6. Ismertesse a tűzoltás módjait és a kézi tűzoltó készüléket! Tűzoltás eredményessége függ: - a tűzeset körűlményétől - a tüzet észlelő személy gyorsaságától, határozottságától - tűzjelzés eredményességétől - tűzoltók helyszínre vonulásának időtartalmától - oltási mód megválasztásától Éghető anyag eltávolításán alapuló tűzoltási mód: (éghető anyag folyamatosságának megszakítása) Pl. gabonatábla körbeszántása Vezetékben éghető anyag: elzáró szeleppel az áramlás szüneteltetése. Tűzfal Oxigén elvonásán alapuló oltási mód: Ha O2 szabadul fel, ez a mód nem alkalmazható Pl.: homok, fedő, pokróc alkalmazása, vízzel, habbal Éghető anyag hőmérsékletének csökkentésén alapuló oltási mód: Pl. vízzel Támadó tűzoltás: Alapvető taktikai forma: tűzfészek megközelítése, körülhatárolása, leghevesebb égés leküzdése Arra kell törekedni, hogy a támadásba bevetett sugarakkal ezeket a területeket hatótávolságon belüli távolságra közelítsék meg és a sugarak egymást elérjék. Védekező tűzoltás: A helyszínen rendelkezésre álló erők száma, az eszközök mennyisége csak a tűz terjedésének megakadályozására elegendők. Ha a támadás vonala mögött számolni lehet újragyulladással, a támadással egyidejűleg a védelmet is alkalmazni kell. Oltóanyagok: A tűz oltására olyan anyagokat használhatunk, amelyek a tűzfelületen az égés feltételeit korlátozzák. Oltóvíz: A víz a legelterjedtebb, legolcsóbb oltóanyag. A mennyiségi előírásokat szabályzatok tartalmazzák. A víz oltóhatása elsődlegesen hűtőhatása révén valósul meg. Az égés helyére juttatott víz gőzzé alakul, a víztömeg, amelynek térfogata megnő, elvonja az oxigént az égés környezetétől. Az átalakuláskor a párolgás vonja el a hőmennyiséget. Vigyázni kell, hogy a felületre nagy erőt kifejtő vízsugár a tűzoltáskor ne továbbítsa az égő anyagot! A gőzképződést növelhetjük, ha a vizet nem sugárban, hanem porlasztva juttatjuk az égő anyagra, mert az az éghető anyagot elborítja, a keletkező vízgőz betakarja. Ennek következménye, hogy az oxigént tartalmazó levegő nem jut az égés helyére, így a láng visszaszorul. A településeken a létesítményekben meghatározott mennyiségű oltóvíznek kell készenlétben lenni, amit oltóvíz-intenzitásnak neveznek. Az oltóvíz-intenzitást a tűzszakasz függvényében kell meghatározni. Az oltóvizet szállító vízvezeték hálózatban 200…400 kPa kifolyási nyomást kell biztosítani.
Az éghető folyadékot feldolgozó finomítóknál, tároló tartályoknál a kifolyási nyomás legalább 1200 Pa. A létesítményben a tűzcsapok számát az oltóvíz mennyisége határozza meg. A tűzcsapokat szerelvényekkel kell ellátni. Nem szabad fali tűzcsapot létesíteni azokban az épületekben, ahol a víz használata életveszélyt, tüzet, robbanást okozhat. Oltóvízként számításba vehetők azok a nem időszakos természetes vizek pl. folyók, tavak is, amelyek a védendő építménytől 500 m-nél nincsenek nagyobb távolságra. Az oltóvizet szolgáltató berendezések, valamint szerelvényeik karbantartásáról, felülvizsgálatáról gondoskodni kell. A víz szinte valamennyi szilárd anyag (fa, papír, műanyag) felhasználható. A folyadékok közül vízzel csak azok olthatók, amelyek sűrűsége nagyobb a víznél, pl. petróleum. Vízzel nem oltható: benzin, elektromos tűz, Al, Na, K. Oltóhabok: Tüzek oltására az oltóhabok mechanikai vagy vegyi formában használhatók. Mechanikai hab: folyékony és légnemű anyagok keveréke, amelyben a légbuborékok a habképző anyag levegővel való keveredése útján jönnek létre. Vegyi hab: egy lúgos sóoldat és egy savas kémhatású oldat kémiai folyamatának eredményeként jön létre Mindkét hab szétterül a felületen, és így elzárja az oxigént az égés helyétől. A kémiai folyamatban víz válik ki, amely gőzzé alakul és a felületen záró réteget képez. A hab oltási minőségét az égő felület eltakarása jellemzi. Az oltóhabokat az éghető folyadékokhoz pl. benzinhez, olajhoz használják. A habok sűrűsége kisebb, mint az égő folyadékoké. A habok vezetik az elektromos áramot, és így az elektromos tüzekhez nem használhatók. Gyakran használják olyan helyeken is, ahol az oltóvíz (a vízsugár erőhatása) károkat okoz. Oltógázok: A nem éghető és az égést nem tápláló gázok alkalmasak tűzoltásra. Az oltógázok nagyon jó hatásfokkal használhatók zárt térben. Csak a lánggal égő tűz szüntethető meg oltógázzal. Gázzal való tűzoltáskor az égő anyagot körülvevő gáztömeg kiszorítja az oxigént a tűz fészkéből. Az oltógáz keveredik az égő anyagból felszabaduló gázokkal, amelyeket éghetetlenné tesz. A leggyakrabban használt oltógáz: CO2 gáz, és használják a halogénelemeket tartalmazó szénhidrogéngázt is. FONTOS! A halogénelemek használatát – környezeti károsító hatásuk miatt – a nemzetközi gyakorlatoknak megfelelően kerülni kell, ill. meg kell szüntetni! A gázok alkalmasak elektromos tüzek oltására is, így főleg nagyfeszültségű berendezésekben keletkező tüzek oltására használatosak. Nagynyomású gázok kiáramlása esetén is használhatók az oltógázok, nem alkalmasak viszont könnyűfémek tüzeinek oltására. Oltóporok: Tűz oltására az égést nem tápláló porok használhatók. Oltóhatásuk lényege, hogy hő hatására elbomlanak és oltógázt fejlesztenek. A kívánt oltóhatás akkor eredményes, ha a tűzfelületen a megfelelő nyomáson használt oltóanyagból porfelhő alakul ki. A porok hűtőhatást is kifejtenek a felületek eltakarása révén.
A leggyakrabban használt porok: Nátrium- hidrokarbonát NaHCO3 Nátrium – karbonát Na2CO3 Kálium – hidrokarbonát KHCO3 Káliumsók – izzás gátlók Széleskörűen felhasználhatók tüzek oltására, így alkalmasak elektromos berendezések, szilárd anyagok, égő gázok oltására is. Tűzoltó eszközök és készülékek Tűzoltó technikai eszközök: Az építményekbe telepített, a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás könnyítésére alkalmas felszerelések. Előnyük: a kis tüzek terjedése gyorsan megakadályozható általuk és műszaki mentéshez is felhasználhatók, valamint kezelésük egyszerű. Ilyen eszköz pl. a veder, a vizes hordó, a vizes pokróc stb. Tűzoltó készülék: Olyan eszköz, amelyből az oltóanyagot a készülékben levő nyomás hatására a tűz fészkére lehet ráirányítani. A kézi tűzoltó készülékek a kezdeti (kialakulóban lévő) tüzek gyors eloltására alkalmasak azáltal, hogy a tűzeset helyszínén, a tűz oltására azonnal rendelkezésre állnak, továbbá egyszerűen és gyorsan kezelhetők. A tűzoltó készülékek csoportosíthatók az oltóanyag, a nagyság és a hajtóanyag szerint. A tűzoltó készülékek alpszíne a vörös, a hajtóanyagot tartalmazó palack színe a gáztöltet pl. nitrogén esetén zöld CO2-dal oltó galambszürke színével egyezik meg Porral oltó borsózöld Belső nyomás létrehozható: - oltóanyaggal együtt egy tartályban kémiai reakciók révén - külön palackban tárolt hajtóanyaggal Üzemképes állapotban a hordozható tűzoltó készülékek tömege legfeljebb 20kg, a töltet tömege legfeljebb 12kg. Nagy kiterjedésű, intenzív tüzek oltására ezek a készülékek nem alkalmasak, mivel hatósugaruk 5m alatt van, működési idejük rövid, töltőtömegük pedig néhány m2 nagyságú tűzfelület eloltására elegendő. A tűzoltó készülékek a bennük tárolt oltóanyag szerint: vízzel, habbal, porral, CO2-dal, halogénnel oltók lehetnek. A tűzoltó készülékek elhelyezésére vonatkozó előírások: A létesítményekben legalább 1-1 db, az ott keletkező tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni. A tűzveszélyességi osztályok ismeretében a következők szerint kell a tűzoltó készülékek számát megállapítani. 1. A, B minden megkezdett 50m2 alapterület után 1db 2. C minden megkezdett 200m2-e után, de legalább szintenként 1 db 3. D minden megkezdett 600m2-e után, de legalább szintenként 1 db 4. E szükség szerint A tűzoltó készüléket, eszközt jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni. Mindig üzemképes állapotban kell tartani, eltávolítani ideiglenesen sem szabad! A tűzoltó készülékek vizsgálata: Előírásoknak megfelelően ellenőrizni kell. Ha az időszakos ellenőrzést nem hajtották végre, akkor az eszköz nem tekinthető üzemképesnek. Ellenőrizni kell a tűzoltó készülékek működési időtartalmát, valamint a belső tér nyomását is.
A tűzoltás után azonnal meg kell kezdeni a meghibásodott vízkiviteli helyek és szerelvényeik karbantartását. Kézi tűzoltó készülékek (porral, CO2-dal oltók) működése, használatuk szabályai: CO2-dal oltó kézi tűzoltó készülék: Pisztolyszelep Ködszóró cső Használati utasítás Fogantyú CO palack Felszálló cső Töltet: CO2, a készülékben uralkodó nyomás miatt szilárd halmazállapotú szénsavhóval oltó tűzoltó készüléknek is nevezik. A készülék kinyitásakor a belső nyomás lecsökken, a CO2 szublimál és a hosszú szórócsövön keresztül már gáz halmazállapotban hagyja el a berendezést. A készülék oltás közben rendkívüli módon lehűl. Palackszíne szürke, négy CO2 képlettel, csupasz fémfogóval készítik – használatuk avatatlan kezekben gyakran súlyos fagyási sérüléseket okoz. Jól használhatók: tűzveszélyes folyadékok, feszültség alatt álló villamos berendezések oltására. Nem használhatók: nagy (1100V feletti) feszültség alatt álló berendezéseknél, mert ilyenkor a CO2 ionos állapotba kerül, így vezetővé válik. A tűz eloltása után a CO2-ot ki kell szellőztetni. Porral oltó kézi tűzoltó készülék: Felső működtető kar Alsó fogantyú Tartály Használati utasítás Felszálló cső
Portömlő hajtóanyag palack tartály lövőke
Monnex: K2CO3 és karbamid elegye: tűzoltó hatása 3-5x a hagyományosénak. Hőbomlás:hűtő hatás
POR----------CO2 + H2O keletkezik Fojtó hatás hűtő hatás
Az égő felületet beterítő por szintén fojtó hatást fejt ki. A porsugarat mindig a lángba kell irányítani, nem a tűzfészekbe. A nagyobb por koncentrációhoz ajánlatos több oltósugarat használni. Lángköbméterenként 300g/sec porintenzitás biztos oltást eredményez. A por kijutásához CO2 vagy N2 vivőgázt alkalmaznak. Vivőgáz elhelyezése: külső vagy belső gázpalackos változat ismert. Használat előtt a por leragadásának elkerülésére néhányszor meg kell forgatni. Töltetük kiáramlását megszüntetni nem lehet. Gázelnyelő porok: Freon 12 oltógázt a kovasav őrlemény megköti. A nagy porzás elkerülése érdekében: könnyű vízzel vagy habbal kombinálva. Könnyű víz----- a por hatását; por----- a hab hatását rontja. Alkalmazhatók: Porra nem érzékeny villamos feszültség alatt álló készülékek, éghető gázok, éghető könnyű fémek, éghető szilárd anyagok okozta tüzek oltására.
