56-OS SZÖVETSÉG LAPJA

HÍRADÓ ’56-OS SZÖVETSÉG LAPJA 1956 - 1990.

2012. JÚNIUS – JÚLIUS

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE - PREAMBULUM –

ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelısséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelıtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdı ıseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerő szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit. Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különbözı vallási hagyományait. Ígérjük, hogy megırizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. A velünk élı nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezık. Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit, ápoljuk és megóvjuk. Felelısséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erıforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövı nemzedékek életfeltételeit. Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínőégéhez. Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttmőködésre törekszünk a világ minden nemzetével. Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttmőködve bontakozhat ki. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvetı értékei a hőség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi. Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bőnök elévülését. Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. Egyetértünk az elsı szabad Országgyőlés képviselıivel, akik elsı határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki. Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az elsı szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének. Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezetı évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra. Bízunk a közösen alakított jövıben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot. Alaptörvényünk, jogrendünk alapja: szerzıdés a múlt, a jelen és a jövı magyarjai között. Élı keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttmőködésére alapítsuk. (Magyarország Alaptörvényét az Országgyőlés a 2011. április 18-i ülésnapján fogadta el.)

2

TISZTELT HÁZ, TISZTELT ELNÖK URAK, MINISZTERELNÖK ÚR, HÖLGYEIM ÉS URAIM, TISZTELT HONFITÁRSAIM!

-SZÓLÍTOM ’56 VELÜNK ÉL İ HİSEIT, AKIK ÉL ETÜKET KOCKÁZTATTÁK A MAGYAR SZ ABADS ÁGÉRT. FEJET HAJTOK ’ 56 H İSEI ELİTT, MERT AZ İ TELJESÍTMÉN YÜK NÉL KÜL MA MÁS L ENNE A VILÁG, ÉS MÁS L ENNE MAGYARORSZÁG.Amikor az ember elfogadja a felkérést, hogy Magyarország Köztársasági Elnökének jelöljék, mielıtt igent mondana, önmagával és honfitársaival szemben is kötelessége alapos önvizsgálatot tartania. Én is erkölcsi kötelességemnek éreztem, hogy önvizsgálatot tartsak. Akik ismernek, pontosan tudják rólam, sosem ijedtem meg a feladattól, a felelısségvállalástól. A mostani önvizsgálat mégis minden korábbinál nehezebb helyzet elé állított. Nehéz munka volt ez, hiszen hogyan is lehetne könnyő önmagunkat egy olyan feladat súlyával összemérni, mint amit a Köztársasági Elnöki megbízatás jelent? Ha valakik, az elıttem járók mind ismerik ezt az érzést. És velük együtt most már ismerem én is. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarország 5. Köztársasági Elnökeként kimondott elsı szavam a köszöneté. Köszönetem fejezem ki mindazoknak, akik támogatták, és azoknak is, akik kritikával illették jelölésemet. A támogatás mindig sok erıt ad az embernek, a bírálat pedig arra jó, hogy józanságra, mértéktartásra intse. Ezért is köszönöm meg Önöknek tiszta szívembıl a bizalmat és a fenntartásokat is. Számomra ez így együtt fejezi ki mindazt, amit a demokrácia és a nemzet egysége jelent. Egy nemzet igazi egysége ugyanis épp olyan összetett, mint a zenében az összhang, a harmónia, ami mindig sokféle hangban, sokféle szólamban ölt testet. De ahhoz, hogy ebben az összhangban min-

3

dig szívesen ismerjünk önmagunkra, mindössze egyetlen dologra érdemes, és kell is vigyáznunk. Arra, hogy soha, egyetlen pillanatra se feledkezzünk meg arról, mit is jelent a demokrácia. A demokrácia igazsága ugyanis mindig vitákban születik meg. Ezek a viták lehetnek élesek, lehetnek kemények, de sohasem hiányozhat belılük egymás tisztelete, magyarságunk tisztelete, európaiságunk tisztelete, nemzeti közösségeink tisztelete, alkotmányos jogintézményeink tisztelete. A második legfontosabb szó ezért számomra a tisztelet szava. Mert fontos tudnunk, és nem lehet eléggé tudatosítanunk egymásban, hogy a sokféleséget mindig csak egyetlen apró különbség választja el a széthúzástól, azaz attól, hogy bármelyik pillanatban terméketlen, ártó, önzı, a közösséget indokolatlanul megosztó vagy önpusztító erıvé váljék. És ez a különbség nem másban van, mint a tiszteletben, vagy annak hiányában. Csakhogy ez az egyetlen leheletnyi különbség egész világokat választ el egymástól. Meggyızıdésem, hogy mi magyarok elsısorban azzal bizonyíthatjuk életrevalóságunkat, ha mindig képesek leszünk, ha lehet szép szóval, ha kell kemény érveléssel, de mindig a tisztelet hangjánál maradva megbeszélni közös dolgainkat. Ebben kitüntetett szerep hárul mindazokra, akik politikusként vállalnak felelısséget akár falujuk, akár városuk vagy épp hazánk boldogulásáért. Nem mindegy, hogy milyen mintát adunk. Nem mindegy, milyen értéket közvetítünk. Tisztelt Honfitársaim! Ma szinte nincs olyan ember, nincs olyan család, nincs olyan közösség, aki ne érezhetné úgy, hogy az elmúlt években, évtizedekben sok méltánytalanság érte, és nehezen gyógyuló sebeket is szerzett. Ez igaz a politika világára is. Mit tegyünk hát ebben a helyzetben? Én azt javaslom, ne arról szóljon az életünk, miként toroljuk meg a másikon sérelmeinket! Ehelyett szóljon inkább arról, hogyan tegyük helyre kudarcainkat és tévedéseinket. İszintén hiszem, hogy Magyarország népe sikerre született. De ahhoz, hogy valóban siker koronázhassa törekvéseinket, néhány dolgot el kell még rendeznünk egymás között, amelyeket eddig elmulasztottunk. József Attila szép szavával élve, „a múltat be kell vallani”. Végre nekünk is helyre kell tennünk tévedéseinket. Tanulnunk kell kudarcainkból. Mit is kíván tılünk ez a feladat? Netalán nagy és emberfeletti erıfeszítéseket? Én azt mondom, semmiképpen. Egyszer az életben álljunk meg egy percre, és kérdezzük meg önmagunktól: vajon hova juthatunk egymás teljesítményének állandó semmibevételével, az igazság relativizálásával, egymás lekicsinylésével, vagy épp a kettıs mérce állandó alkalmazásával? Csakis rajtunk áll, milyen sorsot választunk magunknak. Érdemes belátnunk: amit önmagunkról gondolunk, olyan lesz országunk. Mert egy országunk van. Mert egy nemzetet alkotunk. Mert egyetlen államalkotó közösség tagjai vagyunk. Lehet eltérı az értékrendünk, lehet eltérı a meggyızıdésünk, lehet különbözı a hitünk, de a mi hazánk Magyarország. Nem véletlenül mondta Deák Ferenc, akiben a „haza bölcsét” tiszteli az utókor, hogy „Magyarországot nem uszító gondolatokkal nyugtalanítva, hanem köznapi, hasznos, jólétet gyarapító tettek sorával kell szeretni.” Magyarország köztársasági elnökeként én is ezt javaslom mindenkinek. Mindenkinek, akinek fontos közös boldogulásunk. Tisztelt Országgyőlés, tisztelt Honfitársaim! Annak a generációnak a tagjai, akik a rendszerváltás idején, 1990-ben születtek, épp mostanában fejezik be egyetemi és fıiskolai tanulmányaikat, vagy most töltik gyakorlóéveiket elsı munkahelyeiken. Számukra is szeretném felidézni a demokratikus Magyarország köztársasági elnökeinek szavait és küldetését. Göncz Árpád elnök úr megválasztását követı parlamenti beszédében azt hangsúlyozta, hogy nem fél a vitáktól, és nem fogja véka alá rejteni véleményét, mert bízik az igazság erejében, és abban, hogy a magyar nép végül felismeri igazát és érdekeit. Csaknem 22 év telt el

4

azóta, de ma már világosan látszik, Göncz elnök úrnak mennyire igaza volt. A magyar nép csakugyan felismerte azt, hogy meg kell követelnie vezetıitıl, hogy a magyar érdekeket képviseljék. Néhai Mádl Ferenc elnök úr elsı beszédében a belsı béke fontosságát hangsúlyozta, és a nemzet egységének szolgálatát állította középpontba. Valljuk be, az ı türelmére és bölcsességére ma is nagy szükségünk volna. Sólyom László elnök úr beszédében azt hangsúlyozta, hogy „az elnök úgy fejezi ki a nemzet egységét, hogy annak sokféleségét megırzi és bátorítja; a sokféleségbıl nem szürke átlagot akar kikeverni, hanem egy ideált: Magyarország arcát, ahogy az emberek ünnepnapon szeretik magukat látni.” Sólyom elnök úr sok honfitársunk szándékát fogalmazta meg ezzel. „A következı elnök húszéves demokráciánk történetében eddig példa nélküli helyzettel találja magát szemben: a nép szuverén hatalmát egyetlen pártszövetségre ruházta át, ami óriási lehetıség, és ugyanakkor óriási felelısség.” – figyelmeztetett mindannyiunkat Schmitt Pál elnök úr megválasztásakor. Mindez azt is jelenti, hogy bár a népakarat mindig rész szerint osztja ki a kormány- és az ellenzéki pártok súlyát, ám e súlytól függetlenül minden parlamenti pártot egyetemlegesen terhel az ország sorsáért, jó híréért, hiteléért viselt felelısség. Magyarország köztársasági elnökeként magam is maradéktalanul viselni fogom az Alaptörvényben rám rótt felelısséget. Miként abban is biztos vagyok, hogy mindannyian azt várják tılem, hogy a rám ruházott jogokat és kötelezettségeket maradéktalanul érvényesítsem. És érvényesíteni is fogom. Tisztelt kormánypártiak és tisztelt ellenzékiek! Magyarországnak 1990-ben sikerült visszatérnie az európai polgári demokráciák családjába. Bár rögös volt az út, ami idáig tartott, és a múlt árnyéka is hosszan elkísért bennünket, végre azt is elmondhatjuk, ma már minden feltétel adott ahhoz, hogy új alapokra helyezzük jövınket. Mára beláttuk, hogy az új kihívásokra nem lehet régi válaszokat adnunk. A 20. század kérdéseire 20. századi válaszok születtek. De hogy melyek a 21. század igazi nagy kérdései, és hogy azokra vajon milyen helyes válaszok adhatók, azt csak most kutatja a világ. Ebben a világ népei elıtt álló nagyszabású munkában, egy dologban biztosak lehetünk. A mi válaszainkat nekünk kell megtalálnunk. 22 évvel ezelıtt kivívott szabadságunknak hála, igen jó alapokkal rendelkezünk mindehhez. Megvan a lehetıségünk érdekeink megfogalmazására és képviseletére. Megvan a lehetıségünk, hogy szabadságban éljünk, hogy bármirıl, bármikor szabadon alkossunk véleményt, és szabad akaratunkból cselekedjünk. S mindemellett ma már azt is elmondhatjuk, hogy van új, 21. századi, szabadságban és demokráciában született alaptörvényünk, amely szilárd és legitim fundamentuma közös értékeinknek. Olyan alaptörvényünk van, amely kimondja, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam, melynek államformája köztársaság. Olyan alaptörvényünk van, amely az egyetemes emberi értékekre és nemzeti hagyományainkra épül. Új alaptörvényünk Európa legfiatalabb alkotmányaként azonban új korszakhatárt is jelez a magyar állam 1000 esztendıs alkotmányos fejlıdésében. Meggyızıdésem, hogy az új alaptörvényünk minden tekintetben megfelelı irányt és kereteket jelöl ki számunkra ahhoz, hogy politikai nemzetként mindig helyes megoldásokat találjunk a 21. század alapkérdéseire és kihívásaira. Tisztelt Honfitársaim! Most külön is szeretnék szólni mindazokhoz, akik a mindennapi életben helytállva gyermekeket nevelnek, gondoskodnak családjukról, szeretteikrıl, idıs szüleikrıl, nagyszüleikrıl. Mindazokhoz, akik vigaszra szorulnak, és mindazokhoz, akik vigaszt nyújtanak másoknak. Mindazokhoz, akik becsülettel keresik a személyes és közös boldogulás útját. Önöknek, honfitársaimnak azt ígérem, hogy köztársasági elnökként mindig, mindenütt, itthon és nagyvilágban az Önök érdekeit és értékeit képviselem, azaz a magyar érdekek, a magyar értékek szószólója leszek. Gazdasági, tudományos, kulturális értékeinké és érdekeinké.

5

Szeretném, ha tudnák, ha minden magyar tudná, a Sándor-palota díszes falai sem fogják eltakarni elılem hazámat. Kötelességem, hogy abban nyújtsak segítséget, hogy mi magyarok olyasmikrıl is szót váltsunk végre, amikre eddig még sosem jutott igazán erınk és figyelmünk. Elégedett lennék, ha 5 év múlva azt mondhatnám, hogy ennek eredményeként sikerült közös nevezıre jutnunk legalább néhány aprónak tőnı, mégis alapvetıen fontos kérdésben. Olyan kérdésekben például, hogy hogyan becsüljük meg a teljesítményt. Mert ezzel bizony régóta adósai vagyunk önmagunknak. Ha nem így volna, méghozzá csakugyan régtıl fogva, akkor alighanem Széchenyi István sem azt írta volna Naplójába, mint amit azon a nevezetes napon írt, amikor felajánlotta birtokai egyéves jövedelmét a tudományos akadémia létrehozására. S hogy mit tartalmazott ez a csaknem 200 évvel ezelıtt írt naplóbejegyzés? Egyetlen mondatot csupán. Így szól. „1825. november 3.: A kerületi ülésen beszéltem; minden honfitársamat ellenségemmé tettem.” Hogy mirıl beszélt Széchenyi az országgyőlés kerületi ülésén, tudjuk. Felajánlotta birtokai egyéves jövedelmét. De miért írta vajon, hogy ezzel minden honfitársát ellenségévé tette? Mert az önzetlenség és a teljesítmény elismerése nem volt divat akkoriban? Mert az irigység, a széthúzás, az önérdek virágzott volna Magyarországon? És ha így is volt, akkor, vajon ma, közel 2 évszázad múltán mit írna naplójába Széchenyi István? Tisztelt Honfitársaim! Vegyünk végre egy nagyon nagy levegıt, és fújjuk ki magunkból múltunk minden belénk ivódott átkát és rossz szokását! Egyszer s mindenkorra tegyük közös életünk központi kérdésévé a teljesítményt, a cselekvést, a tenni tudó és tenni akaró sikeres emberek megbecsülését! Ha ezért bármit tehetek, örömmel teszem. Magyarországon rengeteg nagyszerő teljesítmény születik, ami azt bizonyítja, hogy mi magyarok nemcsak dolgos, hanem elismerten tehetséges népe vagyunk a világnak. És itt most nemcsak a világraszóló magyarokra gondolok, tudósainkra, feltalálóinkra, mővészeinkre, világklasszis sportolóinkra, hanem azokra is, akik munkahelyeiken, a földeken, az iskolákban, a kórházakban, a vendéglátásban, a szolgáltatóiparban vagy a hivatalokban teszik becsülettel a dolgukat. Mert sokmilliónyi ember és sokmilliónyi család mindennapi erıfeszítése, elismerésre méltó teljesítménye mőködteti országunkat. Miért nem ezt, a mindennapok teljesítményét tesszük közös életünk legfontosabb céljává és értékmérıjévé, hogy aztán együtt örülhessünk egyéni, családi és közös sikereinknek? Tudom, egyetlen beszéd nem változtatja meg a világot. Mégis mindenkit arra kérek és buzdítok, fontoljuk meg együtt, min kellene változtatnunk és mit kellene tennünk azért, hogy életünk, közéletünk a teljesítmény megbecsülésérıl szóljon. Tisztelt Honfitársaim! Szólítom az anyákat, a családjuk boldogulásáért küzdı szülıket, és tiszta szívembıl kívánom, sorsuk adjon számukra jókedvet, bıséget, mert ık nevelik a jövı Magyarországát. Szólítom a tisztességben megıszülteket, adják tovább unokáiknak tapasztalataikat, életszeretetüket, mert Magyarországnak nagy szüksége van türelmükre és bölcsességükre. Szólítom a fiatal, feltörekvı nemzedékek tagjait, akiknek sikerén nem kevesebb, mint hazánk 21. századi nyugatos polgárosodása múlik, és arra kérem ıket, igyekezzenek mindig úgy tekinteni az idısekre, mintha tükörbe néznének, mert unokákból egyszer majd ık is nagyszülıkké lesznek. Szólítom a piaci versenyben becsülettel helytálló magyar vállalkozókat, akik millióknak adnak munkát és megélhetést hazánkban. Szólítom hazám minden egészséges, életerıs polgárát, és arra kérem ıket, vigyázzanak jobban egymásra és önmagukra, mert Magyarország számít az ı teljesítményükre és megvalósításra váró álmaikra. Szólítom fogyatékkal élı honfitársaimat, azokat a százezreket, akiktıl komoly teljesítményt követel mindaz, ami másoknak természetesnek számít. Üzenem nekik, Magyarország nem lenne teljes az ı akaraterejük, és az általuk képviselt értékek nélkül. Szólítom a megtévedteket, a megalázottakat és megszomorítottakat, és arra kérem ıket, ne adják

6

fel a tisztes életbe, a tisztes boldogulásba vetett reményt, mert Magyarország nem mondott le róluk. Szólítom a hívıket, és szólítom a nem hívıket. Arra kérve ıket, hogy mindig lássuk meg egymásban mindazt, ami összeköt bennünket, mert egymás megértésével mindannyian gazdagabbá válunk. Szólítom nemzeti kisebbségeink tagjait, és azt üzenem nekik, biztos vagyok abban, hogy saját identitásuk megırzése olyan teljesítmény, amely magyarságukat is erısíti. Szólítom ’56 velünk élı hıseit, akik életüket kockáztatták a magyar szabadságért. Fejet hajtok ’56 hısei elıtt, mert az ı teljesítményük nélkül ma más lenne a világ, és más lenne Magyarország. Szólítom a határainkon túl élı magyarokat, éljenek bár szülıföldjükön, vagy más, távoli országokban. A nemzet egysége iránti kötelezettségemnél fogva üzenem nekik, nagyra tartjuk mind egyéni, mind közösségként elért teljesítményeiket, és Magyarországnak sohasem lesz közömbös sorsuk. Szólítom a velünk szomszédos országok népeit, és velük együtt szólítom Európai Uniós és NATObeli szövetségeseinket, és innen üzenem nekik, barátsággal és tisztelettel vagyunk irántuk, ami azt is jelenti, hogy ugyanezt a tiszteletet és barátságot a magunk irányában is elvárjuk tılük. És végezetül szólítom szülıföldem lakóit, a Rábaközi embereket, akik arra tanítottak engem, hogy csak az elvégzett munka termi meg gyümölcsét. Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Magyarország polgárai! Kölcsey Ferenc, aki maga is országgyőlési követ volt, s akit Deák Ferenc is példaképének tartott, négy szócskát üzen nekünk, mai magyaroknak.

EZ T A NÉ G Y S Z Ó T: „ A HA Z A M I N DE N EL İT T!” (Forrás: fidesz.hu)

URUNK ISTENÜNK

TE KEZED VEZET

BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.

KÍSÉRTÉSEKEN ÁT, S

ELİTTÜNK SZENT NEVED,

LEFEJTED RÓLUNK

TÖRVÉNY AKARATOD.

GONOSZ JÁRMÁT.

MINDEN NAPUNK GONDJÁT,

TIÉD A NAGYVILÁG

MAGADON VISELED.

ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,

BŐNEINKET, MINT MÁSNAK,

MINDÖRÖKTİL KEZDVE,

NEKÜNK ELENGEDED.

LEGYEN MINDÖRÖKRE.

(A z URUNK ISTENÜNK ima, Kr.u.410-460 keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva: a Kijevi Nemzeti Múzeumban van.) (Forrás. Internet)

7

8

ANYÁK NAPJA Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különbözı országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május elsı vasárnapján. Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során késıbb is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is felköszöntötték.

Angliában, az 1600-as években az ünnep keresztény vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követı negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás elıtt külön erre a napra ajándékként elkészítették az anyák süteményét.

Az Egyesült Államokban elıször 1872-ben ünnepelték meg Bostonban az anyák napját, Julia Ward Howe segítségével. 1907-ben a philadelphiai Anna M. Jarvis próbálta az anyák napját nemzeti ünneppé nyilváníttatni. Az ünnepet május második vasárnapjára tőzte ki, elhunyt édesanyja emlékére. Rengeteg idıt és energiát szánt arra, hogy az ünnepet elıbb állami, majd nemzetközi ismertségővé tegye. Jarvis a célját 1914ben érte el, amikor Woodrow Wilson amerikai elnök a napot hivatalos ünneppé nyilvánította. Sajnos azonban Anna Jarvis a népszerősítésre fordított ideje miatt nem vette észre, hogy hamarosan az ünnepet „felkarolták” a virágkereskedık, üdvözlılap-gyártók, cukorka- és ajándékkereskedık, akik Európában is propagálni kezdték az Amerikában elterjedt ünnepet, amelynek hatására az gyorsan népszerővé vált a kontinensen is. Az eredeti elképzeléshez képest – az élı és elhunyt anyák tisztelete – az ünnep eltolódott az ajándékozás, Jarvis véleménye szerint pedig fıképp a virágkereskedık hasznának növelése irányába. További élete során oly hevesen tiltakozott az ünnep üzletiesedése ellen, hogy még a törvénnyel is szembekerült egy vehemens tüntetése során. Élete végére megbánta tettét és nem akarta nevét Anyák Napjával kapcsolatba hozni. Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az elsı ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival öszszekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját.

Pesterzsébeti iskolák vöröskeresztes csoportjai által felállított szobor az édesanyák tiszteletére (1933.)

9

K O M JÁ T HY J E N İ: A N Y Á MH OZ

Beszélj, anyám! Szavad a szív zenéje,

tenszíved az, mi téged fölmagasztal,

Szívedbıl szeretet s élet szakad;

Virágok nyílnak lábaid nyomán,

Nappalodik a szenvedélyek éje,

Termı rügyet bocsát a sziklapadmaly,

Meleg sugárként ömlik szét szavad.

Amerre jársz, mint égi látomány:

Buzdíts a jóra, ójj a küzdelemben,

S hol szebb világok tiszta üdve támad,

Szeretni, hinni ó, taníts meg engem!

Te oda szállsz. Kivívtad koronádat,

Szívedbe Isten lelke költözött...

Körötted minden fénybe öltözött...

Áldott vagy te az asszonyok között!

Áldott vagy te az asszonyok között!

Ragyogjon arcod és ne sírj miattam!

Áldott vagy te az asszonyok között!

Bár most levert és bús vagyok,

Üdvöz légy, jó anyám! Malaszttal teljes

Lesz még idı - ne félj! - midın dicsıség

Szívedhez járul boldogan fiad.

Övedzi majd e büszke homlokot!

Szívem remeg, mert üdvössége teljes,

Te csak szeress, ne legyen semmi gondod,

Szívem zokog, de az öröm miatt.

Vigasz legyen szavad, bár feddve mondod,

Ó, mert áldás nı az áldás helyén:

És drága könnyeiddel öntözöd!...

Áldott vagyok, méhed gyümölcse, én!

Áldott vagy te az asszonyok között

Várnak reánk nem ismert gyönyörök... Áldott vagy te az asszonyok között!

(Forrás: Internet, Az "örmény Michelangelo" Madonnája az aktamári templom falán.)

10

11

ISMERTETÉS JÓZSEF KIRÁLYI HERCEG TÁBORNAGY ÚR FİVÉDNÖK ELNÖKLÉSÉVEL MEGALAKULT A NEMZET VÉRTANÚINAK 1918-1919 ORSZÁGOS EMLÉKMŐ BIZOTTSÁGA, HOGY A NEMZETI ÚJJÁÉLEDÉS TÍZÉVES ÉVFORDULÓJÁN AZ ELSİ NEMZETGYÜLÉS ELSİ HATÁROZATÁNAK ÉRTELMÉBEN A NEMZET AKARATÁBÓL HATALMAS EMLÉKMÜVÖN MEGÖRÖKITSE A VÉRTANÚK SZÁZAINAK DICSİSÉGES NEVÉT. AZ EMLÉKMŐ FELÁLLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELHATÁROZÁST EGYHANGÚ HELYESLÉSSEL VETTE TUDOMÁSUL AZ 1929. MÁRCIUS 21-IKI KÉPVISELİHÁZ. A HIVATALOS MAGYARORSZÁG, ÉLÉN GRÓF BETHLEN ISTVÁN MINISZTERELNÖKKEL ÉS A TÁRSADALOM KIVÁLÓSÁGAI VÁLLALKOZTAK A FELADAT MEGOLDÁSÁRA, KARÖLTVE AZ EGYHÁZAK VEZETİIVEL, A Fİ ÉS ALISPÁNOK, POLGÁRMESTEREK, FİSZOLGABIRÁK ÉS KÖZSÉGI ELİLJÁRÓK KÉSZSÉGES TÁMOGATÁSÁVAL. AZ ORSZÁGOS BIZOTTSÁG ELNÖKE PEKÁR GYULA NY. MINISZTER, ORSZÁGGYÜLÉSI KÉPVISELİ, A VÉRTANÚK NÉVSORÁT ÖSSZEÁLLÍTÓ BIZOTTSÁG ELNÖKE VÁRY ALBERT KORONAÜGYÉSZ H.ORSZ. KÉPVISELİ, AZ ORSZÁGOS BIZOTTSÁG PROPAGANDA ELNÖKE DR. FRITZ JÁNOS FİORVOS. AZ ORSZÁGOS BIZOTTSÁG DR. FRITZ JÁNOS JAVASLATA ÉS ELGONDOLÁSA ALAPJÁN ELFOGADTA DR. LECHNER JENİ ÉPITİMÜVÉSZ-TANÁR BEMUTATOTT TERVRAJZÁT ÉS MODELLJÉT KIVITEL ALAPJÁUL, AKINEK FÜREDI RICHÁRD SZOBRÁSZMÜVÉSZ A MUNKATÁRSA ÉS MEGBÍZTA A VÉRTANÚK EMLÉKMÜVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉVEL. AZ EMLÉKMŐ A PARLAMENT ELİTT FOG ÁLLANI. HOGY AZ EMLÉKMŐ HELYE IS HANGSÚLYOZZA AZT A GONDOLATOT, MISZERINT A VÉRTANÚK AZ ALKOTMÁNY ÉS AZ ÁLLAMI REND VISSZAÁLLITÁSÁÉRT SZENVEDTEK MÁRTIRHALÁLT. LÉPCSİZETES, SZÉLES ALAPÉPÍTMÉNYEN EMELKEDIK 8 MÉTER MAGASBAN EGY HATALMAS MÁRVÁNYPILLÉRTÖMB, MELYNEK LECSISZOLT OLDALLAPJAIN. KÖZSÉGENKINT ÉS IDİRENDBEN ARANYMETSZÉSŐ BETÜK ÖRÖKITIK MEG A VÉRTANÚK DICSİSÉGES NEVÉT. A PILLÉRTÖMB TETEJÉN A VÉRTANÚK FELMAGASZTALÁSÁT JELKÉPEZİ HATALMAS İSI HUN-MAGYAR ÍZLÉSŐ SZARKOFÁG NYUGSZIK. KÉT OLDALÁN EGY-EGY AZ ATTILA KINCSEK MOTIVUMAIBÓL FARAGOTT ÁLDOZATI FÜSTÖLİ EDÉNYEI. EZEK TALAPZATÁT AZ APOSTOLI KETTİSKERESZT ÉKES MAGYAR CÍMERPAJZS MOTIVUMAI DISZÍTIK. AZ EMLÉKMÜ HOMLOKTERÉBEN HUNGARIA MÁRVÁNYBA FARAGOTT NEGYED FÉL MÉTER MAGAS ALAKJA ÁLL İSI MAGYAR DÍSZBEN, FEJÉN A SZENT KORONÁVAL, JOBBJÁN AZ İSI KELEVÉZZEL. KORHŐ VARKOCSOS HAJVISISELET SZEGÉLYEZI ARCÁT, DACOS FÁJDALOM ÉS BÜSZKE ÖNTUDAT FEJEZI KI A SORSÁVAL DACOLÓ ÉS A JÖVÖBEN BIZAKODÓ NEMZET AKARATÁT. A SZOBOR TALPAZATÁN A NEMZET KEGYELETÉT JELKÉPEZİ ARANYOZÓTT BRONZKOSZORÚ NYUGSZIK. AZ EMLÉKMŐ HÁTSÓ OLDALÁN LEVİ SZOBORCSOPORT EGY HATALMAS SÁRKÁNYT FOJTOGATÓ ERİTELJES FÉRFI ALAKOT ÁBRÁZOL, JELKÉPÉÜL ANNAK AZ ELSZÁNT KÜZDELEMNEK,AMELYRİL A NEMZET AZ ÉLETÉRE TÖRİ VESZEDELMET LEGYÜRTE. AZ EMLÉKMŐ KEMÉNY FAGYÁLLÓ, FEHÉR HARASZTI MÁRVÁNYBÓL KÉSZÜL. A LELEPLEZÉS AUGUSZTUS 6-ÁN LESZ. SZÖVETSÉGÜNK AZ EREDETI OKMÁNY MÁSOLATÁT KÖZLÉSRE KAPTA MEG. MINDEN MEGJEGYZÉS NÉLKÜL KÖZÖLJÜK, AZZAL A SZÁNDÉKKAL, HOGY KÖZELMULTUNK MEGISMERÉSE ÉS A SZÜKSÉGES TAPASZTALATOK LEVONÁSA ELİNYÉRE VÁLLJÉK TÖREDÉKES TÖRTÉNELMI ISMERETEINK SZÉLESÍTÉSÉRE. AZ EMLÉKEZİ SZOBOR LEBONTÁSÁIG BUDAPEST V.KERÜLETÉBEN A MOSTANI VÉRTANÚK TERÉN ÁLLT.

12

A NEMZET VÉRTANÚINAK 1918-1919 ORSZÁGOS EMLÉKMŐBIZOTTSÁGA TAGJAINAK - VÁRY ALBERT KORONAÜGYÉSZ ÉS DR. FRITZ JÁNOS FİORVOSNAK ISMERTETÉSE. EDDIG ISMERT VÉRTANÚINK NÉVJEGYZÉKE, A GYIKOSSÁG HELYE, AKIKNEK AGYONLÖVÉS, FİBELÖVÉS, AGYONSZÚRÁS, AGYONVERÉS, FELAKASZTÁS, MEGFOJTÁS, EMELETRİL LEDOBÁS, VÍZBEFULLASZTÁS, ÜTÉS, VERÉS, SZÚRÁS, KÍNZÁS, SZEMKISZÚRÁS ÉS A KEGYETLENSÉGEK SOROZATA VOLT MÁRTÍRHALÁLUK GYÍLKOS FORMÁJA. ABALIGET 1 ABONY 6 AKASZTÓ 2 ALSÓZSOLCA 2 BALATONKENESE 1 BORSODIVÁNKA 1 BÖD 7 BÖLCSKE 2 BUDAPEST 23 CEGLÉD 3 CSÁSZÁRKÖZSÉG 1 CSEPEL 1 CSONGRÁD 1 CSONGRÁD-SZELEVÉNY KÖZT 1 CSORNA 9 DEBRECEN 1 DERECSKE 5 DEVECSER 5 DÉDES 1 DÖMSÖD 1 DUNAFÖLDVÁR 6 DUNAMOCS 1 DUNAPATAJ 64 DUNAVECSE 1 EGER 7 ESZTERGOM 2 ÉRSEKCSANÁD 3 FELDEBRİ 1 GYÖNGYÖS 1 HAJDUSZOBOSZLÓ 3 HAJÓS 9 HARTA 7 HATVAN 5 HERÉD 1 HERINCSE 1 HÓDMEZİVÁSÁRHELY 8 HOMOKBEGÖDE 1 HORVÁTLÖVİ 1 ISASZEG 1 JÁSZAPÁTI 1 JÁSZBERÉNY 13

13

JÁSZKARAJENİ 4 KALOCSA 20 KALOCSAI ORSZÁGÚTON 1 KAPOSVÁR 1 KAPUVÁR 6 KARCAG 1 KECSKEMÉT 4 KECEL MELLETT 3 KECEL 24 KISKÖRİS 3 KISKUNFÉLEGYHÁZA 3 KISTENGELIC 1 KISVÁRDA 1 KİHÍGYARMAT 1 KÖRMEND 2 KÖSZEG 2 LIGETFALU 1 LOVÁSZPATONA 1 MAGYARSZENTMIKLÓS KÖZT 1 MAKÓ 1 MEZİCSÁT 6 MEZİTUR 3 MONOR 1 MONOSBÉL 1 NAGYBAKÓNAK 1 NAGYKANIZSA 3 NYÍREGYHÁZA 1 ÖRTILOS 2 PAKS 4 PÁ III 1 PÁPA 1 POROSZLÓ 1 PUSZTAKENGYEL 1 PUSZTASZENTIMRE 2 PÜSPÖKLADÁNY 4 RÁCKEVE 4 SÁRI 1 SÁROSPATAK 1 SÁTORALJAÚJHELY 3 SOLT 10 SOLTVADKERT 9 SOPRON 10 SOPRONKÖVESD 2 SZALKSZENTMÁRTON 1 SZATMÁRCSÉKE 2 SZEKSZÁRD 1 SZELEVÉNY 3 SZENTENDRE 2 SZOLNOK 40 TAPOLCA 2 TASS 3

14

TÁPIOBICSKE 4 TENGELIC 1 TISZAROFF 1 TISZAVÁRKONY 1 TOLNA-PETİFI LAKTANYA 2 TOLNATAMÁSI 7 UJPEST 3 UJPEST-MEGYER HATÁR 4 USZOD 1 VÁS 1 VÁMOSGYÖRK 1 VECSÉS 1 JELENLEGI ISMERETEIN SZERINT 1918-1919 ÉVBEN 104 HELYSÉGBEN 435 SZEMÉLYT VÉGEZTEK KI BUDAPEST-23 BEREND MIKLÓS DR.-ORVOSTANÁR-AGYONLİVÉS BORHY SÁNDOR- CSENDİRALEZREDES-FÖLAKASZTÁS DÉNES ARTHUR DR -ÜGYVÉD-AGYONLİVÉS DOBSA MIKLÓS -HUSZÁR ZÁSZLÓS-AGYONLİVÉS ERİDY ÖDÖN -FİVÁROSI TANÁR-AGYONLİVÉS FERY OSZKÁR -CSENDİRALTÁBORNAGY-FÖLAKASZTÁS HERCEG GÉZA- BANKHIVATALNOK-AGYONLİVÉS HOLLÁN SÁNDOR ID.- NY.ÁLLAMTITKÁR-AGYONLİVÉS HOLLÁN SÁNDOR IFJ.-ÁLLAMTITKÁR-AGYONLİVÉS IVÁNDAI KARÁTSON ISTVÁN -TÜZÉRSZÁZADOS-AGYONLİVÉS LEMBERKOVITS JENİ -HONVÉD SZÁZADOS-AGYONLİVÉS MADARÁSZ BÉLA- ORVOS NÖVENDÉK-AGYONSZÚRÁS MILDNER FERENC -TÜZÉRSZÁZADOS-MEGFOJTÁS MONKINA JÁNOS -CSENDİRALEZREDES-FÖLAKASZTÁS NIKOLÉNYI DEZSİ- RENDİRFOGALMAZÓ-AGYONLİVÉS POGÁNY JENİ- TUDOMÁNYOS AKADÉMIAI NÖVENDÉK-AGYONLİVÉS STENCZEL JÁNOS DR -ÜGYVÉD-AGYONLİVÉS SZÖTS ANDRÁS -NEMZETI SZINHÁZ TAGJA-LEDOBÁS TAUBINGER GÉZA- NY.PÉNZÜGYIGAZGATÓ-AGYONLİVÉS TISZA ISTVÁN GR -V.MINISZTERELNÖK-AGYONLİVÉS VÁNDOR RÓBERT- DR ÜGYVÉD-AGYONLİVÉS VÁNDOR RÓBERTNÉ DR -FELESÉG-AGYONLİVÉS VÁRKONYI BÁLINT -MALOMTULAJDONOS-AGYONLİVÉS ABALIGET-1 VERMES GYULA DR.- HITTANÁR-AGYONLİVÉS ABONY-6 DOHY GÁBOR -KÖZSÉGI FİJEGYZİ-AGYONLİVÉS K. MOLNÁR JÓZSEF ISTVÁN -FÖLDMIVES-FÖLAKASZTÁS LAJCSÁK ISTVÁN -SERTÉSKERESKEDİ-AGYONLİVÉS PIROS JENİ- KERESKEDİ-FÖLAKASZTÁS SARUDI BATTIK BÉLA- ORVOSTANHALGATÓ-FÖLAKASZTÁS TELEK FEHÉR MIHÁLY -KÖZSÉGI BIRÓ-AGYONLİVÉS

15

AKASZTÓ-2 DOBOS LÁSZLÓ -GAZDATISZT-FÖLAKASZTÁS MELKVI ANTAL -FÖLDMIVES-AGYONLİVÉS ALSÓZSOLCA-2 GÖRGEY ÁRPÁD -HUSZÁRÖRNAGY-VERÉS-AGYONLİVÉS KARPARUP VIKTÓRIA -HUSZÁRÖRNAGY NEJE-VERÉS-AGYONLİVÉS BALATONKENESE-1 SZIGETI GUSZTÁV- KERESKEDİ-SZÚRÁS-AGYONLİVÉS BORSODIVÁNKA-1 KISS ERNİ- SEGÉDJEGYZİ-AGYONLİVÉS BÖD-7 DERDÁK JÁNOS- POLGÁR-AGYONLİVÉS FARKAS JÁNOS- FİDMÍVES-AGYONLİVÉS PÁRTHY ANTAL -POLGÁR-AGYONLİVÉS POLGÁR KÁLMÁN -FÖLDMIVES-AGYONLİVÉS TONKA ANTAL -POLGÁR-AGYONLİVÉS UDVARDY ANTAL- POLGÁR-AGYONLİVÉS UDVARDY FERENC -POLGÁR-AGYONLİVÉS BÖLCSKE-2 KISS JÓZSEF IFJ.-POLGÁR-AGYONLİVÉS TOMANEK JÓZSEF IFJ.-POLGÁR-AGYONLİVÉS CEGLÉD-3 BÁTHORY GYÖZİ -TARTALÉKOS HADNAGY-AGYONLÖVÉS BRACHLER JÓZSEF -KÖZKATONA-AGYONLÖVÉS BUDAY JÓZSEF -HUSZÁRFİHADNAGY-AGYONLÖVÉS CSÁSZÁRKÖZSÉG-1 WOLHMUTH FERENC- RK.PLEBÁNOS-FÖLAKASZTÁS CSEPEL-1 THOMASZ ANTAL -FÖLDMÍVES-AGYONLİVÉS CSONGRÁD-1 PINTÉR ANDRÁS -GAZDÁLKODÓ-AGYONLÖVÉS CSONGRÁD-SZELEVÉNY KÖZT-1 SÜTİ MIHÁLY -CSENDİR-AGYONLÖVÉS CSORNA-9 ÁKOTS GYULA- GİZMALOMTULAJDONOS-FÖLAKASZTÁS GLÁZER FERENC- FÖLDSZIGETI BÉRLİ-FÖLAKASZTÁS LAILLER LAJOS- VASKERESKEDİ-FÖLAKASZTÁS NÉMETH GYULA -GAZDÁLKODÓ-FÖLAKASZTÁS NÉMETH LAJOS -TISZTHELYETTES-VERÉS,AGYONLÖVÉS POZSGAI BÁLINT -GAZDÁLKODÓ-FÖLAKASZTÁS TAKÁCS FERENC -GAZDÁLKODÓ-FÖLAKASZTÁS RÁTZ ALFONZ -BABARCSI LAKOS-AGYONLÖVÉS TARCSAI ISTVÁN -GAZDÁLKODÓ-FÖLAKASZTÁS DEBRECEN-1 RUBIN FARKAS -GYÁRIGAZGATÓ-AGYONLÖVÉS

16

DERECSKE-5 MEISNER N -ÖNKÉNTES-AGYONLÖVÉS DEVECSER-5 BAJÁK ISTVÁN -TARTALÉKOS HADNAGY-FÖLAKASZTÁS BÖNYI GYULA- POLGÁR-LELÖVÉS FERENCZI LAJOS-FÖLAKASZTÁS KRASOVSZKY GYULA -TANÍTÓ-FÖLAKASZTÁS SOMOGYI JÁNOS -POLGÁR-AGYONLÖVÉS DÉDES-1 REISZ FRIGYES- HADNAGY-AGYONLÖVÉS DÖMSÖD-1 FÖLDVÁRY BÁLINT- PARASZTGAZDA-AGYONLÖVÉS DUNAFÖLDVÁR-6 GÁL MIHÁLY- FÖLDMÍVES-FÖLAKASZTÁS HAMBALKÓ JÁNOS -FUVAROS-FÖLAKASZTÁS HOLMÁR IMRE-FÖLAKASZTÁS JANKÓ FERENC- FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS MISKOLCZY ISTVÁN -KISBIRTOKOS-AGYONLÖVÉS RÉVÉSZ FERENC -FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS DUNAMÓCS-1 TRUBINYI JÁNOS RK. PLEBÁNOS-FÖLAKASZTÁS DUNAPATAJ-64 BALLA LAJOS-AGYONLÖVÉS BARTA KÁROLYNÉ IFJ.-AGYONVERÉS BÁN S. IMRE-AKASZTÁS BÁN JÁNOS-AGYONLÖVÉS BÁN SÁNDOR-AGYONLÖVÉS BIACSI SÁMUEL-AGYONLÖVÉS BIRÓ SÁNDOR-AGYONLÖVÉS BERECZ SÁNDOR-AGYONLÖVÉS BERTE JÓZSEF-AGYONLÖVÉS BIRÓ SÁNDOR-AGYONLÖVÉS BOGÁRDY SÁNDOR-AGYONLÖVÉS CSIZMADIA JÓZSEF-AKASZTÁS DUDÁS ANTAL-AGYONLÖVÉS DUDÁS JÓZSEF-AKASZTÁS DUTKA SÁNDOR-AGYONLÖVÉS ELKÁN GYULA LAJOS-AKASZTÁS FADDI JÁNOS-AGYONLÖVÉS FARAGÓ GYÖRGY IFJ.-AGYONLÖVÉS FARKAS SÁNDOR-AGYONLÖVÉS FITERÓ MIKLÓS-AKASZTÁS GÁBORI ISTVÁN-AGYONLÖVÉS GÁBRIS ISTVÁN-FÖLAKASZTÁS GRÓSZ VILMOS-AGYONLÖVÉS GYÖNGYÖSI JÁNOS-AGYONLÖVÉS HEROLD SÁNDOR-AKASZTÁS

17

HERCEGH JÓZSEF-AGYONLÖVÉS HERCEGH IMRE ID.-AGYONLÖVÉS HORVÁTH MIHÁLY-AGYONLÖVÉS ISMERETLEN-FİLAKASZTÁS IVÁN GERGELY-AGYONLÖVÉS KATUS ISTVÁN-AGYONLÖVÉS KÁKONYI IMRE-AGYONLÖVÉS KESERÜ ISTVÁN-AGYONLÖVÉS KINCSES JÓZSEF-AKASZTÁS KLEIN VILMOS-AGYONLÖVÉS KOLLER ISTVÁN-AGYONLÖVÉS MÁTÉ GÁBOR- AKASZTÁS NAGY GYULA-AGYONLÖVÉS NAGY ISTVÁN-AGYONLÖVÉS NAGY LAJOS-AKASZTÁS PAPP ISTVÁN-AGYONLÖVÉS PAPP MIHÁLY-AGYONLÖVÉS POLACSEK SÁNDOR-AGYONLÖVÉS RIBÁRY JÓZSEF-FİLAKASZTÁS SASS LAJOS-AKASZTÁS SÁNDOR ERNİ-AKASZTÁS SÁRKÖZY KÁLMÁN- AGYONLÖVÉS SIROKI RICHARD-AGYONLÖVÉS SULYOK JÓZSEF-AGYONLÖVÉS SCHWARCZ JÓZSEF-AGYONLÖVÉS SZAJCZ JÓZSEF-AGYONLÖVÉS SZÉLL GY.ISTVÁN-AGYONLÖVÉS SZÉLL SÁNDOR-AGYONLÖVÉS SZÜCS SÁNDOR-AGYONLÖVÉS TAKÁCS ISTVÁN-AGYONLÖVÉS TESSÉNYI ISTVÁN-AGYONLÖVÉS TÓTH SÁNDOR-AKASZTÁS TÜZKİ KÁLMÁN-AKASZTÁS VAJDA G.ISTVÁN-AGYONLÖVÉS VAS IMRE-AGYONLÖVÉS VÁCZI SÁNDOR-AGYONLÖVÉS VENDÉG JÓZSEF-AGYONLÖVÉS VITÁLIS JÁNOS-AGYONLÖVÉS VÖRÖS JÁNOS-AGYONLÖVÉS DUNAVECSE-1 JENEY JÁNOS-AGYONLÖVÉS EGER-7 BALOGH ANTAL JÁNOS-AGYONLÖVÉS DEMETER ISTVÁN-AGYONLÖVÉS LISZKAY IGNÁC- FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS ONODY FERENC -FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS PRÓKAJ ERZSÉBET -10 ÉVES LEÁNY-AGYONLÖVÉS RUSSÓ JÁNOS -SOFFÖR-AGYONLÖVÉS SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA -İRNAGY-AGYONLÖVÉS

18

ESZTERGOM-2 BERNICZEY ALADÁR- FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS VARGA DEZSİ JÁNOS- FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS ÉRSEKCSANÁD-3 DANCSA ÁRON -FÖLDMÍVES-FÖLAKASZTÁS KINCSES PÁL -FÖLDMÍVES-FÖLAKASZTÁS SZUPRICS GYÖRGY -FÖLDMÍVES-FÖLAKASZTÁS FELDEBRİ-1 BERECZKY DÁVID -CSENDİRİRMESTER-AGYONLÖVÉS GYÖNGYÖS-1 CSIPKAY ALBERT- HUSZÁRSZÁZADOS-AGYONLÖVÉS WELT IGNÁC -ÜVEGKERESKEDİ-FÖLAKASZTÁS HAJDUSZOBOSZLÓ-3 FEKETE LÁSZLÓ DR. -POLGÁRMESTER-FÖLAKASZTÁS KÖRNER BÉLA- TAKARÉKPÉNZTÁRI IGAZGATÓ-FÖLAKASZTÁS TOKAY JÓZSEF- RENDİRFOGALMAZÓ-FÖLAKASZTÁS HAJÓS-9 BALÁZS ISTVÁN -FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS CSANÁDI JÓZSEF- FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS JAGICZA ANTAL- FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS PIRISI ISTVÁN- FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS RIDEG JÓZSEF- FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS ROMSICS GERGELY- FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS ROMSITS SÁNDOR -FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS VÉN IGNÁC- FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS VÉN ISTVÁN- FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS HARTA-7 BRENNER JÁNOS- POLGÁR-AGYONLÖVÉS HIMPELMANN PÉTER- POLGÁR-AGYONLÖVÉS KASZT JÁNOS -POLGÁR-AGYONLÖVÉS MOLNÁR ISTVÁN- POLGÁR-AGYONLÖVÉS SCCHMELL PÉTER- POLGÁR-AGYONLÖVÉS SCHNEIDER JÁNOS -POLGÁR-AGYONLÖVÉS SZEIDLI JÁNOS -POLGÁR-FÖLAKASZTÁS HATVAN-5 FEHÉR ILLÉS ISTVÁN- FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS HAJDU ALADÁR- FÜSZERKERESKEDİ-AGYONLÖVÉS KOBOVITS BOGDÁN- VÖRÖSÖR-AGYONLÖVÉS MÉSZÁROS JÓZSEF- CUKORGYÁRI MUNKÁS-AGYONLÖVÉS NÉMETH JÓZSEF- VÖRÖSİR-AGYONLÖVÉS HERÉD-1 HÁRS SZABÓ PÉTER- ZÁSZLÓS-AGYONLÖVÉS HERINCSE-1 UZSVAI LÁSZLÓ -ALÖRMESTER-AGYONLÖVÉS HÓDMEZİVÁSÁRHELY-8 CSIRKÉS VARGA FERENC -GAZDA-AGYONLÖVÉS

19

GERA FERENC GAZDA-AGYONLÖVÉS HAVAS HENRIK-AGYONLÖVÉS MESZES HORVÁTH JÁNOS -GAZDA-AGYONLÖVÉS RÁCZ SÁNDOR- GAZDA-AGYONLÖVÉS SZLOVÁK ISTVÁN GAZDA-AGYONLÖVÉS WEISZ HENRIK- MOZGÓFÉNYKÉPSZINHÁZ TULAJDONOS-AGYONLÖVÉS WEISZ MIHÁLY- KERESKEDİ-AGYONLÖVÉS HOMOKBEGÖDE-1 CSIZMADIA KÁROLY -GAZDA-AGYONLÖVÉS HORVÁTLÖVİ-1 VESZELITS FERENC- GAZDA-AGYONLÖVÉS ISASZEG-1 WINDISCH JÁNOS -SZAKASZVEZETİ-AGYONLİVÉS JÁSZAPÁTI-1 JOÓ ANDOR -KIR.JÁRÁSBIRÓ-AGYONLÖVÉS JÁSZBERÉNY-13 CSEH JÓZSEF- NAPSZÁMOS-AGYONLÖVÉS EGRESSY KÁLMÁN -TARTALÉKOS HADNAGY-AGYONLÖVÉS GUGI ISTVÁN NAPSZÁMOS-AGYONLÖVÉS HAJEK TAMÁS -TÖRVÉNYSZÉKI DÍJNOK-AGYONLÖVÉS HERCZEG ANDRÁS-NAPSZÁMOS-AGYONLÖVÉS KISS FRIGYES- NAPSZÁMOS-AGYONLÖVÉS KOLCZA BÉLA -NAPSZÁMOS-AGYONLÖVÉS KONDOR JÓZSEF -15 ÉVES TANULÓ-AGYONLÖVÉS KOVÁCS MIHÁLY- NAPSZÁMOS-AGYONLÖVÉS MÉSZÁROS JÓZSEF- NAPSZÁMOS-AGYONLÖVÉS RÁCZ JÁNOS -NAPSZÁMOS-AGYONLÖVÉS SZABÓ MIHÁLY- NAPSZÁMOS-AGYONLÖVÉS URBÁN ISTVÁN -GAZDASÁGI NAPSZÁMOS-AGYONLÖVÉS JÁSZKARAJENİ-4 BORNEMISSZA JENİ -FİJEGYZİ-AGYONLÖVÉS HORNYIK KÁROLY -RK.SEGÉDLELKÉSZ-AGYONLÖVÉS KÓSA JÓZSEF -RK. PLÉBÁNOS-AGYONLÖVÉS SZÖLLİSY MIKLÓS- KÖZSÉGI BIRÓ-FELAKASZTÁS KALOCSA-20 BERNÁTH JÓZSEF-NAPSZÁMOS-FÖLAKASZTÁS BERTA ANTAL-NAPSZÁMOS-FÖLAKASZTÁS BERTA JÁNOS-NAPSZÁMOS-FÖLAKASZTÁS CSÁSZÁR ISTVÁN-SZOLGABIRÓ-FÖLAKASZTÁS CSISZÁR JENİ-TANITÓ,ZÁSZLÓS-FÖLAKASZTÁS GALLINA ZOLTÁN-URADALMI INTÉZİ-FÖLAKASZTÁS HORVÁTH GYULA-ZENÉSZ-FÖLAKASZTÁS HORVÁTH LAJOS-JOGHALLGATÓ,TÜZÉRHADNAGY-FÖLAKASZTÁS KÁLMÁN JÓZSEF-FAKERESKEDİ-FÖLAKASZTÁS KOVÁCS GERGELY-NAPSZÁMOS-FÖLAKASZTÁS KİVÁGÓ SÁNDOR-FÖLDMÍVES-FÖLAKASZTÁS LESNYIK ISTVÁN-BORBÉLY-FÖLAKASZTÁS

20

MÉSZÁROS IGNÁC-TANÁR-FÖLAKASZTÁS MUSZA JÓZSEF-GÉPÉSZ-FÖLAKASZTÁS RIGÓ FERENC-NAPSZÁMOS-FÖLAKASZTÁS ROMSITS JÁNOS-FÖLDMÍVES-FÖLAKASZTÁS SZABADI ISTVÁN-NAPSZÁMOS-FÖLAKASZTÁS VARAJTI JÓZSEF-FÖLDMÍVES-FÖLAKASZTÁS VARGACZ GERGELY-KISBIRTOKOS-FÖLAKASZTÁS VARGACZ JÓZSEF-FÖLDMÍVES-FÖLAKASZTÁS KALOCSAI ORSZÁGÚTON-1 TAMÁS SÁNDOR- FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS KAPOSVÁR-1 SZABÓ FERENC -POLGÁR-AGYONLÖVÉS KAPUVÁR-6 MESTERHÁZY ZSIGMOND- POSTAMESTER-FÖLAKASZTÁS PINTÉR PÁL- JÁRÁSİRMESTER-FİLAKASZTÁS RESZT JÓZSEF- KÓRHÁZGONDNOK-FÖLAKASZTÁS SCHEMMEK KÁROLY- POLGÁR-FÖLAKASZTÁS STEICZER PÁL -MOLNÁRMESTER-FİLAKASZTÁS SZALAI BÉLA -KÁVÉHÁZTULAJDONOS-FÖLAKASZTÁS KARCAG-1 FRIEDLANDER MIKSA -MALOMIGAZGATÓ-AGYONLÖVÉS KECSKEMÉT-4 CSÍK JÁNOS -FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS CSORBA JÓZSEF-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS HORVÁTH JÓZSEF-KISBIRTOKOS-AGYONLÖVÉS KISS BÉLA DR-ÜGYVÉD-AGYONLÖVÉS KECEL MELLETT-3 BENÉDCZKY PÁL-GAZDASÁI INTÉZİ-AGYONLÖVÉS HALÁSZ JÓZSEF-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS LAJKÓ M. ANDRÁS-AGYONLÖVÉS KECEL-24 ÁRVAY ANDRÁS-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS BECK ANDRÁS-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS BORBÉNYI JÁNOS-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS CSÓTI FERENC-FÖLDMÍVES-AKASZTÁS CSÚRI SÁNDOR-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS DÁN ISTVÁN-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS FEJES JÁNOS-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS FILUS ISTVÁN-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS HALÁSZ GERGELY-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS LAJKÓ JÓZSEF-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS LAKI JÁNOS-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS LAVÁTI JÁNOS-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS ONÓDY IMRE-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS ORCSIK ISTVÁN-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS PALÁSTI MIHÁLY-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS SAJDIK GYÖRGY-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS

21

SEBESTYÉN PÁL-FÖDMÍVES-AGYONLÖVÉS SIMON MIHÁLY-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS SZABÓ JÓZSEF-FÖLDMÍVES AGYONLÖVÉS SZANTER MIHÁLY-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS TUSORI FERENC-FÖLDMÍVES-ANYONLÖVÉS VAJNAI LÁSZLÓ-SEGÉDLELKÉSZ-AKASZTÁS VÉN JÁNOS-ÖREGCSERİI LAKOS-AGYONLÖVÉS WULLMANN FERENC-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS KISKÖRÖS-3 KUTYIFA JÁNOS-FÖLAKASZTÁS SPANG JÓZSEF-FİHADNAGY-FÖLAKASZTÁS SZENCHRADSZKY PÁL-FİLAKASZTÁS KISKUNFÉLEGYHÁZA-3 KISS BÉLA DR-SZENTESI FİJEGYZİ-AGYONLÖVÉS NÁVAY IVÁN-FÖLDBIRTOKOS-AGYONLÖVÉS NÁVAY LAJOS-FÖLDBIRTOKOS,V.B.T.T.KÉPVISELİHÁZ V.ELNÖKE-AGYONLÖVÉS KISTENGELIC-1 SEBESTYÉN SÁNDOR-AGYONLÖVÉS KISVÁRDA-1 KAMATY LAJOS-FİHADNAGY-AGYONLÖVÉS KİHIDGYARMAT-1 LÉDERER FERENC-FÖLDBIRTOKOS-AKASZTÁS KÖRMEND-2 KOCSIS GYÖRGY-NAPSZÁMOS-AGYONLÖVÉS LASZLÓCZKY FERENC-HENTES-AGYONLÖVÉS KİSZEG-2 HERESICS GYÖRGY-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS WAISHECKER JENİ DR-NÉPI SZÁZADOS-AGYONLÖVÉS LIGETFALU-1 MOHAROS GYULA-FİHADNAGY-AGYONLÖVÉS LOVÁSZPATONA-1 NAGY JENİ-R.K.PLÉBÁNOS-AGYONLÖVÉS MAGYARSZENTMIKLÓS KÖZT-1 KULICH JÓZSEF-AGYONLÖVÉS MAKÓ-1 FAZEKAS JÁNOS-NAPSZÁMOS-AGYONLÖVÉS MEZİCSÁT-6 ANGYAL JÁNOS-KOCSMÁROS-AGYONLÖVÉS FORRÓ MOLNÁR ANDRÁS-GAZDASÁGI CSELÉD-AGYONLÖVÉS HARSÁNYI ISTVÁN-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS KÉKI ANDRÁSNÉ SZÜL.DOBOCZ ZSÓFIA-AGYONLÖVÉS SALAP DÁNIEL-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS SMILA GYULA-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS MEZİTUR-3 ADLER MIKSA-GAZDASÁGI INTÉZİ-AGYONLÖVÉS

22

GY.SZABÓ ISTVÁN-MAJOROS GAZDA-AGYONLÖVÉS SIPOS ANDRÁS-CSENDİRÖRMESTER-AGYONLÖVÉS MONOR-1 RÉDEY KÁLMÁN-VENDÉGLİS-AGYONLÖVÉS MONOSBÉL-1 BEICS LAJOS-MOLNÁR-FÖLAKASZTÁS NAGYBAKÓNAK-1 LUKÁCSY JÁNOS-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS NAGYKANIZSA-3 HORVÁTH JÁNOS-CSAPI LEGÉNY-AGYONLÖVÉS HORVÁTH JÓZSEF-CSAPI LEGÉNY-AGYONLÖVÉS KOLLARITS JÓZSEF-NAGYBAKONAKI POLGÁR-AGYONLÖVÉS NYIREGYHÁZA-1 KOVÁCS ISTVÁN-BANKTISZTVISELİ,HADNAGY-AGYONLÖVÉS İRTILOS-2 BOGDÁN GYÖRGY-AGYONLÖVÉS IVANCSICS FERENC-AGYONLÖVÉS PAKS-4 BAKONYI ANDRÁS-CSENDİRJÁRİRİRMESTER-AGYONLÖVÉS CSALA BÁLINT-CSENDİRİRMESTER-AGYONLÖVÉS CSICSERI CSICSERY LÁSZLÓ-SORHAJÓHADNAGY-AGYONLÖVÉS CRAVICABÁNYAI MÁHR JENİ-SORHAJÓHADNAGY-AGYONLÖVÉS PÁ III-1 HEISZÁN FERENC-8 ÉVES FIÚ-AGYONLÖVÉS PÁPA-1 MÁRTON GYÖRGY-TISZTHELYETTES-AGYONLÖVÉS POROSZLÓ-1 KOMÁROMY ISTVÁN-GAZDASÁGI INTÉZİ-AGYONLÖVÉS PUSZTAKENGYEL-1 LÉDERER PÁL-FÖLDBIRTOKOS-AGYONLÖVÉS PUSZTASZENTIMRE-2 ALMÁSI JÓZSEF-KOCSMÁROS-AGYONLÖVÉS GELENCSÉR MIHÁLY-AGYONLÖVÉS PÜSPÖKLADÁNY-4 FERENC ANDRÁS-JÁRÁSİRMESTER-AGYONLÖVÉS JAKABOS PÁL-CSENRİRÖRMESTER-AGYONLÖVÉS PONGRÁCZ ALADÁR-CSENDİRSZÁZADOS-AGYONLÖVÉS TÓTH FERENC-JÁRÁSİRMESTER-AGYONLÖVÉS RÁCKEVE-4 DÉKÁNY BENEDEK-CSENDİRTISZTHELYETTES-AGYONLÖVÉS PAULHEIM ELEK-TART. HUSZÁRFİHADNAGY-AGYONLÖVÉS PÁL IMRE-FÖLDMÍVESGAZDA-AGYONLÖVÉS SZÜCS ISTVÁN-PARASZTGAZDA-AGYONLÖVÉS

23

SÁRI KÖZSÉG-1 MRÁZ MÁTYÁS-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS SÁROSPATAK-1 BECKER ANDRÁS-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS SÁTORALJAÚJHELY-3 JÓNÁS ANDRÁS-FİSZOLGABIRÓ-AGYONLÖVÉS PAPP JÓZSEF-FOLYAMBIZTOS-AKASZTÁS RISKÓ JÓZSEF-GAZDA-AKASZTÁS SOLT-10 ÁCS PÁL-KISBIRTOKOS-AKASZTÁS BERKES BÁLINT-KISBIRTOKOS-AGYONLÖVÉS FÜLÖP LAJOS-LAKATOS SEGÉD-AKASZTÁS JÁSZIALCSY KÁROLY-KÖZSÉGI JEGYZİ-AKASZTÁS KOVÁCS GÁBOR-KISBIRTOKOS-AKASZTÁS MOLNÁR GÁBOR-KISBIRTOKOS-AKASZTÁS POLYÁK JÁNOS-GAZDASÁGI CSELÉD-AKASZTÁS RONGA ISTVÁN-KISBIRTOKOS-AKASZTÁS SZILY LÁSZLÓ-BIZTOSITÓ INTÉZETI TISZTVISELİ-AKASZTÁS ZLINSZKY PÁL-KOCSMÁROS-AKASZTÁS SOLTVADKERT-9 FRITTMANN GYÖRGY-KÖZSÉGI PÉNZTÁROS-AGYONLÖVÉS HAASZ FERENC-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS JUHÁSZ GYÖRGY-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS KESZTI GÁSPÁR-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS LEHÓCZKY ÁDÁM-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS MÁTYÁSI JÁNOS-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS SCHNEIDER HENRIK-NAPSZÁMOS-AGYONLÖVÉS SCHULLER HENRIK FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS SZENTGYÖRGYI JÁNOS-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS SOPRON-10 FENESZ REZSİ-V.KATONATISZ-AGYONLÖVÉS GLUGOVÁTZ MÁTYÁS-KOPHÁZI LAKOS-AGYONLÖVÉS GMÁSZ FERENC-KOPHÁZI LAKOS-AGYONLÖVÉS PREISZL KÁROLY-GAZDAPOLGÁR-AGYONLÖVÉS PROKOP VENDEL-HIDEGSÉGI LAKOS-AGYONLÖVÉS RUMMER LAJOS-GAZDAPOLGÁR-AGYONLÖVÉS STEINER SÁNDOR-GAZDAPOLGÁR-AGYONLÖVÉS SZÁNTÓ RÓBERT-V.KATONATISZT-AGYONLÖVÉS SZEMELICKER ANTAL-FÜLESI RK.PLÉBÁNOS-AGYONLÖVÉS TCHÜRTZ FRIGYES-GAZDAPOLGÁR-AGYONLÖVÉS SOPRONKÖVESD-2 SCHMIDT MÁTYÁS ID.-İR,PÉNZTÁROS-AGYONLÖVÉS SCHMIDT MÁTYÁS IFJ.-AKASZTÁS SZALKSZENTMÁRTON-1 POLÁNSZKY MIHÁLY-GAZDASÁGI CSELÉD-AGYONLÖVÉS SZATMÁRCSÉKE-2 BORBÉLY KÁROLY-CSENDİRELLENİR-AGYONLÖVÉS

24

KÖRMENDY ELEK-CSENDİR S.FELÜGYELİ-AGYONLÖVÉS SZEKSZÁRD-1 MAJSAI JÓZSEF-AGYONLÖVÉS SZELEVÉNY-3 BENE JAKAB-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS DÖME SÁNDOR-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS SZÉPE SÁNDOR-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS SZENTENDRE-2 KUCSERA FERENC.DR-RK.KÁPLÁN-AGYONLÖVÉS VERESMARTHY MIKLÓS.DR-ÜGYVÉD-BÁNTALMAZÁS-KÍNZÁS SZOLNOK-40 BALÁZS GOLYÓ GERGELY-HAJÓS-AGYONLÖVÉS BENEDEK JÁNOS-AGYONLÖVÉS BERGER ALBERT-SZÁLLITÓ-AGYONLÖVÉS BOBÁK IMRE-ÁROKSZÁLLÁSI LAKOS-AGYONLÖVÉS DEMÉNY LAJOS-AGYONLÖVÉS ENGEL SÁNDOR DR.-ÜGYVÉD-AGYONLÖVÉS GEDEI LÁSZLÓ-NAPSZÁMOS-AGYONLÖVÉS GUSZT SÁNDOR-BANKIGAZGATÓ-AGYONLÖVÉS HAJDU BÉLA DR-VÁRMEGYEI ÜGYÉSZ-AGYONLÖVÉS ISMERETLEN-LOVASHADNAGY-AGYONLÖVÉS ISMERETLEN-TISZT-AGYONLÖVÉS KIRÁLY ÁRPÁD-TÜZÉRFİHADNAGY-AGYONLÖVÉS LÁSZLÓ IMRE-MÁV ELİLJÁRÓ-AGYONLÖVÉS LÁSZLÓ JÓZSEF-NAPSZÁMOS-AGYONLÖVÉS MAJTÉNYI PÁL-HADNAGY-AGYONLÖVÉS MATYASOVSZKY JÓZSEF-FİHADNAGY-AGYONLÖVÉS MÁTYUS ISTVÁN-HAJÓS-AGYONLÖVÉS MELLINGER ENDRE-KERESKEDELMI TANULÓ-AGYONLÖVÉS NÉMETH PÁL-TÖRZSİRMESTER-AGYONLÖVÉS OESTERREICHER NÁNDOR-SZESZNAGYKERESKEDİ-AGYONLÖVÉS OSBATH GYULA-CSENDİRİRMESTER-AGYONLÖVÉS PALCSKÓ JENİ-HUSZÁRİRNAGY-AGYONLÖVÉS PETHES MANÓ DR-TÖRVÉNYSZÉKI BIRÓ-AGYONLÖVÉS ROTH ERNİ-AGYONLÖVÉS SIMONYI ÁRPÁD-ÁRVASZÉKI ÜLNÖK-AGYONLÖVÉS SPILLER ALADÁR-FUVAROS-AGYONLÖVÉS STÖGERMEJER ANTAL-HALKERESKEDİ-AGYONLÖVÉS SUGÁR MIKLÓS-FAKERESKEDİ.TART.HUSZÁR HADNAGY-AGYONLÖVÉS SZÁNTAI FERENC-UTAZÓ-AGYONLÖVÉS SZIKSZAY GYÖRGY-TÖRVÉNYSZÉKI ÜLNÖK-AGYONLÖVÉS SZTANKOVITS SÁNDOR-CSENDİRTISZTHELYETTES-AGYONLÖVÉS TALLÓSI VÁMOS ZOLTÁN-FİHADNAGY-AGYONLÖVÉS TOMPA BALÁZS-ÁROKSZÁLLÁSI LAKOS-AGYONLÖVÉS TORDAI LAJOS-CSENDİRİRMESTER-AGYONLÖVÉS TÖVIS BÉLA-MÁV FORGALMI TISZT-AGYONLÖVÉS VERMES ISTVÁN-FİHADNAGY-AGYONLÖVÉS ZAKARIÁS ISTVÁN-ÉLELMISZERSZÁLLITÓ-AGYONLÖVÉS ZAKARIÁS MIHÁLY-ÉLELMISZERSZÁLLITÓ-AGYONLÖVÉS

25

ZALÁN ZOLTÁN-HADNAGY-AGYONLÖVÉS ZELEI JÁNOS IFJ-ÜGYVÉDI IRNOK-AGYONLÖVÉS TAPOLCA-2 PETHİ ISTVÁN-HADNAGY-AGYONLÖVÉS ROSENBERG GÉZA-GYALOGOS-AGYONLÖVÉS TASS-3 JENEY SÁNDOR-FÖLDMIVES-AGYONLÖVÉS KOVÁCS ISTVÁN-FÖLDMÍVES-AKASZTÁS VÖRÖS ISTVÁN-FÖLDMÍVES-AKASZTÁS TÁPIÓBICSKE-4 DOMONKOS IMRE-CSENDÖRİRMESTER-AGYONLÖVÉS HOSSZÚ ISTVÁN-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS POZSGAY SÁNDOR-GAZDÁLKODÓ-AGYONLÖVÉS TRUPOLAI JÁNOS-CSENDÖRİRMESTER-AGYONLÖVÉS TENGELIC-1 SEBESTYÉN SÁNDOR-AGYONLÖVÉS TISZAROFF-1 ENDRE ISTVÁN-URADALMI GAZDA-AGYONLÖVÉS,SZÚRÁS TISZAVÁRKONY-1 MEGYERY ANTAL-CSENDÖRİRMESTER-AGYONLÖVÉS TOLNA-PETİFI LAKTANYA-2 BARANYAI LÁSZLÓ DR-KÖZSÉGI ORVOS-AGYONLÖVÉS VASS JÓZSEF-V.PÉNZÜGYİR-AGYONLÖVÉS TOLNATAMÁSI-7 BERTA PÁL-MÉSZÁROS-AKASZTÁS HÖRICH IMRE-ASZTALOSMESTER-AKASZTÁS KISS A.JÓZSEF-AGYONLÖVÉS KÉRI JÓZSEF-AGYONLÖVÉS MADARÁSZ JÓZSEF-KÖZSÉGI RENDİR-AKASZTÁS MOLNÁR JÁNOS-AGYONLÖVÉS SCHISLER JÁNOS-AGYONLÖVÉS UJPEST-3 MARTINOVICH BÉLA-KERESKEDİ-AGYONLÖVÉS ORCZY KARÓ IMRE-GYÁRIMUNKÁS-AGYONLÖVÉS PAPP IMRE-GYÁRIMUNKÁS-AGYONLÖVÉS UJPEST-MEGYER HATÁR-4 DEZSİ ELEMÉR-MAGÁNHIVATALNOK-AGYONLÖVÉS HAJDEN LÁSZLÓ-FESTİMÜVÉSZ-AGYONLÖVÉS ROJCSEK LÁSZLÓ-HADAPRÓD-FELSİ ISKOLAI TANULÓ-AGYONLÖVÉS SZÜCS JÁNOS-SOFFİR-AGYONLÖVÉS USZOD-1 BAZSÓ SÁNDOR-KISBIRTOKOS-AGYONLÖVÉS VÁC-1 HEGEDÜS JÓZSEF-KATONA-AGYONLÖVÉS

26

VÁMOSGYÖRK-1 SZEDMÁK ISTVÁN-KÖZSÉGI KÉPVISELİ-AGYONLÖVÉS VECSÉS-1 TEICHTER JÓZSEF-FÖLDMÍVES-AGYONLÖVÉS

UTÓSZÓ NAGYAPÁNK ÉLETRAJZA ITT MEGSZAKAD. BUDAPEST OSTROMÁT FİVÁROSI LAKÁSÁBAN (VILMOS CSÁSZÁR ÚT) ÉLTE ÁT. A SZOVJET CSAPATOK BEVONULÁSA ÚTÁN ÚJBÓL FIGYELMEZTETTÉK, HOGY JOBB LENNE MENEKÜLNIE, DE İ HELYBEN MARADT. ETTİL KEZDVE AZ ÁLLAMVÉDELMI HATÓSÁG FOLYAMATOS ZAKLATÁSÁNAK VOLT KITÉVE, RENDSZERESEN KIHALLGATTÁK ÉS A FEHÉRTERRORRA VONATKOZÓ ADATAINAK ÁTADÁSÁRA KÉNYSZERÍTETTÉK. AZ IDİS, POLITIKAI KÜZDELMEKBEN MEGSZÁRADT EMBERT AZ ANDRÁSSY ÚT 60-BAN KÉNYSZERÍTİ ESZKÖZÖK HATÁSÁRA VÉGREHAJTOTT CSELEKEDETE ÉLETE VÉGÉIG GYÖTÖRTE, MIUTÁN MEGTUDTA, HOGY 25 ÉV UTÁN AZ İ ADATAI ALAPJÁN VONNAK FELELİSSÉGRE ÉS VÉGEZNEK KI OLYAN EMBEREKET, AKIK NEM IS ÉRTELMI SZERZİI, HANEM EGYSZERŐ SORKATONÁI VOLTAK AZOKNAK AZ ATROCITÁSOKNAK, AMELYEKHEZ HASONLÓKÉRT İ SZÁMOS „VÖRÖS„ TERRORISTÁT SIKERREL TERJESZTETT FEL KEGYELEMRE. RÁKOSIÉK HATALOMRA JUTÁSA UTÁN ÖT IS KITELEPÍTETTÉK. A BÉKÉS MEGYEI HUNYÁN, EGY PAJTÁBAN KÉNYSZERÜLT LAKNI, EMBERTELEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT. A KITELEPÍTÉSEK FELOLDÁSAKOR SEM TÉRHETETT VISSZA BUDAPESTRE, EZÉRT CSENGİDRE KÖLTÖZÖTT, OTT IS HUNYT EL 78 ÉVES KORÁBAN, 1953. OKTÓBER 1-ÉN. A CSENGİDI CSALÁDI KRIPTÁBAN TEMETTÜK EL, SZERETETT ELSİ FELESÉGE MELLÉ. DR.VÁRY ALBERT UNOKÁI.

ISMERTETİM EREDETI SZÖVEGE A VÖRÖS URALOM ÁLDOZATAI MAGYARORSZÁGON CÍMŐ KÖNYVBEN OLVASHATÓ. ITT MONDUNK KÖSZÖNETET DR. VÁRY ALBERT LESZÁRMAZOTTAINAK. KÖSZÖNETET MONDUNK A WWW.SZOBORLAP.HU ÜZEMELTETİINEK A FOTÓK NONPROFIT FELHASZNÁLÁSÁÉRT.

27

28

A FORRADALMI KORMÁNYZÓTANÁCS TAGJAINAK, ILLETVE A NÉPBIZTOSOK NÉVSORA. A L P Á R I GY UL A - Ú JS Á G Í R Ó- NÉ P B IZ T OS HELY ETT ES . Á G OS TO N PÉT E R- J O GTA N Á R- NÉ P B IZ T OS BA JÁ K I FE RE N C- L A K A T OS - N G .TA N Á C S TA G B IR Ó D EZ S İ- T IS Z T VI S EL İ- N ÉP B IZ TO S B OK Á N Y I D EZ S İ- H Í RL A P ÍR Ó - NÉ P B IZ T O S B OL GÁ R EL E K - NÉ P B IZ T OS HE LY E TTE S . B İH M V IL M OS - VA S M U NK Á S - NÉ P B IZ T O S CS IZ MA D IA S Á ND O R- L A PS Z ER K ES Z Tİ - C OL L E GI U M TA G JA DI E NES S Á N D OR - T IS Z T V IS E L İ - NÉ P B I Z TOS DO V CS Á K A N TA L - V A S ES Z T ER G Á LY OS - K O R MÁ NY Z Ó TA NÁ C S EL .HE LY . ER DÉLY I M ÓR- S Z ÖV .I G A Z GA T Ó- N É PB IZ TOS F IE DL E R RE Z S İ- V A S ES Z TE R GÁ LY OS - N ÉP B IZ T OS GA R BA I S Á ND O R- K İ M ŐVE S - K O RM Á NY Z ÓT A NÁ CS EL N ÖK E G UTH A N TA L D R.- O RV OS - N É P BIZ T OS HA MB U R GE R JE N İ DR- O RV OS - NÉ P B IZ TOS HA U B R I CH J ÓZ S E F- S Z A K S Z E R VEZ ET I T ITK Á R - NÉ P B IZ T OS HEV ES I Á K OS - GA Z D A TI S Z T- N ÉP B IZ TO S HE LY E TTES . HEV ES I GY UL A - V E G Y ÉS Z MÉ R N ÖK - N ÉP B IZ T OS HO R OV I TZ JE N İ- N ÉP B IZ T OS HE LY E TT ES . IL L ÉS A R TH UR - T IS Z TV IS E L İ - NÉ P B IZ T OS K A L MÁ R – K O H N- H E N R IK - NY O M DÁ S Z - N ÉP B IZ T OS K EL E N - K L E I N - J ÓZ S EF- M ÉR N Ö K - NÉ P B IZ TOS K O N D OR BE R NÁ T - I GA Z G A T Ó- N ÉP B IZ T OS K U N B ÉL A - H ÍR L A P Í R Ó- NÉ P B IZ T OS K U N F I Z S I G M O N D- HÍ RL A P Í R Ó- NÉ P B IZ TOS L A NDL ER JE N İ D R- Ü GY VÉD - NÉ P B IZ T O S L Á DA Y IS T VÁ N D R- TA NÁ CS OS - N ÉP B IZ TOS L E N GY E L GY UL A - TA NÁ R- N ÉP B IZ T OS L UK Á C S GY Ö R GY - Í R Ó- N ÉP B IZ T OS MA US Z R EZ S İ- BE T ÜS Z E D İ- NÉ P B IZ T O S HE LY E TTES . NY IS Z T OR GY Ö R GY - F ÖL D M Ü VES - N É PB I Z TOS P O GÁ NY J ÓZ S E F- H Í RL A P IR Ó - NÉ P B IZ T O S

29

PR E US Z M Ó R- S Z A K S Z ER VEZ ET I T ITK Á R- NÉ P B IZ T OS RÁ K OS I M Á TY Á S - T I S Z TV IS E L İ- NÉ P B IZ TOS R Ó NA I Z OL TÁ N D R- Ü GY VÉD - NÉ P B IZ T O S HE LY E TTES S EI DL E R E R N İ- H I V A TA L N OK - NÉ P BI Z T OS S TE PÁ N Á G OS T O N- Ü GY VÉD - NÉ P B IZ T O S S Z A B A D OS - F RE IS T A DT- S Á ND O R- H Í RL A P Í RÓ - NÉ P B IZ T OS S Z Á M U EL LY T I B OR - HI RL A P Í R Ó- NÉ P B IZ TOS S Z Á NT Ó B ÉL A - N ÉP B IZ T OS S Z ÉK EL Y BÉ L A - BA N K TI S Z T VI S EL İ- N ÉP B IZ T OS VA R GA JE N İ - TA N Á R- NÉ P B IZ T OS VÁ G Ó BÉ L A - Ú JS Á G I R Ó- NÉ P B IZ T OS VÁ NT US K Á R OLY - PÁ RTT I TK Á R- NÉ P B IZ T OS VI N C Z E S Á ND O R- H Í RL A P ÍR Ó- N É P BIZ T OS

VALÓJÁBAN EZ A TÍZ

10 EMBER

KORMÁNYOZTA 133 NAPON ÁT MAGYARORSZÁGOT. A L P Á R I GY UL A - M E G S Z ÖK Ö TT B OK Á N Y I D EZ S İ- H A L Á L - O R OS Z OK NA K K IA D TÁ K K U N B ÉL A - M E GS Z Ö K ÖT T L A NDL ER JE N İ D R- ME GS Z Ö K Ö TT L UK Á C S GY Ö R GY - M E GS Z ÖK Ö TT P O GÁ NY J ÓZ S E F- M EGS Z Ö K ÖTT S Z A M U EL LY T I B OR - OS Z T RÁ K H A TÁ R NÁ L Ö N GY IL K OS ? S Z Á NT Ó B ÉL A - M E G S Z ÖK Ö TT VÁ G Ó BÉ L A - ME G S Z ÖK ÖT T VÁ NT US K Á R OLY - H A L Á L - O R OS Z OK NA K K IA D TÁ K

FE N T I N ÉVS O RT A V Ö R ÖS U RA L O M Á L D OZ A TA I MA G Y A R ORS Z Á G OS C I M Ő K Ö NY B İL VET TÜ K Á T. H IV A T A L O S JEL E NT ÉS EK ÉS B ÍR Ó I I TÉL ETE K AL A P JÁ N Í R TA ÉS K IA DTA D R . VÁ R Y A L B ER T K O R O NA Ü GY ÉS Z H ELY E TT ES Ú R K ÖS Z Ö N ETE T M O N D U NK Ö R ÖK ÖS EI N EK

30

HİSÖK NAPJA A magyar hısök emléknapját május utolsó vasárnapján tartjuk Magyarországon. Eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethetı vissza, mely elrendelte, hogy minden község, város anyagi erejének megfelelıen táblán, emlékmővön örökítse meg azok nevét, akik a Hazáért életüket áldozták. Már az elsı világháború alatt megkezdték a hısi emlékmővek felállítását, amelyek – ha nem lettek lerombolva – még ma is láthatók országszerte. Az 1917-es törvényt kibıvítve az 1925. május 1-jén megjelent honvédelmi miniszteri rendelet május utolsó vasárnapját nemzeti ünnepé nyilvánította. Ettıl kezdve rendszeresen megemlékeztek a Hısök napján a hazáért elesettekrıl. A második világháború hısi halottai és katonai áldozatainak emlékének megırzését a belügyminiszter 1942. április 17én, valamint a honvédelmi miniszter április 25-én kiadott rendelete szolgálta. Ebben elrendelték a nevek bevésését az elsı világháborús emlékmővekbe. 1945. május 27-én még volt megemlékezés a Hısök napjáról, de már kisebb keretek között, s akkor már nem volt nemzeti ünnep.

A szocialista Magyarországon e napot nem ünnepelték. A Magyar Köztársaság Országgyőlése a magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül, a ma élı és a jövı nemzedékek okulására, a hısök dicsıségére a 2001. évi LXIII. törvény alapján minden esztendı május hónapjának utolsó vasárnapját a Magyar Hısök Emlékünnepévé nyilvánította.

„Mindazokat a nemzet hıseinek kell tekintenünk, akik akár fegyverrel, akár a nélkül, odaadóan szolgálták a hazát a végveszély óráiban, és akár az önkény megtorló intézkedéseit is vállalták….”

Katonák......hısök Elmentek otthonról önként, vagy, mert ez volt a parancs. Egy nagy rendezı elv szerint fegyvert fogva felsorakoztak, és megindultak oda, ahol eldılt a gyızelem, vagy a vereség kérdése, ahol az élet és a halál útjait járta mindenki. De ebben a világban is volt egy pont, melybe a rendezı elv már nem tudott beavatkozni, ahol csak az egyén akarata számított. Ez a hısi viselkedésmód elfogadása, a nemes, vagy nemesnek vélt célok érdekében a tudatos életáldozat vállalása, mely önmaga és az anyagi világ törvényei fölé emelte az egyént, a hétköznapok harcosaiból halhatatlan hısökké nemesítve ıket… A feláldozott életért ennél többet az ember nem is kaphat. Ezt az áldozatot és az érte kapott jutalmat semmi nem kisebbítheti, független az ideológiáktól, a vallásoktól, az etnikai hovatartozástól. A Hısök Napján népünk hıseire kell emlékeznünk tisztelettel és hálával. A világháborúk következtében egy egész nemzedék került fakeresztek alá, az egész nemzet lett tövig visszavágva...

31

ALFÖLDI GÉZA: HİSÖK NAPJÁN Liebenau, 1948.V.9 Május végi napfényes vasárnap, régen ilyenkor Hısök Napja volt. Az ég is fonta aranykoszorúját, s a nap tisztelgı fejjel meghajolt. Millió magyar szív dobbanását vitte Árpád lábához, a szent emlék elé. Díszjelet fújtak fent a szelek, s a szeretet szállt a hıseink felé. Ma tilos az ünnep! Könny és az öröm! A becsület ma száz bilincsbe rab. Nincs Hısök Napja-koszorú, beszédaz emlékezés őzött, s nem szabad! Az áruló, a gyáva lett a hıs ma, Pest fölött a vérbaj szobra áll! Embert áldoznak új Moloch elıtt, s hőségre a bitók sorja vár! S kik életüket a Hazáért adták, úgy porladnak szerte jeltelen, míg sakálok a hıs mezében járnak, s a patkány úr a vérzı szíveken. A jóság bőn lett, átkos, üldözött, a hısiesség gúnyolt ırület, a hit koldus a kéjtanyák elıtt, szeméten a férfibecsület! Szabadító lett a börtönır, a rút rabság nagy felszabadulás, s az ima hangját táncolva gúnyolja a poklokról jött ezer vad dudás! Ki lázadjon? Jaj, nincs elég erı! A könny is titkon csordul csak alá, s a néma imát fent az égi Úr mintha nem is hallaná!

Világháborús emlékmővek

(Forrás: Internetrıl válogatás)

32

HİSÖK NAPJÁN KOSZORÚZTUNK.

33

KITÜNTETÉSEK A magyar kultúra és tudomány öt kiemelkedı képviselıje vehette át a Corvin-láncot Orbán Viktor miniszterelnöktıl, Áder János köztársasági elnöktıl és Kövér László házelnöktıl szerdán a parlamentben. Áder János köztársasági elnök köszöntıjében kiemelte: ezzel a kitüntetéssel az egész magyar nemzet fejezi ki tiszteletét a díjazottak elıtt. Az alkotói kétely és a megismerés vágya segítette ezeket a kiválóságokat - fogalmazott az államfı, hozzátéve: munkájukra, sikereikre, hitükre a jövıben is szüksége van az országnak.

A Corvin-lánc egy kitüntetés, amelyet 1930-ban alapított Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. A kitüntetést azok kaphatták meg, akik a magyar tudomány, irodalom és mővészet terén, valamint a magyar mővelıdés fellendítése körül szereztek kimagasló érdemeket… Újjáalapítása: Részlet a törvény szövegébıl: 2/2001. (VIII. 14.) ME rendelet a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról… 1.§ A magyar tudomány és mővészet, valamint a magyar oktatás és mővelıdés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére Magyar Corvin-lánc kitüntetést (a továbbiakban: kitüntetés) alapítok. 2.§ A kitüntetés adományozásának rendjét és feltételeit, a kitüntetés leírását, valamint a kitüntetéssel járó jogokat és kötelezettségeket, továbbá a Magyar Corvin-lánc Testület létrehozásának és mőködésének alapvetı szabályait a kitüntetés alapszabályában foglaltak szerint állapítom meg. Az alapszabályt e rendelet melléklete tartalmazza. 3.§ Az e rendelet végrehajtásával összefüggı költségek fedezetérıl 2002. január 1-jétıl a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma gondoskodik.”

34

2 0 1 2 ÉV I M A GY A R C O RV I N L Á N C K IT Ü N TETE TTE K . B OR Z S OL T F IZ IK US , AK A DÉ M IK US JEL E NI TS IS TV Á N P I A R IS T A S Z E RZ ET E S , T A N Á R K O CS IS Z OL T Á N Z O N G OR A M Ő VÉS Z M A R T ON É V A O PE R A ÉN EK ES VIZ I E. S Z I L V ES Z TE R O RV OS , A G YK U T A T Ó, AK A DÉ M IK US

BUDAPEST DÍSZPOLGÁRAI-2012 B AL ÁZ S G Y Ö R G Y M É RN Ö K B A R A M A R G I T S Z Í N M ŐV ÉS Z BE R T AL A N T IV A D A R F ES Tİ M Ő VÉS Z B OL BE R I TZ P ÁL S Z ERZ ET ES ,E G Y E TE M I T A N Á R F RE NR E IS Z K ÁR O L Y EL İ A D Ó M ŐV ÉS Z G Ö RÖ CS J Á N OS S P O R T OL Ó J ÓK A I A N N A Í R Ó K OL T A I L A J OS O PE R A T İ R K U B IK A N N A S Z ÍN M ŐV ÉS Z M Á G A Z OL T Á N HE GE DŐ M ŐV ÉS Z M Á T HÉ ERZ S I S Z ÍN M ŐV ÉS Z NÉ ME T H A N GÉ L A S P O R TO L Ó P I T TI K A T A L IN O P E R AÉ N EK ES S Ó T O N Y I PÉ TE R D R. O RV OS Z S ÍR OS T I B OR S P O R T OL Ó P OS Z T U M US Z TE L L E R EDE A T O M FI Z IK US

35

36

A TRIANONI BÉKESZ ERZ İDÉSRİL

Magyarország 1920. június 4-én, 90 évvel ezelıtt írta alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét. A Trianoni békeszerzıdés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt, mely egyaránt sújtott és súlyt napjainkban is minden magyar állampolgárt nemzeti, vallási és politikai hovatartozás nélkül.

A BÉKESZERZİDÉSRİL A trianoni békeszerzıdés az I. világháborút Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és az Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között lezáró békeszerzıdés, amely többek között meghatározza Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. (Ausztria határairól emellett a St. Germain-i békeszerzıdés is rendelkezik.) A trianoni békeszerzıdés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerzıdések rendszerének része.

A SZERZİDÉS Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett korlátozta a magyar hadsereg létszámát (35 000 fıben), megtiltotta légierı és nehézfegyverek tartását. Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is. 1920. június 4-én írták alá a Nagy Trianon-kastélyban (egyes - téves - források szerint a Kis Trianon-kastélyban), a franciaországi Versailles-ban. A szerzıdést nem írta alá a szintén az Antanthoz tartozó USA, amely akkor nem lett tagja a Népszövetségnek. Az USA és Magyarország késıbb Washingtonban kötött békét: ez a Népszövetségre vonatkozó cikkelyek kivételével szó szerint megegyezett a trianonival. A magyar delegációt a tárgyalásokon gróf Apponyi Albert vezette. Szigorú értelemben vett tárgyalás nem folyt, az Antant képviselıi fogadták a magyar küldöttséget, és egyszerően közölték vele a feltételeket. Ezután átvették a magyar álláspontot tartalmazó dokumentumokat, majd pár nap múlva - lényegében anélkül, hogy figyelembe vették volna a magyar érveket - közölték a döntést. Az új határokat elvileg a Woodrow Wilson amerikai elnök által megfogalmazott nemzeti elv alapján jelölték ki. Ettıl azonban több esetben, stratégiai, gazdasági, közlekedési stb. szempontokra hivatkozva eltértek. Például az összes az új határral párhuzamos út és vasút a határ túloldalára került (fıleg katonai okokból). Például az Arad-Nagyvárad-Szatmárnémeti út és vasút, a Csallóköz (a megmaradt, összekötı utak nélküli sugaras szerkezet máig a magyar közlekedés egyik gondja). Így kerültek egybefüggı magyar lakosságú tömbök is a határ túloldalára (Csallóköz a teljes Dél- Felvidékkel, a Partium, Székelyföld, a Délvidék északi része), noha legtöbbször ki lehetett volna jelölni megfelelı határt. A magyar tárgyalási stratégia sem volt kompromisszumkész: a teljes integritást célozta ahelyett, hogy a magyar lakosságú határmenti területek megtartására törekedett volna. Részben ezért is hagyták figyelmen kívül.

37

A szerzıdést végül a lényegében erre kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei, Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston népjóléti miniszter írták alá. A szerzıdést az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel iktatták be a magyar jogrendszerbe - ez volt az egyetlen magyar törvény, amely fekete keretben jelent meg. MAGYARORSZÁG ÚJ HATÁRAI Magyarország az alábbi területeket veszítette el: - Erdély és jelentıs területek Magyarország keleti részébıl (az ún. Partium, valamint a Bánság keleti része, az Alföld egy része Romániához került; - A szlovákok, rutének által is lakott északi területek többsége, így a Felvidék, a Csallóköz és Kárpátalja Csehszlovákiához került; - Délen a Szerémség, Bácska és a Bánság nyugati része, valamint a Muraköz az újonnan alakult Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (késıbbi neve Jugoszlávia) része lett; - Nyugaton egy sáv, a Felsıırvidék Ausztriához került, ahol késıbb Burgenland néven önálló tartományt hoztak létre az új területekbıl a már aláírt Saint Germain-i békeszerzıdés alapján; - Északon Szepes és Árva megyébıl kb. 500 km2 területet Lengyelország kapott meg. A szerzıdéssel a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került az 1102 óta a magyar korona fennhatósága alá tartozó Horvátország is. Fiume (mai neve Rijeka) városa is a magyar korona része volt, de rövid önállóság után Isztriával és Zárával együtt Olaszországhoz került, majd 1947-ben Jugoszláviához csatolták. A békeszerzıdés eredményeképpen a Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát (az ország területe 282 000 km2-rıl 93 000 km2-re csökkent).

DEMOGRÁFIAI KÖVETKEZMÉNYEK A Magyar Királyság lakóinak száma 18,2 millióról 7,6 millióra esett vissza. 1910-ben a Magyar Királyságban élı magyar népesség az össznépesség kb. 48,1%-át tette ki. Noha az elcsatolt területeken élık többsége nem volt magyar nemzetiségő, a békeszerzıdés során az országhatárok megvonása még nagyjából sem követte a nyelvi vagy nemzetiségi határokat. Sok esetben egységes tömbben élı magyar lakosságú területeket is elcsatoltak. Mintegy 3,3 millió magyar rekedt kívül az új magyar állam határain, azaz magyarok kerültek szülıföldjükön kisebbségbe. A magyar nemzetiségőek lélekszáma az elcsatolt területeken az 1910-es népszámlálás alapján: - Felvidéken (ma Szlovákia): 884 000 fı, a helyi lakosság 30%-a - Erdélyben (ma Románia): 1 662 000 – 32% - A Vajdaságban (ma Szerbia): 420 000 – 28% - Kárpátalján (ma Ukrajna): 183 000 – 30% - Horvátországban: 121 000 – 3,5% - Muravidéken (ma Szlovénia): 20 800 – 1,6% - Felsıırvidéken (Burgenland) (ma Ausztria): 26 200 – 9% A békeszerzıdés után a magyar népesség aránya a népmozgás miatt általában csökkent, de az elcsatolt területeken ma is nagy számban élnek magyarok. EGYÉB HATÁSOK Ami a gazdaságot illeti, a korábbi Magyar Királyságból a termıföld 61,4%-a, a faállomány 88%-a, a vasúthálózat 62,2%-a, a kiépített utak 64,5%-a, a nyersvas 83,1%-a, az ipartelepek 55,7%-a, a hitel- és bankintézetek 67%-a került a szomszédos országok birtokába. Romániának és Jugoszláviának részt kellett vállalnia Magyarország anyagi tartozásainak rendezésében a fennhatóságuk alá került területek miatt. A további intézkedések közé tartozott, hogy nem épülhet Magyarországon vasút egynél több sínpárral. Magyarország azokról az Európán kívüli területi elıjogokról is lemondott, amelyek a korábbi Osztrák–Magyar Monarchia területéhez tartoztak. Az elcsatolt területeken az új rezsimek megbízhatatlannak tartották a korábbi, többnyire magyar nemzetiségő értelmiségi, hivatalnoki réteget, és sokukat elbocsátották. Nagy részük az 1920-as években Magyarországra települt át, ahol komoly nélkülözések után is csak részben találtak munkát. Mindez belpolitikai feszültségeket keltett, felerısítette a magyarországi antiszemitizmust. A trianoni békeszerzıdés utóélete A magyar külpolitikát a II. világháború végéig egyértelmően a határrevíziós törekvéseknek rendelték alá, ezekben a "mindent vissza" hívei többségben voltak a kompromisszumra is hajlandókhoz (pl. a székely-magyar korridort követelıkhöz) képest. A fegyverkezési és egyéb korlátozásokat 1937-ben felmondta a magyar kormány, lényegében visszhang nélkül.

38

Az elveszített területek egy részét a II. világháború elıtt és alatt a Bécsi döntésekkel (1938 és 1940), illetve német szövetségben fegyveres akciókkal az ország visszaszerezte. Az I. Bécsi döntéssel a Felvidék és Kárpátalja déli - többségében magyarlakta - részét, Csehszlovákia német elfoglalásakor Kárpátalját, a II. Bécsi döntéssel Észak-Erdélyt, Jugoszlávia német lerohanását követıen pedig Muraközt, Dél-Baranyát és Bácskát kapta vissza az ország. Az 1947-es Párizsi békeszerzıdés visszaállította az 1937-es határokat, de katonai okokból három Pozsonnyal szemben lévı falu, Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún, az ún. Pozsonyi hídfı átkerült Csehszlovákiához (hivatalosan azért, hogy Pozsony további fejlıdéséhez, növekedéséhez elég terület legyen a Duna déli oldalán). (Ez tette késıbb lehetıvé a Bıs-nagymarosi vízlépcsınél a Duna egyoldalú szlovák elterelését.) Azóta Magyarország területe – apróbb kölcsönös területi kiigazításoktól eltekintve – nem változott, nagysága hivatalosan 93.030 km2. A II. világháború után Magyarországot leigázott országnak tekintették, elsısorban a Szovjetunió részérıl volt ez a hivatalos álláspont. Ennek értelmében Magyarország számára egészen 1989-ig elıírták, hogy nem építhet széles utakat, mert azon a hadsereg fel tud vonulni. A szomszédos országokból kitoloncolták a II. világháború alatt újonnan letelepült magyarokat. Ezzel azonban nem elégedtek meg a környezı országok vezetıi, és keményen bosszút álltak a magyar ajkú ıslakosokon. Az egyik ilyen cselekmény Csehszlovákiában a Beneš-dekrétumokból ismert kollektív bőnösség elve volt, mely a magyar mellett a német kisebbséget érintette a legrosszabbul.

Június 4-e, a világtörténelem egyik legnagyobb igazságtalanságának, a Trianoni békediktátum reánk kényszerítésének évfordulója! 3,5 millió magyar került idegen uralom alá népszavazás nélkül! Wilson amerikai elnök 1918. elején kijelentette:"Nincs szándékomban Ausztria-Magyarország felosztása. A 14 pontban csak arról van szó, hogy Ausztria-Magyarországnak a nemzetek közötti helyét megtartani óhajtjuk. Megadjuk neki a lehetıséget, hogy autonómiák alapján tovább fejlıdjék. "Wilsont a béketárgyalásokra elıdje Theodore Roosevelt elnök üzenete kísérte: "Wilsonnak semmi néven nevezhetı joga nincs arra, hogy az amerikai nép nevében beszéljen" "…İ és elvei még az árnyékát is elveszítették annak, hogy az amerikai nép akaratát fejezze ki." Frank D.Simonds amerikai pulbilcista: "Csehszlovákia földrajzi abszurdum, a természet törvényeinek kigúnyolása, a nemzetiségi káosz földje, ahol nincs nemzeti többség.” Roosewelt amerikai elnök, 1933-ban mondta: "Amikor Wilson elnök látta a békeszerzıdések igazságtalanságát, bizonyára csak azért fogadta el, mert meg volt gyızıdve arról, hogy ezeket a hibákat néhány éven belül kijavítják ". A Törökországét kijavították. H. A Heydt mondta New Yorkban: "ha még hiszünk az igazságban, a jogban és szent nekünk a keresztény erkölcs, akkor kötelességünk harcolni Trianon ellen." A gyökeres tévedések a tárgyalás során és az igazság jegyében, az elıre meghirdetett ún. wilsoni-elveknek ellentmondó lépések és elkövetett hibák a következı fıbb pontokba sőríthetık: 1. az állásfoglaláshoz, az egyoldalúan bekért adatok szolgáltak, melyek félrevezetı szándékkal pontatlanok és hibásak voltak, a valóságnak nem feleltek meg 2. a másik fél meg nem hallgatása, beadványainak el nem olvasása ( Wilson, mint fıbíró pontosan az ellenkezıjét kérte a tárgyalások megkezdésekor- nem történt meg.) 3. az igények és érvek felületes ellenırzése vagy az ellenırzés teljes hiánya 4. az ügyfélegyenlıség elvének súlyos megsértése (ezt is ígérte Wilson, a veszteseket is meg kell hallgatni benne volt az ígéretekben) 5. a fellebbezési lehetıség kizárása 6. a népszavazás elrendelésének megtagadása 7. a vesztes fél panaszainak figyelmen kívül hagyása, orvoslásának elmulasztása (csoportosan elkövetett garázdaság, erıszakos kitelepítések, szülıföldrıl elüldözés, fosztogatások, öldöklések, testi - lelki bántalmazások, nyilvános megszégyenítések ártatlanok botozásával Erdélyben, tömegek állásának, lakásának elvétele, jogfosztás Erdélyben, Délvidéken, Felvidéken stb.) 8. az ítélkezés prekoncepciója-praejuditium (a tárgyalások elıtt eldöntött végeredménye, mely a világtörténelem legigazságtalanabb békéjét eredményezte). A praejuditium, a tárgyalás elıtt elıre eldöntött határozat, jogszerőt-

39

len és érvénytelen tárgyalást jelent. Az elıre eldöntött tény mellett szól az is, hogy már 1917.június 28-30-án még jóval a háború befejezıdése elıtt a Szabadkımőves Kongresszus megrajzolta Magyarország trianoni határait. Eduard Benes a cseh szabadkımőves nagypáholy nagymestere, ezeket a határokat húzták meg Trianonban is három évvel késöbb. Benes ott volt 1917.június 28-30-án a szabadkımővesek kongresszusán, 1919.december 2-án a Tempsben és 1921.június 4-én Trianonban. " Az 1916.augusztus 16-i titkos szerzıdésben a nagyhatalmak Romániának ígérték egész Erdélyt, sıt a magyar Alföld nagy részét is egészen a Tiszáig "(Asquit). 9. a békediktátum 19. cikkelye kimondja: A Nemzetek Szövetségének közgyőlése fölhívhatja a Szövetség tagjait az alkalmatlanná vált szerzıdések felülvizsgálatára, amelyek fenntartása a világbékét veszélyeztetné ". Több ilyen beadvány volt a 20-as és 30-as években az elszakított részeken élt magyar lakosság jogsérelmei ( vagyonelkobzás) miatt , melyet a bürokrácia útvesztıiben eltüntettek, többek között 1927-ben erre hívta fel Lord Rothermere is a figyelmet ,amikor a Daily Mail angol napilapban és a világsajtóban is megjelentette a " Magyarország helye a nap alatt" és az "Európa puskaporos hordója" címő cikkeit, melyet saját tapasztalatszerzés és anyaggyőjtés után írt meg,de nem olyan régen 2001.február 20-án az Insitutum Pro Hominis Juribus Intézete is kérte az ENSZ Emberjogi Bizottságát a magyarok sérelmeinek felülvizsgálatára .Nem történt semmi érdemi döntés és vizsgálat. Ezt követıen 2002.aug. 20-án egy nem keresztény, hanem egy buddhista világszervezet is ugyanezt kérte az ENSZ-tıl (ez az UNY volt: United Nations of Yoga, szintén Carla de Ponte-nak címezték a Nemzetközi Törvényszék fıügyészének, az ENSZ Háborús Törvényszékének, valamint az Európai Bíróság elnökének, fıügyészének G.C.Rodrigez Iglesiasnak is elküldték a petíciót). Ezek független, politikamentes emberjogi szervezetek. Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS kérelme az Egyesült Nemzetek Emberi Jogok Chartája alapszabályára hivatkozik az egyenlı elbírálás elvének biztosítására a magyar nép számára.

Tábori Piroska: Üzenet Erdélybıl (Ezért a verséért a román megszállók felakasztották Tábori Piroskát.) Üzent az Olt, Maros, Szamos, minden hullámuk vértıl zavaros. Halljátok ott túl a Tiszán, mit zeng a szél a Hargitán, mit visszhangzanak a csíki hegyek? Erdély hegyein sőrő fellegek. Ez itt magyar föld, és az is marad, tiporják bár most idegen hadak, Csaba mondája új erıre kel, segít a víz, a tőz, a csillagok, és nem leszünk mások, csak magyarok! Ha szól a kürt, egy szálig felkelünk, halott vitézek lelke jár velünk. Elıttünk száll az ıs turulmadár, nem is lesz gát, és nem lesz akadály. Ember lakol, ha ellenünk szegül, a székely állja rendületlenül. Üzenik a gyergyói havasok: megvannak még a régi farkasok.

Elı velük! Gyertek, segítsetek! Hollók, keselyők tépik a szívünket, rabló hordák szívják vérünket; ha nem harcoltok velünk... elveszünk! A honszerzı hısöknek hantja vár, ha odavesz az ıs magyar határ, s ha rablónak kedvez a világ, mutassunk akkor újabb magyar csodát! Megmozdulnak mind a csíki hegyek! A székely föld nem terem kenyeret, elhervad minden illatos virág, mérget terem mind a gyümölcsfaág, Vizek háta nem ringat csolnakot, székely anya nem szül több magzatot, vadon puszta lesz az egész vidék, s ha végzetül még ez sem elég, a föld megindul, mennybolt megszakad, de Erdély földje csak magyar marad!

40

MI A HAZA? A HAZA SZÜLETÉSTİL SÍRIG TARTÓ SZERELEM. VALÓJÁBAN ISTEN ADOMÁNYÁBÓL VALÓ KEGYELEM. ISTEN, HAZA, CSALÁD, EZ A MAGYAR SZENTHÁROMSÁG. A HAZA AZ A SZÜLİFÖLD, A MAGYAR ÚGAR, MELY SZÜLÖTJÉHEZ SOSE VOLT FUKAR. AKIK SZERETTÉK, SZOLGÁLTÁK ÉS VÉDTÉK, AZOK ASZTALÁN MINDIG VOLT GAZDAG TERÍTÉK. A HAZA ÉDESANYA, FELESÉG ÉS TESTVÉR, NEM HIÁBA FOLYT ÉRTE OLY SOK MAGYAR VÉR. NEM LEHET LEÍRNI AZT AZ ÉRZÉST, MELY HOZZÁ KÖT. A KÖTELÉK ELSZAKÍTHATATLAN ÉS ÖRÖK. LEHETSZ A VILÁG MÁSIK VÉGÉN, NEM MÚLIK VÁGYODNÉLÁSOD, MINDÉG CSAK A HAZÁT, A MAGYAR FÖLDET LÁTOD. IDEGENBEN A JÓ MÓD NEM TUD ANNYIT ADNI, MELYET A SZEGÉNY ÁRVA HAZA NE TUDNA ELLENSÚLYOZNI. HA MEGBÁNTOD, DE MEGBÁNÁSOD İSZINTE, MINT IGAZI ÉDESANYA, VISSZAFOGAD KEGYEIBE. VAN-E HÁT SZENTEBB ÉRZÉS A HAZASZERETETNÉL? HA NEM ÉREZTED VOLNA, IGAZÁN SZAGÉNY LENNÉL. TOLDI SZABÓ GÉZA. 2007. MÁRCIUS

41

A MAGYAR HİSÖKRE EMLÉKEZTEK

Május utolsó vasárnapja nem csak a gyermekeké, hanem az elsı világháború óta a magyar hısök emléknapja is. Várpalotán hosszú évek óta tartják meg az ünnepet, hol többen, hol kevesebben állnak a hısi világháborús emlékmő elıtt a Thuri téren, melyre az idei megemlékezésre felkerültek a Don-kanyarnál elhunytaknak emléket állító szavak. Az ünnepek megszervezésében nagy szerepe volt az ’56-os Klubnak, a Városszépítı és -Védı Egyesületnek, az MH Bakony Harckiképzı Központ jelenlétének és néhány éve a szervezésbe kapcsolódó Palotai Turul Társaságnak. Idén az emléknap alkalmából Gágó Zsolt, a Palotai Turul Társaság elnöke gitárkísérettel elénekelt katonadala és Németh Erik által elıadott Juhász Gyula-vers adta meg az ünnep alaphangulatát.

Talabér Márta polgármester ünnepi köszöntıje, majd Schmidt Ferenc, az ’56-os Klub alelnöke gondolatai mutatták be az emléknap lényegét, a hısi eszmeiséget. A katonai jelenlét nagyban megalapozta a két világháború hıseinek emléket állító magyar hısök napja hiteles megemlékezését. Az iskolai ünnepséget koszorúzás követte.

42

VANDALIZMUS? POLITIKA? GYÜLİLET?

43

44

FELAVATTÁK MÁDL FERENC SÍREMLÉKÉT „Mádl Ferenc beosztásos, nyugodt mozgású közéleti hıse volt a hazának” – jellemezte a tavaly elhunyt köztársasági elnököt Orbán Viktor miniszterelnök június 9-én, szombaton, Mádl Ferenc Nemzeti Sírkertben található síremlékének felavatásán. A Fiumei úti Nemzeti Sírkert 28-as számú parcellájában Mádl Dalma és Áder János köztársasági elnök leplezte le a tavaly elhunyt egykori államfı síremlékét.

A síremlék felavatásán beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök és Erdı Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. A síremléket Mádl Dalma asszony és Áder János köztársasági elnök leplezte le. Erdı Péter bíboros beszédében kiemelte a volt köztársasági elnök "derős, nyitott, tágas hazaszeretetét, hitének megvallását, mindenki iránti megbecsülését, önmagának, örökségének, meggyızıdésének vállalását", mesteri tudását és jogtiszteletét. "Építı és bátorító volt az a mesteri tudás, és az az ıszinte tisztelet, amivel a jogot kezelte mondta. Jog és igazságosság találkozása itt, a földön Isten arcát ragyogtatja az emberi közösségre, a boldogságot mutatja meg a földön járó embernek." Legyen ez a mővészi síremlék felkiáltójel nyitott szívvel és emelt fıvel vállaljuk értékeinket, ne vesszünk el a hétköznapi hangzavarban - fogalmazott a bíboros. A szertartáson közremőködött az ELTE Bartók Béla Énekkar, a Magyar Honvédség Támogató Dandár Központi Zenekara, valamint Díszzászlóalja. A síremléket Almási Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kara adjunktusának tervei alapján a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság készíttette. A szertartáson közremőködött az ELTE Bartók Béla Énekkar, a Magyar Honvédség Támogató Dandár Központi Zenekara, valamint Díszzászlóalja. ( Forrás: Magyar Kurír)

45

POLGÁRTÁRSAK!

Az orosz megszállás és a kommunista diktatúra negyven évvel ezelıtt történt bevezetése óta a

magyar

nemzetnek

egyszer nyílt alkalma, csak egyszer volt elegendı

bátorsága

ereje

ahhoz,

és hogy

megkísérelje elérni a már 1848-ban kitőzött céljait,

a

nemzeti

függetlenséget, politikai

a

szabadságot.

Céljaink máig nem változtak, ma sem engedünk a 48-ból, így nem engedünk 56-ból sem. Azok a fiatalok, akik ma az európai polgári demokrácia megvalósításáért küzdenek, két okból hajtanak fejet a kommunista Nagy Imre és társai elıtt. Mi azokat az államférfiakat tiszteljük bennük, akik azonosultak a magyar társadalom akaratával, akik, hogy ezt megtehessék képesek voltak leszámolni a szent kommunista tabukkal, azaz az orosz birodalom feltétlen szolgálatával és a párt diktatúrájával. İk azok az államférfiak számunkra, akik az akasztófa árnyékában sem vállalták, hogy a társadalmat megtizedelı gyilkosokkal egy sorba álljanak, akik életük árán sem tagadták meg azt a nemzetet, amely elfogadta ıket, és bizalmát beléjük helyezte. Mi az ı sorsukból tanultuk meg, hogy a demokrácia és a kommunizmus összeegyeztethetetlenek. Jól tudjuk, a forradalom és a megtorlások áldozatainak többsége korunkbeli magunkfajta fiatal volt. De nem pusztán ezért érezzük magunkénak a hatodik koporsót. Mind a mai napig 1956 volt az utolsó esély arra, hogy nemzetünk a nyugati fejlıdés útjára lépve gazdasági jólétet teremtsen. A ma vállunkra nehezedı csıdtömeg egyenes következménye annak, hogy vérbe fojtották forradalmunkat, és visszakényszerítettek bennünket abba az ázsiai zsákutcába, amelybıl most újra megpróbálunk kiutat találni. Valójában akkor, 1956-ban vette el tılünk - a mai fiataloktól - a jövınket a Magyar Szocialista Munkáspárt. Ezért a hatodik koporsóban nem csupán egy legyilkolt fiatal, hanem a mi elkövetkezı húsz vagy ki tudja hány évünk is ott fekszik.

46

Barátaim! Mi, fiatalok, sok minden nem értünk, ami talán természetes az idısebb generációk számára. Mi értetlenül állunk az elıtt, hogy a forradalmat, és annak miniszterelnökét nemrég még kórusban gyalázók ma váratlanul ráébrednek, hogy ık Nagy Imre reformpolitikájának folytatói. Azt sem értjük, hogy azok a párt- és állami vezetık, akik elrendelték, hogy bennünket, a forradalmat meghamisító tankönyvekbıl oktassanak, ma szinte tülekednek, hogy - mint egy szerencsehozó talizmánként - megérinthessék ezeket a koporsókat. Mi úgy véljük, nem tartozunk hálával azért, mert ma már mőködhetnek politikai szervezeteink. A magyar politikai vezetésnek nem érdeme, hogy a demokráciát és szabad választásokat követelıkkel szemben - bár fegyvereik súlyánál fogva megtehetné - nem lép fel a Pol Potéhoz, Jaruzelskiéhez, Li Pengéhez vagy Rákosiéhoz hasonló módszerekkel. Polgártársak! Ma harminchárom évvel a magyar forradalom és harmincegy évvel az utolsó felelıs miniszterelnök kivégzése után esélyünk van arra, hogy békés úron érjük el mindazt, amit az 56-os forradalmárok véres harcokban, ha csak néhány napra is, de megszereztek a nemzet számára. Ha hiszünk a magunk erejében, képesek vagyunk véget vetni a kommunista diktatúrának, ha elég eltökéltek vagyunk, rászoríthatjuk az uralkodó pártot, hogy alávesse magát a szabad választásoknak. Ha nem tévesztjük szem elıl '56 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdésérıl. Ha van bennünk elég mersz, hogy mindezt akarjuk, akkor, de csak akkor beteljesíthetjük forradalmunk akaratát. Senki sem hiheti, hogy a pártállam magától fog megváltozni. Emlékezzetek: 1956. október 6-án, Rajk László temetésének napján a párt napilapja, a Szabad Nép öles betőkkel hirdette címlapján: soha többé! Csak három hét telt el, és a kommunista párt ÁVH-s keretlegényeivel békés, fegyvertelen tüntetık közé lövetett. Két év sem telt el, és az MSZMP Rajkéhoz hasonló koncepciós perekben ítéltette halálra ártatlanok százait, köztük saját elvtársait. Mi nem érjük be a kommunista politikusok semmire sem kötelezı ígéretével, nekünk azt kell elérnünk, hogy az uralkodó párt, ha akar, se tudjon erıszakot alkalmazni ellenünk. Csak ezen a módon kerülhetjük el az újabb koporsókat, a maihoz hasonló, megkésett temetéseket. Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József a magyar függetlenségért és szabadságért adták életüket. Azok a magyar fiatalok, akik elıtt ezek az eszmék még ma is sérthetetlenek: meghajtják fejüket emléketek elıtt. Nyugodjatok békébe! (Dr. Orbán Viktor 1989. június 16-i beszéde a Hısök terén)

47

EMLÉKEZTÜNK

48

JÚNIUS 16-A AZ 1956-OS MÁRTÍROK EMLÉKNAPJA 1989. június 16-án került sor Nagy Imre '56-os miniszterelnök és társai újratemetésére. Azóta ez a nap az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak az emléknapja. A Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület hagyományosan a magyaróvári temetıben emlékezett meg az 1956.október 26-ai sortőz áldozatairól, sebesültjeirıl, a forradalom leverését követı megtorlások vértanúiról, elszenvedıirıl. Simon Zsuzsanna, az egyesület titkára megemlékezı beszédében kiemelte, hogy kötelességünk városunk ’56-os múltjának ırzése. Az egyesület húsz éve ezen munkálkodik. Tevékenysége elismeréseként 2006-ban Pro Urbe –díjat, 2011-ben Az Év Civil Szervezete díjat érdemelte ki. Az utóbbi években megújult szervezet önálló kiállításokkal, rendhagyó történelmi megemlékezésekkel, publikációkkal, különbözı emléktárgyak készítésével, egy 56-os honlap létrehozásával állított emléket a város ötvenhatjának. Mindannak és mindazoknak, akik szívügyüknek tekintették s tekintik ma is az áldozatok, a sebesültek, a mártírok, a börtönbe vetettek, a megtoroltak emlékének ırzését. Az emléknapon megidézték a mosonmagyaróvári sortőzperben kivégzett Czifrik Lajos, Kiss Antal, Weintrager László, Zsigmond Imre mártírok szenvedéseit, a megtorlások elszenvedıinek fájdalmas visszaemlékezéseit, majd a kivégzettek 1991-es újratemetésének felemelı pillanatait. A koszorúzások végén a résztvevık egy ’56-os képeskönyvet vehettek át a mai nap emlékére.

Újratemetés 1991. 03.23.

49

A BŐNÖK BŐNE Az „erkölcs bajnokai”, a szoc-lib-komcsik most örülhetnek Schmitt Pál, és vele együtt Magyarország lejáratásán. A köztársasági elnöknek „feddhetetlennek” kell lennie, mondják - és ez így igaz. De szerintem, és nyilván sokak véleménye is ez – egy ország miniszterelnökének is feddhetetlennek kell lennie. Nézzük csak meg az elmúlt idıszakot ebbıl a szempontból! Okirat hamisító miniszterelnök nem zavarta a most rikoltozókat (mivel elnapolták a tárgyalást 3 hónappal, hogy közben elévüljön a tett, így megúszta a számonkérést). Ugyanez az illetı választási csalással, a választók szándékos félrevezetésével lett ismét miniszterelnök - lásd Öszödi beszéd. A besúgó, D/209-es miniszterelnök sem zavarta ıket. Az ÁVH-s miniszterelnök sem okozott számukra problémát. Hogy csak ezt a hármat említsem a szoc-lib-komcsi oldalról. Megjegyzem, hogy az interneten érdekes dolgokat lehet olvasni Göncz Árpád volt köztársasági elnökrıl is – akinek lánya, Göncz Kinga is Magyarország ellen fröcsögött az EU Parlamentben. Nem zavarja az ellenzéket az sem, hogy közülük többen szinte folyamatosan feljelentgetik Magyarországot hamis vádakkal, szemrebbenés nélkül kijelentik, hogy 2006-ban nem volt rendır-terror, véres sebesülések, szemkilövés, vizsgálatot, büntetı szankciókat kérnek Magyarország ellen – szándékosan nem hazát írok, mert ezeknek Magyarország nem hazájuk, csak itt élnek (de minek?). Persze mindezek az ügyek eltörpülnek Schmitt Pál „egetverı” bőne mellett. Most aztán példát statuáltak a szoc-lib-komcsik, akik mindenre képesek, hogy Magyarországot lejárassák, mert ık a jó erkölcs, a tisztesség, az igazmondás, az igazságosság, a lelkiismeret „bajnokai”. Nyilván ezért hangzott el a 8 évig ügyeskedı (MSZMP) MSZP egyik miniszterelnöke szájából a „hazudtunk reggel-éjjel-este” és a „trükkök százai…” …stb. hitvallásuk! A köztársasági elnök szerepét, jogkörét az alkotmány – korábban is – fıként reprezentatív feladatokban határozza meg. Ellensúly? Ugyan, az elnök nem vétózhat meg semmit, ha visszaküld egy törvényt, azt két parlamenti ülés alatt ugyanúgy érvényre lehet juttatni. Láthattuk ezt Sólyom László esetében is. A „nagyszerő” Göncz Árpád ravaszabb volt: a taxisokat és a médiát használta fel az SZDSZ céljaira. Schmitt Pál kisdoktoriját plágiumnak kiáltják ki a támadók – akiknek céljai egyértelmőek – egyrészt Schmitt Pált kilökni a köztársasági elnöki székbıl, másrészt a jelenlegi polgári kormány támogatottságát megingatni, elbuktatni. Az ominózus doktori nem lehet plágium, hiszen a plágium azt jelenti, hogy valaki másnak a szellemi termékét úgy adja elı, mintha az a sajátja lenne, ez itt nem állhat fenn, mivel Schmitt Pál az irodalomjegyzékben feltüntette a felhasznált dokumentumokat. Lehet, hogy elkövetett formai, jelölési hibát, ezt az akkori bizottságnak észre kellett volna vennie. Érdemes és érdekes volna megkapargatni sok tanult ember, tudósnak mondott, s magát tudósnak tartó – Schmitt Pál soha nem tartotta magát tudósnak - doktor munkásságát. Van például olyan szak, ahol tanulmányaik befejezésével rögtön megkapják a doktori címet – külön 2 éves doktori iskola, doktori vizsgák/szigorlatok nélkül. Ugye, szelíd mosolyú Schiffer András? Ugyanígy el lehet gondolkozni azon is, hogy minden esetben új tudományos felfedezéseket tartalmaznak a doktorik? Pl. valamely történeti eseményt, vagy egy mővész- költı- író, stb. munkásságát dolgozza fel valaki? Legfeljebb „kikutatja” az adatokat, majd újra értékeli, átfogalmazza azt, amit elıtte már többen leírtak – esetleg más szemszögbıl nézve. Ugyanez elmondható az egyszerő diplomamunkákról (záródolgozat, szakdolgozat) is. Persze, jön a simlis szöveg, hogy ez nem tudományos fokozat, hanem cím. Érdekes, más országokban ilyen alig-alig akad. Ha leírva látod a nevet, secko-jedno. Amúgy van, aki arra emlékszik, hogy valamikor az 1980-as évek végén, ’90-es évek elején esetenként lasszóval keresték a doktoranduszokat, mert nemigen álltak sorba a jelöltek. Mert azért követelmény volt, fıtárgyi, melléktárgyi vizsga, legalább középfokú nyelvvizsga. Sıt, úgy rémlik, hogy maga a Testnevelési Egyetem, mint egyetemi intézmény is vita tárgya volt. A sportolók zöme testnevelı tanárnak jónak ígérkezett, de hogy mindnyájan tudományos cím alapjaival rendelkezı tudás birtokosai lettek volna? Aligha. Márpedig az egyetem, az univerzitás intézményesen ezt feltételezi. Az akkori minisztériumban és az akkreditációs testületekben, ahol a téma forgott, inkább a mővészeti felsıoktatásban ajánlott, majd elfogadott DLA fokozat felé hajlottak.. (Mielıtt megkérdeznék, közel 36 évet

dolgoztam a felsıoktatásban.) De az ısi magyar lobbizás gyızött, az „adjuk meg ezt a gesztust, úgysem kerül semmibe” döntés született. Németországban (amúgy köztársaság, ha valaki esetleg az ország szó miatt ezt kétségbe vonná, s ebbe is

50

belekötne) Hochschule-ban folyik a felsıfokú, tehát fıiskolai sport, testnevelı- és edzı- képzés. Rosszabb ott a sport? Kíváncsi lennék, hány doktori dolgozat állná ki a vizsgálatot, ami az akkori kritériumoknak megfelelt, nem vizsgálták olyan szigorral, mint az utóbbi néhány évben – ami egyébként helyes. De mindenkire érvényesen, nem egyetlen embert megalázva, megszégyenítve, míg mások röhögnek a markukba. Vajh’ a külföldön szerzett doktorik megfelelnek a jelenlegi magyar doktori követelményeknek? A támadó söpredék tulajdonképpen megkérdıjelezi az akkori doktori bizottság szakmai tudását is, a témavezetı, opponens, bírálók hozzáértését -, mert hogyan lenne lehetséges az, hogy nem vették észre a „plagizálást”, miért nem adták vissza átdolgozásra az anyagot? Ahogy ez szokás, ha nem megfelelı a dolgozat. A vádlók mit tettek le eddig az asztalra a magyar népért, Magyarországért? Milyen pozitívumot, hazánk érdekeit szolgáló cselekedetekrıl tudnak számot adni? Semmirıl -, hiszen csak gyalázkodnak, hazudoznak, ártanak a nemzetközi bal-lib-komcsi-bolsikkal összefogva – bizonyítékok nélkül. (Lásd Brüsszel, EU- támadás sorozat.) A haza iránti felelısséget hírbıl sem ismerik! Schmitt Pál világhírő sportoló, olimpiai bajnok, tudtommal külföldi egyetem díszdoktora (ez független az itthoni doktori cím meglététıl), öregbítette hazánk hírnevét sport diplomataként is. Schmitt Pált 2004-ben az Európai Parlament képviselıjévé választották, 2009 júniusában megerısítették megbízatását. Ezt követve a Parlament alakuló ülésén a kulturális bizottság elsı alelnökeként és a horvát csatlakozást elıkészítı bizottságban végzett tevékenysége elismeréseként az Európai Parlament alelnökévé választották. Ezzel az Európai Unió eddigi legmagasabb magyar tisztségviselıje lett. Köztársasági elnökként is elismerésre méltó teljesítményt nyújt. Angol, német, francia, spanyol és orosz nyelven beszél. Mindezt együttesen kellene mérlegelni. Tulajdonképpen egy másik intézmény - a SOTE - bírálta felül egy másik intézmény döntését. 1992-ben a Testnevelési Egyetem önálló intézmény volt a SOTE-hoz 2000-ben integrálták. Akkor ugye minden intézményre áll ez a lehetıség?! 20 év elteltével! Valóban nem szabad idegen tollakkal ékeskedni. Az is túlzás, hogy a tatabányaiak Jézussal hozzák párhuzamba. De valamiben azért igazuk van: Jézus a házasságtörı asszony elítélését, halálos megkövezését követelıknek pedig mondá: az vesse rá az elsı követ, aki köztetek bőntelen. Erre a vádolók lehajtották fejüket és lassan elszéledtek. Akik aljas szándékkal kivakarták ezt az ügyet, makulátlanul tiszták? A szándékaik is? Feltételezésem szerint, ez a hadjárat csak részben irányult Schmitt Pál ellen, részben pedig a kormány megbuktatására. Mindez persze a tisztesség nevében. Schmitt Pál emberi nagyságáról, hazafias voltáról tett tanúbizonyságot, amikor lemondott. A nemzet érdekeit helyezte elıtérbe, nem a sajátját. Ezt senki nem cselekedte meg az utóbbi 60 évben. Még mindig az írás elején feltett kérdés motoszkál bennem, és nyilván még sokakban: hol voltak ezek a lángot okádók Horn Gyula 1956-os pufajkás szerepének, Medgyessy Péter D-209-es idegen kém voltának, majd Gyurcsány Ferenc Öszödi beszéde ügyének kirobbanása után? Nemhogy nem mondtak le, de tulajdonképpen mindnyájan Horn cinizmusával reagáltak: „na és?” Remélem, az idézıjel és a szerzı nevének feltüntetése igazolja, hogy a hosszú szöveget pontosan, az alkotó megnevezésével, filológiai pontossággal idéztem. Az erkölcsi színvonalat szintén. K. Patakfalvy

Kedves János! Küldöm „A BŐNÖK BŐNE” (megj. Érdi Lap, X. évf. 8. sz. A Polgári Összefogás Lapja) címmel megjelent írásom, melynek témája a szoc-lib-komcsik által gerjesztett Schmitt Pál elleni lejárató támadásról. Üdvözlettel KPKatalin

51

ISTEN, HAZÁNKÉRT TÉRDELÜNK ELİDBE. RÚT BŐNEINKET JÓSÁGODDAL FÖDD BE. SZENT MAGYAROKNAK TISZTA LELKÉT NÉZZED, ÉRDEMÉT IDÉZZED. ISTVÁN KIRÁLYNAK SZÍVE GAZDAGSÁGÁT. SZENT IMRE HERCEG KEMÉNY TISZTASÁGÁT. LÁSZLÓ KIRÁLYNAK VITÉZ LOVAGSÁGÁT Ó, HA CSAK EZT LÁTNÁD. SZENT ERZSÉBETBİL HİS SZERETET ÁRAD. MARGIT IMÁI VEZEKELVE SZÁLLNAK. MINKET HIÁBA URAM NE SIRASSON, ÁLDOTT BOLDOG ASSZONY. RÁNK, BŐNÖSÖKRE MINDEN VERÉS RÁNK FÉR, DE KÖNYÖRÖGNEK İK TÉPETT HAZÁNKÉRT. HADD LEGYÜNK MINK IS TISZTÁK, HİSÖK, SZENTEK,

HAZÁNKAT ÍGY MENTSD MEG.

52

VISSZASZÁMLÁLÁS 2006-BAN BÚCSÚZTATTUK BARÁTUNKAT VASVÁRI VILMOS, NY. EZREDEST, MINDENKI VILIJÉT, A MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉG ELNÖKÉT. A TAGSÁG ELNÖKNEK MÁDI JENİT VÁLASZTOTTA MEG. 2007-BEN BÚCSÚZTATTUK ZIMÁNYI TIBORT, MINDENKI TIBORÁT A RECSKI SZÖVETSÉG ALAPÍTÓ ELNÖKÉT. A STAFÉTABOTOT KRASZNAY BÉLA NY. EZREDES VETTE ÁT. 2011-BEN BÚCSÚZTATTUK BARÁTUNKAT MÁRTON ANDRÁS NY. ALTÁBORNAGYOT MINDENKI BANDI BÁCSIJÁT, A FORRADALMI NEMZETI SZÖVETSÉG ELNÖKÉT. EZZEL A SZÖVETSÉG MEGSZŐNT LÉTEZNI. 2011-BEN BÚCSÚZTATTUK MENCZEL GUSZTÁV BARÁTUNKAT, A SZOVJETUNIÓBAN VOLT MAGYAR POLITIKAI RABOK ÉS KÉNYSZERMUNKÁSOK SZERVEZETÉNEK ELNÖKÉT. A SZERVEZETET LÁNYA, MENCZEL ERZSÉBET ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİ VEZETI. 2012-BEN BÚCSÚZTATTUK BARÁTUNKAT MÁDI JENİ NY. EZREDEST AZ ’56-OS SZÖVETSÉG VOLT ALELNÖKÉT, A MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE ELNÖKÉT. BARÁTAINK NAGY IDİK TANÚI, SZENVEDİ ALANYAI VOLTAK, IGAZ MAGYAROK, ÉS AMI FONTOS, VALÓDI SZABADSÁGHARCOSOK, AKIK MEGALKUVÁS NÉLKÜL, SAJÁT ÉLETÜKET IS KOCKÁRA TÉVE, FÖLDI ÉLETÜK UTOLSÓ PILLANATÁIG MUNKÁLKODTAK NEMZETÜNKÉRT. A HAZÁNKÉRT, BAJTÁRSAINKÉR. KIEMELKEDİ VEZETİI VOLTAK SZÖVETSÉGEIKNEK. NAGY TISZTELETTEL ÉS SZERETETTEL EMLÉKEZZÜNK BARÁTAINKRA. KÉRJÜK A MINDENHATÓ URUNKAT, HOGY BIZTOSÍTSON SZÁMUKRA MEGFELELİ HELYET AZ ÉGI CSATAMEZİN.

53

MEMENTÓ

ÖRÖK MEMENTÓKÉNT KÖZÖLJÜK AZON BÍRÁK NEVÉT, AKIK – MAI ISMERETEINK SZERINT – A NÉPKÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ITÉLTÉK EL HARCOSTÁRSAINKAT.

ANTAL PÁL - B.TÓTH MATILD - BALI LÁSZLÓ - BARNAFÖLDI JÁNOSBARTA KÁLMÁN - BARTA KÁLMÁN - BENKE LÁSZLÓ - BÉRES SÁNDORBIMBÓ ISTVÁN - BORBÉLY JÁNOS - BUDAY FERENC - CIESLÁR VIKTORCSOHÁNY LÁSZLÓ - DANICS BÉLA - EGRI KÁROLY - FÁBIÁN BÉLA – FARKAS JÓZSEF - FAZEKAS FERENC - FEHÉRVVÁRY ÁRPÁD - FEKETE LÁSZLÓ FELFÖLDI LÁSZLÓ - GAÁL SÁNDOR - GÁSPÁR GYULA - GYEPES ISTVÁN – HALÁSZ PÁL - HORVÁTH MIHÁLY - ISTVÁN GÁBOR - JACSÓ JÁNOS – JUHÁSZ IMRE - KELEMEN GÉZÁNÉ - KISS ERNİ - KISS ISTVÁN – KISS ISTVÁN GÁBOR - KOHAREK JÓZSEF - KOVÁCS LÁSZLÓ - KUHNYÁR LÁSZLÓ LAKATOS FERENC - LAKATOS IMRE - LAKATOS ISTVÁN - LALUSKA PÁL – LÁZÁR MIKLÓS - LEE TIBOR - LEDÉNYI FERENC - LENGYEL ZOLTÁN LOMJAPATAKI BÉLA - MAÁR FERENC - MAJOR MIKLÓSNÉ - MÁRTON JÁNOS MÁTSIK FERENC - MÁTYÁS MIKLÓS - MECSÉR JÓZSEF- MIKES ISTVÁN – MOLNÁR FERENC - MOLNÁR GYÖRGY- MOLNÁR LÁSZLÓ - MORICZ BÉLÁNÉ MUNDI JÁNOS - NÉMETH FERENC - NYIRI BÉLA - ODLER JÁNOS – PARAIZS ENDRE - PINCZÉS ISTVÁN - PÉK SÁNDOR - POZSGAI ISTVÁN – RADÓ ZOLTÁN - RÉVY GYÖRGY - SCHAUFHAUZER ISTVÁN - SEPSEY LÁSZLÓ SÖMJÉN GYÖRGY - SUGÁR LÁSZLÓ - SZÁNA KÁROLY - SZEKERES KÁROLY – SZÍJÁRTÓ KÁROLY - SZIMLER JÁNOS - SZOKOLY ISTVÁN -TÁRKÁNYI ERNÕ TORDAI GYULA - TÓTH ISTVÁN - TÓTH LÁSZLÓ - TUTSEK GUSZTÁV - VÁGI ÉVA VÁGÓ TIBOR - VIDA FERENC - ZALAI MIKLÓS

54

IDEJE…..LENNE…..MÁR…. MIKOR FOGNAK,- BOCSÁNATOT KÉRNI-AZOK A NEMZETGYILKOSOK, IDEGENT KISZOLGÁLÓ GAZOK, KIK EZREKET BÖRTÖNBE ZÁRTAK,-AKASZTOTTAK! VÉGRE,- ELÉGTÉTELT ADNI AZ ÁLDOZATOKNAK?! (SZOKODY TIBOR)

(Forrás: 1956-os Intézet Megtorlás és emlékezés c. kötet, 1996.)

55

SZÖVETSÉGÜNK KÜLDÖTTSÉGE TISZTELGETT A BÍBOROS ÚR EMLÉKE ELİTT.

56

VITÉZ NÉMETH LÁSZLÓ A KÖR, HA BEZÁRUL E FÖLD ADJON HELYET. - VITÉZ NÉMETH LÁSZLÓ BARÁTUNKRA EMLÉKEZÜNK -

MINT TORLODÓ HULLÁM CSAPKOD A GONDOLAT, HOL AZ ÉGBEN SZÁRNYAL, HOL FÖLDET SIMOGAT. MEGNYUGVÁSA HOL LESZ HÁBORGÓ LELKEMNEK? SZEGÉNY FÖLD VAGY HAZÁM, MIÉRT SZERETLEK? MIÉRT, HOGY MARASZTALT SORSOM-E BÚS FÖLDÖN? HA SZABAD NEM VAGYOK, HAZÁM E A BÖRTÖN? TUDNA-E SZÁRNYALNI LELKEM IDEGENBEN, HOL, MINT GYERMEK SÍRTAM HAZÁM…..TE ÉRETTED. VAGY TALÁN ITT SÍRJAM EL MINDEN KÖNNYEMET? HISZ HA SÍROK, MINDEGY MELY FÖLDRE KÖNNYEZEM A RÁCSON HA KITEKINTEK

MINT FÁRÓL A LEVÉL

ZÖLD LOMB SUSOG FELÉM,

PEREGNEK AZ ÉVEK

AZT SÚGJA, HOGY HŐ VAGY HOZZÁM,

HA VISSZATEKINTEK?

SZÍVED CSAK AZ ENYÉM.

FÁJNAK AZ EMLÉKEK.

TAVASZ VAN –E VAGY İSZ? MINDEGY MÁR NEKEM. SÁRGULJATOK LOMBOK, FEDJETEK BE ENGEM.

57

BE IK TA T Á S OM RA (ünnepélyes kópéköltemény-átirat)

Lám, képviselı lettem énmeglepetés e költemény csecse becse: ajándék, mellyel meglepem e parlamenti szegleten magam magam. Hatvanegy évem tovaszállt, s még ilyen tisztség sose várt. Az ám, Hazám! Voltam „majdnem igazgató”, nem ám ily széksor koptató szegény legény. Nem lettem, mert lakhelyemen Eltanácsolt felettesem, fura úr’a. Intelme gyorsan, nyersen ért a „Reform” ötleteimért, a hont kivont szikével óvta ellenem. Ide idézi szellemem hevét s nevét: „ Ön, amíg szóból értek én, Nem lesz orvos e féltekén!”gagyog s ragyog. Ha örül „nagy el, nagy el” még, Hogy hısünk nem gyógyít most épp, sekély e kéjÉn egész népemet fogom Nem középiskolás fokon gyógyítani! (Székelyhidi László 1990.

58

Dr. Kövér László az Országgyőlés Elnöke: Szomorú kötelességemnek teszek eleget azzal, hogy tájékoztatom Önöket Székelyhidi László volt képviselıtársunk szombati haláláról. Elhunyt képviselıtársunk az elsı szabadon választott országgyőlés MDF-es képviselıjeként dolgozott. Tagja volt a Szociális- Egészségügyi-és Családvédelmi állandó bizottságnak És több IPU baráti tagozatban is tevékenykedett. Az 1956-os tragikus mosonmagyaróvári sortőz súlyos sebesültjei közül többen az ı szakmai tudásának köszönhetik felgyógyulásukat. Élete végéig hő maradt a forradalom és szabadságharc eszméihez. Képviselıi felszólalásaiban többször hangsúlyozta az ártatlan áldozatok emléke megırzésének és a kivégzett mártírok rehabilitációjának szükségességét. Példamutató hazaszeretetéért és helytállásért az 56-os Szövetség 2011-ben Kósa Pál emlékéremmel tüntette ki. Kérem Önöket, hogy néma felállással adózzunk elhunyt képviselıtársunk emlékének!

59

60

GYÁSZOLUNK Kedves Jánosunk! Meghalt Oberhofer Fitzünk, az Osztrák-Magyar Társaságtámogató tagja es egyesületünk pénztár ellenıre! Az Osztrák-Magyar Társaság vezérkara és Szenátorai kegyelettel gyászolja kitőnı munkatársunkat, és mint embert is, egy jó barátot veszítettünk el. Külön megköszönöm az 56-Szövetség elnökének Fazekas János Lászlónak, aki egyben társaságunk Szenátora is, hogy Oberhofer Fritz barátunkat meg halála elıtt közvetlen, kérelmemre kitüntette, ez által munkásságát elismerte a magyarság! Szívélyes üdvözlettel Salzburgból, Az Osztrák-Magyar Társaság képviseletében Homolya Zsófia s.k. elnöknı OMT – ÖUG Elhunyt Oberhofer Fritz Hosszú betegség után, május 16-án elhunyt Oberhofer Fritz, az ausztriai magyarság kiemelkedı személyisége. Oberhofer volt a Bécsi Magyar Kultúregyesület Délibáb mővészeti vezetıje és a magyar népcsoporttanács tagja. Oberhofer ORF munkatárs is volt Oberhofer továbbá a magyar népcsoporttanács tagja volt, a Dachverband Csúcsszervezet vezetıségi tagja, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület munkatársa valamint az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának tagja és az ORF munkatársa is. A magyar kultúra nagy támogatója Oberhofer Fritz 1955-ben született Bécsben, az egyetemen publicisztikát végzett, késıbb az ORF külsıs munkatársa lett Bécsben. Több cégnél felelıs munkatársa volt az informatikai részlegnek. Szimpátiája a magyar kultúra iránt már ifjúkorában kialakult, ezért felnıtt életének nagy részét a magyar kultúrának, fıleg a zenének szentelte. Oberhofer Fritzet családja és barátai gyászolják.

61

Tóth József szövetségünk titkárának temetése.

62

TÖRTÉNELMI JELENTİSÉGŐ TÁRSADALMI ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FORRADALMI NEMZETI SZÖVETSÉG ALAPÍTÓ ELNÖK: MÁRTON ANDRÁS NY. ALTÁBORNAGY MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE ALAPÍTÓ ELNÖK: FÓNAY JENİ ELNÖK: VASVÁRI VILMOS MÁDI JENİ ELNÖK: DÉGI ANDRÁS RECSKI SZÖVETSÉG ALAPÍTÓ ELNÖK: ZIMÁNYI TIBOR ELNÖK: KRASZNAY BÉLA NY. EZREDES SZOVJETUNIÓBAN VOLT MAGYAR POLITIKAI RABOK ÉS KÉNYSZERMUNKÁSOK SZERVEZETE ALAPÍTÓ ELNÖK: MENCZER GUSZTÁV ELNÖK: MENCZEL ERZSÉBET TÖRTÉNELMI IGAZSÁGTÉTELI BIZOTTSÁG ELSİ ELNÖK: VÁSÁRHELYI MIKLÓS ELNÖK: REGÉCZY-NAGY LÁSZLÓ NY. DANDÁRTÁBORNOK IGAZOLT MAGYAR SZABADSÁGHARCOS VILÁGSZÖVETSÉG ALAPÍTÓ ELNÖK. BOCSKAI JÓZSEF ELNÖK. BOCSKAI JÓZSEF 1945-1956 KÖZÖTTI POLITIKAI ELITÉLTEK KÖZÖSSÉGE ELSİ ELNÖK: FEHÉRVÁRY ISTVÁN ELNÖK: FEHÉRVÁRY ISTVÁN TÁRSELNÖK: PETRUSZ TIBOR ’56-OS SZÖVETSÉG ALAPÍTÓ: DR. KRASSÓ GYÖRGY JÁNOS ELNÖK: ROIK JÁNOS – HORNYÁK TIBOR ELNÖK: FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ

ÖRÖK OKTÓBER VALAMIKOR ’56 IFJÚ HİSEI VOLTAK. MA EGY VÉRES KOR… TÚLÉLİ: EMLÉKEI. PRO ÉS CONTRA… VITATOTTJA SORSNAK. KIKET SENKI SEM AKAR MEGÉRTENI. AZOK… AKIK… NYUGSZANAK A FÖLDBEN,MÁR NEM KÉPESEK EMLÉKEZTETNI, A MÁ-T. MERT AZ… GYORSAN FELEJT S KÖZÖNNYEL MEGHAZUDTOLJA ’56 ELVÉT… IGAZÁT. (2000. MÁRCIUS 15. SZOKODY TIBOR)

63

HOTEL AQUAMARIN. HÉVIZ – HONVÉD UTCA 14. T ÁJ É K O Z T AT J U K S Z Ö V E T S É G Ü N K T A G J A I T , H O G Y P A P P G Á B O R P O L G Á R M E S T E R Ú R E L İ T E R J E S Z T É S É R E H É V I Z V ÁR O S Ö N K O R M ÁN Y Z AT I T E S T Ü L E T É N E K H AT Á R O Z AT A É R T E L M É B E N AZ AQ U AM A R I N S Z Á L L Ó B AN O K T Ó B E R 1 - T İ L - M Á R C I U S 3 1 - I G TERJEDİ IDİBEN KEDVEZMÉNYES TÉRITÉSI DÍJ ELLENÉBEN PIHENHETNEK, G Y Ó G Y U L H A T N AK T A G J A I N K . AZ A É P Ü L E T K E L E T I O L D A L ÁN L E V İ S Z O B ÁK B A N . I D E G E N F O R G A L M I A D Ó N A P O N T A F T 4 2 0 .S Z O L G Á L T A T ÁS : S V É D A S Z T A L O S R E G G E L I , M E N Ü S O R O S E B É D V A G Y V AC S O R A . K Ü L S İ É S B E L S İ F Ü R D İ M E D E N C E – S Ó K A M R A- G K . P A R K O L Á S .

64

HOTEL SZIESZTA. SOPRON - LİVÉR KÖRÚT 37. T ÁJ É K O Z T AT J U K S Z Ö V E T S É G Ü N K T A G J A I T , H O G Y E G Y Ü T T M Ü K Ö D É S I M E G ÁL L A P O D ÁS T K Ö T Ö T T Ü N K A S O P R O N I H O T E L S Z I E S Z T A V E Z E T É S É V E L , M E L Y N E K É R T E L M É B E N S Z Ö V E T S É G Ü N K T AG J A I K E D V E Z M É N Y E S T É R I T É S I D Í J E L L E N É B E N , E G É S Z É V B E N I G É N Y B E V E H E T I K A S Z ÁL L O D A S Z O L G Á L T AT Á S A I T . I D E G E N F O R G A L M I A D Ó N A P O N T A F T 3 4 0 .S Z O L G Á L T A T ÁS : S V É D A S Z T A L O S R E G G E L I , E B É D V A G Y V AC S O R A, WE L L N E S H AS Z N Á L AT É S G K . P A R K O L Á S . S Z O B AF O G L A L Á S . 0 6 - 9 6 - 3 1 4 - 2 6 0 T E L E F O N O N .

65

HONLAPOK ÁLLAMBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK TÖRTÉNETI LEVÉLTÁRA www.abtl.hu KISFOGHÁZ EMLÉKHELY www.1956.kisfoghazemlekhely.hu KORMÁNYZATI KUMMUNIKÁCIÓÉRT FELELİS ÁLLAMTITKÁRSÁG www.kormany.hu MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE www.pofosz.hu MOSONMAGYARÓVÁR 1956 www.emlekhely1956-movar.egalnet.hu NAGY IMRE EMLÉKHÁZ www.nagyimreemlekhaz.hu NEMZETI EMLÉKHELY ÉS KEGYELETI BIZOTTSÁG www.nkb.hu POLITIKAI ELITÉLTEK KÖZÖSSÉGE www.mpek.hu SZABADSÁGHARCOSOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY www.szabadsagharcosokert.hu 56-OS SZÖVETSÉG www.56osszovetseg.hu

MOST MÉG TITOK, A JÖVİ MIT REJTEGET, BOLDOGSÁG ÉS ÁLOM ELFÚJJA A FELLEGET. REMÉLJETEK ÉS MINDIG ÉS MINDENKOR EMBERKÉNT ÉLJETEK. TAGDÍJAT, ADOMÁNYAIKAT AZ ERSTE BANKNÁL VEZETETT SZÁMLÁNKRA KÉRJÜK UTALNI

11600006-00000000-21528312 FELELİS KIADÓ FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ SZERKESZTİSÉG FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ- SZENDINÉ KÓSA KATALIN 1051 BUDAPEST, NÁDOR-UTCA 36./VI. EMAIL: [email protected]

66