JOGI HÍRLEVÉL 2011/5-6. SZÁM
BOLEVÁCZ ÉS VÖRÖS ÜGYVÉDI IRODA H-1065 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 19/B., II/3. Tel.: 0036-1-354-0733 Fax: 0036-1-354-0732
TARTALOM I.
Törvény a devizában eladósodott lakáshitelesek megsegítésére
II.
Új elemekkel bővült a Széchenyi Program: bevezették az Agrár Széchenyi Kártyát és felállították a Széchenyi Programirodákat
III.
Európában egyedülálló adókedvezmények a látványsportokat támogató adózóknak
IV.
Megint módosították a lakásszövetkezeti és a társasházi törvényeket
V.
Szigorodó közúti előéleti pontrendszer és változó bírságolási szabályok
VI.
Döntött az Alkotmánybíróság: a folyamatban lévő perek egyikében sem alkalmazhatóak az alkotmányellenes parkolási szabályok
I. Törvény a devizában eladósodott lakáshitelesek megsegítésére Az Országgyűlés elfogadta a devizában eladósodott lakáshitelesek megsegítésére és a jelzáloggal terhelt lakóingatlanok kényszerértékesítésének szabályozására vonatkozó törvényt. Eszerint 2011. augusztus hó 12. napjától lehetőség nyílik az átváltási árfolyam rögzítésére az adós természetes személy és a pénzügyi intézmény között létrejött olyan kölcsönszerződés alapján fennálló tartozásra, amelynél a kölcsön nyilvántartási pénzneme euró, svájci frank vagy japán jen, azonban a törlesztési kötelezettséget forintban teljesítik és a kölcsön fedezete Magyarországon lévő lakóingatlanon alapított zálogjog. Ezt az adós 2011. december hó 31. napjáig kérheti a hitelező pénzügyi intézménynél legfeljebb 36 hónapra, de legkésőbb 2014. december hó 31. napjáig terjedő időszakra akkor, ha devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem haladja meg a 90 napot, nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt és a devizakölcsön végső lejárata 2014. december hó 31. napját követő időpont. Feltétel még, hogy a fedezetül szolgáló lakóingatlan pénzügyi intézmény által meghatározott forgalmi értéke a fedezetként történő elfogadáskor nem haladhatta meg a 30 millió forintot és arra nézve semmilyen végrehajtás nincs folyamatban. Ebben az esetben a pénzügyi intézmény a törvényben rögzített árfolyamot alkalmazza – ez svájci frank esetén a 180 HUF/CHF, euró esetén a 250 HUF/EUR, japán jen esetén pedig a 200 HUF/100 JPY átváltási árfolyamot jelent –, és a keletkező különbözetre forint jelzáloghitelt, ún. gyűjtőszámlahitelt folyósít, az ebből eredő tartozást pedig a rögzített árfolyam záró időpontját követően kell az adósnak havi részletekben megfizetnie. A törvény 2011. október hó 1. napjáig
meghosszabbítja az árverési moratóriumot azzal a szűkítéssel, hogy 2011. július hó 1. napjától ez már nem vonatkozik a 30 millió forintot meghaladó forgalmi értékű és 20 millió forintnak megfelelő hitelösszeget biztosító jelzáloggal terhelt ingatlanokra. A lakáshitelek fedezetéül szolgáló lakóingatlanok kényszerértékesítésére 2011. október hó 1. napját követően is csak a törvényben meghatározott területi kvóta alapján kerülhet sor 2014. december hó 31. napjáig (2015. január hó 1. napjától a követelésérvényesítés rendszere újfent teljes körűen működhetne), de az adósok fedezeti ingatlanainak kényszerértékesítésre történő konkrét kijelöléséről a hitelező pénzügyi intézmény dönt. Végül 2011. július hó 1. napjától ismételten nem tilalmazott általános jelleggel jelzálog alapítása devizahitelezéshez mind természetes személyek, mind pedig jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek számára. (Forrás: 2011. évi LXXV. törvény a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről) II. Új elemekkel bővült a Széchenyi Program: bevezették az Agrár Széchenyi Kártyát és felállították a Széchenyi Programirodákat Az Új Széchenyi Terv (ÚSzT) a Kormány gazdaságfejlesztési és gazdaságélénkítési programja. Az ÚSzT jelenleg 7 (hét) programot foglal magában: Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program; Zöldgazdaság-fejlesztési Program; Vállalkozásfejlesztési Program; Tudomány – Innováció Program; Foglalkoztatási Program; Közlekedésfejlesztési Program; Otthonteremtési Program; ez utóbbit kivéve a programok mindegyike tartalmaz a vállalkozásoknak szóló pályázatot. Az ÚSzT keretében általánosságban
-1-
elmondható, hogy csökkentek az adminisztrációs terhek, lerövidültek az elbírálási és a kifizetési határidők, valamint főszabályként egyfordulós könnyített elbírálásúvá váltak a projektkiválasztási eljárások. A Kormány 2011. április hó 29. napjától felállította a Széchenyi Programirodák rendszerét, amelyek ellátják a pályázók és kedvezményezettek helyben történő támogatását a fejlesztési források felhasználásának elősegítése érdekében. A Kormány már tavaly döntött a Széchenyi Kártya Program kiterjesztéséről is, miszerint szabad felhasználású hiteleket biztosít belföldi vállalkozásoknak likviditásuk biztosítására. A Széchenyi Kártya lényegében a mikro-, kis- és középvállalkozások részére kialakított, kedvezményes kamatozású, állami támogatásban részesített hitelkonstrukció (forgóeszközhitel, beruházási hitel, illetve önerőt biztosító hitel). Ezt most új elemmel bővítette ki a Kormány, így 2011. május hó 21. napjától bevezetésre került az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukció, mint a Széchenyi Kártya Program részét képező, de attól elkülönült hiteltermékek, amelyeket a KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt. honlapján mindenkor közzétett üzletszabályzatban foglaltak szerint lehet igénybe venni a területileg illetékes irodán keresztül. A támogatásokat azon vállalkozások és természetes személyek vehetik igénybe, akik (amelyek) mezőgazdasági termeléssel, halgazdálkodással, mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával, erdőgazdálkodással vagy vadgazdálkodással foglalkoznak. (Forrás: 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet; 1145/2010. (VII. 7.) Korm. határozat; 68/2011. (IV.28.) Korm. rendelet; 39/2011. (V. 18.) VM rendelet)
III. Európában egyedülálló adókedvezmények a látványsportokat támogató adózóknak Áttörést hozhat a magyar sportfinanszírozásban az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosító csomag, miszerint az ún. látvány-csapatsportokban működő amatőr és hivatásos sportszervezetek (sportegyesületek és sportvállalkozások) részére visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott tárgyi eszköz után az adózó a támogatás adóéve és az azt követő három adóév társasági adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor. Látvány-csapatsportnak minősül a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong. Az adókedvezmény 2011. július hó 1. napjától a szövetségek, az amatőr klubok, valamint az utánpótlás-neveléssel foglalkozó közhasznú alapítványok (akadémiák) utánpótlás-nevelésére nyújtott támogatásaira és tárgyi eszköz beruházásaira/felújításaira (ideértve az ingatlanfejlesztést is), továbbá ezen sportszervezetek és a sportköztestület (MOB) személyi jellegű kiadásainak támogatására nyújtható. A hivatásos sportszervezetek (profi klubok) támogatásához kapcsolódó adókedvezmények csak az Európai Bizottság ezt jóváhagyó határozata meghozatalát követően léphetnek hatályba, mivel ezek versenyjogi szempontból burkolt állami támogatásnak minősülnek. Az adókedvezmény a látványcsapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás alapján vehető igénybe, amelyet az országos sportági szakszövetség, ennek támogatása esetén pedig a sportigazgatási szerv állít ki a támogatott sportszervezet által benyújtott, a tervezett támogatásból finanszírozni kívánt sportfejlesztési program jóváhagyását követően. A kedvezmény az
adózó szempontjából a támogatás összegét nominálisan meghaladó adómegtakarítást jelenthet, hiszen a támogatás egyrészt elszámolható ráfordításként csökkentve ezzel az adóalapot, emellett pedig a csökkentett adóalap után kiszámított társasági adóból is levonható a támogatás teljes összege a számított adó 70%-áig, ha azonban az adózó emiatt nem tudja érvényesíteni a támogatási igazolásban szereplő teljes összegre az adókedvezményt, úgy a maradványt továbbviheti és a következő három adóévben érvényesítheti. Ki kell emelni, hogy a támogatás ebben az esetben kizárólag ellenszolgáltatás nélküli juttatást jelenthet, vagyis az adókedvezmény igénybevételére jogosító támogatási szerződésben nem lehet kikötni semmilyen, akár reklám jellegű vagy szponzorációs szolgáltatást. Végül a jogosulatlan felhasználásért a támogató nem, hanem csak a támogatott felelős. (Forrás: 2011. évi LXXXII. törvény a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról) IV. Megint módosították a lakásszövetkezeti és a társasházi törvényeket A törvényalkotás össze kívánja hangolni a különböző többlakásos tulajdoni formákra vonatkozó jogszabályokat, így a lakásszövetkezeti törvény rendelkezéseit 2011. július hó 28. napjától hatályosan igazítják a társasházi törvény rendelkezéseihez. Ekként a lakásszövetkezeti törvény módosítása rögzíti, hogy alakuló közgyűlés határozhatja el lakásszövetkezet alapítását, amelyhez a korábbi tíz helyett minimálisan hét alapító tag szükséges. A módosítás részletesen tartalmazza azokat a kérdéseket, amelyeket az alapszabályban kell meghatározni, de lehetővé teszi belső szabályzatok (pl. házirend) megalkotását is. Újrafogalmazták a lakásszövetkezeti szervekre és
-2-
tisztségviselőkre irányadó szabályokat összehangolva a társasházi törvény szabályrendszerével, valamint teljesen újraalkották a lakásszövetkezetből való kiválás szabályait. A módosítás kiegészíti a társasházi törvényt a megfigyelő kamerarendszerekre vonatkozó szabályokkal, miszerint a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet. Ebben az esetben a közös képviselő vagy az intézőbizottság a kamerarendszer üzemeltetésére kizárólag a személyés vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott személlyel vagy vállalkozással szerződhet, a rendszert más, így akár valamelyik tulajdonos vagy a közös képviselő személyesen nem üzemeltetheti. A társasház által korábban létesített kamerarendszernek a törvénymódosítás rendelkezései szerinti üzemeltetése érdekében legkésőbb 2011. október hó 26. napjáig módosítani kell a szervezeti-működési szabályzatot és a kamerarendszer szükség szerinti átalakítását el kell végezni, egyben az üzemeltetésre jogosult személlyel vagy szervezettel szerződést kell kötni. (Forrás: 2011. évi LXXVI. törvény a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról)
V. Szigorodó közúti előéleti pontrendszer és változó bírságolási szabályok A közlekedésbiztonság javítása és a közlekedési szabályok notórius megszegőinek közúti forgalomból történő kiszűrése érdekében 2011. július hó 1. napjától szigorították a közúti előéleti pontrendszert, így akár két „kiemelt” és egy kisebb súlyú szabályszegés miatt is elérhető vezetői engedély visszavonását eredményező 18 pont. A bírságolások körében a legsúlyosabb változás, hogy bizonyos jogsértések, így a gyorshajtás, a biztonsági öv használatának elmulasztása, a tilos jelzésen történő áthaladás és az ittas vezetés esetén, valamint abban az esetben, ha a közúti ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a jármű üzembentartójának közigazgatási bírságtartozása áll fenn – és az érintett elkövető vagy üzembentartó magyarországi bejelentett lakóhellyel, illetve székhellyel és érvényes adószámmal, adóazonosító jellel nem rendelkezik - a járművet vissza lehet tartani a bírság megfizetéséig. Ez azt jelenti, hogy a hatóság tagja a helyszínen elveszi a forgalmi engedélyt és a járművet az erre kijelölt, nem őrzött várakozóhelyen kell leállítani. Ezek a rendelkezések vélhetően elsősorban a külföldi hatósági jelzéssel ellátott gépjárművekkel közlekedőket fogják érinteni. Módosulnak az eljárási szabályok is, így ha a gyorshajtás, a biztonsági öv használatának elmulasztása, a tilos jelzésen történő áthaladás és az ittas vezetés miatt indult eljárásokban az elkövető már a helyszínen ismertté válik, akkor az üzembentartóval szemben nem, csak a tényleges elkövetővel szemben folytatható le eljárás. Ha a szabályszegő nem vitatja a szabálysértést, határozat nélkül, szóban szabja ki a hatóság képviselője a bírságot, ellenben ha vitatja, akkor szabálysértési
eljárás keretében határozatot kell hozni erről. A bírságot csekken kell befizetni 15 napon belül, de szervezett akció esetén készpénzzel is lehetséges a helyszínen. Szintén változás, hogy az ittas vezetés eddigi szabálysértési alakzata, a tilos jelzés ellenére a vasúti átjárón való áthajtás és a megengedett legnagyobb sebesség túllépése átkerül a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések közé, azonban kivétel ez alól a közigazgatási bírság hatálya alá nem tartozó sebességtúllépés – 15-20 kilométeres óránkénti sebességtúllépés –, amely továbbra is szabálysértésnek minősül. Ez azt jelenti, hogy változatlanul a „zéró tolerancia” elve érvényesül a sebességtúllépések esetében, de a kismértékű gyorshajtás nem esik az objektív felelősségi körbe. A biztonsági öv használata nélküli közlekedés a jövőben tételes összegű bírságot von maga után, így lakott területen belül 15 ezer, lakott területen kívül 30 ezer, autóúton és autópályán pedig 40 ezer forintot kell fizetni, amelyet a járművezetővel és az utasokkal szemben különkülön ki kell szabni. (Forrás: 2011. évi LXXIII. törvény a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény, valamint a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosításáról; a Kormány 99/2011. (VI. 29.) Korm. rendelete a közúti közlekedéssel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról) VI. Döntött az Alkotmánybíróság: a folyamatban lévő perek egyikében sem alkalmazhatóak az alkotmányellenes parkolási szabályok
-3-
Az Alkotmánybíróság 109/2009. (XI.18.) AB határozatában korábban már többek között megállapította, hogy Budapest főváros közterületein és erdőterületein a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló fővárosi közgyűlési rendeleteknek a várakozási övezetekben a fizetendő díj mértékére, valamint a pótdíj mértékére vonatkozó szabályai alkotmányellenesek voltak, ezért kimondta, hogy ezek a rendeletek az elé terjesztett konkrét polgári peres eljárásokban nem alkalmazhatóak. Ezt követően a folyamatban lévő perek felfüggesztése mellett több száz olyan bírói kezdeményezés érkezett az Alkotmánybírósághoz, amely peres eljárásokban a jogviták elbírálásának alapja a testület által alkotmányellenesnek minősített, parkolásra vonatkozó fővárosi közgyűlési rendeletek valamely rendelkezése lenne és amely rendelkezésekkel kapcsolatosan az Alkotmánybíróság konkrét eljárásokban már alkalmazási tilalmat mondott ki. Az indítványozó bírák erre tekintettel az előttük folyamatban lévő perekben ugyanezen fővárosi közgyűlési rendeletek alkalmazási tilalmának kimondását kérték, amelynek a taláros testület helyt is adott. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a peres eljárásokban semmiképpen sem engedheti alkotmányellenes normák érvényre juttatását, ebből kifolyólag a lefolytatott alkotmányossági vizsgálat eredményeként megállapított alkotmányellenesség hatálya főszabály szerint kiterjed minden, az alkotmánybírósági eljárás alapjául szolgáló üggyel megegyező ténybeli és jogi alapból származó folyamatban lévő peres eljárásra is. (Forrás: az Alkotmánybíróság 35/2011. (V.6.) AB határozata)
Lezárva: 2011. június 30.
