6. melléklet A szurdokvölgy keleti kijárata: Máriaremete, Pesthidegkúti medence irányába. Háttérben a Hármashatár-hegy

MELLÉKLET

6. melléklet A szurdokvölgy keleti kijárata: Máriaremete, Pesthidegkúti medence irányába. Háttérben a Hármashatár-hegy

7. melléklet A szurdokvölgy nyugati kijárata Remeteszöllős irányába

8. melléklet A Máriaremetei-szurdokvölgy a Remete-hegy és Hosszúerdő-hegy között

9. melléklet Nagy Ördögárok

10. melléklet Lassan letarolódó triasz dachsteini mészkő

11. melléklet A Remete-hegyet felépítő triasz dachsteini mészkő (3. szilklaborda)

12. melléklet Hosszúerdő-hegyi kőfejtő (1981. évi felvétel)

13. melléklet Egy tömegben kiemelt mészkőrög a Remete-hegy déli lejtőjének 3. geomorfológiai egysége, sziklabordája

14. melléklet Egy tömegben kiemelt mészkőrög a Remete-hegy déli lejtőjének 2. geomorfológiai egysége, sziklabordája a Remete barlanggal

15. melléklet A nóri emelet dachsteini mészkövének legnevezetesebb kövületlelőhelye a Remete-hegy

16. melléklet Tornyos csiga átkristályosodott háza (a), (b – szervesanyagtól sötét mikrit, c – pórusokat kitöltő cement) Némethné Katona Judit, 1986.

17. melléklet Gastropoda átkristályosodott héjjal (Némethné Katona Judit, 1986.)

18. melléklet Oligoporella pilosa Pia mészalga a remete- hegyi dachsteini mészkő nóri emeletbe tartozását igazolja (Némethné Katona Judit, 1986.)

19. melléklet Gastropoda sp. indet a 3. sziklabordából (Némethné Katona Judit, 1986.)

20. melléklet Gastropoda embrionális kamra (a – belső kamra, b – újraképződött cementes kitöltésű rész – diagenetikus pátit) Némethné Katona Judit, 1986.

21. melléklet Sziklabordák közötti kőfolyások a Remete-hegy déli oldalában

22. melléklet Méret szerint osztályozódott kőfolyás a hosszúerdőhegyi felhagyott bányaudvar területén

23. melléklet Lejtő-karrosodás a Remete-hegy déli oldalán

24. melléklet A 2. bordában és az alsó barlangszinten található Remete-barlang (1986. évi felvétel, ma a barlangbejáratban hajléktalan „remete” szálláshelye található)

25. melléklet Remete-barlang alaprajza (FTSK, 1970.)

26. melléklet A Remete-hegyet a kéregmozgások egy tömegben emelték ki, az 1. lefutó sziklabordában a Remete-hegyi kőfülke felszakadt nyílása látható

27. melléklet A Remete-hegyi kőfülke kb.8 méter magas bejárata

28. melléklet Remete-hegyi kőfülke bejárata a középső barlangszinten

29. melléklet A Remete-hegyi kőfülke belső terme

30. melléklet Hét-lyuk zsomboly nyugati kürtője

31. melléklet Hét-lyuk zsomboly lepusztult barlangrésze a 7x3-4 méteres felszíni berogyás

32. melléklet Hét-lyuk zsomboly térképe (FTSK, 1970.)

33. melléklet Hársas-kőrises törmeléklejtő-erdő

34. melléklet Odvas keltike (Corydalis bullbosa (L.)

35. melléklet Waldstein pimpó (Waldsteinia geoides willd)

36. melléklet Turbán liliom (Lilium martagon)

37. melléklet Cserszömörce (Cotinus coggygria Scop)

38. melléklet Pukkantó dudafürt (Colutea arborescens L)

39. melléklet Baracklevelű harangvirág (Campanula persicifolia)

40. melléklet Apró nőszirom (Iris pumila)

. 41. melléklet Apró nőszirom (Iris pumila) és Farkas kutyatej (Euphorbia cyparissias L)

42. melléklet „Kerékpár ugrató” a szurdokvölgy keleti kijárata közelében

43. melléklet „Kerékpárugrató” a szurdok keleti kijárata közelében

44. melléklet Kékesszürke tányérzuzmó (Parmelia sulcata)

45. melléklet Remete-szurdok bejáratát jelző tábla (7. ábra 1-5) a szurdokvölgy nyugati és keleti kijáratánál

46. melléklet Remete-szurdok tanösvény geológiai bemutató táblája (7. ábra, 2. hely) Sajnos a rongálás következtében nehezen olvasható.

47. melléklet Remete-szurdok tanösvény állattani bemutató táblája (7. ábra, (3.)

48. melléklet Remete-szurdok tanösvény növénytani bemutató táblája (7. ábra, (4.)

49. melléklet Cönológiai felvételezés, a növénytársulásokat alkotó fajok megnevezése Hársas (kőrises) törmeléklejtő-erdő (Mercuriali-Tilietum) (14. ábra /6./) Fajnév

TV besorolás

Virágzás

Latin név

K K K K

IV-VI. IV-V. IV-V. IV-V.

Tilia platyphyllos Scop. Fraxinus excelsior Acer platanoides L. Acer campestre

Közönséges mogyoró Húsos som Hólyagfa Fekete bodza Bibircses kecskerágó

K K K GY K

III-IV. II-III. V-VI. V-VI. V-VI.

Csíkos kecskerágó Sziklai gyöngyvessző

K E

V-VI. V-VI.

Corylus avellana L. Cornus mas L. Staphylea pinnata L. Sambucus nigra Euonymus rerrucosa Scop. Euonymus europaea L. Spiraea media

Lombkoronaszint Nagylevelű hárs (tuskósarjas) Magas kőris Korai juhar Mezei juhar Második koronaszint, cserjeszint

Lágyszárú gyepszint Odvas keltike K Apró tyúktaréj K Pézsmaboglár K Kéreklevelű repkény K Hagymás fogasír K Soktérdü (orvosi) salamonpecsét K

III-IV. III-IV. III-IV. III-IV. IV-V. IV-V.

Waldstein pimpo

K

IV-V.

Erdei szélfű Tornyos ikravirág Kányazsombor Foltos árvacsalán Bódító baraboly Orlay-turbolya Bódító baraboly Egyvirágú gyöngyperje Csillogó golyaorr Véreuló fecskefű Rafadós galaj Fénytelen galaj Babérlevelű varjuháj

K K TZ TZ K TZ K K K GY GY K K

IV-V. IV-V. IV-VI. IV-VI. V-VI. V-VI. V-VI. V-VII. V-VIII. V-IX. V-IX. VI-VII. VI-VII.

Corydalis bullbosa (L.) Gagea minima (L.) Adoxa moschatellina Glechoma hirsuta W. etk Dentaria bulbifera L. Polygonatum odoratum (officionale) Waldsteinia geoides willd Mercurialis perennis L Arabis turrita L. Alliaria petiolata Lamium maculatum Chaerophyllum temulum Orlaya grandiflora (L.) Chaerophyllum temulum Melica uniflora Retz. Geranium lucidumL. Chelidonium majus L. Galium aparine Galium schultesii Vest. Sedum maximum (L.)

Kisvirágú nebáncsvirág

A

VI-VIII

Macskahere Erdei mályva Nagy csalán Medvetalp

V GY TZ K

VI-VIII. VI-IX. VI-IX. VII-IX.

Impatinens parviflora DC Phlomis tuberosa L. Malva silvestris L. Urtica dioica Heracleum sphondylium

Gertyános tölgyes (Querco Petraeae – Carpinetum) (14. ábra /7./) Fajnév

TV besorolás

Virágzás

Latin név

E E E K K E K

IV-VI. IV-V. IV-V. IV-V. IV-V. IV-V. IV-V.

Carpinus betulus Quercus robur L. Quercus petraea Acer campestre Fraxinus excelsior Fagus sylvatical L. Cerasus avium (L) Monch.

Gy K K

V-VI. V-VI. V-VI.

Sambucus nigra Staphylea pinnata Crataegus oxyacantha

Lombkoronaszint Közönséges gyertyán Kocsányos tölgy Kocsánytalan tölgy Mezei juhar Magas kőris Bükk Vadcseresznye Cserjesztint Fekete bodza Hólyagfa Cseregalagonya Gyepszint Hóvirág Odvas keltike Bogláros szellőrózsa Ranunculoides L. Salátaboglárka Orvosi tüdőfü Kapotnyak Hagymás fogasir Galambvirág Soktérdü(orvosi)salamonpecsét

K K K

II-III. III-V. III-IV.

Galanthus nivalis Corydalis bulbosa Anemone

K K K K K K

III-V. III-IV. III-IV. IV. IV-V. IV-V.

Medvehagyma Eredi kutyatej Olocsán csillaghúr Foltos árvacsalán Közönséges fagyal Ükörke lonc

K K K TZ E K

IV-V. IV-V. IV-VI. IV-VI. V-VI. V-VI.

Ficaria verna Huds Pulmonaria officinalis L. Asarum europaeum Dentaria bulbifera Isopyrum thalictroides Polygonatum odoratum (officionale) Allium ursinum L. Euphorbia anygdaloides Stellari holostea L. Lamium maculatum Ligustrum vulgara L. Lonicera xylosteum L.

Csíkos kecskerágó

K

V-VI.

Baracklevelű harangvirág K Turbán liliom (1989-ben volt) V

V-X. VI-VII.

Nagy csalán Kánya harangvirág

TZ TZ

VI-IX. VI-X.

Aranyos fodorka (haraszt) Borostyán

K K

hajtás VII-IX. VIII-IX.

Euonymus europeae salicetum Campanula persicifolia Lilium martagon (36. melléklet) Urtica dioica L. Campanula rapunculoides Asplenium trichomanes Hedera helix L.

Keményfa-ligeterdő (Fraxino pannonicae-Ulmetum) (14. ábra /11./) Fajnév

TV besorolás

Virágzás

Latin név

K K E K G

III-IV. III-IV. IV-V. IV-V.

Ulmus minor Mill. Ulmus procera salisb. Quercus robur L. Fraxinus excelsior Pinus nigra

K G

V-VI. V-VI.

Acer tatricum L. Sambucus Nigra

K K K K

II-III. III-IV. III-V. IV-V.

Galanthus nivalis Corydalis buttbosa Ficaria verna Huds Waldsteinia geoides willd Arum maculatum Polygonatum odoratum (officionale) Chelidonium majus L. Urtica dioica L. Aconitum vuiparia L. Stenactis annual. Nees Aspesula cynanchica L.

Lombkoronaszint Mezei szil Érdes levelű szil Kocsányos tölgy Magas kőris Fekete fenyő Cserjeszint Feketegyűrű juhar Fekete bodza Gyepszint Hóvirág Odvas keltike Salátaboglárka Waldstein pimpo

Foltos kontyvirág K Soktérdü (orvosi) salamonpecsét K

IV-V. IV-V.

Vérehulló fecskefű Nagy csalán Farkasölő sisakvirág Egynyári seprence Ebfojtó müge

V-IX. VI-IX. VI-VII. VI-IX. VI-VIII.

GY TZ K TZ K

Puhafa liget, fűz-nyár ligeterdő (Salicetum albae-fragili) (14. ábra /12./) Fajnév

TV besorolás

Virágzás

Latin név

E E E TZ K

III-IV. III-IV. III-V. III-IV. IV-V.

Populus alba L. Populus nigra L. Salix alba L. Salix caprea L. Salix fragilis L.

TZ

V-VI.

Rubus caesius L.

TZ K K

VII-IX. V-VII. VI-IX.

Humulus lupulus Clematis recta L. Clemtis vitalba L.

GY GY

VI-X. V-VII.

Polygonum aviculare L. Plantago major L.

Lombkoronaszint Fehér nyár Fekete nyár Fehérfűz Kecskefűz Csöregefűz Cserjeszint Hamvas szeder Kúszónövények Komló Felálló iszalag Erdei iszalag (közönséges) Gyepszint Madár keserűfű Nagy utifű

Mészkedvelő tölgyes (Orno Quercetum) (14. ábra /1./) Fajnév

TV besorolás

Virágzás

Latin név

E E K K

IV-V. IV-V. IV-V. IV-V.

Quercus petraea Cerasus mahaleb (L.) Acer campestre Fraxinus excelsior L.

Húsos som Kökény Gyepűrózsa Bibircses kecskerágó

K TZ TZ K

II-III. III-IV. V-VI. V-VI.

Veresgyűrű som Ostormenfa

K K

V-VI. V-VI.

Cornus mas L. Prunus spinosa L. Rosa canina L.S. Euonymus verrucosa Scop. Cornus sanguinea L. Viburnum lantana L.

Lomkoronaszint Kocsánytalan tölgy Sajmeggy Mezei juhar Magas kőris Cserjeszint

Egybibés galagonya

K

V-VI.

Varjútövis Cserszömörce

K E

V-VI. V-VII.

Crataegus monogyna facg. Rhamnus catharticus Cotinus coggygria Scop.

Gyepszint Kék ibolya K Fűrtös gyöngyike K Odvas keltike K Ujjas keltike K Hagymás fogasir K Pilisi bükköny V Magyar zergevirág KV,V Soktérdü (orvosi) salamonpecsét K Erdei gyöngyköles K

III-IV. III-IV. III-IV III-IV. IV-V. IV-V. IV-V. IV-V. IV-VI.

Erdei szellőrózsa Nizzai zörgőfű Bíboros Kosbor Bajuszos kásafű Tarka nőszirom Egyvirágú gyöngyperje Kétlevelű sarkvirág Közönséges galaj Nagy ezerjófű Tollas szálkaperje

V V,KV V K V K V K V E

IV-VI. V-VI. V-VI. V-VI. V-VI. V-VII. V-VII. V-VII. V-VII VI-VIII

Bablevelű varjúháj

K

VI-VIII.

Fertő pipitér Szarvas kocsord

K K

VI-VIII. VII-VII.

Viola cyanea Celak. Muscari racemosum Corydalis bulbosa Corydalis solida(L.) Dentaria bulbifera L. Vicia sparsiflora Ten. Doronicum hungaricum Polygonatum odoratum Lithospermum purpures coeruleum L. Anemone sylvestris L. Crepis nicalensis Orchis purpurea (Huds.) Oryzopsis virescens Iris variegata (L.) Melica uniflora Retz. Platanthera bifolia (L.) Galium mollugo L. Dictamnus albus L. Brachypodium pinnatumL. Sedum maximum (L.) Hoffm. Anthemis tinctoria L. Peucedanum cervaria

Cseres-tölgyes (Querco petrae-cerris pannonicum) (14. ábra /10./) Fajnév

TV besorolás

Virágzás

Latin név

E

V-VI .

Quercus cerris L.

Egyvirágú gyöngyperje

K

V-VII.

Ligeti perje

TZ

VI-VIII.

Melica uniflora Retz. Poa nemoralis L.

Lombkoronaszint Csertölgy Gyepszint

Sajmeggyes karsztbokor-erdő és szubmediterrán pusztafüves mészkő lejtő sztyep komplex (Ceraso-quercetum pubescentis clematide tosum rectae et cleistogeno-Festucentum rupicolae) (14. ábra /2./) Fajnév

TV besorolás

Virágzás

Latin név

Lombkoronaszint Fekete nyár(1db bányaudvar) Molyhos tölgy

E E

III-V. IV-V.

Virágos kőris Sajmeggy(ritkán)

E E

IV-V. IV-V.

Csepleszmeggy Nemes alma Zsidócseresznye

K G K

IV-V. IV-V. VI-VIII.

Húsos som Gyepű rózsa Ostorménfa Bibircses kecskerágó K

K TZ K

II-III. V-VI. V-VI. V-VI.

Egybibés galagonya Cserszömörce (37. melléklet) Pukkantó dudafürt (38 melléklet)

K E K

V-VI. V-VII. V-VII.(IX.)

Fekete kökörcsin Leány kökörcsin

V V

III-IV. III-IV.

Tavaszi hérics Homoki pimpó

V K

III-V. III-V.

Pongyola pittypang Hólyagos csűdfű Barázdált(pusztai) csenkesz Vékony csenkesz(helyenként) Csinos árvalányhaj(helyenként)

GY K E K V

III-VI. IV-VI. V-VI. V-VI. V-VI.

Csattogó szamóca Fürtös homokliliom Selymes boglárka Zamatos túrbolya Nagy ezerjófű Deres tarackbúza

K V K TZ V TZ

V-VI. V-VI. V-VI. V-VI. V-VII. V-VII.

Borsos varjúháj

K

V-VII.

Populus nigra L. Quercus pubesceus (Willd.) Fraxinus ornus Cerasus mahaleb L. Mill. Cerasus frziticosa Pall. Malus domestica Borkh. Physalis alkekengi

Cserjeszint Cornus mas L. Rosa canina L. Viburnum lantana Euonymus verrucosa Scop. Crataegus monogyna Cotinus coggygria Scop. Colutea arborescens L.

Gyepszint Pulsatilla pratensis L. Pulsatilla grandis wender Adonis vernalis L. Potentilla arenaria Borkk. Taraxacum officinale Astragalus cicer L. Festuca rupicola Heuff. Festuca valesiaca Stipa pulcherrima L. Koch. Fragaria viridis Duch. Anthericum liliago L. Ranunculus illyricus L. Anthriscus cerefolium L. Dictamnus albus L. Agropyron intermedium Host Sedum acre L.

Sárga koronafürt

K

V-VII.

Tarka koronafűrt Csomós harangvirág Piros gólyaorr Csomós harangvirág Nagyvirágú lednek Hasznos tisztesfű Fehér mécsvirág

K K K K K K E

V-VIII. V-VIII. V-VIII. V-IX . V-IX. V-IX. V-IX.

Baracklevelű harangvirág

K

VI-VII.

Ágas homokliliom Kardos peremizs Ebfojtó müge Zászlós csűdfű Sarlós gamandor Festő pipitér Mezei cickafark

K K K K K K TZ

VI.-VIII. VI-VIII. VI-VIII. VI-VIII. VI-VIII. VI-VIII. VI-IX.

Egynyári seprence Közönséges orbáncfű Terjőke kígyószisz Magyar cickafark

TZ TZ GY K

VI-IX. VI-IX. VI-IX. VI-IX.

Magyar(földi)bogáncs Szarvas kocsord Aranyos fodorka(haraszt) Szurokfű Szürke gurgolya

V VII-VIII. K VII-VIII. K hajtásVII-IX. K VII-IX. K VII-IX.

Kunkorgó árvalányhaj (hajfű) Mezei katáng Fenyérfű Vetővirág

K GY TZ V

VII-IX. VII-IX. VII-X. IX-X.

Coronilla coronata Nath. Coronilla varia Campanulla glomerata Geranium sanguineum Campanulla glomerata Lathyrus latifolius L. Stachys recta L. Melandrium album (Mill.)Garcke Campanula persicifolia L.(39. melléklet) Anthericum ramosum L. Inula ensifolia L. Asperula cyhanchica L. Astragalus onobrychis Teucrium chamacdrys L. Anthemis tiuc toria L. Achillea collina L. Becker Stenactis annua L. Nees. Hypericum perforatum Echium vulgare L. Achillea pannonica Scheele Carduus collinus W. K. Peucedanum cervaria L. Asplenium trichomames Origanum vulgare L. Seseli osseum CR. Em Simlc. Stipa capillata L. Cichorium intykus L. Botriochloa ischaemum Sternbergia colchiciflora

K K TZ

V-VII. VI-VIII. VII-IX.

Clematis recta L. Clematis vitalba L. Humulus lupus

Kúszónövények Felálló iszalag Erdei iszalag(közönséges) Komló

Nyílt mészkő sziklagyep (Asplenio-Melicetum-ciliatae) (14. ábra /4./) Fajnév

TV besorolás

Pongyola pittypang GY Apró nőszirom (40.41 melléklet) V Erdei gyöngyköles K Csabaire vérfű K Lándzsás útifű TZ Törpe árvácska TP Farkas kutyatej (41. melléklet) Gy Csomós ebír TZ Prémes gyöngyperje K Mezei zsálya K Nyugati pikkelypáfrány(haraszt) V Sudár rozsnok E Közönséges kakukkfű K

Virágzás

Latin név

III-VI. IV-V. IV-VI.

Taraxacum officinale Iris pumila Lithospermum prupureo coeuleum Sanguisorba minor Plantago lanceolata L. Viola kitaibeliana Sch. Euphorbia cyparissias L. Dactylis glomerata L. Melica ciliata L. Salvia pratensis L. Ceterach officinarum Bromus erectus Huds. Thymus glabrescens Willd. Minuartia fastigiata Centaurea sadleriana Janka Sempervivum marmoreum Eryngium campestre L. Aster linosyris L. Seseli osseum Cr.em.Simk Scabiosa ochroleuca L.

IV-VI. IV-VIII. IV-IX. IV-X. V-VI. V-VII. V-VII. hajtás V-VII V-VII. V-VIII.

Nyalábos kőhúr Sadler v. Budai imola

K KV

VI-VIII. VI-IX.

Rózsás kövirózsa

V

VII-IX.

Mezei iringo Aranyfürt őszirózsa Szürke gurgolya

TZ K K

VII-IX. VII-IX. VII-IX.

Vajszínű ördögszem

TZ

VII-IX.

Zárt mészkősziklagyep (Festuco pallenti- Brometum pannonici) (14. ábra /5./) Fajnév

TV besorolás

Virágzás

Latin név Pulsatilla grandis (Wender) Carex digitata L. Poa badensis (Hke) Bromus erectus Polygala major (Jacg.) Sempervivum marmoreum Cystopteris fragilis

Leány kökörcsin

V

III-IV.

Ujjas sás Sziklai perje

K V

III-V. V-VI.

Sudár rozsnok Nagy pacsirtafű

E V

V-VII. VI-VIII.

Rózsás kövirózsa

V

VII-IX.

Hólyagpáfrány (haraszt)

K

hajtás VII-IX.

4. 4. melléklet A talaj színének és jellemző sajátosságainak összefüggése; Legfelső talajréteg, A szint (Kárász I. 1997.) Talajszín Sötét

Szerves anyag mennyisége Erózió Talajlégzés Nitrogén mennyiség Termőképessé g

Mérsékelt - sötét (közép barna) közepes

Világos (világos barna, sárgás) kevés

kismérték ű megfelelő

közepes

sok

közepes

nagymérték ű kisebb mértékű kevés

kiváló

közepes

gyengébb

sok

közepes

4. 5. melléklet A talaj színének és jellemző sajátosságainak összefüggése; Felhalmozódási, B szint (Kárász I. 1997.) Talajszín Tompa szürke (sekély, nedves talajokban 0-60 cm) Sárga, vörösbarna, fekete (erdei talajban) Márványos szürke (nyirkos talajban)

Kondíció Vízzel átitatott talaj, gyenge talajlégzés Jó kapilláris-rendszerrel rendelkező talajok Kicsi, gyenge kapillárisokkal rendelkező talajok

4. 6. melléklet Talajhőmérséklet összefüggése a növényzet fejlődésével, növekedésével (Kárász I. 1997.). Talajhőmérséklet 4,4 ºC alatt 4,4–18,3 ºC között 18,3-21,1ºC között 21,1-29,4ºC között 29,4 ºC felett

Növényi fejlődés mértéke a növekedés időszakában Növekedés nincs, a baktériumok és gombák élettevékenysége kevésbé aktív Kismértékű növekedés Gyors növekedés Kismértékű növekedés Nincs növekedés

4. 7. Biotikus index táblázat a makrogerinctelenek vízminőséggel szembeni érzékenysége alapján:** legérzékenyebb taxonok, * legkevésbé érzékeny taxonok (Borián Gy.-Borsos S.-Hartner A.-Vér A. 2001.) A mintában talált makrogerinctelenek ** neve száma (db) PLECOPTERA NEMZETSÉGEK, (Álkérészek) Capnia Perla Perlodes TRICHOPTERA CSALÁDOK (Tegzesek) Gocridae Hydropshychidae Leptoceriade EPHEMEROPTERA NEMZETSÉGEK (Kérészek) Baetis Caenis Centroptilum Ephemera CRUSTACEA (Rákok)CSALÁDJAI Asellidae Gammaridae Triopsidae ODONATA (Szitakötő) NEMZETSÉGEK Anax Epitheca Libellula

A mintában talált makrogerinctelenek * neve Száma (db) PLATYHELMINTHES (Laposféreg) NEMZETSÉGEK Crenobia Planaria OLIGOCHEATA (Kevéssertéjű) CSALÁDOK Haploxidae Naididae Tubificidae HIRUDINOIDEA (Nadályok) NEMZETSÉGEI Crenobia Dina Hirudo MEGALOPTERA (Vízifátyolkák)NEMZETSÉG EI Sialis DIPTERA (Kétszárnyú) CSALÁDOK Chironomus plumosus Tipulidae

4. 8. melléklet Biotikus index értékeknek megfelelő vízminőségi osztályok (Borián Gy.-Borsos S.-Hartner A.-Vér A. 2001)

Osztály I.

II.

Biotikus Index 10-9 Plecopterák, és 16 taxonnál több 8-7 Trichopterák

Szín

Megnevezés

kék

nem szennyezett

zöld

enyhén szennyezett

III.

6-5

sárga

IV.

4-3 Tubificidae 2-1 Syrphidae

narancs

V.

vörös

mérsékelten szennyezett, kritikus helyzet erősen szennyezett nagyon erősen szennyezett

4. 9. melléklet Közép-Európában alkalmazott dominancia értékskála (Kárász I. 1996.) A faj egyedei által a felvételi négyzet %-ában lefedett terület <1% 1-5% 5-25% 25-50% 50-75% 75-100%

D-érték + 1 2 3 4 5

4. 10. melléklet Életképesség mértékét kifejező skála (Kárász I. 1996.) Fejlődés mértéke Teljes életciklus Vegetatív* szempontból jól fejlődő, csak vegetatív úton szaporodó Vegetatív* szempontból mérsékelten fejlődő Kicsírázó, de tovább nem fejlődő

Érték 1 2 3 4

*A vegetatív fejlődés a létfenntartó életműködéseket jelenti (táplálék-felvétel, kiválasztás, raktározott tápanyagok, anyagszállítás) a szaporodás nélkül. 4. 11. melléklet Állandóság mértékét kifejező skála (Kárász I. 1996.) Felvételezett négyzetek száma, amelyben a populáció előfordul (az összes négyzet %-ában) < 20%

K értéke

I

20,1 – 40%

II

40,1 – 60% 60,1 – 80% 80,1 – 100%

III IV V

A populáció állandóságára utaló elnevezés

Akcidens (véletlen) Akcesszórikus (járulékos) Szubkonstans Konstans állandó

4. 12. melléklet Természetvédelmi besorolás a fajok szociális magatartási típusai szerint (Borhidi A. 1993.) Természetes termőhelyek fajainak SzMT besorolása Bolygatott, másodlagos és mesterséges termőhelyek fajainak SzMT besorolása

Ritkasági értékszámmal súlyozott gyakrabban előforduló SzMT kombinációk

SzMT Specialisták Kompetitor fajok Generalisták Természetes pionír fajok Zavarástűrő természetes fajok Természetes gyomfajok Meghonosodott idegen fajok Adventív fajok Ruderális kompetitorok Agresszív tájidegen inváziós fajok Unikális specialisták Unikális kompetitor fajok Unikális generalisták Ritka specialisták Ritka kompetitorok Ritka generalisták

Jele S C

Értéke +6 +5

G NP

+4 +3

Dt

+2

W

+1

I

1

A RC

-1 -2

AC

-3

Su

+10

Cu

+9

Gu

+8

Sr

+8

Cr

+7

Gr

+6

4. 13. melléklet Magyarország edényes flórájának természetvédelmi értékbesorolása (Simon T. 1984) Természetvédelmiérték /fajcsoport/ 1/Unikális (ritka) fajok

Jel

Jellemzői

U

2/Fokozottan fajok

KV *

Endemikus (bennszülött), szubendemikus és reliktum (maradvány) fajok előzőekhez hasonló jellegűek, de a védett területeken elterjedtebbek amelyek az előző két csoport fajaival együtt hivatalosan védettek a társulásokban domináns természetes fajok természetes kísérő fajok gyakori, általában a szukcesszió (az élőhely benépesülésének) első stádiumban megjelenő fajok elterjedt, főleg a kaszáló rétek és erdei irtások, vágások növényei behurcolt vagy betelepített fajok rendszeres termesztés eredményeként váltak a természetes flóra tagjaivá szegetális és ruderális fajok

védett

3/Védett fajok

V

4/Edifikátor fajok

E

5/Kísérő fajok 6/Természetes pionír fajok

K TP

7/Zavarástűrő természetes fajok

TZ

8/Adventiv fajok

A

9/Gazdasági növények

G

10/Gyomok

Gy

*A fokozottan védett fajok jelölése Simon T.–Seregélyes T. 2000 Növényismeret határozókönyvében „FV” jelöléssel szerepel, hiányzik a gyomfajokon belül az adventív fajok besorolás, viszont „Gy!” jelöléssel az agresszív, invazív gyomokat külön kategóriaként kezeli.

5. melléklet Élőlénytársulás állapotértékelése, a Budapesti Műszaki Főiskola környezetmérnök szakos hallgatóinak felmérése alapján

BMF RKK Általános Mérnöki- és Környezetvédelmi Intézet Környezetmérnök szak Ökológia tantárgy G2 csoport

Fenyőgyöngye környéki élőlénytársulás analitikus és szintetikus jellemzőinek felmérése és főbb állapotjelzőinek elemzése

Jegyzőkönyv

1. Fenyőgyöngye térségének tájföldrajzi jellemzése Fenyőgyöngye környezete a Budai-hegység területéhez tartozik. A Budaihegységet a kéregmozgások következtében kialakult törések segítségével tagoljuk: Hármashatár-hegy csoport a budai hegység keleti részében; Hárs-hegy – János-hegy – Szabadság-hegy – Csíki-hegyek csoportja a Budaihegység központi területe; Nagy-Kopasz és Nagy-Szénás csoportja a Budai-hegység északnyugati része. Fenyőgyöngye a Hármashatár-hegy csoporthoz tartozik, az Alsó- Kecske-hegy déli-délkeleti előtere. Közigazgatásilag a főváros III. kerülete, Óbuda része. 2. Fenyőgyöngye környéki elegyes mészkedvelő tölgyes erdő társulás környezeti állapotértékelése A természetben az élőlények nem véletlenszerűen fordulnak elő, hanem mindig sajátos szerkezetű, és viselkedésű szupraindividuális (egyed feletti) organizációjú rendszereket alkotnak. Felmérésünk célja a Fenyőgyöngye területen lévő növénytársulás struktúrájának megfigyelése, analitikus és szintetikus bélyegeinek megállapítása, környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodásának kiértékelése, állapot-jelzőinek meghatározása volt. Feladataink ütemezését az alábbiak alapján végeztük el: Két időszakban: az őszi aspektusban (2003. október) és tavasszal (2004. március- április) felmértük 2-2 kiválasztott mintavételi helyen az élőlénytársulást alkotó fajok számát és azok egyedszámát. Mintavételi környezetnek kimértünk 10x10 méter nagyságú területet. Az alapkőzet mindkét esetben triasz (középidei) dachsteini mészkő, a termőtalaj barna erdő talaj volt. A növényfajokat növényhatározó segítségével a határozó kulcsot követve határoztuk meg. Ősszel elsősorban a társulás fás szárú képviselőit ismerhettük meg. A gyepszint pár fajt leszámítva szegényes volt, a legnagyobb területet avar borította. Felmérésünk első lépéseként a két mintavételi helyen a társulást alkotó fajokat határoztuk meg, s az eredményt táblázatban rögzítettük, valamint diagramokban ábrázoltuk.

A két területen felmért fajok előfordulási aránya 1. minta-vételi 2. minta-vételi Fajnév hely hely egyedszám egyedszám Korai juhar 7 11 (Acer platanoides) Mezei juhar 31 6 (Acer campestre) Virágos kőris 28 10 (Fraxinus ornus) Piros árvacsalán (Lamium 7 5 purpureum) Egybibés galagonya (Crataegus 2 2 monogyna) Kislevelű hárs 13 5 (Tilia cordata) Veresgyűrű-som 7 4 (Cornus sanguinea) Húsos som 4 3 (Cornus mas) Vadgesztenye (Aesculus 13 2 hippocastanum) Közönséges dió 1 0 (Juglans regia) Kocsánytalan tölgy 1 2 (Quercus petraea) Borostyán 24 1 (Hedera helix) Nyír 2 0 (Betula pendula) Erdélyi gyöngyperje (Melica 1 1 transsilvanica) Erdei iszalag (Clematis vitalba) 5 7 (kúszónövény) Fekete bodza 2 0 (Sambucus nigra) Erdei fenyő 0 15 (Pinus silvestris)

1. korai juhar

1. hely (egyedszám)

2. mezei juhar 3. virágos kőris 4. pirosos árvacsalán 5. egybibés galagonya 6. kislevelű hárs 7. veres gyűrű som 8. húsos som 9. vadgesztenye 10. közönséges dió 11. kocsánytalan tölgy 12. borostyán 13. nyír 14. erdélyi gyöngyperje 15. erdei iszalag 16. fekete bodza 17. erdei fenyő

1. korai juhar

2. hely (egyedszám)

2. mezei juhar 3. virágos kőris 4. piros árvacsalán 5. egybibés galagonya 6.kislevelű hárs 7. veres gyűrű som 8. húsos som 9. vadgesztenye 10. közönséges dió 11. kocsánytalan tölgy 12. borostyán 13. nyír 14. erdélyi gyöngyperje 15. erdei iszalag 16. fekete bodza 17 erdei fenyő

Részfeladat értékelése: A két mintavételi helyen a fajok száma nem mutat eltérést, az egyedszámokban viszont jelentős különbségeket tapasztaltunk. A második területen a juhar féléket leszámítva minden faj esetében kisebb egyedszámokat észleltünk. Ez a terület közvetlenül a Hármashatár- hegyre felmenő autóút mellett található. A degradáltság (leromlás) oka valószínűleg a természetes táj bolygatásában keresendő. Végső következtetéseket azonban csak a teljes felmérés elvégzése után vonhatunk le.

A fajlisták meghatározása után a különböző fajokat társulás-tabellában rögzítettük. A táblázatban a fajok neve után meghatároztuk azok származási helyét, besoroltuk őket flóraelem szerinti hovatartozásuk alapján (európai, eurázsiai, mediterrán stb.). A növényhatározó segítségével elkészítettük a növényfajok életforma szerinti besorolását, majd társulás- képességüket vizsgáltuk. Hol, milyen társulásokban fordulnak elő a felmért fajok leggyakrabban. Ezt követően táblázatban rögzítettük a társulások legfőbb analitikus jellemzőit: a fajok egyedszáma alapján az abundancia (egyedszám) és dominancia (borítás) értékeket, de már nem a konkrét számadatok beírásával, hanem az AD értékekre vonatkozó 1-5 fokozatú skála szerinti besorolásban. A növényfajok alkalmazkodását az abiotikus környezeti tényezőkhöz (hőmérséklet, páratartalom, talajvastagság és talajminőség) a „T, V, R, N, Z” értékoszlopokban rögzítettük. A „TV érték” oszlopban a Simon Tibor-féle természetvédelmi értékbesorolást adtuk meg. A tabella utolsó oszlopában a konstancia- frekvencia értékeket mutattuk be.

Társulások felmérése, jellemzése társulás-tabella szerkesztéssel Fajnév 1 K. juhar

Flóraelem E

T

V

R

N

Z

TV K ért F.

1

5

5

3

2

2

K

I

1

1-2

5

4

4

2

2

K

II

2

1

1-2

6

2

5

2

3

E

II

Th

1

1-2

1-2

5

5

4

Gy

I

F

1

1

1

5

4

3

4- 5 5 2 4

K

I

B-Pa tölgyes

F

1-2

1-2

1-2

6

4

3

2

2

K

I

SM

erdő

F

1

1-2

1-2

5

4

4

2

3

K

I

2 M. E juhar 3 V. kőris KM

Cönológiai fajcsoport Mészkedvelő lomb erdő Erdő Száraz tölgyes Ligeterdő (gyom) tölgyes

Élet- A-D for-ma 1. 2. F 1 1 F

2

F

A-D/átl.

4 P. árvacsalán 5 E. b. galagonya 6 Kislev. hárs 7 V. gy. som 8 Húsos som

Eua

DKE

Száraz tölgyes

F

1

+1

+1

6

3

4

2

2

K

I

9 Vadgesztenye 1 Köz. 0 dió 1 K-talan 1 tölgy 1 Boros2 tyán

Kmed

ültetvényes F

1

1

1

6

7

3

-

-

G

I

aDKe ültetvényes F u E tölgyes F

+

+

+

5

6

3

2

3

G

I

+

1

+1

5

6

0

E

I

A-M

1-2

1

1-2

5

5

3

2- 2 3 2 2

K

I

1 3 1 4 1 5 1 6 1 7

Eua

1

3

4

2

2

E

I

-

I

K

I

Gy

I

Nyír

E

BükkF-E gyertyán elegyes erdő Savanyú t. F erdő Száraz H gyep erdő F-E

1

3

+ + + 6 2 4 2 3 E.gyön- P-M perje Em 1 1-2 1-2 5 5 3 2 3 Erdei iszalag gyom F 1 1 5 5 3 3- 5 Fekete E 4 bodza F 1-2 1-2 3 4 2 2 1 Erdei- Eua Erdeifenyves fenyő A társulás-tabella adatai alapján flóraelem diagramot készítettünk a vizsgált területekről. Mindkét mérési helyszínről külön-külön. (Flóraelem: A vizsgált terület fajainak földrajzi elterjedését, azaz a társulás növényföldrajzi karakterét

K,G II

fejezi ki.) Megtudhatjuk, hogy a társulásban lévő fajok növényföldrajzi elterjedés szerint hogyan oszlanak el %-os formában.

Flóraelem diagram az első területről

E Km Eua B-Pa SM DK-E A-M Em

Flóraelem diagram a második területről

E Km Eua B-Pa SM DK-E A-M Em

A társulás-tabella adatai alapján elkészítettük az élőlénytársulás fajainak együttes előfordulására, azaz társulástani viszonyaira vonatkozó elemzését. A cönológiai (társulástani) kategóriák %-os eloszlása alapján a két mérés alkalmával a következőket tapasztaltuk:

Cönológiai fajcsoport

Második Első méréskor méréskor a Összesítés a fajok száma fajok száma db % db % db %

Erdő

38

29,68

22

28,20

60

29,12

Ligeterdő

7

5,46

5

6,41

12

5,82

12,5

11

14,10

27

13,10

18,75

1

1,28

25

12,13

1,56

0

2

0

0

0

2

16 Tölgyes Bükk-gyertyán 24 elegyes erdő Savanyú t. erdő 2 Kaszálórét

0

Gyom

2

Erdei fenyves Mészkedvelő lomb erdő Száraztölgyes

0

1,56

15

19,23

15

7,28

7

5,46

11

14,10

18

8,73

32

25

13

16,66

45

21,84

128

78

206

Cönölógiai fajcsoport diagram az első mérési területen

Er Li dő ge te rd ő ... Tö lg Bü ye kk s -g ye Sa r.. . va ny ú t.. .. Ka sz ál ór ét G yo Er m de if en M ... és zk ed ve Sz .. ár az tö l.. .

35 30 25 20 15 10 5 0

Series1

Cönológiai fajcsoport diagramja a második mérési területen 30 25 20 15 10 5 0

Er Li dő ge te rd ő ... Tö lg Bü ye kk s -g ye Sa r.. . va ny ú t.. .. Ka sz ál ór ét G yo Er m de if en M ... és zk ed ve Sz .. ár az tö l.. .

Series1

A társulás-tabella alapján vizsgáltuk a növénytársulások „túlélési”, azaz életforma diagramját is. Ez a mutató az egyes fajok fennmaradási, „ túlélési” esélyeit értékeli. A faj megmaradása szempontjából fontos, hogy a „túlélést”, a fennmaradást a faj hogyan biztosítja. A fás szárú növények képesek arra, hogy a számukra kedvezőtlenebb őszi- téli aspektusban, létfenntartó működésüket megtartsák. Szaporodásra ugyan nem képesek, de a faj- fenntartást egyed- fenntartásuk révén így biztosítani tudják a tavaszi- nyári időszakra. Mindezek alapján fontos, hogy ökológiai állapotfelméréskor a területen élő fajok életforma szerinti besorolását elvégezzük.

Első terület flórájának életforma diagramja

F Th F-E H

Második terület flórájának életforma diagramja

F Th F-E H

A felmért növénytársulásokat ezt követően természetvédelmi értékük, a védettség szempontjából fontos „hierarchiájuk” alapján próbáltuk rendszerezni. Simon-féle természetvédelmi értékbesorolási táblázat kialakítása Csoportok

U

KV

V

E

K

TP

TZ

A

G

Gy

Összesen

Fajszám az 1. méréskor Fajszám a 2. méréskor

db

0

0

0

29

106

13

0

0

0

9

147

%

0

0

0

19,7 72,1 8,84 0 2 0

0

0

6,12 100

db

0

0

0

12

61

0

0

0

0

7

%

0

0

0

15

76.2 0 5

0

0

0

8,75 100

80

Simon-féle természetvédelmi diagram

Első mérési helyen tapasztalt adatokkal számítva 120 100 80 60

Series1

40 20 0 U

KV

V

E

K

TP

TZ

A

G

Gy

Második mérési helyen mért adatokkal számítva 70 60 50 40

Series1

30 20 10 0 U

KV

V

E

K

TP

TZ

A

G

Gy

A tavaszi aspektusban az őszi terep bejáráshoz hasonlóan (2004.04.06.) végeztük el a mintavételi helyek felmérését. A téli vegetatív, csupán létfenntartó anyagcsere-működéseket követően a növénytársulások szerkezetében lényeges, szemmel is jól látható változásokat tapasztaltunk. A fás szárú növények a hosszan elnyúló téli időszak következtében még nem hoztak lombot, nem hajtottak ki, nem rügyeztek. A gyepszinten viszont a napsütés hatására azok a növények, amelyek a telet áttelelő szerveik (gyöktörzseik, hagymáik, gumóik) segítségével jól átvészelték „robbanásszerű” fejlődésnek indultak. Áttelelő szerveik tartalék tápanyagai biztosították e látványos fejlődést, illetve az a tény, hogy a fás szárúak árnyékoló hatása még nem érvényesült. Őszi fajlistánkat így elsősorban lágy szárú évelő növényekkel tudtuk kiegészíteni, bővíteni. A tavaszi aspektusban talált újabb növényfajokat az alábbiak szerint összegezhetjük: A két mintavételi területen felmért tavaszi fajok aránya alapján megállapítottuk, hogy a gyepszint növényfajai nem reagálnak olyan látványosan az antropogén zaklatásra, mint a lombkorona szint növényei. Ezeknél a növényeknél nem észleltünk lényeges egyedszám különbséget a két mintavételi helyen. A magyarázat az életformában keresendő elsősorban. A tartalék tápanyagokból kihajtó növényeket nem befolyásolja olyan mértékben a fotoszintézis zavarása, mint az önállóan szerves anyagokat előállító fás szárú növényeket.

2. Mintavétel / %

Leánykökörcsin Kontyvirág Borostyán Illatos ibolya Gyermekláncfű Virágos kőris Húsos som Piros árvacsalán

Fajnév

1. %

Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) Kontyvirág (Arum maculatum) Borostyán (Hedera helix) Illatos ibolya (Viola odorata) Gyermekláncfű (Taraxacum officinale) Virágos kőris (Fraxinus ornus) Húsos som (Cornus mas) Piros (foltos) Árvacsalán (Lamium purpureum)

10

mintavétel 2. mintavétel % 13

8

15

20

20

6

8

22

27

7

7

12

12

12

14

A fajlistát követően tavasszal is a soron következő lépést a társulás- tabella elkészítése jelentette.

1. Mintavétel / %

Leánykökörcsin Kontyvirág Borostyán Illatos ibolya Gyermekláncfű Virágos kőris Húsos som Piros árvacsalán

Fajnév 1 Leánykökörcsin 2 Kontyvirág 3 Borostyán 4 Illatos ibolya 5 Gyermek láncfű 6 Virágos kőris 7 Húsos som 8 Piros (foltos) árvacsalán

Fló ra- Cönológiai Életfajcso-port forma elem Pa száraz gyep H

A-D/átl. A-D

T

V

R

N

Z

TV érték

1. 1

2. 1

1

5

2

5

1

2

V

G

2

1

1-2

5

6

4

K

F-E

1- 1 2

1-2

5

5

3

3- 1 4 2 2

K

H

1

1-2

1-2

6

4

4

2

K

H

1

1

1

0

5

0

2- 4 3

Gy

Km száraz tölgyes SM erdő

F

1

1-2

1-2

6

2

5

2

3

E

5

4

4

2

3

K

Eua Ligeterdő (gyom)

Th

5

5

4

4- 5 5

Em mészkedvel ő lomb e. A- BükkM gyertyán elegyes erdő A- erdő M Eua kaszálórét

F 1

1-2

1-2

A tavaszi flóra alapján is elvégeztük a fajok származás szerinti besorolását, Flóraelem diagram

Pa Em A-M Eua Km SM

vagyis flóraelem diagramot készítettünk. Ezt követően vizsgáltuk a tavaszi fajok társulás- képességét, cönológiai sajátosságait.

2

Gy

Cönológiai fajcsoport

Második Első méréskor méréskor a Összesítés a fajok száma fajok száma db % db % db %

Száraz gyep

-

10

-

13

-

23

Erdő Bükk-gyertyán elegyes erdő Ligeterdő

-

18

-

20

-

38

-

20

-

20

-

40

-

12

-

14

-

26

Kaszálórét

-

22

-

27

-

49

7

-

7

-

14

8

-

15

-

23

Száraz tölgyes Mészkedvelő lombh. erdő

Ka sz ál ór ét Sz ár az tö lg ye s M és zk ed ve l.. .

Li ge te rd ő

Sz ár az

Er dő Bü kk -g ye rty ..

25 20 15 10 5 0

gy ep

%

Cönológiai fajcsoport besorolás az 1. mintavételi hely alapján

Ka sz ál ór ét Sz ár az tö lg ye s M és zk ed ve l.. .

Li ge te rd ő

Er dő Bü kk -g ye rty ..

gy ep

30 25 20 15 10 5 0

Sz ár az

%

Cönológiai fajcsoport besorolás a 2. mérőhely alapján

A két mintavételi helyen tavasszal nem tértek el életforma- besorolás alapján a vizsgált fajok.

Életforma diagram a tavaszi aszpektus növényfajai alapján

H G F-E F Th

Részfeladat értékelése: Az őszi felméréshez viszonyítva itt mutatkozik a leglátványosabb különbség. Ebben az időszakban a mintavételi területeken a borítási érték százalékos arányában nem a fás szárú növények az uralkodóak, hanem olyan lágy szárúak, amelyek a talaj kicsit mélyebb rétegeiben átteleltek hagymáik és gumóik révén. A természetvédelmi érték- besorolás elvégzése után az őszi felméréstől eltérő eredményt kaptunk. A területen a védett növények ebben az időszakban jellemzőek. Az őszi méréshez hasonlóan most is a kísérő fajok aránya a legnagyobb, ezt követik a bennszülött, endemikus fajok. Simon-féle természetvédelmi érték besorolás Csoportok

V

E

K

Gy

Összes

Fajszám az 1. méréskor Fajszám a 2. méréskor

db

0

0

0

0

-

%

10

7

44

34

95

db

0

0

0

0

-

%

13

7

55

27

102

Simon- féle természetvédelmi értékbesorolás az 1. mérés alapján 50 40 %

30 20 10 0 V

E

K

Gy

Simon- féle természetvédelmi értékbesorolás a 2. mérés alapján 60 50

%

40 30 20 10 0 V

E

K

Gy

Felhasznált irodalom - SH atlasz ökológia: Springer – Verlag Budapest, 1994. - Simon Tibor: Kis növényhatározó Tankönyvkiadó, Budapest, 1982. - Simon Tibor: A hazai edényes flóra természetvédelmi-érték besorolása, ELTE TTK 1984.

1. melléklet

4. 1. melléklet Magyarország védett területei

4. 2. melléklet Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságán összeállított egységesítő táblázat, a területre vonatkozó adatok összegzéséhez Terulet

pSCI

SPA

Natura 2000 élőhely kódja

Natura 2000 élőhely neve

Eredeti m-Á-NÉR élőhely élőhely kód

Az élőhely neve a T:\Natura2000 \orszagos_list ak\élőhelyek_ hu.rtf táblázat alapján.

Az adatközlő által megadott Generalizált vegetációtí élőhely oszlop, pus az m-Á-NÉR szövegesen rendszer (lehet szerinti kód élőhely, megadásával. társulás, vagy egyedi kategória is).

Természet Veszélyezt Kapcsolódó esség/deg Adatgyűjtő Időpont ető dokumentum Megjegyzés radáltság tényezők ok (TDO)

Rögzítő

Rögzítve

oligonok területe ha-ban. digitalizálás után automatikusan tatható, ezért xls atás esetén nem kell kitölteni.

Az élőhely EU Natura 2000 kódja a Natura 2000 madárvédelmi természetmegőrzési T:\Natura2000\or terület neve szagos_listak\élő terület neve (ha (ha nincs, helyek_hu.rtf nincs, akkor "0") akkor "0") táblázat alapján.

Az adatgyűjt és időpontja . Pl.: természete Az sség/degra 2004101 adatgyűjtés 1. Ha ez dáltsági t végző hiányzik, érték neve. Pl.: (Némethakkor az Ghips adat Seregélyes Alfonz leadásán -féle skála) ak időpontjá t kell beírni.

A feldolgozott anyag elérési Az élőhelyfoltot útvonala, vagy veszélyezte a tanulmány tő tényezők hivatkozása. Pl.: leírása. Pl.: taposás, T:\terepnapok\ vadtúrás. 2005\2005033 0_Dabas

Bármi, ami GIS GIS fontos és az feldolgozást feldolgozás előzőekben végző neve. időpontja.Csa nem Csak a ka szerepelt. Ide digitalizálás digitalizálás kellene beírni során töltendő során töltendő azt is, ha az ki, de akkor ki, de akkor adat GPS-el kötelező. kötelező. volt gyűjtve.

A sárgával színezett oszlopok kitöltése kötelező.

Amennyiben az adatszolgáltatás xls-ként térképlap melléklettel történik, úgy be kell szúrni egy poligon azonosításra alkalmas oszlopot (pl.: folt száma). Ez a digitalizálás után törlésre kerül a végleges adattáblából.

pSCI-természetmegőrzési terület (nat.2000 élőhelyvédelmi irányelv alapján kitjelölt területei) SPA-madrávédelmi területek (nat2000 Madárvédelmi irányelve alapján kijelölt területek.) m-Á-NÉR- módosított-átalános Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer ----Élőhelytípusok osztályozásaára létrehozott oszt.rendszer) GIS- Térinformatika rövidítése

4. 3. melléklet Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságán összeállított egységesítő táblázat, a területre vonatkozó adatok összegzéséhez

Az adatgyűjtés időpontja. Pl.: 20041011

Egyedszám. Az Csak, akkor Az állományméret szabad kitölteni, előfordulási szövegesen. ha van pontos hely Bármi beírható, földrajzi, egyedszám és javasolt az adat nem kerülhet vagy egyéb mértékegységét is hozzá azonosító beírni. Pl.: 465 neve. Pl.: semmilyen virágzó tő/120-150 mértékegység, Csókástő/4 mert ez már hegy/Dabasi polikormon/nagyon kizárólag Turjános kevés, stb.. TT, stb.. példányszámot jelent. Pl.: 465

A fajt határozó neve. Pl.: Darwin Károly

Állományméret Állományméret Mintavételi Veszélyeztető Adatgyűjtő Határozó Időpont (szöveges) (pontos szám) módszer tényezők

Az adatgyűjtést végző neve. Pl.: Ghips Alfonz

EOV északi koordináta (y), 200000-es szám.

EOV keleti koordináta (x), 600000-es szám.

A vizsgált faj magyar neve. Pl.: egyhajúvirág.

A vizsgált faj latin neve. Pl.: Bulbocodium versicolor.

Latin Magyar Eov Eov Helyszin név név E N

A sárgával színezett oszlopok kitöltése kötelező. Amennyiben az adatszolgáltatás xls-ként térképlap melléklettel történik, úgy be kell szúrni egy pontazonosításra alkalmas oszlopot (pl.: pont száma). Ez a digitalizálás után törlésre kerül a végleges adattáblából.

EOV- egységes Orszádos vetületi rendszer (térképészeti)

Élőhely

Kapcsolódó dokumentumok

Az adatgyűjtés módja. Pl.: Szöveges egyelés, A fajt leírás az tőszámlálás. Tanulmányhivatkozás, veszélyeztető előfordulási Abban az terepfotók és térképek hely tényezők esetben elérési útvonala, stb.. leírása. Pl.: élőhelyéről, kötelező Pl.: fotók ha lehet, mÁtaposás, kitölteni, ha az t:/terepnapok/2004 NÉR kódot is vadtúrás. állományméret tartalmazzon. oszlopában szerepel adat.

Megjegyzés

Bármi, ami fontos és az előzőekben nem szerepelt. Ide kellene beírni azt is, ha az adat GPS-el volt gyűjtve.

Poligon

Rögzítő

Rögzítve

GIS feldolgozást GIS Van-e végző feldolgozás ugyanennek neve. Csak időpontja.Csak az adatnak a a digitalizálás poligon digitalizálás során töltendő változata: során ki, de akkor igen/nem töltendő ki, kötelező. de akkor kötelező.

1. melléklet Felsőoktatási és közoktatási intézmények, természetvédő egyesületek környezet- és természetvédelmi gyakorlati képzése Város

Eger

Budapest

Debrecen

Gödöllő

Iskola neve Eszterházy Károly Főiskola Környezettudományi Tanszék Környezetvédelmi szak Természetismeret és környezetkultúra szakirány Ember és természet Integrált pedagogus továbbképző szak BME Vegyészmérnöki Kar Környezetmérnöki Szak Kossuth Lajos Tudományegyetem Természetudományi Kar Alkalmazott tájföldrajzi Tanszék Ásvány- és Földtani Tanszék Meteorológiai Tanszék Természetföldrajzi Tanszék Szent István Agrártudományi Egyetem Környezetgazdákodási Tanszék

Gyakorlati tevékenységeik A képzés részeként ökológiai és környezetelemzési terepgyakorlatokon vesznek részt a hallgatók Tiszafüreden. A vizsgálatok elvégzéséhez négy laboratorium áll rendelkezésükre. Ezenkivül kötelező környezet- és természetvédelmi szaktáborozáson, üzemi és szakigazgatási szakmai gyakorlaton és tanulmányi kirándulásokon kell részt venniük. Továbbá a hallgatóknak lehetőségük van külföldi terepgyakorlatokon való részvételre a tanszék szervezésében. A tanszék oktatói által irányított tudományos kutatómunkába való bekapcsolódásra vagy önálló környezetkutatásokra és azok eredményeinek publikálására (folyóiratok, környezetvédelmi napok, előadásojk). Külföldi tanulmányutakra partnerintézményekhez (Németor.,Románia, Horvátország, Ausztria, USA). Rendszeres tanulmányi kirándulásokra a természetben. A képzés részeként ökológiai és környezetelemzési terepgyakorlatokon vesznek részt a hallgatók. A szakmai ismeretek gyakorlati alkalmazását az első év után két hetes géplaboratoriumi gyakorlat, majd a későbbiekben négy hetes üzemi gyakorlat segíti. A képzés részeként, a terepi munka során a tanszékektől függő kölünböző vizsgálatokat, méréseket és kutatásokat végeznek a hallgatók a Tokaj-hegység a Bükk és a Zemplén lábánál. Felmérik az adott terület természeti adottságait, tájalkotó tényezőit, tájkutatási, ásvány-kőzettani kutatások, illetve helyszíni analizist, ökológiai és környezetelemzést végeznek. Táji folyamatok, tájszerkezet vizsgálata, laboratoriumi vizsgálatok (talajtani, üledéktani vizsg., eróziós, tájérzékenységi és j szélcsatorna kísérletek, talaj vízgazdálkodási és fagyaprozódási mérések.), geomorfológiai kutatások. (A gyakorlati oktatások 15 fősek.) Földtani és vulkanológiai vizsgálatok. (A gyakorlati oktatások 15 fősek.) Erdei talajok vízháztartásának vizsgálata. (A gyakorlati oktatások 15 fősek.) Talajtani elemzések, üledékek vizsgálata, pollenanalízis. (A gyakorlati oktatások 15 fősek.) A képzés részeként ökológiai és környezetelemzési terepgyakorlatokon vesznek részt a hallgatók Gödöllő környékén. A vizsgálatok elvégzéséhez az iskolai laboratorium áll rendelkezésükre. Ezenkivül külföldi tanulmányutakban is részt vehetnek a hallgatók, a tanszék szervezése által. Az felsős hallgatók szakköröket rendeznek a helyi általános iskolások részére.

József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar ÉghajlattaniTájföldrajzi Tanszék

Szeged

Pécs

Miskolc

Budapest

Geográfus Szak Környezetvédelmi Szak Biotechnológia Tanszék Biokémiai Tanszék Ökológiai és Növénytani Tanszék Pollack Mihály Műszaki Főiskola Környezetmérnöki Szak Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Környezetmérnöki Szak Eötvös Loránd Tudományegyetem Geológus Szak Kőzettani-Geokémiai Tanszék Növényélettani Tanszék

Budapest

Táji folyamatok, tájszerkezet vizsgálata, laboratoriumi vizsgálatok (talajtani, üledéktani vizsg., eróziós, tájérzékenységi és, szélcsatrna kísérletek, talaj vízgazdálkodási és fagyaprozódási mérések.), geomorfológiai kutatások. Növényfelvételezés és talajmintagyüjtés az adott területen. Külső kutatólaboratóriumi gyakorlat (tájtervezés, környezeti nevelés), Növénytani és állattani fajfelismerés. Körny.tech.gyak. A terepgyakorlat során a karsztos területek jellemző formakincseinek felmérését, feltérképezését és geoökológiai tényezőket (mikroklímamérés) vizsgálják. A gyakorlaton el kell készíteni a terület talajszelvényeit és geomorfológiai térképét. A képzés keretében kötelező 3 napos tanulmányút hazai nemzeti parkokban, 6 napos ökológiai terepgyakorlaton való részvétel, természet védelmi területek látogatása a gyakorlati órák keretében. Mindenről jegyzőkönyvet kell készíteni. Biotechnológiai, és biológiai gyakorlatok valamint laboratóriumi vizsgálatok. Biokémiai és biológiai valamint laboratóriumi vizsgálatok. Természetvédelmi terepgyakorlatok és laboratóriumi vizsgálatok.

Az iskola erdei iskolai formában tartja meg a terepgyakorlatait, ezen kívül laboratóriumi vizsgálatokat is végeznek a hallgatók

A képzés keretében a különböző tantárgyakból különböző gyakorlati követelmények vannak. terepgyakorlat (jegyzőköny készítés), laboratoriumi vizsgálatok, kutatások Térképészet és modellezés gyakorlati elsajátitásai, labor gyakorlatok. Geokémiai, őslénytani, geoarcheológiai és paleökológiai kutatások, felszíni vízek geokémiai elemzések

Terepgyakorlatok Természetvédelmi terepgyakorlatok és laboratoriumi vizsgálatok. Lehetőség van külföldi tanulmányutakra.(Bécs szakmai Corvinus Egyetem Kertészettudományi és tapasztalatcsere, Belfasti környezetvédelmi tanulmányút, Dánia, Koppenhága, Franciaország, Anglia) Tájépítészeti Kar

Veszprémi Egyetem Mérnöki Kar Veszprém Környezetmérnöki Szak NyugatMagyarországi Sopron Egyetem Selmec-

bánya Debrecen

Gyöngyös

Budapest MiskolcAvas

Természetvédelmi, növénytani, tájértékelési terepgyakorlatok

Zólyomi Műszaki Egyetem UNESCO Tanszék Kölcsey Ferenc Református Tanárképző Főiskola Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Alternatív Közgazdasági Gimnázium Avasi Gimnázium

Kandó Kálmán Kecskemét Szakközépikola és Szakiskola Teleki SzékesTermészetismereti és turisztikai Egyesület fehérvár GATE Zöld Klub Gödöllő Egyesület

Vác

Kirándulás a Péti Nitrogénművek Rt.-hez biológiai és ipari szennyvíz tisztítóhoz.

Pangea Egyesület

A biológia tantárgy keretében rendszeresen egy téma hét vagy terepgyakorlat van megtartva. A terepgyakorlatok során a tantermi és a teren végzett munka arányát az elvégzendő tananyag jellege és a terep adta lehetőségek határozzák meg Az iskolában egyedi szintű biológiai oktatás folyik. A korszerű ökológiai ismeretek elsajátitását a rendszeres terepgyakorlatok segítik a hallgatóknak, melyet általában Bánkúton tartanak. Az iskola rendszers tanulmányi kirándulást szervez a Velencei-tóhoz a tanulók részére, ahol megismerhetik terület flóráját és faunáját. A nádasban történő terepgyakorlatok során különféle vizsgálatokat és madárfigyelést végeznek ezáltal a vízivilággal is megismerkednek. Rendszeresen rendeznek ősszel és tavasszal 3 napos terepgyakorlatokat illetve táborokat gimnazistáknak Kisgyón. Céljuk a környék természeti értékeinek, élőlényeinek, kőzeteinek megismertetése. Ezenkívül lehetőség van madármegfigyelésre is (BNP területén). A gödöllői egyetem egyesülete rendszeresen rendez szakkör keretében a gödöllői ált. iskolásoknak terepgyakorlatokat, kirándulásokat Gödöllő környékén. Ezenkívül külföldi tanulmányutakat is szerveznek a hallgatóknak. Renszersen szerveznek táborokat, terepgyakorlatokat, kirándulásokat a Bakony-hegység tanösvényén, a Börzsönyben és a Balaton-felvidék területén. Célja, hogy elősegítse a tanösvény természeti értékeinek kutatását, feltárását és megőrzését

Miskolc

Kőszeg

Pisztráng Kör Waldorf Természetvédő és Természetjáró Egyesület Ciklámen Üdülő és Turistaszálló

Természeti kirándulások, nyári táborokszervezése. Melyek során az adott terület környezeti problémáinak megismerése és megoldási javaslatok gyűjtése, biokertek-kisgazdaságok létrehozása.

Természetismereti túrák, terpgyakorlatok, kirándulások szervezése.

Mosonmagyaróvári Környezetvédő magyarovár Egyesület ELTE-TFK Élet-kör Boróka Alapítvány Biokultúra Egyesület Moson-

Tata

Hatvan Zalaegerszeg

Szeged

Szarvas

Tatai Természetvédelmi Terület és Szabadtéri Természeti adotságai révén oktatási tevékenysége elsősorban a gyakorlati képzésre irányul. Tanulmányutak és Geológiai terepgyakorlatok során a földtani, botanikai, anyagismeret elsajátítására kiváló lehetőséget nyújt. A terület mintapéldája lehet az épített és a természeti környezet harmóniájának bemutatására is. Tanösvénnyel is rendelkezik. Múzeum Natura Egyesület Kölcsey Ferenc Gimnázium

. Szakmai programok vezetésével segítik a hatvani Alkotótábor erdei iskolai programjainak lebonyolítását. Ezen kívül terep gyakorlatokat, tanulmányi kirándulásokat és tanösvény túrákat (Nyugat-Mátra) szerveznek A környezeti nevelési program egyik minta iskolája (összesen 5 van). Ez magába foglalja a terepgyakorlatokat, a környezetben megtartott órákat, laboratoriumi feladatokat, az egy napos kirándulásokat és a természetvédelmi táborokat.

Csemete Egyesület Az itt dolgozók segítséget nyújtanak az erdei iskolák és természetvédelmi táborok programjainak szervezéséhez.Két terepi oktató központtal rendelkeznek, Bugac és Kömpöc.Itt tudományos feltáró és kutató munkát is végeznek. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék Tessedik Sámuel Főiskola

Kaposvár

Kaposvári Egyetem A gyakorlati képzés feltételei adottak. Saját nyúl- és nemes csincsilla állománnyal rendelkeznek, laboratóriumi munkák és Kisállattenyésztési Tanszék terepgyakorlatok szaktermekben végezhetők. A hallgatóknak még lehetőségük is van a tanszék munkájába bekapcsolódni.

Székesfehérvár

Vasvári Pál Gimnázium

Budapest

Méta Egyesület

Tokaj

Dorog

Tokaji Ferenc Gimnázium Szakközépiskola és Kollégum Dózsa György Általános Iskola Veszprémi Egyetem

Veszprém

Az iskola tágabb környezete kínálja az átfogó - több tantárgy tananyagát kiegészítő, támogató ismeretszerzést. Ezért a

pedagógusok egy terepgyakorlati programot hoztak létre,melynek helyszínei a kisgyónbányai sporttelep meg a közelben lévő két tanösvény lett. A program a terepgyakorlat feladatcsoportjai öleli fel. A térképezők terpgyakorlata. A botanikus kutatótól a főiskolai hallgatóig bárki részt vehet rajta, aki térképészeti tudásának

gyakorlati oldalát kívánja fejleszteni. Kilenc terepgyakorlatot tartanak egy évben, melyek három naposak.

A környezeti nevelési program egyik minta iskolája (összesen 5 van). Ez magába foglalja a terepgyakorlatokat, a környezetbenmegtartott órákat, laboratoriumi feladatokat, az egy napos kirándulásokat és a természetvédelmi táborokat. Az iskola terepgyakorlatokat, tanulmányi kirándulásokat, iskolai téma napokat, természetvédelmi túrákat rendez a tanulók

számára. Ahol a tanárok igyekeznek minnél több ismeretet átadni. Az iskola saját kerttel is rendelkezik. Agrokémia K+F, műtrágyázás, agrokemikáliák és növényvédõszerek toxikológiai vizsgálatai

Georgikon Mezőgazdaságtudo Talajművelés, talajhasználat, földművelési technológiák fejlesztése különös tekintettel a környezetvédelmére, eróziókutatás mányi Kar Környezetkímélő növényvédelmi eljárások és alkalmazástechnikai módszerek vizsgálat Keszthely

2. 1. melléklet Zuzmóhatározó (Göncöl Alapítvány, 2002.)

2. 2. melléklet Zónabeosztás a levegőminőség-index értékei alapján (Zuzmótérkép, Göncöl Alapítvány, 2002.)

Zónahatárok (pontok alapján)

Zónák neve

Szín

0

Zuzmósivatag

piros

1-35

Belső küzdelmi zóna

narancssárga

36-55

Középső küzdelmi zóna

citromsárga

56-79

Külső küzdelmi zóna

világoszöld

80-

Normál zóna

sötétzöld

3. 1. melléklet Zajterhelés jegyzőkönyv 1. (BMF RKK Környezetmérnök szak 2005.)

3. 2. melléklet Zajterhelés jegyzőkönyv 2. (BMF RKK Környezetmérnök szak 2005.)

3. 3. melléklet Zajterhelés jegyzőkönyv 3. (BMF RKK Környezetmérnök szak 2005.)

3. 4. melléklet Zajterhelés jegyzőkönyv 4. (BMF RKK Környezetmérnök szak 2005.)

3. 5. melléklet Zajterhelés jegyzőkönyv 5. (BMF RKK Környezetmérnök szak 2005.)

3. 6. melléklet Zajterhelés jegyzőkönyv 6. (BMF RKK Környezetmérnök szak 2005.)

3. 7. melléklet Zajterhelés jegyzőkönyv 7. (BMF RKK Környezetmérnök szak 2005.)

3. 8. melléklet Zajterhelés jegyzőkönyv 8. (BMF RKK Környezetmérnök szak 2005.)

3. 9. melléklet Zajterhelés jegyzőkönyv 9. (BMF RKK Környezetmérnök szak 2005.)

3. 10. melléklet Zajterhelés jegyzőkönyv 10. (BMF RKK Környezetmérnök szak 2005.)

3. 11. melléklet Zajterhelés jegyzőkönyv 11. (BMF RKK Környezetmérnök szak 2005.)

3. 12. melléklet Zajterhelés jegyzőkönyv 12. (BMF RKK Környezetmérnök szak 2005.)

3. 13. melléklet Zajterhelés jegyzőkönyv 13. (BMF RKK Környezetmérnök szak 2005.)

3. 14. melléklet Zajterhelés jegyzőkönyv 14. (BMF RKK Környezetmérnök szak 2005.)