6132. számú. törvényjavaslat. egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények módosításáról

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA

T/6132. számú törvényjavaslat egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények módosításáról

Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter

Budapest, 2015. szeptember

1

2015. évi … törvény egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények módosításáról 1. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása 1. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdés 140. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) „140. székhely szerinti tagállam: a) szabályozott piac esetében az a tagállam, amelyben a szabályozott piac létesítő okirat szerinti székhelye található, vagy ha a nemzeti jog szerint nem rendelkezik létesítő okirat szerinti székhellyel, az a tagállam, amelyben a központi irodája található, b) az V. Fejezetben foglaltak alkalmazásában ba) az 1 000 eurónál, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összegnél kisebb egységnyi névértékű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátója vagy részvények kibocsátója esetében: baa) az a tagállam, amelyben a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye van, vagy bab) ha a kibocsátó egy harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás, a kibocsátó által azon tagállamok közül kiválasztott tagállam, amelyekben értékpapírjait szabályozott piacra bevezették, bb) a ba) alpont hatálya alá nem tartozó bármely kibocsátó esetében a kibocsátó által azon tagállamok közül kiválasztott tagállam, amelyben a kibocsátónak a létesítő okirat szerinti székhelye van, vagy amelyekben értékpapírjait szabályozott piacra bevezették, bc) ha a kibocsátó értékpapírjaival a bab) alpont vagy a bb) alpont szerint meghatározott székhely szerinti tagállamában már nem, egy vagy több másik tagállamban viszont kereskednek, azon új székhely szerinti tagállam, amelyet a kibocsátó azon tagállamok közül választhat, amelyekben a kibocsátó értékpapírjai szabályozott piacon be vannak vezetve, vagy azon tagállam, amelyben a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye van,” 2. § (1) A Tpt. 27. § (1a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kiemelt információ tartalmazza:) „a) a kibocsátóra, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személyre vonatkozó alapvető adatokat, kockázatainak, pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges adatokat, beleértve az eszközöket és forrásokat,” (2) A Tpt. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Amennyiben a forgalomba hozatal végleges feltételeit (amelyek csak az értékpapírjegyzékkel kapcsolatos információkat tartalmazzák, így különösen: a forgalomba hozatal össznévértékét, az értékpapír futamidejét, lejáratát, kamatát vagy egyéb járulékait, a forgalomba hozatal módját és helyét, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódját) sem az alaptájékoztató, sem a 32. §

2

szerinti kiegészítés nem tartalmazza, az egyes nyilvános részkibocsátásokra vonatkozóan a kibocsátó a forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal végleges feltételeit közzéteszi, és azokról tájékoztatja a Felügyeletet. A Felügyelet a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot ezt követően tájékoztatja a forgalomba hozatal végleges feltételeiről.” 3. § A Tpt. 34. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A közzététel helye:) „b) a kibocsátó vagy – ha van – a forgalmazó honlapja,” 4. § (1) A Tpt. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír hitelintézet által kibocsátási program keretében történő nyilvános forgalomba hozatalára, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez, ha a forgalomba hozatalára, illetve a szabályozott piacra történő bevezetésére kizárólag Magyarországon kerül sor, valamint ha az értékpapír 1. nem alárendelt kölcsönt testesít meg, nem konvertálható és nem átcserélhető, 2. nem ad jogot más értékpapír megszerzésére és nem kapcsolódik származtatott termékhez, és 3. betétgyűjtést testesít meg, akkor a hitelintézet a 26-27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 7. számú melléklet szerint összeállított, a Felügyelet által engedélyezett ismertetőt tehet közzé a 34. §-ban meghatározott módon azzal, hogy a 7. számú melléklet 3-14. és 17-19. pontjában meghatározott adatokat a 27. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint jelenti be a Felügyeletnek és teszi közzé.” (2) A Tpt. 45. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír hitelintézet által kibocsátási program keretében történő nyilvános forgalomba hozatalára, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez, ha az összes forgalomba hozott értékpapír kibocsátási értéke uniós szinten az első forgalomba hozataltól számított tizenkét hónapos időtartamon belül nem éri el a hetvenötmillió eurót, vagy a forgalomba hozatalra vonatkozó döntés napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva annak megfelelő összeget, valamint ha az értékpapír 1. nem alárendelt kölcsönt testesít meg, nem konvertálható és nem átcserélhető, és 2. nem ad jogot más értékpapír megszerzésére és nem kapcsolódik származtatott termékhez, akkor a hitelintézet a 26-27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 7. számú melléklet szerint összeállított, a Felügyelet által engedélyezett ismertetőt tehet közzé a 34. §-ban meghatározott módon azzal, hogy a 7. számú melléklet 3-14. és 17-19. pontjában meghatározott adatokat a 27. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint jelenti be a Felügyeletnek és teszi közzé.” 5. § (1) A Tpt. 52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

3

„(1) E fejezetben foglaltakat kell alkalmazni a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítésekor, ha a kibocsátó 5. § (1) bekezdés 140. pont b) alpontja szerinti székhely szerint tagállama Magyarország.” (2) A Tpt. 52. §-a a következő (1a)–(1d) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Ha a kibocsátó az 5. § (1) bekezdés 140. pont bab) alpont szerint Magyarországot választotta székhely szerinti tagállamnak, a választása mindaddig érvényben marad, amíg a kibocsátó az 5. § (1) bekezdés 140. pont bc) alpont értelmében új székhely szerinti tagállamot nem választ. (1b) Ha a kibocsátó az 5. § (1) bekezdés 140. pont bb) alpont szerint Magyarországot választotta székhely szerinti tagállamnak, a választása a közzététel időpontjától számított legalább 3 évig nem változtatható meg, kivéve, ha a kibocsátó értékpapírjaival az Európai Unió szabályozott piacán már nem kereskednek vagy a kibocsátó a hároméves időtartam alatt az 5. § (1) bekezdés 140. pont ba) vagy bc) alpont hatálya alá kerül. (1c) A kibocsátó az 56. § és az 58. § szerint közzéteszi, ha székhely szerinti tagállama Magyarország. A kibocsátó e tényt bejelenti a Felügyeletnek, valamennyi fogadó tagállam felügyeleti hatóságának, valamint adott esetben a létesítő okirat szerint választott tagállam felügyeleti hatóságának. (1d) Ha a kibocsátó az értékpapírjainak szabályozott piacra való első bevezetésének időpontjától számított három hónapon belül nem teszi közzé, hogy a székhely szerinti tagállama – az 5. § (1) bekezdés 140. pont bab) alpont vagy az 5. § (1) bekezdés 140. pont bb) alpont szerinti választás alapján – Magyarország, a székhely szerinti tagállama az a tagállam lesz, amelyben a kibocsátó értékpapírjai valamely szabályozott piacra be vannak vezetve. Ha a kibocsátó értékpapírjai egynél több tagállam területén működő szabályozott piacokra vannak bevezetve, ezen tagállamok lesznek a kibocsátó székhely szerinti tagállamai mindaddig, amíg a kibocsátó egyetlen székhely szerinti tagállamot nem választ és azt közzé nem teszi.” (3) A Tpt. 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az e fejezetben foglaltakat nem kell alkalmazni az államra, az olyan nemzetközi testületre, amelynek legalább egy tagállam a tagja, az EKB-ra, a tagállamok nemzeti központi bankjaira, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközre és bármely egyéb, az európai monetáris unió stabilitásának megőrzése céljából létrehozott mechanizmusra.” 6. § (1) A Tpt. 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatja vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. A kibocsátó a közzététellel egyidejűleg köteles a Felügyeletet tájékoztatni és gondoskodik arról, hogy az egyes tájékoztatások legalább tíz évig nyilvánosan hozzáférhetőek maradjanak.” (2) A Tpt. 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Nem köteles éves és féléves jelentést készíteni a helyi önkormányzat, továbbá azon kibocsátó, amely kizárólag olyan, szabályozott piacra bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt bocsát ki, amelynek névértéke legalább százezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg.”

4

(3) A Tpt. 54. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A részvény, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója az adott időszak végét követően mielőbb, de legkésőbb három hónapon belül a pénzügyi év első hat hónapjára vonatkozóan féléves jelentést tesz közzé.” 7. § (1) A Tpt. 61. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A szavazati jog kiszámítása − a szavazati jog gyakorlásának korlátozására vonatkozó előírásoktól függetlenül − mindazon részvények alapján történik, amelyhez a kibocsátó létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik. Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor a részvényes részesedésén kívül az (5), (6) és (9) bekezdés szerinti szavazati jogot is figyelembe kell venni.” (2) A Tpt. 61. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki: „(6a) A szavazati jogok mértékét a pénzügyi eszköz alapjául szolgáló részvények össznévértékére vonatkoztatva kell kiszámítani, kivéve a kizárólag készpénzben kiegyenlíthető pénzügyi eszközöket, melyek esetében a szavazati jogok számát a Bizottság 2015/761/EU rendeletében foglaltakra figyelemmel kell kiszámítani. A birtokos az ugyanazon mögöttes kibocsátóhoz tartozó összes pénzügyi eszközt összesíti és bejelenti. A szavazati jogok kiszámításakor csak a hosszú pozíciókat kell figyelembe venni, és ezek nem nettósíthatóak.” (3) A Tpt. 61. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség terheli azt a személyt is, aki közvetlenül vagy közvetve olyan pénzügyi eszköznek van a birtokában, amely lejáratkor a birtokos számára – szerződés alapján – feltétel nélkül, illetve a birtokos döntésétől függően a kibocsátó szavazati jogot biztosító részvényének és szavazati jogának megszerzését teszi lehetővé. A tájékoztatási kötelezettség teljesítése során különbséget kell tenni a fizikai leszállítással teljesíthető és a készpénzben kiegyenlíthető pénzügyi eszközök között.” (4) A Tpt. 61. §-a a következő (9a) és (9b) bekezdéssel egészül ki: „(9a) A (9) bekezdés alkalmazásában az alábbiak tekintendők pénzügyi eszköznek: a) átruházható értékpapír, b) opció, c) határidős ügylet, d) csereügylet, e) tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodás, f) különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás vagy g) az a)–f) pontban meghatározott pénzügyi eszközökkel hasonló gazdasági hatást eredményező szerződés. (9b) A pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, a (9) bekezdés szerint már bejelentett szavazati jogokat ismét be kell jelenteni, ha a természetes személy vagy vállalkozás megszerezte az alapul szolgáló részvényeket, és a tulajdonszerzés eredményeként az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok mértéke eléri vagy meghaladja a (3) bekezdésben foglalt küszöbértéket.”

5

(5) A Tpt. 61. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki: „(11a) A részvényes mentesül az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alól, ha a szavazati jogok a 203. § (3) bekezdésben említett rendelettel összhangban stabilizálási célból szerzett részvényekhez kapcsolódnak, feltéve, ha a kibocsátó biztosítja, hogy a részesedéshez kapcsolódó szavazati jog a) nem gyakorolható, és b) a döntéshozó, ügyvezető szervei, felügyelőbizottsága vagy ezek testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt.” (6) A Tpt. 61. § (12) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(Az árjegyző mentesül az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alól, ha)] „a) biztosítja, hogy a részesedéséhez kapcsolódó szavazati jogot senki se gyakorolhassa,” 8. § (1) A Tpt. 400. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:) „o) elrendelheti a tagsági jogok gyakorlásának felfüggesztését: 1. ha törvény alapján a részvényes a részvénytársasággal szemben tagsági jogait nem gyakorolhatja, és ezt a tényt a Felügyelet határozatban megállapítja, 2. a 61. §-ban foglalt kötelezettségek megsértése esetében a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényesével vagy a szavazati jog birtokosával szemben;” (2) A Tpt. 400. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki: (A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:) „w) az V. Fejezetben foglalt tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetén a tájékoztatásra kötelezettel szemben 1. a jogsértés megállapítását követően a honlapján nyilvános közleményt tehet közzé a felelős tájékoztatásra kötelezett és a jogsértés jellegének megjelölésével, 2. megtilthatja a felelős tájékoztatásra kötelezett számára a jogsértést megvalósító magatartás folytatását vagy megismétlését, illetve 3. bírságot szabhat ki.” 9. § A Tpt. 405. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Felügyelet a kibocsátót, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés szabályait megsértő személyt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi értéktárat, a központi szerződő felet, illetve ezek vezető állású személyét és alkalmazottját, a bennfentes kereskedelmet és a piacbefolyásolást elkövető személyt, a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályokat megsértő személyt és a 61. §-ban foglalt kötelezettséget megsértő részvényest vagy a szavazati jog birtokosát az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a Pmt.-ben, valamint

6

a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége, továbbá a saját szabályzatában foglaltak megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá, ha azt külföldi felügyeleti hatóság a 399. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.” 10. § A Tpt. 25. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 11. § A Tpt. a) 52. § (4) bekezdésében a „részvény vagy kötvény kibocsátójára” szövegrész helyébe a „kötvény kibocsátójára” szöveg, b) 58. § (3) bekezdésében a „Felügyeleti hatóságai” szövegrész helyébe a „felügyeleti hatóságai” szöveg, c) 61. § (11) bekezdés a) pontjában a „biztosítja, hogy a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot senki se gyakorolhassa,” szövegrész helyébe az „a szavazati jog nem gyakorolható” szöveg, d) 61. § (11) bekezdés b) pontjában az „ügyvezető, felügyelő szervei vagy testületi tagjainak” szövegrész helyébe az „ügyvezető szervei, felügyelőbizottsága vagy ezek testületi tagjainak” szöveg lép. 12. § Hatályát veszti a Tpt. 5. § (1) bekezdésének 28. pontja. 2. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása 13. § (1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény a következő 231/K. §-sal egészül ki: „231/K. § (1) A Felügyelet ellátja a) az időtartam-alapú részvénypiaci kockázati részmodul használatához, b) a releváns kockázatmentes hozamgörbéhez történő illeszkedési korrekció használatához, c) a kockázatmentes hozamgörbére vonatkozó átmeneti intézkedések használatához, d) a biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó átmeneti intézkedések használatához szükséges engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos feladatokat. (2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott engedélyezési eljárások lefolytatása során a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott szabályok alapján, a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 86. cikk (1) bekezdés f)–i) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított szabályokkal együtt alkalmazva jár el.” (2) Hatályát veszti a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény a) 231/H. § (3) bekezdésében az „és az f)–i) pontjában”, b) 231/I. § (2) bekezdésében a „szabályokkal együtt alkalmazva - a különleges célú gazdasági egységek létrehozásáról és működéséről szóló kormányrendeletben meghatározott”

7

szövegrész. 3. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása 14. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 40. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki: „(18) Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló, 2015. április 29-i 760/2015/EU parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.” 15. § (1) Az MNBtv. 53. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1a) Az (1) bekezdésben meghatározottakat meghaladóan az MNB a Hpt. 185. § és 189-192. §, a Tpt. 400. § (1) bekezdés o) pont 2. alpont, a Tpt. 400. § (1) bekezdés w) pont és a Bszt. 164. § alapján hozott, (1) bekezdés szerint közzétett, jogerős határozatában megjelöli a jogsértő természetes személy nevét is.” (2) Az MNBtv. 53. § (4)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az MNB anonim módon teszi közzé a Hpt.-ben, a Tpt.-ben és a Bszt.-ben meghatározott intézkedésről vagy kivételes intézkedésről, valamint a pénzbírságról hozott határozatát, ha a nyilvánosságra hozatal a) aránytalan a természetes személy által elkövetett jogsértéshez képest, b) aránytalan hátrányt okoz a természetes és jogi személyekre nézve, vagy c) veszélyezteti valamely folyamatban lévő büntetőeljárás sikerességét. (5) Az MNB mérlegelése alapján a Hpt.-ben, a Tpt.-ben és a Bszt.-ben meghatározott intézkedésről vagy kivételes intézkedésről, pénzbírságról hozott határozat közzététele legfeljebb 30 napra elhalasztható, ha a jogsértő magatartás várhatóan rövid időn (legfeljebb 30 napon) belül megszűnik, és a jogsértés nem veszélyezteti a jogi személy biztonságos működését, ügyfeleinek védelmét, valamint a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását. (6) Az MNB a Hpt.-ben, a Tpt.-ben és a Bszt.-ben meghatározott intézkedésekről és kivételes intézkedésekről, pénzbírságról hozott határozatát legalább 5 évig és legfeljebb 10 évig elérhetővé teszi a honlapján.” 16. § Az MNBtv. 76. §-a a következő (8)–(9) bekezdéssel egészül ki: „(8) A Tpt. 400. § (1) bekezdés w) pont 3. alpontjában foglalt bírság mértéke a) vállalkozás esetében aa) legfeljebb 2 984 800 000 forint vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti éves árbevétel legfeljebb 5 %-a azzal, hogy ha a vállalkozás anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált

8

beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel vagy ab) a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese, b) természetes személy esetében ba) legfeljebb 596 960 000 forint vagy bb) a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese. (9) A (8) bekezdésben foglalt összegek közül minden esetben a magasabb összeget kell alkalmazni.” 17. § (1) Az MNBtv. 140. § (3) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki: (Az MNB írásban bejelenti az Európai Bizottságnak) „v) a Bit. 279. § (5) bekezdésében és a 284. § (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatás megtagadásának, továbbá a Bit. 289. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott intézkedéseknek a számát és típusát.” (2) Az MNBtv. 140. § (4) bekezdés c) pontja a következő ck) alponttal egészül ki: [Az MNB tájékoztatja c) az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot] „ck) a Bit. 279. § (5) bekezdésében és a 284. § (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatás megtagadásának, továbbá a Bit. 289. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott intézkedéseknek a számáról és típusáról;” (3) Az MNBtv. 140. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A (3) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésben – az érintett csoport szerkezetének és a csoportfelügyelet terjedelmének egyidejű bemutatásával – jelezni kell azt is, ha a tevékenységi engedélyt olyan biztosítónak vagy viszontbiztosítónak adták ki vagy olyan biztosítótól vagy viszontbiztosítótól vonták vissza, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata.” (4) Az MNBtv. 140. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Az MNB a (3) bekezdés a), e), g) és n) pontja szerinti bejelentést az EGT állama pénzügyi felügyeleti hatóságainak is megküldi.” 18. § Az MNBtv. 185. §-a a következő z) ponttal egészül ki: (Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „z) az Európai Parlament és a Tanács 760/2015/EU rendelete (2015. április 29.) az európai hosszú távú befektetési alapokról.”

9

19. § Hatályát veszti az MNBtv. 70. § (2) bekezdése. 3. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása 20. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 4. § (1) bekezdése a következő 28a. ponttal egészül ki: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:) „28a. EHTBA: az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló, 2015. április 29-i 760/2015/EU parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban engedélyezett ABA;” 21. § A Kbftv. 205. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (E törvény) „h) az Európai Parlament és Tanács 2015. április 29-i az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló 760/2015/EU rendeletének” (végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.) 4. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása 22. § (1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 4. § (1) bekezdés 79. pont a) és b) alpontja a következő szöveggel lép hatályba: (E törvény alkalmazásában: 79. nagykockázat:) „a) az 1. melléklet A) rész 4–7., valamint 11. és 12. pontjában meghatározott ágazatba besorolt kockázatok, amennyiben a biztosítási összeg meghaladja az 500 millió forintot; b) az 1. melléklet A) rész 14. és 15. pontjában meghatározott ágazatba besorolt kockázatok, ha a szerződő szakmája szerint ipari vagy kereskedelmi tevékenységet végez vagy szellemi szabadfoglalkozású és a kockázatok ehhez a tevékenységhez kapcsolódnak, valamint, amennyiben a biztosítási összeg meghaladja az 200 millió forintot;” (2) A Bit. 4. § (1) bekezdés 100. pontja a következő szöveggel lép hatályba: (E törvény alkalmazásában:) „100. többlethozam: a számviteli biztosítástechnikai tartalékok körébe tartozó matematikai tartalék befektetési hozamának és a technikai kamatláb felhasználásával számított hozamnak a különbsége;”

10

(3) A Bit. 4. § (1) bekezdés 101. pontja a következő szöveggel lép hatályba: (E törvény alkalmazásában:) „101. ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetében az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött;” (4) A Bit. 4. § (1) bekezdése a következő 120. és 121. ponttal kiegészülve lép hatályba: (E törvény alkalmazásában:) „120. külső hitelminősítő intézet: a Hpt.-ben meghatározott fogalom, 121. tartós adathordozó: a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott fogalom.” 23. § A Bit. 34. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „34. § (1) Ha a Bizottság egy harmadik ország szavatolótőke-megfelelési rendszerét egyenértékűnek tekinti a Szolvencia 2 irányelvben meghatározott rendszerrel, akkor az adott harmadik országban központi irodával rendelkező viszontbiztosítóval kötött viszontbiztosítási szerződéseket ugyanúgy kell kezelni, mint az Európai Unióban székhellyel rendelkező, engedélyezett viszontbiztosítóval kötött viszontbiztosítási szerződéseket. (2) Az (1) bekezdésben foglalttal azonos elbánásban részesülnek az olyan harmadik országbeli viszontbiztosítóval kötött viszontbiztosítási szerződések, amelyek központi irodája olyan harmadik országban található, amelynek szavatolótőke-megfelelési rendszerét a Bizottság ideiglenesen egyenértékűnek minősítette.” 24. § A Bit. 43. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(5) Ha egy nem-életbiztosítási ágazat művelésére engedéllyel rendelkező biztosítónak pénzügyi, kereskedelmi vagy igazgatási kapcsolatai vannak egy életbiztosítási tevékenység művelésére engedéllyel rendelkező biztosítóval, a Felügyelet biztosítja, hogy az érintett biztosítók elszámolásait ne torzítsák a biztosítók közötti megállapodások, vagy bármilyen olyan megállapodás, ami a ráfordítások és a bevételek arányosítását érintheti.” 25. § A Bit. 69. § b) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Nem lehet szakmailag alkalmasnak és üzletileg megbízhatónak minősíteni azt a személyt, aki) „b) vezető állású személy vagy vezető állású személy volt olyan biztosítónál, viszontbiztosítónál vagy pénzügyi szervezetnél, illetve vezető tisztségviselő vagy vezető tisztségviselő volt olyan gazdasági társaságnál, amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag az illetékes felügyeleti

11

hatóság által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, vagy amelyet felszámoltak, vagy felszámolási eljárás alatt áll, vagy amelyet kényszertörlési eljárásban töröltek vagy kényszertörlési eljárás alatt áll és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért öt évnél nem régebbi, jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította,” 26. § (1) A Bit. 71. § (4) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (A könyvvizsgálónak a biztosító vagy viszontbiztosító éves beszámolójának vizsgálata mellett az alábbiakat is vizsgálnia kell:) „a) a 269. § (2) bekezdés a) pontja szerinti éves felügyeleti jelentés helyességét;” (2) A Bit. 71. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(6) A könyvvizsgáló az (5) bekezdésben előírt kiegészítő jelentésében köteles arra is kitérni, hogy a 269. § (2) bekezdés a) pontja szerinti éves felügyeleti jelentésben szereplő biztosítástechnikai tartalékok és az éves beszámolóban szereplő számviteli biztosítástechnikai tartalékok mértéke elégséges-e, és eszközfedezete megfelel-e az e törvényben foglaltaknak.” 27. § A Bit. a következő 104/A. és 104/B. §-sal kiegészülve lép hatályba: „104/A. § (1) Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az eszközeit – részben vagy egészben – maga kezeli, akkor e tevékenység irányítására köteles – munkaviszony keretében – olyan személyt foglalkoztatni, aki a) büntetlen előéletű, b) értékpapír-forgalmazói vizsgával rendelkezik, c) szakirányú felsőfokú végzettséggel – így különösen biztosításmatematikai (aktuáriusi) végzettséggel, természettudományi, gazdaságtudományi, jogi, műszaki képzési területen szerzett egyetemi vagy mesterfokozatú végzettséggel, a könyvvizsgálói végzettséggel, felsőfokú vagy posztgraduális bankszakmai képesítéssel – rendelkezik, d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik és e) három év pénzügyi szervezetnél végzett befektetési, vagyonkezelési gyakorlattal rendelkezik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy alkalmazására az 53. § (4)–(6) bekezdésében meghatározott szabályokat is alkalmazni kell. (3) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a befektetések irányításáért felelős személy foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott személy a) irányítja és ellátja a saját vagyonkezelési tevékenységhez kapcsolódó feladatokat, b) felelős a biztosító, viszontbiztosító saját vagyonkezelési tevékenységének prudens végzéséért, a befektetéseknek a jelen törvényben foglalt előírásoknak való megfelelőségéért. 104/B. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító köteles a folyamatos működéséhez szükséges pénzeszközei pénzforgalmát hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlán bonyolítani.

12

(2) A biztosító és a viszontbiztosító az (1) bekezdésben meghatározott pénzforgalmi számla vezetőjét és a számlájának számát a számlanyitást követő három napon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek. (3) A biztosító és a viszontbiztosító a pénzforgalmi számla alszámláin bonyolíthatja le többek között a szolgáltatási tevékenységéhez, valamint a szervezete működéséhez kapcsolódó pénzforgalmat a 109. § (1) bekezdése és a 110. § (1) és (3) bekezdése figyelembevételével. (4) A folyamatos működéshez szükséges pénzeszközökön felüli, pénzügyi eszközbe befektetésre kerülő eszközeit a biztosító és a viszontbiztosító – az e feladatok ellátására igénybe vett – letétkezelőnél vezetett befektetési számlára utalja. (5) A befektetés kezelője a napi ügyletekről teljes körűen tájékoztatja a letétkezelőt. (6) A befektetés kezelője és a letétkezelő köteles nettó eszközértéket számítani, feltéve, ha az eszközalap egységnyi árfolyama a mögöttes befektetési alap árfolyamával nem egyezik meg. A számított értékeket minden értékelési napra vonatkozóan egyeztetni kell. (7) Ha a letétkezelő a tevékenysége végzése során közreműködőt vesz igénybe, a közreműködő tevékenységéért a letétkezelő felel.” 28. § A Bit. 108. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jelentés tartalmára, közzétételére és az ezzel kapcsolatos felügyeleti engedélyezésre vonatkozó szabályokat a Kormány a fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentés, továbbá a csoportszintű jelentés tartalmáról, közzétételének módjáról és felügyeleti hatósági eljárási szabályairól szóló rendeletben állapítja meg.” 29. § A Bit. 109. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „109. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító a számviteli biztosítástechnikai tartalékainak fedezetéül szolgáló – a számviteli szabályok szerint az éves beszámolóban megjelenítendő – eszközökről a 6. mellékletben meghatározott csoportosítás szerint külön eszköznyilvántartást vezet, amelynek függelékeként – szintén a 6. mellékletben meghatározott csoportosítás szerint – külön nyilvántartásban is kimutatja a matematikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközöket. (2) A nyilvántartásban feltüntetett eszközök összértéke nem lehet kevesebb a számviteli biztosítástechnikai tartalékok értékénél, ezen belül a matematikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközök összértéke semmilyen időpontban sem lehet kevesebb azon számviteli biztosítástechnikai tartalékok értékénél, amelyek fedezésére ezen eszközöket hozzárendelték. (3) Ha az eszköznyilvántartásban szereplő eszköz olyan kötelezettséggel terhelt, amely miatt az eszköz egy része nem vonható be a biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződésekből származó kötelezettségvállalások fedezetére, ezt a tényt fel kell venni az eszköznyilvántartásba, és a nem bevonható rész értékét az eszköz értékéből le kell vonni. (4) A biztosító és a viszontbiztosító köteles biztosításüzemi működését szolgáló ingatlanairól és gazdasági társaságban való részesedéseiről külön nyilvántartást vezetni.”

30. §

13

A Bit 110. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(4) A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetében a biztosító a szerződő számláján kizárólag olyan befektetési egységet olyan értéken tarthat nyilván, amelyet valamely eszközalapba ténylegesen befektetett. (5) A biztosító nyilvántartásának és az ügyfél felé való elszámolásnak egyezőséget kell mutatnia.” 31. § A Bit. VIII. Fejezete a következő 47/A. alcímmel és 122/A. §-sal kiegészülve lép hatályba: „47/A. A biztosítási szerződés módosulásának szabályai 122/A. § (1) Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybe vételére jogosító feltételeknek megfeleljen. (2) Ha a szerződő fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpontjával módosul. (3) A biztosító a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatásban a 152. § (1) bekezdésben meghatározott módon tájékoztatja a szerződő felet a szerződést vagy az általános szerződési feltételeket érintő változásokról. (4) A módosító javaslat szerződő általi elutasítása nem adhat alapot a szerződés biztosító általi felmondására.” 32. § A Bit. 133. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(3) Életbiztosítási szerződések esetén a szerződések díjainak ésszerű aktuáriusi feltételezések alapján elegendőnek kell lennie arra, hogy az életbiztosító az életbiztosítási szerződésből eredő minden kötelezettségének eleget tudjon tenni, így különösen az ehhez kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok képzésére vonatkozó kötelezettségének. (4) A (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség mérlegelésére az életbiztosító pénzügyi helyzetét bármely szempontból figyelembe lehet venni anélkül, hogy a díjakon és az azokon nyert jövedelmeken kívüli forrásokból származó bevételek rendszeres és állandó jellege hosszú távon esetleg veszélyeztetné az életbiztosító szavatolótőke-megfelelését.” 33. § (1) A Bit. 138. § (1) bekezdés o) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn) „o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,”

14

(2) A Bit. 138. §-a a következő (2a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.” 34. § A Bit. 149. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(5) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 10–13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti: a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait; b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a (4) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokat; c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat; d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő személyt érintő korábbi − az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos − biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat; e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi − az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos − biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.” 35. § (1) A Bit. 152. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven és az ügyfél ez irányú kifejezett hozzájárulása esetén tartós adathordozón is történhet.” (2) A Bit. 152. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(5) A biztosító – a 4. melléklet A) pont 17. alpontjában foglaltakat kivéve – az (1) bekezdésben foglalt adatok változása esetén a szerződés módosításakor és megújításakor köteles az (1) bekezdésben meghatározott módon a szerződő fél részére a változásokról tájékoztatást nyújtani.” 36. § A Bit. 68. alcíme a következő 168/A. §-sal kiegészülve lép hatályba: „168/A. § (1) A 167. és 168. §-ban meghatározott intézkedés megindításáról és annak joghatásairól a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió tagállamainak felügyeleti hatóságait. (2) A 167. és 168. §-ban meghatározott intézkedésről szóló döntés honlapon történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül közzéteszi annak tartalmát az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, angol és magyar nyelven a 11. melléklet C) részében meghatározott nyomtatványon.”

15

37. § A Bit. 170. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „170. § Ha másik tagállam érintett felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a területén székhellyel rendelkező biztosító ellen reorganizációs vagy azzal egy tekintet alá eső eljárás indult, a Felügyelet – mérlegelve a tájékoztatás szükségességét a magyarországi esetleges hitelezők tekintetében – honlapján tájékoztatót tehet közzé az eljárás megindításáról és annak gyakorlati következményeiről.” 38. § A Bit 194. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „194. § (1) A biztosító első számú vezetője a számviteli biztosítástechnikai tartalékok közül a matematikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök – 109. § (1) bekezdésében és a 212. § (1) bekezdésében meghatározott eszköznyilvántartás szerinti – listáját a felszámolás kezdő időpontjának napjával lezárja és azt a Cstv.-ben meghatározott tevékenységet lezáró mérleg átadásával egyidejűleg a felszámolónak átadja. (2) A felszámolási eljárás megindítása után az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő eszközök összetétele – az elírásból származó hibák javítása kivételével – csak a Felügyelet hozzájárulásával változtatható meg. (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő eszközök értékesítésének eredménye kevesebb, mint a nyilvántartásban meghatározott értékük, a felszámolónak meg kell indokolnia az eltérés okát a Felügyeletnek. (4) A felszámoló az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő eszközökhöz hozzáadja az ezen eszközökből származó hozamot, valamint a felszámolási eljárás megindítása és az esetleges állományátruházás időpontja között az érintett biztosítási állomány tekintetében beérkezett díjbevétel összegét.” 39. § A Bit. 199. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „199. § Magyarország területén – a biztosítótól vagy a viszontbiztosítótól kockázatot átvállalni jogosult – különleges célú gazdasági egység a Felügyelet engedélyével akkor alapítható, ha az megfelel a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 211. cikk (2) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében meghatározott követelményeknek.” 40. § A Bit. 212. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(1) A számviteli biztosítástechnikai tartalékok közül a matematikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközökről a biztosító a 6. mellékletben meghatározott csoportosítás szerint külön eszköznyilvántartást vezet. (2) A biztosító eszköznyilvántartásban feltüntetett eszközei összértékének mindenkor el kell érnie az (1) bekezdés szerinti tartalékok előírt nagyságát.”

16

41. § A Bit. 237. § (1) bekezdése a következő o) ponttal kiegészülve lép hatályba: ( A Felügyelet engedélye szükséges:) „o) a fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentéssel, továbbá a csoportszintű jelentéssel kapcsolatban a fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentés, továbbá a csoportszintű jelentés tartalmáról, közzétételének módjáról és felügyeleti hatósági eljárási szabályairól szóló rendeletben meghatározott információk közzétételének mellőzéséhez, vagy más közzététel alkalmazásához vagy az arra történő hivatkozáshoz.” 42. § A Bit. 95. alcíme a következő 254/A. §-sal kiegészülve lép hatályba: „254/A. § A Felügyelet tájékoztatást nyújt a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságainak, továbbá az Európai Bizottságnak – a magyar állampolgárok és magyarországi székhelyű jogi személyek vonatkozásában – a 252. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumok kiállítására jogosult hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar hatóságokról.” 43. § A Bit. 255. §-a a következő (11) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(11) Ha a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott, kérelmezett felügyeleti hatóság, akkor a Felügyelet jogosult a 307. § (1) bekezdése, a 309. és 310. §, továbbá a 312. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott intézkedések megtételére az Európai Unión belül létrehozott fióktelepek teljes üzleti tevékenységének a szavatolótőke-megfelelése tekintetében.” 44. § A Bit. 279. § (6) és (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(6) A tájékoztatás (5) bekezdésben meghatározott megtagadásáról a Felügyelet határozatban dönt, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül közöl a bejelentő biztosítóval. (7) A fogadó tagállam felügyeleti hatóságának tájékoztatásával egyidejűleg a Felügyelet a biztosítóval közli azt is, hogy a fióktelep a tevékenységét a másik tagállamban a 280. § (2) bekezdése szerint mikor kezdheti meg.” 45. § A Bit. 284. § (4) és (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(4) A tájékoztatás (3) bekezdésben meghatározott megtagadásáról a Felügyelet határozatban dönt, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül közöl a bejelentő biztosítóval.

17

(5) A fogadó tagállam felügyeleti hatóságának tájékoztatásával egyidejűleg a Felügyelet a biztosítóval közli azt is, hogy a határon átnyúló tevékenységét a másik tagállamban a 285. § (1) bekezdése szerint mikor kezdheti meg.” 46. § A Bit. 287. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(1) Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítónak évente egyszer – a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározottak szerint – tájékoztatni kell a Felügyeletet a más tagállamban létesített fióktelepe által végzett vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységével kapcsolatban tagállamonként – a viszontbiztosítás levonása nélkül – a biztosítási díjbevételről, a kárkifizetések és a kifizetett jutalékok összegéről biztosítási üzletáganként, a nem-életbiztosítás és az életbiztosítás vonatkozásában elkülönítetten.” 47. § A Bit. 289. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(3) Ha a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága által tett intézkedések ellenére a jogszabálysértés továbbra is fennáll, a Felügyelet – a székhely szerinti tagállam előzetes értesítését követően – a 291. § (1) bekezdés a)–g), i) és q) pontjában foglalt intézkedéseket alkalmazhatja, vagy az EBFH-hoz utalhatja az ügyet és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban a segítségét kérheti.” 48. § (1) A Bit. 291. § (1) bekezdés q) pont qg) alpontja a következő szöveggel lép hatályba: [A Felügyelet a biztosító vagy a viszontbiztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység e törvényben meghatározott szabályoknak, továbbá ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a következő intézkedéseket hozhatja: q) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti] „qg) a biztosítási szerződések teljesítését, részleges vagy teljes visszavásárlását, továbbá kötvénykölcsön nyújtását;” (2) A Bit. 291. § (1) bekezdése a következő u) ponttal kiegészülve lép hatályba: (A Felügyelet a biztosító vagy a viszontbiztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység e törvényben meghatározott szabályoknak, továbbá ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a következő intézkedéseket hozhatja:) „u) előírhatja a biztosító és a viszontbiztosító számára a fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentés, továbbá a csoportszintű jelentés tartalmáról, közzétételének módjáról és felügyeleti hatósági eljárási szabályairól szóló rendeletben meghatározott információk közzétételét.” 49. § A Bit. 329. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

18

„(6) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés alapján a tagállami szintű anyavállalatra alkalmazza a csoportfelügyeletet, valamint az EU-szintű anyavállalat a belső modell módszert alkalmazza a szavatolótőke-szükségletének megállapításához és a Felügyelet megítélése szerint ennek a módszernek az alkalmazása a tagállami szintű anyavállalat esetében félrevezető eredményt adna, mivel a tagállami szintű anyavállalat kockázati profilja jelentősen eltér az EU-szintű anyavállalat kockázati profiljától, akkor a Felügyelet többlettőke-követelményt írhat elő a tagállami szintű anyavállalat számára vagy – amennyiben ez előbbit nem tartja célszerűnek – előírhatja a standard módszer alkalmazását is.” 50. § A Bit. 370. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(5) A munkáltató a (4) bekezdés szerinti nyilvántartást és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat köteles a megbízó biztosító rendelkezésére bocsátani, aki azt felügyeleti ellenőrzés során köteles a Felügyelet részére átadni.” 51. § A Bit. 376. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(8) A 370. § (1) bekezdése szerinti természetes személy e § szerinti szakmai továbbképzését a munkáltatója is elvégezheti, a megbízó biztosító által rendelkezésre bocsátott ismeretanyag alapján, a megbízó biztosító és a munkáltató együttes szakmai felelőssége mellett. (9) A (8) bekezdés alkalmazása esetén a (7) bekezdés szerinti nyilvántartást a munkáltató köteles vezetni, azzal, hogy a nyilvántartást és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat köteles a megbízó biztosító rendelkezésére bocsátani, aki azt felügyeleti ellenőrzés során köteles a Felügyelet részére átadni.” 52. § (1) A Bit. 377. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(2) Az (1) bekezdéstől eltérően rendszeres díjas megtakarítási jellegű életbiztosítási szerződés vonatkozásában jutalék a szerződés létrejöttétől számított első év terhére – legalább a díjelőírásnak megfelelő első díjrészlet biztosítóhoz történő beérkezését követően – legfeljebb tizennégy havi díjelőírásnak megfelelő összegben fizethető.” (2) A Bit. 377. §-a a következő (2a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(2a) A szerződés teljes tartamának terhére összességében kifizetett jutalék összege nem haladhatja meg a biztosítóhoz a szerződés teljes tartamára vonatkozóan beérkezett biztosítási díj összegét.” 53. § A Bit. 378. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás az ügyfél ez irányú kifejezett hozzájárulása esetén tartós adathordozón is történhet.

19

(5) A biztosításközvetítő a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok változása esetén, a változástól számított tizenöt napon belül, b) az (1) bekezdés b)–m) pontjában foglalt adatok változása esetén, a szerződés módosításakor és megújításakor köteles az (1) bekezdésben meghatározott módon az ügyfél részére a változásokról tájékoztatást nyújtani.” 54. § A Bit. 391. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(7) A többes ügynök szakmai felelősségbiztosításának és vagyoni biztosítékának a többes ügynöki tevékenységgel összefüggésben okozott, de a felelősségbiztosítási szerződés vagy a vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés megszűnését követően bekövetkezett vagy a károsult által ezt követően bejelentett károkra és sérelemdíj iránti igényekre is ki kell terjednie.” 55. § A Bit. 398. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(1) A független biztosításközvetítő (a továbbiakban: alkusz) az ügyféllel kötött szerződés alapján, az ügyfél megbízásából jár el, előkészíti a biztosítási szerződés megkötését, tevékenysége kiterjedhet – az ügyfél képviseletében – a szerződés megkötésére, a megbízó igényeinek érvényesítésében történő közreműködésre.” 56. § A Bit. 403. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(2) Az alkusz szakmai felelősségbiztosításának és vagyoni biztosítékának az alkuszi tevékenységgel összefüggésben okozott, de a felelősségbiztosítási szerződés vagy a vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés megszűnését követően bekövetkezett vagy a károsult által ezt követően bejelentett károkra és sérelemdíj iránti igényekre is ki kell terjednie.” 57. § A Bit. 411. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(1) A biztosításközvetítő annak a biztosítónak, többes ügynöknek vagy alkusznak a – Magyar Nemzeti Bank elnöke által kiadott rendeletben meghatározott módon történő – bejelentése alapján kerül nyilvántartásba vételre, amely részére biztosításközvetítői tevékenységet végez. Az alkusz 398. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenysége vonatkozásában nyilvántartásba vételre nincs szükség.”

58. §

20

A Bit. 437. § f) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy) „f) a biztosító és a viszontbiztosító fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről szóló jelentés, továbbá a csoportszintű jelentés tartalmára, közzétételének módjára és felügyeleti hatósági eljárási szabályaira” (vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.) 59. § A Bit. 441. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(1) 2016. január 1-jét követő négy éven keresztül a biztosító vagy viszontbiztosító Felügyelet felé fennálló, a 87. § (4) bekezdésében, valamint a 269. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége, valamint a 108. §-ban meghatározott közzétételi kötelezettsége teljesítésének határideje évenként két héttel csökken. A 2016. június 30-án vagy azt követően, de legkésőbb 2016. december 31-ével lezárt pénzügyi évről legkésőbb a 2017. január 1-jétől számított 20. hét zárónapján, a 2019. június 30-án vagy azt követően, de legkésőbb 2019. december 31-ével lezárt pénzügyi évről legkésőbb a 2020. január 1-jétől számított 14. hét zárónapján kell az adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettséget teljesíteni. (2) 2016. január 1-jét követő négy éven keresztül a biztosító vagy viszontbiztosító Felügyelet felé fennálló, a 269. § (2) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének határideje évenként egy héttel csökken. A 2016. január 1-jén vagy azután, de 2017. január 1-jét megelőzően záruló negyedévet követően legfeljebb a 8. hét, a 2019. január 1-jén vagy azután, de 2020. január 1-jét megelőzően záruló negyedévet követően legfeljebb az 5. hét zárónapja az adatszolgáltatási kötelezettség határideje.” 60. § (1) A Bit. 442. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(5) A Felügyelet összeállítja az (1) és (2) bekezdésben, továbbá a (6) bekezdésben meghatározott átmeneti intézkedésekkel érintett biztosítók listáját és azt továbbítja a többi tagállam felügyeleti hatóságának.” (2) A Bit. 442. §-a a következő (6)–(10) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(6) Ha a biztosító vagy viszontbiztosító 2015. december 31-én – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény vagy a viszontbiztosításról szóló 2007. évi CLIX. törvény 2015. december 31-én hatályos rendelkezései szerint – rendelkezik a minimális szavatoló tőke szükséglet fedezésére szolgáló minimális szavatoló tőkével vagy, amennyiben az nagyobb összegű, akkor a biztonsági tőkével, de 2016. december 31-ig nem teljesíti az e törvény 99. és 100. §-ában, továbbá e §-okkal összefüggésben a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott előírásokat, a Felügyelet a biztosítónak vagy viszontbiztosítónak előírja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy 2017. december 31-ig teremtse meg a szavatolótőke-szükségletet fedező figyelembe vehető szavatoló tőke szintjét, vagy a szavatolótőke-szükséglet teljesítése céljából csökkentse kockázati profilját. (7) A (6) bekezdésben meghatározott átmeneti intézkedéshez kapcsolódóan a biztosító vagy viszontbiztosító háromhavonta jelentést nyújt be a Felügyeletnek, amelyben közli a szavatolótőke-

21

szükséglet fedezése érdekében a figyelembe vehető szavatoló tőke létrehozása vagy a kockázati profil csökkentése révén tett intézkedéseket és elért eredményeket. (8) A (6) bekezdésben meghatározott átmeneti intézkedést vissza kell vonni abban az esetben, ha az jelentés szerint a nem teljesítés megállapítása és a jelentés benyújtása között nem történt lényeges előrelépés a szavatolótőke-szükséglet fedezése érdekében a figyelembe vehető szavatoló tőke visszaállítása vagy a kockázati profil csökkentése révén. Az átmeneti intézkedés visszavonását követően a 309. § rendelkezései alkalmazandók. (9) Ha a biztosító vagy viszontbiztosító 2015. december 31-én – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény vagy a viszontbiztosításról szóló 2007. évi CLIX. törvény 2015. december 31-én hatályos rendelkezései szerint – rendelkezik a minimális szavatoló tőke szükséglet fedezésére szolgáló minimális szavatoló tőkével, de 2016. december 31-ig nem teljesíti az e törvény 101. és 102. §-ában, továbbá e §-okkal összefüggésben a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott – minimális tőkeszükségletre vonatkozó – előírásokat, a Felügyelet a tevékenységi engedélyét visszavonja. (10) Azon biztosítók és viszontbiztosítók tekintetében, amelyek 2011. január 1-je előtt kibocsátott, átcsomagolt hitelkonstrukciókon alapuló, forgalomképes értékpapírokba vagy más pénzügyi eszközökbe fektetnek be, a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 135. cikk (2) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított követelményeket csak a 2014. december 31-ét követő új kitettségek felmerülése esetén kell alkalmazni.” 61. § A Bit. a következő 442/A. §-sal kiegészülve lép hatályba: „442/A. § (1) 2022. március 31-ig a Felügyelet – kérelemre – engedélyezheti a biztosítók vagy viszontbiztosítók legfőbb anyavállalatainak egy csoportszintű belső modell alkalmazásának jóváhagyását a csoport egy részére vonatkozóan, amennyiben a biztosító és a legfőbb anyavállalat székhelye ugyanabban a tagállamban van, és a csoportnak ez a része egy különálló részt alkot a csoport többi részétől a jelentősen különböző kockázati profilja miatt. (2) A Bit. 331. §-ától eltérően a 441. §-ban, továbbá a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott átmeneti rendelkezések csoportszinten értelemszerűen alkalmazandók. (3) A Bit. 331. §-ától eltérve, az (1) bekezdésben meghatározott átmeneti rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók csoportszinten és azokban az esetekben, amikor egy csoport részesedéssel rendelkező biztosítói vagy viszontbiztosítói teljesítik a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény vagy a viszontbiztosításról szóló 2007. évi CLIX. törvény 2015. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti korrigált szavatolótőke-követelményt, de nem teljesítik az e törvényben meghatározottak szerinti csoportszintű szavatolótőke-szükséglet követelményét.” 62. § A Bit. 446. §-a a következő (11) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(11) Az (1) bekezdésben meghatározott biztosító a 109. §-ban és a 212. §-ban meghatározott eszköznyilvántartásait biztosítási áganként elkülönítetten köteles vezetni.” 63. §

22

A Bit. 450. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(6) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 2015. december 31én hatályos 51. § (2) bekezdésében és az 5. számú mellékletének 1.C) és 1.D) pontjában meghatározott felügyeleti nyilvántartásban 2015. december 31-én – a szaktanácsadói tevékenységet végző természetes személy vagy gazdálkodó szervezet vonatkozásában – szereplő adatokat a Felügyelet 2026. január 1-jéig a (3)–(5) bekezdésben meghatározott rendelkezések végrehajtása és közigazgatási vagy egyéb hatóságoktól érkező megkeresések teljesítése céljából kezelheti.” 64. § A Bit. 452. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(3) A biztosító az 1996. január 1. előtt megkötött életbiztosítási szerződései után, vagy addig megadott termékengedély alapján 2000. december 31-éig megkötött életbiztosítási szerződései után a (2) bekezdésében foglaltak helyett az életbiztosítási ág számviteli biztosítástechnikai tartalékai körébe tartozó matematikai tartalékai befektetési eredményének legalább ötven százalékát köteles visszajuttatni, amennyiben a biztosító nem vállalt egyéb kötelezettséget. A visszajuttatás azonban nem lehet kedvezőtlenebb a szerződésben foglaltaknál. E visszajuttatott rész magában foglalja a technikai kamatlábnak megfelelő bevételt is. (4) A (2) bekezdésben meghatározottak szerinti többlethozam visszajuttatást és a (3) bekezdésben meghatározott visszajuttatást a biztosító elkülönítetten köteles kezelni és kimutatni.” 65. § A Bit. 195. alcíme a következő 452/A. és 452/B. §-sal kiegészülve lép hatályba: „452/A. § (1) A 377. §-ban meghatározott rendelkezéseket 2016. január 1-jén fennálló jutalékfizetésre vonatkozó megállapodásokra is alkalmazni kell. (2) A 104/A. § – az egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi … törvénnyel megállapított – rendelkezéseinek a biztosító és a viszontbiztosító 2017. január 1-jét követően köteles megfelelni. (3) A 122/A. § – az egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi … törvénnyel megállapított – rendelkezéseit a 2016. január 1-jén fennálló biztosítási szerződésekre is alkalmazni kell. (4) A 133. § (3) és (4) bekezdésének – az egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi … törvénnyel megállapított – rendelkezéseit a 2016. január 1-jén vagy azt követően megkötött életbiztosítási szerződésekre kell alkalmazni. (5) A 138. § (2a) bekezdésének – az egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi … törvénnyel megállapított – rendelkezéseit a 2016. január 1-jén fennálló biztosítási szerződésekre is alkalmazni kell, ha a szerződő fél az adatátadást az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem kifogásolja. 452/B. § A 110. § (4) és (5) bekezdésének – az egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi … törvénnyel megállapított – rendelkezéseit a 2017. január 1-jén vagy azt követően megkötött életbiztosítási szerződésekre kell alkalmazni.” 66. § A Bit. 11. melléklete a 2. melléklet szerint kiegészülve lép hatályba.

23

67. § A Bit. a) 61. § (1) bekezdés c) pontja a „könyvvizsgálójánál” szövegrész helyett a „könyvvizsgáló cégénél” szöveggel, b) 71. § (5) bekezdése az „évben a felügyeleti jelentéssel” szövegrész helyett az „év május 31-ig a felügyeleti jelentéssel” szöveggel, c) 85. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontja a „legalább félévente” szövegrész helyett a „legalább naptári negyedévente” szöveggel, d) 129. § (1) bekezdése az „a biztosítóval szerződő fél” szövegrész helyett az „a törvényben meghatározott személyek – mint szerződő felek –” szöveggel, e) 133. § (1) bekezdése a „pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter” szövegrész helyett a „Magyar Nemzeti Bank elnöke” szöveggel, f) 135. § (1) bekezdése az „ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek” szövegrész a „jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek” szöveggel, g) 153. § (2) bekezdése a „meghatározott módon átadni.” szövegrész helyett a „meghatározottak szerint, de legkésőbb a biztosítási szerződés megkötésekor átadni.” szöveggel, h) 244. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja az „eredményeit,” szövegrész helyett az „eredményeit, továbbá a rendkívüli helyzetek kezelésére szolgáló tervet,” szöveggel, i) 251. §-a a „246. §-ban” szövegrész helyett a „250. §-ban” szöveggel, j) 327. § (7) bekezdése a „vagy a Hpt. vagy” szövegrész helyett a „vagy a Hpt. alapján vagy” szöveggel, k) 335. § (12) bekezdése az „egy harmadik ország ideiglenesen” szövegrész helyett az „egy harmadik ország szavatolótőke-megfelelési rendszere ideiglenesen” szöveggel, l) 349. § (4) bekezdése a „88. §-ban” szövegrész helyett a „89. §-ban” szöveggel, m) 370. § (1) bekezdés c) pontja a „munkaviszonyban” szövegrész helyett a „munkavégzésre irányuló jogviszonyban” szöveggel, n) 387. § (2) bekezdése a „szaktanács” szövegrész helyett a „tanács” szöveggel, o) 392. § (1) bekezdése és a 405. § (1) bekezdése a „Felügyeletnek történő bejelentést követően” szövegrész helyett a „Felügyeletnek – az alapítás vagy részesedésszerzés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően – történő bejelentést követően” szöveggel, p) 407. § (3) bekezdés g) pontja az „a biztosító megbízásából eljáró közvetítő” szövegrész helyett az „az ügynök” szöveggel, q) 407. § (4) bekezdés f) pontja az „a függő biztosításközvetítő” szövegrész helyett az „az ügynök” szöveggel, r) 407. § (5) bekezdése a „(3) és (4) bekezdésben” szövegrész helyett a „Felügyelet a (3) és (4) bekezdésben” szöveggel, s) 412. § (3) bekezdés g) pontja az „a függő biztosításközvetítő” szövegrész helyett az „az ügynök” szöveggel, sz) 412. § (4) bekezdés e) pontja az „a függő biztosításközvetítő” szövegrész helyett az „az ügynök” szöveggel, t) 413. § e) pontja a „megszüntetéséhez” szövegrész helyett a „megszüntetéséhez és felfüggesztéséhez” szöveggel, u) 414. § (1) bekezdés b) pontja az „az egyedi azonosítására alkalmas nyilvántartási” szövegrész helyett az „a végzett tevékenységhez igazodó egyedi azonosítására alkalmas folyamatos nyilvántartási” szöveggel, v) 414. § (3) bekezdése a „természetes személy engedélyezéséről” szövegrész helyett a „természetes személy foglalkoztatásának engedélyezéséről” szöveggel, x) 439. § e) pontja a „biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy” szövegrész helyett a „biztosításközvetítő” szöveggel,

24

y) 446. § (5) bekezdése a „szavatolótőkéjére” szövegrész helyett a „szavatolótőkéjéről” szöveggel, z) 448. § (3) bekezdése a „120. §-ban” szövegrész helyett a „121. §-ban” szöveggel, zs) 12. melléklet 2. pontja az „alapján várhatóan – realizálódik” szövegrész helyett az „alapján – várhatóan realizálódik” szöveggel lép hatályba. 5. Záró rendelkezések 68. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2015. november 26-án lép hatályba. (2) Az 5. § (2) bekezdése és a 17. § 2016. január 1-jén lép hatályba. (3) A 11. § a) pontja 2016. március 15-én lép hatályba. 69. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 22-i 2013/50/EU irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról szóló 2007/14/EK bizottsági irányelv módosításáról, b) az Európai Parlament és a Tanács 2015. április 29-i 760/2015/EU rendelete az európai hosszú távú befektetési alapokról, c) az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/73/EU irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK és a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv módosításáról, d) az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 2009/138/EK irányelve a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról, e) az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 2014/51/EU irányelve a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek, valamint az 1060/2009/EK, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendeletnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.

70. § (1) Nem lép hatályba a Bit. a) 121. § (1) bekezdés m) pontjában a „szerződőnek járó” szövegrész, b) 179. § (1) bekezdésében, 179. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, 179. § (3) és (4) bekezdésében, 179. § (5) bekezdés a) pontjában, 281. és 282. §-ában, 111. alcímében, 283. § (1)–(3) bekezdésében,

25

284. § (1) bekezdésében, 284. § (2) bekezdés a) és c) pontjában, 284. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében, 284. § (3) bekezdés b) pontjában, 285. § (1) és (2) bekezdésében, 286. §-ában a „vagy viszontbiztosító” szövegrész, c) 110. alcímében a „viszontbiztosítói” szövegrész, d) 280. § (1) bekezdésében a „vagy viszontbiztosítót” szövegrész, e) 283. § (1) bekezdésében, 284. § (1) bekezdésében, 284. § (2) bekezdés a) pontjában a „vagy viszontbiztosítási” szövegrész, f) 284. § (2) bekezdés b) pontjában a „vagy viszontbiztosításokban” szövegrész, g) 378. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „ , továbbá bármely, a tájékoztatásban szereplő adat változása esetén” szövegrész, h) 400. § (4) bekezdésében a „vezetői” szövegrész, i) 437. § a) és d) pontja, j) 438. § c) pontja, k) 7. melléklete. (2) Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény 172. § (2) bekezdése.

26

1. melléklet a 2015. évi …. törvényhez A Tpt. 25. számú melléklete a következő 30. ponttal egészül ki: „30. Az Európai Parlament és a Tanács 2013/50/EU irányelve (2013. október 22.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról szóló 2007/14/EK bizottsági irányelv módosításáról.”

27

2. melléklet a 2015. évi … törvényhez A Bit. 11. melléklete a következő C) Résszel egészül ki: „C) Rész

Reorganisation measures Reorganizációs intézkedések Decision on a reorganisation measure in respect of (name of the insurance undertaking) Határozat a/az (biztosító megnevezése) ellen indított reorganizációs intézkedésről Publication made in accordance with Article 271 of Directive 2009/138/EC of the European Parliament and of the Council of 25 November 2009 on the taking-up and pursuit of the business of Insurance and Reinsurance (Solvency II). A közzététel a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvvel összhangban készült. Insurance undertaking Biztosító Date, entry into force and nature of the decision A határozathozatal és a jogerőre emelkedés dátuma, a döntés joghatása Competent authorities Illetékes hatóságok Supervisory authority Felügyeleti hatóság Liquidator appointed Kijelölt felszámoló Applicable law Alkalmazandó jog

„

(Angolul és magyarul: Cég elnevezése és rövidített elnevezése, székhelye) (Angolul és magyarul: a határozathozatal és a jogerőre emelkedés dátuma, a döntés joghatása) (Angolul és magyarul: Felügyeleti hatóság elnevezése és címe) (Angolul és magyarul: Felügyeleti hatóság elnevezése és címe) (Angolul és magyarul: Felügyeleti Biztos elnevezése, székhelye, elérhetőségi adatai) [Angolul és magyarul: Ország megnevezése és az alkalmazandó jogszabályi rendelkezés(ek)]

28

Általános indokolás A szabályozás célja egyes európai uniós jogszabályok implementálása, ezzel párhuzamosan a fogyasztóvédelem erősítése. A törvényjavaslat ennek érdekében a tőkepiaci törvény, a biztosítási törvény, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény, továbbá a kollektív befektetési formákról szóló törvény módosítását tartalmazza. A tőkepiaci törvényben a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv módosításáról szóló, 2013/50/EU irányelv hazai jogrendszerbe történő implementálása végett szükségessé vált módosítások jelennek meg. A tőkepiaci területet érintő további módosításként a tervezet megteremti az összhangot az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló, közvetlenül hatályosuló európai uniós rendelet valamint a kollektív befektetési formákról szóló törvény és az MNB törvény között. A biztosítási területet érintő módosítás elsődleges célja, hogy a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (a továbbiakban: Szolvencia 2 irányelv) átültetéséhez kapcsolódóan több – a második szintű uniós végrehajtási rendelet és az irányelv szabályai közötti összhang megteremtése miatt szükséges – pontosító és kiegészítő rendelkezés a 2016. január 1-jén hatályba lépő szabályozás részévé váljon. A módosítások között olyan javaslatok is helyet kaptak, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a Szolvencia 2 irányelv átültetéséhez, azonban ügyfélvédelmi szempontból indokoltak. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása a tőkepiaci és a biztosítási területet is érinti, ennek keretében a jogharmonizációs kötelezettségből adódó feladatellátás biztosítása, közzétételi követelmények megteremtése és egyes uniós szervek irányába fennálló tájékoztatási szabályok kiegészítése valósul meg. A javaslat a tőkepiaci területet érintő tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetén az MNB által kiszabható bírság mértékét is jelentősen megnöveli.

29

Részletes indokolás A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása Az 1. §-hoz Az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó 2013/50/EU irányelvnek (módosított Transzparencia irányelv) való megfelelés érdekében szükségessé vált a székhely szerinti tagállam definíciójának meghatározása. A Javaslat egyértelműsíti, hogy az egyes kibocsátók esetén melyik tagállam minősül székhely szerinti tagállamnak, illetve tartalmaz rendelkezéseket a harmadik országbeli kibocsátókra is. A 2. §-hoz A Javaslat a 2010/73/EU irányelv 1. cikk (2) bekezdés a) pont ii. alpontjának átültetésével kapcsolatban fogalmaz meg pontosításokat, biztosítva, hogy a kibocsátóra vagy a kezességet vállaló személyre vonatkozó alapvető vagy pénzügyi adatok részeként az eszközök és források ténylegesen megadásra kerüljenek. Szintén pontosításra kerülnek a 2010/73/EU irányelv 1. cikke (5) bekezdésének c) pontjának átültetésével kapcsolatos rendelkezések. A 3. §-hoz A Javaslat a 2010/73/EU irányelv 1. cikke (5) bekezdésének c) pontjának átültetésével kapcsolatban fogalmaz meg pontosításokat, enyhítve az irányelvnél szigorúbb tagállami szabályozáson. A 4. §-hoz A Javaslat egyértelműsíti, hogy a 2010/73/EU irányelvnek megfelelően mikor nem kell tájékozatót közzétenni a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala esetén. Az 5. §-hoz A rendelkezés egyrészt a 2013/50/EU irányelvvel összhangban a székhely szerinti tagállamra vonatkozó definíció alapján előírásokat állapít meg arra vonatkozóan, ha a kibocsátó székhely szerinti tagállama Magyarország. A módosítás az átláthatóság jegyében rögzíti a székhely szerinti tagállam közzétételére vonatkozó követelményeket, illetve rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre is, ha a kibocsátó nem választott székhely szerinti tagállamot. Másrészt, a tőkepiaci törvény V. fejezetét érintő általános mentességekre vonatkozó előírások változatlanul megmaradnak, a Javaslat csak azt egyértelműsíti a 2013/50/EU irányelvnek megfelelően, hogy az európai monetáris unió stabilitásának megőrzése céljából létrehozott mechanizmusokra szintén nem vonatkoznak a tájékoztatási szabályok. A 6. §-hoz A módosítás egyrészt rögzíti, hogy a 2013/50/EU irányelvnek megfelelően a rendszeres tájékoztatás körébe eső információnak nem öt, hanem tíz évig nyilvánosan hozzáférhetőnek kell maradnia. Másrészt a Javaslat pontosítja az éves és féléves jelentések alóli kivételi kört, a legalább 100 ezer euró névértékű értékpapírt kibocsátók tekintetében. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség, amely szintén irányelvi előírás.

30

A módosítás a rugalmasság jegyében, figyelembe véve az egyidejűleg több EU-s piacon is jelen lévő kibocsátókat, módosítja a féléves jelentések közzétételének határidejét is. A jelenlegi szabályozás szerint a beszámolás időszakot követő két hónapon belül kell közzétenni a féléves jelentést, a jövőben ez három hónapra nő. A 7. §-hoz A rendelkezések a 2013/50/EU irányelvvel összhangban a szavazati jog mértékének bejelentését, kiszámítását és közzétételét érintő követelményeket módosítják, ideértve a részvény- és pénzügyieszköz-állományok összesítését. Annak érdekében, hogy a kibocsátók és a befektetők teljes körűen megismerhessék a társaságok tulajdonosi szerkezetét, egyértelművé válik, hogy közzétételi kötelezettség minden olyan pénzügyi eszközre vonatkozik, amelynek gazdasági hatása a részvények birtoklásához és a részvényszerzési jogokhoz hasonló. A rendelkezés mentesítést ad a tájékoztatási kötelezettség alól, amennyiben a szavazati jog a 2273/2003/EK rendelettel összhangban stabilizációs célból szerzett részvényekhez kapcsolódik. A 8. §-hoz A Javaslat a 2013/50/EU irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetére bevezetett új szankciók átültetését valósítja meg. A Felügyelet jogsértőt és jogsértést is megnevező nyilvános közleménye valamint a tagsági jogok felfüggesztése komoly visszatartó hatást kíván elérni a kötelezettségek megsértésével szemben, egyúttal elősegíti a befektetők megfelelő tájékoztatásának és védelmének érvényesülését is. A 9. §-hoz A rendelkezés a felügyeleti díj alanyainak körét bővíti. A 10. §-hoz A 2013/50/EU irányelv átültetése nyomán szükséges a jogharmonizációs záradék módosítása. A 11. §-hoz Szövegcserés módosítás. A 12. §-hoz A Javaslat hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2013. évi LX. törvény módosítása A 13. § -hoz Átmeneti és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz az uniós rendelkezésekkel összhangban.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

31

A 14. §-hoz A Javaslat rögzíti, hogy az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) látja el. A 15. §-hoz A rendelkezés lehetőséget biztosít a Tpt.-ben meghatározott intézkedésről vagy kivételes intézkedésről, pénzbírságról hozott határozat közzétételének elhalasztására, valamint anonim módon történő közzétételére. A 16. §-hoz A Javaslat a 2013/50/EU irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetére bevezetett új szankciók átültetését valósítja meg. A bírság maximumának meghatározása szerint a vállalkozások esetében kiszabható legfeljebb 10 000 000 euró, és a természetes személyek esetében kiszabható legfeljebb 2 000 000 euró összeget az irányelv hatálybalépésének napján, vagyis 2013. november 26-án érvényes hivatalos árfolyamon, azaz 298,48 Ft-on kell átváltani. A 17. §-hoz A Javaslat az MNB által az Európai Bizottság és az Európai Biztosítás-és Foglalkoztatóinyugdíjhatóság irányába tett tájékoztatások körét bővíti a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (a továbbiakban: Szolvencia 2 irányelv) szerint. A 18. §-hoz Az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét a jövőben az MNB látja el, így ennek megfelelően szükséges a jogharmonizációs záradék módosítása is. A 19. §-hoz A Javaslat hatályon kívül helyezésről rendelkezik a duplikáció elkerülése érdekében.

A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása A 20. §-hoz A Javaslat rögzíti az európai hosszú távú befektetési alap definícióját a vonatkozó európai uniós rendelettel összhangban. A 21. §-hoz A Javaslat a jogharmonizációs záradék módosítását tartalmazza.

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása A 22. §-hoz

32

A Javaslat a törvényi fogalmakkal kapcsolatban határoz meg pontosító rendelkezéseket, továbbá új fogalmakat vezet be. A 23. §-hoz A Javaslat rendelkezéseket fogalmaz meg a viszontbiztosítási szerződések kezelése vonatkozásában, amennyiben egy harmadik ország szavatolótőke-megfelelési rendszere – az Európai Bizottság rendelete alapján – egyenértékűnek vagy ideiglenesen egyenértékűnek tekinthető a Szolvencia 2 irányelvben meghatározott rendszerrel. A 24. §-hoz A élet- és nem-életbiztosítók közötti pénzügyi, gazdasági és igazgatási együttműködés esetén is biztosítani kell a biztosítási ágaknak, valamint a biztosítók elszámolásainak a megfelelő elkülönítését. A 25. §-hoz A Javaslat a vezető állású személyekkel kapcsolatban fogalmaz meg további követelményeket a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság szempontjából. A 26. § -hoz A Javaslat a könyvvizsgáló vizsgálati és jelentéstételi kötelezettségeinek körét pontosítja. A 27. §-hoz A Javaslat előírja, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító saját vagyonkezelése esetén befektetések irányításáért felelős személyt köteles foglalkoztatni. A Javaslat részletezi ezen személy képzettségi követelményeit és feladatait is. A Javaslat emellett előírja, hogy a biztosító és a viszontbiztosító köteles a folyamatos működéséhez szükséges pénzeszközei pénzforgalmát hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlán bonyolítani, az ezen pénzeszközökön felüli, pénzügyi eszközbe befektetésre kerülő eszközeit pedig köteles letétkezelőnél vezetett befektetési számlára utalni. A Javaslat további részletszabályokat is megfogalmaz a fenti kötelezettségekkel összefüggésben. A 28. §-hoz A Javaslat szövegpontosító és kiegészítő szabályokat tartalmaz a fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentés közzétételének kiegészült tartalmi körére és az ahhoz kapcsolódó felügyeleti engedélyezési eljárásra tekintettel. A 29. §-hoz A biztosítók és a viszontbiztosítók számviteli biztosítástechnikai tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközök külön eszköznyilvántartásba történő vételéről és az eszköznyilvántartás részletszabályairól rendelkezik a Szolvencia 2 irányelv vonatkozó előírásaival összhangban. A 30. §-hoz A Javaslat a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások vonatkozásában fogalmaz meg a biztosító nyilvántartásának vezetésére vonatkozó garanciális szabályt, mely szerint a biztosító olyan befektetési egységet tarthat nyilván, amelyet valamely eszközalapba ténylegesen befektetett.

33

A 31. §-hoz A Javaslat a biztosítási szerződés módosításának olyan korlátozott esetére határoz meg szabályokat, amikor a vonatkozó adójogszabályok változása miatt a kedvezményre jogosult személy esetlegesen eleshet valamely kedvezménytől. A módosítás elutasítása nem adhat alapot a szerződés felmondására, továbbá csak a meghatározott jogszabályváltozás esetén van rá lehetőség. A 32. §-hoz Az életbiztosítási szerződések megfelelő mértékű díjmeghatározásáról rendelkezik a Szolvencia 2 irányelv vonatkozó rendelkezésével összhangban. A Javaslathoz átmeneti rendelkezés is kapcsolódik, amelynek értelmében csak a hatálybalépést követően kötött új szerződésekre vonatkozik ezen új irányelvi követelmény. A 33. §-hoz A Javaslat a biztosítási titok megtartásának a kötelezettségét akként módosítja, hogy a könyvvizsgáló teljes körűen hozzájusson a munkájához szükséges adatokhoz. A Javaslat e mellett lehetővé teszi azt is, hogy a biztosítási szerződéssel kapcsolatos adatokhoz az a pénzügyi intézmény is hozzájusson, amelynek a követeléséhez az adott biztosítási szerződés kapcsolódik, egyben megállapítja az ezzel kapcsolatos garanciális szabályokat is. A 34. §-hoz A biztosítási csalások kiszűrése érdekében történő hatékonyabb adatcsere érdekében a Javaslat módosításokat és pontosításokat határoz meg. A változás a személyes adatok átadásának jogosulti hozzájárulását nem, csak az adott károsult vagyontárgyak biztosítási eseményeivel kapcsolatos adatokat érinti, lehetőséget teremtve a károsodás többszöri kifizetésének, és ezáltal a veszélyközösség megkárosításának kiszűrésére. A 35. §-hoz A Javaslat bevezeti a tartós adathordozón történő tájékoztatás lehetőségét, továbbá határidőt állapít meg a biztosító számára a változásközléssel kapcsolatban. A 36. §-hoz A Javaslat a biztosítókkal kapcsolatos reorganizációs jellegű eljárások tekintetében tájékoztatási kötelezettséget fogalmaz meg az MNB számára más uniós tagállamok felügyeleti hatóságai irányába a Szolvencia 2 irányelv vonatkozó rendelkezésével összhangban. A 37. §-hoz A Javaslat a biztosítókkal kapcsolatos reorganizációs jellegű eljárások tekintetében közzétételi kötelezettséget is megfogalmaz az intézkedésekkel érintett ügyfelek tájékoztatása érdekében a Szolvencia 2 irányelv vonatkozó rendelkezésével összhangban. A 38. §-hoz A felszámolási eljárás esetére fogalmaz meg szabályokat a biztosítók eszköznyilvántartására vonatkozóan mind a Szolvencia 2 szabályozás hatálya alá tartozó biztosítókkal, mind pedig az e szabályrendszer alá nem tartozó kisbiztosítókkal kapcsolatban. A 39. §-hoz

34

Szövegpontosító rendelkezést tartalmaz, ugyanis a különleges célú gazdasági egységek létrehozásáról és működéséről szóló kormányrendelet megjelentetése szükségtelen a teljes körű, közvetlenül hatályosuló bizottsági rendeletre és a törvényi szabályozásra tekintettel. A 40. §-hoz A kisbiztosítók számviteli biztosítástechnikai tartalékai közül a matematikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközök külön eszköznyilvántartásba történő vételéről és az eszköznyilvántartás részletszabályairól rendelkezik a Javaslat, amely pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmaz. A 41. §-hoz A Javaslat kiegészítő szabályokat tartalmaz a fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentés közzétételéhez kapcsolódó felügyeleti engedélyezési eljárásra tekintettel a Szolvencia 2 irányelv rendelkezéseivel összhangban. A 42. §-hoz Az MNB tájékoztatási kötelezettségeinek körét bővíti a Javaslat a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság követelményével kapcsolatos dokumentumok kiállítására jogosult magyarországi hatóságokról. A 43. §-hoz A harmadik országbeli biztosító több tagállamban engedélyezett fióktelepeinek nyújtott kedvezmények engedélyezésével kapcsolatban egyértelműsíti, hogy amennyiben az MNB az ún. kérelmezett felügyeleti hatóság, úgy az Európai Unión belül jogosult az összes fióktelep vonatkozásában a hivatkozott intézkedések megtételére. A 44. §-hoz A Javaslat a Szolvencia 2 irányelvvel való összhang érdekében pontosítja a fióktelep létesítéssel kapcsolatos felügyeleti eljárási szabályokat. A 45.§-hoz A Javaslat a Szolvencia 2 irányelvvel való összhang érdekében pontosítja a határon átnyúló szolgáltatással kapcsolatos felügyeleti eljárási szabályokat. A 46. §-hoz A Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító éves tájékoztatási kötelezettségét írja elő az MNB felé a biztosító más tagállamban létesített fióktelepe által vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységével kapcsolatban, tagállamonként, a biztosítási díjbevételről, a kárkifizetések és a kifizetett jutalékok összege vonatkozásában. A 47. §-hoz A Javaslat a biztosítói fióktelepek és a határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett biztosítói szolgáltatásnyújtás esetére pontosítja a felügyeleti intézkedési szabályokat a Szolvencia 2 irányelv rendelkezéseivel összhangban. A 48. §-hoz

35

A felügyeleti intézkedési rendszer kerül pontosításra egyrészt annak érdekében, hogy a biztosító prudenciális helyzetének a fenntartása érdekében korlátozhasson bizonyos biztosítói szolgáltatásokat, másrészt pedig a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló jelentés közzétételével kapcsolatosan meghozható intézkedések körét határozza meg a Szolvencia 2 irányelv rendelkezéseivel összhangban. A 49. §-hoz A Javaslat szöveg-kiegészítést tartalmaz. Megteremti a Felügyelet számára a lehetőséget, hogy a standard módszer alkalmazásának előírása mellett többlettőke-követelményt is előírhasson. Az 50. §-hoz A Javaslat a felügyeleti ellenőrzés hathatósabb lebonyolítása érdekében meghatározza a munkáltató számára, hogy a biztosításközvetítési tevékenységet folytató munkavállalókról vezetett belső nyilvántartásait a megbízó biztosító rendelkezésére bocsássa. Az 51. §-hoz A Javaslat a biztosításközvetítők továbbképzési követelményeivel kapcsolatban állapít meg kiegészítő szabályokat a továbbképzés lebonyolítása és a hathatósabb felügyeleti munka elősegítése érdekében. Az 52. §-hoz A Javaslat az eredeti jogalkotói szándékkal összhangban egyértelműsíti a megtakarítási jellegű életbiztosítások jutalékcsepegtetési szabályait. Az 53. §-hoz A Javaslat a biztosításközvetítőt terhelő tájékoztatási kötelezettséget pontosítja, illetve bevezeti a tartós adathordozón történő tájékoztatás lehetőségét. Az 54. §-hoz Szövegpontosító rendelkezést tartalmaz a többes ügynök szakmai felelősségbiztosítással vagy megfelelő vagyoni biztosítékkal történő rendelkezése részletszabályaira. Az 55. §-hoz A Javaslat szövegpontosító rendelkezést tartalmaz az alkusz tevékenységére vonatkozóan, egyértelműsíti, hogy az alkusz az ügyfél megbízásából szerződés alapján járhat el. Az 56. §-hoz Szövegpontosító rendelkezést tartalmaz az alkusz szakmai felelősségbiztosítással vagy megfelelő vagyoni biztosítékkal történő rendelkezése részletszabályaira. Az 57. §-hoz A Javaslat egyértelműsíti, hogy az alkusz által végezhető kiegészítő tevékenységet nem kell bejelenteni a felügyeleti nyilvántartásba, tekintettel arra, hogy ebben az esetben is az ügyfél megbízásából jár el az alkusz. Az 58. §-hoz

36

A Javaslat a felhatalmazó rendelkezést pontosítja a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló jelentés tartalmának és a kapcsolódó felügyeleti eljárások változására tekintettel a Szolvencia 2 irányelvvel összhangban. Az 59. §-hoz A Javaslat a Szolvencia 2 irányelvvel összhangban pontosítja a biztosítók és a viszontbiztosítók adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettsége határidejére vonatkozó átmeneti szabályokat. A 60. §-hoz A Javaslat a Szolvencia 2 irányelvvel összhangban bővíti a felügyeleti átmeneti intézkedések körét arra az esetre, ha a biztosító nem teljesíti a szavatolótőkére vonatkozó jogszabályi előírásokat. A 61. §-hoz A Javaslat rendelkezik arról, hogy mely átmeneti rendelkezések alkalmazandóak csoportszinten is, valamint felügyeleti engedélyhez köti a csoportszintű belső modell alkalmazásának – bizonyos feltételek mellett és követelmények teljesülése esetén történő – jóváhagyását a csoport egy részére vonatkozóan. A 62. §-hoz A Javaslat a Szolvencia 2 irányelvvel és a korábbi hazai szabályozással összhangban meghatározza, hogy a kompozit biztosítóknak az eszköznyilvántartásait áganként elkülönítetten kell vezetni. A 63. §-hoz A törvényi szabályozásból kivezetésre került a szaktanácsadói tevékenység, ezzel összefüggésben a Javaslat – ügyfélvédelmi szempontból, illetve a 450. §-ban foglaltak ellenőrzése és egyéb hatósági megkeresések teljesítése céljából – megfogalmazza, hogy a felügyeleti nyilvántartásban szereplői szaktanácsadói adatokat még a kivezetéstől számított tíz évig jogosult kezelni az MNB. A 64. §-hoz A Javaslat kiegészítő szabályokat állapít meg a biztosító 1996. január 1. előtt megkötött életbiztosítási szerződései után, vagy addig megadott termékengedély alapján 2000. december 31éig megkötött életbiztosítási szerződései után visszajuttatandó többlethozamra vonatkozóan. A 65. §-hoz A Javaslat átmeneti rendelkezéseket állapít meg. A 66. §-hoz A Javaslat a reorganizációs jellegű intézkedések közzétételével összefüggő szabályokhoz kapcsolódik. A 67. §-hoz Szövegpontosító rendelkezéseket tartalmaz. A 68. §-hoz Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.

37

A 69. §-hoz Jogharmonizációs záradék. A 70. §-hoz A Javaslat hatályba nem lépésről rendelkezik a szövegpontosítás érdekében.