6. F épület: 15. Lakótelepi telektömb területe: 7. Helyi jelent ség! természetvédelmi terület 16. Melléképületek: 8. Háromszintes növényállomány:

mos. Az utcavonalon elhelyezked épületszárny és a nem beépített oldalkert közötti legkisebb távolság az el írt t!ztávolság, de legalább 3,0 m és a szabadon maradó oldalkert utcavonalán tömör kerítés létesül. 6. F épület: Az építmények azon csoportja, melyek a rendeltetési övezet el írásokban megnevezett funkciók befogadói. A f épületekt l a jelen rendelet megkülönbözteti a melléképületeket. 7. Helyi jelent ség! természetvédelmi terület: A természeti értékek helyi védelmér l szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória. 8. Háromszintes növényállomány: Olyan fásított terület, illetve területsáv, ahol legalább egy nagy vagy közepes lombtömeg! fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje telepített 15 méterenként, és a többi felület a talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel borított. 9. Homlokzatok karaktere: A homlokzatok legfontosabb jellegzetességét adó építészeti elemek összessége. Ilyenek a párkányok, nyílászárók, lábazatok, tagozatok, rusztikus vakolat, tet formák, attika falak, ereszkiugrások. 10. Ideiglenes kerítés: olyan közterület felé es kerítés, mely engedéllyel épült, de nem a tervezett szabályozási vonalra esik, és a közterület szabályozás végrehajtása során bontásáért kártalanítás nem jár. 11. Kézm!ipari építmény: Olyan építmény, ahol nem gépi technológiával állítanak el termékeket, ahol a kézi munka a jellemz . 12. Kisgarázs: Gépkocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, melyben legfeljebb 2 gépkocsi állás alakítható ki. 13. Közhasználatú kert: A szabályozási tervlapon lehatárolt szabadonállótelepszer! beépítési módon vagy közhasználatú építményi telkeken belüli zöldfelület. E zöldfelület területe lehet önkormányzati, illetve magán tulajdonú. 14. Közösségi cél: A település közösségének közös érdekeit szolgáló célkit!zés. A közösségi célok érdekében lehet közcélú tilalmakat, korlátozásokat elrendelni. Ilyen közösségi célt szolgáló tilalom pl. a köz-

utak, a zöldfelületek létesítése, vagy a közösségi intézmények építése érdekében elrendelt területbiztosítás. Az építési hatóság határozatban értesíti ki az érintett telektulajdonosokat. 15. Lakótelepi telektömb területe: A szabályozási tervlapon a meglév lakótelepek szabályozási vonallal, vagy övezethatárral lehatárolt területe. Az így lehatárolt területre kell értelmezni az építési övezet el írásait. 16. Melléképületek: Az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési övezet el írásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem min sülnek melléképítménynek. A melléképületeket csak építési helyen belül szabad elhelyezni. 17. Mez gazdasági építmény: A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építménye. 18. Mez gazdasági major: Új birtokközpont nem létesíthet , ezért csak a korábban kialakult mez gazdasági birtokközpontok tartoznak ide. E kés bbi birtokközpontok, majorok mez gazdasági funkciója megsz!nt vagy megsz!n ben van. Ezért ezeket a szabályozási terv gazdasági zónákba sorolja. 19. Nem kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési övezetek csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési övezet, amely vagy beépítetlen, vagy a kialakult építészeti karakter jobbításra, illetve változtatásra szorul. Az utóbbi általában a beépítési mód, a beépítési % és/vagy építménymagasság változásával jár. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás több elemet tartalmaz, mint a kialakult területen. 20. Nem központi települési terület: A központi települési területen kívüli belterületek és külterületi beépítésre szánt területek együttvéve. 21. Összes nettó szintterület: Az építmény-szintek összes nettó - falak nélküli területe, kivéve a terepszint alatti helyiségek területe, ha azok rendeltetése az építmény jellemz rendeltetéséhez közvetlen kapcsolódik. (pl. el írások szerinti gépko-

csi tárolók) Az építmény f rendeltetéséhez közvetlen nem kapcsolódó helyiségek területét az összes nettó szintterületbe be kell számítani. 22. Pavilon: Olyan építmény, amely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magában, épületszerkezete könny!szerkezet!, továbbá egy-egy rendeltetési egysége nem nagyobb mint 20 m2, valamint építmény magassága legfeljebb 3,0 m. 23. Rendeltetési el írások: az építési övezetek el írásainak egyik csoportja, mely a telkek használatát szabályozza. 24. Rekreáció: A különleges közhasználatú építményi zónánál rögzített egyik különleges használati mód, mely alatt olyan tevékenységek értend k, melyek a mindennapi pihenéssel függnek össze. Ilyenek a sporttal, szabadid eltöltésével kapcsolatos tevékenységek. Rekreációs célú különleges közhasználatú építményi zónában olyan építmények helyezhet k el, melyek a sportolást, az aktív (azaz fizikai er feszítést is igényl ) szabadid eltöltést szolgálják. 25. Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több, egymással szöget bezáró határvonallal érintkezik. 26. Szabályozási elem: A rendelet el írásainak egységei (elemei). A szabályozási elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy szövegben vagy csak rajzilag rögzíthet k. A szöveges szabályozási elemeket a szabályzat, a rajzi szabályozási elemeket pedig a Szabályozási Terv részét képez szabályozási tervlap rögzíti. 27. Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lév telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között. 28. Támfal-kerítés: A szabályozási vonalon létesült, illetve létesítend 1,0 m magasságot meghaladó kerítés, melynek terepet megtámasztó funkciója is van. 29. Telek homlokvonala: Az utca vagy közterület fel li telekhatár.

30. Települési terület: A belterület és a külterületi beépítésre szánt területek együttes területe. 31. Utcai épület, épületrész: A telek homlokvonalától 15,0 m-en belül álló épület, illetve épületrész. 32. Úszótelek: Az épület kontúrjával vagy attól 1,0 m-re meghúzott határvonallal határolt terület, amely általában nem felel meg az építési telek kritériumainak (pl.: a közterülettel való közvetlen kapcsolat, a telekméretek, a beépítettség mértéke stb. alapján), és amelyet a tulajdoni lapra önálló helyrajzi számmal bejegyeztek. 33. Véd terület, véd sáv: A védelmet igényl építmények védelmére és a környezeti károk mérséklésére szolgál. A véd területet valamely építmény körül, míg a véd sávot valamely építmény, objektum mentén kell kialakítani. Az el bbiek kiterjedését a véd távolság határozza meg. 34. Be nem építhet telekrész: építmény elhelyezésére igénybe nem vehet telekrész** A Szabályozási Terv kötelez , nem kötelez és tájékoztató elemei 4. § (1) A Szabályozási Terv felületként, határvonalként, vonalként, pontszer!en vagy jelképesen megjelen szabályozási elemeket rögzít. A rajzi és szöveges kötelez szabályozási elemek egyrészt I. (els ), másrészt II. (másod)rend!ek. (2) I. rend! kötelez szabályozási elemek: - az övezeti határok és az övezeti el írások, kivéve az építési övezetek bet!jelén és els két számkódján túli el írásokat, - az I. rend! közterületek, - az I. rend! közlekedési célú közterületen belül a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási elemek (úttengelyek, szabályozási szélességek stb.). (3) II. rend! kötelez szabályozási elemek: a (2) bekezdésben nem említett kötelez szabályozási elemek.

(4) Az irányadó szabályozási elemek: az irányadó szabályozási vonal, a tervezett telekhatárok, a tömbfeltáró, illetve alternatív utak és a magánutak. (5) A Szabályozási Terven jelölt építési helyek határai csak akkor módosíthatók, ha a módosítások elvi építési engedélyezési eljárás keretében igazolhatók. Az elvi építési engedélyezési tervben elemezni kell az építési hely változtatásának építészeti, ökológiai, gazdasági következményeit. (6) Az I. rend! kötelez szabályozási elemek módosítására csak a Településszerkezeti Terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor. (7) A II. rend! kötelez szabályozási elemek módosítása belterületen és külterületi beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére, külterületen beépítésre nem szánt területen vagy a tömb egészére, vagy a terület felhasználási egységre kiterjed Szabályozási Terv készítésével történhet meg. (8) Az irányadó szabályozási elemek betartása ajánlott. A más jogszabályokban nem említett, engedélyhez kötött építési munkák köre 5. § (1) Csak építési engedély alapján végezhet , az egyéb jogszabályban meghatározottakon túlmen en az alábbi építéssel járó tevékenység is: a) a közterületr l látható épülethomlokzaton, építményfelületen, kertben, kerítésen alkalmazott – mérett l függetlenül – mindenfajta reklám, hirdetés létesítése, festése, felszerelése; b) mindenfajta építménynek a közterületr l látható küls felületképzése, színezése, burkolata és héjalása.

(2) Az építési engedélyezési tervdokumentációhoz kertépítészeti tervet is kell csatolni, ha: a ) az építési helyen a terep --az építési hely két legtávolabbi pontja között-- több mint 20 %-ot meghaladó lejtés! b) 2000 m²-t meghaladó méret! telken új épület épül, c) a telek közterület. (3) A (2) bekezdés szerinti kertépítészeti tervnek tartalmaznia kell: a) az építéssel érintett közterület egészét bemutató terven, legalább M=1:500-as léptékben a burkolatok, szegélyek, felhajtók és akadálymentesítésre szolgáló lejt k, burkolati jelek jelölését, az épületek kontúrjainak feltüntetetésével együtt, b) a burkolatfajtákat és anyagokat, a burkolatmintázatok javasolt módját, c) a parkolóhelyek kialakítását, d) a növényzet fajtáját, kiültetési módját és helyét, e) közterület esetén a köztárgyak típusvagy egyedi terveit, valamint azok helyét és méreteit, f) szükség esetén az elbíráláshoz szükséges egyéb részleteket M=1:200, M=1:100-as méretarányban. Ütemezett megvalósítás esetén a tervben az ütemhatárokat is fel kell tüntetni. (4) Új épület építése, meglév épület 20 m²-t meghaladó b vítése esetén az építési tervdokumentációhoz: a) geodéziai felmérést kell csatolni, ha a telek lejtésviszonyai a telek két legtávolabbi pontja között a 10 %-ot meghaladják b) talajmechanikai szakvéleményt kell csatolni, ha a telek lejtésviszonyai a telek két legtávolabbi pontja között a 20 %-ot meghaladják. (5) Az illetékes tervtanács, vagy a f építész el zetes véleményét ki kell kérni a külön jogszabályban meghatározott esetekben, valamint: a) új épületek, építmények elhelyezéséhez, b) meglev épületek tömegének, tet formájának megváltoztatásához,

c) közterületen bármely berendezés létesítéséhez, d) egyedi vagy területi védelem alatt álló épületet érint bármely engedélyköteles építési munka esetén. II. FEJEZET

d.) közlekedési terület, ezen belül: - általános (közúti) közlekedési terület, - vasútterület, - légiközlekedési terület (repül tér), e.) vízgazdálkodási terület (vízfelület és vízm! terület).

ÁLTALÁNOS EL"ÍRÁSOK

Az építés általános el írásai

Területfelhasználás

7. §

6.§

(1) Ha a tervezett szabályozási vonal meglév épületen keresztül halad, és a) az épület lakóépület, akkor a meglév lakóépület közterületi kontúrját kell szabályozási vonalnak tekinteni. A szabályozási vonallal érintett meglév lakóépületet nem kell elbontani, az felújítható. Amennyiben a meglév lakóépületet elbontják, úgy a szabályozási tervlap szerinti szabályozási vonalat kell telekhatárként kialakítani és ett l a vonaltól mért el kerten belül épület nem helyezhet el, b) a meglév épület b vítésre kerül, akkor a b vített épületrész a tervezett szabályozási vonaltól mért el kertekbe nem eshet.

(1) A rendelet hatálya alá tartozó terület a Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terv szerint: a) beépítésre szánt területre és b) beépítésre nem szánt területre tagozódik. (2) Beépítésre szánt területek: a.) lakóterület, ezen belül: - kertvárosias lakóterület, - nagyvárosias lakóterület, b.) vegyes terület, ezen belül: - településközpont vegyes terület, - központi vegyes terület, c.) gazdasági terület, ezen belül: -kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület, - egyéb ipari gazdasági terület, d.) különleges terület, ezen belül: - honvédségi terület, - sportterület, - temet , - hulladék-elhelyezés területe, (3) Beépítésre nem szánt területek: a.) zöldterület, b.) erd terület, ezen belül: - véderd , - turisztikai és egészségügyi erd , - gazdasági erd , c.) mez gazdasági terület, ezen belül: - korlátozott használatú mez gazdasági terület, - általános (árutermel ) mez gazdasági terület, - kertes mez gazdasági terület,

(2) A tervezett szabályozási vonallal érintett telkeken, ha az ingatlantulajdonos ingatlanának tervezett közterületi részét ellenérték nélkül Esztergom Város Önkormányzatának tulajdonába adja, és felajánlását az önkormányzat elfogadja, a) akkor az építési telkek beépítettsége a 4. számú melléklet szerint számítható, b) akkor az építési telek megosztásánál a figyelembe vehet legkisebb telekméret a 4. számú melléklet szerint számítható. (3) A Szabályozási Terven jelölt a közterület fel l rögzített, általános el írásoktól eltér hátsókert terület 50 %-át a beépítettség számításánál figyelmen kívül kell hagyni. (4) A Szabályozási Terven általános el írásoktól eltér hátsókertként jelölt közúttal vagy magánúttal megközelíthet meglév nyúlványos telkek beépíthet k, de a telek-

terület beépítési %-ának számításánál csak a telek 50 %-a vehet figyelembe. (5) Újonnan nyúlványos telek nem alakítható ki. (6) A lakó, gazdasági, különleges építési övezetekbe tartozó építési telkeken terepszint alatti építmények csak az építési helyen belül engedélyezhet k. (7) A terepszint alatti építmények feletti zöldfelületek a zöldfelületi fedettség számításánál a 3. számú melléklet szerint vehet k figyelembe. (8) Az egyes építési övezetekben el írt legnagyobb építménymagasság az épület utcai homlokzatánál nem léphet túl. (9) Ha védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek: a) az építési telken elhelyezend építmény bármely része, illetve hirdet berendezése az épület járdaszintjét l mért 3,0 m magasság felett, közterületi járda vagy zöldfelület fölé legfeljebb 1,5 m mélységben, és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20 mértékéig nyúlhat be; b) épületrész kinyúlása közterületi járda vagy zöldfelület fölé – kivéve az ereszt, az el tet t és az áttört korlátú erkélyt – 12 mnél keskenyebb utcákon nem engedélyezhet . A közterület fölé kinyúló épületrész homlokzati hossza nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának 1/3-át; c) reklámok, hirdetések csak akkor és úgy helyezhet k el, ha azok az épület(ek) homlokzatának építészeti karakterét nem változtatják meg. (10) Zártsorú beépítés esetén: a) az épület utcai beépítési vonalra mer legesen mért vetületi hossza 30,0 méternél nagyobb nem lehet, és nem lépheti túl az építési helyet. Ha az épület telekhatárra épül, a telekhatáron t!zfalat kell kialakítani. b) a második önálló nem melléképület építése mindaddig nem engedélyezhet , míg

az utcavonalon elhelyezett épület magassága az építési zónára el írt alsó értéket nem éri el. (11) Ha a telek saroktelek és beépítési módja zártsorú, a beépítettség további 20 %-kal növelhet . Az így megnövelt beépítettség azonban nem haladhatja meg lakóövezet esetén a 80 %-ot. (12) Nem zártsorú beépítési mód szerint elhelyezett épület utcai építési vonalra mer legesen mért vetületi hossza lakóépület esetén legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó el írást mindkét közterület fel l be kell tartani. (13) A 25 m vagy annál kisebb telekmélység! zártsorú beépítési móddal beépíthet telkeknél épületek a hátsó telekhatáron is elhelyezhet k. Ez esetben a hátsó telekhatáron az építményeket t!zfallal kell kialakítani. (14) Az építési hely közterület fel li határát, ha a Szabályozási Terv másként nem rendelkezik – kivéve a vegyes építési övezetekbe sorolt telkek közterület fel li határát – kötelez beépítési vonalnak kell tekinteni az alábbiak figyelembevételével: a) az építési vonal az építési hely közterületi határvonalának 1/3 hosszán a telekirányban visszaléphet, b) amennyiben el kert nem alakítható ki, úgy a telekirányban az a) pontban szabályozott módon kialakítható építési vonal és a szabályozási vonal közötti területet a közhasználat el l nem szabad elzárni, és a területre a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni. (15) Melléképületek építménymagassága legfeljebb 3,0 m, gerincmagasság legfeljebb 5,0 m lehet. (16) Tet térben kett nél több szintes lakás, továbbá tet tér második szintjén önálló lakás nem alakítható ki.

(17) Az építési hatóság az építési övezet kódjai szerinti teleknagyság - el írástól telekmegosztás, illetve telekhatár - rendezés engedélyezése esetén a –3 % mértékéig eltérhet, ha az adottságok azt szükségessé teszik. Abban az esetben, ha az új telek korábbi kisebb telkek összevonásával jön létre, és az övezet szerint el írt telekméret kialakítása irányában hat, a telekösszevonás akkor is engedélyezhet , ha az így kialakuló telek az övezeti el írás szerinti méret 97 %-át nem éri el. (18) A rendelet hatálya alá es területen csak áttört és maximum 1,8 m magas kerítés létesíthet a beépítésre szánt telkek határán. A kerítés növényzettel takarása (befuttatása) vagy a kerítés kert fel li oldalán takarónövényzet ültetése megengedett. A beépítésre nem szánt telkek határán épített kerítés nem, csak határoló növényzet létesíthet . (19) A terepszint alatti beépítés az építési övezet szerinti maximális beépítettséget maximum 10 %-kal haladhatja meg abban az esetben, ha a terepszint alatti épületrész f épületen kívül es része tet kertként kerül kialakításra. A terepszint alatti beépített területbe az épületek alatti bruttó szintterületek beszámítandók. III. FEJEZET A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÖVEZETEK EL"ÍRÁSAI

(3) Az építési övezet jelében a rendeltetést jelz bet!jel mögött álló szám az építési karakter kódja: 1 kód polgárvárosi karakter 2 kód szabályos kertes karakter 5 kód vegyes karakter 6 kód egyedi karakter (4) Az építési övezet jelében a számlálóban szerepl bet! a beépítési mód jele: SZ szabadonálló O oldalhatáron álló I ikres Z zártsorú K kialakult beépítési mód. (5) Az építési övezet jelében a számlálóban szerepl szám a kialakítható legkisebb teleknagyság (m2). (6) Az építési övezet jelében a nevez ben el l álló szám a megengedhet legnagyobb beépítettség (%). Az egyes beépítési %okhoz tartozó zöldfelületi fedettség értékét a 3. számú melléklet tartalmazza. (7) Az építési övezet jelében a nevez ben második helyen álló szám a megengedhet legnagyobb építménymagasság (m). Ahol két számjegy található, ott az els a legkisebb kötelez en kialakítandó építménymagasság, a második a lehetséges legnagyobb építménymagasság értéke. Az építési övezetek csoportosítása 9. §

Az építési övezet jele, szerkezete 8. § (1) Az építési övezeti el írások a) rendeltetési, b) építési, el írásokból állnak.

Az építési övezetek csoportosítását egyrészt a rendeltetési el írások, másrészt az építési karakter el írások jellegzetes típusai adják. A Szabályozási Terv 1., 2. számú melléklete jelöli ki a területhez kötött konkrét építési övezeteket. RENDELTETÉSI EL"ÍRÁSOK

(2) Az építési övezet jelében el l álló bet!k a rendeltetést jelzik.

Lakó építési övezetek Nagyvárosias lakó építési övezet (Ln)

10. § (1) Az övezetbe jellemz en nagy laks!r!ség! telkek tartoznak, ahol több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemz en lakóépületek helyezhet k el. (2) A területen a) lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató (kivéve többszintes parkolóház) vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület, sportlétesítmény, b) kivételesen szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, helyezhet el. (3) A (2) bekezdés b) pontjában felsorolt épületek, építmények az OTÉK 31. § (2) bekezdésében el írtak betartása mellett csak akkor helyezhet k el, ha a szomszédos telekhatár mellett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés megtörtént. (4) A területen nem helyezhet el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárm!vek és az ilyeneket szállító járm!vek számára. Kertvárosias lakó építési övezetek (Lke) 11. § (1) Az övezetbe jellemz en alacsony laks!r!ség! telkek tartoznak, ahol legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemz en lakóépületek helyezhet k el. (2) A területen a) 1100 m2 teleknagyságig legfeljebb kétlakásos, 1100 m2 teleknagyság felett legfeljebb négylakásos lakóépület(ek), b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, c) a terület rendeltetésszer! használatát nem zavaró hatású kézm!ipari épület helyezhet el.

(3) Egy épület összes nettó szintterülete nem haladhatja meg a 300 m²-t . (4) A területen nem helyezhet el szálláshely szolgáltató épület – kivéve a lakóépületben megengedhet lakásszámot túl nem lép szobaszámú panziót -, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárm!vek és az ilyeneket szállító járm!vek számára. Vegyes építési övezetek Településközpont vegyes építési övezet (Vt) 12. § (1) A terület jellemz en több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvet en nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A területen a) lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az els dleges; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, b) kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhet el. (3) A (2) bekezdés b) pontban felsorolt épületek, építmények az OTÉK 31. § (2) bekezdésében el írtak betartása mellett csak akkor helyezhet k el, ha a szomszédos telekhatár mellett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés megtörtént. (4) A területen nem helyezhet el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárm!vek és az ilyeneket

szállító járm!vek számára és üzemanyagtölt állomás. Központi vegyes építési övezet (Vk)

igazgatási épület, parkolóház, sportépítmény, b) kivételesen egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület helyezhet el.

13. § (1) A terület jellemz en több rendeltetési egységet magába foglaló központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen elhelyezhet igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtölt , nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, más lakások, de csak az I. emelet feletti szinteken, és csak akkor, ha az épületben elhelyezett összes lakószint-terület nem lépi túl az épület öszszes szintterületének 50 %-át. (3) A területen nem helyezhet el önálló parkoló terület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárm!vek és az ilyeneket szállító járm!vek számára és üzemanyagtölt állomás. Gazdasági építési övezetek Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági építési övezet (Gk)** 14. § (1) A terület a nem jelent s zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények befogadására kijelölt terület. (2) A területen a) mindenfajta, nem jelent s zavaró hatású gazdasági célú épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások;

(3) A (2) bekezdés b) pontja alatti funkciók az OTÉK 31. § (2) bekezdésében el írtak betartása mellett csak meglév épületek felhasználásával, funkcióváltással telepíthet k. Ilyen funkciójú meglév épületek b víthet k. (4) Üzemanyagtölt állomás nem helyezhet el. Egyéb ipari gazdasági építési övezet (Ge) 15. § (1) A terület a jellemz en ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási telephelyek, kereskedelmi szolgáltatási épületek, továbbá véd távolságot nem igényl mez gazdasági majorok elhelyezésére szolgál. (2) A területen az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmen en kivételesen elhelyezhet k gazdasági célú épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek; továbbá 10 000 m2 épület-szintterületet nem meghaladó kereskedelmi és szolgáltató épületek, valamint épületnek min sül közlekedési építmények, ha az OTÉK 31. § (2) bekezdésében el írtak betartása mellett azok meglév épületek funkcióváltásával jönnek létre. Ilyen funkciójú meglév épületek b víthet k. (3) Üzemanyagtölt állomás nem helyezhet el. Különleges építési övezetek Különleges közhasználatú építményi építési övezet (Ki)

16. §

19. §

(1) A terület különleges célokat szolgáló közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál.

A területen a hulladékok kezelésére, tárolására szolgáló telephely, építmény létesíthet .

(2) A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú építménycsoportok és az azok rendeltetésszer! m!ködéséhez szükséges egyéb építmények helyezhet k el.

ÉPÍTÉSI EL"ÍRÁSOK

(3) A szabályozási tervlap az egyes telkeken belül az egyes építési helyekre eltér , kizárólagos használatot is rögzíthet. Különleges bányászati építési övezet (Kb)

Építési karakterek szerinti el írások 20. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó Szabályozási Tervében lehatárolt építési karakterek: 1. polgárvárosi 2. szabályos kertes 5. vegyes 6. egyedi

17. § (1) A terület a nyersanyag lel helyek (bányák) telkeinek, építményeinek zónája. (2) A területen csak a bányászattal kapcsolatos üzemi építmény helyezhet el. (3) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhet . Különleges honvédelmi és belbiztonsági építési övezet (Kho) 18. § (1) A terület a honvédség és a belbiztonság számára kizárólagosan igénybevett területeket foglalja magába. (2) A területen csak honvédelmi, illetve belbiztonsági célokat szolgáló építmény helyezhet el. Különleges hulladék elhelyezésére szolgáló építési övezet (Kh)

(2) A polgárvárosi karakter! építési övezetek jellemz i: a) Az építési hely utcai határvonalán általában utcával párhuzamos gerinc!, magastet s épületek helyezhet k el, zártsorú-általános beépítési módhoz tartozó építési helyen belül. Az építmény akkor helyezkedik el az építési hely utcai határán, ha az utcai homlokvonal legalább 2/3 hosszban érintkezik az utca felöli építési hely határával. Udvari szárny a telekhatáron az utca vonalától mért 20 m mélységig és csak t!zfalként alakítható ki. b) Újonnan el kert nem alakítható ki, ha a Szabályozási Terv ett l eltér en nem intézkedik. c) Az egyes építési övezetekben a beépítési módra, a telekméretekre, a beépítettségre, a zöldfelületi fedettségre, építménymagasságra vonatkozó el írásokat az 1., 2. és 3. számú mellékletek határozzák meg. d) Új építés, b vítés és építmény rendeltetés-megváltoztatása esetén a mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben el írt gépjárm!-elhelyezési kötelezettséget kell teljesíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos el írásokat kell betartani.

e) Az elhelyezhet melléképületeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet határozza meg f) A szabályozási vonalon legfeljebb 1,8 m magas kerítés létesíthet . (3) A szabályos kertes karakter! építési övezetek jellemz i: a) Építményeket újonnan szabadon álló, vagy oldalhatáron álló, vagy ikres, vagy zártsorú beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni az építési övezeti el írások szerint; b) Újonnan 5,0 m el kert alakítandó ki, kivéve, ha a Szabályozási Terv ett l eltér en intézkedik, vagy ha az utcában kialakult egységes el kertméret ett l eltér. Amelyik utcában a beépítés jellemz en az utcai telekhatáron áll, az egységes utcakép érdekében újonnan épül háznál sem engedélyezhet el kert. c) Az egyes építési övezetekben a beépítési módra, a telekméretekre, a beépítettségre, a zöldfelületi fedettségre, építménymagasságra vonatkozó el írásokat az 1., 2. és 3. számú mellékletek határozzák meg. d) Új építés, b vítés és építmény rendeltetés - megváltoztatása esetén a mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben el írt gépjárm!-elhelyezési kötelezettséget kell teljesíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos el írásokat kell betartani. e) Az elhelyezhet melléképületeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet határozza meg. f) A szabályozási vonalon legfeljebb 1,5 m magas áttört kerítés vagy sövény létesíthet . (4) Vegyes karakter! építési övezet jellemz i: a) A karakterbe jellemz en a telepszer!en kialakított – általában szabadon álló, kivételesen zártsorú, beépítési móddal beépített, illetve beépíthet területek tartoznak. b) Újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik legalább 5,0 m el kert létesítése kötelez .

c) Az egyes építési övezetekben a beépítési módra, a telekméretekre, a beépítettségre, a zöldfelületi fedettségre, építménymagasságra vonatkozó el írásokat az 1., 2. és 3. számú mellékletek határozzák meg. d) Új építés, b vítés és építményrendeltetés megváltoztatása esetén a mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben el írt gépjárm!-elhelyezési kötelezettséget kell teljesíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos el írásokat kell betartani. e) Az elhelyezhet melléképületeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet határozza meg f) A területre es meglév lakótelepeken a Szabályozási Terven jelölt szabályozási vonalakkal, illetve építési övezethatárral határolt területre kell értelmezni az építési el írásokat. Az így lehatárolt területen: - építési telket alakítani csak telekalakítási terv alapján lehet. Az úszótelek nem tekinthet építési teleknek; - további építési telek csak akkor alakítható ki, ha az építési zóna zöldfelületi fedettségére vonatkozó el írások teljesíthet k, mind az újonnan kialakuló, mind a visszamaradó telkeken, - úszótelek határait túllép vagy azon kívüli építés, illetve a szintterületnövelés szabályainak tisztázására a szabályozási tervlapon szabályozási vonalakkal körülhatárolt lakótelepi tömbterületre kiterjed elvi építési engedélyezési tervet kell készíteni; - melléképületek csak a térszín alatt, valamint az úszótelkeken kívül helyezhet k el, és csak az esetben, ha az el írt zöldfelületi fedettség biztosítható. Az elhelyezhet melléképítményeket a 3. számú melléklet határozza meg, g) A területen a 4000 m2-t meghaladó telkeken (meglév lakótelepi telektömböket kivéve), az egységes építészeti megjelenés biztosítása és az ésszer! telekhasználat érdekében építést engedélyezni csak az építési helyeket rögzít , elvi építési engedély alapján szabad. (5) Egyedi karakter! építési övezetbe

a) az el z ekbe nem sorolható, nem tipizálható jellegzetességeket hordozó, már beépített, kialakult területek tartoznak (pl. templom) b) Az egyes építési övezetekben a beépítettségre, a zöldfelületi fedettségre, vonatkozó el írásokat az 1., 2. és 3. számú mellékletek határozzák meg. A beépítési módot, a teleknagyságot és az építménymagasságot a kialakult adottságok határozzák meg. (6) Az egyes építési karakterekben alkalmazható beépítési módokat és az egyes beépítési módokhoz kapcsolódó teleknagyságokat az 1., 2. számú mellékletek tartalmazzák. A telekméretek részletezését (telekterület, telekmélység és szélesség) a 3. számú melléklet tartalmazza.

Kötöttpályás közlekedési övezet (KÖk) 22. § (1) A területen a vasutak és azok m!ködéséhez kapcsolódó közlekedési építmény(ek), kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhet k el. (2) Az elhelyezhet építmények által elfoglalt vasúti közlekedési és közm!terület legfeljebb a telekterület 2 %-a lehet. Légi közlekedési övezet (KÖl) 23. §

IV. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK EL"ÍRÁSAI Közlekedési övezetek Közúti közlekedési övezet (KÖu) 21. § (1) A közúti közlekedés céljára kijelölt terület. A területen a vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjárm!várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közm!vek és a hírközlés építményei, továbbá a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, terepszint alatti garázsok, valamint hirdet berendezések, szobrok, díszkutak, távbeszél fülkék, parkolóóra, jegykiadó helyezhet el. (2) Az elhelyezhet építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közm!terület 2 %-át, az újonnan elhelyezend építmények magassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg.

(1) A terület csak légiközlekedési célokra vehet igénybe. (2) A területen csak a légiközlekedést szolgáló, valamint az OTÉK 26. § (3) bekezdésében felsorolt építmények helyezhet k el. (3) Az övezetben - az egyes telkek beépítettsége nem haladhatja meg az 5 %-ot, - az elhelyezhet építmények magassága – a távközlési és repül téri irányítási építményeket kivéve – a 6,0 m-t nem haladhatja meg. Zöldterület, közpark övezet (Z) 24. § (1) Közparkok céljára kijelölt övezet. Az övezet területének legalább 80 %-a biológiailag aktív felület kell legyen. A zöldfelületek legalább 50 %-át az OTÉK 25. §-a szerinti háromszintes növényállománnyal kell betelepíteni. (2) A területen az OTÉK 27. § (4) bekezdésében felsorolt épületek helyezhet k el.

(3) A területen az OTÉK 27. § (1)-(3) valamint (5) bekezdés el írásait alkalmazni kell. (4) Közparkban, ha annak területe 1500 m2-t nem éri el építmény nem helyezhet el. (5) Az újonnan elhelyezhet épület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet és az általa elfoglalt terület nem haladhatja meg a telekterület 2 %-át. (6) A közpark területen terepszint alatti garázsok elhelyezhet k a közpark területének legfeljebb 50 %-án, ha a meglév értékes fák fennmaradását az építés nem veszélyezteti és a földtakarás mértéke eléri az 1,5 m-t. (7) Közpark övezet területeit felújítani, átépíteni csak kertépítész által készített parkrendezési terv alapján lehet. Erd övezetek Védelmi rendeltetés! erd övezet (Ev) 25. § (1) A terület els dlegesen védelmi (környezetvédelmi, illetve természetvédelmi) rendeltetés! célokat szolgál.

(1) A terület els dlegesen a közcélú egészségügyi- szociális- turisztikai rendeltetés! erd használat céljára szolgál. (2) A 100.000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 1%-os beépítettséggel az erd rendeltetésének megfelel építmények helyezhet k el. (3) Az épületek magassága nem haladhatja meg a 3,5 m-t. Amennyiben a telken elhelyezend épület(ek) beépített alapterülete meghaladja a 300 m2-t, azok csak elvi építési engedély alapján helyezhet k el. Gazdasági rendeltetés! erd övezet (Eg) 27. § (1) Az övezetbe az Ev és Ee jel! erd területbe nem sorolható erd k tartoznak. (2) A 100.000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel az erd rendeltetésének megfelel építmények helyezhet k el. (3) Az épületek magassága nem haladhatja meg a 3,5 m-t. (4) 300 m2-nél nagyobb beépített terület! épület csak elvi építési engedély alapján helyezhet k el.

(2) A területen épület nem helyezhet el.

Mez gazdasági övezetek

(3) A környezetvédelmi rendeltetés! erd területén hulladékudvar kialakítható.

Mez gazdasági általános övezet (Má) 28. §

(4) A területen bányászati tevékenység (agyag, sóder) rekultiválási kötelezettséggel végezhet . Egészségügyi- szociális- turisztikai rendeltetés! erd övezet (Ee) 26. §

(1) Az övezetbe a jellemz en nagytelkes, árutermel hasznosítású, mez gazdasági területek tartoznak. (2) Az övezetben a mez gazdasági hasznosítást (növénytermesztést és állattenyésztést) szolgáló gazdasági épület illetve földdel borított pince helyezhet el. Lakóépület

csak a (4) bekezdés szerinti teleknagyság esetén építhet .

trágyalégy!jt létesítésével, és ne veszélyeztesse a talaj és a vizek min ségét.

(3) A telken újonnan létesül épület szabadon állóan, az épület homlokvonala el tti, a telket kiszolgáló út tengelyét l legalább 15 m-re és 3 m oldalkert biztosításával helyezend el. Szomszédos telkeken álló épületek között legalább 15 m távolságot kell megtartani. Az épületnek, pincének forrástól, él vízfolyástól, tóparttól minimum 30 m távolságra kell lennie, kivéve a természeti területeken, ahol a természet védelmér l szóló törvényben1 foglaltak szerint helyezhet k el új épületek.

(5) Az övezetben - ha azok nem esnek védett területbe - kialakítható anyagnyer bányatelek, amennyiben annak területe nem haladja meg a 10.000 m2-t. A 10 000 m2-t meghaladó bányatelkek csak különleges területbe tartozó bányászati övezetben alakíthatók ki.

(4) Az építmény-elhelyezés feltételei az övezetbe es telkeken: - Beépíthet az a telek, amelynek szántó, kert m!velési ágba tartozó területe legalább 5 ha (50000 m2) vagy sz l , gyümölcsös, intenzív hasznosítású kert (pl. üvegházas, fóliás virág és zöldségkertészet) m!velési ágba tartozó része min. 2 ha (20000 m2). - Beépítettség: maximum 3%, de az épület(ek) összes alapterülete telkenként maximum 1200 m2, lehet. Azon a telken, melynek csak egy része tartozik olyan m!velési ágba, mely a beépítés szempontjából megfelel , az egyéb m!velési ágú telekrész területe (pl. gyep, nádas, erd ) a beépíthet ség számításánál nem vehet figyelembe. - Építménymagasság: maximum 5,5 m, kivéve, ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, de akkor sem lehetne több mint 12,0 m. - Az övezetben nagy létszámú állattartó telep belterülethez, lakó-, és üdül területhez, egészségügyi- szociális, turisztikai rendeltetés! erd területhez, természeti területhez 300 m-nél, forráshoz, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, valamint hidrogeológiai véd övezetben nem létesíthet . Hígtrágyás állattartás csak úgy folytatható, hogy az ne járjon együtt szabadtéri

1

az 1996. évi LIII. tv. 18. § (3) bekezdésében

(6) A nyersanyag-kitermeléshez ily módon kialakított telkeken - a bányászattal kapcsolatos üzemi épületek nem építhet k, csak a bányászatot kiszolgáló felvonulási épületek helyezhet k el, - a felvonulási épületek által elfoglalt terület a telekterület 5 %-át, és építménymagassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg. Az építményeket a bányászat befejezése után azonnal el kell távolítani, - a felhagyott anyagnyer helyén a bányászatot felváltó területhasználat és építés csak a terület egészére kiterjed tájrendezési terv alapján végrehajtott rekultiváció után, a rendezési tervnek megfelel en engedélyezhet . (7) Az övezetben az OTÉK 29. § (5)-(8) szerint, illetve az OTÉK 1. sz. melléklet 55/A pontja szerinti birtokközpontok és kiegészít központok nem alakíthatók ki. Mez gazdasági korlátozott használatú terület (Mko) 29. § (1) Az övezetbe jellemz en a természetes és természet közeli állapotú, a felszíni és felszín alatt vizek védelmét, valamint a tájképvédelmet is szolgáló, ökológiai hálózati elemként is funkcionáló és részben természeti vagy természetvédelmi területként is védettség alá es mez gazdasági m!velés! ágú területek tartoznak. A zónában a gyep (rét, legel ), nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek m!velési ága

nem, illetve csak természetes beerd sülés után (erd re) változtatható meg. (2) Elhelyezhet épületek (funkció alapján): - gazdasági épületként gyepeken csak a gyepterületek m!velésével (pl. szénatároló), a legeltetéses állattartással (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhet , - kivételesen elhelyezhet a természetvédelmi bemutatást és kezelést szolgáló épület és a sportolási célú állattartást szolgáló istállóépület is, de csak a védelem alá nem es területeken, - 20 féröhelynél nagyobb létszámú állattartó telep nem létesíthet , hígtrágyás rendszer! állattartás nem folytatható. (3) Az övezetben lakóépület nem építhet . (4) Beépítés és telekalakítás részletes el írásai: - a gazdasági illetve természetvédelmi célokat szolgáló épülettel beépíthet telek nagysága minimum 5 ha, - beépítettség: telkenként maximum. 200 m2 /5 ha összalapterület! épület(ek) építhet , a helyi építési hagyományoknak megfelel , tájbaill , magastet s, földszintes kialakítással, - építménymagasság: maximum 3,5 m. - beépítési mód: szabadonálló - el kert: minimum 10 m, oldalkert minimum 3 m, - természetvédelmi és természeti területen és ökológiai hálózati területen elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelez . E területeken sportolási célú állattartó épület nem létesíthet , - az épületnek forrástól, vízfolyástól, vízfelülett l minimum 50 m távolságra kell lennie, kivéve a természeti területeken, ahol a természet védelmér l szóló törvényben2 foglaltak szerint helyezhet k el új épületek. (5) Az övezetben az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdései szerint, illetve az OTÉK 1. sz. 2

az 1996. évi LIII. tv. 18. § (3) bekezdésében

melléklet 55/A pontja szerinti birtokközpontok és kiegészít központok nem alakíthatók ki. Mez gazdasági és erd övezetek közös el írásai 30. § (1) A mez gazdasági, illetve erd övezetekben a terv jóváhagyása el tt már meglév épületek a kialakult beépítettségt l függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági el írásoknak megfelelnek). Ha jelen el írásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehet vé teszi, alapterületük b víthet , illetve az érintett telken új épület is létesíthet . (2) Erd övezetben bármilyen építés vagy egyéb beruházás engedélyezése el tt az erd terület termelésb l való kivonását az erdészeti hatósággal engedélyeztetni kell. Vízgazdálkodási övezet (VG) 31. § (1) Az övezetbe - az állandó és id szakos vízfolyások medre és parti sávja, - az állóvizek medre és parti sávja, - a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, - a vízbeszerzési területek tartoznak. (2) Építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint és az alábbi feltételek teljesülése esetén szabad: - egyéni horgásztanyák nem építhet k, - az építmény által elfoglalt terület a telekterület 0,1 %-át, és az új építmény építménymagassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg. V. FEJEZET

A KÖZTERÜLETEK ÉS KÖZHASZNÁLATÚ TERÜLETEK EL"ÍRÁSAI A közhasználat céljára átadott területekre vonatkozó el írások 32. § (1) A gyalogos forgalom számára megnyitott vagy közhasználat céljára átadott területrészként kialakított területekr l az önkormányzat és a tulajdonos külön szerz dést köt, amely szabályozza a megnyitás id szakos vagy állandó id tartamát, a kialakítással és fenntartással kapcsolatos szabályokat. A közhasználat céljára átadott területeket az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni. (2) A közhasználatra megnyitott, illetve átadott telekterület a beépíthet ség számításánál figyelembe vehet . (3) A közhasználatra átadott (gyalogos forgalmi) területeken a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) A közhasználat számára átadott területekkel határos épületeknek a közhasználatra átadott terület felé néz homlokzati kialakítását és t!ztávolságait a közterületekre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. A közterületeken elhelyezhet létesítményekkel kapcsolatos szabályok

/kertészeti terv alapján kell elhelyezni. Az utcabútorok stílusának, anyagának a környez építészeti karakterhez, stílushoz illeszkednie kell, csakúgy, mint a közvilágítási, illetve díszvilágítási lámpatesteknek, lámpaoszlopoknak. (3) Közterületen új árusítópavilon nem létesíthet . (4) Közterületi járdán, gyalogos felületen vendéglátó terasz csak úgy alakítható ki, hogy a fennmaradó terület a gyalogos közlekedésre biztonságosan alkalmas legyen. (5) A közterületen egyéb létesítmények (pl. telefonfülke, postaláda, hírdet tábla stb.) csak úgy helyezhet k el, hogy a gyalogos közlekedésre fennmaradó sáv biztonságos legyen. (6) Reklámokat, hirdetéseket elhelyezni a közterületen, illetve közterületr l látható homlokzatokon vagy az utcaképben érvényesül en csak a Városi Tervtanács vagy a f építész által elfogadott módon, illetve az általa véleményezett reklámhordozókon vagy az e célra kijelölt helyeken (pl. hirdet táblákon, városi információs táblák hátoldalán) szabad. (7) Üzletek el terében csak a nyitvatartás idején és csak mobil árubemutató szerkezetek helyezhet k el úgy, hogy a gyalogosforgalmat ne akadályozzák. Az árubemutatásra igénybe vett területre közterülethasználati megállapodást kell kötni a tulajdonossal.

33. § VI. FEJEZET (1) Köztéri szobrok, emlékm!vek csak építési engedélyezési eljárás keretében helyezhet k el. Az építési engedélyezési tervet környezeti illeszkedést igazoló vizsgálatokkal, látványtervvel kell megalapozni.

INFRASTRUKTÚRA, KÖZM#ELLÁTÁS- ÉS HÁLÓZATOK EL"ÍRÁSAI Közlekedési el írások

(2) Az utcabútorokat egy közterületi egységen (park, köztér) belül azonos formacsaládból és közterületrendezési

34. §

(1) A közutak és közterek számára a Szabályozási Terven meghatározott építési területet kell biztosítani. (2) A szabályozási szélességen belül a nem közúti közlekedésre kialakított sávokon helyezhet k el létesítmények, építmények. Az építmények kialakításának és elhelyezésének olyannak kell lennie, hogy a gyalogos forgalmat ne akadályozza. (3) Az építési övezetben a telkeken belül, illetve kívül elhelyezend parkolóhelyek számáról és a telkeken kívül elhelyezhet parkolóhelyek megváltási díjáról Esztergom Város Önkormányzata helyi parkolási rendelete intézkedik. (4) Gépkocsi tároló használatváltozása akkor engedélyezhet , ha az el írt gépkocsielhelyezési igény saját építési telken belül kielégíthet . (5) Gépjárm!forgalomra igénybevett magánutak legkisebb telekszélessége teljes közm!vesítettség esetén 6,0 m. A kett nél több telek megközelítésére szolgáló magánutak a közforgalom el l nem zárhatók el. (6) Gépjárm! parkolóhely, ha a Szabályozási Terv nem jelöli – vegyes használatú utat kivéve – csak a forgalmi sávok zavarása nélkül alakítható ki. Legalább egy lombos fát kell telepíteni öt parkolóhelyenként. Közm! el írások 35. § Általános el írások (1) A közm!vek el írások szerinti véd távolságán belül mindennem! tevékenység csak az illetékes üzemeltet k hozzájárulásával engedélyezhet . (2) A közm!hálózatok és építményeik, valamint azok ágazati el írások szerinti véd területei számára közterületen kell helyet

biztosítani. Ett l eltér esetben a közm! és véd területének a helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közm!vek számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennem! építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkez érintett hozzájárulásával engedélyezhet . A szolgalmi jogot az illetékes földhivatalnál be kell jegyeztetni. (3) Az ingatlanok közm!ellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel, illetve mérési helyekkel kell csatlakozni. Azoknál a telkeknél, amelyeknél a közvetlen rákötés az érintett közm!hálózatra nem biztosítható, a csatlakozáshoz a közm!hiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett beköt vezetéket szolgalmi jog igénybevételével az ágazati el írások figyelembe vételével lehet megoldani. A szolgalmi jogot az illetékes földhivatalnál be kell jegyeztetni. (4) Utak alatt a közm!vek elrendezésénél mindig a távlati összes közm! elhelyezési lehet ségét figyelembe kell venni. A közm!vek elrendezésénél az utcák fásítási igényét is figyelembe kell venni, illetve a meglév fák védelmét biztosítani kell. (5) Közm!vezetékek, járulékos közm!létesítmények elhelyezésénél az illeszkedés szabályai szerinti városképi megjelenésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. (6) Útépítésnél és útrekonstrukciónál a tervezett közm!vek egyidej! kiépítésér l, a csapadékvizek elvezetésér l és a meglev közm!vek szükséges egyidej! rekonstrukciójáról gondoskodni kell. A kiváltandó, feleslegessé vált közm!vezetékeket el kell bontani. (7) Mindennem! építési tevékenységnél a meglev és megmaradó közm!vezetékek

és a közm!építmények védelmér l gondoskodni kell. (8) Közm!kiváltások csak a szabályozási tervlapon jelölt közterületekre engedélyezhet k. (9) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell szerelni. Vízellátás 36. § (1) A városrész területére es sérülékeny környezetben lev vízbázisok hidrogeológiai véd területein a hatályos jogszabályok el írásai szerint kell eljárni. Az üzemel a Prímás-szigeti vízm!kutaknak a Kis-Duna jobb partján kijelölt: felszíni 50 éves elérési idej!, és a nyárosi-szigeti távlati vízbázisnak a nyárosi, a Körtvélyesi-szigeten és a körtvélyesi mellékág jobb partján kijelölt: bels (5 éves) és küls (50 éves) hidrogeológiai véd területét, a területfelhasználás tervezésénél az el írt korlátozásokat figyelembe kell venni. (2) A Kertváros külterületén átvezet NA 300 és 250 mm átmér j! regionális ivóvíz gerincvezetékek cs szélt l mért 3-3 m, továbbá a Dorogi H er m! NA 400 mm átmér j! ipari-víz távvezetékének a cs szélt l mért 5-5 m véd távolságát biztosítani kell, a véd távolságokon belül bármilyen építési tevékenység végzéséhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges. (3) Új vízellátó hálózatok kiépítését tervezett beépítésre szánt területen csak akkor szabad engedélyezni, ha a szennyvízelvezet hálózat már kiépült, illetve egyidej!leg az is kiépíthet .

(4) A tervezett és a rekonstrukcióra kerül vízvezeték hálózatra csak föld feletti t!zcsapok szerelhet k fel. (5) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz szükséglet mennyisége meghaladja a hálózatból kivehet vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglev vezeték keresztmetszetének a b vítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani a vonatkozó jogszabály alapján. (6) Külterületen lakás céljául szolgáló vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, szállásfér helyet nyújtó új épület elhelyezése és meglev épület felsorolt célra történ funkcióváltása csak akkor engedélyezhet , ha a hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható. Szennyvízelvezetés és - tisztítás 37. § (1) A dorogi szennyvíztisztító telep 300 mes véd távolságán belül a jelenleg érvényes el írások szerint élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem állítható el , élelmiszer nem csomagolható, forgalmazható, raktározható. Ezenkívül bármilyen gazdasági tevékenység engedélyezhet . (2) A városrész területén, a dorogi szennyvíztisztító és a Richter Gedeon Gyógyszergyár tisztított szennyvizeit szállító DN 500 mm átmér j! szennyvíznyomócs cs szélt l mért 5-5 m, és Kertváros szennyvizeit Esztergom csatornahálózatába továbbító NA 250 mm átmér j! szennyvíznyomócs cs szélt l mért 3-3 m véd távolságát biztosítani kell. A véd távolságon belül bárminem! építési tevékenység végzéséhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges. (3) A szennyvizekkel a környezetet szenynyezni nem szabad, ezért nyílt árkokba, egyéb id szakos vagy állandó vízfolyásba és a csapadékvíz elvezet hálózatba, vala-

mint felhagyott kutakba szennyvizek bevezetése tilos. (4) A területen a szikkasztás nem engedhet meg. (5) Az ingatlanokról kibocsátott szennyvíz min ségének meg kell felelnie a közcsatornára rákötés rendeletben meghatározott feltételeinek, az ett l eltér szennyezettség! vizet telken belül létesítend szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – el kell tisztítani.3 (6) Külterületi beépítésre nem szánt területeken, ahol a telkek gazdaságosan nem csatornázhatók, a szennyvízkezelés módját talajmechanikai szakvélemény meghatározása és a hatóságok által engedélyezett feltételek (zárt gy!jt tároló illetve szennyvíz el kezelés és tisztítás, vagy szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása) alapján kell megoldani. Közvetlen él vízbe szennyvizet bevezetni csak vízjogi létesítési engedéllyel – az abban el írtak betartásával – szabad. (7) Kerti vagy épületen belüli vízmedence csak ott alakítható ki, ahol a medencevizet a szennyvízhálózat fogadni tudja. Felszíni vízelvezetés 38. § (1) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer kiépítésére építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelel biztonsággal továbbvezethet az útkezel i hozzájárulás figyelembevételével a befogadóba.

(3) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építend parkoló felületekr l és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek bels útjairól az összegy!l csapadékvíz csak olajfogó m!tárgyon keresztül vezethet a befogadó csatornába. (4) A zárt csapadékvíz elvezet rendszer kiépítéséig az útburkolatok szegélye menti, ill. a középs vápa menti csapadékvízelvezetés is elfogadható, ha a felszíni vizek a befogadóig biztonságosan, károkozás nélkül elvezethet k. Csapadékvízgy!jt ciszterna hidraulikai méretezés alapján, mint vízbefogadó elfogadható. Csapadékvíz szivárgó csak biztonságos mérnökgeológiai adottságok és a megfelel hidrogeológiai viszonyok mellett alkalmazható. (5) A vizek természetes lefolyását, illetve áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével, az általa meghatározott el írások megtartása mellett szabad megváltoztatni. (6) Kisebb erek, vízelvezet árkok partélét l mért 3-3 m szélesség! területsávot karbantartás számára szabadon kell hagyni. Utakat víztelenít nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m széles sávot kell biztosítani. A tavak mentén 3-3 m beépítés mentes sávot kell biztosítani. Ett l eltérni csak a kezel egyedi hozzájárulása esetén szabad. (7) A Szabályozási Terven jelölt beültetési kötelezettséget a fenti el írások megtartásával kell alkalmazni. Folyószabályozás, árvízvédelem 39. §

(2) A csapadékvíz elvezet hálózattal szállított es víz él vízbe történ bevezetése el tt hordalékfogó m!tárgyat kell elhelyezni.

3

28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, 25/2003.(XII. 30.KvVM rendelet, 30/2004. (II. 28.) Kormányrendlet

(1) A Duna folyó partélét l számított 10 m, a Kenyérmez i- és a Szentlélek-patak partélét l mért 6-6 m szélesség! sávot szabadon kell hagyni a meder megközelítésére és az elvégzend vízgazdálkodási -

árvízvédelmi és karbantartási- szakfeladatok ellátására. (2) A 11. f útnak a Kenyérmez i-pataktól nyugatra es és a Retek utcai elkerül szakasz nyílt ártéren átvezet kett s funkciójú szakaszán az árvízvédelmi töltés mentett és a vízoldali töltéslábától mért 10,0-es fenntartási sávon belül csak gyepm!velést lehet folytatni, oda semmiféle építmény nem helyezhet el, továbbá olyan tevékenység sem végezhet rajta, amely a szakfeladatok elvégzését akadályozza. (3) A nyílt ártéren belül történ bármilyen fejlesztést a vízügyi hatósággal egyeztetni szükséges, valamint az építési engedélyezési eljárás során a szakhatóság hozzájárulását meg kell szerezni. (4) A nyílt ártéri részeken az épületek alsó síkját a MÁSZ+1,0 m-es szint fölé kell helyezni. (5) A nyílt ártéri részeken a szennyvizet elvezet rendszer hiányában - zárt árvízi nyomásra méretezett tartályban kell gy!jteni, és rendszeres ürítésér l gondoskodni kell. (6) A kiépített árvízvédelmi töltés mentett oldali területsávja (védtöltés mögötti terület) változó szélességben fakadóvizes területnek min sül, melyet az építési engedélyezés eljárás során figyelembe kell venni. (7) Az árvízvédelmi töltés biztonsága érdekében a mentett oldal töltés lábvonalától mért 110,0 m-en belül anyaggödröt megnyitni és az épületek alá pincét, térszín alatti garázst építeni tilos. A vízoldali töltéslábtól mért 60,0 m-en belül anyaggödröt nyitni tilos. Villamosenergia-ellátás

szültség! távvezetékek véd távolsága a széls , nyugalomban lev vezet t l kifelé mérten: 13-13 m. A biztonsági övezet terjedelme a vezeték tengelyét l mérten: Dorog-Esztergom 120 kV-os villamos távvezeték mentén 17-17 m, a Dorog-Bánhida, a Dorog-Pomáz és a Lábatlan-KisigmándDorog 120kV-os villamos távvezetékek tengelyét l mért 18-18 m. Bárminem! építési tevékenység a biztonsági övezeten belül csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhet . (2) Az erd s területen áthaladó villamos vezeték tartóoszlopainak d léstávolságát figyelembe vev erd irtást kell fenntartani. (3) Városképvédelmi szempontból az újonnan kiépítend villamosenergia – közép-, kisfeszültség! és közvilágítási – hálózatokat a belterületen földkábelbe kell fektetni, kivéve, ha m!szaki tényez k a földfeletti építést indokolttá teszik. Ez esetben az építtet nek m!szaki szakvéleménnyel igazolnia kell a földfeletti elhelyezés indokoltságát. (4) A meglév föld feletti hálózatok rekonstrukciója, b vítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni, kivéve, ha a föld feletti építési mód megtartásának indokoltságát az építtet m!szaki szakvéleménnyel igazolni tudja. (5) A transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni. A város központi belterületén az új házas transzformátorokat a tervezett épületekben, azok földszintjén vagy süllyesztett megoldással a környezetbe illesztve kell megoldani, alkalmazhatók kis helyigény! kompakt transzformátorok is. Az ingatlanokon belül elhelyezett transzformátorok megközelítését a szolgáltató számára biztosítani kell. Föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhet .

40. § (1) A városrész közigazgatási területén áthaladó, 120 kV feszültségszint! nagyfe-

(6) Új közvilágítási hálózat létesítésekor és a meglev közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos fény-

forrású lámpatestek elhelyezése engedélyezhet . (7) Épület díszkivilágítását csak a forgalmat nem zavaró és az építészeti értékeket (tagozatokat) kiemel módon szabad engedélyezni. A megvilágítást szolgáló elektromos vezetékek csak rejtetten (falon belül és nem homlokzati kábelcsatornában, nem szabadon) vezethet k. Földgázellátás 41. § (1) Az M100 gyorsforgalmi út továbbtervezésekor a nagy-középnyomású gázvezeték nyomvonalára figyelemmel kell venni. Áthelyezés szükségessége esetén az új vezetékszakasz és a kertvárosi gáznyomásszabályozó helyét és biztonsági övezetét biztosítani kell.

csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni. Meglév föld feletti hálózatok rekonstrukciója, b vítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni, Mindkét esetben kivétel tehet , ha a föld feletti építési mód megtartásának indokoltságát az építtet m!szaki szakvéleménnyel igazolni tudja. (2) Azokon a területeken, ahol a hírközlési hálózatok föld felett vezethet k, a 0,4 kVos, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni. (3) A vezeték nélküli hírközlés szolgáltatás fejlesztéséhez szükséges további antennatornyok létesítése csak városképi hatásvizsgálat és az önkormányzati tervtanács állásfoglalása alapján engedélyezhet . VII. FEJEZET

(2) A középnyomású földgázellátású területeken, az ingatlanokon kell az egyedi nyomásszabályozókat elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhet k el. A berendezések a telkek el kertjében, udvarán föld felett illetve földbe süllyesztett megoldással, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhet k. Távh ellátás

KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYOK Zöldfelületi el írások 44. § (1) A Szabályozási Terven jelölt lakótelepi közhasználatú kertek területe nem csökkenthet .

42. § (1) A meglev föld feletti távh vezetékeket a szükséges rekonstrukció során föld alá kell áthelyezni.

(2) A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglév utcai sorfákhoz. Hiányos fasor esetén a pótlást – azonos fafajból - biztosítani kell.

(2) Új távh vezetéket csak földalatti vezetéssel szabad elhelyezni.

(3) A telkek gondozásáról, gyomtalanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

Hírközlés

(4) A 16 m vagy annál nagyobb szabályozási szélesség! közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 12 m szabályozási szélesség! közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasort kell telepíteni, il-

43. § (1) Városképvédelem szempontból hírközlési és a kábel TV hálózatoknál újonnan

letve a meglév k védelmér l gondoskodni kell.

sági el írások együttes figyelembevételével engedélyezhet .

(5) A közm!vek létesítése nem károsíthatja a meglév és tervezett zöldfelületeket.

(3) A rendelet hatálya alá es területen csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkez trágya kezelése, ártalmatlanítása a szakhatóságok által elfogadott módon megoldott.

(6) A jelent s zöldfelületekkel rendelkez intézmények kertjeit felújítani vagy újat létesíteni csak táj- és kertépítész által készített kertrendezési terv alapján szabad. (7) Minden 4 gépkocsi parkolóhelyhez 1 db környezett!r nagy lombkoronájú fát kell telepíteni. (8) Egy telekhez csak egy gépkocsi bejáró ill. garázsbehajtó létesíthet . (9) Új beépítések esetén az érintett telekterület meglev biológiai aktivitásértékét meg kell rizni ill. helyre kell állítani jelen rendelet a 3. számú mellékletének el írásai szerint. (10) A biológiai aktivitásérték meg rzésének módját, a szükséges növénytelepítés mértékét az építési engedélyezési tervben ismertetni kell. Amennyiben a szükséges növénytelepítések a területen faültetést eredményeznének, úgy a pótlás telken kívül is elvégezhet . Általános környezetvédelmi el írások 45. § (1) A területen csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethet k, építhet k, amelyek által kibocsátott - zajterhelés mértéke nem haladja meg az el írások szerinti határértéket - leveg terhelés nem haladja meg a jogszabályban meghatározott határértékeket. (2) A rendelet hatálya alá es területen állattartás céljára szolgáló építmény elhelyezése csak az állatok tartásáról szóló helyi önkormányzati és a jelen rendelet el írásai és a vonatkozó egyéb jogszabályok, ható-

(4) Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak a települési szilárd, valamint a települési folyékony hulladék elszállításáról és kezelésér l szóló helyi önkormányzati rendelet, a vonatkozó jogszabályok, hatósági el írások figyelembevételével engedélyezhet . (5) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági el írások betartásával tárolható. (6) Az építési törmeléket, valamint a kikerül földfelesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni, mind az építkezések során az építési telken, mind a hulladék elhelyezésére szolgáló területen belül. (7) A csapadékvíz elvezetésér l a telek (telkek) tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. Vízfolyásba csak az els fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. (8) Az él vizek partjától számított külterületen – nem beépítésre szánt területen – 50 m, belterületen és külterületi beépítésre szánt területen 25 m véd távolságon belül gazdasági építmény és lakóépület nem építhet . (9) Esztergom a területek szennyez dés érzékenységi besorolása szerint fokozottan érzékeny, érzékeny és kevésbé érzékeny területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek min ségének védelme érdekében az „A” érzékenység! területen a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín

alatti vizekbe történ közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve kizárólag engedély alapján történhet.

A települési m!vi- és épített értékek védelmi zónái 46. §

(10) A területen véd távolságot igényl gazdasági létesítmény nem helyezhet el. (11) A lakóterületi határértéket meghaladó zajhatással és/vagy rezgéssel járó technológiai berendezések telepítése csak az egészségügyi és környezetvédelmi szakhatóságok állásfoglalása illetve engedélye alapján lehetséges. (12) A talaj és a felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvéd szert, m!trágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelés!, zárt tárolóban szabad elhelyezni. (13) Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkez szennyvíz, trágya, kommunális hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról. (14) Él vízfolyásokba, csapadék- csatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet vezetni tilos, a meglev szennyvízbekötéseket a jelen rendelet hatályba lépését követ egy éven belül meg kell sz!ntetni. (15) A talaj és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába vezethet . Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethet , csak zárt szennyvíztározó vagy egyedi szennyvíztisztító (kis)berendezés létesíthet . Ez utóbbihoz a szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni. A közcsatornába vezetett szennyvizek min ségének meg kell felelnie a vonatkozó országos el írásoknak. VIII. FEJEZET TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM

(1) A fokozottan és kiemelten védett régészeti lel helyen, a nyilvántartott régészeti lel helyen, valamint a régészeti érdek! területen a hatályos rendeletek el írásait kell betartani. (2) A m!emléki jelent ség! területen, a m!emléki környezet területén a hatályos rendeletek el írásait kell betartani. (3) A helyi települési értékvédelem területei: - városkép és tájképvédelem szempontjából fontos rálátási és kilátási pontokról feltáruló védett látvány-területek - helyi jelent ség! régészeti területek - városszerkezeti jelent ség! területek - védett utcaképekkel érintett telkek - a helyileg védett egyedi védelem alatt álló épületek. (4) A helyi települési értékvédelmi területeken építés, felújítás, átalakítás csak az önkormányzat helyi építészeti örökség védelmér l szóló rendeletének el írásai alapján végezhet . (5) Az országos illetve helyi védelem alatt álló épített értékeket és régészeti területeket a szabályozási tervlapok felt!ntetik. Az országos rendelettel védett építészeti értékeket (m!emlékeket) jelen rendelet 1. számú függeléke, az országos védelem alatt álló régészeti területeket az 2. számú függeléke, a helyi védelem alatt álló építészeti és régészeti értékeket a 3. számú függeléke, a védelemre javasolt települési értékeket a 5. számú függeléke tartalmazza. (6) Helyi védelem alatt álló vagy arra javasolt épületek esetében felújításkor az eredeti állapotot kell helyreállítani. A nyílászárók aránya, ritmusa, a homlokzat jellegének, díszítésének megváltoztatása, a

homlokzat részleges átszínezése és rikító színek használata nem engedélyezhet . Városvédelem, városképi és tájképi illeszkedés el írásai 47. § (1) 4 m2-t meghaladó reklámtáblák, cégtáblák a belterületi beépítésre szánt területeken, illetve azokkal határos közterületeken nem helyezhet k el. Homlokzat felújításhoz közvetlen kapcsolódó ideiglenes reklámfelületek nem kialakíthatók. (2) A cégéreknek, cégtábláknak illeszkedniük kell az épület stílusához, léptékéhez és a homlokzati tagozatokhoz. (3) Közterületr l látható homlokzaton utólagosan gépészeti berendezések (pl. légkondicionáló, parabolaantenna, napkollektor) nem helyezhet k el. Ezek csak az épület szerves részeként az építészeti tervekben megtervezett módon, a homlokzati megjelenést nem zavarva létesíthet k. (4) A területen az egységesebb utcakép kialakítása érdekében az utcában általánosan kialakult gerincirányt kell követni. Ahol a szabályozási terv gerincirányt jelöl, ott annak betartása kötelez . Ahol az utcában az utcavonalra mer leges és azzal párhuzamos gerincirányok váltakoznak és nem alakult ki domináns irány és a szabályozási terv nem jelöl kötelez gerincirányt, ott utcával párhuzamos gerincet kell létesíteni.

48. § (1) Védett természeti területek: A Duna-Ipoly Nemzeti Park (országos jelent ség!) Pilisi Bioszféra Rezervátum (UNESCO kijelölés) Ex-lege területek (országos jelent ség!) Természeti területek (országos jelent ség!, nem lehatárolt) Natura 2000 területek (EU jelent ség!) (2) A védett természeti terület állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet . (3) A védelem alatt álló természetvédelmi területek, az országos és helyi ökológiai hálózat valamint a Natúra 2000 területek lehatárolását a szabályozási tervlapok felt!ntetik. (4) Jelen rendelet 4. számú függeléke tartalmazza a magasabb védettség! és a helyileg védett természeti értékeket. (5) Helyi jelent ség! táj- és természetvédelmi területek: Helyi jelent ség! táj- és természetvédelmi területen a természet védelmér l szóló törvényben el írtak el írásai szerint és a védett területekre vonatkozó helyi rendeletekben és természetvédelmi kezelési tervekben foglaltak alapján lehet tevékenységeket végezni. IX. FEJEZET

(5) Reklám célú falfestmények a homlokzatra nem helyezhet k. (6) Az utcai telekhatáron garázs csak a f épületen belül létesíthet , önálló garázs az utcavonalon nem építhet . A homlokzatra csak egy - maximum 2,5 m széles – garázskapu nyitható akkor is, ha a garázs több fér helyes. A táj- és természetvédelem zónái

INTÉZKEDÉSI EL"ÍRÁSOK Korlátozások 49. § (1) A b!zös, fert zés-veszélyes telephely véd területének korlátozási területét a szabályozási terv jelöli. A szabályozási terven jelölt telkeken, illetve telekrészeken szállásjelleg!, pihenési célú, intézményi, to-

vábbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény nem helyezhet el. (2) A vasút véd területének korlátozási területén a szabályozási terven jelölt telkeken, ill. telekrészeken - a vasút véd területe miatt építmény csak az OTÉK 36. § (7) bekezdésében, valamint a vasútról szóló jogszabály el írásainak figyelembevételével helyezhet el. (3) A közm! véd területének korlátozási területén a telkek szabályozási terven jelölt részén - közm! véd távolsága miatt építmény csak hatásvizsgálat alapján és az üzemeltet egyetértésével helyezhet el. (4) Országos közút véd területének korlátozási területén a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, illetve telekrészeken - országos közút véd távolsága miatt - építmény csak az OTÉK 36. § (7) bekezdésében, valamint a közúti közlekedésr l szóló jogszabályban el írt feltételek szerint helyezhet el. (5) A telkek Szabályozási Terven jelölt be nem építhet része csak a tömb egészére kiterjed , a Szabályozási Terven jelölt lehetséges tömbfeltárás megvalósítását célzó, aszerint kidolgozott és a tömb egészére kiterjed telekosztási terv alapján építhet be. A Szabályozási Terv szerinti hátsókertben építési hely nem jelölhet ki, épület nem helyezhet el. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott területekre beültetési kötelezettség áll fenn a hátsókertek területén. A fásítás mértéke legalább 1 nagy lombkoronát növel (gyümölcs- vagy dísz) fa 100 m2 telekterületenként. A Szabályozási Terven jelölt hátsókertek beültetése érdekében - ha a jelölt telek jelenleg beépített, a hátsókert beültetését jelen rendelet hatályba lépését követ két éven belül el kell végezni.

- a hátsókerti telekrészre es meglev épületek nem b víthet k, abban új lakás nem létesíthet , a lakásszám megosztással sem növelhet . Emeletráépítés vagy tet térbeépítés nem engedélyezhet . (7) Hidrogeológiai véd idomot a Szabályozási Terv ábrázolja. Az érintett telkeken újonnan építést engedélyezni, illetve meglév épületet b víteni csak szennyvíz elvezet közcsatorna kiépítését követ en a hatályos jogszabályokban foglalt korlátozások szerint szabad. (8) Forrás, kút véd területén csak vízellátást szolgáló létesítmények, illetve a vonatkozó rendelet szerinti létesítmények helyezhet k el a környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával. A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények 50. § (1) Az Étv. 8.§ (1) és (2) bekezdésében foglalt elvek érvényesítése, valamint jelen rendeletben meghatározott településrendezési célok megvalósítása érdekében az Étv. 25.§ (1) bekezdése értelmében Esztergom Város Önkormányzatát el vásárlási jog illeti meg: - közparkok kialakítása, Z területek kialakítása, - új településrész-központ kialakítása - erd területek kialakítása - mez gazdasági területek településfejlesztési célja - játszó és közösségi terek kialakítása céljából az 1-2. számú melléklet szerint. (2) Az Önkormányzat az el vásárlási joga megállapításának hatáskörét a Városfejlesztési Bizottságra ruházza át, amely az el vásárlási jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései szerint egyéni határozattal állapítja meg.

(3) A határozat joger re emelkedését követ en az Önkormányzat kérelmezi az el vásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történ bejegyzését, illetve az okok megváltozása, megsz!nése esetén intézkedik annak törlésér l. (4) Az el vásárlási joggal terhelt ingatlan tulajdonosa köteles eladási szándéka esetén az Önkormányzathoz intézett nyilatkozatában a szerz désben foglalt Polgári Törvénykönyv szabályai szerinti lényeges tartalmi elemeket közölni. (5) Amennyiben az Önkormányzat nyilatkozattételre jogosult képvisel je az el vásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos megkeresését l számított 60 napon belül nem nyilatkozik, az ingatlan elidegeníthet . A bejegyzett el vásárlási jogot az elidegenítés nem érinti.

Esztergom, 2007. augusztus 30.

Meggyes Tamás polgármester

Dr. Marosi György jegyz

A rendeletet 2007. szeptember 14. napján kihirdettem.

Dr. Marosi György Jegyz * 27/2010.(IX.9.) módosító rendelet ** 21/2015 (X. 28.) módosító rendelet

Út - és közm!vesítési hozzájárulás 51. § (1) Út- és közm!vesítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azt az ingatlantulajdonost, akiknek ingatlanát érint en a települési önkormányzat helyi közutat, közm!vet létesít. (2) Az út- és közm!vesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és id pontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza. X. FEJEZET HATÁLYBA LÉPÉSI RENDELKEZÉS 52. § Ez a rendelet 2007. szeptember 15-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követ en indult ügyekben kell alkalmazni.

Esztergom Város Önkormányzatának 54/2007.(IX.14.) ör. rendelete EsztergomKertváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervér l 1. számú melléklet A beépítésre szánt települési terület szabályozási tervlapjai (belterület) M=1:2000 * tervlap módosítva a 27/2010.(IX.9.) rendelettel.

Esztergom Város Önkormányzatának 54/2007.(IX.14.) ör. rendelete EsztergomKertváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervér l 2. számú melléklet: A beépítésre nem szánt települési terület szabályozási tervlapjai (külterület) M=1: 10 000

Esztergom Város Önkormányzatának 54/2007. (IX.14.) ör. rendelete EsztergomKertváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervér l 3. számú melléklet: Az építési övezetekhez tartozó táblázatok 1. számú táblázat : a telekalakítás szabályai Legkisebb telekmélység (m) 15 25 25 30 30 35 35 50 50 Kialakult

Legkisebb teleknagyság (m2) 180 m2 300 m2 450m2 600 m2 720 m2 900 m2 1100 m2 2500 m2 5000 m2

Legkisebb telekszélesség (m)1 Szabadon Oldalhatáron Ikres álló álló 16 18 18 20 20 35 40 X

12 14 14 16 16 16

9 10 12 12

X

X

Zártsorú

Kialakult

6 8 10 12 14 16 16

X X X X X X X X X

X

1: A saroktelek legkisebb mérete: - 20 m alatti telekszélesség esetén a közbens telekméret + 2,0 m, - 20 m, illetve 20 m feletti telekszélesség esetén nincs különbség a közbens és saroktelek között.

2. számú táblázat: az egyes beépítési %-okhoz tartozó zöldfelületi arány

Beépítési % !5 ! 15 ! 20 ! 25 ! 30 ! 40 ! 50 ! 60 ! 80 100

El írt zöldfelületi fedettség1-2 % 80 ! 70 ! 65 ! 60 ! 55 ! 45 ! 35 ! 25 ! 10 !--

1: ha az építési övezet gazdasági vagy különleges kereskedelmi területbe tartozik a zöldfelület 5%-kal csökkenthet . 2: a táblázatban el írt zöldfelületi fedettség betartása mellett telken belül a lakásonkénti legalább 20 m² zöldfelületi normát is biztosítani kell.

3. számú táblázat: az egyes beépítési karakterekben elhelyezked melléképületek, illetve melléképítmények felsorolása

Melléképítmény

Melléképületek

Elhelyezhet melléképüleVe- 6. Egyedi tek, melléképítmények 1.Polgár 2. Sza- 5. . gyes -városi bályos kertes Járm!tároló X X Kiskereskedelmi üzlet X Árusító pavilon X Barkácsm!hely X X Kisipari m!hely X M!terem X Háztartási tároló X X Üvegház X X Állattartó épület X* Terepszint alatti épít- X X X mény Közm! csatlakozási X X X m!tárgy Közm!pótló m!tárgy X X X Hulladéktartály-tároló X legfeljebb 2,0 m belmagassággal Kirakatszekrény leg- X X X feljebb 0,4 m-es mélységgel Kerti építmény X X X Kerti víz- és fürd meX X dence Napkollektor X X X Kerti épített X X t!zrakóhely Kerti lugas, kerti tet X X X 20 m2-ig Háztartási célú keX mence, húsfüstöl , jégverem, zöldségverem Állatkifutó X* Trágyatároló, komX* posztáló Siló, ömlesztett anyag, X folyadék- és gáztartály Kerti szabadlépcs és X X X lejt Szabadon álló és legX X feljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna

Elhelyezhet melléképüleVe- 6. Egyedi tek, melléképítmények 1.Polgár 2. Sza- 5. . gyes -városi bályos kertes Zászlótartó X X X *Ha az állattartásról szóló önkormányzati rendelet megengedi

Esztergom Város Önkormányzatának 54/2007.(IX.14.) ör. rendelete EsztergomKertváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervér l 4. számú számú melléklet Építési telkek beépítettségének kiszámítása A telek megengedett beépítettsége= %

Tc Tk

Ahol %=az övezetre érvényes, szabályozási tervlapon szerepl beépítési százalék Tc =eredeti, telekmegosztás el tti telekméret m²-ben Tk=kialakult, telekmegosztás utáni telekméret m²-ben Az építési telek megosztásánál a figyelembe vehet legkisebb telekméret az alábbi képlet szerint számítható:

A telekmegosztásánál figyelembe vehet legkisebb telekméret= tm

Tk Tc

Ahol tm=a szabályozási tervlapon az építési övezet szerinti legkisebb telekterület m²-ben Tc =eredeti, telekmegosztás el tti telekméret m²-ben Tk=kialakított, telekmegosztás utáni telekméret m²-ben

Esztergom Város Önkormányzatának 54/2007.(IX.14.) ör. rendelete EsztergomKertváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervér l 1. számú függelék ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ M#EMLÉKEK:

Szentháromság-szobor 2325. Komárom-Esztergom megye, Esztergom, Kertváros Damjanich u. 47. hrsz.: 296

Esztergom Város Önkormányzatának 54/2007.(IX.14.) ör. rendelete EsztergomKertváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervér l 2.számú függelék ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ RÉGÉSZETI TERÜLETEK: 1. lel hely Lel hely neve: Szentkirály MRT szám: 8/20-22. Lel hely helyrajzi számai: 0409/4, 6-9, 11-12, 21, 23, 27-40, 0410, 0411/1, 0416/2, 0417/3,4, 0418, 0419, 0420, 0421, 0398/2, 0516, 0407, 0427, 0428/1, 0429, 11551/1-11552, 11557-11559, 11563, 11752/1, 11564-11607, 0425/3, 10, 11, 0436/2, 0425/2,12-14, 0397 Lel hely védettsége: 17/2004. (VIII.27.) NKÖM rendelet által fokozottan védett régészeti lel hely. 2. lel hely Lel hely neve: Kerektó I. MRT szám: 8/24 Lel hely helyrajzi száma: 0391/6-7 Lel hely védettsége: KÖH által regisztrált lel hely, általános védelem alatt áll. 3. lel hely Lel hely neve: Kerektó II. MRT szám: 8/25 Lel hely helyrajzi száma: 0428/20, 0392, 0391/13 Lel hely védettsége: KÖH által regisztrált lel hely, általános védelem alatt áll. 4. lel hely Lel hely neve: Csontkút (Bille) MRT szám: 8/26 Lel hely helyrajzi száma: 0391/4, 10-19 Lel hely védettsége: KÖH által regisztrált lel hely, általános védelem alatt áll. 5. lel hely Lel hely neve: Homoki domb MRT szám: 8/27 Lel hely helyrajzi száma: 0365/23 Lel hely védettsége: KÖH által regisztrált lel hely, általános védelem alatt áll. 6. lel hely Lel hely neve: Szentkirályi Duna-d!l MRT szám: 8/28 Lel hely helyrajzi száma: 0436/2 Lel hely védettsége: KÖH által regisztrált lel hely, általános védelem alatt áll. 7. lel hely Lel hely neve: Zsidód I-II. MRT szám: 8/29, 30 Lel hely helyrajzi száma: 0503, 0504/3-26, 0505/1,2, 0508/24-34, 0521, 0512/1, 0512, 0511út, 0506, 0507út, 0516út, 0506/1-5 Lel hely védettsége: KÖH által regisztrált lel hely, általános védelem alatt áll. 8. lel hely Lel hely neve: Zsidódi-d!l I.

MRT szám: 8/31 Lel hely helyrajzi száma: 0498 Lel hely védettsége: KÖH által regisztrált lel 9. lel hely Lel hely neve: Zsidódi-d!l II. MRT szám: 8/32 Lel hely helyrajzi száma: 0493, 0497/1-14. Lel hely védettsége: KÖH által regisztrált lel 10. lel hely Lel hely neve: Zsidód-puszta I. MRT szám: 8/34 Lel hely helyrajzi száma: 0510/2 Lel hely védettsége: KÖH által regisztrált lel 11. lel hely Lel hely neve: Zsidód-puszta II. MRT szám: 8/35 Lel hely helyrajzi száma: 0457 Lel hely védettsége: KÖH által regisztrált lel 12. lel hely Lel hely neve: Kenyérmez MRT szám: 8/36 Lel hely helyrajzi száma: 464 Lel hely védettsége: KÖH által regisztrált lel 13. lel hely Lel hely neve: Kolozsúton-túli-d!l MRT szám: 8/37 Lel hely helyrajzi száma: 545, 632/4 Lel hely védettsége: KÖH által regisztrált lel 14. lel hely Lel hely neve: L tér MRT szám: 8/38 Lel hely helyrajzi száma: 0555/26 Lel hely védettsége: KÖH által regisztrált lel 15. lel hely Lel hely neve: Kenyérmez i temet MRT szám: 8/42 Lel hely helyrajzi száma: 0548 Lel hely védettsége: KÖH által regisztrált lel 16. lel hely Lel hely neve: Rózsakert MRT szám: 8/128 Lel hely helyrajzi száma: 0555/9-11 Lel hely védettsége: KÖH által regisztrált lel 17. lel hely Lel hely neve: Nyárasd II.-d!l MRT szám: 8/129 Lel hely helyrajzi száma: 0555/27,39 Lel hely védettsége: KÖH által regisztrált lel 18. lel hely Lel hely neve: Kolozsúton túli-d!l

hely, általános védelem alatt áll.

hely, általános védelem alatt áll.

hely, általános védelem alatt áll.

hely, általános védelem alatt áll.

hely, általános védelem alatt áll.

hely, mely általános védelem alatt áll.

hely, általános védelem alatt áll.

hely, általános védelem alatt áll.

hely, általános védelem alatt áll.

hely, általános védelem alatt áll.

MRT szám: 8/138 Lel hely helyrajzi száma: 0536/8-9. Lel hely védettsége: KÖH által regisztrált lel hely, általános védelem alatt áll. 19. lel hely Lel hely neve: Római út MRT szám: 21/8 Lel hely helyrajzi száma: 0441/1közút, 0447, 0444, 0606/1közút, 0505/1közút, 0427közút, 0397közút, 0379közút, 0405közút Lel hely védettsége: KÖH által regisztrált lel hely, általános védelem alatt áll.

Esztergom Város Önkormányzatának 54/2007.(IX.14.) ör. rendelete EsztergomKertváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervér l 3. számú függelék A HELYI ÉRTÉKVÉDELMI RENDELET ALAPJÁN VÉDETT (RÉGÉSZETI, ÉPÍTÉSZETI) ÉRTÉKEK:

RÉGÉSZETI HELYI JELENT"SÉG# TERÜLETEK A feltárandó régészeti terület(ek) Esztergom-Kertváros Zsidód, Szentkirály és a 11-es és 111-es összeköt út (117. sz. út) nyomvonala melletti területek – Árpádkori falu helye. HELYILEG VÉDETT EGYEDI ÉPÜLETEK Vasút sor – Megyeri kastély Kenyérmez u. – Iskola épülete Esztergom-tábor – vasútállomás Vízimalom u. –Vízimalom épülete (nem található) Schmidt villa (Dorog közigazgatási területén, az esztergomi listáról törölni kell)

Esztergom Város Önkormányzatának 54/2007.(IX.14.) ör. rendelete EsztergomKertváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervér l 4. számú függelék ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK:

NATURA 2000 TERÜLETBE ES" HRSZ. TELKEK: 30023;0555/38;30011/4;30003/10;30003/4;0498/19;0498/18;0498/2;0498/3;0498/4;0498/5;0 498/6;0 498/7;0498/17;0498/16;0498/15;0498/14;0498/13;0498/12;0486/10;0498/9;0555/28;0555/29; 0536/3; 0538;0536/4;0498/8;0440;0559/10;0549/2;0549/3;0549/8;0566/1;0549/6;0556/5;0494;0489/5 6;0493; 0354;0358;30004;30003/13;0555/39;0418;0536/2;0536/25;0536/26;0395;0541;0383;0495;04 96;049 0/2;0378;11558/1;0536/9;0536/10;0536/11;0536/12;0536/13;0536/15;0536/16;0536/17;0536/ 18;053 6/19;0536/20;0536/21;0536/22;0537;0359;0360;0365/19;0365/15;0365/16;0365/18;0365/17; 0365/21 ;0365/22;0365/9;0365/10;0536/6;0536/5;0356/8;0356/14;0356/23;0356/24;0363/24;0389/3;0 492;048 9/53;0489/54;0489/55;0386/2;0386/1 EX LEGE VÉDETT TERÜLETEK AZ ALÁBBI HRSZ. TELKEK: 0368/3;0536/2;0536/25;0536/26;0395;0541;0378;0536/4;0394;0536/9;0536/10;0536/11;0536 /12;053 6/13;0536/15;0536/16;0536/17;0536/18;0536/19;0536/20;0536/21;0536/22;0365/23;0365/19; 0365/1 8;0365/17;0365/21;0365/22;0365/9;0365/10;0536/6;0536/5;0356/8;0356/14;0356/23;0356/24 ;0363/2 4;0389/3;0389/1;0389/2

Esztergom Város Önkormányzatának 54/2007.(IX.14.) ör. rendelete EsztergomKertváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervér l 5. számú függelék HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT TELEPÜLÉSI ÉRTÉKEK:

A szabályozási terven jelölt helyi védelemre javasolt épületek: V1 jel! téglaarchitektúrás épület (volt huszárlaktanyai lovarda), 30070/1hrsz. (felújítandó) V2 jel! téglaarchitektúrás épület a volt laktanyaterületen, 30019/1, 30019/2 hrsz. V3 lakóépület a volt laktanyaterületen, 30069/2 hrsz. V4 szocreál lakóépület a volt laktanyaterületen, 30069/4 hrsz. V5 jel! gazdasági célra újrahasznosított egykori laktanyai épület, 30069/10 hrsz. V6 díszes oromzatú téglaarchitektúrás épület a volt laktanyaterületen, 30016 hrsz. V7 nyerstégla díszítés! épület Szalézi u., 30001 hrsz. (sürg sen felújítandó) V8 jel! épület, volt Szalézi iskola, 30002 hrsz. (sürg sen felújítandó) V9 jel! épület, volt könyvtárépület, 30009/4 hrsz. (sürg sen felújítandó) V10 jel! gazdasági épület a Vasút soron, 0474/1 hrsz. V11 jel! épület, Esztergom-Kertváros vasútállomás 0535/1.hrsz.(helyreállítandó)

Esztergom Város Önkormányzatának 54/2007.(IX.14.) ör. rendelete EsztergomKertváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervér l 6. számú függelék

ÚT-MINTAKERESZTSZELVÉNYEK