Térképismeret ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007 Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék http://lazarus.elte.hu
• Terep: a Föld felszíne a rajta lévő természeti és mesterséges tereptárgyakkal együtt. • A terep ábrázolása: a síkrajz és a domborzatrajz elkészítése
5. Előadás Tereptan, domborzattan
Tereptan, domborzattan Minden terepidom kiindulása a lejtő.
•
Bármelyik két adat ismeretében a többi kiszámítható.
sí k-eg yen es
d o mbo rú
ho mo rú
Lejtőszögük szerint
•
Alakjuk szerint
A LEJ T Ő K O S ZT Á LYO ZÁS A
állandó lejtőszögű
behajló
kihajló
hullámos
1
A terepfelszín jellemző vonalai: - a legrövidebb lejtő iránya, - a rövid vízszintesek összessége – a nyugalomban lévő víz felszínével párhuzamos vonalak, - idomvonalak: vízválasztó vonal vízgyűjtő vonal.
Idomváz • Pontvázlat + idomvonalak = idomváz • Ezt kiegészítjük a rövid vízszintesekkel és az esésvonalakkal. • Ez képezi a szintvonalterv alapját. Az idomvonalak vázlatának tartalmaznia kell - a terep domborzatának összes főbb idomvonalát; - a normál esésvonalakat; - a lejtőátmeneti vonalakat; - néhány jellemző csapásvonalat; - az idomok jellegzetes lapjait és pontjait (pihenők, nyergek stb.); valamint - a kótált pontok helyét és számát.
2
A terepviszonyok hiteles ábrázolása érdekében a domborzat három meghatározó összetevőjére kell alapvetően figyelmet szentelni: – Relatív és abszolút magassági adatok; – Lejtősségi viszonyok; – A domborzat fő és részletidomai.
Vízválasztó idomok • • • • •
Kúp Hegyhát Pihenő Nyereg Lejtőkúp
3
Vízgyűjtő idomok • • • •
Völgy, teknő Metsződés Horhos, vízmosás Garmada
Részletidomok • • • • • •
Tereplépcső Hegyorr Terepfok Borda Hordalékkúp, hordalékhant Lyuk, töbör, gödör, zsomboly, szikla
Kúp • Olyan terepidom, ahol a terep egy pontjából (kúppont) a terep minden irányba esik. A kúppont a meredekebb oldalhoz van közelebb. • A kúppont körül általában egy vízszintesebb tereprész található, majd a terep meredeken esik.
4
Hegyhát • Olyan terepidom, amely egy irányban emelkedik és három irányban esik. • Lehet: - széles, lapos, - domború, - keskeny, - éles.
5
Pihenő
Pihenő
• Ha a hátvonalon olyan szakasz következik, ahol a hát esése megtörik és közel vízszintessé válik, akkor alakul ki a pihenő. • A közel vízszintes lap a pihenő lap. l = pihenőlap p = pihenőpont sz= szegélyvonal S = sarokpontok
6
Nyereg • Ahol a terep a hátvonal mentén két irányban emelkedik, két irányban esik, ott nyereg alakul ki. A nyeregpont (legmélyebb) mindig a meredekebb oldalhoz van közelebb. Mindig páros számú sarka van. • A nagy méretű nyerget hágónak nevezzük.
7
Lejtőkúp A lejtőkúp a pihenő túlfejlett változata, amikor a pihenőlap kissé emelkedni kezd és a pihenő felbomlik egy nyeregre és egy kúpra.
Nyereg és lejtőkúp
p = nyeregpont sz = szegélyvonal á = átló l = nyereglap S = sarokpontok
8
Teknő, völgy • A kisebb a teknő, a nagyobb a völgy. • A terep a teknővonal egy pontjától 3 irányban emelkedik és 1 irányban esik. Lehet: - széles talpú, - ívelt talpú, - keskeny talpú, - éles talpú.
9
Vö lgytíp us Szakadékszerű
Sematikus rajz
Szintvonalas kifejezés
völgy:
állékony kőzetek között alakulhat ki, oldalai 45°-nál meredekebbek, így szintvonalakkal általában nem ábrázolható. A völgyvonal futását kisebb-nagyobb lépcsők szakítják meg.
Élestalpú völgy: kihajló meredek (35°~45°) „v” alak ú lejt ő k hat ár o ljá k. A vö lgyt alp nem ismerhető fel, a szegélyvonalak meg eg yeznek a völgyvonallal. Lépc ső k r it kán szakítják meg a völgyvonal futását. Keskenytalpú völgy: oldalai kevésbé meredekek, keskeny völgytalppal rendelkezik. A völgyvonal és a szegélyvonalak jól felismerhetők, a szegélyvonalak közel párhuzamosak a völgyvonallal.
Szélestalpú völgy: általában behajló oldalú lejtők határolják. A szegélyvonalak könnyen felismerhetők, a völgyvonal már kevésbé. S zeg élyvo nalai kö ze l pár huz amo sa k a völgyvonallal. Lapostalpú völgy: a völgytalp közel sík, az oldalak behajló lejtők. A szegélyvonalak jól, a völgyvonal nehezen, v. egyáltalán nem ismerhető fel meg. Az esetleges vízfolyás a szegélyvonalak között kanyargós vonalvezetésű.
Metsződés
• Olyan teknő, amelynek nincs talpa és a fenékvonalnál a kihajló lejtők hegyesszögben, V-alakban találkoznak.
10
Horhos, vízmosás A horhos a lefolyó víz által a talajba vájt széles és mély, meredek, omladékos falú terepidom. Esetenként 10 m mély is lehet. A vízmosás a teknő vagy metsződés fenekén keletkező árok, a széle általában omladékos.
A metsződések éles fenékvonalú vízgyűjtő idomok. A vízmosások a teknő alján található vonalas erózió mélyítette árkok. A horhos puha, laza, mállékony kőzeteken az oldalakon időszakosan lefolyó csapadékvíz által formálódó idom. Fenékvonala jellemzően kiszélesedett, lapos, lépcsőkkel szabdalt. Peremvonalai élesek, a köztük lévő távolság gyakran kisebb, mint a fenékvonal szélessége.
11
Részletidomok
Tereplépcső Lejtőkön található idom, a lejtő irányára lehet merőleges, vagy azzal valamilyen szöget zár be. Lépcsőszerűen helyezkedik el. Általában megírják a relatív magasságát. • A nagyméretű idomot terepfüggönynek nevezik.
12
Hegyorr • Az oldalhátból kiugró, pihenőszerű idom. • Pihenőlapja közel vízszintes. Rendszerint ott alakul ki, ahol a víz felszínalakító munkája ellenállóbb kőzetbe ütközik. • Pontszerű idom.
Terepfok
• Hasonló a hegyorrhoz, de annál szélesebb a pihenőlapja.
13
Borda
• Keskeny, éles hátú gerinc, rendszerint a lejtő irányába halad. Vonalas idom.
Részletidomok tereplépcső
Lejtőirányra nem merőleges lerogyással, csuszamlással vagy folyóvízi erózióval keletkező törés. Létrejöhet emberi beavatkozással is, fésűsfogazásos jelölésének színe ekkor a szintvonalaktól eltérő (fekete). A többméteres nagyságú tereplépcsőt terepfüggönynek is nevezik (66. ábra).
hordalékhant
Laposabb területekre érkező, nagy munkavégző képességgel rendelkező vízfolyások aljában található, ahol a folyóvíz hordaléka legyezőszerűen szétterül. Gyakran igen nagy kiterjedésű (>100 km) is lehet. A hant idomvonalakkal meghatározható.
4.
5.
6.
hordalékkúp
A hordalékhant túlfejlődésével keletkezik úgy, hogy a vízgyűjtő saját hordalékába vágódik, hátat és kúpot hozva létre. A kúp oldalai kevésbé meredekek mint az eredő hegyhát és a völgyfenék. Idomvonalakkal és a kúpponttal meghatározható.
Részletidomok terepfok
A terepfok (vagy más néven párkány) a pihenő speciális változata. Nem a gerincvonalon, hanem a hát oldalán található. Pihenőlapja igen rövid, a sarokpontjaiból vízgyűjtő idomvonalak indulnak. Meghatározása a pihenőhöz hasonlóan történik.
hegyorr
Kialakulása a hát oldalán előforduló keményebb kőzetek lassú lekopására vezethető vissza. A terepfoktól eltérően pihenő-lapjától nem indulnak vízgyűjtő idomvonalak és valódi sarokpontjai sincsenek. A hegyorr alatt a terep lejtése visszaáll.
borda
A hátoldal lejtésével többnyire megegyező irányban futó keskeny gerinc. Keletkezése hasonló a hegyorrnál leírtakhoz, itt viszont az állékonyabb kőzet iránya megegyezik a lejtő irányával. Oldalai inflexiós vonalakkal meghatározhatók.
1.
2.
3.
14
Lyuk, töbör, szikla, kőtömb A lyuk a terep felszínén található zárt, más vízgyűjtő idomhoz nem csatlakozó képződmény. Nagyon változatos, a karszt területek jellemző idomai. Az aknaszerű (karsztos) képződmény a zsomboly. Völgyszerű, zárt a dolina. Kerek a töbör. Egyedülálló szikla: jelkulcsi elemmel ábrázoljuk. Sziklarajz
15
Magyarország domborzattani tájtípusai • • • • • • • •
Síkság Homokbuckás vidék Hullámos vidék Dombvidék Árkolt vidék Alacsony hegység Középhegység Karszt
Síkság-típusok: • Művelt száraz: Sűrűn lakott, úthálózata sűrű, mg-a fejlett, tanyák, majorok, puszták, szabályos rendszerű dűlőutak hálózzák be. Az utakat helyenként fasorok szegélyezik. Pl. Csongrád, Békés
Síkság
• Olyan terep, ahol a domborzat viszonylagos magasságkülönbsége 10 mnél nem nagyobb és a lejtőszög nem haladja meg a 2 fokot.
Síkság-típusok • Művelt nedves: Terepfedezete sűrű, árkok, csatornák, töltések, fasorok, kerítések szabdalják. Úthálózata fejlett, sűrűn lakott, a helységeket épített utak kötik össze. Pl. Kis- és Nagy Sárrét, Sárrét
16
Síkság-típusok • Műveletlen száraz: Szikes talaj, futóhomok, kavics-puszták, vízhiány jellemzi. Lakossága és úthálózata gyér. Jól járható. Pl. Hortobágy
Síkság-típusok • Műveletlen nedves: Vizenyős, mocsaras, lápos, ingoványos, posványos terület, nádasok, egészségtelen klíma, ritka úthálózat és gyér lakosság jellemzi. Pl. Kis-Balaton, Ecsedi-láp, Hanság
17
Homokbuckás vidék • A viszonylagos magasságkülönbség 10-20 m, de néha meghaladhatja az 50 m-t is. A szél a laza homokot változatos formákra alakítja, amelyek az uralkodó szélirányba rendeződnek. • A tájékozódás nehéz az ilyen terepen, mert a térképek a sok apró buckát összevontan ábrázolják. Pl. Duna – Tisza köze, Nyírség.
Hullámos vidék • Átmenet a síkság és a dombvidék között. Hosszan elnyúló, enyhe lejtőjű hátak sorozata. • A relatív magasságkülönbség 10-20 m. Talaja homok, lösz vagy agyag. Pl. Bakonyalja, Vértesalja, Bársonyos.
18
Dombvidék • A viszonylagos magasságkülönbség max. 100 m. A lejtők enyhék, a völgyek teknőszerűek, aljuk sok helyen vizenyős. Hosszan elnyúló dombok, dombcsoportok jellemzik. • Művelt területek, szántók, legelők, szőlő, gyümölcsösök. • Az úthálózat fejlett és jó minőségű, sűrű a településhálózat. • A talaj leginkább agyagos, kavicsos. Pl. Somogyi-dombság, Tolnai-dombság
Árkolt vidék • Széles, lapos hegytetők és mélyen bevágott völgyek jellemzik. A relatív magasságkülönbség max. 100 m. • Művelt területek és rétek váltakoznak, a települések a völgyekben vagy a hegyoldalakban találhatók. Antropogén térszín. Csak a Mezőföld tartozik ide.
19
Alacsony hegység • A magasságkülönbség 100-300 m, a tengerszint feletti magasság max. 600 m. • Legömbölyített hegytetők, teknő- és árokszerű völgyek egyaránt megtalálhatók. Közepesen művelt terület, lomblevelű erdők tarkítják. A települések a völgyekben találhatók, tanya, major kevés van. Kisebb ipartelepek, bányák, kőfejtők előfordulnak. Vízben gazdag, úthálózata fejlett. Pl. Cserhát, Cserehát
Középhegység • A relatív magasságkülönbség 200-600 m, az abszolút magasság 600-1000 m. Szerteágazó, nagyobbrészt keskeny, részben legömbölyített hegyhátak és erősen tagolt hegytetők, mélyen bevágott völgyek, meredek lejtők jellemzik. • Legnagyobbrészt erdők borítják, kaszálók, legelők. Helyenként sziklás, köves terület. Forrásokban, folyóvizekben bővelkedik. Az épített utak és települések a nagyobb völgyekben találhatók. • Ipartelepek, erdészlakok, szénégetők, menedékházak.
20
Karszt • A mészkőfelszínek különösen jellegzetes formái találhatók itt. A víz oldó hatása következtében lyukak, töbrök, barlangok, zsombolyok keletkeznek. Gyakoriak a meredek sziklafalak, sziklalépcsők, szurdokok. Termőföld a töbrök, dolinák alján található. A magasabb térszíneken vízhiány lép fel, a források a hegylábaknál fakadnak. Úthálózata változó, az épített út viszonylag ritka. Nehezen járható. Pl. Aggteleki-karszt.
Kartometria Mérések a térképen • • • • • • • • • • •
Vetületek felismerése hosszúságkülönbség mérése körív meghatározása Távolságmérések egyenes szakaszok meghatározása görbe vonalak meghatározása Területmérés elemi részekre bontás területmérés Szögmérés Metszetszerkesztés
21
