4922. szám ú törvényjavasla t

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

OKJLAGG V U L ES HIVATAL

Érkezett :

2011 NOV 1 2

T/4922. szám ú törvényjavasla t a cső deljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991 . évi XLIX. törvény , a gazdasági társaságokról szóló 2006 . évi IV . törvény, a cégnyilvánosságról , a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006 . évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról

Elő adó : dr. Navracsics Tibo r közigazgatási és igazságügyi miniszte r

Budapest, 2011 . november

A

2011 . évi ... törvén y a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX . törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006 . évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásró l és a végelszámolásról szóló 2006 . évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefügg ő egyes törvények módosításáról

1 . A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991 . évi XLIX . törvény módosítása

1. § A cső deljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991 . évi XLIX . törvény (a továbbiakban : Cstv.) 2. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki : „(4a) E törvényt a biztosító egyesületekre akkor kell alkalmazni, ha a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény másképp nem rendelkezik .”

2. § (1) A Cstv . 3 . § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (E törvény alkalmazásában :) „ c) hitelező: ca) a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban — a felszámolás kezd ő időpontjáig — az, akinek az adóssal szemben joger ős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton vagy má s végrehajtható okiraton alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzbe n kifejezett vagyoni követelése van , cb) a csődeljárásban a ca) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szembe n vitatott, vagy a cs ődeljárás alatt esedékessé vált pénz- vagy pénzben kifejezett vagyon i követelése van, és a követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette ; cc) a felszámolási eljárásban a felszámolás kezd ő időpontja után : akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van (ideértve a g) pont szerint i függő követeléseket is), amennyiben az említett követeléseket a felszámoló nyilvántartásb a vette; ” (2) A Cstv . 3 . § (1) bekezdése a következ ő g) ponttal egészül ki : (E törvény alkalmazásában :) „g) függő követelés: bankgaranciából, biztosítói garanciából vagy biztosító által kiállított, készfizet ő kezességvállalást tartalmazó kötelezvényb ől származó olyan követelés, amelyne k beállta és esedékessége még bizonytalan .”

1

3. § A Cstv . 4. § (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(3) Nem tartozik a gazdálkodó szervezet vagyonába : a) a jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzet i park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külö n jogszabályban meghatározott nemzeti vagyonban lév ő műemlék, valamint az olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló vagyon, amely tekintetében a gazdálkodó szerveze t jogszabály vagy szerződés alapján tulajdonosi jogokat, vagyonkezel ői jogot vagy más, használatot biztosító jogot gyakorol, az említett vagyonkezelői jog és más, a használatot biztosító jog , b) a vízitársulatok tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában lév ő vizek , vízilétesítmények és a vízitársulatoknak a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönítet t vagyona ; c) a kárpótlás céljára elkülönített term őföld, a törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésb ől visszamaradt földterület; d) a gazdálkodó szervezet vagyonából az az ingatlan, amely — a volt egyházi ingatlano k tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991 . évi XXXII. törvény 7 . § (1) bekezdésében foglaltak alapján — a Kormány által jóváhagyott jegyzékben szerepel ; e) az adós munkavállalójának munkabéréb ől — külön jogszabály rendelkezései szerint — levont, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás tartama alatt levonásra kerül ő szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíj , fi a munkavállaló munkabéréb ől jogszabály rendelkezései szerint a cs ődeljárás elrendelését ől vagy a felszámolási eljárás kezd ő idő pontjától levont, de még be nem fizetet t közteher, g) a munkavállaló munkabéréb ől levont, de még ki nem fizetett tartásdíj és egyé b végrehajtás alá es ő tartozás , h) az adós birtokában lév ő olyan vagyontárgy, amelyre az eladó a tulajdonjogát a vételá r teljes kiegyenlítéséig fenntartotta .”

4. § A Cstv . 5 . § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (Az adós vezetője, a vagyonfelügyelő, a felszámoló a csődeljárás, a felszámolási eljárás alatt kérésükre 8 munkanapon belül köteles tájékoztatni) „a) a hitelezői választmányt, a hitelez ői képviselő t, illetve ezek hiányában bejelentett é s elismert hitelezői követelések legalább 10%-át képviselő hitelez őt (hitelez ők csoportját) az adós vagyoni és pénzügyi helyzetér ől,”

5. § (1) A Cstv. 5/A. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki :

2

„A csatlakozást nem lehet megtagadni, amennyiben a csatlakozni kívánók az (5) bekezdé s szerinti feltételeket vállalják .” (2) A Cstv. 5/A. § (8) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(8) A cs ődeljárás alatt létrehozott hitelez ői választmány – a cs ődeljárást a 21/B. § szerint követő – felszámolási eljárásban tovább m űködhet, amennyiben megfelel a (4) bekezdé s szerinti feltételeknek . A választmánynak a hitelez ők képviseletére szóló megbízatás a megállapodással meghosszabbítható a cs ődeljárás vagy felszámolási eljárás joger ő s befejezését követ ő idő szakra is, amennyiben az az eljárások során kötött egyezség végrehajtásának ellenőrzése, valamint a hitelező k érdekeinek védelme érdekében indokolt . ” (3) A Cstv. 5/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki : „(9) Hitelezői választmány lfelyett a hitelez ők hitelezői képvisel őt is választhatnak , melynek megválasztására, jogosultságaira, költségeinek viselésére, a kizáró okokra , megbízásának tartalmára, megválasztásának bírósági bejelentésére, a megbízásához val ó csatlakozásra, megbízatásának megsz űnésére, megbízatásának a felszámolási eljárásba n történ ő meghosszabbítására az (1)–(8) bekezdésben foglaltakat kell megfelel ő en alkalmazni. A hitelezői képviselő a megbízásáról szóló szerző dés keretei között látja el az e törvénybe n meghatározott feladatokat .”

6. § (1) A Cstv . 6 . § (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) A cső deljárás és a felszámolási eljárás az adós – eljárás lefolytatására irányuló kérele m benyújtásának napján bejegyzett – székhelye szerint illetékes megyei (f ővárosi) bíróság ( a továbbiakban : bíróság) hatáskörébe és illetékességébe tartozó, nemperes eljárás . A más bíróságoknál benyújtott cs ődeljárások iránti kérelmeket hivatalból el kell utasítani vagy a má r megindult eljárásokat meg kell szüntetni, a felszámolási eljárás iránti kérelmeket pedig a z illetékes bírósághoz kell áttenni .” (2) A Cstv . 6 . §-a a következő (la)–(lb) bekezdéssel egészül ki : „(la) Az (1) bekezdés szerinti illetékességi szabály érvényesül akkor is, ha az adós az eljárás alatt, az eljárást befejez ő végzés joger őre emelkedéséig a székhelyét más cégbírósá g illetékességi területére helyezi át, azzal az eltéréssel, hogy ha az adós az új székhelyén nyúj t be csődeljárás iránti kérelmet, a korábbi székhelye szerint illetékes bíróság függeszti fel a 9 . § (3a) bekezdés szerint az adós ellen kezdeményezett felszámolási eljárást, amennyiben a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendelésér ől még nem hozott els őfokú végzést. (lb) Az (la) bekezdés szerinti bíróságok elektronikus úton, haladéktalanul tájékoztatjá k egymást arról, hogy mely gazdálkodó szervezet és milyen id őpontban nyújtott be náluk cső deljárás iránti kérelmet, és mely gazdálkodó szervezet ellen, milyen id őpontban kezdeményeztek el őttük felszámolási eljárást .” (3) A Cstv. 6. §-a a következő (lc) bekezdéssel egészül ki :

3

„(1c) Az Országos Bírói Hivatal (a továbbiakban : Hivatal) elektronikus nyilvántartást veze t a jogerősen még el nem bírált cs ő deljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelmekről. A nyilvántartásba az eljáró bíróságok elektronikus úton szolgáltatnak adatot. A nyilvántartásban a gazdálkodó szervezetek cégjegyzék száma (cégbejegyzésre nem kötelezett szervezet eseté n bírósági nyilvántartásba vételi száma) alapján lehet keresni . A nyilvántartás tartalmazza a gazdálkodó szervezet nevét, cégjegyzék számát (cégbejegyzésre nem kötelezett szerveze t esetén bírósági nyilvántartásba vételi számát) az eljárást kezdeményez ő kérelem vagy értesítés beérkezésének dátumát, ügyszámát, az eljárás fajtáját . A nyilvántartásból az eljáró bíróság értesítése alapján a gazdálkodó szervezetet törölni kell, ha a cs ődeljárást vagy a felszámolást elrendel ő végzés joger őre emelkedett . A nyilvántartás fennálló és töröl t adataihoz a bíróságok és az ügyészségek elektronikus úton férhetnek hozzá, a folyamatba n lévő eljárásokról való tudomásszerzés céljából . A Hivatal a törölt adatokat archiválja, és öt évig őrzi meg .” (4) A Cstv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(3) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952 . évi III. törvény (a továbbiakban : Pp.) rendelkezései – a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel – megfelelően irányadóak azzal, hog y a) a csődeljárásban aa) felfüggesztésnek nincs helye , ab) félbeszakadásnak és szünetelésnek nincs helye, b) a felszámolási eljárásban ba) nincs helye félbeszakadásnak , bb) a vitatott igény elbírálására irányuló és a kifogás alapján indult eljárást kivéve ninc s helye beavatkozásnak, bc) az eljárás szünetelésének csak a 26 . § (4) bekezdésben foglaltak esetén van helye , bd) az eljárás felfüggesztésének fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozataláig , továbbá a 6/A . § (2) bekezdése szerinti esetben van helye . ”

7. § A Cstv . 6/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „6/A . § (1) A felszámolási eljárás – a 21/B . §-ban és a 22 . § (1) bekezdés c)–d) pontban foglaltak kivételével – nem indítható meg, ha a büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és err ől a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a bíróságot [6. § ] értesítette vagy arról hivatalos tudomása van. (2) A megindult felszámolási eljárást – ideértve a 27. § (2) bekezdés e) pont alapjá n elrendelt felszámolást is – a büntet őügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetve a büntet őeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásána k befejezéséig fel kell függeszteni . A kirendelt felszámoló az e törvény szerinti jogait az e §-ban meghatározott keretek között gyakorolhatja . (3) Ha az (1)–(2) bekezdés rendelkezései a hitelez ő k követelésének teljesülését jelentősen késleltetnék vagy veszélyeztetnék, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követ ő en a bíróság – zár alá vétel elrendelése mellett – engedélyezheti a felszámolási eljárás megindítását, illetőleg folytatását . (4) A felszámolási eljárás megindításának, illetve folytatásának engedélyezése iránti kérelmet a jogi személlyel szemben folytatott büntet őügyben eljáró bírósághoz, illetve

4

ügyészhez az adós gazdálkodó szervezet vezetője és a felszámoló nyújthat be . A kérelemhez , ha a felszámolási eljárás még nem indult meg, a 8 . § (2) bekezdés]) pontja szerinti adatlapot , ha a felszámolás már megindult, de azt felfüggesztették, a 31 . § (1) bekezdés a) pontja szerinti záróleltárt, valamint éves beszámolót, ennek hiányában a 46 . § (2) bekezdése szerinti nyitó felszámolási mérleget mellékelni kell . (5) Az engedély megadása esetén a felszámolási eljárás megindítható, illetve folytatható , azonban befejezésére csak a jogi személlyel szemben folytatott büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedését, továbbá ha a büntetőeljárás során a jogi személlye l szemben intézkedést alkalmaztak vagy b űnügyi költség megfizetésére kötelezték, a végrehajtás befejezését követő en kerülhet sor . (6) A zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy nem vonható be a vagyonfelosztásba . Ha a zár alá vett vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy értéke meghaladj a a biztosítani kívánt összeget, annak értékesítéséhez a vádirat benyújtásáig a zár alá vétel t elrendel ő , azt követően a büntet őügyben eljáró bíróság hozzájárulása szükséges . Ez esetben a zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy nem értékesíthetőe-olyan összeg alatt, amelynek biztosítására a zár alá vételt elrendelték . Az értékesítésből befolyt vételárból le kel l vonni a zár alá vétellel biztosítani kívánt összeget, és azt a bíróság letéti számlájára kell befizetni."

8. § A Cstv . 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránt i kérelmet nyújthat be, az adós részér ől a jogi képviselet kötelező .”

9. § A Cstv . 8. §-a helyébe a következ ő rendelkezés lép : „8 . § (1) A 7 . § szerinti kérelem benyújtásához az adós gazdálkodó szervezet alapítói (tagsági) jogait gyakorló legfőbb szerv el őzetes egyetértése szükséges. Egyéni cég esetében a kérelmet a cégtulajdonos saját döntése alapján nyújthatja be . A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, a Munka Törvénykönyvében meghatározott szakszervezeteket, az üzem i tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell . (2) A csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve ahhoz csatolni kel l a) az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát , b) az (1) bekezdésben említett legfő bb szerv előzetes egyetértését bizonyító okiratot, a munkavállalók tájékoztatásáról szóló dokumentumot , c) három hónapnál nem régebbi éves (egyszerűsített éves) beszámolót vagy közbenső mérleget és az adós vezetőjének írásbeli nyilatkozatát arról, hogy az az adós vagyon i helyzetéről valós és megbízható képet ad, d) az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a c) pont szerinti beszámoló vagy közbenső mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek , e) ha az adós a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott elismert vag y tényleges vállalatcsoport tagja, az ezzel összefüggő szerződéseket, fi az adós hitelezőinek névsorát, az adós tartozásainak felsorolását, azok esedékességét , valamint azt, hogy az adós mely hitelez ői követeléseket ismer el és melyeket vitat, melyek a

5

biztosított [12 . § (3) bekezdés] és a nem biztosított hitelez ői igények, az adós által vállalt, a számvitelről szóló törvény szerinti függ ő kötelezettségek, továbbá az adóssal szemben fennálló függő követelések ismertetését , g) a csődeljárás elrendeléséről és a fizetési haladékról szóló közzététel költségtérítésének befizetését igazoló okiratot, h) az adós vezet őjének nyilatkozatát arról, hogy az adós mely pénzforgalmi szolgáltatónál vezet pénzforgalmi számlát, a számlaszámok megnevezésével, továbbá hogy mely befektetési szolgáltatónál rendelkezik értékpapírszámlával , i) az adós vezet őjének kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról, hogy a cs ődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidej űleg értesíti a pénzforgalmi szolgáltató számlavezetőket a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról oly módon, hogy a számlavezet ők erről az ideiglene s fizetési haladék 9 . § (1) bekezdés szerinti közzétételét megelőző munkanapon 15 óráig hitelt érdemlő módon tudomást szerezzenek, továbbá hogy nem kezdeményez olyan fizetés i műveletet vagy átutalást, amely a fizetési haladék célját meghiúsítaná, valamint nem tesz má s olyan intézkedést sem, amellyel valamely hitelez őt előnyös helyzetbe hozna a többihitelezőhöz képest, j) az adós vagyoni helyzetét bemutató, az adós vezet ője által aláírt, külön jogszabál y szerinti adatokat tartalmazó adatlapot . (3) Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hog y a) ha volt ellene korábban elrendelt cs ődeljárás, akkor az esetleges korábbi csődeljárás elrendelésének id őpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igények kielégítésre kerültek-e, a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év eltelt-e , b) van-e tudomása ellene felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról , vagy fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozataláról, és ha igen, ezt az eljárás t melyik bíróság előtt kezdeményezték , c) volt-e olyan korábbi cs ődeljárás iránti kérelme, amelyet a bíróság a 9 . § (4) bekezdésében foglaltak szerint hivatalból elutasított, ha az err ől szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el, és ha igen, ezt melyik bíróság el ő tt kezdeményezte . (4) Az adós köteles tájékoztatást adni a cs ő deljárás iránti kérelme benyújtásáról mindazo n bíróságnak, amely előtt tudomása szerint felszámolási eljárás iránti kérelmet adtak be ellene . (5) A (2) bekezdés i) pontja szerinti bejelentést követ ően a pénzforgalmi szolgáltató számlavezető a bejelentést banktitokként, illetve fizetési titokként kezeli, az adós számlájáva l szemben nem érvényesítheti az adóssal fennálló jogviszonyán alapuló követeléseket, tovább á nem tehet más olyan intézkedést sem, ami őt vagy más hitelez őt előnyösebb helyzetbe hozza a többi hitelezőhöz képest ."

10. § (1) A Cstv . 9. § (1) bekezdés első mondata helyébe a következ ő rendelkezés lép : „Az adós kérelme alapján - ha a kérelem azonnali elutasítására nem kerül sor - a bíróság eg y munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillet ő azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben történ ő közzétételéről.” (2) A Cstv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

6

„(3) Ha a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidej űleg vagy azt követően az adó s ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság ennek a kérelemnek az elbírálását a cs ődeljárás elrendeléséig [10 . (1) bekezdés] felfüggeszti .” (3) A Cstv . 9. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki : „(3a) Ha az adós ellen a cs ődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően a székhelye szerinti bíróságon felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, de a fizetésképtelensé g megállapításáról és a felszámolás elrendelésér ő l még nem hoztak els őfokú végzést, ennek a kérelemnek az elbírálását a bíróság a cső deljárás elrendeléséig [10 . § (1) bekezdés ] felfüggeszti. ” (4) A Cstv . 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(5) A csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasító végzésnek tartalmaznia kell az adó s nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, a bíróság nevét és az ügy számát, továbbá a cs ődeljárás iránti kérelem elutasításának okát, valamint – ha az ideiglenes fizetési haladék közzétételre került – azt, hogy az ideiglenes fizetési haladék a jogerős végzés közzétételével megsz űnik. A cső deljárás iránti kérelmet hivatalból elutasító végzés elleni fellebbezés benyújtásának határideje 5 nap . A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye . A fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül kell elbírálni .” (5) A Cstv . 9. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(9) A bíróság megszünteti a cs ődeljárást, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a csődeljárás iránti kérelmet a (4) bekezdés b)–h) pontja szerinti okból hivatalból el kellet t volna utasítani. A vagyonfelügyelő díját a bíróság az addig elvégzett tevékenységével , munkaterhével arányosan állapítja meg. (10) A bíróság az adóst 100 000 forinttól 900 000 forintig terjed ő bírsággal sújtja, és az eljárás költségeiben marasztalhatja, ha a cs ő deljárás iránti kérelemben vagy a csatol t dokumentumokban valótlan adatot közölt, valótlan tartalmú dokumentumokat csatolt, tovább á ha a 8 . § (2) bekezdés i) pontja szerinti értesítési kötelezettségét elmulasztja. A bírságot kiszabó végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással [Ptk . 685/B. §] rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhely ű vállalkozásnak) is meg kel l küldeni, amely a bírság kiszabásának alapjául szolgáló cselekmény vagy mulasztás idején a z említett mértékű részesedéssel rendelkezett. Az említett tag, illetőleg külföldi székhelyű vállalkozás a bírság megfizetéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel . A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéb ől eredő fizetési kötelezettségét ne m teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból .”

11 . § (1) A Cstv . 10 . § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (A csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerül ő végzésnek tartalmaznia kell)

7

„e) azt, hogy a végzés közzétételét ő l az adóst fizetési moratórium illeti meg a vel e szemben a fizetési haladék kezd ő időpontját megel őzően, vagy az azt követ ően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában, ” (2) A Cstv. 10. § (2) bekezdésfa pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (A csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell) „f) a hitelezőknek szóló felhívást arra, hogy fennálló követeléseiket a csődeljárás elrendelésér ől szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül – a cs ődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseiket pedig 8 munkanapon belül – jelentsék be a z adósnak és a vagyonfelügyel őnek, a követelés nyilvántartásba vételéért fizetend ő díjat ezzel egyidej űleg fizessék be a vagyonfelügyel ő 12. § (1) bekezdés szerint közzétett pénzforgalm i bankszámláj ára,” (3) A Cstv. 10. § (2) bekezdése a következ ő g) ponttal egészül ki : (A csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerül ő végzésnek tartalmaznia kell) „g) utalást a követelésbejelentési határid ő elmulasztásának jogkövetkezményeire .” (4) A Cstv . 10 . § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(4) A (2) bekezdés e) pontja szerinti fizetési haladék a közzétételt követő 120 . napot követ ő munkanap 0 óráig tart, kivéve, ha a vagyonfelügyel ő által ellenjegyzett, 18 . § (11 ) bekezdés szerinti jegyz őkönyvi határozat alapján a bíróság végzést hoz a fizetési haladé k meghosszabbításáról, és egyben intézkedik annak közzétételér ő l is a Cégközlönyben, hogy a jegyzőkönyvben foglalt határidőig a fizetési haladék meghosszabbításra kerül . Ha a fizetés i haladék meghosszabbítására nem kerül sor, a bíróság a vagyonfelügyel ő értesítése alapján, az ennek beérkezését követő 5 munkanapon belül hozza meg a 21/B . § szerinti végzést a csődeljárás megszüntetéséről és a fizetési haladéknak a felszámolást elrendel ő jogerős végzés közzétételi napját követ ő második munkanap 0 óráig történő meghosszabbításáról . (5) A csődeljárás elrendelésével egyidej űleg a 9 . § (3) és (3a) bekezdése szerint i felszámolási eljárásokat a bíróság soron kívül, hivatalból megszünteti, a cs ődeljárás elrendelését követően benyújtott felszámolás iránti kérelmeket pedig elutasítja .”

12. § (1) A Cstv. 11 . § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (Az ideiglenes fizetési haladék és a fizetési haladék (a továbbiakban együtt : fizetési haladék) célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében, annak időtartam a alatt az adós, a vagyonfelügyelő, a számlavezetők és a hitelezők is kötelesek tartózkodn i minden olyan intézkedéstől, amely a haladék célját meghiúsítja. A fizetési haladék) „ a) a csődeljárás iránti kérelem benyújtásakor fennálló és kezd ő időpontja után keletkezett munkabér-követelések és a bérjelleg ű egyéb juttatásokra vonatkozó követelések, az ezeke t terhel ő adók és más közterhek, (ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is), a végkielégítés , tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és bányászati keresetkiegészítés, a szakképzésben

részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, továbbá a villamosenergia- é s földgázellátásért fizetendő díjak (beleértve a rendszerhasználati díjakat is), valamint minde n egyéb, szolgáltatási kötelezettség alapján járó vagy külön jogszabályban meghatározot t közműdíj, a pénzforgalmi szolgáltató által felszámított számlavezetési díj, a vagyonfelügyelőnek a 16. § (3) bekezdése alapján felszámított, de a nyilvántartási díjból me g nem térülő díja és költségei, valamint" (kifizetése alól nem mentesít.) (2) A Cstv . 11 . § (1) bekezdése a következ ő d) ponttal egészül ki : (Az ideiglenes fizetési haladék és a fizetési haladék (a továbbiakban együtt : fizetési haladék) célja a cs ődvagyon meg őrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében, annak időtartam a alatt az adós, a vagyonfelügyel ő, a számlavezetők és a hitelezők is kötelesek tartózkodni minden olyan intézkedéstől, amely a haladék célját meghiúsítja. A fizetési haladék) d) a (2) bekezdés g) pontja szerinti, a gazdasági tevékenység folytatásához a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével vállalt fizetési kötelezettségek " (kifizetése alól nem mentesít.) (3) A Cstv . 11 . § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (A fizetési haladék időtartama alatt) „c) az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása – az (1) bekezdésben foglal t követelések kivételével – szünetel, és végrehajtásuk elrendelésének nincs helye, ” (4) A Cstv . 11 . § (2) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (A fizetési haladék időtartama alatt) „g) az adós vagyona terhére kifizetések csak a vagyonfelügyel ő ellenjegyzésével teljesíthet ő k, ideértve az adós gazdasági tevékenységének folytatásához szüksége s kötelezettségek teljesítését is , h) az adóssal kötött szerződéstől nem lehet elállni, vagy azt nem lehet felmondani arr a hivatkozással, hogy az adós csődeljárást kezdeményezett vagy a fizetési haladék id őtartam a alatt nem egyenlíti ki az ideiglenes fizetési haladék el őtt keletkezett tartozásait .” (5) A Cstv . 11 . §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki : „(3a) Az (1) és (3) bekezdés szerinti jogcímek alapján történő kifizetéseknél a pénzforgalm i megbízások esetén nyilatkozni kell arról, hogy a fizetési megbízás az említett körbe tartozik .” (6) A Cstv . 11 . § (5)–(8) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(5) A 10. § (2) bekezdés fi pontjában meghatározott határid őben bejelentett hitelező i követelés a fizetési haladék id őtartama alatt – ha a hitelez ő és az adós közötti szerz ődés másként nem rendelkezik – kamatozik .

9

(6) A fizetési haladék időtartamával az adóssal szemben a külön jogszabályok szerinti , vagyoni igények érvényesítésére, ilyen igényekkel összefüggésben keresetindításr a meghatározott határidők meghosszabbodnak, amennyiben a hitelező az igényét a 10 . § (2) bekezdés) pontjában meghatározott határidőben bejelentette . (7) A bíróság az adós gazdálkodó szervezet vezet őjét pénzbírsággal sújtja, ha a (2) bekezdé s e) pontjába ütközően kifizetést teljesít, vagy lehet ővé teszi, hogy a hitelezők a (2) bekezdésbe ütköző módon érvényesítsék követeléseiket . A pénzbírság összege a kifizetett összeg 10%-a . A bírságot kiszabó végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással [Ptk . 685/B . §] rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföld i székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhely ű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amely a bírság kiszabásának alapjául szolgáló cselekmény vagy mulasztás idején az említett mértékű részesedéssel rendelkezett. Az említett tag, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozás a bírság megfizetéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel . A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéb ől eredő fizetés i kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból . (8) A bíróság a (7) bekezdésben meghatározott esetben hivatalból elrendelheti, hogy a vagyonfelügyel ő t együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezés i jog illesse meg . A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye . "

13. § (1) A Cstv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) Az adós a hitelez őit a csődeljárást elrendel ő végzés közzétételét ő l számított 5 munkanapon belül közvetlenül is értesíti, és a hitelez őket országos napilapban, továbbá (h a ilyennel rendelkezik) a honlapján is felhívja követeléseiknek a 10 . § (2) bekezdés) pontjában meghatározott határidőn belül történ ő bejelentésére, és egyben a követelés nyilvántartásb a vételéért fizetendő díjnak a bíróság által kirendelt vagyonfelügyel ő pénzforgalmi számlájár a történő megfizetésére, valamint a követeléseiket megalapozó okiratok csatolására, azzal, hog y a határidő elmulasztása esetén a követelés nyilvántartásba vételére nem kerül sor . A 11 . § (1 ) bekezdése szerinti követeléseket, a 3 . § (1) bekezdés g) pont szerinti függ ő követeléseket , továbbá — a folyamatban lév ő peres és nemperes eljárásokban, közigazgatási hatóság i eljárásokban az adóssal szemben támasztott igényeket kivéve — az adós számviteli törvén y szerinti függ ő kötelezettségeivel összefügg ő azon igényeket, amelyekkel összefüggésben jövőbeli eseménytől függ, hogy keletkezik az adós számára fizetési kötelezettség, még nem kell bejelenteni. A követelés nyilvántartásba vételének feltétele az is, hogy a hitelez ő annak 1%-át, de legalább 5000 forintot és legfeljebb 100 000 forintot nyilvántartásba-vételi díjkén t befizessen a vagyonfelügyel ő pénzforgalmi számlájára, aki az így beérkezett összeget elkülönítetten köteles kezelni, és azt kizárólag számlával igazolt költségeinek megtérítésére é s díjának kiegyenlítésére használhatja fel. Az összeg említett célokra való felhasználásáról a vagyonfelügyelő elszámol a hitelezői választmánynak, hitelezői képvisel őnek, ezek hiányában a bíróságnak . Amennyiben a hitelez ők által fizetett nyilvántartási díj az említett kiadásoka t nem fedezi, annak el őlegezésére és viselésére az adós köteles. A külföldi székhelyű, illetve külföldi lakóhellyel rendelkezőket a vagyonfelügyel ő kézbesítési megbízott igénybevételére hívja fel .” (2) A Cstv . 12. § (2) bekezdés b) pont bevezet ő szövege és ba) pontja helyébe a következő rendelkezés lép :

10

(A vagyonfelügyelő — az adós bevonásával — külön-külön nyilvántartásba veszi a követeléseke t a következőképpen :) b) a 10. § (2) bekezdés J) pontja szerinti határidőben bejelentett, az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba-vételi díj megfizetésével bejelentett, biztosított és nem biztosított követelések , ezen belül külön-külö n ba) az elismert vagy nem vitatott követelések, " (3) A Cstv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti biztosított az a követelés — a biztosítékul szolgáló vagyontárgy értéke erejéig — amely kifizetésének biztosítására az adós mint zálogkötelezet t vagyontárgyán vagy vagyonán zálogjogot alapítottak, az adós mint kötelezett által nyújtot t óvadékot, biztosítéki célú vételi jogot, biztosítéki célú engedményezést kötöttek ki, továbbá , amely érvényesítése érdekében az adós vagyontárgyán végrehajtási jog van bejegyezve, vag y a végrehajtás során az adós vagyontárgyát lefoglalták .” (4) A Cstv. 12. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(4) Egy követelés a (2) bekezdés szerinti több kategóriába is besorolható . A követelés nem vitatottként történő besorolása nem minősül tartozáselismerésnek. Nem lehet vitatott követelésként nyilvántartásba venni a közokiratba foglalt hitelez ői követelést [Pp . 195. §], id e nem értve, ha annak megfizetése részben vagy egészben már megtörtént . (5) Az adóst és a hitelez őket a besorolásról és a nyilvántartásba vett követelés összegér ő l haladéktalanul értesíteni kell, és legalább 5 munkanapos határid őt kell számukra biztosítani , hogy arra vonatkozóan észrevételt tehessenek . Az észrevétel tárgyában a vagyonfelügyel ő dönt, és erről haladéktalanul köteles értesíteni a hitelez ő t és az adóst, akik az erről történt tudomásszerzést ől számított 5 munkanapon belül nyújthatnak be kifogást a bírósághoz a vagyonfelügyel ő besorolásra vonatkozó intézkedése ellen, ideértve azt is, ha a vagyonfelügyel ő nem a hitelez ő által bejelentett összegben veszi nyilvántartásba a követelést . A bíróság a kifogás elbírálása tárgyában soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belü l határoz. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye . A bíróság végzése következtében nem vitatottként nyilvántartásba vett követelés nem min ősül az adós általi tartozáselismerésnek, a hitelezővel szembeni igényérvényesítést nem zárja ki .” (5) A Cstv. 12. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki : „(6) A vitatott követelés (a követelés vitatott része) vonatkozásában az adósnak és a vagyonfelügyel őnek olyan mértékű tartalékot kell képeznie a csődegyezség során, mint ami a hitelezőt akkor illetné meg, ha követelése nem vitatottként kerülne besorolásra . Ennek feltétele, hogy a követelés jogosultja igényét bírósági úton vagy közigazgatási határozatta l érvényesítse az adóssal szemben (ideértve a már folyamatban lév ő eljárásokat is), és ezt a vagyonfelügyel őnél igazolja. Tartalékképzés helyett az adós a vagyonfelügyel ő jóváhagyásával — olyan biztosítékot is nyújthat — a 13 . § (5) bekezdésének figyelemb e vételével - amely a követelés esedékessé válása esetén a hitelező igényének rendezését biztosítja.”

14.§

11

A Cstv. 13. § (4) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(4) A (3) bekezdés e) pontjában említett jogügyletek vagy jognyilatkozatok eredményes megtámadása esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni .”

15. § A Cstv. 15. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) A vagyonfelügyelő működése során az ilyen tisztséget betölt ő személytő l elvárható gondossággal köteles eljárni . Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jog i felelősség szabályai szerint felel . A vagyonfelügyel ő elvárható gondosságának körébe tartozik az is, hogy amennyiben a cs ődeljárás el őtt az adós vezető tisztségviselője részéről a hitelezők érdekeit sértő vagyonkimentés-történt, akkor err ől értesíti az adós legfőbb szervét, felügyelő bizottságát, könyvvizsgálóját, és kezdeményezi, hogy azok a szükséges intézkedéseket tegyé k meg, kezdeményezzék, illetve indítsák meg a jogügyletek megtámadására irányuló eljárásoka t is. A tájékoztatási kötelezettség nem áll fenn azon személyekkel szemben, akik a jogellene s cselekményeket elkövették. A vagyonfelügyelő minderről tájékoztatja a hitelezői választmányt, illetve a hitelezői képvisel őt is. A vagyonfelügyelő a tudomására jutott jogszabálysértő cselekményt – ha az elkövető személye ismert, akkor annak megjelölésével – köteles a bíróságnak és a más eljárások lefolytatására illetékes szervezeteknek írásba n bejelenteni. (2) A vagyonfelügyel ő a bíróság, a hitelezői választmány, a hitelezői képvisel ő felhívására, 8 munkanapon belül köteles saját tevékenységér ől, az adós vagyoni, pénzügy i helyzetérő l beszámolni.”

16. § (1) A Cstv . 16. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (A vagyonfelügyelői tisztség) „ b) a 21/B . § szerint elrendelt felszámolás esetében a felszámoló kirendelésével ” szűnik meg.) (2) A Cstv . 16. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(3) A vagyonfelügyelő díjának mértéke a 8 . § (2) bekezdésének c) pontja alapján csatolt, a vagyonfelügyel ő által ellenőrzött és írásban véleményezett mérlegben szerepl ő eszközö k könyvszerinti értékének alapulvételével : a) 100 000 000 forint alatti könyv szerinti érték esetén annak 2%-a, de legalább 250 00 0 forint, b) 100 000 001 forint – 500 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén a 100 000 00 0 forint 2%-a és az efeletti rész 1,25%-a, c) 500 000 001 forint – 1 000 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén a z 500 000 001 forint 1, 25%-a és az efeletti rész 0,75%-a,

12

d) 1 000 000 001 forint feletti könyv szerinti érték esetén az 1 000 000 001 forint 0, 75%- a és az efeletti rész 0,25%-a . (4) Az egyezség jóváhagyása esetén a vagyonfelügyel ő t a (3) bekezdés szerinti díj további 15%-a, de legalább 300 000 forint illeti meg . (5) A (3)–(4) bekezdés szerint kiszámított összeg a díjat terhel ő általános forgalmi adót nem tartalmazza. A díjat és a vagyonfelügyel ő költségelszámolását a bíróság az eljárást megszüntető, vagy az eljárást befejezetté nyilvánító végzésében állapítja meg, illetve hagyj a jóvá. A bíróság a (3)–(4) bekezdésben meghatározottaknál alacsonyabb díjmértéket i s megállapíthat, a csődeljárás időtartama, a vagyonfelügyelő által elvégzett tevékenység és az adott eljárás munkaterhe figyelembevételével."

17. § (1) A Cstv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) Az adós – a cs ődeljárás kezdő időpontjától számított 60 napon belüli idő pontra – összehívja a hitelez őket, egyezségi tárgyalást tart, amelyre a 8 . § (2) bekezdésébe n meghatározott okiratok, továbbá a fizet ő képesség helyreállítását és az adósságok rendezésé t célzó program, és egy el őzetes egyezségi javaslat megküldésével a vagyonfelügyel őt és a nyilvántartásba vett hitelez őit közvetlenül is, az esetleges ismeretlen hitelez őket pedig hirdetmény útján hívja meg, a külföldi székhely ű, illetve külföldi lakóhellyel rendelkez őket kézbesítési megbízott igénybevételére hívja fel . A tárgyalás időpontját úgy kell kitűzni, hogy a vagyonfelügyel ő a 18. § (11) bekezdés szerinti – a fizetésihaladék-meghosszabbítá s közzétételének kezdeményezésével kapcsolatos – feladatainak eleget tudjon tenni . A tárgyalás időpontjáról a 8 . § (1) bekezdés szerinti testületet is értesíteni kell. A meghívót és mellékleteit legalább 8 munkanappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottaknak eljuttatni, a hirdetményt pedig a fizetési haladék közzétételét ől számított 8 munkanapon belül két országos napilapban kell közzétenni, és az adós gazdálkodó szervezet honlapján is (ha va n honlapja) közzé kell tenni . Ennek elmulasztása esetén a bíróság – bármely hitelező vagy a vagyonfelügyelő kérelmére – a 9 . § (10) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, és elrendeli, hogy a vagyonfelügyelőt az adós gazdálkodó szervezetben együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák felett együttes rendelkezési jog illesse meg .” (2) A Cstv. 17. § (2) bekezdése helyébe

a következő rendelkezés lép :

„(2) A meghívónak tartalmaznia kell : a) az adós nevét és székhelyét, cégjegyzékszámát, b) a csődeljárás kezd ő időpontját, c) a tárgyalás helyét és idejét, d) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a 8 . § (2) bekezdésében és a 14 . § (1) bekezdésében felsorolt iratokat a hitelezők a tárgyalás el őtt hol tekinthetik meg . ”

18. § (1) A Cstv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

13

„(1) Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képvisel őjük útján vehetnek részt. A képviselőknek e min őségüket – erre irányuló külön felhívás nélkül is – a vagyonfelügyelő számára is igazolniuk kell . A hitelezők – az 5/A. §-ban meghatározott szabályok szerint – választmány alakításáról vagy hitelez ői képvisel ő megbízásáról i s dönthetnek . Az egyezségi tárgyaláson a hitelez ők szavazással döntenek . " (2) A Cstv . 18. § (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(3) Az első tárgyaláson a hitelez ők kinyilváníthatják, hogy az egyezségi javaslatot ne m támogatják. A szabályszerű meghívás ellenére személyesen vagy képvisel ője útján részt ne m vevő hitelezőt a nemmel szavazók közé kell számítani . Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását nem vállalja, akkor a tárgyalást lezárja, err ől jegyz őkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a 8 . § (1) bekezdése szerinti legfőbb szervnek. Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását a hitelez ők által megszabott határidőben vállalja, akkor a hitelez őkkel a fizetési haladék tartama alatt több tárgyalás is tartható . A meghívót és mellékleteit (ideértve az átdolgozott egyezségi javaslatot is) legalább 8 munkanappal a tárgyalást megel őz ő en kell a meghívottakhoz eljuttatni . Ha bármelyik tárgyalás eredményeként a hitelezők kinyilvánítják, hogy a csődegyezség megkötéséhez ne m adják meg a 20 . §-ban meghatározott arányban a hozzájárulást, az adós a tárgyalásokat lezárja , erről jegyz őkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a 8 . § (1 ) bekezdése szerinti legfőbb szervnek . Amennyiben az adós ezzel késlekedik, a vagyonfelügyelő köteles a bíróság számára a bejelentést megtenni . A bejelentés késedelme vagy elmulasztása esetén a bíróság a 21/A. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeke t alkalmazhatja . A bíróság az említett jegyz őkönyv beérkezését követő 8 munkanapon belü l hozza meg a 21/B . § szerinti döntést a cs ődeljárás megszüntetéséről.” (3) A Cstv. 18. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(5) A szabályszerű meghívás ellenére személyesen vagy képvisel ője útján részt nem vev ő hitelezőt a nemmel szavazók közé kell számítani . A szavazatok számításánál a hitelezőket minden 50 000 forint elismert vagy nem vitatott követelésként nyilvántartásba vett követelé s után egy egész szavazat illeti meg. Töredékszavazat érvényesítésének nincs helye . Az 50 00 0 forint alatti követelések hitelezői is egy szavazattal rendelkeznek . A szavazatszámítást nem befolyásolja a cs ődeljárás iránti kérelem benyújtását követ ően a hitelezői követelés más hitelezőre történő engedményezése . A fizetési haladék időtartama alatt keletkezett kamatkövetelést a szavazatszámításnál nem kell figyelembe venni . E bekezdé s alkalmazásában a követelés nyilvántartásba vételéért fizetett díjat is hitelez ői követelésként kell számításba venni . A 12. § (2) bekezdés bc)–bd) pontja szerinti hitelezők szavazatát az említett számítási módnál negyedakkora mértékben kell figyelembe venni, ide nem értve a 12 . § (2) bekezdés bc) pontja szerinti azon hitelezőt, amely a csődeljárás alatt legalább az adó s jegyzett tőkéjét elérő mértékű reorganizációs célú hitelnyújtással összefügg ő részedés-szerzés révén válik az adós többségi befolyással rendelkez ő tulajdonosává, vagy olyan gazdálkod ó szervezet, amely az adóssal együtt a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározot t elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, és az adósnak a cs ődeljárás alatt legalább az adós jegyzett tőkéjét elérő reorganizációs célú kölcsönt vagy hitelt nyújt.” (4) A Cstv . 18. § (11) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(11) A vagyonfelügyelő a fizetési haladék meghosszabbításának jóváhagyásáról szól ó jegyzőkönyvi határozat általa ellenjegyzett példányát, a közzétételi kérelmet, a hitelez ői

14

követelésekről a 12 . § (2)–(4) bekezdése alkalmazásával készített nyilvántartást, a hitelezőkkel folytatott tárgyalás (tárgyalások) jegyz őkönyveit, a hitelez ők nyilatkozatait a fizetési haladék meghosszabbítására vonatkozó hozzájárulásukról megküldi a bíróságnak , legkésőbb a 10 . § (4) bekezdésében meghatározott 120 napos határid ő, illetve a meghosszabbított fizetési haladék határidejének leteltét megel őző 15 . munkanapon . A bíróság a fizetési haladék meghosszabbításáról 5 munkanapon belül dönt . A végzés ellen külö n fellebbezésnek nincs helye. Ha a kérelmet a bíróság nem utasítja el, haladéktalanul intézkedi k a fizetési haladék meghosszabbításáról szóló végzés Cégközlöny honlapján történ ő közzétételéről oly módon, hogy a közzétételre még a fizetési haladék letelte előtt megtörténjen. A közzétételre a Cégközlöny honlapján kerül sor, napi feltöltéssel ."

19. § A Cstv . 19. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki : „(1a) Az egyezség megkötésénél az adós és a hitelez ők a jóhiszemű joggyakorlá s követelményét kötelesek szem el őtt tartani, az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra nézve nyilvánvalóan el őnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket . Ilyennek kell tekinteni különösen, ha az adós vagyonához mérten a hitelez ők összessége követeléseinek kielégítési aránya kirívóan alacsony mérték ű, vagy ha valamely hitelezői csoport követelése más hitelez ői csoportnál lényegesen alacsonyabb arányban, vagy hosszabb id ő elteltével, méltánytalanul hátrányos feltételekke l kerül kielégítésre.”

20. § A Cstv . 20 . § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép : „(2) A megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelez őkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezsé g megkötésében nem vettek részt, továbbá kiterjed azon hitelezőkre is, amelyek vitatott követelésére tartalékot kellett képezni, vagy tartalékképzés helyett biztosítékot kellett számára nyújtani (kényszeregyezség). Az egyezség azonban az említett hitelez őkre vonatkozóan nem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájárul ó hitelezőkre az adott hitelezői osztályban, továbbá a 12 . § (2) bekezdés bc)– bd) pontja szerinti hitelezői körben megállapított. A vitatott követelésekre (követelésrészekre) vonatkozóan képzett tartalék terhére a vitatott követelés jogosultjának akkor lehet kifizetést teljesíteni, ha a vitatott követelés jogosultja az adós ellen keresetet indított, és a bírósági eljárás joger ősen lezárult, amelyben a hitelez ő követelésének jogalapját és összegét a bíróság megállapította , vagy pedig a hitelez ő közigazgatási úton érvényesítette igényét az adóssal szemben .”

21. § (1) A Cstv. 21 . § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (Az egyezséget írásba kell foglalni . A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen)

15

„d) valamennyi hitelező (annak képviselője, kézbesítési megbízottja) nevét és postacímét , hitelezői választmány, hitelezői képviselő esetén azt is megjelölve, hogy melyik hitelezőket képviselik.”

(2) A Cstv . 21 . § (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(2) Az egyezséget a felek, törvényes képvisel őik vagy meghatalmazottaik aláírják, és azt a vagyonfelügyelő – továbbá ha van hitelezői választmány vagy hitelezői képviselő, akkor az említett is – ellenjegyzi . A vagyonfelügyel őnek jeleznie kell az egyezségi tárgyaláson és a bíróságnak, ha a 19. § (la) bekezdés szerinti követelményekkel ellentétes vagy olya n egyezség megkötésére kerülne sor, amelynél az adós és egyes hitelezők más hitelezők kárára történő összejátszását tapasztalja .”

22. § (1) A Cstv . 21/A. § (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) Az egyezségi tárgyalás eredményét [18 . § (3) bekezdés, 19–20 . §] 5 munkanapon belül – meghosszabbított fizetési haladék esetén pedig legkés ő bb annak lejártát 45 nappa l megelőzően – köteles az adós gazdálkodó szervezet vezet ője a bíróságnak bejelenteni, illetv e egyezség esetében az egyezségi megállapodást, továbbá a 19–21 . §-ban szereplő feltétele k teljesülését igazoló jegyzőkönyveket, megállapodásokat, nyilatkozatokat is köteles mellékelni . E kötelezettség késedelme vagy elmulasztása esetén a bíróság 100 000 forinttól 500 00 0 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja.” (2) A Cstv . 21/A. § (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(3) Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a cs ődeljárást befejezetté nyilvánítja. Az egyezséget jóváhagyó végzés elle n perújításnak nincs helye . ” (3) A Cstv. 21/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki : „(4) Amennyiben az adós ellen az ideiglenes moratórium előtt végrehajtást rendeltek el, a csődeljárás befejezetté nyilvánítása esetén az adós ellen folyamatban lévő, pénzkövetelések végrehajtása iránti eljárások a cs ődegyezségben foglaltak teljesítéséig, a cs ődegyezségben foglalt teljesitési határid ő leteltéig szünetelnek, kivéve a 11 . § (1) bekezdés szerint i követeléseket. A végrehajtási eljárás folytatását a cs ődeljárásba bejelentkezett hitelező kérheti. A végrehajtás a hitelez őt a csődegyezség alapján megillető összegre folytatódik.”

23. § A Cstv . 21/B . és 21/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „21/B . § Ha az egyezség nem jött létre, vagy az nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság a cs ő deljárást megszünteti, ezt követ ően a III . fejezet szerinti felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg [27 . § (2) bekezdés e) pont], és elrendeli

16

az adós felszámolását . A csődeljárást megszüntet ő végzésben a bíróság a fizetési haladéko t meghosszabbítja a felszámolást elrendel ő jogerő s végzés közzétételi napját követ ő második munkanap 0 óráig . A vagyonfelügyelő megbízatása — az ideiglenes vagyonfelügyel őre vonatkozó jogosítványokkal és díjazással [24/A. §] — a felszámoló tevékenységéne k megkezdéséig meghosszabbodik, az adós továbbá a felszámolási eljárás alatt nem kérhet a bíróságtól fizetési haladékot . A vagyonfelügyel őt ezen időszakra megillető díj előlegezésér e az adós köteles, ennek megfizetésére a bíróság az adós legalább többségi befolyást biztosít ó részesedéssel rendelkező tulajdonosát (egyéni cég esetén a tagot, külföldi vállalkozá s magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhely ű vállalkozást) kezesként kötelezi . 21/C. § (1) A 21/A . § (2) bekezdés és a 21/B . § szerinti végzéseket a bíróság a Cégközlönyben hirdetményi úton kézbesíti, amennyiben az egyezség megkötésében több min t 100 hitelez ő vett részt . Ebben az esetben a végzés rendelkez ő részét kell a Cégközlöny két egymást követ ő számában közzétenni, és a második közzététel napján kell kézbesítettnek tekinteni. A közzététel tartalmazza, hogy a végzés teljes szövege a bíróságon átvehető . (2) A végzés elleni fellebbezést a kézbesítéstől (hirdetményi úton történő kézbesítés eseté n a második közzétételtől) számított 5 munkanapon belül kell benyújtani, ez a határid ő jogveszt ő . A fellebbezést a bíróság soron kívül, de legfeljebb 5 munkanapon belül bírálja el . A végzéseket azok joger őre emelkedésekor haladéktalanul közzé kell tenni a Cégközlönyben , a 10. § (1) bekezdésében meghatározott módon . A végzést elektronikus úton a cégbíróság részére haladéktalanul meg kell küldeni . A cégbíróság a cégjegyzékben a „cs . a.” toldat törléséről haladéktalanul gondoskodik . A 21/A. § (3) bekezdése szerinti esetben az egyezséget jóváhagyó joger ős végzés közzététele időpontjában szűnik meg a fizetési haladék . A végzés t az adós és a vagyonfelügyel ő köteles az adós számláit vezet ő pénzforgalmi szolgáltatóknak haladéktalanul bemutatni ."

24. § (1) A Cstv . 22. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén ) „c) a cégbíróság értesítése alapján, ha a cégbíróság a gazdálkodó szervezet felszámolását

kezdeményezte ” (folytatható le.)

(2) A Cstv . 22. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki : „(3) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a jogi képviselet kötelez ő. (4) Az (1) bekezdés a) és c) pontja alapján indult felszámolási eljárásban a cs ődeljárás t lefolytató bíróság, illet őleg a megszüntetésre irányuló eljárást, kényszer-végelszámolás i eljárást, kényszer-törlési eljárást lefolytató cégbíróság szerinti megyei bíróság illetékes .”

25. § (1) A Cstv. 24/A. § (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

17

„(1) A hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidej űleg vagy azt követően a felszámolás kezd ő időpontjáig kezdeményezheti, hogy a bíróság az adós gazdálkodásának felügyeletére a felszámolói névjegyzékb ől ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki . A bíróság a kérelem elbírálása előtt az adóst meghallgathatja . Az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésére a 27/A. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni . ” (2) A Cstv . 24/A. § (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(3) Az ideiglenes vagyonfelügyel ő a végzés kézhezvételét követ ő munkanapon kötele s bejelenteni, ha vele szemben a 27/A . §-ban foglalt kizárási ok áll fenn . Ennek hiányában a kézhezvételt követő munkanapon köteles megkezdeni a tevékenységét, ennek keretébe n felveszi a kapcsolatot az adós vezető ivel, tájékozódik az adós vagyoni-pénzügyi helyzetéről. Az ideiglenes vagyonfelügyel őt kirendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható .” (3) A Cstv . 24/A. § (5) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(5) Az adós és az ideiglenes vagyonfelügyel ő haladéktalanul köteles bemutatni az adó s számláit vezet ő valamennyi pénzforgalmi szolgáltatónak az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését tartalmazó végzést, az ideiglenes vagyonfelügyel ő hitelt érdemlő aláírását, és azt, hogy mely összegű fizetési megbízásokhoz szükséges a vagyonfelügyel ő ellenjegyzése . ” (4) A Cstv . 24/A. § (7) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(7) Az ideiglenes vagyonfelügyel ő a hitelezői érdekek védelmének szem el őtt tartásával figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet tevékenységét, áttekinti az adós vagyoni helyzetét . Ennek keretében betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és eszközállományát , iratait, valamint pénzforgalmi számláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezet őjétől felvilágosítást kérhet, illetve az adós helyiségeibe beléphet, bármely vagyontárgyát átvizsgálhatja . Az adós a lezárt helyiségét, vagyontárgyát (bútorát, egyéb ingóságát) a z ideiglenes vagyonfelügyel ő felhívására köteles haladéktalanul felnyitni, a vagyontárgy meglétéről és hollétéről tájékoztatást adni . Az ideiglenes vagyonfelügyel ő az ily módo n tudomására jutott információkról csak a bíróságot tájékoztathatja . Haladéktalanul kötele s tájékoztatni a bíróságot a tudomására jutott olyan adósi szerz ődésrő l vagy má s jognyilatkozatról, amelynek tárgya a 40. § (1) bekezdésének a)–c) pontjaiba és (2 ) bekezdésébe tartozó jogügylet, és felhívja az adóst a hitelezők érdekeit figyelembe vevő intézkedések megtételére .” (5) A Cstv . 24/A. § (10) bekezdése a következő mondattal egészül ki : „Az ideiglenes vagyonfelügyel ő kirendelését megszüntető jogerős végzést az ideiglene s vagyonfelügyel ő köteles a kézhezvételt követő munkanapon bemutatni az adós számlái t vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak.”

26. § A Cstv . 25 . § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha)

18

„j) a 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kérelem bíróságho z érkezésének időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg, vagy az nem tartalmazza a 27 . § (2c) bekezdés szerinti tartalmi elemeket . ”

27. § (1) A Cstv. 26 . § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(3) A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határid őt engedélyezhet, kivéve, ha a felszámolási eljárás megindítását a 21/B . § szerint csődeljárá s előzte meg. A fizetési haladék az ezt engedélyez ő bírósági határozat meghozatalának napján kezdődik. A tartozás kiegyenlítése – az adós ilyen tartalmú nyilatkozata hiányában – ne m minő sül tartozáselismerésnek, a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárjaki.” (2) A Cstv . 26. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki : „(3a) A felszámolási eljárás iránti kérelemt ől az ellenérdekű fél hozzájárulása nélkül e l lehet állni, a felszámolás kezdő időpontjáig .” (3) A Cstv. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(4) Szünetelésnek kizárólag az adós és a felszámolási eljárás lefolytatását kér ő hitelezők együttes kérelmére, a felszámolás elrendelésér ől szóló jogerős végzés meghozataláig van helye. A 27 . § (2) bekezdés a) és d) pontja esetében a szünetelés iránti kérelemhez csatoln i kell az adós közokiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatát is . ”

28. § (1) A Cstv. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségé t állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendel ő végzést az eljárás lefolytatására irányul ó kérelem beérkezését követő 45 napon belül hozza meg . A felszámolást elrendel ő végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak. A felszámolás kezd ő időpontja a felszámolást elrendel ő jogerős végzés közzétételének napja (28 . §).” (2) A Cstv . 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, h a a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési id ő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követ ő hitelezői írásbel i fizetési felszólításra sem teljesítette, vag y b) az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítés i határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vag y d) az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy

19

e) a korábbi cs ődeljárást megszüntette [18. § (3) bekezdés, 18 . § (10) bekezdés vagy 21/B . §], vagy fi az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vag y előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adó s gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hog y kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges forráso k biztosítására." (3) A Cstv. 27. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki : „(2a) Nem kezdeményezhet ő az adós felszámolása olyan hitelezői követelés miatt, amelyet a cső deljárásban a hitelez ő a 10. § (2) bekezdése szerinti határidőben nem jelentett be. (2b) A (2) bekezdés a)–b) pontja esetében akkor nyújtható be az adós felszámolása iránt i kérelem; ha a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül számítva) meghaladja a 200 000 forintot. (2c) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben akkor lehet az adós vitatását megállapítani , ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét , mértékét vagy összegét, és a fizetési felszólításnak tartalmaznia kell legalább a követelé s jogcímét, összegét, megfizetésének határidejét . A fizetési felszólításban meg kell határozni az t a végs ő határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton kívánja érvényesíteni a követelését .” (4) A Cstv. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(3) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott iratokat postán küldték, azokat a tértivevény különszolgáltatással feladott postai könyvelt küldemény átvétele esetén a tértivevényen feltüntetett átvételi id ő pontban, más könyveit küldemény esetében pedig – ellenkező bizonyításig - a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni . A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az adó s vitatásának legkésőbb a hitelez ő fizetési felszólításának kézhezvételét megel őző napig írásban van helye . Amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történ ő visszakövetelését nem zárja ki.” (5) A Cstv. 27 . §-a a következ ő (5) bekezdéssel egészül ki : „(5) A (2) bekezdés a) pontja esetén az adós a hitelez ő követelésének beszámítással történ ő teljesítésére akkor hivatkozhat, ha a) okirattal bizonyítja, hogy követelése a hitelez ői fizetési felszólítás kézhezvételét megelőzően keletkezett, de csak a hitelezői követelés vitatására nyitva álló határid őt követően vált esedékessé, vag y b) közokirattal bizonyítja, hogy a hitelezővel szembeni követelésének fennállásáról vagy lejáratáról a fizetési felszólítás kézhezvételét követ ő en szerzett tudomást.”

29. § (1) A Cstv. 27/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

20

„(1) A bíróság elektronikus, véletlenszer ű kiválasztás segítségével — a külön jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint — haladéktalanul kirendeli a felszámolót . Az eljáró felszámoló kijelölése átlátható módszertan szerint és olyan elvek alapján történhet, amelye k biztosítják az eljárás hatékony lefolytatásához szükséges kapacitásokat, a felszámolók arányo s munkaterhelését, és — az eljárás költségeinek csökkentése érdekében — figyelembe veszik a felszámoló, valamint az adós gazdálkodó szervezet földrajzi elhelyezkedését . A felszámol ó kirendeléséről szóló végzés indokolásában és a 28 . § szerinti közzétételben fel kell tüntetni azt a tényt, ha a bíróság nem az elektronikus kiválasztás által javasolt felszámolót rendeli ki, é s meg kell jelölni az elektronikus rendszer által javasolt felszámolót is azzal, hogy a bíróságna k részletesen indokolnia kell az eltérés alapjául szolgáló indokokat, így különösen, hogy a z általa kirendelt felszámoló rendelkezik az adós sajátosságaihoz szükséges szakértelemmel é s megfelelő kapacitással . Felszámolóként — a IV . fejezetben foglaltak kivételével — az a gazdálkodó szervezet rendelhet ő ki, amely szerepel a felszámolók névjegyzékében . A felszámolói névjegyzék 27/C . § (4) bekezdés szerinti adatai nyilvánosak.” (2) A Cstv . 27/A. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép : (Nem nevezhet ő ki felszámolóbiztosnak az a személy,) „ba) aki az adós tulajdonosa vagy hitelez ője (ide nem értve, ha a hitelez ői követelés a végelszámolót vagy felszámolót, vagyonfelügyel őt, ideiglenes vagyonfelügyel őt megillető díj , költségtérítés), ” (3) A Cstv . 27/A. § (4) bekezdés b) pontja a következ ő bh)—bi) alponttal egészül ki : (Nem nevezhető ki felszámolóbiztosnak az a személy,) „ bh) aki az adósnál a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletér ő l szóló törvény szerinti felügyeleti biztosi tevékenységet látott, vagy lát el, bi) akit a felszámoló nem jelentett be a felszámolói nyilvántartást vezet ő szervnek . ” (4) A Cstv . 27/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(5) A felszámoló a kirendelését tartalmazó végzés kézhezvételét ől — vagy ha a kizárási o k később következik be, annak bekövetkeztét ől — számított öt munkanapon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha vele szemben kizárási ok áll fenn . A felszámoló a kirendelés t kizárási ok esetén, továbbá akkor utasíthatja vissza, ha az adós székhelye kívül esik a felszámolónak a felszámolói névjegyzékbe bejegyzett működési területével . A felszámoló t kirendel ő végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye . Ha a felszámoló a kizárási ok bejelentését elmulasztj a, a bíróság kezdeményezi a felszámolói névjegyzékb ől való törlését . A felszámoló a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételétől számított öt munkanapon belü l köteles a kinevezett felszámolóbiztos nevét és levelezési címét bejelenteni a bíróságnak . A felszámoló azt is köteles bejelenteni a bíróságnak és a felszámolók névjegyzékét vezet ő szervnek, ha a felszámolóbiztos munkaviszonya, megbízási jogviszonya vagy — tagság i jogviszony esetén a felszámolóbiztosi tevékenység végzésére irányuló személye s közreműködésre jogosító megbízatása — megsz űnt, külön megjelölve, ha erre a 27/B . § (5 ) bekezdésében meghatározott okból került sor . Ebben az esetben a felszámoló öt munkanapo n belül köteles az új felszámolóbiztos nevét és levelezési címét bejelenteni .” (5) A Cstv. 27/A. § (6) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

21

„(6) Ha a kirendelést követően a bíróság megállapítja, hogy a felszámolóval vagy a felszámolóbiztossal szemben kizárási ok áll fenn, illetve a felszámolót a felszámoló k névjegyzékébő l törölték, vagy a felszámoló szervezet ellen felszámolás, kényszer-törlés i eljárás indult, vagy végelszámolás alatt áll, a bíróság a felszámolót hivatalból felmenti . A névjegyzékből való törlést a nyilvántartó szerv jogszabályban meghatározott módo n közzéteszi, továbbá elektronikus úton, haladéktalanul értesítést küld minden ítél őtáblának , megyei bíróságnak, illetve a Fővárosi Bíróságnak . Nem kell felmenteni a folyamatban lévő eljárásban azt a vagyonfelügyelőt vagy felszámolót, amely megfelelt a (2) bekezdés szerinti feltételeknek, de a pályázati keretszám miatt kikerült a felszámolók névjegyzékéből, a 27. § (2) bekezdés e) pontja alapján elrendelt felszámolási eljárásban azonban már nem rendelhető ki felszámolónak az a vagyonfelügyel ő, aki időközben a pályázati eljárást követ ően kikerült a felszámolók névjegyzékéből. Az így eljáró felszámoló feletti hatósági ellen őrzést továbbra i s a felszámolók névjegyzékét vezető szerv végzi .” V

(6) A Cstv. 27/A. § (7) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(7) A bíróság – erre irányuló kifogás hiányában is – felmenti a felszámolót, ha az eljárá s adataiból végzésében megállapítja, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétl ődően megsérti a jogszabályokat . A végzésben a bíróság új felszámolót is kirendel . A felszámoló felmentésé t erre az okra hivatkozva a hitelezői választmány (választmány hiányában a hitelez ői képviselő) is indítványozhatja . A bíróság a kérelem tárgyában annak beérkezését ől számított 8 napo n belül dönt, és felmentésről rendelkez ő végzés meghozatala esetén egyidej űleg új felszámolót rendel ki . A bíróság a felszámoló ezen okokból történő felmentéséről elektronikus úton adato t szolgáltat a felszámolói névjegyzéket vezet ő szervnek .” (7)A Cstv. 27/A. §

(12)

bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„(12) A kirendelt felszámoló a felszámolási eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át . A felszámoló az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, ezt a jogkörét az által a kijelölt felszámolóbiztos útján látja el .” (8)A Cstv. 27/A. §

(14)

bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„(14) A felszámoló a (13) bekezdés a)–d) pontja szerinti esetben sem vonhat b e a) olyan személyt, aki a tagjának, vezet ő tisztségviselőjének, az említettek közel i hozzátartozójának közeli hozzátartozója , b) olyan szervezetet, amelyben az adós, az adós tagja, vezet ő tisztségviselője, a felszámoló , annak tagja, az említettek közeli hozzátartozója kizárólagos vagy többségi tulajdonos .”

30. § A Cstv. 27/B . §

(1)

bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„(1) A felszámoló jogkörét a felszámolóbiztos gyakorolja.”

31. §

22

(1) A Cstv. 27/C . § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) Felszámolói tevékenységet a gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha a felszámolói tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötöt t tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenyked ők között legalább két olyan személy van, aki felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel ( a továbbiakban: szakirányú szakképzettség) rendelkezik . A szakirányú szakképzettsé g tekintetében a felszámolók névjegyzékét vezet ő szerv szakhatósági állásfoglalást szerezhet be . Egy szakirányú szakképzettséggel rendelkez ő személy legfeljebb három felszámoló i tevékenységet folytató gazdasági társaságnál foglalkoztatható .” (2) A Cstv. 27/C . § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (A felszámolók névjegyzékébe az a gazdasági társaság vehet őfel, mely) b) rendelkezik a kormányrendeletben el őírt biztosítékkal, megfelel a kormányrendele t szerinti szervezeti formának és részletes feltételeknek, " (3) A Cstv. 27/C . § (2) bekezdés j) és g) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (A felszámolók névjegyzékébe az a gazdasági társaság vehet őfel, amely) „f) írásban vállalja, hogy az a)–e) pontokban és a (4) bekezdésben meghatározott adatokról , feltételekről, azok változásáról, valamint a (3) bekezdésben jelölt tényről a névjegyzéket vezető szervezetet legkés őbb a változás, illetve tény bekövetkezését követ ő nyolc napon belül írásban tájékoztatja, továbbá közzéteszi a honlapján azoknak a gazdálkodó szervezeteknek a nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, ahová felszámolóként, ideiglenes vagyonfelügyel őként, vagyonfelügyelőként, vagy végelszámolóként, pénzügyi gondnokként kirendelték, a kirendelés kezdetének és megszűnésének dátumával együtt , g) igazolja, hogy a gazdasági társaság legalább két-két felszámolási és vagyonfelügyelet i szakirányú szakképzettséggel rendelkez ő személyt, továbbá közgazdászt, jogi szakvizsgát tett jogászt, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett és könyvvizsgálói igazolvánnya l rendelkez ő könyvvizsgálót foglalkoztat . Az említettek közül – a könyvvizsgálót kivéve – legalább egy-egy főnek munkaviszonyban kell állnia a gazdasági társasággal .” (4) A Cstv. 27/C . §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki : „(2a) A (2) bekezdés g) pontja szerinti személyek esetében a 27/B . § (9) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány eredeti példányával kell igazolni, hogy velük szemben nem áll fenn a 27/B . § (8) bekezdésében meghatározott körülmény.” (5) A Cstv. 27/C . § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (A felszámoló addig, amíg a felszámolói névjegyzékben szerepel :) c) nem tanúsíthat feladata ellátása körében, sem azon kívül olyan magatartást, illetve ne m végezhet olyan tevékenységet, amely a felszámolói feladatának ellátásához szüksége s közbizalmat megzavarja vagy a felszámolói tevékenység pártatlan végzését veszélyezteti ."

23

(6) A Cstv. 27/C . §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki : „(3a) A felszámoló ellenőrzi, hogy a felszámolóbiztos nem esik-e kizáró okok alá, ne m folytat-e az e törvényben foglalt tilalom alá eső tevékenységet.” (7) A Cstv. 27/C . § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (A felszámolói névjegyzékben fel kell tüntetni :) „ a) a felszámoló nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, m űködési területét, ” (8) A Cstv . 27/C . § (4) bekezdés e) és j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (A felszámolói névjegyzékben fel kell tüntetni :)

.. „ e) annak a jogi személynek a nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, amelyben a felszámoló gazdasági társaság többségi befolyással rendelkezik , fi a felszámoló gazdasági társaságnál foglalkoztatott szakirányú szakképzettségge l rendelkezők, ezenkívül a közgazdászok, jogi szakvizsgát tett jogászok, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett és könyvvizsgálói igazolvánnyal rendelkez ő könyvvizsgálók nevét, lakcímét, ” (9) A Cstv. 27/C . § (5) és (6) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(5) A nyilvántartó szerv a felszámoló szervezet vezet őjére 10 000 forinttól 200 00 0 forintig terjed ő bírságot szab ki, ha hamis vagy valótlan adatot, dokumentumot szolgáltatott, megszegi a (3) bekezdés szerinti tilalmat, nem teljesíti vagy késedelmesen teljesíti a (2 ) bekezdés fi pontja szerinti kötelezettségét, ismétl ődő kötelezettségszegés esetén pedi g törölheti a nyilvántartásból . (6) A felszámolók és vagyonfelügyel ők kirendelésére és felmentésére vonatkozó adatok a Cégközlöny honlapján keres őprogram segítségével is megismerhetők.”

32. § (1) A Cstv. 28. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (A közzétételnek tartalmaznia kell .) „ b) az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, azon gazdálkodó szervezete k nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, amelyben az adós kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkezik, ha pedig az eljárás közzétételét megel őző két éven belül jogutódlás következett be, a jogel ő d nevét, székhelyét, nyilvántartási számát és adószámát is fel kel l tüntetni ;” (2) A Cstv. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(3) A 27 . § (2) bekezdésének d) pontja alapján indított felszámolási eljárásban a hitelez ő a csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban bejelentett, elismert vagy nem vitatott azon követelését jelentheti be, amely nem térült meg .”

24

(3) A Cstv. 28 . §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki : „(4) Nem kell bejelenteni hitelezői követelésként, ha az adós bankszámlájára tévese n címzett átutalás került . Ennek visszautalása iránt a felszámoló haladéktalanul intézkedik .”

33. § A Cstv . 29. §-a a következő i) ponttal egészül ki : (A felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti)

„ i) az alapítási, illetve tevékenységi engedélyt kiadó hatóságot, amennyiben az adós alapítás i vagy tevékenységi engedélyhez kötött tevékenységet is folytat .”

34. § (1) A Cstv . 31 . § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezet ője köteles)

b) a nem selejtezhet ő iratokról iratjegyzéket készíteni, és azt, az irattári anyagot, valamin t a vagyont leltár szerint átadni a felszámolónak legkés őbb a felszámolás kezd ő időpontját követő 30 napon belül, ugyanilyen határid ővel a folyamatban lévő ügyekről, eljárásokról tájékoztatást adni, továbbá nyilatkozni arról, hogy valamennyi vagyontárgyra, iratra vonatkozóan teljesítette az átadási kötelezettségét, " (2) A Cstv. 31 . § (1) bekezdés a következő h) és i) ponttal egészül ki : (A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezet ője köteles.)

„ h) a felszámolás elrendelésérő l értesíteni az adós értékpapírszámláját vezető szolgáltatót é s az egyéb pénzpiaci eszközeit kezelő szolgáltatót , i) a tevékenységet lezáró mérleg készítésekor a gazdálkodó szervezet iratanyag a selejtezéséhez, jogszabályban meghatározott határideig történ ő őrzéséhez, továbbá a felszámoló díjának megfizetéséhez előre láthatóan szükséges összegre tartalékot képezni, é s azt a pénzforgalmi számlájára befizetve elkülöníteni .” (3) A Cstv . 31 . §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki : „(3) A felszámoló az e törvény szerinti feladatainak teljesítése érdekében az adós helyiségeibe beléphet, bármely vagyontárgyát átvizsgálhatja . Az adós a lezárt helyiségét , vagyontárgyát (bútorát, egyéb ingóságát) a felszámoló felhívására köteles haladéktalanu l felnyitni, a vagyontárgy meglétéről és hollétéről tájékoztatást adni .”

35. §

25

A Cstv . 33 . § (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(2) Az (1) bekezdésben említett vezetőt a bíróság kötelezheti, hogy viselje azokat a költségeket is, amelyek a 31 . §-ban foglalt feladatoknak a felszámoló részéről megbízott szakért ő által történő elvégeztetésével, valamint a külön jogszabály szerinti végrehajtó i kézbesítéssel merültek fel. Az (1) bekezdésben meghatározott bírságot kiszabó és a költsége k megtérítésére vonatkozó végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással [Ptk . 6858. §] rendelkez ő tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföld i székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhely ű vállalkozásnak) i s meg kell küldeni, amely a bírság kiszabásának alapjául szolgáló cselekmény vagy mulasztás idején az említett mértékű részesedéssel rendelkezett. Az említett tag, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozás a bírság megfizetéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel . A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéb ő l eredő fizetés i kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból .”

36. § A Cstv . 33/A. §-a helyébe a következ ő rendelkezés lép : „33/A. § (1) A hitelező vagy – az adós nevében – a felszámoló a felszámolási eljárás idej e alatt keresettel kérheti a bíróságtól [6 . §] annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkod ó szervezet vezet ői voltak a felszámolás kezd ő időpontját megel ő ző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyeget ő helyzet bekövetkeztét követ ően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelez ők követeléseinek teljes mértékben történ ő kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését . A gazdálkodó szerveze t vezetőjének min ő sül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalár a ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt . Ha többen közösen okoztak kárt, felel ő sségük egyetemleges . A fizetésképtelenséggel fenyeget ő helyzet bekövetkezte az az id őpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszer űen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket . (2) A keresetben vagyoni biztosíték nyújtása is kérhető a hitelezők követelésének kielégítése céljából . A biztosíték a bíróság gazdasági hivatalában letéti számlára befizetend ő pénzösszeg vagy hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét), EGT-állam vagy hitelintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstől számított 180 napnál hosszabb hátralévő futamidejű, azonnal beváltható vagy értékesíthet ő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, bankgarancia, biztosítói garancia, biztosító által kiállított, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény lehet . A keresetlevelet és a vagyoni biztosíték nyújtása iránti kérelmet, valamint az eljárásban hozott határozatokat a z adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással [Ptk . 685/B. §] rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhely ű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhely ű vállalkozásnak) is meg kell küldeni , amely az (1) bekezdés szerinti id őszakban az említett részesedéssel rendelkezett . Az említett tag, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozás a pénzügyi biztosíték teljesítéséért a vezet őtől való behajthatatlanság esetén kezesként felel . A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból .

26

(3) Mentesül a felelő sség alól az (1) bekezdésben említett vezet ő, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyeget ő helyzet bekövetkeztét követ ően az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személyt ől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelez ői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós gazdálkodó szervezet legf őbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében . Amennyiben a vezető a felszámolás kezd ő időpontját megel őzően nem tett eleget az adós éves beszámolója [összevont (konszolidált ) éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzététel i kötelezettségének, vagy nem teljesíti a 31 . § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti beszámoló készítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, a hitelez ői érdekek sérelmét vélelmezni kell . (4) A felszámoló az (1) bekezdés szerinti körülményekr ől és információkról köteles a hitelezői választmányt, a hitelez ői képviselőt vagy a hozzá forduló hitelezőket tájékoztatni. (5) A (2) bekezdésben meghatározott vagyoni biztosíték hitelez ők közötti felosztásáról a felszámolási eljárás jogerő s lezárása után, a marasztalásra irányuló per jogerős lezárásako r kell rendelkezni, a hitelez ők pernyertessége esetén . A felosztás a hitelezők között a felszámolási eljárásban meg nem térült követeléseik arányában történik . (6) A felszámolási eljárás joger ős lezárását követő 60 napos jogveszt ő határidőn belül – k i nem elégített követelése erejéig – bármely hitelez ő keresettel kérheti a bíróságtól [6 . §], hogy az (1) bekezdés szerinti perben jogerősen megállapított felelősség alapján kötelezze az adó s volt vezetőjét követelésének kielégítésére . Amennyiben határidőben több hitelező terjeszt elő keresetet, a bíróság a pereket egyesíti, és a hitelez ői követelések arányos kielégítésér ől rendelkezik. Amennyiben a felszámolási eljárás joger ő s lezárásáig az (1) bekezdés szerinti perben még nincs jogerős döntés, a 60 napos jogvesztő határidő kezdő napja a jogerős bírósági döntés napját követő nap ."

37. § A Cstv . 37 . § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül jelentettek be, a felszámol ó nyilvántartásba veszi, és – az egyezségkötést kivéve – akkor elégíti ki, ha az 57 . § (1 ) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet . Töb b késedelmesen bejelentkez ő hitelező között a kielégítési sorrend általános szabályai (57–58 . §) az irányadók. Ha a zálogjogosult a követelését 40 napon belül bejelenti, a felszámoló a bejelentést követően intézkedik a követelés kielégítésére a 49/D . §-ban foglaltak szerint . Ha a zálogjogosult a követelését 40 napon belül nem jelenti be, ez nem akadálya a zálogtárg y értékesítésének, de a vételárat elkülönítetten kell kezelni, és a zálogjogosultat – a z egyezségkötést kivéve – akkor elégíti ki, ha az 57 . § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet .”

38. § A Cstv . 39. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) A hitelez ői választmány megalakítása vagy hitelezői képviselő megválasztása céljábó l a felszámoló a felszámolást elrendelő végzés közzétételi időpontjától számított 75 napon belü l köteles a nyilvántartásba vett hitelez ő ket összehívni.

27

(2) A felszámoló eltekinthet a hitelezői választmány megalakításának, illetve a hitelez ői képviselő választásának kezdeményezésétől, ha a felszámolási eljárás folyamán nyilvánvalóv á válik, hogy a 63/B . § szerinti egyszerűsített felszámolás bejelentése szükséges . Ebben az esetben a hitelez ői gyűlést haladéktalanul össze kell hívnia, és ezt a körülményt a meghívóba n jeleznie kell ."

39. § (1) A Cstv . 40 . § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) A tudomásszerzéstől számított 90 napon, de legfeljebb a felszámolást elrendel ő végzés közzétételének időpontjától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül a hitelező – vagy az adós nevében a felszámoló – a bíróság [6 . § (1) bekezdés] előtt keresettel megtámadhatja az adósnak a) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző öt éven belül és azt követ ően megkötött, az adós vagyonának csökkenését eredményező szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha az adós szándéka a hitelező vagy a hitelezők kijátszására irányult, és a másik fél erről a szándékról tudott vagy tudnia kellett , b) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző két éven belül és azt követően megkötött szerz ődését vagy más jognyilatkozatát, h a annak tárgya az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhel ő ingyenes kötelezettségvállalás vagy a harmadik személy javára felt űnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet, c) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történ ő beérkezése napját megelőző kilencven napon belül és azt követően kötött szerződését vagy más jognyilatkozatát , ha annak tárgya egy hitelez ő előnyben részesítése, különösen egy fennálló szerződésnek a hitelező javára történő módosítása vagy biztosítékkal nem rendelkez ő hitelező számára biztosíték nyújtása .” (2) A Cstv. 40. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki : „(1a) A jogügyletek eredményes megtámadása esetén a Ptk . érvénytelen szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni . A felszámoló és a hitelez ő érvénytelenség címén kérheti az eredeti állapot helyreállítását és a vagyontárgyra a vagyontárgy elidegenítésé t követően alapított és közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jog törlését is .”

40. § A Cstv . 42 . §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „42. § Az egyezségi tárgyalásra a felszámoló jelentést készít, amely összegezi az adó s vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, a számviteli jogszabályok szerinti felosztható vagyont , az egyes hitelezői csoportok követeléseit, és külön tájékoztatást ad az 57. § (1) bekezdés a) é s c) pontja szerinti eddigi és várható követelésekr ől, valamint a számviteli törvény szerint i függő követelésekről és kötelezettségekről is .”

28

41. § (1) A Cstv. 44 . § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) Egyezségre akkor kerülhet sor, ha azt az egyezség megkötésére jogosult hitelezők szavazatának legalább a fele minden csoportban [57 . § (1) bekezdés b), d), e), fi, g) és h) pontja, továbbá – követelésük kiegyenlítéséig – a 49/D . § (1)–(3) bekezdése szerinti hitelez ők] támogatja, feltéve, hogy ezeknek a hitelez őknek a követelése az egyezség megkötésér e jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi . A 28 . § (2) bekezdés f pontjában és a 37. § (2) bekezdésében meghatározott 40 napon túl bejelentkezett hitelezők a rájuk irányadó csoportban szavaznak. A szavazatok számításánál a 18 . § (5) bekezdésében foglaltakat kell megfelel ően alkalmazni, azzal, hogy a hitelez ők szavazatának számítását nem befolyásolja a felszámolás joger ős elrendelését követően követeléseik más hitelez ő re való engedményezése . A 40 napos határid őn túl bejelentkezett hitelezők szavazatát az említett számítási módnál feleakkora mértékben kell figyelembe venni . Az egyezség hatálya – az 57 . § (1) bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt követelések jogosultjainak kivételével – valamennyi hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség).” (2) A Cstv. 44. §-a a következő (la)–(lc) bekezdéssel egészül ki : „(la) Az egyezség megkötésekor a számviteli törvény szerinti függ ő követelésekre és függő kötelezettségekre vonatkozóan is rendelkezni kell . (lb) Az egyezség megkötésénél a jóhiszem ű joggyakorlás követelményét kell szem el őtt tartani, az egyezség nem tartalmazhat a hitelez ők összességére vagy egyes hitelez ői csoportokra vonatkozóan nyilvánvalóan el őnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket . Ilyennek kell tekinteni különösen, ha az adós felosztható vagyonához mérten a hitelez ők összessége követeléseinek kielégítési aránya kirívóan alacsony mértékű, vagy ha valamel y hitelező i csoport követelése más hitelezői csoportnál lényegesen alacsonyabb arányban, vag y hosszabb idő elteltével, méltánytalanul hátrányos feltételekkel kerül kielégítésre . (lc) A tárgyaláson jelen lévő feleknek a bíróság a végzést a kihirdetéssel közli .”

42. § A Cstv . 45 . § (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) Ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik, az 57 . § (1) bekezdés a) pontja szerinti követelések kiegyenlítésre kerültek, vagy annak fedezete rendelkezésre áll, továbbá az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja [60 . § (2)–(3) bekezdés], ellenkező esetben azt megtagadó végzést hoz . A végzés ellen perújításnak nincs helye .” 43. § (1) A Cstv. 45/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (Az adós az eljárás megszüntetése iránti kérelmet a 46. § (5) bekezdés c) pontja szerinti jogveszt ő hitelezői igénybejelentés határidő leteltét követően, de legkésőbb a felszámolás i zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítéséig adhatja be. A kérelemhez csatolni kell) 29

„ b) a felszámoló nyilatkozatát arról, hogy az adós tartozásainak (ideértve annak kamatait is) és a felszámolás költségeinek megfizetése megtörtént, a felszámoló díjának fedezet e rendelkezésre áll,” (2) A Cstv. 45/A. § (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(3) A bíróság a (2) bekezdés szerinti kérelmet és mellékleteit megküldi az állami és a z önkormányzati adóhatóságnak . Ha az adóhatóságtól 30 napon belül észrevétel nem érkezett, a bíróság végzésben elrendeli a felszámolási eljárás megszüntetését, és az err ő l szóló jogerős végzés kivonatának a Cégközlönyben történ ő közzétételét. A végzésben a bíróság a felszámoló díjának megfizetésére az adóst kötelezi. A díj összege az adós felszámolás i zárómérlegében szerepl ő eszközök könyv szerinti értékének 2%-a, de legalább 200 000 forint , amely az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza. A díjat a bíróság — a felszámol ó által elvégzett tevékenység, az adott eljárás munkaterhe, id őtartama figyelembevételével — ennél alacsonyabb mértékben is meghatározhatja.”

44. § (1) A Cstv . 46. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(3) Ha a hitelezők választmányt alakítottak, a felszámoló az adós gazdaság i tevékenységének felszámolás alatti továbbfolytatásához köteles megszerezni a választmán y hozzájárulását a felszámolás közzétételét követő 100 napon belül. Ha a választmány kés őbb jön létre, a hozzájárulást a választmány megalakulásának bejelentésétől számított 60 napo n belül kell beszerezni . Ha a választmány a felszámoló megkeresésétől számított 15 napon belü l nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a tevékenység folytatásához hozzájárult . Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni, ha a hitelező k hitelez ő i képviselő t választanak . (4) A (3) bekezdés szerinti hozzájárulás egy évre szól . Ha a felszámoló az egy év elteltével tovább akarja folytatni a tevékenységet, ismét meg kell szereznie ehhez a választmán y (hitelezői képviselő) jóváhagyását, legkés őbb az egy év elteltét megel őző 30 napon belül.” (2) A Cstv . 46 . § (6) bekezdése a következ ő mondattal egészül ki : „Közokiratba foglalt követelést nem lehet vitathatónak minősíteni, kivéve, ha anna k megfizetése részben vagy egészben már megtörtént.”

45. § A Cstv . 49. § (2)—(4) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(2) Az értékesítést — ha a választmány (választmány hiányában a hitelez ő i képvisel ő) ettől eltérően nem rendelkezik — a felszámolás közzétételének id őpontjától számított 100 napo n belül kell megkezdeni . A hitelezői választmány el ő írhatja, hogy a felszámoló az értékesítés i eljárásról a választmányt értesítse, illetve tegye lehetővé az értékbecslés és az értékesítési eljárás hitelezők általi megismerését, figyelemmel kísérését . A hitelezői választmány előírhatja, hogy a felszámoló a pályázati felhívás, illetve az árverési hirdetmény szövegér ől és az értékesítésre kerül ő vagyontárgyak becsértékéről előzetesen, észrevételezési jo g

30

biztosításával táj ékoztassa a választmányt . A becsérték felülvizsgálatára a hitelezői választmány a bíróságtól szakértő kirendelését kezdeményezheti, amelynek költségé t előlegezni köteles . A bíróság a kérelemr ő l 8 napon belül dönt . A szakértő díját a felszámolási költségek [57 . § (2) bekezdés e) pont] terhére kell elszámolni, amennyiben az által a megállapított becsérték kerül elfogadásra. Ha a szakértői vélemény alapján a becsérték módosítására nincs szükség, a szakértői díjat a választmányban résztvevő hitelezők viselik, a szakért ő kirendelésének kezdeményezésével összefügg ő megállapodásuk szerinti arányban . (3) Az értékesítésen a felszámoló, a vagyonfelügyel ő (ideiglenes vagyonfelügyel ő), az említett szervezetek tulajdonosa (tagja, részvényese, alapítója), vezet ő tisztségviselője, cégvezet ője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, foglalkoztatottja, a felszámolóbiztos , valamint az előbbiekben említett személyek közeli hozzátartozója [Ptk . 685 . § b) pont] , továbbá az említettek többségi befolyással rendelkez ő gazdálkodó szervezete tulajdonjogot vagy más vagyoni érték ű jogot nem szerezhet . (4) A tulajdonjogot vagy más vagyoni érték ű jogot szerz ő fél a nyilvános értékesítésen az adóssal szemben beszámítással nem élhet, «ide nem értve, ha az adós vagyonaként olya n lakóingatlan kerül értékesítésre, amelynek ellenértékét a magánszemély vev ő részben vagy egészben kiegyenlítette, de a tulajdonjog átruházására nem került sor a felszámolá s elrendelése el őtt."

46. § A Cstv. 49/A. § (4) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(4) A felszámoló a pályázatot eredménytelennek nyilváníthatja, amennyiben nem adtak b e a pályázati feltételeknek megfelelő pályázatot . Ezt követ ően – legkésőbb az eredménytelen pályázati felhívás közzétételétől számított 3 hónapon belül – új pályázatot írhat ki . Ha több közel azonos értékű (a vételár vonatkozásában legfeljebb 10%-kal eltérő ) ajánlat érkezik, a felszámoló köteles haladéktalanul a pályázók között nyilvános ártárgyalást tartani, melyne k feltételeit az ártárgyalás megkezdését megel őzően a felekkel közölnie kell . Az addig megtett pályázati ajánlatok automatikusan érvényben maradnak, vagy azoknál magasabb vételára t tartalmazó ajánlatot lehet tenni. Az ártárgyaláson önhibájából részt nem vevő, vagy visszalép ő pályázó az ajánlati biztosítékot elveszíti . "

47. § A Cstv . 49/B . § (1) bekezdés ea) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép : (Az árverést a felszámoló árverési hirdetménnyel t űzi ki, és ebben feltünteti

e)ingatlan árverése esetén) ea) az ingatlan-nyilvántartási adatokat, a földhasználati nyilvántartásba bejegyzet t földhasználat jogcímét, id őtartamát,”

48. §

31

A Cstv . 49/C . §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „49/C . § (1) A természetvédelmi oltalom alatt álló területek esetén az államot jogszabál y alapján megillető elővásárlási jog a természetvédelemért felel ős miniszter által kijelölt szervet, műemlékek értékesítése esetén pedig a kulturális örökségvédelmi hatóságot mindenki más t megelőzően illeti meg. Amennyiben az értékesítendő vagyon mindkét védettség alá esik, az elővásárlási jog gyakorlásának egymás közötti sorrendjére az említett szervek megállapodás a irányadó. (2) Ha az adós vagyonában olyan új építés ű lakóingatlan van, amelynek ellenértékét a magánszemély vevő részben vagy egészben kiegyenlítette, de a tulajdonjog átruházására ne m került sor a felszámolás elrendelése előtt, a vevőt az értékesítés során elővásárlási jog illeti meg. (3) A jogszabály vagy szerződés alapján el ővásárlásra jogosult jogát a nyilváno s értékesítésen vagy azt követően a felszámoló felhívására gyakorolhatja oly módon, hogy a véglegesen kialakult vételár ismeretében nyilatkozik vételi szándékáról .”

49. § A Cstv . a következő 49/E–49/G. §-sal egészül ki : „49/E. § (1) Kormányrendelet az adós vagyontárgyainak felszámoló által végzett nyilváno s értékesítésére vonatkozóan meghatározhatja a világhálón elérhet ő elektronikus értékesítési rendszer bevezetésének időpontját, kimondhatja kötelező alkalmazását, lefolytatására a 49 – 49/.C . §-tál – az elektronikus értékesítés sajátosságai által indokolt mértékben – eltérő é s részletes rendelkezéseket határozhat meg (ideértve az érvénytelenné, illetve eredménytelenn é nyilvánítás feltételeit is), meghatározza az elektronikus értékesítési rendszer szakmai é s informatikai követelményeit, működésének elveit (ideértve az elektronikus árverés é s pályáztatás rendjét is), az informatikai rendszer m űködtetésének, a működtetés ellenőrzésének felelősét, a működtetés biztonságosságával, átláthatóságával és ellenőrizhetőségével összefügg ő követelményeket, az informatikai rendszer jogszabályi és m űködésbiztonság i tanúsításának szabályait, az elektronikus értékesítési rendszerhez felszámolóként (értékesítőként) és felhasználóként (vevőként) történő csatlakozás feltételeit, a rendsze r használóira vonatkozó szabályzatok kötelez ő tartalmát, a felszámolók és a vev ő k részére a rendszer által nyújtott informatikai támogatások formáit, a rendszerüzemeltetés f őbb feltételeit, az informatikai rendszer üzemeltet őjének kiválasztásával összefüggő szabályokat, az értékesítési számítógépes rendszer és a felhasználók, továbbá a felszámolók és a rendszerüzemeltető közötti megállapodások kötelező tartalmi elemeit . (2) Az elektronikus árverésen közjegyz őt nem kell igénybe venni . Ha az elektroniku s árverésen több, közel azonos érték ű (a vételár vonatkozásában legfeljebb 10%-kal eltérő) érvényes ajánlat érkezik, a felszámolóbiztos ezek között az elektronikus árverésre egy újab b licitálást (elektronikus árverés újabb fordulója) hirdet . Az addig megtett ajánlato k automatikusan érvényben maradnak, vagy azoknál magasabb összeg ű ajánlatot lehet tenni az árverés lezárásáig . (3) Az elektronikus pályázaton közjegyző közrem űködése kötelező . A pályázat értékeléséről készített jegyz őkönyvet is fel kell tölteni a számítógépes rendszerbe .

32

(4) Az el ővásárlási joggal rendelkezőknek nem kell részt venniük az elektroniku s értékesítésben. A felszámoló az elektronikus értékesítés érvényességének é s eredményességének megállapítását követően a nyertes ajánlatot bemutatja az el ővásárlás i joggal rendelkezőknek, az őket megillető sorrendben, annak érdekében, hogy nyilatkozzanak : kívánnak-e élni el ővásárlási jogukkal . (5) Az informatikai rendszernek 5 évig meg kell őriznie az értékesítésekre vonatkozó adatokat . 49/F. § A felszámoló kizárhatja az árverezésb ől, pályázatból azokat, akik az elektronikus értékesítés szabályait, az eljárás eredményét csalárd módon befolyásolták vagy hami s adatszolgáltatással vettek benne részt, illetve az említetteket megkísérelték . 49/G. § (1) A felszámoló az árverez ő, a pályázó, az őt képviselő személye k személyazonosságát a szerződés megkötése el őtt ellenőrzi, és megvizsgálja, hogy nem esnek e a 49. § (3) bekezdés szerinti kizáró okok alá . A személyazonosság ellen őrzése és a-hatóság i nyilvántartási adatokkal való egyez őség megállapítása érdekében a felszámolóbizto s megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, az útiokmány nyilvántartást vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezet ő szervet . A megkeresés elektronikus úton történő adatigényléssel valósul meg, amelyet a felszámolóbiztos az elektronikus aláírásával lát el. A nyilvántartást vezet ő hatóság a megkeresés teljesítése el őtt ellenőrzi az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességét, és a megkeresés teljesítését megtagadja, amennyiben a tanúsítvány érvényességét a hitelesítés-szolgáltató felfüggesztette vag y visszavonta. A felszámolóbiztos az adatigénylés iránti megkeresésben köteles megjelölni az t az értékesítést (értékesítéseket), amellyel összefüggésben az árverező, pályázó vagy vevő adatainak ellenőrzését végzi . (2) A felszámolóbiztos az adatigénylésekről és az azokkal érintett jogügyletekről köteles nyilvántartást vezetni . Az ellenőrzés során tudomására jutott adatokat csak az okiratb a foglalással, valamint az ellenjegyzéssel kapcsolatos tevékenysége során használhatja fel, é s azokat kizárólag a bíróság, az ügyész, a büntet őügyben eljáró szervek részére továbbíthatja. A felszámolóbiztos az ellenőrzés során megismert adatok papír alapú másolatát megőrizheti; azokat köteles az iratoktól elkülönítve zártan kezelni és 5 év őrzést követően megsemmisíteni . (3) Az értékesítés során nem szerezhet tulajdont az a személy, illetve az a szervezet , amelynek képviselője a személyazonosságának megállapításához nem szolgáltat adatot, ne m tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy a nyilvántartó szerv bevonásával lefolytatot t ellenőrzés azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülésé t bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva . Ez utóbbi esetben az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából a felszámolóbiztos köteles az ellenőrzés során észlelt tényeket az okirat felhasználásának hely e szerint illetékes rendőrkapitányságnak haladéktalanul írásban bejelenteni, és e bejelentés t ezzel egyidej űleg rövid úton is megtenni ."

50. § A Cstv. 50. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(5) A közbens ő mérleget, a bevételek és kiadások alakulásáról, továbbá a felszámolás i költségekrő l készített kimutatást és a hitelez ők részbeni kielégítésének sorrendjét és összegé t tartalmazó részleges vagyonfelosztási javaslatot a felszámoló köteles a hitelező knek — választmány alakítása, illetve hitelezői képvisel ő választása esetén az említetteknek is —

33

megküldeni azzal, hogy arra 15 napon belül észrevételt tehetnek . Az (1) bekezdésben meghatározott iratokat a bíróság részére jóváhagyás végett be kell mutatni, a hitelez ők véleményét – hitelezői választmány vagy hitelezői képviselő esetén az említettek véleményé t is – csatolva. A közbenső mérleget a felszámolónak meg kell küldenie az állami é s önkormányzati adóhatóságnak is ."

51. § (1) A Cstv. 51 . § (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) A felszámoló jogszabálysért ő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett fél, valamint a hitelez ői választmány, a hitelezői képviselő a felszámolást elrendel ő bíróságnál kifogással élhet. Az adós nevében kifogást a 8 . § (1) bekezdésében meghatározott szervek képvisel ője nyújthat be .” (2) A Cstv. 51 . § (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(3) Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a felszámoló intézkedésé t megsemmisíti, és az eredeti állapotot helyreállítja, vagy a felszámoló részére új intézkedé s megtételét írja el ő , ellenkez ő esetben a kifogást elutasítja. Amennyiben a kifogás a felszámolási költségként való elszámolással függ össze, a bíróság erre irányuló kérele m esetén a jogellenesen felszámolási költségként elszámolt összegnek az adós vagyonáb a történő megfizetésére is kötelezheti a felszámolót . A bíróság a megalapozott kifogá s tárgyában hozott jogerő s végzését elektronikus úton megküldi a felszámolók névjegyzékét vezető szervnek is .” (3) A Cstv. 51 . § (5) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(5) Ha a felszámoló a kifogásnak helyt adó joger ő s bírói végzésnek nem tesz eleget, a bíróság új felszámolót rendel ki, és kötelezheti a felszámolót az ezzel járó költségek viselésére , valamint a díját csökkentheti . A bíróság a jogerő s végzését elektronikus úton megküldi a felszámolók névjegyzékét vezető szervnek.”

52. § A Cstv . 53 . § (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(2) A felszámoló a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás ellátásával összefüggésbe n jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosította k jogviszonyára vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatairól . A biztosítottak 2009 . december 31-éi g fennállt jogviszonyáról szóló adatokat az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részér e kell megküldeni. Az említett id őpontot követ ő időszakra a társadalombiztosítás i kötelezettséggel járó kifizetésekről az állami adóhatóság részére kell bevallást teljesíteni . A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság által – az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről – kiadott igazolást a felszámoló köteles megküldeni a bíróságnak .”

53.§

34

(1) A Cstv . 57. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a

következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni :) „e) a társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjtartozások, az adók – kivéve a (2) bekezdés c) pontja szerinti adótartozásokat – és adó k módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő államháztartási, európai uniós vagy nemzetközi szerződésen alapuló más nemzetközi forrásból származó támogatások, valamint a közműdíjak, társasházi közös költség, ” (2) A Cstv . 57. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (A felszámolási költségek a következ ők:)

„a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjelleg ű juttatások – ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerz ődésben meghatározott juttatásokat is –, továbbá ha a felszámolás kezd ő időpontját megel őzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjelleg ű juttatásokat a felszámolás kezd ő időpontja után fizették ki, az ezeket terhel ő adó-, járulék- és egyé b közteherfizetési kötelezettség is (ideértve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is); b) a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszer ű befejezésével, továbbá vagyonának meg őrzésével kapcsolatos költségek, ideértve a környezet i károsodások és terhek rendezésének, az engedély nélkül más célra hasznosított term őföld eredeti állapotba történő helyreállításának, valamint a termőföldvédelmi követelménye k betartásának a költségeit is, továbbá a 27/A . § (13) bekezdése szerint létesített polgári jog i jogviszonnyal összefüggésben felmerült kiadásokat, valamint az adósnak azokat a tartozásait , adó-, járulék- és egyéb közteherfizetési (ideértve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is) , kártérítési, kártalanítási kötelezettségeit, amelyek a felszámolási eljárás kezdő id őpontja utáni gazdasági tevékenységből keletkeztek, kivéve a nyereségb ő l fizetendő adókat;”

54. § A Cstv. 59. § (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) A felszámoló díjának összege a felszámolás során az eladott vagyontárgyak bevétele é s a befolyt – a felszámolás kezd ő időpontja előtt keletkezett – követelések pénzbevétel e együttes összegének 5%-a (ha a felszámolási eljárást a cs ődeljárás megszüntetéséve l egyidejűleg rendelték el, akkor 3%-a), de legalább 300 000 forint . Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő bevétel 2%-a vehető díjként figyelembe . A bíróság ettől a mértéktől különösen bonyolult ügyben eltérhet, és a felszámoló díját ennél magasab b összegben állapíthatja meg . Az egyszerűsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja 30 0 000 forint, továbbá a felszámolás során eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt – a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett – követelések pénzbevétele együttes összegéne k 1%-a . Egyezség esetén a felszámoló díja az egyezség körébe tartozó, a számvitel i jogszabályok szerinti felosztható vagyon értékének [42 . §] 5%-a, de legalább 300 000 forint. Ha a felosztható vagyon mértéke több mint 2 000 000 000 forint, akkor a felszámolói díjat a bíróság ennél alacsonyabb mértékben, a felszámoló által elvégzett tevékenység és munkatehe r

35

figyelembe vételével állapítja meg . Az e §-ban meghatározott felszámolói díjak a díjat terhel ő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák . A felszámoló 27/A . § és 39. § szerinti felmentése esetén díjazását az általa végzett tevékenységre tekintettel és a m űködése alatt az adóshoz befolyt bevételek arányában kell megállapítani ."

55. § A Cstv . 60 . §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki : „(3 a) A felszámoló az (1) bekezdés szerinti joger ős végzés közzétételétől számított 15 napon belül köteles a közhiteles nyilvántartásoknál, hatósági nyilvántartásoknál eljárni anna k érdekében, hogy átvezetésre kerüljenek a tulajdonosváltozások, továbbá törlésre kerüljene k azok a jogok és tények, amelyeknél az adós jogosultként van feltüntetve .”

56. § (1) A Cstv. 61 . § (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(3) Szövetkezet felszámolása esetén a hitelez ők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyon felosztására a szövetkezetekr ől szóló 2006 . évi X . törvény 94 . §-át kell alkalmazni .” (2) A Cstv . 61 . § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(6) A 4 . § (3) bekezdésében meghatározott, a felszámolásba be nem vonható állami vag y önkormányzati tulajdonban lév ő vagyont térítés nélkül, könyv szerinti értékben, legkés őbb a felszámolási zárómérleg jóváhagyását követő 30 napon belül át kell adni az állami, illetv e önkormányzati tulajdonosi joggyakorló szervezetnek . Ha az állam – a 62 . § (1) bekezdésben foglalt felel őssége alapján – ezen id őpont el ő tt megtéríti a vagyon értékét, a felszámoló a pénzösszeg átutalását követően a vagyont haladéktalanul átadja az említett állami tulajdonosi jogokat gyakorló szervezeteknek.”

57. § A Cstv . 62. § (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) Az adós vagyonából ki nem elégített hitelez ői követelések teljesítéséért az állam ne m felel; felel ősséggel tartozik azonban – esedékességükkor – az 57 . § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt járadékjelleg ű követelésekért, továbbá minden követelés tekintetében a gazdálkodó szervezet olyan vagyontárgyai értékének erejéig, amelyek a 4 . § (3) bekezdés e szerint nem képezik a gazdálkodó szervezet felszámolásba bevonható vagyonát vag y jogszabály rendelkezése folytán forgalomképtelenek, és állami tulajdonban vannak, valamin t a Ptk. 120 . §–a szerinti esetekben .”

58. § A Cstv . 63 . § (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

36

„(2) A minősített többséget biztosító befolyás alatt álló, valamint egyszemélyes gazdaság i társaság, továbbá az egyéni cég felszámolása esetében a befolyással rendelkez ő, illetve az egyedüli tag (részvényes) korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós vagyona ne m fedezi, ha a hitelezőnek a felszámolási eljárás során, vagy annak joger ős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül benyújtott keresete alapján a bíróság megállapítja e tagna k (részvényesnek) – az adós társaság felé érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikájára figyelemmel – korlátlan és teljes felel ősségét a társaság tartozásaiért. A felszámoló a keresetindítást megalapozó körülményekről és információkról köteles a hitelezői választmányt, a hitelezői képviselőt vagy a hozzá forduló hitelez őket tájékoztatni .”

59. § A Cstv . 63/A. § a helyébe a következ ő rendelkezés lép : „63/A. § Amennyiben az adósnak – a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg (egyszerűsített eljárás esetén pedig a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat szerint – a jegyzett tőkéjének 50%-át meghaladó mértékű tartozása van, a hitelez ő vagy az adós képviseletében a felszámoló kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többség i befolyással (Ptk . 685/B. §) rendelkez ő volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki ne m elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a részesedés átruházásána k időpontjában az adós még fizetőképes volt, a tartozás felhalmozódása csak ezt követ ően következett be, vagy az adós ugyan fizetésképtelenséggel fenyeget ő helyzetben volt vagy ne m volt fizet őképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezők érdekeinek figyelembe vételével járt el . A felszámoló az ilyen jogügyletre vonatkozó információkról köteles a hitelez ői választmányt, a hitelezői képviselőt vagy a hozzá forduló hitelezőket tájékoztatni . A keresetet a felszámolási eljárás joger ős lezárását követő 90 napo s jogveszt ő határidőn belül lehet benyújtani .”

60. § (1) A Cstv. 63/B . § (1) és (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) Ha az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegend ő, vagy a nyilvántartások, illetőleg a könyvvezetés hiányai miatt a felszámolási eljárás az általáno s szabályok szerint technikailag lebonyolíthatatlan, a felszámoló a hitelez ő i igényt bejelentet t hitelezőket tájékoztatja arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani, és legkésőbb a felszámolás kezdő időpontjától számított 45 napo n belül felhívja ő ket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhet ő vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, azt 15 napo n belül neki jelentsék be . A felszámoló – az adós gazdálkodó szervezet nyilvántartásai, illetve a könyvvezetés hiányosságai esetén – az adós gazdálkodó szervezet vezet őjét felhívja arra, hogy amennyiben a gazdálkodó szervezet nyilvántartásainak, illetve könyvvezetéséne k hiányosságait nem pótolja, egyszerűsített felszámolási eljárást fog kezdeményezni . A felszámoló a honlapján is köteles közzétenni egy felhívást, hogy amennyiben bárkinek hitel t

37

érdemlő tudomása van az adós ingatlan- vagy más vagyonáról (ideértve a követeléseket és a vagyoni értékű jogokat is), azt neki 15 napon belül jelentsék be . (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti felhívások eredménytelenek, és az eljárás a felszámolási eljárás általános szabályai szerint nem folytatható le, a felszámoló err ől írásbeli jelentést készít, és kérelmet, illetve javaslatot nyújt be a bíróságnak az adós vagyonának , illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztására. A felszámoló záró adóbevallást is készít, amelyet a kérelem, illetve a javaslat bíróságra történ ő benyújtásával és az adó megfizetésével egyidej űleg nyújt be az adóhatósághoz . A vagyonfelosztási kérelemnek tartalmaznia kell a hitelezői igények összesítését, a felszámoló költségkimutatását, valamint a behajthatatlan követelések, pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot . A kérelem beérkezését követő 8 munkanapon belül a bíróság a felszámoló jelentését és a vagyonfelosztásra vonatkozó javaslatát megküldi a hitelez őknek [a (3) bekezdés szerinti eltéréssel], továbbá az állami és az önkormányzati adóhatóságnak . A jelentésre, illetve a vagyonfelosztási javaslatra vonatkozó kifogást írásban, 15 munkanapon belül lehet benyújtani . A határidő jogvesztő. A kifogás arra is irányulhat, hogy a bíróság kötelezze a felszámolót a felszámolás általános szabályok szerinti lefolytatására . A kifogásnak helyt adó végzés ellen a felszámoló, a kifogást elutasító végzés ellen a kifogást benyújtó a közlést ől számított 8 napon belül fellebbezhet ." (2) A Cstv. 638.

§ (4)–(6)

bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„(4) A bíróság a felszámoló jelentése és az az ellen esetlegesen benyújtott kifogás alapjá n végzéssel elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelez ők közötti felosztását az 57 . § (1) bekezdése alapján, valamint az adós megszüntetését . Ha a jelentésre kifogást nem nyújtottak be, a végzést a felszámoló által benyújtott jelentés é s vagyonfelosztási javaslat beérkezését ől számított 90 napon belül kell meghozni . Amennyibe n kifogást nyújtottak be, ennek tárgyában a bíróság 15 napon belül dönt . (5) A bíróság elrendeli a (4) bekezdés szerinti jogerős végzés kivonatának a Cégközlönybe n való közzétételét, és azt megküldi a 29 . §-ban foglalt szerveknek. A felszámoló a közzétételtől számított 15 napon belül köteles a közhiteles nyilvántartásoknál, hatósági nyilvántartásokná l eljárni annak érdekében, hogy abból törlésre kerüljenek azok az adatok, amelyeknél az adó s tulajdonosként vagy más jogosultként van feltüntetve . (6) A bíróság a (4) bekezdés szerinti végzésben az adós gazdálkodó szervezet vezet őjét a felszámoló részére kifizetésre kerül ő díj megtérítésére, továbbá (ha erre irányuló kérelme t terjesztett elő) a felszámolási eljárást kezdeményező hitelező által megfizetett illeték é s közzétételi költségtérítés megtérítésére kötelezi, ha az egyszerűsített felszámolási eljárásra a könyvvezetés, illetve a nyilvántartások hiányosságai miatt került sor, vagy ha a vezető tisztségviselő a cég felszámolását megel őző három év közül bármelyikben nem tett eleget az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éve s beszámoló külön jogszabályban meghatározott letétbehelyezési és közzététel i kötelezettségének . A Gazdasági Hivatal az eljárást kezdeményez ő fél részére utalja át a befizetett összegb ől a (6) bekezdés szerint a hitelez őt megillető hányadot. A végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással [Ptk . 685/B . §] rendelkez ő tagjának, (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhely ű vállalkozá s magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni , amelyek az (1) bekezdés szerinti időszakban az említett mértékű részesedéssel rendelkeztek . Az említett tag, illetőleg a külföldi székhely ű vállalkozás a megtérítési kötelezettsé g teljesítéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel . A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéb ő l ered ő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelep e

38

rendelkezésére bocsátott vagyonból. Amennyiben a vezet ő tisztségviselő bizonyítja, hogy minden tőle telhető intézkedést megtett a legf őbb szerv intézkedéseinek kezdeményezés e érdekében, a díj megtérítésére az említett tagot, illet őleg a külföldi székhely ű vállalkozást kell kötelezni." (3) A Cstv. 63/B . §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki : „(7) A felszámolói díj (6) bekezdés szerinti megtérítését a F ő városi Bíróság Gazdasági Hivatalához kell befizetni . A Gazdasági Hivatal a központi költségvetést megillető hányadot az 59 . § (5) bekezdés szerinti elszámolás részeként mutatja ki . A központi költségvetést é s azon hitelez őket megillető összeg, amelyek követeléseinek behajtására jogszabály alapján a z állami adóhatóság jogosult, adók módjára behajtandó köztartozás, amelyet az állam i adóhatóság hajt be.”

61. § A Cstv . 66. § (5) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(5) Az állami felszámoló az e törvényben meghatározott tevékenységen kívül más gazdaság i tevékenységet nem végezhet, ide nem értve a pénzügyi szervezeteknél kirendelés alapjá n végzett felügyeleti biztosi tevékenységet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletér ől szóló törvényben meghatározott pénzügyi szervezetek felszámolását, végelszámolását, továbbá a kockázati tőkealap megszüntetését .”

62. § A Cstv . 65 . § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelent őségűnek minősíthető az a gazdálkodó szervezet,) „a) amelynek m űködése nemzetbiztonsági, honvédelmi, rendvédelmi, haditechnikai , energiabiztonsági, energiaellátási, iparbiztonsági, katasztrófavédelmi, természetvédelmi, környezetvédelmi, közegészségügyi, közműszolgáltatási, infrastruktúra-fejlesztési, kulturáli s örökségvédelmi, tömegtájékoztatási, hírközlési, közlekedési, közlekedésbiztonsági , kutatásfejlesztési, népegészségügyi indokból vagy a lakosság alapvet ő közszolgáltatásokkal , alapvető élelmiszerekkel való ellátása szempontjából országos jelent őségűnek, valamint bel és külgazdasági, foglalkoztatáspolitikai szempontból, vagy a lakosság távh őszolgáltatással vagy más közműszolgáltatással való ellátása szempontjából kiemelt vállalkozásna k tekinthető ,”

63. §

A Cstv. 67. §-a a következ ő (9a) bekezdéssel egészül ki :

39

„(9a) Amennyiben az adós a bányászatról szóló törvény, a földgázellátásról szóló törvény , a távhőszolgáltatásról szóló törvény vagy a villamos energiáról szóló törvény hatálya al á tartozó engedélyes, az állami felszámoló az értékesítési pályázati feltételeket az engedélyt kiadó hatóság bevonásával alakítja ki oly módon, hogy az adós gazdálkodó szervezet vagyon a működő üzemként, olyan szervezet részére kerüljön átadásra, amely a közszolgáltatás ellátását folyamatosan biztosítani tudja.”

64. § A Cstv . 80 . § (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(2) Ha a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillet ő követelés a társadalombiztosítás i nyugellátásról szóló törvényen alapuló ellátások – ideértve a korengedményes nyugdíjat is – megtérítése címén áll fenn, az állami adóhatóság a követelés behajtására jogosult szervezet.”

65. § A Cstv . a következ ő 83/A– 83/C . §-sal egészül ki : „83/A. § (1) E törvénynek a cs ődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991 . évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006 . évi IV . törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006 . évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011 . évi . . . . törvénnyel (a továbbiakban : Módtv .) megállapított rendelkezéseit – a (2)–(9) bekezdés szerinti kivételekkel – a hatálybalépést követően kezdeményezett cs ő deljárásokban és felszámolási eljárásokban kell alkalmazni . (2) Amennyiben a Módtv . hatálybalépését megel őzően – felszámolási eljárást követ ően – jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet közhiteles nyilvántartásban valamel y vagyontárgyra vonatkozó jog (ide nem értve a tulajdonjogot) jogosultjaként van bejegyezve , vagy valamely vagyontárgyat illet ően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, eze k törlésére – az adott nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően minden esetben a vagyontárgy tulajdonosának kérelmére, a 83/C . § (1) vagy (5) bekezdés szerinti végzé s csatolásával kerülhet sor. Ebben az esetben az adott nyilvántartásra vonatkozó jogszabály álta l megkövetelt törlési engedélyre nincs szükség . (3) A Módtv .-vel beiktatott 19 . § (la) bekezdést, a Módtv .-vel módosított 21 . (1) bekezdés d) pontot, 21 . § (2) bekezdést, 21/A–21/C . §-t a Módtv . hatálybalépésekor már folyamatban lévő csődeljárásokban is alkalmazni kell, amennyiben még nem került sor az egyezségi tárgyaláso k megkezdésére . (4) A Módtv .-vel módosított 31 . §-t, 33/A . §-t, 40 . §-t, 63 . § (2) bekezdést, 63/A. §-t, 63/B . § (6)–(7) bekezdést a Módtv. hatálybalépésekor már folyamatban lév ő eljárásokban is alkalmazni kell, amennyiben még nem került sor a felszámolás elrendelésére . (5) A Módtv.-vel módosított 49/A. § (4) bekezdést, 49/C . §-t a Módtv. hatálybalépésekor már folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell, amennyiben még nem kezdődött meg a vagyon értékesítése .

40

(6) A Módtv .-vel módosított 53 . § (2) bekezdést a folyamatban lév ő felszámolási ügyekben i s alkalmazni kell, amennyiben az ott meghatározott intézkedések határideje még nem járt le . (7) A Módtv .-vel módosított 66 . § (5) bekezdést a Módtv . hatálybalépésekor folyamatban lév ő eljárásokban is alkalmazni kell . (8) A Módtv.-vel beiktatott 83/B. §-t a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban is alkalmazni kell, amennyiben még nem került so r határozathozatalra. (9) A (2) bekezdést és a 83/C . §-t a Módtv. hatálybalépését megelőzően befejezett felszámolási eljárással érintett vagyontárgyra is alkalmazni kell . 83/B. § A cs ő deljárásról és a felszámolási eljárásról sz(5ló 1991 . évi XLIX. törvény módosításáról szóló 2006 . évi VI. törvény 20 . § (4) bekezdésében említett 167/1993 . (XI. 30.) Korm. rendelet szerinti fels őfokú végzettség tekintetében a felszámolók névjegyzékét vezető szerv szakhatósági állásfoglalást szerezhet be . Az ilyen végzettséggel rendelkez ő személye k 2012 . június 1-jétől legfeljebb három felszámolói tevékenységet folytató gazdaság i társaságnál foglalkoztathatók . 83/C. § (1) A vagyontárgy tulajdonosa kérelmére, a (2)–(5) bekezdés szerinti nempere s eljárásban a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet felszámolási eljárását lefolytat ó fővárosi, megyei bíróság végzést hoz arról, hogy a jogutód nélküli megsz űnéssel összefüggő jóváhagyott vagyonfelosztási javaslatban nem volt rendelkezés a jog vagy tény más javár a történő átengedéséről. (2) A nemperes eljárásra – ha e eltérően nem rendelkezik – a Polgári perrendtartásról szól ó törvény szabályait megfelel ően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye . (3) A kérelemnek tartalmaznia kell a jogutód nélkül megsz űnt gazdálkodó szervezet azonosításához szükséges adatokat, ahhoz csatolni kell a vagyontárgy tulajdonjogát igazol ó okiratokat, továbbá azokat az egyéb okiratokat és határozatokat, amelyek a jog vagy tény bejegyzésével összefüggésben a kérelmező rendelkezésére állnak. (4) Ha a felszámolási eljárás befejezéséről szóló határozat és a bíróság által jóváhagyot t vagyonfelosztási javaslat már nincs a bírósági irattárban, és azok sem a felszámolótól, sem a levéltártól nem szerezhet ők be, továbbá nem áll rendelkezésre más olyan okirat, amellye l hitelt érdeml ő módon bizonyítható lenne annak ténye, hogy az (1) bekezdés szerinti jog vagy tény mást illet meg, a bíróság a Cégközlönyben a megszűnt gazdálkodó szervezet, valamint a jog vagy tény megjelölését is tartalmazó végzést tesz közzé. A végzés felhívást tartalmaz arra , hogy akit a jog megillet, vagy akinek a tény feltüntetése az érdekében áll, ezt a közzétételt ől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül – az azt megalapozó okiratok csatolásával – jelentheti be a bíróságnál . (5) Ha a (4) bekezdés szerinti határidőn belül bejelentés nem érkezett, vagy az abban foglalta k nem nyertek bizonyítást, a bíróság végzésben megállapítja, hogy a jog mást nem illet meg , illetve a tény más javára vagy érdekében történ ő feljegyzéséhez érdek nem fűződik. Ellenkező esetben a bíróság a kérelmet elutasítja . A végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs ."

41

66. § (1) A Cstv. 84/A . § (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „84/A . § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza me g a) a felszámolási eljárás számviteli feladatait , b) a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére vonatkoz ó részletes szabályokat, c) a felszámolói névjegyzékbe való felvétel és az onnan való törlés részletes feltételeit é s eljárásrendjét, a névjegyzék adatainak változásával összefüggő szabályokat, a felszámoló k hatósági ellenőrzésének részletes szabályait, valamint azoknak a biztosítékoknak a körét , amelyekkel a felszámolónak rendelkeznie kell .” (2) A Cstv. 84/A . §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki : „(la) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a felszámoló i névjegyzéket vezető szervet, továbbá a felszámolói szakképesítést adó szakirány ú szakképzettség és a 83/B. §-ban említett fels őfokú végzettség tekintetében állásfoglalásra jogosult szakhatóságot . ” (3) A Cstv. 84/A . §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki : „(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az adós vagyontárgyainak felszámoló álta l végzett nyilvános értékesítésére vonatkozóan a világhálón elérhet ő elektronikus értékesítési rendszer létrehozásának, mű ködtetésének, bevezetésének a 49/E-49/G . §-ban meghatározott részletes szabályait megállapítsa .” (4) A Cstv. 85. § (5) bekezdése c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza ) „c) a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban a vagyonfelügyelő, az ideiglene s vagyonfelügyel ő és a felszámoló elektronikus kiválasztás igénybevételével történ ő kirendelésének részletes szabályait, az elektronikus rendszer m űködésének, üzemeltetésének , ellenőrzésének szabályait .” (5) A Cstv. 85. § (5) bekezdése a következ ő d) ponttal egészül ki : (Felhatalmazást kap az igazságügyért felel ős miniszter, hogy rendeletben szabályozza) d) a Cégközlöny honlapján közzétételre kerül ő végzések kivonatának kötelező tartalmi elemeit ."

67. § A Cstv. 1 . 7. § (5) bekezdésében az „(1) és (4) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „(1 ) bekezdés szerinti” szöveg, 42

2. 9. § (4) bekezdésében a „de legkés őbb az adós által benyújtott kérelem beérkezését ől” szövegrész helyébe a „de legkésőbb a kérelem beérkezésétől” szöveg, 3. 10. § (1) bekezdésében a „külön fellebbezésnek” szövegrész helyébe a „fellebbezésnek ” szöveg, 4. 13. § (1) bekezdésében a „kijelölésére, a kijelölés visszautasítására” szövegrész helyébe a „kirendelésére, a kirendelés visszautasítására” szöveg , 5. 13 . § (2) bekezdésében az „adós gazdálkodó szervezet vezet őjét 500 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja” szövegrész helyébe az „adós gazdálkodó szervezet vezet őjét 100 00 0 forinttól 500 000 forintig terjedő bírsággal sújtja,” szöveg, 6. 13 . § (3) bekezdés e) pontjában a „kifizetések visszakövetelésére irányuló eljárásokat ” szövegrész helyébe a „kifizetések visszakövetelésére, az eredeti állapot helyreállításár a irányuló eljárásokat” szöveg, 7. 15. § (3) bekezdésében, 39 . § (5) bekezdésében a „hitelez ői választmány” szövegrés z helyébe a „hitelez ői választmány, hitelez ői képviselő” szöveg , 8. 16 . § (2) bekezdésében, 46 . § (2) bekezdésében a „hitelezői választmánynak” szövegrés z helyébe a „hitelezői választmánynak, hitelezői képviselőnek” szöveg , 9. 18 . § (8) bekezdésében a „szavazatok többségét” szövegrész helyébe az „igenl ő szavazato k többségét” szöveg , 10. 18 . § (8) bekezdésében a „180 napig” szövegrész helyébe a „240 napig” szöveg , 11. 18 . § (12) bekezdésében a „fizetési haladék meghosszabbításáról szóló közzététel i kérelemnek” szövegrész helyébe a „fizetési haladék meghosszabbításáról szóló közzétet t végzésnek” szöveg , 12. 18. § (14) bekezdésében a „(12) bekezdés szerinti közzétételi kérelmet” szövegrész helyébe a „(12) bekezdés szerinti végzést” szöveg , 13. 19. § (1) bekezdésében a „egyezség végrehajtása ellen őrzésének módját” szövegrész helyébe az „egyezség időtartamát és végrehajtása ellen őrzésének módját” szöveg , 14. 25. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ” szövegrész helyébe az „érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból elutasítja,” szöveg , 15. 27/B. § (8) bekezdésében az „az e törvényben meghatározott szakképzettségge l rendelkez ő” szövegrész helyébe az „a 27/C . § (2) bekezdés g) pontja szerint i szakképzettséggel rendelkező” szöveg , 16. 28. § (1) bekezdésében a „végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét” szövegrész helyébe a „végzés kivonatának a Cégközlönyben való közzétételét” szöveg,

43

17. 28. § (2) bekezdés fi pontjában, 49/D . § (1) és (7) bekezdésében és 60 . § (6 ) bekezdésében a „3 : § (1) bekezdés c) pontja szerinti függő követelés” szövegrész helyébe a „3 . § (1) bekezdés g) pontja szerinti függ ő követelés” szöveg , 18. 38 . § (4) bekezdésében a „felszámoló által megküldött"szövegrész helyébe a „felszámol ó megkeresésére az” szöveg, 19. 39. § (4) bekezdésében a „pénzügyi helyzetének” szövegrész helyébe a „pénzügy i helyzetének (bevételének, költségeinek)” szöveg, 20. 38. § (3) bekezdésében a „felszámolás kezd ő időpontja után” szövegrész helyébe a „felszámolás kezd ő időpontjától” szöveg, 21. 40 . § (5) bekezdésében a „hitelező i választmányt” szövegrész helyébe a „hitelez ői választmányt, hitelezői képviselőt” szöveg, 22. 44. § (2) bekezdésében az „egyezségkötés napjával” szövegrész helyébe az „egyezsége t jóváhagyó végzés jogerő re emelkedésének napjával” szöveg , 23. 45/A. § (1) bekezdésében az „[ideértve a 46 . § (8) bekezdése szerint bejelentett, de a felszámolási eljárásban nem érvényesített követeléseket is]” szövegrész helyébe az „[ideértv e a 46. § (8) bekezdése szerint bejelentett, de a felszámolási eljárásban nem érvényesített, azót a meg nem térült követeléseket is]” szöveg , 24. 46. § (5) bekezdés b) pontjában a „3 . § (1) bekezdés c) pontja szerinti, bejelentett függ ő követeléseket” szövegrész helyébe a „3 . § (1) bekezdés g) pontja szerinti, bejelentett függ ő követeléseket” szöveg , 25. 46 . § (7) bekezdésében a „követelése 1%-át” szövegrész helyébe a „követelés e tőkeösszegének 1%-át” szöveg , 26. 48 . § (3) bekezdésében a „mezőgazdaságilag m űvelhet ő földek term őképességének fenntartásáról,” szövegrész helyébe a „mezőgazdaságilag művelhető földek termőképességének fenntartásáról, az engedély nélkül más célra hasznosított term ő föld eredeti állapotba történ ő helyreállításáról,” szöveg , 27. 48. § (5) bekezdésében a „környezet-, természet- és műemlékvédelmi” szövegrész helyébe a „környezetvédelmi, természetvédelmi, term őföldvédelmi és műemlékvédelmi” szöveg, 28. 49/A. § (1) bekezdés c) pontjában az „ajánlatok benyújtásának formáját, id őpontját” szövegrész helyébe az „ajánlatok benyújtásának formáját, id őpontját, az ajánlati biztosítékot” szöveg, 29. 49/D. § (1) bekezdésében a „zálogjoggal biztosított követelés” szövegrész helyébe a „zálogjoggal biztosított követelés (t őke, szerződéses kamat, költségek)” szöveg , 30. 49/D. § (2) bekezdésében a „zálogjoggal biztosított követelések” szövegrész helyébe a „zálogjoggal biztosított követelések (t őke, szerz ődéses kamat, költségek)” szöveg,

44

31. 49/D . § (2) bekezdésében a „díjból 4% illeti meg” szövegrész helyébe a „díjból 3% illet i meg” szöveg, 32. 50 . § (2) bekezdésében a „felszámolás kezdetét ől” szövegrész helyébe a „felszámolá s kezdő időpontjától” szöveg, 33. 54. §-ában a „vagyonával [4 . § (2) bekezdés]” szövegrész helyébe a „vagyonával [4 . § (1 ) bekezdés]” szöveg , 34. 56. § (4) bekezdésében az „egyszerűsített felszámolás esetét (63/A . §) is ideértve ” szövegrész helyébe az „egyszer űsített felszámolás esetét (63/B . §) is ideértve” szöveg , 35. 57. § (2) bekezdés e) pontjában a „bírósági eljárás során” szövegrész helyébe a „bíróság i és hatósági eljárások során” szöveg , 36. 57. § (6) bekezdésében a „társadalombiztosítási tartozásokat” szövegrész helyébe a „társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások” szöveg, 37. 58. § (5) bekezdésében a „bíróság ezt követ ően 15 munkanapos jogveszt ő határidővel felhívja” szövegrész helyébe a „bíróság ezt követ ően 30 munkanapos jogveszt ő határidővel felhívja” szöveg, 38. 58 . § (5) bekezdésében az „ 57 . § alkalmazásával, 15 munkanapon belül dönt a tartalék felosztásáról a határidőben bejelentkezett hitelez ők között” szövegrész helyébe az „ 57 . § és a 61 . § alkalmazásával, 15 munkanapon belül dönt a tartalék felosztásáról a határid őben bejelentkezett hitelezők és az adós tulajdonosai között” szöveg , 39. 59 . § (4) bekezdésében a „nincs meg a szükséges pénzösszeg” szövegrész helyébe a „nincs meg a szükséges pénzösszeg, vagy ha a felszámoló a díjkiegészítési számlára esedéke s befizetési kötelezettségének nem tett eleget” szöveg , 40. 61 . § (4) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló 1988 . évi VI . törvényben” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságokról szóló törvényben” szöveg, 41. 65. § (2) bekezdés a) pontjában a „[10 . § (3) bekezdés]” szövegrész helyébe a „[10 . § (1 ) bekezdés]” szöveg , 42. IV. fejezetének címében, 65 . § (1) és (3) bekezdésében, 66. § (1) bekezdésében, 67 . § (4) bekezdésében, 68 . § (1)–(2) bekezdésében és 84/A . § (2) bekezdés a) pontjában a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt” szövegrész helyébe a „stratégiailag kiemelt” szöveg , 43. 68 . § (1) bekezdésében a „nemzetközi vagy országos jelent őségű közszolgáltatást” szövegrész helyébe a „nemzetközi vagy országos jelent őségű vagy a lakosság közműszolgáltatással való ellátása szempontjából stratégiailag kiemelt közszolgáltatást ” szöveg, 44. 80. § (1) bekezdésében a „központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat ” szövegrész helyébe az „államot, a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat ” szöveg,

45

45. 80. § (1) bekezdésében a „helyi önkormányzatot megillet ő” szövegrész helyébe a „hely i és kisebbségi önkormányzatot, önkormányzati társulást megillet ő” szöve g lép.

68. § Hatályát veszti a Cstv . 4 . § (2) bekezdése, 7. § (4) bekezdése, 9 . § (6)–(8) bekezdése, 10 . § (3) bekezdése, 47 . § (2) bekezdése, 61 . § (2) bekezdése, 63 . § (3)-(4) bekezdése, a 64 . § és az az t megelőző cím, 81 . §-a, 85 . § (1)–(4) és (7) bekezdése .

2. Az illetékekr ől szóló 1990 . évi XCIII. törvény módosítása

69. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII . törvény (a továbbiakban : Itv.) 45 . § (3) bekezdés e helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(3) A szerződésmintát alkalmazó gazdasági társaság és egyéni cég esetén az illeték összeg e a) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 25 000 forint, b) egyéni cég esetén 20 000 forint .” (2) Az Itv . 45 . §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki : „(3a) A jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vagyontárgyára vonatkozóa n jognak vagy ténynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991 . évi XLIX . törvény 83/A. §-a, 83/C . §-a szerinti törlésére irányuló bírósági nemperes eljárás illeték e 10 000 forint. (3b) Az e §-ban nem említett egyéb cégbírósági eljárás illetéke 15 000 Ft .”

70. § 3 . Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997 . évi CXLI . törvény módosítása (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997 . évi CXLI. törvény (a továbbiakban : Inytv .) 62. §a helyébe a következő rendelkezés lép : „62. § (1) Keresettel kérheti a bíróságtó l a) a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását aa) érvénytelenség címén az, akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti, továbbá a z ügyész, ab) a felszámoló és a hitelező a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény 40 . §-ában meghatározott esetekben , c) a bejegyzés törlését az az érdekelt, aki bizonyítja, hogy a bejegyzett jog elévült vag y megszűnt, illet ő leg a nyilvántartott tény megváltozott , d) a bejegyzés kiigazítását az, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett .

46

(2) Keresetindításnak az (1) bekezdés c) és d) pontja alapján akkor van helye, ha a z ingatlanügyi hatósági eljárásban a bejegyzés nem törölhet ő , illetve a sérelem ne m orvosolható, továbbá ha azokat eredménytelenül kísérelték meg ." (2) Az Inytv. a következő 73/B . §-al egészül ki: „73/B . § (1) A felszámoló szervezet a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szól ó törvény szerinti vagyonfelügyelői, ideiglenes vagyonfelügyelői és felszámolói feladatána k teljesítése céljából a hivatali helyiségében m űködtetett saját számítástechnikai eszközéve l köteles a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe venni . Az ingatlanügyi hatóság a felszámoló szervezet vezet ője részére kérelem alapján biztosítja a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait. (2) Amennyiben a felszámoló szervezetet törlik a felszámolói névjegyzékből, az arról szól ó jogerős döntést az ingatlanügyi hatóságnak is meg kell küldeni . Az ingatlanügyi hatóság a ° felszámoló szervezet hozzáférési jogosultságát a döntésben foglaltaknak megfelelő időponttal visszavonja. ”

4. A lakásszövetkezetekről szóló 2004 . évi CXV . törvény módosítása 71 . § A lakásszövetkezetekről szóló 2004 . évi CXV . törvény 54. § (4) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(4) A lakásszövetkezet megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyon a volt tagok és nem tag tulajdonosok közös tulajdonába kerül , érdekeltségük arányában .”

5. A gazdasági társaságokról szóló 2006 . évi IV . törvény módosítása

72. § A gazdasági társaságokról szóló 2006 . évi IV . törvény (a továbbiakban : Gt.) 2 . § (4 ) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(4) Törvény vagy kormányrendelet közérdekb ől, illetve hitelez ő védelmi célból előírhatja, hogy egyes gazdasági tevékenységek csak meghatározott gazdasági társasági formába n végezhetők.”

73 . § A Gt. 5. §-a a következő (5)–(9) bekezdéssel egészül ki. „(5) Az a személy, akinek – mint a jogutód nélkül megsz űnt gazdálkodó szervezet vezet ő tisztségviselőjének, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkez ő tulajdonosának – felel ősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki

47

nem elégített követelésekért a bíróság a cs ő deljárásról és a felszámolási eljárásról szól ó törvény (a továbbiakban: Cstv.) vagy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006 . évi V. törvény (a továbbiakban : Ctv.) alapján indított eljárásban joger ősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette, a) nem lehet egyszemélyes társaság egyedüli tagja; b) nem szerezhet gazdasági társaságban közvetlen vagy közvetett többségi befolyás t biztosító részesedést. (6) Nem szerezhet gazdasági társaságban közvetlen vagy közvetett többségi befolyás t biztosító részesedést az a személy, aki a 104. § (1) bekezdésében foglalt helytállás i kötelezettségének nem tett eleget . (7) A tilalom hatálya az (5)–(6) bekezdés szerinti esetekben a végrehajtási eljárás id őtartam a és az annak eredménytelenségét ől számított öt év . (8) E § tekintetében eredménytelennek minősül a végrehajtási eljárás, ha a bíróság i végrehajtásról szóló törvényben meghatározott végrehajtói letiltás nem vezet eredményre é s az adósnak nincs a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján lefoglalható vagyontárgya . (9) A (8) bekezdésben foglaltak fennállásáról a végrehajtó elektronikus úton értesíti a cégbíróságot ."

74. § (1) A Gt. 11 . §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki . „(3a) A társasági szerződés elkészítése vagy ellenjegyzése során az ügyvéd az ügyvédekr ől szóló 1998. évi XI. törvény 27/B . § (1) bekezdésében foglalt ellenőrzést elvégzi . ” (2) A Gt. 11 . § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(4) A közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felel ő sség ű társaság, valamint a zártkörűen működő részvénytársaság esetén a társasági szerződés a Ctv . mellékletét képez ő szerződésminta megfelel ő kitöltésével is elkészíthető . Ez esetben a társasági szerződés tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkothatják . A szerződésmintával készült társasági szerz ődésre a (3) bekezdést alkalmazni kell .” 75. § (1) A Gt. 12. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (A társasági szerződésben meg kell határozni:) „b) a gazdasági társaság tagjait, mégpedig – ha a törvény másképp nem rendelkezik – természetes személy esetén a természetes személyazonosító adatok és lakcím, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy jogi személy esetén cégnév, székhely é s cégjegyzékszám vagy nyilvántartási szám feltüntetésével;

48



c) a társaság főtevékenységét és valamennyi tevékenységét ;"

(2) A Gt.

12 .

§ (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„(2) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása során — a TEÁOR nómenklatúra szerint i besorolásra való tekintet nélkül — minden olyan tevékenység megjelölhet ő, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz . A gazdasági társaság — a társasági szerz ődésben meghatározot t tevékenységen belül — bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit az állami adóhatóságnak főtevékenységként vagy más tevékenységként — bejelent . A társasági szerződésben maghatározott tevékenység változása nem igényli a társasági szerz ődés módosítását .”

O

(1)

76. §

A Gt. 23 . § (3) és (4) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezések lépnek :

„(3) A gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő öt évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségvisel ője, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosít ó részesedéssel rendelkező tagja az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításána k időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megel őző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkez ő tag volt. (4) Nem lehet más gazdasági társaság vezet ő tisztségviselője az a személy, akinek — mint a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vezet ő tisztségviselőjének, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának — felelősségét a jogutó d nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a Cstv. vagy a Ctv . alapján indított eljárásban joger ősen megállapította, és a jogerő s bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette .”

(2) A Gt. 23 . §-a a következő (5)—(9) bekezdéssel egészül ki : „(5) Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, akivel szemben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban pénzbírságot szabott ki, és joger ős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette . (6) Nem lehet gazdasági társaság vezet ő tisztségviselője az a személy, aki a bekezdésében foglalt helytállási kötelezettségének nem tett eleget .

104 .

§ (1 )

(7) A tilalom hatálya a (4)—(6) bekezdés szerinti esetekben a végrehajtási eljárás id őtartama és az annak eredménytelenségét ől számított öt év. (8) E § tekintetében eredménytelennek minősül a végrehajtási eljárás, ha a bíróság i végrehajtásról szóló törvényben meghatározott végrehajtói letiltás nem vezet eredményre é s az adósnak nincs a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján lefoglalható vagyontárgya .

(9)A (8) bekezdésben foglaltak fennállásáról a végrehajtó elektronikus úton értesíti a cégbíróságot .”

49

77. § A Gt. 30 . § (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(3) A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követ ően a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a társaság hitelez ői érdekeine k elsődlegessége alapján kötelesek ellátni . Külön törvény e követelmény felróható megszegése esetére – ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált vagy külön jogszabály szerint, a fizetésképtelenség vizsgálata nélkül, jogutód nélkül megszüntették – el őírhatja a vezet ő tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét .”

78. § A Gt. 32 . § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(3) A cégvezetőre a 23 . §-ban, a 25 . §-ban, a 27 . §-ban és a 30. § (3) bekezdésében foglalt előírásokat megfelelően alkalmazni kell .”

79. § A Gt.

41 .

§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül is kötelez ő a könyvvizsgáló választása, ha az t törvény – a köztulajdon, közpénzek vagy a hitelez ők védelme érdekében – előírja.”

80. § A Gt. 50. §

(1)

és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek :

„(1) A korlátolt felel ősségű társaság és a részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése, valamint az üzletrész (részvény) rosszhiszem ű átruházása esetén nem hivatkozhat korlátol t felelősségére az a tag (részvényes), aki ezzel visszaélt . A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság azon tagjai (részvényesei), akik korlátolt felel ősségükkel, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével a hitelez ők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megsz űnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért . (2) A tagok (részvényesek) (1) bekezdés szerinti felel őssége különösen akkor állapítható meg, h a a) a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek , b) a társasági vagyont saját vagy más személyek javára csökkentették, vagy c) a vagyonvesztés esetében a hitelez ők érdekeit sértő módon jártak el, és tudták, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna , hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni, továbbá a 13 . § (4) bekezdése szerinti esetben .”

50

81. § A Gt. 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(2) Ha az ellenőrzött társaság jogutód nélkül megszüntetésre kerül, a min ősített befolyásszerz ő korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését az eljárás során az adós ellen őrzött társaság vagyona nem fedezi, h a hitelezőinek a felszámolási eljárás során, vagy a társaság jogutód nélküli megszűnését követően, törvényben meghatározott határid őn belül benyújtott keresete alapján a bíróság — a z adós társaság felé érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikájára figyelemmel — megállapítja a min ősített befolyásszerző korlátlan és teljes felelősségét.”

82. § A Gt. 56 . § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (Az uralmi szerződésnek tartalmaznia kell :) c) az ellenőrzött társaság (társaságok) tagjainak (részvényeseinek) és hitelez őinek jogai védelmében szükséges, az elismert vállalatcsoportként való működésb ől származó el őnyök é s hátrányok kiszámítható és kiegyensúlyozott megosztását biztosító rendelkezéseket, ilye n rendelkezésnek minősül különösen az uralkodó tag kötelezettségvállalása az ellenőrzött társaság veszteségeinek rendezésére, a tagok (részvényesek) osztalékának kiegészítésére , illetve üzletrészeik (részvényeik) kicserélésére vagy annak vállalása, hogy az ellen őrzött társaság esetleges jövőbeli fizetésképtelensége esetén vagy a fizetésképtelenséggel fenyeget ő helyzetben az uralkodó tag részt vesz az ellenőrzött társaság reorganizációjában;"

83. § (1) A Gt. 76. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : „(2) Azok a hitelez ők, akiknek az átalakuló gazdasági társasággal szemben fennáll ó követelései az átalakulásról hozott döntés els ő közzétételét megelőzően keletkeztek, követeléseik erejéig az átalakuló gazdasági társaságtól a döntés második közzétételét követ ő harmincnapos jogvesztő határidőn belül biztosítékot követelhetnek . (3) Ha a tag (részvényes) felel őssége az átalakuló gazdasági társaság kötelezettségeiért a társaság fennállása alatt korlátozott, a (2) bekezdésben foglalt rendelkezést csak akkor kel l alkalmazni, ha az átalakulás elhatározásako r a) a jogelőd gazdasági társaságnak a saját tőke felénél magasabb összegű köztartozása van, amelyre halasztást, fizetési könnyítést nem kapott, vagy b) a jogutód gazdasági társaság saját t őkéjének összege kevesebb, mint a jogel őd gazdaság i társaságé volt .” (2) A Gt. 76 . §-a következ ő (4) bekezdéssel egészül ki : „(4) A társaság az igénybejelentés előterjesztésére biztosított határid ő lejártát követő nyolc napon belül köteles biztosítékot nyújtani, vagy a kérelem elutasítását és annak indokát a

51

hitelező tudomására hozni. Az elutasító, illetve a hitelező által nem megfelel őnek tartott biztosíték nyújtására vonatkozó döntés felülvizsgálatát a hitelez ő a határozat kézhezvételétő l számított nyolcnapos jogvesztő határidőn belül a cégbíróságtól kérheti. A cégbíróság – a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelel ő alkalmazásával – a kérele m előterjesztését ő l számított harminc napon belül határoz . A cégbíróság az eljárás lefolytatását követően elutasítja a kérelmet, vagy a társaságot megfelel ő biztosíték nyújtására kötelezi. Az átalakulás mindaddig nem jegyezhető be a cégjegyzékbe, amíg a hitelező megfelelő biztosítékot nem kapott ."

84 . § A Gt. 85 . § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(4) A szétválási szerz ődésben nevesített követelést els ősorban azzal a jogutóddal szemben kell érvényesíteni, amelyhez az adott kötelezettséget a szétválási szerz ődés a vagyonmegosztás folytán telepítette . Ha e kötelezettségét a jogutód a követelé s esedékességekor nem teljesíti, valamennyi jogutód felel őssége egyetemleges. A jogutódo k egymás közötti viszonyában az elszámolás alapja a szétválási szerz ődésben írt vagyonmegosztási rendelkezés, ilyen rendelkezés hiányában pedig a vagyonmegosztá s aránya.” 85. § A Gt. 114 . § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(4) A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál . A törzsbetétnek – a számviteli törvény felhatalmazása alapján devizában történ ő könyvvezetést alkalmazó társaság kivételével – forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie .”

86. § (1) A Gt. 122 . § (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) Egy üzletrésznek – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – több tulajdonosa is lehet . Ezek a személyek a társasággal szemben egy tagnak számítanak ; jogaikat – ideértve a társasági szerződés megkötését is – csak közös képvisel őjük útján gyakorolhatják, és a tago t terhel ő kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek .” (2) A Gt. 122 . §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki : „(3) Amennyiben a közös tulajdonú üzletrész résztulajdonosának tulajdoni része meghaladja a törzsbetét legkisebb mértékét, a közös üzletrészt a részesedés megszerzését ől számított három hónapon belül meg kell szüntetni .”

87. §

52

A Gt. 123 . §-a a § a következő (la) bekezdéssel egészül ki : „(la) Az üzletrész átruházására irányuló szerz ődés — a 126/A . § (6) bekezdésében foglal t kivétellel — a tag cégjegyzékbe történő bejegyzésével jön létre .”

88. A Gt. a következő 126/A . §-sal egészül ki : „126/A. § (1) Az ügyvezető az üzletrész átruházásáról szóló szerz ődés megkötésétől számított harminc napon belül köteles intézkedni az üzletrész-átruházás szándékának a Cégközlönyben két egymást követő lapszámban történő közzétételéről. (2) A hirdetményben fel kell tüntetni : a) az üzletrész átruházásának szándékát , b) az érintett törzsbetét összegét, valamint a törzstőkéhez viszonyított arányát, c) az üzletrészre vonatkozó esetleges pótbefizetésekre és mellékszolgáltatásokra, valamin t az üzletrész átruházásának korlátozására vonatkozó rendelkezéseket , d) azt a tényt, hogy az üzletrészhez a többitől eltérő tagsági jogok kapcsolódnak , valamint fel kell hívni a társaság hitelez őit, hogy a hirdetmény második alkalommal történ t közzétételét megelőzően esedékessé vált követeléseik után biztosítékra tarthatnak igényt . Az ismert hitelez őket a társaság közvetlenül is köteles értesíteni . (3) A hitelez ők a hirdetmény utolsó közzétételét ől számított harmincnapos jogvesztő határid ő n belül jogosultak bejelenteni, ha a társaság üzletrészének átruházásáva l összefüggésben biztosítékra tartanak igényt . (4) A társaság az igénybejelentés el őterjesztésére biztosított határidő lejártát követő nyolc napon belül köteles biztosítékot nyújtani, vagy a kérelem elutasítását és annak indokát a hitelező tudomására hozni. Az elutasító, illetve a hitelez ő által nem megfelelőnek tartott biztosíték nyújtására vonatkozó döntés felülvizsgálatát a hitelező a határozat kézhezvételétől számított nyolcnapos jogvesztő határidőn belül a cégbíróságtól kérheti. A cégbíróság — a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelel ő alkalmazásával — a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül határoz . A cégbíróság az eljárás lefolytatását követően elutasítja a kérelmet, vagy a társaságot megfelel ő biztosíték nyújtására kötelezi. Az üzletrész átruházása mindaddig nem j egyezhető be a cégjegyzékbe, amíg a hitelező megfelelő biztosítékot nem kapott . A kérelemhez mellékelni kell a hitelező erre vonatkozó nyilatkozatát . (5) Az üzletrész új tulajdonosa bejegyzésének feltétele, hogy az ügyvezet ő igazolja a (1)—(4 ) bekezdésben foglalt szabályok betartását . (6) Amennyiben az üzletrész átruházása üzletrész-felosztással történik, és a tago k személyében nem történik változás, az ügyvezet ő az (1)—(4) bekezdésben foglalt szabályo k betartását a cégbíróságnak igazolja. A cégbíróság az átruházást végzéssel hagyja jóvá .”

89. § A Gt. 128 . § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(2) Ha a tag jogutód nélkül szűnik meg, és az üzletrészről a tag végelszámolása, felszámolása során nem rendelkeztek, a társaság köteles a tag megsz űnéséről való tudomásszerzést ől számított egy hónapon belül vagyonrendezési eljárás lefolytatását

53

kezdeményezni (Ctv . 119 . §). Ha a vagyonrendezési eljárásban az üzletrészre más nem tar t igényt, a jogutód nélkül megszűnt tag üzletrészét haladéktalanul be kell vonni . Ha az üzletrés z olyan jogutód nélkül megszűnt tag tulajdonát képezi, amely tag székhelye a megsz űnéskor nem Magyarországon volt, és a megszüntetésre irányuló eljárást nem Magyarországo n folytatták le, ebben az esetben vagyonrendezési eljárás lefolytatására nem kerül sor, a társasá g a megszűnt tag üzletrészére vonatkozó adatokról a Cégközlönyben közleményt tesz közz é azzal, hogy akinek az üzletrészre vonatkozóan igénye van, azt három hónapon belül jelents e be. Ha ilyen bejelentésre nem kerül sor, a megszűnt tag üzletrészét haladéktalanul be kell vonni . Amennyiben az igényt három hónapon túl jelentették be, a társaságtól csak a bevon t üzletrész értékét lehet igényelni, a közzétételt ől számított egy éves jogveszt ő határidőn belül ."

90. § A Gt . 159 . §-a a következ ő (4) bekezdéssel egészül ki : „(4) A 114 . § (4) bekezdésében foglalt, a törzsbetét legkisebb mértékére vonatkoz ó rendelkezéseket a törzst őke leszállítása esetében is alkalmazni kell .”

91 . § A Gt. 162 . §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „162 . § (1) Az ügyvezet ő a törzst őke leszállítását elhatározó taggy űlési határozat meghozatalát követő harminc napon belül köteles a taggyűlési határozatról szóló közlemény t a cégbíróságnak elektronikus úton megküldeni, egyidej űleg intézkedni a t őkeleszállításró l hozott döntés Cégközlönyben történő kétszer egymás utáni közzétételéről, akként, hogy a ké t közzététel között legalább harminc napnak kell eltelnie . (2) A hirdetményben fel kell tüntetni : a) a döntés tartalmát, valamint b) fel kell hívni a társaság hitelez őit, hogy a hirdetmény első alkalommal történt közzétételét megel őzően keletkezett és ezen időpontig esedékessé nem vált követeléseik után – a (4) bekezdés szerinti kivételekkel – biztosítékra tarthatnak igényt . Az ismert hitelez őket a társaság közvetlenül is köteles értesíteni. (3) A hitelezők a hirdetmény utolsó közzétételét ől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül jogosultak bejelenteni, ha a társaság törzst őkéjének leszállításával összefüggésben biztosítékra tartanak igényt . (4) Nem jogosult biztosítékra a hitelező, ha a törzst őke-leszállításhoz kapcsolódó kockázattal arányos biztosítékkal – jogszabály rendelkezése vagy szerz ődés alapján – már rendelkezik, vagy ha a társaság pénzügyi, vagyoni helyzetére figyelemmel a biztosítékadá s indokolatlan .”

92 . § A Gt. 163 . § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

54

„(2) A 162 . § (2) bekezdés b) pontjában, (3) bekezdésében továbbá az e (1) bekezdésébe n foglaltak nem alkalmazhatók, ha a társaság törzst ő kéjének leszállításár a a) a társaság veszteségének rendezése végett [143 . § (2) bekezdése], vag y b) a számviteli törvényben meghatározott módon, a társaság törzst őkéjén felüli lekötött tartalék javára történ ő átcsoportosítás céljábó l kerül sor.”

93. § (1) A Gt . 202 . § (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(2) A részvénytársaság igazgatósága a részvénykönyv vezetésére – külön törvény szerinti – elszámolóháznak, központi értéktárnak, befektetési vállalkozásnak, pénzügyi intézménynek , ügyvédnek vagy könyvvizsgálónak (ide nem értve a számviteli törvény szerinti kötelez ő könyvvizsgálat esetén a választott könyvvizsgálót) adhat megbízást . A megbízás tényét és a megbízott személyét a Cégközlönyben közzé kell tenni .” (2) A Gt . 202 . §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki: „(12) A részvénykönyvbe történ ő betekintés lehet őségét a részvénykönyv-vezető székhelyén vagy központi ügyintézésének helyén – amennyiben az külföldön található, a társasá g székhelyén vagy magyarországi központi ügyintézésének helyén – munkaid őben folyamatosan biztosítani kell.”

94. § A Gt. 271 . § helyébe a következ ő rendelkezés lép : „271 . § (1) Az igazgatóság az alaptőke leszállítását elhatározó közgy űlési határozat meghozatalát, illetve a jogerős bírósági határozat kézbesítését követő harminc napon belül köteles intézkedni az alaptőke leszállításról hozott döntésnek a Cégközlönyben történ ő, kétszer egymás utáni közzétételér ől, akként, hogy a két közzététel között legalább harmin c napnak kell eltelnie . (2) A hirdetménynek tartalmaznia kell , a) azt, hogy az alaptőke feltételes leszállításáról a közgyűlés vagy a bíróság döntött, b) a döntés tartalmát, c) a társaság hitelez őinek szóló felhívást, hogy a hirdetmény első alkalommal történt közzétételét megel őzően keletkezett és ezen id őpontig esedékessé nem vált követeléseik után – a (4) bekezdés szerinti kivételekkel – biztosítékra tarthatnak igényt . Az ismert hitelez őket a részvénytársaság közvetlenül is köteles értesíteni . (3) A társaság hitelez ői a hirdetmény utolsó közzétételét ől számított harmincnapo s jogvesztő határidőn belül jogosultak bejelenteni, ha a részvénytársaság alapt őkéjének leszállításával összefüggésben biztosítékra tartanak igényt. (4) Nem jogosult biztosítékra a hitelez ő, ha az alaptőke-leszállításhoz kapcsolódó kockázattal arányos biztosítékkal – jogszabály vagy szerz ődés alapján – már rendelkezik , vagy ha a részvénytársaság pénzügyi, vagyoni helyzetére figyelemmel a biztosítékadá s indokolatlan .”

55

95. § A Gt. 273 . § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) A 271 . § (2) bekezdés c) pontjában és (3)–(4) bekezdésében, valamint a 272 . §-ban foglaltak nem alkalmazhatók, ha a részvénytársaság alapt őkéjének leszállítására a) a társaság 245 . § a) pontjában meghatározott mérték ű veszteségének rendezése, vagy b) a számviteli törvényben meghatározott módon, a részvénytársaság alapt őkéjén felül i lekötött tartalék javára történő átcsoportosítás céljából kerül sor.”

96. § A Gt. 297 . §-a a következ ő (4) bekezdéssel egészül ki : „(4) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén nem jegyezhet ő be a részvénykönyvb e az, aki így rendelkezett, és az ilyen tartalmú nyilatkozatot tev ő a részvényest a részvényköny v vezetője köteles a részvénykönyvb ől haladéktalanul törölni . A 202. § (4) bekezdése ez esetben nem alkalmazandó .”

97. § A Gt. 304 . § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(3) A közgyűlésen a részvényesi jogok gyakorlására az a személy jogosult, akinek nevét a közgyűlés kezdő napját megelőző második munkanapon 18 órakor a részvényköny v tartalmazza. A részvénykönyv lezárása nem korlátozza a részvénykönyvbe bejegyzett személy jogát részvényeinek a részvénykönyv lezárását követ ő átruházásában . A részvényne k a közgyűlés kezdő napját megelőző átruházása nem zárja ki a részvénykönyvbe bejegyzett személynek azt a jogát, hogy a közgyűlésen részt vegyen és az őt mint részvényest megillető jogokat gyakorolja .”

98. A Gt. a következő 336/D . §-sal egészül ki : „336/D. § (1) E törvény – a cs ődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991 . évi XLIX. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról, továbbá a z ezekkel összefügg ő egyes törvények módosításáról szóló 2011 . évi . . . . törvénnyel (a továbbiakban : Módtv .) megállapított – 23. §-át, 30 . § (2) bekezdését és 54 . § (2) bekezdését a Módtv. hatálybalépését követően kezdeményezett felszámolási, kényszer-törlési, továbbá a z ismeretlen cég megszüntetésére irányuló eljárásokra kell alkalmazni . (2) A Módtv .-vel megállapított 50 . § (1)–(2) bekezdést a Módtv. hatálybalépését követ ő üzletrész átruházásokra kell alkalmazni .

56

(3) A Módtv.-vel megállapított 76 . § (3) bekezdését a Módtv . hatálybalépését követően elhatározott szétválásokra kell alkalmazni . (4) A Módtv.-vel megállapított 85 . § (4) bekezdését a Módtv . hatálybalépését követően elhatározott szétválásokra kell alkalmazni . (5) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 122. §-a (3) bekezdésében meghatározot t határidő a Módtv. hatálybalépését követ ő en számítandó meglév ő közös tulajdonú üzletrész esetében."

99. § Hatályát veszti a Gt . 75. § (3) bekezdés d) pontjában az „így különösen a saját tőke, illetve a jegyzett t őke összegét, valamint a mérlegfőösszeget” szövegrész, 162 . § (2) bekezdésében az „esedékessé nem vált” szövegrész, a 202 . § (4) bekezdés utolsó mondata, (6) bekezdés a) pontja és (8) bekezdése, 271 . § (1) bekezdésében az „és ezen időpontig esedékessé nem vált” szövegrész.

6. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006 . évi V. törvény módosítása

100. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006 . évi V . törvény (a továbbiakban: Ctv.) 3 . §-a a következ ő (5) bekezdéssel egészül ki : „(5) A cégnévnek – a (4) bekezdésen túlmen ően – egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezését ő l.”

101 . § A Ctv. 5 . §-a helyébe a következ ő rendelkezés lép : „5 . § A cég nevét és rövidített nevét a) a cégbejegyzési eljárás alatt „bejegyzés alatt” („b . a."), b) csődeljárás esetén „cs ődeljárás alatt” („cs . a.") , c) felszámolási eljárás esetén „felszámolás alatt” („f. a."), d) végelszámolási eljárás esetén „végelszámolás alatt” („v . a."), e) kényszer-törlési eljárás esetén „kényszer-törlés alatt” („k-t . a.”) toldattal kell használni ."

102. § (1) A Ctv . 7 . § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

57

„(2) A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerz ődésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt : létesítő okiratában) foglalt olyan tartós , önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyét ől eltérő helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen – magyar cé g külföldön lévő fióktelepe esetén más országban – van, mint a cég székhelye . Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetle n kereskedelmi képviselete esetében is . Amennyiben a cég telephellyel vagy fiókteleppe l rendelkezik, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni .” (2) A Ctv. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(4) Cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdoná t képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult . A cég a használat jogszerűségét igazolni köteles.”

103. § A Ctv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(3) Az ügyvéd az aláírás-mintát kizárólag cégbejegyzési vagy változásbejegyzési eljárá s során jegyezheti ellen abban az esetben, amennyiben a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirata módosítását is ő készíti vagy szerkeszti és jegyzi ellen, és az aláírás-minta a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem mellékletét képezi . Az ügyvéd az aláírás minta elkészítése során a személyazonosságot az ügyvédekr ől szóló 1998 . évi XI. törvény 27/B. § (1) bekezdésében foglalt módon köteles ellenőrizni .”

104. § A Ctv. 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki : „(5) Az elektronikus okiratként rendelkezésre álló cégiratról közfeladatot ellátó szervek részére történő adatszolgáltatás elektronikus úton teljesíthető, papír alapú másolat csak kivételesen indokolt esetben kérhető.”

105. (1) A Ctv. 15 . § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) A céginformációs szolgálat a cégjegyzékben szerepl ő fennálló vagy törölt adatok , valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be ne m jegyzett adatainak a megismerését betekintéssel bárki számára ingyenesen é s korlátozásmentesen biztosítja. A céginformációs szolgálat honlapján – a hitelez ők védelme érdekében – biztosítja egyes cégjegyzék adatok ingyenesen történő megismerését .” (2) A Ctv. 15 . §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki :

58

„(2a) A céginformációért fizetendő közzétételi költségtérítés – a szükséges és igazol t költségek levonását követően – a központi költségvetés bevételét képezi .”

106. § A Ctv. 18. § (9) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(9) A közzétételi költségtérítést külön jogszabályban meghatározott módon kell megfizetn i az igazságügyért felel ős miniszter által vezetett minisztériumnak a kincstárnál vezetet t számlájára. A közzétételi költségtérítés a központi költségvetés központosított bevételéne k minősül. A közzétételi költségtérítés befizetését a céginformációs szolgálat ellen őrzi. Ha a közzétételi költségtérítés befizetése nem vagy nem megfelel ő összegben történt meg, erről a céginformációs szolgálat 30 napon belül értesíti az állami adóhatóságot . Ebben az esetben a céget úgy kell tekinteni, mint amely a letétbe helyezési'és a közzétételi kötelezettségnek ne m tett eleget .” 107. § A Ctv. 20 . § (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(3) A cégbíróság a részvénytársaság és a korlátolt felel ősségű társaság cégjegyzék adatainak közzétételével egyidej űleg gondoskodik a részvénytársaság és a korlátol t felel ősségű társaság létesítő okiratának, illetve a létesítő okirat módosításának Cégközlönybe n történő közzétételér ől is.”

108. § A Ctv . II . Fejezete a következ ő 22/A. §-sal egészül ki : „22/A. § (1) A cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság vezet ő tisztségviselője vonatkozásában a Gt . 23. § (1) és (2) bekezdésében foglalt kizáró okok fennállásána k ellenőrzése céljából a cégbíróság a bűnügyi nyilvántartási rendszer adataival való összevetést kezdeményez . (2) Az (1) bekezdésben meghatározott összevetés kizárólag annak megállapítására irányulhat , hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság vezet ő tisztségviselőj e vonatkozásában a Gt . 23. § (1) és (2) bekezdésében foglalt bármely kizáró ok fennáll-e . (3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból a cégbíróság a b űnügyi nyilvántartó szerv rendelkezésére bocsátja a) a cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi gazdasági társaság vezet ő tisztségviselői azonosításához szükséges, rendelkezésére álló személyes adatokat , b) a cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi cég főtevékenységét , c) a cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi cég tekintetében a törvényességi felügyelet i eljárás lefolytatására jogosult cégbíróságot , d) az a)–c) pontokban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat . (4) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy a (3) bekezdés alapján rendelkezésére bocsátott adatok alapján a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság vezető tisztségviselője vonatkozásában a Gt. 23 . § (1) és (2) bekezdésében foglalt bármel y

59

kizáró ok áll fenn, arról a bűnügyi nyilvántartó szerv a törvényességi felügyeleti eljárá s hivatalból történő lefolytatása érdekében haladéktalanul értesíti a cégbíróságot . "

109. (1) A Ctv. 24 . § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza) „e) a cég főtevékenységét, valamint további tevékenységi köreit, azok mindenkor hatályo s TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével, ” (2) A Ctv. 24 . § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lé p (A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza) h) a cég képviseletére jogosultak nevét, adóazonosító számát, természetes személy eseté n lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személyiség nélküli gazdasági társasá g vagy jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartás számát , valamint a képviseletre jogosultak tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének id őpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megsz űnésének id őpontját is, illetve ha a jogviszony megszűnésére a cégjegyzékben feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját, " (3) A Ctv. 24. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki : „(4a) A bejegyzési kérelem benyújtásakor a cég köteles megjelölni főtevékenységét és további tevékenységi köreit azok mindenkor hatályos TEAOR nómenklatúra szerint i megjelölésével . A cégbíróság a cég bejegyzésekor elektronikus úton értesíti az állam i adóhatóságot a cég főtevékenységéről és további tevékenységi köreiről. ” (4) A Ctv. 24. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki: „(4b) A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a cé g főtevékenységének és további tevékenységi köreinek változásait, a mindenkor hatályo s TEAOR nómenklatúra szerinti megjelöléssel .”

110. § A Ctv. 26. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki : (A cégjegyzékben valamennyi cég esetében fel kell tüntetni a következ ő, a közhiteles nyilvántartás, illetve a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatokat is :) „n) a kényszer-törlési eljárás kezdő időpontját és befejezését .”

60

111 . § (1) A Ctv. 27. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (Közkereseti társaság esetében) „a) a tagok nevét, természetes személy tag esetén születési idejét, lakóhelyét, anyja születés i nevét, jogi személyiséggel nem rendelkez ő gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,” (2) A Ctv. 27. § (2) bekezdés a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek: (Betéti társaság esetében) „a) a társaság beltagjainak nevét, természetes személy beltag esetén születési idejét , lakóhelyét, anyja születési nevét, jogi személyiséggel nem rendelkez ő gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát , b) a társaság kültagjainak nevét, természetes személy beltag esetén születési idejét , lakóhelyét, anyja születési nevét, jogi személyiséggel nem rendelkez ő gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, ” (3) A Ctv. 27. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (Korlátolt felelősségű társaság esetében) „a) a tagok nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születés i nevét, jogi személyiséggel nem rendelkez ő gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, valamint amennyiben a ta g szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a tag minősített többség ű befolyással rendelkezik, ezt a tényt is, ” (4) A Ctv. 27 . § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (Egyéni cég esetén) „a) a cégtulajdonos nevét, lakóhelyét, születési idejét és anyja születési nevét, ” (5) A Ctv. 27. § (6) bekezdése a következ ő c) ponttal egészül ki : (Egyéni cég esetén) „c) azt a tényt, ha az egyéni cég tagja vagy vezet ő tisztségviselője az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009 . évi CXV . törvény 20. § (7) bekezdésében foglalt eltiltás hatálya alatt áll ; az eltiltás kezdetét és végét .”

112. § A Ctv. 30. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki :

61

„(6) Az állami adóhatóság a cég adószámával, közösségi adószámával kapcsolato s elektronikus értesítését, illetve határozatát fokozott biztonságú elektronikus aláírással é s időbélyegz ővel köteles ellátni .”

113. § A Ctv. 31 . §-a helyébe a következ ő rendelkezés lép : „31 . § (1) A cégjegyzékben a lakóhelyet, illetve székhelyet (telephelyet, fióktelepet) az irányítószám, helység, utca, házszám, emelet, ajtószám (vagy helyrajzi szám) feltüntetéséve l kell megjelölni . Amennyiben a cégjegyzékbe bejegyzett külföldi személy Magyarországon i s rendelkezik lakóhellyel, a cégjegyzéknek az erre vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell . (2) Ha a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdaság i társaság szerepel, vagy a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy ne m rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a bejegyzési kérelemben kézbesítési megbízottat kel l megjelölni . A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel rendelkez ő szervezet, illetve állandó lakóhellyel rendelkez ő természetes személy egyaránt lehet . Kézbesítési megbízotti feladatot a cég tagjai (részvényesei), vezető tisztségviselői, valamint felügyel őbizottsági tagjai nem láthatnak el . A bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a kézbesítési megbízott megbízására, és a megbízatás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erej ű magánokiratot vagy közokiratot . (3) A kézbesítési megbízott feladata, hogy a bíróságnak, illetve más hatóságnak a cé g működésével összefüggésben keletkezett, a külföldi személy részére kézbesítendő iratokat átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa. A bíróság vagy más hatóság által a kézbesítési megbízottnak megküldött okirat esetében vélelmezni kell, hogy az okirat a kézbesítési megbízottnak történ ő szabályszer ű kézbesítést követő tizenötödik napon a külföld i személy számára ismertté vált. (4) A (2) bekezdés szerinti megbízás megsz űnését követő 15 napon belül a kézbesítés i megbízottnak a megbízás megsz űnésének tényét a 36. § (5) bekezdése szerinti módon be kel l jelentenie a cégbíróságnak . (5) A (4) bekezdés szerinti tény bejelentésének elmulasztása esetén a cégbíróság a kézbesítés i megbízottat a 34 . § (2) bekezdésében meghatározott bírsággal sújthatja. ”

114. § A Ctv. 32. § (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás els ő és másodfokon elektronikus nercpere s eljárás, amelyre a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban : Pp.) szabályait – ha e törvény másként nem rendelkezik – megfelel ően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye . Az eljárás felfüggesztésére az elektronikus ügyintézést támogató rendszer kommunikációs hibája miatt, valamint változásbejegyzési eljárásban , illetve a cég bejegyzése esetén akkor kerülhet sor, ha átalakulás bejegyzése történik, illetve a bejegyzési eljárás folyamata alatt törvényességi felügyeleti kérelmet nyújtanak be .”

115. §

62

A Ctv. 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : ;,(2) A cégbíróság 50 000 forinttól 900 000 forintig terjed ő pénzbírsággal sújtja azt, aki a z (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségét késedelmesen teljesíti . "

116. § (1) A Ctv. 36. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki : „(4a) Az állami adóhatóság és a cégnyilvántartás közötti adatszolgáltatás érdekében a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben fel kell tüntetni a cégjegyzékbe bejegyzett tago k adóazonosító számát . A tagok adóazonosító száma nem szerepel a cégjegyzékben. ” (2) A Ctv. 36. § (5) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(5) Ha törvény a cégirat cégbírósághoz történ ő benyújtására közvetlenül valamely személyt kötelez, e személy a kötelezettségét elektronikus okiratként készített cégirat esetén min ősített elektronikus aláírás alkalmazásával elektronikus úton maga is teljesítheti . Ha a cégiratot elektronikus okirati formába kell alakítani, erre, és az elektronikus okirat cégbírósághoz val ó benyújtására a jogi képvisel ő vagy a cégirat benyújtására kötelezett személy jogosult. A jogi képvisel ő eljárására egyebekben a 37 . és 38 . § rendelkezéseit megfelel ően alkalmazni kell .”

117. § A Ctv. 48 . §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „48 . § (1) Ha közkereseti, betéti társaság, vagy egyéni cég alapításának bejegyzése iránti kérelemhez e törvény mellékletében foglalt szerz ődésminta alapján készült alapító okirato t csatolnak, a bejegyzési kérelemhez csatolt nyomtatványon ezt a körülményt fel kell tüntetni . Szerződésminta kizárólag egyszerűsített eljárásban, bejegyzési kérelem benyújtásako r alkalmazható . (2) A bejegyzési kérelemhez — a cégnyilvánosság alapelvének teljesítése, illetve az illetéke s adóhatósághoz való továbbítás végett — csatolandó okiratok felsorolását a 3 . számú melléklet tartalmazza. A jogi képvisel ő a bejegyzési kérelemben nyilatkozik arról, hogy a csatoland ó okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte, azok megfelel ő ségét szavatolja. A jogi képvisel őnek a törvényességi szempontú vizsgálatára vonatkozó nyilatkozatát a bejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell . (3) A cég bejegyzésére irányuló kérelem érdemi vizsgálatát bírósági titkár, fogalmazó, vag y bírósági ügyintéz ő önállóan lefolytathatja és a bejegyzési kérelmet elutasító végzé s meghozatalára is önálló aláírási joggal jogosult . Ugyanez irányadó a többi olyan végzé s meghozatalára is, amely ellen külön fellebbezésnek van helye . (4) A bejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság a bejegyzési kérelem érkezésé t követő en, az adószám megállapításától számított egy munkaórán belül határoz . A cégbíróság e határidőn belül kezdeményezi a bejegyzést elrendel ő, illető leg a bejegyzési kérelmet elutasító végzés jogi képviselő részére történ ő kézbesítését. A kérelem elbírálására nyitva álló határidő számításának kezdő időpontja munkanapokon reggel 9 óra . (5) A cégbíróság a bejegyzési kérelem elbírálása során megvizsgálja, hogy a bejegyzés t kérő jogi képviselőjének meghatalmazása, a bejegyzési kérelem kitöltése és a jogi

63

képviselőnek a bejegyzési kérelembe foglalt nyilatkozata megfelel-e a jogszabályoknak , valamint hogy a bejegyzést kér ő a 3 . számú mellékletben felsorolt okiratokat csatolta- e kérelméhez, továbbá, hogy — amennyiben a bejegyzést kér ő nem élt a 6. § szerinti névfoglalás lehetőségével —, a cég választott neve jogszabályszer ű-e. A cégbíróság elektronikusan , számítógépes program útján ellen őrzi, hogy a cégjegyzék nem tartalmaz-e a bejegyzés i kérelemben feltüntetett tag, vezet ő tisztségviselő, illetve cégvezető vonatkozásában e törvény 27. § (1) bekezdésének c) pontja, a 27. § (2) bekezdésének d) pontja, a 27. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti bejegyzést. Az eljárás során hiánypótlásra történő felhívásra nem kerül sor . (6) A cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja, h a a) a bejegyzést kér ő jogi képviselőjének meghatalmazása, a bejegyzési kérelem kitöltés e nem felel meg a jogszabályoknak, vagy ha a bejegyzési kérelem nem tartalmazza a jog i képviselőnek a bejegyzendő adatokra vonatkozó iratok jogszer ű ségét igazoló nyilatkozatát , valamint b) a bejegyzést kérő elmulasztotta a 3 . számú mellékletben felsorolt valamely ira t benyújtását, továbbá c) a cég elnevezése — amennyiben a cég nem élt a 6. § szerinti névfoglalás lehetőségével — nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, d) az adóhatóság értesítése alapján az adószám megállapításához szükséges, az általáno s forgalmi adó alanyának az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentéséve l összefügg ő nyilatkozat nem felel meg a jogszabályi el őírásoknak, e) a cégjegyzék a cég tagja, vezet ő tisztségviselője, illetve cégvezetője vonatkozásában a 27. § (1) bekezdésének c) pontja, a 27. § (2) bekezdésének d) pontja, vagy a 27. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti bejegyzést tartalmaz, tovább á fi észleli, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény el őírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a 3 . számú mellékletben felsorolt, kötelez ően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okirat ne m felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek . (7) A (6) bekezdés) pontja szerinti esetben a cégbíróság a jogi képvisel ővel szemben a 34 . § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazza . (8) Ha a cégbíróság a (4) bekezdésben foglalt döntési kötelezettségének határid őn belül nem tesz eleget, a cégbíróság vezet ője a határidő lejártát követően, legkés őbb egy munkanapon belül hivatalból intézkedik a bejegyzési kérelem elbírálásáról . Az ügyintézés i határidő eredménytelen eltelte esetén a cégbejegyzés a következ ő munkanapon, a törvény erejénél fogva — a kérelem alapján el ő szerkesztett adatok szerinti tartalommal — haladéktalanul megtörténik. A törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzés eseté n kijavítás iránti kérelem terjeszthető elő . (9) Ha a cégbejegyzési kérelmet elutasító végzés közlését követően nyolc napon belül ismételten kérik a cég bejegyzését, az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak, és a korábbi eljárás során benyújtott okiratokat — ideértve a korább i eljárásban az illeték megfizetéséről szóló igazolást is — ismételten fel lehet használni az új bejegyzési kérelemhez . A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye . Ismételt benyújtásnak egy alkalommal van helye ."

118. § A Ctv. 50. § helyébe a következ ő rendelkezés lép : „50 . § (1) A változásbejegyzési eljárásra a cég bejegyzésére vonatkozó eljárás rendelkezése i megfelelően irányadók.

64

(2) A változásbejegyzési kérelem elbírálására egységesen a 46 . §-ban meghatározott ügyintézési határid ők vonatkoznak. Változásbejegyzési eljárásban szerz ődésminta nem használható. Az egyszerűsített eljárásban bejegyzett cégek az első változásbejegyzési kérelem benyújtásakor kötelesek szerződésminta helyett a Gt . rendelkezéseinek megfelel ő, egységes szerkezetbe foglalt létesít ő okiratot készíteni. (3) A közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég esetében a változásbejegyzési kérelem érdemi vizsgálatát bírósági titkár, fogalmazó vagy bíróság i ügyintéző is lefolytathatja, azonban a változásbejegyzési kérelmet elutasító, valamint olya n végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró el őzetes, íráso s hozzájárulásával hozhat. (4) Ha a változás (a változással érintett adat) bejegyzése kötelező és a cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet elutasítja, ez a jogszabályoknak megfelel ő változásbejegyzési kérelem benyújtása alól nem mentesít . (5) Változásbejegyzési kérelem esetén – törvény eltér ő rendelkezésének hiányában – a 34 . § (1) bekezdésében meghatározott határid őt a változás bekövetkezését ől kell számítani ."

119. § A Ctv. 54. § (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) A cég székhelyének más cégbíróság illetékességi területére történ ő áthelyezését, mint változást a korábbi székhely szerinti cégbíróságon kell előterjeszteni . A cégbíróság – a székhelyváltozást megelőző változásbejegyzési kérelmek elbírálása után – intézkedik a z áttételrő l . Az áttételt elrendel ő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek .”

120. § A Ctv. 74. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki : „(5) Amennyiben egyszerűsített eljárásban bejegyzett cég vonatkozásában azért indu l törvényességi felügyeleti eljárás, mert a bejegyzési kérelemben szerepl ő adat, amelyne k bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény el őírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a 3 . számú mellékletben felsorolt, kötelez ően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okirat nem felelt meg a jogszabályo k rendelkezéseinek, a cégbíróság a jogi képvisel ővel szemben a 34. § (2) bekezdésébe n foglaltakat alkalmazza.”

121. § A Ctv. 81 . § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(6) Amennyiben a cégbíróság az (1) bekezdésben foglalt bármely intézkedés alkalmazása után úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés további intézkedések alkalmazásával sem állítható helyre, a céget megsz űntnek nyilvánítja.”

65

122. § A Ctv. 87 . §-a helyébe a következ ő rendelkezés lép : „87. § (1) Az állami adóhatóság elektronikus úton haladéktalanul értesíti a cégbíróságot, ha a nyilvántartásából megállapítható, hogy a cég a beszámoló letétbe helyezési, illetv e közzétételi kötelezettségének az alkalmazott adójogi jogkövetkezmények ellenére sem tett eleget . A cégbíróság az állami adóhatóság értesítése alapján hivatalból jár el . (2) Ha a cég nem tett eleget a számviteli törvény szerinti beszámoló megküldésére vonatkozó kötelezettségének, a cégbíróság legkés őbb az állami adóhatóság elektronikus értesítésének érkezését ől számított húsz napon belül, ha a cég mulasztását megállapította, a céget megszűntnek nyilvánítja és az Itv . 65 . § (1) bekezdésében meghatározott felügyelet i illeték megfizetésére kötelezi . (3) A cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást abban az esetben kell megszüntetni , ha az eljárás alatt az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerinti határid őben, illetve a cég a megszűntnek nyilvánító végzés jogerőre emelkedésének napja el őtt értesíti a cégbíróságot, hogy a cég a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tett . A cég számára megállapított határid ő jogvesztő, elmulasztása esetében igazolásnak helye nincs . (4) A (3) bekezdés alapján a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsé g utólagos teljesítése a céget az Itv . 65 . § (1) bekezdése szerinti felügyeleti illeték megfizetés e alól nem mentesíti, ebben az esetben az Itv . 58. § (1) bekezdése nem alkalmazható .”

123. A Ctv. VII. fejezet 5 . címe helyébe a következő cím lép : „5 . Cím Az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárá s 89. § Ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén, illetve telephelyén , fióktelepén sem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismeretle n vagy kézbesítési megbízottja nem fellelhető (a továbbiakban: ismeretlen székhelyű cég), a cégbíróság a cég cégjegyzékbe bejegyzett tagjait közvetlenül megkeresi vagy szükség esetén a Cégközlönyben közzétett hirdetményben felhívja, hogy a cég törvényes m űködéséhez szükséges intézkedéseket hatvan napon belül tegyék meg . A törvényes működés helyreállítása érdekében a tagok (részvényesek) a cég legfőbb szervének összehívására is jogosultak . 90. § (1) Ha a törvényes működés helyreállítása azért nem történt meg, mert a cég vezet ő tisztségviselője és valamennyi tagja ismeretlen, vagy a cégjegyzék nem tartalmazza a cé g tagjait (részvényeseit), a cégbíróság a Cégközlönyben végzést tesz közzé, mely felhívást tartalmaz arra, hogy akinek a cég székhelyére, m űködésére (ideértve azt az esetet is, ha a cé g ellen per van folyamatban), illetve a képviselő lakóhelyére vonatkozó adatról tudomása van, azt a közzétételt ől számított harminc napon belül a cégbíróságnak jelentse be . (2) A cég székhelyére, működésére, vezető tisztségviselő ire vonatkozó érdemi bejelenté s esetén a cégbíróság felhívja a cég képviselőjét a szükséges változásbejegyzési kérele m benyújtására. Ha a felhívás eredményes, a cégbíróság az eljárást megszünteti. (3) Ha a cég a változásbejegyzési kérelmet határidőben nem nyújtja be, a cégbíróság az eljárást megszünteti, és a céget megszűntnek nyilvánítja.

66

(4) Az (3) bekezdésben meghatározott végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzétesz i azzal, hogy a végzés ellen a megjelenésétől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye ." 124. § A Ctv. 94. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(3) Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján kerülhet sor . ”

125. § (1) A Ctv. 98 . § (3)—(6) bekezdés helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : e. „(3) A végelszámolás kezdő időpontját követő harminc napon belül a cég korábbi vezet ő tisztségviselőj e a) a végelszámolás kezd ő időpontját megelőző nappal a számviteli törvény alapján a cé g tevékenységét lezáró beszámolót készít, elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adóügyi vagy egyéb jogszabályok előírnak, és ezeket az okiratokat, valamint a cég iratanyagát a végelszámolónak legkés őbb a végelszámolás kezd ő id őpontjától számított harmincadik napon átadja , b) a végelszámoló díjának és költségtérítésének kifizetéséhez előre láthatóan szüksége s összegre tartalékot képez, és azt a pénzforgalmi számlájára befizeti, ott elkülönítetten tartj a nyilván; c) a folyamatban lévő ügyekről a végelszámolót tájékoztatja, d) a nem selejtezhet ő és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készít, és azokat, valamint a z irattári anyagokat a végelszámolónak átadja, e) a végelszámolás megindításáról a munkavállalókat, valamint a Munka Törvénykönyvébe n meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanu l tájékoztatja. (4) A (3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a végelszámoló a korábbi vezető tisztségviselő. (5) A cég korábbi vezető tisztségviselője a (3) bekezdésben meghatározott feladatok, illetv e határidők elmulasztásából vagy nem megfelel ő teljesítéséből eredő károkért a polgári jo g általános szabályai szerint kártérítési felel ősséggel tartozik . A korábbi vezető tisztségviselő mulasztása esetén a végelszámoló vagy a cég hitelez ője kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében a korábbi vezet ő tisztségviselőt 100 000 Ft-tól 900 000 Ft-i g terjed ő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújtja . (6) A végelszámoló vagy a cég hitelezője kérelmére a mulasztó vagy valótlan adatot közl ő korábbi vezető tisztségviselőt a cégbíróság arra is kötelezheti, hogy viselje azokat a költségeket, amelyek a (3) bekezdésben foglalt feladatoknak a végelszámoló által megbízot t szakértő által történ ő elvégeztetésével merülnek fel .”

126 . § A Ctv. 99 . §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki :

67

„(4a) Ha jogszabály rendelkezése alapján a végelszámolást a Pénzügyi Szervezetek Állam i Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végz ő nonprofit gazdasági társaság végzi, a végelszámolási feladatok ellátására kijelölt személy nem lehet az , aki a végelszámolás alatt álló cégnél a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletér ől szóló törvény szerinti felügyeleti biztosi tevékenységet látott, illetve lát el . ”

127. § A Ctv. 100. § (4) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(4) Ha azért indul törvényességi felügyeleti eljárás, mert a végelszámoló a végelszámoló i tevékenységgel felhagyott, a cégbíróság a 106 . § (3) bekezdésében foglalt intézkedéseke t megfelelően alkalmazhatja, illetve az (1) bekezdésben foglaltak szerint biztosíthatja a feltételeket az új végelszámoló megválasztásához .”

128. § (1) A Ctv. 105 . (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(2) Ha a cég törlésére irányuló kérelem benyújtása három éven belül nem történik meg, a kényszer-törlési eljárás lefolytatására kerül sor.” (2) A Ctv. 105 . §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki : „(3) A cégbíróság a kényszer-törlési eljárás megindításával egyidej űleg rendelkezik a végelszámoló tisztségének megsz űnéséről.”

129. § (1) A Ctv.106. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (A cég tagja (részvényese), hitelezője, illetve az, aki a jogi érdekét valószín űsíti, törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a cégbíróságnál, ha azt észleli, hogy a végelszámoló a (2) bekezdésben megjelölt követelések jegyzékét a cégiratokhoz nem csatolta be . Ilyen esetben a bíróság a végelszámolót) „b) 100 000 forinttól 900 000 forintig terjed ő , ismételten is kiróható pénzbírsággal sújtja.” (2) A Ctv. 106 . § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(4) Az a hitelez ő, akinek bejelentett követelését a végelszámoló vitatja, igényét a végelszámoló értesítésének kézhezvételét ől számított harminc napos határidőn belül a bíróság előtt perben érvényesítheti, ennek megindítását a végelszámolónál igazolnia kell . ”

130. §

68

A Ctv.109. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(6) Ha a végelszámoló a végelszámolási kifogásnak helyt adó jogerős bírósági végzésnek nem tesz eleget, a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében összehívja a cég legfőbb szervét új végelszámoló megválasztása céljából . Ha a cég a cégbíróság határozatába n foglaltakat nem teljesíti, a cégbíróság a felszámolók névjegyzékéb ől másik végelszámoló t rendel ki . Amennyiben a korábbi végelszámoló a felszámolók névjegyzékéb ől került kirendelésre, az e bekezdés szerinti jogszabálysértésről a cégbíróság értesíti a felszámoló k névjegyzékét vezet ő szervet is.”

131. § (1) A Ctv . 114 . § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : V

„(1) A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég végelszámolásána k cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezd ő időpontjátó l számított százötven napon belül a végelszámolást befejezi . Az egyszerűsített végelszámolá s esetén a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történ ő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül kötele s kezdeményezni . A végelszámoló jogállására, a feladataira, illetve az egyszer űsített végelszámolásra a 99–113 . § rendelkezéseit megfelel ően alkalmazni kell .” (2) A Ctv . 114. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki : „(2a) Ha a legfőbb szerv vagy az egyéni cég tagja az egyszer űsített végelszámolás megszüntetését és a cég m űködésének folytatását határozta el, a cég a határoza t meghozatalától számított nyolc napon belül köteles err ől a Cégközlönyben közlemény t közzétenni . A közleményben meg kell jelölni a végelszámolás megszüntetésének id őpontját, valamint azt a tényt, hogy a végelszámolás megszüntetésére a cég működésének továbbfolytatásával kerül sor .” (3) A Ctv. 114 . § (6) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(6) A (3)–(5) bekezdésben foglalt szabályok megszegése esetében kényszer-törlésnek van helye.”

132. § (1) A Ctv . VIII . Fejezet 7. címe helyébe a következ ő VIII/A . Fejezet lép:

„VIII/A . Fejezet KÉNYSZER-TÖRLÉSI ELJÁRÁS ” (2) A Ctv . 116–118 . §-ai helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : „116. § (1) A cégbíróság kényszer-törlési eljárás megindítását rendeli el, ha

69

a) törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszüntnek nyilvánítja – ideértv e a 87. § (2) bekezdését és a 90 . § (3) bekezdését is , b) a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és a 34 . § (1) bekezdés szerint i határidőn belül törlése iránt szabályszerű kérelmet nem terjesztett elő , vagy c) a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre . (2) Nincs helye kényszer-törlési eljárás elrendelésének a cég fizetésképtelenségé t megállapító végzés meghozatalát követ ő en, valamint abban az esetben, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy az ügyész a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntet őjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. (3) A kényszer-törlési eljárás során a cég legfőbb szerve nem dönthet a cégnek a kényszer törlési eljárás alatti működtetéséről, illetve a kényszer-törlési eljárás megszüntetéséről. A kényszer-törlési eljárás kezd ő időpontját követően a cég szervei nem hozhatnak a kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket . (4) A cégbíróság nem dönthet a jogerősen elrendelt kényszer-törlési eljárá s megszüntetéséről. (5) Ha a kényszer-törlés során felszámolási eljárást kell kezdeményezni, a felszámolás sorá n egyezségkötésnek nincs helye és a felszámolási eljárás az adós cég teljesítésére tekintette l nem szüntethető meg. 117 . § (1) A kényszer-törlési eljárás megindításáról szóló végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi . A közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel kerül sor . A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak helye nincs . (2) Az (1) bekezdés szerinti végzésben a cégbíróság felhívást tesz közzé arra vonatkozóan , hogy akinek a) a céggel szemben követelése van – ideértve a számviteli törvény szerinti függ ő követelést is –,

b) tudomása van arról, hogy a cég ellen bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárás va n folyamatban, vagy c) a cég tulajdonában lévő eszköz van a birtokában, vagy a cég vagyontárgyára vonatkoz ó jog jogosultjaként van bejegyezve, valamely vagyontárgyat illet ően a javára, illetve érdekébe n tény van feljegyezve, vagy a cég vagyontárgyára tarthatna igényt , azt harminc napon belül jelentse be a cégbíróságnak . (3) Amennyiben a cég vezető tisztségviselője és tagjai elérhet ő ek, a cégbíróság felhívja a vezető tisztségviselőt és a tagokat a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információk közlésére . Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a cégbíróság a 98 . § (5) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza. (4) A cégbíróság határidő tűzésével felhívja a vezető tisztségviselőt, hogy gondoskodjon az iratok elhelyezésér ől és az adózás rendjér ől szóló törvény szerinti kötelezettsége k teljesítéséről, és ezek megtörténtét a cégbíróságnál igazolja. Amennyiben a vezető tisztségviselő határidőben nem gondoskodott az iratok elkészítésér ő l, a cégbíróság err ől haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot . 118 . § (1) Amennyiben a cégbíróság azt állapítja meg, hog y a) a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, valamin t b) a cég vagyonával kapcsolatos információ nem érkezett , a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékb ől, és a Gt. 23 . § (3) bekezdés alapján a vezet ő tisztségviselő t, valamint az egyedüli vagy többségi befolyással rendelkez ő tagot eltiltja. A végzés közzétételére a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel kerül sor . A végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs .

70

(2) Amennyiben a céggel szemben követelés bejelentésére került sor, a cégbírósá g elektronikus úton megkeresi az állami adóhatóságot, hogy elektronikus úton történő lekérdezéssel a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerb ől, valamint a földhasználati nyilvántartásból, illetve szükség szerint más közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetet t nyilvántartást vezet ő szervezet, továbbá a cég számláit vezet ő pénzforgalmi szolgáltató k megkeresésével – a cég tulajdonában álló ingó vagy ingatlan vagyonra, vagyoni érték ű jogra vagy tényre, valamint a cég számlakövetelésére vonatkozóan hatvan napon belül adjo n tájékoztatást. (3) Amennyiben az állami adóhatóság tájékoztatása szerint a cég vagyona el őreláthatóan fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy a cégnek valószín űsíthetően fedezetelvonó ügylet miatt nincs vagyona, a cégbíróság a kényszer-törlési eljárást megszünteti, é s kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását . (4) A (3) bekezdés alkalmazásában felszámolási költség a Cstv . 57. § (2) bekezdés fi és g) pontjában meghatározott költségek . (5) Amennyiben az állami adóhatóság tájékoztatása szerint a cég vagyona el őreláthatóan nem fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy a cég vagyona nem fellelhet ő, a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékb ő l, a Gt . 23 . § (3) bekezdés alapján a vezet ő tisztségviselőt, valamint az egyedüli vagy többségi befolyással rendelkez ő tagot eltiltja , egyidej űleg határid ő tűzésével felhívja a vezető tisztségviselőt, hogy gondoskodjon az iratok elhelyezéséről, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kötelezettségek teljesítésér ől, és ezek megtörténtét a cégbíróságnál igazolja . (6) Az (1) és (5) bekezdésben meghatározott végzést a cégbíróság a Cégközlönybe n közzéteszi azzal, hogy a végzés ellen a megjelenését ől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, a határid ő elmulasztása miatt azonban igazolási kérelem nem terjeszthető elő. A cég törlését elrendelő végzés jogerőre emelkedését a Cégközlönyben közz é kell tenni . (7) Az eltiltásra vonatkozó rendelkezés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya ." (3) A Ctv. a IX . fejezetet megelőzően a következ ő 118/A . §-sal egészül ki : „118/A . § (1) Ha a legalább többségi befolyással (Ptk . 685/B. §) rendelkez ő tag (részvényes ) felelő ssége a cég tartozásaiért korlátozott volt, és a céget a cégbíróság kényszer-törlési eljárás t követően törölte a cégjegyzékb ől úgy, hogy a cég ki nem elégített tartozást hagyott hátra, a cég hitelezőjének a cég bejegyzett székhelye szerinti bíróság előtt, a kényszer-törlési eljárás jogerős lezárását követő kilencven napos jogvesztő határidőn belül indított keresetében a bíróság megállapítja, hogy a tag (részvényes) korlátlanul felel a cég ki ne m elégített tartozásaiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kényszer-törlés 116 . § (1) bekezdés a), c)– d) pontban foglaltak szerinti megindítása nem az ő mulasztásának következménye . (2) Ha a céget a cégbíróság a kényszer-törlési eljárást követően törölte a cégjegyzékb ől, úgy , hogy a cég ki nem elégített tartozást hagyott hátra, a cég hitelez ője kereseti kérelmében kérheti a bíróságtól annak megállapítását is, hogy a kényszer-törlési eljárás megindulásá t megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással (Ptk . 685/B . §) rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel a cég ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha a volt tag (részvényes) bizonyítja, hogy a vagyoni hányada átruházásána k időpontjában a cég még fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be , illetve a cég nem volt fizet őképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszem űen járt el . (3) A kényszer-törlési eljárás jogerős lezárását követő kilencven napos jogvesztő határidőn belül – ki nem elégített követelése erejéig – bármely hitelez ő keresettel kérheti a bíróságtó l annak megállapítását, hogy azok, akik a cég vezet ői voltak a kényszer-törlés elrendelését megelőző három év id őszakában, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét

71

követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el , és ezáltal csökkent a gazdálkodó szervezet vagyona, vagy meghiúsították a hitelező k követeléseinek kielégítését, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. Ha többe n közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges . A fizetésképtelenséggel fenyeget ő helyzet bekövetkezte az az id őpont, amelytől kezdve a cég vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a cég nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennáll ó követeléseket. A keresetben a hitelez ő kérheti, hogy a bíróság kötelezze a cég volt vezet őjét a kényszer-törlési eljárásban bejelentett, de az eljárásban meg nem térült követelése i kiegyenlítésére . Amennyiben több hitelez ő terjeszt el ő keresetet, a bíróság a pereket egyesíti , és a követelések arányos kielégítésér ől rendelkezik. (4) Mentesül a felel ősség alól a (3) bekezdésben említett vezet ő, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyeget ő helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben az ilye n tisztséget betölt ő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a cég legfőbb szerve intézkedéseine k kezdeményezése érdekében. Amennyiben a vezető a cég megsz űntnek nyilvánítását megelőzően nem tett eleget az éves beszámoló letétbe helyezési és közzététel i kötelezettségének, vagy nem teljesíti a 98 . § (3) bekezdés a), c)–d) pontja szerinti beszámolókészítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, a hitelez ői érdekek sérelmét vélelmezni kell ."

133. § A Ctv. 122 . § (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) Az igények bejelentését követ ően a vagyonrendez ő a vagyontárgyat nyilvánosan meghirdetett pályázat vagy árverés útján – a felszámolási eljárás során alkalmazott nyilváno s értékesítésre vonatkozó szabályok megfelel ő alkalmazásával – értékesíti, és az értékesítésb ől befolyt összeget az erre a célra nyitott elkülönített számláján helyezi el . Ingatlan vagy más nyilvántartásba bejegyzett vagyontárgy értékesítése esetében – annak ellenére, hogy a cé g jogalanyisága már a törléssel megszűnt – az új tulajdonos tulajdonjogát kérelmére, a vagyonrendezési eljárás befejezését követően a bíróság határozata alapján a közhiteles vag y közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásba be kell jegyezni .”

134. § A Ctv. 128 . § a következ ő l) ponttal egészül ki : (Felhatalmazást kap az igazságügyért felel ős miniszter, hogy) „l) a b űnügyi nyilvántartó szervtől történő adatigénylésre és ezzel összefüggésben a bűnügyi nyilvántartó szerv és a cégbíróság közötti kapcsolattartásra ” (vonatkozó részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg.)

135. § (1) A Ctv . 129–131 . §-a helyébe a következ ő rendelkezések lépnek :

72

„129. § (1) A cs ődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991 . évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006 . évi IV . törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006 . évi IV . törvény, továbbá az ezekkel összefügg ő egyes törvények módosításáról szóló 2011 . évi . . . . törvény (a továbbiakban : Módtv.) hatálybalépését megelőzően bejegyzett azon cégek, melyeknek cégneve vag y rövidített neve nem felel meg a 3 . (5) bekezdésben vagy a 4. § (3) bekezdésben foglalt előírásnak, a cégjegyzékben vezetett adataik els ő változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1 . napjáig kötelesek cégnevük megváltoztatására . (2) A Módtv . hatálybalépését megelőzően bejegyzett azon cégek, melyek a 7 . § (4) bekezdése alapján nem csatoltak be a székhely-, telephely- és fióktelep használat jogcímé t igazoló okiratot, a cégjegyzékben vezetett adataik els ő változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013 . február 1 . napjáig kötelesek azt a cégbíróságnak benyújtani . (3) A cég képviseletére jogosultak adóazonosító jelének vagy adószámának bejegyzését , valamint a Módtv .-vel megállapított 24 . h) pontjában, 27 . § (1) bekezdés a) pontjában, 27 . § (2) bekezdés a)–b) pontjában, 27 . § (3) bekezdés a) pontjában, 27 . § (6) bekezdés a) pontjában, 31 . § (2) bekezdésében, 36 . § (4a) bekezdésében foglalt adatok bejegyzését a cégjegyzékben vezetett adataik els ő változásakor, ennek hiányában legkés őbb 2013 . február 1 . napjáig kötelesek a cégbíróságnak benyújtani . (4) Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságna k azt a változást, amely kizárólag a Módtv .-vel megállapított 7 . (4) bekezdésében és 31 . § (2) bekezdésében foglalt okiratok benyújtására, vagy a tagok és vezet ő tisztségviselők Módtv.-vel megállapított további azonosító adatainak, valamint a vezető tisztségviselők adóazonosító számának bejelentésére irányul . (5) A Módtv. hatálybalépése el őtt ügyvédi székhelyszolgáltatással rendelkez ő cégek vonatkozásában az ügyvédekről szóló 1998 . évi XI . törvény Módtv . hatálybalépése el őtt hatályos 25/A . §-át kell alkalmazni . 130. § (1) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított rendelkezéseit – a (2)-(7) bekezdé s szerinti kivételekkel – a hatálybalépést követően kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni . (2) Amennyiben a Módtv . hatálybalépését megel ő zően – végelszámolási eljárást követően– jogutód nélkül megszűnt cég közhiteles nyilvántartásban valamely vagyontárgyra vonatkoz ó jog (ide nem értve a tulajdonjogot) jogosultjaként van bejegyezve, vagy valamel y vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, ezek törlésére – a z adott nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltér ően minden esetben – a vagyontárg y tulajdonosának kérelmére, a (3) vagy (7) bekezdés szerinti végzés csatolásával kerülhet sor . Ebben az esetben az adott nyilvántartásra vonatkozó jogszabály által megkövetelt törlés i engedélyre nincs szükség . (3) A vagyontárgy tulajdonosa kérelmére, a (4)–(7) bekezdés szerinti nemperes eljárásban a jogutód nélkül megsz űnt cég székhelye szerinti cégbíróság végzést hoz arról, hogy a jogutó d nélküli megsz űnéssel összefüggő vagyonfelosztási határozatban, illetve vagyonfelosztás i javaslatban nem volt rendelkezés a jog vagy tény más javára történ ő átengedéséről. (4) A nemperes eljárásra – ha e § eltérően nem rendelkezik – a Polgári perrendtartásról szól ó törvény szabályait megfelel ően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye . (5) A kérelemnek tartalmaznia kell a jogutód nélkül megsz űnt gazdálkodó szervezet azonosításához szükséges adatokat, valamint ahhoz csatolni kell a vagyontárgy tulajdonjogá t igazoló okiratokat, továbbá azokat az egyéb okiratokat és határozatokat, amelyek a jog vag y tény bejegyzésével összefüggésben a kérelmez ő rendelkezésére állnak . (6) Ha a legfőbb szerv által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat már nincs a bírósági irattárban, és az sem a végelszámolótól, sem a levéltártól nem szerezhet ő be, továbbá nem áll

73

rendelkezésre más olyan okirat, amellyel hitelt érdeml ő módon bizonyítható lenne anna k ténye, hogy a (2) bekezdés szerinti jog vagy tény mást illet meg, a cégbíróság a Cégközlönyben a megszűnt cég, valamint a jog vagy tény megjelölését is tartalmazó végzést tesz közzé . A végzés felhívást tartalmaz arra, hogy akit a jog megillet, vagy akinek a tény feltüntetése az érdekében áll, ezt a közzétételt ől számított harminc napos jogveszt ő határidőn belül – az azt megalapozó okiratok csatolásával – jelentheti be a cégbíróságnál . (7) Ha a (6) bekezdés szerinti határidőn belül bejelentés nem érkezett, vagy az abban foglalta k nem nyertek bizonyítást, a cégbíróság végzésben megállapítja, hogy a jog mást nem illet meg , illetve a tény más javára, vagy érdekében történ ő feljegyzéséhez érdek nem fűződik. Ellenkező esetben a cégbíróság a kérelmet elutasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak hely e nincs. 131 . § (1) Amennyiben a cég az állami adóhatósághoz főtevékenységének, illetve tevékenységi köreinek változását jelentette be, a cégbíróság az állami adóhatóság elektroniku s értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a cég főtevékenységét és további tevékenységi köreit , azok mindenkor hatályos TEAOR nómenklatúra szerinti megjelölésével . (2) Amennyiben a Módtv. hatálybalépését követően a cég főtevékenységének vagy tovább i tevékenységi köreinek módosítására 2012 . december 31-ig nem került sor, az állam i adóhatóság 2013 . január 31-ig a nyilvántartásában szerepl ő adatok alapján elektronikus úton közli, és a cégbíróság hivatalból jegyzi be a cég főtevékenységét és további tevékenységi köreit, azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével . " (2) A Ctv. a következő 131/A. §-al egészül ki : „131/A. (1) A Módtv . hatálybalépésekor folyamatban lévő kényszer-végelszámolás i eljárásokban a végelszámoló a Módtv . hatálybalépését követ ő 1 éven belül kezdeményezi a kényszer-törlési eljárás megindítását . A végelszámoló a kérelemmel egyidej űleg tájékoztatja a cégbíróságot a kényszer-végelszámolási eljárás során megtett intézkedésekről, a cég vagyonára és követeléseire vonatkozó információkról, valamint az egyéb körülményekr ől. (2) A cégbíróság a kényszer-végelszámolási eljárást megszünteti, a végelszámoló díj ána k megfizetésére a vezet ő tisztségviselőt és a legalább többségi befolyással rendelkez ő tagot egyetemlegesen kötelezi . A cégbíróság ezzel egyidej űleg megindítja a kényszer-törlési eljárást, azzal, hogy az együttm űködési, valamint a 117 . § (4) bekezdésben foglalt kötelezettség a végelszámolót is terheli . Szükség esetén a végelszámoló díját az állam a központi költségvetés terhére megel ő legezi .”

136. § (1) A Ctv. 27. § (1) bekezdésének c) pontja, a 27 . § (2) bekezdésének d) pontja, a 27 . § (3) bekezdésének d) pontja, a 27. § (4) bekezdés a) pontjának ad) alpontja, b) pontjának bc) alpontja, valamint a 27 . § (5) bekezdésének c) pontjában a „ha a társaság vezető tisztségviselője” szövegrész helyébe a „ha tagja, vezető tisztségviselője” szöveg, a „Gt . 23 . §ában” szövegrész helyébe a „Gt . 5. és 23. §-ában” szöveg lép . (2) A Ctv. 29. § (2) bekezdés h) pontjában a „statisztikai nómenklatúra” szövegrész helyébe a „mindenkor hatályos TEAOR nómenklatúra” szöveg lép . (3) A Ctv. 46 . § (1) bekezdésében a „vagy 27 . § (5) bekezdésének c) pontja” szövegrés z helyében a „27 . § (5) bekezdésének c) pontja vagy 27 . § (6) bekezdés c) pontja” szöveg lép .

74

(4) A Ctv. 1. számú melléklete I.1-6. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek : (Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel kötelez ő, valamennyi cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges okiratok :) „1 . a kérelem formanyomtatványa 2. a) létesítő okirat, illetve a létesítő okirat módosítása, b) a létesítő okirat – változásokkal egybefoglalt – hatályosított szövege ; c)_ változásbejegyzés esetén a legfőbb szervnek vagy a legfőbb szerv helyett eljáró , döntésre jogosult szervnek a változás alapjául szolgáló határozata, d) _ változásbejegyzés esetén, ha a változás bírósági vagy hatósági határozaton alapul, a z erre vonatkozó okirat. 3 . amennyiben törvény a cég alapítását hatósági engedélyhez köti, az alapítási engedély ; 4 ._ amennyiben a cég élt névfoglalással, a névfoglalást elrendel ő végzés másolata; 5 . külföldi cég vagy más szervezet tagsága esetén a külföldi cég három hónapnál nem régebbi cégkivonata és annak hiteles magyar nyelv ű fordítása, vagy annak hiteles fordításban történ ő igazolása, hogy a céget vagy más szervezetet a hazai joga szerint nyilvántartásba vették , illetve az az okirat, amelyb ől képviselőjének a képviseletre való jogosultsága megállapítható ; 6 .. a külföldi személy magyarországi kézbesítési megbízottjának a megbízására, illetve a megbízás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erej ű magánokirat vagy közokirat ;” (5) A Ctv. I. számú melléklete I.10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép : „10. a jogszabályban meghatározott mérték ű megfizetésének igazolása;”

illeték és közzétételi költségtéríté s

(6) A Ctv. I. számú melléklet I. pontja a következ ő 13 . alponttal egészül ki : [Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel kötelez ő, valamennyi cég bejegyzéséhe z (változásbejegyzéséhez) szükséges okiratok .) „13 . a) a székhelyhasználat jogcímét igazoló legalább teljes bizonyító erejű magánokirat b) a telephely(ek) használatának jogcímét igazoló legalább teljes bizonyító erejű magánokirat c) fióktelep(ek) használatának jogcímét igazoló legalább teljes bizonyító erej ű magánokirat” (7) A Ctv. I . számú melléklet II/1 . pontja a következő d) alponttal egészül ki : „d) üzletrész átruházása során a közzétételt igazoló lappéldánykivonatok ; ” (8) A Ctv. 3. számú melléklete helyébe az 1 . melléklet lép. (9) A Ctv. 4. számú mellékletének 2 . pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : „2. A társaság tagjai 2.1 . Név: Születési hely és idő : 1 Természetes személy tag esetén kell kitölteni . 75



Anyja születési neve : Lakcím : 2

Cégnév (név) : (nyilvántartási szám) :' . .............................. .. . . . . . . . . . . .. . . .. .. ............ ......... .. .. .. . Székhely : Képviseletre jogosult neve : Anyja születési neve : Lakcím : i 2.2. ' Név : Születési hely és idő : Anyja születési neve : Lakcím : Cégjegyzékszám

2

Cégnév (név) : (nyilvántartási szám) : Székhely : Képviseletre jogosult neve : Anyja születési neve : Lakcím Cégjegyzékszám

»

(10) A Ctv . 4. számú mellékletének 10 . és 11 . pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek : „10. Az üzletvezetés és képviselet A társaság üzletvezetésére és képviseletér e a) a 2. pontban megjelölt minden tag időbeli korlátozás nélkül jogosult , A jogviszony kezdete : b) az alábbi tag(ok) időbeli korlátozás nélkül jogosult(ak) : 4 Név: A jogi személy tag által kijelölt természetes személy : 5 Név Születési hely és idő: Anyja születési neve Lakcím A jogviszony kezdete c) a 2. pontban megjelölt minden tag határozott ideig jogosult 6 A jogviszony kezdete A jogviszony vége : d) az alábbi tag(ok) határozott ideig jogosult(ak) :6 4 2 Szervezet esetén kell kitölteni . Cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb . esetén) További tag esetén bővíthető . 1 Természetes személy tag esetén kell kitölteni. 2 Szervezet esetén kell kitölteni . s Cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb . esetén) Több üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag esetén b ő víthető . 5 Szükség esetén kitöltend ő . 6 Legfeljebb 5 évig (Gt. 24 . § ) 6 Legfeljebb 5 évig (Gt. 24 . §)

76



Név: lo A jogi személy tag által kijelölt természetes személy : 5 Név: Születési hely és idő : Anyja születési neve : Lakcím : A jogviszony kezdete : A jogviszony vége : 11. Cégvezető 11 .1 . A társaságnál cégvezet ő kinevezésére 8 a) sor kerülhet. b) nem kerülhet sor . 11 .2. 9 Cégvezet őnek kinevezett munkavállaló(k) " Név: Születési hely és id ő : Anyja születési neve : Lakcím : Kinevezés kezd ő időpontja:

"

(11) A Ctv . S. számú mellékletének 2 . és 3 . pontja helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : „2 . A társaság beltagja(i) 2 .1 . Név: Születési hely és id ő : Anyja születési neve : Lakcím: Cégnév (név) :

2

(nyilvántartási szám) : 3 Székhely: Képviseletre jogosult neve : Anyja születési neve : Lakcím: i 2 .2. ' Név: Születési hely és id ő: Anyja születési neve : Lakcím: Cégjegyzékszám

2

Cégnév (név) : Több üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag esetén b ő víthet ő . Amennyiben a társaság jogi személy tagja az üzletvezetést az általa kijelölt természetes személy útján látja el , e jogi személy tag cégnevét kell megjelölni. 5 Szükség esetén kitöltendő . 8 Aláhúzással jelölendő 9 Kizárólag a 11 .1 . a) pont aláhúzása esetén tölthető ki . ' Természetes személy tag esetén kell kitölteni . 2 Szervezet esetén kell kitölteni. Cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb . esetén) 7 További tag esetén b ő víthető . Természetes személy tag esetén kell kitölteni . 19

77



(nyilvántartási szám) : 3 : Székhely Képviseletre jogosult neve : Anyja születési neve : Lakcím: Cégjegyzékszám

3. A társaság kültagja(i) 3 .1 . Név: Születési hely és id ő : Anyja születési neve : Lakcím: 2

Cégnév (név) : (nyilvántartási szám) : 3 Székhely: Képviseletre jogosult neve : Anyja születési neve : Lakcím: i 3 .2 . 7 Név: Születési hely és id ő: Anyja születési neve : Lakcím : Cégjegyzékszám

o

2

Cégnév (név) : (nyilvántartási szám) : Székhely : Képviseletre jogosult neve : Anyja születési neve : Lakcím : . . . .. . . . . . . . . . . . . . . .. .. ............ .. .. .. . . . . .. . . .. .. .. .. .................. ................ ........... . ..................... ... " Cégjegyzékszám

(12) A Ctv . 5. számú mellékletének 11 . és 12 . pontja helyébe a következ ő rendelkezések lépnek: „11. Az üzletvezetés és képviselet A társaság üzletvezetésére és képviseletér e a) a 2. pontban megjelölt minden beltag id őbeli korlátozás nélkül jogosult , A jogviszony kezdete : b) az alábbi beltag(ok) és/vagy kültag(ok) id ő beli korlátozás nélkül jogosult(ak) : 4 Név: 10

2 Szervezet esetén kell kitölteni . s Cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén) ' Természetes személy tag esetén kell kitölteni . 2 Szervezet esetén kell kitölteni . Cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb . esetén) További tag esetén b ő víthető . i Természetes személy tag esetén kell kitölteni . 2 Szervezet esetén kell kitölteni . s Cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb . esetén) 4 Több üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag esetén b ővíthető . 78



A jogi személy tag által kijelölt természetes személy : 5 Név Születési hely és idő : Anyja születési neve : Lakcím A jogviszony kezdete c) a 2. pontban megjelölt minden beltag határozott ideig jogosult, 6 A jogviszony kezdete . A jogviszony vége : d) az alábbi beltag(ok) és/vagy kültag(ok) határozott ideig jogosult(ak) : 6 4 Név: 10 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A jogi személy tag által kijelölt természetes személy : 5 Név: Születési hely és idő : Anyja születési neve : " Lakcím : A jogviszony kezdete : A jogviszony vége : e) az alábbi, egyetlen üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag, id őbeli korlátozás nélkül jogosult : Név : A jogi személy tag által kijelölt természetes személy : 5 Név : Születési hely és id ő : Anyja születési neve : Lakcím : A jogviszony kezdete : 12. Cégvezet ő 12.1 . A társaságnál cégvezet ő kinevezésére8 a) sor kerülhet . b) nem kerülhet sor. 12.2. 9 Cégvezetőnek kinevezett munkavállaló(k) : Név: Születési hely és id ő: Anyja születési neve : Lakcím : Kinevezés kezd ő időpontja:

»

10 Amennyiben a társaság jogi személy tagja az üzletvezetést az általa kijelölt természetes személy útján látja el , e jogi személy tag cégnevét kell megjelölni . 5 Szükség esetén kitöltendő . 6 Legfeljebb 5 évig (Gt . 24 . §) 6 Legfeljebb 5 évig (Gt . 24 . §) 4 Több üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag esetén bővíthető . 10 Amennyiben a társaság jogi személy tagja az üzletvezetést az általa kijelölt természetes személy útján látja el , e jogi személy tag cégnevét kell megjelölni . 5 Szükség esetén kitöltend ő . 5 Szükség esetén kitöltend ő . $ Aláhúzással jelölend ő . 9 Kizárólag a 11 .1 . a) pont aláhúzása esetén tölthet ő ki.

79



(13) A Ctv . 10. számú mellékletének 1 .1 . pontja helyébe a következő rendelkezés lép : „1 .1 . Az egyéni cég neve : Egyéni Cé g Az egyéni cég rövidített cégneve :.

ec.”

(14) A Ctv . 10 . számú mellékletének 2 . pontja helyébe a következő rendelkezés lép : „2. Az egyéni cég tagj a 11

Név: Születési hely és idő : Anyja születési neve : Lakcím : Egyéni vállalkozói nyilvántartási száma :

”

(15) A Ctv . 10. számú mellékletének 5 .2. pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : „5 .2. Osztalékelőleg fizetésére . $ a) sor kerülhet b) nem kerülhet sor .” (16) A Ctv. 10. számú mellékletének 6 . és 7. pontja helyébe a következ ő rendelkezések lépnek :

„6. Ügyvezető 6.1 . A társaság ügyvezet ője : Név : Születési hely és idő : Anyja születési neve : Lakcím : A megbízatásé a) határozott időre 6 b) határozatlan id őre szól. A megbízatás kezdő időpontja: A megbízatás lejárta 12 6.2. Az ügyvezető(k) fizetőképességi nyilatkozat tételére köteles(ek) . '7. Cégvezető 7.1 . A társaságnál cégvezet ő kinevezésére 8 a) sor kerülhet. b) nem kerülhet sor . 11

Kitöltése kötelező . $ Aláhúzással jelölendő $ Aláhúzással jelölendő 6 Legfeljebb 5 évre (Gt . 24 . §) 12 Az a) pont választása esetén kitöltendő . $ Aláhúzással jelölendő

80

7 .2 .13 Cégvezetőnek kinevezett munkavállaló(k) : Név: Születési hely és id ő: Anyja születési neve : Lakcím: Kinevezés kezdő időpontja:

»

137. § Hatályát veszti a Ctv . a) 7/A. §-a, b) 23/A. § (2) bekezdése , c) 27 . § (6) bekezdés b) pontja, d) 37 . § (5) bekezdése, e) 52 . §-t megelőző címe, és 52. §-a , f) 91-93 . §-a, g) 102. § (3) bekezdés c) pontja, h) 131 . §-a, 1)136.§-a, j) 6-9. számú melléklete , k) 10. számú mellékletének 5 .3 . pontja.

13

Kizárólag a 7 .1 . a) alpont aláhúzása esetén tölthető ki .

81

7. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégr ől szóló 2009 . évi CXV . törvény módosítás a

138. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégr ől szóló 2009 . évi CXV . törvény (a továbbiakban : Evectv.) a 3 . §-t követően a következő 3/A . §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki : „A nyilvántartást vezető szerv és a Hatóság feladatai 3/A . § (1) A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala ( a továbbiakban: nyilvántartást vezető szerv) a) vezeti az egyéni vállalkozók nyilvántartását , b) működteti a nyilvántartási és ügyviteli feladatokat szolgáló informatikai rendszert , c) a 11 . § (3) bekezdése szerint hatósági ellenőrzést végez, valamint d) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat . (2) A körzetközponti feladatokat ellátó települési (f ővárosi kerületi) önkormányzat jegyz ője (a továbbiakban : Hatóság) a) országos illetékességgel ellátja az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének é s megszüntetésének 5 . § (2) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésével kapcsolatos feladatokat , b) ügyfélkaput létesít a bejelentést személyesen kezdeményez ő és ügyfélkapuval nem rendelkez ő bejelentő számára, c) tájékoztatást nyújt az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához szüksége s információkról, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásáról, a képesítéshez, valamint a hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött gazdasági tevékenységekr ől, d) ellátja az egyéni vállalkozói igazolvány kiállításával és nyilvántartásával kapcsolato s feladatokat, e) az egyéni vállalkozó székhelye szerinti illetékességgel – ellen őrzési terv alapján – hatósági ellenőrzést folytat, valamint fi ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat . ”

139. § Az Evectv . 4 és 5 . §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : „4. § (1) Az egyéni vállalkozói tevékenység nyilvántartásával kapcsolatos hatóság i feladatokra az e törvényben foglalt eltérésekkel megfelel ően alkalmazni kell a közigazgatás i hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmác s igénybevételére, az adatkezelésre, a joghatóságra, hatáskörre és illetékességre, a kapcsolattartás általános szabályaira, valamint az elektronikus kapcsolattartásra és a z elektronikus táj ékoztatásra, a képviseletre, az iratra, a határid ő számítására, a kérelemre, a közreműködő hatóságra, az igazolási kérelemre, a jogorvoslatra, továbbá a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy ahol a közigazgatási hatóság i eljárás általános szabályairól szóló törvény ügyfelet említ, azon a bejelent őt kell érteni.

82

(2) Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és megszüntetésének bejelentés e elektronikus úton ügyfélkapun keresztül, vagy személyesen kezdeményezhet ő. (3) Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének bejelentésével, valamint a változás bejelentéssel kapcsolatos eljárások kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztü l kezdeményezhetők. 5. § (1) Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele, hogy az erre irányul ó szándékáról a természetes személy a nyilvántartást vezető szervhez e törvény rendelkezéseinek megfelelő bejelentést nyújtson be . (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés t a) személyesen a Hatóság útján vagy b) ügyfélkapun keresztül az erre a célra rendszeresített űrlapon (a továbbiakban : elektronikus bejelentés) kell megtenni."

140. Az Evectv . 6 . § (1) bekezdés nyitó szövegrésze és a) pontja helyébe a következ ő rendelkezé s lép . „(1) A bejelentésnek tartalmaznia kell: a) a bejelentő családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja családi és utónevét , születési helyét és idejét, lakcímét vagy szálláshelyét (a továbbiakban együtt : lakcím) , értesítési címét, állampolgárságát,”

141. § Az Evectv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „7. § (1) Ha az 5 . (2) bekezdés b) pontja szerinti bejelent ő a bejelentési űrlapot nem megfelel ően töltötte ki, erről a tényről – a bejelentés hiányainak, illetve hibáinak megjelölését és az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentés nélküli megkezdésének, valamin t folytatásának jogkövetkezményeire való figyelmeztetést tartalmazó – automatiku s visszajelzést kap. (2) Ha az 5 . § (2) bekezdés b) pontja szerinti bejelent ő a bejelentési űrlapot megfelel ően töltötte ki, vagy a bejelent ő az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint jár el, a nyilvántartást vezet ő szerv haladéktalanul, automatikusan, az e célra rendszeresített elektronikus rendszere n keresztül – a megállapításukhoz szükséges adatoknak az illetékes hatósághoz történ ő továbbítását követően – beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát és az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét . (3) A (2) bekezdésben foglalt adatok beérkezését követ ően a nyilvántartást vezet ő szerv az egyéni vállalkozót – azonosításra alkalmas nyilvántartási szám megállapításával egyidej űleg– nyilvántartásba veszi, és megküldi vagy a Hatóság közrem űködésével átadja a 9 . §-ban meghatározott adatokat tartalmazó igazolást a bejelentő részére . (4) Ha a bejelentő a bejelentési űrlapot megfelel ő en töltötte ki, a Hatóság és a nyilvántartást vezető szerv nem mérlegelheti a (2) és (3) bekezdésben foglaltak végrehajtását .

83

(5) A nyilvántartást vezet ő szerv a 9 . § szerinti igazolás megküldésével egyidej űleg a nyilvántartásba vételről értesíti az állami adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséér t felelős nyugdíjbiztosítási szervet, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot . (6) Az egyéni vállalkozói tevékenység a nyilvántartásba vétel napján kezdhet ő meg."

142. § (1) Az Evectv . 11 . § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartási számmal történő azonosítása, illetve más egyéni vállalkozótól való megkülönböztetése céljából, az egyén i vállalkozók tevékenységének átláthatóbbá tétele, a jogszabályoknak megfelel ő működés ellenőrzése érdekében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában rögzíti .) O :

„a) az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát , értesítési címét, ” (2) Az Evectv . 11 . § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartási számmal történő azonosítása, illetve más egyéni vállalkozótól való megkülönböztetése céljából, az egyén i vállalkozók tevékenységének átláthatóbbá tétele, a jogszabályoknak megfelel ő működés ellenőrzése érdekében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában rögzíti .) „j) az egyéni vállalkozó adószámát, annak hatályos állapotát, az adószám alkalmazásána k felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, valamint e határozato k megsemmisítését, hatályon kívül helyezését, módosítását, kiegészítését vagy visszavonását , továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját, ”

143. § Az Evectv . 13 . § (2) bekezdés helyébe a következ ő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következ ő (3) bekezdéssel egészül ki : „(2) Adatigényléssel jogosult átvenni az egyéni vállalkozó 12 . § (2) bekezdésébe n meghatározott nyilvános nyilvántartásban (a továbbiakban : nyilvános nyilvántartás) nem szereplő valamennyi adatát a) a bíróság a büntetőeljárás lefolytatása, büntetés és intézkedés végrehajtása, továbbá polgár i perben a tényállás megállapítása céljából , b) a rendőrség a bűncselekmények és szabálysértések felderítése céljából , c) a nyomozó hatóság és az ügyészség büntet őeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedé s végrehajtása céljából . (3) Adatigényléssel jogosult átvenni az egyéni vállalkozónak a nyilvános nyilvántartásba n nem szerepl ő adatai közül az egyéni vállalkozó anyja nevét, születési helyét és idejét , valamint lakcímét a bíróság, az ügyészség, a közjegyz ő, a bírósági végrehajtó, a gazdasági vagy szakmai kamara, valamint a közigazgatási szerv közfeladatai ellátása érdekében .”

84

144. § (1) Az Evectv . a 14. §-t megelőzően az alábbi alcímmel egészül ki : „Az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásával kapcsolatos változások bejelentése ” (2) Az Evectv . 14 . §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „14. § (1) Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozását a változástól számított tizenöt napon belül köteles az e célra rendszeresített elektronikus űrlapo n (a továbbiakban: változásbejelentési űrlap) a nyilvántartást vezető szervnek bejelenteni. A változásbejelentési űrlapnak az egyéni vállalkozó családi és utónevét, nyilvántartási számát , valamint a megváltozott adatokat kell tartalmaznia . Az egyéni vállalkozó az állam i adóhatóság által vezetett nyilvántartáshoz szükséges – külön törvényben rögzített – tovább i adatokat a nyilvántartást vezető szerv útján is eljuttathatja az állami adóhatósághoz . (2) Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó változásbejelentésének – ha az a z igazolványban szerepl ő adatokat érint – feltétele, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát a Hatóságnak személyesen vagy postai úton leadja . A Hatóság az igazolványt a leadás vagy a beérkezés napján érvényteleníti, és ennek tényét a nyilvántartásba bejegyzi . (3) Ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését követ ően kíván engedélyköteles vagy bejelentésköteles tevékenységet folytatni, az (1) bekezdés szerint i változásbejelentési kötelezettségének az engedély iránti kérelem vagy a bejelenté s benyújtásával eleget tesz. Ebben az esetben az engedélyez ő, vagy a bejelentést fogadó hatóság az engedély megadásáról, illetve a bejelentés alapján történ ő nyilvántartásba vételéről az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatai, nyilvántartási száma, valamint a 11 . § c) és d) pontja szerinti adatok megadásával haladéktalanul értesíti a nyilvántartást vezet ő szervet . (4) Ha az egyéni vállalkozó külön jogszabály alapján engedélyköteles vagy bejelentéskötele s tevékenységét megszünteti, az (1) bekezdés szerinti változásbejelentési kötelezettségét a z engedélyez ő vagy a bejelentést fogadó hatóságnál is teljesítheti, amely az egyéni vállalkoz ó természetes személyazonosító adatai, nyilvántartási száma, valamint a 11 . § c) és d) pontj a szerinti adatok megadásával haladéktalanul értesíti a nyilvántartást vezető szervet . (5) Az adatváltozás bejelentésére és nyilvántartásba vételére a 6 . és 7 . §-t kell alkalmazni azzal, hogy a visszaigazolás a 9 . § a) és b) pontjában meghatározott, valamint a z adatváltozással érintett adatokat tartalmazza . (6) A nyilvántartást vezet ő szerv az (1), (3) és (4) bekezdésben foglalt esetekben a megváltozott adatokról értesíti az állami adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséér t felelős nyugdíjbiztosítási szervet, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot .”

145. § Az Evectv . 16 . §-a a következ ő (5) bekezdéssel egészül ki : „(5) Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba olyan – a 6 . § (1) bekezdés c) pontja szerinti -tevékenységet jelenthet be, melynek gyakorlására vonatkozó jogszabályi el őírásokat teljesítette. Az egyéni vállalkozó köteles haladéktalanul bejelenteni, ha a tevékenysé g gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem felel meg . A bejelentés alapján a nyilvántartást vezető szerv törli a tevékenységet .”

85

146 . § (1) Az Evectv. 17 . §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „17. § (1) Az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, özveg y hiányában vagy annak egyetértésével örököse az egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatja , ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását az e törvényben meghatározottak szerint – az ok bekövetkezését ől számított 90 napon belül – bejelenti. (2) Az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy kizárását kimond ó bírósági határozat esetén az egyéni vállalkozó nevében és javára törvényes képvisel ője az egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatja, ha az egyéni vállalkozói tevékenysé g folytatását az e törvényben meghatározottak szerint – az egyéni vállalkozó cselekv őképességének korlátozását vagy kizárását kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül – bejelenti. (3) A tevékenység folytatását az 5 . (2) bekezdés a) pontja szerint kell bejelenteni . (4) A tevékenység folytatásának kezdete az (1) bekezdésben foglalt esetben az egyéni vállalkozó halálát, a (2) bekezdésben foglalt esetben az egyéni vállalkoz ó cselekv őképességének korlátozását vagy kizárását kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedését követő nap.” (2) Az Evectv . 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „18 . § (1) Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig é s legfeljebb öt évig szüneteltetheti . A szünetelés bejelentésére az e §-ban meghatározot t eltérésekkel az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkoz ó szabályokat kell megfelel ő en alkalmazni . (2) Amennyiben az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltetni kívánja , köteles azt a változásbejelentési űrlapon a nyilvántartást vezet ő szervnél megfelel ő módon bejelenteni, amely a szünetelés tényét és kezdő időpontját az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzi . A szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap . A nyilvántartást vezető szerv a szünetelésről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot , a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelő s nyugdíjbiztosítási szervet, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot . (3) A szünetelés bejelentését követ ően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez köt ődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat . Az egyéni vállalkoz ó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követ ően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni . (4) Az egyéni vállalkozó szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységét a változásbej elentési űrlapon benyújtott, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására vonatkozó, a nyilvántartást vezető szervnél megfelelő módon tett bejelentésével folytathatja . A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozó i tevékenység folytatására el őírt feltételeknek továbbra is megfelel . A tevékenység folytatásának kezdő napja a bejelentést követ ő nap . A nyilvántartást vezető szerv a szünetelé s záró napját bejegyzi az egyéni vállalkozók nyilvántartásába, és err ől haladéktalanul , elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felel ős nyugdíjbiztosítási szervet, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot . (5) Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó tevékenysége szüneteltetésének a feltétele , hogy az egyéni vállalkozó igazolványát a Hatóságnak személyesen vagy postai úton leadja .

86

Az igazolványt a Hatóság az igazolvány beérkezésének vagy leadásának napján érvényteleníti , és ennek tényét bejegyzi a nyilvántartásba." (3)

Az Evectv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép :

„19 . (1) Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság e törvény erejénél fogv a megszűnik a) ha az egyéni vállalkozó tevékenysége megszüntetését a Hatóságnak vagy a nyilvántart ó szervnek bejelenti, a bejelentés napján, b) ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, vagy a 32 . § (1) és (2) bekezdése szerint az egyéni cég tagjává vált, a cégbejegyz ő határozat jogerőre emelkedésének napját megel őző napon, illetve ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét , az átruházás napján , c) az egyéni vállalkozó halála napján , d) az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy kizárását kimondó bíróság i határozat jogerőre emelkedésének a napján, e) ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határoza t joger őre emelkedésének napján, fi a 3 . § (2) bekezdés b), illetve c) pontjaiban meghatározott kizáró ok bekövetkezése esetén, a 11 . § (3)–(6) bekezdéseiben foglalt ellenőrzés befejezésekor . (2) Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnése alapjául szolgál ó tényről a) az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése, valamint a 17 . § (1) és (2) bekezdé s szerinti tények igazolása esetén az egyéni vállalkozó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekv őképessé válása, vagy halála esetén a Hatóság , b) az egyéni vállalkozó adószámának törlése esetén az állami adóhatóság, c) egyéni cég alapítása, vagyoni betétjének átruházással vagy örökléssel történ ő megszerzése esetén az egyéni cég székhelye szerint illetékes cégbíróság (a továbbiakban : cégbíróság) elektronikus úton értesíti a nyilvántartást vezető szervet . (3) A Hatóság az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását megtiltja, h a a) az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését vagy folytatását kizáró ok áll fenn , b) ha a szünetelés kezdőnapját követ ően öt év eltelt, és az egyéni vállalkozó nem intézkedet t az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása vagy megszüntetése iránt , c) ha az egyéni vállalkozó a 11 . § (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenységek egyikét sem folytathatja jogszer űen, (4) A nyilvántartást vezet ő szerv azt az egyéni vállalkozót, akinek az egyéni vállalkozó i tevékenységre való jogosultsága megszűnt, az illetékes hatóság értesítése alapján a jogosultság megszűnésének napjával hivatalból törli a nyilvántartásból, és err ől az egyéni vállalkozót – az (1) bekezdés c) pontjának kivételével – tájékoztatja . A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásból való törlésr ől és annak id ő pontjáról haladéktalanul, elektronikus úton tájékoztatja az állami adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felel ős nyugdíjbiztosítási szervet, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot .”

147. § Az Evectv . a 19. §-t követően a következ ő 19/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki : „Az egyéni vállalkozói tevékenység ellenőrzése

87

19/A. § (1) Az egyéni vállalkozói tevékenység ellenőrzésének célja az egyéni vállalkozói nyilvántartás közhitelességének, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység törvénye s működésének biztosítása. (2) A Hatóság a nyilvántartásba vételt követő 30 napon belül ellenőrzi, hogy az egyéni vállalkozó működése megfelel-e a jogszabályi rendelkezéseknek . (3) Amennyiben az ellenőrzés során a tevékenység megkezdésének vagy folytatásának akadálya merül fel, és az elhárítható, a Hatóság — a 19 . § (3) bekezdés szerinti jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel — felszólítja az egyéni vállalkozót, hogy a z akadályt hárítsa el . Ennek eredménytelensége esetén a Hatóság a 19 . § (3) bekezdés szerint jár el. (4) A Hatóság az egyéni vállalkozó főtevénysége vagy egyéb tevékenységi köre gyakorlását megtiltja, amennyiben az az e törvényben vagy más jogszabályban el őírt követelményeknek nem felel meg, és a Hatóság felszólítása ellenére az egyéni vállalkozó a követelményeknek a megadott határid őn belül nem tett eleget. A Hatóság a tevékenység gyakorlását megtilt ó joger ős döntéséről értesíti a nyilvántartást vezető szervet, amely a főtevékenységet vagy tevékenységi kört törli az egyéni vállalkozók nyilvántartásából . (5) Amennyiben az egyéni vállalkozó által végzett valamely tevékenység az e törvényben vagy más jogszabályban előírt követelményeknek nem felel meg, és a tevékenysége t engedélyező vagy ellen őrző hatóság felszólítása ellenére az egyéni vállalkozó a követelményeknek a megadott határid őn belül nem tett eleget, a tevékenységet engedélyez ő vagy ellenőrző hatóság a tevékenység gyakorlását megtiltó joger ős döntéséről értesíti a nyilvántartást vezető szervet, amely a főtevékenységet vagy tevékenységi kört törli az egyén i vállalkozók nyilvántartásából ."

148. § Az Evectv. 20. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki : „(7) Nem alapíthat egyéni céget, továbbá nem lehet egyéni cég vezet ő tisztségviselője az a személy, akinek — mint a jogutód nélkül megsz űnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőj ének, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkez ő tulajdonosának — felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a cs ődeljárásról és a felszámolási eljárásról szól ó törvény vagy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szól ó törvény alapján indított eljárásban joger ősen megállapította, és a joger ős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette . A tilalo m hatálya a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás id ő tartama és az annak eredménytelenségét ől számított öt év.” 149. § Az Evectv . 21 . § (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) Az egyéni cég alapításához közjegyz ő által készített közokiratba vagy ügyvéd álta l ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség, amelyet a tagnak (alapítónak ) alá kell írnia . Az alapító okirat aláírásának legkorábbi napja az egyéni vállalkozó i nyilvántartásba vételt követő nap.”

88

150. § Az Evectv . 27. §-a helyébe a következ ő rendelkezés lép : „27. § (1) Az egyéni cég elnevezést (vagy annak ec . rövidítését) az egyéni cég nevében fel kell tüntetni. Az egyéni cég kötelezettségeiért első sorban az egyéni cég felel vagyonával . Ha az egyéni cég vagyona a követelést nem fedezi, a tag saját vagyonával korlátlanul felel . (2) Egyéni cég és tagja nem lehet gazdasági társaságban korlátlanul felel ős tag. (3) Ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság egyéni cég alapítás a miatt szűnik meg, a jogosultság megsz űnéséig az egyéni vállalkozóként vállal t kötelezettségeiért a természetes személy és az egyéni cég korlátlanul és egyetemlegesen felel .

151 . § Az Evectv . 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az egyéni vállalkozó i tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró szervek feladatait, valamint az egyén i vállalkozók ellen őrzésének részletes szabályait .”

152. § Az Evectv . 38. §-a helyébe a következ ő rendelkezés lép : „3$ . § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991 . évi XLIX . törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006 . évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006 . évi IV . törvény, továbbá az ezekke l összefügg ő egyes törvények módosításáról szóló 2011 . évi . . . . törvény (a továbbiakban : Módtv.) hatálybalépését követően korlátolt mögöttes felel ő sséggel m űködő egyéni cég nem alapítható . (2) A Módtv. hatálybalépését megelőzően a cégjegyzékbe bejegyzett korlátolt mögötte s felelősséggel működő egyéni cégek 2013 . február 1-ig kötelesek létesítő okiratuk megfelel ő módosításával e törvény rendelkezéseinek megfelel ő működést megvalósítani vagy gazdasági társasággá alakulni, valamint a korlátolt mögöttes felel ősséggel működő egyéni cég a Módtv . hatálybalépését megel őzően fennálló korlátlan felelősséggel bíró tagságát köteles 2013 . február 1-ig megszüntetni . (3) A korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cégekre a (2) bekezdésben foglaltak teljesüléséig a Módtv . hatálybalépését megel őző napon hatályos 22 . és 27. §-ok irányadóak. A korlátolt mögöttes felel ősséggel működő egyéni cég (2) bekezdés szerinti változás el őtt keletkezett tartozásaiért korlátozott felel ősséggel tartozik. (4) Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságna k a (2) bekezdés szerinti változást.”

153. § (1) Az Evectv . 2. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország"szöveg lép .

89

(2) Az Evectv . 11 . § (3)–(5) bekezdésében a „Hatóság” szövegrész helyébe a „nyilvántartás t vezető szerv"szöveg lép . (3) Az Evectv . 32. § (1) bekezdésében a „cselekv őképtelenségét vagy cselekvőképességéne k korlátozását” szövegrész helyébe a „cselekv őképességének korlátozását vagy kizárását ” szöveg lép .

154. § Hatályát veszti az Evectv. a) 22 . § (1) bekezdés e) pontja, b) 28 . §-a.

8. A tőkepiacról szóló 2001 . évi CXX . törvény módosítása 155. § A tőkepiacról szóló 2001 . évi CXX . törvény 149 . § (3) bekezdése helyébe az alább i rendelkezés lép : „(3) Dematerializált részvény esetén – ha a tulajdonosi megfeleltetésre a kibocsátó kérelm e alapján kerül sor – azoknak az értékpapírszámla-tulajdonosoknak az azonosító adatai é s részvényeinek darabszáma átadására kerül sor, akik a tulajdonosi megfeleltetésre vonatkoz ó kibocsátói kérelemben meghatározott id őpontban, az ott meghatározott dematerializált részvénnyel rendelkeznek, és nyilvánosan m űködő részvénytársaság esetében ne m rendelkeztek a részvénykönyvbe történ ő bejegyzés megtiltásáról, vagy nem kérték törlésüket .”

10. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntet őjogi intézkedésekről szóló 2001 . évi CIV. törvény módosítása

156. § (1) A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekr ől szóló 2001 . évi CIV . törvény (a továbbiakban : Jszbt.) 11 . §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „11 . § (1) Ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának szükségessége merü l fel, a zár alá vételt, illetve a biztosítási intézkedést a jogi személlyel szemben el őreláthatóan alkalmazásra kerül ő pénzbírság és a jogi személyt el őreláthatóan terhelő bűnügyi költség végrehajtásához szükséges vagyonra kell elrendelni . (2) A jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerül ő pénzbírság és a jog i személyt előreláthatóan terhel ő bűnügyi költség végrehajtásához szükséges vagyonra a zár al á vételt el kell rendelni, ha a bíróság vagy az ügyész engedélyezi, hogy a jogi személlye l

90

szemben a felszámolási eljárást elrendeljék, illetve folytassák . A határozatban számszerűleg meg kell jelölni, hogy a zár alá vétel milyen összeg biztosítására szolgál . (3) A (2) bekezdés alapján történő zár alá vételt a bíróság az engedélyezésr ől szól ó határozatban is elrendelheti. Az ügyész a határozat meghozatala el őtt indítványozza a zár alá vételnek a (2) bekezdés alapján történ ő elrendelését, ha a felszámolási eljárás elrendeléséhez , illetve folytatásához az engedélyt megadja . (4) Ha a felszámoló kérelmére a bíróság a zár alá vett vagyon, vagyonrész vag y vagyontárgy értékesítéséhez hozzájárul, az erről szóló határozatban a zár alá vételt arra az összegre korlátozza, ami a jogi személlyel szemben el őreláthatóan alkalmazásra kerül ő pénzbírság és a jogi személyt el őreláthatóan terhelő bűnügyi költség végrehajtását fedezn i fogja . Az értékesítést követ ő en a zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy helyébe a bíróság által meghatározott összeg lép." (2) A Jszbt. 26. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki : „(6) Ha a 11 . § (2) bekezdése alapján zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárg y helyébe a bíróság által meghatározott összeg lépett, az eljárás megszüntetésekor vagy a z ügydöntő határozatban rendelkezni kell a letéti számlán elhelyezett összegr ől. ”

11 . Záró rendelkezése k 157. § (1) Hatályát veszti az ügyvédekr ől szóló 1998 . évi XI. törvény 5 . § (3) bekezdés k) pontja é s 25/A. §-a, valamint azt megelőző alcíme . (2) Hatályát veszti a cs ődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991 . évi XLIX. törvény , valamint az azzal összefügg ő egyes törvények módosításáról szóló 2009 . évi LI . törvény 51 . § (10) bekezdése . (3) Hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szól ó 2006 . évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2007 . évi LXI . törvény 28 . § (8) bekezdése . (4) Hatályát veszti a közjegyzőkről szóló 1991 . évi XLI . törvény 1 . § (5) bekezdése .

158. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996 . évi LXXXI. törvény 22/C . § (5) bekezdés c) pontjában a „kényszer-végelszámolás” szövegrész helyébe a „kényszer végelszámolás vagy kényszer-törlési eljárás” szöveg lép . (2) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007 . évi CXVII . törvény 74 . § (1 ) bekezdésében és az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993 . évi XCVI. törvény 45 . § (2) bekezdésében a „végelszámolási és kényszer-végelszámolási” szövegrész helyébe a „végelszámolási, kényszer-végelszámolási vagy kényszer-törlési” szöveg lép .

91

159. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2012 . január 1-jén lép hatályba, és 2013 . február 2-án hatályát veszti . (2) Az 1–5 . §, a 6 . § (1)–(2) és (4) bekezdése, a 7–32 . §, a 34–61 .§, a 6/1 66 . §, a 67 . § 1-41 . és 44-45 . pont, a 68–108. §, a 109. § (2)–(3) bekezdés, a 110–136 . §., a 137 . § a)–b), d)–g) és i)–k) pontja, valamint a 156 . § a kihirdetését követő harmadik hónap els ő napján lép hatályba . (3) A 6. § (3) bekezdés 2012 . július 1-jén lép hatályba . (4) A 109 . § (1) és (4) bekezdés és a 137 . § c) és h) pontja 2013 . február 1-jén lép hatályba.

92

1. melléklet a 2011 . évi . . . törvényhe z „ 3. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A szerződésmintával történ ő cégalapításhoz szükséges okirato k I. A cégbejegyzéshez szükséges, a bejegyzési kérelemhez csatolandó okiratok: 1.a szerződésminta alapján készült létesítő okirat; 2. az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adó alanyának a z adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefügg ő nyilatkozat [az adózá s rendjéről szóló 2003 . évi XCII. törvény 22 . § (1) bekezdése] ; 3. a jogi képviselő meghatalmazása, illetve képviseleti jogának igazolása ; 4. a jogszabályban meghatározott mérték ű illeték és közzétételi költségtéríté s megfizetésének igazolása; 5. amennyiben törvény a cég alapítását hatósági engedélyhez köti, az alapítási engedély ; 6. A vezető tisztségviselő és a cégvezető nyilatkozata arról, hogy nem áll a Gt . 23 . §-ában foglalt eltiltás hatálya alatt . II. Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel szükséges, egyéb benyújtandó okiratok : 1. amennyiben a cég élt névfoglalással, a névfoglalást elrendelő végzés másolata; 2. a) a vezető tisztségviselőknek, a könyvvizsgálónak a megválasztást elfogadó, a z összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozata, a közkereseti társaság és a betéti társasá g vezető tisztségviselőinek kivételével, ha a képviseletet valamennyi tag ellátja , b) az a) pontban említettek megválasztásának id őtartamát tartalmazó okirat; 3. ha a könyvvizsgáló szervezet, a könyvvizsgálatot ellátó személynek a megválasztás t elfogadó, az összeférhetetlenségre is kiterjed ő nyilatkozata; 4. ingatlan nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén az ingatlan – háro m hónapnál nem régebbi – tulajdoni lapja, melyb ő l az ingatlannal való rendelkezés jogcím e legalább széljegy formájában megállapítható ; a tulajdoni lapon a következ ő bejegyzésre váró széljegy jogosultjaként csak a nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató személy vagy szerveze t szerepelhet; 5. külföldi cég vagy más szervezet tagsága esetén a külföldi cég három hónapnál nem régebbi cégkivonata és annak magyar nyelv ű hiteles fordítása, illetve annak hitele s fordításban történő igazolása, hogy a céget vagy más szervezetet a hazai joga szerin t nyilvántartásba vették, illetve az az okirat, amelyb ől képvisel őjének a képviseletre való jogosultsága megállapítható; 6. a külföldi személy magyarországi kézbesítési megbízottjának a megbízására, illetve a megbízás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erej ű magánokirat; 7. ha a cég elnevezésében történelmi személyiség neve szerepel, vagy a cégnévhez másnak jogi érdeke fűződik, a Ctv . 4. §-ának (4) bekezdésében meghatározott személy vagy szerveze t hozzájárulását tartalmazó okirat; 8. társadalmi szervezet tagról vezetett nyilvántartás adatait tartalmazó három hónapnál ne m régebbi kivonat; 9. önkormányzat tag esetén a képviselő -testület erre vonatkozó döntését tartalmazó okirat ; 10. ha a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásához hatóság, illetve harmadik személ y hozzájárulása (engedélye) szükséges, ez az okirat ; 11. a kiskorú tag képviseletére vonatkozó gyámhivatali határozat, ha a szül ő nem láthatja e l a kiskorú képviseletét;

93

12 . az egyéni cég eseté n a) hitelintézet igazolása a pénzbeli hozzájárulás befizetésér ől vagy ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyz ő által közokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozat a pénzbel i hozzáj árulásnak a társaság rendelkezésére bocsátásáról , b) ügyvezetői nyilatkozat a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról ."

94

Általános indokolás A Széll Kálmán Akcióterv 16 . pontja célul t űzi ki többek között a felszámolási eljáráso k gyorsítása érdekében szükséges jogszabályok megalkotását . Ezeket a törvénymódosításokat a Kormány 2011 . II. félévi munkaterve is tartalmazza. A törvényjavaslat a Széll Kálmán Akcióterv 16 . pontjának végrehajtását szolgálja . Célja a fizetésképtelenségi, továbbá a cégeljárási eljárási szabályok hatékonyabbá tétele, a hitelez ők érdekeinek védelme, a gazdasági életben tapasztalt visszaélések megszüntetése, a jogérvényesítés el ősegítése. Ennek érdekében módosul a gazdasági társaságokról szól ó törvény, a cégeljárási törvény továbbá az egyéni vállalkozókról szóló törvény is . A törvénytervezet többi módosító rendelkezése a jogszabályok közötti összhangot szolgálja . A jelen törvénymódosítás a cégjogi, társasági jogi és a csődjogi szabályozás módosításával kíván hozzájárulni ahhoz, hogy a piaci életben egyre inkább tapasztalt és a jelenlegi eljárás i lehetőségekkel csak korlátozottan befolyásolható, a hitelezőket és az államot károsító, a cégeljárás egyszerűsítésével visszaélő vállalkozói magatartások visszaszoruljanak. Annak érdekében, hogy a vagyontalan, kiüresített, munkavállalókkal sem rendelkez ő vállalkozások piacról történő kivezetése gyorsabban, és kevesebb állami kiadással történjen, a törvénytervezet erre egy külön eljárást vezet be, az ún. kényszer-törlési eljárást, amel y feleslegessé teszi, hogy ezen vállalkozások megszüntetésére egy újabb bírósági eljárá s (egyszerűsített felszámolás) lefolytatásával kerüljön sor . A fizetésképtelenségi eljárási szabályok módosítása azt célozza, hogy a szabályozás biztosíts a az eljárás alá került adós vállalkozás vagyonának védelmét, erősítse a cs ődeljárás adósságrendez ő funkcióját, a cs ődegyezségek megkötésével a felszámolási eljárások szám a csökkenjen . Mindezek ugyanis közvetetten hozzájárulhatnak a vállalkozások munkahelymegtartó képességének meg őrzéséhez. A szabályozás el ősegíti továbbá, hogy eze k az eljárások átláthatóbbak és a kapcsolódó jogszabályokkal koherensek legyenek . A bírósági eljárások gyorsabbá és hatékonyabbá válnak azáltal, hogy a bizonyíthatóa n vagyontalan cégek megszüntetésekor nem történik meg a „cs ő dnyitás”, helyette egy gyorsított eljárásban történik meg a piacról való kivezetésük . Természetesen ezen vállalkozások vezetőinek is fennáll a felelősségük a hitelezők érdekeit sértő tevékenységük, és a mulasztásaik miatt, amennyiben a felróhatóságuk megállapítható . A cégeljárás az utóbbi években igyekezett lépést tartani az információtechnológia fejl ődésével , és az elektronikus cégeljárás fokozatos bevezetésével korszer ű eljárási formává alakult. Annak érdekében, hogy a gyors cégalapítás lehetősége továbbra is biztosítva legyen , ugyanakkor hitelezővédelmi szempontok is érvényesüljenek, a törvény módosítja a z egyszerűsített cégeljárás szabályait. A módosítás értelmében egyszerűsített cégeljárás cégalapítás esetén lehetséges, meghatározott cégformákra (személyegyesítő társaságok és egyéni cég) vonatkozóan . A módosítás megszünteti azt a rossz gyakorlatot, hogy a cégbírósághoz nem kell benyújtani valamenny i okiratot . A cégbíróságon a bejegyzési kérelem elbírálási határideje az adószá m megérkezésétől kezdődik. A jogi képvisel ő felelő ssége egyértelműbbé válik. Az egyszer űsített

95

eljárásban a jogi képviselő törvényességi szempontból előzetesen ellen ő rzi az általa benyújtott iratok megfelel őségét, azt szavatolja . A módosítás a cégjegyzékbe bejegyzett személyek vonatkozásában több személyazonosít ó adat nyilvántartását írja el ő, valamint az ügyvéd által készített társasági szerz ődés és aláírás minta esetén megköveteli a személyazonosság ellen őrzését. Szigorodnak a vezetői tisztsé g viselésének szabályai, a cégbíróság folyamatosan ellen őrzi a cégjegyzékbe bejegyzett vezet ő tisztségviselőket. Külföldi cég részvétele esetén ismételten szükséges a külföldi cég nyilvántartásba vételéne k igazolása. A törvény megerősíti a székhely intézményét a székhelyhasználat jogcímének igazolásával , valamint az ügyvédi székhelyszolgáltatás megszüntetésével . Amennyiben a cég törvényes működését nem biztosítja, úgy egy hatékonyabb törvényesség i felügyeleti eljárásban a cégbíróság akár egy intézkedése alkalmazása után — a körülménye k figyelembe vételével — a céget megsz űntnek nyilváníthatja . Megszűnik a kényszer-végelszámolás jogintézménye . A jogalkalmazási tapasztalatok az t mutatták, hogy a kényszer-végelszámolási eljárás lefolytatása nehézkes, a vezet ő tisztségviselők nem minden esetben működnek együtt a kijelölt végelszámolóval, akine k információk hiányában szinte lehetetlen lefolytatnia a jogutód nélküli megszűnéssel kapcsolatos eljárást . A kényszer-végelszámolások nagy része átfordult felszámolási eljárásba, ezzel megkettőzve az eljárásokat. Szükséges ezért egy olyan eljárásrend kialakítása, ahol a vagyontalan cégek megszüntetésére gyors eljárásban kerül sor . A fantomizálódott, kiüresedett vagy fizetés- és működésképtelen cégek helyzete és vagyona az állami adóhatósá g közreműködésével kerül felmérésre . Ezen cégek vezető tisztségviselői és a többségi befolyással rendelkező tagok esetében bírósági eljárásban megállapítható, hogy korlátlanul é s teljes felelősséggel tartoznak a társaság tartozásaiért, valamint bizonyos körben nem lehetnek más gazdasági társaság tagjai vagy vezető tisztségviselői. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégr ől szóló 2009 . évi CXV . törvény 2010 . január 1-jén lépett hatályba. Az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalatai miatt indokolttá vált a jogszabál y felülvizsgálata . A módosítások döntő többsége pontosító jellegű, egyértelműen meghatározásra került a Hatóság és a nyilvántartást vezet ő szerv közötti feladatkör-megosztás, valamint a jogalkalmazás során felmerült anomáliák megszüntetésére is sor került . A módosítás megszünteti a korlátozott tagi felel ősséggel működő egyéni cég jogintézményét , annak ellentmondásossága, valamint hitelez ővédelmi okok miatt.

96

Részletes indokolá s 1. A cs ődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX . törvény módosítása

1. §-hoz A Cstv . 2 . §-ának új bekezdése egyértelművé teszi, hogy a Cstv . csak akkor irányadó a biztosító egyesületekre, ha nem rendelkezik másképp a biztosítókról és a biztosítás i tevékenységről szóló 2003 . évi LX. törvény (Bit .) A sajátos szabályokat a Bit. 217-224 . §-a tartalmazza, hasonló szabályokat kimondva, mint a biztosító részvénytársaság és a biztosít ó szövetkezet esetében . 2. §-hoz O

A Cstv . 3 . §-ában egyes fogalmak (hitelez ő, függ ő követelés) pontosítását és a megváltozot t §-okhoz való igazítását célozza .

3. §-ho z A Cstv . 4 . §-ának módosítása a csődvagyon fogalmával függ össze . Változatlan marad az a rendelkezés, hogy „vagyon” alatt a számviteli törvény szerinti befektetett vagy forgóeszköz t kell érteni . Pontosabban meg kell azonban határozni, hogy melyek a kivételek . Ilyen p1. ami állami vagy önkormányzati tulajdonban van és azt a vállalkozás vagyonkezel ői jogánál fogva mutatja ki a könyveiben . Nem tartozik továbbá a cs ődvagyonba az sem, amely bár az adó s birtokában van, de az eladó a tulajdonjogot fenntartotta a vételár kiegyenlítéséig .

4. § A Cstv . 5 . §-ának módosítása a hitelezői képviselőnek a felszámoló (vagyonfelügyel ő) általi tájékoztatását szolgálja .

5. §-hoz A Cstv . 5/A. §-ának módosítása a hitelezői választmányhoz a hitelez ők csatlakozását (akár régiek akár újabbak) segíti el ő, tekintettel arra, hogy csak egy választmány m űködhet. A hitelezők választmány helyett hitelezői képviselőt is megbízhatnak, ugyanolyan arányban és eljárásrendben, mind a választmányt . A hitelezői képviselővel kötött szerződés szabja meg a feladatait, költségeinek viselését . . .stb .

6. §-hoz A Cstv. 6 . §-ának módosítása a bírósági illetékességi szabályok kiegészítése érdekébe n indokolt, rendezi, hogy melyik bíróság illetékes akkor, ha az adós az eljárás alatt átteszi a székhelyét más bíróság illetékességi területére . A bíróságoknak elektronikus úto n

97

tájékoztatniuk kell egymást arról, hogy mely szervezetek nyújtottak be náluk cs ődeljárást , vagy melyek ellen kezdeményeztek el őttük felszámolást. 2012 . júliusáig az Országos Bíróság i Hivatalnál fel kell állítani egy elektronikus nyilvántartást a megindult, de még joger ősen e l nem rendelt cs ődeljárásokra és felszámolási eljárásokra, ehhez a bíróságok és az ügyészsége k férhetnek hozzá . A jogerősen elrendelt cs ődeljárások és felszámolási eljárások esetén a nyilvántartásból ezek a szervezetek már törölhetők, hiszen nyilvános cégnyilvántartásból e z az adat megismerhet ő mindenki számára, így a bíróságok számára is . A Cstv . 6. §-ának kiegészítése azért szükséges, hogy egyértelm ű legyen, mely esetekben kel l a Pp.-t alkalmazni, és milyen eltérésekkel .

7. §-hoz A Cstv . 6/A. § most hatályos szövege hiányos, nem rendezi, hogy a már megindult, de a z ügyész vagy a bíróság által felfüggesztett felszámolás esetén a felszámolónak van-e jogkör e és feladata. A Javaslat kimondja, hogy a felszámolás felfüggesztése alatt is eljár a felszámoló , de feladatait csak sajátos keretek között gyakorolhatja . Hitelezővédelmi okokból a bíróság engedélyezheti a felszámolási eljárás megindítását, illetve a felfüggesztetett eljárás folytatását, azonban a bíróság, ügyészség által zár alá vont vagyontárgy csak az említett szerve k hozzájárulása esetén értékesíthet ő , és a kapott vételárból a zár alá vétellel biztosított összege t el kell különíteni, be kell fizetni a bíróság letéti számlájára . Az értékesítéskor kapott össze g tehát nem vonható be a vagyonfelosztásba.

8. § A Javaslat kimondja, hogy az adósnak jogi képvisel ő útján kell beadnia a csődeljárás iránt i kérelmet. Ezt a változtatást az indokolja, hogy lehet őség szerint ne kerüljön sor hiánypótlásra , a kérelem és a csatolandó okiratok jogszabályoknak megfelel ő előkészítését a jogi képvisel ő ellenőrizni tudja .

9. § A Cstv . 8 . §-a tartalmazza, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie az adós által a csődeljárás kezdeményezésekor benyújtandó kérelemnek, és mit kell ahhoz csatolni . A kiegészítés azt szolgálja, hogy a hitelez ők teljes képet kapjanak az adós jelenlegi és jöv őben i tartozásállományáról . A bíróság számára továbbá az adósnak azt is be kell jelentenie, hog y van-e tudomása ellene kezdeményezett felszámolási eljárásról . Ezeket a bíróságokat tájékoztatnia is kell a cs ő deljárás iránti kérelme benyújtásáról . A Javaslat megszünteti azt a lehet őséget, hogy a hitelez ő is kezdeményezhessen (felszámolá s helyett) csődeljárást. Ennek az az oka, hogy ilyen hitelezői kezdeményezés az adó s egyetértése és aktív közreműködése nélkül nem vezet sikerre, és a gyakorlatban visszaélésekre került sor pl . oly módon, hogy az adós és „baráti” hitelezője ily módon próbálta elodázni a felszámolás elrendelését, és nyert id őlegesen cs ő dvédelmet.

10 . §

98

A Cstv . 9. §-a jogalkalmazói tapasztalatokat felhasználva szabályozza az eljáró bírósá g feladatait . Amennyiben a kérelemről azonnal kiderül, hogy érdemi elbírálásra alkalmatlan, az t azonnal el lehet utasítani, és akkor nem kerül sor az ideiglenes fizetési haladék közzétételér e sem . A Cstv . 9. §-ból elmaradnak a csődeljárás hitelező általi kezdeményezésével összefügg ő részek, tekintettel ara, hogy erre a jövőben nem lesz lehetőség. A csődeljárás iránti kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezés határideje 5 nap, és a határidő elmulasztása esetén fellebbezésnek nincs helye. A bíróság akkor is megszünteti a csődeljárást, ha utóbb szerez arról tudomást, hogy a kérelmet hivatalból el kellett volna utasítani . Ebben az esetben a vagyonfelügyelő az addig elvégzett munkájával arányos, csökkentett díjra jogosult . Emelkedik a bírság fels ő határának összege, és a Javaslat a bírság alsó határát is megszabja, ha az adós a cs ődeljárás iránti kérelmében valótlan adatokat közölt vagy valótlan tartalmú dokumentumokat csatolt.

11. §-hoz A Cstv . 10. §-ának módosítása szerint az adóst a fizetési haladék 90 nap helyett 120 napi g illeti meg . A gyakorlat ugyanis azt mutatta, hogy a cs ő deljárással leginkább a közepes é s nagyobb vállalkozások élnek, ezeknél pedig nem volt elegend ő a 90 nap az egyezségköté s megfelelő előkészítésére, tekintettel arra is, hogy a bírósági döntéshozatalnak is van id őigénye . A csődeljárás kezd ő időpontját követ ően keletkez ő követeléseiket a hitelezők az eddigi 3 nap helyett 8 napon belül jelenthetik be a vagyonfelügyelőnek, és eddig kell befizetniük a regisztrációs díjat is . Minderre és a követelés bejelentés elmulasztásána k jogkövetkezményeire a cs ődeljárást elrendel ő bírósági végzés is figyelmezteti a hitelez őket. A 10 . §-ban pontosításra kerülnek a bíróság feladatai a korábban kezdeményezett, de még el nem rendelt felszámolási eljárásokkal, illetve a cs ődeljárás alatt kezdeményezett felszámolás i kérelmekkel összefüggésben .

12. §-hoz A Cstv. 11 . §-ában pontosításra kerül, és az id őközi jogszabályi változásokat követi a moratórium alatt is kifizethető tartozások felsorolása . Annak érdekében, hogy az adós üzemszer ű működése a csődeljárás alatt megmaradhasson, é s ne lehetetlenüljön el a piaci helyzete, kizárólag a vagyonfelügyel ő ellenjegyzésével teljesíthetők a gazdasági tevékenység indokolt mértékű fenntartásához szükséges kifizetések . A Javaslat egyértelm űvé teszi, hogy a fizetési haladék időtartama alatt végrehajtás elrendelésének nincs helye .

99

Az üzleti partnerekkel való piaci kapcsolat fenntartását célozzák a 10 . § kiegészítései, tovább á azt, hogy a pénzforgalmi szolgáltatóknak hitelt érdeml ő információjuk legyen arról, hogy mely kifizetéseket lehet az adós számlájáról teljesíteni az ideiglenes fizetési haladék és a fizetési haladék időtartama alatt. A hitelezőket a Javaslat arra ösztönzi, hogy a csődeljárásban a jogszabályban megszabott határid őben jelentsék be követeléseiket, mert csak ebben az esetben kamatoznak követeléseik a fizetési haladék id őszaka alatt, továbbá ebben az esetbe n illeti meg őket az igényérvényesítési határidők meghosszabbodása . A javaslat – a visszaélések elkerülése érdekében – kizárja a fellebbezési jogot az olyan végzé s ellen, amely a csődeljárás szabályait megsértő adóst azzal bünteti, hogy a vagyonfelügyel őnek erősebb felügyeleti és ellenőrzési jogosítványokat biztosít .

13. §-hoz A Cstv . 12. §-ának módosítása a jogalkalmazói tapasztalatokat figyelembe véve módosítja a csődeljárásban a hitelez ő k bejelentkezésének szabályait, az ún. biztosított hitelezők fogalmát, a regisztrációs díj befizetésének módját . A külföldi hitelez ő nek kézbesítési megbízottról i s gondoskodnia kell . A vitatott hitelezői követelések fogalma és a vitatott követelésekr e vonatkozó tartalékképzési szabály is pontosításra kerül, biztosítékadásra is mód van az adós részérő l.

14. §-hoz

A Cstv . 13 . (4) bekezdésének módosítása az érvénytelenség jogkövetkezményére történ ő utalással egészül ki . Az adósnak a csődeljárás szabályaiba ütköző és a vagyonfelügyelőt kijátszó ügyleteinek eredményes bírósági megtámadása esetén az érvénytelensé g jogkövetkezményeit kell alkalmazni .

15. §-hoz A Cstv . 15 . §-ának módosítása a vagyonfelügyel ő feladatait egészíti ki, ha az adós részéről a csődeljárás szabályait sért ő vagy jogellenes vagyonkimentő tevékenységet tapasztal .

16. § A Cstv. 16. §-a a vagyonfelügyel ői tisztség megszűnésének eseteit pontosítja akkor, h a sikertelen csődegyezség miatt a bíróság elrendeli a felszámolást . A 16. § (3) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a vagyonfelügyel ői díjszabás sávosan van megállapítva . A Javaslat a vagyonfelügyelői díjak csökkentésére is javaslatot tesz, tekintettel arra, hogy annak mértéke – különösen a nagyobb vagyonnal rendelkez ő vállalkozások esetében – a némely esetben aránytalanul magas díjazást tett lehetővé. A bíróság továbbá lehetőséget kap arra, hogy a vagyonfelügyelő díját a törvényben meghatározott mértéknél alacsonyabb összegben határozza meg, figyelembe véve a felszámoló által elvégzett feladatok jellegét , munkaterhét, illetve a csődeljárás időtartamát.

100

17. §-hoz A Cstv. kiegészítése abból a célból indokolt, hogy az adós és a hitelez ő az egyezségi tárgyalást alaposan el őkészítse. Ennek érdekében kicsit több idő áll rendelkezésre a hitelezőkkel lefolytatandó első egyezségi tárgyalás megtartására, viszont az adósnak már a z első tárgyalásra el kell készítnie a fizet őképessége helyreállítását és az adósságok rendezésé t célzó programot, s őt egy előzetes egyezségei javaslatot is . Ily módon nagyobb az esély e annak, hogy hamarabb születik csődegyezség, de legalábbis a hitelezők információt tudnak kapni az adós szándékairól és reorganizációra való képességér ől is. A fenti szabály amiatt is szükséges, hogy az adósok a cs ődvédelmet ne használják fel az eljárás elhúzására.

18. §-hoz A Cstv . 18 . §-a az egyezségi tárgyalás és a tárgyaláson történ ő szavazás rendjét állapítja meg . A Javaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján ezeket változtatja, illetve egészíti ki . Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők választmány helyett hitelezői képviselő megbízásáról i s dönthetnek . Ha az adózónak át kell dolgoznia az egyezségi javaslatot, akkor ezt ugyanúgy 8 nappal a következő tárgyalás előtt kell eljuttatnia a hitelezőknek. Ennek kimondása azért szükséges, mert a hitelez ők képvisel őinek is fel kell készülniük nemcsak az els ő, hanem a következő egyezségi tárgyalásra is, és esetlegesen be kell szerezniük a döntéshozójuk (vezet ői testület, tulajdonosok . . .stb .) hozzájárulását is . A Javaslat – az arányosabb szavazatszámítás érdekében – a hitelez ői követelés minden 50 E forintja után biztosít egy szavazatot, ebben az esetben nincs töredékszavazat . A fizetés i haladék alatt keletkező kamatköveteléseket itt nem kell számításba venni, mert az nagyo n megnehezítené az egyezségi döntés előkészítését. Változás a hatályos szabályozáshoz képest, hogy a cégcsoporton belüli azon hitelező, aki az adóst megfelelő mértékű reorganizációs célú hitelnyújtással segíti, nem lesz a szavazatszámítás során „hátrasorolt” hitelez ő. Változik a fizetési haladék meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásának határideje is , figyelemmel arra, hogy a haladék első határideje 90 napról 120 napra változott .

19. §-hoz A Javaslat – a kedvezőtlen gyakorlati tapasztalatok miatt – kiegészíti a Cstv . 19. §-át a jóhiszemű joggyakorlás követelményével. Erre azért van szükség, hogy a bírósá g megtagadhassa az olyan egyezségek jóváhagyását, amelyek összességére vagy egyes hitelez ői csoportokra nézve nyilvánvalóan el őnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket állapítana k meg. Ilyennek kell tekinteni különösen, ha az adós vagyonához mérten a hitelez ők összessége követeléseinek kielégítési aránya kirívóan alacsony mértékű, vagy ha valamely hitelezői csoport követelése más hitelez ői csoportnál lényegesen alacsonyabb arányban, vagy hosszabb idő elteltével, méltánytalanul hátrányos feltételekkel kerül kielégítésre .

101

20. §-hoz A Cstv . 20 . § módosítása a jogalkalmazás tapasztalatai alapján, továbbá a 12 . § módosításával összhangban pontosítja az egyezségkötés hatályára vonatkozó rendelkezéseket .

21. § A Cstv . 21 . §-ának módosítása a csődeljárásban kötött egyezség tartalmi elemeit egészíti ki, a törvény egyéb változásaihoz igazítva . A Javaslat a vagyonfelügyelő kötelezettségévé teszi , hogy felhívja az egyezségi tárgyaláson a hitelez ő k figyelmét, továbbá jelezze a bíróságnak is , ha a jóhiszemű joggyakorlás követelményeivel ellentétes egyezségkötésre kerülne sor, vagy az adós és egyes hitelezők visszaélésszerű összejátszását tapasztalja .

22. §-hoz A Cstv. 21/A. §-ának módosítása a csődegyezségi tárgyalás eredményének a bíróságho z történő bejelentésére, továbbá az egyezségi megállapodás és mellékleteinek becsatolására , továbbá a bíróságnak az egyezségr ől való döntésére vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket . Ha az adós vezetője az eljárási határidőt elmulasztja, bírsággal kell sújtani, hiszen emiat t halasztódik az érdemi döntéshozatal, és nem lehet rendelkezni a moratórium megszüntetésér ől sem. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a bíróságnak az egyezségkötés megkötésekor vizsgálni a kell a törvényi feltételek teljesülését, így azt is, hogy az egyezség nem sérti-e a jóhiszem ű joggyakorlás követelményeit. Az egyezséget jóváhagyó végzés ellen nincs perújításnak helye . A Javaslat kimondja, hogy az adós ellen a cs ődeljárás kezdeményezése el őtt indított, és a csődeljárás alatt szünetel ő végrehajtási eljárások akkor folytatódnak, ha az adós a csődegyezségben foglaltakat nem teljesíti .

23. §-hoz A Cstv . 21/B . §-a azt az esetkört szabályozza, ha az egyezségi megállapodás nem jött létre , vagy nem felel meg a törvényi feltételeknek, ezért azt a bíróság nem hagyja jóvá . A Javaslat — a csődvagyon megőrzése érdekében — kimondja, hogy ebben az esetben a bíróság a haladéko t meghosszabbítja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételét követő második nap 0 óráig . A vagyonfelügyelő megbízatása (ideiglenes vagyonfelügyel ői jogosítványokkal é s díjazással) megmarad addig is, míg a felszámoló ezeket a feladatokat t őle átveszi. A Javaslat rendezi a vagyonfelügyel ő ezen időszakra es ő díja előlegezésének és megfizetésének szabályait is rendezi. A Cstv. 21/C. §-a abban az esetben, ha 100-nál több hitelező vesz részt az egyezsé g megkötésében, lehetővé teszi a végzés hirdetményi úton történ ő kézbesítését is, amire a Cégközlönyben kerül sor, két alkalommal és a második közzététel napján kell a végzés t kézbesítettnek tekinteni . A Javaslat rendezi, hogy ebben az esetben a végzés teljes szöveg e átvehető a bíróságon.

102

A fellebbezést 5 munkanapon belül kell benyújtani, és a bíróságnak 5 munkanapon belül kell róla döntenie . Az egyezséget jóváhagyó joger ős végzés közzététele id őpontjában szűnik meg a fizetési haladék. A végzést az adós és a vagyonfelügyelő köteles az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak haladéktalanul bemutatni.

24. §-hoz A Cstv . 22. §-ának módosítása a bírósági illetékességi szabályokat rendezi, ha a felszámolás t cső deljárás vagy a cégbíróság által lefolytatott eljárások el őzték meg . A Javaslat kimondja, hogy a jogi képviselet kötelező, ha a felszámolást maga az adós, vag y annak hitelezője, illetve az adós végelszámolója kezdeményezte .

25. §-hoz A Cstv. 24/A . §-ában az ideiglenes vagyonfelügyel őre vonatkozó szabályok kerülne k módosításra . Az ideiglenes vagyonfelügyel ő kirendelésére hasonló módon és eljárással kerü l sor, mint a felszámolónál, illetve a vagyonfelügyel őnél . A vagyonfelügyelő haladéktalanul köteles az adósnál a tevékenységét megkezdeni . A pénzforgalmi szolgáltatókat is értesíten i kell az ideiglenes vagyonfelügyel ő jogosítványairól . A Javaslat rendezi az adós vezetőjének az ideiglenes vagyonfelügyel ő vel szemben fennáll ó kötelezettségeit. Az ideiglenes vagyonfelügyel ő azonnal értesíti a bíróságot, ha az adósná l vagyonkimentő vagy a hitelezők érdekeit más módon sértő jogügyleteket tapasztal .

26. §-hoz A Cstv . 25. § (1) bekezdése a 27 . § kiegészítése miatt indokolt, amely arról szól, hogy mit kel l tartalmaznia azon hitelez ői fizetési felszólításnak, ami a felszámolási eljárás megindítását me g kell hogy el őzze.

27. §-hoz A Cstv . 26 . §-ának módosítása 45 napos fizetési haladékot tesz lehet ővé a felszámolási eljárá s elrendelése el őtt az adós számára, a most hatályos szabályozás szerint ez 30 nap volt . A Javaslat rendezi, hogy ez a határid ő mikor kezd ődik. A Javaslat tartalmazza továbbá a felszámolási kérelemt ől való elállásra, illetve az eljárá s szünetelésére vonatkozó szabályokat, egyértelm űvé téve, hogy hol kíván a jogalkotó eltérni a Pp . szabályaitól .

28. §-hoz

103

A Cstv. 27. §-a 45 napra rövidíti a bíróságnak a felszámolás elrendelésére vonatkozó határidejét . Kimondja, hogy a felszámolást elrendelő végzés ellen felülvizsgálatnak ninc s helye. Pontosításra kerülnek ezenkívül a fizetésképtelenség megállapításának esetkörei is (pl . a korábbi felszámolási egyezség nemteljesítése, fizetési meghagyásban meghatározot t pénzfizetési kötelezettség nemteljesítése) . Fontos kiegészítés került be a Cstv-be arra vonatkozóan, hogy kisösszeg ű tartozások miatt ne lehessen az adós felszámolását kezdeményezni a hitelez ő által. Az a hitelező nem kérheti az adós felszámolását, aki a megelőző csődeljárásba nem jelentkezett be . Az adós fizetési felszólításának szabályai, továbbá az adósnak a követelés vitatására vonatkozó lehet ősége i s részletezésre kerül, segítve ezzel az egységes joggyakorlatot . Ugyancsak az egységes joggyakorlatoto és az adósnak az eljárások elhúzására vonatkoz ó törekvései visszaszorítását szolgálja annak szabályozása, hogy az adós mikor hivatkozhat eredményesen a bíróság el őtt a hitelező követelésének beszámítással történ ő teljesítésére .

29-30 . §-hoz A Cstv . 27/A-27/C. §-ának módosítása a felszámoló kirendelésének szabályait szabályozza, a legutóbbi csődnovella óta szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján. Az eljáró bíró fogj a kirendelni a felszámolót, ám részletesen meg kell indokolnia, ha nem az elektronikus rendsze r által felajánlott felszámolói szervezetet választja . A felszámolók a felszámolói nyilvántartásba bejelenthetik, hogy mely ítél őtábla illetékességi területén kívánják folytatni tevékenységüket . Így csak ezen a területen kötelesek a kirendelésben foglaltaknak megfelelően eljárni . A Javaslat szigorítja a felszámolókra és a felszámolóbiztosokra vonatkozó kizárási é s összeférhetetlenségi okokat, szigorítja követelményeket, b ővíti a felszámolói névjegyzé k tartalmát, az ezzel összefügg ő adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettségeket . A felszámolóbiztosokra vonatkozó szakirányú végzettség elismerhet ősége tekintetébe n szakhatóságot vonhat be a felszámolói névjegyzéket vezető szerv . A felszámolónak –a jogsértő tevékenysége miatti – felmentéséről a bíróságnak értesítenie kel l a felszámolói névjegyzéket vezet ő szervet is. Az a felszámoló szervezet, amely a nyilvános pályázati feltételeknek megfelelt, de a keretszám miatt nem került be névjegyzékbe, a folyamatban lévő csődeljárásokban, illetv e felszámolási eljárásokban még eljárhat . A felszámoló szervezet törvényes képviseleti jogkörét, illetve a felszámolóbiztos szerepét i s egyértelművé teszi a Javaslat .

32. §-hoz

104

A Cstv . 28. §-ának módosítása a felszámolást elrendel ő bírósági végzés tartalmát, közzétételi szabályait pontosítja. A hitelez ői követelések bejelentésére vonatkozó szabályok is pontosításra kerülnek . Rendezi a javaslat, hogy ha az adós számlájára tévesen került átutalás (azaz tévesen jelölték me g kedvezményezettként az adóst) a felszámoló intézkedhet az összeg visszautalása iránt.

33. §-hoz A Cstv. 29. §-a kiegészítésre kerül azzal, hogy a felszámolás elrendeléséről a bíróságnak értesítenie kell az alapítási, illetve tevékenységi engedélyt kiadó hatóságokat is .

34. §-hoz A Cstv . 31 . §-ának módosítása részletezi az adós vezet őjének kötelezettségeit a felszámolás elrendelésével összefüggésben, a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét mondj a ki, mégpedig a cs ődvagyon átadásának és felmérésének érdekében . Tekintettel arra, hogy sok olyan vállalkozás kerül felszámolásra, ahol az eljárás végén már nincs fedezet a felszámol ó díjának kifizetésére és a vállalkozás nem selejtezhet ő iratanyagának őrzésére, a Javaslat kötelezi az adóst, hogy ennek fedezetét bocsássa a felszámoló rendelkezésére, fizesse be a z ilyen célra elkülönített alszámlára.

35. §-hoz A Cstv . 33 . §-át azért kell kiegészíteni, hogy ha az adós vezet ője megsérti a 31 . § szerinti kötelezettségeket, akkor a mulasztása miatti költségeket, továbbá a bírságot be lehessen hajtani.

36. §-hoz A Cstv. 33/A . §-ának módosítását a jogalkalmazási problémák indokolják, ezenkívü l pontosítani kell a cégtulajdonosok mögöttes felel ősségének szabályait is . Továbbra i s indítható megállapítási majd a marasztalási kereset, megtartja a módosítás a biztosítékadás i kötelezettséget, de összehangolásra kerül a 33/A és a 63 . §, továbbá a 63 . (3) bekezdésének szövege ide kerül át .

37. §-ho z A Cstv . 37. §-ának szövege az egyezségkötésre tekintettel kerül pontosításra .

38. §-hoz

A Cstv . 39. § szövege a hitelez ői képviselővel összefüggésben módosul .

105

39. §-hoz A Cstv. 40. §-a a felszámoló és a hitelezők perindításával összefüggésben módosul , érvénytelenség címén kérhetik az eredeti állapot helyreállítását és a közhiteles nyilvántartásb a bejegyzett jog törlését is .

40. §-hoz A Cstv . 42 . §-a az egyezségi tárgyaláson a felszámoló kötelezettségeit és tájékoztatás adásának tartalmát részletezi . A cél az, hogy a hitelez ők információt kapjanak a felosztható vagyonról, a hitelez ői követelések összetételéről, ide értve a később lejáró, illetve a függ ő követeléseket is .

41. §-hoz A Cstv. 44 . §-a felszámolási eljárásban az egyezségkötés szabályait módosítja abban a tekintetben, hogy a 40 napos igénybejelentési határid őt elmulasztó, de még a 180 napo s jogveszt ő határidőn belül jelentkez ő hitelezők milyen módon vehetnek részt a z egyezségkötésben. A Javaslat szerint a rájuk irányadó csoportban adhatják le szavazatukat, d e szavazatuk értéke kevesebb lesz . Tekintettel arra, hogy az egyezségkötéskor az adósnak lehetnek még függ ő követelései vag y tartozásai, ezekről is rendelkezni kell az egyezségkötés során . A Javaslat kimondja, hogy az egyezség megkötésénél a jóhiszem ű joggyakorlás követelményét kell szem el őtt tartani, az egyezség nem tartalmazhat a hitelez ők összességére vagy egyes hitelez ő i csoportokra vonatkozóan sem kirívóan el őnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket . A Javaslat kimondja, hogy a bíróság az egyezség jóváhagyása tárgyában hozott végzését a tárgyaláson jelen lév ő feleknek kihirdetéssel közli

42. §-hoz

A Cstv. 45. §-ának módosítása meghatározza, hogy a bíróság mely esetben, milyen feltételekkel hagyhatja jóvá a felszámolási eljárásban kötött egyezséget . Kimondja, hogy ezen végzés ellen perújításnak helye nincs .

43. §-hoz A Cstv . 45/A. §-ának kiegészítése pontosítja, hogy a bíróság mely feltételek esetén szüntetheti meg a felszámolási eljárást abban az esetben, ha az adós képessé válik minden tartozása és a felszámolás költségeinek a kifizetésére . A felszámoló minimumdíja a Javaslat szerint kisebb lesz, tekintettel arra, hogy kisvállalkozások esetén a díj túl magas lenne az elvégzett

106

munkájához képest . A bíróságnak ezen túlmenően is jogában áll a felszámoló díját a z elvégzett munkához, annak időigényéhez mérten meghatározni.

44. §-hoz A Cstv. 46 . §-ának módosítása a hitelezői választmány (hitelez ő i képviselő) hozzájárulását szabályozza az adós gazdasági tevékenységének folytatáshoz a felszámolási eljárás alatt . A Javaslat rövidíti a felszámoló számára a hozzájárulás megkérésére nyitvaálló határidőt. Rendezi azt a helyzetet is, ha a hitelez ők határid őben nem közlik döntésüket . A Javaslat a hitelezői követelésbejelentéssel összefüggésben kizárja a közokiratba foglal t követelés vitatását a felszámoló részéről.

45. §-hoz A Cstv. 49. §-ának módosítása az adós vagyonának a felszámolás alatti értékesítéséve l kapcsolatban a becsérték megállapítással összefügg ő bírósági végzéssel összefügg ő határidőt állapítja meg . A Javaslat az értékesítésben résztvevőkre vonatkozó összeférhetetlenségi és kizárási esetkört bővíti. A vevő az adóssal szemben beszámítási jogot főszabályként nem érvényesíthet, kivéve , ha az adós vagyonaként olyan lakóingatlan kerül értékesítésre, amelynek ellenértékét a magánszemély vevő részben vagy egészben már kifizette, de a tulajdonjog átruházására ne m került sor a felszámolás elrendelése el őtt, ily módon a lakóingatlan a cs ődvagyonban maradt .

46. §-hoz A Cstv . 49/A. §-ának pontosítása a gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt . Egyértelművé kell tenni, hogy mikor nyilvánítható eredménytelenné az értékesítési pályázat . Ezen kívül a második fordulós ártárgyalás el őírásával olyan szabályozást céloz, hogy a korábbi árnál magasabb vételáron kerüljön sor az értékesítésre .

47. §-hoz A Cstv. 49/B . §-ának kiegészítése az árverési hirdetmény kötelez ő adatainak b ővítését tartalmazza, a földhasználatra vonatkozó adatokkal .

48. § A Cstv. 49/B. §-át a Javaslat az állami el ővásárlási jog gyakorlására jogosulta k vonatkozásában pontosítja, az id őközi jogszabályi változásoknak megfelel ően. Jogszabálynál fogva el ővásárlási jogot kap az a magánszemély, aki a cs ődvagyonba tartozó lakóingatlan vevője volt, de annak tulajdonjogát nem tudta a felszámolás elrendelése el őtt megszerezni .

107

A Javaslat szabályozza, hogy az elővásárlási jog jogosultja milyen módon gyakorolhatja ezt a jogát.

49. §

A Cstv. kiegészül a felszámolási eljárás során az elektronikus értékesítés törvény i keretszabályaival (Cstv. 49/E-49/G .§). Kormányrendelet fogja meghatározni az adó s vagyontárgyainak felszámoló által végzett nyilvános értékesítésére vonatkozó részlete s szabályokat, meghatározza a világhálón elérhet ő elektronikus értékesítési rendszer kötelez ő bevezetésének időpontját (egyeztetve a felszámolók szakmai szervezeteivel) . A kormányrendelet az elektronikus értékesítési eljárásra az elektronikus értékesítés sajátossága i által indokolt módon tartalmaz majd részletszabályokat, ideértve az érvénytelenné, illetv e eredménytelenné nyilvánítás feltételeit is, meghatározza az elektronikus értékesítési rendsze r szakmai és informatikai követelményeit, m űködésének elveit (ideértve az elektronikus árveré s és pályáztatás rendjét is) az informatikai rendszer működtetésének, a működtetés ellenőrzésének felel ősét, a működtetés biztonságosságával, átláthatóságával é s ellenőrizhetőségével összefüggő követelményeket, az informatikai rendszer jogszabályi é s működésbiztonsági tanúsításának szabályait, az elektronikus értékesítési rendszerhe z felszámolóként (értékesítőként) és felhasználóként (vevőként) történő csatlakozás feltételeit, a rendszer használóira vonatkozó szabályzatok kötelez ő tartalmát, a felszámolók és a vevők részére a rendszer által nyújtott informatikai támogatások formáit, a rendszerüzemeltetés f őbb feltételeit, az informatikai rendszer üzemeltet őjének kiválasztásával összefügg ő szabályokat, az értékesítési számítógépes rendszer és a felhasználók, továbbá a felszámolók és a rendszerüzemeltető közötti megállapodások kötelező tartalmi elemeit . A Javaslat meghatározza, hogy az elektronikus értékesítési pályázatnál hogyan kell a közjegyző közrem űködését igénybe venni . A Javaslat kimondja, hogy az el ővásárlási joggal rendelkez őknek nem kell részt venniük az elektronikus értékesítésben . A felszámoló az elektronikus értékesítés érvényességének é s eredményességének megállapítását követően a nyertes ajánlatot bemutatja az elővásárlás i joggal rendelkezőknek, az őket megillető sorrendben, annak érdekében, hogy nyilatkozzanak : kívánnak-e élni el ővásárlási jogukkal A Javaslat az elektronikus felszámolási értékesítések adatainak meg őrzésére is határid őt szab meg, az ellenőrizhet őség érdekében . A Javaslat kimondja, hogy a felszámoló kizárhatja az árverezésből, pályázatból azokat, akik az elektronikus értékesítés szabályait, az eljárás eredményét csalárd módon befolyásolták vagy hamis adatszolgáltatással vettek benne részt, illetve az említetteket megkísérelték . A felszámolónak az elektronikus értékesítésen is ellenőriznie kell, hogy árverezőként, pályázóként nem járnak-e el olyan személyek, akikre nézve összeférhetetlenségi ok áll fenn . Ebből a célból a hatóságok bevonásával végezhet ellen őrzést.

50. §-hoz

108

A Cstv. 50. §-ának módosítása a felszámolási eljárásban a közbens ő mérlegkészítéssel é s vagyonfelosztási javaslattal kapcsolatosan tartalmaz pontosításokat . A közbens ő mérlege t meg kell küldeni az állami adóhatóságnak is .

51. §-ho z A Cstv. 51 . §-ának módosítása a felszámoló jogszabálysértő intézkedési vagy mulasztásai elleni kifogás benyújtásával, elbírálásával összefüggésben tartalmaz kiegészít ő szabályokat. A szankciórendszer is b ővül, ezenkívül a bíróság értesíti a felszámolói névjegyzéket vezető szervet, ha a felszámoló a kifogásnak helyt adó bírói végzésnek nem tesz eleget .

52. §-hoz A Cstv. 53 . §-a a felszámolónak a társadalombiztosítási szervek részére történ ő adatszolgáltatásának tartalmát pontosítja, az időközi jogszabályváltozásokkal összhangban .

53. §-ho z A Cstv. 57 . §-ában a társadalombiztosítási tartozások fogalma, a köztartozások és a visszafizetend ő állami támogatások fogalma kerül pontosításra . A Cstv . 57. §-ában továbbá a termőföldvédelmi követelményekre vonatkozó kötelezettsége k is bekerülnek a felszámolási költségek közé (hasonlóan a környezeti kárelhárítá s költségeihez) .

54. §-hoz A Cstv. 59. §-ának kiegészítése az egyezségkötés esetén kiszámítandó felszámolói díjr a vonatkozik. Az elv itt is az, hogy amennyiben az adós vagyonához mért %-os díjkulc s aránytalanul magas díjat eredményezne a felszámoló által elvégzett munkához é s felelősségéhez képest, a bíróság a díjat alacsonyabb mértékben határozhatja meg .

55. §-hoz A Cstv . 60. §-a határozza meg a felszámoló azon kötelezettségét, hogy köteles a közhitele s nyilvántartásoknál, hatósági nyilvántartásoknál eljárni annak érdekében, hogy ott átvezetésr e kerüljenek a tulajdonosváltozások, továbbá törlésre kerüljenek azok a jogok és tények , amelyeknél az adós jogosultként van feltüntetve.

56. §-hoz A Cstv. 61 . §-ának pontosítása az időközi jogszabályi változásokkal való összhang megteremtése miatt indokolt .

109

57. §-hoz A Cstv. 62 . §-ának módosítása az állam helytállási kötelezettségét pontosítja az időközi jogszabályi változásokat figyelembe véve .

58. § A Cstv . 63 . §-ának (3) bekezdése átkerül a 33/A . §-ba. A javaslat az adós cég kizárólagos vagy többségi tulajdonosainak a hátrányos, és a hitelez ők érdekeit sértő üzletpolitikájára tekintettel a bíróság által megállapítandó helytállás i kötelezettségét nem változtatja, de kiegészíti a §-t azzal, hogy a felszámoló köteles az ilye n felelősségrevonásra alapot adó körülményr ől tájékoztatni a hitelezőket.

59. § A Cstv . 63/A. §-ának kiegészítése itt is azzal függ össze, hogy a felszámolónak a részesedésé t átruházó volt tag felel ősségrevonására alapot adó körülményről táj ékoztatnia kell a hitelezőket. A § továbbá pontosítást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a részesedését átruházó volt tagnak mikor áll fenn helytállási kötelezettsége a felszámolt cég hitelez ői felé .

60. § A Cstv. 63/B. §-a az egyszer űsített felszámolási eljárás szabályait pontosítja, a gyakorlat i tapasztalatok alapján . Kiegészülnek a szabályok a felszámoló intézkedései ellen a bírósághoz benyújtható kifogá s szabályaival . Pontosításra kerül, hogy a bíróság milyen megtérítési kötelezettséget állapíthat meg a hiányo s könyvvezetés miatt felszámolásra került vállalkozás vezet őjének terhére, továbbá a kizárólagos vagy többségi tag helytállási kötelezettsége is a jogalkalmazást segít ő módon került megszövegezésre .

61. §-hoz A Cstv . 66 . § (5) bekezdése az állami felszámolóra vonatkozó kizárási okokat pontosítja .

62. §-hoz

110

A Cstv . 65. §-ának módosítása az országos jelentőséggel ugyan nem bíró, de a település vag y a térség közszolgáltatásait ellátó vállalkozások stratégiai jelent őségű vállalkozáss á nyilváníthatóságának jogalapját teremti meg .

63. §-hoz A Cstv . 67. § új bekezdése a bányászati, a földgázellátási és a távh ő szolgáltató vállalkozáso k felszámolása esetén az üzemszerű működés fenntartását biztosító értékesítést célozza . Ezeket az értékesítési szakmai feltételeket az adott tevékenységre engedélyt kiadó hatósággal együttműködve kell kialakítani .

64. §-hoz A Cstv . 80 . §-ának módosítása pontosító jellegű, a jogszabályváltozásokat követ i

65. § A Cstv. új 83/A. §-a a Javaslat hatályba léptetésével összefügg ő átmeneti rendelkezéseket tartalmazza. Azon rendelkezéseket kell a folyamatban lév ő eljárásokban alkalmazni, amelyekre a felkészülési id ő elegendő, és fontos érdek fűződik ahhoz, hogy miel őbb azok alkalmazásával lehessen eljárni, ugyanakkor nem tartalmaz a hatályba léptetés el őtti időszak tekintetében hátrányosabb rendelkezést a felek egyikére sem . A Cstv. 83/C. §-ának beiktatására a következők miatt került sor : Több jelzés érkezett a földhivatalok, valamint az ingatlan-tulajdonosok részér ő l azzal kapcsolatban, hogy az ingatlan-nyilvántartásban számos ingatlanon olyan — az esetek nagy többségében munkáltatói kölcsönt biztosító — jelzálogjog van bejegyezve, melynek gazdálkodó szervezet jogosultja má r jogutód nélkül megszűnt. Ugyanakkor az ingatlan-nyilvántartási szabályok értelmében a jelzálogjog törléséhez a jogosult engedélye volna szükséges, mely azonban — mivel a jogosul t gazdálkodó szervezet már megszűnt — már nem szerezhető be. Ez a probléma a jövő ben vélhetően már nem fordul el ő , mert a jelen Javaslat egyértelműem előírja a felszámolónak, hogy a megszűnt gazdálkodó szervezetre vonatkozó bejegyzése k törlése érdekében járjon el . Az új szabályozás hatálybalépése előtt előállott ilyen helyzeteket pedig a Cstv . 83/C . §-a szerinti átmeneti rendelkezés kezeli . A Javaslat általánosabb jelleggel, tehát nemcsak ingatlan , hanem minden vagyontárgy esetében, valamint a jelzálogjog mellett egyéb más, közhitele s nyilvántartásokban fennmaradt jog vagy tény esetében is rendezi azt a helyzetet, ha a jogosult gazdálkodó szervezet már megsz űnt. A javaslat nem vonatkozik a megsz űnt gazdálkod ó szervezetet megillető tulajdonjogra, mert ilyen esetben a Ctv . szerinti vagyonrendezési eljárás folytatható le. A Javaslat a vagyontárgy tulajdonosának kérelmére induló sajátos nemperes eljárást vezet be , melynek eredményeképpen a tulajdonos részére egy olyan végzés áll rendelkezésre, melyne k

111

alapján már lehetséges a vagyontárgyat terhel ő jogot vagy tényt a nyilvántartásból töröltetni . A végzésben a gazdálkodó szervezet felszámolási eljárását lefolytató bíróság — a rendelkezésre álló okiratok alapján — megállapítja, hogy a nyilvántartásban szerepl ő jog vag y tény mást nem illet meg . Amennyiben már olyan régi ügyről van szó, hogy az okiratok nem szerezhet őek be, a bíróság a Cégközlönyön keresztül felhívja az esetleges jogosultakat az igényük bejelentésére . Ha ilyen bejelentés nem érkezik vagy a fennálló jogosultság, érdekeltség nem nyer bizonyítást, a bíróság kiadja a törléshez szükséges végzést .

66. §-hoz A Kormány és az igazságügyért felel ős miniszter részére ad felhatalmazás végrehajtás i jogszabályok kiacrására, részletesen megadva a végrehajtási jogszabály szabályozási köreit .

67. §-hoz 1-2. pont: a Cstv . 7. § (5) bekezdésében és 9 . § (4) bekezdésében el kell hagyni a hitelez ői csődeljárás kezdeményezési eljárásra utaló hivatkozásokat, tekintettel arra, hogy a módosítás következtében a hitelez ő már nem kezdeményezhet cs ődeljárást. 3-4 . pont: a Cstv. 10. § (1) bekezdésében és 13 . § (1) bekezdésében szóhasználat i pontosítások . 5. pont: a Cstv. 13 . § (2) bekezdésében az adós vezet őjének bírságolásakor a bírság als ó határának meghatározása, és a kötelez ő bírságolás bevezetése, tekintettel arra, hogy a hitelezők érdekeit sérti, ha az adós vezetője nem működik együtt a bíróság által kirendel t vagyonfelügyel ővel. 6. pont : a Cstv . 13 . § (3) bekezdésében az eredeti állapot helyreállítását célzó eljáráso k kezdeményezésére vagy megindítására is célszerű feljogosítani a vagyonfelügyel őt. 7-8. pont: a Cstv. 15 . § (3) bekezdésében, 39 . § (5) bekezdésében, a hitelez ői képviselővel, annak jogosítványaival összefüggő kiegészítések . 9. pont: a Cstv . 18. (8) bekezdésében szövegpontosítás, az igenl ő szavazatok többsége kell a fizetési haladék meghosszabbításához . 10. pont: a Cstv . 18. § (8) bekezdésének módosításával a fizetési haladékot 180 nap helyet t 240 napos időtartamra lehetséges meghosszabbítani, mert a tapasztalatok szerint a 180 na p nem volt elegend ő az egyezség előkészítéséhez, különösen akkor, ha nagyszámú hitelez ő vesz részt az eljárásban. 11-12. pont: a Cstv. 18 . § (12) és (14) bekezdésében szövegpontosítás szükséges, a fizetés i haladék meghosszabbításáról szóló végzés közzétételéről van szó. 13 . pont: a Cstv. 19. § (1) bekezdésében indokolt az egyezség id őtartamát is belefoglalni a csődegyezség szövegébe .

112

14. pont: a Cstv . 25 . § (1) bekezdésében utalni kell arra, hogy a végzést a bíróság hivatalból hozza meg. 15. pont: a Cstv . 27/B. § (8) bekezdésében szövegpontosítás szükséges, tekintettel arra, hog y nem ez a törvény határozza meg a felszámolói és vagyonfelügyel ő i szakképzettséget. 16. pont: a Cstv . 28. § (1) bekezdésében arra kell utalni, hogy a végzésnek csak a kivonatá t kell közzétenni a Cégközlönyben . A jelenlegi gyakorlatot követi a módosítás . 17. pont: a Cstv. 3 . §-ában az ún . függő követelés fogalmának új alpontba történő helyezésére tekintettel változtatja a hivatkozásokat a Cstv . 28. §-ában, 49/D . §-ában, 58 . §-ában, 60 . § ában. 18. pont a Cstv. 38 . § (4) bekezdésében szövegpontosítás a felszámoló eljárására vonatkozóan . 19. pont: a Cstv. 39. § (4) bekezdésében szövegezési pontosítás szükséges abban a tekintetben , hogy a felszámoló miről köteles a hitelezői választmányt (hitelezői képviselőt) tájékoztatni. 20. pont: a Cstv . 38. § (3) bekezdésében egyértelművé kell tenni, hogy a felszámolás kezd ő időpontjától kezdve az adós ellen pénzkövetelést csak a felszámolási eljárásban lehet érvényesíteni . 21. pont : a Cstv. 40. § (5) bekezdésében a hitelez ői képviselővel, annak jogosítványaival összefüggő pontosítás. 22. pont: a Cstv . 44. § (2) bekezdésében a felszámolási eljárásban az egyezséget jóváhagy ó végzés jogerőre emelkedésének napjával kell a zárómérleget elkészíteni . 23. pont: a Cstv. 45/A. §-ában a felszámolás során megtérült követelésekre vonatkozó utalás t is be kell illesztetni . 24. pont: a Cstv. 46 . §-ában az ún . függő követelés fogalmának új alpontba történő helyezésére tekintettel változtatja a hivatkozásokat. 25. pont: a Cstv. 46. § (7) bekezdésében egyértelm űvé kell tenni, hogy a felszámolás i eljárásban a hitelezők által fizetendő regisztrációs díjat a követelés t őkeösszege alapján kel l kiszámítani . 26. pont: a Cstv. 48 . § (3) bekezdése kimondja, hogy a felszámoló az engedély nélkül má s célra hasznosított termőföld eredeti céljára történő helyreállításáról is köteles gondoskodni . 27. pont: a Cstv . 48. § (5) bekezdésének módosítása összefügg a 26 . ponttal, a hatóság i kötelezés jogalapját teremti meg a term őföldvédelmi törvénnyel összhangban . 28. pont: a Cstv . 49/A. §-ában a felszámolás során történ ő értékesítéskor a pályázatnak tartalmaznia kell az ajánlati biztosítékot is . 29-30. pont: a Cstv. 49/D. § (1)-(2) bekezdésében a zálogjoggal biztosított követelése k fogalmát pontosítja .

113



31. pont: a Cstv. 49/D. § (2) bekezdésében a zálogtárgy értékesítéséb ől származó vételárból a felszámolót az eddig 4 % helyett 3 .% illeti meg, azaz a vételár 2 %-át kell befizetnie a Fővárosi Gazdasági Hivatal azon számlájára, ahonnan az egyszer űsített felszámolásokban a felszámolók díjának kiegészítését kell kifizetni . A módosítás indoka, hogy rendkívüli módo n megnőtt azoknak a fizetésképtelenségi eljárásoknak a száma, amelyekben az adó s vagyonhiányos, nincs elegendő fedezet a felszámolási költségekre . 32. pont: a Cstv. 50 . § (2) bekezdésében szövegpontosítás szükséges : a felszámolás kezdő időpontjától számítva kell évente elkészíteni a közbens ő mérleget . 33. pont: a Cstv. 54. §-ában a cs ődvagyonra vonatkozó hivatkozást pontosítani kell . 34. pont: a Cstv. 56. § (4) bekezdésében az egyszer űsített felszámolásra történ ő hivatkozást • pontosítani kell . 35. pont: a Cstv. 57 . § (2) bekezdés e) pontjában a felszámolási költségek között indokol t nevesíteni az adós a hatósági eljárások során terhelő költségeket is . 36. pont: a Cstv . 57. § (1) és (6) bekezdésében – az id őközi jogszabályi változásokna k megfelelően – a „társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások” a helyes kifejezés . 37. pont: a Cstv. 58. § (5) bekezdésében a függő követelések rendezésére irányuló eljárá s során a többi hitelez ő nek az igénybejelentésre nyitva álló határidőt indokolt 15 munkanap helyett 30 napra megállapítani. 38. pont: a Cstv . 58. § (5) bekezdés kiegészítése azért szükséges, mert elvileg el őfordulhat, hogy a függ ő követelések rendezésére irányuló eljárás során az adós tulajdonosai részére i s marad a tartalékba helyezett vagyonból . 39. pont: a Cstv. 59. § (4) bekezdésében a F ővárosi Bíróságnál vezetett díjkiegészít ő számláról akkor lehet a felszámoló részére kifizetni a díjkülönbözetet, ha a felszámoló a korábban esedékessé vált befizetési kötelezettségeit is teljesítette . 40. pont: a Cstv . 60. §-ában a gazdasági társaságokról szóló törvényre vonatkozó hivatkozá s pontosítása. 41. pont: a Cstv . 65 . §-ában a jogszabályi hivatkozás kerül pontosításra, figyelembe véve a csődeljárási változtatásokat is . 42. pont: a nemzeti vagyonról szóló új törvénnyel, és a Cstv . IV. fejezetének módosításával összhangban a Cstv. IV. fejezetében a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt gazdálkodó szervezet” fogalma „stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezet"-re változik . 43. pont: a Cstv . 68 . § (1) bekezdését ki kell egészíteni a lakosság közműszolgáltatással val ó ellátása szempontjából stratégiai jelent őségű vállalkozásokkal is. 44-45 . pont: a Cstv. 80. § (1) bekezdésében az államot, továbbá a kisebbségi önkormányzato t és az önkormányzati társulást is nevesíteni kell .

114

68. §-hoz

Hatályon kívül helyez ő rendelkezések, pl . a hitelező nem indíthat az adós ellen cs ődeljárást, hiszen az az adós beleegyezése és együttm űködése nélkül az eddigi tapasztalatok szerint inkább visszaélésekre vezetett . A Cstv . 63 . § (3)-(4) bekezdés szövege a 33/A . §-ba került át, ezért helyezhető hatályon kívül Néhány elavult vagy már okafogyottá vált rendelkezés is hatályon kívül helyezésre kerül . A lakásszövetkezetek felszámolására vonatkozó szabályokat a lakásszövetkezetekr ől szóló törvény tartalmazza . A párhuzamos, és egymástól értelemzavaró módon eltér ő szabályozás felesleges, ezért a Cstv . 64.§-a hatályon kívül helyezésre kerül .

69. §-hoz Az illetéktörvény módosításban a szerz ődésmintát alkalmazó gazdasági társaság és egyéni cé g bejegyzésekor kedvez őbb lesz a tételes illeték . A 69 . § ezenkívül megállapítja a korábban jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezetek vagyontárgyaira vonatkozóan a közhiteles nyilvántartásokban még szerepl ő jogok, tények törlésére vonatkozó bírósági nemperes eljárás illetékét .

70. §-hoz Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosítása annak érdekében szükséges, hogy min d a felszámoló, mind a hitelező a Cstv. 40. §-a szerinti, a fedezetelvonó ügyleteket megtámadó perekben kérhesse az ingatlan nyilvántartásból a bejegyzés törlését és az eredeti állapo t helyreállítását is . Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény új 73/B . §-a a felszámolók szervezete k TAKARNET hozzáférését biztosítja, hasonlóan, mint a bírósági végrehajtókét .

71. §-hoz A Javaslat megszünteti a csődtörvény és a lakásszövetkezeti törvény közötti koherenciaproblémát, és egyértelművé teszi, hogy a lakásszövetkezetek megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kielégítését követ ő en fennmaradó vagyon kerül a tagok és nem tag tulajdonosok közös tulajdonába (érdekeltségük arányában )

5. A gazdasági társaságokról szóló 2006 . évi IV. törvény módosítása

115

72. §-ho z A Gt. 2. §-ának módosítása megteremti a jogszabályi alapját annak, hogy közérdekb ől vagy hitelezővédelmi okokból kormányrendelet is kimondhatja bizonyos gazdaság i tevékenységekre, hogy azok csak meghatározott gazdasági társasági formában végezhet ők.

73.§hoz A Gt. 5. §-ának módosítása – összhangban 23 . §-ának új rendelkezéseivel – a cégbíróság által törvényességi felügyeleti jogkörben megszüntetett, ún . fantomcégek vezetőire vonatkozó tilalmat kiterjeszti azokra is, akik a fantomcég kizárólagos vagy többségi részesedésse l rendelkező tagjai voltak a megszüntetési eljárás id őszaka alatt. A tilalom továbbá arra i s kiterjedne, hogy ezek a személyek 5 évig nem alapíthatnak vagy nem szerezhetne k részesedést olyan gazdasági társaságokban, ahol ők lennének a kizárólagos vagy többség i tulajdonosok. A módosítás továbbá nemcsak a felszámolási eljárásban ki nem elégített tartozások miatt , hanem a cégeljárási törvény szerint megszüntetett azon vállalkozások vezet őire és kizárólagos vagy többségi tulajdonosaira is tilalmat mond ki, amely személyek helytállási kötelezettségé t a hitelezői tartozásokért a bíróság jogerő sen megállapította, és ennek alapján nem tettek eleget a fizetési kötelezettségeiknek. A tilalom az egyszemélyes társaságalapításra, illetve gazdaság i társaságokban kizárólagos, közvetlen vagy közvetett többségi részesedés megszerzésér e egyaránt vonatkozik, és annak hatálya már a végrehajtási eljárás alatt is beáll, tekintettel arra , hogy az említett személyek a fizetési kötelezettségüket megállapító bírósági határozatban foglaltakat esedékességükkor nem teljesítették . A most hatályos szabályozás csak a vezet ői tisztségviselésre vonatkozóan mondott ki tilalmat . A gazdaságban tapasztalt visszaélések, a hitelezők megkárosításával járó cselekmények és az ún . cégtemetők azonban ezt a szigorítást indokolttá teszik, mert csak így biztosítható a tisztességes vállalkozók védelme, és így előzhető meg, hogy a sorozatos visszaélések a közterhek beszedését akadályozzák . A módosítás folytán nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságokban, ahol egyedül i vagy többségi tulajdonos lenne az a személy sem, aki a Gt . 104 . §-a (1) bekezdésében foglalt helytállási kötelezettségét nem teljesítette . A tilalom a végrehajtási eljárás id őtartama és az azt követ ő 5 év. A tilalom azért indokolt, mivel számtalan esetben a tulajdonosok csalárd módon úgy bújnak ki a helytállás i kötelezettség alól, hogy elidegenítik a társasági részesedésüket, kötelezettségüket nem teljesítik, majd új társaságot alapítanak . A Javaslat az egységes alkalmazhatóság érdekében meghatározza azt is, hogy a végrehajtás i eljárás mikor min ősül eredménytelennek a § vonatkozásában, méghozzá a felszámolás i eljárásban a Cstv . 27. §-a (2) bekezdése c) pontja vonatkozásában kialakult bíróság i gyakorlatot – kiemelten a 2/1999. Polgári jogegységi határozatot – alapul véve, melyne k alapján eredménytelen végrehajtásnak minősül az a végrehajtási eljárás, amely az adós lefoglalható vagyona hiányában szünetel . Az adós megszűnt bankszámlája elle n kezdeményezett sikertelen beszedési megbízás azonban a végrehajtás eredménytelenségéne k igazolására nem elegend ő . Megszűnt bankszámla esetén a hitelez ő nek a végrehajtást az adó s egyéb vagyontárgyaira is meg kell kísérelnie, s annak eredménytelenségét a végrehajtásr a

116

vonatkozó szabályok szerint igazolnia. Az eredménytelen végrehajtásról a cégbíróságot a bírósági végrehajtó értesíti .

74. §-hoz A Gt. 11 . §-ának kiegészítése értelmében az ügyvédeknek a jövőben a társasági szerz ődés elkészítése vagy ellenjegyzése során kötelezően el kell végezniük az ügyvédekr ől szóló törvény 27/B . §-a szerinti azonosítást, annak érdekében, hogy már a társaságalapítás ezen legkorábbi szakaszában ellenőrizhető legyen az alapítók személyazonossága, elősegítve ezze l a kés őbbi visszaélések megel őzését. A Gt. 11 . (4) bekezdésének módosítása jogtechnikai jelleg ű, a Gt. 5 . § módosítása folytán szükséges, tekintve, hogy a Ctv . rövidítése az 5. §-ban történik .

75. §-hoz A Gt. 12. §-ában a hitelezők védelme érdekében szükséges, hogy a társaságok tagjai könnyebben azonosíthatóak legyenek, ezért a módosítás előírja, hogy a társasági szerződés a továbbiakban tartalmazza a tagok természetes személyazonosító adatait is . A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX . Törvény 4 . §-ának (4) bekezdése meghatározza, hogy természete s személyazonosító adat a polgár a) családi és utóneve, születési családi és utóneve, b) születési helye , c) születési ideje és d) anyja születési családi és utóneve. A Gt. 12. § (2) bekezdésének módosítása összefügg a Ctv . 24. § (1) bekezdés e) pontja új rendelkezésével, amely szerint a jöv őben a cégjegyzék tartalmazza a cég főtevékenységét , valamint további tevékenységi köreit, azok statisztikai nómenklatúra szerinti megjelölésével , amely megteremti annak lehet őségét, hogy a társaságok tevékenységére vonatkozó , cégjegyzékben szerepl ő adatok naprakészek legyenek, ezzel el ősegítve az üzletfelek , hatóságok megfelelő információhoz jutását. Annak érdekben azonban, hogy a cégjegyzék kibővült adattartalma ne járjon felesleges adminisztratív tehernövekedéssel a társaságo k számára, a Gt . 12 . §-a (2) bekezdése módosítása folytán a jöv őben a tevékenységi körö k változása nem igényli a társasági szerz ődés módosítását, így azt nem kell bejelenteni a cégbíróságnak, a megváltozott tevékenységi körökre vonatkozó adatokat – immár a statisztikai nómenklatúra szerinti besorolással – az adóhatóság elektronikus úton továbbítja a cégbíróság részére.

76. §-hoz A Gt. 23. §-ának módosítása 3-ról 5 évre emeli a cégbíróság által törvényességi felügyeleti jogkörben megszüntetett, ún . fantomcégek vezetőire vonatkozó tilalmat. Ezek a személyek 5 évig nem lehetnek más gazdasági társaságban vezet ő tisztségvisel ő k. A jelen módosítás nemcsak az eltiltás időtartamát növeli meg, hanem a tilalmat kiterjeszti azokra is, akik a

117

fantomcég kizárólagos vagy többségi részesedéssel rendelkező tagjai voltak a megszüntetési eljárás időszaka alatt . A Gt. 23 . §-ának módosítása ezen kívül nemcsak a felszámolási eljárásban ki nem elégített tartozások miatt, hanem a cégeljárásról szóló törvény szerint megszüntetett azo n vállalkozások vezet ő ire és kizárólagos vagy többségi tulajdonosaira is tilalmat mond ki , amely személyek helytállási kötelezettségét a hitelezői tartozásokért a bíróság joger ősen megállapította, és ennek alapján nem tettek eleget a fizetési kötelezettségeiknek . A tilalom hatálya már a végrehajtási eljárás alatt is beáll, tekintettel arra, hogy az említett személyek a fizetési kötelezettségüket megállapító bírósági határozatban foglaltakat esedékességükko r nem teljesítették . A gazdaságban tapasztalt visszaélések, a hitelez ők megkárosításával járó cselekmények és az ún . cégtemetők azonban ezt a szigorítást indokolttá teszik, mert csak íg y biztosítható a tisztességes vállalkozók védelme, és így el őzhető meg, hogy a sorozato s visszaélések a közterhek beszedését akadályozzák . A módosítás továbbá új kizáró okot állapít meg, a továbbiakban nem lehet vezet ő tisztségviselő, akivel szemben törvényességi felügyeleti eljárás során jogerősen pénzbírságo t szabtak ki, és a jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette . A tilalom a végrehajtási eljárás időtartama és az azt követő 5 év. Az említett szigorítás azért indokolt, mert a gyakorlati tapasztalatok alapján a kiszabott bírsá g nem rendelkezik visszatartó erővel a jogszabályi kötelezettségek megszegése esetén . A módosítás folytán nem lehet vezető tisztségviselő, a személy sem, aki a Gt . 104 . §-a (1 ) bekezdésében foglalt helytállási kötelezettségét nem teljesítette . A tilalom a végrehajtási eljárás időtartama és az azt követő 5 év. A tilalom azért indokolt, mivel számtalan esetben a tulajdonosok csalárd módon úgy bújnak ki a helytállási kötelezettség alól, hogy elidegenítik a társasági részesedésüket, kötelezettségüket nem teljesítik, majd új társaságot alapítanak . A Javaslat az egységes alkalmazhatóság érdekében meghatározza azt is, hogy a végrehajtás i eljárás mikor min ősül eredménytelennek a § vonatkozásában, méghozzá a felszámolás i eljárásban a Cstv . 27. §-a (2) bekezdése c) pontja vonatkozásában kialakult bíróság i gyakorlatot – kiemelten a 2/1999 . Polgári jogegységi határozatot – alapul véve, melyne k alapján eredménytelen végrehajtásnak min ősül az a végrehajtási eljárás, amely az adós lefoglalható vagyona hiányában szünetel . Az adós megszűnt bankszámlája elle n kezdeményezett sikertelen beszedési megbízás azonban a végrehajtás eredménytelenségének igazolására nem elegendő . Megszűnt bankszámla esetén a hitelez őnek a végrehajtást az adó s egyéb vagyontárgyaira is meg kell kísérelnie, s annak eredménytelenségét a végrehajtásr a vonatkozó szabályok szerint igazolnia . A cégbíróság eltiltó végzése elleni fellebbezés a Ctv-ben biztosított, így a vezet ő tisztségviselő igazolhatja, hogy neki fel nem róható okból következett be az eltiltásra okot ad ó körülmény .

77. §-hoz A Gt. 30 . §-ának módosítása szerint külön törvény alapján a vezető tisztségviselők helytállás i kötelezettsége a társaság tartozásaiért akkor is fennállhat, ha a társasági vagyon hiányában a

118

bíróság nem vizsgálja külön a fizetésképtelenséget, hanem egyszer űsített eljárásban szünteti meg jogutód nélkül a társaságot .

78. §-hoz A Gt. 32. §-a (3) bekezdésének kiegészítésével a cégvezet őre is alkalmazni kell a Gt. 5. §-a, 23. §-a, 25 . §-a, 27 . §-a és 30. § (3) bekezdése szerinti szabályokat, tekintettel a hitelezővédelmi érdekekre, és arra, hogy az ügyvezetőre vonatkozó szigorításokat ne lehesse n kikerülni cégvezetői megbízatással . Tekintettel azonban arra, hogy a cégvezető a társasá g munkavállalója, a cégbíróság eltiltó végzése elleni fellebbezés biztosított, így a cégvezet ő igazolhatja, hogy neki fel nem róható okból következett be az eltiltásra okot adó körülmény .

79. §-hoz A Gt. 41 . §-a (2) bekezdése bővíti azon esetek körét, amikor külön törvény kötelez ővé teheti könyvvizsgáló választását a társaságnál.

80. §-hoz A Gt. 50. §-a (1) bekezdése kiegészítésre kerül az üzletrész, részvény rosszhiszem ű, azaz a hitelezőket károsító átruházása esetére történő utalással, tekintettel arra, hogy a cs ődtörvény ezekben az esetekben lehet ővé teszi a volt tag (részvényes) felelősségének megállapítását a korlátozott tagi (részvényesi) felelősségüket meghaladóan is . A Gt . 50. § (2) bekezdés e szerinti példálódzó felsorolást is ki kell egészíteni a hitelez ők érdekeit sért ő egyéb , vagyonvesztést eredményező tevékenységekre való utalással .

81. §-hoz A Gt. 54. §-a (2) bekezdésének kiegészítése a cs ődtörvény 63 . §-ával való összhang érdekében szükséges.

82. § -hoz A Gt. 56 . §-a (3) bekezdés c) pontjának kiegészítése indokolt annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az uralkodó tag ne csak a már bekövetkezett fizetésképtelenség, hanem már a fenyegető fizetésképtelenség esetén is részt vegyen az ellenőrzött tag reorganizációjában, az uralmi szerződés rendelkezései szerint . Ez elkerülheti a csődhelyzetet, illetve el ősegítheti az uralkodó tag részvételét a cs ődegyezség el őmozdításában .

83. §-hoz A Gt. 76. § (3) bekezdés módosítása további feltételhez köti a hitelezői követelések erejéi g történő biztosítéknyújtási kötelezettség alóli mentesülést, és el őírja, hogy ha valamely jogel őd társaság az átalakulásról szóló döntés meghozatalakor köztartozással rendelkezik, a társasá g

119

az átalakulásról szóló döntés első közzétételét megelőzően keletkezett és le nem járt követelések erejéig köteles biztosítékot nyújtani . Az el őírás az átalakulás valamennyi módjára vonatkozik. A módosítás megállapítja továbbá a biztosítéknyújtási kötelezettség megtagadásána k jogkövetkezményeit, így a biztosítéknyújtás megtagadása, vagy nem megfelel ő mértékű biztosíték nyújtása esetében az átalakulás nem jegyezhet ő be.

84. §-hoz A Gt. 85 . §-ának módosítása a gazdasági társaságok szétválásakor (különválás, vagy kiválás ) a jogel őd tagok felel ősségének pontosítását tartalmazza . A főszabály továbbra is az, hogy a szétválási szerződésben nevesített követelést elsősorban azzal a jogutóddal szemben kell érvényesíteni, amelyhez az adott kötelezettséget a szétválási szerz ődés a vagyonmegosztá s folytán telepítette . Ha viszont ezt a kötelezettségét a jogutód a követelés esedékességekor ne m teljesíti, valamennyi jogutód felel őssége egyetemlegessé válik . A szigorítás azért indokolt , mert a szétválások során gyakran tapasztalható az, hogy a kötelezettségeket a szétválás i szerződésben ahhoz a társasághoz telepítették, aki annak teljesítésére nem képes .

85. §-hoz A Gt. 114 . §-ának módosítása a számviteli törvénnyel való összhangot célozza, a devizába n történő könyvvezetést alkalmazó társaságok tekintetében . A Ctv. 24. §-a (3) bekezdésének a társaságok jegyzett tőkéjére vonatkozó rendelkezései, továbbá a számvitelr ől szóló 2000 . évi C. törvény (a továbbiakban : Sztv.) 20. §-a (4) bekezdése jelenleg nem állnak összhangban a Gt . 114. §-a (4) bekezdése azon el őírásával, mely szerint a törzsbetétnek forintba n kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie . Azon társaság ugyanis , amely az Sztv . alapján könyveit devizában vezeti, ezen követelménynek nem, vagy neheze n tud eleget tenni . A módosítás célja ezen ellentmondás feloldása, továbbá annak egyértelm űv é tétele, hogy mely esetekben kell alkalmazni a Gt . törzsbetétre vonatozó rendelkezéseit .

86. §-hoz Gt. 122 . §-a módosításának célja a korlátolt felel ősségű társaságok tulajdonosi szerkezeténe k átláthatóbbá tétele, továbbá annak megakadályozása, hogy egyes tulajdonosok a közö s tulajdonú üzletrész résztulajdonosaként kerüljék ki azt, hogy a cégjegyzékben feltüntetésr e kerüljenek adataik, tekintettel arra, hogy a Gt . rendelkezései alapján a közös üzletrész egy üzletrésznek min ősül, tagjai a társasággal szemben egy tagnak min ősülnek, és a közö s képviselőn keresztül gyakorolják tagsági jogaikat . Ily módon akár az egyébként többség i befolyással rendelkező tag is elkerülheti azt, hogy adatai a cégjegyzékben szerepeljenek, íg y megnehezítve a hitelezők dolgát . A három hónapos határidő az üzletrész megszüntetésére elegendő ahhoz, hogy a résztulajdonosok egymás között rendezhessék a tulajdoni kérdéseket . A kötelez ő törzsbetét minimumnál kevesebb résztulajdonnal rendelkez ők sem kerülnek mindenképpen hátrányba, hiszen az üzletrész felosztása történhet úgy is, hogy a volt többségi tulajdonos biztosítja a szükséges törzsbetét összeget a felosztás során a törvényi minimum eléréséhez .

120

87. §-hoz A Gt. 123 . § (1) bekezdésének módosítása a tag cégjegyzékbe történ ő bejegyzéséhez köti az üzletrész átruházására irányuló szerződés létrejöttét. A rendelkezés kapcsolódik a Gt . új 126/A. §-ához.

88. §-hoz A Gt. új 126/A. §-a következtében a jöv őben a cégbíróság kizárólag megfelel ő biztosíté k nyújtása esetében ad helyt a kérelemnek és jegyzi be a cégjegyzékbe a tag személyébe n bekövetkezett változást. A biztosíték nyújtására vonatkozó szabályozás követi az átalakulás é s a tőkeleszállítás során alkalmazott rendelkezéseket . A szigorítás a'tartozásokat felhalmozott társaságok hajléktalan és külföldi személyek, illetv e „cégtemetők” részére történő átruházása gyakorlatának kiüresítését célozza, tekintve, hogy a z átruházás a jövőben kizárólag a hitelez ők számára történő megfelel ő biztosíték nyújtás a esetében lehetséges, így nem éri majd meg az üzletrész átruházásával kikerülni a felhalmozot t tartozások megfizetését.

89. §-hoz A módosítás rövidíti a vagyonrendezési eljárás kezdeményezésére vonatkozó határid őt, amikor jogutód nélkül megszűnt a társaság valamely tagja. A Gt. 128 . (2) bekezdése továbbá új rendelkezéssel egészül ki . A gyakorlatban ugyanis problémát jelent, ha magyarországi társaságban olyan üzletrész van, amelynek a tulajdonosa a külföldi székhelyű, külföldön jogutód nélkül megszűnt tag. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi magánjogi szabályok szerint a külföldi bíróságnak van joghatósága a jogi személ y megszüntetésére irányuló eljárások lefolytatására, az így megszüntetett tag esetébe n Magyarországon nincs helye vagyonrendezési eljárásnak sem, hiszen az összefügg a külföldön, külföldi bíróság által lefolytatott végelszámolással, felszámolással vagy egyé b megszüntetési eljárásokkal . Ebben az esetben a társaság a Cégközlönyben közleményt tes z közzé, és akkor vonja be az üzletrészt, ha arra nem tartottak igényt .

90. §-hoz A Gt . 159. §-ának módosítása egyértelművé teszi, hogy a Gt . 114 . §-a (4) bekezdése törzsbetétre vonatkozó rendelkezéseket a törzst őke leszállítása esetében is alkalmazni kell .

91. §-hoz A Gt. 162. §-ának módosítása pontosítja a korlátolt felel ősségű társaság tőkeleszállítására vonatkozó rendelkezéseket, kapcsolódva a 163. § módosításához .

92. §-hoz

121

Az új szabályozás egyértelm űvé teszi, hogy bár a korlátolt felel ősségű társaságnak hitelezővédelmi okokból a Gt . 163. §-a (2) bekezdésében meghatározott esetekben i s szükséges a törzst őke leszállításáról közvetlen közleményt közzétennie a Cégközlönyben , azonban nem szükséges a közleménynek hitelezői felhívást tartalmaznia, mivel ha a törzstőke leszállítása a Gt . 163 . §-a (2) bekezdésében foglalt okokból történik, a társaság nem nyúj t biztosítékot. A módosítás pontosan meghatározza továbbá azt, hogy veszteségrendezés esetén mikor – kizárólag a Gt . 143 . §-a (2) bekezdésében meghatározott mérték ű veszteség esetén – nem köteles a társaság biztosítéknyújtása.

93. §-hoz A Gt. 202 . §-a (1) bekezdéséb ől elhagyásra kerül az a rendelkezés, amely szerin t részvénykönyv vezetésére közjegyz őnek, jogtanácsosnak is adható megbízás . Ennek oka, hogy ez a piaci tevékenység nincs összhangban a közjegyz őknek az állami igazságszolgáltatás területén betöltött szerepével, a jogtanácsos pedig munkaviszony keretében egyébként i s végezhet részvénykönyv-vezetési feladatot . A Gt . 202. § új (12) bekezdése meghatározza a társaságnak a részvénykönyvbe történ ő betekintés biztosításával összefüggő kötelezettségeit. A hatályos szabályozás ne m rendelkezik arról, hogy a részvénykönyv megtekintését hol kell biztosítani, illetőleg miko r kell betekintés céljából rendelkezésre állva tartani, ez pedig korlátozza a hitelez ő k betekintési jogát. A módosítás ezért el ő írja, hogy a részvénykönyvet munkaidőben folyamatosan elérhetővé kell tenni a részvénykönyv-vezető székhelyén vagy központi ügyintézéséne k helyén, amennyiben az külföldön található a társaság székhelyén vagy magyarország i központi ügyintézésének helyén .

94-95. §-hoz A Gt. 271 . §-ának módosítása pontosítja a részvénytársaság alaptőke leszállítására vonatkoz ó rendelkezéseket . A módosítás továbbá a jogszabályi hivatkozás pontosítását szolgálja a Gt . 273 . §-ában. Egyértelművé teszi, hogy a részvénytársaságnak hitelezővédelmi okokból a Gt . 272 . §-a (1 ) bekezdésében meghatározott esetekben is szükséges az alapt ő ke leszállításról közvetle n közleményt közzétennie a Cégközlönyben, azonban nem szükséges a közleménynek hitelez ői felhívást tartalmaznia, mivel ha az alapt őke leszállítása a Gt . 272. §-a (1) bekezdésében foglalt okokból történik, a társaság nem nyújt biztosítékot .

96. §-ho z A Gt. részvénykönyvvel kapcsolatos egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése az OECD ajánlásoknak való megfelelés érdekében indokolt, azonban nyilvánosan m űködő részvénytársaság esetében szükséges biztosítani a részvényesek azon jogát, hogy amennyibe n befektetési célból vásároltak értékpapírokat, és nem kívánnak a társaságban tagsági jogoka t gyakorolni, nyilatkozhassanak úgy, hogy nem kívánnak a részvénykönyvben szerepelni . Ehhez tartozik, hogy a Tpt . 149 . §-a (2) bekezdése alapján a Pénzügyi Szervezetek Állam i

122

Felügyelete határozatával elrendelt tulajdonosi megfeleltetés esetén az értékpapírszámla vezető átadja a központi értéktárnak azoknak az értékpapírszámla-tulajdonosoknak a z azonosító adatait és értékpapírjaik darabszámát, akik a tulajdonosi megfeleltetést elrendel ő felügyeleti határozatban meghatározott id őpontban, az ott meghatározott dematerializál t értékpapírral rendelkeznek, így a hatóság számára adott időpillanatban részvénnyel rendelkez ő személyek adatai megismerhetők.

97. §-hoz A 2007/36/EK irányelv 7 . cikke (2) bekezdése rendelkezése alapján a tagállamokna k biztosítaniuk kell, hogy minden társaságra egységes fordulónap vonatkozzon, amel y legfeljebb harminc nappal előzheti meg azt a közgyűlést, amelyre vonatkozik. A fordulónap az a nap, amely napon a részvényesek tulajdonában lévő részvények alapján megállapítják a részvényeseknek a közgy ű lésen való részvételi és részxrényeikhez kapcsolódó szavazati jogát . Az irányelv rendelkezése alapján tehát az a részvényes vehet részt a közgy űlésen, aki meghatározott, egységes fordulónapon a részvény tulajdonosa volt . A módosítás célja, hogy az irányélv rendelkezéseinek megfelel ően, továbbá az egységes jogalkalmazás érdekébe n egyértelm űvé tegye, hogy az egységes „fordulónap” a közgy ű lés kezdő napját megel őző második munkanapon 18 óra . Ez az időpont az értékpapír számlavezetők szokásos napi zárásának időpontja.

98. §-hoz A Gt. új 336D . §-a a szükséges átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.

99. §-hoz A Gt. részvénykönyvvel kapcsolatos egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése a z OECD ajánlásoknak való megfelelés érdekében indokolt . A 2007 . évi LXI. törvény 28 . § (8) bekezdése hatályon kívül helyezhető , tekintettel arra, hog y a Kormány 2011 tavaszán már hozott döntéseket a vállalkozók adminisztratív terheine k csökkentésére, az ezzel összefügg ő jogalkotás részben megvalósult, részben folyamatban van. Ami pedig a cégalapítás további könnyítését illeti, azt csak olyan részletszabályok mellet t lehet megvalósítani, ami a visszaéléseknek nem ad lehet őséget. A közjegyzőkről szóló törvény 1 . §-ának (5) bekezdése a Gt . rendelkezéseivel való összhan g megteremtése érdekében került hatályon kívül helyezésre .

6. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006 . évi V. törvény módosítás a 100. §-hoz

123

A Ctv. 3 . (5) bekezdés beiktatásával a Ctv. egyértelműen rögzíti, hogy a cégnévben a z állami, nemzeti jelző használatára csak akkor kerülhet sor, ha a cégben az állam közvetlenü l vagy szervezeti útján többségi befolyással rendelkezik vagy a cég tartós állami tulajdonban áll . A cégkizárólagosság elve biztosítja, hogy az azonos, vagy összetéveszthet ő elnevezéssel bíró cégek ne kerülhessenek be a cégjegyzékbe és ne vehessenek részt a forgalomban . A Cégtörvény azonban kizárólag a cégek vonatkozásában követelte meg a cégkizárólagosságot , a cégnév különbözőségét a bejegyzett cégek és lefoglalt cégnevek tekintetében kell vizsgálni , tehát ezek a cégek a jogszabályoknak megfelelően használják – megtévesztő – cégnevüket . A módosítás annak megakadályozására irányul, hogy bizonyos cégnevek egyes állami szerve k elnevezésére hasonlítsanak, amely esetlegesen visszaélésekre ad lehet őséget . Indokolt tehát kiegészíteni a Cégtörvényt annyiban, hogy a cégek elnevezésének a közhatalmi é s közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől egyértelműen különböznie kell . 101. §-hoz Ctv. 5. §-ának módosítását az indokolja, hogy a kényszer-törlési eljárás bevezetésével (ld : 132 . §) szükségessé vált a cégnévben is feltüntetni az erre utaló toldatot.

102. §-hoz A Ctv. 7. § (2) bekezdés módosítását a következ ő indokolja: A Ctv . szerint a cégjegyzé k szükség szerint tartalmazza a cég telephelyét vagy fióktelepét . Szükséges egyértelműen meghatározni, pontosítani ennek tartalmát . A módosítás egyértelművé teszi, hogy amennyibe n egy cég rendelkezik telephellyel, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni . A cégeljárásban igazolni kell, hogy a székhely, fióktelep, telephely (a továbbiakban : székhely) céljára használt ingatlanra a cégnek érvényes jogcíme van. Jelenleg az ügyvédekrő l szóló 1998. évi XI . törvény 27/E . §-a alapján lehetőség van arra, hogy székhelyhasználat jogcímé t az ügyvéd ellenő rizze az ingatlan-nyilvántartás adataiból . A székhely-használatot igazol ó okiratot azonban nem kell a cégbíróság részére a kérelemmel egyidej űleg becsatolni. A módosítás ezt a hiányosságot pótolja. Ctv. 7. § (4) bekezdésében a módosítás a székhelyhasználat jogszerűségének ellenőrzését teremti meg . 103. §-hoz A Ctv: 9. § (3) bekezdésében az aláírási címpéldányhoz hasonlóan szükséges el őírni azt, hogy az ügyvéd által készített aláírás-minta elkészítése során kerüljön sor a személyazonossá g ellenőrzésére .

104. §-hoz A Ctv. 12 . § (5) bekezdésében indokolt rögzíteni, hogy amennyiben hatósági megkeresé s alapján kell céginformációt szolgáltatni, úgy az elektronikusan rendelkezésre álló cégiratokró l elsődlegesen elektronikus másolat kérhető .

124

105. §-hoz A Ctv. 15. § (1) bekezdésében a Javaslat egyértelm űsíti, hogy a céginformációs szolgálat által működtetett www.e-cegjegyzek .hu honlapon a hitelezők védelme érdekében szükséges adato k jelennek meg . A Ctv. 15. (2a) bekezdésében – a Ctv. 18 . § (9) bekezdésével összhangban – rögzítésr e kerül, hogy a céginformáció szolgáltatásból befolyt bevételt közvetlenül szolgáló kiadáso k fedezete a minisztérium számára biztosításra kerül .

106. §-hoz Ctv. 18. (9) bekezdés módosítása Ctv . 15. § (2a) bekezdéshez kapcsolódik .

107. §-hoz A Ctv. 20. § (3) bekezdés a szerz ődésminta eltörlésével kapcsolatos pontosítás .

107. §-hoz Ctv. 22/A. § a Gt. módosításhoz kapcsolódik : A Gt . 23 . §-a rögzíti a vezető i tisztségt ől val ó eltiltás szabályait. A vezető tisztségvisel ő (cégvezet ő ) nyilatkozik arról, hogy nem áll a Gt. 23. §-ában foglalt eltiltás hatálya alatt . Annak érdekében, hogy ne lehessen vezet ő tisztségviselő az, aki nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól vagy a bíróság jogerősen eltiltotta a vezető tisztség gyakorlásától, a törvény rögzíti, hogy a b űnügyi nyilvántartó szerv folyamatosan ellen őrzi a cégjegyzékbe bejegyzett vezet ő tisztségvisel őket.

109. §-hoz Ctv. 24 . §-ában cégjegyzék kib ővül a vezető tisztségviselők bizonyos természetes személyi azonosító adataival, illetve cégjegyzékszámával . Cég alapításakor a bejegyzési kérelemben fel kell tüntetni a cég főtevékenységét és tovább i tevékenységi köreit, TEAOR számmal . Ezeket az adatokat a cégbíróság továbbítja a NA V részére, így azt a cégnek ismételten nem kell bejelentenie . Amennyiben a cég főtevékenység e vagy tevékenységi körei változnak, úgy azt az állami adóhatóság elektronikus úton közli a cégbírósággal, a cégjegyzék pedig gépi úton egészül ki azzal.

110. §-hoz A Ctv. 26. § (1) bekezdés módosítása összefügg a kényszer-törlési eljárással (ld : 132 . §), ennek bevezetése miatt a cégjegyzék kiegészül az eljárással kapcsolatos adatokkal .

111. §-hoz

125

A Ctv. 27. §-ának módosítása a következőket célozza : Azon cégformák esetén, ahol a cégjegyzék nyilvántartja a tagokat, a 7 . §-hoz hasonlóan kiegészítésre kerülnek a természete s személyek személyazonosító adatai. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégr ől szóló 2009 . évi CXV . törvény 20 . § (7) bekezdése eltiltást fogalmaz meg egyéni cég alapítására vonatkozóan . Nem alapíthat egyéni céget az az egyéni vállalkozó, valamint nem lehet egyéni cég vezet ő tisztségviselője az a személy, akine k – mint a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet tagjának – felel ő sségét állapította meg a bíróság, és az ebben meghatározott fizetési kötelezettségeit nem teljesítette . A tilalo m hatálya a végrehajtási eljárás időtartama és az annak eredménytelenségétől számított öt év . A cégjegyzék nyilvántartja az eltiltásra vonatkozó adatokat.

112. §-hoz A Ctv . 30 . § (6) bekezdésében a módosítás rögzíti, hogy az állami adóhatóság a z adóregisztrációs eljárás lefolytatásának eredményérő l, valamint az adószámmal kapcsolato s bármilyen elektronikus értesítését, határozatát elektronikus aláírással és id őbélyegzővel kel l ellátnia. 113. §-hoz A Ctv. 31 . §-ában a módosítás külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdaság i társaság, valamint bizonyos körben a külföldi természetes személy vonatkozásában kötelezővé teszi a kézbesítési megbízott megjelölését .

114. §-hoz A Ctv. 32. § (1) bekezdésében szükséges annak egyértelmű meghatározása, hogy mind a z elsőfokú, mind a másodfokú cégeljárás elektronikus eljárás . Tekintettel arra, hogy az elektronikus eljárás során el őfordulhat, hogy a szerverek egymás t közti kommunikációjában hiba történik, az üzemzavar idejére szükséges az eljárá s felfüggesztése . 115. §-hoz Ctv. 34. § (2) bekezdése a következ ők miatt módosul : Kötelező cégbejegyzés esetén a bejegyzési kérelem el őterjesztésének határideje fő szabályként a létesítő okirat aláírásától , illetve elfogadásától számított harminc nap. Előfordul azonban, hogy a cég jogi képvisel őj e útján a Ctv. 34. § (1) bekezdésében foglalt határid őn belül nem küldi meg a kérelmet, mellyel sérül a cégnyilvántartás közhitelessége . A cégnyilvántartás közhitelessége els ődleges érdek, szükséges tehát nagyobb hangsúlyt helyezni a határid ő betartására . A pénzbírság kiszabásátó l a határid őn túl benyújtott kérelmek esetén a cégbíróság nem tekinthet el .

116. §-hoz

126

A Ctv. 36 . § (4a) bekezdése a következők miatt szükséges : Az adóregisztrációs eljárás gyor s és eredményes lefolytatásához szükséges, hogy az állami adóhatóság ismerje a cégjegyzékb e bejegyzett tag adóazonosító számát . Tekintettel azonban arra, hogy ez kizárólag a z adóhatóság közötti kommunikációt szolgálja, ezért a cégjegyzék nem egészül ki a tago k vonatkozásában az adóazonosító számmal . Ctv. 36. § (5) bekezdése a következők miatt módosul : A kormányzati portálon történ ő iratbeküldés nem került kiépítésre, az Ügyfélkapun történ ő iratbeküldés informatikai feltételeinek biztosítására 2009. december 11 . óta nem került sor . Tekintettel arra, hogy fonto s a cégiratok beküldésének rendjét egyértelm űen meghatározni, oly módon, hogy anna k technikai háttere biztosított legyen, szükséges ezért a kormányzati portálon történő – nem működőképes – iratbeküldési módot eltörölni . Ennek értelmében amennyiben a magánszemély rendelkezik elektronikus aláírással és a dokumentum elektronikus okiratként készült, úgy azt közvetlenül megküldheti a cégbíróságnak, ellenkez ő esetben jogi képviselő útján jogosult a cégirat beküldésére.

117. §-hoz Ctv. 48. §-ban az egyszerűsített cégeljárás felülvizsgálata szükségessé vált, a hitelez ővédelm i és forgalombiztonsági érdekeket össze kell hangolni a vállalkozásindításhoz szüksége s eljárási könnyítésekkel .. Figyelembe véve azt, hogy a gyors cégalapítás biztosítása – különösen a kis- és középvállalkozások számára – fontos érdek, a módosítás erre tekintette l változtatja – mind társasági formák, mind pedig eljárástípusok vonatkozásában – a z egyszerűsített cégeljárás lehetőségét. 118. §-hoz A Ctv. 50. §-a rögzíti a változásbejegyzési eljárásra irányadó szabályokat.

119. §-hoz A Ctv. 54. § (1) bekezdésének módosítása technikai jelleg ű pontosítás, mely a székhel y áthelyezését bejegyző végzés ellen kizárja a fellebbezés lehet ő ségét.

120. §-hoz

A Ctv. 74. § új (5) bekezdése a következőt célozza : Amennyiben törvényességi felügyeleti eljárás azért indult, mert a cég alapításakor a jogi képviselő az általa benyújtott okiratok ellenőrzését nem végezte el megfelelően, a jogi képviselővel szemben a cégbíróság bírságot szab ki .

121. §-hoz

127

Ctv. 81 . § (6) bekezdésének módosítása a következ ő miatt indokolt: A bírói gyakorlat a törvényességi felügyeleti intézkedések alkalmazása során egyfajta fokozatosságot tartott sze m előtt, ezzel a törvényes működés helyreállítása érdekében több lehet őséget biztosított a cégeknek arra, hogy a szükséges intézkedést megtegyék . Ennek eredményeként a törvényességi felügyeleti eljárás gyakran nem volt eléggé hatékony, az eljárások túlzotta n elhúzódtak. Szükséges egyértelműen meghatározni, hogy a 81 . § (1) bekezdésében foglalt intézkedések közül a cégbíróságnak nem a fokozatosság elve szerint kell eljárnia, hanem az eljárásban a körülményeket mérlegelve a lehető leghamarabb intézkedni a törvényes működés helyreállítása érdekében . Amennyiben a cégbíróság a körülmények alapján úgy ítéli meg , hogy a törvényes m űködés semmilyen eszközzel nem állítható helyre, akár a 81 . § (1 ) bekezdésében foglalt egy intézkedés alkalmazása után is megsz ű ntnek nyilváníthatja a céget.

122. §-hoz A Ctv. 87. §-a a cégek éves beszámoló készítési, az éves beszámoló letétbe helyezési é s közzétételi kötelezettségei elmulasztása esetén lefolytatandó, a Ctv . VII. fejezete szerinti ún. különleges törvényességi felügyeleti eljárás esetén nem került egyértelműen meghatározásra, hogy a cégbíróság hivatalból jár el . Tekintettel arra, hogy az eljárás jellegéb ől következően ebben a különleges törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság a hivatalból történ ő eljárás szabályai szerint jár el (az adóhatósági értesítés alapján a cégbíróságnak nem kell nyilatkoztatnia a céget), így egyértelm űen meg kell határozni, hogy a Ctv . 87. §-a szerinti eljárás hivatalból indult eljárás . Szükséges egyértelműen meghatározni, hogy amennyiben a cég elmulasztja a beszámol ó letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségét, úgy a felügyeleti illetéket meg kell fizetnie . A beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztásáról az adóhatóság – felszólításának eredménytelensége esetén – értesíti a cégbíróságot . A cégbíróság felhívja a céget a beszámoló pótlására. Gyakran azonban el őfordul, hogy a cégek csak a másodfok ú eljárásban pótolják a beszámolót . Szükséges ezért rögzíteni, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás keretében a cég képvisel ője milyen id ő pontig pótolhatja mulasztását . Ezen felül szükséges azt is rögzíteni, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás során kiszabott illeték a z Itv. alapján nem mérsékelhető .

123. §-hoz A Ctv . 89-90. §-ának módosítása azzal függ össze, hogy változnak a fantomcége k megszüntetésére vonatkozó szabályok . Amennyiben a fantomizálódott cég a törvényes működést nem állítja helyre, úgy szükség esetén felszámolási eljárás, amennyiben a cé g vagyontalan vagy vagyona a felszámolási eljárás költségeit sem fedezné, kényszer-törlés i eljárás lefolytatására kerül sor.

124. §-hoz

128

A Ctv. 94. § (3) bekezdésének módosítása technikai jellegű pontosítás, a kényszer végelszámolás megszüntetése miatt .

125. §-hoz Ctv. 98. § (3)–(6) bekezdésének módosítása amiatt szüksége, hogy nincs összhangban a tevékenységzáró bevallás benyújtását szabályozó Art . 33 . § (6) bekezdésében és a Ctv . 98. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés . A Ctv . vonatkozó rendelkezései értelmében a cé g iratanyagát 45 napon belül kell átadni a végelszámolónak . Ettő l eltérő en az Art . 30 napban határozza meg a tevékenységzáró bevallások benyújtására nyitva álló határid őt. Ez elviekben lehetővé teszi akár azt is, hogy a tevékenységzáró bevallások lezáratlan könyvvitel i nyilvántartások alapján készüljenek. Szükséges a tevékenységzáró beszámoló elkészítésére , közzétételére és letétbe helyezésére, valamint az iratanyag végelszámolónak történ ő átadására nyitva álló 45 napos határid ő 30 napra történő módosítása. A módosítás a korábbi vezet ő tisztségviselő feladatává teszi, hogy a végelszámoló díjána k várható összegére vonatkozóan tartalékot képezzen . Szükséges, hogy a bírság összege nagyobb visszatartó er őt jelentsen, és ösztönözze a korább i vezető tisztségviselőt a végelszámolás sikeres végrehajtása érdekében teljesítend ő feladatai ellátásában . A korábbi szabályok szerint mulasztás esetén a korábbi vezet ő tisztségviselőt a végelszámoló , vagy bármely hitelez ő kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében 5 0 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő, ismételten kiszabható pénzbírsággal sújthatja. Végelszámolónak azonban a cég korábbi vezet ő tisztségviselője is választható . A jogszabály csak a végelszámolót jogosította fel a bírság kiszabásának kezdeményezésére . Ha a végelszámoló egyben a cég vezet ő tisztségviselője is volt, önmagával szemben ne m kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárást . E célból indokolt a hitelezőknek is biztosítani a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezését, hiszen a volt vezet ő tisztségviselő kötelezettségmulasztása az ő érdekeik nyilvánvaló sérelmével jár .

126. §-hoz A Ctv . 99. § (4a) bekezdésében a módosítás szerint összeférhetetlen a felszámolóbiztosi tevékenység az MNV Zrt . által korábban kirendelt felügyelőbiztosi tevékenyéggel annak érdekében, hogy a felszámolási eljárásban a korábbi felügyelőbiztosi tevékenység megítélés e pártatlan legyen, az esetlegesen felügyeleti biztosi min ő ségben okozott károk a felszámolási , illetve végelszámolási eljárás során feltárásra kerülhessenek, azok elleplezésére ne legye n lehetőség azáltal, hogy ugyanazon személy látja el előbb a felügyel őbiztosi, utóbb pedig a felszámolóbiztosi, illetve végelszámolási feladatokat .

127-128 . §-hoz A Ctv. 100 . § (4) bekezdésének és 105 . § (2)–(3) bekezdésének technikai jelleg ű pontosítását tartalmazza, a kényszer-végelszámolás megszüntetése miatt .

129

129. §-hoz Ctv. 106. (3)–(4) bekezdés módosítása azzal függ össze, hogy – a Javaslat 125 . §-ához hasonlóan – szükséges súlyosabb szankciót kilátásba helyezni a végszámolás lefolytatásána k szabályszerűsége érdekében . Technikai jellegű pontosítást is tartalmaz a módosítás, hogy a hitelez őnek tájékoztatnia kell a végelszámolót a per megindításáról .

130. §-hoz A Ctv. 109. § (6) bekezdés módosítása technikai jellegű, a kényszer-végelszámolás megszüntetése miatt . 131. §-hoz Ctv. 114 . §-át a Javaslat a következ ők miatt módosítja: Az egyszerűsített végelszámolásr a megállapított 120 napon belül nem minden esetben lehet befejezni a cég végelszámolását , mivel az eljárás egyes szakaszai több időt igényelnek, mint amit a 120 nap lehet ővé tenne: a Cégközlönyben való közzététel (8 nap), a hitelezői igények bejelentést követő (40 nap) felülvizsgálata, jegyzék készítése (15 nap), nyilatkozat a kielégítésr ől, vagyoni helyzet felmérése, tevékenységzáró bevallások, mérlegbeszámoló elkészítése (45 nap), ezen felül a követelések behajtása, a kötelezettségek kiegyenlítése, az adatszolgáltatás teljesítése, eljárá s alatti időszakra vonatkozó bevallások, beszámoló készítése jelentős időt is igénybe vehet. Szükséges ezért a határidő meghosszabbítása . Ezen felül az egyéni cég jogutód nélküli megsz űnésekor lehetőséget kell biztosítani arra, hog y az egyszerűsített végelszámolás szabályai szerint fejezze be működését.

132. §-hoz A Ctv. VIII/A . Fejezete tartalmazza az ún . kényszer-törlési eljárást . Ez váltja fel a kényszer végelszámolást, tekintettel arra, hogy a cégek a 116 . § (1) bekezdésben foglalt esetekben nagy valószínűséggel már végelszámoló segítségével sem tudják a cég működésének lezárásával kapcsolatos feladatokat ellátni . Az eljárás differenciált atekintetben, hogy a céggel szemben követelés bejelentésére került- e sor. A cégbíróság az állami adóhatóság segítségével felméri a cég vagyoni helyzetét, abban a z esetben, ha a céggel szemben követelés bejelentésére kerül sor . Nagyon sok esetben a teljes vagyonhiány okán nincs értelme felszámolási eljárás lefolytatásának, ezért a törvénymódosítás kizárólag akkor ad lehetőséget arra, hogy a kényszer-törlési eljárás felszámolási eljárássá forduljon át, ha a cégnek a felszámol ó minimális díjazására van megfelel ő tartaléka.

133. §-hoz

130

Ctv. 122 . § (1) bekezdés a vagyonrendezései eljáráshoz kapcsolódik. Vagyonrendezési eljárás során vagyontárgy értékesítésekor a korábbi szabályozás a Cstv . 49. (1)-(3) bekezdését rendelte alkalmazni, ami a pályázat vagy az árverés útján történ ő értékesítésre vonatkoz ó szabályok egy részét tartalmazta csak. Szükséges ezért a felszámolási eljárás sorá n alkalmazott nyilvános értékesítésre vonatkozó szabályok alkalmazásának pontosítása .

134. §-hoz Felhatalmazó rendelkezést tartalmaz. 135. §-hoz Átmeneti rendelkezéseket tartalma z Ctv. 129 . §-hoz (1) bekezdéshez : Korábban kizárólag a 2006 . július 1-je után megszűnt állami tulajdon esetén kellett alkalmazni a Ctv.-nek az állami és nemzeti jelző használatára vonatkozó korlátozásait. Indokolt kiterjeszteni a Ctv . 3 . § (4) bekezdését valamennyi cég vonatkozásában, így a 2006 . július 1-je előtt megszűnt állami tulajdonú cégek esetén is korlátozni kell a jelz őhasználatot, vagyis az állami és nemzeti jelz ő a cégnévben csak abban az esetben szerepelhet, ha a cégben az állam többségi befolyással rendelkezik, vagy a cég tartós állami tulajdoni körbe tartozik . (2)-(4) bekezdéshez : Kizárólag a cégjegyzékadatok körének b ővülése (képviselők esetén születési idő, anyja neve, adóazonosító szám, amennyiben a cégjegyzékben a tagok adata i szerepelnek, a tagok születési ideje, nem természetes tag esetén cégjegyzékszáma vag y nyilvántartási száma), valamint a székhely, telephely és a fióktelep használatána k jogszerűségét igazoló okiratok benyújtása miatt szükséges változásbejegyzési kérelmek illetékmentesen és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül benyújthatóak . Az erre irányuló kérelmet 2013 . február 1-jéig be kell nyújtani a cégbírósághoz . (5) bekezdéshez : Azon cégek esetén, melyeknek székhelyét a cég létesít ő okiratát készítő és ellenjegyz ő ügyvéd biztosította, az ügyvédi székhelyszolgáltatás feltételeire a jelen módosítá s előtti szabályok vonatkoznak . Ctv. 130 . §-hoz Több jelzés érkezett a földhivatalok, valamint az ingatlan-tulajdonosok részér ől azzal kapcsolatban, hogy az ingatlan-nyilvántartásban számos ingatlanon olyan – tipikusa n munkáltatói kölcsönt biztosító – jelzálogjog van bejegyezve, melynek gazdálkodó szerveze t jogosultja már megszűnt. Ugyanakkor az ingatlan-nyilvántartási szabályok értelmében a jelzálogjog törléséhez a jogosult engedélye volna szükséges, mely azonban – mivel a jogosul t gazdálkodó szervezet már megsz űnt – már nem szerezhető be. A javaslat általánosabb jelleggel, tehát nemcsak ingatlan, hanem minden vagyontárg y esetében, valamint a jelzálogjog mellett egyéb más, közhiteles nyilvántartásokban fennmarad t jog vagy tény esetében is rendezi azt a helyzetet, ha a jogosult cég már megsz űnt. A javaslat

131

nem vonatkozik a megszűnt céget megillet ő vagyonrendezési eljárás folytatható le.

tulajdonjogra, mert ilyen esetben

A javaslat a vagyontárgy tulajdonosának kérelmére induló sajátos nemperes eljárást vezet be , melynek eredményeképpen a tulajdonos részére egy olyan végzés áll rendelkezésre, melyne k alapján már lehetséges a vagyontárgyat terhelő jogot vagy tényt a nyilvántartásból töröltetni . A végzésben a cégbíróság – a rendelkezésre álló okiratok alapján – megállapítja, hogy a nyilvántartásban szereplő jog vagy tény mást nem illet meg . Amennyiben már olyan régi ügyr ől van szó, hogy az okiratok nem szerezhetőek be, a cégbíróság a Cégközlönyön keresztül felhívja az esetleges jogosultakat az igényü k bejelentésére. Ha ilyen bejelentés nem érkezik vagy a fennálló jogosultság, érdekeltség ne m nyer bizonyítást, a cégbíróság kiadja a törléshez szükséges végzést . A fent tárgyalt szabályozáshoz hasonló rendelkezést iktat be a javaslat a Cstv .-be is arra az esetre, ha a cég nem végelszámolással, hanem felszámolással sz űnt meg . Ctv. 131 . §-hoz A tevékenységi körök cégjegyzékben történ ő rögzítésére vonatkozó átmeneti szabály . Ctv. 131/A . §-hoz A kényszer-végelszámolások megszüntetésével kapcsolatos átmeneti szabály .

136. §-hoz Szövegcserés módosításokat tartalmaz (1) bekezdéshez: Gt. 5. és 23 . §-ában foglalt módosítások átvezetése (2) bekezdéshez: TEÁOR nómenklatúra megjelölés pontosítás a (3) bekezdéshez: Ld. (1) bekezdés (4) bekezdéshez : Külföldi cég részvétele esetén csatolni kell a cég nyilvántartásba vételé t igazoló okiratot és annak magyar nyelv ű hiteles fordítását, valamint külföldi személy esetén a kézbesítési megbízott személyére vonatkozó nyilatkozato t (5) bekezdéshez : A Ctv. 37. § (5) bekezdésében foglalt fizetési rend megszüntetése miat t szükséges a módosítás . (6) bekezdéshez : Ld. 102 . § szerinti módosítás (7) bekezdéshez : Gt. üzletrész átruházásával kapcsolatos szabályaival való összhang megteremtése

132

(8)-(16) bekezdéshez: a Gt. 12. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a tagok és a vezet ő tisztségviselők természetes személyazonosító adataival kiegészülnek a törvény i szerződésminták 137. §-hoz Hatályon kívül helyezéseket tartalmaz: a) pont: Kiemelten fontos érdek, hogy a cég székhelyén elérhető legyen . Számos esetben problémát jelent, hogy a székhelyen a cég képviselője nem található meg, a hivatalos iratoka t senki sem veszi át. Szükséges ezért megerősíteni a székhely intézményét . d) pont: 2010 . január 1-je óta a Cégtörvény 37 . § (5) bekezdése alapján a jogi képvisel őnek módjában állt a (változás)bejegyzési kérelem benyújtásának napján megfizetni az eljárás i illetéket, illetve költségtérítést, így az illeték és költségtérítés megfizetését nem kellett a kérelem benyújtásakor igazolnia. Az eljárási költségek megfizetését a Magyar Államkincstár igazolta, mely igazolásokat elektronikus úton közvetlenül a cégbíróság részére küldte meg , amely a beérkezett befizetési igazolásokat összekapcsolta a korábban beérkezett kérelmekkel . Az elmúlt években ez – gyors és egyszer ű– a fizetési mód népszerűnek bizonyult, a kérelmek 60 %-ában az azonnali fizetési módot választották, azonban több problémát is generált . Az illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésének hozzávetőlegesen 15-20 %-ában ne m egyezett a kérelemben és az utalásban szerepl ő 16 jegyű azonosító . Ezekben az esetekben a kérelmet és a befizetést nem lehetett összekapcsolni, ezért a Cégbíróság úgy észlelte, hogy a z adott kérelemhez kapcsolódóan nem fizették meg az illetéket illetve a közzétételi díjat . A Ctv. 37. § (5) bekezdése értelmében a meg nem fizetett illeték behajtása végett a cégbíróságna k meg kellett keresnie az adóhatóságot . 2010 . január 1 . és 2011 . március 1 . között 12 .357 kérelemhez nem tartozott megfelel ő illetékés közzétételi költségtérítés igazolás . Megállapítható volt, hogy az illeték és közzététel i költségtérítés megfizetése az esetek döntő többségében megtörtént, csak adminisztrációs (pl . : ügyfelek által elkövetett rögzítési) hibák miatt nem volt lehetséges a befizetések és a kérele m összekapcsolására. A fenti problémák és az ezzel együtt járó adóhatósági eljárások hatására az elmúlt években a nyilatkozatos fizetést választók aránya mintegy felére csökkent . A hibás tételek további halmozódásának és a szükségtelen adóhatósági eljárások elkerülés e érdekében indokolt a nyilatkozatos fizetés megszűntetése . Q) pont : A végelszámolónak a végelszámolás közzétételét ől számított tizenöt napon belül – szükség szerint – értesítenie kellett a végelszámolás megindításáról az illetékes vámhatóságot , és az állami adóhatóságot . Az egyablakos rendszerben a cégbíróság útján a cégbejegyzésr e kötelezett cégek végelszámolása id őtartamával kapcsolatos adatok az állami adó- é s vámhatóság rendelkezésére állnak, így az értesítési kötelezettségről szóló rendelkezé s szükségtelen . Az Art. – adminisztratív terhek csökkentése érdekében módosított – 23 . § (2) bekezdése, valamint a Ctv. 102 . § (3) bekezdés c) alpontja nem áll összhangban egymással , ezért szükséges a Ctv . e rendelkezésének hatályon kívül helyezése .

7 . Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégr ől szóló törvény módosítása

133

138. §-hoz Az Evectv . 3/A. §-ában a módosítás egyértelműen meghatározza nyilvántartást vezet ő szerv és Hatóság által ellátandó feladatokat .

139. §-hoz Az Evectv . 4. §-ának módosítása lehetővé teszi, hogy az egyéni vállalkozói tevékenysé g megszüntetésére személyesen is sor kerülhessen. Gyakorlati tapasztalatok teszik szükségess é a jelenlegi szabályozás olyan tartalmú módosítását, hogy a tevékenység megkezdéséne k bejelentése mellett a megszüntetésre is sor kerülhessen az okmányirodánál történ ő személyes megjelenésse l Az Evectv . 5 . §-ának módosítása megszünteti a kézbesítési megbízott jogintézményét , tekintettel arra, hogy a jogalkalmazási tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az egyén i vállalkozói tevékenység gyakorlásával kapcsolatos változások bejelentéséhez nem szüksége s közreműködő igénybevétele . Az Evectv . 5. §-ában ezen felül pontosításra kerül a Hatóság és a nyilvántartást vezet ő szerv közötti feladatmegosztás . 140. §-hoz Evectv . 6. §-hoz A kézbesítési megbízott megszüntetésével párhuzamosan szükséges módosítás .

141. §-hoz Az Evectv . 7. §-ában a módosítás pontosítja az egyéni vállalkozói tevékenység létesítéséve l kapcsolatos szabályokat, valamint a rendelkezésre álló informatikai kapcsolatok és az ellenőrzéshez szükséges adatok figyelembevételével .

142. §-hoz

Az Evectv . 11 . §-a a következők miatt módosul : Tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozók nyilvántartásában nem szerepel kézbesítés i megbízotti feladatokat ellátó személy, így a törvény 11 . §-ában – a 6 . §-sal párhuzamosan – szükséges törölni a kézbesítési megbízottra vonatkozó adatok nyilvántartására vonatkoz ó rendelkezéseket. A 11 . § (1) bekezdés f) pontja pontosítja az egyéni vállalkozó adószámának nyilvántartásár a vonatkozó rendelkezéseket, egyértelműsítve azt, hogy az egyéni vállalkozók nyilvántartása a z egyéni vállalkozó adószámának hatályos állapotát tartalmazza .

134

143. §-hoz

Az Evectv . 13 . §-ában szükségessé vált a nyilvántartásból történő adatigénylésre vonatkozó jogosultak körének b ő vítése, tekintettel arra, hogy az elmúlt években számos közfeladato t ellátó szervnek jelezte, hogy feladatai ellátása érdekében szükséges az, hogy az egyén i vállalkozó azonosításához szükséges személyes adatok rendelkezésére álljanak . Ezek alapján a 13 . § (2) bekezdésen felül, közfeladataik ellátása érdekében a bíróság, az ügyészség, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a gazdasági vagy szakmai kamara, valamint a közigazgatás i szervek jogosultak a nyilvános nyilvántartásban szerepl ő információkon túli adatokat igényelni a nyilvántartást vezet ő szervtől.

143. §-hoz Az Evectv. 14. §-ában a módosítás megteremti az összhangot az Evectv . 4. §-ban szerepl ő változásokkal. A szakasz egyebekben technikai jelleg ű pontosításokat tartalmaz .

144. §-hoz Az Evectv . 16 . § (5) bekezdésében a módosítás rögzíti, hogy az egyéni vállalkoz ó tevékenységét a 6 . § (1) bekezdés c) pontja szerint megjelölt, az egyéni vállalkozó k nyilvántartásában szerepl ő tevékenységi körök keretei között folytathatja . Az egyén i vállalkozók nyilvántartásban szerepl ő tevékenységi köröket úgy kell tekinteni - ide nem értv e az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének id őtartamát -, mint amelyeket az egyéni vállalkozó ténylegesen gyakorol .

146. §-hoz Az Evectv. 17. §-ának módosítása pontosítja az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásár a vonatkozó szándék bejelentésének módjára vonatkozó szabályokat két speciális esetkörben . Az Evectv. 18 . §-ának módosítása módosítás meghatározza az egyéni vállalkozói tevékenysé g szünetelésének kezd ő és befejező napját, pontosítja az egyéni vállalkozói tevékenysé g szünetelésére vonatkozó szándék bejelentésére vonatkozó szabályokat . Evectv. 19 . §-ho z A módosítás pontosítja az egyéni vállalkozói tevékenység megsz űnésének okait, egyúttal meghatározva azt, hogy ezen okokról milyen úton értesül a nyilvántartást vezet ő szerv .

147. §-hoz Az Evectv. 19/A. §-ának módosítása megállapítja az egyéni vállalkozói tevékenysé g ellenőrzésére vonatkozó főbb szabályokat . Tekintettel arra, hogy a hatósági kontroll utólagos , így az erre vonatkozó alapvető rendelkezéseket törvényi szinten indokolt szabályozni .

135

148. §-hoz Az Evectv . 20. § (7) bekezdésében a Gt. 5. és 23 . §-ának módosításával párhuzamosan a módosítás az egyéni vállalkozó által történ ő cégalapítással kapcsolatos diszkvalifikáció s szabályt is tartalmaz . A felszámolási eljárásban ki nem elégített tartozások miatt, valamint a Cégtörvény szerin t megszüntetett azon vállalkozások — jelenleg egyéni vállalkozóként gazdasági tevékenysége t folytató — vezetőire és kizárólagos vagy többségi tulajdonosaira is tilalmat mond ki a módosítás, amely személyek helytállási kötelezettségét a hitelezői tartozásokért a bíróság jogerősen megállapította, és ennek alapján nem tettek eleget a fizetési kötelezettségeiknek . A tilalom hatálya már a végrehajtási eljárás alatt is beáll, tekintettel arra, hogy az említet t személyek a fizetési kötelezettségüket megállapító bírósági határozatban foglaltaka t esedékességükkor nem teljesítették . 149. §-ho z Az Evectv . 21 . § (1) bekezdésének módosítása pontosítást tartalmaz, annak érdekében, hog y az egyéni vállalkozói nyilvántartásba felvett természetes személy ugyanazon a napon n e alapíthasson egyéni céget . A módosítás a 19 . § (1) bekezdés b) pontjában foglalt előírás érvényre juttatását szolgálja . 150. §-hoz Az Evectv . 27. §-ának módosítása hitelezővédelmi okból megszünteti a korlátozot t felelősséggel működő egyéni cég jogintézményét. 151. §-hoz Felhatalmazó rendelkezések az egyéni vállalkozók ellen őrzésére vonatkozóan . 152.§-hoz Átmeneti rendelkezéseket tartalmaz : a módosítás hatályba lépésével nem alapítható korlátozott felel ősséggel m űködő egyéni cég, 2013-ig át kell alakulniuk vagy gazdaság i társasággá, vagy megszüntetni a korlátozott felel ősséget. Ezt a változást illeték- é s költségtérítés mentesen lehet bejegyeztetni . 153. §-hoz Szövegcserés módosítások . 154. §-hoz Hatályon kívül helyez ő rendelkezések.

8. A t őkepiacról szóló 2001 . évi CXX . törvény módosítása 155. §-hoz

136

A tőkepiaci törvény módosítása megteremti az összhangot a Gt . részvénykönyvre vonatkoz ó új szabályozásával . 9. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntet őjogi intézkedésekr ől szóló 2001 . évi CIV. törvény módosítása 156. §-hoz A jogi személlyel szemben alkalmazható büntet őjogi intézkedésekről szóló 2001 . évi CIV . törvény (Jszbt .) 11 . §-ának kiegészítése a Cstv . 6/A. §-ának módosításával függ össze . A módosítás célja, hogy a fizetésképtelenné vált vállalkozásoknál a felszámolási eljárást ügyész i vagy bírósági engedéllyel el lehessen rendelni, illetve folytatni lehessen, ugyanakkor azonba n a jogi személlyel szemben el őreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság és a jogi személy t előreláthatóan terhel ő bűnügyi költség végrehajtásához a fedezet megmaradjon . Ennek érdekében a jogi személy vagyonára a zár alá vételt el kell rendelni, és meg kell jelölni, hog y a zár alá vétel milyen összeg biztosítására szolgál . Ha a felszámoló kérelmére a bíróság a zár alá vett vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy értékesítéséhez hozzájárul, az err ől szóló határozatban a zár alá vételt arra az összegre korlátozza, ami a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerül ő pénzbírság és a jogi személyt el őreláthatóan terhelő bűnügyi költség végrehajtását fedezni fogja . Az értékesítést követő en a zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy helyébe a bíróság által meghatározott összeg lép, err ől az összegr ől a büntető eljárás megszüntetésekor vagy az ügydönt ő határozatban rendelkezik a bíróság . Záró rendelkezések 157. §-hoz Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz (1) bek.: Az ügyvédi székhelyszolgáltatás megszüntetésével szükséges az erre vonatkoz ó szabályok hatályon kívül helyezés e (2) bek: A Cégtörvény két évvel ezel őtti módosítása értelmében a vezet ő tisztségviselők közel fele rendelkezik csak adóazonosító számmal . Szükséges ezért egy véghatáridő megállapítás a annak érdekében, hogy az adatszolgáltatás annak előírásától számított 3-4 éven belül teljes körűen megtörténjen. 158. §-hoz A kényszer-végelszámolási eljárás megszüntetésével összefügg ő törvénymódosításokat tartalmaz .

159. § Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz .

137