak a közös keresése lehet a működő partnerség egyik alapja. Reményeink szerint a kistérségi partnerségi műhelymunkák alkalmassá válnak arra, hogy helyi szinten összefogásokat, valós partnerségeket hozzanak létre. Ezen a közös munkán, a fejlesztéseken keresztül a partnerség mentén látjuk a lehetőségét annak, hogy kialakuljon a kistérségi tanácsadói, szakértői hálózat.

Képzések Tervezés Olyan tervezői-szakértői hálózat kialakítása a cél, amelyben a helyi szereplők az együttműködés révén alkalmassá válnak adaptálható modellek kialakítására és az ehhez szükséges ismeretek közvetítésére. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a következő programozási időszak tervezési feladatainak alapjául szolgáló kistérségi koncepciók széles társadalmi konszenzuson alapuljanak, biztosítva a fejlesztések területi megalapozását. A képzés 10 helyszínen 600 órában valósult meg, és 2007. június végén befejeződött. A partnereink megismerkedhettek a tervezés helyzetével, a regionális és szektorális programokkal, a kistérségi nagyprojektek tervezésével, a programciklus menedzselésével és a kapcsolódó pénzügyi tervezés alapjaival.




53

Partnerségi alapok A partnerség fejlesztése keretében a cél nagyszámú célcsoport különböző eszközrendszerrel való bevonása, képzése. Ezáltal a résztvevők képessé válnak a helyi igényeken és szükségleteken alapuló közös célok megfogalmazására, kistérségi és ágazati tervek kidolgozására, konkrét programok, projektek kialakítására a partnerség elve mentén. A képzési program célja a képzés eredményeként mintaértékű együttműködési-partnerségi modellek kialakítása az északmagyarországi régióban. A képzés 12 helyszínen 720 órában valósul meg. A képzés 2006 októberében indult el. A képzésre pályázati úton választódtak ki olyan speciális tréning- és képző szervezetek, amelyek térségi tapasztalattal és referenciákkal rendelkeztek, és trénereiknek legalább ötéves szakmai tapasztalatuk van.

Partnerségi műhelymunkák A program keretében a partnerségi műhelymunkák vezetésére és koordinációjára pályázati úton programmentorokat választottunk ki, akik mind a 28 kistérségben a kistérségi társulásokkal közösen végzik munkájukat, mintegy 50 alkalommal térségenként a projekt teljes ideje alatt. A 28 programmentorból 14-en kollégáink az NFT hálózatából, 14-en pedig külső szereplők. Tevékenységük során a programmentorok szerves részévé válnak a kistérségek fejlesztési tevékenységeinek, és olyan integráló szereplőkké a kistérségekben, akik képesek a fejlesztésekhez szükséges konszenzusok létrehozására, az integrált projektfejlesztés elősegítésére. A programmentorok által működtetett partnerségi műhelymunkák működésétől elvárt eredmény, hogy aktívan részt vegyenek a kistérség fejlesztési elképzeléseinek előkészítésében és kidolgozásában, információt biztosítsanak, és véleményeikkel segítsék mind a kistérségi, mind a regionális tervezést, részt vegyenek a helyi igényeken alapuló projektgenerálásban és a projektek megvalósításban egyaránt. További cél, hogy a projekt befejeztével fennmaradjon a programmentori rendszer. Készítette: Bárdosné Dudás Viktória, Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség

 Tájékoztató

az Országos Területrendezési Tervről és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervéről szóló törvények módosítására vonatkozó javaslatok egyeztetési eljárása során beérkezett vélemények közzétételéről

A

z Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény felülvizsgálatának szakmai egyeztetése során beérkezett észrevételek rendszerezése 2007 májusában lezárult. Jelenleg az észrevételekkel kapcsolatos egységes álláspont kialakítása folyik. Az egyeztetési eljárás során beérkezett vélemények megtekinthetőek a VÁTI Kht. honlapján (www.vati.hu), a „térségi tervezés” menüpont alatt.



54


 Az Európai Területi Együttműködés célkitűzés interregionális programjai

A

z Önkormányzati Tájékoztató áprilisi számában átfogó tájékoztatást adtunk az Európai Területi Együttműködés célkitűzés keretében a 2007–2013 között megvalósuló határ menti, transznacionális és interregionális programokról. A májusi számban ezek közül a transznacionális programokat mutattuk be részletesen. Ebben az ismertetőben az interregionális programokra térünk ki, melyekben az országhatároktól függetlenül vehetnek részt intézmények. Az interregionális együttműködések célja a regionális politika hatékonyságának erősítése, a regionális és a helyi hatóságok közötti kapcsolatépítés, a tapasztalatok átadása és a legjobb gyakorlat megismerése. A programokban, illetve a programok készítésében az EU valamennyi országa és esetenként EU-n kívüli országok is részt vesznek (pl. Norvégia és Svájc, mely két ország a programok költségvetéséhez saját forrással járul hozzá). Az interregionális együttműködés keretén belül négy program készül: INTERREG IVC, URBACT 2007–2013, ESPON 2013 és INTERACT II. Közülük az ESPON 2013 programra és az INTERACT II. programra az önkormányzatok közvetlenül nem pályázhatnak. A két utóbbi programról röviden az alábbi ismertetést adjuk. Az ESPON 2013 program (Európai Területi Tervezési Megfigyelő Hálózat) keretében az alkalmazott kutatásokra; európai területi trendek, perspektívák és a politikai hatások elemzésére; illetve hálózatfejlesztésre és továbbképzésekre nyílik mód az európai kutatóhelyek számára a területfejlesztési stratégiák, programok alátámasztása érdekében, a versenyképesség és a kohézió témaköreiben. Az INTERACT II. program a hatékony irányításról és végrehajtásról szól – különös tekintettel az Európai Területi Együttműködés komplexitására –, építve az INTERREG égisze alatt működő, határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködések, valamint hálózatok által felhalmozott tapasztalatokra. Alapvető célja, hogy elősegítse az Európai Területi Együttműködési programok (és lehetőség szerint az EU külső határain induló előcsatlakozási programok) minél eredményesebb végrehajtását a részt vevő kulcsszereplők tapasztalatainak hasznosítása révén, azok valós igényeire összpontosítva. Elsősorban a strukturális támogatások egyes operatív programjainak irányító hatóságait segíti a tapasztalatcsere elősegítésével és szakmai támogatás révén. Az interregionális együttműködés további két, közvetlenül az önkormányzatok által is pályázható programjai az INTERREG IVC és az URBACT 2007–2013 programok.

Interregionális Együttműködési Program 2007–2013 (INTERREG IVC) Az INTERREG IVC program az INTERREG IIIC program (2000–2006) folytatása. Az INTERREG IIIC program célja az volt, hogy a Strukturális Alapok felhasználásával kapcsolatos tapasztalatcsere támogatásával növelje a Strukturális Alapok hatékonyságát. Az együttműködések keretében a Strukturális Alap már tapasztalt felhasználói átadták tudásukat olyan hasonló profilú intézményeknek, amelyek a későbbiekben hasonló jellegű fejlesztéseket kívántak megvalósítani a Strukturális Alap finanszírozásával. A program fő célkitűzése volt, hogy a régiók és helyi szereplők közötti együttműködés révén elősegítse az unió harmonikus fejlődését. Több mint 260 INTERREG IIIC projektet támogattak 2000–2006 között, amelyekben több mint 2500 regionális és helyi hatóság, közintézmény vett részt. A program sikere és eredményei indokolttá tették a program folytatását a 2007–2013 közötti időszakban is. A korábbi programperiódushoz képest változás, hogy a regionális politika hatékonyságának erősítése érdekében az interregionális együttműködés két fő prioritástengelyt érinthet: az egyik az innováció és a tudásalapú gazdaság, a másik pedig a környezetvédelem és a kockázatmegelőzés. Az innováció és tudásgazdaság prioritáson belül kiemelt szerepe van az innovációnak, a kutatás- és technológiafejlesztésnek, a vállalkozásösztönzésnek, a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésének, az információs társadalomnak, a foglalkoztatásnak és képzésnek, illetve a gazdasági szerkezetátalakítás támogatásának. A környezetvédelem és kockázatmegelőzés prioritáson belül kiemelt szerepe van a természeti és technológiai kockázatok leküzdésének, a vízgazdálkodásnak, a hulladékgazdálkodásnak, a biológiai sokféleség megőrzésének, a természeti örökség védelmének, az energiahatékonyságnak és a fenntartható közlekedésnek, a kulturális örökség és a tájkép védelmének. A programban kétféle módon lesz lehetőség pályázni. Az egyik szerint a jelenlegi program gyakorlatára építve a regionális és helyi szint szereplői közvetlenül pályázhatnak a pályázati felhívás alapján általuk kezdeményezett projektekkel, amelyek célja a tapasztaltcsere, a legjobb gyakorlatok és a megvalósítás új eszközeinek beazonosítása. A másik szerint az Európai Bizottság „Régiók a gazdasági változásért” című kezdeményezésének keretében olyan hálózatok kialakítása a cél, amelyben tapasztalatátadó és az adott tapasztalatra igényt tartó régiók vesznek részt. A cél, hogy az együttműködés eredményeként




55

a regionális és ágazati operatív programok keretében konkrét projektek valósuljanak meg, illetve, hogy széles körben ismertté váljanak a közös munka eredményei (kiadványok, honlapok segítségével). A program közös intézményrendszere Franciaországban lesz. A Közös Szakmai Titkárság munkáját négy Információs Pont segíti majd Valenciában, Lille-ben, Katowicében és Rostockban. A Közös Szakmai Titkárság munkáját a tagországokban működő nemzeti kapcsolattartó pontok is segíthetik. Magyarországon a program Nemzeti Hatósága a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). A közös Irányító Hatóság az operatív programot 2007 júliusában nyújtja be jóváhagyásra az Európai Bizottsághoz. A program Monitoring Bizottságának első ülésére szeptemberben kerül sor, ahol a program Európai Bizottság általi elfogadásának függvényében döntenek az első pályázati felhívás megjelentetéséről.

Az URBACT 2007–2013 program Az 1994-ben indult URBAN Közösségi Kezdeményezés programban az Európai Bizottság olyan önálló akciókat támogatott, amelyek célja innovatív stratégiák kidolgozása és végrehajtása volt a városi térségekben érzékelhető társadalmi, környezeti és gazdasági problémák kezelésére. Az URBACT 2002–2006 program az URBAN program elősegítése érdekében indult az abban részt vevő városok kedvezményezettjei, majd 2004. május 1-jétől az új tagországokat tekintve a 20 ezer főnél nagyobb lélekszámú városok számára. A program sikere, mérhető eredményei nemcsak megalapozták a program folytatását, de meghatározták a program továbbfejlesztésének irányait is. Az URBACT I. programon belül 13 meghatározott tématerületen 20 hálózat jött létre, a bennük részt vevő városok száma közel 200, közülük 45 város már az új tagországokból került ki. A városok fele több mint egy hálózatban vesz részt. A hálózatok eredményeinek feldolgozására, a megszerzett ismeretek hatékonyabb alkalmazására pedig 8 munkacsoport jött létre, melyek a különböző hálózatokban felhalmozott tapasztalatok feldolgozását és ennek alapján fejlesztési javaslatok kidolgozását végzik. Különösen a munkacsoportokban részvevők köre sokszor már kiegészült régiókkal, regionális hatóságokkal vagy országos kormányzati szervekkel. Az URBACT program aktív honlapja (http://urbact.eu) folyamatosan információt biztosít mindenki számára, beleértve a programban közvetlenül nem résztvevőket is. A magyar városok az URBACT programon belül több hálózatban vesznek részt tagként vagy megfigyelőként (Budapest 8 hálózat tagja vagy megfigyelője), további részvétel regisztrálható a munkacsoportokban, illetve kvalifikációs projektekben is. Az URBACT 2007–2013 operatív program (továbbiakban: URBACT II.) a 2002–2006 közötti URBACT I. program dinamikus folytatása. Alcíme szerint: „Tapasztalatcserét és tanulást támogató program városok számára, az Európai Bizottság »Régiók a gazdasági változásért« kezdeményezés hozzájárulásával”. Az URBACT II. célja, hogy az előző ciklusban megszerzett tapasztalatok hasznosításával a program illeszkedjen a 2007–2013 közötti támogatási időszak stratégiai koncepcióihoz, megfeleljen az új kihívásoknak és hatékonyan segítse elsősorban a városokat városfejlesztési törekvéseik eredményes megvalósításában. Feladata a városfejlesztésben szerzett tapasztalatok átadása, a legjobb gyakorlat megismertetése, valamint a városok segítése integrált fejlesztési stratégiák elkészítésében, a strukturális támogatások eléréséhez. Az URBACT I. tapasztalatainak, az új tagországok sajátos elvárásainak, valamint az Európai Bizottság javaslatainak figyelembevételével az URBACT II. program fő célkitűzései az alábbiak:  a tapasztalatcsere és a tanulás elősegítése a városokkal foglalkozó politikai döntéshozók és a gyakorlati szakemberek között a fenntartható városfejlesztés témakörében és a helyi és regionális hatóságok körében;  a városok által összegyűjtött tapasztalatok és bevált gyakorlati példák gyűjtése, a tanulságok széles körű terjesztése, továbbá a fenntartható városfejlesztéssel kapcsolatos módszerek átadása;  segítségnyújtás a városok politikai döntéshozói és gyakorlati szakemberei, valamint a strukturális támogatások végrehajtásával megbízott Irányító Hatóságok részére a városi térségek fenntartható fejlődésére vonatkozó cselekvési tervek kidolgozásához. Az URBACT II. prioritásai a Lisszaboni Stratégia céljainak megvalósítását is elősegítik: 1. városok a gazdaság és a foglalkoztatás motorjai, melyen belül kiemelt szerepe van  a vállalkozások támogatásának (beleértve pénzügyi eszközöket is),  az innováció és a tudásgazdaság erősítése, valamint  a foglalkoztatás és az emberi erőforrás támogatása (munkaképesség javítása, képzés, munkaerő-piacra segítés, oktatási és átképzési rendszerek stb.); 2. attraktív és kohéziós városok, melyen belül kiemelt szerepe van  a leromlott városrészek rehabilitálásának (barnamezős területek, belvárosi és külvárosi leromlott területek),  a szociális integráció (lakásügy, bevándorlók, fiatalok, egészségügy, közbiztonság, informatika, kultúra),  a környezetvédelem (hulladékgazdálkodás, megújuló energiák, levegőminőség, vízminőség és vízgazdálkodás, integrált közlekedéspolitika stb.),  a kormányzás és várostervezés; 3. a program 3. prioritása a Technikai Segítségnyújtás. ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


56


Az Európai Bizottság „Régiók a gazdasági változásért” című kezdeményezésének keretében tematikus hálózatok („Fast Track” kezdeményezés) kerülnek felállításra. Ezek célja, hogy a részt vevő városok együttműködés keretében konkrét akcióterveket és stratégiákat dolgozzanak ki, hogy azok az akcióprogramok keretében megvalósulhassanak. Az URBACT II. program végrehajtásáról – az Irányító Hatóság, a Kifizető és Audit Hatóság felállításáról és működtetéséről – a 2002–2006-os időszakban a Francia Köztársaság gondoskodik. A program végrehajtását az URBACT Titkárság segíti; szakembereit nemzetközi pályázat útján választják ki. A tagországok Nemzeti Hatóságai (Magyarország esetében az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) a program végrehajtásáról szóló megállapodás aláírásával vállalják a program végrehajtásának hazai kötelezettségeit. A Nemzeti Hatóság egyetértésével az URBACT II. program munkáját Nemzeti Terjesztési Pontok (National Dissemination Point) támogatják. Az „európai területi együttműködés” célkitűzés számára biztosított forrás összesen 7,7 milliárd euró. Ennek 5 százaléka (azaz hozzávetőlegesen 392 millió euró) az interregionális együttműködés, az együttműködési hálózatok és a tapasztalatcsere finanszírozására áll rendelkezésre. Az URBACT 2007–2013 program a fenti összegből 53 millió euró támogatást kap az Európai Regionális Fejlesztési Alapból. A program teljes költségvetése 70 millió euró, amely összeg tartalmazza a tagországi hozzájárulásokat is. Az uniós társfinanszírozás mértéke a magyar projektpartnerek esetében 85 százalék. A magyar költségvetést a Technikai Segítségnyújtáshoz biztosítandó hozzájárulás (társfinanszírozás) terheli, ami 72 ezer eurót jelent a program teljes hétéves időszakára. Az Irányító Hatóság az operatív program tervezetét 2007 áprilisában benyújtotta az Európai Bizottságnak jóváhagyás céljából. Az azóta lezárult egyeztetési eljárás révén a programot jóváhagyják, amennyiben minden tagország megküldi hivatalos egyetértő nyilatkozatát a programmal kapcsolatban. Az új URBACT II. program indító konferenciáját 2007. november elején rendezik meg Berlinben a részt vevő városok, régiók és országok számára. A konferenciát megelőzően azonban már kiírják a pályázatok széles körét, így a hálózatok, a „Fast track” tematikus hálózatok és a munkacsoportok megkezdhetik munkájukat. Az URBACT II. feladatának tekinti, hogy a városokban, régiókban zajló eseményekről a tájékoztatás az adott tagország nyelvén is elérhető legyen. Várhatóan ez év végére indul meg az információáramlás magyar nyelven is. Készítette: Drahos Zsuzsanna és Pikler Katalin, ÖTM, Területfejlesztési Főosztály




57

 „Hőségriadó” 2

007. június 19-től hőségriadót rendelt el a tiszti főorvos, várhatóan a hét június 24-ig. Mindenkit arra kértek, hogy lehetőleg igyon sok vizet, akinek nem feltétlenül muszáj, ne menjen ki a legmelegebb napszakban az utcára. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján az országos tiszti főorvos 2007. június 19-től hőségriadót rendelt el az országban. Az Európai Uniós ajánlások figyelembevételével a riasztás szintjei a következők: I. fokozat: figyelmeztető jelzés belső használatra: Várhatóan legalább egy napra az egészségi kockázat kb. 15 százalékos növekedését jelzi előre a rendszer. Ezt a kockázatot kb. napi 25 oC-os vagy azt meghaladó középhőmérséklet esetén valószínűsíti. II. fokozat: készültségjelzés – riasztás a lakosság számára: az előrejelzés szerint várhatóan legalább három egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi középhőmérséklet a 25 oC-ot (kb. 15%-os kockázatnövekedés). További feltétel: legalább egy napra eléri a napi középhőmérséklet a 27 oC-ot, ami pedig kb. 30 százalékos kockázatnövekedésnek felel meg. A magas napi átlaghőmérséklet olyan környezet-egészségügyi kockázatot jelent a lakosság számára, amely indokolja az egészségügyi ellátórendszer figyelmeztetését és a lakosság hőhullám alatti rendszeres tájékoztatását a megnövekedett egészségi kockázatokról. MTI közleményt adnak ki a lakosság figyelmeztetésére. III. fokozat: riadójelzés: amennyiben várhatóan legalább három egymást követő napra eléri a napi középhőmérséklet a 27 oC-ot (az egészségi kockázat kb. 30%-os növekedése). Ez a kánikulahelyzet megfelel a 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet 5. §-a 2. bekezdésének a) pontjában megfogalmazott „rendkívüli időjárási helyzetnek”, ami a hivatkozott rendeletben előírt intézkedések elrendelését indokolja. A kormányszóvivő közleménye alapján a miniszterelnök a rendkívüli meleg miatt a felelős szervezeteket arra kérte fel, hogy fokozottan védjék a dolgozók érdekeit. A Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségtől a hőségben érvényes, speciális munkaügyi szabályok betartásának szigorúan ellenőrzését várta. Ilyenkor például szabadtéri munkavégzés esetén óránként legalább 10 perces pihenőidőt szükséges beiktatni, és legalább félóránként védőitalt kell biztosítani a dolgozóknak. Azzal fordult a közigazgatásban dolgozók munkahelyi vezetőihez, tekintsenek el a hivatali ruházatra vonatkozó előírásoktól és elvárásoktól, és a hőségre való tekintettel engedélyezzék, hogy a hölgyek mellőzhessék például a harisnya, a férfiak pedig a nyakkendő viselését. A hőségriadó alkalmával a katasztrófavédelem hivatásos szervei szolgálataik útján fokozottan együttműködtek az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (ÁNTSZ) területi szervezeteivel, az önkormányzatokkal, a rendőrséggel, a mentőszervezetekkel, a honvédséggel felkészülve az extrém időjárással kapcsolatos teendőkre. Figyelték az OMSZ jelentéseit. Az esetleges áramkimaradások időszakában felkészültek javaslattételre az áramszolgáltatók felé a rotációs áramkikapcsolás, illetve a szükségáramforrások beüzemelésére. Az igazgatóságok az „ÁNTSZ kiemelt szakmai feladatai hőséghullámok esetén”, illetve az OKF által készített „Hasznos tanácsok kánikula idejére” című kommunikációs anyagokban foglaltakat hasznosították szakmai és lakosságtájékoztatási munkájukban. A megyei védelmi bizottságok felkérése és finanszírozása esetén a polgári védelmi kirendeltségek a lakossági vízosztásokban részt vehetnek. A rendkívüli időjárási helyzetre tekintettel a megyei Védelmi Bizottságok elnökei a helyi specifikációk figyelembevételével dönthettek tűzgyújtási tilalom elrendeléséről és fokozott ellenőrzéséről, de a magáncélú vízfelhasználást is korlátozhatták (locsolási tilalom elrendelése). A nem légkondicionált munkahelyeken javasolhatták a munkaidő csökkentését, illetve fokozott szociális gondoskodást rendelhettek el a rászorulók részére. Szinte az ország egész területén elrendelték a közterületek vízzel hűtését. Sok helyen tették ingyenessé a közfürdők, strandok látogatását, és mindenhol éltek a nyitvatartási idő meghosszabbításának lehetőségével. A nagy befogadóterű, légkondicionált helyiségeket megnyitották a lakosság előtt, és intézkedtek a lakosság tájékoztatására a médián keresztül vagy szóróanyagok kiosztásával. A közkifolyókat (ivókutakat, csapokat) ellenőrizték, lehetőség szerint újraindították, így biztosították a köztereken az ivóvízellátást. Megoldást igényelt a határátkelőkön és a közlekedési csomópontokon dugóban várakozók részére az ivóvízosztás, de a pénzügyi fedezet biztosításához a szándék esetenként kevésnek bizonyult. Tájékoztató anyag készült a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokon a rendkívüli hőségből adódó plusz tűzoltási feladatok végrehajtására. Felkészítették a tűzoltókat a szabadban keletkezett tüzek oltására, illetve esetleges lakástüzek oltására, a nagy meleg miatt a tűzivíz-hálózatok esetleges nyomáscsökkenése, meghibásodása miatti távolsági vízszállításokra. Fokozottan ellenőrizték a tűzgyújtási előírások, különösen az erdőkre vonatkozó tilalom betartását. A szolgálati állomány részére a beavatkozások idejére a készenléti szereken biztosították a szükséges hideg ásványvizet. A hőségben végzett beavatkozások a nagyobb fizikai igénybevételt jelentettek, ezért a tűzoltóságok felkészültek az állomány szükséges gyakoriságú váltására. Autópályán vagy nagy forgalmú útszakaszon bekövetkezett baleset miatti hosszabb idejű útlezárás (műszaki mentés, helyszínelés) esetén a megyei ügyelet értesítését követően a helyi polgári védelmi egységek gondoskodtak a járművekben tartózkodók ásványvízzel való ellátásáról. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok tervet készítettek az áramkimaradások esetén szükségessé váló rotációs áramkikapcsolás végrehajtására.



58


Páldi Anna, az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a hőség idején a kórházakban meg kell oldani a megfelelő mennyiségű folyadék biztosítását, a kórtermek elsötétítését és a betegek testének hűtését vizes borogatással vagy fürdetéssel. A rendkívüli melegben a sportolásra is jobban oda kell figyelni, mivel a túlmelegedett szervezet drasztikus hűtése akár szívmegállást is okozhat. Gyakori megbetegedés ilyenkor a hőguta, amely tartósan 40 oC feletti testhőmérsékletet jelent. Budapesten a Főpolgármesteri Hivatal 10 millió forintos keretet különített el vízosztásra, melyből a kánikulai napokon délelőtt 11-től este 6 óráig a főváros 12–14 csomópontján osztottak hűtött vizet az arra járóknak. A Deák téren működött a Fővárosi Vízművek berendezése, amely napi 160 ezer zacskós vizet készített. A vízosztást a Magyar Honvédség és a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság is segítette önkéntesekkel és technikai eszközök biztosításával. Az útfelújításoknál az ott dolgozók is segítettek vizet osztani a dugóban araszoló autósoknak. Ennek ellenére az ÁNTSZ azt javasolta, hogy minden autós, főként a hosszabb távra indulók, vigyenek magukkal a kocsiban innivalót, illetve a gyorsan átmelegedő autókban ne hagyjanak soha magára kisgyermeket vagy háziállatot hosszabb időre. A fővárosi gyógyfürdők ezekben a napokban hosszabb nyitva tartással, este 9 óráig várták a fürdőzőket, a bejáratoknál vizet osztottak a betérőknek. Ugyancsak nyitva voltak a főváros hűtött közintézményei: döntően a főváros tulajdonában lévő kórházak, szociális, illetve még nyitva tartó oktatási intézmények, de ajánlották, hogy a pályaudvarokra és a légkondicionált, modern bevásárlóközpontokba is érdemes betérni lehűteni a testet. Az utcákat és a villamos síneket folyamatosan hűtötték locsolókocsikkal. Ikvai-Szabó Imre, a Fővárosi Védelmi Bizottság elnökhelyettese elmondta, hogy a Közterület-felügyelet 20, a BKV két járművet vetett be ilyen célokra, melyekkel 2 × 12 órás műszakban az aszfaltra permetezett vízzel hűtötték a lakótelepeket, a sűrűn lakott városrészeket és a budapesti úthálózatot. A Főkert Rt. közkutakat és csapokat nyitott meg, amelyekben ivóvíz-minőségű vizet biztosított, illetve meghosszabbított üzemidővel működtették az automata öntözőberendezéseket. Jogszabályi okokból továbbra sem volt mód a szökőkutakban vagy más városi medencékben való fürdőzésre, mivel ez magas közegészségügyi kockázatot jelent. A fővárosi intézmények vezetőivel rendkívüli ülésen egyeztették a teendőket, a főváros valamennyi kórházát felkészítették arra, hogy akár területen kívüli betegeket is ellássanak. Vízkorlátozásra nem került sor, mivel a fővárosi hálózat a csúcsterhelést gond nélkül kibírta, sőt egy-két évtizede még közel kétszer ekkora átlagfogyasztást is kiszolgált. A Fővárosi Önkormányzat és a Közterület-felügyelet a hőségriadó végéig zöld számokat működtetett, illetve honlapjaikon is közzétették a legfontosabb lakossági és turisztikai információkat. A katasztrófavédelem hivatásos szervei az érintett társszervekkel (ÁNTSZ, Mentőszolgálat, Rendőr-főkapitányság) felvették a kapcsolatot, kölcsönösen tájékoztatták egymást a tett intézkedésekről, egyeztették a teendőket. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok felkészültek az esetlegesen megnövekvő igénybevételre, a tűzesetek számának növekedésére, az állomány fokozott védelmére. Az illetékes parancsnokságok felkészültek. Azok a tűzoltó-parancsnokságok, melyek működési területén határátkelőhely üzemelt, készen álltak egy esetlegesen kialakult torlódás esetére a palackos víz osztásában való részvételre. Ilyen időjárási körülmények között gondot jelenthetnek: a szabadban keletkezett nagy kiterjedésű tüzek oltása, a nagy meleg miatt esetleges bekövetkező tűzi vízhálózatok nyomáscsökkenése, illetve az emiatt szükségessé váló távolsági vízszállítás. A tűzoltóságok az elrendelt tűzgyújtási tilalom betartását fokozottan ellenőrizték. Győrben intézkedtek a 10 ivóvízkúton felül plusz négy közkút beüzemelésére, a közterületet naponta 14–22 óra közötti időpontban három locsolókocsi járta, a szemétszállítást átütemezték (6–12 és 19–06 óra közötti időben), valamint naponta 11–15 óra között öt forgalmas csomópontban önkormányzati költségből palackos vizet osztottak. A városi rendőrkapitányság a hőségriadó idején sűrűbben végzett vízparti ellenőrzéseket. Mosonmagyaróváron a városban működő 19 közkút biztosította a köztereken az ivóvíz-ellátást, így nem volt szükség palackos víz osztására. A városüzemeltető a közparkok locsolását az esti órákra ütemezte át. Veszprém megyében 21-én és 22-én a polgári védelmi kirendeltségek szponzori támogatással (Lidl , Polus Coop, Tesco, Kékkuti Ásványvíz Rt., Algida) osztottak vizet a megye öt városában (Ajka, Pápa, Tapolca, Veszprém, Várpalota). Közel 4000 palack szénsavas és szénsavmentes ásványvizet, illetve közel 1000 liter kimért ásványvizet osztottak ki. Példaértékű volt a Kékkúti Ásványvíz Rt. önzetlen segítsége, akik első kérésre 2800 palack félliteres ásványvizet biztosítottak. Ajka városban a vízosztással párhuzamosan a mentőszolgálat vérnyomás- és vércukormérést szervezett. Debrecenben a Kossuth téren és a MÁV-állomás előtti Petőfi téren osztottak ásványvizet a METRO és a CORA áruházláncok felajánlásából.




59

Hasznos tanácsok kánikula idejére

ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Általános tudnivalók Kánikulai napokon a különösen meleg dél körüli, kora délutáni órákat töltse otthon, viszonylag hűvösben, besötétített szobában! Nagy melegben zuhanyozzon langyos vagy hideg vízzel, akár többször is! Alkalmazzunk mentolos törlőkendőt arcunk, karjaink felfrissítésére. Forró nyári napokon az idősebbek ne a legmelegebb órákra időzítsék a piaci bevásárlást! Lehetőleg éjjel szellőztessünk! Sose hagyjunk gyermekeket, állatokat (például kutyát) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban! Ne hagyjunk az autóban napsütésnek kitett helyen hajtógázzal működő sprayt és gázgyújtót, mert ezek tüzet okozhatnak. Korlátozza a szabad levegőn való tartózkodást a kora reggeli (6–10 óráig) és esti órákra (18–22 óráig)! Árnyékos helyen próbáljon pihenni napközben! Ha túl sokáig tartózkodott a szabadban, akkor próbáljon legalább egy-két órát légkondicionált környezetben eltölteni, míg a szervezete lehűl, és ismét visszatérhet a kánikulába. Csökkentse a fizikai munkavégzést! Ne ilyenkor végezze a nagytakarítást, ablakmosást! Csak az esti órákban kezdje el a befőzést, azt is állandó szellőztetés mellett! A hajzuhataggal rendelkezők fonják varkocsba a hajukat, vagy kreáljanak kontyot belőle. Így nem fog beizzadni, s a hát is szellőzhet. Fagyizáskor lehetőleg a gyümölcsfagyikat válasszuk (citrom). Fanyar, savanykás ízük kellemesen hűsítő hatású, nem is szólva az egészségügyi előnyökről.

Étkezési tanácsok Kánikulában számolnunk kell azzal, hogy az izzadsággal és párolgással leadott folyadékveszteség jelentősen megnő. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a fokozott folyadékveszteség mellett fokozott sóveszteség is jelentkezik. Verejtékezéssel átlagosan 0,15–0,20 százalékos sótartalom-veszteséggel számolhatunk. Ebben az esetben jelentős szerepet töltenek be a megfelelő ásványianyag-tartalmú folyadékok, hiszen nemcsak a nátriumtartalmat kell pótolni, hanem a káliumot, magnéziumot és kalciumot is. Ne fogyasszon olyan innivalót, amely sok cukrot, koffeint vagy alkoholt tartalmaz – ezek fokozzák a szomjúságérzetet, még több folyadékot vonnak el a szervezettől! Étrendünk legyen pároláson alapuló, zöldségfélékben és gyümölcsökben gazdag (kerüljük a „magyarosan” fűszeres nehéz húsételeket!). A forró napokon még most is kedvenc a behűtött görögdinnye, amely jól oltja a szomjat is, hisz 85–90 százalékban vízből áll. Fogyasszunk főétkezésként is salátaféléket. Emésztésük nem veszi igénybe túlságosan a szervezetünket, és tartalmazzák az immunrendszerünk erősítéséhez szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat.

Öltözködési tanácsok Könnyű, világos színű, bő szabású, pamut alapanyagú ruhát hordjunk forró napokon! A nagy melegben – átmenetileg – felejtsük el a szűk topokat, nadrágokat, szoknyákat. Hordjunk inkább laza, könnyű lenvászonból készült felsőrészeket, bő szárú nadrágokat, szellős blúzokat. Idősek se viseljenek ilyenkor sötét színű, fekete ruhát, fejkendőt! Mezítláb cipőben járni kényelmes, de a lábunk gyorsan megizzadhat. Helyezzünk a cipőbe frottírból készült talpbetétet. Aki hajlamos a verejtékezésre, az viseljen nagy keretű napszemüveget (még ha nem is divatos!), amelynek kerete nem tapad szorosan az arcához. ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


60


Tanácsok kisgyermekes családok részére Csecsemőket, kisgyermekeket árnyékban levegőztessünk! A babák különösen sok folyadékot igényelnek a szoptatáson kívül is, mindig kínáljuk őket tiszta vízzel vagy pici sót is tartalmazó, citromos teával a szoptatás után! Sose hagyjunk gyermeket zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban, még árnyékban sem, mert pár perc alatt is 50–60 °C-ra tud felmelegedni az autó belseje, és a benne lévők hősokkot kapnak.

Orvosi tanácsok Testünk normális körülmények között az izzadás által hűl le, de nagyon nagy hőségben elveszítheti ezt a képességét. Ilyenkor gyorsan emelkedik a test hőmérséklete, ami hőgutát okozhat. Ez igen komoly állapot, károsíthatja az agyat és más szerveket, esetenként akár halálos kimenetelű is lehet. A hőguta tünetei a vörös, forró és száraz bőr, a szapora pulzus, lüktető fejfájás, szédülés, émelygés, zavartság vagy tudatvesztés. Ha valakinél a fentieket tapasztaljuk, hívjuk a mentőket. Addig is, míg megérkezik a segítség, fontos a beteg lehűtése. Vigyük árnyékba, permetezzünk rá hideg vizet, vagy mossuk le hideg vízzel, esetleg hideg vizes kádba ültessük. Ha a levegő páratartalma nem túl magas, a beteget nedves lepedőbe is csavarhatjuk, miközben legyezzük.

Tanácsok a hőguta megelőzésére  A nap égető erejétől széles karimájú kalappal, napszemüveggel és napkrémmel védje magát! Fényvédő krémmel naponta többször is kenje be a bőrét.  Azok, akik szívgyógyszert szednek, a vízhajtás mellett is fogyasszanak elegendő mennyiségű folyadékot a forró napokon, azaz a szokásosnál egy literrel többet.

Utazási, közlekedési tanácsok Kánikulában is közlekedni kell, de nem mindegy, hogy hogyan. A hirtelen jött meleg érezteti hatását a közlekedésben is. Gyakran érezzük, hogy kicsit fáradtabbak vagyunk, sokan nem számolnak azzal, főleg az idősek, hogy a nagy meleg még az egészséges szervezetet is megviseli, nemhogy a fáradtat, kimerültet. Az emberek a hétvége jó idejét kihasználva autóba ülnek, és a városokon kívül túrázni, illetve strandolni indulnak. A fúvott gumiabroncsos járművek (gépjárművek, kerékpár) esetében a járművezetők a nyári időszakban, a nagy meleg miatt gyakrabban ellenőrizzék járműveik kerekének a légnyomását. Ha hosszabb útra indulunk, a gépkocsiban utazók részére vigyünk – ha lehet hűtő táskában – megfelelő mennyiségű folyadékot. A szeszesital fogyasztása a nyári melegben a vezetési képességet még súlyosabban rontja. A nagy kánikula a járművezetők szervezetét is nagyon megterheli, a reflexek tompulnak, a vezetők még inkább türelmetlenebbek, indulatosak, A nyári időszakban meglévő jó útviszonyok ellenére is mindenhol tartsa be az adott útra megengedett legnagyobb haladási sebességet! Ha hosszabb utat kell megtenni, érdemes 2–3 óránként vagy szükség szerint pihenőt tervezni és tartani.

Tanácsok strandoláshoz A kánikula a vízparton, illetve a vízben viselhető el leginkább, azonban ez felelőtlen és meggondolatlan viselkedéssel veszélyessé is válhat. Ne fürödjön közvetlenül étkezés után, teli gyomorral! Szeszesital vagy egyéb bódító hatású szer által befolyásolt állapotban tartózkodjon a fürdőzéstől! Napozás után testét zuhanyozással vagy más módon hűtse le, felhevült testtel soha nem menjen a vízbe! Szív- és érrendszeri, légző-, továbbá mozgásszervi betegségben szenvedők egyedül soha ne fürödjenek! Aki nem tud úszni, mély vízben ne használjon felfújható fürdőeszközt (gumicsónak, gumimatrac), azon lehetőleg ne aludjon el!



Aktuális hírek

61

 Hazai hírek

A

Bizottság szerint elfogadható az iparűzési adó

Lezajlott a magyarországi helyi iparűzési adóval (HIPA) kapcsolatos két ügyben a tárgyalás az Európai Bíróságon. A tárgyalásra készített európai bizottsági vélemény szerint a HIPA nem minősül meg nem engedett forgalmi jellegű adónak. A tárgyalásról az Európai Bíróság nem ad ki sajtóközleményt, mivel azon a felek fejtették ki álláspontjukat, nem pedig a luxemburgi székhelyű taláros testület. A tárgyalásra készített jelentés azonban napvilágra került, amely a felek írásbeli észrevételeit is tartalmazza. Az ügyekben a Bíróság főtanácsnoki indítvány megtétele nélkül fog dönteni. A következő jelentős eljárási esemény tehát már maga az ítélethirdetés lesz, amelyre várhatóan ősszel kerül majd sor. Forrás: BruxInfo, 2007. július 2.

L

ezárultak a tárgyalások az operatív programokról

Lezárultak a tárgyalások az Európai Bizottság és Magyarország között az operatív programokról – jelentette be Budapesten Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő. Most a Bizottságon a sor, hogy végleg jóváhagyja a programokat. A 15 magyar operatív programot, köztük hét-hét regionálisat és ágazatit még az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia. A jóváhagyásra néhány napon belül a Bizottság illetékes főigazgatóságai közötti belső konzultáció lezárultával kerül majd sor. A megállapodás tartalma addig nem publikus. Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter annyit elárult, hogy a benyújtott operatív programokhoz képest 5–10 százalékkal csökkent a turizmuson belül a szálláshelybővítésre fordítható források összege, amit a humáninfrastruktúra-fejlesztés kap majd meg. Bajnai azt is elmondta, hogy a tervezettnél nagyobb önrészt kell vállalni a környezetvédelmi beruházásokból, ami az önkormányzatok számára jelent majd nagyobb terheket. Az operatív programok elfogadásával immár minden területen százszázalékos biztonsággal ki lehet írni a pályázatokat. Bajnai szerint idén eddig már 18 pályázatot írtak ki az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, s ebből nyolcat lezártak. Az OP-k elfogadása után lehet benyújtani az úgynevezett nagy, 50 millió euró értéket elérő projektek dokumentációit, amelyeket külön kell elfogadtatni az Európai Bizottsággal. Ezek közé tartozik a budapesti 4-es metró beruházása is, amely formailag a közlekedési operatív program része, de amiről a projekttervet ezután kell benyújtania Brüsszelben a fővárosi önkormányzatnak, és tárgyalnia is róla. Forrás: BruxInfo, 2007. július 5.

B

rüsszel tovább vizsgálódik aranyrészvény-ügyben

Az Európai Bizottságnál jelenleg fordítják és tanulmányozzák azt a magyar törvénymódosítást, amely felszámolta az állami aranyrészvényeket 31 korábban privatizált hazai cégben. Brüsszel véleményétől függ, hogy végül az Európai Bíróságon landol-e az ügy. Sikerült feloldani a magyar aranyrészvények körüli látszólagos ellentmondást, amit egymással ellentétes brüsszeli és budapesti információk keltettek. Az Európai Bizottságnál jelenleg fordítják és tanulmányozzák azt az áprilisi magyar törvénymódosítást, amely a Pénzügyminisztérium állítása szerint megszüntette, pontosabban törzsrészvényekké alakította át az államnak 31 hazai privatizált cégben szavazatelsőbbségi jogot biztosító aranyrészvényeket. Brüsszel az analízisének fényében dönti majd el, hogy az Európai Bíróság elé vigye-e az ügyet. „Ha 100 százalékig rendben levőnek találjuk a dolgot, akkor nem lesz rá szükség” – mondta a BruxInfónak Oliver Drewes, Charlie McCreevy belső piacért felelős biztos szóvivője, aki hozzátette, hogy a Bizottság szakszolgálatai ettől függetlenül a bírósági beadvány elkészítésén és véglegesítésén dolgoznak. Forrás: BruxInfo, 2007. július 5. ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


62

Aktuális hírek

F

odor felgyorsítja a Vásárhelyi-terv végrehajtását

Felgyorsítják a Vásárhelyi-terv végrehajtását, így elindulhattak azok az árvízvédelmi beruházások, melyek pénzhiány miatt lelassultak az utóbbi időszakban – jelentette ki Fodor Gábor Csongrádon. A minisztérium belső költségvetésében forrásokat csoportosítottak át, így több fontos beruházás kivitelezése is felgyorsulhatott – mondta a környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Tisza-parti városban elkészült új, két kilométeres védműszakasz átadásán. Hozzátette: a tiszaroffi tározónál egy töltés előkészítése folyik, ez hamarosan el is készül, s a cigándi tározónál is felgyorsult a munka. Az idén 14 milliárd forintot fordítanak a Vásárhelyi-tervre, s 500 millió forintot árvízi védekezésre – tudatta a politikus. A Vásárhelyi-terv során korábban kitűzött határidőket felül kell vizsgálni, új ütemezést készíteni, s ezt tartani – hangsúlyozta a miniszter, aki bízik abban, hogy ehhez megszerezhető a kormány és a parlament támogatása. Úgy vélte, erre reményt ad, hogy a terv bekerült a koalíciós pártok megállapodásába. Dobi László, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta: Csongrád belterületén 800 millió forintos költséggel a partfal 2 kilométeres szakaszának rekonstrukciója készült el. A 120 éves csongrádi védművek rekonstrukciójának előkészítése és egy rövidebb szakasz megépítése a 2000-es tiszai árvizet követően kezdődött. A most elkészült védmű része a teljes 3150 méteres védelmi szakasznak – közölte a szakember. A rekonstrukcióhoz kapcsolódóan az önkormányzat beruházásában a Regionális Operatív Program támogatásával 320 millió forintból a gát koronáján megépült egy 6,7 kilométer hosszú kerékpárút is, amely az Eurovelo 11 elnevezésű, Európát keresztülszelő útvonal részeként Csongrád és Szentes városát köti össze. Forrás: Világgazdaság, 2007. július 6.

J

ól sikerült a gyakornoki program

Az önkormányzatok és a kistérségi társulások kedvezően fogadták a gyakornoki programot, így az várhatóan a támogatott időszakot követően is folytatódik – közölte Imreh Szabolcs projektmenedzser. Harminchat végzős közgazdászhallgató vett részt a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara és a Csongrád Megyei Önkormányzat közös gyakornoki programján, a diákok három turnusban végeztek területfejlesztéssel kapcsolatos munkát. Az uniós támogatással megvalósult program célja, hogy a hallgatók a mindennapi gyakorlatban is kipróbálhassák a tanultakat. Forrás: MTI – ECO, 2007. július 6.

S

ok a szabálytalanság az EU-pénzek körül Magyarországon

Összesen 193 esetben derült fény szabálytalanságokra az EU-s pénzügyi támogatások, illetve a közösség saját bevételeinek menedzsmentje során Magyarországon 2006-ban – derül ki az Európai Bizottság által közzétett jelentésből. A felderített esetek összértéke elérte a 13,7 millió eurót. Ez a szám a visegrádi országokkal összehasonlítva magas. Az Európai Bizottság minden évben közzéteszi jelentését az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről. (Ezen a területen a felelősség megoszlik a Bizottság és a tagállamok között.) A tagállamok által a Bizottsággal közölt, az EU bevételeire és a közösségi kiadások felhasználására vonatkozó összes szabálytalanság statisztikai elemzése kimutatja, hogy a mezőgazdaság, valamint a kohéziós és előcsatlakozási alapok esetében nőtt, míg a saját források és a strukturális alapok esetében csökkent a szabálytalanságok teljes száma. Magyarországon a többi visegrádi országgal összehasonlítva sok szabálytalanságot tártak fel. Ez lehet rossz hír, ha azt mutatja, hogy nálunk viszonylag gyakrabban fordulnak elő ilyen jelenségek, mint például Csehországban. Lehet azonban jó hír is, ha arról van szó, hogy hatékonyabb a szabálytalanságok felderítése. Hogy melyik magyarázat mekkora szerepet játszik a magasabb magyar számok kialakulásában, annak megállapításához további vizsgálatokra lenne szükség.



Aktuális hírek

63

Hazánkban 193 esetben derült fény szabálytalanságokra, ezek összértéke 13 millió 732 ezer eurót tett ki. Az esetek közel fele (93) a közösség saját bevételeivel volt kapcsolatos, ezek összértéke 7,4 millió euró volt. A fennmaradó száz esetből 91 a strukturális alapokat érintette (6,1 millió eurós „elkövetési” érték), 6 a kohéziós alapot (176 ezer euró), 3 pedig a közös agrárpolitikát (10 ezer euró). Utóbbi érték igen alacsonynak mondható, csak három tagállamban mutattak ki kevesebb szabálytalanságot a mezőgazdasági orientációs és garanciaalap terhére. Míg tehát az agrárpénzek felhasználása körül viszonylag kevés szabálytalanság került napvilágra Magyarországon, addig a közösség saját forrásait és a strukturális alapok érintő visszásságok viszonylag gyakran bukkantak fel. Nem szabad elfelejtkezni azonban arról, hogy a statisztikákban szereplő szabálytalanságok nem feltétlenül jelentenek csalást. A csalás ugyanis szándékos visszaélést jelent, míg a szabálytalanságok a vé(le)tlenül elkövetett hibákat is tartalmazzák. A jelentés és mellékletei a következő honlapon találhatók: http://ec.europa.eu/anti_fraud/reports/index_en.html Forrás: BruxInfo, 2007. július 12.

I

gazságosabb borreformot szorgalmaz Magyarország

A Bizottság által javasolthoz képest más logika alapján osztaná szét a tagállamok között a szőlő- és bortámogatási keretet Magyarország, amely a cukor hozzáadásának betiltását is elfogadhatatlannak nevezte az agrárminiszterek borreformnak szentelt első eszmecseréjén. Ficsor Ádám, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára az agrártanács ülését követően úgy vélekedett, hogy még egyetlen reformjavaslat sem állt olyannyira távol a magyar érdekektől, mint az, amit az Európai Bizottság nemrég a borágazat átalakításával kapcsolatban az asztalra helyezett. A 27-ek mezőgazdasági miniszterei július 16-án először vitatták meg a Bizottság javaslatait, és Ficsor szerint az ülés után nyilvánvalóvá vált, hogy „még nagyon messzi a kompromisszum”. A Bizottság tervei egyébként széles körű elutasításra találtak – még azok a déli tagállamok sem értenek egyet a legtöbb elemével, amelyek becslések szerint a reformok első számú haszonélvezői lennének. Forrás: BruxInfo, 2007. július 19.

A

z aprófalvak mellett városok is rászorulnak a támogatásra

A napokban döntött Veres János pénzügyminiszter 16,1 milliárd forint értékben 1050 önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (önhikis) önkormányzat támogatásáról. Évente kétszer juthatnak a települések e kiegészítő forráshoz. Most, az első fél évben 1128 önkormányzat igényelt csaknem 19 milliárd forintot. A feltételek – amelyeket a költségvetési törvény rögzít – évről évre egyre szigorúbbak. Azok az önkormányzatok igényelhetnek pénzt, amelyek a normatív támogatásokon túl a saját források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések ellenére sem képesek a kötelező feladataik ellátására. Az elvárható bevételek és az elismerhető kiadások számításához a tárca részletes módszertani útmutatót készített, így objektív alapon születik meg a döntés, mérlegelésre gyakorlatilag nincs lehetőség. Az ország elmaradottabb megyéiből, régióiból érkezett be a legtöbb jogos igény, s számos kis falu mellett több város is kap viszonylag jelentős összeget. Forrás: Világgazdaság, 2007. július 13.



64

Aktuális hírek

 Regionális hírek – a regionális koordinátorok jelentik Észak-Magyarország régió

A

Mátravidék Magyarország egyik legjobban fejlődő vidéki turisztikai desztinációja

Kiválóan szerepelt az EU, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Magyar Turizmus Zrt. által kiírt és koordinált Magyarország legjobban fejlődő vidéki turisztikai desztinációja pályázaton a Mátravidék „Összefogva a legmagasabb szinten” címmel összeállított szakmai anyaga – mondta dr. Dávid Lóránt főiskolai docens, tanszékvezető. A Károly Róbert Főiskola Turizmus és Területfejlesztési Tanszéke által vezetett 66 tagú Mátra-Minta Konzorcium a 2007. június 4-én lezajlott döntőben, holtversenyben a 2–8. helyet szerezte meg. Az ország 30 pályázata közül a fináléba jutott 8 kistérség prezentációi után a zsűri a dunántúli Őrség mellett tette le a voksát, amely ezzel elnyerte a megtisztelő címet. A többi 7 pályázat holtversenyben érdemelte ki a tanúsító oklevelet, amely szerint a pályázat a legjobb 8 közé jutott. Az ország megyéi közül a legeredményesebb Heves lett, hiszen a Tisza-tó túraútvonal pályázata is a döntőbe jutott (ebben a pályázatban a Károly Róbert Főiskola is konzorciumi partner volt), továbbá az Észak-magyarországi régiót képviselte Tokaj térsége is. Ez a szakmai siker remélhetőleg hozzásegíti majd a Mátravidék szervezeteit és vállalkozásait ahhoz, hogy a korábbinál nagyobb mértékben juthassanak európai uniós pályázati forrásokhoz – hangsúlyozta a tanszékvezető, majd hozzátette: – ezek még csak az első lépések voltak. Szakmai koncepciónk nyomán szisztematikusan megyünk tovább a néhány éve megkezdett úton, továbbra is csak és kizárólag az elvégzett kőkemény munkában hiszünk. Reméljük ezzel az eredménnyel már a régiós és megyei döntéshozókat is meggyőztük erről.

Forrás: www. karolyrobert. hu

G

yöngyösi Orczy-projekt

Még ebben a hónapban megkezdődik a gyöngyösi Orczy-kastély kertjének megújítása, illetve a Mátra Múzeumhoz tartozó természettudományos pavilon építése. A több mint egymilliárd forintos beruházáshoz a város címzett állami támogatást nyert. Mindezt Hiesz György polgármester, valamint a két kivitelező jelentette be a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. Hiesz György polgármester „négyütemű beruházásnak” nevezte az Orczy-projektet, mondván: az uniós forrásból megújult kastély május közepén nyílt meg, a második és harmadik ütem pedig párhuzamosan zajlik majd. A kert átalakítása és a pavilon felépítése mellett magántőke bevonásával készül el az a „föld feletti barlang”, amiben vendéglátó és szórakoztató egységek kapnak helyet. A negyedik ütem pedig a különféle látványelemek kialakítása lesz, egyebek mellett egy játszóteret is terveznek ide, ha sikerrel járnak a pályázatokon. XVII. évfolyam 7–8. szám • 2007. július–augusztus


Aktuális hírek

65

Az építészeti munkákat a GyöngyHázzal már bizonyított Styl-bau Kft. végzi. Dobróka József főmérnök a cég nevében hangsúlyozta: megtiszteltetés egy ilyen műemléki környezetben zajló, sok tekintetben egyedülálló projekten dolgozni. Ugyancsak a szakma csúcsának nevezte a kert újjáélesztését Miskolczi Ferenc, a kertészeti kivitelező Lián Kht. vezetője. Mint tudatta: a meglévő növényzet felújítása és néhány fa kivágása után a 13 ezer négyzetméteres parknak egytizedén egy tavat alakítanak ki. Elültetnek 25 ezer évelő növényt, 3 ezer cserjét és 100 örökzöldet, illetve fát. A növényekről automata öntözőrendszer is gondoskodik majd.

Forrás: www.gyongyosonline.hu



66

Aktuális hírek

H

atvan térségi kerekasztal

A hatvani kistérség számos kisebb nagyobb kulturális rendezvénnyel, programmal, látnivalóval büszkélkedhet. A közösségi értékek ápolása, a kistérség még vonzóbbá tétele fontos feladat a térségben élők számára. További fejlesztésekre van szükség, melyekhez kellő elszántsággal, ötletekkel, tervekkel, szakemberekkel rendelkezünk. Mindezek megvalósításához pályázatokat kell benyújtani, amelyekhez nagy segítséget nyújt az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közkincs programja. Ennek keretében a Hatvan Körzete Kistérségi Többcélú Társulás kezdeményezésére civilek szervezetek, önkormányzatok és közművelődési intézmények együttműködésével megalakult a Hatvan térségi kerekasztal, majd pályázatot nyújtottunk be tervezési folyamatok lebonyolítására, valamint kulturális adatbázis és közművelődési stratégia elkészítésére. Az együttműködés célja elsősorban az, hogy elősegítse a települések közötti kapcsolattartást, újraindítsa a megszakadt, csupán részben működő együttműködést. A közművelődésben, a közkultúrában megjelenő regionális és kistérségi szint új szemléletű gondolkodást jelent. A települések lakosságmegtartó erejét, élhetőségét növeli, ha a kulturális szolgáltatásokat helyben vagy a lakóhelyéhez minél közelebb, könnyen elérhető módon, jó minőségben találja meg az egyén. A pályázat pozitív elbírálása mérföldkő lehetne a hatvani kistérség kulturális életében. Forrás: Peigelbeck Rita önkormányzati és térségi koordinátor, hatvani kistérség

M

egvalósult az „Állati tetemek kezelése” projekt Egerben

Az Eger Körzete Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás (EKT) Társulási Megállapodása alapján közösen próbálta megoldani az állati hulladékok kezelését. Az Eger Körzete Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás (EKT) 2003 júliusában nyújtott be pályázatot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Pályázat Előkészítő Alapjába (PEA). A PEA keretében kidolgozott, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott, Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében kiírt KIOP-2004-1.2.0. számú uniós pályázatot az EKT 2005 áprilisában nyújtotta be. A pályázat pozitív elbírálásban részesült, és a társulás 193 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert az európai uniós előírásoknak megfelelő átmeneti gyűjtő-átrakó rendszer kiépítésére a volt egri dögtér területén (Eger, Baktai út mentén). A projektnek része volt a kistérségben található hét dögkút (Andornaktálya, Cserépfalu, Eger, Kerecsend, Maklár, Noszvaj, Ostoros) rekultivációja is. A telep átadására 2007. május 7-én került sor. Az eseményen a megvalósult projekt előnyeit, valamint a közös összefogás fontosságát hangsúlyozta a meghívottként jelen lévő Dióssy László környezetgazdasági szakállamtitkár, Habis László Eger Megyei Jogú Város polgármestere, valamint Kovács Attila, a Kistérségi Iroda vezetője.

E

gri kistérségi szociális intézmények

A Kéz a Kézben Gyermekekért 2005 Alapítvány megkereste az Egri kistérségi Többcélú Társulást (TcT) azzal a kezdeményezéssel, hogy az alapítvány kistérségi támogatással vállalkozna családi napközi létrehozására, működtetésére az egri kistérséghez tartozó településeken. Az alapítvány az országban már működő intézmények tapasztalatára építve elkészített egy többvariációs tervezetet a családi napközi működtetésére. A TcT Tanácsa – felmérve az igényeket – befogadta a több településre kiterjedő tevékenységet, és a következő intézményeket szervezte meg: A Családi Napközi jelenleg három településen működik a kistérségben: Egerben, Felsőtárkányon, Kerecsenden; Maklár községben 2007. szeptember 1-jén nyílik meg. Mivel a települési önkormányzatok is fontosnak tartják a bölcsődéskorú gyermekek napközbeni ellátását, ezért ők is támogatják a hálózat kiépítését. Egerben a napközit egy társasházban alakították ki, ahol 10 gyermek számára biztosított az elhelyezés. Kerecsenden családi házban működik, és Makláron ugyancsak családi házban tervezett a telepítése, míg Felsőtárkányban az óvodaépület egy részét alakították át a bölcsődések napközije számára. A gyermekek



Aktuális hírek

67

elhelyezése nem függ a bölcsőde székhelyétől, a települések között szabad az átjárás, hiszen például van olyan ostorosi szülő, aki gyermekét az egri napköziben, vagy éppen egri, aki a kerecsendiben szeretné elhelyezni. A Helyettes Szülői Hálózat működtetésének a célja, hogy a gyermekek átmeneti gondozását a helyettes szülő a saját háztartásában biztosítsa. A gyermekek Helyettes Szülői Hálózatban való elhelyezése akkor kérelmezhető, ha a szülő egészségügyi, anyagi problémái, esetleg távolléte miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A hálózat szolgáltatása: teljes körű ellátást biztosít a gyermek számára, segíti a szülői kötelezettségek teljesítését, szükség esetén jogi segítséget nyújt. A Családok Átmeneti Otthona olyan családok számára biztosít átmeneti elhelyezést, melyek szociális, életvezetési problémák miatt váltak otthontalanná. Az otthon célja, hogy a válsághelyzetbe került családok együtt maradhassanak, gyermekeiket ne kelljen állami gondozásba adniuk. Az ide kerülő család szerződést köt a működtetővel az anyagi és egyéb feltételekről, illetve a tartózkodás időtartamáról, amelynek felső határa 12 hónap. Hasonló célkitűzésekkel működik Egerben a Gyermekek Átmeneti Otthona, ahol biztosítják a gyermekek számára a teljes körű ellátást, úgymint étkezés, ruháztatás, egészségügyi ellátás, iskoláztatás. Az ide kerülő gyermeknek folyamatosan adott a lehetőség a családdal, az otthoni környezetével való kapcsolattartásra, hiszen az otthon finanszírozza a helyközi utazásokat, a postai és a telefonköltséget, valamint havi zsebpénzt is nyújt számukra.

S

ikeresen működik a Pedagógiai Szakszolgálat az Egri kistérségben

Az Egri Kistérségi Társulás 2004 óta viseli a „Többcélú Társulás” címet. A társulás egyik feltétele volt a közoktatás kistérségi szintű szervezése. Ennek kapcsán még ebben az évben létrehozták az utazó logopédusok, valamint az utazó gyógypedagógusok kistérségi hálózatát. Az előbbit az egri Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet, az utóbbit pedig a Móra Ferenc Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola szakemberei részvételével működtetik. Mivel a bázisintézmények fenntartója Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, ezért az igényelhető állami normatívákon felüli költségeket az Egri Kistérség tagönkormányzatai közösen biztosítják. Molnár Lajos közoktatási referens elmondta, hogy az itt létrejött hálózat az egyik legszínvonalasabb szakszolgálat az országban. Hozzátette, hogy ugyan az évek során a fenntartási költségek jelentősen megemelkedtek, a szolgáltatás színvonalának megtartását, illetve fejlesztését mégis kőbe vésett célnak tekintik. 2006 szeptembere óta utazó pszichológus egészíti ki a szolgálatot, és főként a nehezen kezelhető, beilleszkedési problémákkal küszködő gyermekek kezelésében nyújt támogatást. Mivel az ilyen jellegű problémákkal (beszédhiba, diszlexia) élő gyermekek jövőjében döntő jelentőségű lehet az, hogy milyen segítséget kapnak akár már óvodáskorban, kiemelt fontosságú feladat a szakszolgálatok minőségi szervezése, valamint működtetése az ország valamennyi kistérségében. Forrás: Nagy Árpád László, önkormányzati és térségi koordinátor, egri kistérség

„T

árt kapus létesítmények” akciója (Heves és Kisköre)

A kistérség két városa – Heves és Kisköre – a kedvezményezettje annak a támogatásnak, amelyet a Nemzeti Sporthivatal nyújt a 3 lépés program „Tárt kapus létesítmények” akciójának 2007. évi folytatásához. A támogatás lehetőséget ad arra, hogy egyes sportlétesítmények hétvégi nyitva tartással, programok szervezésével lehetőséget teremtenek a lakosság, különösen családok sportolásához, szabadidős helyi programokon való részvételre. Az összesen 678 ezer forintos támogatást Kiskörén a Tisza II. lakótelepi sportpályán, Hevesen a sportpályán az Eötvös József Középiskolában, a Hevesi József és az Újtelepi Általános Iskolában a megvalósuló programokhoz kívánja felhasználni a társulás. Ehhez szakemberek, testnevelők, edzők segítségét veszi igénybe. Az egyes programokról, helyszínekről a két város lakóit hirdetmény útján és a helyben szokásos módon fogjuk tájékoztatni. Forrás: www.heves.hu



68

Aktuális hírek

Ú

j közmunkaprogram indult

Megkezdődött a 2007/5/A számú közmunkaprogram, amelyet a Hevesi Kistérség Többcélú Társulása a Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályázatán nyert. Az Észak-magyarországi régióhoz beérkezett pályázatok közül a Hevesi Kistérség Többcélú Társulásán kívül 2 Nógrád megyei és 11 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistérség vagy önkormányzat kapott foglalkoztatási támogatást. A 40 millió forintos program összköltségvetéséből 39,216 millió forintot támogatásként kapunk a 68 fő foglalkoztatásához, amelyet a kistérség 12 településén valósítunk meg. A program 14 fő egy hónapos képzésével kezdődik, melynek végeztével kisgépkezelői és parkgondozói bizonyítványt kapnak a sikeresen vizsgázók. A további foglalkoztatásra június1-jétől november 30-ig kerül sor, amelyhez a Munkaügyi Kirendeltség álláskeresőket közvetít ki. A munkavállalók közül előnyben részesülnek az 50 év felettiek, a rendszeres szociális segélyben részesülők, a halmozottan hátrányos helyzetűek. Forrás: www.heves.hu

A

baújrakezdés Közhasznú Egyesület

Innovatív kezdeményezés indult útjára három egymással szomszédos kistérség szoros együttműködésével. Az Egyesület felkarolta Szikszó, Encs és Abaúj-Hegyköz kistérségeket, célul tűzte ki az együttműködésük megerősítését és tartalommal való megtöltését a közös fejlesztések hatékony megvalósítása és a térségben élők életkörülményeinek javítása érdekében. Összefogásunk ABAÚJRAKEZDÉS néven a helyi szereplők partnerségen alapuló együttműködését testesíti meg. A fejlesztési lehetőségek feltárását követően közösen kivitelezhető projekteket generál, amelyek a térség súlyos foglalkoztatási, szociális és képzésbeli gondjaira, hiányosságaira keresik a választ. Szakemberei segítségével felkarolja az alulról jövő kezdeményezéseket, és megadja a megfelelő szakmai támogatást az előremutató projektötletekhez. Kiemelt fejlesztési területének tekinti az alternatív mezőgazdasági megoldásokat, a turisztikai lehetőségek feltárását, a szociális gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázását. Tevékenysége kiterjed közvetlenül a helyi közösség fejlesztésére és az életminőséget közvetve befolyásoló egyik legjelentősebb tényező, a befektetések ösztönzésére is. Támogatja az innovációt, a három kistérség közös marketingakcióit, és igyekszik mind több hasznos információt elérni és szolgáltatni a helyi szereplők együttműködése, a közös fejlesztések generálása és az elért eredmények fenntarthatósága érdekében. Tevékenységeink:  helyi szereplők partnerségen alapuló együttműködése,  fejlesztési lehetőségek feltárása,  közösen kivitelezhető projektek generálása,  alulról jövő kezdeményezések felkarolása,  szakmai támogatás az előremutató projektötletekhez,  helyi közösségek fejlesztése,  befektetések ösztönzése,  innováció támogatása,  marketingtevékenységek,  hasznos információk elérése és szolgáltatása. Forrás: Abaújrakezdés Közhasznú Egyesület; 3881 Abaújszántó, István Király tér 4.



Aktuális hírek

69

A

utóbusz-pályaudvar Szécsényben

Az emberek évtizedek óta reménykedtek abban, hogy egyszer Szécsénynek is, amely kisebb közlekedési csomópont, lesz autóbusz-pályaudvara. A régi vágy valóra vált. A város keleti részén, a Király utca végén elkészült a szép, impozáns, 5688 négyzetméter alapterületű autóbusz-pályaudvar. A beépített alapterület 200 négyzetméter. A burkolt felület – út, járda, peron – 3978 négyzetméter. Az érkező kocsiállások száma 3, az indulóké 8. A pályaudvaron 7 kiálló autóbusz számára van parkolási lehetőség. A személygépkocsik részére a pályaudvar előtt épült parkoló.

A beruházás kivitelezési költsége 132, 3 millió forint. A város önkormányzata a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanácshoz, a leghátrányosabb kistérségek felzárkóztatására benyújtott pályázatukkal 100 millió forintot nyertek. A kivitelezéshez az üzemeltető, a Nógrád Volán Zrt. saját forrásból 15 millió forinttal járult hozzá. A felmerülő többmilliós többletet, a pótmunkákat a kivitelező Lakóházépítő Kft. vállalta. Június 15-én, pénteken ünnepélyes keretek között átadták a város első autóbusz-pályaudvarát. Az ünnepély – amelyen részt vettek: dr. Csepeli György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közpolitikai igazgatója, Borenszki Ervin országgyűlési képviselő, a környező települések polgármesterei – a helyi művészeti iskola két növendékének, Horák Petrának és Kurucz Ágnesnek a helyhez és az alkalomhoz illő kis műsorával kezdődött. Bucsok Lajos, a Nógrád Volán Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében szólt az autóbusz-pályaudvar személyszállításban betöltött fontos szerepéről, arról, hogy megyénk településeinek 70 százaléka csak közúton közelíthető meg. Azt mondta: „Szécsény város új gyöngyszeme a kor követelményeinek megfelelő szolgáltatást nyújtó új pályaudvar, amelyet munkanapokon 150 induló és áthaladó menetrend szerinti járat érint. Meggyőződésem, hogy a Nógrád megye tömegközlekedésében kiemelkedő szerepet játszó, azt átfogó és irányító tevékenységünk még magasabb rangra emelkedik Szécsény és a kistérség életében.” „Városunknak még soha nem volt autóbusz-pályaudvara, ma van” – kezdte a köszöntőjét dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet polgármester. Ezt követően felvázolta azt az áldatlan állapotot, ami Szécsény közúti tömegközlekedésében hosszú éveken át uralkodott. Majd azt mondta: „az elkészült mű, amit látunk, az összefogás eredménye”. Köszönetet mondott a pályázatukat támogató Dóra Ottónak, a Nógrád Megyei Közgyűlés volt elnökének. Kifejezte köszönetét a kivitelező cég jelen lévő vezetőjének, Kelemen Tibornak és munkatársainak. Megköszönte a Nógrád Volánnak az ügyhöz való pozitív hozzáállását, azt, hogy kérésüket nem csak meghallgatták, annak megvalósításához is hozzájárultak. Dr. Csepeli György annak a reményének adott kifejezést, hogy az új létesítmény újabb kapocs lesz a kistérség, a megye emberei között. Antal Attila, a Nógrád Volán Zrt. korábbi vezérigazgatója, akivel a város a pályaudvar tervezését, építését elkezdte, pohárköszöntőjében jó érzését fejezte ki, gratulált mindazoknak, akik valamit is hozzátettek ahhoz, hogy az átadásra sor kerülhessen. Forrás: Szécsényi Napló



70

Aktuális hírek

I

partelepítés és munkahelyteremtés Szügyben, egy nógrádi kistelepülésen

Az önkormányzati rendszer kialakulásával azzal a körülménnyel találtuk szemben magunkat, hogy a községünkben sorra szűntek meg a volt mezőgazdasági nagyüzemek, valamint azok mellékiparági tevékenységei. Több száz munkahely vált semmivé néhány év leforgása alatt. A munkaképes korú lakosság jelentős része munkanélkülivé vált, míg egy részük a közeli városban (Balassagyarmat) pórbált elhelyezkedni. A munkahelyek elvesztésével fokozatosan nőtt a segélyezettek száma, jelentősen visszaesett a magánerős lakásépítés, kilátástalannak tűnt a jövő. A község képviselő-testülete, felismerve a gondokat, úgy döntött, hogy fejlesztési forrásainak többségét, évente 5–10 millió forintot ipari terület kialakítására fordítja. Mezőgazdasági földterület vásárlásába kezdtünk, megkezdtük annak művelésből való kivonását. Pályázatokon elnyert, elsősorban területfejlesztési források segítségével kiépítettük a szükséges infrastruktúrát (víz, szennyvíz, gáz, úthálózat). Szerény lehetőségeinkkel marketingmunkába kezdtünk, sok információt jutattunk el a potenciális érdeklődőknek. A meggyőzés legjobb módjának természetesen a személyes megbeszélés bizonyult, gyakran hétvégeken vagy a kora esti órákban kellett az érdeklődők rendelkezésére állni. Ebben az időszakban megyénkben lázas iparipark-építésbe kezdtek városaink. A beruházások több száz millió forintba kerültek, de sajnos egy részük nem vált alkalmassá jelentős munkahelyteremtő beruházás fogadására. Felismerve a közeli város ipari parkjának korlátait, megerősítve láttuk azon törekvésünket, hogy egy kistelepülésnek is van mit keresni ezen a területen. A községünkben kiszemelt terület a fekvését, elhelyezkedését, nagyságát, ellátottságát tekintve versenyképesnek bizonyult. A képviselő-testületünk nem kis kockázatot felvállalva 1999-ben 30 hektár, majd egy év múlva további 60 hektár földterületet vásárolt ipari terület céljára. Másfél év alatt a terület teljes egészében sikerült eladni. 2000-ben egy német többségi tulajdonú cég 3 hektáros területet vásárolt zöldmezős beruházás céljára. 6500 négyzetméteres csarnokot épített varroda céljára. Több mint 200 főt, többségében női alkalmazottat foglalkoztat a mai napig. A vállalkozás hároméves iparűzési adókedvezményt kapott települési önkormányzatunktól. A cég folyamatosan fejlődik, bővíti termelési kapacitását és a foglalkozottak létszámát. Mára a Szlovákiából átjáró munkaerő komoly kihívást jelent a munkavállalóknak. A cég a fizetési kötelezettségeit időben teljesíti, piaci szerepe megfelelő. Mint a községben megjelenő „első fecske” megmutatta, hogy a helyi és térségi munkavállalók teljesítménye, munkamorálja hol tart. 2001-ben szintén egy német többségű cég jelentkezett ipari terület vásárlására. A maradék ipari területet megvásárolta, és egy közel 20 ezer négyzetméteres csarnok építésébe kezdett. Lemezmegmunkálás a fő profilja, több mint 450 főt foglalkoztat. Mára a térség egyik meghatározó foglalkoztatójává vált. Folyamatosan fejlődik, bővíti termelési kapacitását. Igen nagyszámú felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalnak biztosít helyben munkalehetőséget. Községünkbe településének egyik feltétele volt a tízéves iparűzési adómentesség. Kemény tárgyalások után testületünk úgy döntött, hogy biztosítja az iparűzési adómentességet, hisz a cég teljesítménye, fejlődése ismert volt már Magyarországon. Akkor úgy ítéltük meg, hogy e két, jelentős munkaerőt foglalkoztató vállalkozás, illetve néhány 10-100 főt foglalkozató cég hosszú távra megoldja községünkben a munkanélküliség problémáját, több helyi bevétellel újabb beruházásokat építhetünk meg. Fejleszthetjük az alapellátás intézményeit, új családi házak épülnek, főképp fiatal házasok települnek községünkbe. Időközben egy újabb magyar tulajdonú cég is letelepült, elsősorban csökkent munkaképességűek foglalkoztatását is felvállalva. Több mint 100 főt foglalkoztat. Forrás: Markó Antal, Szügy község polgármestere



Aktuális hírek

71

K

özös cselekvés a helyi célokért

A LEADER+ közösségi kezdeményezés része az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának. A program célja a vidéki szerep-

lők ösztönzése és támogatása térségük hosszú távú lehetőségeiről való együttgondolkodásban és a fenntartható fejlődésének integrált, innovatív stratégiák mentén történő megvalósításában.

A LEADER+ legfontosabb intézkedései:  vidéki élet és munkalehetőségek javítása, a vidéki jólét növelése,  életképes vidéki közösségek kialakítása, az együttműködési képesség és szervezettség javítása,  új, fenntartható jövedelemszerzési lehetőségek teremtése. A LEADER+ program sikerének a kulcsa mindenekelőtt az együttműködésben, a helyi lakosság aktív bevonásában rejlik, vagyis abban, hogy sikerül-e a fejlesztési stratégiát alulról építkező, a helyiek igényeinek kielégítésére törekvő folyamat szintjére emelni. Ebben a programban minden település bebizonyíthatja, hogy a falu nem a bezárkózást, a múltba fordulást, hanem a múltjára, tradícióira építeni tudó, de a mai lehetőségeket megragadni képes fejlődő világot jelenti. A LEADER programban Nógrád megyéből két helyi akciócsoport: a Dél-Cserhát és a 8 Palóc „+” akciócsoport nyert, és valósíthatja meg helyi vidékfejlesztési tervét. A két akciócsoportban 15, illetve 14 település dolgozik együtt. Az akciócsoportok 90–90 millió forint pályázati támogatást nyertek, amelyből 76,5 millió forintra írhattak ki pályázatot önkormányzatok, vállalkozók, civil szervezetek és magánszemélyek részére.

A 8 Palóc „+” akciócsoportban 43 pályázat kapott támogatást, több mint 76 millió 400 ezer forintértékben. A pályázati felhívásra 48 pályázat érkezett, melyek közül hármat elutasítottak, kettő pedig forráshiány miatt nem kapott támogatást. Az akciócsoporthoz tartozó 14 település (Bárna, Cered, Dorogháza, Kazár, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Nemti, Rákóczibánya, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar) mindegyikéről érkezett pályázat. Ebből a térségből 13 vállalkozó és őstermelő nyert 25,3 millió forint támogatást (pl. Cered, Mátranovák, Mátramindszent, Bárna, Zabar), amelyből több mint 60 millió forint értékű fejlesztést valósítanak meg. 16 civil szervezet nyert a térségben forrást (pl. Kazár, Mátraszele, Szuha) rendezvényekhez, civil ház, internetkávézó kialakításához, sporteszközök beszerzéséhez, túraútvonalak megtisztításához, kialakításához, kitáblázásához, mobil eszközök beszerzéséhez, szakácskönyv készítéséhez. A civileknek az önrész előteremtéséhez az önkormányzatok segítenek be. Több önkormányzat (pl. Vizslás, Mátraterenye, Nemti) tájház felújításra, mások közösségi ház kialakítására, szabadtéri színpadra, eszközökre (pl. Rákóczibánya, Dorogháza) pályáztak. Pályázati forrásból valósul meg továbbá számítógépes tanfolyam, turizmus- és marketingképzés, munkaerő-piaci tréning, és rendszeresen jelenik majd meg térségi elektronikus hírlevél is. ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


72

Aktuális hírek

A LEADER program keretén belül a 76,4 millió forint támogatásból 124, 3 millió forint értékű program, fejlesztés valósul meg 2008. augusztus 30-áig. A 8 Palóc „+” akciócsoport 2007. június 23-án LEADER napot szervezett a nyerteseknek, a sajtónak és azoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy sikeresen megvalósulhasson a program. A rendezvényre meghívást kapott még néhány polgármester is a salgótarjáni és bátonyterenyei kistérségből, hátha ők is kedvet kapnak ahhoz, hogy a következő LEADER programban részt vegyenek, együttműködjenek, közös fejlesztéseket valósítsanak meg.

Forrás: Molnár Katalin, Kazár község polgármestere



Aktuális hírek

73

 Nemzetközi hírek

E

rősítenék a fogyasztók jogait az energiapiacon

Új kezdeményezéssel védené a fogyasztók jogait a Bizottság a csaknem teljesen liberalizált energiapiacon. Az év végére ígért Energiafogyasztók Chartája garantálná, hogy a fogyasztók szabadon választhatnak a szolgáltatók között, megfelelő tájékoztatást kapnak, és a legrászorultabbak számára is biztosított az ellátás. Kilenc tagállam nyitotta meg az energiapiacát július elsején, így pár ország kivételével az unióban mindenütt liberalizált a gáz- és villamosenergia-piac. (Ciprus, Észtország 2013-ig kaptak derogációt az árampiacon, Lettország és Portugália 2010-ig a gázpiacon, Görögország és Finnország határozatlan idejű derogációval rendelkezik a gázpiacon.) Ezért a Bizottság július 5én új kezdeményezést indított útjára, a cél az Energiafogyasztók Chartájának létrehozása. A jelenlegi tervezet egy széles körű konzultációt indít útjára, az érintett felek – a fogyasztók képviselői, az energiapiaci szabályozók, a tagállamok, valamint a gáz- és villamosenergia-iparág – visszajelzései alapján készíti el a Bizottság a végső dokumentumot. Erre várhatóan 2007 decemberében kerül sor. Forrás: BruxInfo, 2007. július 9.

A

z EU először kap hatásköröket a sportban

Az Európai Bizottság az unió fennállása óta először tett átfogó kezdeményezést a sport területén egy Fehér Könyv elfogadásával. Új vizekre evezett az Európai Bizottság, amikor egy Fehér Könyv elfogadásával (vagyis egy átfogó uniós vita elindításával) az EU fennállása óta először tett a sport területét érintő átfogó kezdeményezést. A Fehér Könyv a Bizottság szerint „stratégiai iránymutatást kíván adni a sport szerepéről az Európai Unióban. (…) A Fehér Könyv a Bizottság hozzájárulása a sportnak a hétköznapi életünkben betöltött szerepéről szóló európai vitához. Fokozza a sport jelenlétét az uniós politikacsinálásban, jobban tudatosítja a sport szükségleteit és sajátosságait, és további megfelelő EU-szintű lépéseket azonosít be” – közölte Ján Figel, az oktatásért, a képzésért, a kultúráért, az ifjúságért és a sportért is felelős uniós biztos a dokumentum bemutatása alkalmából. Forrás: BruxInfo, 2007. július 12.

R

uandai testvérvárosi kapcsolat létesítése

Louis Michel európai bizottsági fejlesztési biztos kabinetfőnökétől – a Külügyminisztériumon keresztül – olyan megkeresés érkezett a tárcához, melyben azt kéri, hogy nyújtson a minisztérium segítséget abban, hogy egy magyar város testvérvárosi megállapodást létesítsen egy ruandai településsel. A testvérvárosi kapcsolat felvétele az Ifjúsági Fejlesztési Díj – többek között magyar – nyerteseinek ruandai látogatásakor vetődött fel. A kiutazásra 2007. április 17–21. között került sor, ahol a verseny nyertesei – tagállamonként egy fő – és azok tanárai vehettek részt. E látogatás kivételes lehetőséget teremtett a diákoknak arra, hogy megismerhessék egy fejlődő ország problémáit. A kiutazás alkalmával a tanulók részt vehettek egy európai várossal kötött testvérvárosi megállapodás alapján finanszírozott falu gyógyszertárának felavatásán is. A biztos véleménye szerint egy hasonló típusú együttműködés segítené az uniós fejlesztéspolitikai célokat, és igen fontos volna az elmaradott ruandai települések számára. Kérjük az önkormányzatokat, hogy vizsgálják meg egy ruandai településsel történő testvérvárosi kapcsolat kialakításának lehetőségét, s kapcsolatfelvételi szándékukat – a kapcsolattartó személy megjelölésével együtt – az ÖTM Önkormányzati Főosztálya felé (1051 Budapest, József A. u. 2–4.) jelezni szíveskedjenek. Összeállította: dr. Csukás-Novák Nóra, ÖTM, Önkormányzati Főosztály ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


74

Aktuális hírek

T

örök testvérvárosi kapcsolat létesítése

Ankarai nagykövetségünk megkeresése szerint a törökországi Osmaniye város magyarországi testvérvárosi kapcsolatot keres. Osmaniye tartomány – amelynek „fővárosát” ugyanígy nevezik – 1996-ban lett önálló, addig Adana tartomány része volt. Osmaniye városa nagyjából félúton van Adana és Gaziantep között, közel a Földközi-tenger keleti csücskéhez, az Iszkenderuniöbölhöz. A tartományi székhely lakossága kb. 200 ezer fő, s nagyjából 250 ezren laknak összesen a tartomány többi településén. Az emberek elsősorban mezőgazdaságból élnek, de Osmaniyének jó idegenforgalmi adottságai vannak (hegyi turizmus, síelés, tenger közelsége), ezeket most kezdik kihasználni. A városban új és szép művészeti általános és középiskola működik. Osmaniyét érintette az egykori selyemút, de a németek által épített Isztambul–Bagdad vasútvonal is. Toprakkale 1908-ban létrehozott, ma már használaton kívüli, impozáns vasútállomásának épületét kulturális központtá kívánják átalakítani, s Bartók Béla nevét viselné. Bartók Béla 1936 novemberében gyűjtött népdalokat Osmaniyében, a kutatás egyik helyszíne éppen Toprakkale volt. 2004 végén a város díszpolgárává fogadta Bartók Bélát. Magyar segítséggel megkezdődött a Bartók-emlékmúzeum létrehozása, megnyitását a közeljövőben tervezik. Osmaniye különösen a kunságiak részére lehet figyelemre méltó. Osmaniye városában és néhány környező településen ugyanis éppen a kunok Ulas törzsének egy része telepedett le. Kérjük az önkormányzatokat, hogy vizsgálják meg Osmaniye településsel történő testvérvárosi kapcsolat kialakításának lehetőségét, s kapcsolatfelvételi szándékukat – a kapcsolattartó személy megjelölésével együtt – az ÖTM Önkormányzati Főosztálya felé (1051 Budapest, József A. u. 2–4.) jelezni szíveskedjenek. Összeállította: dr. Csukás-Novák Nóra, ÖTM, Önkormányzati Főosztály




75

 Események, képzések – beszámolók A balatoni vízi mentők támogatása

E

gy Zánkáról induló hajó fedélzetén írta alá a balatoni vízi mentők 12 millió forintos támogatásáról szóló szerződést pénteken az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium részéről Ujhelyi István államtitkár, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnökeként Suchman Tamás, valamint a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata Egyesület elnöke, Bagyó Sándor. A balatoni vízi mentők még július 25-én jelezték a kormánynak, hogy csökkenő támogatottságuk miatt kiürült a kasszájuk, ezért augusztusban nem biztos, hogy folytatni tudják a mentési munkákat. A BFT közbenjárásával a szervezet azonnali támogatáshoz jutott. Dr. Ujhelyi István államtitkár a szerződés aláírásakor megköszönte a vízi mentők által végzett társadalmi munkát, és hogy helytálltak a komoly készültséget kívánó idei nyárban. Kifejtette, hogy a legfrissebb adatok szerint tovább növekszik a régió vendégforgalma, ezért fontos cél, hogy a Balaton ne csak Európa legszebb, hanem legbiztonságosabb üdülőövezete is legyen. „Az ember életénél semmi nem lehet drágább” – mondta Suchman Tamás, aki hangsúlyozta: a gyorssegély nem jelent hosszú távú megoldást a Balaton biztonságosabbá tételében, ami idegenforgalmi érdek is egyben. Ezért a BFT szeptemberben koordinációs megbeszélést szervez az összes érdekelt balatoni szervezet és az érintett önkormányzatok részvételével, hogy egy közösen kidolgozott feladattervvel fordulhassanak majd a kormányhoz. Bagyó Sándor, a vízi mentők szervezetének vezetője az államtitkárt és a BFT elnökét a vízi mentők egyenpólójának ajándékozásával tiszteletbeli tagukká avatta, megköszönve a gyors segítséget. Szót ejtett az általuk kidolgozott, egyeztetésre szánt üzemeltetési és fejlesztési programról is. Forrás: MTI

Tűzoltó járművek átadása

T

íz új, tűzoltásra és vízszállításra is alkalmas autót adott át Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára augusztusban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részére. A francia gyártmányú autók darabja ötvenmillió forintba került. A tíz gépjármű teljes ára így 500 millió forint, amit a vagyonbiztosításból befolyt összegből állták. A tűzvédelmi törvény szerint a biztosítócégeknek a vagyonbiztosításból származó bevételből egy százalékot (január 1-jétől másfél százalékot) a tűzoltóság fejlesztésére kell fordítaniuk. Ez az összeg tavaly hárommilliárd forintot tett ki. A gépjárműveket Budapest, Dabas, Kecskemét, Körmend, Nagykőrös, Ózd, Pécs, Szekszárd, Székesfehérvár, Veszprém önkormányzatának vezetői, a tűzoltóságok parancsnokai, a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok Országos Szövetségének elnöke, a Létesítményi és Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetségének elnöke, a gyártó cégek vezetői, dr. Tatár Attila tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató, valamint Hoffmann Imre tű. dandártábornok, főigazgató-helyettes jelenlétében adták át. Az államtitkár beszédében kiemelte: az elmúlt hetek, hónapok történései bebizonyították, hogy igenis szükség van új eszközökre, elég csak a közelmúlt erdőtüzeire és a megfékezésükhöz szükséges erőfeszítésekre gondolni. Az államtitkár szólt arról is, hogy a mostani szerátadás része a 2010-ig tartó, körülbelül 12 milliárd forintos eszközfejlesztési programnak, amelynek keretében újabb modern felszerelések beszerzése zajlik majd. A köszöntőt követően Ujhelyi István átadta a kilenc hivatásos és egy önkéntes köztestületi tűzoltóság (Nagykőrös), valamint a fenntartó önkormányzatok vezetőinek a szerek átvételéről szóló emléklapot, valamint egy-egy jelképes indítókulcsot. Mintegy 180 millió forintba kerülne, hogy a Balatonon egy, a legmodernebb eszközökkel felszerelt profi vízimentő-szolgálat működjön a jövőben, amelynek harmadát állná az egyesület, a hiányzó összeg előteremtését pedig a balatoni önkormányzatoktól és az államtól várják fele-fele arányban. Forrás: MTI



76



„Nem hősöket avatunk”

7

60 tűzoltó tette le ünnepélyes keretek között tiszthelyettesi esküjét június 30-án Budapesten, a Hősök terén. A július elsejétől munkába álló újoncok avatása volt az utolsó hivatalos esemény, amelyen dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszterként vett részt, ezért a miniszter egyben el is búcsúzott a tűzoltóktól.

A tűzoltó tiszthelyettesek avatása – Hősök tere Az újoncok tizennégy században sorakoztak fel, a századok élére olyan felkészítő került parancsnokként, aki a kiképzés során kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Az ünnepélyes jelentést követően dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint dr. Tatár Attila tűzoltó altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató elhaladt az arcvonal előtt, majd elfoglalta helyét az elnökségben. Az ünnepélyes eskütételen megjelentek az Országgyűlés Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottságának képviselői, a megyei közgyűlések elnökei, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetői, az újoncokat fogadó önkormányzatok polgármesterei és a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok parancsnokai, a megyei katasztrófavédelmi igazgatók, a regionális kiképzőközpontok vezetői, illetve az érdekvédelmi szervezetek vezetői. A Központi Tűzoltózenekar és a Duna Táncműhely vezetésével vonultak be a térre a múlt és jelen technikájának képviselői: a muzeális értékű és a modern tűzoltószerek. A menetet egy 1904-ből származó előkocsis mozdonyfecskendő vezette, amely 220 liter/perc teljesítménnyel, 30–35 méter távolságra volt képes eljuttatni a vízsugarat. Másodikként érkezett a Győr város tűzoltósága által 1908-ban megrendelt, 8000 koronába került gőzfecskendő, amelyet többéves restaurálás után három éve sikerült működőképes állapotba hozni. Harmadikként egy 1914-ben a fővárosba érkezett Austro-Daimler Magirus gépezetes tolólétra gurult, majd egy Rába 500-as gépjárműfecskendő következett, amely a szegedi tűzoltóságról került a Tűzoltó Múzeumba. A részben fa karosszériájú járműnek 500 literes a víztartálya, és 8 bar nyomáson 800 liter/perc teljesítményre képes. Felvonult egy Mávag gépjárműfecskendő is, ezt a típust a II. világháború után a megsemmisült fecskendők pótlására kezdték gyártani. A sort két mai eszköz, egy 4000, illetve egy 2000 liter víz szállítására képes Rosenbauer gépjármű zárta. A szereket az újoncokat fogadó önkormányzatok, illetve tűzoltóságok zászlói követték egy-egy helyi tűzoltó kezében. A Magyar Köztársaság és az Európai Unió zászlóit egy-egy repülőtéri tűzoltó vitte. A Központi Tűzoltózenekar tolmácsolásában elhangzott Himnuszt az ünnepélyes eskütétel követte. Az eskü szövegét Puskás János szentendrei tűzoltó őrmester olvasta elő. Dr. Lamperth Mónika ünnepi beszédében úgy fogalmazott: az ország 36 pontján kiképzett, 80 parancsnokságra szétosztott újoncok munkába állása fontos állomása a magyar tűzoltóság életének. A nagyarányú létszámfejlesztést az Európai Unió előírásaihoz való alkalmazkodás, valamint a természetes utánpótlás biztosítása tette szükségessé. A miniszter beszélt arról is, hogy az uniós munkaidő elérésével további 1000 újonc kiképzésére lesz szükség az idén és jövőre, ehhez a jövő évi költségvetésben kell a fedezetet biztosítani.




77

A zászlók bevonulása Az esküt tettekhez fordulva a tárca vezetője úgy fogalmazott: „Fogadalmukat a Hősök terén teszik le, de az ország Önöktől nem várja el, hogy hősökké váljanak. Nem hősöket avatunk, hanem olyan szaktudással rendelkező tűzoltókat, akik minden tűzoltási, műszaki mentési feladatot a tanultaknak megfelelően, a legjobb tudásuk szerint, egymást segítve végeznek. (…) A munka, amelyet most kezdenek, elsősorban mások biztonságát szavatolja, ezért a vezetőknek fontos, hogy biztosítsák a tűzoltók felelősségteljes munkájához a mind jobb munkakörülményeket, felszereléseket, védőeszközöket.” A miniszter emlékeztetett arra is, hogy bekerülvén a tűzoltók nyolcezres családjába, a most esküt tett kollégáknak meg kell őrizniük választott hivatásuk népszerűségét, a szakma eddig elért presztízsét. Szólt arról is, hogy a kiképzés természetesen nem ért még véget, hiszen a technika rohamos fejlődése megköveteli a folyamatosan továbbképzést. Végezetül a miniszter ebbéli minőségében elköszönt a jelenlévőktől, hiszen július elsejétől a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot vezeti.

Dr. Lamperth Mónika búcsúztatása A minisztert követően Benedek Mihály, Ózd polgármestere mondott köszöntőt, melyben a tűzoltóságoknak a települések életében elfoglalt szerepéről beszélt. Dr. Tatár Attila tűzoltó altábornagy a frissen avatott kollégákat köszöntő beszédében elmondta: azt várja az újoncoktól, hogy szorgalommal teljesítsék kötelezettségeiket, amihez erőt, egészséget kívánt. A főigazgató ezt követően elköszönt a tárca eddigi vezetőjétől, aki búcsúajándékként egy csokor virág kíséretében a tűzoltók szellemi jelképeit kapta: egy Szent Flóriánszobrot és egy lószőrrel díszített tűzoltó-parancsnoki sisakot. A ló vontatta tűzoltószeren érkező ajándékokat a pomázi gyermektűzoltók adták át. A Szózatot követően a Központi Tűzoltózenekar és a Duna Táncműhely közös műsorát élvezhette a közönség.



78


„Tűzoltók Tárcsán Sütő Találkozója Vörsön”

A

„Különleges asztali örömök Somogyban” elnevezésű gasztronómiai rendezvénysorozatába bekapcsolódó Vörs harmadszor rendezte meg a Tűzoltók Tárcsán Sütő Versenyét 2007. július 9-én. A tárcsán sütésben és a bográcsos finomságok elkészítésében összesen 25 csapat versengett az ország különböző településeiről, több receptet is bemutatva. A zsűri tagja volt Heizler György ezredes, a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója is. Első helyezést értek el a nagyatádiak a mézes-mustáros, konyakos szósszal megbolondított tűzoltómalaccal. De akik nem főztek, azok sem maradtak éhen, ugyanis versenyen kívül még tizenegy kondérban rotyogott az étel.

„TTST” – Vörs: nagyatádiak a megbolondított tűzoltómalaccal A versenyen számos különdíjat is kiosztottak. Az ételek elkészítése mellett 30 évesnél idősebb veterán tűzoltóautót és a modern kor tűzoltótechnikáját is felvonultatták a rendezvényen. A felvonulást a marcali tűzoltók hagyományőrző tűzoltási bemutatója zárta.




79

Tájékoztató az Országos Kistérségi Konferenciáról

A

z Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban 2007. június 26-án Országos Kistérségi Konferencia megrendezésére került sor. Az Országos Kistérségi Konferencián a kistérségi társulások elnökei, a tudomány képviselői, az önkormányzati érdekszövetségek, a jegyzői szövetségek elnökei, a regionális közigazgatási hivatalok vezetői, az ÖTM vezető munkatársai, valamint a régiókoordinátorok vettek részt. A konferencia két részből állt: a délelőtti plenáris ülést követően délután négy szekcióban (közigazgatási, területfejlesztési, közoktatási, valamint szociális és gyermekjóléti) folyt a tanácskozás. A plenáris ülés programjában az alábbi előadások hangzottak el:  dr. Lamperth Mónika miniszter: „A kistérségi társulások szerepe a magyar közigazgatás rendszerében”  Bajnai Gordon kormánybiztos: „Uniós programok és lehetőségek”  Csizmár Gábor államtitkár (SzMM): „A kistérségi társulások szerepe a jogalkotás bővítésében és a szociális ellátórendszerek működtetésében”  Arató Gergely államtitkár (OKM): „Minőség és esélyteremtés – a kistérségi közoktatási feladatellátás kihívásai”  Hoffmanné dr. Németh Ildikó regionális közigazgatási hivatalvezető: „A kistérségi társulások munkaszervezeteinek működése”  Peresztegi Gergely főosztályvezető: „A kistérségi társulások finanszírozása”  Aladics Sándor (MFB): „Az önkormányzatok és társulásaik által igénybe vehető hitellehetőségek” A plenáris ülést követően a konferencia négy szekcióülésen folytatta munkáját. Az egyes szekcióüléseket a témakörért felelős tárcák szervezték meg, s képviselőik vezették a szekciók munkáját. A dr. Bujdosó Sándor önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár által vezetett közigazgatási szekcióban dr. Balázs István főosztályvezető az államigazgatási hatáskörök helyzetéről, dr. Németh Éva regionális közigazgatási hivatalvezető az államigazgatási regionalizáció kistérségi hatásairól, dr. Ivancsics Imre egyetemi docens az államigazgatási feladatok kistérségi szintű ellátásról, dr. Sütő László polgármester az államigazgatási feladat- és hatáskörök kistérségi ellátásának tapasztalatairól, dr. Csefkó Ferenc szövetségi főtitkár a kistérségi együttműködés eredményeiről és problémáiról tartott előadást. A területfejlesztési szekció munkáját Szendrényi Péter főosztályvezető-helyettes vezette. A szekcióban dr. Orova Márta főosztályvezető a kistérségek lehetőségei a ROP-okban témakörben, Szendrényi Péter főosztályvezető-helyettes a kistérségi cselekvési tervek elkészítésének helyzetéről, dr. Kovács Katalin osztályvezető a kistérségi fejlesztés tendenciáiról és perspektíváiról, dr. Buzás Péter polgármester a többcélú kistérségi társulások területfejlesztési szerepéről beszélt az előadásán. A Csillag Márta közoktatási főosztályvezető által vezetett közoktatási szekcióban Nagyrónai László szakmai tanácsadó a kistérségi közoktatási helyzetképről, Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke a regionális közoktatás-fejlesztési stratégiákról, dr. Bódi Ferenc és dr. Fekete Attila az iskolabusz jövőjéről és a vidéki Magyarország kisiskoláinak fenntarthatóságáról, Lasztovicza László alpolgármester a kistérségi közoktatási intézmény gyakorlati megvalósításáról szóló előadása hangzott el. A szociális szekció munkáját Forgó Györgyné szakállamtitkár vezette. A szekció ülésén dr. Hoffman István szakmai tanácsadó a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi kistérségi együttműködések ösztönzése a magyar jogban témakörben, dr. Tőke Alajos területi hivatalvezető a szociális és gyermekjóléti kistérségi társulások Zala megyei tapasztalatairól, dr. Hüse Lajos intézményvezető a társulásos gyermekjóléti szolgálatokat érintő 2007. évi kutatás tapasztalatairól, Guitprecthné Molnár Erzsébet munkaszervezet-vezető Zalaszentgrót és a környező települések Intézményfenntartó Társulása tapasztalatairól és Huber Tamás térségmenedzser a Szigetvár–Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás szociális és gyermekjóléti feladatellátásáról tartott előadást. A konferencia nagy érdeklődést váltott ki, a megjelentek száma mintegy háromszáz fő volt. Mind a plenáris ülés, mind a szekcióülések munkája eredményes volt, és alkalmat adott a tapasztalatok átadására, a kistérségi együttműködés főbb kérdéseinek megvitatására. Készítette: Horváth Marianne, ÖTM, Önkormányzati Főosztály



80


 Események, képzések – előrejelzés Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hirdetménye a 2007. évi Kós Károly-díjak adományozásáról A miniszteri rendelettel szabályozott Kós Károly Díj a települési értékvédelem, környezetszépítés, valamint hagyományápolás területén végzett kiemelkedő, eredményes – egyéni vagy csoportos – munkáért adható miniszteri kitüntetés. Évente három személynek adományozható egyéni díj, és három szervezetnek vagy csoportnak ítélhető meg közösségi Kós Károly Díj. A díjjal emlékplakett, az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár. Az egyéni díjat ugyanaz a személy legfeljebb kétszer, a közösségi díjat ugyanaz a szervezet vagy csoport legfeljebb egyszer kaphatja meg. A díjak átadása 2007. december 16-ához, Kós Károly születésének évfordulójához kapcsolódik. A díjat a Kós Károly Díj Bizottság javaslata, illetve dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár előterjesztése alapján Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter adományozza. A Kós Károly Díj Bizottság elnöke Fegyverneky Sándor országos főépítész, főosztályvezető, a Bizottság tagjai: Ekler Dezső, Körmendy Imre, Okrutay Miklós, Philipp Frigyes és Ráday Mihály. A Bizottság titkára Zsilinszky Gyula [tel.: (06 1) 441-7779; e-mail: [email protected]]. A díj adományozására – más javára, kellő megalapozottsággal – bármely magyar állampolgár vagy magyarországi intézmény, illetve szervezet javaslatot tehet. A javaslatnak tartalmaznia kell:  személy esetében a nevét, lakás- vagy postacímét, telefonszámát és e-mail elérhetőségét, továbbá zárt borítékban a mellékelt adatlapot kitöltve;  szervezet vagy csoport esetében a pontos megnevezését, postacímét, telefonszámát és e-mail elérhetőségét, vezetőjének nevét és elérhetőségét, továbbá zárt borítékban a szervezet (csoport) adószámát és bankszámlaszámát;  az elismerés alapjául szolgáló értékvédő és környezetszépítő tevékenység részletes leírását, lehetőleg ábrákkal, fotókkal illusztrálva;  a javaslattevő (illetve képviselője) nevét, lakás- vagy postacímét, telefonszámát és e-mail elérhetőségét. Mindezeken felül a javaslathoz mellékelhető minden olyan dokumentum, adat vagy mértékadónak tekinthető vélemény (ajánlás), amely az elbírálást segíti, illetve amelyet a javaslattevő lényegesnek tart. A 2007. évi Kós Károly Díjakra a javaslatok benyújtásának határideje: október 12. péntek, 14.00 óra A javaslatok postán beküldhetők az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Építésügyi és Építészeti Főosztálya címére (1903 Budapest, Pf. 314), vagy személyesen benyújthatók ugyanezen Főosztály titkárságán [1077 Budapest, VII. Kéthly Anna tér 1. II. emelet; tel.: (06 1) 441-7770]. Budapest, 2007. július. 9. Kós Károly Díj Bizottság




81

ADATLAP MAGÁNSZEMÉLYEKNEK (Az adatlapot kérjük nyomtatott betűvel kitölteni.) Név:

. ...........................................................................................................................................................

Adószám:

. ...........................................................................................................................................................

TAJ szám:

. ...........................................................................................................................................................

Leánykori név:

. ...........................................................................................................................................................

Anyja neve:

. ...........................................................................................................................................................

Születési hely:

. ...........................................................................................................................................................

Születési idő:

. ...........................................................................................................................................................

Lakcím:

. .......................................................................................................................................................... .

Bankszámlaszám: . .......................................................................................................................................................... . Munkahelye és beosztása: .............................................................................................................................................. Munkahelye címe: . ...........................................................................................................................................................

NYILATKOZATOK NYUGDÍJASNYILATKOZAT Nyugdíjas vagyok: – igen, és nyugdíj mellett nem állok munkaviszonyban – igen, és nyugdíj mellett munkaviszonyban állok (4% eg.biz. jár.) – igen, és a nyugellátás folyósítását szüneltetve munkaviszonyban állok (6% eg.biz. jár.) – nem (A megfelelőt kérjük aláhúzni) MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI NYILATKOZAT Alulírott ezúton nyilatkozom, hogy . ...................................................................................................... magánnyugdíjpénztár tagja vagyok. NYUGDÍJJÁRULÉK-NYILATKOZAT Ezúton nyilatkozom, hogy 2006. évben a jövedelmem a nyugdíjjárulék-alap felső határát (6 325 450 Ft-ot) elérte / nem érte el. (A megfelelőt kérjük aláhúzni). SZJA-NYILATKOZAT Ezúton nyilatkozom, hogy 2006. évben adóköteles összjövedelmem: a) nem haladja meg az 1 550 000 Ft-ot, ezért 18% mértékű személyi jövedelemadó levonást kérek. b) meghaladja az 1 550 000 Ft-ot, ezért 36% mértékű személyi jövedelemadó levonást kérek. (A megfelelőt kérjük kiválasztani és aláhúzni.) Kijelentem, hogy a fenti adatok megfelelnek a valóságnak.

Dátum: ......................................................................................... ........................................................................................ Aláírás Kérjük, hogy a főmunkahelyétől szíveskedjen igazolást hozni, hogy főmunkahelye a tételes egészségügyi hozzájárulást megfizeti! ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


82

Elérhetőségek

 Önkormányzati

és Területfejlesztési Minisztérium Miniszteri titkárság

Miniszteri Titkárság

441-1717

Sajtó és Kommunikációs Főosztály

441-1717

Önkormányzati forródrót Az Önkormányzati Főosztály a helyi önkormányzatokról szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának, értelmezésének elősegítéséhez „Önkormányzati forródrótot” működtet, amelynek telefonszáma: (06 1) 441-1478

Kabinet Miniszteri Kabinet

441-1306

Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály

441-1278

Államtitkárság Államtitkár Titkársága

441-1733

Parlamenti Titkárság

441-1716

Közjogi és koordinációs szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

441-1844

Jogi Főosztály

441-1333

Választási Főosztály

456-1600

Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály

441-1123

Ellenőrzési Titkárság

441-1441

Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóság

469-4101

Védelmi Titkárság

441-1294

Nemzetközi Titkárság

441-1466

Önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

441-1330

Önkormányzati Főosztály

441-1102

Közigazgatási Hivatali Jegyzői és Hatósági Főosztály

441-1140

Önkormányzati Gazdasági Főosztály

441-1344

Lakásügyi Titkárság

441-7745

Területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

441-7710

Területfejlesztési Főosztály

441-7719

Területrendezési és Településügyi Főosztály

441-7740

Építésügyi és Építészeti Főosztály

441-7770

Országos Fejlesztési és Programiroda

441-7230

Sport szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

301-9200

Sport Főosztály

301-9250

Sportlétesítmény-fejlesztési Titkárság

301-9214

Turisztikai szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

225-6506

Turisztikai Főosztály

225-6503


Közszolgálati forródrót A MeH Közszolgálati Főosztálya a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alkalmazásának elősegítéséhez „Közszolgálati forródrótot” működtet, amelynek telefonszáma: (06 1) 441-2177 (üzenetrögzítős)

Doppinginformációs vonal A Sportkórház doppingellenőrző laboratóriumában dolgozók doppingkérdésekben a következő számon adnak felvilágosítást az érdeklődőknek: (06 1) 488-6124 (munkanapokon, 8–16 óra között hívható)

Felhívás Az információs technológia terjedésével és költségtakarékossági szempontból indokoltnak tartjuk, hogy az Önkormányzati Tájékoztatót a lehetőség szerint minden esetben elektronikus formában juttassuk el az olvasók és érdeklődők részére. Erre való tekintettel kérjük a kedves Olvasókat, hogy az [email protected] e-mail címre szíveskedjenek jelezni, amennyiben igényt tartanak az Önkormányzati Tájékoztató elektronikus változatára. Kérem, hogy a hivatal e-mail címében bekövetkezett változást szintén ezen a címen szíveskedjenek jelezni.


Elérhetőségek

83

 Állami főépítészek Fegyverneky Sándor országos főépítész, főosztályvezető Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság Építésügyi és Építészeti Főosztály Irodaház: 1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1. Levelezési cím: 1903 Budapest, Pf. 314. : (06 1) 441-7710; /fax: (06 1) 441-7722 E-mail: [email protected]

Keresztes Sándor állami főépítész, főosztályvezető

Bernáth Mihály állami főépítész, főosztályvezető

Illetékességi területe: a Nyugat-Dunántúl régió (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék, Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Zala megyei települései. Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 9022 Győr, Vörösmarty u. 10. /fax/üzenet: (06 96) 328-787, (06 96) 517-004 E-mail: [email protected]

Illetékességi területe: az Észak-Magyarország régió (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék, Miskolc, Eger, Salgótarján m. j. városok)

Csohány Klára állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Közép-Dunántúl régió (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyék, Székesfehérvár, Dunaújváros, Tatabánya és Veszprém m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Veszprém megyei települései. Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9.  Iroda: Petőfi út 5. II. emelet : (06 22) 512-250, 512-251, (06 30) 248-9455 fax: (06 22) 512-250 E-mail: [email protected]


Észak-magyarországi Regionális Hivatal Állami Főépítészi Iroda 3300 Eger, Kossuth u. 9. : (06 36) 311-640, 516-224; /fax/üzenet: (06 36) 516-225 E-mail: [email protected] Dr. Hajnóczi Péter állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Közép-Magyarország régió (Budapest főváros, Érd m. j. város és Pest megye).

Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 1052 Budapest, Városház utca 7.  1364 Budapest, Pf. 90. : (06 1) 317- 4351, 485-6959; fax: (06 1) 266-2502 E-mail: [email protected]


84

Elérhetőségek

Virányi István állami főépítész, főosztályvezető

Arató András István állami főépítész, főosztályvezető

Illetékességi területe: a Dél-Dunántúl régió (Baranya, Somogy és Tolna megyék, Pécs, Kaposvár, Szekszárd m. j. városok) és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet teljes területe1.

Illetékességi területe. az Észak-Alföld régió (HajdúBihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék, Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza m. j. városok).

Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. : (06 82) 502-650; fax: (06 82) 502-603 E-mail: [email protected]

Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 4024 Debrecen, Vármegyeháza u. 1/b.  4002 Debrecen, Pf. 83. : (06 52) 533-477, 348-007; /fax/üzenet: (06 52) 348-481 E-mail: [email protected]

7624 Pécs, Szent István tér 19. /fax/üzenet: (06 72) 310-066, 232-054 E-mail: [email protected]

Körtvélyesi Csaba megbízott állami főépítész, főosztályvezető-helyettes

Keszthelyi Aliroda Németh László 8360 Keszthely, Lovassy u. 7/b  8361 Keszthely, Pf. 132. (06 83) 314-597; fax: (06 83) 314-820 E-mail: [email protected]

Illetékességi területe: a Dél-Alföld régió (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék, Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged m. j. városok) Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 6720 Szeged, Arany János u. 7.  6701 Szeged, Pf. 429. /fax/üzenet: (06 62) 555-350, 555-351 E-mail: [email protected]

 ÖTM – Országos Fejlesztési és Programiroda –

önkormányzati és térségi koordinátori hálózat regionális koordinátorainak elérhetősége Regionális koordinátorok Régió

Név

Telefonszám

Dél-Alföld

Kőmíves Benedek

(06 20) 566-0975

Dél-Dunántúl

Pünkösd Márton

(06 20) 421-5130

Észak-Alföld

Kőrösiné Bódi Judit

(06 30) 299-1759


Géczy Gyula

(06 30) 565-7700

Közép-Dunántúl

Huszti Zsolt

(06 30) 314-9769

Közép-Magyarország

dr. Orbán Péter

06 20) 559-0383

Nyugat-Dunántúl

Ferenczi László

(06 30) 217-4615

Központi cím: Országos Fejlesztési és Programiroda, 1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1. Központi faxszám: (06 1) 441-7232



Figyelmébe ajánljuk!

A

85

DUNA PALOTA KÜLÖNLEGES ÉTTERMI KEDVEZMÉNYE

Tisztelt Polgármester Asszony/Úr! A Szent Korona, a főváros műemlékeinek, nevezetességeinek megtekintésére szervezett város- és színházlátogatások, iskolai kirándulások, budapesti kulturális programokon való részvétel alkalmából a Duna Palota és Kiadó étterme szeretettel várja Önöket ebédre, illetve vacsorára.

Kínálatunkból

Előzetes bejelentkezés

Egytálételek: 800 forint (előzetes megbeszélés alapján) Kétfogásos menü: 1500 forint (Leves csészében, frissensült körettel) Különmenü elkészítését is vállaljuk.

Érkezés előtt 5 nappal Telek Péter étteremvezetőnél. Telefon: (06 20) 934–6352; (06 1) 235–5524 Címünk: Budapest V., Zrínyi u. 5.

Éttermünk nyitva tartása

Megközelíthető

Hétfőtől szombatig: 12.00–23.00 óráig (vasárnapi nyitva tartás: az étterem vezetőjével való előzetes megbeszélés szerint)

a Parlamenttől 5 perc séta, vagy a 2-es villamossal 1 megálló az Akadémiáig, illetve a Szent István-bazilikától 5 percnyi séta a Lánchíd irányába.

Az alábbi minta szerinti megrendelését előzetes egyeztetés után a következő faxszámra kérjük elküldeni: (06 1) 235–5507

M

EGRENDELŐ

A .............................................................................................................................................................................................................. (cím) megrendel Önöktől ................... db egyfogásos és .............. db kétfogásos menüt 2007. .......................-én ............. órára. Fizetés: készpénzben.

......................................................................... (dátum)

......................................................................... aláírás

Telefon: Fax: P. H.

E-mail címünk: [email protected]



7-8 Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata XVII. évfolyam 7 8. szám. Jogszabályváltozások

Recommend Documents