6. számú napirend a Képviselő-testület 2015. február 25-i ülésén
Rábapatona Község Önkormányzata képviselő-testületének ....../2015. (.......) önkormányzati rendelete a helyben nyújtandó szociális ellátásokról (előterjesztés)
Az önkormányzat képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) kapott felhatalmazás alapján alkotja meg a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló rendeletét. Az Szt. 134/E. §-a úgy rendelkezik, hogy a települési önkormányzat képviselőtestülete a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb 2015. február 28. napjáig megalkotja.
A rendelet tervezetet 1. sz. mellékletként, a rendelet mellékletét 2. sz. mellékletként, az előzetes hatástanulmányt és indokolást 3. sz. mellékletként jelen előterjesztésemhez csatolom. A témát szabályozó, jelen rendeletet megelőző helyi rendeletek a következők voltak: A szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló 13/2011. (V.26.) önkormányzati rendelet és az azt módosító alábbi rendeletek: 20/2011. (IX.29.); 22/2011. (XII.1.); 1/2012. (II.2.); 7/2012. (V.31.); 3/2013. (IV.10.); 7/2013. (VI.27.); 12/2013. (IX.26.); 15/2013. (XI.23.), 4/2014. (III.27.). A rendelet a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendeletben meghatározottak figyelembe vételével készült, így a rendeletbe csak azok a rendelkezések kerültek bele, melyet magasabb szintű jogszabály nem tartalmaz, valamint helyi döntést fogalmaznak meg.
A rendelet célja A rendelet célja, hogy a település lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza: a) a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások: aa) formáit és
ab) szervezetét, b) a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának önkormányzat által meghatározott módját és egyéb eljárási szabályokat, c) az egyes ellátásoknál a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait (Szt. 10. § (1) bekezdés), d) a szociális ellátásokra való jogosultság tekintetében az ellátások önkormányzat által meghatározott feltételeit.
A rendeletben a helyi önkormányzatok az Szt.-ben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. Településünk esetében csak az Szt. 45. (3)-(7) bekezdéseiben szabályozott rendkívüli települési támogatások bevezetésére kerül sor, melyeket az önkormányzat az Szt. 45. § (4) bekezdése alapján köteles nyújtani.
A rendelet szerkezete: I. Fejezet: Általános szabályok II. Fejezet: A pénzbeli szociális ellátások III. Fejezet: Természetben nyújtott szociális ellátások IV. Fejezet: Szociális alapszolgáltatások V. Fejezet: Egyéb rendelkezések VI. Fejezet: Záró rendelkezések
I. Fejezet: Általános szabályok
A rendelet az általános szabályok között rendelkezik: - a rendelet területi és személyi hatályáról, - a hatáskör gyakorlásról, - értelmező rendelkezésekről és - az általános eljárási szabályokról.
1. A rendelet hatálya A rendelet meghatározza a rendelet területi és személyi hatályát. A rendelet nem határozza meg a szociális ellátások személyi hatályát, mivel azt az Szt. 3. § (1)–(3) bekezdése tartalmazza, azaz: 2
„3. § (1) E törvény hatálya – a (2)–(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel – kiterjed a Magyarországon élő a) magyar állampolgárokra, b) bevándoroltakra és letelepedettekre, c) hontalanokra, d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre. (2) E törvény hatálya a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. (3) A törvény hatálya kiterjed a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint b) a 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben (a továbbiakban: uniós rendeletek) meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.”
2. Hatáskörök Az Szt. 4/A. § (1) bekezdése határozza meg azt, hogy a szociális feladat- és hatásköröket ki gyakorolja. A hatáskör gyakorlói között - a 2015. március 1-től hatályos módosításokat követően – a településen kialakult gyakorlatnak megfelelően a Szociálpolitikai bizottság és a polgármester szerepel. 3. Értelmező rendelkezések A rendelet utal arra, hogy az Szt.-ben meghatározott értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni. 3
Az Szt. 4. §-a több értelmező rendelkezést is tartalmaz, melyek a helyi rendelet értelmezéséhez szükségesek (A hivatkozott paragrafusból csak egyes részek kerülnek bemutatásra.) Ezek a következők: „4. § (1) a) jövedelem: – az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint figyelemmel az (1b)–(1c) bekezdésekben foglaltakra – az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és ab) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni; b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; c) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége; d) közeli hozzátartozó: da) a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs, db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek (a továbbiakban nevelt gyermek), 4
dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, a szülő házastársa vagy élettársa, valamint a db) vagy dc) alpontban meghatározott feltételeknek megfelelő testvér; e) egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; h) szociális intézmény: az e törvényben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást vagy támogatatott lakhatást nyújtó szervezet; k) aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, be nem töltött személy; l) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van; (1a) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem minősül jövedelemnek 1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, az önkormányzati segély, rendkívüli települési támogatás, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, 2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)–(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, 3. az anyasági támogatás, 4. a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása, 5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, 6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, 7. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke, 8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj, 5
9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás. 10. a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel. (1b) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. (1c) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.”
4. Eljárási szabályok Az Szt. 5. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szociális igazgatási eljárásra, ezen belül: -
a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra jogosultság megállapítására,
-
a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá
-
a hatósági ellenőrzésre
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A rendelet az általános eljárási szabályok között azokat az eljárási szabályokat rögzíti, melyeket - a rendelet eltérő szabályozása hiányában - alkalmazni kell. A rendelet alkalmazásában az Szt 5-16. §-ában meghatározott általános eljárási szabályokat kell alapul venni. 6
Az Szt. 10. § (1) bekezdése kimondja, hogy: „10. § (1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a hatóság felhívhatja a kérelmezőt, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselőtestülete a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait rendeletben szabályozza.”
Az eljárás megindítása A helyi rendelet kimondja, hogy az eljárás megindítása történhet: a) az önkormányzati hivatalnál szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre, b) hivatalból.
A kérelmet a rendeletben meghatározott dokumentumokkal (igazolásokkal, nyilatkozatokkal) együtt kell benyújtani. A rendelet utal arra, hogy a kérelem tartalmára vonatkozóan, illetve a kérelemben, illetve mellékleteiben meghatározott adatok igazolása jogszabályokban, illetve a helyi rendeletben meghatározottak szerint történik.
A támogatás iránti kérelem benyújtása továbbra is formanyomtatványon történik. A nyomtatvány –a könnyebb kezelhetőség érdekében- nem képezi a rendelet mellékletét vagy függelékét, de jelen előterjesztésemhez 4. sz. mellékletként csatolom.
A rendelet nem részletezi a kérelem központi jogszabályban meghatározott tartalmi követelményeit, melyeket a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet 1. § (1) bekezdése, valamint a 3. § (1) bekezdése tartalmaz: „1. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza a)
az ellátást igénylő személynek és az ellátás megállapítása során az Szt. rendelkezései alapján figyelembe vett személynek az Szt. 18. § a) pontjában vagy 18/A. § a) pontjában szereplő adatait, 7
b)
az ellátást igénylő személy állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott vagy hontalan jogállását,
c)
az
igényelt
szociális
ellátás
jogosultsági
feltételeire
vonatkozó
adatokat,
nyilatkozatokat. 3. § (1) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében - az (1a) bekezdés szerinti kivétellel - a jövedelemről tett nyilatkozathoz másolatban mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő igazolást.”
A rendelet alkalmazásához szükséges továbbá az Szt. 10. § (6) bekezdésének, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. Kormányrendelet 3. § (2)–(4) bekezdésének, valamint az 5. §-ának ismerete. A helyi rendelet alkalmazása szempontjából figyelembe kell venni továbbá Szt. 10. § (2)–(5) bekezdését, azaz: „10. § (2) A jogosultság megállapításakor a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. (3) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani. (4) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt, c) a
közfoglalkoztatásból
származó
havi
jövedelemnek
helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét. 8
a
foglalkoztatást
(5) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy az egyéni céget törölték a cégjegyzékből.”
A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása
Az Szt. és a végrehajtására kiadott központi jogszabályok nem határozzák meg a pénzbeli ellátások kifizetési módjának szabályait. A helyi rendelet az ellátások általános kifizetési módjaként az utalást határozza meg. Kivételes esetben, az eseti jellegű szociális ellátás kifizetését a polgármester a házipénztárból is engedélyezheti, ha véleménye szerint a szociális ellátás ilyen formája rendkívül indokolt. A helyi rendelet - központi előírások hiányában - meghatározza a pénzbeli és természetbeni ellátási nyújtásának rendjét.
II. Fejezet: Pénzbeli szociális ellátások
Az önkormányzat rendelete - az Szt. a 25. § (3) bekezdés b) pontja alapján - a pénzbeli szociális ellátás körében a települési támogatásra állapít meg helyi szabályokat. Az Szt. a fentieken túlmenően szabályozási kötelezettséget tesz lehetővé az aktív korúak ellátásával kapcsolatban is. A helyi önkormányzat – az Szt.-ben meghatározott ellátásokon túl – további pénzbeli ellátásokat is megállapíthat (lásd Szt. 26. §). A települési támogatásra vonatkozó központi előírásokat az Szt. 45. §-a tartalmazza. Mivel a törvény szerint a települési támogatást sok különféle helyzetre való tekintettel lehet nyújtani, a képviselő-testület a rendelet 7. §-ban a települési támogatás körében külön települési támogatás formát határoz meg.
A települési támogatás formák: a) eseti települési támogatás: aa) települési létfenntartási támogatás, 9
ab) települési gyógyszertámogatás, ac) települési temetési támogatás; ad) települési támogatás elemi kár elhárításához, ae) települési gyermeknevelési támogatás, af) hátrányos helyzetű gyermek települési támogatása; b) rendszeres települési támogatás: ba) települési létfenntartási támogatás, bb) települési gyógyszertámogatás.
A rendelet a települési támogatási formák szerint külön határozza meg különösen a támogatásra való jogosultságot, a támogatás feltételeit, a támogatás összegeit, gyakoriságát. Az eseti támogatás az eddig kialakult szabályozásnak megfelelően legfeljebb évente két alkalommal igényelhető. A rendszeres támogatások legfeljebb 6 hónapig terjedő időtartamra állapíthatóak meg és egy naptári évben legfeljebb egyszer adhatóak.
1. Települési létfenntartási támogatás A támogatást a létfenntartási problémákkal küzdő személyek részére kell biztosítani. A támogatás nyújtható eseti és rendszeres települési támogatás formájában is. A támogatás a kérelmező és családja jövedelmi helyzetének és vagyonának figyelembevételével kerül megállapításra. Ez a támogatási forma a legáltalánosabb, legátfogóbb, melynél többféle indok alapján is kérhető a támogatás.
2. Települési gyógyszertámogatás
A települési gyógyszertámogatást a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal való küzdés esetében lehet nyújtani. A támogatás nyújtható eseti és rendszeres települési támogatás formájában is. A támogatás a kérelmező és családja jövedelmi helyzetének, havi gyógyszer és betegséghez tartozó kiadásainak, rendszeres támogatás esetében a szakorvos igazolásának figyelembe vételével kerül megállapításra.
10
3. Települési temetési támogatás
Települési temetési támogatást lehet megállapítani annak a személynek, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem. A települési temetési támogatás jellegéből fakadóan eseti támogatás. A támogatást a jövedelmi viszonyok figyelembe vételével lehet nyújtani. A támogatást a temetési költségek utólagos megtérítésére igényelhető. A támogatáshoz a képviselő-testületnek meg kell határozni a helyben szokásos legolcsóbb temetési költséget. Ehhez képest a köztemetés költsége legfeljebb 20 %-al térhet el felfelé.
4. Települési támogatás elemi kár elhárításához Elemi kárra tekintettel települési támogatást akkor lehet megállapítani, ha a kérelmezőt olyan elemi kár ért, hogy miatta létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. A támogatás jellegénél fogva elég sajátos. A támogatást akkor lehet megállapítani, ha a kérelmező esetében fennállnak a rendeletben előírt a vagyoni és jövedelmi viszonyok. Fontos szabály, hogy a támogatást felhasználási kötelezettség mellett kell folyósítani, és a nem rendeltetésszerű támogatást meg kell téríttetni.
5. Települési gyermeknevelési támogatás
A támogatást különféle, a gyermek neveléséhez kapcsolódó élethelyzetben lehet kérni akkor, ha a kérelmező a gyermekneveléshez kapcsolódó kiadásai miatt létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe kerül. A támogatás kérelmezhető: a) a gyermek iskoláztatásához, b) válsághelyzetben lévő várandós anya által, a gyermekének megtartásához, c) a gyermek fogadásának előkészítéséhez, d) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez szükséges anyagi támogatásra. 11
A rendelet meghatározza a különböző okokból kért támogatás megítéléséhez szükséges feltételeket, igazolási követelményeket. A rendelet a támogatási összegek maximumát a támogatás kérelmezésének oka alapján különkülön határozza meg. 6. Hátrányos helyzetű gyermek települési támogatása A támogatást a hátrányos helyzetű gyermeket nevelők kérhetik, ha létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe kerültek. A támogatás eseti jellegű.
III. Fejezet: Természetben nyújtott szociális ellátások
A rendelet ebben a részben rögzíti a természetben nyújtott szociális ellátások körét, mely alatt elsődlegesen a köztemetést értjük. A települési támogatást elsősorban pénzben kell nyújtani, ám a támogatás természetben is nyújtható, amennyiben a támogatás célja természetbeni juttatással is megvalósítható és a kérelemben foglaltak e természetbeni juttatással is orvosolhatók. A rendelet részletesen szabályozza azt, hogy a pénzbeli települési támogatásokat milyen konkrét formában lehet természetben nyújtani.
7. Köztemetés
A rendelet az Szt. felhatalmazása alapján tartalmaz egyes köztemetésre vonatkozó szabályokat.
IV. Fejezet: Szociális alapszolgáltatások
A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátások vonatkozásában az Szt. 92. §-a szabályozási kötelezettséget ír elő. E kötelezettségnek tesz eleget a rendelet. A rendeletben szabályozni kell a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról a fenntartó önkormányzat rendeletet alkot. A rendelet tartalmi követelményeit a Szt. 92. § (2) bekezdés tartalmazza.
12
„92. § Ha törvény másként nem rendelkezik, a fenntartó önkormányzat rendeletben szabályozza a) az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit; b) az önkormányzat által biztosított ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának módját; c) azt, hogy az intézményvezető milyen esetekben köteles külön eljárás nélkül ellátást nyújtani; d) azt, hogy külön eljárás keretében milyen esetekben biztosítható ellátás; e) az ellátás megszüntetésének eseteit és módjait; f) a személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét, a fizetésre kötelezettek körét, a térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait; g) az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő között kötendő megállapodással összefüggő kérdéseket;”
A rendelet a személyes gondoskodás megszervezésének szabályozásakor figyelembe veszi az Szt. 89. § (1)-(2) bekezdését, mely alapján a települési önkormányzat köteles biztosítani: - az étkeztetést, - a házi segítségnyújtást, - a családsegítést, illetve - a felsorolt ellátásokhoz való hozzáférést.
A rendelet meghatározza, hogy a települési önkormányzat a személyes gondoskodás körében: a) az étkeztetés, b) a házi segítségnyújtás c) a családsegítés, d) támogató szolgáltatás e) nappali ellátás szociális alapszolgáltatási formák igénybevételi lehetőségét biztosítja.
A kérelmekre vonatkozó szabályokat a rendelet e részben külön nem tárgyalja, mivel ezekre az ellátási formákra is a rendelet első részében meghatározott általános szabályok érvényesek. A szociális alapszolgáltatások megszüntetésére vonatkozóan alkalmazni kell az Szt. 17. §-át. A rendelet meghatározza, hogy az ellátás megszüntetéséről határozatban kell rendelkezni. 13
A térítési díj mértékét a rendelet melléklete tartalmazza. A térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait a rendelet tartalmazza.
8. Étkeztetés
Az Szt. 62. §-a rögzíti az étkeztetéssel kapcsolatos szabályokat, ennek értelmében: „62. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg.” Az önkormányzat ennek megfelelően szabályozza a szociális rászorultsági feltételeket.
9. Házi segítségnyújtás
Az Szt. 63. §-a rendelkezik a házi segítségnyújtás szabályairól. Az önkormányzati rendelet a feladatot ténylegesen ellátó intézményi hátteret rögzíti.
10. Családsegítés A családsegítés ellátásra vonatkozó előírásokat az Szt. 64. §-a tartalmazza. Az önkormányzat a saját lehetőségeit mérlegelve a helyi rendeletében a családsegítési feladatok ellátásának különböző formái közül választhat, így dönthet arról, hogy: a) családsegítő szolgálatot működtet, b) más személyes gondoskodást nyújtó intézmény keretében végezteti el a feladatot, c) a családsegítés körébe tartozó feladatait külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával látja el. 14
Az önkormányzat ezt a feladatot intézményi szolgáltató útján biztosítja.
11. Támogató szolgáltatás A támogató szolgáltatásra vonatkozó előírásokat az Szt. 65/C. §-a rögzíti. Az önkormányzat ezt a feladatot intézményi szolgáltató útján biztosítja.
12. Nappali ellátás A nappali ellátásra vonatkozó előírásokat az Szt. 65/F. §-a határozza meg. Az önkormányzat ezt a feladatot intézményi szolgáltató útján biztosítja.
V. Fejezet: Egyéb rendelkezések
A rendelet kitér a szociálpolitikai kerekasztal törvényben meghatározott tagjain kívüli tagok meghatározására, az Szt. 58/B. § (2) bekezdés alapján. Kitér továbbá a jogszabályban nem szabályozott egyéb eljárásjogi szabályokra is.
VI. Fejezet: Záró rendelkezések Ehelyütt kerül meghatározásra a rendelet hatálybalépésének időpontja, a hatályon kívül helyezésre kerülő rendeletek megjelölése. Tisztelt Képviselő-testület! A jelen előterjesztésem, valamint a mellékletként csatolt rendelet-tervezet, annak melléklete, a hatástanulmány és indokolás elfogadását javaslom a képviselő-testület részére.
Rábapatona, 2015. február 11.
Szalainé dr. Németh Annamária jegyző
15
