OL
Orvosok Lapja
A magyar Orvosi Kamara hivatalos folyóirata
Egy év, egy hónap, egy nap, egy perc
Dr. Sepp Csaba
Dr. B. Kovács Judit
Dr. Lubics Szilvia
2016/5.
Doktornő! Doktor Úr! Lesz nyugdíja, ha eléri a nyugdíjkorhatárt? • Egy idén nyugdíjba vonuló 40 év szolgálati időt szerzett magyar állampolgár havi nyugdíja, ha járulékalapját a mindenkori átlagos bruttó bér alapján számítják, 138 000 HUF • Az öregségi nyugdíj átlagos induló havi összege az idén mégis csak 108 356 HUF, mert a számítás alapja a kreatív járulékfizetési és bérfizetési megoldások miatt alacsonyabb mint az átlagos bruttó bér • A legalább 20 év szolgálati időt szerzett emberek legalacsonyabb havi öregségi nyugdíja 12 510 HUF • A havi öregségi nyugdíjminimum összege 28 500 HUF, de csak akkor, ha a szolgálati idő legalább 20 év, és az 1988-tól szerzett, nettósított és valorizált átlagkereset eléri a nyugdíjminimum összegét • A magyar nyugdíjasok bevételeinek 86%-a származik az állam által fizetett nyugdíjjáradékból • Az OECD országokban átlagosan a nyugdíjasok bevételeinek 58,5%-át adja az állami nyugdíj, a többi rész az egyéb megtakarításaikból, befektetéseik hozamából, vagy nyugdíj melletti munkából származik • A magyar nyugdíjasok bevételeinek 2%-a származik nyugdíjcélú magánmegtakarításból • Az OECD országok nyugdíjasai bevételeinek legalább 17%-a származik egyéni nyugdíjmegtakarításból • A jelenlegi nyugdíjkorhatár Magyarországon 62 év 6 hónap, a fokozatosan bevezetésre kerülő 65 év • A jelenlegi nyugdíjkorhatár Németországban 65 év, a bevezetésre kerülő 67 év • A jelenlegi nyugdíjkorhatár Írországban 66 év, a bevezetésre kerülő 68 év • A jelenlegi nyugdíjkorhatár Hollandiában 65 év 3 hónap, a bevezetésre kerülő 67 év • A jelenlegi nyugdíjkorhatár Franciaországban 65 év, a bevezetésre kerülő 67 év Minél tovább dolgoznak az emberek, annál rövidebb ideig kell részükre nyugdíjat fizetni, miközben hosszabb ideig fizetnek járulékot az állami nyugdíjkasszába. Ez segíthet egyensúlyban tartani az állami nyugdíjrendszereket, azonban jelenleg nincs válasz arra, hogy mekkora nyugdíjuk lesz a jogosultaknak 20-30 év múlva.
A magyar állam évente, az Ön által megkötött magán nyugdíjbiztosítás vonatkozó évesített díjának 20%-át, de maximum 130 000 HUF-ot az Ön által megfizetett SZJA-ból befizeti az Ön magán nyugdíjbiztosításának számlájára. A MOK Komplex Pénzügyi Tanácsadó Kft. szakértői személyre szabott megoldással állnak rendelkezésre!
Tel: 361 301 0804 • e-mail:
[email protected] • web: www.mokkomplex.hu A MOK Komplex Pénzügyi Tanácsadó Kft. a Magyar Orvosi Kamara tagjainak kiszolgálására létrehozott vállalat
Orvoskamara
Egy év, egy hónap, egy nap, egy perc Kerek egy esztendeje annak, hogy valamennyi érdekvédő szervezetet tárgyalóasztalhoz hívott az egészségügyért felelős államtitkár. Azokat is, akik korábban is konzultáltak vele, s azokat is, akik akkoriban épp az utcát választották. A néhány heti gondolkodási idő leteltét követően néhány szervezet választotta a hosszabb, ám talán sikerrel kecsegtető, de mindenképpen törvényes utat. Az ágazat reprezentatív szakszervezetei megkezdhették a 2004(!) óta húzódó sztrájktárgyalásukat, végre miniszterelnök által kijelölt kormányzati tárgyalópartnerrel. Az EMMI illetékesei úgy vélték, túl bonyolult lenne életpálya tervet alkotni (ki tudja miért?), ám végre belementek, legyen Ágazati Kollektív Szerződés. Mire kiötlötték, s elmúlt a nyár, elmúlt az államtitkár is. Szokatlanul hosszan kellett várakozni az utódlás lebonyolódására. Jól benne jártunk az őszben, mire az utód megneveztetett. Örökül kapott feladatának derekasan nekilátott, dacára a partvonalról folyamatosan bekiabálók akadékoskodásának. Az ágazati szakszervezetek pedig szakmai tárgyalópartnernek kérték fel a három szakmai hivatásrendet. Időközben pedig a Magyar Kórházszövetség és a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség is csatlakozott megfigyelőként a tárgyalásokhoz. Az igyekezet már a tél végén meghozta első gyümölcsét, az ÁKSZ munkaidőről szóló fejezete ünnepélyes körülmények között került aláírásra, bizonyítva, igenis lehet tárgyalóasztal mellett eredményt elérni. Következett a bérfejezet, ami lényegesen nehezebb diónak bizonyul. Időben egybeesett a 2017-es költségvetés készítésével. Kerek egy hónapja, időt, energiát nem kímélve, szakértői háttéregyeztetések során többször éjt nappallá téve folyt a számolás, nem egyszer
kemény vitáktól sem mentesen. Alapvető politikai döntés kérdése, vajon a Kormány valódi bérfelzárkóztatás szeretne, az ágazatban felgyülemlett, már-már bírhatatlan feszültség érdemi oldása végett, avagy mindössze némi bérnivellációra futja, ami nem haszontalan ugyan, ám egészen más politikai konzekvenciái lehetnek, hogy a szakmáról ne is beszéljek. Nem egyszerű a szakpolitikai-gazdasági döntéshozói szintet meggyőzni a kettő lényegi különbségéről. Ráadásul most minden arra mutat, valóban lenne pénz az első megoldásra, s kár lenne a második verziónál leragadva elszalasztani az első kecsegetető történelmi hasznát. Kétségeink sajnos a helyes döntést illetően sajnos nem alaptalanok. Hisz újfent megszólalt a régi nóta, adjon valamit az alapellátó a neki jogosan járó, és megígért pénzért, holott egyszer ezt a csontot már lerágtuk. Közben őrületes ballépéssel akarnak megszüntetni OEP-et, OTH-t, ENKK-t minden szakmai
tanács megkérése és meghallgatása, nota bene meghallása nélkül, sőt dacára. A meccs talán még nem egészen lefutott, csapataink harcban állnak, de a pozíciónk nem mondható ideálisnak. A bértárgyalások finisében mindössze egyetlen nap választ el e sorok írásakor a talán mindent eldöntő utolsó fordulótól. Minden követ megmozgattunk, hogy eredményekről számolhassunk be már itt és nyomtatásban, mindhiába. Az alapkérdés még mindig nyitott: felzárkóztatás, vagy nivelláció. Kérem, kövessék nyomon elektronikus felületeinken a helyzet alakulását, sajnos a nyomtatott sajtó már képtelen követni a történéseket. Sokszor egyetlen, perdöntő percen, momentumon múlhat minden. Reméljük, a felelősök nem szalasztják el e perc kínálta, vissza nem térő lehetőséggel élni! Dr. Éger István
2016/5. Orvosok Lapja
1
tartalom
Tartalom Orvoskamara 1 Egy év, egy hónap, egy nap, egy perc 3 Legkésőbb szeptembertől legyen szakorvosi béremelés! Jog És Etika 8 Az orvos se hagyja magát! SZAKMAPOLITIKA 5 Jövőre 167 milliárd forintos többlet jut az ágazatnak 6 Alapellátási laborkassza, fejkvóta, indikátor 9 Elektronikus recept – jövő szeptembertől kötelezően 11 Azonnali cselekvést várnak a pszichiáterek 13 Ajánlással segíti a betegek teljes körű tájékoztatását az OBDK 14 Egészségnevelő praxisközösségek 19 Betegszállítási anomáliák Fórum 21 Olvasói levél: Az okozott kellemetlenségért elnézésüket kérjük 22 Hirtelen halál, elhúzódó szövettan 23 Orvosi évfolyamunk tündöklése és hanyatlása SZAKMAI OLDAL 25 Ne Gyulladj Be! 28 Valdoxan, mint az „Év Gyógyszere 2015”! 30 Családtag kezelése 31 Létezik út visszafelé is? 33 Memóriaserkentő inzulin 34 Úgy tudnak segíteni, ha közben magukra is vigyáznak Kultúra 37 Anno – Májusban történt 38 Szülőnek lenni öröm: Benjamin Spock-portré 41 Színházi matúra 42 Gyere velem Operába! Sport – orvos 44 A hosszútávfutó hősiessége Apróhirdetés MOK-megállapodások
2
Orvosok Lapja 2016/5.
Impresszum A szerkesztőbizottság elnöke: dr. Éger István Tagok: prof. dr. Banai János, dr. Szatmári András Főszerkesztő: dr. Szepesi András Lapmenedzser: Zöldi Péter Hirdetési vezető: Kiss Judit Rovatvezetők Kamarai ügyek: Niczky Emőke Egészségügyi gazdaság: dr. Gilly Gyula Gyógyszereink: prof. dr. Blaskó György Gyógyszerpiac: Fekete Tibor Tanácsadó testület Vezető: prof. dr. Banai János Tagok: dr. Magyar Anna, prof. dr. Ludwig Endre, dr. Pápai Zsuzsa, dr. Demeter János, dr. Korponay-Szabó Ilma, dr. Pfliegler György Kiadja: Magyar Orvosi Kamara Felelős kiadó: dr. Éger István elnök Lapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft. Kiadó és szerkesztőség: 1068 Budapest, Szondi u. 100. Telefon: (06-1) 302-0065, Fax: (06-1) 354-0463 E-mail:
[email protected], Web: www.mok.hu Az Orvosok Lapja folyóirat aktuális tartalma a www.mok.hu weboldalon és a www.weborvos.hu portálon tekinthető meg. Nyomdai munkák: Mega Kft., felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató ISSN 1785-7198 Az Orvosok Lapja utcai terjesztésre nem kerül. A Magyar Orvosi Kamara megbízásából terjeszti a Magyar Posta. A lap minden kamarai tag részére ingyenesen jár. Előfizethető a Magyar Orvosi Kamaránál, 15 000 Ft/év. Előfizetéssel, kézbesítési problémákkal kapcsolatos kérdésekben további információ: Losonci Ildikó, telefon: (1) 269-4391/100 m. Fax: (1) 269-4392 E-mail:
[email protected] Lakcím és levelezési cím változásának bejelentése: A MOK illetékes területi szervezeteinél írásban (e-mailen v. postai úton) MOK tagdíjjal kapcsolatos információ: Bedenszky Zsuzsanna: (1) 269-4391/128 m.,
[email protected] Hirdetésszervezés Hirdetési vezető: Kiss Judit, telefon: (06-1) 302-0065, E-mail:
[email protected] Szaklapunk évenként tíz alkalommal, 46.000 példányban jut el olvasóinkhoz. A szerzők véleménye nem feltétlenül tükrözi a MOK hivatalos álláspontját.
Információ a MOK-tagdíj befizetéséről Tisztelettel tájékoztatjuk a kedves Kollégákat, hogy a MOK éves tagdíja 2015. január 1-jétől 27 600 Ft. A Magyar Orvosi Kamara közös tagdíjszámlája: CIB Bank: 11100104-19008501-37000004 A közleményben kérjük feltüntetni a tagdíjfizető orvos nevét és pecsétszámát! A tagok a tagdíjat a MOK közös tagdíjszámlájára fizethetik be – havonta átutalással vagy bérlevonással, havi egyenlő részletekben, az esedékes hónap 10. napjáig – félévente átutalással, két egyenlő részletben, a tárgyév március 31. és szeptember 30. napjáig – évente egy összegben, átutalással, a tárgyév március 31. napjáig.
Orvoskamara
Legkésőbb szeptembertől legyen szakorvosi béremelés! Egyértelmű követeléseket fogalmazott meg Éger István, a Figyelő május közepén Budapesten tartott XXXIII. Medicina Konferenciáján. A Magyar Orvosi Kamara elnöke közölte: még az idén szeptember 1-től emeljék meg 151 ezer forinttal valamennyi, nem pályakezdő szakorvos bérét, jövőre pedig tíz százalékkal, 2018-ban további húsz százalékkal növeljék a fizetést. A kamara vezetője szerint a hosszútávú bérrendezésből nem hagyhatóak ki az alapellátásban dolgozók, a szakdolgozók és műszaki gazdasági személyzet sem. Éger István szerint minderre igenis van pénz. A közfinanszírozott ellátásban, alkalmazottként dolgozó magyar szakorvos bruttó átlagbére 300 ezer forint – mondta előadása kezdetén Éger István. A MOK elnöke összehasonlításként bemutatta, hogy ma Magyarországon egy légiirányító két és félszer, egy bíró, egy ügyész másfélszer, még egy könyvvizsgáló is többet keres ennél. Igaz, az orvosi átlagbér nem egyenlő a jövedelemmel, de a kamara vezetője szerint az egészségügy területén is jogos lenne az elvárás, hogy egy munkahelyről, egy munkaidőben biztosítsák a gyógyítóknak is a tisztességes megélhetést. A bértárgyalások kapcsán ös�szehasonlításként nemcsak a hazai kereseteket gyűjtötték össze a kamarában, hanem a környező országok szakorvosi átlagbéreit is megvizsgálták. Tehát nem a Nyugateurópai, hanem a Visegrádi 4-ek bruttó átlagbéreit kérdezték le. A kamara elnöke elmondta: a lengyelek elég bonyolult számításokat küldtek át, de a többi szomszédos ország világos adatokat prezentált. Eszerint a cseheknél a szakorvosok 1450 eurót, Szlovákiában 1973 eurót, Horvátországban 1444 eurót és a szlovéneknél 2,7–3 ezer eurót keresnek. A kamara elnöke hangsúlyozta, hogy nemcsak a magyar bérek, hanem az egész ágazat finanszírozása is a GDP-hez mérten
legalább 2 százalékkal – 600 milliárd forinttal – elmarad a Visegrádi 4-ek egészségügyi kiadásaitól. Éger István szerint az alacsony bérek mellett számos más probléma is nyomasztja az orvostársadalmat. Így például a nem csökkenő migráció. Legalábbis az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ adata szerint az utóbbi időben is körülbelül ugyanannyian kértek a külföldi munkához igazolást, mint amennyien az egyetemen végeztek. Annak ellenére
minimális a távozók számának csökkenése, hogy a rezidensek ösztöndíjprogramja már öt éves. Ezeknek az ösztöndíjaknak és bérkiegészítéseknek a MOK elnöke szerint egyébként kettős a hatása: bár itthon és pályán tartanak egy ideig, de egyre elviselhetetlenebb bérfeszültséget generálnak a szakorvosjelöltek és a szakorvosok között. Ez pedig tovább rontja a fiatal generáció képzési esélyeit, nem alakul ki a mester – tanítvány lánc. További gond az orvosok idősödése,
Egészségügy/egészségbiztosítás 2017. évi többlete
MINISZTERELNÖKSÉG Egészségügyi bérfedezet 80,6 Mrd Ft
+166,9 Mrd Ft (+199,9 Mrd Ft)
EMMI FEDEZET 23,9 Mrd Ft
Egyéb 0,8 Mrd Ft GYSE 4,8 Mrd Ft
EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 95,4 Mrd Ft
Gyógyszertámogatás 7,9 Mrd Ft
Pénzbeli ellátás 24,5 Mrd Ft
Gyógyító-megelőző ellátás* 57,4 Mrd Ft
* Tartalmaz 17 Mrd Ft gyógyszerkiadást szerkezeti változásként
2016/5. Orvosok Lapja
3
Orvoskamara
a túlterheltség, a kiégés, ami a felmérések szerint meglepő módon inkább a fiatalokat és a nőket érinti. Mindezek miatt a kamara elvárásai: a kiszámítható körülmények, az ütemes felzárkóztatás, az ágazati kollektív szerződés, és az életpályamodell. Ehhez pénz kell, ami Éger István szerint igenis van a büdzsében. Az alapellátásban a MOK elnöke szerint évente 10 milliárd forint forrásbővítésre van szükség, így 2017-ben is. Ez a minimum, hiszen ez az összeg éppen hogy csak az eltartó képesség közelébe juttatná a praxisokat. Úgy vélte, ezért a pénzért a háziorvosi kar már sokszorosan megdolgozott. A fekvő- és járóbeteg-ellátásban dolgozó valamennyi szakorvosoknak pedig a már említett azonnali, legkésőbb szeptember 1-től járó 151 ezer forint béremelést tart elengedhetetlennek az elnök, amelyet a további két évben újabb 10 illetve 20 százalékos növelés követ. A szakdolgozók – akiknek hiányáról sok szó esett a konferencián – lemaradása is nagy, ezért az elnök szerint nekik még az idén legalább 25 százalékos béremelést kell adni, majd folytatólagosan a következő két évben is. És nem szabad megfeledkezni a műszaki gazdasági személyzet sorsáról sem – húzta alá Éger István, majd azt is hozzátette: elengedhetetlen, hogy a jövőben a dologi kiadásokat értéken finanszírozza az állam, mert csak így lehet megelőzni az intézmények folyamatos eladósodását. Sarkos kijelentéseket tett az egészségügyi államtitkár a konferencián. Ónodi-Szűcs Zoltán többek között azt mondta: tagadja, hogy Magyarországon orvoshiány lenne, összehasonlítva több nyugat-európai országgal itthon a lakosság számra vetített orvos-szám nem kevés. Azt azonban elismerte: a szakdolgozókat tekintve valóban gond van, számuk jóval az OECD átlag alatti. Ezért is szeretnének számukra is létrehozni egy orvosokéhoz hasonlító ösztöndíjrendszert, amelynek forrását részben a költségvetés részben az unió biztosítaná. A bértárgyalásokkal kapcsolatban Ónodi-Szűcs Zoltán annyit mondott, hogy ő is szeretne nemcsak 2016-ra,
4
Orvosok Lapja 2016/5.
hanem hosszútávra megállapodni. Kijelentette: a költségvetésben az egészségügy pluszforrásaként megjelölt 166-167 milliárdnál talán több is lesz az ágazatra, és ennek a
növekménynek a felét szeretné bérre fordítani. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy szerinte csak pénzzel nem lehet nagyobb elégedettséget elérni. Az államtitkár azt a már többször hangoztatott problémát is felvetette, miszerint Magyarországon az egyes területek között óriásiak az ellátási egyenlőtlenségek, azaz ugyanabból a fekvő-, járó-ellátásból a beküldött adatok szerint 2,5–5-szörös a különbség például Észak-Nyugat és Észak-Kelet Magyarország között. Ebben szerinte az „ösztönző-rendszer a ludas”, amely inkább szolgálja az intézmények, mint a lakosság érdekeit. „Az alapfolyamatainkat kell rendbe tenni, hogy tudjuk mi az igazság és mi a hazugság” – mondta szakpolitika vezetője. Kérdésre válaszolva hozzátette: Az ösztönzőrendszert, a HBCS-, a TVK-rendszerét úgy szeretnék átalakítani, hogy sokkal inkább szolgálják a lakosság érdekeit, de azért „az intézmények se haljanak bele”. Az államtitkárság tervei közül az államtitkár kiemelte az egészségügyi ellátás szétválasztását a szociális részétől. Megismételte, hogy azt a részt, azt a 2200-3000 ágyat akarják
átcsatornázni a szociális ágazatnak, ami körülbelül 63 milliárdos részt képvisel az egészségügyi kasszában. Ónodi-Szűcs Zoltán azonban hangsúlyozta, hogy nem elvenni akarnak a szociális ágazattól, sőt ezzel egy időben szerinte úgy kell azt átalakítani, hogy a jelenleginél több jusson a szociális ellátásra, hiszen a társadalom idősödése miatt az igény erre egyre nagyobb. Ónodi-Szűcs Zoltán végül kiemelte, hogy az államtitkárság olyan ügyekbe vág bele, amelyekbe mások nem mertek. Bár sokan ezt őrültségnek tartják, ők azért merik ezt megtenni, mert már nincs más út, és a bővülő források is lehetővé teszik ezt. A makrogazdaság javuló tendenciája lehetőséget ad jövőre az egészségügyi kiadások növelésére is – igazolta az egészségügyi államtitkár szavait a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára. Banai Péter Benő szerint nemcsak a 167 milliárd forint többlettel számolhat az ágazat, más fejezetek egészségügyi kiadásait is ideszámítva ez a növekmény csaknem 200 milliárd lesz. Az NGM államtitkára a részleteket is bemutatta, eszerint, bár még nem véglegesek a számok, a költségvetés tervezete a plusz forrásokból a béremelés fedezetére körülbelül 80,6 milliárd forintot szán. Ezen kívül is több egészségügyi tétel számíthat növekményre: például a gyógyszertámogatás (7,9 milliárd), és a gyógyítómegelőző ellátás (57,4 milliárd) is. Az államtitkár szerint az ágazat finanszírozásában, ha vannak is gondok, valójában nemzetközi összehasonlításban a magyarországi tendenciák nem is olyan rosszak. Banai Péter Benő a jövő év kihívásai között említette a HBCS revízió elkezdését, a finanszírozás belső aránytalanságainak fokozatos felszámolását, az alapellátás további erősítését, a humánerőforrás problémáinak kezelését. A jelenleg is folyó bértárgyalásokkal kapcsolatban az államtitkár is azt hangsúlyozta: olyan megállapodást szeretnének az érintett szervezetekkel, amely hosszútávra rendezi a helyzetet. Bernáth Bea
SZAKMAPOLITIKA
Jövőre 167 milliárd forintos többlet jut az ágazatnak Szerencsés helyzetben van az ágazat irányítása, ugyanis bővülő források mellett változtathatnak olyan területeken, amelyekhez elődeik nem mertek nyúlni, vagy a forráshiány akadályozta a megoldást, esetleg éppen azért kellett változtatni, hogy csökkentsék a forrásigényt, fogalmazott az egészségügyért felelős államtitkár egy szakmai konferencián. Több soron, de összességében 167 milliárd forint többlet jut jövőre az egészségügyre, s legalább 8085 milliárd forintot terveznek ebből béremelésre, amit már idén biztosan elkezdenek, így akár több forrás is jut erre a célra, jelentette be ÓnodiSzűcs Zoltán, egészségügyért felelős államtitkár a Világgazdaság április 27-ei konferenciáján. Legelső helyre került az egészségügyben a szakdolgozók bérének felzárkóztatása, ugyanis hiányuk egyre feszítőbb probléma az ellátásban: az OECD átlaghoz képest lakosságarányosan hazánkban 35 százalékkal kevesebb a nővérek száma, az ös�szeg igény szerint még emelkedhet. Mint hangsúlyozta, a bérfelzárkóztatást három-négy lépcsőben tervezik, szeretnék legalább elérni, sőt: esetleg meg is haladni a V4-ek átlagát. Az ágazat teljes bértömege jelenleg 370 milliárd forint. Pár nappal később a Kossuth Rádióban azt nyilatkozta, hogy többlépcsős bérrendezés végén a mostanihoz képest legalább 50 százalékkal többet vihetnek haza az egészségügyben dolgozók. Szerencsés helyzetben van az ágazat irányítása, ugyanis bővülő források mellett változtathatnak olyan területeken, amelyekhez elődeik nem mertek nyúlni, vagy a forráshiány akadályozta a megoldást, esetleg éppen azért kellett változtatni, hogy csökkentsék a forrásigényt. A leggyorsabban sikerrel kecsegtető, ám nagyon nehéz, ezért az ágazatvezetés részéről bátorságot, sőt vakmerőséget igénylő ügynek
minősítette a kórházi várak bevételét, azaz a kancelláriarendszer bevezetését, a fővárosi struktúra átalakítását, és a szociális ágyak leválasztását az egészségügyről. A kancellárokat nem a fiskális szemlélet miatt választanák 8-10 kórház élére, s nem is várják el tőlük az adósság teljes ledolgozását, de kell az ágazatban egy olyan „entitás”, aki megmondja, az adott területen hogyan alakuljon az ellátás, mi maradjon lakosság közelében, mit centralizáljanak, ugyanis nem jó, ha minden döntés a kórházakon belül történik. A kórházak kiadásainak 60 százaléka bérköltség, 15 százaléka
a működtetésre megy, míg körülbelül 25 százalékot tesz ki az ellátással összefüggésben keletkező kiadás – csak ez utóbbin lehet igazán spórolni, amiről [Ó.-Sz. Z.] tudja, hogy nagyon nehéz lesz. A fővárosi szuperkórház szerves része lesz a megújítandó ellátási struktúrának, de jelezte: az államtitkárság nem támogat presztízsberuházást, szigetszerű fejlesztést, mert mindenképpen a teljes fővárosi ellátás átalakításában gondolkodnak. A kormány szándéka szerinte világos: le akarják dolgozni azt a különbséget, amit az uniós (TIOP) források elmaradása okozott a fővárosnak
„Klasszikus orvosbáró vagyok”, fogalmazott Velkey György, a Kórházszövetség alelnöke az elhíresült „orvosbárós” Lantos-cikkre reflektálva. Elmondta: 15 évig volt osztályvezető főorvos, 13 éve pedig kórházigazgató. Soha nem fogadott el hálapénzt, és soha nem akarta senki korrumpálni, nem kérte tőle senki a számlaszámát. Óva intett attól, hogy egyszerűnek tűnő kérdésekre egyszerű válaszokat adjunk. Leszögezte, hogy nem vehető általánosnak, nem tekinthető rendszerhibának, ami a cikkben megfogalmazódik, éppen ezért bántónak tartja a cikk több kitételét. Az ágazat problémáira térve elmondta, hogy az egészségügy polimorbid, s nem kérdés, hogy sok a beteg és kevés az orvos. Az előbbit a megbetegedési, halálozási statisztikák mutatják, s az elvesztett egészséges életévek, amelyben nagyságrenddel rosszabb eredményeink vannak a szomszédainkhoz képest is. Ezért nagyon megterhelt az ellátórendszer, ráadásul minden beteg az orvossal akar találkozni, csak tőle reméli a gyógyulást. Mint mondta, kevés orvos van a frontvonalban, s néhány szent őrültet leszámítva más utakat keresnek a gyógyítók boldogulásuk érdekében: a közalkalmazotti bérből nem lehet a középosztály szintjén, a számukra elfogadható színvonalon élni. Megfogalmazása szerint kiszívódik az energia a közellátásból, ahol kiégett orvosok próbálják menteni a menthetőt.
2016/5. Orvosok Lapja
5
SZAKMAPOLITIKA
a vidékkel szemben. Végre először van bátorsága az ágazatvezetésnek ahhoz, hogy a fővárosi struktúrán változtasson, ezért leültek a fővárosi kórházak vezetőivel megtárgyalni, mire lesz szüksége az agglomerációban élőknek az elkövetkező 5-10 évben, s a fejlesztési elképzelések középpontjában a lakossági igények fognak állni. Két koncepció készült, s akármelyiket támogatja is a kormány, az szuperkórház lesz, tette hozzá. Arról is beszélt, hogy míg a műtétes HBCs-k alig szórnak, addig a nem műtétes súlyszámokkal könnyebb játszani, s van, ahol el is szállnak. Ez is mutatja, hogy az intézmény nem a lakosság érdeke szerint, hanem sajátjait szem előtt tartva alakítja portfólióját. Ugyanis nincs benne az öt pontjában, de kísérletet tesznek arra, hogy újra strukturálják a HBCs-k egymáshoz viszonyított arányait. Mindezt annak érdekében, hogy az
intézmények ne a mérlegfőösszegek miatt kezdjenek el küzdeni a súlyszámokkal, hanem a lakossági igényeket vegyék figyelembe. Nem állítja, hogy ez sebészi pontosságú beavatkozás lesz, ám nincs idejük arra, hogy éveken át adatokat gyűjtsenek arról, mekkora valójában a HBCs költségoldala, ezért egyszerűen a túlreprezentáltat csökkentik, az alulreprezentáltat pedig növelik. Ez véleménye szerint durva beavatkozás lesz, de szeretnék elérni, hogy csökkentsék az intézmények érdekeltségét a manipulálásban. Ónodi-Szűcs leszögezte: nem akar szembehelyezkedni a szakmával, mert tisztában van vele, hogy akkor nem tud győzni. Olyan ügyeknek szeretné megnyerni kollégáit, amelyek jobbá teszik az egészségügyben dolgozók körülményeit. Mint mondta, kezd összeállni a stáb, partnerük az nemzetgazdasági tárca és a Miniszterelnökség, mondhatni egy kottából játszanak.
Cserháti Péter, az új budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztos által vázolt elképzelések szerint az Egészséges Budapest Programban (EBP) szerepel egy nagy, új kórházcentrum, ennek mind az előnyeit, mind a hátrányait ismertetik – illetve egy nagy és két további új kórházcentrum, valamint hét társkórház az első ütemben. Ez utóbbi változathoz uniós forrásokat is igénybe tudnak venni, a felszabaduló ingatlanokat pedig újrahasznosíthatják. A koncepciót határidőre benyújtották, bármelyik pillanatban döntés születhet róla egy kormányülésen. A tervek szerint ez év decemberig készül el a megvalósíthatósági tanulmány első üteme, jövő év nyár közepéig a második üteme, majd ezután lehet indítani a tervpályázatot. Sándor Judit
Alapellátási laborkassza, fejkvóta, indikátor Már visszajelzést kapnak a háziorvosok arról, hogy az országos átlaghoz képest milyen mértékben veszik igénybe a laborvizsgálatokat, s idén új indikátorral igyekeznek ösztönözni az orvosokat a duplikált vizsgálatok elkerülésére, a szűrő jellegűek fokozására. A kiemelten rossz népegészségügyi mutatók sejtetik a közeljövőt: várhatóan hárommillió krónikus beteget kell ellátni, miközben jelentősen szűkülni fog a háziorvosi praxishálózat, és a szakellátói kapacitásban sem várható számottevő bővülés a humánerőforrás hiánya miatt. Az államtitkárság számításai szerint a jelenlegi 7500 háziorvosi, házi gyermekorvosi praxis tíz éven belül körülbelül ötezerre csökken. Éppen ezért az alapellátás megerősítése az egyik, ha nem a legfontosabb feladata a mindenkori
6
Orvosok Lapja 2016/5.
egészségpolitikának – fejtette ki egy háttérbeszélgetésen dr. Beneda Attila alapellátásért felelős helyettes államtitkár. A praxisok megerősítését nem csak több szakdolgozóval, de több kompetenciával rendelkező szakdolgozóval képzelik a szakállamtitkárságon. A tervek szerint legalább három szakdolgozó és egy orvosírnok dolgozna egy praxisban, részint levéve az orvosról a nem orvosi munka terheit, részint pedig a különböző típusú beteggondozást a
szakdolgozók végezhetnék – a svájci projekt tapasztalataira építve. A szakdolgozók számát és kompetenciáját az uniós EFOP (Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program) projekt révén tudják növelni, és fontos lépés lesz az Egészségfejlesztési Irodáknak (EFI) az alapellátáshoz illesztése. Májusra kész az alapellátási kataszter Nagy reményekkel várják annak a felmérésnek az eredményét, amelybe minden háziorvosi praxist bevontak,
SZAKMAPOLITIKA
s amelyből azt is megtudják, milyen infrastrukturális körülmények között folyik a gyógyítás. Erre azért is kíváncsiak, mert szeretnék látni, hány helyen van lehetőség arra, hogy a háziorvossal párhuzamosan egy-egy nővér fogadhassa a betegeket – például mentálhigiénés gondozásra. Az infrastrukturális fejlesztéseket a belügyminisztérium által gondozott pályázat segítségével képzelik megvalósítani. Mint dr. Beneda Attila hangsúlyozta, májusra olyan kataszter áll a szaktárca rendelkezésére, amelyhez fogható az alapellátásban még nem volt. Az idei költségvetésben elkülönített tízmilliárd forintos keret felosztásának szempontjai továbbra sem ismertek, ám az biztos, hogy a keret beépül a 2017-es költségvetésbe. A laborkassza szétválik A laborfinanszírozásban jelentősebb változások várhatóak: jövőre a laborkassza különválik alap- és járókasszára. Az államtitkárság terveinek realizálása a 2017. évi költségvetés része, ugyanis a megvalósítás többletforrást igényel. A változtatási szándékot azzal indokolják, hogy a laborkassza negyven százalékát a háziorvosi beutalások teszik ki, valamint erős korrelációt tapasztalnak a lakosság halálozási mutatói, valamint a háziorvosok által
Néhány adat a laborkasszáról 2002-től vált zárttá a laborkasza, 2006-tól lépett életbe a laborfinanszírozásban is a teljesítményvolumen-korlát (TVK). A lebegő díjtétel 0,21-0,30 forint/pont. A fekvőbetegek laborvizsgálatainak fedezetére nincs külön finanszírozás (elvileg a HBCS 2%-ig tartalmazza). 2013 novembere és 2014 októbere között (11 hónap) az alábbiak szerint alakult a laborfinanszírozás: a teljesítmény 32 816 811 042 pont, a TVK 9 142 263 268 pont, a teljesítménydíj 19 268 765 382 forint volt. Forrás: dr. Svébis Mihály, a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatója
elrendelt labordiagnosztikai vizsgálatok száma között. Első lépésként áprilistól visszajelzést kapnak a háziorvosok arról, milyen a laborfelhasználásuk az országos átlaghoz képest. A nyár folyamán szakmai irányelv készül, majd ősztől kezdve új indikátor bevezetése várható. Az országos átlaghoz képest a +20, -20 százalékot tekintik tolerálható mértéknek, de mindenképpen ösztönzésben gondolkodnak, és nem büntetésben, szögezte le a helyettes államtitkár. Gazdálkodási felelősséggel 2017. január elejétől fejkvóta alapján az OEP-en keresztül jelenik meg a laborfinanszírozás a praxisokhoz rendelten, így sokkal nagyobb lesz a háziorvosok felelőssége. Támogatást élveznek a szűrési célú vizsgálatok, s
az új finanszírozással a szaktárca szeretné visszaszorítani a duplikációkat. Mindez kompetenciabővítést eredményez a háziorvosok számára úgy, hogy mellé gazdálkodási felelősséget is társítanak a laborrendeléseknél. Az államtitkárság célja az optimális számú és indikációjú labordiagnosztikai tevékenység ösztönzése, többek között esetleg oly módon, hogy a háziorvosok az OEP-től folyamatos tájékoztatást kaphassanak laborbeutalásaik számáról és értékéről. Az államtitkárság fontosnak tartja azt is, hogy szakmai szervezetek bevonásával alakítsák ki a jogszabálymódosítási javaslatukat, amelynek természetesen figyelemmel kell lennie a költségvetési lehetőségekre is. SJ
2016/5. Orvosok Lapja
7
Jog És Etika
Az orvos se hagyja magát! Előfordul, hogy az Országos Etikai Bizottság megváltoztatja az első fokon meghozott döntést. Egy ilyen esetet ismertetünk Sepp Csaba budapesti etikai bizottsági tag segítségével. Mégsem követett el etikai vétséget, így nem szabtak ki büntetést a panaszlott orvosra a fellebbezése nyomán indult vizsgálódás lezárultával. A MOK Országos Etikai Bizottsága ezzel megváltoztatta a korábban hozott határozatot. Nézzük ezt az etikai esetet! A férj panaszt tett a doktorra, aki szerinte nem megfelelően járt el a feleséget ért közlekedési balesetből adódó sérülés dokumentálása során. Az eljárás adatai szerint a feleséget úgy érte közlekedési baleset, hogy miközben a férj által vezetett kocsival piros lámpánál álltak, hátulról beléjük ütközött egy másik autó. Másnap nyaki fájdalom miatt a feleség felkereste az utóbb bepanaszolt háziorvost, aki spasticus torticollis diagnózist állapított meg. Két nap múlva – mivel a fájdalmak nem enyhültek – a beteg a táppénzes állományba vételét kérte a háziorvostól, majd négy nap múlva felkereste az orvosi ügyeletet, ahol megerősítették a háziorvos diagnózisát. További vizsgálatok történtek, röntgenfelvétel készült a nyaki gerincről, ami súlyos spondylosist igazolt. A betegdokumentációban először a balesetet követően tíz nap múlva bukkan csak fel az autóbaleset ténye, de a diagnózis ekkor is spasticus torticollis, illetve egyéb porckorongrendellenesség. Később szalagsérülés gyanúja miatt MR-vizsgálatot is végeztek, de kóros elváltozást nem tudtak kimutatni. A panaszos felesége az egyik biztosítótársaság kérésére fél évvel az események után felkereste a háziorvost, és kárigénye intézéséhez arra kérte őt, hogy korrigálja a korábban rögzített dokumentációt, mivel a kárrendezéshez arra lett volna szükség. Kérte azt is, hogy
8
Orvosok Lapja 2016/5.
az orvosi dokumentáció másolatát egy évre visszamenőleg bocsássa rendelkezésére. Mi volt a panasz tárgya? Elsősorban az, hogy a panaszlott orvos
dr. Sepp Csaba
elzárkózott az egészségügyi dokumentáció utólagos javításától. Arra hivatkozott, hogy a beteg első megjelenésekor nem került szóba a baleset. Az első fokon eljáró bizottság leszögezte, hogy amikor a panaszlott megtudta, hogy a beteget baleset érte, a betegdokumentációt ennek megfelelően kellett volna vezetnie. Ezért a grémium a MOK Etikai Kódexének II.1.2. pontja megszegése miatt figyelmeztetést szabott ki, egyúttal felszólította a háziorvost, hogy önrevízióval javítsa ki a hibás kódot a dokumentációban. A határozat ellen a panaszlott fellebbezett. Az Országos Etikai Bizottság megvizsgálta az eljárás iratait és arra a következtetésre jutott, hogy a panaszlott nem követett el etikai vétséget, sem az egészségügyi dolgozók rendtartásáról szóló
30/2007.(VI.22.) EüM rendeletben foglalt szabályok, sem pedig a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexében foglalt szabályok alapján. Megállapítható volt az iratok és a leletek szerint, hogy az egészségügyi panaszok nem a balesettel összefüggésben keletkeztek, azokat természetes eredetű megbetegedések okozták. Ezt egyértelműen igazolták a panaszlott orvosáltal – a tünetekkel összhangban – kezdeményezett vizsgálatok, amelyek semmiféle heveny sérülésre, vagy betegségre utaló eltérést nem igazoltak, hanem kizárólag krónikus betegség meglétét támasztották alá. A panaszos is csak fél évvel az esemény után próbált volna egy akkor megindítandó biztosítási eljárásban korrekciót kérni. Az előbbiek alapján az Országos Etikai Bizottság helyt adott a panaszlott orvos fellebbezésének és a már említett módon határozott. Jogi háttér Az Országos Etikai Bizottság hatáskörét és illetékességét az Ekt.23.§-a határozza meg, az eljárást az OEB az Ekt.VI. Fejezetében és a 33/A.§ban foglalt szabályok, az egészségügyi dolgozók rendtartásáról szóló 30/2007. (VI. 22.) EüM rendeletben és a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexében foglalt szabályok alkalmazásával folytatta le, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi XCI. törvényben (Ket.) eljárási szabályai alapján. A határozat hozatalra és a fellebbezéi eljárásra a Ket. 104-105.§ az irányadók, a jogorvoslati jog tekintetében annak 109§-a. Niczky Emőke
SZAKMAPOLITIKA
Elektronikus recept – jövő szeptembertől kötelezően A papíralapú vényeket nem fogják száműzni, az átállásra bőven jut idő, és a szolgáltatás igénybevételéhez nem kell új szoftvert vásárolni, ígérik a szakemberek. Az e-recept az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT, Tér), vagyis a legmodernebb, privát felhőalapú informatikai struktúra egyik központi rendszerkomponense. Az orvosok úgy férhetnek majd a rendszerhez, hogy nem kell új szoftvert vásárolniuk (vagy munkáltatójuknak), hanem a jelenleg is használatban lévőnek készítik el a gyártók azt a verzióját, amely alkalmas lesz az EESZT szolgáltatásaihoz való hozzáféréshez, tájékoztatta az Orvosok Lapját Szabó Bálint, az EESZT projekt szakmai vezetője. Mindenkinek lesz ideje felkészülni, hiszen a kötelező csatlakozás 2017 szeptembere lesz az e-recept, illetve például az e-beutaló, digitális képtovábbítás esetében, míg az egyszerűbb moduloknál, mint például az eseménykatalógus, e-kórtörténet, e-profil, 2017 márciusa a határidő. A Tér szolgáltatásait egyébként az úgynevezett „szabad csatlakozási időszakban” már 2016. december 1-től mindenki elérheti. Ettől kezdve minden intézmény használhatja a rendszert, amennyiben az informatikai szállítója alkalmassá tette a Tér használatára azt a szoftvert, amelyet a napi működés során használ. A kötelező csatlakozás sem azt jelenti, hogy a továbbiakban nem lesz papíralapú recept, nem is akarják megszűntetni, csak arról van szó, hogy be kell fogadni az elektronikus receptet is. Szabó Bálint érvelése szerint ez ugyanolyan, mint az elektronikus számlázás: be kell tudni fogadni, de ettől még lehet papíralapú is a számlázás, vagy még egyszerűbb példával élve: a készpénz hasz-
nálatát sem szorította ki a bankkártya óban, amely nem létezik. Az e-recept és a netbankolás. modul azt is „tudja”, hogy ha ötvenAz e-recept kiállítása ugyanúgy ezer forintnál drágább a gyógyszer, zajlik, mint a papírvényé, ám a akkor abból egy vényre csak egyhavi nyomtatás helyett e-recept készül, adagot lehet felírni. Ha az orvos tbami felkerül az informatikai felhőbe, s támogatással rendeli a vényt, akkor megjelenik a patikai rendszerben. az OEP online vényellenőrző szolgálAz elektronikus vény kiállításakor az tatását is meghívja a rendszer, amiből orvos meg tudja nézni az EESZT-ben pedig az is kiderül, hogy finanszírobetege e-profilját, amely a legfontozási szempontból rendben van-e a sabb állandó információkat tartalmazvény. Erről is kap információt az orza, például kitér a gyógyszerallergiára, vos. Ha minden rendben van, akkor implantátum létére, az alapbetegséa patikában kiadható a gyógyszer a gekre, magyarázza a folyamatot Héja Gergely, az e-recept Márkaképviseletünk által kínált kedvezmények a kamarai alprojekt vezetője, tagsággal rendelkező ügyfelek részére a következők: hozzátéve, hogy a Új Mazda gépkocsi vásárlása esetén: megjelenített adatok -5%, -7% modelltől függően (Mazda 3, Mazda 6, Mazda CX5) függnek a beteg Szervizkedvezmények igénybevétele: -10%. rendelkezésétől A fenti kedvezmények kizárólag az orvoskamarai (lásd lentebb: DÖR). tagság bemutatása esetén, a Hilcz és Fia Kft. Ha a recept Márkakereskedésében felírásával gond van, és Márkaszervizében vehetők igénybe! hibajelzést kap az Érdeklődjön legkedvezőbb lehetőségeinkről a www.hilcz.hu orvos, ugyanis az honlapunkon! Tel.: 20/333-2568, 74/431-908, EESZT már a felíráse-mail:
[email protected]. Jelentkezzen be INGYENESEN kor ellenőrzi és jelzi, a kizárólag a cégünk által igénybe vehető, orvoskamarai ha hibás a vény: tagság esetén biztosított, akár 2-3 napos tesztelésre. például ha valamelyik kódolt érték nem megfelelő, nem fogadja be az e-receptet. Ez leginkább akkor fordulhat elő, ha nem volt frissítve a kódtörzs az orvos által használt programban, ezért olyan gyógyszerre hivatkozik, vagy olyan BNO-kódot ad meg az indikáci-
2016/5. Orvosok Lapja
9
SZAKMAPOLITIKA
beteg számára. Ha az orvos elrontja az e-receptet, akkor vissza tudja hívni és törölni a hibás vényt, amely törölt státuszba kerül a rendszerben. Küld helyette egy javítottat, és például a patikában várakozó betegnek nem kell visszamennie az orvoshoz. Cél, hogy az orvos lehetőleg a saját információs rendszerét használja, amennyiben ezt mégsem tudja megtenni – mert nincs a saját rendelői környezetében, például terepen gyógyít, és csak egy okostelefonja vagy tabletje van –, akkor az ágazati portál biztosít számára egy egyszerű vényíró-alkalmazást, amely szintén az EESZT-hez kötődik, s használatával az alapvető vényírási funkciók elérhetőek. Az orvos akár saját rendszerében, akár az ágazati portál vényíró rendszerében írja fel az e-receptet, mindkét esetben tud a beteg számára nyomtatni egy felírási igazolást – sőt: el is küldheti a páciens személyes fiókjába, amelyet betege az ügyfélkapun keresztül érhet el. A papíralapú felírási igazolás biztonságot adhat a pácienseknek, ami különösen az idősebb betegnél fontos, és nem árt, ha a családtagok is látják, mit rendelt az orvos – mondhatjuk, bizonyos szempontból helyettesíti a papíralapú vényt. Ezt a felírási igazolást átruházhatja a beteg, így a család többi tagja is ki tudja váltani a gyógyszereket. A másik lehetőség, hogy a beteg bemutatja a TAJ-kártyáját a patikában, de ilyen esetben csak a saját vényköteles gyógyszereit tudja kiváltani. A TAJkártyás megoldásnál szükséges személyi igazolvánnyal is azonosítania magát a patikus előtt. Biztonsági okból van erre szükség, hiszen a TAJ-kártyát könnyen lehet hamisítani, könnyen elveszhet, magyarázza Héja Gergely, hozzátéve: ennek a kiváltási lehetőségnek is meglesz a jogszabályi alapja. Az e-recepthez kapcsolódó jogszabály-módosításokat a 2016os őszi időszakra, a gyógyszerészi kamarával szorosan együttműködve készíti el az EESZT ágazati kiterjesztéséért felelős szervezet. Néhány év múlva azonban már nem is kell papíralapú felírási igazolást vinni a patikába, elég lesz akár egy
10
Orvosok Lapja 2016/5.
okostelefon képernyőjéről leolvasni a dokumentumot, ám erre még a gyógyszertárak nincsenek felkészülve, mert egyelőre csak egydimenziós
Szabó Bálint
vonalkódot tudnak olvasni, azt is csak papírról. A gyógyszerbiztonsági uniós direktíva szerint azonban egyedi azonosítót kapnak a dobozok, s emiatt 2019-től a patikákban lesznek olyan 2D vonalkód olvasók, amelyek már alkalmasak lesznek az igazolás ellenőrzésére. Manapság komoly látenciával és több hét késéssel érhető csak el a betegéletút követésével, ha az orvos meg akarja nézni, mit szed a betege már orvosok rendelésére. Az e-recept-rendszerből ugyanakkor ez azonnal látszani fog, mert a más
által felírt vények is megjelennek. Sőt, meg lehet nézni a beteg terápiaadherenciáját is: ha a páciensnek felírtak egy receptet, és még mindig nem váltotta ki, látszani fog, hogy aktív státuszban van. Az állampolgárok a digitális önrendelkezés (DÖR) rendszerén keresztül meghatározhatják, mely adataikhoz nem férhet hozzá egyegy intézmény, osztály, orvos. Ezért ha a beteg bizonyos információkat a DÖR-ben letilt, elrejt a kezelő orvosa elől, akkor azok nem fognak látszani, s ez már a beteg felelőssége. Az orvosoknak fel kell készülniük arra, hogy nem feltétlenül teljes az az információ, amit a betegükről látnak az EESZT-ben. Az EESZT szakmai vezetője leszögezi: nem vezetnek be olyan rendszert, amely alapvetően ássa alá, vagy egyáltalán: akár csak bármilyen módon veszélyezteti is a gyógyítók munkáját. Tapasztalatok szerint ahol eddig bevezették az e-receptet, mindenhol fokozatosan alakult ki a véglegesnek tekinthető állapot, öt-hat év kellett ahhoz, hogy a receptállomány 90-100 százalékát elektronikusan adják ki. „Több csatornával indulunk úgy, hogy megtartjuk a régieket is, és amit az élet produkál, annak megfelelően fog megerősödni a mobilalapú vagy az ügyfélkapus e-recept, vagy pedig a papíralapú kiváltást is megtartó variáció. Sándor Judit
A magyar egészségügy egységes alapokon történő elektronizálását teszi lehetővé a jelenleg elérhető legmodernebb és legmagasabb, ötös biztonsági fokozatú informatikai struktúra, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT). A felhőalapú kommunikációs tér 4,8 milliárd forintos beruházással, uniós támogatással jött létre, s hamarosan biztosítja az egészségügyi ágazat számára a rendelkezésre álló adatok egységes kezelését és hatékony elemzését is. Idén az együttműködési megállapodást aláíró partnerintézményekkel (kórházak, háziorvosok, patikák) és ezen intézmények informatikai rendszerszállítóival (10 informatikai rendszerszállító) folyik az ágazati kiterjesztés pilot üzeme: e-recept, digitális képtovábbítás, távkonzílium, elektronikus beutaló, erőforrás-publikáció, eseménykatalógus, digitális önrendelkezés, e-profil-rendszer. A rendszert minden ágazati szereplő és informatikai rendszerszállító számára elérhetővé teszik 2016. december 1-jén. Az EESZT használata teljes körben 2017 őszétől válik kötelezővé az ellátók számára.
SZAKMAPOLITIKA
Azonnali cselekvést várnak a pszichiáterek Az „1001 orvos hálapénz nélkül” nevű csoport április közepén nyílt levelet tett közzé, amelyek címzettje Orbán Viktor miniszterelnök. Abban többek között felhívják a kormányfő figyelmét arra, hogy „két évvel ezelőtt Ön hitet tett amellett, hogy a magyar mentális egészségügyön segíteni kell, és kormányzati prioritásként nevezte meg ezt a területet. A szakdiplomácia legmagasabb fokán személyesen kért és kapott cselekvési javaslatot a WHO-tól”. A levél szerint ennek ellenére sem történt semmilyen előrelépés a hazai mentális betegségek kezelésének a területén. A fentebb idézett, határozott miniszterelnöki ígéret ellenére az azóta eltelt két évben semmi sem történt. Ma sincs kész a (csupán egy, még a szakma berkein belül is csak kevesek által ismert, ráadásul befejezetlen) Nemzeti Lelki Egészség Stratégia, nem született meg, az egész szakma által támogatott cselekvési program. Napvilágot látott viszont számos, Székely László alapvető jogok országgyűlési biztosa által jegyzett ombudsmani jelentés, amely rávilágít a hazai ellátás egyre súlyosabb gondjaira és azok megoldatlanságára. Továbbá időről időre bekerül a médiába egy-egy hír, amely a hazai pszichiátriai osztályok emberhez méltatlan körülményeiről, vagy öngyilkosságot, gyilkosságot elkövető betegekről szól. Ezek, és a szakma folyamatos vészjelzései ellenére sem történt semmi, holott nem csak a pszichiáterek, hanem a társadalom tagjai részéről is egyre nagyobb igény volna a változásokra. Annál is inkább, mert egy ország társadalmi és gazdasági fejlődéséhez elengedhetetlen szükség van az egészséges lelkületű, és ezáltal egészségesebb fizikai állapotban lévő állampolgárokra. Testileg, lelkileg beteg emberekkel nem lehet jövőt építeni. A levél megfogalmazói sürgős kormányzati intézkedést várnak, amely a WHO 45 pontból álló (kifejezetten a miniszterelnök kérésére kidolgozott) szakmai javaslatai alapján
kezelhetné a hazai pszichiátria problémáit, és ezzel párhuzamosan egy kérdést is megfogalmaznak: „Miniszterelnök úr milyen intézkedésekkel tervezi biztosítani a prioritásként megnevezett terület felzárkóztatását?” Veszélyben a jövő nemzedékei A kormány azonnali cselekvését sürgette az egyik kereskedelmi televíziónak nyilatkozó Álmos Péter pszichiáter is, aki maga is aláírta a nyílt levelet. Felhívta rá a figyelmet, hogy évről-évre nő a pszichiátriai betegek száma, és ha nem történik valamilyen gyökeres változás, ez az elkövetkező években is feltehetően hasonló mértéket ölt majd. Erre enged következtetni az a friss nemzetközi felmérés is, amely a kelet-európai régió fiataljainak a lelki állapotát vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy mindközül a magyarok a legszomorúbbak, a legreményvesztettebbek. Ez pedig azt jelezheti, hogy néhány éven belül – ha nem történik semmilyen pozitív változás – akár belőlük lehetnek az depresszióval és egyéb mentális problémával küszködők új tömegei. Figyelmeztető jel lehet az is, hogy az elmúlt két évtizedben stagnáló, illetve valamelyest csökkenő számú öngyilkosságok gyakorisága az utóbbi időben megint növekedést mutat. Hasonló a helyzet a kezeletlen pszichiátriai betegek létszámát illetően is. Jelenleg Európában a lakosság
lélekszámához képest Magyarországon történik a legtöbb öngyilkosság. Az egészségügy összeomlása nem hasonlítható egy bankcsődhöz, ahol működésképtelensége miatt az egyik napról a másikra zárnak be egy intézményt – állapította meg a pszichiáter. Az egészségügyben ez másképpen történik. Ha annak egy adott területét, a pszichiátriát vizsgáljuk, abban megmutatkozik az egész rendszer hibája. Amennyiben nincs egy központi koncepció, egy szakmailag megalapozott kormányprogram, amely részletes és alkalmazható útmutatást adna arra nézvést, hogyan kezelendő a lakosság mentális egészsége, az emiatt reményvesztett szakma előbb-utóbb felmorzsolódik. Tagjainak jelentős része külföldre távozik, vagy elhagyja a pályát. Húsz év alatt a magyar pszichiáterek 40 százaléka ezt tette. A folyamatos romlás jele, hogy az ellátás minősége előbb-utóbb vállalhatatlan lesz. A fokozódó ellátatlanság pedig egyre súlyosbodó társadalmi problémákat generál: hajléktalanság, kriminalizálódás. Az utóbbi időben több kórház pszichiátriáin történt súlyos, életellenes cselekmény, amelyek egyértelmű tünetei ennek a leépülési folyamatnak. Ki kell mondani, hogy ezek mindegyike olyan cselekmény, amelynek megnevezhető felelősei vannak, akik a közvetlen résztvevőkön kívül sokkal tágabb körben keresendők. Mégpedig
2016/5. Orvosok Lapja
11
SZAKMAPOLITIKA
nemcsak az adott osztályon dolgozók (akik gyakran maguk is súlyosan kiégettek, agyonterheltek), esetleg az intézmény vezetése körében, hanem annál sokkal tágabban értelmezhető a tényleges felelősség. A főhatóság, a kormány, az ország vezetői azok, akik a számtalan figyelmeztető jel és jelentés ellenére évek óta semmit sem tettek a helyzet javításáért. Ez kormányokon átívelő, hosszan tartó felelősség. A pszichiátriai ellátás minőségének javításához az egységes szakmai program mellett szükség volna a munkaerőgondok sürgős megoldására és a finanszírozás a javítására is. Az amúgy is súlyosan alulfinanszírozott magyar egészségügyi büdzséből a pszichiátria jelenleg mindössze 5 százalékos arányban részesül, ami messze elmarad az OECD átlagától. Ez az arány Angliában 13, Norvégiában 18 százalék – fejtette ki álláspontját Álmos Péter. Alkohol- és drogfenyegetettség A társadalom mentális egészsége szempontjából két fontos tényező az alkohol- és drogfogyasztás is. Mindkettőnek erős és jellemző hatása lehet egy adott közösség mentális és fizikai állapotára. Bár évekkel ezelőtt, 2013-ban és ’14-ben nyilvánosságra hozták a „Szakpolitikai program az alkoholprobléma visszaszorítására 2014–2018” és a „Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószerbűnözés ellen 2013” című dokumentumokat, amelyeknek a nemzeti alkohol- és drogstratégia szerepét szánták, születtek mindenféle szakmai ajánlások, módszertani levelek és szempontrendszerek, a gyakorlatban mégsem működik egyik sem. Amilyen vehemenciával támadt a kormány a dohánytermékekre (feltehetően leginkább anyagi megfontolások miatt), olyan nemtörődömséggel kezeli a legalább akkora egészségügyi és mentális problémákat okozó alkoholizálást és drogfogyasztást. Holott égető szükség volna mindkét program gyakorlati, országos szintre kiterjesztett megvalósítására. A jelenlegi, alkoholfogyasztásból adódó gondokat az idei év elején Zacher Gábor toxikológus foglalta össze. Szerinte pár év alatt egymillióra nőhet
12
Orvosok Lapja 2016/5.
a hazai alkoholisták tábora. Ehhez a tömeghez még hozzászámítandók az úgynevezett nagyivók (kb. 2,5 millióan), akik még nem rabjai az italnak, de gyakran és sokat isznak. Az OECD tavaly megjelent, 2013as adatokat rögzítő jelentése is alátámaszthatja ezt a feltételezést: bár a tagországok statisztikáinak összfogyasztásában Magyarország „csak” a hatodik helyen áll, ha a részletekbe is beletekintünk, ennél aggasztóbb képet látunk. Az adatok szerint nálunk a lakosságnak körülbelül az egyötöde, vagyis hozzávetőleg 2 millió ember issza meg az évenként elfogyasztott teljes alkoholmennyiség 91 százalékát. Ebből pedig az következhet, hogy kétmillió magyarból előbb-utóbb súlyos alkoholista lehet. Napjainkban évente körülbelül harmincezren halnak meg az alkoholizálás következményeként kialakuló problémák miatt. A tendenciákat látva ez a szám a jövőben megsokszorozódhat. E riasztó számok és előrejelzések ellenére Magyarországnak ma nincs működő alkoholellenes stratégiája, van viszont államilag támogatott, fogyasztásra bíztató kampánya. Ilyenek a szinte minden hétvégén, valahol az országban (esetleg több településen is) megrendezett pálinkafesztiválok, az ezeket az eseményeket részletesen taglaló tévéműsorok, a fesztiválokon nagy számban és nagy kedvvel megjelenő, pálinkát szürcsölgető politikusok, vagy az állami milliókkal bőkezűen megtámogatott plakátkampányok, amelyek a fiatalokat (azt állítva, hogy ettől boldogok lesznek) pezsgőzésre ösztökélik. Nem beszélve, a miniszterelnök által 2010-ben meghirdetett „szabad pálinkafőzés forradalma” nevű akcióról, amely az alkoholizmusban egyébként is erősen érintett magyar vidékre rászabadította az otthon kotyvasztott, gyakorta káros anyagokkal terhelt italokat. Mára, köszönhető az uniós korlátozó intézkedéseknek, ez a lehetőség megszűnt. Legalábbis annak legális formája. Olcsó a végzetes bódulat A fokozottan hátrányos helyzetű vidéki régiók falvaiban lakók folyamatos és intenzív elszegényedése megvál-
toztatta az önpusztító trendeket is. Mára a kocsmában italozás, vagy a házilag főzött szesz fogyasztásának helyét egyre inkább átveszi az ezeknél olcsóbb és könnyen elérhető, egész napos bódulatot kínáló drog, a herbál és a kristály. A Global DrugSurvery legújabb, nagy tömegeket vizsgáló nemzetközi elemzése szerint az utóbbi időben egy év alatt Magyarországon 5 százalékkal nőtt a kábítószerfogyasztók aránya. Az 50 országra kiterjedő vizsgálatok szerint Lengyelország után Magyarország a második, amelyben lakosságarányosan a legtöbb szintetikus kannabiszt és herbált fogyasztanak. A hazai teszt 5 ezer válaszadójának csaknem az egynegyede (22 százaléka) állította azt, hogy életében már legalább egy alkalommal kipróbálta az említett kábítószereket. A vizsgált 50 ország átlagaránya ezzel szemben 8,7 százalékos volt. A korábbi, ma már klasszikusként emlegetett drogokhoz képest az említett két új változat néhány évvel ezelőtt jelent meg Magyarországon és egy csapásra megfordította a korábbi trendeket. Míg 10-15 évvel ezelőtt a drogfogyasztás általában a fővárosi vagy nagyobb vidéki településen lakó, főként fiatalok körében elterjedt szokás volt, a herbál megjelenésével a kis falvakban élők körében is intenzív térhódítása tapasztalható. Ennek oka az olcsóságában (egy napi adag pár száz forint), a benne lévő drog folyton változó volta miatti nehéz büntethetőségében rejlik. Néhány vállalkozó kedvű szerző helyszíneken készült riportja szerint vannak falvak, ahol a 6 évestől a 60 évesig mindenki fogyaszt belőle. Teszik ezt annak ellenére, hogy nem ismerik az általuk elfogyasztott szerek életveszélyes, egészségromboló kockázatait. Sőt, azt sem tudják, hogy valójában mi van az általuk elfogyasztott anyagban. Nem tudják, mert nem létezik velük értelmesen kommunikáló prevenciós program, nincs szakember, aki helyben elmagyarázná nekik, hogy a drog mekkora kárt okoz a szervezetükben, és milyen mértékben teszi tönkre a felnövekvő generációk életét. Azzal sincsenek tisztában, hogy herbálozó gyermekük pár hetes/hónapos
SZAKMAPOLITIKA
fogyasztás után egyre súlyosabb viselkedési zavarokat produkál majd, súlyosan feledékeny lesz, egy hároméves szintjére infantilizálódik, mentálisan és fizikailag is agresszívvé válik. Képtelen lesz elvégezni a mindennapi teendőit, kimarad az iskolából és ezzel minden esélyét elveszti a
normális felnőtt életre. Pesszimistább elemzők szerint, amennyiben a herbálozás által megfertőzött falvakban sürgősen nem változik a helyzet, és a központi akarat nem állítja meg a drog további járványszerű terjedését, Magyarország-szerte pár éven belül „zombifalvak” lesznek. Ennek
elkerüléséhez pedig kevés a jelenleg leginkább rendőrségi ügyként kezelt drogfelderítési stratégia. Az eredmények eléréséhez átfogó, minden érintettet elérő és rajta hatékonyan segítő mentálhigiénés program kell. Lóránth Ida
Ajánlással segíti a betegek teljes körű tájékoztatását az OBDK Általános betegtájékoztatóról szóló ajánlást készített az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ az egészségügyi szolgáltatók részére annak érdekében, hogy egységesebb, átláthatóbb és közérthető betegtájékoztatási gyakorlat alakuljon ki az egészségügyi ellátások igénybevétele során. Az ajánlás minden olyan lényeges szempontot és körülményt szerepeltet, amelyeket az intézményeknek célszerű átgondolniuk a betegek és hozzátartozóik teljes körű tájékoztatása kapcsán, ezáltal biztosítva – az egészségügyi törvényben is nevesített – tájékoztatáshoz fűződő betegjog érvényesülését. Az ajánlás az ellátás időrendi sorrendjét figyelembe véve tartalmazza azokat az elemeket – ilyen például az intézményre vonatkozó általános tájékoztatás, betegfelvétel, házirend, a benttartózkodás, gyógyszerelés, az elbocsátás –, amelyek az ellátást igénybevevőt és közreműködőit érinthetik. Az ajánlás az egészségügyi ellátásba történő beleegyezést dokumentáló nyilatkozat mintáját, és a betegek jogairól és kötelezettségeiről szóló tájékoztatást is magában foglalja. Az ajánlás mintát ad az egészségügyi intézmények számára, így
az az intézmények helyi sajátosságait figyelembe véve alakítható. Az általános tájékoztató használatával csökkenthető a betegekben esetlegesen kialakult bizonytalanság- és kiszolgáltatottság-érzés, egyúttal növelhető az ellátásban való aktív részvétel és terápiakövetés, továbbá a betegbiztonság is.
Az OBDK az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságának támogatásával készített ajánlást az egészségügyi szolgáltatók fenntartói és a fekvőbeteg-gyógyintézmények részére eljuttatta, valamint a honlapján is elérhetővé tette. Sándor Judit
Mesekönyv a gyermekjogokról óvodásoknak Az OBDK az óvodás korú gyermekek jogtudatosítása érdekében készítette el a mesekönyvet, amelynek szerzője Boldizsár Ildikó mesekutató, illusztrátora pedig Lackfi Margit – mondta el Novák Krisztina, az OBDK főigazgatója, a kötet bemutatóján. Fontos, hogy a gyerekek ne csak felsorolásszerűen ismerjék jogaikat, hanem értelmezni és helyesen használni is tudják azokat.
2016/5. Orvosok Lapja
13
SZAKMAPOLITIKA
Egészségnevelő praxisközösségek Hamarosan lezárul az a négy évre tervezett program, amelyet még 2012 nyarán hirdetett meg Szócska Miklós akkori egészségügyi államtitkár. A svájci modellként elinduló projektet mostanában az egészségpolitikusok egyre gyakrabban emlegetik etalonként, amely országos bevezetésre is alkalmas volna, és alapja lehetne az átalakítás előtt álló háziorvosi rendszer átszabásának. Az Alapellátási Fejlesztési Modellprogramról annak szervezői a közelmúltban vázolták az eddigi eredményeket. Elmondták, hogy a programban résztvevő 16 hátrányos helyzetű észak-magyarországi, illetve északalföldi régióhoz tartozó településre 48 segéd-egészségőrt képeztek ki a debreceni egyetemen, akiknek feladata többek között a lakosság meggyőzése a szűrőprogramokon való részvételre. Segítségükkel eddig a 40 ezer helyben lakónak körülbelül a 70 százalékát sikerült meggyőzni, akiknek lehetőségük volt rá, hogy a háziorvosi rendelőkben felméressék a rizikóállapotukat, tanácsokat kapjanak e kockázatok elhárítására, és ezzel elkerüljék a későbbi betegségeket. Az egészségőrök az oktatáson ápolási asszisztensi, illetve szociális gondozói képesítést is szereztek. Elmondták továbbá, hogy tapasztalataikat összegzik és az egészségügyi államtitkársághoz javaslatot nyújtanak be, amely alapja lehet egy országosan kiterjesztett egészségmegőrző programnak. Biztató kezdetek A svájci parlament (az Európai Unióval szemben vállalt kötelezettsége értelmében) 2007 nyarán hozta meg döntését: Magyarországot 130 millió frankos, vissza nem térítendő összeggel támogatja. A két állam megállapodásához öt év kötelezettségvállalási, és tíz év kifizetési időszakot rendeltek
14
Orvosok Lapja 2016/5.
hozzá. A két ország együttműködéseként létrehozott projekt fontos területként jelölték meg az egészségügyet, amelyre a programból 13 millió svájci frankot szántak. Ehhez az összeghez adott hozzá további 15 százalékot a magyar költségvetés, aminek végös�szegeként a projektre fordítható keret 3,6 milliárd forint lett (ez kezdetben még 3,7 milliárd volt, de a forintgyengülés miatt csökkent). A programot a kezdetekkor gondozó, akkor még létező Nemzeti Fejlesztési Ügynökség célként a következőket jelölte meg: „A megelőzésre és a krónikus betegségben szenvedők gondozására összpontosító, közösségi orientációjú, a helyi közösségeket – különösen a roma lakosságot – bevonó egészségügyi alapellátási modell kidolgozása és tesztelése a helyi és kisebbségi önkormányzatokkal, helyi egészségügyi és szociális szolgálatokkal és orvosi karokkal való szoros együttműködésben, továbbá a tapasztalatok alapján ajánlások kidolgozása az országos egészségpolitika számára.” Meghatározta a prioritásokat is, vagyis többek között célként jelölte meg az alapellátás minőségének, hatékonyságának és eredményességének a javítását, különös tekintettel az esélyegyenlőségre és az ellátás minőségében mutatkozó területi egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, kiemelten fókuszálva a roma közösségek által lakott települések ellátására. Továbbá a
praxisteamek kialakításának és fejlesztésének a támogatására, a lakosság népegészségügyi gondozására, a rizikófaktorok csökkentésére a krónikus betegek szövődményeinek a megelőzésére. Epidemiológiai kutatások és elemzések végrehajtására, illetve a családorvosi képzés/továbbképzés segítésére és megerősítésére. A lendületes kezdet után jó pár évig látszólag semmilyen előrelépés sem történt, majd 2011-ben az „Újraélesztett egészségügy, gyógyuló Magyarország – Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére” címet viselő szakpolitikai koncepció is „felfedezte” a svájci projektet, és megalkotói leszögezték: „a kormányzat kulcsfontosságú stratégiákat és akcióterveket dolgozott ki az egészségügy megmentésére, a program összhangban áll a Semmelweis Terv alapellátásra vonatkozó fejezetével”. Eltelt közben még egy év, aztán az akkori egészségügyért felelős államtitkár, Szócska Miklós 2010 nyarán nagy bejelentést tett: elindítják a svájci-magyar alapellátási modellt, ami 2013-ban a valóságban is megtörtént. Addigra kiválasztottak 24-et a leghátrányosabb helyzetű háziorvosi praxisok közül, például a Jászságban, Jászapátiban és Jászkiséren, valamint a berettyóújfalui, a hevesi, és a borsodnádasdi kistérség területén. Egészségkampány az otthonokban Akkoriban Papp Magor projektvezető úgy nyilatkozott, hogy a program résztvevői közül egy-egy praxisközösség átlagosan bruttó 300 ezer forint többletfinanszírozáshoz jut majd, amit arra fordíthat, hogy új szakembercsapatot hozzon létre. Ennek tagjai dietetikusok, gyógytornászok, egészségpszichológusok és segéd-egészségőrök lesznek, akik közreműködnek a szűrőprogramok elindításában és levezénylésében. A pluszforrásból jut a praxisban eszközbeszerzésre, informatikai fejlesztésre és a roma közösségek által lakott településeken speciális programok megszervezésére is. Papp szerint egy-egy praxisközösségbe átlagosan hat háziorvos, hat asszisztens, tizenkét segéd-egészségőr és nyolc védőnő tevékeny-
SZAKMAPOLITIKA
kedhet majd. A mára süllyesztőbe került akkori projektgazda GyEMSzI stratégiai főosztályvezetője, Csizmadia István a programvezetőnél is többet ígért a programban szereplő praxisoknak és az érintett kistérségek lakóinak. Kijelentette, hogy nem szabad megelégedni a szolgáltatások fejlesztésével, ezeket elérhetővé is kell tenni. Ennek érdekében pár év leforgása alatt népegészségügyi programok sorát, betegklubok szervezését ígérte, valamint ismeretterjesztő, felvilágosító kampányok megszervezését. Olyan, folyamatosan működtetett kampányokat vázolt, amelyek nemcsak az intézményekben érik el a lakosságot, hanem a közterületeken, sőt a családi otthonokban is. Ezzel kívánták volna ösztönözni a lakosságot a programban való aktív részvételre, és az adott település „egészségtudatos légkörének” a kialakítására. Mindezek mellett Csizmadia ígért még minden praxisnak: új számítógépet, táblagépet, okostelefont, a közösségnek plusz laptopokat, a képzésekhez projektort, vetítővásznat, valamint a benzinszámlák elszámolását. Megvalósult projektelemek A jászapáti praxisközösségben hat orvos teljesít szolgálatot. Négy jászapáti praxis, kettő pedig jászkiséri. Munkájukat népegészségügyi koordinátor, praxisközösségi nővér, dietetikus, gyógytornász, egészségpszichológus, továbbá nővérek és védőnők, valamint segéd-egészségőrök támogatják. Az egészségpszichológus jelenleg is futó programjai többek között stresszkezelő, dohányzásról leszoktató, testsúlycsökkentő stb. foglalkozások. A dietetikus külön foglalkozásokat tart a kardiovaszkuláris betegeknek, illetve a diabéteszeseknek. A gyógytornász a gerincbetegekkel, az érszűkületesekkel, a vállízületi betegekkel foglalkozik. A diabéteszesek a cukorbetegklubban kapnak táplálkozási tanácsokat, a szövődmények elkerülését szolgáló útmutatást, és ellenőrzik a vércukorszintjüket is. Három település (Borsodnádasd, Arló, Járdánháza) hat háziorvosa vesz részt a borsodnádasdi praxisközösségben. Aktuális programjaik: drogprevenció, táplálkozási
és higiénés tanácsadás, iskolai egészséghét stb. Berettyóújfaluban a praxisközösség méhnyakrákot megelőző és táplálkozási programokat tart, óvodai egészséghetet szervez. Tematikus programként anya-gyermek klubot működtet, időseknek ad egészségügyi tanácsokat a dietetikus; a gyógytornász és az egészségpszichológus, testsúlycsökkentő és diabéteszeseknek szóló foglalkozásokat tart. A hevesi praxisközösség aktualitása az óvodai és iskolai egészséghét és egészségnapok megszervezése, egészség- és nyugdíjas klubfoglalkozások megtartása. Emellett a praxisközösségben részt vevő településeken diabétesz- és életmódklubot működtetnek, átmozgató tornafoglalkozásokat tartanak az időseknek, táplálkozási és életmódbeli tanácsokat adnak az egészséges életmód iránt érdeklődőknek. A fentiek alapján sikeresnek mutatkozó program nyár közepére feltehetően lezárul. Kérdés, hogy tapasztalataiból mennyi hasznosítható az átalakítás előtt álló háziorvosi rendszerben, továbbá, hogy mi lesz a sorsa annak a négy, főként svájci forrásból megtámogatott praxisközösségnek, ha befejeződik a program
és elfogy a pénz. További megfelelő források és a projektre kiemelten fókuszáló központi akarat figyelme nélkül szinte borítékolható a jövőjük. Erről talán valamit az is sejtet, hogy a segéd-egészségőröket csupán négy évre, vagyis a pályázat lecsengéséig szerződtették. A programban szereplő négy praxisközösség munkáját az ország alapellátási modelljeként emlegetőknek bizonyára fejtörést okoz majd, amikor szembesülnek a tényekkel: a hátrányos helyzetű, kis közösségekre szabott program aligha működhet a nagyvárosokban, különösen a csaknem kétmilliós fővárosban. Feltehető, hogy azokban a járásokban sem lehet majd praxisközösségeket alakítani, ahol nincs elegendő háziorvos, évek óta üresek a rendelők. Valószínűsíthető az is, hogy sem gyógytornászból, sem dietetikusból, sem egészségpszichológusból, de még mentálhigiénés szakemberből sincs annyi, amennyire szükség volna az alapellátásban működtetett praxisközösségekhez. Akik pedig még megmaradtak ezekben a szakmákban, ugyancsak nem ott lesznek, ahol éppen szükség lenne rájuk egy adott közösségben. Lóránth Ida
In memoriam dr. Szakály Vince (1935–2015) Dr. Szakály Vince belgyógyász főorvos 2015. május 12-én, életének 80. évében elhunyt. Több mint 50 éven át fáradhatatlanul dolgozott. 1956-ban, még medikusként aktívan vett részt a sebesültek ellátásában. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát 1959-ben. Betegeivel megértő volt, de szigorú. Páciensei tisztelték, tanácsait elfogadták, utasításait végrehajtották. A súlyos, reménytelen állapotú betegekkel különösen empátiásan törődött. Büszke volt fiaira és unokáira.
A családja nagyon szerette őt! Édesapa, nyugodjál békében! Ifj. dr. Szakály Vince
2016/5. Orvosok Lapja
15
NEKROLÓG
16
In memoriam dr. Szép László (1939. január 24., Tiszaszőlős – 2016. április 22., Keszthely) 1964-ben végzett a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, hallgatói éveit a Baross utcai klinikán élte, édesapja itt volt műtőasszisztens. A végzés után Keszthelyre került, majd dr. Szutrély Antal tanítványaként 1969-ben lett sebész szakorvos. Kemény ügyeletek és még keményebb műtétek tapasztalatával vált igazi sebésszé. 1978-ra megérett ebben az intézményben is az igény a modern altatás bevezetésére, és egy intenzív ápolási részlegre. Vállalta mindennek megszervezését, egy kórteremben, néhány nővérrel. 1979-ben aneszteziológiából és intenzív terápiából szakvizsgázott, s ettől kezdve főorvosként e tudománynak élt, a gyógyítás iránti elkötelezettség korlátlan hitében, élete minden percét mint cigarettáit, ebben égetve. 1990-ben a „részlegből” már hivatalosan is önálló osztály lett, mely tanítványa, dr. Kató Csaba vezetésével
mind a mai napig az intézmény erőssége. A kevés szavú, halkan szóló, erősebben köhögő, vékony ember pillantásában mindig ott volt a kérdés: miért? „Indokold meg, gondold át, légy reális! Mert e nélkül nem megy.” 2005 közepén ugyan nyugdíjba vonult, az ügyeletezést azonban még hosszú éveken át vállalta, hiszen egyre kevesebb a kolléga... 1987-ben megalapította, és utolsó napjáig vezette a korábban a Magyar Vöröskereszt égisze alatt, majd önállóan működő Keszthelyi Vízimentő Egyesületet. Nem véletlenül volt hát éveken át a Magyar Életmentők Egyesületének elnöke. 1989-ben, a romániai forradalom idején elsőként indult oda a „csapattal”, kollégákkal, barátokkal, és három alkalommal is vittek kalandos körülmények között segélyszállítmányokat Kolozsvárra. Számára ugyan nem voltak nagyon fontosak a címek, elismerések, de hát azért mindig jól esett egy jó szó, a köszönet kifejezése. Így 2004-ben a „Balaton biztonságáért”
érdemérem, majd a „Pro Sanitate” kitüntetés 2005-ben, a düsseldorfi Semmelweis Társaság „Pro Medicae Hungarie” érme 2009-ben, illetve a „Keszthely Város Egészségügyéért” kitüntetés 2012-ben. A kollégák közötti kapcsolatrendszer elemi fontosságát tudva pártolt minden kezdeményezést, mely kifejezi, éli is azt: így az első percektől kezdve a Magyar Orvosi Kamarát. Megyei szinten az Érdekvédelmi Bizottság elnökségét éveken át vállalta kórházi és vízimentő ügyeleteit, messzi országokba vezető betegtranszportok kísérete mellett is. Utolsó éveiben családjának, gyümölcsfáinak szentelte életét, no meg a „telepnek”, a vízimentők bázisának Vonyarcvashegyen. Éveken még itt is vállalt át ügyeletet. A horgászat csillapíthatatlan szenvedélye miatt egyre csak a tavaszt, nyarat várta, hogy kék csónakjában kiállhasson a „helyére”. Ott, a nád előtt, csendes alkonyokon nagy szeretettel emlékezünk rá! Dr. Szutrély Péter
In memoriam dr. Kató Gergely 1930. október 12-én született Debrecenben, református család gyermekeként. Apja szintén orvos volt. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen végzett. 1956-ban került Keszthelyre. Ismerős volt már itt, hiszen hallgatóként rendre ide járt gyakorlatokra. A kisváros vonzotta, különösen azért, mert akkoriban erős labdarúgó-élet folyt itt. Ő pedig már gyermekkora óta, s ekkoriban versenyszerűen is űzte e sportot, ahogyan az ökölvívást is. 25 éven át volt a helyi labdarúgó szakosztály elnöke, orvosa is. Utolsó éveiben is fontos volt véleménye, akik e vidéken a fociban aktív szerepet vállaltak, napi kapcsolatban álltak vele. Nem rajta múlott, hogy a korábbi szakosztályi sikerek után manapság a várost nem jegyzik a labdarúgásban. Orvosi tevékenysé-
gét a keszthelyi városi kórházban kezdte, majd rövidebb – biciklivel, majd fejlődésképpen Tünde motorral – bejárt „körzeti tevékenység” után, 1961-től nyugdíjazásáig, 1990-ig városi tiszti főorvos volt. Jelentős része volt a város ellátásának „lehetőleg ügyes kompromisszumok mentén” (idézet tőle) fejlesztésében, a helyi szociális rendszer kiépítésében. Tíz éven át volt a keszthelyi Vöröskereszt elnöke. Nyugdíjasként is aktív maradt, továbbra is ellátott számos sportorvosi, üzemorvosi, szállodaorvosi feladatot. Utolsó évtizedében nem csak keszthelyi kollégái osztatlan szeretetét, tiszteletét élvezhette, hanem megélhette azt a ritka adományt is, hogy fiából a város egyik kiemelkedő orvosa lett. Együtt, unokákkal körülvéve, igazi családi körben élhetett Gyenesdiáson, s bár
már nehezen mozgott, a helyi, kollegiális vagy kórházi rendezvényekre mindig eljött. Idézet egy interjúból, melyet 2009ben adott, s amelyben egész tevékenységére emlékezett: „A közélet nem állt az egészségügyiek pártján, ezt mondhatjuk. Nem könnyítették meg munkánkat, életünket. Ha egy ilyen kisvárosban mégis volt még a 80-as évek végéig is korszerűnek mondható ellátás, azt igazán magunknak, az aktív dolgozóknak, azok hivatástudatának és elkötelezettségének köszönhetjük. Voltak lehetőségek, voltak lehetetlenségek is. De legalább a hangulatunk sportos volt.” Így volt igaz, s így igaz ma is! 2016. március 11-én hagyta el e földi focipályát. Vidám mosolyát, meleg tekintetét, igaz sporttársi huncutságát egy egész város őrzi meg. Dr. Szutrély Péter
Orvosok Lapja 2016/5.
NEKROLÓG
In memoriam professzor dr. Kontor Elemér (1927–2015) Mély fájdalommal tudatjuk, hogy türelemmel viselt hosszú betegség után dr. Kontor Elemér gyermeksebész profes�szor életének 88-ik évében örökre eltávozott. Tűzoltó utcai Gyermekklinika Sebészeti Osztálya – Kontor Elemér professzor: elválaszthatatlanul összeforrt nevek. Kontor professzor Sopronban, a bencéseknél érettségizett, emberi méltósága és baráti kapcsolatai, melyekre itt tett szert, egész életében meghatározóak voltak. Szombathelyen kezdte orvosi pályafutását, ahol sebészeti szakképzést szerzett, majd 1958-ban lépett be ifjú sebészorvosként a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinikájára ahol az ellátás színvonalát évtizedek alatt nemzetközi szintűre emelte. Akkoriban a gyermekeket gyakran mint kisméretű felnőtt betegeket kezeltek általános sebészeti gyakorlattal rendelkező, nagy tapasztalatú, finomkezű sebészek, akiknek megélhetésében a gyermekellátás csak kis szerepet játszott. Kontor professzor azonban fiatalként kötelezte el magát a gyermekellátás mellett. Elsők között volt, akik a gyermeksebészet legfontosabb ismérvét megfogalmazták: a gyermek nem kisméretű felnőtt! A gyermeksebészet nem kismetszéses felnőttsebészet, hanem önálló szakma, mely a gyermekkorban előforduló sajátos betegségek kezelését, és a gyermek testének bármely részén végzett sebészeti kezeléseket jelenti. Elsők között volt Magyarországon, akiknek életében a gyermeksebészet nem csak rövid epizód, hanem teljes életet
kitöltő hivatás volt, nem egyszer azzal a keserédes pirulával, hogy mennyivel kedvezőbb lett volna felnőttsebészként, kitaposott ösvényeken járva orvosi munkát végezni, de azzal a boldogító
érzéssel, amit csak egy gyermek gyógyítása kapcsán érezhet az orvos. Néhány fontos dátum a klinika Sebészetének fejlődésében melyek személyéhez kötődnek: 1959: az első sikeres oesophagus atresia primer anastomosissal, első szívműtétek Littmann professzorral 1960. Intraoperatív nyitott szívmasszázs, sikeres intraoperatív resucitatio 1966. Duhamel-műtét 1969. Rekeszsérv 1973. Long gap oesophagus atresia 1974. Rekeszsérv-protézis beültetése 1984. Feminizáló genitoplasztika. Elsőként ismerte fel, hogy a koraszülöttek elkülönített ellátást
igényelnek, 1976-ban hozta létre Büky Béla professzorral az első perinatális intenzív osztályt. Ugyanezen elvből kiindulva Fekete Farkas Pál professzorral és Peter Czernyvel együtt a koraszülött-szállításra specializálódott Peter Czerny Alapítványt hozták létre. Egyik fő szervezője volt az 1991-ben Budapesten megrendezett BAPS kongres�szusnak, mely jelzi kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerét és elismertségét. Csak néhány a számtalan nemzetközi kapcsolatból, mely az évtizedek alatt baráti kapcsolatokká fejlődtek: Hardy Hendren (Boston), Dan Young (Glasgow), Alex Haller (Philadelphia). Egyedülálló módon egyszerre volt tagja a nyugatnémet gyermeksebészeti társaságnak és a keletnémet gyermeksebészeti társaság vezetőségének, de a rendszerváltás után is elismert tagja volt a német társaságnak. Tagja volt a BAPS Senior bizottságának. Karitatív munkája is kiemelkedő, Rotary Klub aktív tagjaként többször vett részt támogató kampányokban. Főbb tanítványai, akik nemcsak szakmát, de az orvosi életet is példaként tanulták tőle: Verebély Tibor professzor, Balogh Imre, Hajmássy Zsuzsa, Ungor Károly és jómagam. Halálával példaértékű ember távozott, emléke és hagyatéka meghatározza a mindennapjainkat és a jövőnket is. Emléke előtt tisztelegve emlékkonferenciát szervezünk, melyre 2016. június 16-án, a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika könyvtárában várjuk a tisztelgőket. Családja, tanítványi és munkatársai nevében: Dr. Jenővári Zoltán osztályvezető egyetemi tanársegéd
2016/5. Orvosok Lapja
17
NEKROLÓG
Búcsúzunk egy köztiszteletben álló háziorvos kollégánktól, dr. Notaisz Sándortól Dr. Notaisz Sándor 1928. márc. 2-án született, egy ormánsági faluban, Cún községben, Baranya megyében, parasztszülők gyermekeként, református családban. Származása és neveltetése meghatározta egész életvitelét. Még az egyetemi évei alatt is templomba és bibliaórára járó ember volt. Becsületesség, mások megbecsülése és tisztelete, megbízhatóság, bizalmasság, tapintat és igazságosság jellemezte. Családszerető, optimista, mindig vidám emberként ismertük. Szerette és féltette két lányát, három unokáját és három dédunokáját. Ugyancsak tisztelettel adózott a természetnek és az állatvilágnak. Kiváló tanuló volt, tanítója biztatására polgári, majd középiskolába került. Orvosi diplomáját a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerezte. A diploma megszerzése után, 1954-ben került Tolna megyébe, Nagymányok nagyközségbe, bányaüzemi orvosnak, majd körorvosnak. 44 éven keresztül gyógyította Nagymányok és csatolt községeinek bányászait, betegeit. Kezdetben kerékpárral közlekedett, orvosi táskája pedig egy hátizsák volt, utóbb a bányaüzem motorkerékpárral jutalmazta. Ma már nehezen elképzelhető igazi körorvosi munkát végzett. Az otthonszülés természetes volt, melyet jól képzett bábával látott el. Saját röntgengépével átvilágított, szükség is volt rá a gyakran előforduló szilikózis és tbc miatt. A töréseket begipszelte, sérüléseknél a sebet összekapcsolta, a tályogokat megnyitotta. Fogászati képesítést is szerzett, így nem csak fogat húzott, hanem tömést és fogpótlást is végzett. Az év 365 napján éjjel-nappal dolgozott, mindig megtalálták, pedig nem volt mobiltelefonja. Az év utolsó hete volt a szabadsága. Mindenki
18
Orvosok Lapja 2016/5.
„DOKIBÁCSIJA” volt. Ezt a megszólítást tiszteletnek vette. Ahol tudott segített, ha szükség volt rá saját autójával vitte el a beteget, ha kellett pénzt adott gyógyszerre. Megjelenése, robosztus alkata, jellegzetes nevetése reményt, gyógyulást hozott a betegháznál. Betegei tisztelték,
szerették és hűségesek voltak. Áldozatos munkájának köszönhetően megszervezte a községben a mentőállomást, amelynek vezetője lett. Fogorvosi körzetet, majd 1976-ban gyermekorvosi körzetet hozott létre, így voltam 17 évig kolléganője. Összekovácsolta az egészségügyi ellátást – jól képzett ápolókkal, asszisztensekkel, védőnőkkel. Munkáját igényesség jellemezte, jól felszerelt rendelője volt. Korszerű fizikoterápiás kezeléseket végeztek, szűrő-audiométerrel hallásszűrést, EKG-t készített. Rutinvizsgálatnak számított nála a szemészeti és a nőgyógyászati vizsgálat, a fül vizsgálata, a fülmosás. Soha nem ismert halasztást, ha segítségre volt szükség. A munka mellett gondot fordított a közösség névnapjai-
nak megünneplésére, nők iránti tiszteletét és szeretetét fejezte ki minden évben a nőnap megünneplésével, ahol elmondta, hogy ez 365 napra szól. Közéleti emberként, a falu irányításának, fontos eseményeinek aktív, kritikus résztvevője volt. Sportszeretetét tükrözte a nagymányoki futballcsapat anyagi támogatása. A mérkőzések rendszeres résztvevője és konstruktív kritikusa volt. A rendszerváltás után önkormányzati képviselő, a polgárvédelem szervezője, tagja. 75 éves korában nyugdíjas lett, de még 9 évig dolgozott betöltetlen háziorvosi praxisokban, Lengyel és csatolt községeiben, Gyönk városi körzetében. Utolsó állomása Tamási város volt. Munkásságáért Batthyány-Strattmann László életműdíjjal illették. 2007-ben az önkormányzat Nagymányok első díszpolgárává fogadta, így ismerték el büszkeségük, a „DOKIBÁCSI” áldozatos munkáját. A díszpolgársággal járó pénzjutalmat sosem vette át, egy közösségi alapítvány javára ajánlotta fel. 88 évesen, 2016. február 12én hunyt el, hatalmas űrt hagyva maga után azok szívében, akik szerették és tisztelték őt. Öröm és megtiszteltetés volt vele egy közösségben dolgozni. Rendelője bejáratához két tűzzománctáblát készíttetett. Egyiken hitvallását fogalmazta meg: „Embernek tekintsd a beteget”. A másikon hazaszeretetét: „Hazádhoz rendületlenül légy híve, óh, magyar”. Isten veled, „DOKIBÁCSI”! Dr. Simon Mária házi gyermekorvos, – valamint kollégáid, munkatársaid
SZAKMAPOLITIKA
Betegszállítási anomáliák Egyéni lakossági panasz alapján Székely János, az alapvető jogok országgyűlési biztosa vizsgálatot indított, amelynek tárgya a betegszállítás volt. A vizsgálat eredményét összegző dokumentumot a közelmúltban hozta nyilvánosságra az Országgyűlési Biztosok Hivatala. A panaszos beadványának tényeit elemezve az országgyűlési biztos úgy ítélte meg, hogy az egyéni sérelmeken kívül mélyrehatóbban megvizsgálja a magyarországi mentő- és betegszállítás gyakorlatban való működtetését is. Mindezt azzal indokolva, hogy az egyéni panasz olyan, nagy betegtömegeket érintő, közérdekű problémákat is felvethet, amelyek kivizsgálása ajánlott és szükséges. Kezdeti lépésként a hivatal munkatársai néhány lényegbevágó kérdést fogalmaztak meg, amelyeket eljuttattak az Országos Mentőszolgálatnak, az egészségügyért felelős államtitkárságnak, illetve az adott panaszos ügyben érintett két félnek, a betegszállító cégnek (Szent Kristóf 2003) és az ajkai kórháznak. A kérdések a következők voltak: „1. Időre rendelt betegszállítás esetén hol kell várakoznia a betegnek a betegszállító megérkezéséig, a várakozás során kinek kell gondoskodnia szükségleteiről? 2. Időpontra rendelt betegszállítás esetén kell-e jeleznie a betegszállítónak a betegszállítást megrendelő egészségügyi szolgáltató felé az esetleges
késését, a várható érkezési időpontot? 3. A helyszín pontos meghatározása tekintetében hol kezdődik és hol ér véget a betegszállítás? A betegszállító cég munkatársainak az egészségügyi intézmény területén belül hol kell átvenniük/átadniuk a betegeket a betegszállítás megkezdésekor/befejeztével? 4. Fekvőbeteg-szállítás rendelése esetén az egészségügyi intézményen belül lehet-e ülve szállítani/várakoztatni a beteget a betegszállító megérkezéséig? 5. Felülbírálhatja-e a betegszállító a betegszállítási adatlapon rögzített szállítási módot? Az OMSZ csak koordinátor Az ombudsman kérdéseire az EMMI egészségügyi államtitkárságától két hónap elmúltával megérkezett a válasz: „1. Az időre rendelt betegszállítás esetén a betegszállítás megkezdéséig, azaz a betegnek a gyógyintézménytől való dokumentált átvételéig a beteg sorsa és ellátása a küldő intézet felelőssége. A betegszállító ezt követően a betegnek a célintézményben való átadásáig felel a beteg állapotáért és az útközben
jelentkező egészségügyi, illetve higiénés szükségleteinek kielégítéséért. 2. A Rendelet 5. § (5) bekezdése szerint „Amennyiben a betegszállítást végző szervezet az adott időben nem rendelkezik valamennyi feladatának teljesítéséhez szükséges kapacitással, elsősorban a sürgősebb szállítási feladatokat kell teljesíteni. Ez esetben a szállítás késedelmes megkezdésének várható időpontjáról a megrendelő orvost és/vagy a beteget értesíteni kell.” A betegszállítást végző szervezet tehát köteles jelezni az orvosnak, illetve a betegnek, amennyiben a szállítás késedelmes megkezdése várható. 3. A Rendelet 6. § (3) bekezdése értelmében a betegszállítás a betegszállítási utalványnak a betegszállítási tevékenységet végző személy részére történő átadásával kezdődik meg. A 10. § értelmében pedig a betegszállítás akkor ér véget, ha az egészségügyi intézmény a beteget átveszi. Az egészségügyi intézménynek a beteget 10 percen belül át kell venni, vagy – amen�nyiben a beteget nem tudja ellátni – dönteni kell a továbbszállításról. 3. Jogszabály nem határozza meg,
2016/5. Orvosok Lapja
19
SZAKMAPOLITIKA
hogy az egészségügyi intézményen belül hol kell átadni vagy felvenni a szállításra váró beteget. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) tájékoztatása szerint a kialakult gyakorlat az, hogy amennyiben az intézménynek van erre a célra külön kijelölt részlege, ott történik a beteg átadása, illetve felvétele. Amennyiben ilyen részleggel az intézmény nem rendelkezik, a betegszállítási utalványon megjelölt osztályon vagy részlegen történik a beteg felvétele, illetve átadása is. A járóbeteg-szakellátás keretén belül szállított betegek esetén ez jellemzően a szakambulancia váróterme. A fekvőbeteg gyógyintézetbe vagy gyógyintézetből történő szállítás esetén pedig az a kórterem, ahova a beteget elhelyezték. 4. A Rendelet 6. §-a értelmében a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegszállítást csak az egészségbiztosítási jogszabályok alapján beutalásra jogosult orvos rendelése alapján lehet teljesíteni. A rendeléskor az orvos határozza meg, hogy a betegszállítási tevékenységet végző szervezet milyen módon végezze a szállítást. 5. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tájékoztatása szerint az adott egészségügyi intézmény, illetve az ellátó orvos kompetenciájába tartozik annak a meghatározása, hogy az intézményen belül – egészségi állapotától függően – milyen módon szállítják/várakoztatják a beteget. Fekvőbeteg-szállítás rendelés esetén ugyanakkor nem indokolt a beteg ülve történő szállítása/várakoztatása a betegszállító megérkezéséig.”
Kapacitáshiány a szállításban Az ajkai Magyari Imre kórház válaszában többek között megállapította: a betegszállító a kórháznak nem jelentek a szállítás késedelmes megkezdését. Véleményük szerint a szállítás gyakorlata nem egységes, ezért bizonytalanságok fordulhatnak elő. A szállító cég válaszában többek között megállapította: a betegszállítás megszervezése arra az időpontra, amelyet a megrendelő lead, a kapacitás hiánya miatt teljesen lehetetlen. Véleményük szerint ezzel a szállítást megrendelő háziorovosok is teljes mértékben tisztában vannak. Az Országos Mentőszolgálat csupán felveszi a megrendeléseket, de arra nem figyel, hogy az adott időben és térségben éppen milyen szállító kapacitás áll rendelkezésre. Nagyon gyakori, sőt általában jellemző az a tény, hogy sem a megrendelő orvoshoz, sem a szállítandó beteghez a betegszállítónak nem áll rendelkezésére semmilyen elérhetőség, így az esetleges késésekről, változásokról értesíteni sem tudja őket. A szállító szerint további gondot jelent a szállítandó betegek létszámának a látványos növekedése. Az OMSZ válaszában leszögezte: a szolgálat csupán koordinációs feladatokat lát el, a szállítás végrehajtása, illetve az azzal járó minden felelősség a betegszállító vállalkozást terheli. Az országgyűlési biztos összegzésében kifejti: „A jogállamiság elvéből folyó követelmény a közhatalom, a közigazgatás törvény alá rendeltsége: a közhatalommal rendelkező szervek a jog által megállapított
működési rendben, a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon, szabályozott korlátok között fejtik ki tevékenységüket. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a kiszámíthatóság – beleértve az egységes jogalkalmazást – és az eljárási garanciák biztosítása szorosan összekapcsolódik az egyes alanyi alapjogok, szabadságjogok védelmével, mintegy kölcsönösen feltételezik egymást. Az emberi méltóság sérthetetlen, minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz. Továbbá, az Alaptörvény alapján joga van a testi és lelki egészséghez.” Ezek alapján felkérést fogalmazott meg az emberi erőforrások miniszteréhez, hogy vizsgálja felül a betegszállítási feladatokat rögzítő jogszabályt, valamint azt, hogy az abban rögzített feltételek (pl. kapacitások) a valóságban rendelkezésre állnak-e. Amennyiben szükségesnek látja, intézkedjen, hogy a betegszállító szolgáltatók által ellátott területeken a betegek szállítása a jövőben a jogszabályban lefektetett módon és minőségben történjék. Felszólítja továbbá az országos tisztifőorvost, hogy a vizsgálatban feltárt anomáliákat szüntesse meg. Az OMSZ főigazgatóját pedig arra szólítja fel, hogy intézkedjék a betegszállítási adatlapok szabályszerű és pontos vezetésének a betartatásáról, különös tekintettel arra, hogy azokon mindig szerepeljen a szállítást megrendelő orvos és beteg elérhetőségi adata. Lóránth Ida
Átlepte az (első) ezres határt a MOK Facebook követők száma, köszönjük! Mi, közel 1400-an már rendszeresen olvassuk a Kamara Facebook oldalon megjelenő, az orvoslást, a betegtájékoztatást, az egészségügyi ágazatot érintő híreket és egyéb kamarai információkat. Önt is szívesen látjuk az oldal követői között! Lájkoljon bennünket! https://www.facebook.com/ orvosikamara
20
Orvosok Lapja 2016/5.
Fórum
Olvasói levél: Az okozott kellemetlenségért elnézésüket kérjük Van Etikai Bizottságunk, Etikai Kódexünk az egészségügyi törvény pedig a betegjogokon belül kiemelten foglalkozik a személy méltóságát tiszteletben tartó bánásmód kérdéseivel. Az emberi méltósághoz való jog pedig a második leggyakrabban érintett terület a betegpanaszok között (Orvosok Lapja 2016/3.). A bánásmóddal kapcsolatos kérdésekben azonban nem jelent megoldást sem egy etikai eljárás megindítása, sem az eljárás meg nem indítása. A MOK hivatalos lapjának idei negyedik számában olvashattunk egy beszámolót két panaszos esetről, melyek a budapesti etikai bizottsághoz érkeztek, és amelyek szintén érintették a bánásmód kérdéskörét. A cikkben szereplő egyik esetben a panaszos elsősorban az orvos modorát, stílusát kifogásolta. Etikai vétség gyanújának hiányában nem indult etikai eljárás. Az egészségügyi törvény és az orvosi kamara etikai kódexe is egyértelművé teszi, hogy a gyógyító munka nem értelmezhető önmagában „technikai”, tudományos-szakmai tevékenységként. A személy méltóságát tiszteletben tartó bánásmód, az önrendelkezés szempontjai nem szorulhatnak háttérbe, mert a gyógyító munka elképzelhetetlen az ember emberi mivoltának figyelembe vétele nélkül. De vannak-e rá valóban jól működő eszközeink, hogy ezeket a kérdéseket kezeljük? Tisztában vagyunk-e a bánásmód lényegi minőségével és tudjuk-e miként közelítsük meg egy bizottság vezetőjeként, kórház igazgatójaként vagy akár orvosként ezt a témát? Hogyan kezdjünk bele egy méltatlan
bánásmód miatt érkezett panasz kivizsgálásába? Az orvosi dokumentációban erre vonatkozó tételek, vagy akár az ellátott által kitöltött rövid értékelés – sajnos – jellemzően nem léteznek. A munkáltatót megkérdezni legalábbis kétséges, hiszen ritka az, amikor épp a munkáltató történetesen jelen volt egy utólag kérdésessé vált esetnél. Mivel az etikai eljárás eredményének – felteszem – nem lehet kizárólagos alapja, hogy egy panaszlott orvos tesz-e beismerő vallomást vagy sem, maradnak még az esetleges szemtanúk, már amennyiben vannak. A bánásmód megélése belső szubjektív állapot – kívülálló nem lehet 100%-ig biztos benne, hogy a másik mit érez, és így nem is tanúskodhat arról, hogy a másikban mi játszódott le egy adott helyzetben. Nagyon visszás az, ha megpróbáljuk meghatározni, hogy egy adott esemény, legyen az akár egy orvos beszédstílusa, hogyan csapódott le, vagy hogyan csapódhat le egy másik emberben, mi tekinthető sértőnek és mi nem. Hasonlóképpen önkényes dolog egy ember szubjektív véleményét egy másik ember szubjektív véleménye fölé emelni.
A lapban ismertetett esetben sajnos pontosan ezek az önkényes elemek jelentek meg az ügyben megkérdezett munkáltató, illetve az Etikai Bizottság részéről. A probléma megértésének kulcsa a szubjektív minőség megértésében és elismerése. Képzeljék el azt a helyzetet, hogy egy étteremben a felszolgáló viselkedését sértőnek, flegmának találják, és ezt jelzik is az üzletvezetőnek. Az üzletvezető kis idő múlva az asztalukhoz visszatérve azt mondja, hogy megkérdezett a helyzetről egy másik felszolgálót és a rendelkezésére álló információk alapján úgy találja, hogy nem volt sértő a szóban forgó felszolgáló viselkedése. Valószínűleg – jogosan – fel lennének háborodva. De kinek van akkor igaza? Nagyon sok esetben nem lehet eldönteni, és nem is célravezető ez a megközelítés. Azonban ha szándékunkban áll megtalálni a kielégítő megoldást, akkor akár kórházigazgatóként, akár egy étterem üzletvezetőjeként elindulhatunk ebbe az irányba: „Nagyon sajnáljuk, ha úgy érezte, hogy kollégánk nem a megfelelő hangnemben beszélt Önnel”. Ebben az esetben nem
2016/5. Orvosok Lapja
21
Fórum
az „igazságot” keresem, hanem jelzem a panaszos felé, hogy meghallottam, amit mond, és elismerem, hogy joga van a tiszteletteljes bánásmódhoz. Ezzel, első lépésként, lehetőséget teremtünk egy konstruktív folyamat elindulásához. Ha egy méltatlan bánásmód miatt elindult etikai eljárás végén igazat adtunk valakinek, jó eséllyel a két fél közül az egyik meg nem hallgatva, vagy indokolatlanul megtámadva fogja érezni magát. A feszültség nem oldódik fel és egyik fél se fogja tudni, hogy adott esetben egy hasonló konfliktust legközelebb
hogyan lehetne elkerülni vagy akár ott helyben megoldani. Ezzel szemben a mediáció során a cél a mindkét fél számára kielégítő megoldás megtalálása, amely biztosítja a mindenki számára megnyugtató lezárást, békés megállapodást, a nyertes-nyertes kimenetelt. Ma Magyarországon elérhető megoldás az egészségügyi mediáció és létezik az azt lehetővé tevő törvényi szabályozás és rendeleti háttér. Biztos vagyok abban, hogy mindannyian ugyanazt szeretnénk: méltó körülményeket minden orvosnak, minden egészségügyi dolgozónak
és minden ellátásba érkezőnek. Ez viszont csak akkor fog megvalósulni, ha a bánásmód kérdéseiben el tudjuk engedni az „objektív igazság” megtalálásának illúzióját, helyette meghallgatjuk egymást, és törekszünk a konfliktusok és feszültségek feloldására. Roszik Linda Enid klinikai szakpszichológus Mamakör Terápiás és Oktató Központ Másállapotot a szülészetben! – Rózsák Forradalma szervező
Hirtelen halál, elhúzódó szövettan 2016. január 4-én, közvetlenül éjfél előtt megcsörrent a telefon K. kisváros sürgősségi ügyeletén. Tíz perccel később már folyt az újraélesztés. Az ügyeletet egy 8 éves kisfiúhoz hívta az édesanyja. A szülők a gyermek „felkiáltására” ébredtek. Ezután a gyermek hányt, majd az egészségügyben némileg járatos anya – miután légzést nem észlelt – elkezdte az újraélesztést. Első észlelésünk során szívműködés, légzés nem volt. Utánunk hamarosan az OMSZ két teamje érkezett. Az immár kilátástalan reszuszcitációt másfél óra után hagytuk abba. Információm szerint az anamnézisben lényeges betegség nem fordult elő. Mint a „Halottvizsgálati Bizonyítvány” egyik aláírója, természetesen kórboncolást kértem (és értesítést annak eredményéről). Szerencsére a hasonló esetek igen ritkák. Már az újraélesztés alatt arra gondoltam, hogy nem aspirációról van szó! Vártam hát a halál okát nagy valószínűséggel kiderítő
22
Orvosok Lapja 2016/5.
kórboncolást. Igen ám, de eltelt egy nap, egy hét, majd egy hónap, de semmiféle értesítés nem érkezett. Érdeklődésemre a patológián részben tájékoztattak. A kórboncnok akut tracheobronchitist talált és szokásosnál jóval nagyobb csecsemőmirigyet. A szövettani vizsgálatok azonban még nem történtek meg. Ekkor részben „megnyugodtam”, és tovább vártam a boncjegyzőkönyvet. Azonban még mindig semmi! Gondolom, hogy a szövettani vizsgálatot továbbra sem sikerült abszolválni. Mindehhez a következőket fűzöm: A magyar egészségügy oda jutott, hogy egy közel 600 ágyas kórháznak nincs önálló kórboncnoka. Tudomásom szerint ugyanis ez a helyzet. Elnézést, ha ez nem felel meg a valóságnak! Mit ér egy 61 millió forintos beruházás, ha a „humán erőforrás” hiányzik belőle?
A fentiek ellenére úgy vélem, hogy a 4 hónapos (!) „csúszásra” nincs magyarázat, az egyszerűen skandalum (vagyis: szégyen és gyalázat)! Én azért várok és bizakodok! Nem öncélúan, hanem az esetleges tanulságok miatt, a betegek érdekében. Az eset szakmailag sem érdektelen. Itt van például a „thymus persistens” némileg „misztikus” diagnózisa. Többször hallottam, hogy ez hajlamosíthat a hirtelen halálra, viszont az ok-okozati összefüggés – tudomásom szerint – nem egyértelmű. A hirtelen halál gyakori okai a malignus szívritmuszavarok. Bizonyos esetekben (például Brugadaszindróma) még a kórboncolás sem ad választ. De azért törekedni kellene rá! Egy Doktor Nulla
Fórum
Orvosi évfolyamunk tündöklése és hanyatlása Elhunyt évfolyamtársaink emlékére ajánlva: Borbola József, Bak Mihály, Thurzó László Egy hideg, borongós januári délután egy évfolyamtársunk szomorú búcsúztatásáról utaztunk hazafelé. A vonaton hatan-nyolcan egy csoportban arról beszélgettünk, mi lehet az oka annak, hogy az utóbbi időkben egyre gyakrabban találkozunk az évfolyamtársi temetéseken. Ennyire megöregedtünk volna? Ennyire betegek lennénk? A másik fő beszédtéma a közelgő 45 éves évfolyam-találkozó szervezésének szerteágazó problematikája voltak. Szerettünk volna egyetemi hagyományainkhoz híven egy szép, emlékezetes, meghitt évfolyamtalálkozót tartani Alma Materünk városában, pontosan ugyanazon a sorsdöntő napon, szeptember 2-án, amikor hat év tanulás, vizsgák, szigorlatok után megkaptuk az orvosi diplománkat. Mindnyájan az akkoriban Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán végeztünk 1970-ben. A diplomaosztó egyetemi ünnepségek, búcsúztatások után friss diplomával a zsebünkben néhány napon belül mindenki bekerült a hazai egészségügyi ellátó rendszer valamelyik szintjének a való világába. Beléptünk az áhított orvosi élet kijózanító valóságába, mindenki oda, ahová jó esetben szeretett volna kerülni, vagy többnyire oda, ahová a körülményei, lehetőségei sodorták vagy vitték. Mire a vonatunk estefelé Budapestre ért, már elhatároztuk, hogy egy ún. pilot study-hoz hasonló internetes felmérést, közvélemény kutatást kellene végezni a hazai évfolyamtársaink körében. Azért gondoltunk erre, hogy világosabb képet, pontosabb adatokat kapjunk az anekdotikus foszlányok, historikus elbeszélések helyett arról, hogyan is alakultak az orvosi sorsok, az életpályák a végzéstől mostanáig, milyen szerepet játszott
az orvosi hivatásért elkötelezett évfolyamunk a hazai egészségügyi ellátórendszerben. Jó lett volna tudni, mit gondolnak az évfolyamtársak az orvosi hivatás, pálya sikerességéről, elégedettek-e, boldogok-e túl az életük delén, a nyugdíjazások után kaptak-e elismerést, kellő megbecsülést, mik a főbb problémák. Természetesen azt is szerettük volna tudni, megismerni, milyen patikamérlegre tehető, vélhető okok vezetne évfolyamtársaink halálához? Nos, a szavakat tett követte, a 45 éves évfolyam-találkozón a szegedi Szemészeti Klinika nagy előadótermében egy csoporttárs barátom közreműködésével beszámoltam a felmérés szomorú, de nem meglepő eredményeiről. Az alábbiakban ezeket az adatokat tesszük közzé. A végzés után az évfolyamtársak szétszéledtek az országban, legtöbben Budapestre, Pest megyébe (27%) kerültek, majd sorrendben a szegedi egyetem vonzáskörzete következett: Szeged, Csongrád megye (23%), Bács-Kiskun megye (16%), Békés megye (14%). Pár hónappal a végzés után, néhány évfolyamtársunk, különböző okok (csalódottság, családi kapcsolatok, kalandvágy, stb.) miatt a nyugati országokba távozott, külföldön próbálták az orvosi pályafutásukat elkezdeni, megalapozni, mint később kiderült, mindenki sikerrel. A későbbi távozókkal együtt az évfolyam 6,5%-a ment tartósan
külföldre dolgozni. Az évfolyam kétharmada szakorvos lett, egyharmada pedig családorvosként dolgozott. Néhány szakorvos a kórházi szakvizsga megszerzése után családorvosként folytatta. A szakorvosok átlagosan 1,8 (1-4) szakvizsgával rendelkeznek, legnépszerűbb szakok a belgyógyászat (25%), gyermekgyógyászat (23%), illetve a szülészet-nőgyógyászat (21%) voltak. A családorvosoknak átlagosan 1,9 (0-3) szakvizsgája van, emellett az üzemorvosi képesítés (17%) volt a leggyakoribb. Az 1970-1980-as években az évfolyamról 11-en vettek részt hazai közvetítéssel az akkoriban divatos, jól fizető külföldi (Líbia, Algéria) orvosi munkavállalásban. Az évfolyamról hatan dolgoztak, kutattak hosszabb külföldi ösztöndíjjal a nyugati országokban (USA, Anglia, Németország stb.). Az évfolyamról 2 egyetemi tanár, 3 címzetes egyetemi tanár, 27 osztályvezető főorvos, valamint 33 főorvosi rangban dolgozó szakorvos/családorvos került ki. MTA doktori címet hárman, egyetemi doktori (PhD), illetve korábban MTA kandidátusi címet hatan szereztek. Magánrendelővel az évfolyam 21%-a, magánrendeléssel 25%-a rendelkezik, az évfolyam 60%-ának van magánvállalkozása. Az évfolyam orvosai az orvosi pálya kapcsán átlagosan 7 (2–30) évfolyamtársukkal tartottak szorosabb orvosi, konziliáriusi kapcsolatot, általában az
2016/5. Orvosok Lapja
23
Fórum
orvosi hierarchia magasabb fokán állókkal vagy pedig elismert, speciális szakemberekkel. Az évfolyam orvosainak a mindennapos életét a sok stresszhatás, frusztrációk, túlzott adminisztrációs terhek, a hivatásból adódó önként vagy kényszerűségből vállalt sok túlórázás, túlmunkák, sokszor ezek miatt a család háttérbe szorulása, összességében éveket kitevő ügyeletek, kevés szabadidő, kevés pihenés jellemezték, amelyeket többnyire a gyógyítási sikerélmények ellensúlyoztak. Arra a kérdésre, hogy meddig szeretnének dolgozni, az évfolyamtársak azt válaszolták, hogy átlagosan 66 éves korukig (62–90 év), ameddig az egészségi állapotuk engedi. A nyugdíjazás átlagosan 36 (25–42) év munkaviszony után történt, legtöbbször 62 éves korban, 1995–2012 (2006) között. 2015-ben a családorvosok átlagos nyugdíja 151783 (96 000–253 000) Ft., a szakorvosoké pedig 197 050 (120 000–360 000) Ft volt. Évfolyamtársaink 80%-a tovább dolgozik a nyugdíjazásuk után is, átlagosan heti 26 (2-50) órában. A férfiorvosok házastársként 50%-ban szintén orvost választottak, a másik felének a felesége leggyakrabban pedig egészségügyi dolgozó (asszisztensnő) végzettségű lett. A férfiorvosok 37%-ának egynél több (2-3 feleség) házassága volt, a nőorvosoknál ez a szám csak 11%-nak (2–4 férj) bizonyult. Az orvoscsaládokban az átlagos gyermekszám 1,8 (0–4) volt, a gyerekeknek csak 29%-a lett szintén orvos. Az orvoscsaládok 71%-a nem javasolja a gyermekeinek a hazai orvosi pályaválasztást. Évfolyamtársaink 55%-a nyugdíjazásáig semmiféle elismerést nem kapott, 18%-uk az önkormányzati megbecsülés jeleként oklevél, jelvény adományozásában részesült, Batthyány-Strattmann díjat 2, Pro Sanitate díjat 1, egészségügyi miniszteri dicséretet 3, kiváló orvosi
címet 3, egészségügy kiváló dolgozója címet 5 orvos kapott. Magas állami kitüntetést hárman kaptak: Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (prof. dr. Thurzó László), Magyar Érdemkereszt arany fokozat (dr. Komlóssy Hajnalka), Magyar Érdemkereszt ezüst fokozat (dr. Nagy András). Orvosi életmű díjat szintén hárman kaptak: Semmelweis Díj (prof. dr. Thurzó László), Batthyány Strattmann László Díj: dr. Kneffel Pál, prof. dr. Borbola József. Nyugdíjazást követően községi, városi díszpolgári cím adományozása három esetben történt. Az évfolyamtársak túlnyomó többsége (90%-a) azt nyilatkozta, hogy eddigi hazai orvosi pályájukat sikeresnek tartják, az orvosi munkájukat a hivatáshoz, eskühöz híven, eredményesen végzik. Ezzel szemben nagy volt az elégedetlenség (83%) az orvosi nyugdíjak méltatlanul alacsony összege miatt. Az orvosok majdnem fele, 45%-a számolt be krónikus megbetegedésről, amelyek döntően kardiovaszkuláris (80%) jellegűek, vagy mozgásszervi (10%), onkológiai (4%) megbetegedések, illetve munkahelyi ártalom (hepatitis, cataracta) (3%) következményei voltak. A hazai évfolyamtársaink negyede (24,3%-a) 70 évesen már nem tudott részt venni a 45 éves évfolyam-találkozón, elhunytak, döntően kardiovaszkuláris és onkológiai megbetegedésekben. A külföldi országokba került évfolyamtársak közül egy haláleset (8,3%) fordult elő. Az évfolyam orvosai döntőnek, meghatározónak tartják a szegedi egyetemi éveiket, a végzés után azonban az évfolyam 80%-a semmilyen személyes üzenetet, értesítést, levelet nem kapott az egyetemtől. Az évfolyamtársak kétoldalú, személyesebb, élő kapcsolatot szeretnének (80%) az Alma Materrel. 1970-ben a diplomaosztáskor évfolyamunk humorral teli, káprázatos
Összesen 192-en végeztünk 1970-ben Szegeden, 15 külföldi ösztöndíjas, 13 magyar végzős külföldre ment, 40 évfolyamtársunk elhunyt. A maradt 124 évfolyamtársunk közül 74 (60%) küldte vissza a kérdőívet, ez alapján történt az összeállítás.
24
Orvosok Lapja 2016/5.
évkönyvet adott ki „Medicogenezis” címmel. Az évkönyv utolsó soraiban a következő volt olvasható: „Búcsúznunk kell tehát. Vége a szép egyetemi éveknek, a gondtalan ifjúságnak. Kezdődnek az új harcok. Elszakadunk egymástól, el Szegedtől. Talán soha többé nem találkozunk. De szívünkben felejthetetlen szép emlékként mindent magunkkal viszünk”. A vállalt harcát, életét mindenki megharcolta. Évfolyamunk orvosai 45 év múlva ide jutottak. Egyébként az évfolyam-találkozó minden várakozást felülmúlóan nagyszerűen sikerült, olyannyira, hogy elhatároztuk, ezentúl évente szervezünk évfolyam-találkozót, hogy sokat beszélgessünk viselt dolgainkról. Összefoglalás 1980–2005 között az évfolyam orvosai jelentős szerepet játszottak a hazai egészségügyi ellátás minden szintjén, különösen Budapesten és a Szegedi Tudományegyetem vonzáskörzetében, amelyet a tanszékvezetők, osztályvezető főorvosok nagy száma jellemzett. Az évfolyam tagjai orvosi pályafutásukat túlnyomó többségben eredményesnek, hivatásuk gyakorlását sikeresnek ítélték meg. A hazai egészségügyi ellátórendszer viszonyai mellett az orvosok életét a sok stresszhatás, frusztrációk, összességében több évet kitevő ügyeleti szolgálat, túlórázás, túlmunka, túlzott adminisztrációs terhek, az előzőek miatt sok esetben egészségtelen, önpusztító életmódra való kényszerülés jellemezték, amelyek szerepet játszhattak az orvosokat is sújtó kardiovaszkuláris betegségeik kialakulásában, a korai halálozásokban. Az évfolyam tagjai átlagosan 35 (25–42) év orvosi munka után kerültek nyugdíjazásra. A méltatlanul alacsony nyugdíjak miatt az orvosok túlnyomó többsége (80%) 70 éves kora után is továbbdolgozni kényszerül. Nyugdíjas korukra az orvosok közel felénél krónikus betegségek, elsősorban kardiovaszkuláris megbetegedések alakultak ki. Közel egynegyedük elhunyt. A betegek elismerésén kívül az orvosok csak ritkán számíthatnak a társadalom elis-
SZAKMAI OLDAL
merésére, megbecsülésére, amelyek elsősorban díszoklevelek, jelvények adományozásában nyilvánultak meg. Az évfolyamtársak saját orvosi pályafutásuk tapasztalatai alapján már csak 29%-ban javasolják gyermekeiknek az orvosi pálya választását. Az évfolyam tagjai életükben meghatározónak tartják a szegedi egyetemi
éveket, az egyetem a sztealmamater. hu weblapon (alma mater magazinon) keresztül tartja a kapcsolatot végzett orvosaival. A felmérés eredményei egyrészt tanulságul szolgálnak a későbbi orvosi évfolyamok tagjainak orvosi életvezetési szokásaik felülvizsgálatával kapcsolatosan, másrészt
pedig magyarázatot adnak a közvéleménynek a hazai orvosok utóbbi évtizedben tapasztalt külföldre való elvándorlására. Prof. dr. Borbola József PhD egyetemi magántanár Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet
Ne Gyulladj Be! Országos klubhálózat alakult a gyulladásos bélbetegséggel (Inflammatory Bowel Disease = IBD) élő gyermekek számára. A szakmai mentorok a gyermek-gasztroenterológia kiemelkedő alakjai. Rendezvényeiken bárki részt vehet, szívesen látnak az IBD-vel élő gyerekek ellátásában résztvevő orvosokat, team-tagokat – és az ő pácienseiket – bármely intézményből. Hogy mit takar pontosan ez a program és miért volt égető szükség a klubok létrehozatalára, kiderül az alábbi írásból. A betegklubok jelenleg az ország három pontján működnek, a budapesti Heim Pál Gyermekkórházban dr. B. Kovács Judit, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikán dr. Veres Gábor, a DEKK Gyermekgyógyászati Intézetben dr. Nemes Éva és dr. Kadenczky Orsolya szakmai irányításával.
ban, az előfordulási gyakoriság tehát egyre emelkedik. Az érintettek 2/3-a Crohn-beteg, 1/3-a colitis ulcerosában szenved. A teljes IBD-s populáció kb. 20%-a 18 év alatti, közülük 5% 10 év alatti gyermek, tehát jellemzően 10 év feletti gyerekeket diagnosztizálnak IBD-vel, de azért kisebb korban is találkoznak a problémával a szakor-
Egyre gyakoribb előfordulás A gyulladásos bélbetegség (Crohnbetegség, colitis ulcerosa) gyermekek körében 20 éve igen ritka volt. Azonban ma egyre gyakrabban diagnosztizálják ezt a kórképet a gyermekgasztroenterológusok, évente kb. 200 új IBD-vel élő gyermeket regisztrálnak a 2007-ben indított HUPIR (Hungarian Pediatric IBD Registry) adatbázisban, amelyhez az ország mintegy 27, IBD-s fiatalokat kezelő gyermekintézete csatlakozott. A szám ennél vélhetően még magasabb, hiszen nem minden érintett kerül gyermekorvoshoz. A HUPIR adatai alapján a 2007 és 2014 közötti időszakban 20%-os növekedést mértek a 18 év alatti gyermekek arányá-
Dr. B. kovacs Judit
vosok – mondja dr. Veres Gábor, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika docense. A felnőtté válás is nehezebb A gyermekkori gyulladásos bélbetegségeknél a legfontosabb különbség az IBD felnőttkori formájához képest – főként a Crohn-betegségnél de a colitis ulcerosánál is – a gyulladás nagyobb kiterjedtsége –mondja el dr. B. Kovács Judit, a Heim Pál Gyermekkórház Gasztroenterológiai és Nephrológiai Osztályának főorvosa. Colitis ulcerosa esetén gyerekek között sokkal gyakoribb az egész vastagbelet érintő gyulladás, míg a felnőttkorban jelentkező formánál többnyire csupán a vastagbél végbél felőli szakasza érintett. A fekélyes vastagbél-gyulladás és a Crohn-betegség tehát minél fiatalabb életkorban kezdődik, annál kiterjedtebb és súlyosabb. Az IBD felnőttkorban is megterhelő állapot. Gyermekből felnőtté válni önmagában óriási biológiai feladat. Ha emellett a természetes megterhelés mellett egy gyermeknek még egy súlyos gyulladásos betegséggelis
2016/5. Orvosok Lapja
25
SZAKMAI OLDAL
küzdeniekell, az károsíthatja a fejlődéssel kapcsolatos biológiai funkciókat – tájékoztat B. Kovács Judit. Az elmaradás sokszor a nemi érés késlekedésében is megnyilvánul. Az érintett gyermekek növekedésben levő csontrendszere a betegség következtében nagyobb károsodást szenvedhet, összehasonlítva egy 40 éves betegével – fűzi hozzá Veres Gábor. További szempont pedig a pszichés tényező, hiszen a betegek átlagos életkora a pubertás idejére esik (12–14 év). Az IBD-s gyermekek ellátásában minden esetben szükség volna a pszichológus munkájára is – mondja a Gyermekklinika docense – Amerikában ez meg is valósul, hazánk
Kadenczky Orsolya
azonban messze van ettől. Szintén fontos team-tag a dietetikus, és nem azért, mert minden IBD-s gyermeknek szigorú diétát kellene tartania – ez a közhiedelemmel szemben nem így van – hanem azért, mert előfordulhat, hogy valamilyen táplálkozásbeli megkötésre, személyre szabott étrendre van szüksége az érintetteknek. Másfelől az elmúlt időszak egyik legfontosabb terápiás újdonsága, hogy a szteroid helyett a Crohn-beteg gyermekek kizárólagosan folyékony tápszert kapnak 6-8 héten keresztül. Ez a kezelési mód a szteroid kezeléshez hasonló remisszióval jár (70-80%), kisebb mellékhatás-rátával. Ez a terápia felnőttekben is hatékony lenne, de őket nehezebb rávenni, hogy két hónapig csak tápszert igyanak.
26
Orvosok Lapja 2016/5.
Komplex feladatot kell megoldani Az IBD-vel élő gyerekeknek be kell tartaniuk bizonyos szabályokat, ezen belül az orvos által tanácsolt kezelést, ráadásul a hullámzó lefolyású betegség aktív időszakaiban el kell viselniük a tüneteket. Nem ritka az sem, hogy műtétre is sor kerül életük során akár többször is. Közben pedig jó volna, ha ezzel a sok kihívással együtt egészséges lelki fejlődésben lehetne részük, és fizikailag is elérnék a komplex terápiával elérhető legjobb állapotot – ez azonban nagyban függ a compliance-től, az adherencia, a perzisztencia mértékétől. A rendkívül komplex feladat, elősegítésére jött létre a Ne Gyulladj Be! Klubhálózat. A Ne Gyulladj Be! program A klubrendezvényeken a gyulladásos bélbetegséggel élő gyerekek, fiatalok és szüleik számára a szakmai mentorok, illetve alkalmanként meghívott előadók egy húsz perces előadást tartanak a betegség valamely vonatkozásáról. Ezután a klubtagok feltehetik kérdéseiket, és egymással is megoszthatják tapasztalataikat a betegséggel való együttélésről. A rendeléseken nincs idő arra, hogy az orvos minden témát részletesen elmagyarázzon a pácienseknek – mondja dr. Nemes Éva. De még ha elmond is minden fontos információt, a betegben és hozzátartozójában később is felmerülhetnek kérdések, félelmek, arról nem is beszélve, hogy az orvosbeteg találkozó során a páciensek nem ritkán beszűkült tudatállapotban vannak, kognitív funkcióik gyakran negatívan befolyásoltak. Egy olyan krónikus betegség, mint az IBD, az élet minden területére kihat – folytatta a docens asszony, így ő és szakmai mentor társai nem félnek attól, hogy ne lehetne színessé tenni a klubhálózatot tematikai szempontból. Rendezvényeikre saját, a betegség eredetéről, természetéről, kezeléséről, és egyéb szakmai kérdésekről tartott előadásaik mellett vendég-előadókat is hívnak. A klinikai szakpszichológus szerepe is jelentős, hiszen a betegséggel való megküzdést két ponton is segítheti – egyrészt az IBD kockázati tényezői között szerepel a stressz, melynek kezelésében a szakember tud segíteni, másrészt a kórkép terhe nem csak az érintettek testét,
hanem lelkét is megterheli – utóbbi a betegek családtagjaira is igaz lehet. Hasznos tanácsok a mindennapi élethez A test és a lélek gyógyítóinak előadásain olyan témák is felmerülnek majd, mint a pályakezdés, a közösségbe kerülés nehézségei krónikus betegséggel élve, a randevúzás és a párválasztás testi és lelki vonatkozásai, stb. Természetesen dietetikus is szerepel szakértők listáján, de a klubokban egyéb érdekességekkel is készülnek, pl. krónikus betegséggel való együttélés tréninggel, illetve olyan érintettek meghívásával, akik valamilyen módon sikeresen megtanultak együtt élni a betegséggel, vagy bármi lelkesítő mondanivalójuk van a témában. Ez még csak a jéghegy csúcsa – Kadenczky Orsolya felvetése szerint fontos szereplő lesz a felnőttellátás képviselője is, valamint a szociális munkás, aki azoknak tud tanácsot adni, akiknek szociális helyzete akadályozza az IBDvel való optimális együttélést, valamint egyéb fontos információkkal szolgálhat. Ezek közül Kadenczky Orsolya példát is említett: a krónikus betegséggel élő fiatalok plusz pontot kaphatnak a felsőoktatásban a felvételi vizsgákon. Célkeresztben az életminőség és a terápiahűség javítása A szakmai mentorok és a programban dolgozó többi szakember célja, hogy az elérhető legjobb életminőséghez segítse a klubtagokat. Ennek az egyik legfontosabb feltétele, hogy a betegek
Veres Gabor
SZAKMAI OLDAL
ség mekkora terhet jelenthet. Nagy egy olyan fórum jelentősége, ahol ezek a problémák szakemberek és betegtársaik segítségével megbeszélhetők és megoldhatók, teszi hozzá Veres Gábor.
Nemes Éva
Információk egy kattintásra A program része egy weboldal is – a negyulladjbe.eu – ahol egyrészt rendszeres tájékoztatást adnak a klubfoglalkozások helyéről, idejéről és témájáról, másrészt folyamatosan frissülő tartalommal várják az IBD-s gyerekeket, fiatalokat és a hozzátartozókat. A szervezők remélik, hogy minél több orvos csatlakozik a kezdeményezéshez, akár úgy, hogy felhívják betegeik figyelmét a rendezvényekre és a weboldalra, akár
szakmai mentorrá válva saját klubot alapítanak. A Ne Gyulladj Be! program koordinátorai ez esetben számos segítséget biztosítanak mind a szervezésben, mind egyéb vonatkozásokban. Az első rendezvények időpontja és helyszíne: a DEKK Gyermekgyógyászati Intézetben dr. Nemes Éva és dr. Kadenczky Orsolya május 31-én 17 órakor, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikán dr. Veres Gábor kollégáival június 1-én 17 órakor, a budapesti Heim Pál Gyermekkórházban dr. B. Kovács Judit június 10-én 15 órakor várja a betegeket, hozzátartozóikat és minden érdeklődőt. Radnai Anna
betartsák a terápiás előírásokat. A jó compliance elérése különösen nehéz egy olyan betegség esetében, amely hullámzó lefolyású, ráadásul kis- és kamaszkorú gyerekekkel (és szüleikkel) kell megértetni, hogy akkor is szükség van a gyógyszerre, amikor a páciens tökéletesen jól van – hangsúlyozza B. Kovács Judit. A jelenleg ismert terápiás eszközökkel az IBD teljes és végleges gyógyulását sajnos nem lehet elérni, de a kóros folyamatok lefékezhetők. Ha a gyógyulás látszatát keltő tünet- és panaszmentes állapotban a páciens abbahagyja a fenntartó kezelést, akkor a fékek nem működnek tovább, és előbb-utóbb szinte törvényszerűen bekövetkezik a fellángolás, visszaesés. A gyermekek és a szülők jobb együttműködését segíti tehát a minden kérdésre kiterjedő tájékoztatás, és az orvos-beteg találkozások számának növelése – fűzi hozzá Nemes Éva. Az idő, amit a bizonytalanságok eloszlatására szentelünk, sokszorosan megtérül az együttműködés során. Mindezekre a klubfoglalkozások keretében történő edukáció és a kötetlen beszélgetések is optimális lehetőséget adnak. Mivel az IBD-ben szenvedő gyermekek átlagos életkora 12–14 év, vagyis a pubertás kor, további nehézségek, jelentkeznek. Ebben a sebezhető életkorban betegség nélkül is éppen elég gondja van a kamasznak, a testi és lelki változás, egyéni- és közösségi konfliktusainak megélése. Nem nehéz elgondolni, hogy ebben a korszakban egy krónikus, nem gyógyítható beteg-
2016/5. Orvosok Lapja
27
SZAKMAI OLDAL
Valdoxan, mint az „Év Gyógyszere 2015”! Május 17-én a Vigadóban ünnepélyes keretek között, a pszichiátriai es a farmakológiai szakmai közélet kiválóságai, valamint a szaksajtó jelenlétében átadták az Év Gyógyszere díjat. A díj hosszú évek óta valószínűleg a legrangosabb szakmai elismerés hazánkban, melyet gyógyszer kaphat, hiszen a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság (MFT) értékeli a fejlesztést és a gyakorlati tapasztalatokat is a készítménnyel. Az eseményen méltató beszédet mondott Borvendég János profes�szor és Bánki M. Csaba professzor. A Servier Hungária Kft. vezérigazgatója Dr. Jan Frederic Kesselhut a bizalomról es annak fontosságáról beszélt, mind az orvos-beteg kapcsolat – a terápiába vetett hit –, mind a gyártó és felhasználók közötti kapcsolat tekintetében. Az Év Gyógyszere díjat az MFT szigorú kritériumok alapján ítéli oda. A kritériumok címszavakban és a teljesség igénye nélkül a következő követelményeket jelentik: jobb terápiás hatás, kevesebb mellékhatás, hiánypótló, új hatásmechanizmus, áttörő felfedezés, kedvezőbb farmakokinetika, kevesebb interakció. Hogyan felel meg a Valdoxan az Év gyógyszere kritériumoknak? A Valdoxan az első antidepresszív szer, amely Év Gyógyszere díjat kapott Magyarországon. A terápiás válaszok és a remissziók arányával mérve ma a Valdoxan az egyik leghatásosabb antidepresszívum. Hatásossága súlyos depresszióban is ugyanúgy érvényesül, széles tüneti spektrumot fed le (affektív-kognitív-szomatikus dimenziók), és hosszútávon kivédi a relapszusokat. Megkülönböztető, hiánypótló tulajdonságai közül kiemelendő az anhedónia hosszú távú
28
Orvosok Lapja 2016/5.
csökkentése és az emocionális fogékonyság megőrzése. Az anhedónia a depresszió egyik fő tünete, melyre a Valdoxan az ös�szehasonlító szerekhez képest erőteljesebben hat. A remissziót a korábbi antidepresszív szerek mellett az esetek jelentős részében az anhedónia fennmaradása miatt nem sikerül elérni, ami növeli a visszaesés, illetve a pszichiátriai és szomatikus társbetegségek kockázatát. Kimutatták, hogy a teljes körű funkcióképesség visszanyerése leginkább az anhedónia javulásával korrelál. A Valdoxan hatásmechanizmusát tekintve új osztályt képvisel, mert elsőként veszi célba a monoamin rendszerek mellett a melatoninvezérelt cirkadián rendszert is. Szerotonin 2c receptor antagonista és melatonin receptor agonista hatása szinergisztikus, közvetett dopaminerg/noradrenerg hatással és glutamát modulációval. Kivételesen rövid felezési ideje miatt nem nem a monoaminok szintjének tartós befolyásolása útján hat, hanem ún. impulzushatás jön létre. A Valdoxan kétségkívül a legjobban tolerálható antidepresszívum. Az eddigi szerekhez képest a legkevesebb gasztrointesztinális mellékhatással bír, nincs kardiális hatása, testsúlysemleges, és nem okoz szexuális diszfunkciót. Az alkalmazás során 1,4-2,5%-ban előforduló transzamináz-emelkedés kockázata előszűréssel és a terápia első fél évében történő időszakos monitorozásával
teljes mértékben kivédhető. Továbbá, mivel hasonló reakciót számos más antidepresszívum, sőt, mindennapi gyógyszereink jelentős része – gondoljunk csak az elterjedt sztatinokra – okozhat, a farmakoterápia ilyen monitorozása, mint a helyes terápiás gyakorlat része sokkal szélesebb körben is indokolt volna, ahogy ez a németországi terápiás irányelvekben már meg is jelenik. A Valdoxannal végzett kezelés sikerének fontosabb tényezői a tapasztalatok szerint – A pontos diagnózis. A terápiás kudarcok gyakran abból erednek, hogy a betegnél nem a depresszió a megoldandó probléma. – Elvárások tisztázása. A Valdoxan a hatás karakterisztikáját illetően másként működik, mint a korábban megszokott szerek. – A bevétel időpontja. A Valdoxan bevétele minden nap ugyanabban az időben történjen, a tervezett elalvást megelőzően másfél-két órával. Ez a hatásmechanizmusból és a rövid felezési időből eredő impulzushatás miatt fontos. – Váltás Valdoxanra. Szerotoninszintet befolyásoló antidepresszívumról Valdoxanra áttéréskor az előző szert csakis lassan és fokozatosan szabad leépíteni, mivel a hirtelen elhagyást kísérő esetleges diszkontinuációs tüneteket állapotrosszabbodásnak, vagy a Valdoxan mellékhatásainak vélhetjük. 16VALDO2OH8 2016.05.17.
SZAKMAI OLDAL
Családtag kezelése Műtét a családban. Ezt a címet viseli Németh László (1901–1975) orvos és író Lányaim c. könyvének egyik fejezete, melyben jellemző módon leírja kislánya appendectomiájának körülményeit. A történetben két dolog tükröződik jól: nem mindig előny, ha orvos (itt: iskoalorvos) van a családban, s hogy a féregnyúlvány eltávolításának indikációja sem egyszerű feladat. Tünetei miatt kislánya végül három nap után került kórházba. Mindehhez még néhány kiragadott idézet. „Egy reggel panaszkodott, hogy fáj a hasa… A nővére néhány nap óta beteg, azt irigyelte meg, gondolom… Az anya lelkiismeretesebb volt az orvos apánál. Lefektette Ágnest és megtapogatta a hasát… Így zavartatott el Ágnes az iskolába… Az a benyomásunk, mindenáron meg akarja operáltatni magát, szabadulni akar a fájdalomtól... Én azt mondom, anyukám, operáltassatok meg. Elaltattok, és kész. Nem?... Anyukám, te menj vissza – ajánlja Ágnes –, mi majd megoperálkozunk apukával.” Ritkán, de reálisan előforduló dilemma, hogy vajon operálhatja-e a sebész a közeli hozzátartozóit? No, nem jogilag, inkább etikailag vetődik fel a kérdés, mely mögött az a meggondolás rejtőzik, vajon tud-e ilyen esetben az operatőr kellően tárgyilagos és távolságtartó lenni? Nagy a veszélye ugyanis annak, hogy elfogultsága miatt nem hoz helyes döntést. Itt persze nem a mindennapi értelemben vett „bagatell” elváltozásokról van szó, hanem higgadt mérlegelést kívánó nagyobb horderejű beavatkozásokról. Márai írja, hogy „a sebész nem haragszik a rákra, mikor operál”, de a sebész igenis a kelleténél jobban együtt érez a családtagjával, így a szubjektivitás ott van minden döntésünkben, cselekvésünkben. A szakma hagyománya szerint – az említett okok folytán – a sebész nem szokta hozzátartozóit kezelni, főképpen pedig operálni!
30
Orvosok Lapja 2016/5.
Első németországi munkahelyemen akkori főnököm maga operálta lányát struma miatt, melyhez engem kért fel asszisztálni. Az addigi beállítottságom és etikai neveltetésem miatt igen csodálkoztam döntésén és utólag kérdeztem is indítéka felől. Elgondolkoztató válasza a következő volt: ”Amit magam csinálok, azt pontosan, lelkiismeretesen végzem, vagyis tisztességesen, a szakma szabályai szerint. Ha más operálja meg a lányomat, ugyanebben nem lehetek biztos!” És be kellett látnom, sok igazsága volt. De talán éppen ezért volt szüksége egy tapasztalt kolléga közreműködésére, aki a műtét lefolyását bizonyára tárgyilagosabban szemlélte, mint ő. Az Amerikai Orvosi Kamara (American Medical Assotiation; AMA) egyértelműen szabályozza a családtagok kezelésének kérdését: az orvos magát vagy közvetlen hozzátartozóit alapvetően ne kezelje! Túl nagy ugyanis annak veszélye, hogy a személyes, érzelemhez kötődő befolyásoltság korlátozza a hivatásbeli ítélőképességünket. Az USA-ban az egyetemi évek alatt annyira beléjük vésődik ez a vélemény, hogy a leendő orvosokban ez a felfogás rögzül. Amerikában tanult egyik német kollegám megerősítette ezt az ott elterjedt nézetet. Már az anamnézis felvételekor pl. olyan érzékeny pontokat érinthetünk, amik még családi viszonylatban is igen kényesnek bizonyulhatnak, különösen a pszichiátriában. De a fizikális vizsgálat is etikai és erkölcsi kérdéseket vethet fel, így pl. – érthető okokból – bizonyos területek kimaradnak az általános státus felvételénél. Ezen túlmenően mind a vizsgálat, mind a kezelés kihathat mindkét fél további kapcsolatára is.
Mi a helyzet Németországban? A különböző orvosi társaságoktól (tartományi kamarai szervezetek, szaktársaságok stb.) nyert tájékozódás nem vezetett egyértelmű eredményre, holott orvosi körökben bizonyára nem egyszer felmerül a téma. A Deutsches Ärzteblatt ezért is fordult olvasóihoz, hogy többet megtudjon a kérdésről. A továbbiakban néhány idézet a válaszokból. – Egyik baleseti sebész számára pl. nem jelent gondot a családtag kezelése, de az sem, hogy – a körülményektől függően – a területen járatos kollégához forduljon. Egy ortopéd szakorvos számára pedig természetesnek tűnik, hogy hozzátartozóját maga operálja, ha az illető ezt kívánná. Egyikőjük sem tartotta azonban szükségesnek, hogy az etikai kódex állást foglaljon a kérdésben. Indoklásul úgy vélték, hogy ők hozzátartozóikat nagyobb gonddal látnák el. – Élesen szemben áll ezzel egy belgyógyász véleménye, aki szerint ő soha nem kezelne családtagot, mert hiányozna a kellő objektivitás, távolságtartás; családjában mindenkinek megvan a saját orvosa. Szívesen ad tanácsot, ha kérdezik, és közvetít a kollegák felé, ha kérik. – Egy családorvosnő szerint leghelyesebb a dolgot saját kézben tartani, így ugyanis mindenről közvetlenül értesülünk. Felveti azt a kérdést is, vajon hogyan alakul az orvosi titoktartás a családon belül. Megjegyzi még, hogy a saját rendelői környezetben végzett vizsgálat jelentősége sokkal komolyabban esik latba, hiszen az „ambiente” is befolyással van mindkét félre, így a mi ítélőképességünkre is. Félig komolyan, félig viccesen, de mindenképpen szellemesen oldotta meg a kérdést szombathelyi, időközben nyugdíjba vonult, egykor országosan ismert barátom, aki egy ízben felesége panaszkodására közölte: „Mint tudod, hetente kétszer van magánrendelésem házunk külön bejáratú részében. Ülj be a váróterembe, várj a sorodra, és akkor a szakma szabályai szerint megbeszéljük a dolgot.” Kevésbé aggályos a kérdés, sőt kifejezetten nagy előnnyel jár a családtagra, ha pl. a vérvételt otthon magunk intézzük, különösen idős embereknél
SZAKMAI OLDAL
(szülők), és a próbát magunk küldjük a laboratóriumba. Ily módon hozzátartozóinknak sok időt takarítunk meg az intézetbe vezető úttal és az ottani várakozással. Magam is így járok el szűk családi körben. A döntésben különösen nagy a szerepe annak a felfedezésnek, vajon felismerjük-e ítéletünk és cselekvési lehetőségeink határait? Kétes esetben itt is helyesebb, ha gondoskodunk második véleményről (Zweitmeinung, second opinion), melynek során számunkra megbecsült és általunk nagyra értékelt kollegát kérünk fel erre a feladatra. Az is nyilvánvalóan fontos, milyen a bizalmi légkör a családon belül. Gondoljunk csak a mindennapos gyakorlatot igazoló közmondásra: senki sem próféta a saját hazájában. De a téves döntést követő kezelési fiaskó, vagy akár csak szövődmény bizony komoly lelkiismeret-furdalást is jelenthet. A műtéteknél jóval kisebb jelentőségű beavatkozásoknál is tetten érhető a családtag befolyásoltsága. Kisfiam három évesen sorozatosan megbetegedett középfülgyulladásban. Hogy elkerüljük a krónikus állapotot és az esetleges műtétet, hatóránként nekem kellett intramuscularisan az antibiotikumot tartalmazó injekciót beadni. Szegény gyerek már reflexszerűen tudta, ha közeledtem hozzá, hogy mi következik. Sírása, védekezése még mindig fájón
bennem van. Feleségem határozottságának és az anyákra jellemző következetességnek tudható be, hogy nem hagytam fel a kezeléssel, holott szívem szerint ezt tettem volna. Az megint más kérdés, hogy végül is kétoldali mastoidectomiára került sor, csak ez vezetett gyógyuláshoz. A taglalt és nyugvópontra talán soha nem hozható kérdést végül nagyra becsült sebész kollegám, Perner Ferenc véleményével zárom (Titoknyitogató). “Én már családtagot is operáltam. Sok sebész úgy tartja, hogy ez tilos. A sebészet egy különös szakma. A műtét alatt azt hiszem, hogy egy olyan beszűkült tudatállapot alakul ki, ami azt teszi lehetővé, hogy az ember csak és kizárólag arra figyeljen, amit csinál... Ettől kezdve már szinte személytelenné válik a beteg, mindegy, hogy ki, a legjobbat kell számára
nyújtani... A műtét alatti döntéseket reálisan és nem érzelmektől befolyásolva kell meghozni. Így hát ismerőst épp olyan operálni, mint idegent.” Dr. Gaál Csaba
[email protected]
Létezik út visszafelé is? Május 6-7-én rendezte a Brit-Magyar Orvostársaság első kongresszusát. A rendezvényen örömmel látták az Orvosok Lapja munkatársát is. 2015 júliusi lapszámunkban hos�szú beszélgetésben foglalkoztunk az akkor frissen alakult Brit-Magyar Orvostársasággal: a szervezet elnökével, Végh Attilával és két alelnökével Rákóczy Györggyel és Kerecsényi Péterrel készítettünk interjút. Akkor még csak az ötletek szintjén létezett az a kongresszus, ami 2016. május
6-7-én vált valóra a manchesteri Wythenshawe Hospital konferenciaközpontjában – és amelyre a Magyar Orvosi Kamara hivatalos lapjaként mi is meghívást kaptunk. Dilemmában A kétnapos rendezvényen világosan érződött az útkeresési szándék. A becs-
lések szerint 1500 Nagy-Britanniában dolgozó magyar orvosból több mint százan vettek részt a kongresszuson, tartottak különösen izgalmas előadásokat, osztották meg egymással problémáikat, és kapcsolódtak be az esti beszélgetésekbe, valamint a szombati vitafórumba. A beszélgetések során több lényeges gondolatot osztottak
2016/5. Orvosok Lapja
31
SZAKMAI OLDAL
legfeljebb a gyerekeknek választott angliai magániskola színvonala jobb a magyar intézményekénél.
Brit-magyar orvosok között az egészségügyi államtitkár
meg velünk Angliában, Walesben és Skóciában élő kollégáink: „A magyarországi sajtó még mindig orvos elvándorlásról ír, pedig vannak, akik szívesen visszavándorolnának.” „Szeretnénk, ha a kommunikáció és az otthoni gondolkodás is sokkal dinamikusabb lenne.” „Először is ott a döntés, amivel elindulunk, aztán vannak az itt töltött évek, amelyekben folyamatosan felmerül, hogy itt fogom-e leélni az életemet, és van a karrier is, amely itt sokkal kevésbé kiszámítható, mint otthon.” „Sokszor bizonytalanok vagyunk magunkban, hogy a magyarságunkkal itt meddig tudunk eljutni.” „Ha a hazatelepülés felé billen a mérleg, egy itt felépített életet kell újra felépíteni otthon, legyen az gyerek, család, szülők, vagy az otthoni karrier újbóli elindítása.” Az esti programok előrehaladtával már egészen bensőséges beszélgetések azt mutatták, hogy a NagyBritanniában élő kolléga pontosan ugyanolyan problémákkal szembesül, mint a magyarországi – azzal a különbséggel, hogy az ottanit a hazatérés, az ittenit az elvágyódás foglalkoztatja. Bár az angliai és a ma-
32
Orvosok Lapja 2016/5.
gyar jövedelmek között nem ritka az 5-10-szeres szorzó, a családosan Nagy-Britanniába települő kollégák életszínvonalban nem érhető tetten jelentős eltérés a Magyarországon élő egyetemi csoporttársaktól – hangzott többük véleménye. Ugyanolyan autót hajtanak, ugyanolyan nyaralóhelyeket látogatnak,
Államtitkári vitafórum A rendezvényen – kihangsúlyozottan magánemberként – részt vett ÓnodiSzűcs Zoltán egészségügyi államtitkár is, aki a második napon rövid vitafórumot tartott. A közel egyórás fórumon élénk beszélgetés bontakozott ki a hallgatóság és az államtitkár között. Az államtitkár elmondta: a kíváncsiság hajtja, ezért látogatott el Manchesterbe. „Egyszerűen kíváncsi vagyok. Külön világban élünk, azért jöttem ide, hogy megtudjam, milyen erők mozgatják az Angliában élő orvosokat. Szeretném megtudni, mi az, ami Benneteket arra motivál, hogy haza gyertek? Van-e még esélye Magyarországnak, legalább egy-két embernél arra, hogy visszakapja a saját állampolgárát?” Bár a kérdésekre konkrét válaszok nem érkeztek, abban konszenzus mutatkozott, hogy a brit egészségügyi ellátórendszerben tapasztalt szigorú, protokollalapú folyamatokra szükség lenne Magyarországon – nem csupán definiálásukra, hanem betartásukra és számonkérésükre is.
A két rendszer közötti átjárhatóságot szeretnék elérni
Zöldi Péter
SZAKMAI OLDAL
Memóriaserkentő inzulin Az idős korral járó súlyos memóriazavar és az Alzheimer-kór már napjainkban is világszerte sok tízmillió embert érint. Az előrejelzések szerint, az életkor fokozatos kitolódásával ezek a betegségek egyre gyakoribbá válnak majd. Pesszimista becslések szerint a depresszió mellett a memóriazavarral/vesztéssel járó kórképek lesznek a 21. század legsúlyosabb népbetegségei. Felismerve az emiatt várható kockázatokat, a világ számos kutatóközpontjában kiemelt téma lett az ellenszer megtalálása. A seattlei Washington Egyetem kutatói már néhány évvel ezelőtt beszámoltak egy, alzheimeres betegek kis csoportján végzett kísérletükről, amelynek alkalmával orron át adagoltak kis mennyiségű inzulin-sprayt a vizsgált betegeknek. Annak hatására pedig átmeneti memóriajavulást tapasztaltak. Az amerikai kutatók az eredményeiket ismertető konferencián elmondták, hogy kísérleteik csak az első biztató lépéseket jelenthetik a tényleges sikerhez. A tényleges eredményekhez szükség van egyrészt a nagyobb tömegen végzett vizsgálatok pozitív megállapításaira, másrészt és elsősorban pedig annak a pontos kiderítésére, hogy az inzulin miként, milyen mechanizmus alapján hat az agy memóriasejtjeinek a működésére. Sok a tisztázatlan kérdés A glükóz, mint a szervezetben legkönnyebben felszívódó energiautánpótlás szerepe már régen ismert tény csakúgy, mint az, hogy a vércukorszint változások milyen hatással vannak az emberi viselkedésre, agyi és fizikai teljesítményére. Az azonban tisztázásra vár még, hogy milyen hatása lehet az agyban az emlékezet tárolásáért, a viselkedésért és a tanulási folyamatért felelős területekre, illetve, hogy ezen agyi tevékenységek között milyen minőségű lehet az ös�szefüggés, a kölcsönhatás. A kutatók eddig még azt sem tisztázták egyértelműen, hogy a glükóz agyi sejtekre gyakorolt hatása vajon független-e az életkortól, vagy az évek múlásával megváltozik az intenzitása.
Egy nemzetközi kutatócsoport a közelmúltban publikálta kutatási eredményeit a Neuropsychopharmacology című szaklapban. Részt vettek a tudományos munkában a Tübingeni Egyetem Pszichológia és Viselkedésneurobiológiai Intézetének, illetve diabétesz kutató intézetének, a Zürichi Gyermekkórháznak, az uppsalai egyetem idegklinikájának a kutatóteamjei. A vizsgálatokat arra a korábban már beigazolódott tényre alapozták, amely szerint az orvosi inzulin orron át adagolva hosszabbrövidebb időre javítja a memória minőségét. Egészséges és memóriakárosodott embereken egyaránt tesztelték, hogy az inzulin náluk milyen hatással lehet az agy jelátviteli rendszerére, és ez a folyamat hogyan működik alvás közben. A vizsgálatban 16-16 fiatal (18–30 év közötti) férfi és nő vett részt. A csoport egyik fele placebót kapott a másik orrspray formájában 160 NE inzulint, amit nyolcórás éjszakai alvás követett. Elalvás előtt, minden vizsgálatban résztvevő személynek különböző, viszonylag nehezen megjegyezhető szópárokat kellett megtanulnia. A kísérleti eredmények azt mutatták, hogy az inzulinnal kezelt alanyoknál alvás közben, az első négy órában valamelyest emelkedett a növekedési hormonkoncentráció, és az alvás második, 90 perces fázisában erősödtek az EEG deltahullámok. A reggeli memóriatesztnél az inzulinnal kezeltek valamelyest jobb eredményeket produkáltak, mint a placebócsoport
tagjai, de csak az előző este megtanult szópárok tekintetében. Egyéb emlékeik felidézésének minőségében nem volt mérhető különbség. Ebből arra következtettek, hogy csak rövid távú lehet az inzulin memóriajavító hatása, és ez is leginkább a frissen tanult ismeretekre igaz. Javíthatja az emlékezést Egy másik vizsgálat idős, 60–80 év közötti emberek emlékezetét tesztelte. Ők szintén orrukba spriccelt inzulint kaptak és az eredmények a fiatalokéhoz hasonlóak voltak. Az eddig lefolytatott vizsgálatokból a kutatók arra következtetnek, hogy az emlékképek memóriából való visszahívásának minőségét az orron át adagolt inzulin hatására az alvás valószínűleg közvetlenül nem befolyásolja, de elindíthat olyan neurokémiai változásokat, amelyek a memóriát javíthatják. A regionális glükózáramlás által olyan fehérjéket aktivizálhat, amelyek közrejátszhatnak az emlékfunkciók erősítésében. Olyan betegeknél, akik enyhébb stádiumi Alzheimer-kórban, vagy valamilyen kognitív zavarban szenvedtek a hosszabb távon, naponta intranazálisan adagolt inzulin bizonyítottan biztató eredményeket mutatott. Náluk, bár nem tapasztaltak mérhető memória funkciójavulást, határozottan megállapítható volt, hogy megállt az állapotromlásuk. Ez az eredmény pedig alapul szolgálhat egy későbbiekben kikísérletezendő gyógyszeres terápiához. Lóránth Ida
2016/5. Orvosok Lapja
33
SZAKMAI OLDAL
Úgy tudnak segíteni, ha közben magukra is vigyáznak Az orvos-beteg kommunikáció jelentőségét szinte senki nem vitatja, de tény, hogy kevés idő jut a rendelőben az apró rezdülésekre reagálni. Különösen terhes paradoxon ez az onkológiában, ahol a beszélgetések során minden nap megjelenik az élet és a halál témája. Az Országos Onkológiai Intézet klinikai szakpszichológusai, Koncz Zsuzsa és Gődény Anna osztott meg velünk néhány gondolatot. Ha valaki kézhez kapja a rák diagnózisát vagy felmerül a gyanúja annak, hogy valamilyen rosszindulatú betegségben szenved, természetes, hogy minél több információt szeretne kapni az adott kórképről, a lehetséges kimenetelről, lefolyásról – hogy mi fog vele történni, mire számíthat az elkövetkező időben – mondja Koncz Zsuzsa. Nehéz témák a rendelőben A rosszindulatú daganatos betegség diagnózisának közlésekor, annak részleteire vonatkozóan – ahogy az orvosi praxisban gyakorta – érdemes törekedni a lépcsőzetességre – mondja a szakértő. Ha a kórkép gyanúját észlelik a kivizsgálás során, már az nagyon megterhelő a páciens számára. Érzelmi krízis alakulhat ki nála, amiben romlanak kognitív funkciói, csökken információfeldolgozási képessége. Nem biztos, hogy megérti és megjegyzi, amit akkor hall, vagy később is vissza tud emlékezni arra, hogy mit is mondott az orvos. A kognitív deficit jelei a kezelés bármely szakaszához kapcsolódó orvos-beteg konzultáció során megjelenhetnek a pácienseknél, ha az információ érzelmileg túlságosan megterhelő. Hogyan érdemes vezetni egy nehéz beszélgetést? Mindig érdemes figyelni, hogy mi az, amit megértett a velünk szemben ülő ember – tartalmi szempontból visszakérdezni rá. Érdemes akár nyíltan megkérdezni a pácienstől, hogy mennyit szeretne a jelen helyzetben megtudni,
34
Orvosok Lapja 2016/5.
tovább mehetünk-e a közlésben, vagy inkább várjunk egy kicsit, akkor, vagy a következő alkalomig. Ezzel egy új dimenziót is nyit az orvos a kommunikációban – betegével megtanulnak nem csupán a betegség vonatkozásairól, hanem a közlés módjáról is beszélni és közösen, személyre szabottan alakítani a helyzetet. Ilyenkor az orvos nem csak a páciens terhelhetőségére van tekintettel, hanem aktív részesévé is teszi a beszélgetésnek, visszaadja a kontroll érzetét a páciensnek, ami egyrészt szorongáscsökkentő hatású, ugyanakkor erősíti is a páciens bizalmát a kezelőorvosa iránt. Amikor a beszélgetés során megjelennek a krízisállapot jelei, érdemes megállni Természetes és fontos igény az orvos részéről, hogy minél teljesebb tájékoztatást szeretne nyújtani, ám azt bizonyos viselkedésbeli, szorongásos tünetekből fel lehet ismerni, ha a beteg krízisállapotba került. Ilyenkor meg kell állni – vélekedik Gődény Anna. Ha a páciens tekintete kiüresedik, kapkodni kezdi a levegőt vagy kipirul, bepárásodik a tekintete, tehát a vegetatív tünetek alapján feltételezhetjük az érzelmi állapota felfokozódását, sírni vagy kiabálni kezd, vagy más, szokatlan viselkedést tanúsít vagy éppen szótlanul magába zuhan, akkor gondolnunk kell az érzelmi krízis lehetőségére. Arról is számos páciens beszámol, hogy „megtanul viselkedni az orvosnál” vagyis úgy tesz, mintha mindent józanul megértene és
megjegyezne, ám a jó megértés és együttműködés látszata mögött az információfeldolgozás, emlékezés és gondolkodás blokkolódik. Ennek az az oka, hogy a páciens egy részt szeretne jó benyomást kelteni orvosában, másrészt a szorongás formalizálja a viselkedést, miközben legátolja a gondolkodást és a valós érzelmi reakciókat. Aki ebben a cipőben jár, sokszor úgy érezheti magát, mintha nem is vele történne a beszélgetés. Kívülről figyel. A nehéz érzelmek ilyen elhárítási formáját nevezzük disszociációnak. Súlyosabb esetben deperszonalizációs zavar is kialakulhat. Ennek az állapotnak nem mindig vannak külső jelei, ezért is érdemes az orvosnak visszakérdeznie. Miért viselkednek egyes páciensek szokatlanul? A betegség, a fokozódó szorongás, a kórházi környezet hatására az érzelmi krízist követően vagy amellett az egyik legjellemzőbb jelenség a lelki regres�szió, amelyben a páciens egy korábbi pszichés fejlettségi szintre „csúszik vis�sza” – mondja Koncz Zsuzsa. Ez előidézhet akár „gyermeki” viselkedést is, ami nem szerencsés a terápiában való aktív részvétel és a döntéshozás szempontjából – fogalmaz a szakember. Az érzelmi támogatás és a partnerség az, ami a regresszió ellen dolgozik – árulja el a megoldást is. Az is megtörténhet, hogy regresszív állapotban a beteg például rávágja az onkológusra az ajtót – nem ugyanezt tettük szüleinkkel kamaszkorunkban, mikor azt kívántuk:
SZAKMAI OLDAL
értse már meg, hogy mit érzünk? A páciens saját magát akarja képviselni: ez az ő teste, az ő betegsége, az ő fájdalma – hangsúlyozza Gődény Anna. Korábbi életszakaszt is megeleveníthet a regresszió: előfordulhat, hogy a páciens olyan gondoskodást vár orvosától, amit kisgyermekként vagy csecsemőként kapott szüleitől, és ennek eléréséhez passzív és elesett, tehetetlen viselkedést mutathat. Fontos tudnunk, hogy ezek tudattalan folyamatok, a páciens nem szándékosan viselkedik így, sőt nagy valószínűséggel észre sem veszi magán a változást. Tudatos és tudattalan eszközökkel is próbálja a legjobb utat megtalálni az orvoshoz, a gyógyuláshoz. Ha furcsán viselkedik, akkor ott valamilyen intrapszichés esemény történik, melyet az interperszonális térben is érzékelhetünk, és lehet, hogy érdemes bevonni a pszichológust. Hogyan folytassuk a beszélgetést? Az érzelmi krízis normál lefutási ideje akár 6-8 hét is lehet. Ugyanakkor az empátiás jelenlét, annak a jelzése, hogy az orvos átérzi a betege helyzetét, segíthet annak pillanatnyi lelkiállapotán, és az információ fokozatos megosztása, illesztése a beteg befogadóképességéhez szintén hasznos lehet. Azzal, ha az orvos túl sokat mond egy találkozó során – vagyis nem áll le az információk közlésével, mikor azt látja, hogy a beteg nincs befogadó állapotban – megterhelheti kettejük kapcsolatát, mert a beteg nem fog emlékezni arra, amit orvosa már elmondott neki – mondja Gődény Anna. Ugyanakkor ma már több olyan technika, módszer is létezik, ami segíthet a rossz hírek közlésében vagy a nehéz helyzetek kezelésében – ilyen például Baile ENYHÍTŐ modellje, mely egy mozaikszó, és hat konkrét lépést takar – fűzi hozzá Koncz Zsuzsa. (1. előkészítés, 2. nyitókérdések, 3. hozzájárulás kérése, 4. információ átadása, 5. támogató magatartás, 6. összefoglalás és tervezés.) Hogyan lehet az orvos ENYHÍTŐ? A teljesség igénye nélkül bemutatva a modellt: először is a kommunikációs helyzet előkészítésével érdemes megteremteni a megfelelő körülményeket. Zárt
térben, zavartalanságot biztosítva, ha lehet, a hozzátartozó bevonásával üljön le az orvos a betegével (ez a megértést is elősegíti: a hozzátartozó segíthet megjegyezni az elhangzó információkat, és „fordíthat” is beteg és orvos között), majd indítson nyitókérdéssel, melyben felméri a páciens aktuális tudását, befogadó- és intellektuális állapotát, hogy
Koncz Zsuzsa
aztán annak megfelelő megfogalmazást tudjon választani – magyarázza Gődény Anna. A modell harmadik lépése a hozzájárulás kérése, ami azt jelenti, hogy tisztázzuk, mennyit és milyen mélységben szeretne megtudni a páciens saját állapotáról. Az is számít, ha a hírközlést megelőzzük egy „sajnálom, hogy ilyen rossz hírt kell közölnöm, de a vizsgálat eredménye szerint…” félmondattal, mert ezzel időt adunk a páciensnek, hogy felkészüljön arra, amit hallania kell – fűzi hozzá a szakember. Ez már a modell következő lépéséhez, az információ átadásához tartozik. A nehéz érzéseket sajnos nem lehet kikerülni, természetes módon megjelenhetnek – figyelmeztet Koncz Zsuzsa – de így sokkal valószínűbb, hogy a helyzet kezelhetővé válik. A támogató magatartás, folyamatos visszajelzés, empátiás jelenlét is átsegítheti a pácienst a pillanatnyi érzelmi túlterhelődésen, és segíthet visszatérni a megbeszéléshez, a további információk átadásához vagy a modellben foglalt utolsó lépésként az összefoglaláshoz és a következő lépés megtervezéséhez.
Az orvos mint gyógyszer Az, hogy milyen az orvos és a beteg közötti kommunikáció minősége, számos dologra hatással van, például arra, hogy miként viszonyul a páciens a betegségéhez, kivizsgálási, gyógyulási vagy kezelési folyamatának menedzseléséhez, mennyire érzi továbbra is jelentős személynek magát saját élete alakulásában – mondja Gődény Anna. Fontos, hogy partnernek fogadja-e el orvosát az ellenséggel folytatott közös küzdelemben, vagy pedig egy alárendelt viszonyt él meg, amelyben csupán passzív elszenvedője a folyamatnak, aki felett döntést hoznak. Mindez meghatározhatja például azt is, hogy mennyire szorong, úgy érzi-e, hogy kicsúszik a lába alól a talaj, vagy sem. Amennyiben gyógyító és páciens között partneri a kapcsolat – mely közös felelősségvállaláson alapul – ritkábban fordul elő, hogy a beteg az első terápia után eltűnik, nem jár vissza kontrollokra. Erre vonatkozó vizsgálatokban azt találták, hogy onkológiai környezetben különösen nagy hatással van a páciensre az orvosi kommunikáció módja – fűzi hozzá Koncz Zsuzsa. Azok a páciensek, akiknek traumatikus élményük volt egy orvossal/egészségügyi intézménnyel, nagyobb eséllyel esnek ki a kezelésből. Ismert jelenség a poszttraumás zavar (PTSD) jelensége, aminek az egyik tünete, hogy a páciens kerüli a traumára emlékeztető helyeket, helyzeteket, beszélgetéseket. Ugyanakkor több páciens beszámol arról, hogy az orvosa iránti bizalma miatt volt képes végigcsinálni a megterhelő onkológiai kezeléseket. Nem az a természetes, hogy szorong a beteg? Sokan úgy gondolkodnak, hogy a szorongás, a depresszió természetes állapot az onkológiai betegségekben, ez egyszerűen ezzel jár – veti fel Koncz Zsuzsa. Ez részben igaz: mindenki átél nehéz érzéseket, mikor rákdiagnózist kap kézhez. Az azonban már nem természetes, hogy az ember egyedül maradjon ezekkel a nehéz érzésekkel. Egy támogató család nagyon sokat tud segíteni, de ha ez nincs, és nem feltétlenül azért hiányzik, mert fizikailag nem létezik, hanem mert a kapcsolatok minősége miatt nem alkalmas a
2016/5. Orvosok Lapja
35
SZAKMAI OLDAL
megfelelőtámogatásra, akkor a páciens könnyebben a félelmeiben tud ragadni. Ilyenkor nagyon fontos a pszichológus segítsége. Akiről tudja az orvos, hogy környezetében nincs közel hozzá senki, aki segíthetne, arra különösen fontos lehet jobban figyelni, és szükség esetén pszichológushoz küldeni. Az orvos véleménye referencia a páciens számára Nagyon fontos, hogy a kezelőorvos mire hívja fel a beteg figyelmét, mit javasol neki, mert az ő szavának súlya van. Kutatások igazolták, hogy például a betegtájékoztató anyagok akkor hatékonyak, ha az orvos a saját szavaival pár szóban elmagyarázza a leírtakat, és betegegyesületbe, pszichológushoz is többen mennek azok közül a páciensek közül, akiknek ezt orvosa javasolta, mint azok közül, akik máshol értesültek ilyen lehetőségekről. Amit az orvos mond, az olyan, mintha receptre írná – mondja Gődény Anna. Az ő munkája is könnyebb lesz attól, ha bevonja ezeket a segítségeket. Ha feldolgozásra kerülhetnek a beteg nehéz érzelmei, akkor az orvos-beteg kapcsolat, együttműködés is gördülékenyebbé válhat – fűzi hozzá Koncz Zsuzsa. A várakozó páciensek megnyugtatása Mindeközben kint ülnek tömött sorban a többiek – azok a páciensek, akik a hosszas várakozás hatására még az azt megelőző állapotuknál is meggyötörtebben jutnak abba a bizonyos orvos-beteg kommunikációs szituációba, amelyben az orvosnak személyre szabottan kellene figyelnie mindenkire, és teret adni, alkalmazkodni az adott beteg érzéseihez. Akik rosszul érzik magukat fizikailag, vagy éppen csak nincsenek ahhoz szokva, hogy órákig passzívan várakozzanak, nyilvánvalóan idegesek – mondja Koncz Zsuzsa. Aki nehezen viseli ezt a helyzetet, rosszul lesz vagy eleve rossz állapotban van, azt érdemes lehet előre venni, de a többieket is hasznos lehet valamilyen módon megnyugtatni – fűzi hozzá Gődény Anna, majd példaként említi kollégáját. Az Onkológiai Intézetben dolgozó orvosok egyike rendelés közben időnként kinéz szobájából, és páciensei megértését kéri, amiért ilyen
36
Orvosok Lapja 2016/5.
sokat kell várakozniuk, valamint biztosítja őket, hogy igyekszik minél hamarabb mindenkit ellátni. Így láthatóvá válik azok számára is, akik még nem kerültek sorra. Ha kialakul egy kölcsönös kommunikáció, ahelyett, hogy az emberek egy túl lassan haladó futószalagon éreznék magukat, az sokat tud segíteni a helyzeten – mondja a pszichológus. Időnként egy percet érdemes lehet rászánni egy ilyen akcióra, mert ettől megváltozhat a közhangulat. A páciensek mindjárt együtt tudnak érezni azzal a társukkal, aki rosszul van, sőt, még az orvossal is, és nem érzik magukat
Gődény Anna
olyan tétlennek sem, mint egyébként éreznék. Ugyanígy sokat számítanak az olyan apró dolgok is, mint hogy felveszi-e az orvos a szemkontaktust a folyosón ülőkkel, hogy köszön-e, mikor elhalad közöttük. Az orvos is ember... Az orvosnak mindig észnél lenni, megfelelő szakmai döntéseket hozni, emellett meglátni például a páciens irritációja mögött a szorongást és nem támadásnak venni kiélezett lelkiállapotát, folyamatos figyelmet, készenlétet jelent. A beteg érzelmi krízise azonban az orvos számára is megterhelő lehet – hangsúlyozza Koncz Zsuzsa. Már a kapcsolat elején is: nehéz közölni a rossz hírt, és a reakciót sem könnyű elviselni. Ilyenkor a beteg részéről normális a sírástól kezdve a dühkitörésen keresztül a mély szomorúságig szá-
mos szélsőséges viselkedési forma, amellyel orvosként nagyon nehéz naponta többször is találkozni. Az orvosnak arra is érdemes figyelnie, hogy vele magával mi történik mindeközben – mondja Koncz Zsuzsa. „Apám szeme néz vissza rám” Számos oka lehet annak, ha egy beteg az orvos számára különösen megterhelő. Amikor ilyen helyzet adódik, amellett nem szabad elmennie – mondja Gődény Anna. Nem ritka, hogy például azért érinti páciense a megszokottnál intenzívebben, mert egykorúak, vagy mert hasonlít valamelyik szerettére, például az apukájára. Ilyenkor már nem csak ketten vannak abban a szituációban, hanem az orvos élete, vagy életének egy darabja is megjelenik. Fontos ezekben az esetekben észrevenni, tudatosítani ezeket az érzéseket, lélektani jelenségeket, és hasznos lehet az is, ha az orvos ezt meg tudja beszélni valakivel, akár egy pszichológussal is. Ez nem terápia, hanem konzultáció, amellyel áttekinthetővé tehetőek a sokszor összekapcsolódva, összesűrűsödve megjelenő érzések. Koncz Zsuzsa hozzáfűzi: hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy amikor professzionális helyzetben vagyunk, akkor személyiségünk többi területe ideiglenesen megszűnik létezni. Pedig ezek is jelen vannak, megmozdulhatnak bennünk, és hasznos lehet, ha ennek folyamatait tudatosítjuk. Aki nem töltődik fel, az miből adhatna? Mindaz, ami a cikkben tanácsként szerepel, igazából úgy működhet, ha az orvos magával is minden nap törődik – értettek egyet szakértőink. Hosszútávon pedig a kiégés megelőzése miatt is fontos, hogy az orvos le tudja tenni a gyógyítással járó terheket, amikor elhagyja munkahelyét. A családjának és neki magának is szüksége van arra, hogy munkaidőn kívül el tudjon mélyedni más foglalatosságokban is. Nem az a jó orvos, aki éjjel-nappal a betegeivel foglalkozik, hanem az, aki jelen tud lenni, amikor ott van a betegeivel, és töltekezni tud, amikor élete más területein van jelen. Radnai Anna
Kultúra
Anno – Májusban történt 77 éve, 1939. május 7-én Washingtonban hunyt el az antigén névadója, Detre Deutsch László. Detre 1895-ben kapja meg orvosi diplomáját, Bécsben Karl Landsteinerrel dolgozik együtt, majd Párizsban lesz ösztöndíjas. Külföldi tanulmányútján Mecsnyikov laboratóriumában a tífusz-immunanyagok eredetét kutatja. Mindössze 26 éves, amikor 1900-ban a Magyar Orvosi Vademecum c. kötetben megírja a bakteriológiai fejezetet. 1901-től kezdve több mint tíz évig vezeti az általa alapított első magyar szérumintézetet (JennerPasteur Laboratórium). Detre Deutsch László orvosként elindítója lesz a hazai állatgyógyászati oltóanyag-termelésnek. A neves mikrobiológus elsőként termelt nagy testű állatokban (lovak, szamarak) lépfene elleni immunsavót, eredményes módszert dolgoz ki az emberi és állati gümőkóros fertőzések eredetének elkülönítésére. A tífusz immunolgiáját kutatva kidolgozza a specifikus ellenanyagok keletkezésének antigénelméletét is, mely szerint a fertőzéssel szembeni immunitás nem a kórokozó baktériumok számára az élő szervezetben történt „túlszaporodás” miatt alkalmatlanná váló körülmények hatására jön létre, hanem specifikus antigéningerre. Az antigénről a Budapesti Királyi Orvosegyesület szakülésén, „A typhusellenes védőanyagok eredete” című előadásában is (1899) beszélt. Detre alkalmazta először az emberi és az állati vérnyomok szétválasztására – ma már rutineljárásnak számító – szerológiai eljárást, elsőként írta le az immunszupresszió jelenségét. Lipcsében 1903-ban megjelent (Feistmantel Károllyal közösen írt) munkája, a Die Impfstoffe und Sera, ebben az évben egyetemi magántanárrá habilitálták (bakteriológiai tárgykörből) a pesti tudományegyetem orvosi karán. 1906-ban kinevezték a Charité Poliklinika tuberkulózis-osztályának vezetőjévé, ugyanebben az évben jelenik meg az első önálló magyar nyelvű immunológiai monográfiája (A gyakorlati immunizálás tana). Az első világháborúban
törzsorvosként a különféle járványos betegségek, a vérhas és a kiütéses tífusz ellen vette fel a harcot. 1921-ben Állategészségügy címmel új szakfolyóiratot indít. A Jenner-Pasteur Laboratórium – a Monarchia összeomlása miatt – megszűnt, így Detre új oltóanyag-termelőt alapít Hungaria Szérumművek néven, amely egészen 1933-ig működik, majd beolvad a Phylaxia Szérumtermelő Rt.-be. Bár Detre a Szerum Unio állományában egy ideig tovább dolgozhatott, a magyar zsidótörvények meghozatala után – mint oly sok tudós – ő is elhagyta Magyarországot. Detre először a Georgetowni Egyetem orvosi fakultásán tanít, majd a National Institute of Health osztályvezetője lesz Washingtonban. A nagysurányi születésű Detre Deutsch László – aki 1931-ben lefordítja P. De Kruit Bacillusvadászok c. könyvét, és Két világ harca címmel 1935ben fantasztikus regényt is írt, melyben a remek szevezőképességű hangyák veszik fel a harcot az életlehetőségeiket pusztító emberiség ellen – 1939 májusában, agytumor következtében hunyt el. 79 éve, 1937. május 28-án hunyt el Alfred Adler, osztrák orvos, pszichoanalitikus. Adler gyermekként angolkórban szenvedett, így nehezen tudta bátyjaival felvenni a „versenyt”, valószínűleg ez alapozta meg későbbi elmélkedését is a kisebb-, illetve alsóbbrendűségről és ennek koncepciójáról. Alfred Adler először a szemészeten dolgozott, majd általános gyakorló orvos lett, később áttért a pszichiátriára, de hamar otthagyta praxisát, mert nehezen tudta lelkileg túltenni magát fiatal páciensek korai halálán. Adler – Sigmund Freud követőjeként – 1910-ben lesz a Bécsi Pszichoanalitikus Társaság vezetője, majd elnöke. Freud az emberi viselkedést elfojtott szexuális tartalmakkal hozta kapcsolatba, Adler ezzel szemben az egó felsőbbren-
dűségi törekvéseit és környezetének interakcióját tekintette viselkedésünk mozgatórugójának. Nem tulajdonított nagy jelentőséget a szexuális ösztönöknek, mivel szerinte az ember elsősorban társadalmi lény. Adler a személyiség középpontjába a tudatot helyezte. A pszichoanalízis és a jungi analitikus pszichológia mellett a harmadik nagy pszichoterápiás irányzat, az individuálpszichológiai megalapítója,
Alfred Adler
Alfred Adler gyógyító munkája mellett nagy figyelmet szentelt a mentálhigiéné és a megelőzés kérdéseinek. Több fontos fogalmat is neki köszönhetünk, hisz az Individuálpszichológiai Társaság megalapítójának nevéhez köthető a kreatív én, valamint a kisebbségi komplexus fogalmának megteremtése is. Utóbbi fogalom lényege abban áll, hogy az ember születésétől fogva az egója felsőbbrendűségi érzésétől vezéreltetve arra törekedik, hogy, uralkodjon környezetén, de a környezet és a társadalom – szocializációs mechanizmusok segítségével – szabályozza ezt a dominanciatörekvést. Adler elmélete szerint már csecsemőkorunkban megtapasztaljuk kisebbrendűségi érzést, s életünk során ennek kompenzálására törekszünk. Adler 1933-ban megjelenő, Életünk értelme című művében így ír:
2016/5. Orvosok Lapja
37
Kultúra
„Cáfolhatatlanigazsággá vált az a felismerés, hogy az individuum valamennyi megnyilvánulási formája egységet alkot ... mint oszthatatlan egész él, hal és cselekszik, a legszorosabb kapcsolatban életkörének feladataival.” A pszichiátria és a pszichológia területén
Alfred Adler volt az első, aki rámutatott a társas viszonyok fontos szerepére az egyén társas viselkedése és lelki egészsége alakulásába. Az osztrák pszichoanalitikus – aki Hitler hatalomra jutása előtt jutott pályája csúcsára – hamarosan áttelepült Ame-
rikába. 1932-ben a klinikai pszichológia professzora lett Long Island-en, az Orvosi Főiskolán, öt évvel később előadói útja során szívroham következtében hunyt el. Czompó Judit
Szülőnek lenni öröm: Benjamin Spock-portré 113 éve, 1903. május 2-án, New Havenban született Benjamin Spock, aki a Yale Orvostudományi Karán töltött két év után, 1929-ben évfolyamelsőként végez a Columbia Egyetem Orvosi és Sebészeti Karán. Spock, aki diplomájának átvételekor már kétgyermekes családapa – gyermekorvosi szakképzése során jut arra a felismerésre, hogy akkor tud igazán segíteni páciensein, ha pszichológiai szükségleteikre is figyel. Hat évig pszichoanalitikát tanul, azon első gyermekorvosok egyike lesz, aki pszichoanalitikus képzettséggel fordul pácienseihez és azok szüleihez is. Dr. Benjamin Spock – aki 1933-ban kezdi meg gyermekorvosi praxisát, és közben iskolaorvosi teendőket is vállal – hamar népszerű lett páciensei körében.
38
Orvosok Lapja 2016/5.
Nem csupán kedvessége, sármja tette népszerűvé, hanem az is, hogy törődött a hozzá érkező gyerekek – és a szülők – érzéseivel is. Gyakran ült le a kezelendő gyerekek mellé a szőnyegre játszani. Sosem viselt fehér orvosi köpenyt, úgy érezte, így a gyerekek és azok szülei is könnyebben megnyílnak előtte. Spock a praxisában eltöltött évtizedek alatt ezen – a sok nevetéssel tarkított – szinte közvetlennek mondható (ám orvosi szempontból rendkívül értékes) beszélgetések során ös�szegyűlt tapasztalatok és a New York Psychoanalytic Institute-on tanultak nyomán jött rá arra: az addigi gyermeknevelési elvek elavultak! Új módszerre van szükség, amely nem a dogmatikus nevelési elveket helyezi középpontba. Véleménye szerint a gyermeknevelésben már nincs szükség a fenyítésre. Az eddig évszázadokon át használt „nádpálca” felett eljárt az idő. Alapelve az volt: szülőnek lenni öröm! A gyermeknevelés nem kell, hogy „kínszenvedés” legyen a szülő számára, hanem
kihívásokkal teli, de örömteli kaland, amelyben szülő és gyerek egyaránt jól érzi magát. A gyermeket szeretni kell, aki semmivel sem lesz önállótlanabb felnőtt, ha édesanyja többször is felveszi, ha felsír éjszaka, és megszoptatja, amikor annak szükségét érzi. Dr. Benjamin Spock Csecsemő- és gyermekgondozás c. kötete, amit eleinte 25 centért árultak – és amiből Spock minden eladott példány után egy centet kapott – az 1946-os első kiadást követő fél évben, ötszázezer példányban kelt el, évtizedekkel később ez a szám többmilliósra duzzadt. A Biblia után – az irodalmi műveket nem figyelembe véve – ez az 50 milliós példányszámú, 40 nyelvre lefordított könyv lett a legnépszerűbb kiadvány. Spock könyve újítónak számító, napjainkban már a gyereknevelés alapvető eszköztárába tartozó tanácsokat tartalmazott, amelyen nemzedékek sora nőtt fel, és amely – többek között – a német, francia, és olasz mellett thai és urdu nyelven is olvas-
Kultúra
ható volt. A gyakorló és kezdő szülők megismerhették belőle Spock doktor fontos téziseit: minden gyereket önálló személyiségként kell kezelni, a szeretet és az érzelmek kifejezése biztonságérzetet ad a gyereknek. Erre pedig nincsenek megfelelőbb szakemberek, mint maguk a szülők: az anya és az apa. Igen, Benjamin Spock ebben is
Dr. Benjamin Spock
forradalminak számított, hisz az addigi nevelési elvek „kizárták” az apát a gyermeknevelés folyamatából, ez addig szinte kizárólag az anya feladata volt. Könyvének sikere – amelyben minden bizonnyal fontos szerepet játszott az 1946-os baby-boom is – őt magát is meglepte. Erről így nyilatkozott: ha felkérték volna, hogy írjon egy gyermeknevelésről szóló könyvet, talán bele sem kezd, mert mint kiemelte: nem tud hozzá eleget. A nagysikerű, hasznos gyermeknevelési tanácsokkal teli kötetnek – amelynek megírásában első felesége, Jane Cheney segítette (ő gépelte a kéziratot) – persze bírálói is akadtak, akik Spock doktor túlzott engedékenységének rótták fel a szabályokat felrúgó, szüleiket nem tisztelő gyerekeket. Spock, aki úgy vélte, tanácsai új ösvényt nyitnak meg a gyermeknevelés területén – később megjelenő kiadásokban hangsúlyozta, hogy a gyerekeknek mégis szükségük van bizonyos, már bevált („tradicionális”) szülői szabályokra. A Csecsemőgondozás- és gyermekgondozás
„Soha ne félj túl boldoggá tenni egy gyereket. A boldogság az a légkör, ahol a szeretet kifejlődik.” (Thomas Bray) című kötetét (dr. Steven J. Parkerrel közösen) a 21. század megváltozott életkörülményeihez alakította. Így abban a szoptatás és a védőoltások mellett többek között helyet kapott, a szexről, a fogamzásgátlásról, az AIDS-ről, a dohányzásról, az alkohol- és drogfüggőségről szóló fejezet is, valamint a fogyatékos gyerekek nevelésének fontos kérdései is. (Hazánkban az 1970-es években jelent meg először a kötet a Medicina Könyvkiadónál, ahol a 80-as és a 90-es években, majd a 2000-es évek után újabb kiadások születtek.) A professzor első házassága 1976ban válással végződött. Második feleségével (Mary Morgan-nel) együtt járták a világot. Spock előadásokat tartott egyetemeken, publikált a Redbook és a Ladies Home Journal hasábjain, tévéműsorokban szerepelt, könyvet írt a szülői feladatokról, a tinédzserekről (Szülőnek lenni nehéz, Tinédzserek könyve), a fogamzásgátlók használatáról és a kábítószerek hatásairól is. A neves szakíró életéből a politika sem maradt ki, a 60-as évek végén a nukleáris kísérletek veszélyeire hívta fel a figyelmet. Egyik vezető aktivistája lett a vietnami háború elleni tüntetéseknek. Gyakran szerepelt a világsajtó címlapján is, így volt ez akkor is, amikor Martin Luther King oldalán részt vett a polgárjogi mozgalomban.
Spock a Néppárt jelöltjeként is elindult, amelynek programjában többek között az ingyenes egészségügyi ellátás, és a marihuána legalizálása is szerepelt. Bár akkor kevés szavazatot kapott, 1976-ban a párt alelnökjelöltje lett. Politikai szerepvállalásáról így nyilatkozott: „Nem elég boldogságban és biztonságban felnevelni a gyermekeket, egy tisztességes világot is biztosítani kell számukra!” Spock orvosi és politikai karrierjének egyengetése közben a sportot sem hanyagolta el. Mint ismert, a párizsi 1924-es olimpiai játékok résztvevőjeként, a férfi evezősnyolcas tagjaként aranyérmet szerzett. A több mint hat láb magas, széles vállú Spock a keskeny vízijárműben a 7-es ülésben evezett, de ott ült az egyik legnagyobb amerikai bank későbbi elnöke James S. Rockefeller is. Dr. Benjamin Spock – aki idős korában is gyakran evezőt ragadott, nyolcvanéves kora után még evezősversenyeken szerepelt, még 91 évesen is minden napját hatvan perces meditációval és harminc perces jógával indította el, amit könnyű reggeli (barna rizs, miso leves, zöldségek) követett – 95 évesen, 1998. március 16-án hunyt el San Diegóban. Czompó Judit
Spock És Martin Luther King, New York, 1967
2016/5. Orvosok Lapja
39
Kultúra
Könyvsarok
Helen Macdonald: H, mint héja (Park Könyvkiadó) A H, mint héja könyörtelenül őszinte beszámoló a gyásszal való megbirkózásról. Emlékekről szól, a természetről, és arról, hogy miként lehet összebékíteni az elmúlást az élettel és a szeretettel.A hihetetlen érzékenységről tanúskodó, költői emelkedettségű könyvben – Makovecz Benjamin remek fordításában – elmerülhetünk a csodaszép angol tájleírásokban, sok mindent megtudhatunk a héjaszelídítésről, az Üdv néked, Arthur, nagy király rajongói pedig találkozhatnak szerzőjükkel, T. H. White-tal, akinek az élettörténetét – lévén White is lelkes héjabarát – Helen részletesen elmeséli. Orhan Pamuk: Furcsaság a fejemben (Helikon Kiadó) A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett, isztambuli születésű és ma is Isztambulban élő Orhan Pamuk műveiben posztmodern stílusban mutatja be az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot. A Furcsaság a fejemben szerelmi történet, ugyanakkor modern eposz is. Mevlut 1969 és 2012 között több mint negyven éven át árult joghurtot, bozát és piláfot Isztambul utcáin, volt parkolóőr és sok minden más. Figyelte, hogyan telnek meg az utcák a különféle emberekkel, hogyan rombolják le és építik újjá a város nagy részét; tanúja az ország átalakulásá-
40
Orvosok Lapja 2016/5.
nak, a politikai csatározásoknak és puccsoknak. Galgóczi Dóra: Válaszok háza (Libri Kiadó) Ötször cserél gazdát az aranyesők közt megbújó, különös ház. Minden lakója úgy lép be a kertkapun, hogy összekuszálódott élete megoldásra vár. Még nem sejtik, hogy elég néhány hónapot eltölteniük új otthonukban, és váratlan fordulatot vesz a sorsuk… Galgóczi Dóra sorra veszi az életút legfontosabb állomásait – hivatás, szerelem, család, visszavonulás –, miközben fontos sorskérdéseket is feszeget; bűn vagy megbocsátás, ragaszkodás vagy elengedés, harc vagy megbékélés. A Válaszok háza szereplői köztünk járnak, de az életükben egy csipetnyi mágia hoz változást, ami talán maga a szeretet.
Dés Mihály: Ancsa és Pancsa a fürdőszoba fogságában (Kolibri Kiadó) Ancsa és Pancsa éppen fürdik, mikor minden elsötétül, és ráadásul anya is a fürdőszobán kívül reked. A hírre összeszaladnak még a szomszédok is. A nagybajuszú Béla bácsi be akarja törni az ajtót, Nusi néni rendőrt hívna, Magdika a mentőket. De szerencsére az ikerlányok feltalálják magukat. Dés Mihály nevét a felnőtt olvasók már jól ismerik. Első mesekönyvében, mely az Ancsa és Pancsa-sorozat nyitódarabja, két teljesen egyforma, mégis teljesen különböző kislány izgalmas és vicces kalandjait követhetjük nyomon. Az üdítően új hangú kötetet HorváthMolnár Panna magával ragadó rajzai illusztrálják. Alexandra Jamieson: Egy falat kísértés – Kiút az evés rabságából (Libri Kiadó) Alexandra Jamieson életvezetési és táplálkozási tanácsadó könyve segít megszabadulni nyomasztó sóvárgásunktól az ételek után. Megtanít, miként köthetünk békét a vágyainkkal és a testünkkel, és hogy mindebben mekkora szerepe van az étkezésnek és az ételhez való viszonyunknak. Megdöbbentő őszinteséggel tárja fel, milyen mélyen gyökerező vágyakat fedhetnek el a sóvárgások, és hogy miként szabadíthat fel bennünket egyes szokásaink megváltoztatása. A könyv alapmű mindenkinek, aki véglegesen meg szeretne szabadulni a kényszeres evés terhétől.
Kultúra
Színházi matúra Így tavasz végén, nyár elején nemcsak az iskolák a színházak is bezárnak. És csakúgy mint a neveldékben, a teátrumokban is egyfajta számvetést készítenek. A legjobbnak talált előadások egymással is összemérik erejüket, a színház szerető nagyérdemű pedig három rangos fesztiválon élvezheti ezt a nemes versengést. Tehát irány Pécs, Kisvárda és a budapesti Városmajor! tizennégy romániai, nyolc magyarországi, öt szerbiai, két szlovákiai és egy kárpátaljai társulat mutatja be színdarabjait. Várhatóan tizenkét versenyelőadás lesz, hármat pedig az úgynevezett hallgatói minifesztivál keretében tekinthet meg a nagyérdemű. Hullámtörés – Kolozsvári Állami Magyar Színház Június 24. Az egyszerű és erős hitű Bessnek mindenekelőtt Istent kellene szeretnie. De Bess meg meri osztani a szeretetét Jannal, egy kívülállóval, akivel szenvedélyes házasságra lép, és akivel boldog közös életbe kezd. Amikor Jan szörnyű balesetet szenved, Bess egy sor önfeláldozó gesztusba kezd, amelyről úgy hiszi, megmentheti Jan életét. Lars von Trier 1996-os kultuszfilmje, a Skót Felföld egy elszigetelt Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) 2016. június 9–18. A Pécsi Országos Színházi Találkozó az ország legnagyobb színházi seregszemléje. Itt gyűjtik egybe a válogatók által az elmúlt évadban legjobbnak ítélt előadásokat. A versenyprogramot egyébként számtalan off-program, szakmai beszélgetés, felolvasószínház, koncert, kiállítás kíséri. A versenyben lévő produkciók közül egy: Liliomfi – Budaörsi Latinovits Színház Június 11. Ennek a darabnak már a címe is ámítás – Liliomfit nem is Liliomfinak hívják, sőt, másképp. De ezzel nincs egyedül: itt senki sem az, aki, és semmi nem az, ami. Még a hazugság sem igazi hazugság, hiszen színészek
hazudnak, márpedig azoknak rendes ember szavát sem hiszi amúgy sem. Az efféle helyzetekből a való életben cifra kis bonyodalmak szoktak adódni – és nincs ez másképpen ebben a népszínműben sem... Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja 2016. június 17–25. Huszonöt színdarabot és egy gálaelőadást láthat a közönség a huszonnyolcadik alkalommal megrendezett Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján. A felső-szabolcsi kisváros, valamint a fesztivál honlapján olvasható információk szerint a versenyprogramban a korábbi évekhez képest több díszbemutatót tartanak, az érdeklődőket pedig kifejezetten közönségbarát produkciókkal várják majd a fesztivál négy helyszínén. A versenyprogramban
2016/5. Orvosok Lapja
41
Kultúra
kis falujában játszódó Hullámtörés sokkolta a film világát. A film válaszok helyett kérdéseket szegeznek nekünk: Miért fordítunk hátat mindig a leggyengébbnek? Mikor válik a belenyugvás fojtogatóvá? És vajon a hit nem inkább egy érzés a puszta szó helyett? Néhány további érdekes előadás Sirály – Szatmárnémeti Északi Színház – Harag György Társulat Az imposztor – Csíki Játékszín (Csíkszereda) A nyugalom – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat Brahms és a macskák – Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Városmajori Színházi Szemle 2016. június 16–július 2. A Városmajori Szabadtéri Színpadon idén a Jézus Krisztus szuper-
sztár, Makrancos Kata, Zűrzavaros éjszaka, Tartuffe, Bolondok tánca és Buborékok című előadások alkotják a versenyprogramot, amelyeket az előző évad legjobb, nem budapesti szórakoztató előadásainak választottak. Több mint 50 produkció megtekintése után került a programba az idei hat előadás, amely Szombathelytől Nagyváradig, Miskolctól Szabadkáig ad képet a magyar és határon túli színházak repertoárjaiból. „A Szemle lehetőség arra, hogy nyissunk egymás felé, és felfedezzük, milyen nagyszerű produkciók születnek Budapesten kívül is. Csodálatos színészek, legendás és újraformálódó színházi műhelyek, kiváló rendezők és méltán népszerű klasszikusok a biztosítékai, hogy idén is jól szórakozhatunk” – állítják a válogatók.
Zűrzavaros éjszaka – a Miskolci Nemzeti Színház előadása Június 21. A humoros történet szerint Dumitrache kereskedő komoly ember, két szenvedélye van: a politika és a fiatal felesége. Ez utóbbira nagyon vigyáz. Ha nem ér rá, mert a polgárőrség helyi kapitányaként járőrözik a környéken, jóképű segédjére bízza az asszonyt. Amikor éjnek évadján egy ismeretlen férfit talál a házában, majdnem megöli. Pedig a férfi a feleség húgába szerelmes, a feleség meg a jóképű segédbe; de Dumitrache annyira a saját mániáival van elfoglalva, hogy nem veszi észre a nyilvánvaló tényeket... Bernáth Bea
Gyere velem Operába! Shakespeare400+ Motto: Halhatatlan mentoromtól, Abody Bélától kölcsönöztem az alábbi írás címét. Ő még egész könyvet szentelt az operának 1973-ban, én a mai felgyorsult életünkben inkább rövidebb anyagokkal, információkkal fordulok olvasóink felé. Az indogermán nyelvekben létezik néhány nagyon tömör kifejezés. Short version = Kurzfassung = rövid változat. A hanglemezgyártás 78-as korszakában léteztek olyan 8-10 perces „rövid változatok” melyeken a lényeges operarészletek (nyitány, áriák, kettősök, együttesek) csak egy-egy strófája hangzott el. A 33-as korszakban már a fenti részletek teljes változata is rákerült a közel 50 perces mikrobarázdás lemezre (longshortversion). Legalább olyan sületlenség mint a bakelit, melynek szószólói nem tudnak válaszolni, hogy 33as vagy 78as fordulatú a bakelit. Valamikor kiötlöttem operák takarékos, rövid változatát. Otelló:
42
Orvosok Lapja 2016/5.
még az első felvonásban kiderül, hogy Jágó áskálódik, jól fenékbe billentik, szerelmi kettős és happy end. Trubadúr: Ferrando az első képben nemcsak az előzményeket, hanem magát a darabot is röviden elénekli, eredeti fekvésben, három oktávon. Don Juan: a Kormányzó leböki Don Juan-t és vége… (Esetleg egy új rendezésben a fentiek megvalósulnak – részesedést kérek!). Hogy jön a csizma az asztalra, a „Kurzfassung = short version” a Shakespeare400 + programjához? Május 18. és június 2. között kerül sor az Operaház történetének egyik legnagyobb és legsokszínűbb fesztiváljára, a fenti címen, a szerző
halálának 400. évfordulója alkalmából. Három helyszínen (Operaház, Erkel, Zeneakadémia) 17 adaptáció (16 napon át 31 előadás). Puszta felsorolásuk meghaladja a rövid változat kereteit. Magyarországi ősbemutató Thomas Ades A vihar című operája Shakespeare utolsó, talán legmélyebb filozófiájú műve, s mivel csak tizenkét évre tekint vissza, nincs hagyományos vagy modern rendezés, nem lesznek hagyománytiszteleti viták, elég egyféle rendezés. A május 21-i budapesti bemutatón Prospero szerepében Franco Pomponi, Arielként Laure Meloy áll színpadra. Partnereik a főbb szerepekben: Horváth
Kultúra
István, Szántó Andrea, Balczó Péter és Tarjányi Tamás, a produkció dirigense Halász Péter. A premiert további három előadás követi. Ermanno Wolf-Ferrari Sly című, háromfelvonásos, olasz nyelvű művét 1927-ben mutatták be, nem kisebb tenorral a főszerepben mint Aureliano Pertile, később Nina Piccaluga és Francesco Merli parádés szerepe volt. Nálunk 1931 után most kerül színre. Az előadás karmestere Gyüdi Sándor, a címszereplő László Boldizsár. A produkció két alkalommal, május 27-én és 29-én látható az Erkel Színházban. Britten Szentivánéji álomját negyven éve játszották utoljára. A színrevitel a Zeneakadémia Ének Tanszékével közös produkcióban jön létre, helyszíne a Solti György Kamaraterem. A darab május 27-én és 29-én látható Szabó Máté rendezésében, Dominic Wheeler vezényletével. Kétféle Falstaff lesz. Verdié-jelenleg repertoáron – címszerepben Ambrogio Maestri. A másik – Otto Nicolai műve – premie,r az Operaház kórusának művészei adják elő az Erkelben, „foyer” adaptációban. Variációk veronai szerelmesekre: – Gounod: Romeo és Júlia (Szemere Zita, Jean-Francois Borras, vez. Christian Badea). Erkel 05.17.
– Bellini: Capuletek és Montague-k (Kolonits Klára, Vörös Szilvia, vez. Vashegyi György). Erkel 05.23. mindkettő koncertszerű előadás. – Bernstein: West Side Story. Repertoárról két alkalommal az Erkelben. – Csajkovszkij Rómeo és Júlia nyitányfantáziája zenekari koncerten bukkan fel Dvořák Otello-nyitánya és Menedelssohn Szentivánéji álom kísérőzenéje társaságában. Operaház 05.30. Verdi mint egyik legszorgalmasabb Shakespeare megszemélyesítő. A már említett Falstaff mellett Otello (Roberto Aronica, Rost Andrea, Kálmándi Mihály és Machbeth (Lado Ataneli, Ralik Szílvia, vez. Roberto Palumbo) Aribert Reimann: Lear – a szezon egyik legérdekesebb premierjének további előadásai, Shakespeare prózáját szinte egy az egyben éneklik, a Dieskau-Ponelle bemutató kései reinkarnációja. Szokolay Sándor: Hamlet (élő lemezfelvétel) Erkel 05.19. Seregi-Goldmark-Hidas: A Makrancos Kata-balett 05.18–20. Operaház. VIII. Henrik feleségei – kétszemélyes előadás (Zavaros Eszter, Csémy Balázs) 5 esküvő, 5 temetés, 5 asszony és egy fura király 05.27-28. Operaház, Vörös szalon. Elhangza-
nak: VIII Henrik saját szerzeményei és versei, az udvari költők remekei Shakespeare színdarabjának „VIII Henrik és Sir Thomas More”, valamint romantikus operarészletek és kortárs zenék. A Fesztivál nyitányaként Purcell: Tündérkirálynő, részletek, Erkel Aula. Ízelítő a júniusi premierből. A Shakespeare400+ záró estje: 06. 02. Operaház, Bryn Terfel áriaestje, magyar részről Sáfár Orsolya és László Boldizsár az utóbbi a Fesztivál Jolly Jokere vagy inkább adu ászai, hiszen négy produkció (Sly, Lear, West Side Story, Áriaest) nehezedik vállaikra és hangszálaikra. Kinek ennyi jó kevés, gáncs és megvetés helyett tekintse át a részleteket az interneten. A szervezők természetesen gondoltak azokra, akik nem rendelkeznek efféle kapcsolatokkal, ők egy igen részletes leporellóból nyerhetnek soksok információt. Íme a Shakespeare-i életmű énekszóval, muzsikával bő két hét alatt: teljes egészében harminchét színdarab, vígjáték és dráma, két kötetnyi vers és egy (több, sok) könyvtár, amelyet az idők során róla összeírtak. Szomolányi Gy. István hivatásos operarajongó
2016/5. Orvosok Lapja
43
Sport – orvos
A hosszútávfutó hősiessége A fogorvosnő a Nagykanizsától 25 kilométerre lévő községben, Hahóton, három gyermek édesanyja és a Magyar Becsület Rend kitüntetettje. Amikor az „amatőr sportoló” – ahogy a fogorvosnő magát hívja – átvette idén év elején a miniszterelnöktől a díjat, Orbán Viktor többek között így köszöntötte: „Lubics Szilviát azért érezzük közel a szívünkhöz, azért fogadjuk el példaképnek, mert bár kilométerekre hagyja maga mögött a férfiakat, de ezt nem azért teszi, hogy ezzel valamiféle elméletet bizonyítson. Ő inkább azt bizonyítja be, hogy a hivatás, a család és az
álmok nem kizárják, hanem erősítik egymást.” És valóban, a hahóti fogorvosnő többször körbefutotta a Balatont, hatszor futotta le az elképzelhetetlen Athén és Spárta közötti 246 kilométeres távolságot, a Spartathlont, sőt a még elképzelhetetlenebb UltraMilano-Sanremo 286 km-es versenyt is elsőként teljesítette. 2014-ben a (a maratoninál hosszabb) ultratávot futó nők között a harmadik legjobbnak választották a világon. De mint mondja, valójá-
44
Orvosok Lapja 2016/5.
ban egy igazi vetélytársa van: saját maga. Minden versenyen ezt az ellenfelet kell legyőznie. – Hogyan lett fogorvos? A családban vagy Jászberényben, ahol született volt valaki, aki erre ösztönözte? – A rokonságban nem volt senki orvos vagy fogorvos, de a biológiatanárom valóban hatott rám, nagyon kedveltem. Jól tanultam, adta magát, hogy egyetemen tanulok majd
tovább. 13 évesen eldöntöttem, hogy ez a fogorvosi kar lesz. – Miért nem orvos akart lenni? – Gyerekként úgy képzeltem, hogy az orvoslás nagyon véres hivatás, olyan munka, amit én nem tudnék csinálni. Ma már tudom, hogy a fogorvosé is ilyen. De végül is jó döntés volt, mert nagyon szeretem, imádom csinálni. – Elnézést minden hahóti lakostól, de egy ezerfős községben meg tud-
ja élni a fogorvosi szakma minden szépségét, vannak igazi szakmai kihívások? – 3200 ember tartozik hozzám, tehát más településekről is vannak betegek. Kiválóan felkészült kollégákkal dolgozom együtt, tehát szakmailag is egy nagyon jó közösséghez tartozom. – Azért egy nagyvárosban, mondjuk egy orvosegyetemi központban szakmailag talán izgalmasabb lehet a munka. Soha nem vágyott ilyen helyre? – Soha. Itt Hahóton ezt a fogorvosi rendelőt én csináltam meg, úgy van berendezve, hogy jól érzem magam benne, épp úgy van felszerelve, ahogy szerettem volna, tehát pont olyan, amilyenre mindig is vágytam. – Visszatérve a kezdetekre, mindenben ilyen tudatos? Hiszen kevés gyerek tudja 13 évesen, hogy mi akar lenni, és közülük is még kevesebben valósítják meg szándékukat. – Igen, azt hiszem mindenben elég tudatos, elég elszánt vagyok. Mindent megtervezek, mindig szeretek valahonnan valahova haladni, és tudni, hogy hova megyek. A gimnáziumban volt egy némettanárom, akivel nyelvvizsgára készültem. Egyszer azt mondta az édesanyámnak: akkora akaraterőm van, hogy ezzel még egyszer falakat fogok ledönteni. – Elég későn, már édesanyaként kezdett rendszeresen futni – addig milyen falakat vett célba? – Először is az egyetem elvégzése, a tanulás volt a fő cél. Utána jöttek sorban a gyerekek, akkor pedig azt szerettem volna, hogy jó anyukája legyek a fiaimnak. És igen, a futás óta pedig ott vannak a versenyek.
Sport – orvos
– Egyáltalán van valami, ami önt ki tudja zökkenteni, ami úgy igazán bosszantja. Például a lustaság nem idegesíti? – Nem. Minden ember úgy éli az életét, ahogy szeretné. Talán az a butaság zavar egy kicsit, amely mindentudóak akarja magát mutatni. Azokra gondolok, akik mindig mindent jobban tudnak. De visszatérve a kérdésre, valóban inkább az a típus vagyok, akit nem egykönnyen lehet kihozni a sodrából.
– Nem ment egyik a másik kárára? Tehát, meg lehet valósítani, hogy valaki egyszerre jó fogorvos, tökéletes édesanya, remek háziasszony, és később kiváló hosszútávfutó legyen? – Nem mondom, hihetetlen logisztika kell hozzá, csak úgy lehet megtervezni egy napot, hogy nincs üresjárat benne, de nem lehetetlen. Ráadásul a három feladat mellé bejött egy negyedik, egy-két éve motivációs tréningeket is tartok, tehát ezt is be kell valahogy iktatni a menetrendbe. Azt hiszem, ehhez tényleg az kell, hogy mindent imád az ember, amit csinál. Én egyiket sem érzem tehernek, egyik sem fáraszt el, sőt feltölt. – Most megfordítom a kérdést: ezek szerint lehet, hogy megijedne, ha az élet felkínálna önnek öt olyan órát, amelyben semmilyen feladat nem lenne? – Azt azért nem mondanám. Nagyon örülnék én most annak az öt órának. Azért én is szeretek lazítani. Mikor például meglátogatom a szüleimet, teljesen kikapcsolok. – Pedig valahol olvastam, ha van öt perce, rögtön belebújik a futócipőjébe. – Ez nem így működik. Nekem edzéstervem van, adott, hogy egy nap mennyit kell futom, és ezt az egy-másfél-két órát illesztem be a napirendembe.
– Mikor volt olyan nap, amikor nem futott? – Ma. Meg tegnap. Két napja volt egy 24 órás versenyen, úgy hogy egyelőre a járást tanulom. De tény, hogy a versenyek utáni pár napot leszámítva minden nap futok. – Fújhat szél, tombolhat vihar? – Engem is zavar, ha rossz az idő, de nem kérdés. A mostani sárvári 24 órás verseny közben is szélvihar és felhőszakadás volt, órákon keresztül... Én is utálom, ha a szél szemembe fújja az esőt, kellemetlen, a jeges szél belekap a dzsekimbe, de ha akarok valamit, akkor nem kérdés, hogy mindent meg kell tenni érte.
– Az sem bizonytalanítaná el, ha ne adj’ Isten olyan sérülése lenne, ami miatt mondjuk egy évre abba kellene hagynia a futást? – Nem hiszem. Akkor csinálnék mást. Tele vagyok tervekkel. Például biztos lenne olyan sport, amit sérüléssel is lehet űzni. Aztán szeretek nyelvet tanulni, és egyszer edző is szeretnék lenni. Tehát a kényszerpihenő alatt újabb nyelvvizsgát tennék, beiratkoznék egy edzősuliba, amit a sérülés alatt elvégezhetnék. Érdekel még a pszichológia, de rengeteg más is, amire most nincs semmi időm.
– Most már értem, hogy miért tagja a Megszállottak Klubjának... – Szerintem csak szenvedélyesen érdemes csinálni valamit, szenvedél�lyel érdemes élni az életet. Nekem legalábbis ez jött be.
2016/5. Orvosok Lapja
45
Sport – orvos
– Ha már a sérüléseknél tartunk, orvosilag nem veszélyes, amit csinál? Hiszen ismert, hogy extra teljesítménynek hosszútávon gyakran nagyobb a kára, mint a haszna. Előfordul, hogy hetente ön is több mint 200 kilométert fut. – Sokkal veszélyesebb a fotelben ülni. Ultrásokra nem jellemző az egészségkárosodás. Ismerek sok olyan 65-70 éves ultrafutót, aki simán lefut több száz kilométeres versenyeket is. – Pedig ez nemcsak fizikailag, mentálisan is hihetetlen kihívás lehet. Úgy tudom, volt olyan versenye, ahol egyvégtében 40 órán át futott. Hogy lehet ezt kibírni? – Valójában azért kezdtem el a második kisfiam születése után futni, mert eléggé legyengültem, sokat betegeskedtem. A futás nagyon megerősített. És valóban nemcsak testileg, lelkileg is. A futás egy kicsit olyan, mint egy önismereti tréning. Az ember nagyon sokat van magában, egyedül, sok mindent megtud saját magáról. Egy 20-30-40 órás futás alatt olyan hely-
46
Orvosok Lapja 2016/5.
zetekkel szembesülök, olyan helyzeteket kell megoldanom, amire egy hétköznapi szituációban soha nem kerülne sor. Ez a fajta tudás pedig olyan biztonságot, erőt ad, amit nem nagyon lehet elvenni. – Negyven óra, de még húsz is: hosszú idő. Mi jár a fejében ez alatt? Csak a következő ellenőrző pontra koncentrál, netán verseket mond, énekel, vagy mondjuk fogorvosi protokollokat idéz fel? – Miért kellene feltétlenül gondolni valamire?! Egy verseny az teljesen más. Mindig az adott pillanatra kell koncentrálni, a pulzusra, a következő kilométerre, hiszen szinte minden meg van tervezve, ráadásul kemény szituációkba is kerülhet az ember. Aztán van olyan is, amikor nem gondolok semmire, amikor megy az ember üresen. A futásban az is nagyon jó, hogy az ember csak úgy van. Nagyon nehéz ezt elmagyarázni annak, aki nem élte át. – Úgy tudom, a családja megérti, soha nem nehezteltek önre azért,
hogy esetleg a rovásukra megy a sok edzés. Már csak azért sem kell nekik elmagyarázni a dolgokat, mert maguk is csinálják. – Így van. A férjem is ultrafutó, sőt a húgom is. A 16 éves fiam is fut, a két kicsi pedig kajakozik. Azt hiszem büszkék rám, és én is rájuk. Mert a sportban és a tanulásban is jók. És tényleg nem kell nekik semmit sem magyarázni arról: tenniük kell azért, hogy elérjék, amit akarnak. – Nem érzi úgy, hogy a sok edzés, feladat miatt kimarad valami az életéből? – De, biztos. Nyilván nem csinálok egy csomó olyan dolgot, amit mások igen, például nincs időm bekapcsolni a tévét. Azt gondolom, hogy mindenki maga dönti el, hogyan tölti el az idejét, és nem hiszem, hogy bármelyik döntés is rossz lenne. Mindenkinek azt kell tennie, ami boldoggá teszi. Engem ez tesz boldoggá, ettől egész az életem. Bernáth Bea
HIRDETÉS
Franciaországba keresünk üzem orvosokat. Munkaidő: 35 óra/hét. Fizetés: 4000 euro NETTÓ/hónap, Szép Marianna, 06 209 49 10 40
[email protected]
Kiemelten finanszírozott vegyes praxis Nyugat-Dunántúlon eladó!
Budapest vonzáskörzetében felnőtt háziorvosi praxis 2400 kártyával eladó. Rendelkezésre állás 8–16 óráig, központi ügyelet van, ügyeleti kötelezettség nincs. Budapestről kijárással is ellátható. Vételár a praxis évi nettó bevétele, ill. megegyezés szerint. Érdeklődni 18 óra után, ill. hétvégén a 06 20 348 8380-as telefonszámon. Budán nyíló magánklinika keres innovatív és új módszerek iránt nyitott belgyógyász és neurológus szakorvost. Fényképes önéletrajzot az
[email protected] e-mailre várjuk. Győr-Moson-Sopron Megyében 1300 fős vegyes háziorvosi praxis eladó. Érdeklődés:
[email protected] Rendelők kiadók a pesti klinikai negyedben. Együttműködésre szakorvosokat is keresünk! Demeter Erika:
[email protected] Tatabánya központi részén 2 300 fős TEK-es felnőtt háziorvosi praxis eladó. A praxis azonnal elfoglalható. Elérhetőség: 06 30 946 0095. Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Tiszasülyön 1450 fős vegyes háziorvosi körzet praxisjoga nyugdíjazás miatt eladó. Telefonszám: 06 20 941 7845. 40 éve működő nőgyógyászati magánrendelő, műtő traktussal-fektetővel (kb. 150 nm) eladó-kiadó műszerekkel együtt. Dr. Hites Levente 2890 Tata, Vágó út 7. Telefon: 06 70 521 8747
Sopron vonzáskörzetében (15 km) 1400 kártyás vegyes praxis eladó. Kiválóan felszerelt, többhelyiséges rendelő (Cardiax EKG, defibrillátor, ABPM, mini-Doppler, korszerű informatika, négyszemközti orvos-beteg ellátásra kialakított rendszer). Gyakorlott asszisztencia, kitűnő védőnői háttér. Minden nap 16.00–08.00-ig, hétvégéken 24 órás központi ügyelet, ügyelési lehetőséggel, de nem kötelezettséggel! Kollegiális légkör, korrekt helyettesítés lehetősége viszonossági alapon működik! Szolgálati lakás (bérelhető): kétszintes, dupla komfortos, 5 szobás ház a rendelővel egybeépítve, kerttel, garázzsal. A praxis megvásárlását vagyonszerzési illeték nem terheli. Érdeklődni a 06 70 457 0700-as telefonszámon lehet.
Nagykőrösön (Kecskeméttől 15 km) 2000 fős felnőtt háziorvosi praxis szakorvosnak eladó. Érdeklődni: 06 30 299 1620. Veszprémvarsányban (Győr-Moson-Sopron megye) nyugdíjazás miatt 2017 augusztusától felnőtt háziorvosi praxisjog eladó. Érdeklődni: 06 30 464 5236. 10.22-én akkreditált nefrológiai továbbképzést tartunk háziorvosoknak, belgyógyászoknak: www.nephrologia.hu Dél-svédországi megyeszékhely vonzáskörzetében, privát rendelőbe keresünk 1-2 fiatal orvost háziorvosi szakképzésbe. Jó munkakörülmények, magas fizetés, perspektivikus lehetőségek. Részletes információ:
[email protected] Siófoki vegyes fogászati körzet praxisjoga (5000 fő) teljes berendezéssel (felszereléssel) 2017. január 1-jétől eladó. Érdeklődni: 18–21 óra között. Telefonszám: 06 30 264 1740. Budapest belső kerületében házi gyermekorvosi praxis eladó. Ügyelet, helyettesítés megoldott. A területen 800 lakásos lakópark található – folyamatos átadással – állandó beköltözéssel. Érdeklődni: 36 30 942 9480
Győr-Moson-Sopron megyében, Szanyban jól felszerelt rendelővel működő vegyes háziorvosi praxis és jól bejáratott foglalkozás-egészségügyi szolgálat eladó. 1700 kártya, csatolt község nincs. Szolgálati lakás biztosított. Átvehettő: 2016. 07. 1-jétől. Telefon: 06 30 979 6-733, e-mail:
[email protected] Nyílt nap a Soproni Gyógyközpontban! Várjuk szakorvosok, rezidensek és végzős orvos kollégák jelentkezését! Részletek: www. sopronigyogykozpont.hu Körmenden 750 fős házi gyermekorvosi praxis eladó. Elérhetőség: 06 20 927 1207. Keresünk 1 fő németül beszélő háziorvost vagy belgyógyászt, mint utódot német háziorvosi rendelőbe. Jó és alapos beilleszkedéssel/ átadással – jó feltételekkel – széles támogatással. Kapcsolat: e-mail:
[email protected] web:http://www.arztpraxis-eiber.de mobil: +49 163-4394642. Budapest XIV. kerületben házi gyermekorvosi körzet praxis joga eladó. Praxislétszám: 960 fő. Ügyeleti kötelezettség nélkül. Telefonszám: 06 30 418 3989, 18 óra után.
Hyundai kedvezmények a Magyar Orvosi Kamara tagjai részére 2016. első negyedév i20
i20
Új i20 Active
i30
i30
Life és Comfort
LED és Panorama
Life és Comfort
Life
Business Life, Comfort és Style
16,0%
14,0%
14%
15,5%
16,5%
Új Elantra
15%
i40 FL
18,0%
Új Tucson
Új Tucson
Új Tucson
Új Tucson
Új Tucson
Life és Life Plus
Life és Life Plus 1.7 CRDi
Comfort
Comfort 1.7 CRDi
Premium, Executive
8,0%
10%
11%
12%
14%
Kitételek – a feltételek változtatásának jogát a Hyundai Holding Hungary Kft. fenntartja magának – a kedvezmények érvényes MOK-igazolvány bemutatásával vehetők igénybe – kedvezményeink az aktuális bruttó listaárból számolva érvényesek minden esetben – az itt megadott kedvezmények más akciókkal vagy limitált modellekkel (pl.: i20 GO!, i30 GO!, stb.) nem vonhatók össze.
2016/5. Orvosok Lapja
47
TAGI KEDVEZMÉNYEK
MOK-megállapodások Mazda A Hilcz és Fia Kft. Mazda Márkakereskedésünk által kínált kedvezmények a kamarai tagsággal rendelkező ügyfelek részére a következők:Új Mazda Gépkocsi vásárlása esetén: -5% , -7% modelltől függően (Mazda 3,Mazda6,Mazda CX 5), Szervizkedvezmények igénybevétele: -10%. A fenti kedvezmények kizárólag az orvoskamarai tagság bemutatása esetén, a Hilcz és Fia Kft Márkakereskedésében és Márkaszervizében vehetők igénybe! Érdeklődjön legkedvezőbb lehetőségeinkről www.hilcz.hu honlapunkon! Tel.:20/333-25-68 vagy 74/431-908 illetve a mail:
[email protected], Jelentkezzen be INGYENESEN a kizárólag a cégünk által igénybe vehető Orvos kamarai tagság esetén biztosított akár 2-3 napos tesztelésre! Geo 96 kft. kő-tár természetes kőburkolatok A KŐ-TÁR választéka: különféle igényes csillámpala, kvarcit, pala, kvarchomokkő, mészkő és kőtapéta (ultravékony kőszeletek) burkolatok. Minden termékünkre 10% kedvezményt nyújtunk MOK-tagoknak. A választást már a tervezés időszakában is egyéni műszaki tanácsadással (geológus, kőszerkezeti szakmérnök) segítjük az érdeklődőnek megfelelő, egyeztetett időpontban 8–20 óráig. Elérhetőségek: www.ko-tar.hu, 1154 Budapest, Gábor Áron u.76. Telefon: 06 70 311 5153. Kedvezményes belépő a Fővárosi Nagycirkuszba! A Fővárosi Nagycirkusz szeretettel várja a Kamara tagjait és vendégeit műsorain! Egyedi kedvezményünk a Kamara tagjainak: 25%, illetve 40%. Jegyigénylés a www.mok.hu oldalon található űrlap segítségével. További információ a kedvezményről és a műsorról: 0620/2957001 (H-P 9–17) vagy www.fnc.hu Fiat Chrysler Automobiles CEE Kft. Aktuális listaárból 13% kedvezmény minden új személygépkocsi vásárlása esetén (kivétel Fiat 500X és Jeep Renegade, ahol 10% kedvezményt biztosítunk). Internet: www.fiat.hu www.alfaromeo.hu www.lancia.hu www.jeep.hu Optimum Látásjavító Lézerközpont Lézeres látásjavítás MOK-tagoknak 30% kedvezménnyel! Nálunk az orvosi garancia nem extra szolgáltatás, hanem a kezelések természetes velejárója! Kérje ingyenes tájékoztatónkat a rövidlátás, távollátás és astigmia megszüntetéséről a (06-1) 275- 5590-es telefonszámon vagy látogasson el a www. optimuminfo.hu weboldalra. Optimum Látásjavító Lézerközpont. Az éleslátás helye: 1124 Budapest, Fodor u. 77. Telefon: (06-1) 275-5590; e-mail: info@ optimuminfo.hu; web: www.optimuminfo.hu. Honda Éles Kft. Új gépkocsi vásárlása esetén kérje egyedi akciós ajánlatunkat. Szervizmunkáknál az alkatrészekből 10%, a munkadíjból 15% engedmény, kivéve a biztosítási káresemények (1106 Budapest, Jászberényi út 38., telefon: (06-1) 262-1340, (06-1) 260-6853; e-mail:
[email protected]). A „DONGA” Kft. kedvezménye a MOK építkező tagjai részére A „DONGA” Kft. a MOK tagjai és közvetlen hozzátartozói részére mennyiségtől függően 10–13% kedvezményt biztosít monolit födém építése esetén a bent maradó JS hőszigetelő zsaluzóelemekre. Monolit födém takarékosan, a megszokottól kicsit másként, gyorsabban, könnyebben, és egyszerűbben, spórolva a költségekkel, cirka 20% energia megtakarítással! Több, mint 200 lakó-és egyéb épület panaszmentesen! A JS monolit födém a „SZUPERPLAFON”: fogadja el a segítségünket, hogy Önnek
48
Orvosok Lapja 2016/5.
is szuperplafonja legyen. A részletekért érdeklődjön, és az épületére szabott, vonzó, egyedi műszaki és anyagi ajánlatot teszünk. Címünk: „DONGA” Kft. 8360 Keszthely Fodor u. 42. Érdeklődésüket várjuk az elérhetőségeinken. Tel.: 0630/9369-933; e-mail:
[email protected], vagy
[email protected]; WEB: www.jsfodem.hu
Orion Molecz Fény Kft. Az Orion Molecz Fény Kft. a Magyar Orvosi Kamara és annak valamennyi tagja részére 15%-ig terjedő vásárlási kedvezményt biztosít. A kedvezmény igénybevételéhez az Orvosi Kamara tagság igazolása szükséges. Cím: 1113 Budapest, Karolina út 17.
Samsung kedvezmény A KeveCom Kft. (Samsung Mo. hivatalos disztribútor és szerviz) 10% kedvezményt ajánl a MOK-tagoknak a Samsung lakossági légkondicionáló berendezések árából. Energiahatékonyságuknak köszönhetően a berendezésekkel nemcsak hűteni lehet! Hőszivattyúként fűtésre illetve légtisztításra is kiváló megoldást nyújtanak. Igény esetén ingyenes felmérésre is van lehetőség, illetve telepítést végző vizsgázott szakcéget is tudunk ajánlani országszerte. Részletes információ: www.keveklima.hu/mok.html weboldalon. Várjuk érdeklődésüket a 06-20-4065-110 telefonszámon vagy a
[email protected] e-mail címen.
A Vodafone egyéni ajánlata a MOK-tagoknak Részleteket a www.mok.hu oldalon talál.
Honda Autócentrum Szabó Cégünk új gépkocsi vásárlásakor – egyes modellek esetében – egyedi kedvezményt kínál a MOK-tagok részére! Szervizünk igénybevétel esetén 10% munkadíj és 7% alkatrész kedvezményt nyújtunk ügyfeleink részére. Szükség esetén díjmentes szerviz csereautóval biztosítjuk kényelmét a szervizelés időtartama alatt. Várjuk szeretettel szalonunkban! Címünk: 8000 Székesfehérvár, Kadocsa utca 59. Telefon: 06 22 500 986 Webcím: www.autocentrumszabo.hu Nálunk az autó is a családhoz tartozik! Linguamed 2001 Kft. – Szakfordítás MOK-tagoknak. A LinguaMED egészségügyi fordítóiroda 10% kedvezménnyel vállalja a külföldi munkavállaláshoz szükséges és egyéb dokumentumok szakfordítási feladatainak elvégzését. Bővebb tájékoztatás és megrendelés: LinguaMED 2001 Kft. 1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 7-9. Telefonszám: 06-1-797- 7970, fax: 06-1-785-0518, mobil: 06-20-395- 3625, e-mail:
[email protected], honlap: www. linguamed.hu. Vírusirtó-kedvezmény MOK tagoknak A MOK és a G Data vírusirtó magyarországi képviselete együttműködési megállapodást kötött, melynek értelmében tagjaink összesen 50% kedvezménnyel vásárolhatnak G Data vírusirtó szoftvereket. A termékről bővebb információ a http://virusirto.hu oldalon érhető el, tagjaink a kedvezmény igénybevételéhez szükséges kódot a
[email protected] e-mail címen igényelhetik a név és pecsétszám, illetve a MOK nyilvántartási szám megadásával (a nem orvos tagjaink esetében). A G Data vírusirtó áraiból nyújtott kedvezmény mértéke a listaárakhoz képest 50%. A forgalmazó által egyébként biztosított, 35%-os orvosi kedvezményt figyelembe véve 15%. SOS UPS Ambulancia Kft. 1134 Budapest, Angyalföldi út 23. (ügyfélparkoló az udvarban) (H-P: 8–17) Tel.: (1) 350-5170 Fax: (1) 349-6721 E-mail:
[email protected] MOK tagsági igazolványra 5% kedvezménnyel: szervizeltetheti szünetmentes áramforrásait, vásárolhat akkumulátorokat, felújított szünetmentes tápegységeket garanciával, utángyártott eszközöket. A kedvezmény egyéb akcióval-engedmén�nyel nem vonható össze. http://www.sosups.hu/ WEB áruházban a MOK-tagok 5% kedvezményben részesülnek akkumulátorok, felújított szünetmentes tápegységek (garanciával), illetve utángyártott eszközök vásárlási tételeiből (a szállítási költség kivételével). Regisztrációnál a megjegyzésben kérjük feltüntetni: „MOK” és a tagkártya számát. A kedvezmény egyéb akcióval-engedménnyel nem vonható össze.
Az IBUSZ vállalja, hogy a Magyar Orvosi Kamara tagsági igazolvánnyal igazolt munkatársai, valamint velük azonos foglalásban szereplő hozzátartozóik (házas- vagy élettárs, gyermek, szülő) részére 5–10% kedvezményt biztosít. Részletek a www.mok.hu oldalon. AMdesIgn Belsőépítészet Belsőépítészeti tervezés és tanácsadás számítógépes látványtervezéssel, MOK-tagoknak 15% kedvezményt biztosítunk. Elérhetőségek: dr. Batáné Molnár Gabriella: 06-20/9830-923; molgabi@ yahoo.co.uk; www.amdesign-net.hu; facebook: AMdesIgn Lakberendezés Repülőtéri parkolás kedvezményesen! Az Airport Parking CENTER biztonságos parkolást, ingyenes transzfert és 10% kedvezményt biztosít a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről utazó MOK-tagok számára. A kedvezmény igénybevételéhez foglaláskor írják be a kupon megfelelő mezőjébe a „MOK” azonosítót. 2220 Vecsés, Üllői út 859. www.airportparkingcenter.hu A Symbol támogatja az orvosokat! Társadalmunk legfontosabb dolgozóit a Symbol igyekszik minden fronton támogatni. Az étterem és rendezvényközpont finom ételeivel és kedves kiszolgálásával várja vendégeit. Első lépésként felajánl 20%-os kedvezményt a számla végösszegéből – létszámtól függetlenül azoknak az orvosoknak, akik hivatásukat MOK-kártyájukkal és orvosi pecsétjükkel igazolni tudják. A Symbol ilyen mértékű kedvezményt nem szokott felajánlani, ezért a visszaélések elkerülése érdekében fontos, hogy a bizonylatokra az orvosi pecsét és az aláírás is rákerüljön. Minden orvost szeretettel várunk és bízunk abban, hogy elégedettek lesznek a kiszolgálásunk színvonalával. Tisztelettel: Symbol Vezetés www.fantazia96.hu Bútor Webáruház Orvosi rendelők, lakások berendezése Német bútorokra 200 001 Ft feletti vásárlás esetén mindenkinek 7% kedvezmény. MOK-tagoknak német bútorokra 5% engedmény 200 000 Ft-alatti vásárlás esetén is. Elérhetőség: (06/1) 261-1320, (06) 20-522-4065 e-mail:
[email protected] T-Mobile exkluzív ajánlata a MOK-tagoknak A Magyar Telekom a MOK kamarai tagjainak nyújtott szolgáltatási kedvezményeket 2012 júniusától kiterjesztette a T-Home szolgáltatásokra is. A részletek megismerhetőek a mok.hu-n, és a Magyar Telekom és partnerei üzleteiben. A Hovány Prémium Automotive Kft. békéscsabai Mercedes-Benz Márkakereskedésben minden Magyar Orvosi Kamarai tagsággal rendelkező kedves leendő ügyfelünk számára extra kedvezményt biztosítunk új autó vásárlása esetén. Hovány Premium Automotive Kft. 5600 Békéscsaba, Almáskerti Ipari Park 7., Telefon: +36 66 523-000 (mellék: 223), Mobil: +36 30 799-3853, http://www.mercedeshovany.hu
Megfelelő védelmet nyújt a meglévő orvosi szakmai felelősségbiztosítás, vagy csak van, mert kötelező? Mire kell figyelni, hogy megfelelő legyen az orvosi szakmai felelősségbiztosítás? • Mekkora a káronkénti limit – vagyis egy káresemény kapcsán mekkora az a maximális összeg, amit a biztosító kifizet (háziorvos esetében minimális biztonságot legalább 10 millió Forint nyújt) • Mekkora az egy évre eső limit – azaz, egy éven belül bekövetkezett károk esetén összesen maximum mennyit fizet a biztosító (felesleges az egy kárra vonatkozó összeg 2-3-szorosánál nagyobbnak lennie) • Arra a tevékenységre szóljon a biztosítás, amit ténylegesen végez az orvos, és olyan tevékenységet végezzen, amire a képesítése, szakvizsgája szól • A magánpraxist és OEP finanszírozott tevékenységet végző orvosnak a vállalkozását (egyéni vállalkozó, Bt, Kft) kell biztosítani (azon belül kell feltüntetni a tevékenységet végző orvost), hiszen a vállalkozás áll szerződéses viszonyban a beteggel (a számlát a vállalkozás adja) • A Munka Törvénykönyve lehetőséget ad arra, hogy károkozás esetén, a felelősség egy részét (négyhavi távolléti díj erejéig), a munkáltató intézmény áthárítsa az alkalmazottra. Ezért ha a vállalkozás mellett intézményben (pl. kórházban), alkalmazotti jogviszonyban is dolgozik valaki, az alkalmazotti tevékenységét is érdemes biztosítania, (a „MOK Doktor” csomagban, ezt külön díj nélkül teheti meg)
Mikor nem fizet a biztosító? A legfontosabb, hogy minden orvosi szakmai felelősségbiztosítás esetében kizárás, tehát a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki a beteg kezeléséhez kapcsolódó orvosi tájékoztatási és dokumentációs kötelezettség, illetve a kezelési dokumentáció kiadásának elmulasztásával, továbbá késedelmével okozott kártérítési igényekre
Mit tegyen, hogy ezen a téren meglegyen a pénzügyi stabilitása? Meglévő szerződését az évforduló előtt legalább 40 nappal vizsgáltassa felül a MOK Komplex Pénzügyi Tanácsadó Kft. munkatársaival! A MOK Komplex Pénzügyi Tanácsadó Kft. munkatársai állnak rendelkezésre, hogy szakvéleményt mondjanak meglévő szerződéséről, ha kell, változtassanak rajta, hiszen könnyen előfordulhat, hogy akár díjban, akár szolgáltatásokban, már kedvezőbb is elérhető a piacon
Tel: 361 301 0804 • e-mail:
[email protected] • web: www.mokkomplex.hu A MOK Komplex Pénzügyi Tanácsadó Kft. a Magyar Orvosi Kamara tagjainak kiszolgálására létrehozott vállalat