PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
T/6291/1. számú TÁJÉKOZTATÓ az Országgyűlés részére az adó- és járuléktörvények módosításáról szóló T/6291. számú törvényjavaslathoz
2008. szeptember
2
TARTALOMJEGYZÉK AZ ADÓRENDSZER 2009. ÉVI ÁTALAKÍTÁSÁNAK KÉRDÉSEI ............................................................................. 6 RÉSZLETES MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK........................................................................................................... 11 SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ ...................................................................................................................... 11 ADÓINTÉZKEDÉSEK ......................................................................................................................................... 11 Adótábla ...................................................................................................................................................... 11 Cégautó adó ................................................................................................................................................ 11 Osztalékadó ................................................................................................................................................. 11 Egyéni vállalkozók....................................................................................................................................... 11 ADMINISZTRÁCIÓ EGYSZERŰSÍTÉSE ............................................................................................................... 11 A személyi jövedelemadó kedvezmények érvényesítésének egyszerűsítése .................................................. 11 Adóhatósági adatközlésen alapuló egyszerűsített bevallás bevezetése........................................................ 12 Egyes jövedelmek meghatározásának egyszerűsítése.................................................................................. 12 Az adóbevallási kötelezettség szűkítése ....................................................................................................... 14 Egyéb egyszerűsítések a személyi jövedelemadóban ................................................................................... 14 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK ..................................................................................................................................... 15 MAGÁNSZEMÉLYEK KÜLÖNADÓJA......................................................................................................... 16 ADÓINTÉZKEDÉSEK, EGYSZERŰSÍTÉS ............................................................................................................ 16 A magánszemélyek különadó-előlegfizetésének egyszerűsítése ................................................................... 16 TÁRSASÁGI ADÓ ............................................................................................................................................. 16 ADÓINTÉZKEDÉSEK ......................................................................................................................................... 16 Különadó, társasági adólap, adómérték...................................................................................................... 16 ADMINISZTRÁCIÓ EGYSZERŰSÍTÉSE ............................................................................................................... 18 Veszteségelhatárolás engedélyezésének megszüntetése............................................................................... 18 JOGHARMONIZÁCIÓS INTÉZKEDÉSEK ............................................................................................................ 18 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK ..................................................................................................................................... 19 EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ ................................................................................................. 19 ADÓINTÉZKEDÉSEK ......................................................................................................................................... 19 FEKETEGAZDASÁG VISSZASZORÍTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK ............................................................ 19 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK ..................................................................................................................................... 19 AZ EGYSZERŰSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁS ........................................................ 20 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK ..................................................................................................................................... 20 ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ..................................................................................................................... 20 FEKETEGAZDASÁG VISSZASZORÍTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK ............................................................ 20 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK ..................................................................................................................................... 20 JÖVEDÉKI ADÓ................................................................................................................................................ 21 ADÓINTÉZKEDÉSEK ......................................................................................................................................... 21 Jövedéki adó mértéke .................................................................................................................................. 21 ADMINISZTRÁCIÓ EGYSZERŰSÍTÉSEK ............................................................................................................ 22 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK ..................................................................................................................................... 23 REGISZTRÁCIÓS ADÓ ................................................................................................................................... 24 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK ..................................................................................................................................... 24 ENERGIAADÓ ................................................................................................................................................... 24 JOGHARMONIZÁCIÓS INTÉZKEDÉSEK ............................................................................................................ 24 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK ..................................................................................................................................... 25
3
VÁM..................................................................................................................................................................... 25 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK ..................................................................................................................................... 25 VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG ........................................................................................................................... 25 FEKETEGAZDASÁG VISSZASZORÍTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK ............................................................ 25 Az Európai Közösség valamennyi tagállam Áfa-adóalanyának adatait tartalmazó VIES (Áfa-információs csere rendszer) rendszeréhez való hozzáférés biztosítása a VPOP részére................................................. 25 EGYÉB MÓDOSÍTÁS .......................................................................................................................................... 25 FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS .................................................................................................................. 26 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK ..................................................................................................................................... 26 HELYI ADÓK..................................................................................................................................................... 26 ADÓINTÉZKEDÉSEK ......................................................................................................................................... 26 Helyi iparűzési adó...................................................................................................................................... 26 Az iparűzési adóban az egyszerűsített adóalap-megállapításra vonatkozó összeghatár emelése ............... 26 FEKETEGAZDASÁG VISSZASZORÍTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK ............................................................ 26 Az ún. tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adómentesség esetkörének szűkítése.................................... 26 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK ..................................................................................................................................... 27 ILLETÉKEK....................................................................................................................................................... 28 ADMINISZTRÁCIÓ EGYSZERŰSÍTÉSE ............................................................................................................... 28 A gépjárművekre vonatkozó vagyoni értékű jogok értékmeghatározásának egyszerűsítése az illetékszabályozásban .................................................................................................................................. 28 A követelés forgalmi értékének meghatározása az illetéktörvényben.......................................................... 28 Az ingatlan- és gépjármű forgalmazók, illetve lízingcégek illeték kedvezményére, mentességére vonatkozó eljárások egyszerűsítése .............................................................................................................................. 28 FEKETEGAZDASÁG VISSZASZORÍTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK ............................................................ 29 Feltűnő értékaránytalanság mellett kötött szerződésekre vonatkozó illetékszabályozás ............................. 29 A kedvezményezett eszközátruházáshoz kapcsolódó illetékkedvezmény feltételrendszerének korrekciója .. 29 Az ingatlanforgalmazási célú illetékkedvezmény esetében a továbbértékesítéssel kapcsolatos előírások pontosítása .................................................................................................................................................. 29 Speciális, a bejelenteni elmulasztott, a vagyon nagyságához igazodó, progresszív mértékű mulasztási bírság a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén ................................................................................ 30 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK ..................................................................................................................................... 30 GÉPJÁRMŰADÓ ............................................................................................................................................... 31 ADÓINTÉZKEDÉSEK ......................................................................................................................................... 31 Cégautó adó ................................................................................................................................................ 31 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK ..................................................................................................................................... 32 LUXUSADÓ ........................................................................................................................................................ 32 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK ..................................................................................................................................... 32 ADÓZÁS RENDJE ............................................................................................................................................. 33 ADMINISZTRÁCIÓ EGYSZERŰSÍTÉSE ............................................................................................................... 33 Bevallási, bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek egyszerűsítése...................................................... 33 Egyszerűsített bevallás adóhatósági közreműködéssel................................................................................ 33 Részletfizetés biztosítása külön eljárás lefolytatása nélkül.......................................................................... 34 A közbeszerzéshez kötődő kifizetésekkel kapcsolatos felelősségi szabály módosítása................................. 34 Végrehajtási eljárás .................................................................................................................................... 35 Az éves beszámolók beküldése..................................................................................................................... 35 Elektronikus ügyintézés körének bővítése.................................................................................................... 35
4
A nettó adótartozás fogalmának kiterjesztése.............................................................................................. 35 A kötelezettségcsoportos befizetés („egyszámla”) lehetőségének megteremtése ........................................ 35 FEKETEGAZDASÁG VISSZASZORÍTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK ............................................................ 35 A számlaadásért való felelősség kiterjesztése.............................................................................................. 35 Egyéni felelősség előírása az adózással kapcsolatos bejelentési, számlaadási és más részkötelezettségek teljesítéséhez................................................................................................................................................ 36 A készpénzfizetések korlátozása................................................................................................................... 36 Ellenőrzési összehasonlító adatbázis létrehozása ....................................................................................... 36 Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés új esetköre ........................................................................................ 36 Az adóbírság-szabály szigorítása ................................................................................................................ 36 Igazolatlan eredetű áru forgalmazása elleni fellépés.................................................................................. 37 Az adószámla rendezése hivatalból a végrehajtási eljárás keretében ......................................................... 37 Végelszámolását kezdeményező cég záróbevallása..................................................................................... 37 Az adószám felfüggesztése (jogcímek bővítése, eljárási határidő rövidítése).............................................. 37 JOGHARMONIZÁCIÓS INTÉZKEDÉSEK ............................................................................................................ 37 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK ..................................................................................................................................... 38 Bejelentési, bevallási szabályok .................................................................................................................. 38 Munkáltatói (kifizetői) kötelezettségek pontosítása ..................................................................................... 38 Elévülési időhosszabbodás .......................................................................................................................... 38 Adóhatósági adatszolgáltatás...................................................................................................................... 39 Változó ellenőrzési határidők ...................................................................................................................... 39 Hatósági eljárás .......................................................................................................................................... 39 Végrehajtás. A végrehajtási eljárást pontosító, értelmezést és a gyakorlatot segítő rendelkezések............ 40 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK .................................................................................................... 40 ADÓINTÉZKEDÉSEK ......................................................................................................................................... 40 Társadalombiztosítási járulék ..................................................................................................................... 40 ADMINISZTRÁCIÓ EGYSZERŰSÍTÉSE ............................................................................................................... 41 Közteher-alapok egységesítése .................................................................................................................... 41 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK ..................................................................................................................................... 41 FOGLALKOZTATÁS ELŐSEGÍTÉSE ÉS A MUNKANÉLKÜLIEK ELLÁTÁSA .................................. 42 ADÓINTÉZKEDÉSEK ......................................................................................................................................... 42 Rehabilitációs hozzájárulás......................................................................................................................... 42 MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK, ÖNKÉNTES PÉNZTÁRAK ÉS FOGLALKOZTATÓI NYUGDÍJSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEK............................................................................................... 42 JOGHARMONIZÁCIÓS INTÉZKEDÉSEK ............................................................................................................ 42 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK ..................................................................................................................................... 42 SZÁMVITEL....................................................................................................................................................... 42 ADMINISZTRÁCIÓ EGYSZERŰSÍTÉSE ............................................................................................................... 42 A beszámolási és a könyvvezetési kötelezettség egyszerűsítése a kisvállalkozásoknál ................................ 42 Egyéb számviteli egyszerűsítések................................................................................................................. 43 FEKETEGAZDASÁG VISSZASZORÍTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK ............................................................ 43 A készpénzfizetések korlátozása................................................................................................................... 43 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK ..................................................................................................................................... 44 KAMARAI TÖRVÉNY...................................................................................................................................... 44 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK ..................................................................................................................................... 44 SZERENCSEJÁTÉK.......................................................................................................................................... 45
5
ADMINISZTRÁCIÓ EGYSZERŰSÍTÉSE (ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK) ............................................................ 45 Eljárások egyszerűsítése.............................................................................................................................. 45 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK ..................................................................................................................................... 45 FIATALOK ÉLETKEZDÉSI TÁMOGATÁSA .............................................................................................. 47 ADMINISZTRÁCIÓ EGYSZERŰSÍTÉSE ............................................................................................................... 47 Automatikus kártyagyártás (engedélyezési eljárás) .................................................................................... 47 MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ JOGVISZONYOKAT SZABÁLYOZÓ TÖRVÉNYEK..................... 47 FEKETEGAZDASÁG VISSZASZORÍTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK ............................................................ 47 A készpénzfizetések korlátozása................................................................................................................... 47
6
Az adórendszer 2009. évi átalakításának kérdései A 2009. évi adóintézkedések szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy felelős költségvetési politikával meg kell őrizni és folyamatosan javítani kell az államháztartás egyensúlyát. A vállalkozások fejlődése szempontjából is meghatározó, hogy Magyarország teljesítse a konvergencia programban megfogalmazott célt és az államháztartás hiánya 2009-re a fenntarthatónak tekinthető 3,2%-ra mérséklődjön, és meginduljon az államadósság csökkenése. Az adó- és járulékrendszer 2009. évre vonatkozó változtatásának célja, hogy javítsa a magyar gazdaság versenyképességét, lépések történjenek az egyszerűsítés irányába, tovább folytatódjon a több éve megkezdett fehérítés, a fekete gazdaság hatókörének szűkítése. A versenyképesség javítása és a foglalkoztatás ösztönzése érdekében a törvényjavaslat elsősorban a munkáltatókat terhelő bérjárulékok csökkentését, a személyi jövedelemadó sávhatárának emelését, a társas vállalkozások különadójának eltörlését és a társasági adózás átalakítását tartalmazza. Az adóintézkedések forrását a költségvetési többletbevételek, a kiadások csökkentése, valamint az adórendszerben javasolt átcsoportosítások teremtik meg. Az adórendszer egyszerűsítése hozzájárul az adózási adminisztráció csökkentéséhez, és az átlátható, egyszerű szabályozási környezet kézzelfogható versenyelőnyt jelenthet, és hatékonyabbá teheti az adóellenőrzést is. Ennek érdekében a javaslat számos adminisztrációt egyszerűsítő módosítást tartalmaz. A feketegazdaság visszaszorítása érdekében az elmúlt években folyamatos intézkedéseket hozott a Kormány, amelynek eredményeként már 2006-ban, de még inkább 2007-ben jelentősen javult az adófizetési fegyelem. 2009. évben folytatódik a több éve megkezdett fehérítés, a fekete gazdaság hatókörének szűkítése. A javasolt intézkedések – valamint az ellenőrzési és szankcionálási rendszer fejlesztése – révén várható a fekete- és szürke foglalkoztatás további visszaszorulása. A munkavállalási hajlandóság növelését azonban nem csak az adórendszeren keresztül próbálja meg elősegíteni a Kormány, hanem egyéb, atipikusnak nevezhető foglalkoztatási formák egyszerűbbé tételével is. Így elsősorban a hátrányos térségekben élő, alacsonyan képzett, tartós munkanélküliek térhetnek vissza kedvezőbb feltételekkel a munka világába, illetve segítik elhelyezkedésüket különböző intézkedések. A START régió kártyával történő foglalkoztatás esetén három évre járulékmentességet élvez az a munkáltató, aki új munkaerőt foglalkoztat. A fő cél a foglalkoztatás növelése általában, de különösen azok esetében, akik munkaerőpiaci elhelyezkedése ma komoly nehézségekbe ütközik. Az előzőekben említett javaslatokat az „Út a munkához” program intézkedéseit tartalmazó törvényjavaslat fogja tartalmazni.
7
A Javaslat 2009-ben egyenlegében 167 milliárd forinttal, a GDP 0,6%-ával csökkenti a költségvetés adóbevételeit. milliárd forint Adójavaslat hatása a járulékcsökkentés április 1-jei bevezetésével Béreket terhelő adók
-177
Munkáltatói bérterhek
-107
Járulékcsökkentés a minimálbér kétszereséig 4% Rehabilitációs hozzájárulás 3-szorosára emelkedik Munkavállalói bérterhek Szja tábla: 18% 2 millióig, utána 36%, különadó marad (adójóváírás a jelenlegi, 9%-kal szűnik meg)
Tőkét terhelő adók
-132 25 -70 -70
-15
Különadó megszűnik, társasági adó szigorított alapon 18% (két éves écs marad) Cégautó adó megszüntetése (szja+eho+munkaadói járulék)
-25 -40
Új cégautó adó
Fogyasztási adók
50
25
Jövedéki adó 10%-os emelése (üzemanyag nélkül)
Nettó adóteher csökkenés Lakosság Vállalkozások
25
-167 -45 -122
8
A törvényjavaslatban megfogalmazott adóintézkedések csökkentik a munkáltatók bérterheit, illetőleg a legalább havi kb. 140 ezer forintos bruttó keresettel rendelkezők adóterhelését. •
Az adó- és járulékcsökkentés hatására átlagosan mintegy 2 százalékponttal csökkenne az adóék, a bérköltség adó és járulékterhe.
Az adóék a legnagyobb mértékben a havi 170 ezer forintos bruttó keresetnél csökkenne (3,3 százalékponttal), amely jövedelemszint felett az adóék csökkenésének mértéke egyre kisebb.
Adóék változása 2009-ben (személyi jövedelemadó és járulékok a bérköltség %-ában) 65,0
60,6
60,0
Átlagkereset
54,0
55,0 50,0 45,0
46,1 41,1
60,3
51,3
44,5
40,0 35,0
59,6
60,8
39,3
30,0 25,0
70
00 75 0 00 80 0 00 85 0 00 90 0 00 95 0 0 10 00 0 0 1 1 00 0 0 1 2 00 0 0 1 3 00 0 0 1 4 00 0 0 1 5 00 0 0 1 6 00 0 0 1 7 00 0 0 1 8 00 1 0 1 9 00 0 0 2 0 00 0 0 2 2 00 0 0 2 4 00 0 0 3 0 00 0 0 5 0 00 0 0 6 0 00 0 0 7 5 00 0 0 8 0 00 0 0 9 0 00 0 0 1 00 00 0 00 0
20,0
Havi bruttó kereset
2008.
2009.
9
A járulékcsökkentés valamennyi kereseti sávban mérsékli a munkáltatók bérköltségét: a havi bérköltség csökkenésének legnagyobb összege 5520 forint, amely a legalább havi 138 ezer forintos (a minimálbér kétszerese) bruttó keresetnél jelentkezne. A bérköltség változása 2009-ben (Ft/hó) 1 000 0 -1 000 -2 000 -3 000
-3 200
Átlagkereset -4 000 -5 000
-5 520
-5 520
-5 520 -5 520
-5 520
70 000 75 000 80 000 85 000 90 000 95 000 100 000 110 000 120 000 130 000 140 000 150 000 160 000 170 000 181 000 190 000 200 000 220 000 240 000 300 000 500 000 600 000 750 000 800 000 900 000 10 00 000
-6 000
Havi bruttó kereset bérköltség
•
A havi legalább 140 ezer forintos bruttó keresetek esetén emelkedne a nettó kereset.
Az adótábla sávhatárának 300 ezer forinttal történő emelése – a havi140 ezer forintot meghaladó bruttó keresettel rendelkezőknél – növelné a nettó keresetet, legfeljebb havi 4500 forinttal. A havi nettó kereset változása változatlan bér mellett (forint) Bruttó bér (havi)
2008
2009
Különbség
69 000
56 190
56 190
0
70 000
56 840
56 840
0
80 000
63 340
63 340
0
90 000
69 840
69 840
0
100 000
76 340
76 340
0
120 000
87 915
87 915
0
140 000
99 115
99 115
0
150 000
103 215
104 715
1 500
170 000
110 815
115 315
4 500
200 000
122 215
126 715
4 500
300 000
166 500
171 000
4 500
500 000
260 500
265 000
4 500
800 000
412 789
417 289
4 500
1 000 000
517 789
522 289
4 500
10
A nettó kereset változása 2009-ben (Ft/hó) 6 000
5 000
4 500
4 500
4 500
4 500
4 000
Átlagkereset 3 000
2 000
1 000 0
0
000
000 00
10
000
900
000
800
000
750
000
600
000
500
000
300
000
240
000
220
000
200
000
190
181
000
000
170
000
160
000
150
000
140
000
130
000
120
000
110
000
000
000
000
100
95
90
85
80
000 70
75
000
0
Havi bruttó kereset
•
Az adótábla módosítása az adózók 40%-a számára jelent többletjövedelmet.
A 2009. évre becsült jövedelemstruktúra mellett az adósávhatár emelése kb. 1,7 millió adózó, az összes adózó mintegy 40%-a számára jelent többletjövedelmet. Az adózók megoszlása a jövedelem nagysága szerint (a 2009. évre becsülve) Összevont adóalap (éves, forint) 1 - 800 000 800 000 - 1 000 000 1 000 000 - 1 200 000 1 200 000 - 1 400 000 1 400 000 - 1 700 000 1 700 000 - 2 000 000 2 000 000 - 2 500 000 2 500 000 - 3 000 000 3 000 000 - 5 000 000 5 000 000 - 10 000 000 10 000 000 felett ÖSSZESEN
Adózók becsült száma (ezer fő) 868 547 384 365 409 316 360 256 453 225 60 4 245
Adózók megoszlása 20% 13% 9% 9% 10% 7% 8% 6% 11% 5% 1% 100%
11
Részletes módosítási javaslatok A Tájékoztató a következőben az egyes adótörvények módosításáról szóló T/6291. számú törvényjavaslatban szereplő fontosabb változtatásokat tartalmazza.
SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Adóintézkedések Adótábla A 18%-os adókulcs sávhatára 1,7 millió forintról 2 millió forintra emelkedik, az adómértékek (18% és 36%) és az adójóváírás változatlanul hagyásával. Cégautó adó A szélesebb adóalapra vetülő új cégautó adó bevezetésével összefüggésben megszűnik az eddig a személyi jövedelemadóban szabályozott, a magáncélú használattal összefüggésben fizetendő „cégautó adó”. Adómentes béren kívüli juttatások korlátja Megszűnik a munkáltató által nyújtott adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátozása. Osztalékadó Megszűnik az osztalékadó (a magánszemély osztalékból származó jövedelmének és az egyéni vállalkozó osztalékalapja adózásának) 35%-os adómértéke, már a 2008. év után fizetett, illetve megállapított osztalék esetében sem kell ezt a mértéket alkalmazni. Egyéni vállalkozók A társasági adó általános mértékének 16%-ról 18%-ra emelkedésével összhangban a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke is ennek megfelelően változik, valamint szintén a társasági adó változásainak megfelelően módosulnak az egyéni vállalkozókra vonatkozó, az adó alapját érintő szabályok.
Adminisztráció egyszerűsítése A személyi jövedelemadó kedvezmények érvényesítésének egyszerűsítése − Jelenleg 3 millió 400 ezer forint éves jövedelemhatárig 100 ezer forintos keretben hét jogcímen lehet adókedvezményt érvényesíteni. Az egyszerűsítés érdekében továbbra is évi 3,4 millió forint jövedelemhatárig a jelenleg kedvezményezett jogcímeken összevont kedvezményalap után 30 százalék egységes kedvezmény-kulccsal, legfeljebb évi 100 ezer forint keretben érvényesíthető összevont adókedvezmény jár annak, aki bármelyik, vagy több jogcímen történő jövedelem-felhasználást (kedvezmény-alapot) tud igazolni. Ha az éves jövedelem meghaladja az évi 3,4 millió forint jövedelemhatárt, de nem éri el az évi 3,9 millió forintot, akkor ezen jövedelemhatáron belül továbbra is érvényesíthető csökkentett összegben adókedvezmény, ekkor a 100 ezer forint keretet csökkenti a jövedelemhatárt meghaladó jövedelemrész 20 %-a. Változatlan feltételekkel vehető igénybe az őstermelői kedvezménynek az a része, amely az előbbiekkel együtt az évi 100
12
ezer forintot nem haladja meg, valamint változatlanok maradnak a személyi és családi kedvezmények szabályai. − Az összevont adókedvezményben új elem 2009-től egyes háztartási szolgáltatások igénybevételét igazoló számlák bevonása a kedvezmény-alapba. (A háztartással kapcsolatos szolgáltatások a következők: lakásfelújítással, -korszerűsítéssel kapcsolatos szolgáltatás, gyermekfelügyelet, gyermekgondozás, háztartás-vezetés, házi ápolás, háztartási nagygépek karbantartása, javítása, a lakás, a lakóház tüzelőberendezésének, fűtésrendszerének, hideg- és melegvízrendszerének karbantartása, javítása.) − Az egyes jogcímekre vonatkozó összegszerű egyedi korlátozások megszűnnek. Megmaradna a tartós adományozás fokozottabb ösztönzését célzó külön kedvezmény, amit a befizetett összeg megfelelő arányú százalékos növelése biztosítana. − Egyszerűsödnek az egyes kedvezményekre vonatkozó részletszabályok. A tandíjra történő befizetést, ha a hallgató nem halasztottan kíván adókedvezményt érvényesíteni, bárki figyelembe veheti, akit a hallgató kérésére az igazoláson feltüntetnek. A tartós adományozás többlet-kedvezményének visszafizetési kötelezettsége csak a megelőző három évben érvényesített összegre korlátozódik, és csak akkor áll fenn, ha a tartós adományozás meghiúsulása az adományozó magánszemélynek felróható. Átmeneti rendelkezések biztosítják, hogy a kedvezmények szabályainak a változása ne eredményezze a jogosultság szűkítését. − Indokolt – már a 2008. évre vonatkozóan is – megszüntetni a lakáscélú megtakarítások (jellemzően az ún. ifjúsági takarékbetétek) korábban már hatályon kívül helyezett adókedvezményének (utoljára 2001-ben lehetett érvényesíteni) visszafizetési kötelezettségét, ha a megtakarítás felhasználása nem lakáscélra történik. − Indokolt az adókedvezmények sorrendjének meghatározására – már a 2008. évi adómegállapításra vonatkozóan is – új rendelkezést beiktatni. Az adókedvezmények sorrendje akkor bír jelentőséggel, ha a magánszemély több jogcímen is jogosult adókedvezményt érvényesíteni, de nem tudja az egyes jogcímek alapján érvényesíthető adókedvezményeit teljes összegben kihasználni, illetve nem tud minden jogcím alapján adókedvezményt igénybe venni (mert például nincs annyi adója, vagy az összevont kedvezménybe tartozó kedvezményalapok 30 százaléka meghaladja a 100 ezer forintos keretet).
Adóhatósági adatközlésen alapuló egyszerűsített bevallás bevezetése − A magánszemélyek adóbevallásával kapcsolatos adminisztratív kötelezettségek jelentős egyszerűsítéseként az eddig szűk körben igénybe vett adóhatósági adómegállapítás helyett bevezetésre kerül – már a 2008. évi adókötelezettség teljesítésénél is választhatóan – az ún. egyszerűsített bevallás, amelynek lényege, hogy az adóhatóság állítja össze a nála rendelkezésre álló adatok alapján az adóbevallást, és ez alapján kiszámítja az adót, így a magánszemélynek, ha egyetért, csak aláírva vissza kell küldenie azt. A munkáltatói adómegállapítás lehetősége megmarad, és továbbra is választható az adóhatósági közreműködés nélküli önadózás. Egyes jövedelmek meghatározásának egyszerűsítése − A Javaslat a kiküldetési rendelvény alapján történő költségtérítés alkalmazhatóságát kiterjeszti a munkáltatón túl az egyéb személytől (kifizetőtől) származó költségtérítésre (pl. megbízásos jogviszonyban foglalkoztatottak esetére) is.
13
A kiküldetési rendelvény alapján a kifizető tevékenysége érdekében hivatali, üzleti utazást teljesítő magánszemélyek számára kifizetett költségtérítés bizonylat nélkül elszámolható. Az alkalmazhatóság kiterjesztésével úgy a kifizetők, mint a magánszemélyek adminisztrációs terhei csökkennek. Ugyanis gyakran előfordul, hogy a magánszemély a tevékenységéért ellenértéket nem kap, csupán a járműhasználattal kapcsolatos költségeit térítik meg, és adott esetben csak e miatt a költségtérítés miatt kell a kifizetőnek az igazolást kiállítania és a kifizetésről adatot szolgáltatnia, a magánszemélynek pedig az adóbevallást benyújtania.
− Az ingatlan átruházásából származó jövedelem 2008-tól hatályos szabályozása a szerzést követően létesített ingatlanrészekre – választás alapján – külön-külön teszi lehetővé az ingatlanrészek szerzési értékével arányos jövedelem meghatározását. Az adózói bizonytalanság, illetve az eltérő értelmezési lehetőségek kiiktatása érdekében javasoljuk a szabályok olyan pontosítását és kiegészítését, amelyek egyértelművé teszik a jövedelemmegosztás arányosítási szabályait. Változik az örökölt, illetve ajándékba kapott ingatlan, vagyoni értékű jog megszerzésére fordított összegnek a meghatározása, megoldva azt a helyzetet, amikor az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházása az illeték kiszabását megelőzően történik. További módosításként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog tekintetében is lehetővé válik a jövedelemnek az időmúlással történő százalékos csökkentése. − A falusi vendégfogadásból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések részben technikailag, részben tartalmilag a szabályozás egyszerűsítése, könnyebb értelmezhetősége érdekében, a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelethez, illetve a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről szóló kormányrendelethez igazodóan módosulnak. Indokolt kiemelni, hogy a bérbeadás szabályai nem alkalmazhatóak a fizetővendéglátás, falusi szállásadás, falusi vendéglátás bevételére. A falusi vendéglátásból származó évi 400 ezer, illetőleg 800 ezer forint bevétellel arányos adómentes jövedelemrész a falusi vendégfogadás ösztönzése érdekében emelkedik, egyben az adómentes rész meghatározásának szabálya egyszerűsödik. Az adómentes részt – már a 2008. évre vonatkozóan is – a következők szerint lehet megállapítani: a) évi 400 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel kizárólag alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származik; b) évi 800 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel szállásadással járó vendégfogadásból származik; c) évi 1 200 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel szállásadással járó vendégfogadásból és alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származik.
− Az illeték-fizetési kötelezettséggel szerzett értékpapír szerzési értékét a kifizető az illetékekről szóló törvény rendelkezései szerint meghatározott érték alapján veszi figyelembe akkor is, ha az illeték-kiszabás az átruházásig még nem történt meg. Az örökléssel, ajándékozással szerzett értékpapírok átruházása esetén a szerzési értékről (az illeték alapjáról) és a költségként levonható illetékről az átruházásig nem mindig áll rendelkezésre az illetéket kiszabó hatóság határozata, miközben az örökös gyakorta az értékpapír mielőbbi eladására kényszerül. A hatályos szabályok alapján ilyen esetben az értékpapír átruházásakor bevételt csökkentő tételként a kifizető a megszerzésre fordított értéket rendszerint nem ismeri, ezért a teljes bevételből, mint jövedelemből vonja az adót. Az adózók és a befektetési szolgáltatók számára egyaránt jelentős ügyintézéssel jár, hogy az adó túlvonását utólag és csak egyedi eljárásban lehet rendezni.
− Az egyéni vállalkozókat és mezőgazdasági őstermelőket érintő szabályok az adóalap meghatározása vonatkozásában a társasági adó szabályainak változásával összhangban módosulnak. Egyes adóalap csökkentő jogcímek megszűnnek (a helyi iparűzési adó
14
elszámolásához, az 5 főnél kevesebb alkalmazott foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény), módosulnak az értékcsökkenési leírás szabályai. A módosuló szabályokkal egyidejűleg egységesítésre kerülnek a bevételek, illetve költségek elszámolására vonatkozó – a hatályos törvény szerint az összevont adóalap és az egyéni vállalkozó jövedelmének meghatározására párhuzamosan kimondott – szabályok. A társasági adóban a veszteségelhatárolás adóhatóság általi engedélyeztetése megszűnik, ennek megfelelően a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóknál és a mezőgazdasági őstermelőknél is megszűnik az engedélyeztetés. Azokban az esetekben azonban, amelyekben az elhatárolás jelenleg adóhatósági engedélyhez van kötve, egy esetleges ellenőrzés során az adózónak kell bizonyítania, hogy azok a feltételek, amelyek az engedélyezéshez szükségesek, fennálltak. − A tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozók likviditását javító egyszerűsítést jelent a fejlesztési tartalék és a 10 %-os adókulcs alkalmazása által elért adómegtakarítás belföldi pénzforgalmi bankszámlán történő tényleges lekötése helyett egy olyan nyilvántartás vezetésének előírása, amely követhetővé teszi ezeknek a pénzforrásoknak a jogszerű felhasználását. A fejlesztési tartalék új szabálya – az átmeneti rendelkezések alapján – azokra is vonatkozna, akik már rendelkeznek lekötött fejlesztési tartalékkal. A jelenlegi szabály megnehezíti a vállalkozó tevékenységének finanszírozását, mert akkor is banki többletköltségekkel járó bankszámlát kell nyitnia, ha arra egyébként nem lenne köteles, a lekötött összeget ki kell vonnia a gazdasági folyamat finanszírozásából mindaddig, ameddig a felhasználási cél meg nem valósul.
− Az átalányadózás-választásának értékhatára jelentősen (általános esetben 8 millió forintról 15 millió forintra, a kereskedők esetében 40 millió forintról 100 millió forintra) emelkedik. Az adóbevallási kötelezettség szűkítése − A hatályos szabály szerint nem kell bevallani az értékpapír-kölcsönzésből, az osztalékból, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és a vállalkozásból kivont jövedelmet, ha az adóévben az összes ilyen jogcímen megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 50 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta. A módosuló szabályok szerint a 100 ezer forintot meg nem haladó, az említett jogcímeken keletkező jövedelmek és az osztalékra vonatkozó szabályok szerinti adókötelezettség esetén az életjáradékból származó jövedelem nem esik adóbevallási kötelezettség alá. − A hatályos szabályok szerint a termőföldet értékesítő magánszemély akkor részesülhet az értékesítésből származó jövedelem adómentességében, ha a vevő magánszemély megfelel a törvényben foglalt feltételeknek. A vevő e feltételeknek való megfelelésről nyilatkozik az eladónak. Az eladó lényegében csak azért ad be adóbevallást, hogy az eladó e nyilatkozatáról az adóhatóságot tájékoztassa. Tekintettel arra, hogy az adóhatóság az ingatlanértékesítésről e nélkül is rendelkezik információval, az adóbevallási kötelezettség megszűnik. Egyéb egyszerűsítések a személyi jövedelemadóban − A hatályos szabály szerint a kamatjövedelmet nem kell bevallani, ha a kifizető az adót levonta. Olyan esetben, amikor a rendelkezésre álló adatok alapján a kifizető több adót vont le, a magánszemély kérelmére kiadott igazolás alapján az adóbevallásban válik rendezhetővé a különbözet. Ha a kamatadó megállapítására és befizetésére a
15
magánszemély kötelezett, a negyedéves kötelezettség helyett azt éves kötelezettségként kell teljesítenie. − A munkáltató által adómentesen adható lakáscélú támogatás (egymást követő öt évben együttesen 1 millió forint) felhasználható lízingelt lakás lízingdíjának megfizetésére is, ha a támogatást a leghátrányosabb kistérségben foglalkoztatott magánszemély kapja. A támogatás lakáscélú felhasználásának kiterjesztése a lízingelt lakás díjára kedvezően hatna a hátrányos térségi munkahelyteremtést elősegítő lakásmobilitásra, azzal, hogy azonos elbánást biztosítana a lakásvásárláshoz, -építéshez tőkével nem rendelkező munkavállalók számára a munkahely közelében történő letelepedéshez.
− Szélesedik a mezőgazdasági őstermelésre vonatkozó szabályok alkalmazhatósága (a saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készített szőlőmust, szőlőbor értékesítése a hatályos szabályok szerint akkor minősül mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek, ha az értékesítés 2 litert meghaladó kiszerelésben történik; ezen korlát 0,5 liter kiszerelésre csökken, igazodva ezzel a piaci körülmények változásához).
Egyéb módosítások − Az Új Tulajdonosi Programhoz kapcsolódóan adómentességet kimondó rendelkezést kell beiktatni a bónusz értékpapír elnyerése esetére, valamint az értékpapír meghatározott időn túl ( öt év van a javaslatban) történő átruházásakor keletkező árfolyamnyereségre. − Az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő szociális gondozói díj 120 ezer forintról 180 ezer forintra emelkedik. − A feketegazdaság fehérítését szolgáló intézkedések részeként indokolt előírni számlatartási kötelezettséget az átalányadózó egyéni vállalkozók, őstermelők részére. − A rendelkezések jobb alkalmazhatósága érdekében indokolt az önálló és a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek elhatárolásának pontosítása. A szabályozás kiemeli, hogy a megbízási, vállalkozási tevékenység ellenértéke önálló tevékenység bevételének, a személyes közreműködés ellenértéke nem önálló tevékenység bevételének minősül. − Egyes eljárásjogi kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket összhangba kell hozni az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakkal, különös tekintettel az egyéni vállalkozók és a beszámoló készítésére nem kötelezett kifizetők reprezentációval és az üzleti ajándék juttatásával összefüggő adókötelezettségére. A reprezentációs kiadások adómentes kerete – már a 2008. december 31-ét követően kezdődő adóévtől – a kifizető éves összes bevétele 0,5 százalékára, legfeljebb 10 millió forintra korlátozódik. − Az adóról való rendelkezés szabályainak a módosulásával az önkéntes kölcsönös egészségpénztár tagjának egyéni számláján lekötött összeghez kapcsolódó adókedvezmény kiterjed az önsegélyező pénztárban lekötött összegre is. − Az önkéntes pénztár tagjának és a nyugdíj-előtakarékoskodónak a halála után esedékes rendelkező nyilatkozatra, illetve a kiutalásra a kedvezményezettje (örököse) is jogosult. − A nyugdíj-előtakarékossági számlán kezelt befektetési eszközökre vonatkozó ügyletek nem tartoznak a tőzsdei ügyletből származó jövedelem adózási szabályainak hatálya alá. A nyugdíj-előtakarékoskodók számára biztosítani kell a befizetés után járó adókiutalást akkor is, ha jogszerű nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt a kiutalás időpontjában a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számlával már nem rendelkezik.
16
− A társasházak közös tulajdonában lévő ingatlan átruházására vonatkozó szabályt összhangba kell hozni az ingatlan-átruházásra vonatkozó új szabályokkal. − Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében ingyenesen adható részvények juttatási kerete 500 ezer forintról 1 millió forintra emelkedik. − Az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők az Szja tv. 1997. január 1-je előtt hatályos rendelkezései alapján az üzleti, illetve beruházási célra felvett hitel kamata után járó kedvezményt utoljára a 2009. évi adóbevallásban érvényesíthetik. − Adómentes jövedelem a kormányrendelet által szabályozott, „Új Tudás – Műveltség Mindenkinek” Program keretében a pedagógusok jobb anyagi megbecsülése érdekében alapításra kerülő ösztöndíj az alapítás, illetve az első lehetséges odaítélés időpontjától kezdődően. − Összehangoló pontosítások szükségesek a kapcsolódó jogszabályok változásai, valamint az Szja tv. módosuló rendelkezései miatt (pl. az árvaellátásra tekintettel folyósított özvegyi nyugdíj adómentességének visszamenőleges kimondása).
MAGÁNSZEMÉLYEK KÜLÖNADÓJA Adóintézkedések, egyszerűsítés − Megszűnik az egyéni vállalkozók különadója, míg a nem egyéni vállalkozó magánszemélyek esetében a szabályozás változatlan szabályok mellett továbbra is alkalmazandó. A magánszemélyek különadó-előlegfizetésének egyszerűsítése − A Javaslat arra irányul, hogy a különadó-alap azon része után, amely után a kifizető részéről nem történt különadó-előleg levonás, a magánszemély ne fizessen adóelőleget, hanem a le nem vont különadó megfizetésére csak a bevallásra nyitva álló határidőig legyen köteles.
TÁRSASÁGI ADÓ Adóintézkedések Különadó, társasági adólap, adómérték A Javaslat a különadó megszüntetése mellett 18 százalékos adómérték mellett a társasági adóalapnak – néhány eltéréssel – a jelenlegi különadó alapnak megfelelő meghatározását tartalmazza. E javaslat mellett a társasági adóalap továbbra is lehetőséget ad többek között a veszteség elhatárolására, fejlesztési tartalék képzésére, a kis- és középvállalkozások beruházási kedvezményére és a két éves gyorsított értékcsökkenési leírás alkalmazására. Az új adólap mellett: 1. megmaradó korrekciós tételek: • elhatárolt veszteség levonhatósága, • új gép, berendezés, szellemi termék és kísérleti fejlesztés bekerülési értének két év alatt történő leírása,
17
• • • • • • • • • • • • • • • • • • •
bejelentett részesedéshez és az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedéshez kapcsolódó korrekciós tételek, fejlesztési tartalék képzés kedvezménye, kapott/adott támogatás, kivéve a térítés nélküli eszközátadást/átvételt és kapott/nyújtott szolgáltatást (továbbra sem korrekciós tétel a jogszabály alapján kapott/adott támogatás), kapott osztalék levonhatósága, kivezetett részesedésre jutó bevétel miatti csökkentő tétel, visszavásárolt részesedés bevonás alapján érvényesíthető levonás, társasháztól kapott, szja-val adózott bevétel miatti csökkentés, átszámítási különbözet miatti korrekciók, ha változik a könyvelés pénzneme, K+F közvetlen költség alapján érvényesíthető kedvezmények, bírság, adózási jogkövetkezményekkel kapcsolatos korrekciók, a kapott jogdíj felének adóalapból történő levonhatósága, az iskolai rendszerű szakképzéshez kapcsolódó gyakorlati képzést ösztönző kedvezmény, a munkanélküli foglalkoztatása alapján érvényesíthető kedvezmény, legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása alapján érvényesíthető kedvezmény, a képzőművészeti alkotás beszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény, ellenőrzési, önellenőrzési megállapításhoz kapcsolódó korrekciók, kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, szokásos piaci ár miatti korrekciók, kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett eszközátruházás és kedvezményezett részesedéscsere miatti korrekciók.
2. megszűnő adóalap módosító tételek: • céltartalék képzés és felhasználás korrekciói, • értékcsökkenési leírással kapcsolatos módosítások (a kétéves leírás és a fejlesztési a tartalék rendszere miatt szükséges korrekció kivételével) , • szabályozott piacon kötött ügylet nyeresége alapján történő adóalap-csökkentés, • a kapcsolt vállalkozástól kapott/adott kamat alapján történő módosítások, • az üvegházhatású gázok kibocsátási egységének az iskolai rendszerű szakképzéshez kapcsolódó gyakorlati képzést ösztönző kedvezmény, • elidegenítésékor elért nyereség alapján történő adóalap-csökkentés, • a követelések értékvesztése/visszaírása miatti korrekciók, • a szabadalom, mintaoltalom költsége alapján érvényesíthető kedvezmény, • a kis- és középvállalkozásokba történő befektetésen realizált árfolyamnyereség levonhatósága, • a helyi iparűzési adó csökkentésként történő érvényesítése, • a mikrovállalkozások létszámnövelési kedvezménye, • a nem realizált árfolyam-különbözethez tartozó korrekciók, • az alultőkésítés miatti növelő tétel, • hitelezési veszteség miatti növelő tétel, • a vállalkozási tevékenység érdekében el nem ismert/elismert költségek példálózó felsorolása, • adomány miatti kedvezmény,
18
•
a nonprofit szervezetek (pl. alapítvány, társadalmai szervezet, egyház, közhasznú jogállású nonprofit gazdasági társaság) speciális korrekciós tételei, amelyek egyrészt adóalapot növelő tételek (pl. az adomány, ha arról a nonprofit szervezet igazolást állított ki, de az adóév végén adótartozása van), másrészt adóalapot csökkentő tételek (pl. közhasznú jogállású alapítványnál a vállalkozási tevékenység nyereségének 20 százaléka, egyháznál az adózás előtti nyereségnek az a része, amely az adóévben és az azt követő adóévben a cél szerinti tevékenység bevételt meghaladó költségével egyezik meg).
Az adóalap meghatározását érintő változások miatt átmeneti rendelkezésekkel kell biztosítani, hogy • ne következzen be kétszeres adózás (például a követelések értékvesztése, a céltartalék figyelembe vételének változása miatt), vagy • ne történjen kétszeres nem adózás (például az értékcsökkenési leírás változása miatt), továbbá, hogy • a 2009. év első félévére bevallott különadó előleg a társasági adó előlegeként legyen számításba vehető.
Adminisztráció egyszerűsítése Veszteségelhatárolás engedélyezésének megszüntetése A társasági adóalanyoknak (hasonlóan az egyéni vállalkozókhoz) a veszteség elhatárolásához a jelenlegi szabályozás szerint – bizonyos feltételek teljesülésekor – kérni kell az adóhatóság engedélyét. Javasolható az engedélyezés megszüntetése, azzal, hogy átalakuláskor és kedvezményezett eszközátruházáskor a jogutód, illetve az átvevő csak addig írhatná le az átvett veszteséget, amíg az átvett tevékenységet lényegesen nem szűkíti. Nem lehetne viszont leírni a jogelőd veszteségét, ha a jogelőd nem végzett tevékenységet.
Jogharmonizációs intézkedések − 2007. augusztus 1-jétől adóalany az európai területi együttműködési csoportosulás is, amely az adóalapot az alapítványokra vonatkozó előírások megfelelő alkalmazásával állapítja meg. Ez az elv a hatályos előírásokban nem következetesen jelenik meg, ennek javítása indokolt (például a nem közhasznú jogállásúak számára az alapítványokhoz hasonlóan adómentesség biztosítása, adóelőleg bevallási, fizetési kötelezettség alóli mentesítése). − A kettős adóztatás elkerülésére, illetve az adóztatás kijátszásának megakadályozására a Magyar Köztársaság is több kétoldalú egyezményt kötött, amelyek az OECD modellre épülnek, illetve annak magyarázatát követik. Ez a magyarázat július 1-jétől több ponton változott, amely érinti a tényleges üzletvezetés helyének értelmezését is. Erre tekintettel az üzletevezetés helye fogalmának a tényleges üzletvezetés helye fogalomra változtatása szükséges, azzal a tartalommal, hogy ez nemcsak az igazgatósági ülések többségének a helyét jelenti, hanem az ügyvezetés és munkatársai napi ügyintézésének a helyét. E változtatásnak megfelelően lehet majd a jövőben értelmezni az üzletvezetés helye alapján az illetőséget. Ehhez kapcsolódóan indokolt arról is rendelkezni, hogy az üzletvezetés külföldre helyezésekor a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó előírások szerint kell adózni.
19
Egyéb módosítások − A külföldi vállalkozó adókötelezettségének keletkezését érintő változás azt rendezi, hogy a fióktelep adókötelezettsége a bejegyzés iránti kérelem beadását követően (előfióktelep) – és nem a bejegyzés napját követően – keletkezik. − A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó fogalom pontosítása és az előírások kiterjesztése az alapításkor nem pénzben adott hozzájárulásra is, ha a nem pénzbeli hozzájárulással olyan személy vesz részt az alapításban, aki/ amely az alapítással az alapított társaság kapcsolt vállalkozásává válik. E mellett – összhangban az OECD modell magyarázatának változására – a külföldi vállalkozó és fióktelepe, illetve az adózó és külföldi telephelye közötti ügyletekre is alkalmazni kell a szokásos piaci értékkel kapcsolatos szabályokat, azon elv alapján, hogy a telephelyet úgy kell tekintetni, mintha önálló vállalkozás lenne. − A 10 %-os adómértékről szóló rendelkezésben indokolt egyértelművé tenni, hogy a 10 %os adókulcs alkalmazásáról az adózó dönt, annak alkalmazása nem kötelező. E mellett pontosítja a módosítás, hogy a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak hogyan kell megfelelni, továbbá az időközi jogszabályváltozásnak megfelelően módosul a hátrányos térségekre történő hivatkozás, illetve rendelkezik arról, hogy a külföldi vállalkozó mikor minősül jogelőd nélkül létrejöttnek. − A közhasznú társaságok kötelező átalakulása miatt a Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaság tevékenységét folytató non-profit gazdasági társaság nevesítése a társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek között. − A hitelintézetekre vonatkozó szabályok kiterjesztése (árbevétel-fogalom, a veszteségelhatárolás lehetőségéből való kizárás) a prudenciális előírások szerint működő pénzügyi vállalkozásokra.
EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ Adóintézkedések − Az új cégautó adó alól nem indokolt az eva-alanyokat mentesíteni, ezért az rájuk is kiterjed.
Feketegazdaság visszaszorítását elősegítő intézkedések − A feketegazdaság visszaszorítása érdekében a javaslat tartalmazza a számlatartási kötelezettség előírását.
Egyéb módosítások − Indokolt lehetővé tenni, hogy a 10 %-os adókulcs alkalmazása miatti, lekötött tartalékba helyezett adómegtakarítást az eva hatálya alá történő áttéréskor – hasonlóan a fejlesztési tartalékhoz – ne kelljen leadózni. Viszont az eva hatálya alatt meg kell a személyi jövedelemadót vagy társasági adót fizetni, ha a lekötött összeg felhasználása nem az előírás szerint történik. − Pontosítani szükséges a kiegészítő tevékenységet folytató eva alany egyéni vállalkozó Tb. járulék kötelezettségére vonatkozó rendelkezést, egyértelművé téve, hogy egészségügyi szolgáltatási járulékot a Tbj. törvény szerint kell fizetnie, és csak a nyugdíjbiztosítási járulék alapja az eva alap 10 százaléka.
20
AZ EGYSZERŰSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁS Egyéb módosítások A kifizetőnek az ekho magánnyugdíjpénztári tagdíjrészét elkülönítve, a magánnyugdíjpénztár APEH által vezetett kincstári számlájára kell utalni.
ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ Feketegazdaság visszaszorítását elősegítő intézkedések − Az import áfa önadózással történő rendezésére vonatkozó engedély kiadásának feltételei részben függenek attól, hogy az adóalanynak mekkora bevétele származik az exportból, illetve a Közösségen belüli adómentes értékesítésből. Ezen értékhatár a bevezetése óta eltelt három éve változatlan. A kivetéses adóztatás újbóli bevezetésével szerzett pozitív tapasztalatokra figyelemmel (az azonnali áfa megfizetésével az adózási fegyelem javult, az importált termék áfa-alapja kontrolladatként szolgál a termék árának további alakulására), valamint tekintettel a forint azóta bekövetkezett értékvesztésére, a tervezet a forintban meghatározott összeghatárokat valorizálja.
− Előírásra kerül, hogy 900 ezer forint feletti vásárlásnál az eladó köteles számlát adni, függetlenül attól, hogy a vásárló adóalany vagy sem.
Egyéb módosítások − Az áfa-törvény számlázási határidőre vonatkozó szabálya részben szigorodik, részben enyhül. Szigorítás, hogy a készpénz-fizetéses ügyletek esetében a számla kibocsátásának a fizetés időpontjában haladéktalanul meg kell történnie. Változatlan marad ugyanakkor a 15 napos számla-kibocsátási kötelezettség azokban az esetekben, amikor a fizetés átutalással történik, és az ügylet során áthárított adó merül fel. Enyhítő szabályként jelenik meg ugyanakkor, hogy az adó áthárításával nem járó ügyletek tekintetében (pl. adó alóli mentes ügyletek) a számla kibocsátásának határidejére vonatkozóan az áfa-törvény nem írna elő konkrét időpontot, így annak 15 napon túli kibocsátására is lehetőség lesz. Ez utóbbi esetben azért van lehetőség a 15 napos határidőtől való eltekintésre, mivel áthárított adó hiányában a számlabefogadó érdeke nem sérül. − Pontosabbá válik néhány – a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel –adómentes szolgáltatás. Így a bírósági, hatósági nyilvántartásba bejegyzett nonprofit szervezetek (így különösen: az egyházak) által a tagjaik felé végzett tevékenységek tekintetében az adómentességnek a továbbiakban nem lenne feltétele, hogy ezen szervezetek nyilvántartott tagsággal rendelkezzenek. A hatályos szabályozás szerint a népi iparművészeti termékek értékesítése abban az esetben adómentes, ha azt ún. közszolgáltató értékesíti. A közszolgáltató fogalmába a hatályos szabályozás szerint ezen termékeket előállító alkotók nem tartoznak bele. Figyelemmel a 2006/112/EK tanácsi irányelv 132. cikk n) pontjával való összhangra is, a tervezet kiterjeszti a népművészeti termékek adómentes értékesítésének személyi feltételeit a közszolgáltatókon túl a népi iparművész minősítéssel rendelkezőkre, így a jövőben az ilyen minősítéssel rendelkező alkotók általi népi iparművészeti termékek értékesítése is adómentessé válna. − A nemzetközi szerződések és az áfa-törvény kapcsolatát illetően az áfa-szabályozás a más adótörvények vonatkozásában alkalmazott elvekhez és gyakorlathoz igazodik. A hatályos
21
szabályozás szerint az adómentességet akkor kell figyelembe venni, ha az arról rendelkező nemzetközi szerződést törvényben hirdették ki. A tervezet biztosítaná, hogy ez az elv a Kormányrendeletben kihirdetett nemzetközi szerződésekre is vonatkozzon. − Az utazásszervezési szolgáltatással kapcsolatban egyrészt módosul az utas fogalma, másrészt lehetővé válik, hogy az utazásszervező az adófizetési kötelezettségét ne csak utasként, hanem – választása szerint – pozíciószámra összesítetten is megtegye. Utas – összhangban a vonatkozó irányelvvel – a jövőben csak az lehet, aki ténylegesen igénybe veszi az utazási szolgáltatást (természetes személy), így például az utazási irodák közötti turisztikai szolgáltatások értékesítése a fő szabály szerint adózna. − A fiktív számlázás további visszaszorítása érdekében, amennyiben az adóalany olyan számlát bocsátott ki, amely mögött nincs teljesítés, az egyébként beálló adófizetési kötelezettség alóli mentesülés további feltétele, hogy ezt a számlát érvénytelenítse.
JÖVEDÉKI ADÓ Adóintézkedések Jövedéki adó mértéke Cigaretta Az üzemanyagokat (ásványolaj termékkört) kivéve a jövedéki adó mértéke 10 százalékkal nő. Ez a cigaretták esetében az ezer szálra vetített tételes adómérték 8050 Ft-ról 8600 Ft-ra, az értékarányos adó 28,3 %-ról 30%-ra történő emelésével valósul meg a javaslat szerint. Ehhez igazodóan, 10 %-kal emelkedik a cigarettákra megállapított minimálisan fizetendő adó összege is, a jelenlegi 14 875 Ft/ezer szálról 16 365 Ft/ezer szálra változik. Az adóintézkedések hatásaként a cigaretta fogyasztói ára 31-39 Ft-tal emelkedhet dobozonként. Az adóemelés természetesen biztosítja az Unió által előírt cigarettaadóminimumra vonatkozó követelményeknek való megfelelést is, amelyek teljesítésére a csatlakozásunkkor kapott derogációs időszak 2009. január 1-jével jár le. Fogyasztási dohány Egyrészt figyelemmel a cigarettákra minimálisan fizetendő adó összegének változására, másrészt a cigaretták és a fogyasztási dohányok adóterhelésének közelítése céljából emelkedik a fogyasztási dohányokra (cigarettadohány, pipadohány) meghatározott adóminimum összege is, ami a jelenlegi 5545 Ft/kg-ról 6545 Ft/kg-ra, vagyis 18 %-kal nő. Az emeléssel a fogyasztási dohányok adóminimuma a cigaretta új adóminimuma 40 %-ának felel meg, szemben a jelenlegi 37,3 %-os aránnyal. Alkohol Az alkohol tartalmú italok esetében a 10 %-os adóemeléssel a tömény szeszeknél a jelenlegi 236 000 Ft/hl tiszta szesz mértékről 260 000 Ft/hl tiszta szesz mértékre, a sörnél 540 Ft/Balling-fok/hl-ről 594 Ft/Balling-fok/hl-re, a pezsgőnél 12200 Ft/hl-ről 13400 Ft/hl-re, a köztes alkoholtermékeknél 18800 Ft/hl-ről 20700 Ft/hl-re nő a jövedéki adó. Ez az adóemelés – az áfa hatással együtt – egy fél literes 40% alkoholtartalmú pálinkánál 58 Ft, egy üveg 10,3 Balling-(Plató-)fokos sörnél 4 Ft, egy üveg pezsgőnél 11 Ft, egy liter köztes alkoholterméknél pedig 23 Ft áremelkedést jelent. Az új jövedékiadó-mértékek hatálybalépésének időpontjában
22
készleten lévő adózott jövedéki italok után a készletérték jövedékiadó-emelésből adódó különbözetét áfa-ként be kell fizetni. Ásványolajtermékek A bioüzemanyagok gyártásának fejlesztéséről és közlekedési célú alkalmazásuk ösztönzéséről elfogadott 2058/2006. (III.27.) Kormányhatározat szerint Magyarországnak 2010-re el kell érnie energiatartalom alapján az 5,75%-os részarányt. Ezt a célkitűzést hivatott támogatni az a hatályos rendelkezés, mely szerint, ha az üzemanyagban nincs legalább 4,4% biokomponens, akkor magasabb adót kell felszámítani. A bekeverés aránya azonban nem lehet több, mint a szabvány szerinti 5%. E fölé a bekeverési arány fölé a bio részarány további növelése céljából a szabvány módosítása nélkül jelen pillanatban nem lehet menni, azonban a 4,4% megemelhető 4,8%-ra. (A bekeverési hibahatár miatt a pontosan 5% technikailag nem írható elő.) A 4,8%-os aránnyal az adókedvezmény literenként 0,40 Ft-tal növekszik (a jelenlegi kedvezményes 103,50 Ft/liter, illetve 85 Ft/liter adómérték marad, s ehhez képest lesz magasabb a bio nélküli adója, a benzinnél literenként 5,20 Ft-tal, a gázolajnál 4,30 Ft-tal). Az előbbiek szerinti adómérték változásra vonatkozó rendelkezés az Európai Bizottság jóváhagyását követően léphet hatályba. Az üzemanyag célú sűrített földgázra adómentesség kerül bevezetésre, alapvetően környezetvédelmi megfontolásból (alacsony CO2 kibocsátás), és nem számottevő költségvetési kihatására tekintettel. (Az adómentesség az Európai Bizottság jóváhagyását követően léphet hatályba.)
Adminisztráció egyszerűsítések − A jövedékiadó-raktárak és a jövedéki engedélyesek vevőnyilvántartásából teljesítendő adatszolgáltatás benyújtása 2009. július 1-jétől már nem választhatóan, hanem kötelezően elektronikus úton valósul meg. − A zárjegyfelhasználók 2009. január 1-jétől teljes körben elektronikusan teljesítik a zárjegyfelhasználásról a napi adatszolgáltatást. − 2009. július 1-jétől a zárjegyfelhasználók folyamatos zárjegynyilvántartás-vezetési kötelezettsége megszüntethető azáltal, hogy a jelenlegi zárjegyfelhelyezésről elektronikusan adandó napi adatszolgáltatás kibővítésre kerül valamennyi zárjegykészletváltozási jogcímmel, így a zárjegyekkel való elszámolás a vámhatósághoz teljesített adatszolgáltatás révén történhetne. A folyamatos adatszolgáltatás révén, továbbá az adóraktári zárjegyfelhasználóknál az elszámolás jelenlegi negyedévenkénti gyakorisága évi egyszerire csökkenthető, amely a jövedéki termékkészlet évenkénti készletfelvételével egyidejűleg történhet. − A bortermelők (egyszerűsített adóraktárak) esetében az évi kétszeri, szőlőborról adott elszámolás elektronikus benyújtása alternatív módon, illetve az APEH hatáskörébe tartozó adók tekintetében elektronikus adóbevallásra kötelezettek esetében kötelező jelleggel 2009. július 1-jével megvalósítható. − Az adóraktár engedélyesek, a bejegyzett kereskedők, illetve adóképviselőik, valamint a csomagküldő kereskedők adóügyi képviselői az adókötelezettség megállapításához szükséges nyilvántartásaikat (termékmérleg-havizárás, szállítási nyilvántartás havi zárás összesítése) 2009. október 1-jétől a vámhatósággal kiépített közvetlen elektronikus
23
adatkapcsolati rendszeren (KEA rendszeren) keresztül és a párhuzamosan papír alapon is történő benyújtás helyett kizárólag elektronikus úton (Ügyfélkapun keresztül) nyújtják be.
Egyéb módosítások − Jövedéki biztosítékként elfogadható bankgarancia. A hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló 2006/48/EK irányelvvel való összhang megteremtése, valamint a pénzügyi szolgáltatások szabadsága alapelvének való megfelelés érdekében szükséges a jövedéki biztosítékra vonatkozó szabályozás módosítása. Lehetővé kell tenni a más tagállambeli székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozások által nyújtott bankgarancia elfogadását is. − Hajózásban felhasznált gázolaj jövedéki adójának visszaigénylése. A jogszerű állami támogatás feltételeinek való megfelelés érdekében szükséges a hajózási tevékenység során felhasznált gázolaj jövedéki adójának visszaigénylésére vonatkozó rendelkezés módosítása olyan módon, hogy az ne legyen diszkriminatív az Európai Unió más tagállamának hajólajstromába bejegyzett hajók vonatkozásában. − Szolgáltatások Jegyzéke hatályon kívül helyezéséhez kapcsolódó módosítások. A gazdasági tevékenységek új, európai uniós szintű statisztikai rendszerére a tagállamok által közvetlenül alkalmazandó uniós rendelet lépett hatályba, melynek következtében megszűnik a Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ). Ehhez kapcsolódóan szükséges a jövedéki adótörvényben a tevékenységek SZJ számmal való beazonosításának felülvizsgálata és korrekciója. − Bioüzemanyagokra vonatkozó szabályozás •
A biodízel fogalmának pontosítása szükséges a felhasznált alapanyagok vonatkozásában (biodízel nemcsak növényi olajból, hanem állati eredetűből is előállítható a vonatkozó uniós, illetve hazai szakmai jogszabályok szerint).
•
Az adóraktári előállítás követelményét – az uniós értelmezésnek megfelelően – az üzemanyag célra vagy tüzelésre, fűtésre, illetve az üzemanyagba, tüzelő-, fűtőanyagba való közvetlen bekeverésre előállított tiszta növényi olajnál is érvényesíteni kell. Az előbbiek szerinti tiszta növényi olaj bioüzemanyag adóraktári engedéllyel állítható elő.
− A dohánygyártmányok esetében az adóemelést megelőző adójegy-készletezés, az ún. bespájzolás megakadályozását szolgáló, 2008. január 1-jétől bevezetett új szabályozás a működés során szerzett tapasztalatok alapján kiigazításra, pontosításra kerül. − A gyógyszer törvény (2005. évi CXV. törvény) – a vonatkozó uniós rendelkezéseknek megfelelően – 2011. március 31-ére tolta ki a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményekre adott átmeneti rendelkezést. E határidővel összhangba kell hozni a jövedéki törvényben az alkohol termékkör alá tartozó svédcsepp és hasonló típusú gyógyhatású termékek adómentességére rögzített, ez év végén lejáró határidőt. − Valamennyi engedélytípusra lehetséges az engedélyes személyében bekövetkezett jogutódlás esetén az engedélymódosítás szabályainak alkalmazása, ami egyszerűsíti, lerövidítheti az engedélyezési eljárást. − A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerint megvalósuló szervezeti átalakítással érintett jövedéki tevékenységek folyamatosságának biztosítása érdekében a
24
javaslat ilyen esetben is lehetővé teszi az új engedélyekre a jogutódlásra megállapított szabályok szerint a kérelmek benyújtását és kiadását. − Az adózást elkerülő, illegális úton előállított jövedéki termékek forgalmazásának visszaszorítása, továbbá minőség- és fogyasztóvédelmi érdekek eredményesebb érvényre juttatása, a rossz minőségű, egészségügyi kockázatot jelentő, bizonytalan eredetű termékek forgalmazásának megakadályozása, valamint a számlázás nélküli forgalom csökkentése céljából indokolt – az illegális előállítással leginkább érintett termékekre korlátozva – az alkoholterméket forgalmazó vendéglátósok tekintetében a készletforgalom napi rögzítését előírni. − Az elkobzott termékekre is kivethetővé válik az adó, amennyiben azt a jövedéki jogsértést elkövető személy maga kéri. A módosítás révén a jövedéki bűncselekmények esetében is alkalmazhatóvá válik a Btk. büntethetőség megszüntetésére vonatkozó rendelkezése. − Az adózás alól elvont termékek felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközök lefoglalása mellőzhetővé válik abban az esetben is, ha a jogsértés tárgyát képező termékek mennyisége ugyan a kereskedelmi mennyiséget meghaladja, de a jogsértés elbírálása – ennek keretében pedig a jövedéki bírság kiszabása és beszedése, valamint az elkobzás foganatosítása – gyorsított (helyszíni) eljárás keretében történik. − A jövedéki adóbevallások, valamint a törvényben előírt, a vámhatósághoz teljesítendő adatszolgáltatások, elszámolások elektronikus úton történő benyújtásának módjára és technikai feltételeire vonatkozó rendeleti szintű szabályozást célszerű egy rendeletbe foglalni, tekintettel az azonos szabályokra, amelyeket jelenleg párhuzamosan tartalmaz két PM rendelet és egy PM-MeHVM együttes rendelet. Ennek érdekében változik a vonatkozó felhatalmazó rendelkezés. − Az egyértelműbb jogalkalmazás miatt szükséges néhány kisebb, a hatályos rendelkezéseket pontosító, kiegészítő módosítás (pl. a gazdasági célú légi közlekedési tevékenység definiálása, egyes adóraktár-típusokban végezhető tevékenységek kiegészítése, a diplomaták, nemzetközi szervezetek adómentességére vonatkozó szabályozás áfa-mentességgel való összhangja miatti kiigazítás).
REGISZTRÁCIÓS ADÓ Egyéb módosítások − A tervezet a regisztrációs adóról szóló törvény vonatkozásában az egységes jogértelmezés érdekében kisebb normaszöveg pontosításokat (pl. vezérképviselet, márkakereskedő, adóvisszatérítés) tartalmaz, különösen a bírói jogalkalmazásra tekintettel.
ENERGIAADÓ Jogharmonizációs intézkedések Jogharmonizációs kötelezettség a szénre az energiaadóztatás bevezetése 2009. január 1-jével (a csatlakozáskor kapott derogációs időszak 2008. december 31-én lejár). Az energiaadó irányelv által biztosított lehetőséggel élve a szén adómértéke nem a nehezebben kezelhető bruttó fűtőértékre, GJ-ra, hanem tömegre, 1000 kilogrammra kerül meghatározásra. Energiaadó a lakossági felhasználást – a földgázhoz és villamos energiához hasonlóan – a szén esetében sem terheli, és ugyanazon ipari felhasználói körben igényelhető vissza a szén
25
utáni energiaadó is, mint a földgázé és a villamos energiáé (erőművek, távhőtermelés, vegyipar, stb.). A szén adóztatásából – a lakosságnak és a felhasználók széles körének a mentesítése következtében – éves szinten 430 M Ft adóbevétel számszerűsíthető.
Egyéb módosítások − 2009. január 1-jétől nem kerül bevezetésre a villamos energiára és a földgázra az üzleti és nem üzleti felhasználás szerint differenciált adóztatás, hanem továbbra is az egységes, a nem üzleti felhasználásra előírt EU-s minimumszinten kialakított adómértékek maradnak fenn változatlanul. Ugyanígy egykulcsos a szén adója is, melynek mértéke szintén a nem üzleti felhasználás uniós minimumszintjének felel meg.
VÁM Egyéb módosítások − Szükséges a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény egyes fogalmainak (pl.: adóbiztosíték alóli mentesség kintlévőség fogalma, elévülés, vámút) pontosítása gyakorlati alkalmazhatóság megkönnyítése érdekében. − Az ún. „mozaikos” jogalkotási technika alkalmazásával kerülnek átvezetésre a nemzeti joganyagban az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) elnevezésének és közösségi jogi szabályozásának módosulása miatti változások. − Pontosításra kerülnek az állam javára felajánlott, illetve a lefoglalt és/vagy elkobzott nem közösségi áruk vámjogi sorsa rendezésének, valamint ezen belül az értékesítésükből befolyt összegből a közterhek, valamint hatósági költségek levonásának szabályai.
VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG Feketegazdaság visszaszorítását elősegítő intézkedések Az Európai Közösség valamennyi tagállam Áfa-adóalanyának adatait tartalmazó VIES (Áfainformációs csere rendszer) rendszeréhez való hozzáférés biztosítása a VPOP részére − Jelenleg az APEH KKI-n keresztül bonyolódik az információkérés minden érdeklődő számára, a hatályos szabályozás szerint a KKI csak a kérelemben közölt adatok helytállóságát jogosult szolgáltatni (megerősítés), az adatok érvényességével, pontosságával kapcsolatos egyeztetésekre nem jogosult, ezért a gyors és pontos információk a VPOP számára nem állnak rendelkezésre. A módosítás közvetett hatása, hogy gyorsítaná a bűncselekmény feltárásának idejét. A megvalósításhoz az Art. módosításán kívül EU Bizottság illetékes hatóság kijelöléséről szóló értesítésére is szükség lehet.
Egyéb módosítás − Sor kerül a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény módosítására a Vámés Pénzügyőrség nyomozati és rendvédelmi tevékenységéhez kapcsolódó egyes rendeleti jogalkotási felhatalmazások rendezése, valamint a nyomozati feladatok ellátásához szükséges egyes kényszerintézkedési jogkörök (előállítás, kísérés, őrzés) biztosítása érdekében.
26
FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS Egyéb módosítások − A Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ) hatályon kívül helyezéséhez kapcsolódóan – hatályon kívül kerülnek a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvénynek a tevékenységek SZJ számmal való beazonosítására vonatkozó rendelkezései, s ezzel egyidejűleg a tevékenységek fogalma pontosabbá válik.
HELYI ADÓK Adóintézkedések Helyi iparűzési adó − A helyi iparűzési adó alapja módosul, 2009. január 1-jétől a helyi iparűzési adó alapjából le lehet vonni az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségét. Nem lehet ugyanakkor az iparűzési adóalapot csökkenteni a jogdíjbevétel egészével, hanem csak 50 %-ával. − Helyi iparűzési adóban a külföldi telephelyen folytatott vállalkozási tevékenységből származó bevétel teljes egészében történő mentesítése az adó alól, amennyiben a vállalkozó külföldön, vállalkozási tevékenysége után fizet valamilyen vállalkozási tevékenységet terhelő önkormányzati adót. A hatályos szabályok értelmében mentes az iparűzési adó alól az adóalapnak az a része – legfeljebb azonban az adóalap 90 %-a –, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve, ha azt a külföldi telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli. A jövőben – elkerülendő az adóalanyok által kezdeményezett kettős adóztatást sérelmező jogvitákat – indokolt a mentességre vonatkozó 90 %-os korlát eltörlése. Az iparűzési adóban az egyszerűsített adóalap-megállapításra vonatkozó összeghatár emelése A hatályos szabályozás szerint az iparűzési adóalap egyszerűsített megállapítására lehetősége van a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózónak, az EVA alanyának, valamint annak az adóalanynak, aki/amely 4 M Ft nettó árbevételt nem ért el az előző adóévben. Figyelemmel arra, hogy a jelzett értékhatár 2001. óta hatályos, célszerű annak 8 M Ft-ra emelése. Az adózó választása szerint az adó alapja átalányadózónál a szja alap 20 százalékkal növelt összege, egyéb esetben a nettó árbevétel 80 százaléka.
Feketegazdaság visszaszorítását elősegítő intézkedések Az ún. tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adómentesség esetkörének szűkítése A tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó megfizetése alól – többek között – jelenleg az üdülő bérlője és annak hozzátartozói is mentesülnek. A gyakorlatban egyre többen üdülési szerződés helyett bérleti szerződést kötnek (főleg kisebb) panziók üzemeltetőivel, magánszálláshelyek tulajdonosaival (pl. munkáltató munkavállalóit így helyezi el), kizárólag az idegenforgalmi adóban nyerhető előny érdekében. A jelzett visszaélések megszüntetése a
27
mentességi rendelkezés bérlőre vonatkozó szövegrészének hatályon kívül helyezésével kezelhető. A jelzett visszaélések a mentességi rendelkezés bérlőre vonatkozó szövegrészének hatályon kívül helyezésével szüntethetőek meg.
Egyéb módosítások − Műemléképület felújítása esetén járó 3 éves építmény-adómentességre vonatkozó szabály korrekciója, ha az épületet a 3 éves időszakon belül átruházzák. A hatályos szabályozás a preferált időtartam alatt bekövetkező tulajdonváltozásra, mint adóalanyiság-változásra nem ad szabályozást, ezért e hiányt pótolni szükséges. Ennek módja, hogy az új adóalanynak nyilatkoznia kell arról, hogy a régi adóalany kötelezettségeit és jogosultságait átvállalja-e vagy sem. Ha átvállalja, akkor a régi adóalany helyébe lép. Ha a vevő nem kíván élni a mentességgel, akkor a régi adóalanynak kell a „felfüggesztett” adófizetési kötelezettséget (tőke + pótlék) rendezni. − A hatályos szabályozás szerint az iparűzési adóelőleget az adóhatóság határozata alapján (kivetéssel) kell az adózónak megfizetnie. Ez azonban az adóhatóság számára költséges, hiszen a határozatokat el kell készíteni, azokat kinyomtatni, kiadmányozni, majd postázni. Éves szinten 4-500 M Ft-ra tehető ennek költsége. Az önkormányzati adóztatási költségek csökkentése érdekében – a társasági adóhoz hasonlóan – az adóelőleget az adózó állapítja meg a bevallási/bejelentési nyomtatványon. Az adóévben fizetendő előleg összege (előző évi adónak megfelelő összeg), két részlete, esedékessége (adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig) természetesen nem változna. − Az építményadó-kötelezettség keletkezésére vonatkozó szabály pontosítása. A hatályos szabályozás szerint az építményadó-kötelezettség keletkezése a használatbavételi engedély kiadásának napjához kötődik. A „kiadás” kifejezést azonban többen vitatják, így e jogszabályhely gyakorlati alkalmazása igen szerteágazó, ami jogbizonytalanságot eredményez. Ezért indokolt, hogy a tárgyi adókötelezettség a jogerős használatbavételi engedély kérelmező ügyféllel való közlésének napjához kötődjön, azaz a „közlés” napját követő évtől keletkezzen. Ezen szabályozás következményeként az egységes jogalkalmazás mellett az adózók és adóhatóságok közötti mai értelmezési különbözőségek is megszűnnének. − Az iparűzési adóban a villamos-energia és földgáz-szolgáltatókra vonatkozó telephelyfogalom korrekciója. A hatályos szabályozás szerint a végső fogyasztónak villamos energiát vagy földgázt értékesítő, illetve elosztó társaságok esetében telephely a fogyasztás helye szerinti település. E körben az adóalapot az értékesített, villamos energia, földgáz árbevétele, illetve elosztás esetén a szállított mennyisége alapján kell megosztani. Előfordul azonban, hogy egy adott társaság nemcsak a végső fogyasztónak értékesít, hanem – jóval nagyobb volumenben – például közüzemi szolgáltatónak vagy földgázkereskedőnek. Ebben az esetben indokolatlan, hogy a „kiskereskedelmi” tevékenység miatt telephelye keletkezzék a végső fogyasztó helye szerinti településen és a megosztási szabályok miatt az adót is nagyrészt oda fizesse. Ezért csak abban a körben kell telephelyet definiálni a végső fogyasztó helye szerinti településen, ha az árbevétel nagy része, 75%-a a végső fogyasztónak történő értékesítésből származik.
28
− A közszolgáltató szervezet fogalmának pontosítása. A közszolgáltató szervezet fogalmánál a vasúti pályát fenntartó (MÁV) esetén a jogosultsági határ leszállítása 75%ról 55 %-ra. A módosítást az indokolja, hogy a hatályos szabályok alapján – mely szerint a vasúti pályát fenntartó szerv csak akkor minősül közszolgáltató szervezetnek, s így feltételesen mentesnek a helyi adó alól, ha nettó árbevétele legalább 75%-ban pályavasúti tevékenységből származik – elképzelhető, hogy a MÁV a bevételi arányt nem minden adóévben képes teljesíteni, így adott évben nagy összegű adó fizetésére lenne köteles. A közhasznú társaságoknak 2009. június 30-ig át kell alakulniuk nonprofit gazdasági társasággá, s ezzel megszűnik helyi adómentességük is. A Tartalékgazdálkodási Kht. tevékenységének jellegére figyelemmel azonban indokolt helyi adómentesség biztosítása, illetve a mentesség fenntartása. − A nevelési, oktatási intézmény fogalmának pontosítása az építményadóban. A változó jogszabályi környezet miatt indokolt, hogy az építményadóban – elsősorban nonprofit jellegükre tekintettel – mentes nevelési, oktatási intézmények fogalma pontosításra kerüljön.
ILLETÉKEK Adminisztráció egyszerűsítése A gépjárművekre vonatkozó vagyoni értékű jogok értékmeghatározásának egyszerűsítése az illetékszabályozásban A hatályos szabályozás szerint a gépjárműveket, illetve ingatlanokat terhelő vagyoni értékű jogok számítása azonos módon történik, a jog egy évre vonatkozó – a törvény által a forgalmi érték huszadában megállapított – értéke és fennállás idejének szorzataként, természetes személy jogosult esetén pedig az életkorhoz rendelt korszorzó alapján. Gépjárművek esetén a vagyoni értékű jog után fizetendő illeték meghatározása az okmányirodák feladata, amelyeknek jelzésük szerint a mai összetett rendszer alkalmazása gondot okoz. Emellett egy gépjármű esetén – tekintettel a gépjárművek átlagos élettartamára, használhatóságára – nem jellemző, hogy egy személy élete végéig fennmaradna a vagyoni értékű jog. Mindezekre tekintettel a gépjárműveket terhelő vagyoni értékű jog megszerzés után a tulajdonjog szerzés illetéke 25 %-ának megfelelő illetéket kellene fizetni. A követelés forgalmi értékének meghatározása az illetéktörvényben A jogalkalmazás egyszerűsítése érdekében szükséges annak rögzítése, hogy a követelés forgalmi értéke annak a vagyontárgynak a forgalmi értékével egyezik meg, melynek kiadására a követelés vonatkozik. Az ingatlan- és gépjármű forgalmazók, illetve lízingcégek illeték kedvezményére, mentességére vonatkozó eljárások egyszerűsítése Annak érdekében, hogy azon vállalkozásokra is kiterjedjen az ingatlannál a kedvezményes (2 százalék mértékű) illeték, gépjárműnél az illetékmentesség, amelyek az ágazati jogszabályok által meghatározott keretek között más pénzügyi tevékenységet (például betétgyűjtést) is végeznek, a visszterhes vagyonátruházási illeték alól mentesség/kedvezmény alkalmazásának feltételei közül törlésre kerül az a követelmény, hogy kizárólag pénzügyi lízingtevékenységet végzők jogosultak ezek igénybevételére.
29
A szabályozás egységesítése érdekében az árbevételi korlátok (az árbevétel 50 százaléka származik ingatlanforgalmazásból) a lízingcégek mellett az ingatlanforgalmazókra is vonatkoznak. Az előzőek kapcsán indokolt a nettó árbevétel fogalmának Itv-ben való rögzítése is. A hatályos illeték-szabályok szerint a lízingcég a Magyar Lízingszövetség által kiadott igazolással bizonyíthatja, hogy a nettó árbevételében az ingatlanok és/vagy gépjárművek pénzügyi lízingjéből származó bevételük eléri a kedvezményes szabályozás alkalmazásához szükséges mértéket. A jövőben a lízingszövetségtől hozott igazolás helyett az adóhatóság saját hatáskörben ellenőrizné a feltételek teljesülését. A továbbértékesítés megtörténtét az adóhatóság kötött bizonyítási rendben, saját nyilvántartása vagy az ingatlan-nyilvántartás alapján ellenőrzi.
Feketegazdaság visszaszorítását elősegítő intézkedések Feltűnő értékaránytalanság mellett kötött szerződésekre vonatkozó illetékszabályozás A forgalmi érték 50 %-ánál kevesebb vételár mellett történő „visszterhes vagyonátruházás esetén” a forgalmi érték 50 %-a és a vételár közötti különbözet után az ajándékozási illetékmérték érvényesüljön. A kedvezményezett eszközátruházáshoz kapcsolódó illetékkedvezmény feltételrendszerének korrekciója − az egyetlen tevékenységi ággal rendelkező cégek tevékenységi ágának átadása esetén a mentesség ne legyen alkalmazható, − a tevékenységi ághoz tartozó eszközök között a pénzeszközök, illetve pénzkövetelések kerüljenek figyelmen kívül hagyásra az ingatlanok arányának megállapításakor, − a tevékenységi ágakhoz tartozó eszközállományok között ne legyen feltűnő aránytalanság (megakadályozandó, hogy egy nagyobb társaság egy, a vagyona 1-2 %-át kitevő ingatlanát néhány tárgyi eszközzel önálló üzletágba szervezi, majd kedvezményezett eszközátruházás keretében illetékmentesen értékesíti), − annak előírása, hogy az átadó társaságnál az adott üzletág a tranzakció előtt legalább egy üzleti évvel már önálló tevékenységi ágként működjön, − a mentesség feltétele, hogy az átadandó eszközök összes értékében az ingatlanok aránya maximálisan 50% legyen. Az ingatlanforgalmazási célú illetékkedvezmény esetében a továbbértékesítéssel kapcsolatos előírások pontosítása Az ingatlanforgalmazó cégek vonatkozásában szükséges annak rögzítése, hogy amennyiben az adóhatóság saját nyilvántartása alapján nem állapítható meg a továbbértékesítés megtörténte, az csak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjog-változás, illetve zártvégű pénzügyi lízing esetén tulajdonjog fenntartás tényének feltüntetése esetén tekinthető igazoltnak.
30
Speciális, a bejelenteni elmulasztott, a vagyon nagyságához igazodó, progresszív mértékű mulasztási bírság a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén A hatályos szabályozás szerint valamennyi, az Itv. hatálya alá eső jogügyletre vonatkozik a bejelentési kötelezettség, függetlenül attól, hogy a vagyonszerzés mentes vagy sem az illeték alól. A felek azonban ezt gyakran elmulasztják. Tekintettel arra, hogy a szerzés illetékmentes, ha egy esetleges vagyonosodási vizsgálat során igazolni kell a vagyontöbblet eredetét, arra hivatkozhatnak, hogy az illetékmentességet élvező ajándékozásra vezethető vissza a vagyongyarapodás. Így a magánszemélyek esetében maximum 200 000 forintos mulasztási bírság mellett adó- (illeték-) fizetési kötelezettség nem terheli a szerzőket, tehát a bejelentés elmaradásnak lényeges szankciója nincs. Az új mulasztási bírság a bejelenteni elmulasztott vagyonszerzésre vonatkozó illetékalap után, a mentességi szabályok figyelmen kívül hagyásával számított illeték 30-80%-áig terjedhet.
Egyéb módosítások − Rögzítésre kerül, hogy amennyiben a lakóházépítésre nyitva álló négy éves határidő lejárta előtt az illetékfizetésre kötelezett cég jogutódlással megszűnik, a lakóház felépítését az eredeti határidőn belül a telket megszerző jogutódnak kell igazolni. Ennek elmaradása esetén a késedelmi pótlékkal növelt illeték is a jogutódot terheli. Természetesen amennyiben a jogutód nem kíván a telken lakóházat építeni – a hatályos szabályokhoz hasonlóan – a határidő lejárta előtt is kérheti az illeték és a már felhalmozódott késedelmi pótlék esedékessé tételét. Hasonlóan az ingatlanforgalmazási célból vásárolt ingatlanhoz kapcsolódó továbbértékesítési kötelezettség, és az annak elmulasztásához kötődő szankció azt a jogutódot terheli, aki az ingatlant a jogutódlás során megszerezte. − Az Itv. területi hatályára vonatkozó rendelkezések pontosítása. Az Itv. területi hatályát meghatározó rendelkezések csak az ingó, ingatlan és ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok szerzése esetére tartalmaznak iránymutatást. A törvény hatálya azonban – ahogy ez a normaszövegből egyértelműen kiderül – ingó vagy ingatlan vagyontárgyakhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jogokra is kiterjed, hiszen az orvosi tevékenység működtetési joga és a követelés is illetékköteles. Ezek tekintetében a területi hatály kérdésében általános jelleggel rendelkező jogalkotási törvényt kell alkalmazni. Egyértelműbb és pontosabb lenne, illetve részletesebb szabályozásra adhat azonban lehetőséget a területi hatály Itv-ben történő rögzítése e vagyoni értékű jogok tekintetében is. − A Javaslat illetékmentességet biztosít az őstermelői igazolvány cseréjére, ha arra azért kerül sor, mert az igazolványban szereplő, utca-, helységnév, illetve házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján megváltozik, vagy a vállalkozó lakóhelyeként megjelölt település más megye illetékességi területéhez kerül. E rendelkezés összhangban van a vállalkozói igazolványra, illetve üzlet-működési engedélyre vonatkozó, cégjegyzékre, lakcímet igazoló hatósági igazolványra és forgalmi engedélyre vonatkozó szabályozással. Az utca- helységnév, illetve egyéb helymeghatározó adat nevének, számának változása miatt cserélt lakcímet igazoló hatósági bizonyítvány, forgalmi engedély, illetve cégbizonyítvány kiadása illetékmentes. Indokolt a mentesség kiterjesztése az egyéni vállalkozói igazolvány, őstermelői igazolvány és működési engedély hasonló okból történő cseréjére is.
31
− A Kormány és a fuvarozók között létrejött megállapodásra tekintettel az 5000 cm3 lökettérfogatot meghaladó tehergépjárművek esetében az 5000 cm3 feletti lökettérfogat részére a hatályos 18 Ft/cm3 helyett kedvezőbb, 10 Ft/cm3 mérték érvényesülne. − Az Új Tulajdonosi Program keretében vásárolt részvények öröklése esetén öröklési illeték-mentesség. Tekintve, hogy az ÚTP – célja szerint – arra irányul, hogy természetes személyek kedvezményes áron részesüljenek a jól prosperáló – többnyire állami tulajdonban álló – vállalkozások nyereségéből és az értékpapír kedvezményes áron történő megszerzése révén családjukkal együtt hosszú távon profitáljanak a tulajdonukban álló érdekeltségből, így indokolt annak biztosítása, hogy, ha az ÚTP programban értékpapírt szerző magánszemély elhalálozik, akkor örököseit (és így elsősorban családját) ezen örökrész után illetékfizetési kötelezettség ne terhelje. − A közhasznú társaságoknak 2009. június 30-ig át kell alakulniuk nonprofit gazdasági társasággá, s ezzel megszűnik illetékmentességük is. A Tartalékgazdálkodási Kht. tevékenységének jellegére figyelemmel azonban indokolt az illetékmentesség fenntartása.
GÉPJÁRMŰADÓ Adóintézkedések Cégautó adó Az eddigi, a magáncélú használatra tekintettel személyi jövedelemadóként fizetett cégautó adó átalakul egy új, elvi alapokon és szélesebb adóbázison nyugvó, alacsonyabb terhelést biztosító közteherré. Az új cégautó adó vagyoni típusú adó. Ennek megfelelően az adótárgyi kör felöleli egyfelől a nem magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsit, továbbá a magánszemély azon személygépkocsiját, amellyel kapcsolatban költséget számoltak el. Az adó alanya – a vagyoni típusú adókhoz hasonlóan – főszabály szerint a személygépkocsi járműnyilvántartás szerinti tulajdonosa, pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi esetén azonban a lízingbe vevő. Ha a járműnyilvántartásban nem szerepel a személygépkocsi, akkor az adó alanya a személygépkocsi használója. Az adó értékalapon működik, a bekerülési értékből kell kiindulni, amelyet a személygépkocsi korával párhuzamosan évente meghatározott %-os értékkel (a gyártás évét követő első és második évben 10-10%-kal, a többi évben 5-5%-kal) lehet csökkenteni. Az adó mértéke az adóalap (korrigált bekerülési érték) 7%-a. Az új cégautó adó – átvéve a korábbi szabályozás egyes mentességeit – különös méltánylást érdemlő helyzetben mentességet biztosít például a megkülönböztető jelzést biztosító személygépkocsikra vagy a háziorvosi ellátáshoz szükséges személygépkocsira. A kétszeres adóztatás kizárása érdekében az adóalany által megfizetett gépjárműadó levonható a cégautó adóból, méghozzá negyedéven belül azon hónapokban, amikor a cégautó adó és a gépjárműadó utáni kötelezettség egyaránt fenn állt. Az adót önadózással kell teljesíteni az állami adóhatósághoz, azaz negyedévente kell – a negyedévet követő hónap 20-áig – az adót bevallani, és megfizetni. Az adót csak azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben a tulajdonost (használót) adókötelezettség terhelte.
32
Egyéb módosítások − A gépjárműadó-alanyiság és adókötelezettség szabályának pontosítása forgalomban nem lévő gépjármű értékesítése esetén. A hatályos szabályozás szerint, ha a tulajdonváltozással érintett felek közül csak a régi tulajdonos teljesíti a változás évében bejelentési kötelezettségét az okmányirodához, akkor a következő évtől már nem adóalanya az eladott gépjármű utáni adónak, akkor sem, ha a járműnyilvántartás még mindig őt tünteti fel tulajdonosként. A régi tulajdonos adójogi védelmét tartalmazó hivatkozott „éves” szabályt indokolt kiegészíteni „havi” szabályozással olyan esetekre, amikor a forgalomból kivont járművet értékesítik, majd újra fogalomba helyezik, de még a régi tulajdonos nevére. (Ha pl. valamely gépjárművet ideiglenesen vonnak ki a forgalomból, az 6 hónap elteltével automatikusan, minden külön intézkedés nélkül ismételten forgalomba helyezésre kerül – az időközbeni eladás esetén – vélhetően a régi tulajdonos nevére. A jóhiszemű, jogszerűen eljáró eladó védelme érdekében indokolt tehát rögzíteni, hogy ilyen esetben az új tulajdonost kell adóalanynak tekinteni.) − A helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedést lebonyolító autóbuszok mentességének átalakítása. A helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedést lebonyolító autóbuszok mentesek az adó alól. A mentességi feltételnek az ún. fehér rendszámmal ellátott autóbuszok felelnek meg. Az ún. sárga rendszámtáblás autóbuszokkal ugyanis menetrendszerinti tömegközlekedést, illetve bérszállítást egyaránt végezhetnek, azaz esetükben a mentesség feltétele nem teljesül. 2008. július 1-jétől azonban a közúti közlekedési szabályok úgy változtak meg, hogy a bérszállítás már fehér rendszámos járművel is végezhető, ezért a mai tárgyi mentességi szabály rendkívül nehezen ellenőrizhető. Ezért az autóbuszt üzemeltető adóalanyt a jövőben a mentesség csak akkor illetné meg, ha a tevékenységéből származó nettó árbevételének legalább 75%-a menetrendszerinti tömegközlekedésből származott a tárgyévet megelőző évben. Erről – az alapítványokhoz hasonlóan – nyilatkoznia kell az adó alanyának a tárgyév elején. A gépjármű-adóztatásra vonatkozó illetékességi szabályok azzal egészülnek ki, hogy ha a magánszemélynek nincs érvényes lakcíme, akkor a gépjárműve adóztatására az utolsó ismert lakcíme szerinti önkormányzat adóhatósága az illetékes.
LUXUSADÓ Egyéb módosítások − A luxusadó-kötelezettség keletkezésére vonatkozó szabály pontosítása. A hatályos szabályozás szerint a luxusadó-kötelezettség keletkezése a használatbavételi engedély kiadásának napjához kötődik. A „kiadás” kifejezést azonban többen vitatják, így e jogszabályhely gyakorlati alkalmazása igen szerteágazó, ami jogbizonytalanságot eredményez. Ezért indokolt, hogy a tárgyi adókötelezettség a jogerős használatbavételi engedély kérelmező ügyféllel való közlésének napjához kötődjön, azaz a „közlés” napját követő évtől keletkezzen. Ezen szabályozás következményeként az egységes jogalkalmazás mellett az adózók és adóhatóságok közötti mai értelmezési különbözőségek is megszűnnének.
33
ADÓZÁS RENDJE Adminisztráció egyszerűsítése Bevallási, bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek egyszerűsítése − Annak a magánszemélynek aki egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet maga után, de utóbb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít és ezt a munkáltató az adóhatósághoz bejelenti, akkor nem kell a fizetési kötelezettség megszűnését a magánszemélynek bejelentenie. Ebben az esetben az adóhatóság a kötelezettség megszűnését hivatalból megállapítja és a magánszemélyt a járulékkötelezettsége megszűnéséről értesíti. A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésére tekintettel az adóhatósághoz beérkezett bejelentés figyelembevételével az állami adóhatóság a megszűnt egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségről a bejelentést követő 10 napon belül elektronikus úton hivatalból adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére. − Az adózó arról az időszakról, amelyben elszámolási kötelezettsége nem keletkezik „nullás” bevallás benyújtása helyett e körülményről elektronikus űrlapon nyilatkozik. A nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül, ami azt jelenti, hogy pl. valótlan tartalmú nyilatkozat tétele esetén az adózó mulasztási bírsággal sújtható. − Az éves bevallások (befizetések) határidejének áthelyezése az adóévet követő február 15ről az adóévet követő február 25-ére. Ez az intézkedés lényegesen megkönnyítené az adózók, és nem utolsó sorban a könyvelők, adótanácsadók helyzetét, hiszen távolabb kerül e bevallási időpont a januárra vonatkozó havi adó- és járulék-bevallási kötelezettség esedékességétől. További hozadéka a javaslat elfogadásának, hogy erre az időpontra már az egyéni vállalkozók szja bevallásának ellenőrzéséhez szükséges kontrollinformációk is az APEH rendelkezésére állnának, és ezzel hatékonyabban ellenőrizhetők lennének a jogosulatlan adó-visszaigénylések, ami fehérítené a gazdaságot.
Egyszerűsített bevallás adóhatósági közreműködéssel Adóhatósági közreműködéssel történő egyszerűsített adóbevallás lehetőségének bevezetése az ADAM rendszer egyidejű megszüntetésével, a munkáltatói adómegállapítás kötelezővé tételével és az önbevallás lehetőségének fenntartása mellett a következő eljárás mellett valósulhatna meg: − Adóhatósági közreműködéssel történő egyszerűsített adóbevallás lehetősége azokra a magánszemélyekre terjedne ki, akik kizárólag kifizetőtől (munkáltatótól) szereznek jövedelmet, sem egyéni vállalkozói, sem pedig adóköteles jövedelmet eredményező őstermelői tevékenységet nem folytatnak, tételes költségelszámolást nem alkalmaznak. Az érintettek száma így 3 millió 45 ezer magánszemély lehetne. − Az adóhatóság a január 31-éig megküldendő szja egységcsomagokat kiegészítené egy nyilatkozattal, amely arra szolgálna, hogy a magánszemély nyilatkozzon, hogy igényt tarte arra, hogy az adóhatóság összeállítsa a nála rendelkezésre álló adatok alapján az adóbevallás elkészítéséhez szükséges adatokat és ez alapján kiszámított adót. Ha a magánszemély elfogadja, és ezt jelöli a nyilatkozaton, akkor meg kell adnia, hogy az adatközlést mely címre (postai vagy e-mail) kéri eljuttatni. Azok a magánszemélyek, akik
34
élni kívánnak azzal, hogy az adóhatóság töltse ki a bevallásukat, a nyilatkozatot február 15-éig postára adják vagy elektronikusan megküldik az adóhatóságnak. − Az adóhatóság minden egyes magánszemély részére, aki arról nyilatkozott, hogy igényli az egyszerűsített adóbevallást az adóhatóság a rendelkezésére álló adatokról tájékoztatja a magánszemélyt, összeállítja a bevallást és azokat a kiegészítő lapokat, amelyek arra szolgálnak, hogy a bevallásban szereplő adatokat a magánszemély rögtön javíthassa (pl. ha rendelkezik az adóhatóság által nem ismert jövedelemmel), illetőleg az olyan kedvezményeik igénybevételéhez, amelyekről az adóhatóságnak nincs tudomása (pl. családi kedvezmény) a magánszemélyek adatokat szolgáltathassanak, valamint a kedvezmények igénybevételéhez szükséges nyilatkozatokat megtegyék (pl. a családi kedvezmény megosztása). − Az adóhatóság a nyomtatványokat postán vagy elektronikus úton küldi ki az adózónak. (Azoknak a magánszemélyeknek azonban, akik 2007. évi szja bevallásukat elektronikus úton nyújtották be, vagy az adóhatóság nyilvántartása szerint az okmányirodában regisztráltatták magukat az adatközlést és a kiegészítő adatok közlésére szolgáló űrlapokat a KR rendszeren értesítési tárhelyükre elektronikus úton juttatja el. Természetesen ezen magánszemélyek korábban már megkapják a tájékoztatót, amelyben benne lesz, hogy részükre az adóhatóság elektronikusan küldi meg a kitöltendő lapokat.) −
Az adóhatósági adatközlést folyamatosan kell végrehajtani április 30-ig bezárólag.
− A bevallást a magánszemélynek május 20-áig kell visszaküldeni. A visszaküldött bevallás az önadózás kertében teljesített bevallással egyenértékű bevallásnak minősül. Részletfizetés biztosítása külön eljárás lefolytatása nélkül Új lehetőségként bevezetésre kerülne az adózó által nyilatkozattal választható pótlékmentes részletfizetés intézménye. A vállalkozási tevékenységet nem folytató, és általános forgalmi adó fizetésére nem köteles magánszemély az adóbevallásában szereplő, 100 000 Ft-ot meg nem haladó fizetési kötelezettség vonatkozásában nyilatkozhatna úgy, hogy fizetési kötelezettségét négy hónap alatt, négy egyenlő részletben teljesíti. Ha a magánszemély a részletfizetés szabályait megsérti, úgy a teljes összeg késedelmi pótlékkal növelten azonnal esedékessé válik. A javaslat elfogadása azzal jár, hogy az egyes adózók által bevallott 100 ezer forint alatti kötelezettségek négy hónap alatt folynának csak be a költségvetésbe. Ez nagyságrendileg az elmúlt évek adatai alapján 10 milliárd forint alatti személyi jövedelemadó bevételt érint (de adóéven belül!): 2006. évben 243 ezer adózó vallott be 100 ezer forint alatti befizetési kötelezettséget, ami 4,6 milliárd forintnak felel meg. 2007. évben 385 ezer adózó vallott be 100 ezer forint alatti befizetési kötelezettséget, ami 7,9 milliárd forintnak felel meg.
A közbeszerzéshez kötődő kifizetésekkel kapcsolatos felelősségi szabály módosítása − A közbeszerzéshez kötődő kifizetésekkel kapcsolatos felelősségi szabály módosítása: a nullás igazoláshoz kötött kifizetés összeghatárának 100 ezer forintról 200 ezer forintra történő emelése. − Köztartozás nélküli adózók adatbázisa, az ún. „pozitív lista” létrehozása: az állami adóhatóság az adózó kérelmére, a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján felveszi az adózót a köztartozás nélküli adózók adatbázisába, ha az adóhatóság
35
vizsgálata alapján az adózó az adatbázisba történő felvételhez előírt feltételeket teljesíti. A kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be. A kérelem benyújtását követően az állami adóhatóság beszerzi a vámhatóságtól az adatbázisba történő felvételhez szükséges adatokat. Az adóhatóság az adatbázis adatait minden hónap 10. napjáig frissíti. Amennyiben az adatbázisba történő felvételt követően az adózó a feltételek bármelyikének nem felel meg, az adóhatóság az adózót az adatbázisból törli. A köztartozás nélküli adózók adatbázisába történő felvétel helyettesítheti az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolást (pl. támogatások igénybevételéhez), ha az egyéb jogszabályok erről külön rendelkeznek, így saját döntésük alapján más szervek, támogatást folyósítók is „használhatják” az adatbázist az adóigazolás bekérése helyett. Végrehajtási eljárás Az elektronikus árverés lehetőségének kiterjesztése az ingatlan árverésekre is. Az éves beszámolók beküldése A vállalkozásoknak 2009-től a számviteli beszámolót – a céginformációs szolgálat mellett – az APEH-hez is be kellene küldeniük elektronikusan. Az egyszerűsítés érdekében az APEHhez nem kell beküldeni a beszámolót, a mulasztásról az adóhatóság elektronikus úton értesül és a mulasztó adózó adószámát felfüggeszti. Elektronikus ügyintézés körének bővítése A legnagyobb számban igényelt adóigazolásokon kívül a jövedelem- és illetőségigazolások elektronikus úton történő igénylése is lehetővé válik. Illetőségigazolás iránti kérelem esetén azonban az adóhatóság továbbra is papír alapon állítja ki az igazolást. A nettó adótartozás fogalmának kiterjesztése Az adóigazolások kiadásakor az adózó adószámlájának egyenlegét (tartozás fennállását) úgy kell megállapítani, hogy a tartozás összegét csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével. A kötelezettségcsoportos befizetés („egyszámla”) lehetőségének megteremtése A kötelezettségcsoportos befizetés szabályainak hatályba lépéséről a technikai és anyagi feltételek megteremtését követően külön törvény fog rendelkezni.
Feketegazdaság visszaszorítását elősegítő intézkedések A számlaadásért való felelősség kiterjesztése − Az EVA és az átalányadó esetében számlatartási kötelezettséget kell előírni. − Abban a körben, ahol a vevőnek számlatartási kötelezettsége van (pl. EVA alanyok), az áru megléte, illetve igénybevett szolgáltatás esetén, ha hiányzik a számla, az áru, szolgáltatás forgalmi értékének 20%-áig terjedő mulasztási bírság szabható ki.
36
Egyéni felelősség előírása az adózással kapcsolatos bejelentési, számlaadási és más részkötelezettségek teljesítéséhez − A nyugtaadási kötelezettség teljesítésének elmulasztásáért a nyugta kiállítására kötelezett személy felett irányítási jogot gyakorló személy, vagyis az adózó alkalmazottja, képviselője, az értékesítésben közreműködő magánszemély közvetlen vezetője 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, kivéve, ha a közvetlen vezető bizonyítja, hogy a kötelezettség teljesítése érdekében úgy jártak el, ahogy az tőle az adott helyzetben elvárható. − A foglalkoztatás bejelentésének elmulasztásáért a foglalkoztató mellett az a személy, illetve annak közvetlen vezetője is 500 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható, akinek munkaköri kötelezettsége a bejelentési kötelezettség teljesítése. A bírságot a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottak számával szorozni kell. Kimentő ok a bírság kiszabása alól az, ha a bejelentés elmulasztásáért felelős személy bizonyítja, hogy a kötelezettség teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az tőle az adott helyzetben elvárható. A készpénzfizetések korlátozása − A gazdasági szereplők közötti pénzforgalom átláthatósága miatt szükséges a pénzforgalom bankszámlák közötti útra terelése. A szabályozás kizárólag azokat érinti, akik (amelyek) már jogszabályi rendelkezés alapján egyébként is rendelkeznek bankszámlával. Ezek szerint, ha jogszabály alapján bankszámlanyitásra kötelezett adózók között megkötött ügyletek vonatkozásában az ügyleti ellenérték megfizetése 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával történik, az adóhatóság a kifizetés teljesítőjére, ügyletenként a 250 ezer forint összeghatárt túllépő kifizetés összegének 20 %-áig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Ellenőrzés hatékonyságát javító intézkedések (új, illetve szigorúbb szankciók) Ellenőrzési összehasonlító adatbázis létrehozása Az ellenőrzésekre történő kiválasztásokhoz, a becslés során alkalmazandó módszerekhez, szakmai standardok kimunkálásához az ellenőrzések – különösen az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzések – során tudomására jutó adatokból (az azonos időszakban hasonló tevékenységet, hasonló körülmények között folytató adózók tevékenységére jellemző forgalmi, valamint kereseti, illetve jövedelmi viszonyaira vonatkozó adatok) az adóhatóság egy külön ellenőrzési nyilvántartást hoz létre az Art. módosításával. Ezzel könnyebbé, gyorsabbá és pontosabbá lehet tenni a más, hasonló körülmények között, hasonló tevékenységet folytató adózók ellenőrzését. Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés új esetköre Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés kiegészül egy újabb esetkörrel, így az ellenőrök a szokásos piaci árra vonatkozó nyilvántartás formális meglétén túl, annak érdemi tartalmát és az alapul szolgáló szerződéses viszonyokat is vizsgálhatják. Az adóbírság-szabály szigorítása − Azokban az esetekben, amikor az Art. kizárja az adóbírság mérséklésének a lehetőségét (ha az adóhiány bevétel eltitkolásával, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások
37
meghamisításával, megsemmisítésével függ össze), az adóbírság kiszabható maximális mértéke az adóhiány 50%-áról 75%-ára emelkedik. − Az adóhatóság az adóhiányt, illetőleg az adóbírságot és a késedelmi pótlékot abban az
esetben is a munkáltató (kifizető) terhére állapítja meg, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a munkáltató a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére, jogszabálysértő módon, minimálbérnél alacsonyabb összeget fizetett ki. Igazolatlan eredetű áru forgalmazása elleni fellépés A hatályos szabályok szerint az igazolatlan eredetű árut forgalmazó adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A módosítás kiveszi e mulasztást ezen bírságtétel alól, és egy önálló bírságtényállást határoz meg az adózók ilyen jellegű jogsértése esetére. Az igazolatlan eredetű árut forgalmazó adózó az áru forgalmi értékének 20%-ával megegyező, de legalább 10 ezer forint mulasztási bírsággal sújtható. Az adószámla rendezése hivatalból a végrehajtási eljárás keretében A végrehajtási eljárás lépcsőjeként, ha az adózó adószámláján az adóhatóság túlfizetést is nyilvántart, az adóhatóság hivatalból vezeti át a túlfizetést, a tartozást mutató számlára. Végelszámolását kezdeményező cég záróbevallása − A végelszámoláshoz kapcsolódó bevallási/ellenőrzési szabályok további szigorítása érdekében a cégjegyzékben nem szereplő, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók részére a záróbevallás előterjesztésének határideje a lehető legkorábbi időpontra kerül: a záróbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítése (elfogadása) napját követő napon kell benyújtani. Az adószám felfüggesztése (jogcímek bővítése, eljárási határidő rövidítése) Adószám felfüggesztésére okot adó tényállások körének bővítése − Azon adózókra, akik hosszabb időn keresztül (1 év) nem tesznek eleget pl. bevallási és befizetési kötelezettségeiknek. − A beszámoló benyújtásának elmulasztása esetére. − A számla- nyugtaadási kötelezettség többedik alkalommal történő elmulasztásáért, az üzletlezárás, vagy tevékenység felfüggesztés időtartamára. − Annak az adózónak az adószáma is felfüggeszthető, akinek a megküldött adóhatósági irat a megfelelő levélszekrény hiánya miatt kézbesíthetetlennek tekinthető. − Az adószám felfüggesztés fontos eszköz a feketegazdaság elleni küzdelemben, melynek eredményességét javítaná az adószám törlési eljárás lerövidítése, ugyanis a rendelkezésre álló 30 napos időszak kellő időt biztosít a csalárd vállalkozások számára a vagyon kimentésére.
Jogharmonizációs intézkedések − Jogharmonizációs kötelezettség teljesítéseként átültetésre kerültek az Art. V. fejezetében szereplő behajtási jogsegély alapjául szolgáló 76/308/EGK irányelvet hatályon kívül helyező 2008/55/EK irányelv rendelkezései [pl. tárgyi hatálynál a tőkeköveteléshez kapcsolódó járulékos követelések pontosítása].
38
− A Bizottság C41/2005. számú, hosszú távú áramvásárlási szerződésekkel kapcsolatos visszatérítést elrendelő határozata kapcsán átültetésre kerültek az EK szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet 15. cikkében foglalt, elévülési időt érintő rendelkezések.
Egyéb módosítások Bejelentési, bevallási szabályok − A biztosítotti bejelentés szabályai kiegészülnek azzal az esetkörrel, miszerint a jogutód munkáltató köteles a biztosítottakat a jogelőd átalakulása napjával kijelenteni, és a jogutód nevének és adószámának közlésével a jogutód megalakulása napjával bejelenteni, amely adatokról az állami adóhatóság haladéktalanul tájékoztatja a jogosult nyilvántartó szervezeteket. A módosítás indoka, hogy az OEP foglalkoztatókhoz rendelten tartja nyilván a biztosítottakat, amely adat az átalakulás (kiválás, szétválás, beolvadás, összeolvadás) következtében megváltozik. Ezért a foglalkoztató személyében bekövetkezett változás szükségessé teszi, a korábban jogelőd által foglalkoztatott biztosítottak jogviszonyának lezárását, és egyidejűleg az átalakulás napjától a jogutód foglalkoztatónál keletkezett biztosítási jogviszony bejelentését. − Az ügyvédi székhelyszolgáltatással biztosított székhely esetén az adóhatósági ellenőrzési tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében be kell jelenteni a szolgáltatás alapjául szolgáló megbízási szerződés időtartamát és a székhelyen őrzött iratok körét; a székhelyszolgáltatást nyújtó ügyvéd, ügyvédi iroda jogainak védelme (a fiktív székhelyszolgáltatás bejelentésének kiküszöbölése) érdekében pedig az adóhatóság értesíti a bejelentésben megjelölt ügyvédet, ügyvédi irodát arról, hogy székhelyszolgáltatóként az adóhatósági nyilvántartásban feltüntetésre került. − A végelszámoláshoz kapcsolódó bevallási/ellenőrzési szabályok további szigorítása érdekében a cégjegyzékben nem szereplő, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók részére a záróbevallás előterjesztésének határideje a lehető legkorábbi időpontra kerül: a záróbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítése (elfogadása) napját követő napon kell benyújtani. − Az adóbevallás kijavítására nem csak hivatalból lesz lehetőség, hanem az adózó kérelmére is, amennyiben a bevallás adókülönbözetet nem eredményező hibáját az adózó észleli. Munkáltatói (kifizetői) kötelezettségek pontosítása − Kiegészülnek a munkáltató, kifizető magánszeméllyel való elszámolására vonatkozó szabályok: a munkáltató, kifizető által nem a jogszabályok szerint levont adó, adóelőleg mellett, a nem megfelelő mértékben levont egyéni járulékok elszámolására vonatkozó eljárási rendet is rögzíti a törvény. − Emellett a munkáltató (kifizető) által kiadott igazolás tartalmazni fogja a kifizetést ténylegesen terhelő adó- és járulékkötelezettségek megfizetésére vonatkozó adatokat is. Elévülési időhosszabbodás − Meghosszabbodik az elévülési idő a kölcsönös egyeztető eljárás lezárultáig, és végrehajthatóvá válik ezáltal a megállapodás, ha az eljárás az elévülési idő lejárta előtt indul, azonban a megállapodás az elévülési időn túl születik meg. Ehhez kapcsolódóan az
39
érintett adóügy vonatkozásában az adóhatóság meghosszabbíthatja az iratmegőrzési kötelezettséget. − Emellett meghosszabbodik az elévülési idő, azaz nyugszik az adó megállapításához való jog elévülése azokban az esetekben is, amikor az adóhatóság az ellenőrzés során külföldi adóhatóságot keres meg. − A fentieken túl az adótartozás végrehajtásához való jog elévülését megszakítja az adóbevallás késedelmes benyújtása. Adóhatósági adatszolgáltatás. − Az egészségbiztosítási ellátások jogosulatlan igénybe vételének megakadályozása, illetőleg a nyugdíjbiztosítási szervnél a nyugdíj-megállapításhoz szükséges szolgálati idő pontosabb megállapíthatósága érdekében azokban az esetekben, amikor az adózó (foglalkoztató) fiktívvé válik, (mert például törlik a cégjegyzékből, vagy az alapítvány bejelenti tevékenységének megszűnését, de más bejelentési, bevallási kötelezettségének nem tesz eleget), szükséges a foglalkoztató hiányában biztosítottnak már nem minősülő magánszemélyek jogviszonyának megszüntetését átvezetni az ellátásokat folyósító szervek nyilvántartásán. Ezért a törvény az állami adóhatóság számára adatszolgáltatási kötelezettséget írna elő olyankor, amikor a foglalkoztatás megszűnéséről az adóhatóságnak hivatalos tudomása van. − Ha az adóhatóság az adózónál be nem jelentett alkalmazottat talál, a foglalkoztatotti jogviszony rendezése érdekében a jogerős határozat egy példányának megküldésével tájékoztatja az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséget (OMMF). [Megjegyzendő azonban, hogy a saját adatbázis alapjának megteremtése az OMMF feladata, az állami adóhatóság adatszolgáltatása csupán egy segítség ehhez.] Változó ellenőrzési határidők − A központosított ellenőrzés határideje 120 napról 150 napra emelkedik. Ennek oka, hogy a törvény a legnehezebben felderíthető, szerteágazó esetek, visszaélések felderítése érdekében teszi lehetővé központosított ellenőrzés lefolytatását. Ezen – az átlagosnál lényegesen bonyolultabb – ügyekben a tényállás teljes körű feltárása és bizonyítása jellemzően jelentősebb időráfordítást igényel, mint az egyéb adóhatósági ellenőrzések esetében. − Az ellenőrzési határidő számítása szempontjából a kapcsolódó vizsgálattal esik egy tekintet alá, ha az ellenőrzés során a tényállás megállapításához más adózónál folyamatban lévő ellenőrzés eredményének ismerete szükséges. Ebben az esetben a szünetelésről szóló értesítés postára adásának napjától a másik a más adózónál folyamatban lévő ellenőrzés befejezéséig eltelt időt az ellenőrzési határidő számításakor figyelmen kívül kell hagyni. − Ha az adóhatóság az adózót iratai rendezésére, pótlására szólítja fel, és az adózó e felszólításnak a kitűzött határidőn belül nem tesz eleget, az iratok pótlásának ideje az ellenőrzés határidejébe nem számít bele. Hatósági eljárás − Ha az adóhatóság a hatósági eljárásban az előírt határidőn belül nem hoz határozatot, az nem jár azzal a következménnyel, hogy az adózó kérelmét elfogadottnak kell tekinteni.
40
− Feltételes adómegállapítás iránti eljárásban hozott határozattal szemben a bírósági felülvizsgálat kizárásra kerül, tekintettel arra, hogy ezen eljárásban hozott döntés egy jövőbeli ügyletre és feltételezett tényállásra vonatkozó döntés, amely az adózót nem köti, azaz jogot és kötelezettséget nem állapít meg. Természetesen, ha az adóhatóság ellenőrzést végez, amelynek keretében egy korábban a feltételes adómegállapítás tárgyában kiadott határozatnál érintett jogügyletet is vizsgál, ezen ellenőrzés során hozott határozattal szemben az általános szabályok szerint van helye jogorvoslatnak.
− A felszámolási eljárás alatt, utólagos adómegállapítás keretében hozott határozatokkal szemben az adó megfizetésére kötelezett, azaz a mögöttes felelős is előterjeszthet felügyeleti intézkedés iránti kérelmet. − Súlyosbítási tilalom bevezetése a felügyeleti intézkedés vonatkozásában. A javasolt módosítás szerint felügyeleti intézkedés keretében nem lesz lehetőség a felülvizsgált döntés súlyosbítására. Amennyiben a felettes szerv megítélése szerint súlyosbításnak lenne helye, úgy a jogszabálysértő döntést megsemmisíti és új eljárás lefolytatását rendeli el. Végrehajtás. A végrehajtási eljárást pontosító, értelmezést és a gyakorlatot segítő rendelkezések. − Végrehajtható okiratnak minősül a tartozásátvállalásról, illetőleg a készfizető kezességvállalásról szóló, az állami adóhatóság által jóváhagyott megállapodás. A készfizető kezes külön határozat nélkül, az adóhatóság felhívására, az adótartozást átvállaló külön felhívás nélkül köteles az adót megfizetni. − Az adóhatóság a késedelmi pótlékkal megegyező mértékű kamatot köteles fizetni abban az esetben is, ha az inkasszót végrehajtható okirat birtokában, de az esedékesség időpontja előtt nyújtotta be. − A behajthatatlanná minősített adótartozásról szóló értesítési kötelezettség, valamint ennek feltételei megszűnnek, ugyanis a gyakorlatban az értesítés tartalma megtéveszthette a megkeresőt, vagy az adózót, tekintettel arra, hogy a behajthatatlan adótartozás elévülési időn belül újból behajtható, ha ennek fedezete idő közben megteremtődik. − A megkeresés alapján folytatott végrehajtás esetén megszűnik a költségminimum előlegezési kötelezettség, mert azt az adóhatóság utólag már a végrehajtás költségeinek pontos ismeretében állapítja meg.
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK Adóintézkedések Társadalombiztosítási járulék A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke – 2009. április 1-jétől – a minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalap után 29% helyett 26,5%, a minimálbér kétszerese fölötti jövedelemrész után pedig változatlanul 29%. A munkaadói járulék mértéke 2009. április 1-jétől – a minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalap után 3% helyett 1,5%, a minimálbér kétszerese fölötti jövedelemrész után pedig változatlanul 3%.
41
Adminisztráció egyszerűsítése Közteher-alapok egységesítése A jelenlegi ötféle közteher-alap két alapra csökken a következők szerint: − a munkaadói járulék és a szakképzési hozzájárulás alapja a munkaadói tb járulék alapjával, − a munkavállalói járulék alapja az egyéni egészségbiztosítási járulék alapjával egyezik meg.
Egyéb módosítások − A megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot szerző személyek járulékterheinek mérséklése. A ma hatályos szabályok szerint a külföldi állampolgárságú munkavállalók (amennyiben nem tartoznak az EU koordinációs szabályok hatálya alá), a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok és családtagjaik Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra külön megállapodás kötése esetén szerezhetnek jogosultságot. Ilyen megállapodás megkötésére akkor van lehetőség, ha a külföldi állampolgár vállalja, hogy havonta megfizeti a mindenkori minimálbér összegének megfelelő járulékot, illetve kiskorú gyermek esetén a minimálbér 30 százalékát. Az OEP nyilvántartásai szerint rendkívül visszaesett a megállapodást kötő külföldiek száma, ezért javasoljuk a jelenleg túlzottan magas (minimálbér) havi járulék mérték mérséklését (a minimálbér 50 százalékára). − Kiegészítő tevékenységet folytató, többes jogviszonyban álló nyugdíjas vállalkozók egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségének mérséklése. A hatályos szabályok szerint, amennyiben a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozó több vállalkozással összefüggésben személyesen közreműködik, a fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot valamennyi biztosítási jogviszonyával összefüggésben meg kell fizetnie. Indokolt e szabály olyan módosítása, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot akkor is csak egyszer kelljen megfizetni, ha a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó több vállalkozásnál személyesen közreműködő (ez annál is inkább indokolt, mivel a „főállású”, többes jogviszonyos vállalkozó is a törvényben meghatározott járulékfizetési alsó határ alapján csak az egyik vállalkozásában köteles a járulékot megfizetni). − Jogviszony-ellenőrzéssel kapcsolatos pontosítások. A jogviszony-ellenőrzés teljes körűen 2008. január 1-jétől működik. A végrehajtó szervek (OEP, APEH, OKM, OMMF) jelzései alapján néhány ponton szükség van a hatályos szabályozás pontosítására (pl. hajléktalanok, tanulói/hallgatói jogviszonyban állók, kiskorú magyar állampolgárok, tartósan külföldön tartózkodók, de Magyarországon lakóhellyel rendelkezők stb.). − Végrehajtás során felmerült pontosítási igények. A végrehajtó szervek (APEH, OEP) részéről a végrehajtás során több olyan pontosító jellegű változtatási igény is felmerült, amelyek megoldását biztosítani kell (pl.: munkáltató és munkavállaló közötti egyéni járulék elszámolással kapcsolatos eljárási szabályok rendezése, a termőföld bérbeadásból, illetve az értékpapír kölcsönzésből, az osztalékból, az árfolyamnyereségből, a vállalkozásból kivont jövedelem utáni egyéni százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség szabályait összehangolni a személyi jövedelemadó törvénnyel, valamint a bevallási kötelezettség ezzel kapcsolatos egyszerűsítése).
42
FOGLALKOZTATÁS ELŐSEGÍTÉSE ÉS A MUNKANÉLKÜLIEK ELLÁTÁSA Adóintézkedések Rehabilitációs hozzájárulás A megváltozott munkaképességűek integrált foglalkoztatásának ösztönzése érdekében a rehabilitációs hozzájárulás a háromszorosára emelkedik (177 600 forint/fő/év helyett, 532 800 forint/fő/évre). A kötelező foglalkoztatási szint (5%) nem változik, ezáltal az intézkedés a jogkövető és szociálisan érzékenyebb vállalkozási környezet kialakulását segíti elő.
MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK, ÖNKÉNTES PÉNZTÁRAK ÉS FOGLALKOZTATÓI NYUGDÍJSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEK
Jogharmonizációs intézkedések − Az uniós jogharmonizáció megvalósulása érdekében szükséges a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményeket érintő uniós irányelvek vonatkozó rendelkezéseinek átültetése.
Egyéb módosítások − A magánnyugdíjpénztári és az önkéntes pénztári szféra törvényi szabályozásában kiegészítő, pontosító jellegű változások indokoltak. Ennek részeként a fogyasztóvédelemről szóló törvény közelmúltban elfogadott módosításával összhangban speciális szabályokat szükséges megállapítani az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra vonatkozó fogyasztóvédelmi kötelezettségek területén. Ezen kívül a pénztári szféra működését, átláthatóságát elősegítő jogszabály-módosítások előkészítése célszerű. − A magánnyugdíjpénztárakról és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvényben a gyakorlati tapasztalatok által feltárt nehézségek miatt szükségessé vált a pénztárak végelszámolási szabályainak pontosítása, kiegészítése, amelyekkel a végelszámolási eljárás biztonságosabbá válik. Indokolt ezen kívül a magánnyugdíjpénztárak pénztártagokkal szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségének a portfolióváltással kapcsolatban történő kiszélesítése is.
SZÁMVITEL Adminisztráció egyszerűsítése A beszámolási és a könyvvezetési kötelezettség egyszerűsítése a kisvállalkozásoknál A Javaslat (az Európai Unió szabályozásával összhangban) a könyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra (betéti társaságokra, közkereseti társaságokra) lehetővé tesz egy olyan, a kettős könyvvitelen alapuló beszámolási rendszert, amelyben a ténylegesen felmerült, alapbizonylatokkal alátámasztott tételek rögzítésén túlmenően gyakorlatilag további értékelési, átértékelési feladatokat nem kell elvégezni. A javasolt sajátos egyszerűsített éves beszámoló esetén az érintett vállalkozásoknak nem kell, illetve nem is lehet értékhelyesbítést, értékvesztést, értékváltozáshoz kapcsolódó terven felüli
43
értékcsökkenést, céltartalékot, devizaárfolyam-változást elszámolni, és nem kell alkalmazni az időbeli elhatárolásokra vonatkozó tételek egy jelentős részét sem. A Javaslat szerint a tárgyi eszközök teljes bekerülési értéke elszámolható értékcsökkenésként (maradványértékkel tehát nem kell számolni), az egyéb eszközök pedig (a részesedések, a készletek, a követelések, ide értve a devizás tételeket is) folyamatosan az eredeti bekerülési értéken szerepelnek a könyvekben és a beszámolóban, azok átértékelésére nem kerülne sor. További jelentős adminisztrációs tehercsökkenést jelent az érintett vállalkozóknak a kiegészítő melléklet készítése alóli teljes mentesítés. A Javaslat e feltételekkel mintegy 130 ezer vállalkozás könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségét egyszerűsítheti.
Egyéb számviteli egyszerűsítések − A Javaslat szerint a devizában való könyvvezetést lehetővé tévő feltételek enyhülnek azáltal, hogy az adott devizában felmerülő pénzügyi eszközök és kötelezettségek, illetve bevételek, költségek és ráfordítások eddig megkövetelt legalább 75 %-os részaránya helyett a 2009. évi üzleti évben a több mint 50 %-os, a 2010. évi üzleti évtől pedig a több mint 25 %-os részarány is elegendő ahhoz, hogy a vállalkozás az adott devizában vagy euróban vezesse könyveit és készítse el beszámolóját. − További egyszerűsítést jelent, hogy a jövőben nem csak az Európai Gazdasági Térségen belüli székhelyű felettes anyavállalat esetében, hanem a „harmadik országbeli” felettes anyavállalat esetében is mentesülhet a magyarországi köztes anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítése alól, amennyiben a „harmadik országbeli” anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámolót, és az ahhoz kapcsolódó üzleti jelentést a hazai szabályokkal vagy az Unió vonatkozó jogszabályaival összhangban, illetve azoknak megfelelően készíti el. A fenti egyszerűsítések eredményeképpen a jövőben a – jellemzően külföldi érdekeltségű – vállalkozások az eddigieknél szélesebb körben vezethetik könyveiket és készíthetik el beszámolójukat devizában, illetve mentesülhetnek az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítése alól.
Feketegazdaság visszaszorítását elősegítő intézkedések A készpénzfizetések korlátozása A feketegazdaság visszaszorítását szolgálja a készpénzforgalom korlátozását célzó azon rendelkezés, amely a napi készpénz záró állomány – havi szintű – átlagának maximális mértékéről rendelkezik. A Számviteli törvény jelenleg hatályos előírása szerint a gazdálkodóknak a pénzkezelési szabályzatban – többek között – rögzíteniük kell a napi készpénz záró állomány maximális mértékét. Ezzel összefüggésben korlátozásra kerül a napi készpénz záró állomány – havi szintű – átlagos mértéke, amely, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, nem lehet több, mint az előző üzleti év – éves szintre számított – összes bevételének 1,2%-a, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 1,2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor 500 ezer forint. Külön rendelkezés szól a jogelőd nélkül alapított gazdálkodók esetén követendő szabályokról.
44
Egyéb módosítások − A kapcsolt fél fogalom meghatározásában a vonatkozó uniós jogszabályokra való hivatkozás pontosításra kerül. − A repó ügyletek fogalom meghatározása és elszámolása tekintetében a számviteli törvényben foglaltakon túl, a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet ezen ügyletekre vonatkozó előírásai értelemszerűen alkalmazhatók más gazdálkodó szervek esetében is. − A fejlesztési támogatás miatti halasztott bevételt a támogatás visszafizetése esetében is meg kell szüntetni (az időbeli elhatárolás feloldásával). − Az értékesített és később visszavett tárgyi eszközök és immateriális javak visszavételkori piaci értékével az – értékesítéskor elszámolt – egyéb bevételeket kell csökkenteni. − A kerekítési különbözeteket (ideértve az 1 és 2 forintos érmék bevonása miatti kerekítési különbözeteket is) jellegüknek megfelelően az egyéb bevételek vagy az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. − A kockázati tőkealap-jegyek hozamát kamatként kell elszámolni. − A visszafizetett fejlesztési célú támogatást a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni. − A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásának kötelező, valamint önkéntes adatszolgáltatáson alapuló adattartalma törvényi szinten tételesen meghatározásra kerül, illetve pontosításra kerül a nyilvános adatokra vonatkozó előírás. − A számviteli bizonylatok tekintetében a megfelelő elszámolás érdekében egyértelműen rögzítésre kerül a teljesítés időpontjának (időszakának) a szükségessége. − A hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek minősített értékpapírok meghatározásánál a „tőkemegfelelési (fizetőképességi) mutató számításáról szóló jogszabály”-ra való hivatkozás törlésre kerül, az idevonatkozó jogszabályi változások miatt. − Pontosításra kerül az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokra, az értékesítés nettó árbevételére vonatkozó előírás. − Beépítésre kerül az illetékekről szóló törvény igazgatási szolgáltatási megállapítására, az ehhez szükséges felhatalmazásra vonatkozó rendelkezése.
díjak
KAMARAI TÖRVÉNY Egyéb módosítások − Bővül az ügyfél kérelmére indított azon kamarai hatósági eljárások körének hivatkozása, amelyek után nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni a kamara részére. − Egyértelművé válik, hogy a könyvvizsgálói tevékenységre irányuló megbízás időtartama alatt történő visszahívás vagy lemondás esetében a kamarai tag könyvvizsgálót, valamint a könyvvizsgáló céget terhelő, a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság, a cégbíróság,
45
valamint egyéb hatóság felé történő tájékoztatási kötelezettség akkor áll fenn, ha a könyvvizsgálói tevékenységre irányuló megbízás jogszabályi kötelezettségen alapult. − Egyszerűsítésre kerül a könyvvizsgálókra vonatkozó nyilvános adatok közzétételének az eljárása. − Pontosításra kerül a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság működéséhez biztosított költségvetési hozzájárulás felhasználására vonatkozó előírás.
SZERENCSEJÁTÉK Adminisztráció egyszerűsítése (engedélyezési eljárások) Eljárások egyszerűsítése − Pénznyerő automata engedélyezhető akkor is, ha a gyártás időpontjától számított 3 éven belül nem kerül üzembe helyezésre. − Nyereményigazolás számítástechnikai rendszeren keresztül is kibocsátható, továbbá a kötelező kibocsátás értékhatára 200 ezer forintról 2 millió forintra emelkedik. − A pénznyerő automaták üzemeltetéséről szóló időszaki elszámolást gépi adathordozón kell negyedévente benyújtani.
Egyéb módosítások − Bukmékeri rendszerű sportfogadás és bukmékeri rendszerű lóversenyfogadás interneten történő legális szervezése – a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás lezárása érdekében – lehetővé válik az EGT tagállamában engedéllyel rendelkezők számára is. − A legális szervezés feltétele az állami adóhatóság általi nyilvántartásba vétel. A szervező tevékenységet évente 1 milliárd forint játékadó terheli. Az állami adóhatóság feladata felkutatni az illegális szervező tevékenységet bonyolító honlapokat, illetve azok letiltására kötelezni az internet szolgáltatókat, továbbá bírsággal szankcionálni az internet szolgáltatók kötelezettségszegését. − Tiltott szervezésre és pénzügyi feddhetetlenségre vonatkozó engedélyezési feltételek szigorodnak. − Az állami adóhatóság a szervező személyi megfelelősége kapcsán köteles vizsgálni azt is, hogy a tag folytatott-e a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül tiltott szerencsejátékszervezést, illetve hogy a kérelmező vezető tisztségviselője vagy tagja, volt-e vezető tisztségviselő vagy tag olyan gazdálkodó szervezetben, amely a vezető tisztségviselői vagy tagsági jogviszony fennállása alatt a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül tiltott szerencsejáték szervező tevékenységet végzett. − Kibővül azon tényállások felsorolása, amikor nem adható meg a szerencsejáték szervezéséhez szükséges engedély. A törvény engedély megadása szempontjából kizáró okként tartalmazza azt az esetet is, amikor a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője és tagja a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül jogerős bírósági ítéletben megállapított közélet tisztasága elleni (Btk. XV. fejezet VII. cím), nemzetközi közélet tisztasága elleni (Btk. XV. fejezet VIII. cím) bűncselekményt követett el, illetőleg jogerős bírósági
46
ítéletben megállapított, a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedésekről szóló törvény szerinti tevékenység korlátozása alatt áll.
büntetőjogi
− Az értelmező rendelkezések az egyértelműség miatt kiegészülnek a biztosíték fogalmával, mely szerint az: EGT-állam területén székhellyel rendelkező hitelintézetnél vagy befektetési szolgáltatónál elhelyezett pénz vagy állampapír, EGT-állam területén székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia és a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény tekinthető a törvény alkalmazása szempontjából biztosítéknak. − Ismét törvény határozza meg az állami adóhatóság szerencsejáték szervezéssel kapcsolatos feladatait, így teljesül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek azon követelménye is, miszerint a hatóság a jogszabályban meghatározott adatokat tartja nyilván. − A szerencsejáték ügyben határozattal kiszabott bírságokkal szembeni fellebbezést az állami adóhatóság vezetője bírálja el. A rendelkezés kiegészítésre kerül azzal, hogy a végzéssel kiszabott bírságok tekintetében is az állami adóhatóság vezetője jár el másodfokon. − A bírság kiszabásánál mérlegelendő szempontok kiegészítésre kerülnek. − Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben a bírság kiszabásánál nemcsak a kötelezettségszegés vagy mulasztás súlyát értékeli, hanem azt is figyelembe veszi, hogy hasonló jogsértés miatt 2 éven belül a szervezővel szemben szabott-e ki jogerősen bírságot. − Az állami adóhatóság a pénzmosás elleni törvény szabályait megszegő elektronikus kaszinót is szankcionálhatja a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény alapján kiszabott bírsággal, az engedély felfüggesztésével, illetve a szervező tevékenységtől való eltiltással. − A tét és a tiltott szerencsejáték fogalma kiegészítésre kerül. − A szerencsejáték fogalmának megfelelően téten nemcsak a pénzt, hanem az egyéb vagyoni értéket is érteni kell. − A Büntető Törvénykönyv szerint vétséget követi el, aki tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez, vagy ehhez helyiséget bocsát rendelkezésre. A tiltott szerencsejáték fogalmát a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény jelenleg tágan értelmezi, azon értve az engedélytől eltérő, a törvény kijátszásával, vagy abban foglalt kötelezettség, tilalom megszegésével szervezett szerencsejátékot is. Indokolt tiltott szerencsejátékon az engedély vagy – interneten történő fogadás kapcsán – nyilvántartásba vétel nélküli szervezést érteni. Ezzel a szükségtelen szigor enyhül, ugyanakkor az érintett tényállások továbbra is szankcionálhatóak maradnak az állami adóhatóság által.
47
FIATALOK ÉLETKEZDÉSI TÁMOGATÁSA Adminisztráció egyszerűsítése Automatikus kártyagyártás (engedélyezési eljárás) A javaslat tartalmazza, hogy a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvény alapján a 2005. után születetteknek ne csak az adóazonosító jel megképzése történjen meg, hanem automatikusan legyártásra, illetve postázásra kerüljön a kártya is.
MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ JOGVISZONYOKAT SZABÁLYOZÓ TÖRVÉNYEK Feketegazdaság visszaszorítását elősegítő intézkedések A készpénzfizetések korlátozása − A készpénzfizetési forgalom csökkentése érdekében szükségessé vált a Munka Törvénykönyve módosítása. A munkabérre, valamint a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegét (minimálbér) meghaladó összegű, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatásra vagy egyéb kifizetésre vonatkozó rendelkezések módosulnak. A munkabér, valamint a minimálbér nagyságát meghaladó összegű egyéb díjazások kifizetése bankszámlára való átutalással történhet, ha a munkavállalónak a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye olyan településen van, amely szerepel a bankjegykiadó automatával rendelkező települések felsorolását tartalmazó jogszabályban. Budapest, 2008. szeptember 24.
