A GYÓGY SZERÉS Z Főszerkesztő:
Szer·kesztók : DR IÁNG Bf:IA,
SZAKC SOPOR I
LAPJA
DR. VÉGH AN'.l:Al
DR SZASZ GYÖHGY felelős sll:erkesztő, SZENI~fIKIÖSI PÁI, VÁRADI JÓZSEF
5 évfolyam
5. SZÁM
1961. május
'V0-oáblJ-kéjl.,KiJ A FELSŐOKTATÁSI REFORM ÉS A GYÓGYSZERÉSZKÉPZÉS 1 DR. VÉGH A.NTAL
Szocialist a fejlődésünk jelen szakaszáb an el.érkezett az az időszak, amik:or az oktatás terén, ezen belül a felsőoktatás terén is felül kell vizsgálni, hogy mi a teendő, mi a változtata ndó a kommuni sta szakembe r nevelése érdekében . A párthatár nzat és a kormányz at intézkedé se nyomán a legszélesebb nyilvános ságig lehatoló, minden iskolatípu st és mindenfa jta oktatást átölelő vita természet esen magában foglalja az egészségügyi ágazatban dolgozók képzéséne k problémáját is . A kommuni sta gyógyszerészképzés kérdésében minden vitán felül áll, hogy ideológiailag képzett, politikaila g érett, etikailag kifogástal an, a közösség érdekében áldozatké sz embert kell képez11ünk, nevelnünk ; a problémá k ezen a tére).1 metodikai és didaJ
!esszük be azt a felsőoktatás reformján ak orszá·gos jellegű programjá ba. ,,r;i December 16-án ugyanitt „A felsőoktatási refo11n és az orvosképzés" címe11 tartott irányn1utató előadás11ak éppen ezért inerőben más lehetett a kiindulóp ontja Oktatási problémá ink és az orvosképz és problémái alapvető különbségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az orvosképzés 1eforn1jánal{ vitai11dítója i1ern is orvos volt, 11ane1n az igen kiváló fizikus és országszerte elis1nert pedagógus, Tarján In11e profeszszor, az 9rvosfizik ai Intézet igazgatója , jelenleg a BOTE Altalános Orvosi Karának dékánja. Az orvosképzés ben tehát csak a képzés módja a problematikus , nem pedig a képzés célja . Gyógyszerészi vonatkozá sban ezt nem ál!ithatjuk , ha azzal a becsületességgel akarunk a kérdéshez nyúlni, amely armak tényleges megoldás ára törekszik és nem csak egyszerű kibúvót keres egy pillanatny i kényszerhelyzetből, melybe belekever edtünk az oktatás ós a felsőoktatás kérdése országos méretű megújhod ásának előestéjén.. Bármilyen látszatme goldás csak fé!revezetné azokat a dolgozókat, akiknek a bizaln1ából szakszerv ezeti vo11alon vezető szerepet töltünk be.. Ha pedig az a meggyőződésünk, hogy a gyógyszer észettel kapcsola.tban n1ég sol{ n1ü1den IJroblema tikus, álla1ni
vezetőink:et is fél.re\Tezetnénk, ha úgy \riselked11énk:, 111i11tha e tére11 nen1 voh1a tennivaló. NiI1cs
más út, azt kell tisztáznun k, hogy éppen a gyógy-
szerész 1nunkakör figyelen1b evételével n1ilyen ko11zekvenciá kat kell levonnunk eg:yetemi képzésünk,
illetőleg annak megreform álása számára. Helyes vagy helytelen megállapí tásaink évtizedek re megszabhatjá k, illetőleg meghiúsít hatják a magyar gyógyszer észet fejlődését. Felelősségünk tehát nemcsak a jele11, de a közeljövő magyar g:yógyszerészetével és egészségüg:yével szemben is ige11 nag31. Azért indulhato tt ki Tar j á n professzm vitaindító előadása során lényegese n kedvezőbb helyzetből, mert az volt a feladata, hogy összefogla lja és értékelje a politikai, pedagógia i és didaktika i szempont ból az egyetemi orvosképz éssel kapcsolatban felmerült kívánalm akat, észrevétel eket.
162
5. €.-vfolyam 5 szám
GYOGYSZERESZET
Mit csináljo n azonba n az az ellíadó, aki gyógySzerész vonatkozásban kívánja a felsőoktatási refo11n 01szágsze1 te indíta.ndó vitájá~ak kezdő akkord ját leütni ?! Minél tovább töpreng folada' tán, annál ink:ább úgy érzi, hogy n1inda.ddig légüres térben mozog, amíg választ nem tud kapni ana, hogy a) egyrész t a szociali sta egészségügy mit igényel
a betegsé g
megellíző
munká t ellátó 01vos hasznos
n1unkatársa a gyógysz erész, aki ii:yilváü_ olyas1nivel foglallcozik, an1ivel az orvost teher1nente·-
síti mind mun)l:ában, mind tudásban.. Éppen ezért felsőoktatási vitá11k során is, a nép egészségügyé nek és minél jobb gyógys zerellát ásának szempo ntjából kell megítéh u, meddig terjed a gyógys zerésze knek a népegés zségügy érdekéből is jogos, sőt k:öteles an1bíciója Az lenne a lúváa n1a és a közeljö\TŐ gyógysze1észétől ; s gyógysz erészi műveltség b) másrés zt a gyógys zerésze t szempo ntjából, natos, hogy a speciáli még jobban beilleszkedségével tehát a gyógysz erészet igényei t ismerve , mi a éppen sokrétű azó feladatk örébe, szerteág gügy egészsé az hessék kívánal om ? az orvos rendele hogy azzal, orban utólsós nem kéra z, sítéséhe Összete tt prnblém áink egyszerű útját a gyártás zer gyógys került dés ilyetén való kettős folvetése elenged hetetlen , tére a beteghe z zertá10 n át gyógys a n, raktáro a dve, megkez tói viszont kettőssége önmagá ban oldódik a követEgészvégig. kísé1i l szemme kritikai , betegig a kező fogalma zásban : laló összefog ggő, összefü ilyen a) egészségügyüilk legfőbb fejlesztői, az ország ségügy ünk igényel jea éppen és bereket szakem bíró ettel szemlél egészségügyi ellátásá nak felelősei látnak- e újabb legjobb a atása megvit reform atási felsőokt Jen , számára perspek tívát a gyógyszerészi hivatás megter emtsük a két egész. melyet a felsőoktatási reform végreha jtása smán alkalom ana is, hogy orvosi és gyógysz erészi az hivatás ségügyi a gyógysz erészké pzésbe be kellene építeni ; cióját kmrelá nyos tudomá erészek b) másrész t viszont maguk a gyógysz Közhel yet ismétle k csak, amikor azt hangoza szociali sta egészsé gügy keretén belül, annak tatom, hogy a gyógys zerésze t smsána k alakucélkitűzéseit, feladata it ismerve hol látnak maguk lása világsz erte vita tárgyát képezi . Tehát nern érdeg számárn olyan feladato t, amel~yel a közössé valame ly különle ges hazai fejlődés követke zmékeit előbbre vihetik n1erült csak f61, amikor a szo~ A l{érdés ily.e11 felvetés e nem szakmai sovi- nye) nen1 is akkor demokr áciák egészségügye népi építő ust cializm akik nizmus . Bocsán atot kell kérnem mindaz októl, ti nehézsé gek merülte k átmene smán sének fejlődé ai „szakm : st kifejezé a azt hlszik, hogy amikor ezt az igazsághoz, ha az b közeleb soviniz mus" előhoztam, még bonyolu ltabbá te- foL Akkor járunk még tisztáza tlan lat kapcso rész yógysze mvos-g szem az amúgy is összete tt problémákat.. Megbenek tekintjü k, örökség ista kapital olyan it kérdése n azonba en széléseink eredmé nyesség e érdekéb áciában sern demokr népi a nálunk - úgy vélem - most, mindjá rt, az elején kell melyet még olni felszám teljesen sikerült tisztázn unk mind magunk , mind mások előtt: Ha kívülről i1ézye en11yire bonyolu lt és nem vajo11 szakn1ai soviniz111us-e az olyan irányú gyógyszerészet, érthető, ha a törekvé sünk, amely a gyógysz erészet tudomá nyos kijegec esedett a is nemritk án élesen szembelül n erészete jellege és annak elismer tetése érdekéb en olyan gyógysz nak, illetve küzden ek uralkod nézetek álló ben haszcsak keretek ben folyik, hogy abból a köznek ez, még így magunk kérdés na szárma zhat ? Napjain kban már egyre rit- egymás sal Kényes elhallg athatná nk, de k, dhatnán Letaga is. kábban merül fel a szakma i soviniz mus kérdése, között k be. A sokféle csapnán nkat önmagu csak ezzel gondola s ez a szocialista egészségügy egysége eb b prnkti!egszűk a ge tának megizm osodása . Emiek másik biztos jele áramla t egyik szélsősé erészbe n csak egyszerű gyógysz a : hlrdeti az, hogy az ilyen természetű viták, megálla pítások cizmust a inásilc túlzás pedig n1ég a g:yanen1 az orvos, sen1 11e1n a gyógysz erész szen1szö- keresk:edőt lát ; kmló gyógyszerésztől is oly sokirán yú és elmélyü lt géből nyernek egyre inkább elbírálá st, hanem új kíván, hogy az ilyen szakemmérték et alkalma zunk, s ez a szociali sta egészség- tudást és képessé get Tibm akadém ikus szellemes -Grúz Erdey ber ügy kizáróla gos érdeke. Midőn szakmá nk jövendő zális speciali sta" kellene hogy sorsát kialakít andó, felsőoktatásunk kérdéseiről kritikáj ával „univer felsőoktatási reformu nk hogy Ahhoz, vitatko zunk, egy pillana tra sem feledke zhetünk legyen. erészek legaláb b gyógysz magunk mi a számár meg a közösség szempo ntjáról. bátran szembe ki, alakítsu nk A szociali sta egészségügy egységé ben az orvosok egysége s álláspo ntot tő ellen· fellelhe téren e közt és gyógyszerészek kiképzése ugyana zon egyete- kell nézni a soraink legkeés keletű, mai sem eredete Ezek l tétekke men folyik. Ugyana zon egyetem két fakultá sa . zménye követke haladás felé zmus szociali a vésbé különba annyi vagyun k. Között ünk elvileg csak eszn1ei az ebben kra számun volt Irányn1utató ség, mint a tudományeg~yeten1, vagy a műszaki több, mint egy évtized e egyetem fakultá sai között A kapital ista múlt zűrzavarban, midőn ikus klasszikus tömörakadém Elemér k e 1 u eh S olyan mégis örökség eként itt-ott találko zunk ki a gyógyszerész fejezte felfogással, mely szerint az mvosi és gyógyszerészi séggel, egyetle n szóval „gyógyszerlegyen erész gyógysz a : át képzés, illetőleg diploma , nem egymás mellé, feladat helyesen, el járunk akkor vélem Úgy ő" szakért egésze hanem egymás alá rendelt. Az egészségügy amely óhoz, definíci a ehhez at és egysége szempo ntjából nézve azonba n a kérdés ha tartjuk magunk után e kerülés a uralomr et szemlél gi il;yeté11 való felvetés e akk:ora prude11ciára vall, a közössé anysőt ásából, aktualit volna tt veszíte y nemhog ., modern mintha valaki egy hadsere gen belül a á· tárgyal jelen hogy má vált, teclullk a világáb an a hadtáp szolgál at jelentő-i,nyira élő fogalom i mondan jobbat tudnék ségét becsüli le . Nyilván való, hogy a gyógyít ást, sunkho z sem
GYÓGYSZERÉS ZET
1961. május
Erre a szakértelemre az egészsegugy különhelyén és ennek megfelelően különböző szinte11 van igén;r, amire a továbbiakban még részletesen ki is térek. Azt azo11ban viszo11t ináris szeretném hangsúlyozni, hogy nemcsak nincs értelme, de nem is lehetséges,hog yazegyetem a különböző szintű "gyógyszerszakértele1n" mll1de11 ágazatában, vagy akár csak egy ágazatában is teljesen kész szakembert produkáljon. Az egyetemnek olyan gyógyszerész alapképzést kell adnia, amire a leendő munkahelyére került gyógyszerészje lölt biztosan és eredményesen építhet és az adott munkaterület jó szakemberévé képezhető. A felsőoktatási reform egyik fontos feltétele a hallgatóság túlterheltségén ek csökkentése, éppen ezért az egyetemen az alapoktatás keretében nemigen fog hely jutni a specializálódás ra. Az alapképzés viszont leghelyesebb, ha elsősorban az általános gyóg:yszerész, a hálóza.ti gyógyszerész igényeit tartja szem előtt, hiszen a végzetteknek négyötöde a hálózati gyógyszerellát ásba, a gyógyszertára kba kerül. Nem lesz talán érdektelen, s gondolatmenetünket sem szakítja meg, ha pár szóval ismertetek egy olyan véleményt a gyógyszerészetről, a1nely szerint a gyógyszerésze t nem kézműves és kereskedő ténykedések tudományos alapon nyugvó konglomerátum a, hanem tudomány. A gyógyszerészképzéssel foglalkozó egyetemi intézeteknek, tehát éppen úgy, mint más egyetemi intézeteknek be kell tölteniök a ffüskolák hármas feladatát: a) elsősorban a kutatás célját kell szolgálniuk, aZ igazság, a 1ralóság felisn1erésével, a tudás gya-· rapításával és a módszerek fejlesztésével ; b) másodsorban szakterületünk ön új kutató gárdát kell nevelniök, iskolát kell teremteniök n1ódszereik ismereteik átadásával ; e) és végül, oktatási feladatokat is lássanak el, vagyis el kell, hogy lássák a hivatásra való elő képzés feladatát. E nem elszigetelt vélemény szeririt, ha a gyógyszerészképző intézetek nem így látják el feladatu-· kat, nem egyebek, mint gyógyszerészi szakiskolák. Nálunk is már nemegyszer elhangzott megállapítás, an1i felsőoktatási refűrmunk k:özponti gondolata is, hogy az egyetemtől nem szabad teljesen kész szakembert várni A magunk részéről ehhez még hozzáfűzhetjük, hogy a teljesen kész szakember kiképzése a rendelkezésre álló tanulmányi idő alatt eleve reménytelen, ebből a szempontból vannak némi kedvezőtlen tapasztalatain k. Az ilyen szakiskola jellegíí kiképzésnek azonban a legnagyobb hibája az, hogy elvonja az egyetemi intézetek asszisztenseit a kutató munkától, megakadályozza a kutató gárda kifejWdését. Így nemcsak a jelen feladatát látja el tökéletlenül az egyetem, hanen1 inár hosszú évekre előre el,rágja - éppen a k.utató kádernevelés kihagyása révén - esetleges fejlődésünk, tudományos előrehaladásunk lehetőségét is. Ha nem is lehet azt állítani, hogy a legjobb kutatók egyúttal a legjobb oktatók, nevelegalábbis lők, mégis el kell ismerni, hogy egyetemi szinten - 11en1 tud oktatni, sem nevelni az az asszisztens, akineh: saját területén tudományos problémája nincs A hallgatóság ezt ösztönöböző
J
1
' )
163
se11 rnege1z1, és előtte az igazi tekintély, vitá11 felül, a szellemi fölény, amely túlterjed a szorosan vett megtanulandó kon, illetYe megtanulhatók011 Jövő fejlődésünk záloga tehát mind a hallgatóság, mind az oktatók túlterheltségén ek megszüntetése Ha az egyetemi képzés alatti specializálódás t ennek az elvnek értelmében ki is kapcsoljuk, nyitva marad még mindig az a kérdés: mik legyenek az egyetemi alapképzésnek, a „hivatásra előképzés nek" a kívánalmai ? Ehhez elsősorban· azt kell vizsgálnunk, hogy egyáltalán milyen speciális munkakörökbe n látjuk a gyógyszerészn ek mint gyógyszerszakértőnek működési területét. Szabad legyen e helyt ismertetnem, hogy a budapesti Gyógyszerészi Kar· S ch u 1 e k akadémikus nyomán a következő ágazatokban látja a gyógyszerészi munkakör specializálódás át : 1 hálózati gyógyszerész, 2 intézeti gyógyszerész (kórházi gyógyszerész), 3 . ellenőrző gyógyszerész (gyógyszertári szakfelügyelő, gyógyszergyár i analitikus, biológiai ellenőrzéseket végző gyógyszerész, sth ), 4 a gyógyszergyár i gyógyszerész (üzemi munkakörben, technológiai kutatólaborató riumban, gyógynövény-t ermesztéssel, gyógynövény feldolgozással, stb_ foglalkozó gyógyszerész) A hálózati gyógyszerész feladatkörén túl terjedő egyéb munkakörökhö z esetleg speciális kollégiumok hallgatásával, még inkább doktorálással, illetve oklevél utáni továbbképzés útján kellene kifejleszteni az illető munkakörhöz megfelelő tudású szak:em bert Ezen azonban ne most vitatkozzunk, ez a későbbiekben megoldandó részprobléma. Egyelőre nézzük meg közelebbről felsőokta tási refűrmunknak azt az alapvető p1i11ci1)iun1átJ mely az oktatás egyszerűbbé tételére törekszik Egyetemi oktatásunk jelen túlzsúfoltságán ak és túlterheltségén ek felszámolásáho z ugyanis az az egyetlen járható út, ha - az alapoktatást a felesleges részletektől megszabadítv a·- a hallgatók biztosabb ismeretalapot szerezhetnek Ha nem tömjük tele őket részletismerete kkel, alapfokon sajátíthatják el legkönnyebben azt a készséget, hogy az egyszerű tények közötti kapcsolatot, összefüggést felismerjék, szükség esetén megteremtsék, vagyis elsajátítsák az illető alaptárgy gondolkodásformáját. Sokkal eredményesebb és könnyebb is ]esz a későbbiek során erre feiépü.Iő tanu]ásulc mind n1i;nőségi, mind n1ennyiségi szempontból A felsőoktatási refm m sikerének egyik alapfeltétele, hogy az·egyes tárgyak professzorai, előadói egymástól nem függetlenül, hanem egymás tárgyát szorosan fjgyelembe véve: a11nak a n1inin1umna.l{ az oktatására törekedjenek, melynek elsajátítása nélkül elképzelhetetle n, hogy a hallgató az önálló gondolkodásm ódot, alapisrner eteinek tudatos felhasználását elsajátífaa ol} mértékben, hogy az egyetem elvégzése utáni n1unk_ahel:yén: hol a ta11ultalrnál szűkebb körű, de viszont különlegesebb tanulnivalókka l találkozik, rövid idő alatt jó szakem bené tudja magát kiképezni Ezen oktatási rnh1imum silceres 111egállapítása a záloga n1jnde11 egyetemi oktatási reformtörekvé snek, melynek az egyetemen belül természetesen egyik alapfeltétele,
'l '
164
GYÓGYSZERÉSZET
hogy az egyes szaktárgyak sovm1zmusán folü!szemlélet érvényesülhessen. A másik foltétele azonban az, hogy az egyetemiek minél pontosabban kapják meg a feladatot, hogy mit és mil:r 111é1ységbeh kell tanítaniuk; a1 tanítás inódját csal{ tessél{ i1yugodta11 rájuk: bízni. Az egyetem i1yilvánvalóan túln1e1111e hatás..: körén, ha maga kívánná n1egállapítani a. g;yógysze1észi mu11kakö1t, illetőleg n1aga állapítaná meg az ehhez az elképzeléshez mé1 t tudásvolument Egyenesen szembekerülne a felsőoktatási 1ef(n1n szellemével, ha így járna el éppen a legalapvetőbb kérdésben, mert ezzel a gyakorlati élet jelentő ségét negligálná. Éppen ezért a gvógyszerészi hivatás megfogalmazása so1á11 a hálózati, a kórházi, a gyóg~yszerelle11ő1zési és a g~yári inunk:ak:örökben ténykedő szakemberek tapasztalásából és elgondolásából kiindulva kell a S ch u 1e k-féle gyógyszer szakértő i1égy kategóriáiát kialakítani és az úgynevezett minimális tudásigényt ehhez képest kell kategóriánként felmérni. Úgy hiszem, nem tévedek, hogy a hálózati, intézeti, ellenőrző gyógyszerészek kérdésében illetékesek a jelenlevők közt találhatók, s így máris nyilváníthatják véleményüket, illetőleg felkér hetők ana, hogy sajátos munkaterületükön tartsanak előadást erről a kérdésről. Területük sajátos kérdéseit hangsúlyozva iparkodjanak választ hozni : mi legyen a tudás minimuma, melyet az egyetemet frissen végzett hallgatótól megkívánnak ? Összegezzék az illető mm1kakör dolgozóinak Yéleményét és tolmácsolják az egyetemnek. A Gyógyszerész Szakcsopo1t készségesen ,rállalkozik ezek begyűjtésére A S eh u 1e k-féle kategorizálás negyedik helyezettje az a bizonyos „végső, de nem utolsó" munkakör : a nagyüzemi gyógyszergyártás, gyógynövénytermesztés, feldolgozás, stb. Az ilyen feladattal foglalkozó szakemberekkel szakszenezeti és szakcsoporti kapcsolataink bár bontakozóba11 vannak, de még nem elég erősek: egy il;ye11 vita megindítására, levezetésére Képviselőik ezzel szemben helyet foglalnak a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Os~tályának gyógyszerészi komplexbizottsává ban Eppen ezért azt javasolnám, hogy ez utóbbi bizottság előtt vethessük fel számukra ezt a kérdést A jelenlevők zöme előtt álló nagy feladat tehát a hálózati gyógyszerészekkel folytatandó vita levezetése. Bár a felsorolt kategóriák közül felületes ránézéssel ez tekinthető a legalapfokúbbnak, mégis a hálózati gyóg~yszerész munka.körének megfogalmazása a legnehezebb. Szabad legyen emlékeztetnem önöket az előljáróban niár említett külső és belső okokra.. Engedtessék meg, hogy kiindulási alapul vita alá bocsáthassam e mm1kakör alábbi megfogalmazását, vagyis hogy mit értünk a szocialista egészségügy· gyóg,yszerészének fogalma alatt \T álasz : szocia.lista gyógyszerész az a szakember, aki a gyógyítást, illetve a betegségmegelő zés céljait szolgáló anyagokn>tk, egyszóval a gyógyszereknek szakértője Rendelkezik azzal a tudással, mely ahhoz szükséges, hogy : a) az orvosi vényre felírt gyógyszert elkészitse, az orvosi előirntokat inkompatibilitás szememelkedő
5. évfolyam 5 szá1n
pontjából felülbírálja és a vényírás során netán elkövetett hibát biztosan felismerve ennek káros .következn1ény-eit meg tudja akadál;yozni; b) a gyógyszertári gyógyszer készítés elméleti ismeretét oly mé1tékbe11 birtokolja, hog)'- az üzemi méretű gyógyszer készítésre to• áhbképezhető legyen; e) rendelkezik azzal a szemlélettel, mely a szaktudást a Ielkiis111eretességgel párosítva., biztosan és csak a gyógyítás érdekeit tartva szem előtt el tudja dönteni. hogy valamely anyag, legyen az gyógyszeralapanya g, vagy kiszerelt g)'ógyszer, gyógyszmként felhasználható-e vagy sem; d) ie11delkezik: a11nyi farmakodinán1iai 2 isn1erettel, hogy egyrészt a recept adatait egy bevetve meg tudja állapítani, hogy véletlen nem történt-e vala1ni elírás ha.tástani sze111pontból, inásrészt pedig, hogy a gyógyszerkutatás újabb eredmé· nyeit állandóan figyelemmel kísérve biztos támaszává lehet az orvosnak, a gyógyszerelés problémáiban mind a gyógyszerformák, mind azok alkalmazási módját illetőe11; e) végül rendelkezik-e azzal a szervezési és kereskedelmi ismerettel, amely biztosítja, hogy a gyógyszertárvezeté s során a népgazdaság érdekei is érvényesüljenek A szocialista gyógyszerész feladatköre azonos a g·yóg~ysze1 tá.ri gyógyszerészi mu11k:akö1rel, ami viszont a gyógyszertád középkáder, a gyógyszerésztechnik:us feladatkörénel{: pontos ismerete i1élkül ~ legalábbis \'éle111én:yen1 szerint - r1en1 állapítható meg. Nyilvánvaló, hogy a technikusi inunkakör, a1neJ:y a hálózati gyógyszer ész n1unkii. jának könnyítését célozza, tartalmaz olyan elemeket, amelyekre azelőtt csak a gyógyszerészeket képezték ki. Elsősorban ezeket a tudnivalókat kell kiemelnfu1k egyetemi oktatásunk tematikájából. A gyógyszerészhallga tók ilyen üányú kiképzését a tanító gyógyszertárra, illetőleg az oktató gyógyszerészre bízva. Ezért tartozik ide tulajdonképpen a teclmikuskérdés is. Ettől füf!get]enül is azonban a középkáder-képzés az általános oktatási reformnak pontosan olyan részletkérdése, n1int az egyete111i gyógyszerészképzés. Nyilván megtalálják az illetékesek annak helyét és módját, hogy megbeszéljék a technikus.kérdésnek pedagógiai és dialektikai vonatkozásait, melyek megtá.rgyalandók abban az értelemben, hogy a technikusképzés anyagának minden erőltetett tudálékosságtól mentesen, szakiskolai szinten, szigorúa11 a techi1il{us munl<::al;;:örhöz 1-{ell igazodnia. A gyógyszertári technikus-képzés oktatási igényeinek pontos megállapítása fogaskerék módjárn kapcsolódik bele a gyógyszerészi felső oktatási reform tárgyalásába és egyúttal részét 2 Azé1t választom ezt a megnevezést, ni.ert az orvosi studiumhoz tartozó fa1makológiáva.l való foglalkozás a gyógyszerész számára nem haladhat n1eg egy bizonyos n1értéket Rem léphet át bizonyos határokat., kizárólag valamely kész gyógyszer hatására és terápiás a.lkal: mazására korlátozódhat, ez pedig ,a far1nakológia or·vos1 tudományának csak egyik ága„ Jgy_ elkerülhető a ké~ tes1\·é1-hi-vatás közüt·t a súrlódás. Egyik külíölű1 gyógyszerészképzési ten1at-ikában talán már éppen ezért is a vonatkozó tárgy nem farmakológia, hanen1 farmakodinámia néven szerepel
-
'-
1
1
!
t
1961. május
GYóGYSZERESZET
képezi az általános oktatási reformnak, tehát jetöbb, mint
lentőségénél fogva ma már lényegesen egyszerű adminisztratív intézkedés
A gyógyszertárhálóza t azonban nemcsak az eddig említett területen van érintve a felsőokta tási ügy kérdésében, hanem a gyógyszertárhálózatra vár az egyetemen előképzett gyógyszerészjelölt gyógyszerésszé nevelésének, képzésének be·fejezése Ami e téren eddig történt, sok helyen sikeresnek bizonyult próbálkozás, de semmi esetre sem tekinthető intézményes megoldásnak A tanító gyógyszertárnak és tanító gyógyszerésznek mint önálló kategóriának, meg kell valósulnia Ezt kívánja az az alapelv, mely szerint az egyetemet mentesíteni kell azoktól az oktatnivalóktól, amiknek ellátására elvileg a gyógyszertár hivatottabb és alkalmasabb. Ehhez azonban az szükséges, hogy az ilyen gyógyszertáraknak és a megfelelő gyógyszerészeknek nemcsak papíron voh1a szabad létezniük Máról holnapra ez ugyan meg nem valósítható, de mégsem kell e kérdés körül sokat vitatkoznunk Ha évenként és megyénként mindössze egy gyógyszertár munkakörét alakíthatjuk át e célra, s ugyanakkor nemcsak felfektetjük minden megyében az oktató gyógyszerészek kataszterét, hane1n fülyamatba is tesz-· szük a kiválasztottak kipróbálását és ez irányú folyamatos, állandó és évenkénti beszámolóhoz kötött továbbképzését, 3-4 éven belül megteremtettük az egyetemen kívüli gyógyszerészoktatá snak azt a szervezetét, amely ha jól meggondoljuk, az egyetemmel szoros együttműködésével, egyik alapfeltétele felsőoktatási reformunk megvalósításának Ez a probléma még vakítóbb reflektorfénybe kerül, ha az egyetemi oktatást megelőzően, tehát közvetlen az érettségi után fognak gyógyszertári gyakorlatot folytatni a gyógyszerészi pályára készülők Súlyos aggályok merülnek fel ugyanis, vajon egy nem megfelelő környezetbe került, minden kritika nélküli ifjú hajlandó lesz-e később nehéz munkával és tanulással megszerezni az egyetemen elsajátítandó gyógyszerészi ismereteket, vagy pedig egyetemi éveit azzal a meggyőződés ből fakadó ímmel-ámmal végzi, sőt kínlódja át, hogy csak erőltetett akadékosság, amit tőle az egyetemen kívánnak Ő már ugyanis a gyógyszertárban látta, tudja, hogy az egyetemen tanultakra a gyógyszertári gyakorlatban nincs szükség Döntő kihatással lesz az érettségi után gyógyszertárba . került gyógyszerészjelölt egész egyetemi stúdiumára, egyéni életére, s ezen keresztül a szakma minőségére is, hogy a fiatal, zsenge lélek a gyógyszertárban milyen irányítás alá kerül. Szakmánk vezetői számára ez újabb súlyos felelősségvállalás, mert ez a gyógyszertári gyakorlat fontosabb és az egész életre kihatóbb, mint amelyet csak az egyete1ni évek után egy fél éven át, az állam,/izsga letétele előtt, jóval érettebb fővel teljesítenek Az államvizsgás gyógyszerészj el öltek oktatását is intéz:Uényessé tem1é a tangyógyszertára.k szervezése es az oktató gyógyszerészek állandó iskolázása. Az egyetemen kívül folyó szakmai képzés jelentő ségének elbagatellizálása lemre, ha az államvizsgás gyóg3rszerészjelöltek mh1de11 évben más és n1ás
165
gyógyszertárba, illetőleg gyógyszerészhez kerülnének A munkaerőgazdálkodási szempontoknak ez esetben feltétlenül háttér be kell szorulníuk, a nem kellő gyógyszertári képzést a jelölt munkáján keresztül a közösség is megsínyli. Az egyetemen megkezdett tanítás és nevelés folytatása a gyógyszertárban csak a tarútó gyógyszertárak és oktató gyógyszerészi mu11kakör intézményesítésével oldható meg) an1it soha i1e111 tud pótolni az egyetemek és felsőbbségek „ad hoc" vizitációja Csak ellenőrzéssel ez a kérdés nem oldható meg. Ezzel kapcsolatban eszembe jut Vastagh Gábornak a gyógyszerminőség fokozásával és a gyógyszer ellenőrzéssel kapcsolatban tett találó megjegyzése. Szerinte, hogy több búza, gyümölcs teremjen a tsz-ekbe11, i1em elég csak a csőszök számát szaporítani. Így van ez a gyógyszertári oktatással kapcsolatban is. Még az oly fokozott oktatási elle11őrzéssel sem jutunk túl a for1nális ered1nényeken, ha ugyanakkor nem biztosítjuk az egyetemen kívüli, tehát a gyógyszertári oktatás alapfeltételeit Tisztában vagyunk azzal, hogy a szocialísta tervgazdálkodásna k időnként vannak átmeneti fejlődési nehézségei s ezek néha gátolhatják az azonnali ideális megoldást. Ebből azonban semmi esetre se111 az következik, hogy e kérdéssel alapvetően ne foglalkozzunk Le kell mérnünk, hogy mit is lehet az esetleg meglevő nehézségek e]lerrére máris megtenni, előre kell megállapítani azt is, hogy mit kell majd tenni, ha gazdasági feltételeink megjavulnak Jól vigyázzunk azonban, nehogy a pillanatnyi napi problémák kényelmesebb, kevesebb harcot kívánó megoldásával lemondjunk a gyógyszerészet jövőjéről Ezt a inegjeg,yzése1net se1n a szakmai sovinizmus dih:tálja, 11a11e1n az a felismerés, hog,y a jövő fejlődés iránya az orvos 111ellett inegkí,ránja egy olyan, biológiai szemlélet mellett alapos kémiai és általába11 egzak:t természettudo1nányi isn1eretekkel is rendelkező szakember bekapcsolódását az egészségügybe, amely feladat ellátására alapjában véve az-· általunk oly szívese11 és sol{at emlege-· tett „gyógyszerészi szemlélet" a legalkalmasabb. Ha a fejlődésnek ezt az irán:yát fel nem ismerve, vagy elhanyagolva, gyakorló gyógyszerészejnk tudásszükségletét a gyógyászatban így vagy úgy, de végeredményben csak egy szakiskolai szint követeln1én.yeire korlátozzuk, azo11 az sen1 segít, 11a ennek a mü1imumnak az oktatására \.réletlenül pillanatnyilag csak az egyetemen találtak helyet . Ha nen1 tudjuk biztosítani, nemcsak az eg:yetemen„ de a gyógyszertárban is a szó komoly értelmében vett „gyógyszerszakértő" kiképzését, más vonalon, tőlünk függetlenül fog kialakulni az orvos számára egy ilyen típusú segítőtárs, mert az élet igényli. Hosszú kerülő úton, sok vargabetűvel jó pár esztendővel azután majd felfedezik, hogy a modern gyógyszerellátás szakembere lehetett volna már a mi időnkben is a megbízható szaktudású gyógyszerész, ha mi magunk rajta lettünk volna, hogy azzá fejlődhessék A hálózati gyógyszerészekkel folytatandó megbeszélés so1á11 elsősor ba.n azzal kellene füglalkozni, hogy ők maguk miképpen gondolják a gyógyszertári oktatás tananyagát. Ezt nyilván elsősor-
5. évfolyam 5. szám
GYOGYSZER ÉSZET
166
ban azok a gyakorlati ismeretek alkotják, amelyek elsajátításá ra alkalmasab b a gyógyszertá r és a gyógyszertá ri munka, mint az egyetemi Az egyetemi oktatással ezt a tervet koordinálva , később majd meg kellene állapítani a végrehajtás hoz szükséges pontos tematikát, az ana alkalmas gyógyszerészeinket külön ki kell képezni erre a feladatra, nem feledkezve meg pedagógiai szempontok ról sem. A hálózat részéről gyakran merülnek fel kívánalmak, javaslatok az egyetemi felvételekke l kapcsolatban A gyógyszerés zi pálya nem tartozik az érdekes, vonzó foglalkozáso k közé kívülállók számára, akik főleg az anyagi lehetőségeken keresztül értékelik az egyes mesterségek et. A munkás-paraszt szülő különösen meggondolj a magát, hogy hosszú négy éven át ne Jegyen keresőképes gyermeke csak azért, hogy az aránylag mérsékeltebben dotált gyógyszerés zi okJeyeJet megszerezhess'e E té1e11 úgy ·vélem, igen hasznos segítséget nyújthatná nak hálózati kollégáink, ha körzetükben - főleg a helyi középiskolá kban - megkísé-· relnék az ana alkahnas egyéneknek a gyógyszerészi pályára való i1á11yítását Külön probléma azoknak az egyéneknek kérdése, akik már régebben érettségizte k, de még eddig vagy nem jelentkeztek felvételre, vagy pedig eddig még nem sikerült a felvételük. Ezek esetleges felvételükig többnyire, mint gyógyszertá ri teclmikusok értékesítik idejüket Gyakorlatil ag megvalósul esetükben az érettségi és az egyetemi tanulmányo k közé iktatott gyógyszertá ri alapképzés . Tapasztalataink szerint azonban, ha az illető nem olyan megfelelő környezetbe n ismerkedett meg a gyógyszerészi munkaköne l, mint amilyen egy oktató gyógyszertá r lehetne, ennek káros következmé nyei végig kísértik az egyetemi éveit
*
Befejezésül szeretném az ö11ök segítségét kérni, hogy mind a hálózati gyógyszerés zek, mind az intézeti, az ellenőrző, a nagyüzemi gyógyszerés zek képzésük alapvető problémáit úgy számára tárjuk fel, hogy a meginduló vita az általános elveken túl az illető speciális gyógyszerés zi foglalkozási ág problematik ája keretén belül maradjon és abban mélyedjen el Felsőoktatásunk reformja érdekében szolgáltassa nak ezzel az országszerte meginduló megbeszélés ek kellő anyagot az egyetemen tanítandó anyag volúme1.1ének n1egállapításáho z Kérem, hogy megbeszélés eink eredményét juttassák el a Gyógyszeré sz Szakosztály hoz, vagy Szakcsoport hoz, hogy az jlletékes egyetemi fórumok elé terjeszthess ük azokat Külön szeretném kérni a hálózati gyógyszerés zek számára előadókat, kíséreljék meg azt tudatosítan i kollégáikka l, hogy a gyógyszerés zképzés nemcsak közös ügye, de közös feladata is mind az egyetemnek, mind a hálózatnak. Ehhez mérten foglaljanak állást nemcsak a tudnivalók mennyiségé t illetően, hanem abban a kérdésben is, hogy véleményük szerint, azok oktatásából mit vállalhatna k a gyakorló gyógyszerés zek
Nyilván az illetékesek is hallatni fogják szavukat a gyógyszerés zet jövő perspektívá ját illetően s ezzel elősegítik az önmagában is eléggé szerteágazó gyógyszerés zi problematik a körülhatáro lását. A hálózati, az intézeti gyógyszerés zet, az ellenőrző laboratórium i gyógyszerés zet, a gyár és gyógynövén ytermesztés gyógyszerés ze igényeit ismerve lesz az egyetem abban a helyzetben, hogy a felsőoktatási reform szellemében foglalkozzék az oktatandó anyag ehhez mért összeváloga tásával. Elsősorban azt tartva szem előtt, hogy beve~ető, előkészítő oktatást, alapismeret eket nyújtson Igy válik lehetővé jelenlegi oktatásunk túlterheltségének oly mérvű enyhítése, hogy hallgatóink at a szakmájukk al összefüggő tudományá gak szelleméber,r önállóan gondolkodó szakembere kké neveljük. Igy adunk számukra biztos indítást leendő munkahelyü kre, ahol gondosan megszervez ett oktatás fogja majd szakmai műveltségüket kellő irányban elmélyíteni, illetőleg gyakorlativ á tenni Sok és nehéz feladatot kell megoldanun k, míg oktatásunk reformjána k ily természetű megoldását végrehajtot tuk. A nép egészségügy e iránti lelkes érdeklődésünk és ezen belül pályánk szeretete azonban biztosan átsegít a nehézségeken. PE3!0ME Depeµ; o6CY)l-{.lJ;eHIUI BOrrpoca o6pa3oBaHH51 cpap1v1aneBron, )J(€.JiaTeJ1bHO BhI5ICHH'Ib KpYr OŐ5I3aHHOCre.\1 cpapMaUeBTHlJeCKOIO cneu;i1an11cTa BhTCrnero 06paaosatt11n , tta pasnHl!HhIX 06nacr51x. l{ 3101vlY o6paaoBaHHIO YHHBepcrr· reT ;:i;aer TO.JibKO OCHOB3HI1e, Hű BOCIII1T3HHe IIOJIHblJ\·l cneUI13J1HCTOM, 3TO sa.n;alJ"eH pa6otJero MCCTa l1MCH BBH}lY roro, '-!IQ 80 npoueHIOB 4JapM3U€BIOB pa6oraer B an1el{aX, OCOŐCHHO 83)f(HbIM 5IBJIHC'TC.51 o6pa30B3HHC B arrICl{3X
An1op p:acr npe,D,JIO)f{CHHe K onpegcJICHHIO KGMrrereHUHH cpapManenroB , pa601amnlHX B anTexax Tipe;1naraer /J.a.nr:.Illc orrpe,!lc.neHHe KOMne·reH11,1111 H o6cY/J\.íleHtte o6pa30BaHHH TexHHKOB, pa6ora10m11x B anrer::ax flo MHeHHfO aBropa B HHiepecax YCflCilJHOJ':í: pa60'IhI no Bb!C· llIYfO o6pa30BaHHIO HeOÓXOll11MO opraHH30Baib YlfC6HbIC anreKH 11 npespar11rb B CHCTCMY ,!lQ_;T/i
npeno,D;OBaT€J I5I
ZUSAMMEX FASSUKG Vor der Bcsprechung der Apothekc.1au sbildnng soll geklárt we1den, was die Aufgabe des ~l\.pothe kers als „Arzneimittel -Sac.:hverstan dige1" auf
