540 éves a magyar könyvnyomtatás

XVIII. évfolyam, 278. szám, 2013. június 14.

mastertan278 jun gmn

2013/06/10

16:10

Page 1

A nyomtatott termék a maradandóság része

Környezetbarát: a természetbôl vétetett, és annak károsítása nélkül képes visszatérni oda

540 éves a magyar könyvnyomtatás


2013/06/10

16:10

Page 2


2013/06/10

16:10

Page 3

SEMMIKÉPP NEM VAGYUNK SZINKRONBAN… A pályázati pénz igazi Janus-arc. Mára azonban már kiderülni látszik, hogy nagyobb az az oldala, amely a „rosszarc”, s igen kicsike – sôt, hosszabb távon szinte láthatatlanná zsugorodik – a „jobbik énje”. Egyrészt tény, hogy valóban beruházásélénkítô: enélkül nagyon nehéz lenne a fejlesztés – fôleg a drága eszközökkel dolgozó nyomdaipar számára. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy az egészséges piaci versenyt elképesztôen megborítja. Az „ingyen pénzen” vett gépek amortizációs költsége lényegesen alacsonyabb, emiatt az árképzés egészen-egészen-egészen más alapokon nyugszik, és egy olyan kiélezett árharcban – amely jó ideje tart, és természetesen jelenleg is folyik – ez gyilkos hatással van az iparág valamennyi szereplôjére. Az „ingyen pénz” maradandóan veri szét bármilyen ágazat gazdasági normalitását. A pályázati pénz azt okozza a gazdasági életben, mint a százméteres síkfutásnál – attól függôen, honnan nézzük – az ötvenméteres elôny/hátrány. Egy biztos: nem sportszerû, nem fair körülményeket teremt. Mindazonáltal a pályázati pénzbôl beruházók sincsenek könnyû helyzetben, a hitelkonstrukciósokról meg nem is beszélve. Akinek meg ez sincs, meg az sincs, az se örülhet: annak ugyanúgy nincs elegendô munkája, mint a többieknek, ugyanúgy küzd, ugyanúgy kétséges a jövôje. Az kevés vigasz, hogy ki bukik kevesebbet, ha mindenki bukik… Azt gondolom, ha az emberfia elôre látná egy vállalkozás elképesztô nehézségeit, fejvesztve bemenekülne egy csendes sarokba, és várná, hogy elmúljon ez irányú késztetésének rohama, majd gondosan ügyelne, hogy vissza ne térjen. Ahhoz, hogy belevágjunk annak idején – vagy éppen most –, egyszerre van/volt szükségünk a vak ló bátorságára és az önmagunk erejében való feltétlen bizodalomra. Ha mégoly körültekintôen és megfontoltan alapítottuk is vállalkozásunkat, ha mégoly kidolgozott üzleti és megvalósítási tervvel is rendelkeztünk, már csak azon okból sem volt elégséges, merthogy igaz a mondás: csak a változás állandó. Ezzel együtt nincs is baj a változás örökkön valóságával, csak annak tempójával, de fôleg az irányával. Ma egyrészt nem lépést, hanem rohanást kell tartani a változásokkal, és az irányt olyan sebesen változtatni az éppen aktualitását élô, nem ritkán mesterségesen gerjesztett trendekre, amelyre bárki is – fôleg egy drága eszközparkú iparág –, legfeljebb módjával, de inkább egyáltalán nem képes. Az akár több százmilliós termelôeszközöket nem lehet „csak úgy” kihajítani, mert éppen gyorsult és fordult a „széljárás”. Ha egy korábbi beruházás, fejlesztés nem tudja kitermelni az árát – merthogy a változás gyorsabb –, akkor nincs mibôl a változást lekövetni. Kétségtelen: magunknak „pörgettük fel az életet”, és most átbukni látszik rajtunk. Jószerint csak loholunk utána, esetleg elôtte, vagy éppen mellette, de semmiképp nem vagyunk szinkronban vele… A megoldást megtalálni manapság alighanem szinte képtelenség, mert, ha még esetleg tudjuk is, mit és hogyan kellene tenni, nem biztos, hogy lehetôségünk is van megtenni. Hogy mire lehet mégis számítani? Óhatatlanul az Úr zárószavai jutnak eszembe Madách Imre Ember tragédiája címû mûvébôl: „Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!” Nos, igény szerinti nyarat mindenkinek! A szokásos nyári szünetünket követôen pedig ôsszel találkozzunk! PRINTinfo

Kiadja: a PRINTinfo Kft. • Cím: 1111 Bp., Kende u. 11., I. em. 1. • E-mail: [email protected] • www.printline.hu • Kiadóvezetô-fôszerkesztô: Korsós Ilona • Szerzôk: Kiss Nóra, Malatyinszki József, Nagy Veronika, Spartvis • Hirdetésfelvétel, felvilágosítás a PRINTinfónál (szerkesztôségi órák: 8–9 óra között): 1/226-1944 • Megjelenik: cca. 3 hetente, 3 000 példányban • Következô szám: 2013. szeptember 11. (kéziratzárás: 2013. szept. 1.) • Szedés-tördelés: PRINTinfo • Korrektor: Fáklya Ágnes • Levilágítás CtP-re: GMN-Buda, Pauker Holding • Nyomdai munkák: Pauker Nyomda (F. v.: Vértes Gábor) • Papír: Budapest Papír (Hello Fat Matt 1.1 vol. 100 g) • ISSN: 417–4804 • Nyilvántartási szám: 163/0398/2/2010. A lapban megjelent írások a forrás megjelölésével szabadon felhasználhatók. • A hirdetések tartalmáért a szerkesztôség nem vállal felelôsséget!

3

Tar talom info


2013/06/10

Díj info

16:11

Page 4

Magyar Nyomdászatért életmûdíj – 2013

Schuck István. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6–7 oldal …Majd – felismerve, hogy a nyomdai és kötészeti partnerek erôteljesen igénylik a közvetlen kapcsolattartást, a helyi raktárkészletet, szervizt és alkatrészellátást stb. – rábeszélte Richter urat elôször helyi iroda, majd rövidesen helyi vegyesvállalat alapítására. Az ötlet egyébként olyannyira bevált, hogy… …ezek az immáron jogilag és tulajdonosilag is független cégek megtartották egymás között az együttmûködést. Késôbb szerencsésnek bizonyult…

Cég info

Océ-Hungária: V. Digitális Könyvnyomtatási Pályázat . . . . . . . . . . . . . . . . . 8–10. oldal

Köz info

15. Csomagolástechnológus és Papíros szakmai nap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12–15. oldal

Bevezetô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12. oldal Felsôoktatás helyzete, új képzési lehetôségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12. oldal Hírek, aktualitások, adatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12–13. oldal Környezetvédelmi termékdíj – tapasztalatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .13. oldal Interaktív pop-up mesekönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .13 oldal Papíralapú termékek visszaforgatásának… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .13. oldal Globális szabvány, avagy a megbízható digitális információ biztosítéka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .13–14. oldal Élelmiszer-csomagolások nyomtatásának szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14. oldal Magyarországon elôször – gombafertôzés-vizsgálat a közgyûjteményekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14. oldal A flexó kihívása: a nyomat minôsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14–15. oldal Tudományos konferencia, valamint az Óbudai Egyetem: szakmérnökképzési felhívása . . . . . . . . . . . . . . . .15. oldal

Köz info

Vándorgyûlés – 2013. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16–22. oldal

Bevezetô, valamint a házigazdák – Generál Nyomda, Lapcom– bemutatkozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16. oldal Új mérnök-továbbképzési programok az Óbudai Egyetemen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17. oldal Az ágazat saját, új, és több mint kiállítása – PPDExpo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17–18. oldal A nyomtatott csomagoláshoz kapcsolódó aktualitások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .18. oldal Élet egy saját nyomda elbukása után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .19. oldal Merre tart a magyar nyomdaipar fejlôdése egy gépkereskedô szemével . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20. oldal Océ – manroland: a flexibilis termékstuktúra elônyei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .21. oldal Egy független kötészet paradigmaváltása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .22. oldal

Cég info

„A kevesebb több…”

Metsä Board …a legfontosabb, hogy jelentôsen könnyített súlyban tudják ugyanazt a minôséget, feldolgozhatóságot, simaságot, szilárdságot, vastagságot kínálni, Tehát most egy jóval könnyebb Simcote valamennyi „tudása” egyenértékû… Beszámoló a partnertalálkozóról . . . . . . . . . . . . .22–23. oldal

Könyv info

Ne zavarj! Olvasok!

…debütált a „Ne zavarj! Olvasok!” kilincsakasztó, és óriási sikert aratott: szinte nem volt olyan látogató, aki ne vitt volna magával… Magyar Nyomdatermék flyer . . . . . . . . . . . . . . . . . .24. oldal

4

Könyv info

Könyvek ünnepe

Nyomdászünnep Békéscsabán . . . . . . . . . . . . . . . . . 25. oldal

Gép info

Book On Demand (3.)

…gépsor helyett modulárisan . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26. oldal

Köz info Spartvis: „nem comme il faut…” . . . . . . . . . . . . . . . 28.oldal PNYME-hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29. oldal CSAOSZ: Hungaropack 2013 pályázat . . . . . . . . . . 30. oldal Nyomdavilág: Zöld Díj pályázat . . . . . . . . . . . . . . . . 30. oldal

Apró info

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .31. oldal


2013/06/10

16:11

Page 5

Díj info


2013/06/10

16:11

Page 6

Magyar Nyomdászatért életmûdíj – 2013

Schuck István

Tanulóévek és a sport Schuck István 1951. szeptember 4én született Pilisvörösváron, és gyermekként minden vágya az volt, hogy régész legyen. Ebbôl kifolyólag rendületlenül járta a környezô erdôket, hegyeket, és „ôskori leleteknek” titulált kövekkel és csontokkal töltötte meg családi házuk pincéjét… Általános iskolai évei alatt kezdett el kézilabdázni, és a csapat komoly sikereket ért el az országos bajnokságokon is. Régészeti érdeklôdése idôközben megcsappant, és az élet realitása mûszaki irányba sodorta: a középiskolát az újpesti Landler Jenô technikumban végezte, ahol nemcsak alapos mûszaki, híradástechnikai ismereteket szerzett, hanem beválogat-

6

ták az iskola híresen erôs kézilabdacsapatába is, amellyel szintén országos szintû bajnoki címet ért el. A középiskolát követôen a Mûszaki Egyetem Villamosmérnöki karán tanult tovább, ám közben sportkarrierje töretlenül ívelt egyre magasabbra, egészen az NB1B-ig, mígnem a 70-es évek közepén olyan súlyos sportbalesetet szenvedett, amely miatt egyszer s mindenkorra le kellett mondania a versenyszerû sportról. A nem kis megrázkódtatást úgy dolgozta fel, hogy onnantól kezdve minden erejét és energiáját a tanulásra fordította. „Az egyetemi tanáraim nem is értették, hogy mi történt, hiszen az addigi – finoman fogalmazva – bukdácsolásom helyett »megtáltosodtam«” – emlékszik vissza ezekre az idôkre Schuck István, aki 1980ban végzett villamosmérnökként.

Nyomdászkodás „Még elôtte, 1978-ban egy fényszedéssel kapcsolatos elôadás hallatán, amely jellegébôl adódóan igen közel állt a híradástechnikához, illetve számítógépes ismeretekhez, amelyeket tanultam, kezdtem el érdeklôdni a nyomdaipar iránt, de oly annyira, hogy amikor a Szikra Lapnyomdába felvételt hirdettek villamosipari mûvezetôi állásra, jelentkeztem, és meg is kaptam a pozíciót.” Így került tehát 1979-ben Schuck István a Szikra Lapnyomdához, ahol megismerte az újságnyomtatás teljes technológiai vertikumát a szedéstôl

egészesen a terjesztésig bezáróan. A 80-as évek elején kapta azt a megtisztelô feladatot a Szikra Lapnyomda berkein belül, hogy Magyarországon elsôként megvalósíthatták a fényszedési technológiát. Ennek kapcsán döntött úgy, hogy jelentkezik a Könynyûipari Mûszaki Fôiskolára – a híres „Gara Mûvekhez” –, amelyet 1984ben sikeresen elvégzett. „Nagyon szerencsés voltam, hogy mindazt, amit a fôiskolán elméletben tanultam, azt a nyomdában – mivel közben rendes mûszakban dolgoztam – rögtön láthattam, tapasztalhattam a gyakorlatban is. Ez így a legjobb iskola!” Már végzett nyomdamérnökként került át a Kossuth Nyomdába fômérnöknek azon feladat kapcsán, hogy a világon elsôként megvalósítsák a kép-szöveg integrációs rendszer bevezetését. „Végül is nem mi valósítottuk meg elsôként: a finnek egy héttel megelôztek bennünket...” – mondja némi iróniával Schuck István a nem kis kihívás kapcsán. Öt évig dolgozott a Kossuth Nyomdában, ahol volt szerencséje egy teljes üzemáttelepítést végrehajtani a Parlament melletti épületbôl a Jászberényi útra – ráadásul úgy, hogy közben nem volt, mert nem lehetett termeléskiesés –, és ott ismerhette meg a teljes ofszet-rotációs és íves nyomtatást, a puha- és keménytáblás kötészeti technológiákat, és tulajdonképpen ennek a tudásnak köszönhetôen került az „ellenkezô oldalra”, vagyis a nyomdagép-kereskedelembe.


2013/06/10

16:11

Miután 1990-ben elhagyta a Kossuth Nyomdát, és – ahogy fogalmaz Schuck István – „megpróbálta a kapitalista világot”: az osztrák Richter cégnél kezdett el dolgozni. A bécsi székhelyû, különbözô kötészeti gépek generál-kereskedelmével foglalkozó vállalatnál a magyar és a romániai piacért felelôs régió igazgatója lett. Majd – felismerve, hogy a nyomdai és kötészeti partnerek erôteljesen igénylik a közvetlen kapcsolattartást, a helyi raktárkészletet, szervizt és alkatrészellátást stb. – rábeszélte Richter urat elôször helyi iroda, majd rövidesen helyi vegyesvállalat alapítására. Az ötlet egyébként olyannyira bevált, hogy rövid idôn belül Lengyelországtól Oroszországig, valamennyi Richter-képviselet vegyesvállalattá alakult, ám ezek az immáron jogilag és tulajdonosilag is független cégek megtartották egymás között az együttmûködést. Késôbb szerencsésnek bizonyult az átalakulás, ugyanis – egy sajnálatos malôr miatt – az osztrák Richter cég felszámolás alá került, de ez már nem érintette a vegyesvállalatokat. „Az üzlethez szerencse is kell, mert hiába hozzuk meg az adott tudásunk mentén a legjobbnak vélt döntéseket, az élet sok mindent felülírhat…” – vallja ma is Schuck István. Létrejött tehát a Prosystem-Inventio Kft., amelynek kezdetben három tulajdonosa volt: Richter úr, az Inventio Kft. és Schuck István, aki azután 1993-ra kivásárolta a másik két tulajdonost, és létrehozta azt a céget, cégcsoportot, amelyet ma is ismerünk: a Prosystem Printet, a Prosystem Service-t és a SIKO-t. Ennek immáron 20 éve… És ez alatt a húsz év alatt olyan neves nyomda-, illetve kötészetigép-gyártók kizárólagos képviseletére kérték fel a cégcsoportot – csak néhány márkát felsorolva –, mint a KBA, a Kolbus és

Sigloch, vagy éppen az MBO. És partnereik között tudhatják a meghatározó hazai íves, rotációs, valamint – fôleg nagyformátumban – a csomagolóanyag-gyártó nyomdákat. Közben pedig a szerviztevékenységüket is igen jelentôsen megerôsítették, felfejlesztették. Arra a kérdésemre, hogy nyomdaipari pályafutása kapcsán mire a legbüszkébb, Schuck István a következôket felelte: „Lehet, hogy furcsán hangzik, vagy kishitûség – de arra vagyok talán a legbüszkébb, hogy kereskedôként a nyomdászszakma elitje és azok az emberek, akiket nyomdászként nagyon tisztelek, ôk partnerként tekintenek rám”.

Oktatás, társadalmi felelôsségvállalás Schuck István a 2000-es évek elején kapott elôször meghívást a Könynyûipari Mûszaki Fôiskolára dr. Endrédy Ildikó tanszékvezetôtôl, kezdetben csak oktatásra, majd 2002-tôl részt vehetett a vizsgabizottság munkájában, amelyet nagy megtiszteltetésnek tartott. Az utóbbi néhány évben pedig vizsgabizottsági elnökként volt módja igen sok fiatal hölgy és úr tanulmányainak befejezését figyelemmel kísérni. Az elmúlt húsz évben évente több alkalommal tartott – Magyarországon és külföldön egyaránt – a nyomdaiparral összefüggô konferenciákon elôadást. Szívügye a „Zöld nyomdaipar”, éppen ezért messzemenôkig támogatja a Nyomdavilág által alapított Zöld Díj pályázatot. És valamennyien emlékezhetünk a Budai család érdekében indított kezdeményezésére, és véghezvitelében történô aktív közremûködésére, amelynek eredményeként több mint 10 millió forint gyûlt össze, és talán a legnagyobb dolog született, ami egyáltalán születhet: a család számára esély egy normális életre.

Schuck István azóta is tartja velük a kapcsolatot, rendszeresen látogatja ôket, figyelemmel kíséri miként alakul életük: jól.

Család és jövô Schuck István 1975-ben nôsült meg, azóta élnek együtt feleségével. Két gyermekük született: fia, István, aki jelenleg is együtt dolgozik vele a nyomdaipar berkein belül, a cégcsoport irányításában tevékenykedik. Ô is nyomdamérnökként végzett, és mellette még két másik – közgazdász és nemzetközi gazdasági kapcsolatok – diplomát is szerzett. Leánya, Tímea, a fôiskola elvégzése óta stewardessként dolgozik: hat évet külföldön, egy éve pedig ismét Magyarországon. És a legfontosabb: idén február elején megszületett elsô kis unokája, Levente, aki – nyugodtan kijelentem – nagyapja szeme fénye. „Az ôsszel nyugdíjba vonulok, és nem fogok már napi 12 órát dolgozni, legfeljebb hatot… Szeretnék minél több idôt tölteni az unokámmal, illetve – remélhetôleg rövidesen – az unokáimmal” – mondja nevetve beszélgetésünk végén Schuck István. ■ Ilona

Díjinfo

Nyomdagépkereskedelem

Page 7

2013/06/10

16:11

Page 8

Cég info


Océ-Hungária V. Digitális Könyvnyomtatási Pályázat vözlô beszédében részben felidézte a pályázat történetét és célját, valamint beszélt a Canon–Océ integráció elônyeirôl. Bevezetôjét követôen pedig Miért éppen Inkjet? címmel tartott elôadást. Ötödik alkalommal került sor a Digitális Könyvnyomtatás pályázat „Legszebb könyv” ünnepélyes díjátadójára 2013. május 22-én, ezúttal már az új, Záhony utcai telephelyen, a Graphisoft Park egyik rendezvénytermében. A beérkezett pályázati mûveket ma már felesleges összehasonlítgatni az ofszettel készült könyvekkel, ugyanis gyakorlatilag nincs különbség sem a hordozó, sem a nyomtatás, sem a kötészet minôségét illetôen. A kivitelezés az idén is a „digitális mûfaj” koronázatlan királyának számító Prime Rate digitális nyomdában történt, a papírt pedig ezúttal is a Budapest Papír Kft., pontosabban az immáron fúzióra lépett BPP&EPH biztosította. Ahogy arra nyilván emlékeznek, a pályázat útnak indíttatásának kettôs célja volt és van is: egyrészt egyfajta mecénási tevékenység, amely segíti az akár elsô kötetes írók, költôk mûveinek megjelentetését, másrészt – és természetesen – magának a digitális könyvgyártásnak a népszerûsítése. Az ünnepélyes díjátadóra érkezett vendégeket Németh György ügyvezetô igazgató helyett – aki csak késôbb tudott csatlakozni a rendezvényhez – ezúttal Szalai István, az Inkjet nyomtatók értékesítéséért felelôs igazgató köszöntötte. Szalai István rövid üd-

8

Azért Inkjet, mert… Szalai István Commercial Printing üzletág-igazgató, Océ-Hungária „Az inkjet technológia a 2008-as drupán debütált. Jellemzôje, hogy abszolút ofszetminôségû nyomatokat képes elôállítani, ugyanakkor rendelkezik a digitális nyomtatás valamenynyi elônyével – változóadat-tartalom, megszemélyesítés stb. –, és nagy példányszámok gyors és hatékony nyomtatására is alkalmas” – kezdte elôadást Szalai István. Ezt követôen rávilágított arra, hogy ezen technológia mind a lapnyomtatásban, mind a könyvgyártásban, mind a tranzakciós küldemények elôállításában jelenthet egy olyan megoldást, amely az e-világ térhódítását megakaszthatja, s újra a print felé tereli a piacot. Az inkjet nyomtatók teljesítménye több mint 15 ezer B1-es ív/óra 4+4 színben. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos terjedelmet tekintve óránként 2500 könyv állítható elô rajta, amely napjainkban megfelel az átlagos példányszámnak. Költségét tekintve pedig szintén versenyképes: egy B5-ös, 250 oldalas könyv, 300–500 példányban történô elôállítása 400 forint/db alatt van. „Az Inkjettel több pénzt lehet keresni” – hangsúlyozta az elôadó,

ugyanakkor kétségtelen, ehhez kellôképpen le is kell kötni a nyomtató kapacitását… Szalai István elôadása befejezô részében némileg „hazabeszélve” elmondta, hogy az Océ, mint a Canon Group tagja, mintegy 14 féle digitális nyomdagépet gyárt, és a világon 47 százalékos (EU-adat: 2012es értékesítés) piaci részesedéssel bír, és csak a múlt évben több mint 200 inkjet digitális nyomdagépet helyezett üzembe világszerte. Három évvel ezelôtt kötöttek a manrolanddal egy együttmûködést, amelynek keretei között a manroland egy olyan kötészeti egységet fejlesztett az Océ-gépek mögé, amellyel nemcsak könyvek, hanem újságok, magazinok, DM-levelek, sôt brosúrák kötészeti feldolgozása is gazdaságosan és hatékonyan elvégezhetô.

Papírkoncepció – opció a fúzió mentén Erdély Zsolt ügyvezetô igazgató, BPP&EPH „Benny Landa, a »nanonyomtatás« feltalálója szerint még 300 évig biztos fennmarad a Gutenberg galaxis, ezzel együtt új megközelítésre van szükség a könyvgyártásban” – mondta egyebek mellett Erdély Zsolt, a pályázatot a kezdetektôl támogató Budapest Papír Kft., illetve az immáron július 1-jétôl jogilag is egynek számító cég ügyvezetôje. Majd röviden beszélt a PaperlinX–Heinzel fúzióról, kitért annak elônyeire: például, miként erôsítik egymást kölcsönösen, mennyire vált szélessé a port-


2013/06/10

16:11

lévô többletértéket, és ehhez cégünk minden segítséget, információt szívesen megad” – mondta végezetül Erdély Zsolt.

Egyre intenzívebb az érdeklôdés a digitális könyvgyártás iránt Dr. Tomcsányi Péter tulajdonos-ügyvezetô, Prime Rate Dr. Tomcsányi Péter elôadásában az elmúlt 15 év változásainak tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal a könyvnyomtatatás, azon belül a digitális könyvgyártás kapcsán. Mint – egyebek mellett – elmondta: „2008-ig meglehetôsen nagy volt ezen a téren az elutasítás, aminek többféle oka is volt: minôségileg is akadtak kifogások, szûk volt az alapanyag-kínálat, magas árfekvés jellemezte, és a kiadók »megszokásból« is ragaszkodtak az ofszet bejáratott útjához. Nos, mára ez már megváltozott, ami annak is köszönhetô, hogy az elôbb említett problémák megszûntek. Nyugat-Európában kifejezetten nagy az igény a digitálisan történô könyvgyárttatásra – fôleg a keménytáblás könyvek iránt –, és az utóbbi egy-két évben a hazai kiadói szféra is határozottan él ezzel a

lehetôséggel. Az érdeklôdés növekedése azonban nemcsak a csökkenô példányszámok gazdaságos gyárttatásának köszönhetô, hanem annak is, hogy az igény szerinti gyártás jelentôsen csökkenti a kiadók számára az egy-egy mû kapcsán felmerülô kockázatot”. A Prime Rate éppen ezért a kötészeti felkészültségét is jelentôsen megerôsítette, mégpedig olyan szintre, hogy exportpiacuk dicséretét is kiváltották. Egyik legerôsebb szegmensükké vált a digitális könyvgyártás, és információim szerint még ebben az évben további fejlesztéseket valósítanak meg e téren.

Céginfo

fólió, mekkora raktárkészlet áll rendelkezésre, illetve milyen széles körû szolgáltatásokat nyújtanak partnereiknek. Ezt követôen ismertette, hogy a könyvgyártáshoz olyan papírféleségekben – például a különlegesen exkluzív Munken design; az anyagában színezett IQ Color; a környezetbarát, kreatív papírcsalád, a Mohawk; illetve a fotókönyvekhez ajánlott Panoramic – is érdemes gondolkodni, amelyek egyben kiemelik a könyv tartalmi értékét. „Nagyon fontos lenne, hogy a kiadók éljenek a papírok sokféleségével, és használják ki a bennük

Page 9

A kultúra ôrzôje is ez a pályázat Dr. Tarján Tamás Dr. Tarján Tamás irodalomtörténész, színikritikus és dramaturg, mint a pályázat fôvédnöke rövid beszédében elsôsorban azt hangsúlyozta, hogy ez a pályázat egyben a kultúra ôrzôje is, hiszen a díjazott mûvek között a kulturális igények, az irodalmi mûfajok – vers, regény, tudományos mû, lektûr stb. – szinte valamennyi válfaja megtalálható. Ugyanakkor biztatta is a pályázat kiíróját, hogy még szélesebb körben növelje a pályázat ismertségét, és még több kiadót, szerzôt vonjon bele ennek a lehetôségnek a kiaknázásába. ➧

9

Cég info


2013/06/10

16:11

Page 10

Bírálóbizottsági megállapítások Pesti Sándor elnök Az eredmény kihirdetést megelôzôen az ötfôs – Kiss Gábor, Münnich Dénes, Szita Lajos, Vágó Magdolna – bírálóbizottság nevében Pesti Sándor elnök foglalta össze tapasztalataikat a Digitális Könyvnyomtatás pályázatra benevezett mûvek kapcsán. „A nyomtatott könyv nemcsak tartalom, hanem esztétikum is, mint az embereken a ruha, illetve maga az öltözködés” – idézte Pesti Sándor Vágó Magdolna hasonlatát, majd részletesen ismertette a zsûrizés menetét, szisztémáját. Összességében megállapítható, hogy mind a minôség, mind pedig az általános teljesítmény jelentôsen javult, és mondhatni, abszolút értéket képvisel, vagyis nemcsak a korábbi évekhez képest igényes a kivitelezés, hanem egyáltalán az elérhetôség szintjéhez képest is. A papírválasztás és a tipográfia terén – csakúgy, mint a tradicionális technológiával készült könyvek esetében – azonban továbbra is van még hova fejlôdniük a pályázóknak… Az igen részletes és alapos értékelést követôen sor került a díjak átadására.

Díjátadás, folytatás Az idei évben sajátságos végeredmény született: a szakmai zsûri egyetlen elsô helyezést, ám három második helyezést ítélt meg, viszont bronzérmet senkinek nem adott. A gyôztes Bencsik Gábor A lovasok címû könyve lett, amellyel a Magyar Mercurius Kiadó pályázott. Második helyezést a Múlt és Jövô által kiadott Hárs György Péter: Karinthy Frigyes „Új lélektan” Pszichoanalitikus írások címû, az Optima-Téka

10

(Kamarás István a Magyar Tudományos Akadémia elsô olvasáskutató doktora az akadémiai doktorok között, az ELTE magyar–könyvtár, majd szociológia szakán végzett. Egyetemi doktori Ph.D. fokozattal, habil és akadémiai doktori címmel rendelkezik. Dolgozott a MTA Könyvtárának levéltárában, az OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központjában, a Mûvelôdéskutató Intézetben, az ô munkájának köszönhetôen került a Nemzeti Alaptantervbe az emberismeret tantárgy, számos fôiskolán és egyetemen tanított és tanít. Könyvek, mesekönyvek, novellák ôrzik kézjegyét, és megannyi díj birtokosa.)

Kiadó – Persovits József: Magyar betûmûvészek – Az ólombetûtôl a digitális világig, valamint a Gabbiano Kiadó – Aharon Appelfeld: Katerina címû könyvek nyertek. Az elismerô okleveleket az Océ képviseletében az idôközben megérkezett Németh György adta át, aki felhívta a jelenlévôk figyelmét, hogy az idén is kiírásra kerül a Digitális Könyvnyomtatási pályázat. A pályázat védnöke Kamarás István, aki – egyetemi vizsgáztatási kötelezettsége miatt – sajnos nem tudott részt venni a rendezvényen, de elôre jelezte, hogy köszöni a felkérést, szívesen és örömmel elfogadja.

Végezetül nézzük át gyorsan az immáron hagyománnyá vált pályázati kiírás elemeit! A legfôbb változás a Miért éppen Inkjet? kérdés válaszában rejlik. Ugyan Szalai István kitûnô technológiai és pénzügyi válaszokat adott rá, de az említett érveken kívül van egy harmadik oka is. A VI. Océ Digitális Könyvnyomtatási Pályázattal – elôször a pályázat „életében” – a kiíró lehetôséget biztosít színes könyvek megjelentetésére is. A kivitelezés egyéb terén nincs változás: az eddigi gyakorlatnak megfelelôen 250 példányban jelenik meg a 12 kiválasztott könyv, amelyeket majdan a Stanctechnik fog elkészíteni. ■ Ilona


2013/06/10

16:11

Page 11

Köz info


2013/06/10

16:11

Page 12

15. Csomagolástehnológus és Papíros szakmai nap Tizenötödik alkalommal került megrendezésre 2013. május 23-án ez a nagy hagyományokkal bíró szakmai mûhely az Óbudai Egyetem Rejtô Sándor Könnyûipari és Környezetmérnöki Kar Médiatechnológiai és Könnyûipari Intézete és a Papír- és Nyomdaipari Mûszaki Egyesület Papíripari Szakosztályának közös szervezésében. „A rendezvény célja, hogy a hazai szakemberek megismerkedjenek szélesebb szakmaterületeink legújabb eredményeivel, fejlesztéseivel, valamint a szakmai felsôoktatásban az elmúlt években végzett mérnökök és doktori képzésben résztvevô fiatal kutatók az ipar és a szaktudományok képviselôi elôtt is ismertethessék munkájukat, széles körben számolhassanak be mûszaki és tudományos eredményeikrôl” – fogalmazott Szôke András szakosztályelnök, egyben a rendezvény moderátora. A reggel fél tízkor kezdôdô egész napos konferencián mintegy 12 elôadás hangzott el. Professzor dr. Patkó István dékán ünnepélyes megnyitóját követôen dr. Horváth Csaba intézetigazgató helyett dr. Koltai László egyetemi docens tartott egy rövid elôadást a felsôoktatás jelen helyzetérôl, illetve a változásokról, lehetôségekrôl. (Dr. Horváth Csaba csak a délutáni elôadásokra érkezett meg, ugyanis aznap délelôtt volt Papp Lajos, a Gyomai Kner Nyomda nyugalmazott igazgatójának temetése Debrecenben, amelyen magánemberként és mint a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnöke vett részt – a fôszerk.)

A felsôoktatás helyzete, új képzési lehetôségek Dr. Koltai László áttekintette a felsôoktatás jelenlegi, valóban némileg kissé bonyolult helyzetét, amely most van éppen átszervezés alatt, és 2015-re egy teljesen átalakított rendszer kerül majd bevezetésre. Ennek részletei még nem pontosan ismertek. Ami tudható, hogy a kormányzat megszüntette a tavaly meghirdetésre került mérnökaszszisztensi képzés lehetôségét, jelenleg szakmérnöki képzés indul az egyetemen, amely három félévbôl áll, és bármilyen mérnöki alapképzettség után lehet felvételt nyerni rá. A késôbbiek során indítanak egy úgynevezett „szak-ember” képzést is, erre nem elôfeltétel a mérnöki diploma, ám valamilyen felsôfokú végzettség mindenképpen szükségeltetik hozzá. Dr. Koltai László arról is beszámolt, hogy a Papíripar címû lapot, amely három éve az egyetem gondozásában jelenik meg, lektorált tudományos folyóirattá minôsítették.

Hírek, aktualitások, adatok a csomagolóipar, illetve a papírok kapcsán Szôke András szakosztályelnök volt a következô elôadó. Néhány olyan ténnyel és adattal ismertette meg a hallgatóságot, amely eligazításul szolgál arra nézve, hogy miként is alakult és alakul a csomagolás, illetve a papírféleségek piaci helyzete. Nos, 2011–2012 között mintegy egy százalékkal nôtt a világ papírgyártása, ezen belül azonban Európában 1,5 százalékkal csökkent. A csomagoláscélú papírfelhasználás cca 3 százalékot emelkedett, ám a grafikai papírok 5 százalékot, illetve az újságpapírok 7 százalékot csökkentek. A csomagolási célra gyártott papírok az összpapírgyártásnak mintegy 44,5 százalékát teszik ki. Csökkent Európában a cel-

ERÔSSÉGÜNK A MINÔSÉG! G y o r s a n ,

k e d v e z ô

CTP lemezlevilágítás B/1-es méretig

á r o n

Filmlevilágítás B/1-es méretig

1047 Budapest, Baross u. 11-15. Tel.: 272-0745 Fax: 272-0746 E-mail: [email protected]

12


2013/06/10

16:11

Környezetvédelmi termékdíj – néhány pozitív változás és sok negatívum Nagy Miklós, a CSAOSZ fôtitkára „termékdíjügyileg” számolt be a jelenlévôknek az elmúlt egy év tapasztalatairól, tényeirôl, illetve ismertetett néhány némileg kedvezônek nevezhetô változást. Nos, szinte semmi nem teljesült azokból a célokból, amelyeket a kormányzat elérni szándékozott az új termékdíjtörvény bevezetésével. Csakhogy néhányat megemlítsünk: a kötelezettek száma érdemben nem csökkent, az elvárt költségvetési bevétel nem teljesült, sokkal több lett az adminisztráció, versenyhátrányba kerültek a hazai csomagolósok, a hulladékgazdálkodásra fordított összegek lényegében a korábbi szinten maradtak stb. Az elôadó a következôképpen összegezte a tapasztalatokat:

„…az új rendszer egyelôre nem látszik igazolni a hozzá fûzött reményeket, ezidáig környezetvédelmi eredmények nem, csak a bonyolult adminisztráció érzékelhetô”. Az viszont kétségtelenül egy pozitív változás – és ez a napokban lépett hatályba –, hogy immáron a disztribútorok is lehetnek átvállalók, illetve megváltoztatták az úgynevezett számlazáradékot és a CSK-kódokat is.

Interaktív pop-up mesekönyv tervezése, kivitelezése Vörös Bettina csomagolástervezô szakos hallgató elôadása volt a következô. Sokan emlékezhetünk gyermekkorunk „kihajthatós” mesekönyveire, amelyeket kinyitva, térben elevenedttek meg a képek, és a királylány – ha akartuk – hol megcsókolta a békát, hol nem, illetve a Jancsi és Juliska címû mesekönyv végén a lapátot mozgatva, akár mi magunk vethettük tûzbe a gonosz boszorkányt. Nos, tulajdonképpen ez az interaktív pop-up mesekönyv, csak akkoriban ezt nem tudtuk, illetve nem így hívtuk… Mindenesetre, Vörös Bettina kvázi újjáélesztette e mûfajt, ráadásul igen nagyfokú kreativitással, ugyanakkor a kivitelezésben pontos mérnöki szemlélettel és tudással. Mivel modellezésrôl, illetve kis példányszám gyártásáról van szó, a gazdaságosság és hatékonyság érdekében digitális nyomtatással készült, és stancolás helyett plotteren történt a kimetszés. Tény, hogy léteznek napjainkban is ilyen típusú mesekönyvek, ám azok jellemzôen Kínában, bizonyos sablonok felhasználásával készülnek. Vörös Bettina viszont a mese megírásától a kivitelezésig min-

dent egyedül végzett, sôt a célcsoportnál, azaz az „ovisoknál” tesztelte is, hogy miként fogadják, illetve esetleg milyen változtatásokat kell végrehajtania. Az eredmény több mint ígéretes: túl azon, hogy igen nagy sikert aratott a „célcsoport” körében, és maga az ötlet, a kivitelezés is dicséretet érdemel, üzletileg is kiváló ötlet, hiszen jó néhány megrendelést kapott már a könyvre…

Közinfo

lulózgyártás, és a papírhulladék felhasználása is: mindkét területen 1-1 százalékot. Továbbá hullám-alappapírból is kevesebb készült, nagyjából 1-2 százalékkal. Ezzel együtt Magyarországon némi emelkedés volt tapasztalható az elmúlt pár évben a papíralapú csomagolóanyagok felhasználásának terén, kivételt képez a tavalyi év, amikor picit visszaesett. A trendek azt mutatják, hogy a csomagolóanyagok ugyan mennyiségileg csökkennek, ám értékben és kivitelben emelkednek, egyre igényesebbé válnak. „És az is tény – fûzte hozzá Szôke András –, hogy interneten ugyan mindenhez hozzá lehet férni, mindent meg lehet rendelni, „dróton” elküldeni azonban nem lehet. Csomagolóanyagra mindig szükség lesz…”

Page 13

Papíralapú termékek visszaforgatásának továbbfejlesztése A következô elôadásban Lele István, a Nyugat-magyarországi Egyetem, Faipari Mérnöki Kar, Papíripari Kutatóintézet munkatársa számolt be arról a nemzetközi projektrôl, amelyhez Magyarország is csatlakozott, és amelynek célja, hogy miként lehetne még környezetbarátabb módon továbbfejleszteni a közép-európai papíralapú termékek visszaforgatását. Egyszerûbben fogalmazva: a több munkacsoportból álló team azt vizsgálja, hogyan lehetne javítani, hatékonyabbá tenni a begyûjtési stratégiát, illetve a visszagyûjtött papírral mit érdemes kezdeni, valamint azt, hogy miként lehetne mindezt még környezetkímélôbb módon megoldani.

Globális szabvány, avagy a megbízható digitális információ biztosítéka „A világ egyre inkább digitalizálódik, tehát az IT-használat erôteljesen növekszik. Az elmúlt tíz évben az online vásárlások tízszeresére nôttek, és mindenkire jut legalább egy mobiltele-

[email protected] www.lemmaco.hu

• EDEL lakkok 13

2013/06/10

16:11

Page 14

Köz info


fon, amelyek 25 százaléka „okostelefon”. Ugyanakkor sokféle alkalmazás létezik, és gyakran egy terméken elhelyezett informális kód olyan webhelyre navigál, amelyen az információk valódi hitelessége alkalmasint erôsen megkérdôjelezhetô. Márpedig, ha egy érdeklôdô vagy vevô elsôre nem jut hiteles információhoz, akkor azt a megoldást vagy terméket a késôbbiek során sem fogja használni” – kezdte elôadását Kecskés Katalin, a GS1 Magyarország Zrt. munkatársa. A GS1 egy olyan globális, semleges, nonprofit szervezet, amelyet a szabványalkalmazók irányítanak, és célja, hogy elôsegítse az együttmûködést az üzleti partnerek között annak érdekében, hogy hatékonyabb, biztonságosabb és fenntarthatóbb ellátási láncok jöjjenek létre a globális szabványok alkalmazásba vételével. 2014-tôl digitálisan is ugyanolyan pontos információt kell szolgáltatni, mint korábban a nyomtatott azonosításhoz. A GS1 MobilCom digitálisan oldja meg ezt az EU-elôírást: azaz olyan alkalmazást kínál, amely a csomagoláson elhelyezett kód alapján teljes hitelességet biztosítva juttatja a fogyasztót a pontos információhoz. A GS1 az Eskóval közösen dolgozta ki ezt az új rendszert, amelynek a neve SafeBrand, és ez év július elsejétôl Magyarországon is hozzáférhetô lesz. A rendszerhez csatlakozó gyártók számára azonban nemcsak a teljes körû és hiteles termékinformáció szabványos elhelyezését szavatolja, és ezeket ellenôrzött keretek között juttatja el a kereskedôkhöz, web-áruházakhoz, alkalmazás-szolgáltatókhoz és végül a fogyasztókhoz, hanem egyúttal arról is felvilágosítást ad, hogy kik érdeklôdtek az adott gyártó adott termékei iránt. És mindezt a legköltséghatékonyabb módon teszi.

Élelmiszer-csomagolások nyomtatásának szabályai A következô elôadást Mohor Balázs, a manroland Magyarország munkatársa tartotta, és az élelmiszer-csomagolás nyomtatásával kapcsolatos legfontosabb

14

tudnivalókat ismertette, amelyek a gyógyszerek csomagolóanyagának gyártására is vonatkoznak, sôt ott még szigorúbbak. „Olyan kívánalomnak kell megfelelniük az ezeken a területeken használt csomagolóanyagoknak, mintha ezek is a szervezetbe jutnának” – kezdte Mohor Balázs, majd részletesen ismertette a különféle – flexibilis, karton, egyedi, gyûjtô, elsôdleges, másodlagos – csomagolási megoldásokat, külön kitérve a beltartalom sokféleségére: zsíros, vizes, száraz vagy éppen cigaretta, mosópor, macskaalom stb. „Az ofszetfestékek nem érintkezhetnek közvetlenül élelmiszerrel, akkor sem, ha – úgymond – vannak ilyen festékek. A lakk az, amely egy fedô-, illetve védôréteget alkot, ám tudni kell, hogy ebbôl sincs teljesen migrációmentes, legfeljebb migrációszegény” – hangsúlyozta az elôadó. Ezt követôen részletesen is bemutatta, hogy az általuk forgalmazott Weilburger Graphics diszperziós, illetve UV-lakkokat mikor és milyen típusú csomagoláshoz lehet és érdemes használni annak érdekében, hogy a csomagolás megfeleljen az igen szigorú élelmiszer-biztonsági elôírásoknak. Elôadása végén pedig még két fontos dologra hívta fel a hallgatóság figyelmét Mohor Balázs: egyrészt nemcsak a festék lehet a szennyezôdés forrása, hanem maga a hordozó is – például újrahasznosított karton egyáltalán nem használható élelmiszerek csomagolására –, valamint a nyomtatás során használt segédanyagok, vagy éppen a nem megfelelô tárolás vagy szállítás. A másik lényeges információ pedig az, hogy ebben az évben tovább fognak szigorodni a biztonsági elôírások, és persze az ellenôrzések is.

Magyarországon elôször – gombafertôzés-vizsgálat a közgyûjteményekben A Budapest Fôváros Levéltárának osztályvezetôje, Holl Adrienn egy tudományos igényû elôadást tartott a címben lévô témáról. Noha a téma kétségtelenül nem érinti a hazai nyomda-, illetve csomagolóipart, a papíripar szempontjából nem kis jelentôséggel bír. A lényege az, hogy a különféle szervezeteknek – például bíróságoknak, önkormányzatoknak stb. – a levéltár részére fertôzésmentesen kell átadni iratôrzésre az anyagokat, hiszen bármifajta fertôzöttség átterjedhet a többi dokumentumra, és helyrehozhatatlan kár következhet be. Holl Adrienn egy olyan módszert dolgozott ki, amely lehetôvé teszi, hogy megállapítást nyerjen a tény, mely szerint szükség van-e a dokumentumok sterilizálására, vagy sem. A szabványos eljárás során mintavételre kerül sor az adott iratanyagból, majd csészékbe helyezve a mintát, öt napig tenyésztik a rajta található gombákat, hogy kiderüljön: még élnek vagy már elpusztultak. Az eredmény tükrében dôl el, hogy miként történjen a gombamentesítés.

A flexó kihívása: a nyomat minôsége A délelôtt utolsó elôadását Gazda Gergô, a partners Kft. munkatársa tartotta. Tulajdonképpen azt kell mondanunk, hogy napjainkban már nem jelent kihívást a flexónyomatok minôsége, hiszen az Esko a DuPont céggel közösen kifejlesztette a formakészítés terén a ma már szabványnak minôsülô digitális Full HD-flexo eljárást, amelynek köszönhetôen a nyomatok minôsége eléri, mondhatni: meghaladja az ofszet minôségét. To-


2013/06/10

16:11

Tudományos konferencia Az egyetem éttermében elfogyasztott ebédet követôen kerültek sorra a tudományos konferencia elôadásai. Ezek interpretálására azonban nem vállalkozom, de biztatok mindenkit, hogy amennyiben bármelyik téma felkeltette az érdeklôdését, keresse meg a Papír- és Nyomdaipari Mûszaki Egyesületen keresztül Szôke Andrást, aki nyilván segít, hogy hozzájussanak az egyes elôadások részletes anyagához. Az alábbi témákban hangzottak el elôadások a konferencián: ▼ Vállalati folyamatok mentén kialakított informatikai támogatás a környezettudatos mûködés segítésére ▼ Mélynyomtatott karton csomagolóanyagok oldószermaradék-tartalmának vizsgálata ▼ TetraPack-csomagolóanyagok újrahasznosítása mechanikai- és hôenergiával ▼ Költségcsökkentés menedzsmenteszközökkel a csomagolóanyag-nyomtatásban ■

Az Óbudai Egyetem Rejtô Sándor Könnyûipari és Környezetmérnök Karának Médiatechnológiai és Könnyûipari Intézete

Közinfo

vábbi elônye, hogy a formakészítés ideje a korábbi 2,5–3 óráról alig 20–30 percre rövidült, illetve a Digital Flexo Suit alkalmazást használva a klisékészítés is jóval gazdaságosabbá vált. De ezen kívül is számos „okos” program – Color és Imaging Engine, Artpro – szolgálja a digitális állomány minél hibátlanabb és egyszerûbb elôkészítését. Az elôadó felhívta a figyelmet a felhôalapú színkezelési rendszerre, a PantonLIVE-ra is, amely különféle hordozókra határozza meg, hogy miként lesz „Pantonszínhû” a nyomat. Természetesen a jóváhagyatáshoz is kínálnak megfelelô szoftvert, amellyel akár három dimenzióban és forgathatóan, aranyozva vagy éppen zsugorfóliázva, de akár bolti környezetet szimulálva veheti szemügyre a megrendelô a terméket, és így már csak a véglegesen jóváhagyott tervek kerülnek legyártásra.

Page 15

Nyomtatott kommunikáció szakon szakmér nökképzést indít 3 féléves levelezô oktatás keretében, mérnöki diplomával rendelkezôk számára Ezt a képzést azoknak ajánljuk, akik korábban már szereztek nyomdaipari jellegû diplomát, de tudásukat frissíteni szeretnék. Továbbá azoknak is, akik más típusú mérnöki képzést követôen találtak munkát és hivatást ezen a területen, és úgy érzik, lenne kedvük a legkorszerûbb tudást elsajátítani. A képzés áttekinti a korszerû nyomtatási és feldolgozási technológiákat, azt követôen a digitális nyomtatási technológiák alkalmazástechnikájára és a nyomtatottmédia-menedzsmentre fókuszál. A szakmérnöki továbbképzésben az egyetem oktatói mellett nagy szakmai és ipari tapasztalattal rendelkezô meghívott elôadók is részt vesznek.

A képzés 2013 októberében indul. Jelentkezési határidô: 2013. szeptember 1. Ne maradj le! A szükséges információk megtalálhatók honlapunkon: www.mki.uni-obuda.hu, de szívesen ad személyes tájékoztatást is az intézetünkben telefonon Bánlaki Helga oktatásszervezô: 06-1/666-5961, vagy e-mailben: [email protected]

Ilona

15

Köz info


2013/06/10

16:11

Page 16

Nyomdász Vándorgyûlés – 2013 Nem kezdem sopánkodással a beszámolót, hogy bezzeg régente több száz, közel ezerfôs vándorgyûlések – vagy, ahogy eredetileg hívták: mérnök-technikusi találkozók – is voltak… Tudomásul kell venni: az nagyon régen volt, és elmúltak azok az idôk! Örüljünk annak, ami van! Egyébként meg, nem is voltunk kevesen, ahhoz képest, hogy nem túl szívderítô idôk járnak a nyomdaipar – mondhatni – valamennyi szereplôjére, s alkalmasint a csöppet sem kis napi problémák bizony elsodorják egy szakmai rendezvényen való részvétel akarását. És – ahogy a múltkori lapszámunkban írtam – az apátia is erôteljesen rányomja bélyegét az emberek kedélyére. Ezzel együtt összességében közel 150 fô vett részt az ezúttal Szegeden, a Hotel Novotelben 2013. május 30–31-én a Papír- és Nyomdaipari Mûszaki Egyesület által megrendezett másfél napos rendezvényen, amely elsô napjának délutánján elôadásokat hallgathattak meg a résztvevôk, a második nap délelôttjén pedig üzemlátogatásokon – Generál Nyomda, Lapcom – vehettek részt. Az elsô négy elôadás – tekintettel arra, hogy ezek szorosan véve nem voltak szakmai irányultságúak, hanem általános érdeklôdésre tarthattak számot – plenáris ülés keretében hangzott el. A kávészünetet követôen pedig két szekció (Digital-PrePress, illetve Nyomtatás, papírfeldolgozó) három-három elhangzó elôadásából – preferenciájuknak megfelelôen – választhattak az érdeklôdôk. Miután Fábián Endre, az egyesület elnöke köszöntötte a plenáris ülés résztvevôit, elsôként a házigazdák mutatkoztak be röviden. ▼

Házigazdák Generál Nyomda Hunya Ágnes, a cég ügyvezetôje mutatta be röviden a nyomdát, illetve fejlôdésüket, valamint beszélt további terveikrôl. A szegedi Generál Nyomda közel 15 éve alakult, és tulajdonképpen átvette a volt Szegedi Kossuth Nyomda könyvgyártását. Nemrégiben költöztek új telephelyre, amely mintegy 1300 négyzetméteres korszerû üzem, parkolóval, kerékpártárolóval, modern és kényelmes szociális helyiségekkel. A részben pályázati pénzbôl, részben hitel igénybevételével megvalósult fejlesztés célja az volt, hogy partnereik növekvô igényeit ki tudják elégíteni. Szolgáltatásaik között szerepel grafikai tervezés és nyomdai elôkészítés, bármilyen adathordozóról ofszet és digitális nyomtatás kis- és közepes példányszámban, kötészet – vágás, hajtás, fóliázás, aranyozás, kasírozás –, valamint nyomdai szaktanácsadás is. Mint megtudtuk, a cég biztos szakmai alapokra épült, hiszen a cégvezetô, Hunya Ágnes a Szegedi Nyomdában több mint tízéves vezetôi tapasztalatra tett szert. Ennek is köszönhetô, hogy a társaság máig is tartó dinamikus fejlôdési pályán áll. Céljuk, hogy ügyfeleik megelégedésére a tradicionális szegedi nyomdászat hagyományait színvonalas szolgáltatásaikkal vigyék tovább. Sikeres mûködésük bizonyítéka a közel 200 hazai és külföldi partnerük. A nyomda az ISO 9001:2009 minôségirányítási rendszer szerint mûködik. ➧

16

Lapcom Szegedi Nyomda A másik házigazda a Lapcom szegedi nyomdaüzeme volt, amelynek képviseletében Dornbach Péter nyomdavezetô tartott egy rövid, bemutatkozó elôadást. A Lapcom éppen a napokban ünnepli hibrid (heat- és cold-set nyomtatásra egyaránt alkalmas) rotációs gépük üzembe állításának ötödik évfordulóját. A nyomdavezetô elmondta, hogy a gép azóta is hibátlanul mûködik: „üzem- és minôségbiztosan termelünk rajta” – hangsúlyozta az elôadó. A válság a Lapcomot sem kerülte el, de az idei évben megállni látszik a „zuhanás”. Kifejezetten szerencsésnek bizonyult, hogy annak idején a hibrid-technológia mellett döntöttek, mert a csökkenô napilapok helyét ezáltal pótolni tudják magazinok gyártásával. Náluk készül például a Heti TV Magazin, a Gasztro Magazin, az Otthon és Kert címû folyóirat stb. A Lapcom a két üzemével (a másik Gyôrben található) a hazai nyomdaipari portfólió mintegy 10 százalékát tudhatja magáénak. S noha kétségtelen, hogy az általuk gyártott egyes kiadványok példányszáma és terjedelme csökkenést mutat – fôleg a napilapoké –, ám magazinból egyre többfélét állítanak elô, és ezt a növekvô papírfelhasználásuk is bizonyítja, ezen kívül pedig alvállalkozóként más nyomdáknak is „bedolgoznak”. Elôadása befejezéseként pedig Dornbach Péter részletesen is bemutatta a Szegedi Lapcom mûszaki felkészültségét. ➧


2013/06/10

16:11

Page 17

Mielôtt elkezdôdtek volna az elôre meghirdetett elôadások, „rendkívüli napirendi pontként” Kelemen György, a manroland Magyarország ügyvezetôje emelkedett szólásra, és ennek két apropója is volt. Az egyik, hogy öt évvel ezelôtt a manroland hibrid gépe állt üzembe a Lapcom nyomdában, és e felett fejezte ki örömét, másrészt beszélt magáról a manroland cégrôl is, amely – mint azt valamennyien tudjuk – az elmúlt pár évben némileg megrendült, és tulajdonosváltás is történt. Nos, Kelemen György örömmel tudatta a jelenlévôkkel, hogy a cég túl van a nehezén, sôt a tavalyi évben mintegy egymilliárd eurós forgalmat bonyolított, és 200 millió euró nyereséget realizált. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ráadásul a nyomdagépgyártók között az egyetlen a manroland, amely nem vitte Kínába a gyártást vagy annak egy részét. Fejlesztéseik is folytatódnak: 115 fejlesztômérnök dolgozik a cégnél. „Íves gépeknél egy stabil, de alacsonyabb mennyiségû piacra állt be a manroland, tekercses oldalon – ahol eddig is piacvezetô volt – viszont nagy energiákkal folyik a fejlesztés továbbra is” – mondta végezetül Kelemen György. ▼

Közinfo

Plenáris ülés

Új mérnök-továbbképzési programok az Óbudai Egyetemen

Az ágazat saját, új és több mint kiállítása – PPDExpo

Dr. Horváth Csaba, mint az Óbudai Egyetem RKK Médiatechnológiai és Könnyûipari Intézetének igazgatója ismertette a hallgatósággal azokat az új továbbképzési lehetôséget, amelyek ôsszel indulnak, valamint beszélt az oktatást érintô egyéb változásokról is. Ezentúl például az elnevezés is változik: a korábban használt nyomtatott kommunikációs helyett grafikus kommunikációs szakemberképzésnek fogják hívni, mert ez jobban kifejezi azt a sokrétû ismeretet, amelyet a hallgatók kapnak. Újdonság, hogy az Óbudai Egyetemen nyomdaipari ismeretekbôl az eddigi alap- és mestervégzettségen kívül doktori fokozatot is lehet már szerezni. Ezt követôen részletesen bemutatta az ez év októberében induló nyomdaipari szakmérnökképzésüket, amelyet az egyetemi oktatókon kívül neves, a szakma által legjobbak között elismert gyakorlati szakemberek fognak tartani. „Az elmúlt negyven évben annyi minden változott, egy valami azonban stabil: a nyomdaipar alma matere a Doberdó utca 6. szám alatt van” – mondta dr. Horváth Csaba. ➧

Többször, ám ez idáig csak töredékesen adtunk hírt ágazatunk saját kezdeményezésû tervezett rendezvényérôl, a PPDExpóról, azaz a Print & Packaging Days vásárról, kiállításról, szakmai eseményrôl. Eddigi töredékes beszámolónk oka az volt, hogy még nem lehetett konkrétumokat tudni, ám mára már az elképzelés kezd valósággá válni. Errôl számolt be Fábián Endre, a PPDExpo koordinálását végzô Papír- és Nyomdaipari Mûszaki Egyesület elnöke. Mindannyian tapasztalhattuk az elmúlt években, hogy meglehetôsen nyögve nyelôsek voltak a hazai nyomdaipari kiállítások, olyanok lettek, mint a róka fogta csuka, csuka fogta róka: egyre csappant az érdeklô-

[email protected]

www.aranyozas.hu 17

Köz info


2013/06/10

16:11

Page 18

dés, emiatt kevesebb lett a kiállító, ami miatt ismét megcsappant a kilátogatók száma. Pedig az ágazat széles köre szerint „valamire” szükség van, szükség lenne. Nos, a szakma három szervezete – Nyomda- és Papíripari Szövetség, a PNYME és a CSAOSZ – arra az elhatározásra jutott, hogy az ágazat eme „valami” igényére válaszul közösen szervez, rendez meg egy – ahogy Fábián Endre fogalmazta – „koncentrált és nyílt vevô-szállító partnertalálkozót, számos szakmai közérdeklôdésre számot tartó kísérô programmal – díjátadók, szakmai elôadások, gálavacsora stb. – együtt”. A helyszín a Syma csarnok lesz, és a szervezésben az Expositor Kft.-vel köttetett megállapodás. Az idôpont pedig: 2013. november 19–21. Ugyanakkor a szakma nem támogatja a Hungexpo által szervezett Printexpót, és nem kerül megrendezésre a Digitalexpo sem. Az ágazat új és egyetlen ilyen típusú rendezvénye: a PPDExpo. „Meglehet, hogy ez lesz az elsô és egyben utolsó is, de nem vagyunk szkeptikusak. Bízunk benne, hogy a Print & Packaging Days Expo a megújulás kiinduló pontjává válik a szakma széles köre számára” – mondta végezetül Fábián Endre. ➧

Megbízható partnert keres kimetszôszerszám gyártására?

CNC technológiával rendelkezô, precíz, hosszú távon gondolkodó, korrekt partnerei leszünk. ➢ karton, hullámkarton ➢ kartonplast, mûanyag

➢ hab vagy egyedi anyagokhoz – minden, ami stancolható ➢ 12 mm-tôl 100 mm késmagasságig ➢ automata vagy bármilyen típusú stancgépekhez

➢ 20 éves tapasztalattal

Tervezés – Plotteres mintakészítés – Pertinax készítése Tatabánya, Fürdô u. 55., www.stancforma.hu Telefon: 34/510-622, 34/305-900, fax: 34/300-063

18

A nyomtatott csomagoláshoz kapcsolódó aktualitások A plenáris ülés következô elôadója Nagy Miklós, a CSAOSZ fôtitkára volt. Négy témát érintett elôadásában: az elsô a termékdíjtörvénnyel kapcsolatos tapasztalatok és változások (errôl részletesen olvashatnak a CS+P szakmai napról szóló beszámolónkban lapunk 13. oldalán – a fôszerk.), majd ismertette a Hungaropack 2013 csomagolási verseny felhívását, amely immáron 30. alkalommal kerül kiírásra, ezt követôen a Magyar Csomagolási Évkönyv lehetôségeit ismertette. Végezetül pedig a 2014-ben megrendezésre kerülô Interpack kiállítás kapcsán hívta fel a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) anyagilag is támogatja a hazai csomagolóanyag-gyártók – köztük a nyomdák – kiállítóként való részvételét. S mivel a hazai nyomdaipar számára az export egyfajta „menekülô útvonalat” is jelent, jelenthet, nagyon érdemes kihasználni az Interpackon való megjelenés kedvezményes lehetôségét. ➧


2013/06/10

16:11

Page 19

Sikereikrôl is óvatosan szeretnek csak beszélni az emberek – legalábbis a többség –, inkább jellemzôbb – legalábbis ránk, magyarokra –, hogy szeretünk „sírni”. Ám hogy a kudarcainkat nem verjük nagydobra, az egészen biztos. S ugyan tény, hogy mindenki azt tanulja meg igazán, amit a saját bôrén megtapasztal, alkalmasint van abban igazság, hogy az okos a más kárából is okul. A vándorgyûlés következô elôadása szokatlanul rendhagyó volt: egy saját bukás ôszinte vallomása. Helmle János valaha – nem is olyan régen – még saját nyomdáját igazgatta, és ôt is – mint oly sokakat – „elkapta a gépszíj”: elképesztôen fejlôdött, és azt gondolta, hogy ez mindig így lesz. Ráadásul a külsô „körülmények” – kecsegtetô és „kedvezô” banki hitellehetôségek, gépforgalmazók unszolása, a „szomszéd füvének zöldje” – is a felé presszionálták, hogy fejlesszen, növekedjen, „merjen nagyot álmodni”. Mert. Nem kellett volna: elvesztett mindent, amit 20 év alatt felépített, elért. Bukása saját és valahol önhibáján kívüli okokra is visszavezethetô. Helmle János ma már pontosan látja, hol hibázott ô, és esetleg, hogyan lehetett volna a külsô kockázati tényezôket is tompítani. Mesélt arról is, hogy nemcsak egzisztenciálisan, hanem emberileg is miként „ritkult meg körülötte a levegô”, amikor padlóra került, s miként sikerül lassanlassan felállnia onnan. No, nem arra a szintre, ahol korábban volt, hanem – tudomásul véve, hogy van olyan, hogy valami egyszer és mindenkorra a múlté – jóval szerényebbre. Abból gazdálkodik, amije megmaradt: a szakmai hozzáértésébôl és a vevôkkel való kapcsolattartás képességébôl. Elszegôdött külsô munkatársnak volt konkurenciájához, Budapest talán legmeghatározóbb nyomdájához, és „printmenedzserkedik”. De már legalább újra a talpán áll Helmle János, s egyúttal tanulja, „szokogatja” újkori életét. ▼

Közinfo

Élet egy saját nyomda elbukása után

Szekció-elôadások A kávészünetet követôen két szekcióban folytatódtak az immáron szakmai elôadások, így döntenem kellett, melyiken veszek részt. A Nyomtatás – papírfeldolgozó szekció mellett tettem le a voksom, ezért nem tudok beszámolni Önöknek a Digital-PrePress szekción elhangzottakról, amelynek moderátora Schmidt Dániel volt. Akit viszont érdekel az elôadások anyaga – az egyesületnek, pontosabban a Magyar Grafika gyakorlatának köszönhetôen –, hozzáférhet az mgonline.hu oldalon. Kedvcsinálóként felsorolom, ki mindenki beszélt és mirôl:

◆ Sosem késô újranyomni – avagy minôségkontroll a nyomdában (Lázárfalvi Tamás – Print Control Group)

◆ KODAK ügyfélkapcsolati rendszer alkalmazása (Tóth Péter – HVG Press) ◆ Nyomdai elôkészítés és gyártás márkatulajdonosoknak – Pantone Live

(Boncza Attila – X-Rite, Ratkovics Péter – partners) ▼

Nyomtatás – papírfeldolgozó szekció A Nyomtatás – papírfeldolgozó szekció elôadásait Szabó Szabolcs moderálta, és ezen is három elôadás hangzott el. Itt jegyezném meg, hogy a kicsinek egyáltalán nem nevezhetô termet olyannyira zsúfolásig töltötték meg az érdeklôdôk, hogy sokaknak már csak állóhely jutott. És olyannyira jók voltak az itt elhangzó, nem is annyira elôadások, hanem inkább élénk eszmecserék, viták és „pengeváltások”, hogy nem volt senki, aki a program végezte elôtt elhagyta volna a helyiséget, pedig az ajtók nem voltak bezárva… ➧

19

2013/06/10

Köz info


16:12

Page 20

Merre tart a magyar nyomdaipar fejlôdése egy gépkereskedô szemével

„Nem tudom” – kezdte elôadását Jakubász Péter, a Heidelberg Magyarország értékesítôje, majd így folytatta: „az utóbbi tíz év statisztikájából semmilyen tendenciát nem lehet kihámozni sem a gépek felszereltségét illetôen, sem az egyes években eladott mennyiségeket tekintve. Csak attól függ a beruházás, hogy van-e pályázati pénz… Változás viszont a pár évvel ezelôtti állapothoz képest, hogy ma már tudatosabb döntéseket hoznak a nyomdászok egy-egy fejlesztés kapcsán akkor is, ha esetleg az nem is valósul meg. Körbenéznek a különféle hitelezési feltételek területén, üzleti terveket készítenek stb.” Ezt követôen arról beszélt, hogy miként alakul a világon a nyomdaipari termelés, milyen tendenciák tapasztalhatók. Nos, a világ nyomdaipari termelésének összvolumene mintegy 70 milliárd eurót tesz. „Öt éve is ennyi volt, csakhogy az utóbbi években Európában és az USA-ban 10–15 százalékot csökkent, Ázsiában viszont ugyanennyit növekedett. És az is tény, hogy a kapacitások kelet felé mennek: Cseh- és Lengyelországba számos multi-nyomda települt át, ám Magyarországra ez nem jellemzô. S noha a hazai nyomdászok ennek akár örülhetnének is, nem lehet elvitatni, hogy a multik jelenléte gazdaságélénkítô hatással van” – mondta az elôadó. A digitális vs. ofszet kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a teljes nyomdaiparon belül mintegy 70 százalékban használják az ofszet technológiát, és mindössze 2 százalék – na, mond, hogy 4! – a digitális aránya. Ezzel kapcsolatban a KBA-vezér meglátását is idézte, aki a következôket mondta: „Valóban csökken az ofszet, de nem olyan mértékben, ahogy a digitálisok mondják, és a digitális nem olyan mértékben nô, ahogy állítják…” Hogy ebben van igazság, azt az is alátámasztja, hogy míg régebben a Heidelberg Gépgyárnak könyörögnie kellett a bankoknál hitelért, ma a bankok ajánlgatják, tukmálják a hitellehetôségeket a

cégnek, és biztatják, hogy erôsítse még tovább K+F részlegét… „Nálunk – a manroland 115 mérnökével szemben – mintegy 2500 kutatómérnök dolgozik jelenleg is ezen a területen” – szúrt oda a Kelemen György korábbi felszólalásában elhangzottakra Jakubász Péter. (A „megszólított” nem sokat késlekedett a riposzttal: „Meglehet, de a manroland 115 mérnöke mégis jobb gépeket fejleszt…” – mondta.) Visszatérve a digitális vs. ofszet közötti helyzetre, az elôadó elmondta, hogy ugyan nincs vonatkozó hazai felmérés, de a többi európai országot tekintve elmondható, hogy nagyjából az ofszetnyomdák negyedénél van digitális nyomdagép is, de csak a nyereség 4 százalékát termelik ebbôl… Ami a hazai nyomdák számára fejlôdési, kitörési, fellendülési pontot jelenthet, az az export. Tény, hogy ez is csak akkor, ha a német és/vagy osztrák nyomdáknál jóval alacsonyabb – már-már a hazaihoz közelítô – árszinten vállalják a munkákat. És az is tény, hogy ma sokkal többet kell dolgozni ugyanannyi – vagy inkább kevesebb – pénzért, mint korábban. A pályázatokról szólva pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy nem biztos, sôt biztos nem szabad arra várni, mert az így megnyert kvázi „ingyen pénz” rendkívüli mértékben torzítja a piaci helyzetet, és vezet a drasztikus árletörésekhez. A lengyel és cseh nyomdák ezt idôben felismerték, és az elôbbiek közül mindössze 30 százalékuk élt ezzel a lehetôséggel, az utóbbiak pedig az elmúlt 2–3 évben egyáltalán nem. Volt erre nagy és jogos felzúdulás, hiszen a jelenlévô nyomdák képviselôi pontosan emlékeztek és emlékeztették Jakubász Pétert, hogy ô is, és a többi nyomdagép-kereskedô is, na meg a lízingcégek és a bankok, miként ecsetelték a „kedvezô” hitelés lízinglehetôségek kihasználásának elônyeit, miként gyôzködték az ipar szereplôit a fejlesztésekre. „Mi hittünk nektek” – mondta az egyik hozzászóló. „Mi is olyan kapzsik vagyunk, mint ti. És ezt be is valljuk: nem akarunk pápább lenni a pápánál” – hangzott a válasz. „Tény, ha önmagunkba nézünk, meg kell állapítanunk – fogalmazott (mondhatni, sokak nevében is) egy önkritikus hozzászólás –, hogy hosszú évekig éltünk sokkal jobban a nyomdászkodásból, mint amit a realitás engedett volna. Pár éve még „élvezkedtünk”, most pedig részben isszuk a levét, részben tanuljuk, hogyan kell valójában mûködtetni egy nyomdát”. És ez bizony egyre nehezebb. S folytatódott volna tovább a hozzászólások hosszú sora, de hátra volt még két elôadás. ➧

mint a legnagyobb papírhulladék-kereskedô és papírhulladék-gyûjtô +36 1 278-8666, +36 1 278-8662 20

kiemelt áron vásárol nyomdai papírhulladékot!


2013/06/10

16:12

Page 21

A következô elôadás Szalai István (Océ-Hungária) és Kelemen György (manroland Magyarország) közös prezentációja volt. Miután mindkét képviselô röviden bemutatta saját cégét, arról a közös fejlesztésrôl beszéltek, aminek eredményeképp létrehoztak egy olyan berendezést, amely egyesíti magában az inkjet nyomtatás és a profeszszionális kötészet valamennyi elônyét. Ez a gép megoldást jelent a nyomdaipar kihívásaira, nevezetesen a magas minôségben, alacsony példányszámú vagy éppen változóadattartalmú újságok, magazinok, könyvek, tranzakciós kiadványok, vagy akár DM-levelek, brosúrák gazdaságos és hatékony elôállítására. Ez egy olyan új üzleti modellt is jelent, amellyel a print iparág jelentôsen megerôsítheti piaci pozícióját, miközben nem kevés nyereséget is termel önmaga számára. A két elôadó a pergôs és a szellemességet messze nem nélkülözô elôadásban részletesen is bemutatta, hogy ez a fejlesztés miként ad maradéktalan választ a cél-

zott tartalmú, mikrozónás újságok, illetve egyéb kiadványok elôállítására, amelyek iránt egyre nagyobb a piaci érdeklôdés, és amely éppen ezért a nyomdák számára is biztosítja, biztosíthatja a jövôt. Végezetül pedig arra is felhívták a figyelmet, hogy a két cég együttmûködésének eredményeképp rövidesen a csomagolóipar számára is újdonsággal fognak jelentkezni. Ezen elôadást követôen sem volt hiány hozzászólásokban, amelyek elsôsorban azt feszegették, hogy a pályázati pénzbôl, vagy éppen anélkül beszerzett sokmilliós tradicionális nyomdagépeket nem lehet „csak úgy kihajítani”, mert most éppen a digitális megoldások felé látszik fordulni a piaci igény… „Azon azonban érdemes elgondolkodni, hogy egy veszteséges nyomdát mûködtet valaki mindenáron, vagy inkább invesztál az új és nyereséget biztosító üzleti modellbe” – érvelt Szalai István. „Az új üzleti modell beindításához nem kevés pénz kell, és ha egyáltalán lennének is pályázati, vagy éppen hitelforrások, azokkal – mint hallottuk is és tapasztaltuk is – óvatosan szabad csak bánni. A saját erôt pedig csak a meglévô géppark minél nagyobb fokú kihasználásával lehet (bár lehetne!) elôteremteni. És addig is túl kell élni az idôt, míg ez valóra válik, valóra válhat…” – hangzott az észrevétel. S a diskurzus ezúttal is folytatódott volna, ki tudja, meddig, ha nem lett volna hátra még egy elôadás. ➧

Közinfo

Océ – manroland: a flexibilis termékstruktúra elônyei

21

Köz info


2013/06/10

16:12

Page 22

Egy független kötészet paradigmaváltása

Eredetileg a Stanctechnik tulajdonos-ügyvezetôje, Hermann Tibor tartotta volna a következô elôadást, de egy váratlanul közbejött esemény miatt kollégája, Szina Gábor helyettesítette. Szina Gábor elôadása elsô felében arról beszélt, hogy – németországi példa alapján – miként jött létre és növekedett a legmeghatározóbb független kötészetté a Stanctechnik, ahol egy helyen találhatták meg a nyomdák a teljes, professzionális, minôségigényes kötészetet és felületnemesítést, valamint a dobozgyártás megannyi válfaját. A cég igen látványos fejlôdést produkált, olyannyira, hogy 2008-ra nagyszabású, zöldmezôs beruházás keretei között megvalósuló, új telephely építésében gondolkodtak. A válság azonban nem kicsit törte össze az alig egy évvel korábban még abszolút realitásnak tûnô álmokat: 2009-ben nemcsak, hogy az építkezésrôl és az esetleges fejlesztésekrôl kellett lemondaniuk, hanem az egyre szûkülô megrendelések miatt 25-26 embert voltak kénytelenek elbocsátani, és két BOBST-gépüket is eladták. Nem a munkájuk minôsége okán csökkent a megrendelésállományuk, hanem az általános recesszió náluk intenzívebben csapódott le. A Stanctechnik, mint független kötészet, a nyomdák alvállalkozójaként nem támaszkodott egyéb tevékenységre, ám a nyomdák rákényszerültek a költségcsökkentésre, ezért házon belül próbálták megoldani valamennyi gyártási mûveletet, még akkor is, ha alkalmasint egyik vagy másik mûveleten – például a kötészeten – egyetlen fillér hasznuk sem volt. Hermann Tibornak szembe kellett néznie azzal, hogy kizárólag független kötészeti szolgáltatással kétséges a jövô, azzal együtt, hogy 2012-ben már megrendeléseik mintegy 25 százalékát az export tette ki. A merre tovább kérdésére, arra az elhatározásra jutottak, hogy – megtartva természetesen eredeti profiljukat – digitális kötészetté is alakulnak, de úgy, hogy egyúttal kutatás+fejlesztéssel is fognak foglalkozni, annak érdekében, hogy miként lehet ezt a lehetô leghatékonyabb formában megoldani. Már meg is vették az elsô kötészeti célgépet, és rövidesen – az Océval együttmûködve – egy digitális nyomdagépet is üzembe állítanak. ▼ Ezzel véget is ért az idei Vándorgyûlés hivatalos szakmai programja, a résztvevôk legközelebb a vacsoránál találkoztak a szokás szerinti baráti hangulatban. Másnap délelôtt pedig sor került az üzemlátogatásokra is. ■ Ilona

22

„A kevesebb több, mert sokkal jobb a kihozatal”

A Metsä Board hazai képviselete a cég újdonságainak, innovációinak bemutatása végett elegáns vevôtalálkozóra hívta meg partnereit, akik között papírnagykereskedôket éppúgy találhattunk, mint csomagolóanyaggyártó nyomdák képviselôit, vagy éppen végfelhasználókat. A 2013. június 6-ára szervezett rendezvény helyszíne eredetileg a Spoon étteremhajó lett volna, de az árvízi állapot miatt meg kellett változtatni, ám ezt – azt gondolom – senki sem bánta, hiszen az új helyszín, a patinás Gundel Borétterem igazán méltó környezet. A vendégeket Mattyasovszky Hedvig, a hazai képviseleti iroda vezetôje üdvözölte, s miután ismertette a programot, átadta a szót az elsô elôadónak, Massimo Caviola regionális értékesítési igazgatónak.

Massimo Caviola elôször is köszönetet mondott a magyar vevôiknek a cégek között lévô igazán kitûnô kapcsolatért és bizalomért, majd bemutatta röviden magát a finn Metsä Groupot, amely valójában egy erdészeti cég, amelyhez vertikális és integrált tevékenységként kapcsolódik többféle részleg – tissue, cellulózgyártás, fafeldolgozás, erdészet –, és amelynek egyik tagja a Metsä Board is. A cég egésze, és ezen belül valamennyi részegysége ezekben a gazdaságilag nehéz években is nyereségesen gazdálkodik. Ezt követôen tért rá a Metsä Board kissé részletesebb ismertetésére.


2013/06/10

16:12

A következô elôadó,

Jari Tiainen, a cég Finnországban található simpelei gyárából érkezett, ahol az ott készülô Simcote termékmenedzsere. Jari Tiainen a mûszaki emberek precizitásával és részletességével arról beszélt, hogy a 2006 és 2011 között megvalósult, mintegy 100 millió eurós fejlesztésnek köszönhetôen, miként lett az „elejétôl a végéig” Európa legmodernebb technológiájú kartongyártó papírgyára. Egy speciális kalanderezésû technológia került üzembe állításra, amelynek eredménye, hogy jelentôsen tovább emelkedett a Simcote minôsége, illetve a legfontosabb, hogy jelentôsen könnyített súlyban tudják ugyanazt a minôséget, feldolgozhatóságot, simaságot, szilárdságot, vastagságot kínálni, Tehát most egy jóval könnyebb Simcote valamennyi „tudása” egyenértékû egy korábbi, nehezebb kartonéval. Ez konkrétan azt is je-

lenti, hogy egy 230 g/m2-es Simcote nemcsak, hogy minden tulajdonságában felveszi a versenyt például egy konkurens cég 300 g/m2-es kartonjával, hanem összességében mintegy 20 százalékos megtakarítást is eredményez. És ez igaz a Metsä Board prémium minôségû Carta Solida, illetve Avanta Prima minôségére is. A Metsä Board úttörô szerepet tölt be a könnyített kartongyártás területén, ami jelentôs kihozatali elônyt – pénzspórolást – jelent a megrendelôk számára. „Mr. Szépség- és Egészségápolás”, azaz a francia Christophe Baudry, a becenevébôl adódóan a Metsä Board ezekért a területekért felelôs vezetôje volt a következô elôadó, aki elôadása elsô felében az ezen a szegmenseken várható tendenciákról beszélt. Jelenleg mintegy 4 millió tonna/év a gyógyszer-, illetve egészségügyi termékek csomagolására használt kartonmennyiség, ennek 24 százalékát teszi ki Európa. Az elôrejelzések szerint 2015-re az európai részesedés csak 19 százalék lesz, ám egy jóval nagyobb „tortából”. A csomagolás, és ezen belül a dobozgyártás ugyanis összességében világszerte növekedni fog. A legnagyobbat kétségtelenül az olyan fejlôdô országokban, mint Oroszország, Brazília, India vagy Kína.

Céginfo

A Metsä Boardnak két fô szegmense van: a karton és a papír, illetve cellulóz. A karton szegmens további alszegmenseket foglal magába: hajlított dobozkarton, hullámkarton-fedôréteg (liner), tapéta-alappapír, valamint a címkepapírok (például a Zanders is). A Metsä Board a hajlított dobozkartont tekintve vezetô gyártó Európában, a fehér mázolt liner és a tapéta-alappapír területén pedig a világ vezetô gyártója. Csak dobozkartonból évente mintegy 935 ezer tonnát gyárt. Ugyanakkor messzemenôkig ügyel a fenntarthatóságra, a környezet védelmére. Csakhogy mást ne említsünk: a cég erdôségeinek növekedése meghaladja a kitermelést. A finnországi erdôk 95 százaléka természetesen tanúsított. Mindennek köszönhetô, hogy a Metsä Board kartonjai magas minôségû, könnyû kartonok, merthogy friss erdei rost felhasználásával készülnek. „Aranyérmesek vagyunk kapacitásban, most pedig azért is dolgozunk, hogy ezt a kitüntetô címet szolgáltatásainkért és vevôkapcsolatainkért is elnyerjük” – mondta végezetül Massimo Caviola.

Page 23

És egyre nagyobb szerepet játszik a vonzó, igényes csomagolás a gyógyszeriparban is, hát még a szépségiparban! A Metsä Board mindkét területre kínál olyan kartonokat – Carta Elega, Integra, Solida, valamint Avanta Prima, Simcote és a Chromolux termékcsalád –, amelyek nemcsak maradéktalanul elégítik ki a vonatkozó igényeket, hanem könnyített súlyuk okán akár 20–25 százalékkal olcsóbb elôállítást tesznek lehetôvé. Konkrét példákon, egzakt számításokon keresztül mutatta be Christophe Baudry, hogy ez miként lehetséges. Egyúttal felhívta a jelenlévôk figyelmét a Metsä Board új szolgáltatására, amely egy csomagoláselemzés, azaz bárki kérheti a cég szakembereit, hogy egy-egy adott csomagolással kapcsolatosan nézzék meg, mibôl lenne a leggazdaságosabb a gyártás. Mert igaz ugyan, hogy például egy Chromolux karton – visszafogottan fogalmazva is – nem éppen olcsó, ám rögtön „megéri az árát”, ha ugyanannyi csomagolás elkészítéséhez kevesebb kell belôle, miközben a csomagolás exkluzív minôsége kompromisszummentesen megmarad. Ahogy Mattyasovszky Hedvig záró elôadásában – amolyan összefoglalóként – mondta: „A kevesebb több, mert sokkal jobb a kihozatal”. Vagy ahogy a Metsä Board szlogenje fogalmaz: „Tiszta hatékonyság – valódi eredmények”. A prezentációk végeztével egy válogatott finomságokból összeállított, ínycsiklandó ebéden is vendégül látta partnereit a Metsä Board. ■

Ilona

23

Könyv info


2013/06/10

16:12

Page 24

Ne zavarj! Olvasok! Magyar Nyomdaterméket A Magyar Nyomdatermék védjegy mára már értékké vált a piac szemében, mert bizalmat ad, minôséget jelent és a hazai ipar preferenciáját jelképezi. Immáron öt éve, hogy létezik a védjegy, és jelenleg már több mint 80 kiadó engedélyezi a kiadványaikban, könyveikben való feltüntetést, ami azt jelenti, hogy ha a bevezetésétôl kezdve nézzük, akkor az össz példányszám meghaladja a 45 milliót. A szövetség pedig továbbra is lobbizik az Emberi Erôforrások Minisztériumánál annak érdekében, hogy a közbeszerzésre kiírt pályázatok elbírálásánál részesüljenek elônyben azok a nyomdák, amelyek jogosultsággal rendelkeznek a védjegy használatára. A kormányzat nyitott ennek pozitív figyelembevételére.

24

Ám, hogy ne sérüljön a versenyszabadság, a szövetség valamennyi, hazai (teljesen mindegy a tulajdonos nemzetisége, de a termék egészében vagy túlnyomó többségében olyan cégnél kell, hogy készüljön, amely magyarországi telephellyel rendelkezik, magyar munkaerônek ad munkát, és itthon adózik) nyomda számára lehetôvé tette a Magyar Nyomdatermék védjegy használatához való hozzáférhetôséget. A nem tagvállalati nyomdák a szövetségnél kérelmezhetik a jogosultságot, amelyet az elnökség tagjaiból álló háromfôs bizottság bírál el. Az elbírálás természetesen nem szubjektív megítélés, hanem egzakt kritériumokon alapul. A Nyomda- és Papíripari Szövetség pedig, hogy tovább népszerûsítse mindazon nyomdákat, illetve kiadókat, amelyek használják – mert használhatják – a Magyar Nyomdatermék védjegyet, további marketingötleteken gondolkodott. A szervezet fôtitkára, dr. Peller Katalin fejébôl pattant ki végül is az a szellemes megoldás, hogy – hasonlóan a szállodai szobák kilincsére akasztható táblácskához – készüljön egy olyan

flyer, amelynek egyik oldalán a védjegy, másik oldalán „Ne zavarj! Olvasok!” felirat található, és ez minél szélesebb körben kerüljön terjesztésre. A XX. Budapesti Könyvfesztiválon – amelyen kiállítóként vett részt a szövetség – debütált a „Ne zavarj! Olvasok!” kilincsakasztó, és óriási sikert aratott: szinte nem volt olyan látogató, aki ne vitt volna magával legalább egyet. Ebbôl jött a további ötlet, és persze a megvalósítása is: a szövetség együttmûködésre lépett több nagy és meghatározó terjesztôvel – Alexandra, Líra stb. –, annak érdekében, hogy a könyvesboltokban valamennyi Magyar Nyomdatermék védjeggyel ellátott könyv mellé ajándékként adnak egyegy „Ne zavarj! Olvasok!” táblácskát. A hazai nyomdászat egy nagy tradíciókkal bíró ágazat, és a nemzeti kultúra szerves része, ezzel együtt az ágazat dolga is, hogy védje, óvja önmagát, tegyen a jövôjéért. A Nyomdaés Papíripari Szövetség azáltal, hogy minél szélesebb körben népszerûsíti a Magyar Nyomdatermék védjegyet, jelentôsen segíti a hazai nyomdák, nyomdaipari cégek megbecsülését. ■ Ilona


2013/06/10

16:12

Page 25

Nyomdászünnep Békéscsabán Gécs Béla: Nyomdászattörténeti töredékek

Önmagában is méltó esemény színhelye volt a békéscsabai Marzek Kner Nyomdában lévô Kornélia étterem június 5-én. Ha más program nem is lett volna, már az is érdem, hogy napjainkban ritkán adódik nyomdásztalálkozó, ahol látni lehet a régi kollégákat, beszélgetni aktív és nyugdíjas szaktársakkal. De az alkalmat nemessé tette az ünnepség szándéka. A meghívó így csalogatott a kettôs programra: „Ezernégyszázhetvenhárom június 5-én, Hess András budai ôsnyomdász mûhelyében elkészült az elsô Magyarországon nyomtatott könyv, a latin nyelvû Chronica Hungarorum. A magyarok krónikájának kinyomtatásával Buda a tizenkettedik város, amely harminc évvel Gutenberg Negyvenkétsoros Bibliájának megjelenése után nyomdát létesített. Ebben az évben emlékezünk az elsô magyar könyv nyomtatásának ötszáznegyvenedik évfordulójára. Ez alkalomból a Marzek Kner Packaging Kft. és a Kner–Tevan Alapítvány kuratóriuma tisztelettel meghívják Önt 2013. június 5-én, szerdán 11 órára a nyomda épületének a Kornélia Étteremben tartandó Gécs Béla: Nyomdászattörténeti

töredékek címû könyvének békéscsabai sajtóbemutatójára.” A meghívott vendégeket, nyomdászokat, közéleti személyiségeket – többek között Vantara Gyula békéscsabai polgármestert – Kása István Zoltán ügyvezetô igazgató köszöntötte, majd dr. Szabó Ferenc történész, a Kner–Tevan Alapítvány kuratóriumi elnöke tartott történelmi ismertetôt Mátyás király koráról, Hess András szerepérôl, mûködésérôl és a nyomdászat útjáról Magyarországon.

Könyvinfo

540 éves a magyar könyvnyomtatás

Gécs Béla kollégánk könyvét – amelyet egyébként a jelenlévôk ajándékként megkaptak – Tolnai László, a Print Publishing címû szaklap ügyvezetôje mutatta be. Beszélt a szerzô nyomdai pályafutásáról, a szorgalom és önképzés révén elért grafikai, tipográfiai sikereirôl, s a két évtizedes kutatómunka nyomán létrejött írásokról, a kötet tartalmáról. „A múlt nyomdászértékeinek felkutatása, bemutatása nemes feladat” – hangzott a méltatás. A 250x250 mm méretû, keménytáblás kötet 262 oldalon 91 önálló írást tartalmaz, és digitális nyomtatással 150 példányban készült, könyvárusi forgalomba nem került. A borítót és a tipográfiát Gécs Béla tervezte, a nyomdai elôkészítést Kállai Júlia végezte, a szerkesztés és képfeldolgozás Gécs Tímea és Tóth Zoltán munkája, a korrektor Csiki Éva volt. A szép kötet megjelenését támogatták: Vantara Gyula, Békéscsaba polgármestere, a Marzek Kner Packaging Kft., dr. Tomcsányi Péter ügyvezetô igazgató, Prime Rate Kft., ahol egyébként a nyomtatás és a kötés is készült. ■ Malatyinszki József

25

Gép info


2013/06/10

16:12

Page 26

Komplett kötészeti feldolgozó gépsor helyett modulárisan

Book On Demand (3., befejezô rész)

Elôzô számunkban a könyvkikészítés kapcsán a keménytáblás könyveknél ott hagytuk abba, hogy mivel nem szükséges a formátumok átállítása, így szortimentek (egy-egy példány) és szériák gyártásához egyaránt jól beválnak, és széles formátumtartományuknak köszönhetôen speciális méretû munkák is elkészíthetôek ezeken a berendezéseken.

Drótfûzés: Abban az esetben, ha a készítendô terméknek irkafûzéssel kell készülnie, más kilövési sémát alkalmazva, a Palamides kirakó összegyûjti az azonos, hajtogatott íveket, majd a kötegeket a gépkezelô átviszi a kézi felrakókkal ellátott Hohner Exact Plus félautomata drótfûzô géphez. Ez a gép ideális megoldás kis példányszámokhoz (akár egy-egy példány készítéséhez is), de 4 000 ütem/órás maximális teljesítményével közepes példányszámokhoz is kiválóan alkalmazható. Formátumtartománya igen széles, így akár extrém nagy méretek is feldolgozhatóak rajta. A kézi felrakók száma összesen 6 állomásig bôvíthetô (ez akár utólag is lehetséges), a gép normál és omegakapcsok készítéséhez egyaránt alkalmas, a fûzôfejek gyorsan cserélhetôek. A termékek szállítása kíméletesen történik, az

ergonomikus magasságú átlapolásos kirakóból a termékek könnyen elvehetôk, és átvihetôk a háromkéses vágógéphez.

Háromoldali vágás: A Perfecta SDY TS megbízható univerzális háromkéses vágógép különbözô méretû és vastagságú könyvek, brosúrák, folyóiratok és újságok offline háromoldali vágásához. A vágógép technológiai koncepciója éppolyan egyszerû, mint amilyen hatékony: ez az offline háromkéses vágógép különösen alkalmas kisés közepes példányszámok gazdaságos vágásához. A robosztus, öntvény géptest hosszú élettartamot biztosít, és garantálja a magas fokú vágási precíziót, amely a minôségi terméket igénylô megrendelôket teljes mértékben kiszolgálja. A betolópofa intelligens szervomeghajtása garantálja a vágandó anyag pontos pozicionálását a vágások elôtt. A csökkentett súlyú alumíniumöntvény-vágólemezek és a moduláris felépítés lehetôvé teszik a gyors és egyszerû váltást egyik formátumról a másikra. A Perfecta elôbeállító berendezésével a három kés már a kazettákban, a gépen kívül pontosan beállítható, jelentôsen megkönnyítve ezzel a késcserét, valamint minimálisra csökkentve a gép állásidejét. Emellett a kifor

dítható kirakó könnyû hozzáférést biztosít a vágóállomáshoz, amely szintén jelentôsen megkönnyíti a kés- és a vágólemezek cseréjét. A grafikus érintôképernyôs SPS vezérlés (Perfecta Cutpit) révén, amely megjeleníti a kezelési funkciókat, a gép kezelése könnyû és intuitív, valamint kiválasztható rajta az áthaladásos (2 gépkezelôvel), vagy visszahozásos termelési üzemmód (1 gépkezelôvel). A mostani piaci helyzetben, amikor kétszer is meggondoljuk, mire költünk, elôtérbe kerülnek olyan alapvetô követelmények is, mint például hogy a megvásárolt gépek élettartama és értékállósága minél hosszabb legyen, hogy amennyiben gépcserére kerülne sor, megfelelô áron lehessen értékesíteni (illetve adott esetben beszámíttatni) azokat. A fenti gépek természetesen ezen kritériumoknak is megfelelnek, és emellett – köszönhetôen a jó minôségû alapanyagoknak, valamint a stabil konstrukciónak – hosszú éveken keresztül megbízható gyártási bázist biztosítanak használójuknak. ■ Kiss Nóra [email protected]

Persovits József: Magyar Betûmûvészek „Szakirodalmunk újabb kiadvánnyal gyarapodott. Az Optima Téka Kiadó Nyomdászkönyvtár sorozatának harmadik köteteként 2013 tavaszán jelent meg Persovits József: Magyar betûmûvészek címû könyve. A mû hiánypótló, és – mint Az ólombetûtôl a digitális világig alcím jelzi – a szerzô komoly feladatra vállalkozott, amikor öt évszázad magyar vonatkozású betûalkotó mûvészeit, és azok betûalkotásait gyûjtötte egy kötetbe. A huszonhét betûalkotó munkáin keresztül bepillanthatunk nyomdászati betûkultúránk és annak hazai nyomdai vonatkozásaiba. Illusztrációkban gazdag kiadványról van szó, amely vizuálisan is segíti a tájékozódást, a befogadást, a mûvészek és alkotásaik megismerését, akár 16. századi, akár 21. századi betûalkotóról van szó…“ (Részlet Maczó Péter ajánlásából) Optima Téka Kiadó – Nyomdászkönyvtár sorozat, 136 oldal, ára: 1900 Ft A könyv kapható az Írók Boltjában (1061 Bp., Andrássy út 45.), a Ráday Könyvesházban (1092 Bp., Ráday u. 27.), a Huszár Gál Könyvesboltban (1052 Bp., Deák tér 4.), a Libri Könyvesbolthálózatban, a Papír- és Nyomdaipari Mûszaki Egyesületnél (1135 Bp., Tahi út 53–59.), a Lupe Magazin szerkesztôségében (1051 Bp., Hercegprímás u. 10.).

26


2013/06/10

16:12

Page 27

Köz info


2013/06/10

16:12

Page 28

„nem comme il faut…” Érdekes, hogy egy lovardában mennyi

megjegyezte – rengeteg közmunkás áll rendelkezésre, de így is kihívás. Na, ez 2013-ban ütôs, amikor szoftverek és egy egész iparág áll rendelkezésre. Mindegy, az ilyen feladatokra specializált cégek kirúgott dolgozói a munkakeresési támogatás lejárta után elhelyezkedhetnek a szakmájukban – közmunkásként. Várom, hogy mikor jelennek meg az abesszin rabszolgák a Kossuth téren.

nyomdai pletykát hallani. Pedig nem nagyon ismerek lovas nyomdászokat. Akiket meg ismerek, már kinôtték a lovukat. Tehát sajgó combokkal és hátakkal ülünk a társalgóban, kesergünk a szakmák megsemmisülésérôl, amikor az egyik nem nyomdász lovas megjegyzi, hogy ô igazán csak a nagyobb nyomdai csôdök hátterérôl hallott valamit, de azok szerinte nem voltak véletlenek, és inkább mikro-, mint makrogazdasági hátterük volt vagy a hozzá nem értés. És sorolta ôket. Igaz, vezényelt ô le sikeres nyomdaprivatizációt is.

Más. Kevésbé demokratikus politikai rendszerek gyakran fordulnak a múltba. Láttunk már és látunk is példákat. Megértem azt is, hogy a francia, holland és olasz szemét, mert azok ugye a macskát is megeszik, kiszorításukra iszonyatosan megnôtt a kereslet az úgynevezett kézmûves termékek iránt. Ugyan szerintem meglehetôsen uniformizáltak, de a párom is például, oda van értük. Megértem, ugyan nehezen tudom felfogni, a kézmûves nyomdamûhely létjogosultságát Hollókôn. Gyomán, ugye, nem csodálkozom. Lehet, hogy kedvet fog csinálni a nyomdászszakmához. Nekem is van néhány szedôszekrényem és ólombetûm, ha beindul a kéziszedôképzés, szívesen felkínálom a Szedôképzöde inasai számára. Errôl jut eszembe, hogy a Gazdasági Konferencián a tankönyvterjesztô vállalat vezetôje elmondta, hogy több mint egymillió személyre szóló tankönyvcsomagot kell elkészíteniük a tanévkezdetre. Amire ugyan – ahogy azt a fôszerk. is

Más. Fiatal nyomdász barátomnak említettem, hogy megnéztem a ZDFen azt bizonyos Wochenshow-t, és szerintem szellemes volt. Megjegyzem, hogy a ZDF nem pártadó, hanem egy közszolgálati televízió, amit arrafelé komolyan is vesznek. Mármint a közszolgálatiságot. Azt az inkriminált kabarémûsort a magyar külügyminisztériumon kívül senki sem vette komolyan. Pedig kapott ott mindenki. Barátom csak annyit jegyzett meg azért nem érti, hogy miért piszkál minket mindenki. Akkor nekem sem jutott semmi az eszembe. Hiszen nem diktatúrában élünk. Aztán eszembe jutott nagyapám története az úrról, aki késsel és villával ette a virslit egy jobb sörözôben, mire a fôúr szólt a pincérnek, hogy azt az urat ne szolgálja ki többé, aki evôeszközzel eszi a virslit. Hogy miért? Mert nem illik, vagy ahogy Európában mondják: nem „comme il faut”. Nem tilos, csak nem illik. Az sem tilos, amit a nevünkben csinálnak, csak nem illik. Nekem is mondták, hogy az ember oda nem sz…, ahonnan enni kap. Ezzel én is tisztában vagyok, és a Kormányhivatalba nem.

Végre van megint mirôl beszélni. Itt van a még meglehetôsen fiatal évezred, évszázad, illetve évtized árvize. Az illetékesek nyilatkoznak, magabiztosak és bizakodóak. Lóvé van doszt. Nem úgy, mint a fejlôdô Németországban, Ausztriában vagy Csehországban. Eszembe is jutott a 2002-es „évezred árvize”, egy természeti katasztrófa, amely igencsak rendet vágott Kelet-KözépEurópa nyomdáiban. A két drupa közti félidôben, amire a nyomdagépgyártók éppen ledolgozták a felhalmozódott restanciájukat, a használtgéppiacot elárasztották a kiöntött árvízi gépek. Akkor ugyanis még nem volt válság. Azért kíváncsi vagyok, hogy idén hány lebiztosítózott gép fog megjelenni a másodlagos piacon… És a végére. Barátom, akinek hívását vagy mailjét három hete várom – szinte elaludni sem merek, nehogy ne halljam meg a telefont –, hirtelen jelentkezett. Megkért, hogy szavazzak rá a Hall of Fame-be való bejutásért. Elôször azt hittem, hogy ez maga a Valhalla, ami ugyan nem más, mint a Hall of fame, de valahogy nem láttam a nagy magyar nyomdász és a német történelem összefüggését. Viszont találtam egy egyenesen a szitanyomók Mekkájába vezetô linket, azon magyar jelölteket is, és elkezdtem megint hülyén érezni magam. A mindössze 1,2 milliárd lakosú Indiából volt képe 21 nyomdásznak jelöltetnie magát a szitanyomók Valhallájába és ezek zöme tényleg szitanyomó. A tízmilliós Magyarországról a maga szerénységében csak 25 önjelölt állt csatarendbe, akiknek viszont törtrésze foglalkozik iparszerûen szitanyomással. Végre hazaérkeztem. ■ Spartvis

Prezentációk, weboldalak, nyersfordítások, egyéb irományok

nyelvi és stilisztikai lektorálása. E-mail: [email protected]: „lektorálás” Telefon: +36 1 226-1944 (8–9 óra között)

28


2013/06/10

16:12

Page 29

Közinfo

Hírek az egyesület háza tájáról Új szolgáltatással bôvítjük honlapunkat!

PPDExpo

Print & P ackaging Days Expo 2013. no v ember 19–21., Syma csarnok INNOVÁCIÓ a technológiákban INTEGRÁCIÓ a gyártási eljárások között KOMMUNIKÁCIÓ minden irányzat és szakterület között az ötlettôl az értékesítésig A megvalósítás a szakmai szervezetek – Nyomda- és Papíripari Szövetség, CSAOSZ, valamint egyesületünk – közös erôfeszítésével történik, de a szervezési koordinációt a PNYME végzi. Így észrevételeiket, ötleteiket, javaslataikat – természetesen kritikájukat is – elsôdlegesen Pesti Sándornak ([email protected]) vagy Fábián Endrének ([email protected]) címzett e-mailben várjuk, de a szervezésben a partnerszervezetek bármelyikének elnöke is köszönettel fogadja!

A szegedi vándorgyûlésen hangzott el a javaslat, hogy az egyesület eseménynaptár-archívumához hasonlóan tegyük hozzáférhetôvé a vándorgyûlések 21 éves történetének teljes listáját. Ezt továbbgondolva hajtunk végre egy fejlesztést és bôvítjük a honlapunk nyújtotta lehetôségeket. Reményeink szerint már június végére mûködni fog egy interaktív felület a következô funkciókkal: elsô körben a titkárság feltölti az elmúlt 10–15 év rendezvényeinek adatait (idôpont, rendezvény neve, helyszín, program) oly módon, hogy bármelyik adata szerint kereshetô és legyûjthetô legyen. És itt jön be az új szolgáltatás, nevezetesen, hogy bárki képeket tölthet majd fel, illetve kommenteket, egyéb dokumentumokat csatolhat hozzá, amik aztán mindenki számára elérhetôek lesznek! A következô lépés pedig a közös bôvítés lesz! Tagjaink segítségével a korábbi – akár az egyesület alapításáig visszanyúló – események dokumentálását is szeretnénk megoldani. Mindenki elkezdhet kutatni a fiókjai mélyén, hogy korábbi rendezvényeinken készült képeit közkincsé tehesse. Idézze fel emlékeit, hogy a megôrzésre érdemeseket megírja!

FESPA Eurázsia

2013. október 1–6., Isztambul London után Isztambul! A Fespa sikertörténet legújabb állomása október elején a FESPA Eurázsia lesz Isztambulban, amire csoportos szakmai utazást szervezünk. A részletes meghirdetés lapzárta után lesz elérhetô a www.pnyme.hu honlapon.

Augusztus végén, a lízing kifutásával – elsôsorban az egyesület tagsága körében –

kedvezô feltételekkel megvásárolható az egyesület gépkocsija. (Mazda6 kombi, dízel)

Információk a titkárságon: 30/9486-381

„Dohányzásos” táblák változása 2013. március 1-jei hatállyal! A katasztrófavédelmi adó kapcsán ismerkedhettek meg Pilcz Attilával, aki most egy új kormányrendeletre hívja fel a figyelmüket, amely a „doháyzásos” táblák milyenségét írja elô. 2013. március 1-jén hatályba lépett a következô Kormányrendelet: 39/2013. (II. 14.) Kormányrendelet a dohánytermékek elôállításáról, forgalomba hozataláról és ellenôrzésérôl, a kombinált figyelmeztetésekrôl, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól: „11. § A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, közterületeket, valamint a nemdohányzó intézményeket a 7. mellékletben meghatározott tartalmú és formájú felirat vagy jelzés alkalmazásával kell megjelölni. A felirat vagy jelzés mérete legalább A4-es nagyságú. A feliraton vagy jelzésen szereplô „DOHÁNYZÁSRA KIJELÖLT HELY” és „TILOS A DOHÁNYZÁS” szövegeknek piros színnel, legalább 30 pontos Helvetica Bold, az egyéb szövegrészeknek legalább 18 pontos Helvetica Bold betûmérettel kell készülniük. 10. Záró rendelkezések: 20. § (1) Ez a rendelet 2013. március 1jén lép hatályba. (2) Az e rendelet hatálybalépése elôtt az Nvt. elôírásainak megfelelôen kihelyezett, de a 11. §-ban és a 7. mellékletben foglalt elôírásoknak meg nem felelô feliratot vagy jelzést e rendelet hatálybalépésének napjától számított 12 hónapon belül kell a 11. §-ban és a 7. mellékletben foglalt elôírásoknak megfelelôen módosítani vagy cserélni.

29

Köz info


2013/06/10

16:12

Page 30

A Nyomdavilág folyóirat harmadik alkalommal hirdeti meg a

2013 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) 30. alkalommal hirdeti meg a Csomagolási Világszövetség (WPO) által nemzeti rendezvényként elismert

HUNGAROPACK Magyar Csomagolási Versenyt .

A termékek versenyképességének növekedését, csomagolási színvonalának emelkedését, ezen keresztül a magyar csomagolóipar fejlôdését bemutató, továbbá a fejlesztômunkában résztvevôk elismerését célzó versenyen I. Fogyasztói és gyûjtôcsomagolás (lásd a) II. Szállítási csomagolás (lásd b) kategóriákban lehet pályázni, tehát: a) a fogyasztói és a gyûjtôcsomagolásban használatos csomagolóanyaggal (például fólia), csomagolóeszközzel (például doboz, flakon, palack), csomagolási segédanyaggal (például címke, záróelem), továbbá ezek felhasználásán alapuló kész csomagolással, valamint a promóciós, az ajándék-, a bemutató- és a csoportcsomagolásokat is, b) szállítási csomagolásban használatos anyaggal (például zsugorfólia, nyújtható fólia), eszközzel (például láda, hordó, rekesz, rakodólap), segédanyaggal (például párnázó elem, pántszalag), illetve ezek felhasználásán alapuló kész csomagolásokkal, amelyeket 2011. június 1. – 2013. május 31. között hoztak elôször forgalomba. Terméket nem tartalmazó csomagolószerrel annak gyártója, illetve terméket tartalmazó kész csomagolással (fogyasztói, gyûjtô- és szállítási csomagolással) a csomagolást végzô pályázhat, amennyiben a tevékenységet magyarországi üzemében (telephelyén) végzi. Tervezôfejlesztô vállalkozás csak a megvalósítóval együtt pályázhat. A kitöltött és cégszerûen aláírt nevezési lapot 2 mintadarab vagy csomagolás mellékelésével kérjük a CSAOSZ címére (1113 Budapest, Bartók Béla út 152.) beküldeni. Nagy méretû és tömegû szállítási csomagolás esetében elegendô mindenre kiterjedô mûszaki dokumentáció, illetve fényképes pályázati anyag is. A nevezési díj pályázati tételenként 42 000 Ft + 27% áfa, amelyrôl a nevezés beérkezése után a CSAOSZ számlát küld.

Nevezési határidô: 2013. június 30. A bírálóbizottság, a díjmegosztás jogát fenntartva, a legkiválóbb pályázatokat HUNGAROPACK 2013 díjjal jutalmazza, illetve az elbírálás szempontjait kiemelkedôen teljesítô pályázatokat különdíjjal vagy oklevéllel tünteti ki. A verseny ünnepélyes eredményhirdetésére a 2013. évi Nyomda- és Csomagolóipari Napok keretében, várhatóan november hónap folyamán kerül sor. A részvétel feltételeire, a díjakra, azok odaítélésére és a díjnyertesek jogaira vonatkozó tudnivalókat a „HUNGAROPACK 2013 tájékoztató” tartalmazza, amely a nevezési lapokkal együtt díjmentesen igényelhetô a verseny szervezôtitkárától (Svraka Angéla, telefon/fax: 06-1/210-0107, e-mail: [email protected]), vagy letölthetô a CSAOSZ honlapjáról: www.csaosz.hu/csomagolási versenyek. Nevezni a www.csaosz.hu honlapon megtalálható online nevezési lap kitöltésével, elektronikus formában is lehet. Budapest, 2013. március hó Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség

30

Ny omda világ Zöld Díj GPwA (Green Printworld Award) pályázatot Cél: a papír- és nyomdaipari környezettudatos gondolkodás, a környezetvédelem területén végzett kiemelkedô technológiai, valamint környezetközpontú vállalatirányítási tevékenység, a papír- és nyomdaipar környezettudatosságának fejlesztése területén végzett tudatformáló, példamutató eredmények elismerése. Kategóriák

◆ Az Év Zöld Papírkereskedôje ◆ Az Év Zöld Nyomdája Az elbírálás fôbb szempontjai: a minôsítés rendszerében alapvetôen olyan elvárások és azok pontozása szerepel, amelyek teljesülése dokumentálható, ellenôrizhetô. Az értékelés a következô fôbb szempontokat veszi figyelembe: környezettudatosság és fenntarthatóság iránti elkötelezettség: környezeti célok és programok; környezetkímélô anyagok és zöld technológiák alkalmazása; az anyagokkal és az erôforrásokkal való takarékoskodás; a környezettudatosság belsô és külsô kommunikálása; CSR (a vállalat társadalmi felelôsségvállalása); ISO 14001, FSC/PEFC rendszerek mûködtetése. A GPwA díj odaítélésének minimum feltétele: a papírkereskedôkre és a nyomdákra külön kidolgozott értékelési rendszerben adható maximális pontszám minimum 55%-ának elérése. Azok a pályázó szervezetek, amelyek >55%-ot érnek el – teljesítményüktôl függôen – Az Év Zöld Papírkereskedôje/Az Év Zöld Nyomdája cím két-, három-, négy-, illetve ötcsillagos minôsítéseit kapják meg. A GPwA fôvédnökei: Papír- és Nyomdaipari Mûszaki Egyesület, Óbudai Egyetem Környezetmérnöki Intézet, Xerox Magyarország Kft., Sappi, X-Rite. A GPwA médiatámogatói: Magyar Grafika, Nyomdavilág, PRINTinfo, Lupe A részvételi szándékot rögzítô Pályázati dokumentáció beadási határideje:

2013. június 30. További részletek: + 36-20/970-4807

2013/06/10

Kállai Technik Bt.

Léniák (vágó-, bígelô, perforáló stb.), lyukasztók, kidobógumik és minden, ami a stancszerszámkészítéshez szükséges. Kedvezô árak, gyors kiszolgálás. 2030 Érd, Túr utca 2–4. Tel.: 06-30/275-3972 06-23/375-487 www.kallaitechnik.hu E-mail: [email protected]

Új és használt

NYOMDAGÉP SZÁLLÍTÁSA bel- és külföldön is.

06-30/941-5242, 1 2300-300

MI NÔSÉG + JÓ ÁR =

P apír Partner Partner,, már 20. éve 1107 Budapest, Száva u. 9. [email protected] Tel./fax: 061-264-3819

Bármilyen méretû, évjáratú, felszereltségû használt nyomdagép közvetítô kereskedelme 12 400 partnerrel világszerte!

Naponta frissülô adatbázis! SZÉPIMPEX BT. Széphegyi Pál nyomdamérnök 2481 Velence, Fô u. 72. Tel.: 06 20 9 72 82 76 e-mail: [email protected]

16:12

Page 31

Tüske K. 2049 Diósd Vadrózsa u. 17.

30/221-7770, 30/330-2946 [email protected] [email protected] MMelegfóliázás elegfóliázás UUV V-llakkozás akkozás BrailleStírás ancnyomtatás olás Stancolás Gépi dobozragasztás Gépi dobozragasztás Be vontddoboz oboz-gyártás gyártás Bevont SzSzerszámkészítés erszámkészítés KKézi ézi kkötészet ötészet

A postpress szolgáltatások teljes választéka egy kézből - egy helyen

www.dpdstancuzem.hu Vállalunk rövid határidôvel Budapesten, a Mamut-I-ben, és a II., VI., IX. kerületben risograph gépekkel sokszorosítást. Egy eredetibôl 500 db felett

egyoldalas: 4 Ft kétoldalas: 6,50 Ft valamint könyvnyomtatást, spirálozást. Színes nyomtatás. Ára: 20–100 Ft/oldal

Az árak A4-re vonatkoznak, az áfát tartalmazzák.

Plakátnyomtatás A4–B0-ig. Rózsadomb Contact Kft. Tel.: 06-20/9349-523 www.rcontact.hu

Könyvkötô Kft.

1106 Bp., Jászberényi út 47/d

Továbbra is várjuk szeretettel. Tudja, bennünk megbízhat! Hogy megismerjen minket,, tekintse meg weboldalunkat: www.konyvkotokft.hu E-mail címünk: [email protected] Tel./fax: 3422-340, 352-1001 Mobil: +36 20 423-8636

TAMPON-MIX Kft. – Tamponnyomógépek értékesítése (új, használt) – Tamponok, klisék, segédanyagok – RUCO tampon- és szitafestékek forgalmazása – Bérmunka – Szaktanácsadás – Festékszínkeverés 2310 Szigetszentmiklós Csepeli út hrsz.: 0182/41 T.: 3820-400 F.: 3820-402 e-mail: [email protected]

TAMPOPRINT cég képviselete


INVENCIÓ® Kft. [email protected] T.: 260-0562

Vacuumatic számlálógépek DeLuxe Stitcher fûzôgépek Morgana sorszámozógépek Morgana hajtogatógépek Morgana bígelô automaták EBA vágó-. megsemmisítô gépek Zacares sorszámozófejek Német fûzôdrótok

Címkearanyozás Dombornyomás Ritzelés-stancolás

MELEGFÓLIÁZÁS

↔ Kis Géza

Régi árakon, megbízható minôségben. Szállítással! T.: 06-20/934-6859 email: [email protected]

egyéni vállalkozó 6000 Kecskemét, Daru u. 31. Mobil: 30/316-4248 [email protected]

B1

- es ívig A névjegytôl a – automata üzemmódban, teljes felületen – fogadjuk megrendeléseiket.

ARANYOZÁS DOMBORNYOMÁS Kiváló minôség, gyors átfutási idô! K l i s é k é s z í t é s : 06-30/212-6457 1213 Budapest Badacsonyi u. 66. T./f.: 277-8773, 30/9709-872 www.goldprintstar.hu

WEBÁRUHÁZ: www.ragibolt.hu RAGIBOLT üzlet: 1134 Budapest, Apály u. 2/C Tel./fax: 06-1/239-4502 Nyitvatartás: hétfô–csütörtök: 9–17, péntek: 9–16 óra között

DUPRO Kft. telephely: 1188 Budapest, Szövet u. 15. Tel./fax: 06-1/290-8359 www. dupro.hu, e-mail: [email protected] Nyitvatartás: hétfô–csütörtök: 8–16 óra, péntek: 8–15 óra között

31


2013/06/10

16:12

Page 32

540 éves a magyar könyvnyomtatás

Recommend Documents