5. A MAGYAR KÓRHÁZSZÖVETSÉG HIVATALOS LAPJA. Átadták az Országos Onkológiai Intézet új sebészeti tömbjét. Zséda volt a sztárvendégünk

A M A G YA R K Ó R H Á Z S Z Ö V E T S É G H I V ATA L O S L A PJ A

Átadták az Országos Onkológiai Intézet új sebészeti tömbjét

Zséda volt a sztárvendégünk A felújított zirci Erzsébet kórház

E L A P S Z Á M U N K É S A M A G YA R K Ó R H Á Z Ü G Y TÁ M O G AT Ó J A :

2012/5.

KÓRHÁZ

1 | Kórház 2012/5. AKTUÁLIS

Tisztelt Olvasóink! DR. SZEPESI ANDRÁS

B

úcsúzik a tavasz, közeleg a nyár. Boldogabb országokban már a szabadságot tervezgetik. Nálunk még politikai nagyüzem van. Változott az államfő személye, érkezik az új miniszter az Emberi Erőforrások Minisztériumába. Beadták a pályázatokat a nagy kórházak vezetői posztjaira, hamarosan következnek a városi kórházak. Nagy a csend, súlyosan ül a bizonytalanság az intézményeken. Béna kacsák, mondják az ilyen helyzetre az amerikaiak. Jól látszott ez a Kórházszövetség kitűnően rendezett kongresszusán. „Mindenki” ott volt, aki számít. Okos beszédek, előadások hangzottak el a vezetők szájából. Végre közelről láthattuk Cserháti Pétert, aki herkulesi munkát végezve egyezteti az új intézményi struktúrákat, a legjobb ügyekhez méltó buzgalommal. Aggódunk érte, hogy bírja egészséggel, és a végeredmény neki se okozzon csalódást. Béremelést jelent be az államtitkár, büszkén, győztes hadvezér módjára. Mindenki örül – és hallgat. Ismét aggódunk. Nagyon bonyolult elosztási rendszerben osztják ki a bért. A folytatásról (kiterjesztésről) nincs garancia. Rengetegen kimaradnak. Nagyon sokan olyan keveset

Impresszum A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Golub Iván Tagok: Dr. Varga Ferenc, Dr. Rácz Jenő, Dr. Budaházy Emil, Dr. Velkey György, Grenitzer Judit Főszerkesztő: Dr. Szepesi András Felelős szerkesztő: Bene Zsolt Szerkesztőségi ügyvivő: Szlovákné Bandula Ilona Lapmenedzser: Zöldi Péter Rovatvezetők: Európai Unió: Dr. Jakab Ferencné Jogi rovat: Dr. Kőszegfalvi Edit Informatika: Dr. Édes István Infekciókontroll: Dr. Orosi Piroska Intenzív terápia: Dr. Fülesdi Béla Transzfúzió: Dr. Vezendi Klára Gyógyszer: Fekete Tibor Minőségbiztosítás: Dr. Kullmann Lajos Menedzsment: Dr. Boncz Imre Nemzetközi sajtó: Kövesi Ervin Rehabilitáció: Dr. Vekerdy Zsuzsanna

kapnak majd, hogy az már szinte fáj. A korábbi konzervatív kormányok politikusai által annyira favorizált szabadfoglalkozású (vállalkozó) orvosok semmit. A háziorvosok se. Erre mondhatjuk, ilyen kevés pénzből ilyen sok problémát bevásárolni szinte művészet. Lehet, hogy másképp kellene csinálni. És pár hét múlva már nem lehet az önkormányzatokat okolni, mert minden közvetlenül a kormány hatáskörébe tartozik. Csend van a többi kiadás körül. Adósságnövekedésről se lehet hallani. Ha nincs, akkor a problémákat a betegekre kényszerülnek hárítani a kórházak. Drámaiak a várólisták. Az átalakításnak nem látszik a forgatókönyve, de a végcél is homályos. Csak remélni tudjuk, hogy az illetékesek nem hazardíroznak a legtörékenyebb nemzetgazdasági ágazattal. A Széll Kálmán-terv 2.0 verziója újabb forrásokat von el a gyógyszerkasszától. Kisvárosi lakóhelyemen az elmúlt hetekben 8 közül 3 patika bezárt. Egyre bonyolultabb, drágább és fáradságosabb gyógyszerhez jutni. Ezek már a lakosságot széles körben érintik. Sokszor írtuk: a gyógyító egészségügy a szociális ellátás alappillére. Az emberek, a családok e te-

Tanácsadó testület: Dr. Ajtay András, Dr. Baráth Lajos, Dr. Blaskó György, Dr. Fülöp Rudolf, Dr. Elek Attila, Dr. Kiss József, Dr. Kásler Miklós, Perényi László, Prof. dr. Repa Imre, Dr. Varga Piroska Kiadja: Magyar Kórházszövetség Felelős kiadó: dr. Rácz Jenő elnök Lapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft. Kiadó és szerkesztőség: 1113 Budapest, Ibrahim u. 19. Telefon: (1) 214-5118, (1) 214-5159 Fax: (1) 214-9715 E-mail: [email protected] Internet: www.korhazszovetseg.hu A Kórház szaklap aktuális tartalma a www.weborvos.hu portálon tekinthető meg. Nyomdai munkák: Mega Kft. Felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató A Kórház utcai terjesztésre nem kerül, terjeszti a Feibra Kft.

rületen a legkiszolgáltatottabbak, mert sem hozzáértés, sem forrás nincs arra, hogy maguk oldják meg a betegségeiket. Reméljük, az új miniszter megérti ezt, mert politikus, lelkész és nem technokrata. Az egész kormányt kell az egészségügy problémái felé fordítani, mert az itt játszódó folyamatok, változások az egész lakosságot érintik. Talán még nem késő, de már fenyegetően súlyos a helyzet. Hiszünk a tárca jobbító szándékaiban, de az erejük nem lesz elegendő a felgyülemlett, örökölt és okozott problémák megoldására. Kiemelt figyelem, prioritás nélkül a politika súlyos helyzetet teremthet nem csak a lakosság, a maga számára is. Mi segíteni szeretnénk, ezért szólunk.

Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központja (ÜLK) Hírlap Üzletág. Előfizethető közvetlenül a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, vagy Budapesten a Hírlap Területi Képviseleteken (Postacím: 1900 Budapest, e-mail: [email protected], zöld szám: 06-80/444-444), továbbá előfizethető átutalással a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központ 11991102-02102799 számú bankszámlára is. További információ: Magyar Kórházszövetség(1) 214-5159 ISSN 0230-3868 Tisztelt Olvasók! A posta esetleges hibás terjesztése miatti kellemetlenségekért elnézést kérünk. Kérjük, amennyiben valamelyik lapszámot nem kapja meg, jelezze ezt kiadónk felé a következő elérhetőségek valamelyikén, és a hiányt azonnal pótoljuk. Telefon: (1)214-5159, fax: (1)214-9715, e-mail: [email protected] Szaklapunk a 2011. évben átlagosan 4525 példányban jelent meg.

Kórház 2012/5. | 2 TARTALOM

Tartalom KÓRHÁZ-HÍREK 4

Kórházügyeink

KÓRHÁZSZÖVETSÉG 6

Három kiállítás a kongresszuson

8

Az új struktúra július elsejei indulásáig sűrű a menetrend

11

A Magyar Kórházszövetség 2012. április 25-i Közgyűlésének állásfogalása

AKTUÁLIS

14 20

Ott lássák el a beteget, ahol adottak a gyógyítás feltételei

22

A nukleárismedicina-szakma ünnepe

3

Az Év Gyógyszere

24

Jól működik, mégis „megmentik”

12

Az „egész”-ség civilizációja

25

14

Tételes elszámolás zárt kasszában, szigorú kontrollal

A tevékeny időskor egészséges éveket ad

26

Biológiai gyógyszer gyermekeknek Új név, régi lendület

16

Bér- és létszámhelyzet az ágazatban

27

17

Közös gyógyszerbeszerzés – jövőre már élesben

STERILIZÁLÁS 28

Új szabályozások bizonyos nagy értékű onkológiai gyógyszerek piacán

KÉPZÉS

18

19

Átadták az onkológiai intézet új szárnyát

30

HOGE az egészségügyi fővállalkozásban

Egy szinttel fentebb a gyakorlati képzésben

DIALIZÁLÁS

6

32

Mitől lesz minőségi a dialízis?

ÁPOLÁS 34

Egy sikeres ápolói csapat

MENEDZSMENT 35

Funkcióváltás: van, ahol sikerül

KÓRHÁZI VIZIT 38

Helyben készül a citosztatikum

RADNAI ANNA

Váralvadásgátló szájon át, új hatásmechanizmussal, kisebb vérzési kockázattal – a Boehringer Ingelheim készítménye (direkt trombin inhibitor) nyerte el idén az Év Gyógyszere Díjat.

A

kitüntetés feltételeiről prof. dr. Füst Zsuzsanna, a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság elnöke beszélt az átadó ünnepségen. Az a készítmény lehet a „number one”, amely egyebek mellett klinikai használhatóságát és elméleti alapját tekintve egyaránt új hatásmechanizmussal rendelkezik, úttörő kémiai vagy biológiai tudományos felfedezést testesít meg. Emellett Magyarország terápiás palettáján hiánypótló szerepet tölt be, az azonos terápiás területen használatos gyógyszerek közül az első – egyrészt jobb terápiás hatása miatt, másrészt azért, mert a többinél kedvezőbb mellékhatásprofillal bír, metabolizmusa és farmakokinetikája kedvezőbb a többi készítményénél, alkalmazásakor pedig a más gyógyszerekkel történő interakció veszélye is kevésbé fenyeget. Az elnök asszonyt követően dr. Járay Zoltán, a Bíráló Bizottság tagja, a Szent Imre Kórház Kardiológiai Profiljának főorvosa indokolta, miért pont a Pradaxa lett idén a legek legje. Az eredményhirdetést megelőző munka során a Pradaxa bizonyult a leginkább innovatív készítménynek. Véralvadás-gátlásra számos területen szükség van – tájékoztatott Járay főorvos –, a visszér-kezelésben csakúgy, mint a szívtrombózisok, a gutaütés, és a távolabbi agyi trombózisok megelőzésében. A Pradaxa azon a területen fejti ki hatását, ahol a legfontosabb a felsorolt egészségkárosodások elkerülése érdekében. Más kiváló véralvadásgátló készítmények is hozzáférhetőek, ám a trombin-gátlásra kizárólag a Boehringer Ingelheim terméke alkalmas – ebben nyilvánul meg egyedülálló hatásmechanizmusa, emellett bizonyos esetekben mellékhatásprofilja is kedvezőbb. Egyedülálló hatásmechanizmusát a warfarin hatásához viszonyították, és azt találták, hogy kisebb dózisban adva a két szer hasonló mértékben volt jó, nagyobb mennyiségben az új készítmény bizonyult hatékonyabbnak.

A mellékhatásokat tekintve vérzési kockázat a Pradaxa esetében is fennáll, ám nagyobb mennyiségben adva csökkentett kockázatot jelentett a trombin-gátló, mint a warfarin. Jelentős kockázatcsökkenést jelent az is, hogy kisebb és nagyobb dózisban egyaránt mérsékeltebb koponyaűri-vérzési kockázattal jár alkalmazása. A májenzimemelkedés kockázata a warfarinéhoz hasonló módon igen alacsony. Mindezeken túl kiszerelése is rendkívül kedvező: szájon át adható, hatása gyorsan kialakul és gyorsan meg is szűnik. Jelentős újdonság még, hogy nincs szükség monitorozásra az alkalmazása közben. Az Év Gyógyszerének klinikai szerepét a szakma prominense, prof. dr. Merkely Béla, a Magyar Kardiológiai Társaság elnöke ismertette. A szert elsősorban kardiológiai szívgyógyászati kórképeknél – ezen belül is leggyakrabban pitvarfibrillációnál alkalmazzák. Ez az egészségkárosodás 200 000 embert érint Magyarországon. A betegek jelentős hányadát kell vérhígító kezelésben részesíteni, hiszen vérük nem megfelelő dinamizmussal jut át a bal kamrába, így megnő a vérrögképződés kockázata. A szívritmuszavar jellegzetes tünetei a szaporának érzékelt, össze-vissza verő pulzus, és a légszomj. A pitvarfibrilláció az összes stroke-esetek 20–30%-ért felelős. A kórkép előfordulási gyakorisága növekvő tendenciát mutat, 85 év felett 15%-kal nő a morbiditás, tehát a várható életkor növekedésével egyre több betegre számíthatunk. Rizikófaktornak számít a családi anamnézis, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, valamint billentyű betegségei és az egészségtelen életmód. A tárgyalt gyógyszer legalább annyira hatékony, mint a warfarin – mondta Merkely professzor –, hatása kiszámítható, alkalmazásakor kevés étel- vagy gyógyszer-interakcióval kell számolni. A szakember méltatta még a szer gyors hatását és ennek rövid lecsengését, valamint compliance-elősegítő tulajdonságait: nem kell kivizsgálásra járni alkalmazása idején, és orális fix dózisban adható. Mindennek köszönhetően a pitvarfibrillációs betegek könnyen elfogadják a Pradaxát – tájékoztatott az elnök. A neurológus szemszögéből prof. dr. Nagy Zoltán, a Szakmai Kollégium Neurológiai Tagozatának elnöke világította meg a termék jelentőségét. Nagy területet érintő vérzésekkor, mikor az orvosok véralvadás-


Az Év Gyógyszere

gátló adásával próbálják csökkenteni a stroke kockázatát, nagy a hibázás veszélye – a gyógyítók sokszor alul- vagy túldozírozták a gyógyszert. (A napi monitorozás bizony nehezen valósul meg a klinikai gyakorlatban.) Ennek eredménye lehet a roncsoló stroke bekövetkezte – ezért olyan fontos, hogy a beállított dózis mellett biztonságos legyen az antikoaguláns hatás. A roncsoló agyvérzés vagy a további embolizáció ráadásul nem csak nagy infarktust, de mikroembóliákat is okoz, melyeket kizárólag a trombin-gátlóval lehet elkerülni. A professzor felvetette a hatóanyag további esetleges jelentőségét az életkorral növekvő vaszkuláris demencia visszaszorításában is. A neurológus hangsúlyozta: évente 40 ezer stroke fordul elő, melyek után az egy éven belüli halálozás még mindig 32%-os. Fiatalok körében megfigyelhető némi pozitív változás, de az idősebbeket illetően – hiába van 39 stroke-központunk – EU szinten a legrosszabb helyzetben lévők között vagyunk, és a megelőzést tekintve is a sor végén kullogunk. Dr. Pál László, a gyógyszercég orvostudományi munkatársa elmondta, hogy a Pradaxát eredményező innovációs munkájuk során egy felmerült igény kielégítését célozták meg. Míg a K+F tevékenységet követően egy molekulából gyógyszer lesz, általában 10–15 évet kell várni, ezer szépreményű molekulából pedig mindössze egy lesz gyógyszer – fűzte hozzá. Kifejezetten olyan véralvadásgátlót kívántak fejleszteni, amely lehetőséget ad az egyéni terápia beállítására, hatékonysága és biztonságossága kiegyensúlyozott, alkalmazása pedig kisebb vérzési kockázattal jár. A stroke ellátására a Boehringer Ingeheim eddig is modern gyógyszercsaláddal rendelkezett, melyet az új gyógyszer tovább gazdagított. Az akut stroke ellátásában egyedülálló készítményük egy intravénás szer, mellyel a stroke-centrumokban oldják fel a vérrögöket (azoknál a pácienseknél, akiknél időben megkezdik a beavatkozást), a másodlagos stroke-prevencióban egy szájon át szedhető kombinált készítményt ajánlanak, az elsődleges és másodlagos stroke-prevencióban pedig a nemrég törzskönyvezett direkt trombin-inhibitor játszik vezető szerepet. A Pradaxa akár 70%-kal kisebb vérzéses kockázattal jár. Jelenleg két dózisban alkalmazható – naponta kétszer 110 mg-os kiszerelése ugyanolyan hatékony, mint a warfarin, ám a vérzési kockázatot illetően bizonyos esetekben biztonságosabb, naponta kétszer adott 150 mg-os formája pedig hatékonyabb a szélütés és a szervrendszeri vérrögképzés megelőzésében, mint a hagyományos kezelés – azonos vérzési kockázat mellett.

KÓRHÁZ-HÍREK Kórház 2012/5. | 4

Kórházügyeink REPA IMRE: PUHUL A REFORM, TÚL SOK A KÓRHÁZ Repa Imre főigazgató professzor, a kaposvári Kaposi Mór Oktatókórház vezetője az elsők között jelezte, 50–60-nal kevesebb kórházzal lehetne hatékony egészségügyet teremteni. Jóval később, fél éve egészségügyi közgazdászok is hasonló megállapításra jutottak: a környezet átalakításával 70–80, anélkül 100–110 kórházat tartanának talpon a 160-ból. (Somogyi Hírlap)

SIMIGRA: SEGÍTSÉG A BEVÁNDORLÓ EGÉSZSÉGÜGYIEKNEK Az egészségügy kínzó létszámhiányának enyhítésére Simigra elnevezéssel projekt indult, amely egyedülálló szolgáltatási csomag kialakításával kívánja segíteni a bevándorló egészségügyi dolgozók társadalmi és szakma beilleszkedését. Ezen túl az információs szolgáltatások természetesen segíteni kívánják azokat a magyar szakembereket is, akik külföldi munkavállalásukat követően tervezik a visszatérést, illetve azokat a hazai kórházakat, munkáltatókat, amelyek szívesen alkalmaznának külföldi munkavállalókat az üres állások betöltésére. A GYEMSZI jogelődje (az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet) és az UniCredit Alapítvány (UniCredit Foundation) 55 000 eurós támogatásával jött létre a Simigra projekt, amelynek célja, hogy az e-learning eszközeivel, Információs Pont működtetésével és kiadványsorozat megjelentetésével segítse a Magyarországra érkező képzett külföldi szakemberek beilleszkedését a helyi közösségekbe és a hazai egészségügyi rendszerbe. A hazai egészségügy vonzó célpont a szomszédos országok szakképzett bevándorlóinak. Az

2012. május 31-ig Megvalósult szervkivételi riadók: . . . . 54 Veseátültetések: . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 Májátültetések: . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Szívátültetések: . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Kombinált vese- és hasnyálmirigy átültetések: . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Bécsben tüdőtranszplantáción átesett magyar recipiensek : . . . . . . 14

elmúlt évek statisztikái szerint elsősorban Romániából, Ukrajnából és Szlovákiából érkezett külföldi egészségügyi dolgozók kaptak működési engedélyt Magyarországon. Szakmájuk szerint a legtöbben orvosok, őket az ápolók és fogorvosok követik. (Weborvos)

ÖTVENMILLIÁRD AZ INTÉZMÉNYEK TARTOZÁSA Áprilisban 50,58 milliárd forintra rúgott ez az összeg, ami egy hónap alatt 3,44 milliárd forintos növekedést jelent – ez derült ki az államkincstár adataiból. Az összes adósságon belül az állammal szemben fennálló tartozás 4,9 milliárd forint volt, a kifizetetlen szállítói-szolgáltatói számlaállomány pedig 42,2 milliárdot tett ki. A tartozás 92 intézmény között oszlik meg. Legnagyobb adós a Nemzeti (Emberi) Erőforrás Minisztérium fejezete 27,04 milliárdos tartozással, a tárca intézményei adják az összes adósság 53,46 %-át. Ebből a betegellátást is végző négy egyetem adóssága 4,3 milliárd, a megyei és a fővárosi önkormányzattól átvett egészségügyi intézményeké 15,33 milliárd forint. Az egészségügyi intézmények közül felére, 2,3 milliárdra mérsékelte hátralékát a Honvédkórház, s megfeleződött, 2,6 milliárdra csökkent a másik nagy intézmény, a pécsi egyetem klinikáinak adóssága is. A most államosított győri Petz Aladár Kórház tartozása 1,8 milliárd forintra rúg. (Népszava)

NEM ÉRI MEG A SÚLYOS BETEG, EZÉRT VÁRATJÁK A rehabilitációra szoruló súlyos betegek jelentős része nem kapja meg idejében a szükséges ellátást, mert bár elegendő ágy áll rendelkezésre, a kórházaknak a finanszírozás rendszere miatt kevésbé érdekük súlyos és drága eseteket ellátni. A jövőben országszerte bővítik a rehabilitációs kapacitásokat, ám a fejlesztések nyomán nem lesz több pénz az ellátásra, a vonatkozó kormányhatározat szerint ugyanis „az újonnan megjelenő rehabilitációs lehetőségek finanszírozási igénye nem ronthatja az Egészségbiztosítási Alap számára 2013–2015-re jóváhagyott költségvetési egyenleget”. Ez azt is jelentheti, hogy miközben egyre több a rehabilitációs lehetőség, a súlyos betegeket ellátó

Megújította az oktatókórházi együttműködést a Kaposi Mór Oktató Kórház és a Pécsi Tudományegyetem. A megállapodást Bódis József rektor és Repa Imre főigazgató írta alá. Nyílt politikai vitává fajult az abortusztabletta magyarországi története. Kovács József orvos-bioetikus szerint a most zajló vitában két kérdés keveredik: az egyik, hogy legyen-e abortusz – ebben szinte egyetlen országban sincs konszenzus. Ha engedélyezett abortuszra kerül sor, akkor azt úgy kell elvégezni, hogy a lehető legkisebb károsodást okozza a nő számára – ebben viszont teljes a szakmai egyetértés. A magyar kultúra és tudomány öt kiemelkedő képviselője: Bor Zsolt fizikus, akadémikus, Jelenits István piarista szerzetes, tanár, Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester, Marton Éva operaénekes és Vizi E. Szilveszter orvos, agykutató, akadémikus vehette át a Corvin-láncot.

kórházak, osztályok működésképtelenné válhatnak. Pedig az ellátóhelyek már ma is pengeélen táncolnak, mert a jelenlegi finanszírozás nem egy adott beteg rehabilitációs ellátásának költségeit honorálja, hanem rehabilitációs ágyat „fizet”. Vagyis ugyanannyi pénz jár egy friss stroke-ot kapott vagy balesetben lebénult, munkaképes korú ember rehabilitációjáért, mint egy gyógyfürdőkórházban folyó, tervezett kezelésért. Holott a tervezett kezelések jóval kevesebbe kerülnek, hiszen az azonnali rehabilitációhoz rengeteg gyógyszerre, eszközre, folyamatos orvosi, nővéri munkára van szükség. A szakma ezért kéri évek óta, hogy magasabb szorzóval ismerjék el az azonnali rehabilitációt. Ma inkább fordított ösztönző működik: az osztályoknak, kórházaknak kevésbé érdekük súlyos és drága eseteket ellátni, így az ilyen betegek közül mind többen gyakorlatilag nem kapják meg a szakmailag szükséges, azonnali rehabilitációt. (Világgazdaság)

A KÓRHÁZIGAZGATÓKAT IS VONZZA A HAVI FIX Bruttó 1 millió 100 ezer forintos jövedelemre számíthatnak a 10 milliárd forintnál nagyobb éves forgalmú kórházak vezetői. A július közepétől betöltendő 35 főigazgatói

Négy év után, az ősszel távozik posztjáról Papp Magor, a Magyar Rezidensszövetség elnöke, aki jelenleg teljes erőbedobással háziorvosi szakvizsgájára készül. „Nem szerencsés, ha egy szövetség minden lépése hosszabb időn át egyetlen személy nevéhez kötődik” – mondta. A szentesi kórházban egyetlen osztályt sem kell bezárni az egészségügyi ellátórendszer átalakítását követően – nyilatkozta dr. Várkonyi Katalin főigazgató. Az intézmény – melynek hivatalos elnevezése nemrég Csongrád Megyei Dr. Bugyi István Kórházra változott – vezetője elárulta: ígéretet kaptak a műtőtömb fejlesztésére.

és 35 gazdasági igazgatói posztot 79-en, illetve 123-an pályázták meg, köztük a jelenlegi igazgatók több mint kétharmada. Elsősorban nem a fizetés miatt ilyen nagy az érdeklődés, az ugyanis nem tér el lényegesen az eddigiektől. Inkább a biztos jövedelem, és a hasonló álláshelyek szűkös száma magyarázza, hogy többszörös a túljelentkezés az állami kórházak igazgatói állásaira. A Világgazdaság úgy tudja, a jelentősebb fővárosi és a nagyobb vidéki intézmények különösen vonzóak, ezeknél a tízszeres túljelentkezés sem ritka, illetve több olyan jelentkező is van, aki 3-5 intézményhez is beadta pályázatát. (Világgazdaság)

TÖBBLETFORRÁST HOZHAT A KÓRHÁZAKNAK A VÁRÓLISTA Július elsején indul az országos online várólista-nyilvántartási rendszer, amelyen bárki nyomon követheti, hogy különböző műtétekre hányan várakoznak országszerte, az egyes térségekben, illetve adott intézményekben. Kiss Zsolt, az OEP stratégiai főosztályának vezetője elmondta: az új rendszer egyik legfontosabb eleme, hogy „a beteg választása az elsődleges, a beteget fogja követni a pénz”. Amikor az országos nyilvántartásban az látja majd az OEP, hogy példá-

ul gerincműtétre az egyik intézményben 50 nap a várakozási idő, míg egy másik intézmény listáján sokkal több beteg mellett 250 nap a várakozási idő, akkor „ahhoz az intézményhez teszik a kapacitást, amelyhez a betegek ragaszkodnak”. Az OEP által kezelt új rendszerben meg tudják majd nézni azt is, hogy a várólistán tartózkodás 250 napja alatt mennyit kellett a terápiára költeni, a betegnek mennyi fájdalomcsillapítóra, gyógyszerre volt szüksége, milyen krónikus ellátásban részesült, mennyi táppénzes napot vett igénybe. Az ezekre fordított költségeket összemérik a műtéti, illetve az annak elvégzéséhez szükséges költségekkel. A főosztályvezető szerint ennek eredménye az lehet, hogy az OEP-nek jobban megéri, ha az intézménynek a műtétek elvégzésére adnak többletforrást. Ahol több évet kell várakozni gerincműtétre, mert oda mennek a betegek, oda az OEP „átcsoportosítja a kapacitásokat, hogy ezek az egyenlőtlenségek megszűnjenek”. Mindeközben a várólista vezetésére vonatkozó alapszabályok nem változnak, ugyanakkor szigorúbb lesz a rendszer – mondta a főosztályvezető. Mint kifejtette: több intézményben azt tapasztalták, hogy eddig is precízen vezették az intézményi várólistákat, több helyen volt viszont példa arra, hogy a várakozó betegek sorrendjét nem szakmai indokok alapján változtatták meg. Több intézményvezető éppen ezért örül az új, transzparens rendszernek, amely a lehetőségét is kizárja, hogy az orvosok nem tisztán szakmai indokok alapján, hanem esetleg más érdekek, például hálapénz fejében soroljanak valakit előbbre a listán. Kiss Zsolt kiemelte: a kórházi informatikai rendszerekben az adatok már megvannak. Ezen nem kell alakítani, csak fel kell tölteni az országos rendszerre. Az intézményi várólista-vezetés továbbra is az intézmények feladata, nekik kell tartaniuk a kapcsolatot a betegekkel. (MTI)

ÉGER: NEMZETKÖZI BOTRÁNYT HOZHAT SZÓCSKA AKCIÓJA Az Országgyűlés egészségügyi bizottsága az ágazatban működő kamarák tisztségviselőit érintő módosító indítványt nyújtott be, amelynek értelmében már ez év október végéig újra kellene választani a köztestületi tisztségviselőket. Éger István véleménye szerint a javaslat „durva politikai beavatkozás a szükségszerűen önszabályozó szakmai kamarák

életébe, ami egy polgári demokráciában megengedhetetlen”. A MOK elnöke szerint „nyilvánvaló, hogy nem a bizottság, hanem egyértelműen Szócska Miklós egészségügyi államtitkár ténykedése rejlik emögött”. A javaslat értelmében az egészségügyben működő három – az orvosi, az egészségügyi szakdolgozói, valamint a gyógyszerészi – kamarából két elnök, plusz számos kamarai vezető „ki lesz rúgva” – vélekedett Éger István. Szerinte az, hogy már nem csak azokat nem lehetne újraválasztani, akik két egymást követő ciklusban vezetők voltak, hanem azokat is, akik 1994 óta valaha is tisztségviselői posztot viseltek, az „egyes személyek garantált kizárásáról szól”. Éger István megjegyezte: németországi útja során az orvosok világszövetségének főtitkárával is találkozott, aki szintén megdöbbenéssel fogadta a magyarországi terveket. Kitért továbbá arra, hogy az európai orvosok állandó bizottságának elnökét is szükségszerűen értesíti a fejleményekről, hiszen „az európai orvosi kamara” alelnöki posztját jövő januártól ő maga tölti be. A MOK elnöke bízik abban, hogy sem a kormány, sem Balog Zoltán, az egészségügyi ágazatot felügyelő újonnan megválasztott emberi erőforrás miniszter nem vállalja a módosítással együtt járó botrányt, és ha a kormány elé kerülne a javaslat, a kabinet ennek fényében dönt majd annak sorsáról. (MTI)

KAMARAI VEZETŐKKEL TALÁLKOZOTT BALOG ZOLTÁN Június elsején Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár az egészségügyi szakmai kamarák vezetőivel találkozott. A találkozón részt vett dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke és dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara vezetője. A megbeszélésen a felek egyetértettek abban, hogy a kamarák működésében fontos az átláthatóság, a tisztségviselők választási minimumfeltételeinek és az arányos képviseletnek a biztosítása, amely szempontokat a kamarák eddig is szem előtt tartottak. Kifejezték készségüket a további együttműködésre. A minisztérium vezetése vállalta, hogy az egészségügyi törvény módosítása során nem támogat olyan javaslatot, amely a jelenlegi kamarai vezetések mandátumát érintené. (Emberi Erőforrások Minisztériuma, Sajtó- és Kommunikációs Főosztály)

5 | Kórház 2012/5. KÓRHÁZ-HÍREK

A tapolcai kórház állami kézbe adásával senkit nem bocsátottak el; az intézmény hatszázmillió forintos pályázati pénznek köszönhetően fejlődik, új profilja a gyógybarlangra épülő légzésrehabilitáció lesz, 71 ágyon.

KÓRHÁZSZÖVETSÉG Kórház 2012/5. | 6

Három kiállítás a kongresszuson BANDULA ILONA

Ismét kezdhetnénk úgy a kongreszszusi beszámolót, hogy jubiláltunk. Tavaly a Kórházszövetség a szervezet megalapításának 80. évfordulóját ünnepelte, az idén a szervezet – 2011-től immár újra saját tulajdonú – Kórház című szaklapja lett 80 éves.

E

gy másik kerek évszám is kötődik a mostani rendezvényhez, bár ez inkább egy szűkebb-belsőbb kör számára fontos: a Magyar Kórházszövetség Elnöksége 10 éve döntött úgy, hogy a kongresszus szervezését rábízza egy olyan csapatra, melynek tagjai a kórházak munkatársaiból kerültek ki. Olyan csapat alakult ki, akik lelkesek, szolgálatkészek, kreatívak, és a rendezvényt magukénak érezve folyamatosan a minőség megtartására és fejlesztésére törekszenek, ezért a tapasztalatokat felhasználva képzik magukat. Arra törekednek, hogy ez a kongresszus az egészségügyben jelentős rangot vívjon ki magának, és minden résztvevője számára hasznos, eredményes és kellemes élményeket jelentsen, megelégedésükre szolgáljon.

A konferencia ünnepélyes fogadásának megnyitója Természetesen nem az évfordulók részleteivel szeretném untatni a Kedves Olvasót, hanem egy rövid visszatekintésre invitálom, felidézve a kongresszus fontosabb eseményeit. Az eddigieket felülmúlva az idén egyszerre három kiállítást is láthattak a résztvevők: a beszállító/szolgáltató cégek szokásos, de meg nem unható újdonság-bemutatóját, intézményi dolgozóink művészeti jellegű tárlatát, „Az egészségügy rejtett kincseit”, valamint „A múlt és jövő kórháza” című installációt. Ez

A kongresszuson kiosztott díjak 1. Életet adományozó kórház I. A Szegedi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet II. részlege II. A székesfehérvári Szent György Kórház III. Az egri Markhot Ferenc Kórház 2. Az egészségügy rejtett kincsei – kiállítók I. Krisztiánusz Mátyás (festmény) – Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház (Budapest) II. Velenczei Györgyi (saját készítésű szappanok) – Péterfy S. utcai Kórház (Budapest) III. Bakonyiné Tóth Anett (Állami Szívkórház Balatonfüred) és Erdeiné Törőcsik Katalin (Kenézy Kórház, Debrecen) 3. Év Kórháza 1. Nagykórház kategóriában: Zalai Megyei Kórház 2. Kiskórház kategóriában: Tüdőgyógyintézet, Törökbálint 4. Dr. Ajkay Zoltán emlékdíj dr. Tóth Gábor, „A Bajai Szent Rókus Kórház élete, avagy kalandtúra túlélésért II.” előadásával 5. LEG-ek kategória győztese az egri Markhot Ferenc Kórház az 1769. novemberben indított és a mai napig is kórházként működő épülete, mely a magyar orvosképzés első színhelyéül szolgált

utóbbi (a múlt gyógyító eszközei után) kompletten berendezett és felszerelt kórtermi és vizsgáló helyiségeken keresztül nyújtott betekintést a reményeink szerint a közeljövőben minden kórház számára elérhetővé váló gyógyító környezetbe. 2012. április 24.: A Szövetség Elnökségének és Vezetőségének programja már ezen a napon megkezdődött, hiszen a délutáni órákban állították össze a Közgyűlés elé terjesztendő Állásfoglalást. 2012. április 25.: A délelőtt még a kiállítói standok építésével-díszítésével, és az egész helyszínen az utolsó simításokkal telt, annak érdekében, hogy minden készen álljon a résztvevők méltó fogadására. 13 órakor dr. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke – ezúttal a konferenciateremben – hivatalosan is megnyitotta a kongresszust és a kiállításokat, majd a főtámogatók részéről rövid köszöntők hangzottak el, ezután a résztvevők közös látogatásra indultak a standok felé. Valószínűleg a kiállítók vendégszeretetének, a standokon bemutatott újdonságoknak és a viszontlátás örömének volt következménye a Közgyűlés mérsékelt látogatottsága, amely miatt az előre meghirdetett 14 óra helyett csak 14.30-kor vált határozatképessé a testület. A hivatalos napirendnek megfelelően az elnöki, pénztárnoki, ellenőrzőbizottsági beszámolók után betekintést nyerhettünk a kórházi LEG-ekbe, majd az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) ismertetőjéből értesülhettünk a szervdonációs és transzplantációs aktivitás 2011-es adatairól, utóbb pedig dr. Miskovits Eszter főigazgató asszony át-

• • • • • •

Kiállító/támogató: 52 630m2 Résztvevő: 930 fő „Az egészségügy kincsei”: 47 fő kiállító, 48 fellépő Múlt és jövő kórháza kb. 150 m2-en Közel 500 db szoba/éj igényünk volt A swinges estén 380 fő, a fogadáson 530 fő vett részt

adta a három kiemelkedő intézménynek az „Életet adományozó kórház” díjat. Az estét a gengszterkorszak Amerikájának díszletei között, korabeli ízeket felidéző vacsora mellett tölthettük el. A boákban és a tollas fejdíszekben pompázó hölgyek, csíkos öltönyös és kalapos urak közé megérkezett maga Al Capone és Nucky Johnson is, akik feleskették a népes családot a „tízparancsolatra”, és a megfelelő hangulat kedvéért alkoholreceptre kapható hangulatjavítóról is gondoskodtak. A táncművészek produkcióját a rendőrfőnök leleplező akciója szakította félbe, a rendőrök a szervezők egy csapatát magukkal is hurcolták, de a család lelkes segítőkészségének köszönhetően hamar öszszegyűlt a kiváltásukat szolgáló „óvadék”! A zenei aláfestésről pedig a swingműfaj

nagymesterei, a Swing Manouche zenekar tagjai gondoskodtak. 2012. április 26.: A szakmai programot az innovatív technológiák bemutatásával kezdtük, köztük kiemelten kezelve a telemedicina formáit és lehetőségeit. A délutáni órák már a Fórum jegyében teltek, majd Szócska Miklós államtitkár úr megérkezésével – Török Krisztina és Paller Judit főigazgatók társaságában – a közeljövő egészségügyi irányvonalait vitattuk meg a zsúfolásig megtelt teremben. Az utolsó gondolatokra csatlakozott a jelenlévőkhöz Cserháti Péter helyettes államtitkár is, hogy némileg más szemszögből is rávilágítson az elkövetkezendő időszak feladataira, lehetőségeire és korlátaira. Szócska Miklós államtitkár úr

meghatottan adta át az ajándékot „Az egészségügy rejtett kincsei – avagy az egészségügyi dolgozók kicsit másképp” kiállítói közül azoknak az egészségügyben szolgálatkész és áldozatos munkát végző dolgozónak, akiket a látogatók – a szavazatok alapján – a legötletesebb, legművészibb alkotóknak ítéltek. Az estét az immár hagyományos ünnepélyes fogadás keretében tölthettük, ínycsiklandó vacsora után, impozáns műsor hallgatásával. Intézményeink dolgozói mutatkozhattak be vendégeinknek dalművészeti, prózai előadói és táncos tehetségük oldaláról. Fellépőink egyikéhez csatlakozott Zsédenyi Adrienn sztárvendégünk, aki gyönyörű hangja mellett elbűvölő egyéniségével tette még kellemesebbé az estét. A műsort követően pedig a Tutti Frutti együttes mozgatta meg táncos kedvű résztvevőink minden izmát, az egészséges életmódra felesküdve. 2012. április 27.: Szakmai programunk a kórházak átalakításának témakörében zajlott. Átadásra kerültek az Év Kórháza pályázat díjai és az Ajkay Zoltán Emlékérem, valamint kihirdettük a LEG-ek győztesét is.

Új forgalmazónál a Belimed A MedNetwork Orvostechnikai Kft. tájékoztatása szerint 2012. június 1-től a Bozóki Zoltán által irányított MedNetwork Kft. képviseli – kizárólagos magyarországi forgalmazóként – a svájci Belimed Csoport kórházhigiénés termékskáláját. A korábban a svájci Belimed Sauter AG leányvállalataként működő Belimed Infection Control Kft., korábbi nevén Sanamij Budapest Kft. végelszámolással megszűnik, szerződésállománya és kötelezettségei a Bozóki Zoltán által irányított és tulajdonolt MedNetwork Orvostechnikai Kft.-re szállnak. – Mit vesznek észre a változásból a cég központi sterilizáló rendszereket működtető kórházi és szakrendelői partnerei? – tettük fel a kérdést a MedNetwork Kft. ügyvezető igazgatójának. – Reményeink szerint a frissességet és a lendületet – válaszolta Bozóki Zoltán. – A megbízhatóság változatlan értékünk marad. A hosszú évek óta a Sanamij, majd Belimed termékekkel foglalkozó szerviz- és adminisztratív csapat változatlan marad: Márton Lász-

ló és Thieme László szerviztechnikusok, valamint Perlingerné Veress Gizella irodavezető a MedNetwork munkatársaként folytatják tevékenységüket. Bár a két évvel ezelőtti névváltást követően Magyarországon nem ért el jelentősebb sikereket, Európában meghatározó piaci pozíciót tölt be a svájci Belimed cég, központi sterilizáló rendszereivel és műszermosó automatáival. A Belimed márka magyarországi képviseletét a Johnson&Johnson sterilizálási üzletágánál eltöltött másfél évtizedes, magyarországi és nemzetközi karriert követően felvállaló szakember úgy véli, a nemzetközi szinten sikeres cég a magyar egészségügy számára is korszerű, tartós és költséghatékony kórházhigiénés, infekciókontroll és sterilizálási megoldásokat kínál, így kiválóan illeszkedik a közeljövőben megvalósuló, uniós finanszírozású, minőségi kórházi projektekbe. – Nemzetközi tapasztalataim alapján is, az infekciókontrollal foglalkozó magyar szakemberek számára olyan korszerű és megbízható megoldásokat kell nyújtani, amelyek megteremtik a XXI. századi kórházhigiénés tevé-

Bozóki Zoltán kenység alapjait – vélte Bozóki Zoltán, aki hozzátette: „június folyamán veszik fel a kapcsolatot összes régi és új intézményi partner vezetőivel és kórházhigiénés munkatársaival, hogy bemutassák megújuló infekciókontroll stratégiájukat. Ennek része az automata endoszkóp-tisztító és -fertőtlenítő gépek Magyarországon is piacvezető gyártójának számító Wassenburg cég is, így az endoszkópia és a központi steril minden igényszintjére tudnak korszerű, validált megoldást nyújtani.”

7 | Kórház 2012/5. KÓRHÁZSZÖVETSÉG

Néhány számadat a rendezvényünkről


Az új struktúra július elsejei indulásáig sűrű a menetrend SÁNDOR JUDIT

Sok kreatív ötlettel és megoldással találkoztak az intézmények átvételekor, amelyet azonban nem ítél el a szakállamtitkárság, ugyanis a menedzsmentek láthatóan a dolgozóik megtartására és kórházuk túlélésére törekedtek, fogalmazott Szócska Miklós a Magyar Kórházszövetség XXIV. Kongresszusán.

A

Magyar Kórházszövetség kongresszusa mindig egy összegzés, éves elszámolás, fogalmazott Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a tanácskozás április 26-i szakmai fórumán, amelyet hatalmas érdeklődés kísért. „Addig azonban most nem megyünk haza, amíg nincsenek kérdések” – utalt a résztvevők derültségét kiváltó felvezetésében a tavalyi, kérdés nélkül zárult szakmai fórumra, amelyet a sajtó vegyes kritikával illetett. „Rajtunk az evolúció dolgozik”, bármilyen nehéz körülmények között meg kell találni a kiutat. Megérti az ágazatban dolgozók panaszát, de most dől el, ki bírja tovább, fogalmazott a küzdésre többször is buzdító államtitkár. A nemdohányzók védelméről készült törvényt sikerként könyvelte el, akárcsak a népegészségügyi termékadót, amelyről azt mondta: bár nem volt egyszerű az NGM nevű tehenet megfejni a népegészségügyi termékadóért, mégis az eredmény azt mutatja, kapott annyi prioritást a kormányzatnál az egészségügy, hogy célzott adóhoz jusson a válságos gazdasági környezetben. Ugyan kismértékű a forrás, de a béremelés első lépéseként használják fel az ágazatban a tervezett 15 milliárd forintot. A termékadó elindított a gyártók körében kedvező lépéseket, kevesebb a cukor, a só az ételekben, a gyártók jobban odafigyelnek ezekre. A táplálkozás mellett a mozgás is fókuszba kerül idén, mert álláspontja szerint vissza kell vezetni a mindennapi életbe a depresszió, az oszteoporózis „ellen” – ezért az idősebb korosztálynak is programot

Szakmai fórum a XXIV. kongresszuson hirdetnek. Indul a méhnyakrák-szűrő program, amelyben a védőnői hálózatra támaszkodnak. Az elképzelések felsorolásában beszélt arról, hogy szeretne egy jól működő egészségügyi rendszert, amelyben motivált, jól megfizetett dolgozók gyógyítanak, de mint hangsúlyozta: nem ígéri túl magát, nehogy alulteljesítsen. Az intézmények átvételekor nagyon sok kreativitással, jogi és gazdasági ötlettel találkoztak, amelyekkel a menedzsmentek a túlélésre törekedtek. Ezek a taktikai elemek álláspontja szerint nem „sötét üzelmet” céloztak, hanem nehéz helyzetben keresték az intézményvezetők azt a társasági formát, közreműködői lehetőséget, amellyel meg tudták tartani embereiket, eredményeket tudtak elérni. Az átvétellel végre transzparens módon egységes rendszerstratégia, feladatmegosztás, kapacitásszabályozás alakul ki, egyértelművé válnak a diagnosztika és az ellátás szintjei. Szükség van mindehhez egy kórháztörvényre, amely szabályozná, hogyan működhetnek egységesen az intézmények: ez mindenképpen valamilyen új közintézményi forma lehet majd, amely a közszolgálati tevékenység jellegét szektorsemlegesen tükrözi, fogalmazott, jelezve, hogy erre egy éven belül szeretnének sort keríteni. Ennek kapcsán sokadszorra leszögezte, nincs privatizációs szándék az államosítással. A központosított közbeszerzést pedig fokozatosan alakítják ki a különböző (országos, térsé-

gi, helyi) szinteken. Ezzel véget vetnek az „informális motivációból” végrehajtott beszerezéseknek. A közös közbeszerzésekkel elérhető megtakarításoknak az intézményeknél kell maradniuk, és elsősorban a munkaerő megtartását kell szolgálniuk. Az első körben átvett kórházak főigazgatói pályáztatása kapcsán úgy vélte, jobb minél előbb túlesni rajta. Természetes a tulajdonosváltással együtt járó megújítás, ami nem manipulatív lépés, nem akarják kiszolgáltatott helyzetbe hozni a vezetőket, és semmiképpen nem tisztogatás, odafigyelnek ezután is vezetőiket jelölő vagy megválasztó közösségek véleményére. Nem az üresen álló műtőket akarják fűteni, korszerű, innovatív ellátási modelleken dolgoznak a munkatársai. El kell szakadni a kórházközpontú, a kórházakat totemként kezelő gondolkodásmódtól, fogalmazott. A sokat emlegetett 100 milliárd forintos önkormányzati-tulajdonosi támogatás állítása szerint csak mítosz, ugyanis csupán 6,4 milliárd forintos helyhatósági forrást találtak az átvételkor, miközben ezzel szemben 4 milliárdos volt a kivonás, jellemzően a gazdasági társasági formában működő kórházaknál. Úgy vélte, ezért is jobb lesz a koordinált, egységes állami irányítás. A fenntarthatatlanul bevállalt új járóbeteg-szakellátóknak azt üzente, vállalják fel az egészségfejlesztési tevékenységet. Az ágazatba továbbra is jelentős uniós forrás

Éger István, a MOK elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy míg az alapellátásban dolgozó szakdolgozók a jogszabályok betartása miatt eséllyel megkapják a közalkalmazotti bért, addig az őket alkalmazó háziorvosnak csak töredékbér jut, ezért

Az államosítás második köre 2012. május 1-jével állami tulajdonba kerülő egészségügyi intézmények 1. Bajai Szent Rókus Kórház 2. Kalocsa Városi Önkormányzat Kórház-Rendelőintézete 3. Kiskunfélegyháza Városi Kórház-Rendelőintézet Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ 4. Kiskunhalas, Semmelweis Halasi Kórház Nonprofit Kft. 5. Mohács Város Kórház és Rendelőintézet 6. Siklósi Kórház Humán-Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. 7. SzigetvárMed Nonprofit Kft. 8. Komlói Egészségcentrum Nonprofit Kft. 9. Orosháza, Városi Önkormányzat Kórháza 10. Békéscsaba, Réthy Pál Városi Kórház-Rendelőintézet 11. Edelény, Koch Róbert Kórház és Rendelőintézet 12. Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Erzsébet Kórháza 13. MISEK Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktató Kórház Nonprofit Kft. 14. Hódmezővásárhely, Erzsébet Kórház-Rendelőintézet 15. Mór, Városi Kórház-Rendelőintézet 16. Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet Dunaújváros 17. Csorna, Margit Kórház 18. Mosonmagyaróvár, Karolina Kórház-Rendelőintézet 19. Sopron Megyei Jogú Város Erzsébet Oktató Kórháza 20. Berettyóújfalu, Gróf Tisza István Kórház 21. Hatvan, Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet Nonprofit Közhasznú Kft. 22. Karcag, Kátai Gábor Kórház 23. Mezőtúr Városi Kórház-Rendelőintézet Egészségügyi Szolgáltató Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. 24. Jászberény, Szent Erzsébet Kórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. 25. Kisbér, Batthyány Kázmér Szakkórház és Rendelőintézet 26. Komárom, Selye János Kórház 27. Tata, Árpád-házi Szent Erzsébet Szakkórház és Rendelőintézet 28. Balassagyarmat, Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet 29. Margit Kórház Pásztó 30. Vác, Jávorszky Ödön Városi Kórház 31. Cegléd, Toldy Ferenc Kórház Nonprofit Közhasznú Kft. 32. Marcali Városi Önkormányzat Kórház-Rendelőintézet 33. Siófok Város Kórház-Rendelőintézete 34. Kisvárda, Felső-Szabolcsi Kórház 35. Bonyhád, Városi Kórház-Rendelőintézet 36. Dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Nonprofit Kft. 37. Celldömölk, Kemenesaljai Egyesített Kórház 38. Körmendi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. 39. Körmendi Vagyongazdálkodási és Ingatlanhasznosítási Korlátolt Felelősségű Társaság 40. Ajka, Magyar Imre Kórház 41. Pápa, Gróf Esterházy Kórház és Szakambulancia

foglalkozás-egészségügyi és más szakértői tevékenységből pótolják ki a veszteséges praxisukat. Szócska felsorolása szerint közel tízmilliárd forint pluszforrás jut az alapellátásba: 2011 végén kétszázezer forintot kaptak a háziorvosok praxisonként,

42. Tapolcai Kórház Egészségügyi Nonprofit Kft. 43. Keszthely, Városi Kórház 44. Nagykanizsa, Kanizsai Dorottya Kórház 45. Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft. 46. Szarvasi Szakorvosi Egészségügyi Szolgáltató Kft. 47. Kapuvár, Lumniczer Sándor Kórház-Rendelőintézet 48. Kunhegyes, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egészségügyi Szolgáltató Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. 49. Oroszlányi Szakorvosi és Ápolási Kft. 50. Dorogi Szent Borbála Szakkórház és Szakorvosi Rendelő Kht. 51. Nagykőrös Város Önkormányzat Rehabilitációs Szakkórháza és Rendelőintézete 52. Veresegyház, Misszió Egészségügyi Központ Nonprofit Kft. 53. Sárvár Önkormányzati Kórház 54. Zirc Városi Erzsébet Kórház-Rendelőintézet Azon egészségügyi intézmények, amelyek által az átvett feladat ellátásához használt, önkormányzati tulajdonban lévő vagyon 2012. május 1-jén állami tulajdonba kerül 1. DE OEC Kazincbarcikai Kórház Nonprofit Kft., Kazincbarcika 2. Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancia, Budapest 3. Emberbarát Alapítvány Alkohol-Drogrehabilitációs Intézete, Budapest 4. Sirály Egészségügyi és Szociális Szolgáltató Kht., Csákvár 5. Hospit Kkt. Ápolási Intézet, Hajdúnánás 6. Bugát Pál Kórház Eü. Nonprofit Kft., Gyöngyös 7. NagyatádMed Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft, Nagyatád 8. Palotahosp Kft, Várpalota 9. Almási Balogh Pál Kórház Egészségügyi és Szolgáltató Nonprofit Kft., Ózd 2012. január 1-jén állami tulajdonba került egészségügyi intézményekhez tartozó, azon települési önkormányzati tulajdonban lévő vagyon, amely 2012. május 1-jén kerül állami tulajdonba 1. Egészségügyi Holding Nonprofit Zrt. Mátészalka Területi Kórház, Nyíregyháza 2. Önkormányzati Egészségügyi Holding Zrt. Kenézy KórházRendelőintézet Egészségügyi Nonprofit Kft., Debrecen 3. Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt., Veszprém 4. Dr. Bugyi István Kórház, Szentes 5. Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, Szeghalom 6. Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, Budapest 7. Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak, Budapest Forrás: Magyar Közlöny 51. szám


áramlik, immár az Új Széchenyi-tervben. A beteg tudni fogja, hová kell mennie, a koncentráció a jobb betegellátást fogja szolgálni, folyik a tevékenységalapú finanszírozás kialakítása, amelynek lényege, hogy a beteget kövesse a finanszírozás.


az indikátorkeret milliárdosra emelkedett, eszközfinanszírozást igényelhetnek, praxiskezelő alapot hoztak létre háromszázmillió forintért. És nincs vége, tette hozzá azzal, hogy persze mindent be lehet úgy állítani, hogy nincs, (neki sincs,) ám az államtitkár úgy érzi, hogy a túlélést nem ez segíti. Még ha a forrás kevés is, de legalább van, miközben a gazdasági világégés országokat sodor el. Gondolatmenetét folytatva, úgy vélte, „évtizedeken át megalázták a szakmát, a bulvármédiában kiszerkesztették az orvost, az ápolót, belenyomták a vécécsészébe a szakma fejét. Most van egy olyan vezetés, amely szóba áll, korrektül szolgál, mégis folyamatosan a depresszióval és a politikai manipulációval kell küzdenie. Abszolút derűvel veszem fel ezzel a versenyt, a kollégáknak is azt üzenem, van értelme küzdeni, a betegeknek hivatástudattal rendelkező orvosokra van szükségük”. Török Krisztina, a GYEMSZI főigazgatója többek között elmondta, interaktív kapcsolatot szeretnének kialakítani a kórházakkal, dolgoznak a térségi egészségszervezők, amelyek a GYEMSZI kinyújtott karjai. Fenntartóként a költségvetésük 45 százalékát forgatták vissza az egészségügybe, például mentőautó-beszerzéshez, sürgősségi kialakításához járultak hozzá. Egymilliárd forintos vis maior alapot kívánnak létrehozni az intézmények akut kiadásainak fedezetére. Elismerte, hogy az egymilliárd kevés a 6,4 milliárd forinthoz képest, de elindul ez is, a felmérésük szerint 23-24 milliárd forintos igény született. Lesz országos főápoló, méghozzá a GYEMSZI szervezetében. Így alakul a menetrend Az elkövetkező időszak feladatairól Cserháti Péter helyettes államtitkár adott részletes és nagyon sok hasznos információt a jelenlévő intézményvezetőknek. Elmondta, tartanak az egyeztetések a szakmai tagozatokkal a progresszivitási szintekről, kapacitásokról. Ilyen területek a pszichiátria, addiktológia (kapacitások), kardiológia (szintek), gyermekgyógyászat, neonatológia (szub-entitások, PIC, gyermekintenzív), traumatológia, ezen belül

kézsebészet, illetve sebészet, idegsebészet (szintek), gasztroenterológia (szintek), plasztikai és égéssebészet (kapacitások), bőrgyógyászat, aneszteziológia és intenzív terápia, tüdőgyógyászat, belgyógyá-

A kiskórházak közül a törökbálinti lett az Év Kórháza szat, endokrinológia, diabétesz és anyagcsere-betegségek, geriátria (kapacitások). Az új struktúra kialakításának ütemezése az alábbiak szerint alakul: a már ismert, május elsejével bekövetkező államosítás után május 15-ig jelenik meg a kórházak életét alapvetően meghatározó új minimumrendelet (a Magyar Közlöny 64. számában található – a szerk). Négy hónapot kapnak arra az intézmények, hogy nyilatkozzanak: megfelelnek-e az előírásoknak. A „színvallás” egy sablon alapján történik majd, s az ott leírtakat a hatóság (ÁNTSZ) bármikor ellenőrizheti. Az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) május végén hozza meg az intézményekre vonatkozó határozatait: ezek megszabják az egyes kórházak kapacitását, területi ellátási kötelezettségét és a kórházban végzett ellátások progresszivitási szintjét. Az OTH határozata képezi alapját az új finanszírozási szerződéseknek, amelyeket július elsejéig köt meg az OEP az egyes kórházakkal.

A külföldön dolgozó orvosok 25 százaléka egyáltalán nem tervezi azt, hogy hazatér, 64 százalékuk pedig nem gondolja azt, hogy a következő öt éven belül hazatelepül – ismertette a kongresszuson egy általa végzett, nem reprezentatív felmérés eredményét dr. Mayer Ákos, a budapesti, Terézvárosi Egészségügyi Szolgálat igazgatója. 2011. március és 2012. január között, 104 orvos körében végzett kutatása szerint az alacsony bér, a társadalmi megbecsültség hiánya és a hálapénz orvosok közti aránytalansága ösztönözte Magyarország elhagyására a megkérdezetteket, akik negatívumként említették, hogy a kórházakban még ma is feudális hierarchia uralkodik.

Az orvosszakmai és tárgyi minimumfeltételekről a kongresszus idején szakmai kollégiumi egyeztetés folyt. A helyettes államtitkár jelezte, hogy gondot jelent a TEK-beosztás és a finanszírozás összekapcsolása. A finanszírozásban a feladatarányosságra törekszenek, de ez még csak tervek szintjén létezik. Beszélt arról, hogy az országos várólistát az OEP tölti fel az intézményi várólisták alapján, az országos adatbázis igazából csak jövőre fut élesben. Sűrű időszak előtt állnak, de nem reménytelen a július elsejei időpont az új struktúra indulásához, mondta végszavában. (Cserháti Péter – a hallgatóság szerint végre – konkrétumokat tartalmazó előadásának prezentációja az ígéretek szerint felkerül a Kórházszövetség honlapjára is.) Tíz-tizenkét milliárdot kell visszafizetniük Bár nem sok intézményt érint, nincs jó üzenete a konszolidációs források visszafizetési kötelezettségének, fogalmazott Varga Ferenc, a kórházszövetség volt elnöke a fórumot követő sajtótájékoztatón. A jelenlegi elnök, Rácz Jenő becslése szerint 10–12 milliárd forintra tehető az összeg, s akad olyan kórház, amelynek milliárdos tételben kell visszaadnia a pénzt. Lényegében három út áll az érintett intézmények előtt: az egyik, hogy visszafizetik a pénzt, amire – Velkey György jelölt elnök szerint – kevés az esély május 20-ig, hiszen a kórházi kaszszák addigra kiürülnek, de ez nem is igazán jó az ágazatnak, ugyanis a pénz ez esetben nem az E. Alapba folyik vissza. A leginkább járható és kívánatos útnak a másik, az OEP-es finanszírozás csökkentése tűnik, mert így legalább a kasszában marad a pénz. Ezen variáció szerint az OEP jogosult a visszatérítendő támogatási összeget levonni az egészségügyi szolgáltató részére esedékes június havi finanszírozási összegből. Ha tovább húzzák az időt az intézmények, és év végén adják vissza a „kölcsönt”, akkor kétszeres kamatot is kell fizetniük. Mint Török Krisztina, a GYEMSZI főigazgatója hangsúlyozta, a konszolidációs pénz felhasználását, illetve visszafizetését a KEHI minden kórházban ellenőrizni fogja. A főigazgató jelezte, hogy a GYEMSZI alá tartozó kórházak a legoptimálisabb megoldást választják majd szakreferenseikkel egyeztetve. Az egészségügyi államtitkár még a fórumon azt hangsúlyozta: szeretné elérni, hogy a befolyt összeget pályázattal visszakapják az intézmények a struktúraváltást segítő fejlesztési céljaikra.

A MAGYAR KÓRHÁZSZÖVETSÉG KÖZGYŰLÉSE

A

Magyar Kórházszövetség változatlanul fenntartja véleményét, hogy a jelenlegi ellátórendszert a rendelkezésre álló erőforrásokból a szakmai előírásoknak megfelelően az érvényes szolgáltatási csomaggal működtetni nem lehet. Az elmúlt évben tevékenységünk egyik prioritása az ismételten felhalmozódó adósság kezelése volt. Jelentős eredménynek tartjuk, hogy az ágazat vezetésével és a társszervezetekkel együtt elértük, hogy az E. Alap relatív szufficitje az ágazatban maradt, és ennek segítségével a kritikussá vált likviditási problémát kezelni tudtuk. Fenntartjuk azon véleményünket, hogy a lejárt határidejű számlák kifizetésére kapott juttatás a Nemzetgazdasági Minisztérium sajátos értelmezése szerinti, és ennek következtében annak számos intézménytől elvárt, kamattal terhelt visszafizettetése elfogadhatatlan döntés, melynek a kórházak számára rossz üzenete van. Szintén fenntartjuk véleményünket, hogy az ad hoc finanszírozási kiegészítések a pillanatnyi túléléshez voltak elegendőek, de az újabb adósság felhalmozódását nem tudják megakadályozni. A struktúraátalakításból várható megtakarítások az idei évben biztosan nem jelentkeznek. A béremelések fedezetlensége, az inflációs hatások kompenzálatlansága, az ÁFA-emelés ellentételezésének hiánya az elmúlt évinél is hamarabb fognak működési zavarokat okozni. Az elmúlt évekhez hasonlóan többlet működési források nélkül nem garantálható a kórházak működőképességének megőrzése. A másik kritikus pontnak – és így tevékenységünk fókuszának – a HR-krízist tartottuk. Szintén közös ágazati sikerként könyvelhetjük el, hogy mind az elmúlt év végén, mind az idei első negyedév végén sikerült az akut összeomlást elhárítani. Mostanra egyértelmű, hogy a béremelésekhez szükséges többletforrás nem az ágazaton kívülről érkezett, így annak „kigazdálkodása” az amúgy is feszült ágazati költségvetésre hárul. Az elvándorlást sem az orvosok, sem a szakdolgozók, sem a mű-

szaki-gazdasági területen dolgozók oldaláról nem sikerült megakadályozni, így az egyes kórházak folyamatos létszámhiánynyal kénytelenek szembenézni. A kórházak állami kézbe vétele feszített munkatempót írt elő az intézményi menedzsment, az adatszolgáltatásban és az átadás-átvételben érintett valamenynyi munkatársunk számára. A feladatot kisebb zökkenőkkel sikerült végrehajtani, ugyanakkor jelezni kell, hogy az intézmények részére előírt adatszolgáltatási idők gyakran végrehajthatatlanul rövidek, ezzel ellentétben a központi döntéshozatal meglassult. Változatlanul fenntartjuk azon véleményünket, hogy a kincstári rendszer bevezetése nehezíti az intézmények gazdálkodását, és eközben többletkiadásokat

Közgyűlés az MKSZ-konferencián generál, így ennek újragondolását tartjuk szükségesnek. A városi kórházak állami átvételére rendelkezésre álló időt a tapasztalatok alapján szűkösnek gondoljuk. A struktúraátalakítás, a kapacitások átrendezése, a területi ellátási kötelezettség módosítása, a progresszivitási szintek meghatározása és intézményekhez rendelése, a minimumfeltételek kialakítása és a finanszírozás megváltoztatása számos anomáliát vetített fel. Ez azt bizonyítja, hogy azok az eredeti határidőre nem valósulhatnak meg, így az ezen a területen tervezett megtakarítások sem reálisak. Az észrevételek alapján

megismert módosító javaslatok egyelőre nem képeznek koherens rendszert, így tudomásul vesszük a határidők meghosszabbítását. Egyben felajánljuk segítségünket a szükséges további egyeztetésekben. Ahogy már az előző kongresszusi állásfoglalásunkban is jeleztük, az ilyen horderejű változtatások közepette a vezetői állások teljes körű pályáztatását indokolatlannak, ugyanakkor kockázatosnak tartjuk. Változatlanul az a véleményünk, hogy akár ágazati, akár intézményi szinten a vezetőváltás most több negatív következménynyel járna, miközben pozitív eredménnyel nem kecsegtet, ezért felesleges, a rendszer bizonytalanságát fokozza, ugyanakkor energiát von el halaszthatatlan feladatok elvégzésétől. Megállapítható, hogy az ágazat szereplőinek megfeszített közös munkája révén a válság közepette jelentős eredményeket értünk el az akut krízishelyzetek megoldásával, de ezekkel magát a válságot nem tudtuk megoldani. Szükségesnek tartjuk, hogy a lakosságnak szóló kommunikációban ez egyértelműen megjelenjen annak érdekében, hogy az orvos-beteg találkozáskor a teljesíthetetlen elvárások helyett az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők és az ellenőrzéseket végző hatóságok is a gazdasági lehetőségekkel arányos ellátást várjanak el. A Magyar Kórházszövetség tudomásul veszi, hogy az ágazat lehetőségei a jelenlegi gazdasági mozgástérben erősen behatároltak, és ez a helyzet erőteljesen veszélyezteti a teljes egészségipart is. Egyetértünk azzal, hogy a jelenlegi struktúra és működés területén további markáns változtatások szükségesek. Ismételten megerősítjük, hogy ezekben a folyamatokban konstruktív partnerként kívánunk együttműködni. Továbbra is fenntartjuk azon véleményünket, hogy a gazdaság fellendülése és a társadalom stabilizálódása nem képzelhető el egy biztos alapokon álló egészségügy és a jelenleginél egészségesebb lakosság nélkül, ez pedig a jelenlegi forrásokból nem garantálható.


A Magyar Kórházszövetség 2012. április 25-i Közgyűlésének állásfogalása

AKTUÁLIS Kórház 2012/5. | 12

Az „egész”-ség civilizációja KRASZNAI ÉVA

Zajlik a kórházak átvételének második hulláma, a cél egy erősen központosított közellátási rendszer kialakítása. Mennyire felel ez meg a korszerűség elvárásának? Vagy valamilyen sajátos magyar úton járunk? – tudakoltuk dr. Oberfrank Ferenctől, a MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet ügyvezető igazgatójától.

A

nagy változások közepette kicsit hajlamosak vagyunk szem elől téveszteni a külső környezetet, pedig az is erőteljesen hat ránk. A válság hatására egyáltalán nem csak a dezintegráció erői aktivizálódtak, hanem az integráció erői is. Merkel kancellár például kijelentette, hogy napirendre kell tűzni az EU-tagállamok szociális biztonsági rendszereinek az egységesítését. A közelmúltban az Economist Intelligence Unit publikált egy izgalmas felmérést az európai egészségügy jövőjéről. A szakértők döntéseket várnak az egészségügy európai célmodelljével kapcsolatban. Az egészségügyi rendszer kulcskérdéseit kulcsszavakban így látják: köz- vagy magán? Nemzeti vagy összeurópai? Proaktív vagy reaktív? Akár a Magyar Kórházszövetség szakértői is írhatták volna. – Milyen trendek érvényesülnek Európában és hogyan viszonyul ehhez Magyarország? – Eltérő mértékben, arányokban és ütemben, de mindenütt jellemző az egészségre fordított összkiadások növekedése, ugyanakkor a közforrások csökkenése. Ez kikényszeríti a „reformokat” – a politikailag érzékeny rangsorolást, racionalizálást, konszolidálást. Mindenütt fontos feladatként fogalmazódik meg a „kapuőrzés” és az ellátás koordinálása. Felismerésből elvárássá érett a megelőzés. Összeurópai jelenség a kormányzati fejlesztési és allokációs döntések tényekre, adatokra alapozása, a fokozott központi információés adatigény. Jogilag és intézményesen is növekszik a személyes felelősség az egyéni egészségi állapotért, a kezelésekkel, az ellátások igénybevételével kapcsolatban. Erős törekvés az egészségügyi ellátás bürokráciájának mérséklése, az egész-

ségpiac liberalizálása. Európai Uniós és tagállami kormányzati szinten is megfogalmazódott a K+F+I források növelése, amit az egyéni terápiás eredményesség, a populációszintű egészségnyereség és az EU versenyképessége szempontjából egyaránt kiemelkedően fontosnak látnak a döntéshozók és az érintett szakértők is. – Ezek általánosságok, de hogyan tudatosul mindez a hazai egészségügy szereplőiben? – Valamennyi trend Magyarországon is érvényesül, akár felismerjük az összefüggéseket, akár nem. A kormányzati szint ezzel folyamatosan szembesül, mert – ha más nem – az EU-s intézményrendszer ezzel rendre szembesíti. Fontos lenne, hogy az egészségügyi rendszer valamennyi szereplője a maga szintjén kiépítse saját kapcsolatrendszerét, kommunikációját. Ezt segíteni, ösztönözni kellene. Sajnos ez még a szakmai szervezetek, orvostársaságok szintjén is nehézségekbe ütközik, nemhogy a betegszervezetek szintjén. Szerencsére az internet nagyon sokat segít, bár a nyelvi akadályok még erősek. Mindez nem öncélú: az európai ideál az, hogy mindenütt jó minőségben elérhető legyen az, ami egy európai ember jogos igénye, szükséglete. Ennek eléréséhez ma már nem elegendőek a nemzeti fórumok, mechanizmusok. Egyes politikusok képesek elhomályosítani és eltorzítani az európai együttműködés valódi lehetőségeit és tétjeit, de ebbe ne törődjünk olyan könnyen bele. – Elemi nehézségekkel küzdenek az intézmények és az emberek is, hogyan gondolhatnának komolyan valamiféle európai összefogásra? – A jövő európai egészségügye, egészségügyi ellátása akkor is formálódik, ha nem tudunk róla, és nem keressük meg benne a helyünket. Nagyon is kézzelfoghatóan, nem a minisztériumokban. A szükségletek, igények ma már nem csak az elégedetlen és keresett egészségügyi dolgozókat, de mindenkit túlvezetnek a nemzeti határokon, legfeljebb nem mindenki tudja megengedni magának, hogy külföldön vegyen igénybe szolgáltatást. De ez is változhat: eljöhet az az idő, hogy külföldi szolgáltatók megfizethető költségekkel kínálnak ellátásokat egyre szé-

lesebb betegkörnek, és kilobbizzák az ezt akadályozó nemzeti szabályozások lebontását. A minőségi ellátás legfontosabb garanciája nem a felvilágosult politikus, vagy a jó közigazgatás és költségvetés, hanem az igényes, egészségtudatos társadalom, gazdaság és szakembergárda, akik együttesen nyomást gyakorolnak a döntéshozókra. – Ma az ellátás központosítását látjuk, valamiféle nemzeti egészségügyi szolgálat szerveződik… – Világtendencia, a tudományos és technológiai fejlődés természetéből adódik, hogy a nagy szervezettséget, szakértelmet, sok erőforrást és költséget igénylő ellátásokat központosítják. Ez a központosítás nem állhat meg nemzeti szinten. Ma is felvethető az országok közötti regionális, sőt az összeurópai szintű munkamegosztás. Ezt segíti elő a magyar EU-elnökség alatt elfogadott direktíva is. Magyarországnak ki kellene gondolnia, hogy mely ellátások, technológiák esetében van esélye európai regionális vagy páneurópai központtá válni. Itt számolnunk kell azzal a sajátossággal, esetleg előnnyel, hogy tartósan az EU „határországa” leszünk. Ezt nem csak felülről, de az intézmények, szakmák részéről is kezdeményezni, szervezni lehetne. – A válság megrázta Európát, egyesek katasztrófa-forgatókönyvvel számolnak. Nem vesztette el aktualitását az egységes európai egészségügyi ellátás víziója? – Mindig voltak, akik megijedtek, s még többen, akik figyelmet, üzletet reméltek maguknak a zavarból. Tagadhatatlan, hogy több lehetséges forgatókönyvvel számolhatunk, s végül ezek valamilyen variációja fog megvalósulni. A „tiszta” szcenáriók egyike a technológia diadala, ennek mind az intézményeken kívüli, lakóhely-közeli, mind az intézményen belüli ellátások a kedvezményezettjei lesznek. A következő az „Egységes Fehér Európa”, azaz harmonizált-racionalizált egészségügyi ellátás. Reális „a jólét minden előtt” mottójú változat, ahol elsőbbséget kapnak az intézményen, szervezett, centralizált egészségügyi rendszeren kívüli szolgáltatások. Lehetséges az „Elsőbbséget a hátrányos

megfelelően szervezett, ezért nem betegállományba mennek, hanem egyszer csak meghalnak. A társadalom pedig nálunk nem rendelkezik megfelelő képességekkel és hajlandósággal, hogy a terhekből nagyobb arányban vállaljon magára, ezért olyan feladat is szakintézményekbe kerül, amit nem tud megfelelően ellátni.

– Az állami központosítás hogyan fér meg ezekkel a lehetőségekkel? – Magyarország nem függetlenítheti magát a kontextusától, de rendet kell tennie a saját háza táján. A helyzetet jól jellemzi, hogy egy kb. 2,5 milliárd forint éves bevételű magyar kórház 600 milliót meghaladó adósságát mintegy két év alatt a harmadára lehetett csökkenteni politikai védelemben végrehajtott racionalizálással és szakmai rendbetétellel, a kórház szakszerű működtetése mellett. A kormány határozott programot hirdetett meg, de olyan soktényezős, dinamikusan változó a rendszer, hogy hosszabb távon nem lehet diktálni. Mindenkit partnernek tekintve kell informálni, szükséges kommunikálni, egyeztetni és egyezkedni, rugalmasan korrigálni. A legközpontosítottabb rendszer sem lehet életképes a jó kezdeményezések, modellek ösztönzése, befogadása, támogatása nélkül. Mindezt ma már semmiképpen sem elég csak nemzeti szinten gyakorolni.

– Vajon sorsdöntő-e ez az információ? – Még sok érdekes információ kiolvasható ezekből az összehasonlító vizsgálatokból, jó volna hazai forrásokkal egybevetni őket. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy az európai és a globális stratégák elemzik ezeket az információkat és levonják a következtetéseket, amiből döntések következnek. Ide befektetek, oda nem. Ide stratégiai bázist telepítek, hídfőállást építek ki, oda csak egy lerakatot helyezek…

– Az állami szervek hihetetlen mennyiségű adatot kérnek be az intézményektől, az államtitkár minden közszereplésekor megidézi Katéter Mónika szellemét, bár még nem sokan találkoztak vele. Mi az igazi jelentősége annak, hogy egyszer majd jó minőségű, elérhető adataink lesznek? – Felelőtlenség bármilyen döntést hozni valós, objektív helyzetismeret nélkül és a beavatkozások hatását is követni kell. A közelmúltig sem a tudománynak, sem a szakmának, sem a közigazgatásnak vagy politikának nem voltak tényadatai, amikre alapozhatott volna. Ez tarthatatlan. Mintha a pilóta vakon vezetné a repülőt. – És mi következik az adatokból? – Intézményi szinten nyilvánvaló, hogy ha a rossz döntéseknek van következménye, akkor törekedni kell a jó döntésekre, amihez tényadatok, kontrolling, megfelelő kommunikáció, visszacsatolás szükséges. Ha nincs jó gazda, számonkérés, akkor a tényadatok kifejezetten zavarnak. Makroszinten, egy példán igyekszem illusztrálni. Külföldi kutatók kimutatták, hogy Magyarországon a különféle megbetegedések – például a központi idegrendszeri, szív- és érrendszeri megbete-

Dr. Oberfrank Ferenc gedésekkel összefüggő teher lényegesen kisebb hányada jelentkezik egészségügyi ellátórendszeri költségként, mint az európai országok túlnyomó többségében. Ugyanakkor nálunk több mint kétszeres a halálozásból eredő termelési veszteség aránya, mint Európában, miközben lényegesen kisebb a megbetegedésekkel összefüggésben jelentkező termelési veszteség. Hazánkban a közvetlenül jelentkező társadalmi teher (közforrásból nem térített ellátások, informális költségek) aránya viszont lényegesen kisebb, mint az európai átlag. – Ebből levonhatók következtetések? – Például az, hogy az a költség, amit az egészségügyön megspórolunk, az gazdasági veszteségként jelentkezik. Az emberek féltik a munkahelyeiket és az ellátás sem

– Régi és új szereplőkkel „csendben” zajlik a világ újrafelosztása, a térségünk felértékelődik, különösen, ha minőségi – egészséges, képzett, kommunikatív – humán erőforrásokat tud garantálni hosszútávon. – Ez Magyarország számára hosszútávon sorsdöntő lehet. Amennyire aggasztó ez, annyira kívánatos, hogy a hazai döntéshozók is igényeljék ezeket az adatokat, elemzéseket a munkájukhoz. Az egészség ügye azért is meghatározó, mert a válságból való kitörés meghatározó társadalmi, gazdasági és kulturális tényezője. Annak az elementáris innovációnak a lényegi eleme, ami az új korszakot fémjelzi majd az emberi történelemben. Csodálatos szavunk van rá, remélem, nem az utolsó: ez lesz az „egész”-ség civilizációja.

A DEBRECENI EGYETEM ÁOK Egészségügyi Menedzserképző Központ 2012. szeptemberi kezdéssel EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSMENT SPECIALISTA képzést indít, amely a 2001-ben elindított egészségügyi szakmenedzser szakirányú továbbképzési szak folytatása tartalmi és minőségi változtatás nélkül. A képzés célja, hogy a résztvevők megszerezzék az egészségügyi, illetve az egészségüggyel kapcsolatos intézmények, intézetek, osztályok, részlegek vezetéséhez, irányításához szükséges korszerű ismereteket. A képzés akkreditált, egészségügyi menedzsment specialista oklevelet ad. A megszerzett végzettség az alapdiplomától függően főiskolai vagy egyetemi szintű. A képzés 4 szemeszter időtartamú. Tandíj: félévenként 250 ezer forint. Felvételi feltételek: főiskolai/egyetemi végzettség, vagy bármely alapszakon megszerzett oklevél és az egészségügyben szerzett szakmai tapasztalat. Jelentkezés: a jelentkezők részvételi szándékukat a jelentkezési lap kitöltésével jelezzék. Jelentkezési lap letölthető: www.aok.unideb.hu/oktatás címen az Oktatás – Egészségügyi Szakmenedzser Képzés menüpontban, vagy e-mailben, postán kérhető. Érdeklődni lehet: az 52-411-717/54586, 30-347-7252 telefonszámon és a [email protected] címen. Jelentkezés határideje: 2012. szeptember 1.


helyzetűeknek” jelszó meghirdetése is, ahol a rászorultság lesz a meghatározó, s elsősorban az intézményes aktív ellátások kerülnek előtérbe. Nem zárható ki valamiféle „laissez-faire” forgatókönyv sem, amikor mindenki maga próbálhat boldogulni, ahogy tud, mind nemzeti, mind egyéni szinten.


Tételes elszámolás zárt kasszában, szigorú kontrollal SÁNDOR JUDIT

A gyógyító-megelőző ellátásban még nem használták fel a miniszteri tartalékkeretet, és a béremelésre szánt népegészségügyi termékadóból folyó bevétel is júliusban realizálódik, így egyelőre megtakarítás mutatkozik ezen a költségvetési soron, derül ki az OEP jelentéséből. A Pénztár a drága biológiai szereket két lépésben átcsoportosította a gyógyszerkasszából a kórházi ellátásba.

S

tabil gazdálkodás jellemzi az E. Alapot, a bevételei fedezik a kiadásait dr. Sélleiné Márki Mária, az Országos Egészségpénztár (OEP) főigazgatója szerint. A gyógyító-megelőző ellátás soron a teljesítésben mutatkozik megtakarítás például a miniszteri keret miatt, ezt ugyanis nem időarányosan osztják fel. Ilyen tétel továbbá a termékadóból befolyó 15 milliárd forint, amit a júliusban realizálódó bérrendezésre fordítanak. Átstrukturálódás történt az E. Alapban 2012-ben, új finanszírozási tételként jelent meg a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás: csak technikailag került az E. Alapba, mert változatlan a folyósítás, és a felügyelő szerv továbbra is az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. Az OEP bevételei között megjelent január elsejétől a baleseti adó is. A kiadások között részben a jogszabályi változások, részben az OEP felülvizsgálatának eredményeképp a táppénz, a terhességigyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj kifizetései az első három hónapban alacsonyabbak voltak a vártnál, ugyanakkor mind a gyógyszerek, mind a gyógyászati segédeszközök területén továbbra is túlköltés mutatkozik. A gyógyászati segédeszköz kassza átalakítása megkezdődött, a szakállamtitkársággal együtt szorgalmazzák a változások megjelenését a visszaélések megakadályozására, mivel a szabályo-

zottságban vannak hiányosságok. Addig is fokozott ellenőrzést tartanak, s különösen a nagy tételek esetében akár tételes ellenőrzést is végeznek. A gyógyszerkassza megújítása fontos OEP-feladat: strukturálisan át kell alakítani olyan mértékben, ami megváltoztatja a belső elosztási rendjét, meg kell újítani a gyógyszer-támogatási rendszert, amelynek felgyorsulását hozta a Széll Kálmán-terv (SZKT) megvalósítása. Az egyik legeredményesebb intézkedés a generikus program és a valós versenyt generáló vaklicit. Hozzájárult a támogatáskiáramlás mérséklődéséhez, számos gyógyszer térítési díja is csökkent – ám a fix támogatási rendszer miatt több termékért magasabb árat kell fizetnie a betegeknek. A végtelenségig nem lehet a generikus programból még pénzt kifacsarni, hiszen az árcsökkentés korlátja előbb-utóbb jelentkezik. Ám mindig új és új termékek lépnek be, így azok újabb versenyt generálnak. Sélleiné szerint lényegében megtörtént a váltás gyógyszerfronton, mert az állam szerepe vált meghatározóvá. Ennek jele, hogy viszonylag fixen, havi 20 milliárd forint körül állt be a kassza kiadása a korábbi havi akár 35 milliárd forintossal szemben, (az adatokat hetente monitorozzák, s eszerint áprilisban heti ötmilliárd forintot mutat a kasszaköltés). Nagyon biztató a tendencia, hiszen az áprilisi forgalmi adatok azt mutatják, hogy a kassza kezd beállni arra

A 2011-es esztendő zárszámadása szerint a tervezett 87 milliárdos hiánnyal szemben 83 milliárd forintos hiánnyal zárt a kassza, a keletkezett relatív szufficitet visszaforgatták az ágazatba. Az E. Alap bevételeinek 49 százaléka járulékokból, 47 százaléka központi költségvetésből, a maradék az egyéb bevételekből áll össze. A rendszerben 3 893 ezer ember biztosított, 9 617 ezer ember jogosult ellátásra.

a szintre, amivel az SZKT tartható. Természetesen időbe telik, míg az összes intézkedés teljes hatása megmutatkozik, de már most megállapítható, hogy rendszerszerűen felépített a gyógyszerkassza, tette hozzá. A gyógyszerkasszában az év első három hónapjában 15 milliárdos túlköltés mutatkozott, ami jórészt a tételes elszámolású gyógyszerek és hatóanyagok későbbi átvezetése miatt keletkezett. A további intézkedések a féléves eredményektől függenek. A vaklicittel például eddig húszmilliárd forintos megtakarítást értek el. Nagy árcsökkentést várnak a pszichiátriai készítmények esetében a lejáró szabadalmak miatt, és erre számítanak az asztmagyógyszerek és egyéb krónikus tüdőbetegségekre szolgálók esetében is. Zárt kasszában tételes elszámolás A legfrissebb OEP-adatok szerint havi hárommilliárd forinttal csökkentették a gyógyszerkassza kiadásait a tételes finanszírozásba átsorolt gyógyszerek, hatóanyagok. Ezek két lépcsőben kerültek abba a kategóriába, ahová eddig a drága eszközök, mint például a pacemaker, a beültethető defibrillátor, az implantátumok, illetve a még országosan nem elterjedt, költséges műtéti eljárások tartoztak. A tételes elszámolású szereket azok a cégek szállíthatják a szakellátó intézményekbe, amelyek az OEP által lefolytatott közbeszerzésen nyertek. A speciális elszámolás az erősebb kontrollt célozza a nagy értékű gyógyszerekre, hatóanyagokra, amelyek a daganatos és autoimmun betegek gyógyítását szolgálják. Az átsorolt készítmények, hatóanyagok költsége 34,5 milliárd forintot tesz ki, a teljes tételes elszámolási kör – az eszközökkel és eljárásokkal – 67,5 milliárd forint. Az új rendszerben az OEP alakította ki a gyógyításához megfelelő nagyságú „kvótákat” az intézmények számára. Ehhez több évre visszamenőleg vizsgálták az országos összforgalmat, lebontották intézményekre, vizsgálták a havi kiadási tételeket, nézték a trendeket. Ezen túl a patikai forgalomban a vényforgalmi

a helyzetet – allokálással, a szakmai tagozatokkal való szorosabb együttműködéssel jellemzően meg szokott oldódni a gond. Azt is tapasztalták, hogy rendkívül eltérő a kórházakban alkalmazott szak-

Allokálnak és olcsóbb terápiát javasolnak Ha elfogyna a keret, akkor átcsoportosítják más intézmények fel nem használt kereteit oda, ahol hiány merül fel, illetve át kell állni az olcsóbb terápiára. Ahogy tájékoztatójában a Pénztár fogalmaz: „Amennyiben a körültekintő és felelősségteljes keretgazdálkodás ellenére a rendelkezésre álló keret teljes egészében kimerül, úgy más közfinanszírozott terápiás alternatívákat kell alkalmazni.” Arra alapoznak, hogy több, és jelentősen eltérő költségigényű terápiás alternatíva van, Dr. Sélleiné Márki Mária az intézmény menedzsmentje pedig mérlegelhemai gyakorlat, így a tételes finanszírozás ti, hogy mit választ. Semmiképpen nem bizonyos mértékig akár egységesebbé számítanak drasztikus keretfogyással, teheti az gyógyító eljárásokat. vagy akár szakmai boommal. A rendszerben van biztonsági tartalék Kontroll, kontroll, kontroll… is: a kvóták meghatározásánál az összes Az elszámolás alapja az intézményi jelenrendelkezésre álló alapmennyiség 80 szátés, amelyet az intézet menedzsmentjézalékát osztották fel az intézmények könek kell visszaigazolnia az OEP számára. zött készítményenként. A fennmaradó 20 A rendszerben az orvos lényegében a százalék és további – készítményenként vényfelíráshoz hasonló szisztéma szerint változó mértékű – opciós rész áll rendeljelent, ám ebbe a jelentésbe betekinthet, kezésre országos tartalékkeretként, amesőt, akár bele is javíthat az intézményi lyet orvosszakmailag indokolt igények gyógyszerész – illetve azok, akik belészerint osztanak szét. pési jogosultságot kapnak –, valamint a Az új szisztémában már mutatkozott kontrollingos is látja a jelentéseket. Amihiány, amire az OEP szerint az a magyakor az intézmény menedzsmentje visszarázat, hogy tételes körbe kerültek a koigazolja a tételes elszámolású gyógyszer rábban a HBCS alá tartozó a készítméés hatóanyag felhasználását, akkor kerül nyek – ráadásul tételes elszámolásnál az adatlap elszámolásra az OEP-nél. Tehát nem él a teljesítménylimit –, amit hirteez a rendszer szigorúbb, mint a vényes len megnyíló lehetőségként éltek meg rendszer, mert itt lényegében „egyenes az intézmények, és a drágább terápiákat adásban” tudja ellenőrizni az intézmény a alkalmazták. Az OEP-nél uralni próbálják

gyógyszerfelhasználást. Természetesen a számos kontrollponttal ellátott rendszerben utólag az OEP is ellenőriz: ha bármilyen gond adódik, előbb annak elhárítása a fontos, utána következhet az ellenőrzés és az esetleges szankció. Ha indokolatlan felhasználással találkoznak, azt a szolgáltatókkal (kórházakkal) fizettetik meg. A többszörösen kontrollált rendszerben például csak felhasznált milligrammot számolnak el, nem pedig ampullát: ma már korszerű adagoló készülékek vannak, amelyek képesek arra, hogy a megbontott, ampullában maradó gyógyszert légmentesen lezárják további felhasználás céljára, s ne kerüljön a lefolyóba. Az ellátással nem lehet gond, ugyanis a közbeszerzésen nyertes szállítók az intézményi készleteket kéthetente töltik fel, de igény esetén akár naponta is szállítanak. Jelentőrendszer A készítmények felhasználásáról a vényíró orvos jelent az erre a célra kialakított adatlapon, amely lényegében egy speciális, regiszter típusú jelentőrendszer, s a szakmai igényeknek megfelelően folyamatosan fejlesztik az OEP-nél – soha nem hó közben, hanem mindig a hónap elején lépnek életbe a módosítások. Az OEP által kezelt digitalizált adatlapok összesítése, a betegek követése a TAJ azonosítóik alapján szervezhető. Az internetes felületre az arra jogosult, felelős szakorvosok a pecsétszámukkal és személyes jelszavukkal jelentkezhetnek be. Az adatlap kitöltését követően az orvos feltöltheti az adatokat az OEP rendszerébe. A kezelésről az adatokat a kezelés tárgyhónapjában kell elküldeni az OEP-nek annak érdekében, hogy az elszámolható legyen. Az adatlapot a kifizetést magalapozó teljesítési igazolásnak tekintik, hiányában nincs elszámolás. A specifikus egészségügyi adatlapok lehetővé teszik, hogy a betegségek alakulásáról a finanszírozás vonatkozásában teljes körű, naprakész információk álljanak az OEP rendelkezésre. Erre támaszkodva a felhasznált nagy értékű eszközök, gyógyszerek, eljárások forrásainak hozzárendelésében, vagy újraelosztásában megalapozott döntések hozhatók.


adatokat is elemezték, ezekből ugyanis az orvos alapján beazonosították az adott intézményt, amelynek fogyasztására a korábbi gyógyszerfelírásból is tudtak következtetni. Mindehhez némi puffert hozzáadva állapították meg az intézményi kereteket. Eredetileg negyedévre bontva engedélyezték ennek felhasználását, ám a túllépések miatt úgy döntöttek, az éves kvótával szabadon gazdálkodhatnak a kórházak, azzal a kikötéssel, hogy a zárt kasszában nincs lehetőség a túllépésre.


Bér- és létszámhelyzet az ágazatban LÓRÁNTH IDA

A Magyar Államkincstár aktuális adatai alapján a GYEMSZI Informatikai és Rendszerelemzési Főigazgatósága elkészítette összefoglaló jelentését az egészségügyi dolgozók 2011. IV. negyedévi létszám- és bérhelyzetéről. Az adatokat a közelmúltban tették közzé.

A

jelentés tartalmát összefoglaló tájékoztató szerint az adatfeldolgozás „azon egészségügyi intézmények létszám- és béradatai (alapján történt), amelyek bérszámfejtését 2011. IV. negyedévben a Magyar Államkincstár végezte. A minta szerinti megfigyelési körben a dolgozók átlaglétszáma 43 585 fő, a kórházak és a szakrendelő intézetek létszámának 40,9 százaléka” – szögezi le bevezetésként a tájékoztató. Ezekből az adatokból úgy tűnhet, hogy a közölt statisztika számai csupán az ágazat egy kiragadott körének, körülbelül az érintettek felének átlagadataiból von le olyan következtetéseket, amelyeket a teljes egészségügy dolgozói létszámára vonatkoztat. Egész évben csökkent, év végén nőtt A dolgozók keresetéről a jelentés a következőket közli: a tavalyi év utolsó negyedévében a vizsgált körbe tartozó intézmények teljes munkaidőben foglalkoztatottjainak bruttó havi átlagkeresete 186.497 forint volt, ami személyenként nominálisan 9,3 százalékkal (vagyis 15 820 forint/hó) több volt, mint 2010 utolsó negyedévében. Az alapilletmény 1,9 százalékkal (2367 forint/ fő), a túlóradíj 12,4 százalékkal (420 forint/ hó), az illetménykiegészítés 223,9 százalékkal (12 120 forint/hó) nőtt, a további bérelemek változatlanok maradtak. A negyedéves adatokban azért 223,9 százalékos emelkedéssel számol a statisztika, mert ebben a periódusban kaptak a dolgozók egyszeri (háromhavi pótlékot magában foglaló) juttatást. A dolgozók éves bruttó átlagkeresetét vizsgálva megállapítható, hogy a teljes évi adatok szerint az 2011-hez képest havonta átlagosan 0,5 százalékkal (960 forint/ fő) volt alacsonyabb. A jelentés magyaráza-

ta szerint azért alacsonyabb ennyivel a tavalyi átlagkereset, mint a tavalyelőtti, mert 2010-ben kétszer is kaptak a közszféra dolgozói rendkívüli kereset-kiegészítést, mintegy 98 ezer forint/fő összegben. Ebből az összegzés ezt a következtetést vonja le: „a negyedévben a nettó átlagkereset minden munkaköri csoportban nőtt. Legnagyobb mértékben az orvosoké és az egészségügyi szakdolgozóké emelkedett”. Ezt az állítást a következőkkel támasztja alá: a vizsgált időszakban az átlagos havi nettókereset az ágazatban 125 440 forint/fő volt, ami azt jelenti, hogy az előző év utolsó negyedévéhez képest 7,7 százalékos emelkedés (vagyis 8944 forint/fő) mutatható ki a dolgozók havi keresetében. Ezzel szemben a teljes évre vonatkozó nettó átlagkeresetek statisztikája azt mutatja, hogy tavaly átlagosan 0,6 százalékkal csökkentek a keresetek. Az átlagos nettó havi kereset 119.060 forint volt, ami az előző évhez képest fejenként 766 forintos csökkenést jelentett. Szakmacsoportonként részletezve az utolsó negyedév (vagyis az egyszeri juttatás miatt az éves átlagnál lényegesen kedvezőbb) kereseteit: az orvosok nettó keresete ebben a periódusban 24 691 forinttal, vagyis 12 százalékkal emelkedett, az egészségügyi szakdolgozóké 7,7 százalékkal, vagyis 8576 forinttal lett több, a többi, ágazatban foglalkoztatottnak pedig 3 százalékkal (2854 forint) nőtt a keresete. Az egész évre vonatkozó adatok ennél sokkal kedvezőtlenebb képet mutatnak: a nettó orvosbérek 7 százalékkal (14 424 forinttal) emelkedtek, a szakdolgozóké 2,6 százalékkal (3020 forint/fő) csökkent, az egyéb ágazati foglalkoztatottaknál pedig 3,7 százalékos (3637 forint) volt a nettó bér csökkenése. A nettó keresetek csökkenésének okaként a statisztika készítői egyrészt az szja-szabályok tavalyi (kedvezőtlen) változásait, a dolgozók által befizetett nyugdíjjárulék 0,5 százalékos emelkedését, továbbá az adójóváírás mértékének a csökkenését jelölik meg. A közszféra többet veszített Összehasonlítva az ágazati dolgozók keresetét a gazdaság egyéb szereplőinek a havi átlagkeresetével megállapítható, hogy utóbbiak havonta átlagosan

több mint 20 ezer forinttal (146 234 forint/fő) többet visznek haza. A közszféra átlagánál (137 621 forint/fő/hó) 8,9 százalékkal kevesebbet keresnek az egészségügyben dolgozók. A GYEMSZI IRF által közölt adatok szerint tavalyhoz képest így változtak a keresetek: az egészségügyben a bruttó átlagkereset 0,4 százalékkal csökkent, míg a közszférában ez az arány 5,2 százalékos volt. A nettó kereset az egészségügyben 0,6 százalékkal lett kevesebb, a közszférában 2 százalékkal, míg a gazdaság egészében 6,4 százalékos béremelés volt regisztrálható. A jelentés megállapítja, hogy 2003ban az ágazati foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete még magasabb volt, mint a nemzetgazdasági átlag, tavaly pedig már 17,8 százalékkal alacsonyabb. Az arányok változása 2004 óta érzékelhető: míg az azóta eltelt években a nemzetgazdasági bruttó kereset 55,3 százalékkal nőtt, az egészségügyi dolgozóké csupán 23,6 százalékkal. A közszférában dolgozóknál a növekedés bruttó 26,5 százalékos volt. A vizsgált 50 százalékba sorolható kórházak és szakrendelők 2011 IV. negyedévi bértömege 8,1 százalékkal nőtt a korábbi év utolsó három hónapjához képest, ám az egész évi bértömeget vizsgálva ugyanezekben az intézményekben 0,8 százalékkal csökkent. Az ágazatban foglalkoztatottak létszámáról megállapítható, hogy a vizsgált negyedévben 0,7 százalékkal csökkent a számuk az előző év hasonló periódusához viszonyítva. Szakmánként részletezve: tavaly év végén 0,9 százalékkal kevesebb orvos, 0,8 százalékkal kevesebb szakdolgozó és 2,7 százalékkal kevesebb egyéb ágazati dolgozó teljesített szolgálatot az egészségügyben. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak 1,5 százalékkal, a részmunkaidősök 14,7 százalékkal, az egyéb módon foglalkoztatottak pedig 12 százalékkal voltak kevesebben. A vizsgált negyedévben, a szakmában 89,5 százalék teljes munkaidős, 8 százalék részmunkaidős és 2,5 százalék egyéb módon foglalkoztatott dolgozó tevékenykedett.

SÁNDOR JUDIT

A közös beszerzéseket a gyógyszeralaplistán szereplő hatóanyagokra és hatóanyagcsoportokra írják ki, a listát az Országos Gyógyszerterápiás Tanács állítja össze a szakmai tagozatokkal közösen.

E

gyelőre a kórházak pontos gyógyszerfelhasználásáról nincsenek megfelelően részletezett adataik, s elképzelhetetlen, hogy első lépésben tömeges mennyiségű hatóanyagra szülessen közös közbeszerzés, hangsúlyozta dr. Hankó Balázs, az Országos Gyógyszerterápiás Tanács titkára a Medical Tribune gyógyszerközbeszerzéssel foglalkozó szakmai konferenciáján a közelmúltban. A nagykereskedőktől kapott adatok alapján egyelőre annyit tud a Tanács a kórházi gyógyszerbeszerzésekről, hogy 2009-ben 27,5 millió doboz gyógyszer fogyott 111 milliárd forint értékben, míg 2010-ben 25,9 millió doboz 118,8 milliárd forintos nagyságrendben. Májusban részletes felmérést végeznek a gyógyszerfelhasználásról a kórházak körében, az első adatok júniusban állnak majd rendelkezésre. A létrejövő hatalmas adatbázisból szakmai szempontok alapján kiválasztják azokat a hatóanyagokat/hatóanyagcsoportokat, amelyek nagy volumenűek, jól behatárolhatóak – esetleg az egyes készítmények között jelentős árkülönbségek tapasztalhatóak a kórházak között – és közösen beszerezhetőek. Ezek a kiválasztott hatóanyagok kerülnek az országos alaplistára. Jövőre már élesben Várhatóan a nyár második felében írják ki a pályázatokat. A bírálat és a nyerteseknek járó, az ellátás biztonságát szolgáló felkészülési idő után legkorábban 2013ban valósulhat meg az országos közös gyógyszer-közbeszerzés. A közös közbeszerzéssel dr. Hankó Balázs szerint javítanák a hatékonyságot, tartalékokat tárnának fel. Szeretnék elérni, hogy egységes fenntartói-tulajdonosi

szemlélet jellemezze a rendszert, amelyet folyamatosan monitoroznak majd. A közbeszerzések jogi keretét a március 28-án megjelent kormányrendelet (Magyar Közlöny 2012. 35. szám) biztosítja. Az Országos Gyógyszerterápiás Tanács által összeállított listát évről évre bővítik, ehhez a szakmai tagozatok javaslatát is figyelembe veszik. Nem egyetlen közbeszerzési forma és technika lesz, hanem a hatóanyagtól függően fognak megfelelő módszert választani. Az országos listát a tervek szerint évente felülvizsgálják, így ki is lehet kerülni onnan, és az is biztos, hogy a specifikumok nem férnek majd bele. A listán nem szereplő hatóanyagokra saját közbeszerzést folytathatnak az intézmények, akár térségi társulásban. Az elképzelések szerint kétkörös lesz a közbeszerzési eljárás, ami azt jelenti, hogy a bekerült cégeket újra versenyeztetik. Szalay Árpád, a GYEMSZI Közbeszerzési Főosztályának vezetője fontosnak tartja, hogy a beszerzéseknél a fekvő- és járóbeteg-ellátók igényét egységesen tudják kezelni. Nem akarnak olyan területekbe belenyúlni, ami bukáshoz vezet, és nem céljuk kiszorítani a piacról a szereplőket, hangsúlyozta a főosztályvezető. Közbeszerző a GYEMSZI, lebonyolító az ESZ Zrt. A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények részére történő gyógyszer-, orvostechnikai eszköz és fertőtlenítőszerbeszerzések országos központosított rendszerében a GYEMSZI a közbeszerző, az eljárás lebonyolítója pedig az Egészségügyi Szolgáltató (ESZ) Zrt. Az új szervezet száz százalékban állami tulajdonú, a GYEMSZI gyakorolja az alapítói jogokat. Vezérigazgatója dr. Drexler Donát, aki korábban ellátástervezési igazgatói munkakört töltött be a GYEMSZI-nél. A cégvezetői és ügyvezetői feladatokat szétválasztják, így a vezérigazgató mellett igazgatóság fog működni, s ezután áll fel a felügyelő bizottság. Az ESZ Zrt. fő működési területe a közbeszerzés, de aktív szerepe lesz az egészségturizmusban, illetve értékesítési feladatokat is ellát, valamint szerepet vállal az ágazati informatikában.

Nem csak az egészségügyi intézmények, de a saját anyaszervezetük közbeszerzéseinek lebonyolítása is feladatuk. Országos és térségi szinten az ESZ Zrt. lesz a lebonyolító, az egyes kórházi beszerzéseket továbbra is az intézmények végzik. Felügyelik és ellenőrzik a kórházak közbeszerzéseit, az erre a célra létrehozott munkacsoportban részt vesz a GYEMSZI Intézményfelügyeleti Főigazgatósága, a Közbeszerzési Főosztály, valamint az Egészségszervezési és Finanszírozási Főigazgatóság és az ESZ Zrt. is. Rendszeres heti egyeztetéseket, megbeszéléseket tervez a grémium. Támaszkodnak a kollégiumi tagozatokra a minőségi paraméterek, a szükséges és elégséges (vagyis finanszírozható) szintek meghatározásában. A biztonságos ellátás garantálásához megválaszthatják a közbeszerzés típusát, időtartamát. A feltételek meghatározása nem mehet a verseny rovására, hangsúlyozta a vezérigazgató, aki jelezte, hogy referenciákat kérhetnek az indulóktól. A verseny fennmaradása dr. Drexler Donát szerint mindenkinek érdeke, mondván: nem lehet olyan helyzetbe hozni egy-egy piaci szereplőt, hogy a versenytársak csődbe menjenek, kivonuljanak az országból, és monopolhelyzet alakuljon ki. Értékesítési tevékenységük kapcsán beszélt arról, hogy ebbe a GYEMSZI szellemi termékei, az ágazati erőforrások, szolgáltatások is bekerülnek. Erre szolgál példával az áprilisban megvalósult gázközbeszerzés, amelynek során együttműködési megállapodást kötöttek a kórházakkal, rögzítve, hogy a kórházak a tulajdonosuknak, azaz a GYEMSZI-nek fizetnek (nem az ESZ Zrt.nek). A GYEMSZI a közbeszerzés lebonyolításával a saját tulajdonú cégét, az ESZ Zrt.-t bízza meg, amely ennek megfelelően a GYEMSZI felé számlázza a működési költségei alapján kalkulált díjat, amely a fedezeti pont környékén lesz. A GYEMSZI pedig az esetlegesen fennmaradó összegből az adott beszerzési projektre biztonsági tartalékot képez. A norvég példa A norvég kórházak gyógyszer-közbeszerzési gyakorlatát mutatta be Torfinn Aanes, a norvég LIS adminisztratív


Közös gyógyszerbeszerzés – jövőre már élesben


igazgatója – a LIS felelős a centralizált beszerzésekért. 2011-ben közel 27 százalékos árengedményt értek el, és ezzel több mint egymilliárd koronát takarítottak meg az államnak. A rendszerben nyolcvan kórház van, huszonegy kórháztrösztbe tömörülnek a négy egészségügyi régióban. Minden kórház tagja a LIS-nek, amiért összesen hétszázezer euro/év tagdíjat fizetnek. Mind a huszonegy tröszt maga dönti el, mit szereznek be, saját gyógyszerbizottságuk van, amely összeállítja a gyógyszerlistát. Nem feltétlenül kell az orvosnak a legolcsóbb gyógyszert rendelnie, ám ha eltér ettől, akkor választását írásban kell megindokolnia. Fontos, hogy a megtakarítások a kórházaknál maradnak. Az anya-

Az Országos Gyógyszerterápiás Tanács elnöke Cserháti Péter, egészségügyért felelős helyettes államtitkár (a jogszabály szerint orvos végzettségű állami vezetőnek kell lennie), alelnöke Beneda Attila kabinetfőnök. Titkára az előírásoknak megfelelően gyógyszerész végzettségű szakember: dr. Hankó Balázs. Tagjai a szakmai tagozatok vezetői. Titoktartási kötelezettség terheli a tagokat, akiknek emellett összeférhetetlenségi nyilatkozatot is kell tenniük.

gi lehetőségek a nálunk jóval gazdagabb Norvégiában sem határtalanok: például az új rákellenes szerek a kórházi kiadások ötven százalékát teszik ki, és az idén nem hoznak be új gyógyszert a LIS döntése értelmében. A szerződéseket a trösztök írják alá. A szállítókat pályáztatják, és logiszti-

kailag az egyetlen nyertes biztosítja a hatalmas terület ellátását. A beszállító mindössze kétszázalékos árréssel dolgozik. Van állami gyógyszerészeti intézet, amely kilenc állam gyógyszerárai alapján határozza meg a hatóanyag-fixárakat – a generikumok Norvégiában a legolcsóbbak.

Új szabályozások bizonyos nagy értékű onkológiai gyógyszerek piacán Az elmúlt években egyre jobban felértékelődött a gyógyszer-nagykereskedők által képviselt hozzáadott érték az egészségügyi intézmények ellátásában, amely még inkább megnőtt a tételes finanszírozásba bekerülő készítmények növekvő számának következtében. Ennek felismerése hívta életre a Euromedic Pharma Zrt. által indított Euromedic Szakmai Napok rendezvénysorozatot, amelynek első alkalommal, 2012. május 23-án a fő témája az onkológia, ezen belül a tételes finanszírozású onkológiai készítmények ellátása volt.

replői egy nagyon nyílt és közvetlen párbeszédet alakítsanak ki, illetve tartalmas keretek között oszthassák meg egymással nézeteiket. A tételes finanszírozású rendszer működtetése közös érdek, és egyformán nagy felelősség hárul a finanszírozóra, a felhasználó centrumokra, az intézmények menedzsmentjére és a gyártókra, nagykereskedőkre is. Legfőbb cél az, hogy a betegek egyenlő eséllyel minél magasabb színvonalon és gyorsabban juthassanak hozzá a legkorszerűbb onkológiai kezelésekhez oly módon, hogy ez a lehető legkisebb terhet rója az egészségügyi kasszára.

Az

Onkológiai Szakmai Napot megtisztelték jelenlétükkel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezető tisztségviselői, az onkológiai centrumok vezetői, a kórházak gazdasági vezetése és főgyógyszerészei, a szakmai kollégium és a gyártók képviselői, több mint száz résztvevőt üdvözölhettünk. A rendezvény fő alapelve az volt, hogy nem csak egy-egy szakembercsoport számára biztosítson fórumot, hanem az egészségügyi ellátórendszer különböző, az aktuális témában érintett szintjei és sze-

Sándor Marianna vezérigazgató köszöntője

A résztvevők között a tételes finanszírozású készítmények ellátásáról eredményes párbeszéd és konszenzus alakult ki. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója, dr. Sélleiné Márki Mária felszólalásában hangsúlyozta, hogy elsődlegesen mindenki számára a betegek legmagasabb színvonalú ellátása a cél, ennek kapcsán ez a fajta együttműködés elengedhetetlen a rendszer működéséhez. A Euromedic Szakmai Napok rendezvénysorozat következő eseményére várhatóan 2012. szeptemberében kerül majd sor.

BERNÁTH BEA

Püspökök áldották meg az Országos Onkológiai Intézet (OOI) május 24én átadott, 5,4 milliárd forint uniós forrásból és 600 millió forint állami finanszírozásból a belgyógyászati részleggel együtt felépült új sebészeti tömbjét, amely 6 új műtőt és egy 78 ágyas fekvőrészleget foglal magában. Az átadó ünnepségen felolvasták Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fejlesztést üdvözlő levelét, és beszédet mondott a jelenlévő nemzetgazdasági miniszter is. Matolocsy György azt mondta: Magyarország két éve a gyógyulás útján jár, amelynek számos jele van, ilyen ez az új szárny is.

A

miniszter közölte: két éve szakítottak azzal a pusztító politikával, amelyet a 2002-től a magyar államot vezető kormányok képviseltek, amely nem az ország gyógyulását szolgálta, hanem az ország betegségét súlyosbította. Azt mondta: a jelenlegi kormány tehát szakított az olyan önpusztító betegséggel, mint az eladósodás, konszolidálta Magyarország államháztartását, visszaállította a magyar állam pénzügyeinek „harmóniáját”. Ezzel együtt munkát, vagyis értelemet adtak sok ember életének. Mint mondta, van még dolguk, helyre kell állítani a lelki békét, beruházni, építkezni kell. Hangsúlyozta: Magyarország működőképességének helyreállításához elengedhetetlen a hit és a család erősítése. Matolcsy György az átadó ünnepségen világszínvonalúnak nevezte az onkológiai intézetet, és köszönetet mondott Kásler Miklós főigazgatónak, valamint a szintén jelenlévő Szócska Miklós államtitkárnak, amiért vállvetve küzdöttek az intézmény fejlesztéséért, ugyanis, mint elismerte: „nem mindig könnyű pénzt kapni a kormánytól”. Jelenleg körülbelül 300 ezer daganatos beteg él Magyarországon, akik közül évente 33 ezren halnak meg. Az újonnan

Az intézet Európa vezető onkológiai ellátói között is megállja a helyét regisztrált rákos betegek fele, évente körülbelül 40 ezer ember munkaképes. Az Országos Onkológiai Intézet a négymilliós központi régió majdnem felének, 1,5 millió embernek biztosítja a klinikai onkológiai ellátást, és a sugárterápia területén a régió 80 százalékát látja el. Kásler Miklós, az intézet főigazgatója szerint ez azt jelenti, hogy az OOI az országos betegellátásban is mértékadó szerepet tölt be. Sőt, az intézet Európa vezető onkológiai ellátói között is megállja a helyét. Az átadó ünnepségen a főigazgató azt is kijelentette, hogy szerinte a magyar egészségügy mérföldkőhöz, struktúraváltás elé érkezett. Utalva az intézetben folyó munkára hangsúlyozta: ennek lényege, hogy a beteget ott lássák el, diagnosztizálják és kezeljék, ahol a terápia összes eszköze, módszere és szakembere rendelkezésre áll. Bizonyítékként megemlítette, hogy külföldi kutatások szerint a szakképzett személyzet 9 százalékban járulhat hozzá a betegek gyógyulásához. Kásler Miklós utalt arra is, hogy valójában akkor lesz teljes a hálózati ellátás, ha a többi regionális onkológiai ellátóközpontban, a szegediben, a pécsiben, a debreceniben és a szombathelyiben is lezajlanak a fejlesztések. Az intézmény vezetője végül arról is beszélt, hogy „megható és sűrű érzés” egy olyan új épületkomplexumot átvenni, ahol a „halhatatlan lelket hordozó testet megrontó

se szempontjából jelentős új sebészeti tömb alapkövét. Az államtitkár felhívta arra is a figyelmet, hogy nemcsak az új szárny alapjait tették le, hanem talán más, a daganatos betegségek elleni küzdelemhez szükséges alapokat is. Így például a nemdohányzók védelméről szóló törvény hatásaként már most 89 százalékkal csökkent a szórakozóhelyek szállóporszennyezettsége, és valószínűleg néhány éven belül a daganatos megbetegedések statisztikájában is érezhető lesz a javulás. Megemlítette a nemsokára elinduló védőnői szűrőprogramot is, amely hatásaként talán sokkal több méhnyakrák és vastagbélrák lesz megelőzhető. Hozzátette, az ellátásban résztvevőket motiválhatja az is, hogy az országgyűlés hamarosan szavaz az egészségügyben dolgozók béremeléséhez szükséges törvényjavaslatról, s ezzel 86 ezren várhatóan júliusban megkaphatják a béremelés első ütemét. Az országos onkológiai hálózat többi intézményénél is várhatóan elindul a fejlesztés és még a nyáron kiírják a pályázatokat – ígérte az államtitkár. Ezen kívül azt is közölte: szintén még az idén az országos intézethez hasonló, a progresszivitás csúcsán lévő intézményeknél bevezetnek „valamilyen progresszív szorzót” a finanszírozás javítása érdekében. Szócska Miklós a biztonság kedvéért azért „a jelenlévő püspökök közbenjárását kérte a működtetés finanszírozásához”.


Átadták az onkológiai intézet új szárnyát

kórt kezelik, ahol a megbomlott isteni harmóniát igyekeznek helyreállítani”. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár kiemelte, hogy a daganatos betegségek statisztikájában Magyarország mind a régiós országokhoz, mind az OECD-országokhoz képest hátul kullog. Ezért is öröm, hogy másfél éve letehették az országos onkológiai hálózat fejleszté-


Ott lássák el a beteget, ahol adottak a gyógyítás feltételei KRASZNAI ÉVA

A rák a halálos betegség szinonimájaként él a köztudatban. Sajnos egyes formáira ez definíciószerűen igaz. Miközben a rákot túlélők statisztikái a világban javulnak, Magyarország ezen a téren is utolsóként kullog. Évente a rák világszerte csaknem 7 millió ember haláláért felelős, Magyarországon legalább 33 ezren vesztik el életüket miatta.

A

daganatok eredete, diagnosztikája, kezelése nagyon összetett tudást és technológiát, technikát igényel az orvosszakmától, intézménytől. Kásler Miklós professzortól, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosától, egyetemi tanártól a néhány hónapja újjászervezett Szakmai Kollégium Onkológiai és Sugárterápia tagozatának elnökétől azt tudakoltam, vajon miként próbálják a máig riasztó tendenciát visszaszorítani? – Professzor úr, mióta tevékenykedik a Szakmai Kollégiumban? – Tulajdonképpen 1992-óta az Onkológiai és Sugárterápiás Szakmai kollégium tagja vagyok. Egyszer négyéves periódusban választott elnöke is voltam, majd hosszabb szünet következett, mert az akkor érvényes rendelkezések kizárták, hogy egy országos intézet vezetője egyúttal kollégiumi elnök is legyen. – Érdekes, hiszen 1990 előtt éppen fordítva volt, mondván, egy szakmai kollégium elnökének országos intézmény vezetői közül kell kikerülnie… – Olyannyira, hogy akkor a kollégiumokat az országos intézetekhez kapcsolták, egyszerűen azért, mert a szakmai grémium munkáját a módszertani osztályok segítették. A későbbiekben „irányváltoztatás” történt. Az államtitkár felkérésére mondtam igent. Jelenleg a kollégiumi tagozat vezetőségét hárman alkotjuk. Pécsről dr. Mangel László tanszékvezető, valamint Szombathelyről dr. Csejtei And-

rás osztályvezető. A kollégiumi tagozat mellett működik a szakma kiválóságaiból verbuvált, delegált képviselőkkel a 15 tagú tanács. – A múlthoz képest mi a tagozat funkciója, és az előző korszakokhoz képest milyen változások történtek a tennivalókban? – Egy-egy szakmai tagozat alapvetően az adott államtitkár legmagasabb szakmai tanácsadó testülete. Azokban a kérdésekben nyilvánít véleményt, amikre aktuálisan az államtitkár felkéri. A mi esetünkben az onkológia legkülönbözőbb területei kerülhetnek szóba. Inkább a struktúrában és a működésben történtek komolyabb változások, ugyanis 13-17 tagúak voltak a régi kollégiumok, most pedig 3 szakmabéli képviseli a szakterület érdekeit. – A több ember nehezebben jut konszenzusra, mint a kevesebb – gondolom én –, tehát valószínűsítem, hogy a mostani felállás sokkal ütőképesebb. – Tényleg gyorsabb, akcióképesebb testület lettünk. Szerencsés váltás volt, mert hihetetlenül sok kérdés jön elő, amire azonnali válaszokkal kell szolgálnunk. Három szakembert sokkal könnyebb összeszedni, egyeztetni, mint 15–17 embert. A régi kollégiumokat különböző szempontok szerint egy ad hoc testület választotta meg, a kollégiumi tagok azonban senkinek sem tartoztak felelősséggel. Most az államtitkár által kinevezettek személyes felelősséggel tartoznak azért, hogy mit, milyen javaslatot, tanácsot adnak. – Korábban nem így volt? – Nem. Korábban ad hoc testület választott, soha nem fordulhatott elő, hogy teljes létszámban összejött volna a későbbiekben, illetve beszámolt volna arról, hogy valójában mit is cselekedett. Lett ennek persze következménye: mind a 17 tag mindenekelőtt a saját érdekeit, illetve a kórháza érdekeit képviselte. Alkalmasint persze ilyen-olyan konglomerátumokban összeverődtek, hogy egyeztessenek. „Most én segítek Neked, legközelebb Tőled várom a viszonzást…” Ezekben a beteg prioritása valahogy mindig kimaradt. Most nálunk szemléleti kérdés, hogy a

beteg a fontos, utána a kórház, illetve a saját osztály. – Őszintén mi, ki élvez a rákgyógyításban prioritást? – Hát a beteg. Teljesen egyértelmű. Még akkor is, ha esetleg a kórház érdeke sérülhet. Úgy gondolom, az onkológia minden értelemben rendkívül komplex szakma. A betegség létrejötte hihetetlenül sok tényező függvénye. Bonyolult, összetett a diagnosztika és a terápia, több komponensű, műszerigényes, drága gyógyszerekkel dolgozó terület ez, ami jelentős felkészültséget igényel, és a szükséges ismeretanyag messze meghaladja egyetlen ember tudását. A különböző szakembereket team-ekbe kell összehozni, ahova mindenki beteszi a saját ismeretét. Csak így lehet megállapítani 30–50 lelet alapján, hogy a sok száz terápiás lehetőségből melyik a betegnek a legkedvezőbb. Tehát az onkológia centralizálása kényszer, hiszen ezen a szakterületen is forráshiány van, miként mindenütt a világon. – Sőt, Nyugaton sokkal intenzívebb a koncentráció, ami hála Istennek nálunk is megindult… – Franciaországban egy beteg életesélye azzal, hogy rákkórházban kezelték, 9%kal javul. Egyebek között azért, mert egy helyen kapja meg azt, ami a gyógyulását elősegíti. Nem kell heteteket várnia CTre, MRI-re, egy másik kórházban műtétre, megint újabb helyen a kemoterápiára, a sugarazásra, majd utána további gyógyintézetben a gyógyszeres kezelésre... Ha összeadjuk a várakozás heteit, akkor több hónap múlik el kezelés nélkül, közben a daganatos folyamat a maga rendje szerint fejlődik. Már elölről kezdhető a stádium meghatározása, hiszen a páciens állapota az idővel arányosan romlik, s csökken a gyógyulás esélye is… – A szakmai kollégium képes a magyarországi áldatlan állapotokon jobbítani? – Ez már régóta így van. 1993-ban készült el a Magyar Nemzeti Rákkontroll Program. E témakörben a WHO azidőtájt dolgozta ki az irányelveit, amiben a magyarországi program az egyik alapmunkául

– Hány ilyen rákcentrum működik az országban? – Nézze, most formálódik a magyar onkológiai ellátórendszer. Ennek pedig nemzeti központja az európai akkreditációval rendelkező Országos Onkológia Intézet lett. A nemzetközi skála a következőképpen alakult: komprehenzív rákcentrum, rákcentrum, rákosztály, rákegység. Ez magyar viszonyokra, 10 millió lakosra vetítve: 1 komprehenzív rákcentrum működik, ugyanilyen lélekszámnál Amerikában 33, Németországban 8, Franciaországban 6. A magyar struktúrában az Országos Onkológiai Intézet alatti progresszivitási szinten 4 regionális centrum tevékenykedik. Ezeknek Debrecen, Szeged, Pécs és Szombathely ad helyet. De a mi intézetünk egyúttal a központi régiónak is a regionális centruma, tehát az országos feladatok mellett az 5. regionális centrumként tevékenykedünk. Egyébként valamennyi megyei kórházban dolgozik 1 klinikai onkológiai osztály. Nos, a hármas tagolódás így valósul meg. – Az Ön által felsorolt intézményekben kellő technikai felszereléssel és megfelelő tudással rendelkező szakemberek dolgoznak? – Részben. Ugyanúgy, mint a világ legtöbb országában, ez nagyon inhomogén kérdés. Amerikában a szuperkórházak mellett vannak egészen gyenge ellátóhelyek, mint ahogy Európában is hasonló a helyzet. A felszereltségben, a módszerek ren-

delkezésre állásában, a szakembergárda felkészültségében óriásiak az eltérések. A regionális centrumfejlesztésre onkológiai pályázat készül. Reményeink szerint a technikai feltételek nagyban javulhatnak

Prof. dr. Kásler Miklós majd általa. Ami pedig a szakemberekkel kapcsolatos kérdését illeti, többek között például a sugárterápiánál a sugárfizikusvagy a sugárterápiás asszisztensképzést szeretnénk megvalósítani, ezekre javaslatainkat már megtettük. – Folyamatban van a képzés, vagy csak most kezdenek hozzá? – Az onkológiában sugárterapeuta-képzés 1977 óta zajlik. Mindig az intézetünk volt ennek a központja. A hallgatóknak szakmai gyakorlatként félévet kötelező nálunk tölteniük, mint ahogy a szakvizsgák is itt történnek, a tankönyveket a mi szakembereinkkel írtuk meg. Tudni kell, hogy az intézetünk eddigi fennállása óta több mint 200 könyvet adtunk ki, ebben benne vannak a szakvizsgához szükséges tankönyvek is. A sugárfizikus képzés viszont elég nehézkesen alakult, de most már kibontakozó stádiumban van. Napirendre tűztük és kedvező döntés született arról, hogy ne csak röntgen, hanem ennek variációiként nukleáris medicina és sugárterápiás asszisztensképzés is legyen. – Hol történjék az oktatás? – Különböző főiskolákon, felsőfokú tanintézetekben. Persze a határterületekről is kellenének jól képzett szakemberek. Csak két példát említek. Mindenhol szükség lenne pszichiáterre, pszichológusra. Van, ahol dolgoznak ilyen végzettségűek, másutt viszont hiányzik a szakértelmük.

– Az egészségügyet sújtó szakember-elvándorlási hullám mennyire érinti az onkológia területét? – Hm. Szolidan. Általában a magyar onkológia megkínlódja a fiatalok elvándorlását, szerencsére azonban az Országos Onkológiai Intézetben ez nem jellemző, itt elég csekély a mozgás. Tény, volt rá példa, hogy mondjuk a fiatal sugárterapeuták közül néhányan azért mentek el Nyugatra, mert tizenötször annyit kerestek, mint itthon. Ugyanakkor ahol sikerült fejlesztenünk, a távozók közül többek visszatértek. Mindenekelőtt azok, akik Angliában, Franciaországban tudományos fokozatot szereztek, most pedig ismét az intézetünkben dolgoznak. – Végül engedtessék meg még egy kérdés. Ön az egyetlen sok-sok éve, akit akár az onkológia atyjának is nevezhetünk. Rengeteg dolog fűződik a nevéhez ilyen-olyan címen, eszközbeszerzés, beruházás, építkezés stb. Ellenségekkel hogyan áll? Az ismertség, a gyógyítás területén szerzett népszerűsége a szakmában gondolom egyúttal nem kis népszerűtlenséget generál. – Azt hiszem, hogy személyes ellenségem nincsen. Ön is ismer, egy viszonylag csöndes, nyugodt, higgadt ember vagyok. Érdekellentétek voltak azért, és vélhetően lesznek is. Mindig szisztematikusan képviseltem a magyar daganatos beteg érdekét, és mindig az volt az alapelvem, hogy centralizálni kell, ott ellátni a beteget ahol minden feltétel adott hozzá. Ahol nincs meg ez, és várható, hogy megszűnik mondjuk egy osztály, érkezik a támadás, mondván, már megint az Országos Onkológiai Intézet, meg a vidéki centrumok kerülnek előtérbe. Ez fáj a kórházigazgatónak, mert bevételtől esik el. Fáj az orvosnak, mert presztízs- meg ilyen-olyan okok miatt érintett lett. Tudom, hogy sokaknak kellemetlen, viszont a beteg érdekének jót tesz. Mondok egy példát. Ezelőtt 6-7 évvel 500 kórházi egységben volt kemoterápiás ellátás. Csakhogy ebből több mint 250 ellátóhelyen évente ötnél kevesebb beteget kezeltek. Tessék elképzelni, hogy ez milyen színvonalú lehetett? Hogyan ismerték fel a szövődményeket, ha egyféle szövődményt minden öt évben látott az orvos? Hogy kezelték az ilyen pácienst? Most, amikor a javaslatunkra nagy nehezen, sok év után megszüntették, redukálták az efféle ellátóhelyek számát, aki nem csinálhatta tovább az évi két-három kezelést, az érdekellentétbe került, másként fogalmazva, ilyen értelemben, ellenérdekeltek lettünk. De én nem hiszem, hogy ezek között lenne személyes ellenségem.


szolgált! Tehát mi az utóbbi két évtizedben e dokumentum alapján dolgozunk. Arra épül a program, hogy ott lássák el a beteget, ahol a gyógyításnak adottak a feltételei. Csak nagyon lényeges lépcsőket mondok. Ugye, 1994-ben Európában a komplex onkoterápiás protokollt elsőként mi írtuk meg. Valamennyi szerv, szövettantípus, stádium, relapszus teljes diagnosztikai és terápiás algoritmusát rögzítettük. Olyan sillabusz íródott, amelyben bármilyen helyzetben megtalálja az orvos azt, hogy mit kell csinálnia. Az évek során az abban rögzítetteket háromszor is megújítottuk, és ez nagyon lényeges volt. Érdekes, hogy amikor megjelent, utána az ellátás homogénebb lett, továbbá a halálozási mutatók javultak. Először csökkent a halálozás növekedésének dinamikája. A másik nagyon lényeges dolog, ami szintén rendkívül nagy munka volt, hogy a különböző szervek teljes diagnosztikájához és terápiájához szükséges módszerek listáját összeállítottuk. Mi azt mondjuk, ahol mindezek rendelkezésre állnak, ott kell kezelni az adott daganattípust.


A nukleárismedicina-szakma ünnepe FEKETE TIBOR

A 85 éves Uzsoki Utcai Kórház Nukleáris Medicina osztályát 20 évvel ezelőtt alapították. Ebből az alkalomból szervezett magas színvonalú szakmai konferenciát az osztály.

Az

ünnepi tudományos ülést dr. Golub Iván, a kórház főigazgató főorvosa nyitotta meg. Lényegesnek tartotta kiemelni, hogy az osztály indulásánál jelentős szerepe volt a kórház akkori vezetésének és személy szerint dr. Szegedy László professzornak, a kórház akkori igazgatójának. Fontos, máig igaz felismerése volt, hogy a kórház rangját a terápiás és diagnosztikai hatékonyság és a szakmai színvonal határozza meg. Ez sokkal fontosabb, mint a sokszor fetisizált ágyszám. A kórház szakmai fejlődését reprezentálta többek között az Izotópdiagnosztikai Osztály létrehozása, amely végleges elhelyezését a kórház rekonstrukciója során, 2009-ben kapta meg. A főigazgató már a bevezetőjében is okkal jelezhette, hogy a prezentációk igazolni fogják a 20 évvel korábban elhatározott fejlesztés helyességét. Az ünnepi alkalom díszvendége dr. Jávor András, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közigazgatási államtitkára volt. Köszöntőjében többek között arról szólt, hogy a 20 év egy ember éltében rövid, visszanézve gyorsan elröpül, egy szakma életében azonban ennyi idő alatt igen jelentős változások következnek be. Ezt követni és az élvonalban maradni, kezdeményezőnek lenni igen jelentős teljesítmény, amihez külön, a miniszter nevében is gratulál a kórház vezetésének és az osztály vezetőjének. Idézte Paracelsust, aki szerint minden anyag kicsiben használható, nagyban azonban veszélyes. A lakosság egy jelentős része találkozott már az izotóp-módszerrel, amelynek diagnosztikus és terápiás lehetőségei jelentősek a daganatos betegségek kimutatásában, kezelésében. Sajnálatosan magas ezen betegségek gyakorisága Magyarországon. Dr. Jakab Ferenc professzor üléselnöki bevezetőjében felidézte a Nobel-díjas magyar tudós, Hevesy György tevékenységét, aki 1913-ban fedezte fel a radioaktív nyomjelzést. Bebizonyította, hogy az izotóppal jelzett készítmények felhasználásával és

külső sugárzás-érzékelők segítségével nyomon követhetjük egy adott vegyület vagy származékai mozgását, viselkedését a kémiai reakciók során, vagy az élő szervezetben. A nyomjelzési technika kidolgozásáért 1943-ban ítélték neki a legmagasabb presztízsű tudományos elismerést. Az osztályt kezdettől dr. Balogh Ildikó vezeti, aki kiemelkedő tudományos munkája mellett a kórház vezetésének segítségével megteremtette a mára jelentős elismertségnek örvendő osztályt, széles körű kapcsolatrendszert épített ki a kórházon

Dr. Golub Iván

belül és kívül is. Mindezt tanúsította a kórház klinikai-diagnosztikai szakembereinek jelenléte, az ország különböző területeiről az ünnepi alkalomra összegyűlt nukleárismedicina-szakemberek nagy száma, nem utolsó sorban pedig a munkát bemutató prezentációk színvonala. Balogh Ildikó, aki kandidátusi fokozatát kórházi működése alatt érte el, magas országos szakmai elismertségnek örvend, melyet jelez, hogy a Hevesy György MONT (Magyar Orvostudományi Nukleáris Társaság) elnöke volt 2007–2011-ig. Ez idő szerint a MONT Nukleáris Kardiológiai és a Magyar Kardiológus Társaság Nukleáris Kardiológiai, illetve – az általa megújított – Hibrid Képalkotó Munkacsoportjának vezetője, valamint a Nukleáris Medicina Szakmai Kollégium Tanácsának elnöke. Jelenleg is tagja az Izotóp Intézet Kft. felügyelő bizottságának.

Az Uzsoki Utcai Kórház Nukleáris Medicina osztályának vezetője, 2011-ben kapta meg a Hevesy-díjat. Balogh Ildikó tanárnő mellett az osztálya is elismerésben részesült azzal, hogy Magyarországon elsőként szerezte meg az Európai Klinikai Akkreditációt. Az erről szóló tanúsítványt a 2011-ben, az EANM (European Association of Nuclear Medicine) birmingham-i kongresszusán vehette át. Az osztály a kórház csaknem valamennyi klinikai osztályának munkájára is megtermékenyítő hatással van. Jól bizonyították a prezentációk ezt az aktív, kezdeményező és jelentős együttműködést. Dr. Balogh Ildikó bevezető előadásában felidézte a kezdetektől a fejlődést. Kiemelte, hogy az izotópterápia „bölcsője” világszerte az 1945-ben kezdett pajzsmirigy-terápia volt, s hogy az ilyen jellegű terápiás módszerek azóta igen jelentős fejlődésen mentek keresztül. Az osztályon végzett vizsgálatok száma az indulás évében végzett 2806 vizsgálathoz képest 2005-re csaknem megháromszorozódott, az azóta bekövetkezett vizsgálatszám-csökkenés már az OEP-finanszírozás negatív, „visszafogó” hatásának tudható be. 2011-ben az osztályon végzett vizsgálatok 57 százalékát a csontszcintigráfia (onkológiai és orthopéd traumatológiai diagnosztika), 25 százalékát a miokardiális iszkémia kimutatása tette ki, 11 százalékukat pajzsmirigybetegségben szenvedőkön végezték. Különös jelentősége van a vizsgálatok 2 százalékát kitevő sentinel nyirokcsomó vizsgálatoknak, ezért ezt a témát kiemelten kezelték az ünnepi konferencián. Az osztályon alkalmazott izotópterápiák 58 százaléka pajzsmirigy, 29 százaléka ízületi betegségek kezelését szolgálta, 13 százalékot tett ki a csontfájdalom csökkentését biztosító terápia 2011-ben. Az út azonban hosszú volt a bemutatott eredményekig. Az osztály működésének első évtizedét az osztály vezetőjének – az orvostovábbképző egyetemen („Szabolcs utca”) szerzett – tapasztalatai alapján meghonosított alapvizsgálatok mellett az új metodikák bevezetése, a klinikusok és radiofarmakológusok együttműködésének megalapozása, a team-munka kialakítása jellemezte. Elhatározott szándéka volt a „diagnózistól a terápiáig” alapelv megvalósítása a kórházban. Az első sikereket ezen a területen 1994-től érték el, különösen az onkológiai, az ortopédiai és a se-

Biopsziája, illetve eltávolítása és szövettani vizsgálata a regionális státusz pontos indikátora. Mindebből az is következik, hogy az SN(ek) negativitása esetén a többi nyirokcsomó is nagy valószínűséggel áttétmentes. Nem túlzás, hogy az egyik legígéretesebb módszer a sentinel nyirokcsomó azonosítása és vizsgálata. A sentinel nyirokcsomó meghatározás jelentőségét ma már a szakemberek nem vitatják. Az emlőtumorok jelentős százalékánál az axillaris block dissectio elhagyható. A nukleáris medicina sentinel nyirokcsomó vizsgálatban bebizonyított óriási jelentősége csaknem valamennyi manuális osztályra kiterjed. A mindennapi rutinban az Uzsoki Utcai Kórházban, a legnagyobb számban a Sebészeti Osztály alkalmazza, valamennyi mammatumor, melanoma malignum műtéte előtt (természetesen a szakmai előírásoknak megfelelő indikációs körben). Így sentinel nyirokcsomó (SN) negatív esetekben elkerülhetővé vált a korábbi – felesleges – radikális, kiterjesztett nyirokcsomó eltávolítás, az úgynevezett „block dissectio”. Az Urológiai Osztályon – az országban mai napig egyedülállóan – valamennyi, kellően korai stádiumú prosztatatumoros beteg műtétekor egyedi, „betegre szabott” nyirokcsomók kerülnek eltávolításra, az izotópdiagnosztika e módszerével vezetve a sebész kezét! A manuális osztályok életében – a kórház korábbi tapasztalata alapján – egyéb területeken is nagy jelentőségű a sentinel nyirokcsomó meghatározás, például a fejnyak tumorok esetében. A nőgyógyászati tumoroknál is hamarosan bevezetésre kerül e hasznos metodika. A sentinel nyirokcsomó vizsgálatával a nukleáris medicina jelentős segítséget nyújt az operatőr számára és elősegíti a megfelelő terápiás döntést. A fájdalmas csontáttétek palliatív, fájdalomcsillapító terápiájával, valamint az ízületi gyulladás izotópkezelésével mind az onkológiai betegek (Onkoradiológiai Osztály), mind az ízületi gyulladás okozta fájdalomtól szenvedő nagyszámú beteg (Orthopéd-Traumatológiai Osztály) terápiás ellátására lehetőség nyílik. Mindkét terápiás módszerrel a betegek életminőségének jelentős javulása érhető el, egyéb terápiás beavatkozáshoz képest rendkívül költséghatékonyan! Érdemes megjegyezni, hogy a fájdalmas csontáttétek fájdalomcsillapító terápiájáról az első magyarországi multicentrikus klinikai vizsgálat az osztály vezetőjének irányításával, munkatársai bevonásával valósult meg. Rendkívül sikeres az izotópos ízületi terápia, amit egyedülállóan az Uzsoki Utcai Kórházban végez orthopéd-traumatológus.

Nemzetközileg is elhanyagolt terület volt napjainkig az onkokardiológia, mely az egyre növekvő daganatos betegségek miatt igen fontos új diagnosztikus - terápiás terület. E témában a kórház Kardiológiai osztálya dr. Nagy András Csaba vezetésével országosan is élen jár, és maximális támogatást kap a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjában dr. Merkely Béla professzortól. Az onkokardiológia diagnosztikus területen az echokardiográfia mellett a nukleáris medicina módszerei is nagy segítséget nyújtanak. A citosztatikus szerek és sugárterápia szívre gyakorolt károsító hatása ma már evidencia. E hatás az európai irányelvekben is meghatározott diagnosztikus stratégiát követve monitorozásra szorul. A gyakorlati lehetőségekről tartott beszámoló méltán váltott ki érdeklődést a jelenlévők körében. A nukleáris medicina alappillérei, a radiofarmakonok (izotópok) mellett az egyre megújuló műszerek, berendezések is nagy jelentőséggel bírnak. Világszerte teret hódítanak az úgynevezett hibrid műszerek (SPECT/CT, PET/CT, PET/CT), a hibrid képalkotás, mellyel az izotópdiagnosztika funkcionális (szervek-szervrendszerek működését tükröző) képei a morfológiai (CT) képalkotással ötvöződnek. Együttes diagnosztikus értékük nem csupán összetevődik, alkalmazásukkal a diagnosztikus hatékonyság megsokszorozódik! A jól felépített programzáró előadást dr. Szilvási István professzor tartotta „A nukleáris medicina jövőképe a klinikumban” címmel. Előadása mottójának tekinthető a kiinduló szentencia: „Tanuld meg a múltat, ismerd meg a jelent, és akkor megmondhatod a jövőt”. Mindezek alapján elemezte a klinikumnak a nukleáris medicinával szemben támasztott igényeit. Egyik legfontosabb szakma-politikai feladat a diagnosztikus és terápiás kapacitás növelése, a személyre szabott nukleáris medicina biztosítása, a költség-hatékonyság. Fontos követelmény a vizsgálati eredmények számszerűsítése és a diagnoszta, valamint a klinikus megfelelő kapcsolata, kommunikációja. A fejlődés folyamatában további változás várható a radiofarmakológia és a leképező műszerek területén. Újabb specifikus molekulák jelennek meg. Várható a régen, jól bevált izotópok (például az FDG) új indikációs körben történő alkalmazása, és új SPECT-PET-radiofarmakonok megjelenése. A konferencia alkalmat adott arra is, hogy a megjelentek köszöntsék a születésnapot ünneplőket, amihez ezúton olvasóink nevében mi is csatlakozunk. Kívánjuk, hogy a következő évtizedekben is folytatódjon a töretlen fejlődés a betegek érdekében.


bészeti területtel együttműködve. Már az első évtizedben együttműködést sikerült kialakítani más intézményekkel is. Ennek eredményeként részesei lehettek az Ér- és Szívsebészeti Klinika első szívátültetéseinek eredményességét nyomon követő munkának. Vizsgálatokat végeztek, és együttesen, tudományos fórumokon számoltak be a transzplantált szív szimpatikus reinnervációjáról, mely a műtét után több (3-4) évvel alakul ki. 1996-97-től meghonosították a csontmetasztázis-fájdalomcsillapító terápiát. 2000-től működnek együtt az urológiai osztállyal a prosztata sentinel nyirokcsomó vizsgálatban. Ettől az évtől kezdődően sikerült meghonosítani az izotópos pajzsmirigy-terápiát. 2003-tól az OrtopédTraumatológia osztállyal együttműködve kezdődött az izotópos ízületi terápia. A második évtizedre a módszerek fejlesztése a jellemző. Kihasználták az új hardverek és szoftverek nyújtotta lehetőségeket. Cél volt a megbízhatóbb diagnózis, amit az új eszközök, eljárások bevezetése alapozott meg. A kardiológiával kezdettől létező sikeres együttműködés további fejlődését tette lehetővé a szívizom-szcintigráfiák kvantitatív kiértékelése, a vérellátás és a szívműködés zavarainak együttes leképezése. 2006-tól országos, új tudományos eredményként a coronaria CT – szívizom perfusio – PET fúziós képalkotásával léptek előre. A módszer alkalmas az angináért felelős ér, az iszkémia, a szívizom életképessége, az ér morfológiájának együttes meghatározására. A kórház rekonstrukciója 2009-től biztosította új helyszínen, optimális körülmények között a munkát. Sokat javultak a magas szintű szakmai munka tárgyi feltételei. Maradéktalanul érvényesülnek a sugárvédelmi előírások, ami rendkívül fontos a betegek és a személyzet számára. A tudományos ülésen jelentős teret nyert a sentinel nyirokcsomó vizsgálata, meghatározása. Az őrszem nyirokcsomó-elmélet szerint a szolid daganatok lymphogen áttétképzése szekvenciális sorrendet követ, és a tumorba vagy közvetlenül köré adott, a nyirokerekben transzportált jelölőanyagok segítségével meghatározható egy vagy néhány olyan nyirokcsomó, amelyekben először képződik az áttét. Ezeket a nyirokcsomókat őrszem-nyirokcsomóknak vagy az angolszász irodalomból átvéve, sentinel nyirokcsomóknak (SN) nevezzük, mivel ezek a lymphogén áttétek legvalószínűbb helyei, és lényegében őrzik a régió többi nyirokcsomóit, amelyek csak ezt követően, másodlagosan lesznek áttétesek. Az őrszem-nyirokcsomó diagnosztikus szempontból különös jelentőséggel bír.

5. A MAGYAR KÓRHÁZSZÖVETSÉG HIVATALOS LAPJA. Átadták az Országos Onkológiai Intézet új sebészeti tömbjét. Zséda volt a sztárvendégünk

Recommend Documents