67. évf., IX. 12., ára 50 dinár

Jó Pajtás, 25. szám, 2013. szeptember 12.

67. évf., 2013. IX. 12., ára 50 dinár

25

Az 1. c osztály


A

szabadkai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskolában szeptember 2-án volt az elsősök ünnepélyes fogadása. Az igazgatónő, Gubić Šelken Claudia üdvözlő szavai után a negyedikesek műsora következett. Ebben a tanintézményben 18 magyar kisdiák kezdte meg a tanévet. Az 1. c osztály tanulói: Ágoston Teodor, Brenner Emese, Egedi Norbert, Jurcsák Attila, Jurcsák Nikolett, Kolar Ramona, Kósa Alexandra, Kovács Roland, Krnajski Belovljev Jovan, Losonc Erzsébet Lilly, Losonczi István, Mihajlov Berkes Florensz, Ozsvár Kitti, Rác Eleonóra, Szalma Gábriel, Vucelić Dimitrije, Vukelić Petra és Zemkó Lárá. Tanítónő: Némedi Retek Zsuzsanna. EMI

Tanévkezdő

Jurcsák Hajnalka és Fehér Noémi citerán játszik

Gubić Šelken Claudia igazgatónő

A

Mórahalom

nyáron anyu révén eljutottam a mórahalmi fürdőbe. Szabadkáról indultunk egy tanáccsoporttal. Busszal utaztunk, s a határon több órát várakoztunk, ezért nagyon örültünk, amikor végre megérkeztünk. Rögtön belevetettük magunkat a vízbe. Először a hullámfürdőbe mentünk. Ez egy olyan medence, melynek középen egy nagy fémlabda ugrál, és nagy hullámokat hoz létre. Én ezt nagyon élveztem. Ezután az örvényes sodrásba mentünk. Ez meg egy olyan medence, ahol körbe visz az erős sodrású víz, de olyan része is van, ahol gyengébb a sodrás. Van, ahol vízesésszerűen hull alá a víz. Van csúszda, olimpiai medence, melegvizes fürdő, kénes fürdő, masszázs- és pezsgőfürdő, nagy nyomású vízmasszázs stb. Majdnem mindent kipróbáltunk. Amikor megéheztünk, a környező vendéglőkben csillapítottuk az éhünket. Szuveníreket és játékokat vettünk, én pl. egy vízipuskát. Már besötétedett, amikor elhagytuk a fürdőt.

Zámbó Illés, 6. osztály, Bácskertes

Aki teheti, kajakozzon!

versenyeztünk, de jártunk már Apatinban, Belgrádban, Rumán, Mitrovicán, Zentán, Törökkanizsán… Azért szeretek kajakozni, mert jó kint lenni a friss levegőn, meg számomra nagy élmény siklani a Tisza vizén. Példaképem Janics Natasa. Szeretnék én is olyan gyorsan, kitartóan evezni, és szép eredményeket elérni, mint ő. Anett elmondása szerint a klubjuknak legalább 200 tagja van, s most azért jöttek kevesebben, mert készülnek a holnapi megmérettetésre, amikor a szarvasiak jönnek Magyarkanizsára versenyezni. Csőke Rudolf, az edzőjük is a szervezéssel van elfoglalva, azért nem tudott velük jöni. – Már három éve járok kajakozni – mondja Anett –, és nagyon megszerettem. Sokat járunk versenyezni, s megismerkedtem sok kajakozóval. Így a szerbtudásom is javult, ugyanis a versenyeken megbarátkoztam sok szerb nemzetiségű kajakozóval. Én is azt mondom, aki teheti, kajakozzon, mert nemcsak jó szép eredményeket elérni, hanem jó barátkozni is. A zentai Tiszavirág klub tagjai közül ezúttal Gere Gergő, Csabai Orsolya, Barta Éva, Fenyvesi Abigél, Gere Katalin és Kecskés Rozi versenyzett. Gergőnek a szülei, nagyszülei is kajakoztak, nem csoda, hogy ő is megkedvelte ezt a szép sportot. – A Stevan Sremac iskolába járok – meséli Gergő –, s örülök, hogy a szüleim megszerettették velem a kajakozást. Sok érmem van már. Nekem Marko Novaković a példaképem… Orsolya az Emlékiskola tanulója, s már négy éve kajakozik.

Dávid és Krisztián

– Nekem is Janics Natasa a példaképem – jelenti ki Orsolya –, s én is szeretnék olyan jó kajakozó lenni, mint ő. Meg hát vonzanak a szép eredmények, az érmek is. Már 20 érmem van, köztük arany, ezüst… Évát édesapja írtatta be hat évvel ezelőtt a kajakklubba. – Nekem már 70 érmem van – dicsekszik Éva. – No nemcsak az érmek miatt kajakozom, szeretek siklani a Tiszán, a jó levegőn lenni. Különben a szimpátiám is kajakozó. Jó sport ez, mert az edzések alatt szépen fejlődik az alakunk. Sokat járunk ezdésre, ilyenkor verseny előtt reggel is és délután is. Télen pedig kondiedzés van meg úszás. Én is csak azt tudom mondani, aki olyan szerencsés, hogy folyó mellett él, járjon kajakozni. Abigél hat éve kajakozik, szerinte is, aki ezt a sportot űzi, jó alakja van, a fiúk pedig izmosak. – Nekem Fehér Csaba az edzőm – mondja Abigél. Eléggé szigorú, de jó. Azért is szeretek evezni, mert jó a társaság, nekem is kajakozó a szimpátiám. Katit az orvos ajánlatára íratták be a kubba. – Az alakom miatt mentem kajakozni – mondja Kati –, s végül megszerettem. Nekem még nincs érmem, de ami késik, nem múlik. Horváth Virág, az edzőm is biztat. Rozi hatévesen kezdett el kajakozni. Ő már azt is tudja, mi mindent fejleszt a kajakozás. – Nagyon szeretem ezt a sportot a jó társaság miatt. Ezenkívül fejleszti az egyensúlyérzékünket, az edzőnk pedig a sportszerűségre nevel. Én is azt üzenem a Jó Pajtás olvasóinak, hogy próbálják meg, kajakozzanak, majd megtudják, milyen jó evezni, szépen siklani a vízen – fejezi be beszélgetésünket Rozi. Az óbecsei Živanović Vladimir e korosztály edzője elmondása szerint tavaly ünnepelték az óbecsei kajakklub fennállásának 62. évfordulóját, s eddig sok-sok szép eredményt értek már el. – Már öt éve a városban a kajakozók az év sportolói – meséli Vlado, s az a jó, hogy nem kell őket verbuválni, önként jelentkeznek. Szeretnek edzeni, s hallgatnak rám. Ennek a korosztálynak is 30 tagja van. Nagyon sokat foglalkozom velük, s örülünk a szép eredménynek. Az idén második helyezést értünk el, nyolc ponton múlott, hogy nem lettünk ismét elsők. Koncz Erzsébet


Befutott az óbecsei négyes

M

ilyen szerencsések vagyunk, hogy ide születtünk a Tisza mellé! Nyáron, a nagy melegben a folyó hűs hullámai adnak egy kis enyhülést, ősszel, tavasszal pedig lehet csónakázni, pecázni, kajakozni… Ezen a nyáron sem panaszkodhattunk, elég hosszú ideig tartott a kánikula. Nem volt olyan nap, hogy ne mentem volna le a Tiszára, s szinte mindennap ott láttam a kis kajakosokat. Edzőjükkel eveztek fölfelé a vízen. Délelőtt is, meg délután is. Készültek a versenyre. Óbecsén az idén július 27-én szervezték meg a kajakverseny negyedik fordulóját. Ezen a napon is nagyon meleg volt, s mégis megtelt a Tisza-part nemcsak fürdőzőkkel, hanem versenyzőkkel, az őket kísérő edzőkkel, meg persze szurkolókkal. A huszonegy fordulós versenyben 10–14 éves diákok korcsoportokban délelőtt tíztől délután négy óráig mérték össze erejüket. A partról szülők, edzők, barátok biztatták a versenyzőket. Az óbecseiek mellett ezúttal is versenyeztek a zentaiak, magyarkanizsaiak, bácspalánkaiak, zemuniak is. Persze én azokkal ismerkedtem meg, beszélgettem el, akik olvassák a Jó Pajtást. Jól szerepelt a magyarkanizsai Hubai Dá vid és Ladányi Krisztián. A 32 versenyző közül negyediknek futottak be a párosok versenyén, és az egyéni versenyben is részt vettek. Ők már negyedik éve párosban is eveznek, s szép eredményeket értek el a vesenyeken. – Igen – mondják –, Apatinban, az országos versenyen voltunk már másodikok, egyszer meg negyedikek. – Engem megnyugtat a kajakozás – teszi hozzá Dávid –, meg hát jó érzés szép eredményt elérni. A magyarkanizsai Bratstvo kajakklub tagjai még a hetedikes Sziveri Rita, a középiskolás Raffai Renáta és a nyolcadikos Poberai Anett. Ők szintén egyéniben meg négyesben is eveztek a versenyen. Rita már hét éve kajakozik, s nagyon szereti ezt a sportot, s azt mondja, aki teheti, próbálja ki, nem bánja meg. – Mivel anyukám edző, sok mindenre megtanított, például, hogy kell stabilan ülni a kajakban, a törzsmozgásra stb. Renáta három éve űzi e szép sportot, – Egyszer a barátnőmmel elmentem egy edzésre – meséli Renáta –, s megtetszett ez a sport, és maradtam. Megtanultam a kajakozás technikáját, s most már csak sokat kell edzeni, hogy kitartó legyek. Legutóbb Szarvason

Játékosan nagyon komoly dolgokról

H

uszonegy éve szervezik meg a korábban Bácskossuthfalván, azaz Ómoravicán, egy ideje viszont már a szomszédos Pacséron vidékünk legtömegesebb és – ha szabad a táborokat sok éve bejáró újságírónak minősíteni – „legkomolyabb” szórakoztató, oktató és nevelő nyári gyermektáborait. Merthogy a táborszervezés, a mottó és a kerettörténet megkreálása bizony komoly feladat. Besnyi Károly volt anno a tábor egyik megálmodója, s az első néhány tábor vezetője. Ezekben a korai táborokban még a Jó Pajtás is aktívan részt vett: nyelvművelő versenyünk győztesi számára szerveztünk itt egy Jó Pajtás-csoportot... Rég volt, talán igaz sem volt. A tábor vezetését is jó ideje átvette már a fiatalabb nemzedék, így az idei táborokat (a csoportmunkában elvégzett hosszú és alapos előkészítés után) az egykori ötletgazda utódja, Besnyi Szabolcs táborvezető bonyolította le a foglalkozásokat vezető oktatók és a szabadidős tevékenységet levezető és minden egyébre odafigyelő ifivezetők segítségével. Most az idei MIT-tábort mutatjuk be, ennek címe a valamikori matematikainformatika-tudomány-tábor nevét és tartalmát élteti tovább, sporttal és kézművességgel kiegészítve. Volt tehát informatika, földrajz, önismeret, kézművesség, modellezés, íjászat, foci, fitnesz, hiphoptánc, néptánc – vagyis minden, amit a mai kisnagylányok és az elemista fiúk igényelnek. Mindez pedig a törzsfejlődés, vagyis az EVOLÚCIÓ témája köré fonva. Tanúsítjuk: az oktatás színvonalas, a szabad foglalkozás pedig fergeteges volt! A Jó Pajtás kisfoglakozásának is megörültek a táborlakók, méghozzá nemcsak a lányok – hanem a fiúk is! FEHÉR Mária & LENNERT Géza

Kézműves lányok karkötőket készítenek: Bodor Sára és Sekicki Bianka (Topolya), Mrvelj Sara (Szabadka, Jovan Mikić iskola), oktatójuk: Kórizs Tímea

A MIT táborban mindig erős a modellező csoport: Krizsán Tibor oktató, Kónya Leon (Nagybecskerek), Ördög Aurél (Szabadka), Borbély Adrián (Nagybecskerek), Ante Rešetar és Petar Rešetar (Újvidék), Nagy Gergő (Pacsér), Szecsődi Bálint (Óbecse), Bacslia Albert (Szabadka), Szebenyi Krisztán (Szabadka)


Földrajzosok: Lám, már meg is születte a megoldás – Kákonyi Erika föld rajztanárnő kitűzi a feladat megoldásaként megjelent országok zászlóit

Zsulyevity Zsolt oktató vezetésével érdekes feladatokat oldottak meg az önismereti csoport tagjai...

A Jó Pajtás félórája: Gyenge Patrícia, Nagy Kinga, Fogel Valentina, Fazekas Nikoletta, Fazekas Nina szabadkai olvasóink egy terebélyes fa árnyékában

A picuroknak néha „anyukahiányuk” van...

Mašić Goran és Pecsenka Gabriella útmutatásával weblapokat készítettek, de néha bizony játszottak is az informatikacsoport tagjai

Róma városa a császárság idején

A lángoló Róma

Az ókori Róma

Forum Romanum raktárépület sorakozott a területén. A városban volt még 1790 magánpalota és 45 500 bérház, többnyire 4-5 emeletesek. Az 5. században a várost kb. 10 km hosszú kőfal vette körül, amelyen 25 kaput helyeztek el. A lakosság vízszükségletét 19 vízvezeték biztosította, közülük egyik-másik 30-40 km távolságról hozta a hegyi patakok vizét, helyenként föld alatti, másutt hatalmas, boltíves vezetékeken. Ezek a vízvezetékek táplálták a városszerte elhelyezett szökőkutakat is, ahonnan a lakosság – némi térítés fejében – hordta a vizet, amit saját költségén bárki a lakásába is bevezethetett. Az egész várost szenny vízlevezető csatornák hálózták be. Közöttük is kiemelkedett a Nagy csatorna, amelyet még a királyság idejében kezdtek építeni. A boltíves építmény a dombok alatt haladt, benne hét ág egyesült. Rómában naponként csaknem egymillió ember élelmezéséről kellett gondoskodni. A piacra és a vásárcsarnokokba már a kora reggeli órákban megérkeztek a város környéki parasztok zöldségfélével, gyümölccsel és lábasjószággal megrakott szekerei. Elfoglalták helyüket a pékek, a halászok, a hentesek, és hangos szóval kínálgatták portékáikat. Az elárusítók asztalai roskadoztak a tömérdek árutól. Csiga, osztriga, friss disznó- és marhahús, szalonna, vad és szárnyas, különféle fűszerek, ínyenc csemegék várták a vevőket. Róma volt a kereskedelem központja. Akinek pénze volt, mindent megkaphatott. Az előkelő üzletek Róma egyik főútvonalán, a Via Sacrán sorakoztak. Ékszerészek, aranyművesek, drágakőárusok, illatszerészek, selyemkereskedők boltjai kínálták a fényűzési cikkeket. Itt árusították a bútorokat, szőnyegeket, finom keleti szöveteket, műtárgyakat, divatcikkeket és selymeket. Nagy áruházaik is voltak. Az egyik ötemeletes üzletházban 150 bolt állt a vevők rendelkezésére. A földszinten a gyümölcsöt és virágot árusították. Az első emeleten olajat és bort lehetett kapni, a második és a harmadik emeleten ritka külföldi fűszereket, a negyediken gabonát osztottak a rászorulóknak, míg az ötödik emeleten halat árultak. Összeállította: Uri Ferenc történész


R

óma történetének kezdeteit, a város alapítását, lakóinak életét, harcait, a városukat védő hősök önfeláldozását a mondák őrizték meg. Amikor a római történetírók népük múltját kutatták, ezeket a mondákat írásba foglalták. A rómaiak gondolkozásában mindvégig nagy szerepe volt a múlt emlékeinek, a történeti hagyományaik megbecsülésének és megőrzésének. A mondák megihlették a költőket és a képzőművészeket is, akik versekben és szobrokban örökítették meg a római mondavilág nagy alakjait és eseményeit. Róma történetének a város alapításától Augustus császár uralkodásának kezdetéig tartó szakaszát, mintegy 700 év eseményeit Titus Livius történész írta meg 142 könyvben. Ebből csak 35 könyv maradt ránk. A köztársaság utolsó száz évéről hiteles, élethű leírást kapunk Julius Caesar történeti műveiben. A császárok uralkodásának eseményeit számos kiváló történetíró örökítette meg. Közülük kiemelkedik Tacitus és Suetonius írói munkássága. Róma városa hét dombon és a köztük fekvő síkságon épült. A birodalom fővárosa, a császárok székhelye, a kormányzás központja volt. Sok száz éven át épült és szépült. Gyakran pusztította tűzvész és rombolta házait a Tiberis mentén az árvíz is. Néró császár idejében a főváros nagy része leégett, 14 kerületből csak négy maradt épen, de alig múlott el néhány évtized, és fényes palotáival, templomaival, díszes tereivel újonnan épült egyenes utcasoraival, 4-5 emeletes bérházaival pompás világváros lett. Épületeiről, műemlékeiről pontos összeírás maradt ránk. Az összeírást Nagy Constantinus császár (306–337) rendelte el abban az időben, mikor már a város hanyatlásnak indult. A császárok ugyanis a tartományokban új városokat alapítottak. Ide költözött a császári udvar, a hivatalnokok, a testőrök és az előkelőek egy része. Az összeírásból kitűnik, hogy a csaknem egymillió lakosú Róma már a 4. század elején az akkori világ egyik legnépesebb, épületekben és műemlékekben leggazdagabb fővárosa volt. Bizonyítja ezt a következő néhány figyelemre méltó adat is. A városban 423 templomot és szentélyt írtak össze. Ezenkívül 11 fóruma volt. Ezek tágas térségek, városnegyedek voltak, ahol a szobrokkal díszített középületek sorakoztak, és gyakran templomok is. A leghíresebb a Forum Romanum, Forum Piscatorium, Forum Cuppedinis stb. volt. A Város 28 nyilvános könyvtárral rendelkezett. Volt két cirkusz (Circus Maximus), öt színház és öt, hajócsaták megrendezésére alkalmas mesterséges tó. Volt még 11 fényűzően ellátott nyilvános fürdő, tornacsarnokokkal, sétányokkal, különféle szórakozási lehetőségekkel ellátott fürdőpalotákkal. A legnevezetesebbek: Agrippa thermái, Constantinus thermái, Diocletianus thermái, Néró thermái, Caracallae termái stb., ezenkívül a városban volt 856 közfürdő. A város 1352 víztárolóval és 144 nyilvános illemhellyel (amelyek nagyobbrészt öblítéssel működtek) rendelkezett. Az egész város területén 254 pékség működött. Nem volt hiány a nagyméretű üzletházakból sem, legalább 10 bazilika, 290

Szent István-napi rendezvények óbecsén A z óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör ismét kétnapos műsort szervezett, hogy méltóképpen megünnepeljük Szent István napját. Augusztus 16-án a Csongrádi Fúvószenekar koncertjét az alsóvárosi Páduai Szent Antal-plébániatemplomban megtartott, kenyérszenteléssel egybekötött ünnepi szentmise követte. A kultúrkör előtt felállított színpadon, a Köztársaság utcában pedig ünnepi műsorra került sor. A megszentelt kenyér felvágása, ünnepi beszédek, a Csongrádi Fúvószenekar fellépése, a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör Szelence és Kiscimbora táncegyütteseinek ünnepi műsora után Szabó Dávid és Dancs Annamari, a Budapesti Operettszínház művészeinek műsora következett. Kökény Attila koncertjét és a tűzijátékot követően pedig hajnalig tartó utcabál vette kezdetét. Másnap délután főzőversenyt szerveztek, s igazi népünnepélyre került sor a kultúrkör előtt. Gyermekprogramok is voltak a Than-emlékház, az Öko-Óbecse civilszervezet és a Petőfi kultúrkör kézműves csoportjával (kézműves foglalkozások, ügyességi- és társasjátékok, arc-, test- és körömfestés, hajfonás, rajzolás, színezés és festés).

Este a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör társas- és modern tánccsoportjának, valamint vendégeik műsora után nagy sikere volt Oláh Gergő koncertjének. Föllépett még Farkas-Jenser Balázs és zenekara, valamint az Idioteque & DJ Cigarette Mom (Electro War csapat). K. E.

Az óbecseiek

Ápoljuk anyanyelvünket!


E

ljött a szeptember, vele együtt a tanévkezdés is. Lehet, hogy sokan a tanulás mellett olyasmivel is foglakoznak majd, amiben örömüket lelik. Már most, év elején jól teszitek, ha eltervezitek, mi az, amit szívesen tanultok, esetleg versenyre is készültök belőle. Varnyú Adél neve nem ismeretlen a Jó Pajtás olvasói előtt, ugyanis már két alkalommal bekerült a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny döntőjébe. Ő már bizonyára készül… Az óbecsei Samu Mihály iskola nyolcadikosa, színkitűnő tanuló. Most arról beszélgetünk, hogyan is jutott el immár második alkalommal erre a rangos versenyre. – A magyartanárnőm, Fodor Anikó hatodikban meglátta a Jó Pajtásban a vetélkedőre való felhívást, s megkérdezte, kinek lenne kedve felkészülni és részt venni ezen a versenyen. Nekem volt, s készülni is kezdtem a tanárnővel, s eljutottam már akkor is Budapestre, a döntőre. Tavaly szintén így történt. Csak most februártól Deissinger Ferenc Hajnalka magyartanárnő készített föl a vetélkedőre. Az iskolai versenyen továbbjutva kerültem a körzeti, majd a vajdasági versenyre. Mindkét verseny Újvidéken, a Petőfi Sándor iskolában zajlott. Nyolcan jutottunk tovább, ami azt jelentette, hogy mehettünk a döntőre, Budapestre. A zentai Bagdal Zoltán, Krezsó Krisztián, Katona Réka, az újvidéki Tápai Ramóna, a topolyai Tuvić Blanka, Turuc Réka, a szabadkai Fehér Flóra, valamint én, Óbecséről. Erről a Jó Pajtás is beszámolt. – Hogyan készültetek a versenyre? – Az internetről töltöttünk le régebbi teszteket, s azokat megoldottuk a tanárnő segítségével. – Budapesten már sokkal többen versenyeztetek. – Igen. Voltunk vagy 150-en. Nemcsak Magyarországról, jöttek a Felvidékről, Kár-

pátaljáról, Erdélyből, meg mi voltunk Vajdaságból. – Nehéz feladatokat kaptatok a versenyen? – Nem. Teszteket kellett megoldani, s nekem könnyűek voltak. – E verseny célja mindenekelőtt anyanyelvünk ápolása, a nyelvhasználat iránt érzett felelősségtudat, és az anyanyelv szeretetének az erősítése, valamint a továbbtanuláshoz, az informatikai eszközök használatához, a munkavégzéshez szükséges helyesírási képesség fejlesztése. – Igen, valójában én mindig is szerettem az anyanyelvemet, de most, hogy eljutottam erre a budapesti döntőre, még jobban megszerettem. Informatikai eszközként a szavazógépet is megtanultuk használni, ugyanis ebben a témakörben volt csoportverseny is, ahol mi, vajdaságiak második helyezést értünk el. – Részt vettél a népmesemondó és szavalóversenyeken is. Hogyhogy most mégis a nyelvtan és helyesírási verseny mellett döntöttél? – Szeretek szavalni, mesét mondani, de mindig érdekeltek a nyelvek is. Tavaly a nyel-

vi versenyen is ott voltam, meg a helyesírásin is. Nem tagadom, szeretem a nagyvárost, különösen vonz Budapest. – Mi mindent láttál Budapesten? – Első nap városnézés volt, láttam a Duna-parton József Attila szobrát, majd átsétáltunk Budára. Láttam a várat… Szépek a hidak, a Parlament… – Bizonyára meg is barátkoztatok a más városokból jött versenyzőkkel. – Ismerkedtünk az erdélyiekkel, a szabadkaiakkal… Azóta is levelezünk a Facebookon. Élmény volt ott lenni! Az idén ismét jelentkezem a helyesírási versenyre, bárhol is szervezik meg. – A tanuláson és a nyelvtanversenyeken kívül foglalkozol-e még valamivel. – Szeretek a barátaimmal szórakozni, sétálni, meg hegedülök is. Szeretek gyakorolni, s nemcsak a komolyzene, hanem a népzene is vonz. Ezenkívül sokat olvasok. A házi olvasmányok mellet Thomas Brezina sok könyvét is kiolvastam már. Valójában kiskoromban a nagymamám és az anyukám szeretette meg velem a könyvet, a meséket, később az olvasást. Szerintem, aki szeret olvasni, az megtanulja a helyesírást is. – A versenyen mi mindent kaptál még a díszoklevél mellett? – Budapesten kaptam egy könyvcsomagot: Karinhy Frigyes: A humor a teljes igazság, valamint A természet csodái című könyvet, meg sok folyóiratot. – Nyolcadikos vagy. A sok szép eredmény után gondoltál már arra, mi leszel, ha nagy leszel? – Igen. Gimnáziumba megyek, ide, Óbecsére. Még nem tudom, melyik nyelvet választom, mert az angolt is szeretem. Angol- vagy magyartanár leszek. – Mit üzensz a Jó Pajtás olvasóinak? – Azt, hogy jelentkezzenek erre a versenyre, mert nagyon jó dolog szép eredményt elérni, eljutni Budapestre. K. E.

Harcsafülnek muzsikálva

K

öztudomású, hogy a halak elmenekülnek a zajtól. Ez alól csak azok az állományok képeznek ritka kivételt, amelyek örökké zajos helyeken tartózkodnak, és hozzászoktak. Ilyenek például a hidak körüli vízterületek vagy a dumdumzenés szórakozóhelyek meg zsivajos strandok tőszomszédsága. Ezek, mondtuk már, kivételek. A zaj által háborítatlan területek halai az erős, gyakran pedig a gyengébb hangoktól is megriadnak. A horgász ezért mindig csendes (kiabálni focimeccsre járunk). Mozdulatai is kimértek, mert mind a parti dübörgés, mind a csónakban való dörömbölés – még ha nem is kergeti ki a világból – távol tartja a halat a horgoktól.

szerszámmal püfölik a vizet, átható, jellegzetes hang keletkezik. Persze nem jön be elsőre, ezt is gyakorolni kell. Hogy a kuttyogató hangjának hatására miért közelíti meg a csalit a harcsa... ez húzós. Elsősorban azért – mármint azért húzós –, mert ezzel kapcsolatban meglehetősen sok feltevés alakult ki. Mivel a tudomány ezzel a jelenséggel nem foglalkozott, tág teret hagyott a találgatóknak. Se helyünk, se időnk laza elméletek felsorolására, és nem is kívánunk benneteket ilyesmivel fárasztani. Csupán annyit: ha valamivel kapcsolatban tucatnyi bizonyíthatatlan magyarázat látott napvilágot, akkor egyik sem lehet pontos.

Takács István kuttyogat bok sem kerülnek egetrengető összegekbe. Mindezzel párhuzamosan a horgászok ismeretanyaga gazdagodott, képzettsége javult. A kibővült ismeretanyag azonban nem adott egyértelmű választ, ehelyett az óvatos, kutató, következtető hozzáállás uralkodott el. Az ingatag, légből kapott találgatások lekerültek a pályáról, és már csak azok hangoztatják őket, akik talán maguk sem hisznek bennük.

Jacques-Yves Cousteau

A kuttyógató egyszerű szerszám, régebben kizárólag fából faragták, később megjelentek a fémből (alumínium) készültek, de gyártották műanyagból is. Ma többnyire hagyományosan fából készült szerszámok vannak forgalomban. Egyszerű szerkentyű a kuttyogató, markolata, vékony szára és domború vagy homorú korongja van, melynek átmérője 3–4 centiméter. Amikor ezzel a

De hogyan állunk ennek a jelenségnek a tudományos megközelítésével? Erre a témára kísérlet még nem volt, csupán egy – ahogy már mondtuk is – megközelítés. Annak idején az Al-Dunára, a Vaskapuba látogatott JacquesYves Cousteau, a világhírű tengerkutató. A kuttyogató harcsahorgászok láttán kíváncsi lett arra, hogyan működik ez a módszer. Kérésére, mutassák be neki, két helybeli horgász – Zoran Dinulović és Zoran Milivojević – eleget tett. Kihajóztak, kuttyogattak, fogták a harcsát, Cousteau pedig a mindenféle műszerrel felszerelt kutatóhajójával, a Calypsóval követte őket. Tekintettel arra, hogy a kutatónak rövid idő állt rendelkezésére, nem érkezett behatóan foglalkozni a témával. Csupán annyit mondott: „Rendkívül érdekes! És ha egyszer olyan valaki érdeklődését is felkelti a jelenség, akinek sok pénze van, hamar választ kapunk a kérdésre.” Ez évtizedekkel ezelőtt történt, Cousteau már nincs az élők sorában. Csak a horgászok, akik elmondták a történetet. Időközben azonban fejlődött a tudomány, ennek megfelelően a horgászok műszaki felszereltsége is. Megjelentek a szonárok, az egyszerűbbek aprópénzért beszerezhetők, de a beszédesebb dara-

Gyalus Ádám versenyen fogott harcsájával Az egyik újszerű, tudományos ismeretekkel némileg megpatkolt, és műszaki magyarázatokkal fűszerezett álláspont a hadászati célokra kifejlesztett aktív szonár hanghullámainak visszaverődésével, és azok felfogásával hasonlítja össze a jelenséget. Ennek részletezése azonban alighanem meghaladja az általános iskolai tananyag által nyújtottakat. De nem vetjük el a témát, alkalomadtán visszatérünk hozzá. Addig maradjunk annyiban: harcsafogáskor működik. Buzás Mihály


Zoran Dinulović és Zoran Milivojević

Vödörnyi kuttygatóléc

Éppen ezért szokatlan jelenségnek számít, amikor hangkeltéssel csalogatjuk a halat. A kuttyogatásról, egy ősi halászmódszerről van szó. Ha halászatot mondunk, akkor azonnal ipari, nagybani halkitermelés jut eszünkbe. A kuttyogatásról azonban tudni kell, hogy kezdetben halászok alkalmazták, de valójában horgászmódszer, hiszen felcsalizott horoggal történik a halfogás.

• Ezen a napon történt • Ezen a napon történt • Ezen a napon történt •


Szeptember 12. Mária, Irma, Ibolya, Tóbiás, Gujdó és Marion napja. Irma: Az Irm- kezdetű germán női nevek német eredetű rövidülése. Alakváltozataival, az Irma és a német Erma névvel együtt Ermin, Irmin germán isten nevéből származik. Jelentése: Irmin istenség. Tóbiás: Héber, latin eredetű név. Jelentése: Jahve jó. I. e. 490. IX. 12. (2503 éve)

Az Athéniak legyőzték a perzsákat a marathóni csatában. A legenda szerint a hírnök futva vitte a győzelem hírét Athénba. Mire odaért, annyira kimerült a futástól, hogy csak annyit tudott mondani, hogy „Győztünk!”, és holtan esett össze. Futása inspirálta a maratoni futást, melyet először az 1896. évi nyári olimpiai játékokon rendeztek meg. A táv ma 42,195 km. 1897. IX. 12. (116 éve) Megszületett Iréne Joliot-Curie Nobeldíjas francia atomfizikus, fiziko-kémikus, Marie Curie lánya. A Nobel-díjas Curie házaspár leányaként 1932-ben édesanyjával, Marie Curie-Sklodowskával együtt felfedezte a neutronok behatolását az atommagba. 1934-ben férjével, Frédéric Joliot-Curie-vel 1935ben az általuk felfedezett „új elemek előállításának radioaktív kémiája területén végzett munkájukért” közösen kémiai Nobel-díjat kaptak. Szeptember 13. Kornél, János, Lujza, Móric, Mór, Amadil, Amáta és Ludovika napja. Mór: A Móric 19. századi rövidüléséből származik. Más magyarázat szerint a Maurus rövidüléseként tartják számon. Jelentése: mór, szerecsen. Amáta: Latin eredetű név. Jelentése: kedves, szeretett. 1931. IX. 13. (82 éve)

Matuska Szilveszter bécsi kereskedő és gyáros felrobbantotta a Bécsbe tartó nemzetközi gyorsvonat alatt a biatorbágyi vasúti hidat. A detonáció következtében a mozdony az első hat kocsival a viaduktról a mélybe zuhant. A tragédiának 22 halálos áldozata és 17 sebesültje volt. A csantavéri születésű Matuskáról és a vonatszeren-

csétlenségről Viadukt címmel film is készült. 1788. IX. 13. (225 éve) New York City lett az Egyesült Államok fővárosa. Ma már Washington DC a főváros, de az USA legnépesebb városa továbbra is New York. Szeptember 14. Szeréna, Roxána, Ildikó, Ciprián, Emerita, Rozanna, Szerénusz és Szonóra napja. Szeréna: Latin eredetű név, a Szerénusz férfinév női párja. Jelentése: derűs, vidám. Roxána: Perzsa, görög eredetű név latinos formája, Nagy Sándor feleségének a neve volt. Jelentése: világos, ragyogó. 1321. IX. 14. (692 éve)

Ravennában meghalt Dante Alighieri (eredeti nevén Durante Alighieri) olasz költő, filozófiai, politikai, nyelvészeti író. Az Isteni színjáték egy eltévedt lélek fáradtságos útját jeleníti meg realista módon a Pokolból a Purgatóriumon (Tisztítótűz) át a Paradicsomba. Dantét Beatrice, a költő ifjúkori szerelme – a szépség, erény és bölcsesség megtestesítője – kíséri túlvilági vándorlásai során, ahol mitológiai és történelmi személyek lelkével találkozik. Dante összes műve olvasható magyarul. 1851. IX. 14. (162 éve) Egy nappal 62. születésnapja előtt meghalt James Fenimore Cooper amerikai író, a korai 19. század egyik legnépszerűbb és legtermékenyebb amerikai írója, a Bőrharisnya és más indiántörténetek szerzője. Szeptember 15. Enikő, Melitta, Mária, Lóránt, Katalin, Roland, Töhötöm, Alpár, Imelda, Bogáta, Borisz és Hetény napja. Enikő: Vörösmarty Mihály névalkotása az Enéh névből, -kő kicsinyítő képzővel. Jelentése: ünő, szarvastehén. Borisz: Orosz, bolgár eredetű név. Jelentése: harc, harcos. 1890. IX. 15. (123 éve)

A délnyugat-angliai tengerparti Torquay városában Agatha Mary Clarissa Miller néven megszületett Agatha Christie angol krimiíró, Miss Marple és Hercule Poirot megalkotója. A krimi koronázatlan királynőjeként is szokták emlegetni. Hatvanhat detektívregénye minden idők legnagyobb példányszámban elkelt könyvei között szerepel. Csak Shakespeare műveiből és a Bibliából adtak el többet. 1928. IX. 15. (85 éve) Alexander Fleming mikrobiológuskutató más irányú kísérletei közben részben a véletlennek is köszönhetően felfedezte a penicillin antibiotikus hatását, forradalmasítva a fertőző betegségek gyógyítását és a harctéri sebesülések eredményes kezelését... Szeptember 16. Edit, Titusz, Soma, Kornélia, Kornél, Ambrus, Eugénia, Ciprián, Eufémia, Geminián, Imelda, Jozafát, Lúcia, Ludmilla, Milica és Ditta napja. Edit: Germán eredetű név. Jelentése: birtok, örökség, vagyon, harc. Eufémia: Görög eredetű név. Jelentése: a jót emlegető, szerencsét kívánó, jó hírnévnek örvendő. 1893. IX. 16. (120 éve)

Budapesten megszületett Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos és kutató, a C-vitamin felfedezője. Az 1920-as évek végén ismeretlen anyagot fedezett fel a mellékvesében, amelyet hexuronsavnak nevezett el. Végül a paradicsompaprikával folytatott kísérletei során azonosította a hexuronsavat a C-vitaminnal. 1437. IX. 16. (576 éve) A Fehér Körös melletti Kápolnán tartott közgyűlésen az erdélyi magyar nemesek, a székelyek és a szászok véd- és dacszövetséget kötöttek. A testvéri uniónak vagy kápolnai uniónak nevezett szövetséget 1438. február 2-án a tordai országgyűlésen újítják meg. Ez volt a három nemzet első uniója Erdélyben. Szeptember 17. Zsófia, Palóma, Ildikó, Róbert, Ferenc, Emánuel, Ludmilla és Lámbert napja. Zsófia: Görög eredetű név. Jelentése: bölcsesség. Emánuel: A héber eredetű bibliai név, Immánuél névből származik. Jelentése: velünk az Isten. 1857. IX. 17. (156 éve) Megszületett Konsztantyin Eduardovics Ciolokovszkij orosz fizikus, az űrhajózás alapelveinek első megfogalmazója. Az orosz űrkutatás atyja, a

rakéta mozgásegyenletének felállítója, a tudományos űrkutatás rendszerének és lehetőségeinek egyik legfontosabb megfogalmazója volt. Megálmodta a modern űrkutatás kérdéseinek nagy részét, a folyékony hatóanyagtól a torlósugárkormányig és az űrhajós utasok többgenerációs kozmikus rakétájáig, melynek fedélzetén mesterséges gravitációt hoz majd létre az űrhajó forgása, és zárt ökológiai rendszer teszi lehetővé az anyagok regeneratív körforgását. 1877. IX. 17. (136 éve)

Meghalt William Henry Fox Talbot angol természettudós, a fényképezési eljárás egyik úttörője. Talbot Daguerre-ral egy időben kidolgozta a papírra való fényképezés technikáját és a papírnegatívok számára alkalmas előhívót. Ő dolgozta ki a róla elnevezett fényképsokszorosító eljárást (talbotypia).1843-ban készítette az első fényképnagyításokat, és 1848-ban már megjelentette az első fényképekkel illusztrált könyvet. Szeptember 18. Diána, József, Richárd, Ambrus, Metód és Rikarda napja. Diána: Római mitológiai név, a Hold, a szülés és a vadászat szűz istennőjének, a görög Artemisz megfelelőjének a neve. Jelentése: ragyogó, erdők, vadászat, fény, szülés istennője. Metód: Görög, latin eredetű név. Jelentése: kutatás, nyomozás, csel, furfang. 1851. IX. 18. (162 éve)

Megjelent a New York Times első száma. Összesen 5000 példányban jelent meg, az ára 1 cent volt. 1819. IX. 18. (194 éve) Megszületett Foucault (teljes nevén: Jean Bernard Léon Foucault) francia fizikus, aki ingájával bebizonyította, hogy a Föld tengely körül forog. 1850-ben megállapította, hogy a fény a vízben lassabban halad, mint a levegőben. Ugyanebben az évben – forgótükrök segítségével – megmérte a fény sebességét, eredménye 1 százalékon belül megegyezik a ma ismert helyes értékkel. Nevét a híres Foucault-féle ingakísérlet (1851) őrzi, mellyel kísérleti bizonyítékot szolgáltatott a Föld tengely körüli forgására. Ehhez egy 67 méter hosszú dróton lengő, nehéz vasgömb mozgását elemezte a Panthéonban.

Kecskebéka

va mindenütt téli ruhás búbos vöcsköket és kis vöcsköket figyelhettünk meg, az iszappadok a partimadaraknak kínálnak nagyszerű pihenőés táplálkozóhelyet. Füstös és pajzsos cankók, bíbicek, parti és kis lilék, gulipánok, havasi partfutók keresik táplálékukat, a sekély vízben uszkáló apró rákokat vagy az iszapban rejtőző árvaszúnyoglárvákat, a tömegesen megjelenő sirályok pedig a visszamaradt vízállásokban rekedt apró szeméthalakra vadásznak.

Szitakötő kelnek szárnyra a vízről, a szárcsák először szaladnak egy darabig a felszínen, miközben a szárnyaikkal verdesnek, s csak ezután emelkednek a levegőbe. A búbos és kis vöcskök pedig, ha csak tehetik, úszva távolodnak, illetve ha a nádas mögül kibukkanva váratlanul lepjük meg őket, a víz alá buknak, s jóval odébb jönnek ismét a felszínre.

Vidra Pajzos cankó A nagy tógazdaságokban azonban mindig vannak feltöltött tavak is, ezért a récéknek, nyári ludaknak, szárcsáknak és vöcsköknek sem kell messzire menniük, egyszerűen átrepülnek a gáton, s átköltöznek a szomszédba. Minden tavon megfigyelhetjük viszont a szürke gémeket és a nagy kócsagokat, amint a leeresztett tófenéken álldogálnak, vagy éppen hasig a vízbe merülve lesnek felbukkanó zsákmányukra. Októberben egyes tavakon nagy szárcsatömeget láthatunk. A vonuláshoz készülődő, szorosan összeverődő fekete madarak a közeledő ember felé fordulnak, fehér homlokpajzsuk messziről látszik, ám amikor átlépjük a számukra kritikusnak számító határt, repülve menekülnek a tó távolabbi, biztonságosabb részére. Míg a récék könnyedén, közvetlenül

A kora őszi időszakban még a vízparton lesik a repülő rovarokat a tavi és a kecskebékák, s néha brekegni is halljuk őket. A zöld levelibékák viszont szeptemberben és október elején még gyakran hallatják a hangjukat. A fűzfaágon vagy nádszálon ülő kis békák színe őszre a szép fűzöldről nemegyszer sárgásbarnára változik. Október második felében azonban már rendszeresen a fű között találjuk őket, amint téli pihenőhely után kutatnak. Verőfényes őszi napokon rengeteg rovar repül a víz körül. Tarka szitakötők vadásznak a levegőben, s ha elfáradnak, valamelyik nádszálra telepednek pihenni. A horgászok tanúsíthatják, hogy néha a horgászbot hegyét választják, s oda következetesen visszatérnek. A parton járva esetleg ráakadhatunk a vidra jellegzetes, úszóhártyás lábnyomaira, míg vízipocokkal és pézsmapocokkal különösen a kora reggeli órákban találkozhatunk. Sch. E.

Sirály


zeptemberben a nyár és az ősz találkozik egymással. Minthogy az időjárás csak lassan, fokozatosan változik, a két évszak egy ideig mintegy „karöltve” jár. Még melegen süt a nap, tarka virágok nyílnak, lepkék és darazsak repülnek, de az éjszakák már hűvösebbek, s a bodza korábban fényesen feketéllő bogyói már kissé megfakulva, fonnyadtan kínálják magukat a vonuló poszátáknak. A falvak utcái fölött, a kertekben és a szőlőhegyeken kellemes szilvaillat terjeng, a fák szinte roskadoznak a hamvaskék gyümölcsöktől. Régi igazság, hogy a szilvalekvár akkor lesz a legízletesebb, ha szabad tűz fölött, nagy kondérban kevergetve főzik. A lustán szétterülő illat mágnesként vonzza a környék gyerekeit, hiszen igen élvezetes a készülő lekvárt a nagy fakanál hegyéről kóstolgatni. Októberi sétáink során a zöldet lassan felejthetjük, ugyanakkor a barna, a sárga, valamint a vörhenyes színek ezreinek változatát felvonultató lombokban gyönyörködhetünk, s feljegyzéseket készíthetünk akár egyetlen fa koronájának átszíneződéséről is. E tekintetben igen tanulságos lehet a különböző fafajok jellemzőinek összevetése. A november többnyire vékony szálú, hideg esővel, rohamosan rövidülő nappalokkal, a völgyekben hajnalonként nedves és átláthatatlan ködfelhővel köszönt ránk, ez az időszak is alkalmas természetjárásra, az erdő és mező titkainak kutatására. A természetet járva sok hasznos ismeretet gyűjthetünk. Természetesen – bármerre is járunk – nem megengedhető a szemetelés, a növények és az állatok bárminemű zavarása, életük veszélyeztetése. Ne vigyünk magunkkal táskarádiót, inkább a természet hangjaira figyeljünk, s igyekezzünk minden felmerülő kérdésre a választ is megtalálni! Szeptemberben kezdődnek a halastavi lehalászások. Először csak a vízszint apadása látszik, majd előtűnnek a kisebb-nagyobb tócsákkal tarkált iszappadok is. Ez az ökológiai változás alapvetően meghatározza a tó madárvilágának összetételét is. Míg a feltöltött tavon nagy csapatokban úszkáltak a tőkés és csörgő récék, a nyári ludak, a szárcsák, s elszór-

10

S

Szilvaillatú ősz

A csikóhalak

11


A

tengeri csikók Indonézia partjai mentén egészen Ausztráliáig, Európa, Afrika és Észak-Amerika atlanti-óceáni partjainál megtalálhatók. Egyes fajok Amerika csendesóceáni partvidékének vizeiben élnek. A tengeri csikóállományról keveset tudunk, de a rákászok teliholdnál ezrével fogják ki a párzásra összegyűlt példányokat. Keresett akváriumhalak, bár fogságban keveset élnek és ritkán szaporodnak. Méretük változatos, a legkisebb csikóhal faj 17 mmes, a legnagyobb 35 cm-es. A barna és sárga összes árnyalatában előfordul, nem ritka foltos változata sem. Ha megrettennek, éheznek vagy fájdalmat éreznek, színük elhalványodik, bőséges táplálkozás mellett, a jóllét következtében színezetük élénkebbé válik. Színváltoztató tulajdonságukat arra is felhasználják, hogy beleolvadjanak a környezet összhangjába, elrejtőzzenek ragadozóik elől. Törzsük oldalt lapított, hasuk nagy, kidomborodó, nincsen farokúszójuk, hanem farkuk fogószervvé alakul át. Jellemző a fej állása. Amíg a többi hal feje egyenes folyta-

tása a törzs tengelyének, addig a csikóhalaké szöget alkot vele. Erősen görbülő nyakán ül és a lóéhoz hasonlít, innen kapta nevét is. Szemüket nagy látószögben tudják mozgatni, így testük mozgatása nélkül tudják szemmel követni a ragadozókat és kiszemelt áldozataikat. Bőrük pikkelyein többé-kevésbé kiemelkedő tüskék és dudorok vannak. Kopoltyúik bojtformájúak, hasi úszóik hiányoznak. A csikóhalak hosszú farkukkal átkulcsolva az angolnafű vagy a hínár szárán naphosszat lengedeznek, és megvárják, amíg valamilyen táplálékállat kerül a közelükbe. A mozgásuk igen sajátos, többnyire függőleges helyzetben lebegnek. Mozgásuk iránya az úszó beállításától függ, s e szerint függőlegesen emelkednek a felszín felé, vagy pedig hasoldalukkal előre vízszintesen haladnak. Amint zsákmányát kiszemeli, szájüregéből előbb minden vizet eltávolít, végül szájába szippantja a betóduló vízzel együtt az áldozatot. Az így keletkező örvény olyan erős, hogy nagyobb termetű garnélákat is magával ragad. Az apró rákok és a különféle lárvák kiemelt helyet foglalnak el menüjében. A legtöbb csikóhal monogámiában él párjával, rendszeres udvarlással erősítik párkapcsolatukat.

Oroszlánnak állított be kutyát egy kínai állatkert

O

roszlánnak állított be kutyát egy kínai állatkert – sikertelenül. A látogatók felháborodtak, hogy az Oroszlánok feliratú, félig zárt, félig ketrec lakrészben csak kutyát láttak, és abból is mindössze egyet. Az oroszlán szerepét az állatkert egy tibeti masztiffra osztotta, amely ugyan nagy testű és lehet hímoroszlánt idézőre nyírni a bundáját, ám azt még akkor sem mondhatni, hogy kiköpött afrikai oroszlán. A Honan tartományban található állatkert ráadásul nem fáradozott a kutya oroszlánosra nyíratásával, így a látogatók rögtön tudták, hogy nem oroszlánt látnak, csak kutyát. Ráadásul az eb még el is ugatta magát. A felháborodott látogatóknak az állatkert szóvivője azt mondta, hogy van egy farkas is az oroszlánok helyén, de azt most nem látni, mert bent pihen, az oroszlánok pedig azért hiányoznak, mert elvitték őket pároztatni egy másik állatkertbe. Az állatkert látogatói azonban nemcsak oroszlánt nem

láttak, hanem leopárdot sem. A Leopárdok feliratú rácsok mögött rókaszerű lények mászkáltak, de legalább nem vörös, hanem leopárdosra festett bundában. A kígyók sem bizonyultak tökéleteseknek, őket borotvált és pikkelyesre „sminkelt” patkányokkal próbálta megszemélyesíteni az állatkert. A South China Morning Post című kínai lap megjegyzi, hogy Kínában korábban is előfordultak állatkerti csalások: előszeretettel pingáltak kutyákat fekete-fehérre, hogy pandamedvéknek hazudják őket. A szóban forgó louhói állatkert azonban túltett mindenen, ennek köszönheti, hogy álállatairól több fotót is feltettek látogatói a világhálóra. A megjegyzéseket írók között akad, aki szerint nem kizárt, hogy éppen a rendkívül primitív csalási próbálkozás okán felszökik az állatkert látogatottsága. Az illető további hamisítási javaslatként felvetette, hogy kiáltson ki az állatkert földigilisztákat óriáskígyóknak.

Csimpánzoknak tartottak festőviadalt

M

ajmokat versenyeztettek festészeti tudásukból és művészi tehetségükből az Egyesült Államokban. Az első díj tízezer dollár volt. A viadalon csak csimpánzok indultak, a győztes Brent lett, egy 37 éves példány, amely nem majmolja a többieket, hanem egészen sajátos technikával dolgozik: még csak ecsetet sem használ, hanem a nyelvével nyalja fel a különböző színű festéket a vászonra. A festék nem tartal-

maz mérget vagy egyéb, egészségre ártalmas anyagot. Brent egy louisianai csimpánzmenhelyen él, mondhatni „majomidősotthonban”, mert már nyugdíjas, korábban laboratóriumi kísérletekhez használták. Az AP amerikai hírügynökség tudósítója megjegyzi, hogy ottjártakor nem tudta nyilatkozatra bírni a majmot, mert az éppen aludt. A festészeti versenyen további öt másik amerikai majomház

csimpánzai vettek részt. A második helyezett ötezer dollárt nyert, de további ötezret Jane Goodall világhírű főemlőskutatótól is kapott különdíjként, így neki is összesen tízezer dollár ütötte a mancsát. A harmadik helyezett 2500 dollárban részesült, a további résztvevők pedig fejenként 500 dollárt kaptak. A pénzdíjakat természetesen nem a nyertesek dorbézolják el, hanem a majommenhelyek kapják. A zsűri a közönség volt, több

mint 27 ezer ember szavazott a világhálón bemutatott festményekre, illetve azok alkotóira.

Egy középiskolai magyartanárnő

„Ki volt a tanítód?”

A mai riportomat édesanyámmal, Szabó Cibolya Terézzel készítettem. A foglalkozásáról kérdezgettem, és meglepő válaszokat kaptam. – Először is, mi a te foglalkozásod? – Magyartanárnő vagyok. – Hol dolgozol? – A volt MESC-ben, az Ivan Sarić középiskolában. – Miért választottad ezt a hivatást? – Azért, mert szeretek a fiatalokkal lenni, és szeretném, ha sikerülne megszerettetnem velük az anyanyelvüket és az irodalmat. – Erre már középiskolás korodban is készültél? – Nem. Én szakközépiskolát végeztem, így ma már büszkén állíthatom, hogy szakképzett élelmiszer-eladó lehetnék. – De aztán egyetemre jártál, hogy lettél magyartanár? – Úgy, hogy az egyetemen bölcsészetet tanultam. – Tetszik a munkád? – Igen, nagyon szeretem ezt csinálni. – Mit szeretsz benne? – Mindent. Annak örülök, hogy azt csinálhatom, amit szeretek. – És mi az, amit nem szeretsz? – Igazából olyan nincs. Bár nehezemre esik a sok papírmunka. – Mióta dolgozol magyartanárnőként? – 1989-től, 23 éve. – És hány iskolában dolgoztál eddig? – Kettőben. – Melyek ezek? – A mostani iskolám, előtte pedig a Bosa Miličević iskola. – Hogy jutott eszedbe, hogy magyartanárnő légy? – Kiskoromtól kezdve arra vágytam, hogy rám figyeljenek, és úgy gondoltam, hogy ehhez nem kell hírnév, csupán egy tanári hivatás. – Gondolom, hogy töprengtél kiskorodban azon, hogy mi leszel, ha nagy leszel. Ezenkívül megfordult-e a fejedben másik szakma? – Mikor befejeztem a hatodikat, mélyen elgondolkodtam két munkán. Az egyik ez volt, a másik a matektanári. – És miért a magyartanári mellett döntöttél? – A középiskolában elég rossz magyartanáraim voltak, s meg akartam mutatni, hogy én jó vagyok tanárnak is, meg magyarból is. – A családban foglalkozott-e valaki ezzel a szakkal? – Nem. Eddig még nem. – Szeretnéd? – Szeretném, ha a gyerekeim is követnének ebben, de csak ha ők is akarják. – Mikor először megfordult a fejedben a pályaválasztás, ez volt az első kívánságod? – Nem, óvodás koromban óvónő szerettem volna lenni. – Ha lehetne, változtatnál-e a munkakörödön? – Jó lenne, ha kevesebb lenne a papírmunka, több lenne a fizetés meg a szabadnap. De ha semmi sem változik, én akkor is maradok e mellett a hivatás mellett. Romić Márta, 7. osztály, Đuro Salaj iskola, Szabadka

Az én tanítóm Gergely Antal tanító bácsi volt. Az első nap az iskolába édesanyám vezetett, és mikor beléptünk az iskola udvarába, nagyon nagy izgatottság fogott el, mivel csak néhány óvodástársam arca volt ismerős. Amiatt is izgultam, hogy ki lesz a tanítóm. Nagyon reméltem, hogy kedves tanító nénim lesz, de ez a remény nem teljesült. Gergely Antal tanító bácsi odament a mikrofonhoz, és azt mondta, hogy ő az első bé osztály tanító bácsija. Nagyon megijedtem, de amikor humorosan mutatkozott be, rájöttem, hogy nem is olyan ijesztő. Felvezetett minket az osztályba, és ott mindannyian bemutatkoztunk. Akkor úgy láttam, hogy ez a hely nem is olyan rossz. A tanító bácsinak rövid, hátrafésült, őszesfekete haja volt, és mindig elegánsan, de kényelmes ruhákban járt, és fekete aktatáska volt a kezében. Nagyon jól tudta az osztályt fegyelmezni, de közben nagyon jókat szórakoztunk, mert tudott kedves, vicces is lenni. A szigora ellenére mégis történt néhány csíntalanság, például az ajtót leszedtük a helyéről, a szemetest összetörtük. Nagyon sok jó élményben volt részünk. Sokszor felléptünk, furulyáztunk és énekeltünk a színpadon vagy a tornateremben. Voltunk kirándulni, egy kamion hátuljában utaztunk el a Kós-tanyára és a Kátai-tanyára. Nagyon jó tanító volt. Ha valaki közülünk elesett, és leverte a térdét, vagy elvágta az ujját, rögtön fertőtlenítette és bekötötte a sebet. A tornaórát és a zeneórát szerettem a legjobban. Tornaórán sok játékot talált ki. Volt, mikor a töltésre mentünk a futóversenyre gyakorolni. Zeneórán sokat énekeltünk, éneklés közben mindig gitárral kísért minket. Sok dalt tanultunk meg furulyázni. Nagyon szerette az osztályt. A felső osztályba való távozásunk után még egy osztállyal megpróbálkozott, de azok annyira rosszak voltak, hogy nem bírt velük, és ezért elhatározta, hogy most már nyugdíjba megy, aminek az osztály nem nagyon örült. A tanító bácsinak nagyon köszönöm, hogy végigvezetett ezen a négy alsós éven. Remélem, sok szép és nyugodt nyugdíjas éve lesz még. Sirovica Krisztina, 7. osztály, Cseh Károly iskola, Ada

Tu-tű..., tü-tű..., brm, brm. Brm, brm, tü-tű, tü-tű... nino-nino... svirino. Hambada szá le füs, zsehuni hama a la la metavola, csak a la ja zsivaja, menta auta la korha, ja brm, brm.

Rizsányi Manuella, 8. osztály, Kis Ferenc iskola, Szilágy


Halandzsavers

Vége lett az ötödik osztálynak, amitől nagyon féltem. Minden új volt számomra, a tanárok, új osztálytársak, minden óra más – más teremben... egyszóval nagyon féltem. Az utcabeli gyerekektől is hallottam, hogy itt majd bizony többet kell tanulni, mint negyedik osztályban, meg, hogy nagyon szigorúak a tanárok. Tehát visszatekintve az ötödik osztályra, igen is sokat kellett melegíteni a széket, hogy a tudás a fejembe menjen. Megismertem a tanárokat, ki hogyan kéri vissza az anyagot, amit előadott, és így év végére egészen belejöttem. Mégis a félévi bizonyítványomban a sok ötös mellé bekerült egy ronda négyes is. Év végére még többet tanultam, nagyon sok szorgalmi feladatot elkészítettem, hogy a bizonyítványomba csak ötösök legyenek. Még az utolsó héten is feleltetett a tanárnő abból a bizonyos tantárgyból, amiből négyesem volt, de már nem írta be a naplóba, mert már annyi ötös volt a kockámban, hogy több jegy már nem fért bele. A tanárnő végül is úgy döntött, hogy megérdemlem az ötöst. Szerdai napon volt a bizonyítványosztás, nagyon örültem, hogy színkitűnő lettem, és boldogan futottam haza, hogy megmutassam a szüleimnek a kitűnő bizonyítványt. Ők nagyon megdicsértek az egész évi szorgalmas tanulásomért, és a kitartó „munkámért” megajándékoztak egy Samsung Galaxi Mini mobiltelefonnal, amire már régóta vágytam. Zserai Petra, 6. osztály, Hunyadi János iskola, Csantavér

12

Városi közlekedés

Magyarázom a bizonyítványom

Földrajztanárnőm

Fölülmúltam önmagam

Amióta világ a világ, az okosabb emberek tanítják a fiatalokat. Régen az öregek dolga volt, ma már a tanárok végzik ezt a nehéz, de annál szebb feladatot. Sok kedves tanárom, tanárnőm van, mégis szeretnék egyet kiemelni: Kovács Ildikó földrajzoktatómat. Első látásra megkedveltem. Alig magasabb nálunk, szinte elvész a gyerekek között. Hosszú fekete haja és kék szeme van. Mindig csinosan öltözködik. Az óráin sokat nevetünk, mert nagyon szórakoztatóan adja elő a tananyagot, de ha rosszalkodunk, előveszi a szigorú énjét, és megdorgál minket. Nemrég szervezett egy tuti utat Erdélybe, ahol többek között megláthattam Déva várát, amiről már magyarórán egy balladát is tanultam. Örülök, hogy ilyen kedves és megértő tanárnőt kaptam. Igyekszem minél jobban helytállni, és elsajátítani a tananyagot, hogy ő is boldog legyen. Szatmári Viktória, 5. osztály, J. J. Zmaj iskola, Magyarkanizsa

Ez a történet még alsós koromban esett meg velem. Egyszer a tanító néni kihirdette, hogy a következő héten ellenőrzőt írunk a törtekből. Néhányan megijedtünk e mondat hallatán, mások viszont magabiztosan mosolyogtak. Sajnos nekem a törtek voltak a gyengéim. Mikor hazaértem, közöltem a szüleimmel a hírt. Ők nem tudtak belenyugodni abba, hogy a kislányuk rosszabb osztályzatot kap a négyesnél. Még aznap délután apa leültetett az ebédlőben, és elkezdte magyarázni az anyagot, de én nem értettem meg. Egész héten próbálkozott megértetni velem, és a végére valahogy sikerült is, de nem voltam biztos magamban. Elérkezett az ellenőrző napja. Izgatottan vettem a kezembe a ceruzát. Átnéztem a lapot, és voltak olyan feladatok, amiket tudtam, de voltak olyanok, amelyektől féltem. Csak írtam és írtam. A nagy csönd közepette egyszer csak megszólalt a csengő. Most már mindenki beadta az ellenőrzőjét. Hazatértemkor a szüleimnek az volt az első kérdése hozzám, hogy milyen volt az ellenőrző. Én csalódottan közöltem, hogy nehéz. Így nem is vártak jó osztályzatot. Már másnap kikaptuk a feladatlapokat. A tanító néni az egyesekkel kezdte, majd a kettesek és a hármasok kerültek sorra. A nevem nem volt ezek között. Már büszke voltam magamra, ám amikor a négyesek következtek, biztos voltam benne, hogy ott lesz az én ellenőrzőm is. De nem, az ötösökhöz érkeztünk. Az osztályzatom ötös lett. Büszke voltam magamra. Mikor hazaértem, ez volt az első, amit elmondtam apunak. Elégedett hangon mondta: „Na látod, hogy ügyes vagy.” Ez csak egy mondat, de számomra hatalmas nagy dicséret. Ez volt az a történet, mikor felülmúltam önmagam. Temunović Nikol, 6. osztály, Hunyadi János iskola, Csantavér

Színes vers Fehér színű a kréta, azzal írunk a táblára. Sötét az éj, fekete, mint a bogrács fedele. Gyönyörű a kék, mint a csillogó ég. A lila is szép, efelől nincs kétség. Ragyog a sárga, mint a nap aranyló sugára. Ó, a zöld, tőle oly csodás a föld! A rózsaszín a kedvencem, alkonyatkor azt csodálom az égen.

13


Kőrösi Kitti, Cseh Károly iskola, Ada

A jó tanuló Most az osztály legügyesebb diákjáról írok. Ez a lány okos teremtmény, és egyben szép is. Mindig a legújabb divatot követi. Barna haját összefogva hordja, de majdnem minden lány ezt csinálja. Nagyon szereti az élénk színű, mintás ruhákat. Mindig kipróbálja az új dolgokat, és ebből is tanul. Nagyon szeret új barátokat szerezni, mert így mindig lesz valaki, akivel játszhat. Bőségesen van neki tudása, amit ki is használ. Minden tanár és tanárnő kedveli, mert ügyes, precíz és okos. Nagyon szeret kézimunkázni, ő készíti a legtöbb plakátot és makettet közülünk. A versenyeken legtöbbször benne van az első háromban, és ezért ötöst kap. Nála nincs olyan, hogy valamit elvállal, és nem csinálja meg. És amit a tanárok mondanak, mindig megszívleli, és próbálja kijavítani a hibáit. A tanárok is elégedettek vele. Nagyon ritka az az óra, amikor szidást kap. Igaz, hogy nem tanul sokat, de a sok olvasástól és a tudományos tévéműsorokból előre megtanulja mindazt, amit mi az iskolában, és még abban is előnye van, hogy az apja három tantárgyat is tanít. Ez sok segítség neki. Szerintem jó jó tanulónak lenni, méltán állíthatom, hisz én is az vagyok. Graca Sóti Ágnes, 5. osztály, J. J. Zmaj iskola, Magyarkanizsa

Utazz velem! Van nekem egy csodás álmom, jöjj hát velem, kis barátom! Napszemüveg, kalap kézben, vár a tenger, útra készen! Úti célom Hawaii, fűből szoknya, s tánc hajnalig! Szikrázik a napnak fénye, pálmafák lengedeznek a szélben. Virágfüzérek a nyakban, útra kélünk pirkadatban!

Bakos Alexandra, 8. osztály, Hunyadi János iskola, Csantavér

Őserdőben jártam Hagytam magam a képzeletem szárnyán repülni, miközben egy könyvet olvastam, és elkalandoztam. Egy másik világba röppentem, lehet, hogy kissé el is szundikáltam. A csónakom ide-oda lebbent. Testem a csónak oldalához vetődött. Egy nagyobb hullám miatt bevertem a fejem, súlyosan. Úgy, hogy rögtön el is ájultam. Arra ébredtem, hogy egy szigeten vagyok egyedül, hajótöröttként. A fejemből vér csordogált, ezért bekötöttem a nadrágom egy letépett részével. Nem tudtam, hogy mihez kezdjek, mert számomra ismeretlen volt ez a terület. Gondoltam, tűzifát gyűjtök, és keresek egy magas fát, amin alhatok majd, s biztonságban leszek a ragadozók elől. Így is lett! Az első éjszakám az őserdőben nem volt kellemes, fájt a hátam, és féltem is, no meg az egyedüllét... borzasztó! Reggel élelem után kutattam. Találtam eztazt, rákot, egy kígyót, amit elég félelmetes volt elfogni, mivel féltem a mérgétől. Kerestem erős faágakat, s azokat összekulcsolva egy kis „sütőt” készítettem. Vágószerszámként egy követ használtam. A messzi távolból zsivajt, dübörgést hallottam! Kíváncsi lettem, s utána rátaláltam az épp szertartást tartó bennszülöttekre. Sokáig figyeltem őket, de végül úgy döntöttem, beszélni fogok velük. Furcsa módon mindenki beszélte a magyar nyelvet. Megkínáltak ünnepi itallal, s ételkülönlegességekkel. Igen kedvesek voltak velem, s kifejezetten barátságosak. Adtak ruhát, amit ők is viseltek, kissé furcsát, de azért legalább tiszta volt. Megfürödtem, s én is táncot tanultam, mint a kisgyerekek a törzsben. Nagyon elfáradtam. Egyszer csak elsötétedett minden. Valamiért nem akartam felébredni. Ez az álom teljesen valósnak tűnt. Remélem, hogy egyszer tényleg eljutok egy ilyen különleges helyre, s igazi bennszülöttek társaságában lehetek. De azért nem sokáig, mert mindenhol jó, de legjobb otthon! Hoffmann Delilla, 8. osztály, Petőfi Sándor iskola, Magyarcsernye

Kedves Pajtások! A Rügyfakadásnak küldött írásokat olvasva az elmúlt tanévben jó érzéssel állapítottam meg, milyen sokirányú az érdeklődésetek. Ezért lehettek olyan változatosak téma és műfaj tekintetében rovatunk oldalai. Az iskolai és iskolán kívüli élmények elbeszélésbe kívánkoztak. Az osztálytársak, barátok, családtagok bemutatása jellemzésben; a szűkebb és tágabb környezet, a kedvenc állatok, tárgyak, kabalák leírásban; az önjellemzés, a kamaszkori gondok vallomásban jutottak kifejezésre. A külvilág eseményeinek lecsapódását gondolatvilágotokban, érzelmeitekben naplók, versek, elmélkedő írások közvetítették. Szókincsetek gazdagságát leginkább a leírásokban csodálhatjuk, az elbeszélő fogalmazások az író szerkesztési készségét, ötletességét mutatják meg, a vallomások az őszinteség megnyilvánulásai. És akkor vagytok igazán elemetekben, amikor a képzelet vagy a játékos kedv vezérli tollatokat. Számjegyekben összegezve a következő adatok derültek ki: A 2012/13-as tanévben 42 iskolából 1541 írást és 91 rajzot küldtetek a Rügyfakadásnak. Legszorgalmasabbak a csantavériek (335 írás, 22 rajz), az adaiak (290 írás, 2 rajz), a magyarcsernyeiek (93 írás), a szabadkai Ivan Goran Kovačić iskola tanulói (73 írás), a szilágyiak (63 írás), az óbecsei Petőfi Sándor iskola tanulói (59 írás), a pacsériak (58 írás) és az óbecsei Samu Mihály iskola tanulói (57 írás). Gratulálunk! És köszönet azoknak a kis létszámú iskoláknak is, ahonnan kevesebb írás érkezett. Az elismerés és dicséret nemcsak az írások alkotóit illeti, hanem a tanítókat, magyartanárokat is, akik megszerettették veletek az olvasást, megtanítottak fogalmazni és ösztönöztek az írásra. Remélem, hogy együttműködésünk az előttünk álló tanévben is ilyen gyümölcsöző lesz. Tomán Mária

„Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít” Ezzel a mondattal A kis herceg című házi olvasmányban találkoztam. Rögtön eszembe is jutott egy történt, ami velem esett meg. Régóta járok már szavalóversenyekre, és ott ismerkedtem össze egy kislánnyal, Dorinával, aki szintén ötödik osztályos. Általában fejfej mellett haladunk, néha ő a jobb, néha én. Valahányszor megláttam, hogy ő is ott van a versenyen, összeszorult a gyomrom. Nagyon kedves lány, de féltem tőle. Az idén a Falusi Krónika döntőjén együtt voltunk Keszthelyen két teljes napot. Sok közös képet készítettünk, jókat nevettünk, sétálgattunk a Festetics-kastély kertjében. Rájöttem, hogy nincs mitől félnem, ő is nagyon tehetséges lány, aki jószívű, kedves és barátságos. Mivel közel engedtem magamhoz, ezért megismerhettem. Hiszen megszelídíteni annyit tesz, hogy közel engedni valakit magunkhoz, elfogadni a szeretetét, és mi is törődünk vele. Novemberben a Dudás Kálmán-versenyen már nem vetélytársai voltunk egymásnak, akit le kell győzni, hanem jó barátok, akiknek szurkolni kell. Nagyon örülök, hogy összebarátkozhattunk, és már nagyon várom a következő versenyt, hogy újra találkozhassunk. Kecsenovics Kitti, 5. osztály, Hunyadi János iskola, Csantavér


Egy napon a határban bicikliztem, és egy hullócsillag-szerűséget láttam. Ahogy megítéltem, nem messze tőlem esett le. Mivel későre járt, nem néztem meg, hanem elmentem haza. Egész éjjel azon gondolkodtam, hogy mi van akkor, hogy ha nemcsak úgy láttam, hanem tényleg leesett. Úgy döntöttem, hogy másnap elmegyek, és vetek rá egy pillantást. Másnap reggel az volt az első dolgom, hogy biciklire pattantam, és kimentem a határba. Ott nem találtam mást, csak egy rakás különböző kavicsot. Kiválogattam őket méreteik szerint, és a közepesek voltak a legszebbek, de volt ott egy olyan is köztük, amely egy széndarabra hasonlított. Én azt hazavittem, mert valami különlegeset éreztem benne. Megkérdeztem a szüleimet, hogy ez meg mi lehet, azt mondták, hogy ez egy kődarab, de én tudtam, hogy nem egy egyszerű kődarab, mert én megláttam a szépségét. Elhívtam egy jó barátomat, aki elég nagy szakértője a köveknek, ugyanis ő kő- és kavicsgyűjtő volt. Azt mondta, hogy ez valamilyen elszíneződött, szenes kavics lehet. Ő sem tudta megállapítani, hogy pontosan mi lehet. Úgy gondoltam, elviszem a nagyszüleimhez, talán ők már láttak ilyesmit. Útközben elestem a kerékpárral, és félbetört a kavicsom. Összeszedtem a darabjait, és folytattam az utamat. A nagyszüleimnél észrevettem, hogy csillog a belseje, és a nagyszüleim azt mondták, talán gyémánt porszemek, -darabok vannak benne. Hazamentem, és felraktam arra a polcra, amelyen a legkedvesebb tárgyaimat tartom. Már három éve ott áll a kavics a polcomon, és én még mindig gyönyörködöm benne. Szili Martin, 7. osztály, Gligorije Popov iskola, Kisorosz

14

A kavics

15


Kate Hudson H írességek lányaként látta meg a napvilágot. Anyja Goldie Hawn ünnepelt színésznő, apja pedig Bill Hudson énekes, komikus, habár helyette inkább a szintén ünnepelt színészt, Kurt Russelt tekinti apjának, akivel Goldie a későbbiekben élt együtt. Híres szülők gyerekeire jellemzően, ő is kapott hideget és meleget a kritikusoktól. A nézők főleg talán a humoros filmjeiről ismerik. Szem előtt tartva a családját, nem is kellett a szomszédba mennie a nevettetés tudományáért. Képzelt interjúnk Kate Hudsonnal készült. – Azt szokták mondani, hogy úgy néztek ki anyáddal egymás mellett, mintha testvé rek lennétek. Hízelgő ez számodra? – Főleg anyámnak hízelgő, de a viccet félretéve, anyám az a nő, akitől a legtöbbet tanultam, akire felnézek, arra pedig külön felnézek, ahogyan az életét tudja irányítani. Lenne mit tanulnom tőle. – A kezdetektől egyértelmű volt szá modra, hogy színész leszel? – Amikor valakit színészek vesznek körül, ez eléggé nyilvánvalóvá válhat, ha csak nem harcol foggal-körömmel ellene. Én nem harcoltam, azt viszont határozottam eltökéltem, hogy megpróbálom kikerülni az állandó összehasonlításokat, változatos műfajú filmekben vállalok szerepeket, olyanokban is, amelyekben nem a kasszasikert látom, hanem nekem jelentenek valamit. – Mely filmek indították meg a karriere det? – Játszottam a Pletyka című tinidrámában, majd pedig a 200 szál cigiben, amely során sok ismert színésszel lehettem együtt. Az áttörést számomra az ezredforduló hozta meg, amikor Cameron Crowe Majdnem híres című filmjében játszottam, alakításomat pedig a legjobb női mellékszereplő kategóriában Oscar-díjra jelölték. Ekkor azt éreztem, hogy kényeztet a sors. – Milyen filmekben szerepeltél ezek után? – A kétezres évek első felében nagy sikernek örvendett a Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt című romantikus komédia, ezen felbuzdulva elhatároztam, hogy addig ütöm a vasat, míg meleg, és további romantikus vígjátékban vállaltam szerepeket. Tettem ezt annak ellenére, hogy a pakliban volt: ismét összehasonlítanak anyámmal. Következett az Alex és Emma – Regény az életünk és a Kisanyám, avagy mostantól minden más. – Sokan kritizálták a döntésedet, hogy visszautasítottad Mary Jane Watson sze repét a 2002-es Pókemberben, ehelyett

A gyávaság tollai című történelmi roman tikus remake-ben szerepeltél. Nem bántad meg? – Ez nem egy olyan szakma, ahol teret kell adni a megbánásnak. A gyávaság tollai akkoriban nagyon felcsigázta az érdeklődésemet, jobban, mint az ígéretes Pókember. Úgy éreztem, közelebb áll hozzám, és nagyobb lelki kielégülést hoz. Nincs mit megbánni, minden filmemre büszke vagyok, erre is. – Mindig csak a színészet érdekelt? – Inkább a filmkészítés egészében, ezért rendezőként is kipróbáltam magamat a Cutlass, azaz Vágatlanul című rövidfilmmel, amelynek a forgatókönyvét is én írtam. A számomra kihívást jelentő munkafolyamat mellett ez azért is érdekes volt, mert feltűnt benne a mostohaapám, Kurt Russell, sőt Chavy Chase, Dakota Fanning és Kristen Stewart is.

– Mi a helyzet a tévészerepekkel? – Korábban nem nagyon foglalkoztam velük, mert más jobban érdekelt. Csak egy-két szerep kedvéért jelentem meg némelyik sorozatban. Ez mostanában változott meg. A Glee című sorozatban többször is szerepelek, szinte folyamatosan feltűnök a negyedik évadban. – Vonzanak a zenés produkciók? – Nem ez lenne az első, a Nine is egy zenés film, amelyben Daniel Day-Lewisszal, Penélope Cruzzal, Nicole Kidmannel és Judi Denchel játszom. – Minek köszönheted a sikeredet? – Szeretném azt hinni, hogy a kemény munkának. Több rendezőtől is azt hallottam vissza, hogy szorgalmas színésznek tartanak, akivel nem nehéz együtt dolgozni. Nagyon remélem, hogy tényleg ennek köszönhetek mindent, mert a továbbiakban is a szorgalmammal szeretnék kitűnni. L. M.

Molnár Ferenc

A Pál utcai fiúk nála a könyveket helyettesítették, mert Csele gigerli volt, és nem pakolta a hóna alá az egész könyvtárát, mint a többi, hanem csak a szükséges lapokat szokta volt elhozni, ezeket is gondosan elosztva összes külső és belső zsebeiben; Csónakos az utolsó padban akkorát ásított, mint valami unatkozó víziló; Weisz kifordította a zsebét, és kiszórta belőle az összes délelőtti morzsákat, melyek ama kifliből maradtak ott, amelyet Weisz a tíz órától egy óráig terjedő időközben a zsebéből evett ki darabonként; Geréb csoszogni kezdett a pad alatt a lábával, mint aki úgy tesz, mintha föl akarna állani; Barabás pedig minden szemérem nélkül terítette a pad alatt térdére a viaszkosvásznat, nagyság szerint rakván bele a könyveket, s majd egy szíjjal akkorát húzván rajta, hogy a pad is megreccsent, és ő maga belevörösödött – egyszóval mindenki előkészületeket tett a távozásra, s csak egyedül a tanár úr nem vett tudomást arról, hogy öt perc múlva vége lesz mindennek, mert a tanár végighordozta szelíd tekintetét a sok buksi gyerekfej fölött, és így szólt: – Mi az? Nagy csönd lett erre. Halálos csönd. Barabás kénytelen volt elereszteni a szíjat, Geréb maga alá kapta a lábát, Weisz ismét befordította a zsebét, Csónakos befogta a száját a kezével, és a tenyere mögött végezte be az ásítást, Csele békében hagyta a „lapokat”, Boka hamar zsebre vágta a piros tintatartót, melyből, a zsebet megérezve, rögtön szivárogni kezdett a szép kék antracén. – Mi az? – ismételte a tanár úr, s ekkor már mindenki mozdulatlanul ült a helyén. Aztán az ablakra nézett, amelyen át vígan cincogott be a verkliszó, mintegy éreztetve mindenkivel, hogy ő nem tartozik a tanári fegyelem alá. De a tanár úr azért szigorúan nézett a verkli irányába is, és így szólt: – Csengey, csukd be az ablakot!

Csengey, a kis Csengey pedig, aki „első pad első” volt, fölkelt, és az ő komoly, szigorú kis pofájával az ablakhoz ment, hogy becsukja. E pillanatban Csónakos kihajolt a padsor szélén, és odasúgta egy kis szőke fiúnak: – Vigyázz Nemecsek! Nemecsek hátrasandított, majd a földre nézett. Egy kis papírgombóc gurult melléje. Fölvette, kihajtotta. Az egyik oldalára ez volt írva: Add tovább Bokának! Nemecsek tudta, hogy ez csak címzés, és hogy maga a levél, az igazi mondanivaló a papiros másik oldalán van. De Nemecsek határozottan jellemes férfiú volt, és nem akarta a más levelét elolvasni. Tehát ő is gombócot csinált belőle, megvárta a kellő pillanatot, s most ő hajolt ki a két padsor között hagyott utcára, és ő súgta: – Vigyázz Boka! És most Boka nézett le a földre, amely rendes közlekedési eszköze volt az üzeneteknek. Valóban, gurulva jött a kis papiros gombóc. A másik oldalára, tehát arra az oldalra, amelyet a szőke Nemecsek becsületből nem olvasott el, ez volt írva: Délután háromkor közgyűlés. Elnökválasztás a grundon. Kihirdetni. Boka zsebre vágta a kis papirost, és egy utolsót szorított már összecsomagolt könyvein. Egy óra volt. A villamos óra berregni kezdett, és most már a tanár úr is tudta, hogy vége az


áromnegyed egykor, épp abban a pillanatban, mikor a természetrajzi terem katedraasztalán hosszú és sikertelen kísérletek után végre-valahára, nagy nehezen, izgatott várakozás jutalmául a Bunsen-lámpa színtelen lángjában fellobbant egy gyönyörű, smaragdzöld csík, annak jeléül, hogy az a vegyület, melyről a tanár úr be akarta bizonyítani, hogy zöldre festi a lángot, a lángot csakugyan zöldre festette, mondom: pont háromnegyed egykor, épp abban a diadalmas minutumban megpendült a szomszéd ház udvarán egy zongora-verkli, s ezzel minden komolyságnak vége szakadt. Az ablakok tárva-nyitva voltak a meleg márciusi napon, s a friss tavaszi szellő szárnyán berepült a muzsika a tanterembe. Valami vidám magyar nóta volt, ami a verkliből indulónak hangzott, s olyan csinnadrattásan, olyan bécsiesen pengett, hogy az egész osztály mosolyogni szeretett volna, sőt voltak, akik valóban mosolyogtak is rajta. A Bunsen-lámpában vígan lobogott a zöld csík, s ezt valahogyan még csak bámulta az első padból néhány fiú. De a többiek kinéztek az ablakon, amelyen át a szomszédos kis házak teteit lehetett látni, s a távolban, az aranyos déli napon a templomtornyot, melynek óráján a nagymutató vigasztalóan haladt a tizenkettős felé. És ahogy kifigyeltek az ablakon, a muzsikával együtt más, ide nem tartozó hangok is jöttek be a terembe. Tülköltek a lóvasúti kocsisok, valamelyik udvaron dalolt egy cselédlány, de egészen mást, mint amit a zongora-verkli játszott. És izegni-mozogni kezdett az osztály. Némelyek turkálni kezdtek a padban a könyvek közt; a rendesebbek megtörülték a tollaikat; Boka becsukta a kicsiny, piros bőrrel bevont zsebtintatartóját, melynek igen ügyes szerkezete volt, úgyhogy sose folyt ki belőle a tinta, csak akkor, ha zsebre vágta az ember; Csele összeszedte a lapokat, amelyek

16

H

(Részlet)


17

órának. A Bunsen-lámpát eloltotta, a leckét kijelölte, és visszament a természetrajzi szertárba, a gyűjtemények közé, honnan minden ajtónyitáskor kitömött állatok, polcon tollászkodó kitömött madarak kandikáltak ki buta üvegszemükkel, s ahol a sarokban csöndesen, de méltósággal állongott a titkok titka, a rémek réme: egy megsárgult emberi csontváz. És az osztály egy perc alatt künn volt a teremből. A nagy, oszlopos lépcsőházban vad rohanások történtek, melyek csak akkor szelídültek sietéssé, mikor egy-egy tanár magas alakja keveredett a zajgó gyerektömeg közé. Ilyenkor fékeztek a szaladók, egy-egy pillanatra csönd lett, de amint a professzor a kanyarodónál eltűnt, újra elkezdődött a lefelé való verseny. A kapun csak úgy dűlt kifelé a sok gyerek. Fele jobbra, fele balra oszlott. És tanárok jöttek köztük, és ilyenkor lerepültek a kis kalapok. És mindnyája fáradtan, éhesen ballagott a ragyogóan napfényes utcán. Egy kis kábultság járt a fejükben, mely csak nagy lassan oszladozott a sok vidám és életet jelentő látványra, amit az utca nyújt. Mintha kiszabadult kis rabok lettek volna, úgy támolyogtak a sok levegőn és a sok napfényben, úgy kószáltak bele ebbe a lármás, friss, mozgalmas városba, amely számukra nem volt egyéb, mint kocsik, lóvasutak, utcák, boltok zűrzavaros keveréke, amelyben haza kellett találni. Csele titokban törökmézre alkudott egy szomszédos kapu alatt. A törökmézes ember ugyanis szemérmetlenül felemelte az árakat. A törökméz ára tudvalevőleg az egész világon egy krajcár. Ezt úgy kell érteni, hogy a törökmézes ember megfogja a kis bárdot, s amennyit a nagy darab fehér, mogyoróval spékelt masszából egy ütésre le tud belőle hasítani, az egy krajcárba kerül. Valamint hogy a kapu alatt minden egy krajcárba kerül, ez lévén az egység. Egy krajcár a fapálcikára nyársalt három szilva, három fél füge, három prünella, három fél dió, mindmegannyi folyós cukorba mártva. Egy krajcár a nagy darab medvecukor, és ugyancsak egy krajcár az árpacukor. Sőt egy krajcár az úgynevezett diákabrak is, mely apró staniclikba van osztva, s mely a legízletesebb keverékek egyike. Van ebben mogyoró, mazsola, malagaszőlő, cukordarabka, mandula, utcai szemét, szentjánoskenyér-törmelék és légy. Egy kraj-

cárért a diákabrak felöleli a gyáripar, a növényés állatvilág igen sok termékét. Csele alkudott, ami azt jelenti, hogy a törökmézes ember fölemelte az árakat. A kereskedelem törvényeinek ismerői jól tudják, hogy az árak akkor is emelkednek, ha az üzletcsinálás veszéllyel jár. Így például drágák azok az ázsiai teák, amelyeket rablók lakta vidékeken cipelnek végig a karavánok. Ezt a veszedelmet nekünk, nyugat-európai embereknek kell megfizetnünk. És a törökmézesben határozottan volt üzleti szellem, mert szegényt el akarták tiltani az iskola közeléből. Tudta jól szegény feje, hogy ha el akarják tiltani, hát el is tiltják, s minden cukorkészlete ellenére nem tud oly édesen mosolyogni az előtte elhaladó tanárokra, hogy azok benne az ifjúság ellenségét ne lássák. – „A gyerekek minden pénzüket annál az olasznál költik el” – mondogatták. És az olasz érezte, hogy üzletének nem lesz hosszú élete a gimnázium mellett. Tehát fölemelte az árakat. Ha már mennie kell innen, legalább nyerjen rajta valamit. És meg is mondta Cselének: – Azelőtt volt minden egy krajcár. Ezután most minden két krajcár. És amíg nagy nehezen kinyögte ezeket a magyar szavakat, vadul hadonászott a levegőben a kis bárddal. Geréb odasúgott Cselének: – Vágd a kalapodat a cukor közé! Csele el volt ragadtatva ettől az eszmétől. Tyű, micsoda gyönyörűség lett volna ez! Hogy repültek volna jobbra-balra a cukrok! És hogy mulattak volna a fiúk! Geréb, mint az ördög, suttogta fülébe a csábítás igéit: – Vágd oda a kalapodat! Ez uzsorás. Csele levette a kalapját. – Ezt a szép kalapot? – mondta. El volt tévesztve a dolog. Geréb rossz helyen tette a szép ajánlatot. Hiszen Csele gigerli volt, és csak lapokat hozott a könyvekből. – Sajnálod? – kérdezte tőle. – Sajnálom – mondta Csele. – De azért ne hidd, hogy gyáva vagyok. Én nem vagyok gyáva, csak a kalapot sajnálom. Én ezt be is bizonyíthatom, mert ha akarod, én a te kalapodat nagyon szívesen odavágom!

Ilyet nem lehet Gerébnek mondani. Ez majdnem sértés volt. Fel is fortyant. Ezt mondta: – Ha már az én kalapomról van szó, hát odavágom én magam. Ez egy uzsorás. Ha félsz, menj el. És azzal a mozdulattal, ami nála a harciasságot jelentette, le is vette a kalapját, hogy szétüssön vele az x-lábú asztalon, mely teli volt rakva cukorral. De valaki megfogta hátul a kezét. Egy majdnem férfiasan komoly hang ezt kérdezte tőle: – Mit csinálsz? Geréb hátranézett. Boka állt mögötte. – Mit csinálsz? – kérdezte tőle ismét. És komolyan, szelíden nézett rá. Geréb morgott egyet, mint az oroszlán, mikor az állatszelídítő a szemébe néz. Meghunyászkodott. A fejére tette a kalapot, és vonogatta a vállát. Boka csöndesen mondta: – Ne bántsd ezt az embert. Én szeretem, ha valaki bátor, de ennek semmi értelme nincs. Gyere! És feléje nyújtotta a kezét. A keze csupa tinta volt. A tintatartó kedélyesen csöpögtette a zsebébe a sötétkék levet, és Boka mit sem sejtve húzta ki a zsebéből a kezét. De ezzel nem törődtek. Boka a falhoz kente a kezét, aminek az lett a következménye, hogy a fal tintás lett, de Boka keze viszont nem tisztult meg. A tintaügy azonban ezzel be volt fejezve. Boka karon fogta Gerébet, és elindultak a hosszú utcán. Mögöttük maradt a csinos kis Csele. Még hallották, amint fojtott hangon, a levert forradalmár bús lemondásával szólt az olasznak: – Hát ha már ezentúl minden két krajcár, hát adjon két krajcárért törökmézet. És belenyúlt finom kis zöld erszényébe. Az olasz pedig mosolygott, és azon törhette a fejét, hogy mi volna, ha holnaptól kezdve minden – három krajcár volna. De ez csak álom volt. Ez olyasvalami volt, mint amikor valaki azt álmodja, hogy minden forint egy százast ér. Nagyot sújtott a késsel a törökmézre, s a lepattant szilánkot egy kis papírba tette.

Kedves Olvasó Tanulók! Egy nagy irodalmi klasszikus, Molnár Ferenc (1878–1952) A Pál utcai fiúk (1907) című regénye képezi mai rovatunk témáját. Más művei mellett e leghíresebb regényét is többször megfilmesítették Magyarországon, külföldön is. 1939-től New Yorkban élt, és itt is hunyt el. Népszerűsége még ma is igen nagy, sőt: lekörözhetetlen. A Pál utcai fiúk állt a néhány évvel ezelőtt megrendezett Nagy Könyv című olvasási nészerűségi verseny élén is. Bizonyára van egy (vagy több) nagy titka ennek az elbeszélésformának. Sokat írtak róla. Iskolai körökben is igen szívesen olvassák. Nektek mi a véleményetek róla. Írjátok meg! Bence Erika

SZTÁRVILÁG Cirkusz volt a javából

L

ezajlott az idei MTV VMA díjátadó is, ami bőven tartogatott meglepetéseket, megbotránkoztatásokat és lovagias kiállásokat. Érdekes, hogy a gála legviccesebb, legdurvább és legfurább pillanatai nem is feltétlenül a győztesek kapcsán történtek, de azért az eredményhirdetéseknél is voltak momentumok, amelyekről valószínűleg még sokáig vitatkozik a média. Az MTV VMA résztvevői az idén különösen kitettek magukért, hogy fellépésük emlékezetes legyen. Legfőképp Miley Cyrus, akinek megjelenésén együtt hüledeztek a rajongók, a jelenlévő hírességek és a szülők is.

Talán egyedül csak Justin Timberlake védte Miley-t, az énekes leginkább Britney Spearshez és Madonnához hasonlította Miley produkcióját. Mint mondta, Madonna esküvői ruhában lépett egykor színpadra, Britney nekivetkőzött, nem ritka dolog tehát, ha valaki a díjátadón megbotránkoztatja a közönséget. Azt is hozzátette, hogy szerinte a medvék nagyon klasszak voltak, és nagyon szereti Miley-t, aki még fiatal ugyan, de így szeretné tudatni a világgal, hogy a kislányból felnőtt nő lett. Justin szerint békén kellene hagyni Miley-t, hadd csinálja úgy a dolgait, ahogyan ő szeretné, hadd bontakozzon ki.

Robin Thicke és Miley Cyrus az ilyen tiszteletlen emberekkel nem kell foglalkozni, és szíve szerint azonnal ott is hagyná az egész rendezvényt, mert nem akar olyanok társaságában lenni, akik ilyesmire képesek. Mindezt leszámítva is érdekes produkciókat láthattunk, Miley Robin Thickevel lépett színpadra, Justin Timberlake az ‘NYSINC-el, Katy Perry pedig bemutatta Roar című számát, csakhogy néhány felejthetetlen pillanatot említsünk.

Justin Timberlake Egy felvételen például azt látni, amint Rihanna és Drake arcára ül ki az elképedés, de a netes hozzászólások sem túl pozitívak. A leghevesebben azonban az amerikai Parents Television Council tiltakozik a látottak ellen, a tanács tagjai nyilvános üzenetben kritizálták az MTV-t: azzal vádolták a zenei csatornát, hogy felnőtt tartalmakat közölt főműsoridőben, anélkül, hogy ezt jelezte volna.

Katy Perry

Nemcsak Miley körül volt állítólag forró a levegő, úgy hírlik, a One Direction győzelme is kiverte egyeseknél a biztosítékot, amit viszont Lady Gaga nem hagyhatott szó nélkül. Az 1D-s srácok nagyon örültek, hogy hazavihették a legjobb nyári slágernek járó díjat, a köszönőbeszédük közben viszont a közönség soraiból kifütyülték őket. Az incidens állítólag annyira kiakasztotta Lady Gagát, hogy a backstage-ben odament a srácokhoz, hogy elmondja nekik:

Miley Cyrus

18

1D


A díjazottak Az idei díjátadó több előadónak is kedvezett. A nagy nyertes Justin Timberlake lett, de Bruno Mars is több díjat kapott, akárcsak Macklemore és Ryan Lewis. Íme a nyertesek: Az év videója – Justin Timberlake: Mirrors Legjobb férfi előadó videója – Bruno Mars: Locked Out Of Heaven Legjobb feltörekvő előadó videója – Austin Mahone: What About Love Legjobb nyári sláger – One Direction: Best Song Ever Videó a legjobb társadalmi üzenettel – Macklemore & Ryan Lewis feat. Mary Lambert: Same Love Legjobb női előadó videója – Taylor Swift: I Knew You Were Trouble Legjobb hiphopvideó – Macklemore & Ryan Lewis feat. Ray Dalton: Can’t Hold Us Legjobb popvideó – Selena Gomez: Come & Get It Legjobb rockvideó – Thirty Seconds To Mars: Up In The Air Legjobb duett videója – Pink feat. Nate Ruess: Just Give Me A Reason Legjobb művészvideó – Janelle Monáe feat. Erykah Badu: Q.U.E.E.N. – rendező: Veronica Logsdon Legjobb koreográfia – Bruno Mars: Treasure – koreográfus: Bruno Mars Legjobb felvétel – Macklemore & Ryan Lewis feat. Ray Dalton: Can’t Hold Us – operatőrök: Jason Koenig, Ryan Lewis és Mego Lin Legjobb rendezés – Justin Timberlake feat. Jay-Z: Suit & Tie – rendező: David Fincher Legjobb vágás – Justin Timberlake: Mirrors – vágó: Jarret Fijal/Bonch LA Legjobb látványeffektusok – Capital Cities: Safe and Sound – a vizuális effektusokat Grady Hall, Jonathan Wu és Derek Johnson jegyzik. Összeállította: L. M.

SZTÁRVILÁG

B

Többször is Batman lehet

19


en Affleck jó ideig magáénak tudhatja Batman szerepét, amennyiben a 2015-ös Batman vs. Superman meghozza a várt sikereket. Jó hír ez azoknak a rajongóknak, akik kiállnak a színész mellett azok után, hogy hatalmas felháborodást keltett világszerte a Warner Bros bejelentése, miszerint ő kapta meg Batman szerepét Henry Cavill Supermanje mellett. Voltak, akik addig mentek, hogy petíciót indítottak az interneten, ahol azt követelik a készítőktől, hogy váltsák le a színészt. Az aláírások száma jócskán összejött, mindezek ellenére Ben Afflecknek biztosított helye van nemcsak ebben, hanem a soron következő Batman-filmekben is, amennyiben a mostani meghozza a várt sikereket. Nem először történne meg, hogy egy színész kiválasztása az adott szerepre kezdetben felháborodást kelt, azután pedig mégis népszerű lesz. Ugyanez játszódott le Daniel Craiggel is, miután megkapta James Bond szerepét.

J

Hangot ad a szándékának

ason Derülo a házasságról énekel Marry Me című számában, ami azért is aranyos, mert barátnőjével még csak jegyben sem járnak, vagy legalábbis nem verték nagydobra. Az énekes ennek ellenére is az esküvőjükről énekel, sőt azt is elárulta, hogy már elég korán elkezdett arról fantáziálgatni, milyen lesz feltenni a nagy és sorsdöntő kérdést a szerelmének. Elmondása szerint a dal már vagy másfél éve megszületett, azonban a rajongók elől eddig rejtve maradt. Jason egyébként több dalt is írt múzsájának, akivel már több mint két éve felhőtlen boldogság-

ban élnek. Habár a dal még nem konkrét kérés, a rajongók most azért szurkolnak, hogy sor kerüljön a frigyre.

George Clooney-ról áradozik

S

elena Gomez arról mesélt nemrég az újságíróknak, hogy bizony beindul a fantáziája, ha az örök agglegényként emlegetett George Clooney-ra gondol. Erre a logikus reakció azonnal az lett, hogy Selenának a Justin Bieberrel folytatott viszonya után elege lett a tipikus tinirománcokból, nem szeretné elkövetni ugyanazokat a hibákat egy párkapcsolatban, ezért változtatni szeretne. Selena azt is hozzátette, hogy Logan Lermanre is szemet vetett, de a plátói szerelme most George Clooney-ra irányult.

Top

10

1. Katy Perry: Roar 2. Avicii: Wake Me Up! 3. Lady Gaga: Applause 4. Miley Cyrus: We Can’t Stop 5. Capital Cities: Safe & Sound 6. Lorde: Royals 7. Jay-Z feat. Justin Timberlake: Holy Grail 8. Imagine Dragons: Radioactive 9. Robin Thicke Featuring T. I. & Pharrell: Blurred Lines 10. Drake feat. Majid Jordan: Hold On, We’re Going Home

Polaroid Z340: kép a gépből! 14 megapixeles fényképezőgép, amely azonnal ki is köpheti a papírképet

S

zimpatikus és csöppet sem olcsó kütyü, amely megmelegíti a fanatikus amatőrök szíve táját. Távol a tökéletességtől, de a régi Polaroid-kedvelőkhöz most nyilván újak milliói csatlakoznak majd. Mintegy varázsszóra, a Z340 éppúgy azonnal kinyomtathatja a képet, mint a régmúlt idők Polaroid gépei. Ám nemcsak erre képes: gyönyörű 14 megapixeles digitális felvételeket készít, melyeket menteni és szerkeszteni is lehet! Ha Polaroid-imádó vagy, állítsd be úgy a fényképezőgépet, hogy azonnal nyomtassa ki a fényképet a zár elkattintása után. Ha úgy érzed, hogy többet szeretnél kihozni a gépből, akkor fotózz, vágd meg a képet, kísérletezz a színekkel és keretekkel, használd a vörösszem-eltávolítási lehetőséget, és végül nyomtasd ki a képet, mindezt kevesebb mint egy perc alatt! Noha olcsóbb, mint az egykori instant film, a gép által hasznát Polaroid ZINK papír kenődésmentes, vízálló és nagy szakítószilárdságú, s nem kell várni, hogy megszáradjon. Mindez egy jól átgondolt tervezés eredménye: a Z340 kompatibilis az SD-kártyáddal, így erre feltöltheted saját egyéni kereteidet, és akár a más digitális gépekkel készített fotóidat is kinyomtathatod vele.

A Polaroid Z340-et különösen különleges eseményeknél használhatjuk, amelyeknél jól jön néhány azonnali fotó: esküvők, utazás, családi események. Mosoly és kattintás. S már kész is az időálló emlék! Történt pedig mindez alig 60 másodperc alatt...

Zink zsebnyomtató, tinta nélkül z újdonság mögött a Zink cég áll, mely színkristályokat magában foglaló fotópapírt fejlesztett ki. A nyomtató hőhatással fixálja a színeket, mely vízálló és téphetetlen fotót eredményez. A tintatartályok hiánya teszi lehetővé, hogy

nagyon kisméretű készülékeket lehessen építeni a Zink technológiájára. A nyomatminőség a PC World amerikai munkatársának helyi beszámolója szerint megfelelő, de nem veri az eddigi technológiákat. Ez év végére várhatók a technológiát

licencelő gyártóktól az első készülékek, egy zsebnyomtató és egy nyomtatóképes fényképezőgép, melyek valószínűleg nem lesznek olcsók. Talán nem tévedünk nagyot, ha a Polaroid azonnal színes fényképet adó és annak idején igen népszerű analóg készülékére gondolva azt mondjuk, hogy jóval olcsóbban megvolt ez már régebben. Igaz, gyengébb minőségben és „analógban”.

20

A


Elfér a zsebben, jövőre talán már a kameránkba építik, és bizonyosan nem folyik belőle a tinta.

A fehér rózsa

21


M

argarita egyetlen gyermeke volt szüleinek, akik kislányuk minden kívánságát és szeszélyét tejesítették, és még a legdrágább ajándékokat is megvették neki. De emiatt a lány nagyon akaratos volt, és nem bírta elviselni, ha bárki ellentmond neki, vagy valami nem úgy történik, ahogyan ő szeretné. Egy gyönyörű júniusi reggelen Margarita a nevelőnőjével sétált, mikor egy gyönyörű kert mellett haladtak el. Margarita benézett a kerítésen, ahol gyönyörű virágok pompáztak: – Nézd, milyen gyönyörű szegfűk! – kiáltott fel. – De az én kertemben szebbek nőnek! És milyen szépek a dáliák – mondta –, de otthon sokkal több színben pompáznak. És nézd csak a jázminokat és a napraforgókat! Odahaza a mi kertészünk százszor szebbeket ápol! Miután ezt elmondta, megállt a kert nagy vaskapuja előtt, mert olyat látott, amit még soha. A kapu túloldalán egy tágas tér közepén csodás szökőkút állt, négy sarkán az évszakok szobraival. Öreg fák fogták körbe a kutat, melyeknek vastag törzseit bevonta a zöld borostyán. Körülöttük kicsiny virágok nőttek, melyek csodás színekben virítottak. Ám a legszebb mégis az a bimbókkal teli rózsabokor volt, amin csupán egyetlen fehér rózsa volt kinyílva. Margaritának ez a szál rózsa tetszett a legjobban. Még sosem látott ilyen szépet azelőtt. – Hozd ide nekem! – parancsolt a nevelőnőre a lány, miközben a rózsára mutatott. – Ugyan, hogy szakíthatnám le azt a rózsát? – kérdezte félénken a nevelőnő. – Nem a miénk. De Margarita hajthatatlan volt, ezért a nevelőnő becsengetett a kapun. Hamarosan megérkezett a ház kertésze: – Miben segíthetek? – kérdezte. A nevelőnő megkérdezte, mennyibe kerül a fehér rózsa, mert meg szeretnék vásárolni. – Itt egyik virág sem eladó! – förmedt rájuk a kertész. – A gazdám egy idős, bölcs és furcsa ember, aki egész életét ennek a kertnek és a virágainak szentelte, csak azért, hogy gyönyörködhessen és örömét lelje bennük. Nem adna el egyet sem a világ összes aranyáért sem! Ő egy özvegyember, és egyetlen leányát, ki meghalt, ez alá a rózsabokor alá temettette

el, és a virágok szépségével fejezi ki az iránta érzett szeretetét. A gazdám senkit sem enged a közelébe, még az elszáradt leveleket és virágokat is csak ő vághatja le a növényről, rajta kívül senki sem érintheti meg a rózsabokrot. Sajnálom, de nem teljesíthetem a kérésüket. A kertész elköszönt tőlük, majd hátat fordított, és elment. Margarita azonban nem akart hazamenni a rózsa nélkül. Nevelőnője képtelen volt rávenni, hogy a kislány hagyjon fel a makacssággal, és értse meg, nem lehet övé a virág. Megpróbált mindent, hogy hazacsábítsa a kislányt, de Margarita csak kiabált, dühöngött és görcsösen kapaszkodott a vaskapuba. Egészen eszét vesztette, amiért nem kaphatja meg a fehér rózsát. De a kertész már nem tért vissza. Miután végül nagy nehezen hazavitte Margaritát a nevelőnő, a lány súlyosan megbetegedett. Magas láz gyötörte, folyton félrebeszélt, és mindig csak egy valamit emlegetett: a fehér rózsát. Szülei a legjobb orvosokat hívták hozzá, de egyik sem tudta meggyógyítani. Édesanyja végső elkeseredésében felkereste azt a házat, ahol Margarita a fehér rózsát látta, és bebocsátást kért a gazdához. – Uram – szólt könyörögve az anya. – Csak ön tudja megmenteni a kislányomat, aki az én egyetlen kincsem. Látott a kertjében egy fehér rózsát, amit szeretett volna megkapni, de megtagadták a kérését, és mikor hazaért, már borzalmas állapotban volt. Egyetlen reményem, hogy ha neki adná a virágot, akkor talán meggyógyulna. – Nem teljesíthetjük gyermekeink minden szeszélyét – válaszolta a gazda. – Biztosíthatom, hogy ha a lányom felépül, megtanítom, hogy másképp viselkedjen, és azt is, hogy el kell viselnie, hogy az életben nem kaphat meg mindent. De most még nagyon beteg, és nem hallja a szavaimat. A gazda arca elkomorult: – Ez alatt a rózsabokor alatt nyugszik egyetlen lányom. Ha leszakítanám a virágot, úgy érezném, hogy azzal őt szentségteleníteném meg. Még csak nem is érintheti meg senki a virágokat. Mikor éjszakánként kisétálok a rózsabokorhoz, olyan, mintha őt látnám, az ő szépségét, az ártatlanságát, a fehér arcát, a gyönyörű lelkét. – A gazda nagyot sóhajtott, majd így folytatta: – Gyászoló szülőként azonban átérzem a bánatát, így bár minden gyönyörűségem ez a rózsaszál, megengedem, hogy elvigye a kislányának. A gazda szólt a kertészének, hogy vágja le a kinyílt rózsaszálat. Margarita édesanyja megköszönte a gazda jóságát, és ezerszer is meg-

áldotta, aztán megcsókolta a fehér rózsát, és sietett vele haza beteg gyermekéhez. Mikor odavitte Margaritához, a kislány kinyitotta szemét, és mikor megpillantotta a rózsát, elmosolyodott. Felemelte gyenge kezét, és elvette a virágot anyjától, hogy belélegezhesse az illatát. Ezután álomba merült, de a fehér rózsát még mindig a kezében szorongatta. Margarita lassacskán felépült a betegségéből, a fehér rózsa pedig mindvégig az ágya mellett volt egy vázában. A szülei boldogok voltak, hogy kislányuk újra egészséges, és végre minden olyan volt, mint régen. Egyvalami változott csak meg, amin mindenki nagyon csodálkozott, a szülők és a nevelőnő is. Margarita olyan volt, mintha kicserélték volna, nyoma sem volt benne semmi gőgnek, önzésnek vagy akaratosságnak. Talán a fehér rózsa volt rá ilyen hatással? Ezt senki sem tudta. Miután teljesen meggyógyult, Margarita megkérte a szüleit, hogy engedjék el ahhoz az emberhez, akitől a virágot kapta. Édesanyja és Margarita el is mentek az öreg gazdához. – Azért jöttem – kezdte Margarita –, hogy megköszönjem a fehér rózsát, amit nekem adott. Már elszáradt, de én mindig őrizni fogom. Szeretném, ha a lányára emlékeztetném, és mindennap eljönnék, hogy megvigasztaljam. Mikor megkaptam a virágot, azt képzeltem, hogy a lánya küldte el nekem, és ő azt mondta, hogy legyek jó. Biztos vagyok benne, hogy a lánya küldte nekem a rózsát. Menjünk ki a kertbe a sírjához, és a rózsabokorhoz, ami mellette nőtt. Margarita és a gazda együtt mentek a bokorhoz, amin ez idáig azon az egy rózsán kívül, mit a gazda küldött a lánynak, nem nyílt ki egyetlen rózsa sem. Ám most a bokor telistele volt kinyílt fehér rózsákkal, melyek éppen olyan gyönyörűek voltak, mint az első rózsaszál. A gazda nagyon meghatódott, és úgy érezte, van valami közös Margaritában és a lányában, aki éppen olyan esztendősen halt meg, mint Margarita. A kislány megtartotta a szavát, és mindennap meglátogatta az öreget, aki annyira megszerette őt, hogy már nem is tudott meglenni nélküle. Margarita mindig kedves volt és jószívű, mindenki úgy gondolta, hogy a rózsának köszönhető ez a változás. Margarita és a gazda együtt gondozták tovább a rózsabokrot, amin évről évre egyre több fehér rózsa nőtt. Julia de Asensi meséje

KOS

MÉRLEG

Ne bízd a véletlenre a jövőd! Lényegtelen, hogy egyes ismerőseid mindent kockára mernek tenni, te sokkal jobban jársz, ha megfontolt lépésekkel haladsz előre. Egy közeli barátodnak segítségre van szüksége, de nem meri bevallani előtted. Nyújts kezet kérés nélkül, és semmit ne várj cserébe. Örökké hálás lesz.

Bőven akadnak teendőid. Ne engedd, hogy azt lássák, fél vállról veszed a dolgokat. Kösd le magad, és meglátod, elismerést vívsz ki magadnak. Most nincs idő a pihenésre, olyan feladatod akad, amit nem ártana mielőbb letudnod. A szüleid jó ideig békén hagynak, ha most bizonyítasz egy kicsit.

Kisebb kihívásokkal kell szembenézned, de ne aggódj, ennyi energiával könnyen megeshet, hogy még túl is teljesíted az elvárásokat. Kissé erőszakos vagy a héten, pedig teljesen felesleges ez a hozzáállás. Szép szavakkal is elérheted, amit szeretnél, ráadásul így senkit sem bántasz meg.

IKREK

NYILAS

Hirtelen minden ezerszer érdekesebbnek tűnik, mint az aktuális teendőid, de senki sem fogja elvégezni őket helyetted. Csak magaddal tolsz ki, ha halogatod őket. Igencsak felkavar valami, amit egyik rokonod mondott mostanság. Ne emészd magad túl sokáig, hiszen akármilyen furcsák is néha, mégis ők képezik a családod.

Bár a társaid szinte kivétel nélkül pánikolnak, téged egyáltalán nem stresszel a sulikezdés. Végre van mivel elfoglalnod magad. Végre egy hullámhosszra kerülsz a környezeteddel, és nem érzed magad kívülállónak. Használd ezt ki, és mélyítsd el a kapcsolatodat az arra érdemes emberekkel.

RÁK

BAK

Mindennek megvan a jó oldala, még a sulikezdésnek is. Depizés helyett próbálj ezekre koncentrálni, hogy nagyobb lendülettel és lelkesedéssel induljon a tanév. Ideje segítő kezet nyújtanod annak a bizonyos családtagnak, aki már napok óta könyörög érte. Most még van időd más dolgaival is foglalkozni.

Bárcsak sose lenne vége a nyárnak, ugye? Foglalkozz olyasmivel, amire később nem lesz időd, de közben hangolódj rá az őszre. Használj ki minden eléd táruló lehetőséget, mert mindegyikből hasznot húzhatsz. Jó heted lesz, de csak óvatosan hozz komolyabb döntéseket!

OROSZLÁN

VÍZÖNTŐ

Néha úgy érzed, kötelességeid mintha homlokegyenest az ellenkező irányba vinnének, mint ahova tartanál. Tartsd szem előtt a céljaidat, és ne hagyd magad eltéríteni! Kissé zavaros a kapcsolatod mostanában az egyik barátoddal. Tisztázzátok a dolgokat, különben csak eltávolodtok egymástól.

Sorra követik egymást a bulik, de ne feledkezz meg közben a valóságról sem: próbáld meg kicsit rendbe szedni magad. Nagyon elemedben leszel a héten, és ez a pörgés a környezetedre is átragad majd. Bárhová mész, mindenki arcára mosolyt csalsz, ami nem kis teljesítmény.

SZŰZ Úgy érzed, nem pihented ki magad eléggé az elmúlt hetekben? Ne aggódj, most még van egy kis időd. Használd ki okosan! A barátaid iszonyúan pörögnek, és állandóan el akarnak hívni valahova, de te nyugisabban töltenéd a hetet. Semmi gond, ha egy kis magányra vágysz.

HALAK Bár a barátaiddal teljes egyetértésben élsz, a szüleidnél kihúzhatod a gyufát egykét gondolatmeneteddel. Próbálj kompromisszumot kötni velük. Egy korábbi rossz döntésnek most meg kell innod a levét. Sajnos elég húzós lesz a heted, de erőt meríthetsz a szeretteidből, akik mindig melletted állnak.


SKORPIÓ

Végérvényesen előtérbe kerülnek az iskolai ügyek. Nem is baj, legalább elterelik a figyelmed a kisebb magánéleti gondjaidról. Ideje ráhangolódni a sulira. Úgy buzognak benned a pozitív energiák, mint még soha. Bármerre jársz, sorra felvidítod az embereket. Hatalmas pluszpont várható a szüleidnél!

22

BIKA

A nyár legjobb napja

A

J

VI. Kaszás Attila Versmondó Fesztivál

23


únius 14-én indultunk Szovákiába, Komárom városba, a VI. Kaszás Attila Versmondó Fesztiválra. Iskolánkat, a csantavéri Hunyadi János Általános Iskolát képviseltük.

Pénteken délelőtt indultunk autóval Csantavérről. Capár Ákos, Kecsenovics Kitti és Horvát Réka. Mi hárman szavaltunk. Szuzi óvó néni kísért bennünket, és Kopunovity Kornél sofőr bácsival utaztunk. Az út hatórás volt, kicsit fárasztó, de a fáradalmainkat enyhítettük egy kis fagyizással. Késő délután érkeztünk meg Komáromba, ahol az Ipari Középiskola Kollégiumában biztosítottak számunkra szállást. Hárman aludtunk a szobában, Kitti, anyu és én, és háromszázhetes volt a szobánk száma. A másik szobában ketten aludtak: Ákos és Kornél bácsi. A Klapka vigadóban étkeztünk, ahol nagyon finom étkeket szolgáltak fel nekünk. Szombaton, reggeli után bejelentkeztünk a versenyre, ahol a három kategória: alsó, felső és középiskolás közül a felső kategóriába soroltak bennünket. A besorolást Kaszás Attila szobrának megkoszorúzása követte, majd kezdődött a verseny a Duna Menti Múzeum egyik kiállítási épületében, a Zichy-palotában. A versenyre két verssel készültünk. Először az egyik, majd egy kis szünet után a másik verset is elszavaltuk. Ezután a zsűri visszavonult értékelésre, s addig mi is tudtunk ebédelni. Igaz nagyon izgultunk az eredmények miatt, de muszáj volt ebédelnünk. Miközben ebéd után a Klapka téren várakoztunk, meghallgathattuk a Klapka indulót, amely az épületek egyik tornyából szólt, jelezve, hogy két óra van. Nagyon nagy élmény volt ez is. Az eredményt a Tiszti pavilon dísztermében ismertették velünk. Kitti arany-, Ákos ezüst-, én pedig bronzsávos lettem. Nagyon örültünk az eredménynek, egy-egy emléklapot és egy-egy könyvet kaptunk jutalmul. Az eredményhirdetés után lehetőségünk volt meghallgatni a zsűri egyéni szakmai értékelését, amelyet mi is ki használtunk. Az értékelés után visszamentünk a kollégiumba, mert már nagyon fáradtak és álmosak voltunk, hiszen nagyon fárasztó napot hagytunk magunk mögött. Vasárnap összepakoltunk, és a reggeli után nagy lelkesedéssel indultunk haza. Amikor hazaértünk, boldogan búcsúztunk el egymástól. Nagyon örültem, hogy eljuthattam Komáromba, Szlovákiába, hiszen tapasztalatokkal gazdagodva érkeztem haza az én szülőfalumba, Csantavérre. Horvát Réka, 5. a osztály, Hunyadi János iskola, Csantavér

E

(Élménybeszámoló)

nyári szünidő egyik napján elterveztük a szüleimmel, hogy másnap elmegyünk Dávodra, az élményfürdőbe. Aznap reggel hatkor keltem, mert nagyon izgatott voltam. Elkészítettük a törölközőket és az üdítőitalokat. Felöltöztünk, és negyed kilenckor el is indultunk. Alig 25 perc múlva meg is érkeztünk, de még negyed órát kellett várni a nyitásig. A pénztárnál kék karkötőket kaptunk (aznap olyan színűek voltak a belépőjeggyel járó fürdőkarkötők), és mehettünk is be a kalandfürdő birodalmába. Először a melegebb termálvízbe mártóztunk, mivel a csúszdákat még nem nyitották ki. Amikor már melegünk lett, átmentünk a hidegebb vizű olimpiai medencébe. Fél óra múlva kitárult a csúszdák előtti kapu, s mi fogtuk is a nagy, színes úszógumikat, rohantunk fel a csúszdák kezdetéhez vezető lépcsőkön. Otthon úgy terveztük, hogy először a kékről csúszunk le, de végül is a narancsszínű csúszdával kezdtük. Nagyon féltem, ezért apu volt az első, utána anyu, aki elég sokáig csúszott, mivel menet közben kidőlt a gumiból. Amikor rám került a sor, összeszedtem a bátorságomat és elindultam. Nagyon izgalmas élménynek bizonyult. Ezután indultunk a citrom nevű (mivel sárga színű) csúszdára, de sajnos nem sikerült szőnyeget szereznünk, mellyel a lecsúszás fájdalommentesebb lehetett volna. Most én csúsztam először, s kissé fájdalmas is volt, de ez is jó csúszdának tűnt. A kékről is lementünk, csak azt túl rövidnek tűnt. Délben elmentünk ebédelni, óriási lángosokat ettünk és üdítőt fogyasztottunk. Egy kis pihenés után én újra csúszdázni indultam, míg a szüleim a termálvízbe mentek. Picit később anyu elvitt jégkrémezni, közben apu elment a kis házba pihenni, mi pedig a sodrófolyosóba indultunk, ahol mesterségesen sodorták a vizet, úgy, hogy a benne levő fürdőzők nagy sebeséggel mozogtak a vízzel együtt, miközben sokan hangosan nevettek s kiabáltak. Hamarosan megláttam egyik barátnőmet, ezután csak vele szórakoztam, anyu pedig sok fényképet készített rólunk. Lassan elérkezett a zárás ideje, haza kellett mennünk, de előtte elmentünk egy hercegszántói boltba, hogy vegyünk pár dolgot. Végül elindultunk haza. Ezen a napon nagyon jól éreztem magam, kár, hogy ilyen gyorsan múlt az idő, és haza kellett jönni. Remélem, jövőre is eljutunk Dávodra. Bauer Kira, 5. osztály, Testvériség–Egység iskola, Bezdán

Szlovákiában jártam

gy gyönyörű élményt osztok meg veletek: június 14-e és 16-a között Szlovákiában, Komáromban jártam. Az egész utat az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének, De Negri Ibolya elnök asszonynak és Szedlár Erikának, iskolánk igazgatónőjének köszönhetem. Az elnök asszony lehetőséget adott nekem és még két társamnak, Horvát Rékának és Capár Ákosnak, hogy az egyesületet és az iskolát képviselve részt vehessünk a VI. Kaszás Attila Versmondó Fesztiválon. Nagy megtiszteltetés volt ez számunkra. Pénteken 11 órakor indultunk a hosszú útra. Rengeteg érdekes dolgot láttunk. Szokatlan volt számomra, hogy Szlovákia és Magyarország között csak egy híd a határ. A Duna is akkor tetőzött, és sok néni és bácsi segítkezett a gátakon, hordták a homokzsákokat. Miután megérkeztünk, egy kollégiumban szállásoltak el bennünket, enni pedig a Klapka vigadóban kaptunk. Érdekesség volt az is, hogy a vi-

gadó főnök asszonya személyesen ismerte Kaszás Attilát, sok történetet mesélt nekünk. A versenyre másnap került sor. Először kategóriákba soroltak bennünket, s két verset kellet elmondanunk. Az ebédszünet után következett az eredményhirdetés, s akit aranysávba soroltak, annak még egyszer el kellett mondania az egyik verset. Hatvanhat versmondó vett részt a fesztiválon, melynek fődíja a Kaszás Attila-díj volt. Mindenki igyekezett, és nagyon jól szerepelt. Réka bronz-, Ákos ezüst-, és pedig aranysávos lettem. Miután vasárnap hazaértem, mindenki megdicsért, s én is nagyon büszke voltam magunkra. Kecsenovics Kitti, 5. a osztály, Hunyadi János iskola, Csantavér

g) Vállalkozó szellemű, kreatív, távolságtartó 2. Melyik állat illik hozzád? a) Sas b) Kutya c) Kenguru d) Oroszlán e) Teknősbéka f) Tengeri csikó g) Delfin 3. Mi a mottód? a) Carpe diem! (Élj a mának!) b) Ne álmodd az életed, hanem éld át az álmaidat! c) C sak nyugi. d) Tedd meg, amit tenni akarsz, és fizess meg érte! e) S enki sem veheti el tőled az élményeidet. f) Élni és élni hagyni. g) Nem az a lényeg, mit látsz, hanem az, hogy milyen szemmel nézed.

Ha legtöbb az a válasz: PIROS Ha piros az aurád színe, akkor vidám, szenvedélyes és bátor lény vagy. Majd szétvet az energia, nyitott vagy mindenre, és vinni akarod valamire az életben. Vinni is fogod, ha nem hagyod, hogy a türelmetlenséged letérítsen az utadról. A FELADATOD: Kiváló vezető rejlik benned, képes vagy motiválni a többieket. Mutasd meg, mit tudsz a sportban, a suliban vagy a haveri körben! Ragaszd át a többiekre a lelkesedésedet! ERŐT MERÍTHETSZ: a moziban, a színházban, szabadtéri színpadok nézőjeként. Ha legtöbb a b válasz: KÉK Az aurád színe arra enged következtetni, hogy megbízható és szeretetre méltó ember vagy. Sok minden foglalkoztat, nagyszerű barát vagy, de sajnos hajlamos a szeszélyességre. A FELADATOD: Ha megtanulod, hogy bíznod kel az ösztöneidben, a megérzéseidben, akkor új lehetőségek tárulnak fel előtted. Vágj bele ezekbe a „kalandokba”, de vállald a felelősséget a cselekedeteidért! ERŐT MERÍTHETSZ: a tengerek vagy tavak partján, de a különböző kegyhelyeken is. Ha legtöbb a c válasz: NARANCSSÁRGA Ha narancssárga az aurád, akkor spontán, humoros, vállalkozó kedvű és nagyon társasági lény vagy. Veled mindig jó buli az együttlét, pedig tudsz te lusta, közönyös és önző is lenni. Viszont alig találni olyat, aki versenyre kelhetne veled a flörtölésben. A FELADATOD: Csak úgy sugárzik belőled az életöröm, és szuper csapatjátékos vagy.

4. Mitől leszel ideges? a) Ha sportolás közben kibicsaklik a bokám, és hetekig feküdnöm kell. b) Ha megtudom, hogy az egyik osztálytársamat molesztálják. c) Ha végig kell tanulnom a nyári szünetet, és nem marad időm szórakozni. d) H a összebalhézom a legjobb barátnőmmel. e) Ha elvesztem a pénztárcámat. f) Ha megszólítok egy helyes srácot, és ő hidegvérrel lekoptat. g) H a látom a hírekben, mennyien éheznek, milyen sok igazságtalanság és gonoszság van a Földön. 5. Ha virág lennél, melyik lennél? a) Rózsa b) Harangvirág c) Tulipán d) Napraforgó

Értékelés Vond be a többieket a feladatokba, és mutasd meg nekik, hogy nemcsak megéri együtt dolgozni, de nagyon jó szórakozás is! ERŐT MERÍTHETSZ: a strandokon és a vízesések mellett. Ha legtöbb a d válasz: SÁRGA A sárga alapszín azt jelenti, hogy intelligens, barátságos, játékos kedvű és szinte mindig beszédes vagy. S mert veled sohasem unalmas az élet, mindenki nagyon kedvel. Néha viszont felületes és elég hirtelen haragú tudsz lenni. A FELADATOD: Elégedettséged a megszerzett tudás és az elért célok arányában növekszik. Azért vagy itt, hogy az energiáddal és a tetterőddel ötvözve használd a tudásodat. Minél többet tanulsz, annál sikeresebb leszel. ERŐT MERÍTHETSZ: a búza- vagy repceföldeken és a múzeumokban. Ha legtöbb az e válasz: ZÖLD A zöld auraszínből ítélve nagyon társasági lény vagy, aki gyakorlatias és természetközeli életet él. A többiek nem látnak erős egyéniségnek, könnyen befolyásolnak; de bizonyos kérdésekben megmakacsolod magad, egyenesen csökönyös is tudsz lenni. Nagyon kötődsz a szeretteidhez, ezért hajlamos vagy a féltékenységre. Van érzéked a pénzhez. A FELADATOD: Harmóniára, békességre, egy jobb világra vágysz. Fontos számodra, hogy gondoskodhass valakiről vagy valamiről.

e) Gyöngyvirág f) Liliom g) Orchidea 6. Mi tűnik fel leginkább, ha a parkban töltöd a tavaszi délutánt? a) A jókedvű srácok. b) A sétálók. c) A hatalmas gyep, amin frizbizni lehet. d) A napsugár melege és ragyogó fénye. e) A virágok. f) Egy szerelmespár. g) A madarak csicsergése. 7. Mi jut eszedbe, ha meghallod ezt a szót: föld? a) Az élet. b) A kék bolygó. c) Kosz. d) Valamit el- vagy ki kell ásni. e) Az anyatermészet. f) Az otthon. g) A négy elem (víz, föld, levegő, tűz) egyike.

Mindegy, hogy ember, állat vagy növény, segíteni szeretnél rajta. ERŐT MERÍTHETSZ: a parkokban, az erdőkben és a magányosan álló fák tövében. Ha legtöbb az f válasz: FEHÉR A fehér arról árulkodik, hogy különösen bölcs vagy, kitűnsz a többiek közül a veled született spiritualitással, az együttérzéseddel és magas, időnként elérhetetlen ideáljaiddal. Mivel hajlamos vagy a maximalizmusra, nem sokan tudják rólad, hogy nagyon romantikus alkat vagy. A FELADATOD: Idealistaként egy jobb világról álmodozol, és te magad is tenni szeretnél érte. Foglalkozz a témával, olvasd el az ehhez kapcsolódó szakirodalmat, hogy még mélyebben beleláss az élet fontos kérdéseibe! ERŐT MERÍTHETSZ: a hegycsúcsokon és a tornyok tetején. Ha legtöbb a g válasz: LILA A lila alapszín arra utal, hogy vonzódsz a misztikus, a spirituális dolgokhoz. Lehet, hogy bizonyos „természetfölötti” tulajdonságokkal is rendelkezel. Szereted a zenét, fantáziadús és kreatív vagy, de néha álmodozó és túlságosan távolságtartó. A FELADATOD: Meg akarod találni az élet értelmét, és tovább akarod fejleszteni magad. Hagyd, hogy a barátnőid inspiráljanak, ezáltal kitágul a látómezejük, ami neked is sokat segít. ERŐT MERÍTHETSZ: a várakban, kastélyokban, az elvadult kertekben és rózsalugasokban.


inden embernek különleges kisugárzása van, ez az úgynevezett aura. Habár helyzettől és lelkiállapottól függően az aura változik, mégis marad egy bizonyos domináns, rád jellemző színe. Ez pedig sokat elárul. Ha szeretnél többet megtudni önmagadról, töltsd ki a tesztet! Számold össze a válaszaidat, és megtudod, melyik szín jellemzi az aurádat. 1. Az alábbi tulajdonságok közül melyik három jellemző rád? a) S zenvedélyes, tetterős, türelmetlen b) Szeretetre méltó, szorgalmas, szenvedélyes c) Ötletes, humoros, könnyelmű d) Intelligens, elfogadó, ideges e) Kitartó, természetimádó, merev f) Együttérző, idealista, maximalista

24

M

Miről árulkodik az aurád színe?

25


„Kedves Bizalmas sorok! Tizenhárom éves vagyok. Úgy érzem, saját magammal van gondom, mert rájöttem, hogy én is olyan szeretnék lenni, mint a barátnőm. Szebb, mint én, és a fiúknak is jobban bejön. Jó barátnőm, de néha legszívesebben kikaparnám a szemét. Az utóbbi időben sokat veszekszünk egymással. Már arra is gondoltam, hogy nem barátkozom többé vele, de nélküle sem lenne jó. Mit tegyek? Kérlek, segíts! Lilly” Válasz: Kedves Lilly! Az igazság az, hogy a féltékenység zöld sárkánya ül rajtad. Kisebbrendűnek érzed magad mellette, még akkor is, amikor semmivel sem vagy csúnyább, mint a barátnőd. Az önbizalmadat is gyengítette a féltékenység, ezért érzed úgy, hogy a barátnőd mindenben jobb, mint te. Mivel gyakoriak az összetűzések köztetek, biztosan jót tenne, ha egy kicsit eltávolodnátok egymástól. Már amennyire lehet. Az is segít tisztázni a helyzetet, ha őszintén elmondod a barátnődnek, hogyan érzel, és milyen rosszul érzed magadat a bőrödben. Közösen is elbeszélgethettek arról, hogy min tudnátok változtatni. Hogyan segíthetne ő, hogy jobban érezd magadat. Szabad időtökben másokkal is barátkozzatok mind a ketten. Olyan lányok társaságát keresd, akiket nem érzel vetélytársnőknek. Lazíts egy kicsit! Tarts egy kis önvizsgálatot, és vedd számba az általad kedvelt tulajdonságaidat. Egyúttal hasznos meghallgatni, hogy mások mit mondanak rólad, mit kedvelnek nálad. Ami pedig a fiúkat illeti, nemsokára eljön a te időd is, és akad majd nem is egy fiú, akinek pont te, és nem a barátnőd fog tetszeni. „Kedves Bizalmas sorok! Én egy 12 éves lány vagyok. Nemrégiben átköltöztünk egy új városnegyedbe, itt nagyon sok gyerek van a környéken. A gondom az, hogy egyiket sem ismerem. Szeretnék megismerkedni velük, de nem merek odamenni hozzájuk. Én egy nagyon szégyenlős, visszahúzódott gyerek vagyok. Jobb lenne, ha még lenne velem valaki ismerős, mert így rossz odaállni, én egyedül, ők meg sokan… Félelmetes! Nem tudom, befogadnának-e, mert ők már régóta ismerik egymást, jól megvannak egymással. Hogyan közelítsek hozzájuk, hogy ne essek ki hülyének. Kérlek, segíts! Pál utcai gyerekek” Válasz: Kedves Szégyenlős! Igazán megértelek, mert valóban nagyon nehéz ismeretleneket megszólítani, elkezdeni beszélgetni velük, különösen, ha gátlásos valaki. Gondolj arra, hogy nem hiába mondják: „Aki mer, az nyer!” Ha nem próbálkozol, sosem tudod meg, hogy mi lett

volna, ha… A start lehet közvetlen: „Szevasztok! Engem X. Y.-nak hívnak, most költöztem ide, még senkit sem ismerek a környéken.” Lehet közvetett közeledés is: „Bocsi! Hány óra van? Otthon maradt az órám.” Vagy: „Láttalak ma az iskolában, melyik osztályba jársz?” stb. Ha túl leszel az első lépésen, könnyebben megy majd az ismerkedés. Bátran előre! „Kedves Bizalmas! Segíts! Van egy fiú, aki rám szállt. Állandóan piszkál, kellemetlen helyzetbe hoz a beszólásaival. Az unokatestvérem azt mondja, hogy ez azért van, mert tetszem neki, és nem tudja, hogyan közeledjen hozzám. A fiúk sokszor annak a haját húzzák, azzal piszkálódnak, akit kedvelnek. Én viszont nagyon rosszul érzem magam ilyenkor. Mit tegyek, hogy leszálljon rólam? Szellőcske” Válasz: Kedves Szellőcske! Tulajdonképpen az unokatestvérednek igaza van, a fiúk serdülőkorban nagyon sokszor úgy mutatják ki az érzelmeiket a szimpátiájuk iránt, hogy piszkálják azt. Ez azért van, mert egyrészt nem tudják, hogyan is kell viselkedni az ilyen helyzetekben, hiszen semmilyen tapasztalatuk nincs még ezen a téren, másrészt titkon félnek az elutasítástól, ezért érzelmeiket „durvaságba” csomagolják. Amit megtehetsz, hogy nyílt lapokkal játszol, és megmondod a fiúnak, hogy zavar, nem tetszik a viselkedése, úgy érzed, hogy nem kedvel téged. Ha látja, hogy nem utasítod el, megváltozhat a viselkedése, és fel meri majd fedni a valódi érzéseit. „Kedves Bizalmas sorok! Nagyon boldogtalan vagyok. A nyáron elkezdtem járni egy fiúval. Amióta elkezdődött a suli, csak egyszer beszélgettünk. Felhívtam telefonon, de azt mondta, hogy biciklizni indult, és meg is szakította a beszélgetést. Azóta várom, hogy hívjon. Már nem érdeklem? Mi van vele? Hívjam újra én, vagy várjak, hogy ő hívjon? Kérlek, segíts! Bicikli” Válasz: Kedves Boldogtalan! Azt hiszem, már te is tudod, hogy mire is következtethetsz a viselkedéséből. Több oka lehet annak, hogy nem akar már tőled semmit sem. Sok minden lehet a háttérben: még kisfiú, és nem tudja, mit is akar; már nem ér rá csajozni, mert jobban érdekli a társakkal való focizás meg a bicajozás; ciki neki a barátok előtt, hogy jár valakivel, mert a többiek piszkálódnak stb. Szomorkodj még egy kicsit, majd tegyél pontot a történetre. Próbáld elfelejteni. Biztos, hogy nemsokára feltűnik majd a láthatáron egy érettebb fiú, és kölcsönös lesz a köztetek lévő vonzalom. Ne feledd, mindennek megvan a maga ideje! A tiéd még csak most jön.

Aggódsz az iskolakezdés miatt?

K

i vagy akadva, hogy elkezdődött a suli? Az egész tanév egy merő stressz volt számodra, és máris itt van a következő? Tedd félre a stresszt, nem éri meg! Nézz szembe a régi félelmeiddel!

A dolgozatok miatt aggódsz a legtöbbet? A tanulók többsége a teljesítmény és a nyomás miatt szokott aggódni. A tanévkezdéskor már csak arra tudsz gondolni, hogy mennyi stresszes időszakod lesz? Stop! Ne aggódj előre feleslegesen valami olyan miatt, ami még meg sem történt! Ha a körmödet rágod már napokkal, hetekkel az ellenőrző előtt, attól az nem fog jobban sikerülni, ebben egyetérthetünk. Viszont a napjaidat megkeseríti, előre őrlődsz olyan dolgokon, amik még meg sem történtek. Mindenkinek vannak negatív gondolatai, de időnként nagyon el tudnak szaporodni. Ha szükséged van rá, akár hangosan is mondd ki, hogy STOP! Mindig az adott pillanatra, percre koncentrálj! Ha tudod, hogy mikor vár rád egy nagy feladat, készíts tervet a felkészülésre. Ha valóban eljött az idő, és tanulni kell, akkor sincs más hátra, csak egy kis tanulás. Csak arra gondolj, hogy megteszel mindent, ami tőled telik. Ha beleadtál apait-anyait,

Nagyméretű válltáska

Ha jó tanuló vagy, akkor az lehet a gond, hogy túl sok terhet raknak rád. Ha rosszabbul teljesítesz, akkor lehet, hogy be vagy skatulyázva, és idegesít, hogy nem tudsz ebből kilépni. Ne hagyd magad! Természetesen ez nem azt jelenti, hogy fennhangon üvöltözz a tanárral, hogy már pedig te másképp gondolod. Hanem higgadt és nyugodt fejjel, őszintén képviseld az érdekeidet. Ha már megint egy versenyre küldenének, nyugodtan mondhatsz nemet is, ha úgy érzed, ez megterhelő. Ha rossz skatulyába kerültél, viselkedj épp ellenkezőleg. Sajnos akadnak olyan helyzetek, amikor igazságtalanság történik, ne félj segítséget kérni egy felnőttől, akár egy másik tanártól vagy a szüleidtől.

A többiekkel van probléma? Először is a legfontosabb, hogy tudatosan gondold át, pontosan mi zavar a többiekkel kapcsolatban. Zaklatnak, visszabeszélnek, nem foglalkoznak veled? Mindegyik helyzetre más-más lesz a megoldás. Lelkileg könnyebb az ilyen helyzeteket a barátokkal

Tinidivat

szigorú szabályok arra vonatkozóan, hogy melyik szín melyikhez nem megy, ám a menő módon kaotikus megjelenés és a papagájos összhatás között óriási a különbség. Bizonytalanság esetén keress egy színkört, és válassz két egymás mellett vagy egymással szemben álló árnyalatot!

Vintage stílus

A „tote” fazonú, magyarul leginkább „pakolósnak” hívott táska olyan kényelmes, vastag pántú, mégis nőies darabot jelent, ami télen-nyáron egyaránt sláger. Előny, ha a kedvenced mosható, hiszen gyakorlatilag bármit belerakhatsz.

Pasztellszínek Ruha, felső, szoknya, táska, cipő és bizsu formában is hordhatod őket. Az idén nincsenek

átvészelni. Ha nincsenek is jelen a barátaid, tudod jól, hogy ki az, akikre számíthatsz, tudod jól, hogy melletted fognak állni, ha megosztod a kellemetlen élményeidet. A szünidő után is szánjatok minél több időt egymásra a barátaiddal. Egy-egy kellemetlen helyzet után jó lesz erőt meríteni a nyári élményekből. Ha zaklatnak, bántanak, ne félj segítséget kérni! Ha eddig nem tetted meg, jelezd a tanárodnak, hogy nem jó néhány osztálytársaddal a kapcsolatod. Lehet, hogy ha hatékonyan közbelép a tanárod vagy az iskolapszichológus, megelőzhető lesz a probléma, és mindenki számára kellemesebb lesz a tanév.

Csipke, krepp, hatalmas virágminta, állógallér... Ilyen darabokat is szép számmal láthatsz az üzletekben, de olcsóbban megúszod a trendet, ha szétnézel

anyukád szekrényében. Ha van kedved hozzá, és anya is megengedi, akár át is alakíttathatod a neked leginkább tetszőket.

Neonszínek Nemcsak a ’90-es évek fő vonulatai köszönnek vissza az idén, a ’80-asok aromáját is megízlelheted a legrikítóbb neonszínek segítségével. Meglepő módon itt az a szabály, hogy nincs szabály. Szinte bármit bármivel párosíthatsz, de emlékezz, mit mondtunk a papagájokról!

Állatminta Tigris, leopárd, zebra, zsiráf, krokodil... Nem kell Afrikáig menned ahhoz, hogy láss egy kis szafarit. Itt van egy alapszabály: egyszerre csak egyféle állatmintát kapj magadra, abból is csak egy-két darabot! Túlzás tetőtől talpig „vadulni”, mint ahogy másfajta nyomatot sem szerencsés párosítani hozzájuk.


izenévesként nem egyszerű az élet: amellett ugyanis, hogy az ember lánya próbál divatosan öltözködni, még arra is ügyelnie kell, hogy mi az, ami jól áll neki. Íme néhány alapötlet, ami segíthet.

A tanárok teszik be nálad a kaput?

26

T

akkor meg már kár rágódni azon, hogy hányas lett, hiszen akkor és ott kihoztad magadból a maximumot.

J

A Dóm

27


ól döntöttek Julius Caesar katonái, amikor az etruszkok leigázása után a Toscanát átszelő Arno folyó völgyében maradtak. A római veteránok i. e. 59-ben alapították a kolóniát, amely később Közép-Oroszország, sőt az egész reneszánsz világ központja lett. Azt, hogy a „művészetek bölcsője” egy etruszk királyról, a környező virágos rétekről vagy a folyó hullámairól, esetleg jókívánságként kapta a Florentia, azaz a „virágzó” nevet, homály fedi. Annyi azonban bizonyos, az áldás hatott! A Mediciek címerében, buszjegyen, freskón, bőrportékákon – a liliom szimbóluma lépten-nyomon szembeköszön. A városban együtt él a jelen és a történelem. Dante háza és a Michelangelo-szobrokat rejtő Medicikápolna mellett jól megfér egy modern Gucci-kirakat vagy a San Lorenzo piac forgataga.

Dávid, az eredeti

Firenze

Firenzében nehéz eltévedni. Egyrészt, mert a turistákhoz szokott olaszok bármikor útbaigazítanak, másfelől, itt minden út a Dómhoz vezet. A Duomo a város szíve. Gótikus homlokzatával királynőként magasodik fölénk. Körbejárhatjuk, bemehetünk vagy felmászhatunk Brunelleschi kupolájába és Giotto Harangtornyába. Innen nemcsak a város barna háztetőire és a hömpölygő Arnóra, de talán még a Dóm melletti Keresztelőkápolna aranyozott remekére, Ghiberti Paradicsom-kapujára is vethetünk egy pillantást, a lenti tömegben már bajos lenne. Dáviddal többször is találkozunk. A reneszánsz idején a Medici-dinasztia alapozta meg Firenze gazdagságát. Ők építtették a Régi Palota (Palazzo Vecchio) mellé azt az eredetileg hivataloknak helyet adó épületet, amely ma a világ egyik legrégibb képtára. Az Uffiziben először csak Medici-kincseket állítottak ki, ám ma Leonardo, Tiziano és Botticelli is vár, válogatott társaság! A tavasz és Vénusz születése előtt még azok is ott ragadnak, akik nem rajonganak a festészetért. Unatkozni a képtár jegypénztára előtt kígyózó sorban sem lehet, az árkádok alatt festők, utcazenészek, maskarások szórakoztatnak. Kicsit távolabb a Loggia dei Lanzi szabadtéri szobrai és a tökéletes férfi maga, Michelangelo Dávidja. De az itt és a Michelangelo-sétányon álló változatok másolatok, Dávid eredetijét az Akadémiai Könyvtárban őrzik. A rejtélyre éhes utazók feltétlenül nézzenek be a fényűző Régi Palotába. Az itt látható Vasari-freskó alatt állítólag Leonardo Anghiari csatája rejtőzik. Hogy kiderítsék, így van-e, a festményre lyukakat fúrtak, ám a műemlékvédők tiltakozására a munkálatokat tavaly megszakították. Pedig Vasari képén szerepel egy üzenetként is értelmezhető felirat: „Aki keres, talál.” Vasariról nevezték el azt a folyosót, amellyel Cosimo nagyherceg kérésére a Régi Palotát és a Pitti Palotát (Palazzo Pitti) kötötték össze. A folyosó Firenzce legendás hídján, a Ponte Vecchión is átvezet. A hídra lépve először észre sem vesszük, hogy víz fölött járunk.

A Ponte Vecchio Talpunk alatt macskakövek, jobbra-balra elegáns ékszerüzletek kirakatai. Nem volt ez mindig így, a házikók a középkorban hentesüzletek voltak, ám a szemét és bűz miatt bérleti jogukat csakhamar az ötvösök céhe kapta. A túlparti Oltarno a kézművesnegyed és a Boboli-kert (Giardino di Boboli) birodalma. Utóbbi a reneszánsz kertépítészet szimmetriára törekvő szép példája. De nemcsak a Boboliba, több villába, kertbe, lugasba is bepillanthatunk. Csak bírjuk a sétát! Szerencsére Firenczében gyalog is bárhová eljuthatunk. Vágjunk neki bátran a hosszúnak tűnő Michelangelo-sétánynak, amelynek végén a Rózsák Kertje, a második ál-Dávid és San Miniato temploma áll! A ciprusos-olajfás domboldalak és a városra nyíló kilátás minden fáradtságért kárpótolnak. Firenze nyüzsgő, vidám, lüktető és hangos. „A legélhetőbb olasz város” cím birtokosa, világörökségi terület, ennek ellenére eszünkbe sem jut ódon múzeumvároshoz hasonlítani. Ha a kulturáils sokk levezetéseképp nekivágunk a firenzei éjszakának, a hangulatos tereken együtt hódolhatunk az olaszokkal a vinopasta-pizza hármas egységének. A Santo Spirito tér bolhapiacán éjszakába nyúló gitárszó, galambokat kergető bambinók, krétával földre festett műalkotások fogadnak. Itt megtehetjük azt, amit máshol sehol: egy fagylalttal kisétálhatunk a folyóba nyúló Santa Rosa gátra, hogy az Arno közepén állva várjuk meg a naplementét. Ha igaz a mondás, hogy ott vagy otthon, ahol a szíved ott felejted, Firenze sokakat visszavár. Ne felejtsük el megsimogatni az Új Piac mellett álló bronz vadkan csillogóra kopott orrát – aki így tesz, állítólag visszatér. G. L.

Berakós rejtvény – Egy fajtiszta vadászkutyát szeretnék vásárolni. – Kérem, semmi akadálya. Ennek még papírja is van. – Az nem kell, ... (A folytatást megtalálod a rejtvényben, ha berakod az itt levő szavakat, betűhalmazokat a rejtvényrácsba.) Kétbetűsek: ÁH, EK, ÉN, ZT. Hárombetűsek: CÍM, ENA, IYE, MÁY, NEM, OIR, ULN, VEA. Négybetűsek: ALMA, EHÓL, KORG. Ötbetűsek: BÁLÁI, BOGÁR, CINEZ, ÍZLEL, ÚDORÓ. Hatbetűs: RÁZÁRÁ. Hétbetűsek: SZENTES, MODULÁL. Nyolcbetűs: ELBÚSULÓ. Kilencbetűsek: ALKALMAZÓ, GYORSULÁS. Tizenegy betűsek: CSAVAROGNAK, MOGYORÓSZÍN.

Betűrejtvények 1

2

NEŐŐŐŐŐ

B ZS

Ü H

3

I PA

LM –– 2

4

T BA

FÜ

Skandináv rejtvény (25.) Kétszáz éve született az magyar jogász, író, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, akinek nevét és két művének címét megtalálod a rejtvényben. EZ

CSAPADÉK FIATAL HAJTÁS

ÁLLATKERT (ÉK. F.) HANGTALAN JEL

EGYFAJTA ADÓNEM NEM GYAKORLATI

KÖTŐSZÓ Z. M.

A

1

FORDÍTVA FAL

RÉMÜLET A POHÁRBA ÖNT

SZÜKSÉGES FAZEKAS MIHÁLY

SUGÁR TEHER BETŰI

EZ 2

JAPÁN

KELET

NUMERO

HULLAJT

INDULJ

NEM HALVA

NÉMET FOLYÓ

BIBLIAI BÁRKÁS EGYFAJTA KÖSZÖNÉS

FELSZÓLÍTÁS ELLENÉRE SEM FRANCIAORSZÁG

EME FIGYEL BETŰI

NORD

„S” VETEMÉNYEZ

AUSZTRIA

50 NÉMETH LÁSZLÓ ENERGIA RÖVIDEN

URÁN A MÚLT IDŐ JELE

AZ EMELETRŐL LESEGÍTETT EEEE NÉHA I!

Z

N. V.

HÁZŐRZŐ

A 3. SZEMÉLY

NÉVELŐ

KIS ERIKA RÚD ELEJE

A MÁSIK HELYEN

DÉL

URÁN

500


ÜNNEPÉLYESEN ÁTAD V. NEM SZABAD

28

SZÁRAZ FÖLDDARAB

Keresztszavak

M

O

T

O

O

D

F

S

F

O

Z

O L

N

Kicsi sarok

Játék a betűkkel

I

S

O

S

L

Ó

A

AAAÁD KLPR

L

Á

S

Ó

S

Ó

Kitöltőcske


1

2

Szóbetoldó

29

AÁÁDL PRTU

Az ábrához megadott betűket rakd az üres négyzetekbe úgy, hogy vízszintes és függőleges irányban is egy-egy hárombetűs, értelmes szó alakuljon ki.

Pótold a hiányzó betűket úgy, hogy vízszintesen és függőlegesen is értelmes szavak alakuljanak ki.

K

AAAÁK ÓPRR

3

A

I

S

A

O

S

I

A

U

L

F

E

A

D

K

K

4

T

5

Meghatározások: 1. Ünnepi sütemény, 2. A terítékhez tartozik, 3. Égési termék, 4. Zaj ellentéte, 5. Titelnél ömlik a Dunába (Az átlóban kialakult szó a megfejtés.)

Olyan szót kell találnod, amely minden sorral értelmes szót alkot.

A 24. szám megfejtései

Körszámtan

Keresztrejtvény – Dehogyis, ha kell nekik, jöjjenek érte. Betűrejtvények 1. Angéla egyedülálló, 2. eredményes tanulást, 3. megfelelő, 4. ezeregy Mozaikrejtvény Törökkanizsa Kakukktojás 1. brokkoli – ez főzeléknövény, a többi főváros 2. gordonka – ez vonós hangszer, a többi pengetős Egy pont egy betű a) ajtócsengő, b) osztálytárs, c) Péterréve, d) orrszarvú Körszámtan 201 – az első számhoz hozzáadunk 3-at, majd a kapott számot megszorozzuk 3-mal, és így folytatjuk A 22–23. skandináv rejtvény megfejtése: HURRÁ, ITT A VAKÁCIÓ! Könyvjutalmat kap: KERTÉSZ ZSUZSANNA, FELSŐHEGY

14

11

9 13

7 8

12

A számok egy bizonyos logika szerint követik egymást. Erre kell rájönnöd.

mire jajgattunk, ugrálgattunk egy keveset – a fakanál anyánk kezében ilyenkor dorgáló pálcává változott –, de mit sem törődve mindezzel újabb és újabb próbakört tettünk az üst körül. A barackfa különben Füles kedvenc pihenőhelye volt, hiszen hatalmas koronájával hűs árnyékot vetett a legforróbb napszakokban, nemcsak neki, hanem az összes aprójószágnak is, pulinknak, macskáinknak, kapirgáló csirkéinknek… Szüretkor persze mindenki más elkotródott a fa mellől, csak szamarunk maradt állhatatos. Hátáról könnyen felpattantunk a magasabb ágakra is, ahonnan – hálából – egy-két érett szemet neki is ledobtunk. Ínyére lehetett a dolog, mert ha nem kapott barackot, bizony éktelen iázásba kezdett. Ha pedig megette az adagját, hálásan mosolygott. Bizony mondom, fülig ért a szája, hatalmas fogait pedig csattogtatta, hogy még, még, még kér… A sárgabarack zölden is, éretten is „tilos” gyümölcsnek számított: zölden, mert hascsikarást kaptunk, éretten pedig azért, mert

ha rögtön nekiestünk volna, oda a télirevaló! No de hogy lehet mindezt egy csökönyös szamárnak elmagyarázni, aki csak tátog és tátog a fa alatt újabb barackra várva? Hát sehogy. Gondoltuk, majd csak ráun Fülesünk az ácsingózásra, és odébbáll. Erre mi leli? Nekidől farával a fa kérgének és mintha csak vakarózna, megriszálja azt hol jobbra, hol balra. Potyognak ám az érett barackok, s ő nagyokat vigyorogva lakmározik teli pofával. – No, te csacsi, no! – így anyám. – Te szamár!!! – ordítottunk most már mi, gyerekek is a fa tetején, görcsösen megkapaszkodva valami vékonyka kis hajtásban. – A füled mindenit, te Füles, mindjárt kapsz egy fülest! Vert most már papucsával a hátára anyánk, mire Füles – mert így kapta a nevét – zokon vette a dorgálást. Sértett önérzettel elsomfordált az ólba, s onnan méltatlankodott csacsi módjára egészen napestig. Legalább muzsikaszóval szedtük a barackot. M. KREKITY Olga

30

A névadás kizárólag emberi találmány. Ötödik gyerekként születtem a népes családunkba, ám nyakiglábbá nyúlt nővéreim mégis szívesen babáztak velem. Lópokrócban ringatva gyakran hajba is kaptak miattam, ki dudlizzon meg, ki cserélje ki a pelenkát, s így a ,,sok bába közt’’ néha a földre huppantam. ,,Te szamár!” – dühöngött ilyenkor mindegyik ujjal mutogatva a másikra. ,,Ha ő szamár, akkor te meg csacsi vagy” – mondogatta édesanyám az árulkodó Júdásnak – „hiszen a testvéred”. Persze elértették a dolgot, s így maradt rajtam „a kis csacsi” becenév, amit természetesen mindig és mindenütt nagynagy előszeretettel ragasztottak rám. Ahogy pemzliszerű varkocsom csikófarokká dúsult, már le is szamaraztak. Hiába mondogatta, mesélte el nekik édesanyám, hogy a szamár az Isten állata, mert az üldözőik elől menekülő viselős Máriát a hátára vette – amikor mindezt a dús füvet legelésző ló visszautasította –, s ezért Isten a hátára egy keresztet rajzolt. Csikófarkamat immár két hosszú hajfonatba fogtam, amikor megajándékozott a gólya a legelső unokaöcsémmel. Hej, de boldog is voltam! Végre játszótársam is akadt a családban. Nagy szamárként most már én is lecsacsizhattam őt, ha orra esett, ha lenyúzta a térdét, ha az ostorral pattogtatta meg a lábikráimat… Aztán, hogy az istállóban ne macerálja a lovakat, mert abból nagyobb baj is lehetett volna, játékszernek kapott egy igazi – négylábú szamarat. Füles jámbor jószág és türelmes, hűséges barát volt. A hátán tanultunk meg lovagolni – akarom mondani, szamaragolni, s bizony számtalanszor megtörtént, hogy míg az egyik oldalán belecsimpaszkodtunk, hogy felkapaszkodjunk rája, zsupsz, a másik felén már fejjel lefelé bukdácsoltunk le róla. Bukfenc közben néha ott találtuk magunkat a négy patája között, harsányan bömbölve, de ő rezzenéstelen pofával, moccanás nélkül kivárta a hisztériánk végét. Farkával a legyeket csapkodta, éles fogaival a füvet harapta. Néha a hasa alá is benézett, megvagyunk-e, aztán ha elunta a mókát, dobbantott egyet a hátsó lábával, s mi máris penderedtünk kifelé, újfent kezdve a játékot. Kendőt kötve a fejére, néha ő testesítette meg a gonosz mostohát vagy a boszorkányt utcai színházunkban, vagy ha úgy tetszett, befogtuk a kétkerekű kordé elé, és végigfuttattuk vele az utcát, telis-tele gyerekkel. Sok-sok marok kristálycukorral háláltuk meg nagy hőstettét. A baracklekvár főzése nálunk mindig nagy élménynek számított. Aznap, míg szüreteltünk, nemcsak degeszre ehettük magunkat sárgabarackkal, hanem később is vissza-visszajártunk vékony karéj kenyérszeleteinkkel a rotyogó üsthöz, hogy anyánk a fakanálon maradt ízt rávakarja kóstoló gyanánt. A forró aranymasszából persze néha a csupasz karunkra is pottyant egy-egy csepp,


Füles

A

legszebb ékszerek egyike. Királynők és színésznők, menyasszonyok és nagymamák egyaránt viselhetik, hisz kortalan, nem hivalkodó, és mindenkinek jól áll. A gyöngy a kínaiak szerint a tisztaság és érték jelképe.

Tudtad-e?

Kagylóba zárt kincs

A gyöngy születése A gyöngyszem születése valójában nem más, mint a kagyló természetes védekezési reakciója a szennyeződésekkel szemben. Amint valamilyen kosz kerül a kagyló belsejébe, az állat egyfajta réteget von a szennyeződés köré: így születik a vékony gyöngyház, amelyet a kagyló két-három éven át egyre vastagít, míg végül kalciumréteget épít a szennyeződés köré. Ez a kéreg adja a gyöngy egyedi ragyogását. Egy szem gyöngy 92 százalék kálcium-karbonátból, 6 százalék szerves anyagból és 2 százalék vízből áll. Az igazán nagy és szép példányok nem nőnek ilyen gyorsan; 10-12 évbe is beletelik, mire borsószem nagyságúra duzzadnak. Nem minden kagyló alkalmas a gyöngyök „kihordására”, a világon mindössze 70 olyan faj él, amelyben gyöngyök képződnek: ezeket Kínában, Mallorcán, Ceylonban és Venezuela környékén tenyésztik. Az édesvízi kagylók is termelnek gyöngyöt, de ezek csupán Amerikában, a Mississippi és a Hudson folyó mellékágaiban élnek meg. Az édesvízben nőtt gyöngyök színesebbek, fényük nem olyan tiszta, mint tengervízben született társaiké.

A gyöngy tenyésztése A gyöngyök kilencven százaléka Japánból érkezik, ahol hatalmas tavakban, mester-

31


H

a a tengerparton nyaraltál, biztosan gyűjtöttél szebbnél szebb kagylókat, esetleg tengeri csillagot is. Szép lehet úgy is, ha egy nagy tálba rakod őket, de talán jobban érvényesül a szépségük, ha funkciót is adva nekik, valamit készítesz belőlük. Ehhez adunk néhány ötletet, inspirációt. 1. A kagylókból, csigákból készülhet egy csilingelő nyári emlék. Fúrd ki a kagylókat (ehhez kérj segítséget), majd fűzd fel őket egy zsinórra, és már készen is van az egyedi szélcsengőd.

séges körülmények között – a busás haszon reményében kagylókat érlelnek. A kagylók belsejében szakértők helyezik el a „piszkot”, amely hatására az állat élete során akár kéthárom gyöngyöt is képes „kihordani”, ráadásul minden esetben egyre nagyobbat „szül”. Szemre az igazi és a tenyésztett gyöngy között nincs különbség. Ez csak komoly laboratóriumi vizsgálatokkal mutatható ki.

Mikimoto, a feltaláló Mokichi Mikimoto 1858-tól folytatta kísérleteit az Ago-öbölben, ő fedezte fel, hogy idegen anyagot helyezve a kagylóba, gyöngyöt lehet tenyészteni. 1899-ben, a tokioi Ginzán megnyitotta első gyöngyüzletét. Tíz évvel később már katalógus jelent meg a tenyésztett gyönggyel készített ékszerekről. 1932-ben külföldi újságírók jelenlétében 135 kiló, nem teljesen hibát-

lan tenyészetett gyöngyöt égetett el a cég. Mikimoto ezzel azt üzente a világnak: a japán gyöngy nem játékszer, hanem maga a tökéletes szépség. Ma Tokio, Párizs, London és New York legelegánsabb részén vannak márkaüzletei.

Ritka darabok Fekete gyöngy egykor csak az uralkodók ékszereiben volt található. Az egyik leghíresebb fekete gyöngy, az Azra az orosz koronaékszerek egyik nyakláncának középső darabja. Jóllehet ma is ritka és értékes, de műértő és igényes vevő megvásárolhatja. Akárcsak korábban, ma is a legritkábban előforduló kerek és kiváló minőségű gyöngyöt keresik. De más formáknak is megvan a szépségük: az ötvös keze alatt egy körte formájú vagy barokk gyöngy is csodálatos ékszerré válik.

Kagylóhéjjal, csigával díszítve... 3. Ha ékszerként viseled, mindig eszedbe jutnak a nyaralás emlékei. Fehéren is hagyhatod a kagylókat, de ha jobban tetszik, fesd be különböző színűre, és fűzd fel őket egy láncra.

2. Romantikus hangulatú gyertya is készülhet kagylóhéjból. Egyszerűen állíts bele teamécseseket a nagyobb kagylókba!

4. És persze képeket is készíthetsz a szép kagylókból, csigákból. Tetszés szerinti alakzatban ragaszd fel őket egy üres képkeretbe.

Bók

Duna-parton

Műtét

A feleség panaszkodik: – Szörnyen érzem magam. Öreg vagyok, kövér és csúnya. Jólesne, ha mondanál valami szépet rólam. Mire a férj: – A látásod szinte tökéletes.

Két rendőr sétál a Duna-parton, találnak egy hullát. Megszólal az egyik rendőr: – Te, dobjuk át ezen a kerítésen, az már nem a mi körzetünk. Átdobják a hullát, mire valaki megszólal a túloldalról: – Te! Ez már megint itt van!

Súlyos műtét után a beteg ébredezik. Egy ismerős arc hajlik fölé. – Doktor úr, hogyan sikerült a műtétem? – A műtét nem sikerült valami jól, de én nem az orvosa vagyok, hanem Szent Péter.

Elhagyott a feleségem

– Halló! Mennyibe kerül önöknél egy foghúzás? – Háromezer dinár. – Nem lehetne olcsóbban? – Hát, érzéstelenítés nélkül kétezer. – Túl drága. Megoldható olcsóbban? – Ha a doktor úr helyett az egyik gyakorló orvos csinálja, akkor csak ezer. – Nagyszerű! Szeretném, ha előjegyeznék az anyósomat hétfőre.

Az ördög szeme – Miért karikás az ördög szeme? – ??? – Mert az ördög sohasem alszik.

Hely a buszon Egy fiatal srác ül a buszon. Egyszer csak felszáll egy öreg nénike, és azt mondja a srácnak: – Fölállna, fiatalember? – Áááá, ismerem ezt a trükköt! Én felállok, maga meg gyorsan elfoglalja a helyemet.

Parasztbácsi Egy parasztbácsi bement az autóhifiboltba: – Van egy kocsim, és kéne bele autóhifi. – Tessék parancsolni, van többféle. – Melyik a leghangosabb? – Ez itt. – Mikrofont lehet rákötni? – Hááát, tulajdonképpen lehet. – Kipróbálhatom? – Tessék, itt a mikrofon. – Dinnyét vegyeneeeeeeek!

– Képzeld, tegnap elhagyott a feleségem. Azóta sem aludni, sem enni nem tudok – panaszkodik egy fickó a haverjának. – Ennyire megviselt a dolog? – kérdi a haver együttérzően. – Dehogyis. Csak elvitte magával az ágyat meg a hűtőszekrényt!

Ritka könyvek A ritka könyvek gyűjtője összefut egy férfival, aki elmondja neki, hogy épp most dobott ki egy régi, szakadt Bibliát, ami ősidők óta ott porosodott a háza padlásán. – Valami Guten... vagy kicsoda nyomtatta ki. – Csak nem Gutenberg? – kérdezi a könyvgyűjtő elképedve. – Hisz akkor maga a legritkább könyvek egyikét dobta a szemétbe! Egy Gutenberg-bibliát a minap árvereztek el 8 millió dollárért! – Na, hát az enyém egy centet sem ért volna – mondja nagy nyugodtan az ember. – Valami Luther Márton ugyanis összefirkálta az elejét.

Barátok Két részeg beszélget: – Te, én gondolkodtam a tegnapi balhé óta, legyünk inkább barátok! – Észnél vagy, hogy néznénk ki csuhában?

– Hányszor mondtam már? Nem lettél letöltve, megszülettél...

Móricka a Balatonnál Mórickáék a Balatonnál nyaralnak, de a gyerek sehogy sem akar bemenni a vízbe. – Gyere be, olyan jó itt! – unszolják a testvérei. – Persze, hogy kihúzzátok a dugót, és én lefolyjak!

Levél haza Fiatal katona levele: „Kedves édesanyám! Nagyon jól érzem magam itt, nincs semmire szükségem. De ha mégis csomagot akarna küldeni, akkor abban jól kösse meg a csirke lábát, nehogy felrúgja az üveg bort, és elázzon az ötezres!”

Kismalac és a pizza Agresszív kismalac pizzát rendel. Megkérdezi tőle az eladó: – Mivel kéred, kismalac? – Mivel éhes vagyok!

– Ha nem te voltál az, aki egy tonna fagyit vett a bankkártyával, akkor ki volt?


Mórickát fülön csípi az anyja: – Mit hallok kisfiam, hogy csúnya szavakra tanítod a papagájt? – Dehogy mama, pont fordítva, én csak azokat a szavakat ismétlem előtte, amiket nem szabad kimondania!

Olcsó fogászat

32

Papagájtanítás

Hóesés

Elveszett rágógumi

Egy házaspár éppen reggelizik, és hallgatják az időjárás-jelentést: „Ma erős hóesés várható, kérjük a hókotrók munkájának megkönnyítése érdekében a páratlan házszámú oldalon parkoljanak!” A férj így is tesz, ott parkol. Másnap ismét hasonló a helyzet: „A ma várható hóesés miatt kérjük, hogy mindenki a páros oldalon parkoljon!” A férj megint ott parkol. Harmadnap ismét hallgatják a rádiót: „A mai hóeseés miatt kérjük, hogy mindenki parkoljon a...” De ezzel a rádió elhallgat. A férj kétségbeesve felkiált: – Úristen, most honnan tudjam, hol parkolhatok? A feleség válaszol: – Semmi gond drágám, szerintem ma parkolj a garázsunkban...

Apuka nyakába veszi kislányát, de amikor a gyerek már jó ideje az apja haját húzogatja, az rászól: – Kislányom, hagyd már abba, fáj, ha húzod a hajam. Mire a gyerek duzzogva: – Jó, akkor nem keresem tovább a rágógumimat.

Mikroszkóp, periszkóp – Mi az, amivel kis dolgokat megnézhetsz? – Mikroszkóp. – Mi az, amivel a víz alól felnézhetsz? – Periszkóp. – Mi az, amivel a falon átnézhetsz? – Ablak!

33


Új híd Az új híd felavatása után odaállítanak egy rendőrt, hogy számolja meg, hány ember megy át a hídon. A rendőr számolja: – Egy darab, két darab, három darab... Meghallja ezt egy járókelő, mondja a rendőrnek: – Az embereket nem darabban számolják hanem főben. A rendőr számol tovább, most már jól: – 4 fő, 5 fő, 6 fő, 7 fő, kedd, szerda...

Konyak – Jean, kóstolja meg ezt a konyakot! Mit talál benne furcsának? – Azt, hogy megkínált vele uram!

Tengeri levegő A skót házaspár beszélget: – Az orvos azt mondta, levegőváltozásra van szükségem. – Szerencse, pont megfordult a szél. – Nem, nem... nekem tengeri levegő kell. – Semmi gond, akkor kötök a ventilátorra egy sózott heringet.

Bakteriológus – Mi a foglalkozása? – ordít rá az újoncra az őrmester. – Bakteriológus vagyok. – Ne cifrázza nekem, mondja nyugodtan, hogy vasutas!

Hangos rádió Erélyes hang a telefonban: – Azonnal halkítsa le a rádióját, vagy feljelentem! – Eszemben sincs! Ha zavarja, költözzön egy másik utcába! – Onnan beszélek!

– A dokim azt mondta, hogy kerüljem a felesleges stresszt, ezért nem néztem meg a számláját.

Kakukkos óra Két szőke nő összefut az utcán: – Hova viszed azt az órát? – Az állatorvoshoz. – Miért? – Berekedt a kakukk.

Csillagok Sherlock Holmes és dr. Watson túrázni mennek, felállítják a sátrukat, és elalszanak. Néhány óra múlva Holmes felébreszti hűséges társát: – Watson, nézzen fel az égre, és mondja meg, mit lát! – Millió csillagot látok. – És mit mond ez önnek? Watson eltöpreng egy darabig. – Asztronómiai szempontból ez azt jelenti, hogy milliónyi galaxis létezik, és potenciálisan milliárdnyi bolygó. Asztrológiailag ez azt jelenti, hogy a Szaturnusz az Oroszlánban áll. Az idő tekintetében ez azt jelenti, hogy körülbelül negyed négy van. Teológiai szempontból ez a bizonyíték arra, hogy az Úr mindenható, és hogy mi kicsinyek és jelentéktelenek vagyunk. Meteorológiai nézőpontból ez arra enged következtetni, hogy holnap gyönyörű napunk lesz. És önnek mit mond ez? – Watson, maga idióta! Valaki ellopta a sátrunkat!

Hal a buszban Egy horgász véletlenül ottfelejti a halat, amit fogott, a buszban, az ülés alatt. Pár nap múlva megjelenik egy hirdetés a helyi újságban: „Aki a buszban felejtett egy zacskó halat, az szíveskedjék befáradni a garázsba, és elviheti a buszt.”

– Juj, egy kígyó! Remélem, ennél nagyobbra nem nőnek...

A feladatlap kitöltésében a legjobbak voltak: I. hely: Magyar Zsófia (Óbecse), II. hely: Balla Réka és Brindza Mátyás (Doroszló) és III. hely: Jankovics Bocskovity Éva (Temerin). A legjobb balladaírók: Kőrösi Kitti (Ada), Katona Corine (Ada) és Tokodi Melánia (Óbecse). A táborozók meglepetést tartogattak az utolsó napra: Rettegés a koleszban címmel rövidfilmet mutattak be,

ami tulajdonképpen horrorparódia volt. A film rendezői, szereplői a következő tanulók voltak: Kalácska Rita (Temerin), Nagy Sándor (Óbecse), Brindza Mátyás (Doroszló), Horák László (Temerin), Takács Filip (Doroszló), Jankó Ákos (Székelykeve) és Magyar Zsófia (Óbecse). A 2013/14-es tanévben ismét lesz olvasási verseny, méghozzá október végén. A bővebb információkat megtalálhatjátok a Jó Pajtás júniusi, utolsó számában, illetve a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének honlapján. Az olvasandó művek listája az 5. és 6. osztályosok számára: Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa Fekete István: Bogáncs Mándy Iván: Csutak és a szürke ló Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika Gion Nándor: A kárókatonák még nem jöttek vissza Bálint Ágnes: Szeleburdi család Erich Kästner: Emil és a három iker Jacquline Wilson: Lányok a pácban Az olvasandó művek listája a 7. és 8. osztályosok számára: Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Fekete István: Téli berek Gion Nándor: Sortűz egy fekete bivalyért Szabó Magda: Abigél Déry Tibor: Niki J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly Luis Sachar: Stanley, a szerencse fia Várjuk a csapatok jelentkezését! A versenybe bárki bekapcsolódhat! Egyénenként 2 könyvet kellene elolvasni, és a kötelező közös művet: a kiscsoportnak a Kárókatonák még nem jöttek vissza című Gion-regényt, a nagycsoportnak pedig a Sortűz egy fekete bivalyért című Gion-művet. B. I.

Laura

A

6. teheráni (Irán) nemzetközi rajzversenyt még 2010-ben hirdették meg. Kis nyomozás után (szervezőkkel és nagykövetségekkel való levelezgetést követően) végre megérkezett az EmArt Műhely címére a szabadkai díjazott diákok érme és oklevele. Prole Laura aranyérmes, Dudás Csaba ezüst-, míg Pavlović Eszter bronzérmes lett. Oklevelet Bózsits Tímea, Rác Gyöngyi és Dózsai Dóra kapott. EMI

Csaba

Eszter érme és oklevele

A SenkiHáza-posztert Cseh Kinga olvasónk kérésre közöljük.

A Jó Pajtás megjelenését támogatja

CIP – Katalogizacija u publikaciji Biblioteka Matice srpske, Novi Sad 82+79(02.053.2) ISSN 0350–9141

Vajdasági magyar gyermeklap

66 éves a Jó Pajtás

COBIS.SR-ID 16225794

Vajdaság Autonóm Tartomány kormánya

n Megjelenik a tanévben minden csütörtökön n Első szám: 1947. január 1. n Alapító (laptulajdonos): Magyar Nemzeti Tanács n Kiadja a Magyar Szó Lapkiadó és Nyomdaipari Kft., 21000 Novi Sad, Vojvode Mišića 1., Szerbia n A Kft. igazgatója: Ökrész Rozália n A Magyar Szó napilap főszerkesztője: Varjú Márta n A Jó Pajtás hetilap és a Mézeskalács havilap felelős szerkesztője: Lennert Géza n Tördelés és grafikai szerkesztés: Buzás Mihály n Szerkesztőségi titkár és segédszerkesztő: Fehér Mária n Lektor: Buzogány Kardos Julianna n Állandó külmunkatársak: Bence Erika, Bori Mária, Farkas Ilona, Fazekas Attila, Gyarmati Krisztina, Koncz Erzsébet, Lukács Melinda, Sztojánovity Lívia, Tomán Mária n Telefon: +381/21/ 475-400-8 (csak telefon) n Kéziratokat és képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza n Terjeszti a Magyar Szó Lapkiadó Kft. terjesztőosztálya, telefon/fax: 021/557-304, e-mail: (csak lakterjesztési ügyekben) [email protected] n Dinárfolyószámla: 160-920019-57 Banka Intesa Novi Sad (feltüntetni: Jó Pajtás előfizetésre!) n Előfizetés egy évre (kb. 38–42 szám) 2000 dinár (csak belföldi kézbesítéssel) n Előfizetés egy évre (külföldre): a postaköltség változásának függvényében (érdeklődni e-mail-ben) n Készül a Magyar Szó Kft. FORUM Nyomdájában, Újvidéken n A nyomtatásért felel: Berta Zoltán igazgató n Jó Pajtás az interneten: http://www.tippnet.rs/jopajtas n [email protected]


mmár harmadik alkalommal rendeztük meg a nyári olvasási tábort Újvidéken, az Apáczai Diákotthonban 2013. július 22-től 26-ig. A táborba azok a gyerekek juthattak, akik az előző iskolaév folyamán részt vettek a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete által meghirdetett olvasási versenyen. A döntő ugyan még decemberben lezajlott, a helyezéseket mégsem feledték a szervezők. A nyári táborba a 2., 3. és 4. helyezést elért csapatok kerülhettek, mivel a verseny főszervezője, Nagy Margit pályázatok által magyarországi nyaralást tudott biztosítani az 1. helyezett diákoknak. Kb. húsz könyvbarát volt együtt egy héten át, akik Vajdaság különböző településeiről érkeztek: Adáról, Óbecséről, Doroszlóról, Temerinből és Székelykevéről. A nyári tábor főszervezője Viola Lujza ürményházi magyartanárnő volt. Foglalkozásokat tartott még Kollár Mária, Nagy Nikoletta és Brindza Ildikó. Az irodalmi szövegelemzések mellett sor került még játékos nyelvtani feladatok megoldására, közösségi játékokra, filmvetítésre, kirándulásra, színházlátogatásra és városnézésre is. Az utolsó nap vetélkedőt tartottak, amely összefoglalta az egész heti munkát.

34

I

Gion Irodalmi Tábor

67. évf., IX. 12., ára 50 dinár

Recommend Documents